Hatályos állapot
Közlönyállapot
1996.03.25. - 1996.03.31.
1996.04.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet

a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény végrehajtásáról

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: tv.) 212. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

értelmező rendelkezések

(a tv. 1. §-ához)

1. §
(1) A tv. 1. §-a 3. b) pontja alkalmazásában vámraktár alatt a Vámáruraktárt, mint hatósági jogkörrel rendelkező alsó fokú szervet kell érteni.
(2) A tv. 1. §-a 7. pontjának alkalmazása behozatal esetén - a tv. 1. számú mellékletének 1-2. pontjában foglalt rendelkezések érvényesítése céljából - a természetes személy által behozott vagy általa poggyászként feladott és a belépéskor bejelentett, továbbá részére ellenszolgáltatás nélkül beérkező vámáruk vámkezelését jelenti.
(3) A tv. 1. §-a 21. pontjának alkalmazásában - a tv. 7. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglaltakkal összhangban - vámtehernek minősül a termelési célból importált jövedéki termék fogyasztási adó terhe is.
(4) A tv. 1. §-a 23. pontjában említett büntetlen előéletet három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni.
(5) A tv. 1. §-a 24. pontjában említett vámmentesség alatt az e rendelet 266. §-ának (1) bekezdése szerinti vámkedvezményt kell érteni.
(6) A tv. 1. §-a 28. pontjának alkalmazásánál 1997. december 31-ét követően, a tv. 113. §-ának (5) bekezdésében foglalt személyeket is bele kell érteni.
(7) A tv. 1. §-a 34. pontjának alkalmazásában a vámteher különbözet keletkezése a vámhatóságnak akkor felróható, ha a vámhatóság a rendelkezésére álló helyes adatokat helytelenül értékelte és a vámteher különbözet ennek a következménye.

vámterület

(a tv. 3. §-hoz)

tranzitterület

2. §
(1) A tranzitterület felügyeletét ellátó vámhivatal a törvény és e rendelet értelmében határvámhivatalnak minősül. A tranzitterületről történő beléptetés megtagadásakor a vámárut a beléptetés feltételének meglétéig a tranzitterületen lehet tárolni.
(2) A nemzetközi közforgalmú repülőtéren létesített tranzitterület és a repülőtérre érkező légi jármű közötti személy- és áruforgalom vámellenőrzés alatt áll.
(3) A nemzetközi közforgalmú repülőtéren létesített tranzitterületet határoló épületelemeket, átjárókat, ki- és bejáratokat meg kell jelölni, azokra a ki- és bejárás korlátozására utaló feliratokat kell elhelyezni. A repülőtéren csak annyi tranzitterület létesíthető, amennyi a forgalom lebonyolításához szükséges. E kérdés eldöntéséhez szükséges forgalmi és egyéb adatokat az üzemeltetést kérő köteles az engedélykérelemhez csatolni.
(4) A tv. 3. §-ának (4) bekezdése alkalmazásában a tranzitterületen működő üzemanyagtöltő állomás külföldi lajstromjelű légi járművek részére történő üzemanyag kiszolgálása során a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 28. §-ának g) pontjában foglaltakat is figyelembe kell venni.
3. §
(1) A tranzitterület létesítését az kérheti, aki nemzetközi közforgalmú repülőteret üzemeltet. Engedély csak akkor adható, ha a kérelmező
a) gondoskodik arról, hogy a tranzitterület csak a külföldre kilépés, illetőleg a külföldről belépés szabályai szerint legyen igénybevehető, továbbá a személy- és áruforgalom vámellenőrzése, valamint a repülésbiztonsági ellenőrzés és az útlevél-ellenőrzés megoldható;
b) biztosítja, hogy a tranzitterületen csak olyan személyek, szervezetek végeznek tevékenységet, akik a vámhatóság engedélye alapján üzemeltetett kiskereskedelmi üzleteiket és raktáraikat - ideértve az üzemanyagtöltő állomás raktárterületét is - vámellenőrzés mellett töltik fel, továbbá az így betárolt árukkal/vámárukkal a vámhivatal kérésére, a számviteli rendnek megfelelően hiánytalanul elszámolnak;
c) biztosítja, hogy a poggyász-, postaküldemények és az átszállítás alatt lévő áruk vámellenőrzés alatt álljanak az utazás, illetőleg az átszállítás időtartama alatt;
d) igazolja, hogy a létesítéshez és az üzemeltetéshez szükséges szakhatósági engedélyekkel rendelkezik.
(2) A tranzitterületre vonatkozó engedély visszavonható vagy korlátozható, ha a tranzitterületi engedélyben foglaltakat vagy az üzemeltetésre vonatkozó rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megszegik.

a tranzitterület üzemeltetésének szabályai

4. §
(1) A nemzetközi közforgalmú repülőtéren engedélyezett tranzitterületen, az üzemidő alatt biztosítani kell a személy- és áruforgalom folyamatos vámellenőrzését, a külföldre kilépés és kiszállítás, illetőleg a külföldről belépés és beszállítás szabályai szerint. A tranzitterületen, az ott dolgozók a üzemeltető által kiállított és a tranzitterület felügyeletét ellátó vámhivatal által érvényesített belépési engedéllyel tartózkodhatnak, s nem vonatkoznak rájuk a külföldről belépő személyekre megállapított vámkedvezmények. A vámhivatal csak hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező személy számára érvényesítheti az üzemeltető által kiadott belépési engedélyt. A belépési engedélyt - a vámhivatal felhívására - az üzemeltető köteles visszavonni attól a személytől, akit vám-, deviza- vagy jövedéki szabály megsértése miatt jogerősen elmarasztaltak.
(2) A külföldről érkező légi jármű utasa és személyzete mentes a vámvizsgálat alól, ha ugyanazzal a géppel vagy közvetlen átszállás után más légi járművel folytatja útját külföldre és a várakozás tartama alatt a légi járművön vagy a tranzitterületen tartózkodik. Nem kell vámvizsgálat alá vonni a tranzitárukat és a tranzitutasok poggyászát sem, ha azokat a légi járművön hagyják, illetőleg a vámhivatal felügyelete mellett rakják át más légi járműbe.
(3) A tv. 3. §-ának (5) bekezdése alkalmazásában nemzetközi személyszállítást végzőnek a nemzetközi forgalomban rendszeresen közlekedő vízi járművet kell érteni. A tranzitterületen az árusítás raktárkészletét tároló raktárra a vámellenőrzés megkezdésével egyidejűleg - a hazai kikötőbe érkezés után közvetlenül - vámzárat kell alkalmazni, illetőleg közvetlenül a hazai kikötőből történő elindulás előtt a vámzárat el kell távolítani. A hazai kikötőben tartózkodás alatt a raktárból árukészlet kitárolást vámfelügyelet mellett, a vámárukra vonatkozó általános szabályok szerint kell elvégezni. A raktár feltöltése vámellenőrzés mellett történhet. E rendelkezés alkalmazása tekintetében kikötés minden olyan eset, amikor a hajó személyzete, illetőleg az utasok, valamint az áruk a fedélzetről a partra juthatnak.
5. §
(1) A tranzitterületen kiskereskedelmi értékesítési tevékenység devizahatósági engedéllyel folytatható. Az államhatáron át lebonyolódó áruforgalmat tiltó vagy korlátozó egyéb jogszabályok rendelkezéseit a tranzitterületen történő értékesítés céljából történő be- és kiszállításnál is érvényesíteni kell.
(2) A tranzitterületre vámhivatali ellenőrzés mellett értékesítés céljából kiszállított áruval/vámáruval az üzemeltető a vámhivatal felhívására számviteli szabályok rendjének megfelelően köteles elszámolni. Hiány esetén a vámáru után a vámterhet, az áru után a visszatérített forgalmi adókat az üzemeltető köteles megfizetni.
(3) A tranzitterület üzemeltetője a vámhivatal felhívására köteles megszüntetni szerződését a tranzitterületen működő kiskereskedelmi egységgel, ha az, a tranzitterületre vonatkozó szabályokat súlyosan vagy ismételten megszegi.
(4) A tranzitterületről belföldre vámárut behozni csak a külföldről érkező utasok - ideértve a légitársaságok hajózó személyzetét is - jogosultak.
(5) A kilépő tranzit-területen vásárolt árut az utas belföldre a vámteher megfizetése mellett hozhatja be, vagy kérheti a kiutazásáig a megvásárolt vámáru vámhivatali raktározását. Ez a szabály irányadó akkor is, ha a továbbutazásra az utason kívül álló okból nem kerül sor. Behozatal esetén az utasforgalmi vámkedvezmények nem alkalmazhatók, a raktározás a tv. 65. §-ának e) pontja alapján mentes a raktárdíj fizetési kötelezettség alól.
(6) A tranzitterület megszűnik, ha a közforgalmú nemzetközi repülőtér nemzetközi jellege megváltozik, az üzemanyagtöltő állomás megszűnik, illetőleg, ha a magyar vízi jármű nem rendszeresen végez nemzetközi személyszállítást. A tranzitterület megszűnése esetén az üzemeltető a tranzitterületen, illetőleg a raktárban lévő vámáru vámjogi sorsának rendezése iránt tizenöt napon belül köteles intézkedni.
6. §
(1) A tv. 3. §-ának (6) bekezdésében foglalt rendelkezésektől eltérő jogszabályok felsorolását a pénzügyminiszter közleményben teszi közzé.
(2) A vámszabad területre vonatkozó különleges vámjogi szabályokat e rendelet 22. §-a, a 164-168. §-ai, a 175. §-a, a 227. §-a, valamint a vámszabad terület vámügyi rendtartását szabályozó pénzügyminiszteri rendelet tartalmazza.

vámút

(a tv. 4. §-ához)

7. §
(1) A vámhatárt átszelő új vasúti pálya létesítésénél - a pálya vonalának kijelölése és határállomás létesítése tekintetében - a vámszervezet központi szerve, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság) előzetes véleményét figyelembe kell venni.
(2) A határvizeken közlekedő vízi járművel kikötni, horgonyozni, azokat a parttal bármilyen módon összekötni, azokról árut kirakodni, vagy azokba berakodni csak a határvízi kikötőben vagy a vámhivatal által kijelölt rakodási helyen szabad.
(3) Mellékúton csak a kishatárforgalomban, illetőleg a határmenti gazdálkodás keretében vám- és engedélymentesen behozható vagy kivihető áruk/vámáruk, továbbá az e rendelet 8. §-ának (3) bekezdésében meghatározott járművek és eszközök szállíthatók külön engedély nélkül. Más áru mellékúton történő átszállítását - ha az áruszállítás vámúton nem lehetséges, vagy gazdaságossági, illetve egyéb ok miatt nem célszerű - az országos parancsnokság engedélyezi a Határőrség Országos Parancsnokságával (a továbbiakban: HOP), valamint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal (a továbbiakban: KHVM), valamint a Földművelésügyi Minisztériummal (a továbbiakban: FM) egyetértésben. Az engedélyezés iránti kérelmet az áru szállítására vonatkozó szerződés megkötése előtt kell az országos parancsnoksághoz benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a mellékúton történő áruszállítás szükségességének indokait, az áruszállítás tervezett helyét, időpontját, valamint azokat az adatokat, amelyek a (4) bekezdés szerinti engedély kiadásához szükségesek. Kérelem benyújtható a nem szállítási szerződés keretében beérkező egyéb szállítmányok esetén is.
(4) A mellékúton történő áruszállításra adott engedély tartalmazza a határátlépés engedélyezett helyét és időpontját, a behozni vagy kivinni szándékozott áru megnevezését, szállítójának, címzettjének adatait, a szállítás módját, továbbá azt, hogy a mellékúton átszállított árut/vámárut melyik vámhivatalnál és hogyan kell vámvizsgálat alá vonni. Folyamatos áruszállítás engedélyezése esetén a vámhivatal előírhatja a szállított árukról/vámárukról olyan nyilvántartás vezetését, amelyből azok mennyisége, azonossága utólag is ellenőrizhető.
8. §
(1) Ha a vámutat csak meghatározott forgalom számára nyitották meg, vagy azon meghatározott áruk nem szállíthatók, a nem engedélyezett forgalom és áru tekintetében a vámút mellékútnak minősül.
(2) A tv. 4. §-ának (3) bekezdése alkalmazásában mellékútnak minősül a határon átvezető vízfolyás, a vámhatár alatti alagút, tárna, valamint a határvizek partja is, a határvízi kikötők kivételével.
(3) Tűzoltók, mentők vagy más segélyalakulatok, ha elemi csapás elhárítása vagy segítségnyújtás céljából - a vonatkozó nemzetközi megállapodásnak megfelelően - lépik át az államhatárt, a feladatuk teljesítéséhez szükséges járműveket, eszközöket vám- és engedélymentesen mellékúton is magukkal vihetik.
9. §
(1) A vámhatár és a határvámhivatal közötti utat a vámúton kell megtenni letérés, késedelem és a rakomány megváltoztatása nélkül.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltak megszegésére baleset vagy más elháríthatatlan akadály miatt kerül sor, az áru szállítója köteles ezt a határvámhivatalnál haladéktalanul bejelenteni és a rakomány állagának megőrzésére a szükséges intézkedéseket megtenni.

áru elhelyezése szállítóeszközön

(a tv. 6. §-ához)

10. §   A tv. 6. §-ának (6) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség az áru szállítóját terheli; a bejelentés elmulasztása esetén a vámhivatal köteles intézkedni az áru szállítójával szemben a szükséges eljárás megindítására, illetőleg a vámigazgatási bírság kiszabására.

vámbiztosíték

(a tv. 7-8. §-aihoz)

11. §
(1) A vámbiztosítékot annak formájára való tekintet nélkül belföldi fizetőeszközben kell meghatározni és nyújtani, illetve külföldi fizetőeszközben nyújtott bankgarancia esetén a garancia elfogadásának napján érvényes hivatalos MNB által közzétett középárfolyamon kell azt a vámszervezetnek nyilvántartásba venni.
(2) A tv. 7. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjai esetében a vámbiztosítékot - a tv. 8. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti 15%-os vámtétel kivételével - a Kereskedelmi Vámtarifa II. hasábjában meghatározott vámtétel alkalmazásával kiszabható vám alapulvételével kell megállapítani. Nem kell a II. hasáb szerinti vámtételt alkalmazni, ha a belföldi forgalom számára való vámkezeléssel kapcsolatos vámbiztosíték nyújtási kötelezettség időpontjában már rendelkezésre állt a származástól függő kedvező vámtétel alkalmazását igazoló okmány, és ennek fajtáját, számát az árunyilatkozaton feljegyezték. A tv. 7. §-a (1) bekezdésének e) pontja esetén a vámbiztosítékot a vámkezeléskor, a fogyasztási adó törvény alapján meg nem fizetendő vámteher (fogyasztási adó) összegére kell nyújtani.
(3) A tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján kivitelre kerülő jövedéki termék után akkor kell biztosítékot nyújtani, ha azután a belföldi forgalmi adókat nem fizették meg. A biztosíték összegét az exportőr nyilatkozata alapján kell megállapítani. Az exportőr gazdasági vezetője által aláírt nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy milyen összegű általános forgalmi adó és fogyasztási adó terhelné a terméket. A vámhivatal ellenőrzi a számítás helyességét.
(4) Központi költségvetési bevételként kezelt, letétként szereplő készpénzben nyújtott vámbiztosítékot kereskedelmi forgalomban a központi vámbiztosíték bevételi számlára, nem kereskedelmi forgalomban a vámszervezet területi szerve vámbevételi számlájára kell befizetni.
(5) A tv. 7. §-ának (2) bekezdése alapján általános vámbiztosítékot kell nyújtani a vámszabad terület és a vámraktár létesítéséhez, a vámügynöki tevékenységhez, a halasztott vámfizetéshez, valamint a kezességvállaláshoz.
12. §
(1) Készpénzben nyújtott vámbiztosítéknak minősül
a) a vámhivatalnál bizonylat ellenében vámbiztosíték címén készpénzben befizetett összeg;
b) a vámbiztosíték fizetésére szolgáló készpénz-átutalási megbízás felhasználásával történő befizetés, illetőleg a vámhatóság által megadott számlára vámbiztosíték céljára történő banki átutalás;
c) az e célra pénzintézet által kibocsátott csekk, ha az a pénzintézet által garantált, vagy a csekk elfogadásáról a vámhivatallal megállapodott;
d) a bankkártya, amennyiben annak fedezet ellenőrzési és terhelési feltételei a vámteher megfizetése tekintetében biztosítottak.
(2) Amennyiben az áru szállítója a vámhatáron való belépéskor a készpénzben előre nyújtott vámbiztosíték befizetését megfelelően igazolja, a vámhivatal azt abban az esetben is elfogadja, ha a letét összege legfeljebb tíz százalékkal - jövedéki termék esetében két százalékkal - kevesebb a ténylegesen megállapított vámbiztosíték összegénél.
(3) A vámbiztosíték befizetését az alábbiak szerint lehet igazolni:
a) az (1) bekezdés a) pontja esetén a letétet kezelő vámszerv által kiadott bizonylat eredeti példányával;
b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a készpénz-átutalási megbízás feladóvevényével és - 500 000 forintnál magasabb összegű befizetés esetében - a postahivatal által kiállított befizetést igazoló lap eredeti példányával, illetőleg átutalás esetén a terhelés napján kelt bankszámlakivonattal (annak mellékletével) vagy a terhelés megtörténtéről szóló más banki igazolás eredeti példányával;
c) az (1) bekezdés c) - d) pontjai esetén a csekk eredeti példányának átadásával, illetőleg a bankkártya megterheléséről szóló bizonylattal.
(4) Bankkártya fedezetét a vámhivatal ellenőriztetni köteles.
13. §
(1) A vámbiztosítékként elfogadható bankgarancia meghatározott összegre szól, és meghatározott határnapig érvényes.
(2) Vámbiztosítékként az a bankgarancia fogadható el, amelyben a garanciavállaló bank kötelezettséget vállal a vámteher fizetésről szóló vámhatósági határozat megküldésével egyidejűleg benyújtott írásbeli igénybejelentés feltétel nélküli, a bankforgalom szabályozására vonatkozó előírások szerinti azonnal, de legkésőbb három napon belül történő teljesítésére a tv. 147. §-a (4) bekezdésének a) pontjával, valamint e rendelet előírásaival összhangban.
(3) Törvény által a pénzintézeti tevékenységre felhatalmazott pénzintézet, a garanciavállaló, a garanciavállalási kötelezettségének határidő előtti visszavonásáról hitelt érdemlő módon köteles értesíteni a kedvezményezett vámszervet. A garanciavállalási kötelezettség alól a pénzintézet, garanciavállaló a kedvezményezett írásbeli hozzájárulása esetén mentesül.
(4) A vámhivatal vámbiztosítékként olyan eredeti fedezetigazolást fogadhat el, amely szerint elkülönített számlán meghatározott összeg a vámtartozás kiegyenlítésére a vámhatóság rendelkezésére áll, és a vámhatóság az igényét a számlával szemben benyújtott azonnali beszedési megbízással érvényesítheti.
(5) A közraktárban - kivéve művi raktárt - letett áruról, a mindkét szelvényt tartalmazó (árujegy és zálogjegy) közraktárjegy akkor fogadható el vámbiztosítékként, ha a közraktárban letett áru értéke az érvényesítés időpontjában is fedezi a szükségessé vált vámbiztosíték mértékét, továbbá, ha a közraktárjegy tőzsdei, illetve szakminisztérium által minősített és közleményben közzétett árura vonatkozik.
(6) A bankgarancia akkor fogadható el, ha az a fizetési igény bejelentésre a vámhatóságot kedvezményezettként megjelöli.
14. §
(1) A kezességi nyilatkozatnak tartalmaznia kell:
a) a kezességet vállaló megnevezését, engedélyének számát, a kezességi nyilatkozat iktatási számát, valamint az áru szállítója (fuvarozója) megnevezését;
b) a vámáru/áru felett rendelkezésre jogosult nevét;
c) a szállítóeszközök és a csomagok darabszámát;
d) a vámáru/áru kereskedelemben szokásos megnevezését, mennyiségét, értékét, vámtarifaszámát és az utána fizetendő vámteher összegét;
e) a kezes bankszámláját vezető pénzintézet megnevezését, bankszámlájának számát;
f) a kiszabásra kerülő vámteher megfizetésének az áru/vámáru tulajdonosa, szállítója részéről való - bármilyen okból történő - elmaradása esetére vonatkozó készfizető kezességvállalást;
g) azon vámkezelési mód (módok) megjelölését, amelyre a kezességvállalás vonatkozik;
h) a készfizető kezességet nyújtó cégszerű aláírását.
(2) A vámhivatal és a kezességet vállaló közötti egyedi kezességi szerződés a kezességvállaló által benyújtott, az (1) bekezdés szerinti okmány vámhivatali elfogadásával jön létre.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kezességi nyilatkozat kizárólag írásban adható.
(4) Ha nem kereskedelmi forgalomban a vámbiztosíték nem áll rendelkezésre, a vámhivatal a vámérdek szem előtt tartásával elrendelheti, hogy az utas az áruját fuvarozásra adja fel.
15. §
(1) A vámhivatal a vámbiztosíték nyújtását és formáját a vámárut/árut kísérő vámokmányra is feljegyzi. Egy vámeljárásban csak azonos formában nyújtott vámbiztosíték fogadható el.
(2) Készpénzben nyújtott vámbiztosíték befizetését igazoló, a 12. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott okmány elfogadása esetén a vámhivatal ezt a tényt az igazolásra feljegyzi, majd a vámkezelést kérő részére azt visszaadja.
(3) Ha a vámhivatal bankgaranciát vagy fedezetigazolást, illetve készfizető kezességvállalást vámbiztosítékként elfogad, az arról szóló okmányokat - árutovábbítás esetén az eredeti példány záradékolása mellett azok ügyfél által átadott másolatát - bevonja és nyilvántartása mellékleteként kezeli.
(4) A vámhivatal által elfogadott vámbiztosíték törvényben foglalt céljának biztosítása érdekében a vámhatóság az (1)-(3) bekezdésekben foglaltakon túlmenően köteles a biztosítéknyújtás és felszabadítás folyamatát kezelő ellenőrzési rendszert működtetni.
16. §
(1) Egy személy vagy szervezet - az engedély kiadásához egyébként szükséges feltételek teljesítése esetén - több vámhivatalnál vagy területi parancsnokságnál is rendelkezhet kezességvállalási engedéllyel, illetőleg egy vámhivatalnál vagy területi parancsnokságnál több ilyen engedélye is lehet.
(2) A tv. 7. §-a (5) bekezdésének a) és b) pontja szerinti készfizető kezességvállalási engedélyt az a vámhivatal, a c) pontja esetén pedig az a területi parancsnokság adja ki, amelynek illetékességi területén a kérelmező a kezességvállalást gyakorolni kívánja. Minden más esetben a kezességvállalásra az engedélyt az országos parancsnokság adja ki.
(3) A bankgaranciáról szóló okmányt - az e rendelet 11. §-a (5) bekezdésében hivatkozott engedély iránti kérelemmel együtt - ahhoz a vámszervhez kell benyújtani, amely az engedély kiadására jogosult.
(4) A tv. 7. §-a (5) bekezdésének a)-c) és e) pontjai végrehajtása érdekében az engedélyt kiadó vámhatóság az engedélyes részére keret-nyilvántartási könyvet ad ki, amelyet az engedélyes a kezességvállalások bejegyzésével folyamatosan vezetni köteles. A vámhatóság az értékhatár megtartását rendszeresen ellenőrizni köteles.
(5) A tv. 7. §-a (5) bekezdésének a)-c) pontjai alkalmazásában az illetékes vámhatóság az értékhatár ismételt túllépése esetén - az árfolyamváltozásból eredő túllépés esetét kivéve - a kezességvállalási engedélyt visszavonja. Vissza kell vonni az engedélyt akkor is, ha az engedélyes a tárgyhónapot követő öt napon belül nem igazolta a biztosíték kiigazítására vonatkozó intézkedését.
(6) Jövedéki termékek esetén - a tv. 7. §-a (5) bekezdésének e) pontja alkalmazásában - a vámhatóság az általa a tv. 7. §-a (5) bekezdésének d) pontjában foglaltak ellenőrzésére kialakított nyilvántartás alapján köteles biztosítani, hogy az engedélyestől kizárólag a nyújtott bankgarancia mindenkor érvényes keretén belül fogadjon el kezességvállalást.
17. §
(1) A tv. 8. §-a (2) bekezdésének e) pontjában hivatkozott vámteher mértéke:
a) a tv. 7. §-a (1) bekezdésének e) pontja alkalmazásában - a fogyasztási adóról és fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény szerint - termelési célból importált terméket belföldi értékesítése esetén terhelő fogyasztási adó összege;
b) a tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja alkalmazásában a kiviteli célból továbbított adózatlan jövedéki termék belföldi forgalomba kerülése miatt esedékessé váló forgalmi adóterhek összege.
(2) A tv. 8. §-ának (3) bekezdésében a vámraktár és a vámszabad terület üzemeltetéséhez szükséges tevékenységi engedély kiadásához előírt bankgaranciát az alábbiak figyelembevételével kell megállapítani:
a) a bankgarancia alapját képező éves vámteher mértékének megállapításánál a be- és kitárolt vámáruk/áruk értékének különbözetével korrigált leltári nyitókészlet (új engedélyes esetén a tervezett éves áruérték) vehető figyelembe;
b) az a) pont alapján meghatározott érték után számított tényleges vámterhet kell figyelembe venni a 4%-os mértékű bankgarancia megállapításánál, kivéve a gyűjtő- és darabárut, ahol az a) pont alapján meghatározott érték után 50%-os átlagvámteher számítása is elfogadható. Az átlagvámteher számítása a jövedéki törvény hatálya alá tartozó és az illetékes minisztériumok által meghatározott fokozott ellenőrzést igénylő termékek raktározása esetén nem fogadható el.
(3) A vámügynöki tevékenység engedélyezése során a tervezett (lebonyolított) egy évi áruforgalmat terhelő vámteher - a jövedéki törvény hatálya alá tartozó és az illetékes minisztérium által meghatározott fokozott ellenőrzést igénylő termékek kivételével - megállapításához az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) a vámügynökség készfizető kezességvállalásával biztosított vámáruk vámterhe;
b) a vámügynök által üzemeltetett vámraktárban elhelyezett áruk/vámáruk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott módon megállapított vámterhe;
c) a vámügynökség által halasztott vámfizetés mellett, illetve a vámfizetés átvállalásával vámkezelt vámáruk vámterhe.
(4) A (3) bekezdés alapján és a (8) bekezdés figyelembevételével meghatározott éves vámteher képezi a vámügynöki tevékenységi engedély kiadásához szükséges 2%-os bankgarancia alapját, amennyiben ez az érték meghaladja a tv. 8. §-ának (4) bekezdésében rögzített egymillió forint összeget.
(5) A tv. 8. §-ának (3)-(4) bekezdéseiben hivatkozott tevékenységi engedélyek kiadását követő 12 hónap elteltével - az engedély birtokosának a 12 hónap elteltét követő tíz munkanapon belül benyújtandó bejelentése alapján - az engedélyező vámhatóságnak meg kell vizsgálnia a tényleges áruforgalom vámterhének nagyságát. Ha a tervezett - folyamatos tevékenység esetében az előző évi - áruforgalom vámterhétől a tényleges vámteher tíz százaléknál nagyobb mértékben tér el, a bankgarancia mértékét harminc munkanapon belül a tényleges áruforgalom vámterhe alapján számított összeghez kell igazítani. Ezt követően a felülvizsgálatot és a bankgarancia összegének meghatározását 12 hónaponként kell elvégezni.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltakon kívül is intézkedni kell a bankgarancia mértékének kiigazítása iránt, ha tizenkét hónapon belül a tényleges áruforgalom vámterhe az éves tervezett - folyamatos tevékenység esetében az előző évi - áruforgalom vámterhét rendszeresen meghaladja. Az áruforgalmat rendszeresen meghaladónak kell tekinteni, ha a tevékenységi engedély kiadásánál, illetve a bankgarancia megállapításánál kalkulált áruforgalom 1/12-ed részét a havi tényleges forgalom egymást követő három hónapban 50%-kal túllépi. Ezt az engedély birtokosa tíz munkanapon belül köteles az engedélyező vámhatóságnak bejelenteni, egyidejűleg a tényleges forgalom vámterhe alapján számított összegnek megfelelő bankgarancia biztosítása tekintetében harminc napon belül intézkedni. Amennyiben a fenti kötelezettségét az engedélyes elmulasztja, továbbá, ha a bejelentést követő harmincadik munkanapig a felemelt bankgaranciát nem nyújtja be, a vámhatóság a tevékenységi engedélyt visszavonja. Amennyiben a fentiek alapján a bankgarancia összegének megváltoztatására kerül sor, az (5) bekezdésben előírt felülvizsgálat kezdő időpontja az új bankgarancia elfogadásának napja.
(7) A jövedéki törvény hatálya alá tartozó, illetve az illetékes miniszter által meghatározott fokozott ellenőrzést igénylő termékek esetében - a (2) bekezdésben, illetve a (4) bekezdésben rögzített mértéktől eltérően - a tényleges vámteher, míg a jövedéki törvény hatálya alá tartozó, kiviteli célból továbbított terméknél a belföldi forgalomba kerülés miatt esedékessé váló forgalmi adó összegét kell a bankgarancia mértékének megállapításánál figyelembe venni.
(8) E rendelet 11. §-ának (5) bekezdésében hivatkozott jogcímeken igényelt vámbiztosítékot úgy kell meghatározni, hogy a vámteher alapjának számításánál az engedély(ek)hez kapcsolódó, több eljárás alá vont ugyanazon vámáru csak egyszer vehető számításba és a bankgarancia mértékét a magasabb mértékű garancia képezi.

(a tv. 9. §-ához)

18. §
(1) A vámbiztosíték alóli mentességre való jogosultságot - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a vámkezelést kérő a vámkezelést végző vámhivatalnál okmányszerűen köteles igazolni.
(2) Az árutovábbításkor a tv. 9. §-a a) pontjának 5. alpontjában meghatározott aktív feldolgozás céljából történő behozatalt a szerződés magyar nyelvű, a behozatalra kerülő vámáru (továbbfeldolgozásra szánt anyag, valamint a feldolgozást végző munkaeszközök) megnevezését és értékét, továbbá az aktív feldolgozást végző székhelye, telephelye szerint területileg illetékes vámhivatal eredeti bélyegzőlenyomatát tartalmazó példányával és az adóhatósági nyilvántartásba vételt tanúsító okmánnyal kell igazolni. A vámhivatal az árutovábbításkor a vámáru értékét a szerződésen igazolja.
(3) A halasztott vámfizetési jogosultságot csak abban az esetben kell igazolni az engedély - vagy annak másolata - bemutatásával, ha arra a vámhivatal a vámáru/ áru szállítóját (a vámkezelést kérőt) felszólítja.
(4) Központi költségvetési szerv részére érkező vámáruk esetében a költségvetési szerv illetékes vezetőjének írásban nyilatkoznia kell a szerv központi költségvetési jogállásáról. A vámkezelést végző vámhivatal a nyilatkozatot bevonja, és a mentességet a vámokmányra feljegyzi.
(5) A tv. 9. §-a b) pontjának 7. alpontja alkalmazásában az alábbiak szerint kell eljárni:
a) a vámbiztosíték alóli mentességre csak a vámáru felett rendelkezni jogosult javára kiállított közraktárjegy szelvényeinek letétbe helyezése jogosít fel. A vámáru megérkezését a közraktárba elhelyező - vámáru felett rendelkezésre jogosult - az átmeneti megőrzésre vonatkozó szabályok szerint bejelenti a vámhivatalnak és a szelvényeket átadja. A vámhivatal a vámárut nyilvántartásba veszi;
b) a közraktárjegy szelvényei akkor adhatók vissza a vámáru felett rendelkezésre jogosultnak, ha a tv. 10. §-ának (2) bekezdésében szabályozottak szerint a vámbiztosíték indokoltsága megszűnik. A vámvizsgálatot a közraktárban, a házi szemle szabályai szerint kell megtartani.
(6) A határvámhivatal árutovábbításkor a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény hatálya alá tartozó termékek termékdíja utáni vámbiztosíték megállapításától - az üzemanyagok önálló behozatala kivételével - eltekinthet, ha a biztosíték alapjának megállapítása a forgalom zavartalan lebonyolítását veszélyezteti.

(a tv. 10. §-ához)

19. §
(1) A nemzetközi vámokmánnyal nyújtott vámbiztosítékot a vonatkozó egyezmény (különösen TIR, ATA) előírásai szerint kell felszabadítani.
(2) A 12. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai szerint nyújtott vámbiztosíték felszabadítása a vámteher elszámolása után fennmaradó összegnek a vámbiztosítékot nyújtó részére történő visszafizetésével, visszautalásával történik.
(3) A 12. § (1) bekezdésének c) pontja szerint, valamint egyedi ügyben adott bankgaranciával vagy fedezetigazolással nyújtott vámbiztosítékot a csekket kiállító, illetőleg a bankgaranciát vagy fedezetigazolást kiadó pénzintézet részére szóló fedezeti okmányra rávezetett vámhivatali záradékkal kell felszabadítani.
A bankkártya felhasználásával nyújtott vámbiztosíték felszabadítására a vámhatóság, a bankkártya kibocsátója felé haladéktalanul intézkedik.
(4) A kezességvállalással nyújtott vámbiztosítékot felszabadítottnak kell tekinteni, ha lezárul az a vámkezelés, amelyre a kezesség vonatkozik, és ezt a vámhivatal igazolja. Vámhivatali igazolásnak kell tekinteni az új vámeljárást igazoló árunyilatkozat ügyfélpéldányát is.
(5) A vámbiztosíték teljes vagy részleges felszabadításáról és visszafizetéséről - a 20. §-ban foglalt kivétellel - az a vámhivatal köteles azonnal intézkedni, amelynek eljárása eredményeként a vám biztosításának indokoltsága teljesen vagy részlegesen megszűnt.
(6) Bankgarancia, kezességi nyilatkozat, illetőleg fedezetigazolás formájában nyújtott vámbiztosíték esetén a garancia összegét a vámteher kiegyenlítésére csak akkor lehet felhasználni, ha a vámfizetésre kötelezett a fizetési határidő lejártáig kötelezettségének nem tesz eleget.
(7) A bankgarancia és a kezességi nyilatkozat formájában nyújtott vámbiztosítékot - annak érvényesítése esetén - a bankgaranciát kiállító pénzintézet, illetőleg a kezességet vállaló terhére kell elszámolni. Ilyen esetben a vámteher kiszabásáról szóló határozat egy példányát a vámhivatal a bankgaranciát kiadó pénzintézet, illetőleg a kezességet vállaló részére is megküldi. A fedezetigazolás formájában nyújtott vámbiztosíték érvényesítése esetén - a vámhivatal értesítése alapján - a számlavezető vámszerv intézkedik a vámtartozás beszedése iránt.
(8) Amennyiben a vámbiztosíték érvényesítése szükségessé válna, a vámhivatal a tv. 11. §-ának (6) bekezdése alapján a közraktárba letett áru értékesítése iránt - a közraktárra vonatkozó szabályok figyelembevétele mellett - intézkedik.
20. §
(1) A tv. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja esetében akkor is megszűnik a vámbiztosíték indokoltsága, ha az aktív feldolgozásban vámkezelt vámáruból készült termék kiviteli ellenőrzése során a feldolgozást felügyelő vámhivatalnál hitelt érdemlően igazolják a külföldre kiszállított késztermék előállítása során felhasznált vámáru mennyiségét, értékét, vámtarifaszámát, az arra jutó vámterhet. A kiléptetést végző határvámhivatal közvetlen adatátviteli vonalon értesíti a nyilvántartó vámhivatalt a kiléptetés tényéről, továbbá intézkedik a vámbiztosíték felszabadításáról. Amennyiben az aktív feldolgozást végző az igazolást nem vagy nem hitelt érdemlő módon nyújtja be, akkor a vámhatóság a vámbiztosíték felszabadítására csak a tv. 73. §-ának (3) bekezdésében előírt elszámolási kötelezettség teljesítése során intézkedik. Ha az elszámolás és a vámbiztosíték felszabadítása érdekében benyújtott igazolás adatai nem egyeznek meg, akkor a vámhivatal a tv. 141-142. §-aiban foglaltak szerinti jogkövetkezményeket köteles alkalmazni.
(2) A tv. 7. §-a (1) bekezdésének e) pontja esetében adott biztosítékot akkor lehet felszabadítani, ha a jövedéki termék részbeni vagy egészbeni feldolgozását és felhasználását a felhasználó a biztosítékot megállapító vámhivatalnál könyvvizsgálói ellenjegyzéssel igazolja.
(3) A tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja esetében a vámbiztosítékot a vámhivatal köteles azonnal felszabadítani a kiléptetést végző szakosított határátkelőhely által a kiviteli ellenőrzést végző vámhivatal részére történő közvetlen visszaigazolása alapján. Amennyiben a vámhatóság a vámbiztosítékot az áru kiléptetésétől számított tizenöt napon belül nem szabadítja fel, a tv. 142. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megállapított kamatot köteles fizetni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott jogcímen nyújtott vámbiztosíték felszabadításához a termék jövedéki üzembe történő visszaszállítása esetén annak készletre/jövedéki nyilvántartásba vételéről szóló eredeti vámhivatali igazolását kell bemutatni a vámbiztosíték felszabadításához, a kiviteli ellenőrzéstől számított 30 napon belüli elszámolási kötelezettség mellett.
(5) A kiviteli célból továbbított jövedéki termékkel történő elszámolás vagy a szakosított határátkelőhelyen (vámszabad terület, vámraktár) történő kilépés igazolásának hiányában a kiviteli ellenőrzéstől számított harmincadik napot követően a vámhivatal intézkedik a jövedéki eljárás megindításáról és lefolytatásáról. A jövedéki eljárás eredményétől függően vagy intézkedni kell a felszabadításról vagy jövedéki bírság megállapítása esetén a vámbiztosítékot a jövedéki bírság számlára kell átutalni.
(6) A tv. 10. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában az ideiglenes behozatalban vagy aktív feldolgozásban vámkezelt vámárut akkor lehet külföldre kilépettnek tekinteni, amikor a kilépés vagy vámraktárba kiléptetési céllal történt betárolás igazolásával a vámáru elszámolását kérik.

zálogjog

(a tv. 11. §-ához)

21. §
(1) A törvényes zálogjogot a vámáru közvetlen felügyelet alá vételével kell gyakorolni.
(2) A vámhivatal a közvetlen felügyelet alá vételt határozattal rendeli el. A határozatban fel kell hívni a vámfizetésre kötelezett figyelmét arra, hogy ha a közvetlen felügyelet alá vett vámáru után kiszabott vámterhet nem fizeti meg, a vámárut a vámhivatal a vámtartozást megállapító jogerős határozat közlését követő 30 nap múlva, ezen belül a tv. 61. §-ának (2) bekezdésében meghatározott időtartam elteltével értékesíti.
(3) A zálogtárgyból történő kielégítés során befolyt összeget az értékesítési, a raktározási és más felmerült költségek levonása után a tv. 135. §-ában foglaltak szerint kell elszámolni. A tartozások levonása után fennmaradó összeget hivatalból ki kell fizetni az ügyfélnek.
(4) A vámhatóság zálogjogát megelőző zálogjog jogosultja - mint a zálogjoga alapján a vámáru felett rendelkezni jogosult - kérheti a vámáru belföldi forgalom számára való vámkezelését. A vámterhek megfizetése után a jogosult a vámkezelt áruval az általános szabályok szerint rendelkezhet.

vámtarifa

(a tv. 12. §-ához)

22. §
(1) A tv. 12. §-ának (4) bekezdése alkalmazása szempontjából nem kereskedelmi forgalomban behozottnak minősül az ezerhuszonöt ECU forintra átszámított és ezer forintra kerekített összegét meg nem haladó egyedi vagy összértékű vámáru, ha annak mennyisége a tv. 1. számú mellékletében meghatározott mennyiségi keretet nem haladja meg és vámkezelésére az e rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerinti feltételekkel kerül sor.
(2) Az ECU-nak a tárgyévben alkalmazandó, forintra átszámított összegét a tárgyévet megelőző év utolsó előtti szerdáján (ha ez munkaszüneti nap, akkor a következő munkanapon) megállapított hivatalos MNB deviza középárfolyam alapján kell meghatározni. Ezen összeget a pénzügyminiszter a Magyar Közlönyben a tárgyévet megelőző hónap 25-éig teszi közzé.
(3) A tv. 12. §-a (3) bekezdésében említett 15%-os vámtétel helyett nemzetközi egyezmény az adott vámárura más vámtételt is megállapíthat.
(4) A vámszabad területen gyártott termék belföldi értékesítése esetén - amennyiben a feldolgozott termékbe beépített vámáruk kedvezményes elbánás igénye esetén alkalmazandó származási feltételeit teljesítették vagy magyar származásuk igazolható - a végtermék belföldi forgalom számára történő vámkezelésekor alkalmazható az adott megállapodáshoz kapcsolódó szerződéses vámtétel.
(5) Az aktív feldolgozásban vámkezelt vámáruk végtermékének belföldi forgalom számára történő vámkezelése esetén is alkalmazható a (4) bekezdés szerinti kedvező vámtétel.

vámárut/árut terhelő fizetési kötelezettség

(a tv. 13-14. §-aihoz)

23. §
(1) A vámterhet megállapító külön jogszabályok is tartalmaznak az általuk szabályozott vámteher (különösen forgalmi adók, vámpótlék, egyéb kötelező befizetés) alóli mentességet.
(2) A vámkezelési díj mértékét a 221. § tartalmazza.

az áruk származása

(a tv. 16-17. §-aihoz)

24. §   A tv. 16. §-ának (1) bekezdésében említett közvetlen szállítás szabályától nem jelent eltérést, ha az árut harmadik országon földrajzi vagy más okokból át kell szállítani, feltéve, hogy az áru vámfelügyelet alatt marad és nem kerül ezen országokban a belföldi forgalomba.
25. §   Azok a műveletek, amelyek nem vagy csupán kis mértékben járulnak hozzá az áru lényeges jellemzőihez vagy tulajdonságaihoz, nem tekinthetők elegendő mértékű megmunkálásnak vagy feldolgozásnak. Ilyenek különösen
a) a szállítás vagy raktározás alatt álló áruk jó állapotban való megőrzéséhez szükséges,
b) a szállítást vagy elhajózást előkészítő (elősegítő),
c) az áruk csomagolását vagy piacképességét javító
műveletek.
26. §
(1) Azokat a tartozékokat és pótalkatrészeket, valamint szerszámkészleteket, amelyek olyan készülékkel, géppel, berendezéssel vagy járművel kerülnek egyidejű szállításra, amelyhez hozzátartoznak, a szóban forgó készülékkel, géppel, berendezéssel vagy járművel azonos származásúnak kell tekinteni.
(2) Az olyan összeszerelt vagy szétszerelt áru, amelyet egynél több küldeményben hoznak be, mert szállítási vagy termelési okból egy küldeményben való behozatala nem oldható meg, az importőr kérésére - a származás meghatározása tekintetében - egy árunak tekintendő.
(3) A származás megállapításának céljára a csomagolóanyagokat azonos származásúnak kell tekinteni azokkal az árukkal, amelyeket tartalmaznak. Az áruk származásának meghatározása szempontjából csak azt a csomagolóanyagot kell figyelembe venni, amelyben az árut a kiskereskedelemben rendszeresen árulják.
(4) Az áruk származásának meghatározásánál nem kell figyelembe venni az áruk gyártására vagy feldolgozására használt energia, gép és szerszám származását.
27. §
(1) Az elegendő mértékű megmunkálás szabályainak alkalmazása esetén a figyelembe veendő értékek a következők:
a) a behozott anyagokra a vámérték;
b) a meghatározatlan származású anyagok esetében az azért az anyagért a Magyar Köztársaság területén fizetett első megállapítható ár;
c) az áru értékének meghatározásakor az áru gyártelepi ára.
(2) A gyártelepi ár annak a gyártónak fizetendő árat jelenti, amelynek vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást végezték, feltéve, hogy az ár magában foglalja a megmunkálás során felhasznált valamennyi termék értékét.
(3) A tv. 16. §-ának (4) bekezdése alkalmazásában nem tekinthetők gazdaságilag indokolt megmunkálásnak a 25. §-ban felsorolt megmunkálások.
28. §   A tv. 17. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyéb esetekben a származás igazolására a tv. 17. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tartalmú származási bizonyítvány szükséges. A magyarországi származást igazoló okmány mintapéldányát az 1. számú melléklet tartalmazza.

kedvezményes elbánás igénye esetén alkalmazandó származási előírások

(a tv. 18-19. §-aihoz)

29. §
(1) A Magyar Köztársaság által a vámtarifáról szóló 1995. évi CI. törvény (a továbbiakban: vámtarifa törvény) végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott fejlődő országokból, valamint az e rendelet 205. §-ában meghatározott legkevésbé fejlett fejlődő országokból (a továbbiakban együtt a származás szempontjából: kedvezményezett ország) származó egyes termékekre érvényes vámkedvezményre vonatkozó rendelkezések értelmében az említett országokból származó terméknek kell tekinteni:
a) a teljes egészében a kedvezményezett országokban előállított termékeket;
b) a kedvezményezett országban előállított olyan termékeket, amelyek előállításához az a) pontban említettektől eltérő származású terméket is felhasználtak, feltéve, hogy ezek a termékek a kedvezményezett (exportőr) országában elegendő feldolgozáson vagy megmunkáláson mentek keresztül.
(2) Teljesen a kedvezményezett országban előállítottnak kell tekinteni az árut, ha az megfelel a tv. 16. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak.
(3) A nem a kedvezményezett országból származó anyagokat akkor kell megfelelően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak tekinteni, ha
a) az árut a kedvezményezett országban munkálták meg vagy dolgozták fel és a más országból származó, illetve ismeretlen származású áruk a kedvezményezett ország által exportálandó áru értékének az 50%-át nem haladják meg,
b) az árut több kedvezményezett országban munkálták meg vagy dolgozták fel és az egyik kedvezményezett ország által exportálandó áru exportárában a nem származó vagy meghatározatlan származású áru hányada nem haladja meg az 50%-ot,
c) az árut az egyik kedvezményezett országban állították elő és más (egy vagy több) ugyancsak kedvezményezett országban munkálták meg vagy dolgozták fel.
(4) A (3) bekezdés a)-b) pontjaiban feltüntetett, nem származó alapanyagok értékét az illető árunak az exportterméket előállító kedvezményezett országban megállapított vámértékében, az ismeretlen származású áru ellenértékét pedig abban az árban kell megállapítani, amelyet a kedvezményezett ország területén az illető áruért kifizettek.
(5) Kedvezményes elbánásban részesülnek azok az áruk, amelyeket kedvezményezett országból közvetlenül vásárolnak. Az árut közvetlenül vásároltnak kell tekinteni, ha azt az importőr a kedvezményezett ország jogszabálya szerint bejegyzett cégétől vásárolta. A kedvezményezett országból származó árukat - a tv. 16. §-ának (1) bekezdésében szabályozott feltételekkel összhangban - közvetlenül kell a kedvezményt nyújtó (importőr) országba szállítani. A közvetlen szállításra a 24. §-ban foglaltakat e § rendelkezéseinél is alkalmazni kell.
(6) Ha a vámhatóságnak kételye támad a származási bizonyítvány valódiságára, vagy az abban foglaltakra, vagy az adott áru származására vonatkozóan, a származási bizonyítványt hitelesítő illetékes nemzeti vagy erre felhatalmazott más hatóságokhoz fordulhat azzal az indokolt kéréssel, hogy kiegészítő vagy pontosító információkat nyújtsanak. Az árut mindaddig nem lehet a kedvezményezett országból származónak tekinteni és kedvezményes elbánásban részesíteni, ameddig a megfelelő - az áru származását igazoló - bizonyítványt be nem nyújtják vagy a származást utólag nem erősítik meg.
30. §
(1) A kedvezményezett országból importáló - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az Általános Preferenciális Rendszer keretében elfogadott FORM „A” elnevezésű származási bizonyítvánnyal igazolja a kedvezményre vonatkozó jogosultságát. A származási bizonyítványt általában az árut kísérő többi okmánnyal együtt, de legkésőbb az áruszállítás utáni egy éven belül kell a vámhatósághoz benyújtani, amennyiben a kedvezményre való jogosultságával élni kíván. A ténylegesen leszállított árumennyiség és a származási bizonyítvány adatai között ±5% eltérés lehet.
(2) Ha a származási bizonyítványban vagy a nyilatkozatban szereplő teljes árumennyiség vámkezelésére sor kerül, a bizonyítványt a vámhivatal bevonja. A szállítmány egy részének vámkezelése esetében a vámhivatal az említett okmányokat az elvégzett vámkezelésnek megfelelően záradékolja és az egyéb okmányokkal együtt a vámkezelést kérőnek visszaadja. A származási okmányokat az azokon szereplő áru teljes vámkezelésekor, az utolsó vámkezelést végző vámhivatalnak kell bevonnia.
(3) Ha az áru származását a fentieknek megfelelően nem igazolják, a vámtarifa I. jelzésű hasábjának vámtételeit, illetőleg a 205. §-ban meghatározott vámmentességet nem lehet alkalmazni.
(4) A származás, illetve a közvetlen vásárlás vagy közvetlen szállítás igazolására elfogadható az olyan származási bizonyítvány is, amelyet a szállítmányt kísérő eredeti származási bizonyítvány alapján az egyes megrendelők részére, a szállítmányt felügyelete alatt tartó külföldi vámhatóság állított ki.
31. §
(1) A Magyar Köztársaságból származó, az Általános Preferenciális Rendszer keretében kiszállításra kerülő árukra biztosított vámkedvezmények, valamint egyéb gazdasági, kereskedelmi, egészségügyi és más okból az export piacrajutáshoz biztosított kedvezmény igénybevételének céljából, a származás meghatározására az importőr ország vonatkozó jogszabályai az irányadóak.
(2) A FORM „A” származási bizonyítványt, a származási nyilatkozat mintáját és az alkalmazásukra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a származás igazolására elfogadható egyéb okmányokra vonatkozó rendelkezéseket a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az export szállításokhoz igényelt származási bizonyítványok kiállítása és igazolása - az EUR.1 szállítási bizonyítvány és az EUR.2 űrlap kivételével - az azzal megbízott kereskedelmi és gazdasági kamarák feladata.
32. §
(1) Nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség alapján kell a Magyar Köztársaság és az Európai Unió (a továbbiakban: EU) közötti Európa Megállapodás, a Magyar Köztársaság és az EU közötti, a textil- és ruházati termékek kereskedelméről szóló Kiegészítő Jegyzőkönyv, a Magyar Köztársaság és az EU közötti, bizonyos borokra érvényes vámkontingensek kölcsönös felállítására vonatkozó megállapodás hatálya alá tartozó termékek esetében az áruk származási országát meghatározni. A származást igazoló okmányok kiállításának részletes szabályait a 3. számú melléklet A) és B) része tartalmazza.
(2) Az Európa Megállapodás hatálya alá tartozó vámáruk/áruk esetében a vám- és egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit az Európa Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyve tartalmazza. Az áruk származását - ideértve azok közvetlen szállítását is - EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy EUR.2 űrlappal kell igazolni.
(3) Az EU-val a textil- és ruházati termékek kereskedelmének mennyiségi rendszeréről aláírt Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó áruk/vámáruk származásának meghatározása vagy az Európa Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyvének vonatkozó szabályai vagy a 3. számú melléklet B) részében meghatározott származási szabályok szerint történik. A származás igazolására a (2) bekezdés szerinti származást igazoló okmányok vagy az exportőr, illetve annak képviselője által a számlára vagy más kereskedelmi okmányra vezetett, az áru származására vonatkozó (a megfelelő egyezményt vagy megállapodást is megjelölő) nyilatkozata fogadható el. Ezen túlmenően export esetében a 3. számú melléklet D) részében meghatározott származási bizonyítvány is szolgálhat a származás igazolására. Amennyiben az okmány hitelességével vagy a származással kapcsolatban kétely merül fel, a tényállás tisztázásáig a vámárut vámfelügyelet alá kell helyezni.
(4) A Magyar Köztársaság és az EU között bizonyos borokra érvényes vámkontingensek kölcsönös felállításáról megkötött megállapodás (a továbbiakban: borkereskedelmi megállapodás) hatálya alá tartozó áru/vámáru esetében a vám- és egyéb kedvezmények igénybevétele céljából az áruknak a borkereskedelmi megállapodás 4. bekezdésében meghatározott származását és a közvetlen szállítást EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal kell igazolni.
(5) Nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség alapján kell a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (a továbbiakban: CEFTA) hatálya alá tartozó termékek esetében az áruk származási országát meghatározni. A CEFTA megállapodás által biztosított vám- és egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit a Megállapodás 7. számú Jegyzőkönyve tartalmazza. A származást - ideértve a közvetlen szállítás tényének igazolását is - EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal, illetve EUR.2 űrlappal vagy az árut/vámárut kísérő számlán tett származási nyilatkozattal kell igazolni. Az exportőr a származás igazolására vonatkozó nyilatkozatát - kivéve az LT bizonyítvány esetét - a külön jogszabályban meghatározásra kerülő határidő letelte után lehet alkalmazni. A származást igazoló okmányok kiállításának részletes szabályait a 3. számú melléklet A) része tartalmazza.
(6) Nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség alapján kell a Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (a továbbiakban: EFTA) tagállamai közötti szabadkereskedelmi megállapodás (a továbbiakban: magyar-EFTA megállapodás) hatálya alá tartozó termékek esetében az áruk származási országát meghatározni. A magyar-EFTA Megállapodás által biztosított vám- és egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit a Megállapodás B) Jegyzőkönyve tartalmazza. A származást - ideértve a közvetlen szállítás tényének igazolását is - EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal, illetve az exportőrnek a magyar-EFTA Megállapodás B) Jegyzőkönyve IV. számú mellékletében előírt nyilatkozatát tartalmazó számlával kell igazolni. A származást igazoló okmányok kiállításának részletes szabályait a 3. számú melléklet A) része tartalmazza.
(7) A Magyar Köztársaság és a Norvég Királyság, a Svájci Konföderáció, a Liechtensteini Hercegség, az Izlandi Köztársaság között a mezőgazdasági termékekre vonatkozó kétoldalú megállapodások esetében a származás meghatározása a megállapodásokhoz tartozó származási szabályok szerint történik. A kétoldalú megállapodások végrehajtása során a származás igazolása és az adminisztratív együttműködés tekintetében a magyar-EFTA megállapodás B) Jegyzőkönyvének előírásait kell alkalmazni. A származást igazoló okmányok kiállításának részletes szabályait a 3. számú melléklet A) része tartalmazza.

a vám alapja

(a tv. 20. §-ához)

33. §   A tv. 20. §-ának (4) bekezdése alkalmazásában a vámérték egyszerűsített megállapításának szabályait, valamint az így vámkezelhető áruk körét a 4. számú melléklet tartalmazza.

a vámérték meghatározásának általános szabályai

(a tv. 21-28. §-aihoz)

34. §
(1) A vámáru vámértékét a vámkezelést kérőnek kell kimunkálnia. Amennyiben a vámkezelést kérő a tv. 22-27. §-ai alapján munkálja ki a vámértéket és ez a vámhivatal megállapítása szerint elfogadható, a vámhivatal nem köteles azt vizsgálni, hogy a vámérték egy előző módszer szerint is megállapítható lett volna-e.
(2) A vámkezelést kérő által a tv. 22-27. §-ai alapján kidolgozott, de a vámhivatal megállapítása szerint el nem fogadható vámérték esetében - ha a vámértéket a vámkezelést kérő a vámhivatal felhívására nem tudja más módszer szerint megállapítani - a vámértéket a vámhivatal a tv. 22-27. §-ai figyelembevételével maga állapítja meg.
35. §   A vámérték kimunkálásánál alkalmazni kell a tv. rendelkezésein kívül azoknak a vámértékre vonatkozó nemzetközi egyezményeknek a rendelkezéseit is, amelyekhez a Magyar Köztársaság csatlakozott.
36. §   Azoknál az árucsere ügyleteknél, ahol az ügyletek (vételi és eladási) értéke valamilyen fizetési eszközben is ki van fejezve, a vámérték meghatározható a tv. 21. §-a alapján is.
37. §
(1) A tv. 22-23. §-aiban foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából az export eladás időpontja az a nap, amelyen az exportáló országból közvetlenül Magyarországra útnak indítják az árukat.
(2) A tv. 22. §-ának (1) bekezdése szerinti „megközelítőleg azonos időben” kifejezés az értékelendő vámáruk exportálását megelőző és azt követő 45-45 napos időszakot jelenti. Amennyiben azonban az adott áruk piaci vagy gyártási viszonyai is viszonylag stabilak, a tv. 22-23. §-aiban meghatározott értékelési módszer alkalmazásakor az említett időtartamon kívül exportált áruk is figyelembe vehetők.
(3) A kereskedelmi szint meghatározásakor azt kell vizsgálni, hogy az árut, vámárut közvetlenül az előállítótól (ideértve különösen a termelőt, tenyésztőt, termesztőt, kitermelőt, gyártót), illetőleg nagy- vagy kiskereskedőtől szerezték-e be.
38. §   Amennyiben az importált áru a feldolgozás következtében jelentős mértékben megváltozott és azt követően kerül belföldön értékesítésre, a tv. 25. §-ában meghatározott értékelési módszer nem alkalmazható, kivéve, ha a feldolgozás, megmunkálás által hozzáadott érték viszonylag egyszerűen megállapítható.
39. §   Ha a vámkezelést kérő a tv. 25. §-ának és a 26. §-ának alkalmazási sorrendjét fel kívánja cserélni, azt az árunyilatkozat kérelem rovatában kell jeleznie.
40. §
(1) A behozott vámáru vámértéke megállapításakor nem lehet figyelembe venni a vámterületre történő belépést követően felmerült szállítási és más költségeket.
(2) Ha a nem magyar határparitáson vásárolt vámárut ellenszolgáltatás nélkül, vagy a vevő szállítóeszközével szállítják, akkor az azonos szállítási módnál szokásos tarifa szerint kell a vámhatárig felmerült fuvarköltséget a vámértékbe beszámítani, amennyiben a ténylegesen felmerült szállítási költségeket nem igazolják.
41. §   A tv. 28. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében licencia-, szerzői, illetve anyagi értéket képviselő jogdíj alatt különösen azok a fizetések értendők, amelyeket olyan jogok gyakorlása ellenében kell teljesíteni, amelyek összefüggésben vannak
a) az importált áru gyártásával (különösen minták, művészi tervek, modellek és gyártási know-how), vagy
b) az importált áruk kivitel céljából történő eladásával (különösen: védjegyek, bejegyzett művészi tervek), vagy
c) az importált áru használatával vagy továbbadásával (különösen olyan szellemi alkotáshoz fűződő jogok, amelyek nem választhatók el a behozott áruban megtestesült gyártási eljárásoktól).
42. §
(1) Amennyiben a behozott vámáru csupán alkatrésze vagy tartozéka olyan áruknak, amelyeket Magyarországon állítanak elő, akkor a licencia-, szerzői, illetve anyagi értéket képviselő jogdíj a behozott vámáruért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árhoz csak akkor adható hozzá, ha a díjak azokra az árukra vonatkoznak.
(2) Amennyiben a vámárut szétszerelt állapotban hozzák be vagy az újraértékesítést megelőzően azon csak jelentéktelen mértékű megmunkálást, például hígítást vagy csomagolást végeztek, ez nem zárja ki, hogy a licencia-, szerzői vagy anyagi értéket képviselő jogdíj a behozott vámárura vonatkozzon.
(3) A tv. 29. §-ában foglaltak alkalmazásában a vizsgálatot végző vámhatóság alatt az illetékes vámhivatalt kell érteni.
43. §   A védjegyhasználati jogra vonatkozó licencia-, szerzői, illetve anyagi értéket képviselő jogdíj a behozott áruért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árhoz csak akkor adható hozzá, ha
a) a licencia-, szerzői, illetve anyagi értéket képviselő jogdíj olyan árukra vonatkozik, amelyeket a behozatal után változatlan állapotban vagy jelentéktelen mértékű megmunkálás vagy feldolgozás után újra értékesítenek,
b) ezeket az árukat olyan, a behozatal előtt vagy után alkalmazott védjeggyel hozzák forgalomba, amelyért licencia-, szerzői, illetve anyagi értéket képviselő jogdíjat fizettek,
c) a vevőnek nem áll jogában, hogy az adott árut más, az eladóval kapcsolatban nem álló személytől szerezze be.
44. §   Ha a licencia-, szerzői, illetve anyagi értéket képviselő jogdíj összegének számítási módja a behozott áru árán alapul, akkor az ellenkező tény bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy a licencia-, szerzői, illetve anyagi értéket képviselő jogdíj az értékelendő árura vonatkozik. A licencia-, szerzői, illetve anyagi értéket képviselő jogdíj fizetése azonban akkor is vonatkozhat az értékelendő árura, ha annak összegét a behozott áru árától függetlenül határozzák meg.

a vámérték meghatározás különös szabályai

(a tv. 30. §-ához)

45. §   A tv. 30. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában vámértékként az ott felsoroltakon kívül a vámárut a vámhatárig terhelő költségeket kell figyelembe venni.

(a tv. 31. §-ához)

46. §
(1) A tv. 31. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában adatfeldolgozó berendezés alatt az adatok nyilvántartására, rendszerezésére, feldolgozására alkalmas számítógépet kell érteni.
(2) A tv. 31. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában az adatok, utasítások értéke a hordozóanyag értékétől akkor elválasztható, ha az ügyleti értéket tartalmazó számlán az értékeket az exportőr elkülönítetten tüntette fel.
(3) A tv. 31. §-ának (2) bekezdésében említett hang-, kép- vagy videofelvétel alatt kell érteni különösen a hagyományos vagy CD hanglemezt, a játék- vagy videofilmet, a televíziós vagy számítógépes játékokat, ha elsődlegesen ilyen céljuk megállapítható.

kiléptetés

(a tv. 36. §-ához)

47. §   A kiléptetés során a kiviteli okmányokat (különösen: árunyilatkozat, fuvarlevél, a devizahatóság által jóváhagyott apportlista) a kiléptetés tényének megállapítását tartalmazó záradékkal kell ellátni. A vámhivatalnak ellenőriznie kell, hogy a vámáru/áru a vámterületet elhagyta-e. Ha ez nem történik meg, vagy a szomszédos állam vámszerve az árut/vámárut nem léptette be és azt a vámterületre visszahozzák, a kiléptetési záradékot a vámhivatalnak törölnie kell. Vámáru vagy biztosíték nyújtása mellett továbbított jövedéki termék esetében ilyenkor gondoskodni kell a vámfelügyelet fenntartásáról.

jelentkezési kötelezettség

(a tv. 37. §-ához)

48. §
(1) A vámhivatal a vámhatárt átlépőre vonatkozó adatokat a jelentkezési kötelezettség teljesítése során állapítja meg.
(2) Az államhatárt átlépő személy jelentkezését a vámhivatalnak akkor is el kell fogadnia, ha a határrendészeti ellenőrzésre - forgalomszervezési vagy más okból - még nem került sor.
(3) A tv. 37. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján a jelentkezési kötelezettség alóli mentesség nem mentesít a külön jogszabályban meghatározott korlátozások (pl. állat- és növényegészségügyi, lőfegyverrel, kábítószerrel kapcsolatos korlátozások) alól.

árubejelentési kötelezettség

(a tv. 38. §-ához)

49. §   Az árubejelentési kötelezettséget
a) Magyar Közlönyben kihirdetett vagy közzétett nemzetközi szerződésben vám- és egyéb okmányok benyújtásával, vagy
b) az 50-55. §-okban, fuvarozási módonként meghatározottak
szerint kell teljesíteni.
50. §
(1) A külföldről érkező vagy külföldre távozó minden vonatszerelvényről és rakományról - ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a vonatvezető vagy a határállomás állomásfőnöksége a határvámhivatalnak két példányban kiállított „Vonatjegyzék” átadásával köteles árubejelentést adni, közvetlenül a vonatszerelvénynek a határállomásra történő megérkezése után, illetőleg onnan külföldre történő távozása előtt.
(2) A „Vonatjegyzék”-nek tartalmaznia kell
a) a vonat számát, érkezési vagy indulási idejét;
b) a vasúti kocsik jelét és számát;
c) kocsinként a rakomány általános megnevezését, tömegét, értékét;
d) a vasútállomás nevét vagy bélyegzőjét;
e) a vonatjegyzék sorszámát, kiállításának keltét, a vámáruk/áruk tételszámát, továbbá a vámkezelésre vonatkozó két betűből álló kódszámot;
f) a vonatvezető vagy a határállomás illetékes vasúti alkalmazottjának aláírását.
(3) A rakott, valamint a vasúti kocsiparkba be nem sorozott (lajstromozott) üres vasúti kocsikat és szállítótartályokat a „Vonatjegyzék”-ben egyenként kell felvenni. A többi üres kocsi és szállítótartály darabszám szerint is felvehető.
(4) Az átviteli (tranzit) rendeltetésű árukat a „Vonatjegyzék”-ben „Á” (átvitel) betűvel kell megjelölni.
(5) A „Vonatjegyzék” helyett a személyszállító vonatok poggyászkocsijaiban szállított csomagok és expressz áru küldemények esetében a magyar-szlovák határállomásokon „Tranzitjegyzék”-et kell alkalmazni. A nemzetközi megállapodáson alapuló „Tranzitjegyzék” adattartalmát a pénzügyminiszter tájékoztatóban teszi közzé.
51. §
(1) A külföldről érkező vagy külföldre távozó minden vízijárműről és rakományról - a magánhasználatra szolgáló vízijármű kivételével - a vízijármű parancsnoka a határvámhivatalnak közvetlenül a vízijárműnek a kikötőbe történt megérkezése után, illetőleg onnan külföldre történő távozása előtt két példányban kiállított „Érkezési-indulási jelentés” átadásával köteles általános árubejelentést adni.
(2) Az „Érkezés-indulási jelentés”-nek tartalmaznia kell:
a) hajótulajdonos (hajózási vállalat, társaság) megnevezését és a székhelye szerinti állam megnevezését;
b) a vízijármű nevét, lajstromozási jelét, az indulási és rendeltetési állomást;
c) az érkezés vagy indulás időpontját;
d) a vízijármű hordképességét, valamint a vonták és személyhajók vízkiszorítását;
e) a vontatott hajóegység adatait;
f) a szállított utasok számát;
g) a rakomány megnevezését és mennyiségét, értékét;
h) a vámhivatal vámkezelésre vonatkozó megjegyzését;
i) a hajó parancsnokának aláírását.
(3) Az „Érkezés-indulási jelentéssel” egyidejűleg a határvámhivatalnak be kell mutatni:
a) a vízijárműnek a lobogóviselésre való jogosultságát, a jármű tulajdonjogát igazoló okmányt,
b) a személyzet névsorát, beosztásukat,
c) a hajóleltárt és a hajó készletkönyvét,
d) a rakományra vonatkozó okmányokat, engedélyeket és bizonylatokat.
(4) A külföldről érkező vízijármű parancsnoka az árubejelentés átadásakor köteles a határvámhivatalnak arról is nyilatkozni, hogy belföldön kíván-e kereskedelmi tevékenységet kifejteni, vagy anélkül halad át az ország területén. A vízijármű parancsnokától nyilatkozatot kell kérni arra vonatkozólag is, hogy a jármű szállít-e olyan vámárut, amelynek behozatalát vagy átvitelét jogszabály engedélyhez köti, vagy tiltja.
(5) A vízijármű parancsnoka köteles a hajó üzemanyag-, élelmiszer-, továbbá egyéb készletét és az abban beállott minden változást (így különösen: átadást, felvételt) a vízijármű készletkönyvébe bejegyezni. Ha a változás nem vámhivatali ellenőrzés mellett történt, azt a legközelebbi alkalommal a vízijármű vámvizsgálatát végző vámhivatalnak be kell jelenteni.
52. §
(1) A külföldről érkező vagy külföldre távozó minden légijárműről és rakományáról a légijármű parancsnoka vagy üzembentartója a határvámhivatalnak közvetlenül a légijármű leszállása után, illetve felszállása előtt, két példányban kiállított „Áru és postajegyzék” (Manifest) átadásával köteles árubejelentést adni.
(2) Az „Áru és postajegyzék”-nek tartalmaznia kell
a) a légijármű tulajdonosának (légiforgalmi vállalat, társaság) és üzemben tartójának nevét, székhelyét;
b) a légijármű nemzeti és lajstromozási jelét;
c) a légijármű indulási és tervbe vett érkezési helyét;
d) a szállított utasok számát;
e) a szállított csomagok darabszámát, jelét, számjelét;
f) az áru tömegét, értékét;
g) az áru rendeltetési helyét;
h) a kiállító aláírását.
(3) Ha a légijármű sem utast, sem árut nem szállít, ezt a körülményt az „Áru- és postajegyzék”-en fel kell tüntetni.
53. §
(1) A külföldről érkező vagy külföldre távozó minden kereskedelmi árut szállító közúti járműről és rakományáról - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a jármű vezetője a belépés után, illetőleg a kilépés előtt két példányban kiállított „Rakományjegyzék” átadásával köteles a határvámhivatalnak árubejelentést adni.
(2) Nem kell „Rakományjegyzék”-kel árubejelentést adni abban az esetben, ha az árufuvarozás (szállítás) nemzetközi szerződésben meghatározott okmány fedezete mellett történik.
(3) A „Rakományjegyzék”-nek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a jármű tulajdonosának, üzembentartójának nevét és székhelyét;
b) a jármű forgalmi rendszámát, indulási és tervbe vett érkezési helyét;
c) a szállított csomagok darabszámát, fajtáját, jelét, számjelét, tömegét, valamint az áru kereskedelemben szokásos megnevezését, értékét;
d) az áru feladójának és átvevőjének nevét és lakóhelyét;
e) a jármű vezetőjének aláírását.
(4) A „Rakományjegyzék”-kel egyidejűleg be kell mutatni a szállítmányra vonatkozó fuvarokmányokat, engedélyeket és egyéb bizonylatokat, valamint a közúti jármű forgalmi okmányait is.
54. §   A postaforgalomban beérkező küldeményekről a posta a külföldi küldeményeket kicserélő postaszerv mellett működő vámhivatalnak
a) a közönséges csomagok esetében az érkezett csomagok darabszámát tartalmazó „Zárlatjegyzék”;
b) a mindenkori nem kereskedelmi forgalom vámmentes értékhatárát meghaladó értékű csomagküldemények esetében, valamint a kábítószert tartalmazó, a tv. 38. §-ának (7) bekezdésében meghatározott postaküldemények esetében a csomagok ragszámát, illetve a levélküldemények darabszámát tartalmazó „Rovatlap vámküldemények rovatolásához”;
c) ajánlott levélpostai küldeményekről a küldemények darabszámát tartalmazó „Rovatlap” elnevezésű nyomtatvány
két példányban történő kiállításával és átadásával köteles árubejelentést adni.
55. §
(1) Elektromos vezetéken külföldről beérkező és külföldre kiszállított elektromos energiáról a 69. § g) pontja szerint meghatározott vámhivatalhoz a vezeték üzemeltetőjének két példányban kiállított „Jegyzék” benyújtásával kell árubejelentést adni.
(2) Az árubejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a szállított energia mennyiségét,
b) az energia szállítójának és megrendelőjének nevét, címét,
c) a szállítás megkezdésének, befejezésének időpontját,
d) az árubejelentést kiállító aláírását.
(3) Az (1) bekezdésben említett „Jegyzék”-et az üzemeltető folyamatos szállítás esetén a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig, az egy hónapot meg nem haladó időtartamú eseti szállításról pedig a szállítás befejezését követő 5. napig köteles a vámkezelés elvégzésére illetékes vámhivatalhoz benyújtani.
(4) Csővezetéken külföldről beérkező és külföldre kiszállított vámáruról/áruról a csővezeték üzemeltetőjének két példányban kiállított „Jegyzék” benyújtásával kell a tv. 38. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott vámhivatalhoz árubejelentést adnia, az áru beérkezését, illetve kiszállítását követő munkanapon.
(5) Az árubejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a szállított vámáru/áru megnevezését, mennyiségét;
b) a szállító és a vevő (megrendelő) nevét és címét;
c) a szállítás idejét (kezdési és befejezési időpontját);
d) az árubejelentést kiállító aláírását.
(6) A csővezetéken külföldről beérkező és külföldre kiszállított vámáru/áru ellenőrzéséhez az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített és a vámhivatal által vámzárral biztosított átfolyásmérő készüléket kell alkalmazni.
56. §   Természetes személyek által behozott vagy kivitt, nem útiholmi jellegű, értékére, mennyiségére tekintettel kereskedelminek minősülő vámáru/áru esetében általános árubejelentésnek minősül a benyújtott árunyilatkozat.

árubemutatási kötelezettség

(a tv. 39. §-ához)

57. §
(1) Az árubemutatásra kötelezett a vámhatáron átszállítani kívánt árut olyan módon köteles bemutatni a vámhivatalnak, hogy a vámhivatal által elvégzendő ellenőrző vizsgálat, valamint az elvégezhető vámvizsgálat feltételei biztosítottak legyenek.
(2) Az árubemutatási kötelezettséget az arra kötelezett a saját veszélyére és költségére teljesíti.
58. §   A mellékúton történő áruszállítás esetén az árubemutatási kötelezettség szabályait - a tv. és a végrehajtására kiadott rendelet előírásai alapján - a kiadott engedély, kishatárforgalomban és határmenti gazdálkodás esetében a vonatkozó nemzetközi szerződés tartalmazza.

ellenőrző vizsgálat

(a tv. 40-41. §-aihoz)

59. §
(1) A fuvarozó vállalat járműve és az azon szállított áru ellenőrző vizsgálatát a vonatkozó árubejelentés alapján kell megtartani, és ennek megtörténtét, valamint a jármű és az azon szállított áru beléptetését, illetőleg kiléptetését az árunyilatkozaton igazolni kell.
(2) A külföldről érkező légijármű ellenőrző vizsgálatát az utasok kiszállása és a rakomány kirakása után, a külföldre távozó légijármű ellenőrző vizsgálatát az áru berakása és az utasok beszállása előtt kell elvégezni.
(3) Az ellenőrző vizsgálat során pótolni kell azokat az azonosítási jeleket (különösen vámzár, fuvarozóvállalati zárjel), amelyek megrongálódtak, olvashatatlanná váltak vagy hiányoznak. Az azonosítási jelek hiányának, sérülésének okát a vámhivatal vizsgálni köteles.
60. §
(1) Sürgős életmentő küldemény alatt a természeti csapás, járvány vagy egyéb rendkívüli esemény alkalmával a veszély elhárítása vagy megelőzése céljából szállított, valamint azt a gyógyszer-, egészségügyi felszerelés, mentőeszköz küldeményt kell érteni, amely ellenszolgáltatással vagy anélkül kerül behozatalra, kivitelre, és amelyet az emberek, az állatok megmentésére, gyógyítására, illetve a természet, a környezet védelmére vagy helyrehozatalára azonnal használnak, felhasználnak. Elsőbbségben kell részesíteni az emberi élet megmentésére érkező küldeményt abban az esetben is, ha az egy ember vagy kisebb embercsoport részére kerül behozatalra.
Ilyen árunak minősül - a forgalom irányától függetlenül - különösen:

a) természeti csapás (pl. földrengés, árvíz) esetében a munkagép (így különösen: rakodógép, kotrógép, daru) és a szállítójármű, valamint az élelmiszer, ruha, sátor, konténerépület;
b) járvány esetén a gyógyszer, oltóanyag, gyógyászati eszköz, kórházi felszerelés, mentőautó, élelmiszer;
c) egyéb rendkívüli eseménynél (így különösen: bányaszerencsétlenség, robbanás, azonnali beavatkozást igénylő környezeti kár) a speciális mentőeszköz, gép, műszer, berendezés, felszerelés;
d) emberi élet megmentése érdekében behozatalra kerülő gyógyszer, gyógyászati eszköz, készülék, átültetésre alkalmas szerv.
(2) Romlandó küldeményként kezelendő a forgalom irányától függetlenül különösen a
a) húst, halat, rákot, puhatestűeket, kagylókat;
b) tojást, tejet, tejtermékeket;
c) élő- vagy vágott növényt;
d) friss zöldségfélét, gyümölcsöt;
e) sört, élesztőt;
f) meghatározott hőmérsékleti tartományban szállítható (hűtött, fagyasztott, mélyhűtött vagy magas hőmérsékleten szállítható) áruféleséget
tartalmazó szállítmány.
61. §   Ha azonos időben sürgős életmentő, illetve élőállat vagy romlandó küldeménnyel is jelentkeznek ki- vagy belépésre, a vámhivatalok elsőként a sürgős életmentő, majd az élő állatok ellenőrző vizsgálatát kötelesek megtartani. Az azonos jellegű és egyidőben jelentkező szállítmányok ellenőrző vizsgálatának sorrendjét a vámhivatal a körülmények mérlegelését követően, belátása szerint határozza meg.

beléptetés megtagadása

(a tv. 42. §-ához)

62. §
(1) A beléptetés megtagadása szempontjából a vámkezelésre vonatkozó kérelem különösen akkor nem tekinthető teljesíthetőnek, ha
a) a vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozatot vissza kell utasítani;
b) a kért vámeljáráshoz vámbiztosítékot kell nyújtani, de az áru szállítója ezt nem tudja teljesíteni;
c) a belépésre jelentkező szállítmány a vonatkozó jogszabályok rendelkezései alapján nem léptethető be, vagy beléptetésére nem az adott határátkelőhely jogosult (így különösen: állat- és növényegészségügyi korlátozással kapcsolatos előírás, környezetvédelmi, illetve a védett állatokkal és növényekkel kapcsolatos korlátozások, továbbá jövedéki termékek esetén);
d) a határátkelőhely a járműforgalom számára nincs, vagy nem a belépni szándékozó állampolgárságú személyek vagy járművek részére van megnyitva;
e) a szállítmány vagy a szállítóeszköz belépéséhez engedély szükséges, és az engedély nem áll rendelkezésre. Az engedélyt eredeti vagy hitelesített másolati példányban lehet benyújtani.
(2) A beléptetés megtagadásának tényét és okát a fuvarokmányon és a vámokmányon fel kell tüntetni.

a kiléptetés megtagadása

(a tv. 43. §-ához)

63. §
(1) A kiléptetést meg kell tagadni különösen, ha
a) a tv. 55. §-a (6) bekezdésének a), c) és d) pontjaiban meghatározott esetek fordulnak elő;
b) a kiviteli ellenőrzést a vámhivatal nem végezte el, és arra a kiléptetéskor sincs lehetőség (a vámvizsgálat hely és rakodóeszköz hiánya miatt nem végezhető el, illetőleg annak elvégzése a forgalmat akadályozná);
c) a kiléptetéshez engedély, igazolás vagy bizonylat bemutatására van szükség és az nem áll rendelkezésre;
d) a külföldi forgalmi rendszámú gépjármű esedékessé vált adóját, vagy biztosítási díját a kötelezett nem fizeti meg;
e) a határátkelőhely a járműforgalom számára nincs, vagy nem a kilépni szándékozó állampolgárságú személyekre vagy jármű számára van megnyitva;
f) az állategészségügyi bizonyítványt nem a felrakás helye szerint illetékes hatóság állította ki;
g) a kilépésre jelentkező szállítmány a vonatkozó jogszabályok rendelkezései alapján az adott határátkelőhelyen nem léptethető ki (így különösen: a jövedéki termékek szállításának ellenőrzése, az állat- és növényegészségügyi, környezet- és természetvédelmi korlátozással kapcsolatos előírások érvényesítésének biztosítása céljából);
h) a kiléptetés nemzetközi egyezménybe ütközik.
(2) A kiléptetés megtagadásának tényét és okát a fuvarokmányon fel kell tüntetni.

átmeneti megőrzés

(a tv. 44. §-ához)

64. §
(1) A nemzetközi fuvarozó, szállítmányozó cég, a posta vagy a vámügynök (a továbbiakban: az átmeneti megőrző) a telephelyére érkező vámáruról a címzettet a tv. 57. §-ának (2) bekezdése szerint tájékoztatni, egyidejűleg a vámhivatalnál a vámárut a fuvarokmány és az értesítés másolatának benyújtásával köteles bejelenteni. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a csővezetéken szállított vámáruk esetén is.
(2) A vámhivatal a bejelentett vámárut a fuvarokmány alapján - vámellenőrzés után - nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vett vámárura a továbbiakban árunyilatkozatokat adni csak a címzett teljes szállítmányára vonatkozóan lehet.
(3) Amennyiben a vámáru címzettje a tv. 57. §-ának (3) bekezdése szerint a vámkezelést nem kéri, illetve, ha a vámkezelési kérelme nem teljesíthető, a vámhivatal az árunyilatkozat visszautasításáról rendelkező határozatában - amennyiben az átmeneti megőrző vállalja - hozzájárul a vámáru átmeneti megőrzéséhez vagy a vámáru kiadásának engedélyezése mellett gondoskodik annak közvetlen vagy közvetett vámfelügyelet alá vételéről. Az átmeneti megőrző köteles a vámhivatalt értesíteni arról, ha a kiértesített címzett a vámárujának vámkezeléséről a törvényben előírt határidőn belül nem intézkedett.
(4) Az átmeneti megőrző köteles részletes nyilvántartást vezetni a rakhelyén vagy felelőssége mellett máshol e jogcímen tárolt vámárukról. A részletes nyilvántartás tartalmazza a feladó és a címzett adatait, valamint a vámáru azonosításához szükséges adatokat (kereskedelmi megnevezés, mennyiség, egyéb azonosítási jelek).
(5) A tv. 44. §-ában meghatározott 30 napos határidőt az átmeneti megőrzés engedélyezése napjától kell számítani. Az árunyilatkozat visszautasítása - eltekintve a hatósági engedély hiányától - nem befolyásolja az átmeneti megőrzés határidejét.
(6) Az átmeneti megőrzésre biztosított határidő lejártát követő napon az átmeneti megőrző köteles ezt a vámhivatalnak bejelenteni. A vámhivatal azonnal intézkedik a vámáru közvetlen vámfelügyeletéről és értékesítéséről.
(7) Amennyiben az átmeneti megőrzőnek a vámterhet megelőző törvényes zálogjoga van a vámáru felett, az üzleti szabályzatára vagy a fuvarozási szerződésre figyelemmel az átmeneti megőrzésre biztosított határidő lejárta előtt is intézkedhet a tv. 11. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján.
(8) A tv. 44. §-ának (4) bekezdése értelmében a vámárut a vámhivatal is csak a korlátozó és tiltó rendelkezések figyelembevételével értékesítheti. Az értékesítés érdekében végzett engedélyezési vagy vizsgálati díj értékesítési költségnek minősül.
(9) A tv. 44. §-ának (2) bekezdése alkalmazása esetén a vámárunak, a vámhivatal által kijelölt helyen történő átmeneti megőrzését, vámbiztosíték nyújtása mellett engedélyezi.
(10) Átviteli rendeltetésű vámáru, illetve a reexpediálási tevékenység keretében szállított vámáru esetében a vámáru felett rendelkezésre jogosult:
a) a közvetlen reexpediálás alatt lévő árura - az áru átrakása nélkül azonos fuvareszközön vagy közvetlenül fuvareszközről-fuvareszközre történő átrakás esetén - amennyiben az a fuvarozó vállalat kezelésében, illetve felügyelete alatt marad, vasúti, postai, hajózási és légi fuvarozás esetén mentes a vámbiztosíték alól. Egyéb esetekben a vámárura nemzetközi vámokmányt vagy vámbiztosítékot/kezességi nyilatkozatot köteles nyújtani;
b) a közvetett reexpediálás esetén - amikor az árut a fuvarozó a fuvareszközből kirakja és azt a megbízó rendelkezése szerint később ismét fuvareszközre rakja
1. harminc napon belül történő intézkedés esetén az átmeneti megőrzésre vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni;
2. amennyiben a vámáru reexpediálására harminc napon túl kerül sor a vámárunak az eredeti címzetthez történő továbbításáig a vámárut közvámraktárban vagy raktározási célú vámszabad területen lehet tárolni.
65. §
(1) Amennyiben a küldemény címzettje ismeretlen és a vámáru kiszolgáltatását ez a tény akadályozza, a fuvarozó vállalat az átmeneti megőrzés időtartama alatt
a) a küldeményt - amennyiben azt jogszabály nem tiltja vagy korlátozza - saját költségére és veszélyére külföldre visszaviheti, kivéve a veszélyes hulladékot, amelyet köteles visszaszállítani, vagy
b) saját költségére és veszélyére, intézkedik a vámáru vámhivatal felügyelet melletti megsemmisítésről, vagy
c) a vámárut az államnak értékesítésre felajánlhatja, amennyiben a küldemény belföldön hasznosítható és forgalomba hozatalát jogszabály nem tiltja, vagy
d) érvényesítheti a saját zálogjogát a tv. 11. §-ának (2) bekezdése szerint.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglaltakkal a fuvarozó nem élt, a vámhivatal a vámárut a tv. 44. §-ának (4) bekezdése szerint értékesíti.

vámfelügyelet

(a tv. 45. §-ához)

66. §
(1) A törvényben szabályozott vámfelügyelet alkalmazásában a vámáru őrzésének vagy hivatalos kísérésének minősül, ha a vámhivatal - az ügyfél kérésére - ezzel a feladattal őrzésre vagy kísérésre szakosodott szervezetet bíz meg.
(2) A tv. 45. §-ának (1) bekezdése szerinti vámfelügyeletet akkor lehet megszüntetni, ha annak indokoltsága megszűnik. Ez bekövetkezhet a vámárujelleg megszűnése esetén, a továbbított adózatlan jövedéki termék esetében a kiléptetéssel vagy a jövedéki üzembe való igazolt visszaszállítással és készletre vétellel, a felhasználás céljából importált adózatlan jövedéki termék esetében a jövedéki törvény szerinti elszámolással, a korlátozás miatt továbbított áruknál a kiléptetés igazolásával, valamint a tv. 45. §-ának (4) bekezdésében említett feltételek teljesülésével.
(3) A vámfelügyelet megszüntetése a vámáru/áru őrzésének, kísérésének megszüntetését, közvetett vámfelügyelet esetén a nyilvántartásból való kivezetését jelenti.
(4) A vámhivatal a tv. 45. §-ában foglalt feltételek megtartását a vámfelügyelet időtartama alatt köteles ellenőrizni.

vámvizsgálat

(a tv. 46. §-ához)

67. §
(1) A vámvizsgálat módját a tv. 46. §-ának rendelkezései alapján a vámhivatal határozza meg. Az alkalmazott vámvizsgálati módot a vámhivatal az ügyfélnek nem köteles megindokolni.
(2) A vámhivatal a tv. 46. §-ának (6) bekezdésében foglaltakon túlmenően tételes vámvizsgálatot köteles tartani az e rendelet 85. §-a (1) és 88. §-a (3) bekezdéseiben felsorolt esetekben.
(3) Az országos parancsnokság a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően további áruk tételes vámvizsgálatát rendelheti el.
(4) Az egyszerűsített vámvizsgálat lehet:
a) szúrópróbaszerű, amely teljes okmányvizsgálatból, külső áruvizsgálatból áll, és amelynél a vámvizsgálatot végző tetszőlegesen választja ki a belső áruvizsgálat alá vonandó küldeményrészeket, továbbá
b) adminisztratív, amely teljes okmányvizsgálatból áll.
(5) Amennyiben az egyszerűsített vámvizsgálat alkalmazása során az okmányok és a nyilatkozat, illetőleg a küldemény adatai között bármilyen eltérés tapasztalható, tételes vámvizsgálatot kell tartani.
(6) A vámhivatal a tv. 46. §-ának (10) bekezdésében foglaltakon túlmenően bármely ügyfél esetében engedélyezhet egyszerűsített vámvizsgálatot, ha törvény vagy e rendelet azt nem zárja ki (különös tekintettel a vámszempontból megbízható szervezet által - saját nevében - kért vámkezelések esetében, továbbá a tv. 9. §-ának b) 2. pontja alapján a vámbiztosíték fizetése alól mentesített vámáruk vámkezelése esetén).
(7) Nem tartható adminisztratív vámvizsgálat a tv. 47. §-ának (3) bekezdése alkalmazásában a fokozott ellenőrzést igénylő termékek vámkezelése, valamint - tömegáruk, illetve azonos áruk nagytömegű feldolgozása kivételével - az aktív feldolgozási eljárás esetén.
(8) A vámvizsgálat tényét és módját, valamint szúrópróbaszerű vámvizsgálat esetén annak eredményét - így különösen a vizsgálat alá vont csomagok mennyiségét, azonosító adatát és a vizsgálatot végző megállapításait - az árunyilatkozatra fel kell jegyezni. Ugyancsak fel kell jegyezni az árunyilatkozatra a külön jogszabály alapján a vámvizsgálattal egyidőben a vámhivatal által ellenőrzött szakhatósági engedély számát.
68. §
(1) A vámvizsgálat során a mintavételt a vonatkozó jogszabályoknak és mintavételi szabványoknak megfelelően kell elvégezni.
(2) A vámhivatal a tv. 46. §-ának (9) bekezdése szerinti vámlaboratóriumi vizsgálatot elrendelhet, ha az a megalapozott vámkezeléshez szükséges.
(3) A vámlaboratórium által kiadott szakvéleményt a vámhivatal a vámkezelésnél köteles figyelembe venni. A vámlaboratórium megállapítása elleni jogorvoslatra a vámkezelés során kiadott érdemi határozat elleni fellebbezéssel van lehetőség.
(4) A vámlaboratórium korábbi szakvéleménye alapján a vámhivatal - a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termék kivételével - elfogadhatja a benyújtott árunyilatkozatot, esetenkénti külön szakvélemény nélkül is, ha az árunyilatkozat ugyanattól a szállítótól származó, azonos összetételű árura vonatkozik és a szállítás folyamatos. A laboratóriumi szakvéleményt ilyen esetben évente legalább egy alkalommal meg kell ismételni.

a vámkezelés általános szabályai

(a tv. 47-50. §-aihoz)

69. §
(1) A tv. 47. §-ának (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően
a) a Magyar Köztársaság területén működő diplomáciai és konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetőleg általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk tekintetében (a szén és tűzifa kivételével) - amennyiben a küldeményből vagy a vonatkozó okmányokból egyértelműen megállapítható, hogy a címzett, illetve a feladó az említett személyi körbe tartozik - a belföldi forgalom számára történő vámkezelés, az ideiglenes behozatali eljárás, a raktározás, ideiglenes kivitel és kiviteli ellenőrzésben való vámkezelés, valamint a kiléptetés céljából történő árutovábbítás elvégzésére budapesti székhelyű (lakhelyű, telephelyű) személyek, szervezetek, képviseletek esetében a budapesti 7. számú Vámhivatal, más esetekben a diplomáciai, konzuli képviselet vagy a nemzetközi szervezet székhelye (lakóhely, telephely) szerint illetékes vámhivatal;
b) a belföldi forgalom számára a tv. 113. §-ában foglaltak alapján történő vámkezelésre, valamint a külföldi állampolgár által hat hónapot meghaladó időtartamra behozott gépjármű ideiglenes behozatalára a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes megyeszékhelyen működő vámhivatal, Budapesten a 7. számú Vámhivatal, Pest megyében a Buda-környéki Vámhivatal;
c) a külföldi és belföldi légitársaságok részére légi forgalomban érkező és feladott vámáru, áru vámkezelésére a repülőtér vámfelügyeletét ellátó vámhivatal;
d) postaforgalomban beérkező küldemények vámkezelésére a külföldi küldeményeket kicserélő postaszerv mellett működő 14. számú Vámhivatal;
e) a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák körébe tartozó, külön jogszabályban meghatározott - az árutovábbítás kivételével - a megyeszékhelyen működő vámhivatal, Budapesten az 1., 3., 5., 6., 7. és 9. számú Vámhivatal, Pest megyében a Buda-környéki Vámhivatal;
f) a Budapesten megrendezésre kerülő vásárokra, kiállításokra és egyéb nemzetközi rendezvényekre (tudományos-műszaki és művészeti tanácskozásokra, társadalmi rendezvényekre, kongresszusokra) beérkező vásári és kiállítási áruk, reklám- és propagandaanyagok, reprezentációs és ajándéktárgyak vámkezelésére a budapesti 9. számú Vámhivatal;
g) elektromos vezetéken szállított energia vámkezelésére az országos parancsnokság által esetenként kijelölt vámhivatal;
h) csővezetéken szállított vámáru/áru vámkezelésére az országos parancsnokság által esetenként kijelölt vámhivatal, vagy amennyiben a vámkezeléshez szükséges feltételek adottak, a tv. 38. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott vámhivatal;
i) a határmenti gazdálkodás keretében behozott, illetve kivitt vámáruk (áruk) vámkezelésére a nemzetközi egyezmény alapján az országos parancsnokság által kijelölt határvámhivatal;
j) a kereskedelmi forgalomban behozott nemesfémtárgyak és drágakövek belföldi forgalom számára történő vámkezelésére, valamint - az aktív feldolgozásban és az ideiglenes behozatalban vámkezelt vámáruk kivitelének kivételével - a kivitelre kerülő nemesfémtárgyak és drágakövek kiviteli ellenőrzésére és ideiglenes kivitelére a budapesti 1. számú Vámhivatal;
k) a büntetőeljárás megállapítása szerint jogellenesen forgalomba került vámáruk utáni vám kiszabására és beszedésére a büntető ítéletet, határozatot meghozó hatóság illetékessége szerinti megyeszékhelyen működő, Budapesten a 7. számú, Pest megyében a Buda-környéki Vámhivatal;
l) a lefoglalt és a bíróság, a nyomozó- vagy szabálysértési hatóság által visszaadni rendelt vámáruk vámkezelésére a Vámáruraktár, illetőleg az a vámhivatal, ahol a vámárut raktározzák;
m) a kereskedelmi forgalomban behozott légijármű belföldi forgalom számára vagy ideiglenes behozatalban történő vámkezelésére az 1. sz. Repülőtéri Vámhivatal;
n) a tv. 1. számú melléklete szerint vámkezelhető vámáruk kivételével a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek
1. kiléptetésére, beléptetésére, továbbítására és a határvámhivatalnál kért belföldi forgalom számára való vámkezelésére:
     
a szlovák határszakaszon: közúti forgalomban a sátoraljaújhelyi,
a salgótarjáni,
a vámosszabadi,
a rajkai,
a komáromi,
  vasúti forgalomban a hidasnémeti,
a rajkai,
a sátoraljaújhelyi,
a salgótarjáni,
a komáromi,
  vízi úton a komáromi,
az osztrák határszakaszon: közúti forgalomban a hegyeshalmi,
a kópházai,
a szentgotthárdi,
  vasúti forgalomban a hegyeshalmi,
a soproni,
a szentgotthárdi,
a szlovén határszakaszon: közúti forgalomban a rédicsi,
a horvát határszakaszon: közúti forgalomban a letenyei,
  vasúti forgalomban a murakeresztúri,
a gyékényesi,
a szerb határszakaszon: közúti forgalomban a röszkei,
a tompai,
  vasúti forgalomban a kelebiai,
  vízi úton a mohácsi,
a román határszakaszon: közúti forgalomban az ártándi,
  vasúti forgalomban az ártándi,
a lökösházi,
az ukrán határszakaszon: közúti forgalomban a záhonyi,
  vasúti forgalomban a záhonyi,
légi forgalomban az 1. számú Repülőtéri,  
postai forgalomban a budapesti 14. számú;  
2. valamennyi vámkezelésre
   
a Baranya, Somogy és Tolna megyei Parancsnokság illetékességi területén a kaposvári,
a pécsi,
a siófoki,
a szekszárdi,
   
a Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyei Parancsnokság illetékességi területén
a kecskeméti,
a kiskőrösi,
a szolnoki,
   
a Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei Parancsnokság illetékességi területén az egri,
a miskolci,
a sátoraljaújhelyi,
a tiszaújvárosi,
   
a Csongrád és Békés megyei Parancsnokság illetékességi területén a békéscsabai,
az orosházi,
a szegedi,
   
a Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyei Parancsnokság illetékességi területén az esztergomi,
a győri,
a mosonmagyaróvári,
a tatabányai,
a veszprémi,
   
a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Parancsnokság illetékességi területén a berettyóújfalui,
a debreceni,
a kisvárdai,
a nyíregyházi,
   
a Pest, Fejér és Nógrád megyei Parancsnokság illetékességi területén a balassagyarmati,
a Buda-környéki,
a dunaújvárosi,
a ceglédi,
az ócsai,
a salgótarjáni,
a székesfehérvári,
a váci,
   
a Vas és Zala megyei Parancsnokság illetékességi területén a szombathelyi,
a zalaegerszegi,
   
a fővárosi parancsnokság illetékességi területén az 1., 3., 5., 6., 7., 8., 9., 10. és a 14. számú Vámhivatal,
   
a Központi Repülőtéri Parancsnokság illetékességi területén az 1. számú Repülőtér;
o) a játékautomaták, a pénznyerő automaták és a sorsjegyek behozatali előjegyzésben és a belföldi forgalom számára történő vámkezelésére a budapesti 1. számú Vámhivatal;
p) a 85/1995. (VII. 12.) Korm. rendelet alapján a Honvédelmi Minisztérium részére érkező vámáruk vámkezelésére a záhonyi vámhivatal;
q) a Budapesten belföldi forgalom számára történő IFOR küldemények vámkezelésére a 6. számú Vámhivatal;
r) a tv. 47. §-ának (3) bekezdése alapján javasolt szakosított vámkezelési hely létesítése esetén a pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott vámhivatal
illetékes.
(2) Az (1) bekezdés n) pontjának 2. alpontjában kijelölt vámhivatalok a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek vámkezelését a tv. 47. §-ának (1) bekezdése szerint végzik.
(3) Az (1) bekezdés n) pontjának 1. alpontjában kijelölt szakosított határátkelőhelyek egyidejűleg kötelesek a 24/1993. (XII. 29.) NGKM rendelet alapján behozatali megfigyelési rendszert működtetni a KN 6908.10 10 01, KN 6908.10 90 01, KN 6908.90 11 01, KN 6908.90 21 01, KN 6908.90 29 01, KN 6908.90 31 01, KN 6908.90 51 01, KN 6908.90 91 01, KN 6908.90 93 01 és KN 6908.90 99 01 vámtarifaszámú termékekre, amelyek e termékek tekintetében is szakosított határátkelőhelyként működnek.
70. §
(1) A vámkezelésnél az árut bemutató, illetőleg a vámeljárást kérő köteles az eljáráshoz előírt okmányokat megfelelően kitöltve átadni, illetőleg a vámárut/árut szükség szerint bemutatni, a vámeljárás lefolytatásához (így különösen: ládák, csomagok bontásához, ki- és berakásához) szükséges eszközöket és munkaerőt saját költségére biztosítani, továbbá minden szükséges intézkedést megtenni, amely a vámkezelés zavartalan lefolytatásához szükséges.
(2) A vámkezelés helyét - a vámkezelést kérő kérelmét is figyelembe véve - a vámhivatal jelöli ki. Amennyiben a vámkezelést az áruval rendelkezni jogosult telephelyére, lakóhelyére kérik, a vámhivatal akkor rendelheti el a vámárunak/árunak a vámhivatal hivatalos vagy áruvizsgálatra kijelölt helyére való beszállítását, ha az áru és szállítóeszköz jellege ezt lehetővé teszi, és
a) a vámkezelést a kért időpontban nem tudja elvégezni, és az általa javasolt új időpontot a vámkezelést kérő nem fogadta el, vagy
b) a vámkezelést kérő telephelyére kért korábbi vámkezelést ismételten nem lehetett elvégezni a megfelelő feltételek biztosításának hiányában (meghiúsult vámkezelés).
(3) Az áruvizsgálatra kijelölt helyeket a vámhivatal a forgalom nagyságát, tárgyi és személyi feltételeit figyelembe véve határozza meg. Ennek alapján a vámhivatal áruvizsgálatra kijelölt helyének minősíthetők különösen a vámhivatal illetékességi területén működő közvámraktárak, amennyiben ezek nem minősülnek a vámhivatal hivatalos helyének és szerződésben vállalják az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket.
(4) Ha az áruvizsgálatra kijelölt helyen történő vámkezelést a vámhivatal rendeli el, akkor az áruvizsgálatra kijelölt hely üzemeltetője - a vámkezelést kérő más irányú megbízása hiányában - csak a vámkezelést kérő kérésére igénybe vett eszközök használatáért számíthat fel használati díjat. Ha a vámkezelés feltételei az áruvizsgálatra kijelölt helyen a vámkezelést kérő kívánja biztosítani, akkor ezt a vámügynökség, illetve a közvámraktár üzemeltetője tűrni köteles.
(5) A vámhivatalban azokat a helyeket, amelyek hivatalos helynek vagy áruvizsgálatra kijelölt helynek minősülnek hirdetményként közzé kell tenni.
71. §
(1) A vámáru/áru azonosságának biztosítására szolgáló zárat vagy jelet úgy kell alkalmazni, hogy annak felirata, jele, számjele jól olvasható legyen, és a vámárut/árut tartalmazó csomagokat, tartályokat vagy szállítóeszközöket észrevehető nyom hátrahagyása nélkül felnyitni, tartalmukat megváltoztatni vagy kicserélni ne lehessen.
(2) A vámáru/áru azonosságának biztosítására szolgálhat:
a) a vámáru/áru közvetlen felügyelet alatt tartása;
b) a csomagra, szállítóeszközre vagy raktárhelyiségre alkalmazott vámzár (űrzár), függőpecsét, lakat, szalagzár;
c) a vámáruról/áruról készült fénykép, ábra vagy a vámáru/áru leírása;
d) a vámárun/árun alkalmazott jel (pl. pecsét, bélyegzőlenyomat);
e) a vámáruból/áruból vett minta.
(3) A vámáru azonosságának biztosítására akkor fogadható el a külföldi vámhivatal vagy vasút által alkalmazott sértetlen zár, ha annak felirata, jele, számjele jól olvasható.
(4) A vámáru azonosságának biztosításánál a vámhivatal a vámérdekek biztosításának elsődlegessége mellett a vámeljárást kérő kívánságát is figyelembe veszi. Az azonosság biztosítására alkalmazott vámzárat vagy jelet sértetlenül meg kell őrizni, az csak a vámhivatal által vagy engedélyével távolítható el.
72. §
(1) A tv. 50. §-ának (1) bekezdése alkalmazásának minősül az olyan jogszabályban foglalt feltételek vámkezelés során történő érvényesítése, amelyek nem a beléptetés feltételeinek megtagadására vonatkozó korlátozásokat, tiltásokat írnak elő.
(2) A tv. 50. §-ának (2) bekezdése végrehajtásánál gyorsan romló és sürgős küldemények alatt a 60. §-ban meghatározottakat kell érteni.
(3) Az életmentő gyógyszerek, átültetendő szervek ilyen jellegét, gyógyszer esetén az illetékes kezelőorvos, más esetben a behozatalt kérő szerv vezetője által kiadott igazolással kell bizonyítani.

vámáru és az áru vámkezelése

(a tv. 51-54. §-aihoz)

73. §
(1) A vámkezelési kérelmet az áru/vámáru felett rendelkezésre jogosult, továbbá annak képviselője/meghatalmazottja vagy megbízottja nyújthatja be.
(2) A vámkezelési kérelem benyújtására való képviseleti jogosultságot a vámhivatal felhívására
a) a képviselő az áru/vámáru feletti rendelkezésre jogosult igazolásával;
b) a meghatalmazott írásbeli meghatalmazással;
c) a megbízott eseti vagy általános megbízást tartalmazó írásbeli szerződéssel
köteles igazolni.
(3) Amennyiben a megbízott eseti megbízásra vonatkozó írásbeli szerződéssel igazolja jogosultságát, akkor a szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a megbízó milyen utasításokat, milyen okmányokat adott át a megbízottnak.
74. §
(1) A tv. 52. §-ának (7) és 53. §-ának (1) bekezdésében említett Egységes Vámokmány alatt az Egységes Vámárunyilatkozatot (a továbbiakban: EV) kell érteni.
(2) A vámkezeléshez írásbeli árunyilatkozatként - ha e rendelet másként nem rendelkezik - az EV-t kell alkalmazni. A vámkezeléshez kizárólag az országos parancsnokság engedélyével gyártott EV nyomtatvány fogadható el.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően árunyilatkozatként elfogadható:
a) a tv. 113. §-ának (5)-(13) bekezdéseinek hatálya alá tartozók esetén árutovábbításra és raktározásra a Vámáru nyilvántartási könyv;
b) a tv. 77. §-a (1) bekezdésének h) pontja hatálya alá tartozó magyar állampolgár esetén ideiglenes behozatalra a Gépjármű útlevél;
c) a tv. 2. számú mellékletének hatálya alá tartozók esetén a Felszerelési füzet és a Vámkedvezmény nyilvántartási könyv;
d) alkalmazási körében a nemzetközi vámokmány.
(4) Írásbeli árunyilatkozatnak kell tekinteni az alábbi árubejelentésre szolgáló okmányokat is:
a) vasúti forgalomban behozott és a határvámhivatal által továbbított vámáruk esetében a vasúti fuvarozó által kiállított „Vonatjegyzék”-et;
b) hajózási forgalomban belépéskor tranzitáruként továbbított vámáruk esetén az „Érkezési-indulási jelentés” elnevezésű nyomtatványt;
c) postaküldemények behozatalánál - ha a küldemények vámkezelését a posta kéri - közönséges postacsomagok esetén a „Zárlatjegyzéket”, vámmentes értékhatárt meghaladó értékű csomagküldemények esetében a „Rovatlap vámküldemények rovatolásához” nyomtatványt;
d) a nemzetközi szerződésben meghatározott okmányt.
(5) A kereskedelmi forgalomban az adószámmal rendelkezőnek a benyújtott árunyilatkozaton és annak mellékletein fel kell tüntetnie az adószámát.
75. §
(1) Az országos parancsnokság az árunyilatkozat elektronikus úton való benyújtását akkor engedélyezi, ha az árunyilatkozatot adó olyan, jogtiszta elektronikus rendszert működtet, amely a vámhivatal számítógépes rendszerével kompatibilis, a vámhivatal részére az adatok lekérdezésével folyamatos ellenőrzési lehetőséget biztosít. Ezt az árunyilatkozat-adásra vonatkozó szabályt minden olyan vámellenőrzésnél is alkalmazni lehet, ahol az elektronikus úton adott információk a vámellenőrzést, az elszámolást meggyorsítják, folyamatossá és megbízhatóvá teszik, és az ilyen ellenőrzés a vámérdekeket nem sérti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket az árunyilatkozatot adónak kell biztosítania.
76. §
(1) Számla csatolása nélkül végezhető el:
a) az árutovábbítás,
b) a belföldi tértiáru, valamint az ideiglenes kiviteli eljárásból változatlan állapotban visszahozott belföldi áru belföldi forgalom számára való vámkezelése,
c) a vámáru alaktalanítása, megsemmisítése, ellenszolgáltatás nélküli felajánlása,
d) a tv. 20. §-ának (4) bekezdése alapján egyszerűsített vámérték megállapítással történő vámkezelés,
e) nem kereskedelmi forgalomban minden vámkezelés;
f) szervezetek részére ellenszolgáltatás nélkül ajándékozási okirattal érkező vámáruk vámkezelése.
(2) A tv. 52. §-ának (3) bekezdése alapján minden, az (1) bekezdésben nem említett vámkezeléshez a számla benyújtása kötelező.
(3) Nemzetközi megállapodás alapján a kiviteli irányú vámkezelésnél a vámhivatal a számlát bélyegzőlenyomatával láthatja el, illetőleg csak olyan vámáru vámkezelését végezheti el, amelyen az exportőr ország vámhatóságának bélyegzője szerepel.
77. §
(1) A tv. 20. §-ának (6) bekezdésében foglaltakon kívül vámértékbevallás nélkül végezhető el:
a) az árutovábbítás,
b) a vámraktárban való raktározás,
c) a kiviteli ellenőrzés, a passzív feldolgozás és az ideiglenes kivitel.
(2) A tv. 52. §-ának (3) bekezdése alapján a tv. 20. §-ának (6) bekezdésében és az (1) bekezdésben nem említett vámkezeléseknél a vámértékbevallás benyújtása kötelező.
78. §
(1) A kereskedelmi forgalomban benyújtott számla akkor fogadható el, ha az tartalmazza:
a) az eladó és a vevő (címzett) nevét, címét, telephelyét;
b) a számla kiállításának keltét és a számla számát;
c) az áru származási országát;
d) a szállítási és fizetési feltételeket;
e) a csomagok jelét és darabszámát;
f) az áru kereskedelemben szokásos megnevezését, tömegét, térfogatát, vételárát, egységárát (árufajtánként külön-külön), valamint az azonosításhoz szükséges adatokat.
(2) A számla alakisághoz nem kötött. A benyújtott számlát el kell fogadni, ha az minden - az (1) bekezdésben említett - adatot tartalmaz.
(3) A vámkezeléshez elfogadható az elektronikus úton küldött számla is.
(4) Amennyiben a 4. számú mellékletben felsorolt vámáruk vámkezelését nem a tv. 20. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján egyszerűsített vámérték megállapításával kérik, vagy annak alapján a vámkezelés nem végezhető el, a vámkezeléshez benyújtott számlának - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - tartalmaznia kell az exportőr ország - vámunió esetében a kiléptető ország - vámhatóságának eredeti bélyegzőlenyomatát.
79. §
(1) A nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtereken, a nemzetközi hajókikötőkben, valamint indokolt esetben a jelentős személyforgalmat lebonyolító közúti határátkelőhelyeken az országos parancsnok ún. „zöld folyosó”-t létesíthet. A zöld folyosót az utas akkor veheti igénybe, ha a tv. 52. §-ának (4) bekezdése alapján - a Vámjegy alkalmazása esetének kivételével - a szóbeli árunyilatkozatadás feltételei fennállnak. A „zöld folyosó”-n áthaladók vámáruit a vámhivatal szúrópróbaszerűen ellenőrzi, és az ellenőrzés eredményének megfelelően jár el.
(2) Az utas vámköteles vagy engedélyköteles áruval csak az ún. „piros folyosó”-t veheti igénybe. A „piros folyosó”-n a vámhivatal vámvizsgálatot tart, és az utas által behozott vámárukat a Vámjegy alkalmazása kivételével írásbeli árunyilatkozat alapján vámkezeli.
80. §
(1) Összevont árunyilatkozat - a jövedéki törvény hatálya alá tartozó és a fokozott ellenőrzést igénylő termékek kivételével - raktározás, belföldi forgalom számára történő vámkezelés és kiviteli ellenőrzés esetében adható a tv. 53. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetekben. Az összevont árunyilatkozat adására engedély azzal a feltétellel is kiadható, hogy az összevont árunyilatkozat benyújtásával egyidejűleg a vámkezeléshez szükséges valamennyi engedélyt is bemutatják.
(2) Az összevont árunyilatkozat adására vonatkozó kérelmet az illetékes vámhivatalhoz kell írásban benyújtani. A kérelemben indokolni kell az összevont árunyilatkozat adásának indokoltságát és okmányszerűen igazolni kell a tv.-ben meghatározott feltételeket. A vámhivatal az összevont árunyilatkozat adását határozattal engedélyezi.
(3) Az összevont árunyilatkozat adására vonatkozó engedélyt a vámhivatal visszavonja, ha
a) annak feltételei már nem állnak fenn, vagy
b) az árunyilatkozatot adó az összevont árunyilatkozat adás lehetőségével visszaélt.
(4) Az összevont árunyilatkozat adás raktározás esetén alkalmazandó szabályait az e rendelet 112. §-ának (2)-(4) bekezdéseiben foglaltak tartalmazzák.
(5) Belföldi forgalom számára történő vámkezelés esetén az összevont árunyilatkozat adására jogosult a vámáru megérkezését köteles a vámhivatalnál a fuvarokmányok és az árutovábbításra vonatkozó árunyilatkozat bemutatása mellett bejelenteni. A vámhivatal a bejelentés alapján a vámárut nyilvántartásba veszi és ezt, valamint a vámvizsgálat adatait a fuvarokmányokon feljegyzi, majd a vámárut kiadja. A vámáru felett rendelkezésre jogosult az engedélyében meghatározott időközönként a nyilvántartásba vett vámárukra összevont árunyilatkozatot köteles adni. Az összevont árunyilatkozat alapján végzett vámkezeléseknél a benyújtás napján érvényes rendelkezéseket kell alkalmazni.
(6) Kiviteli ellenőrzésre összevont árunyilatkozat adását, engedélyezését a kiléptető határvámhivataltól kell kérni. A kérelemben meg kell nevezni azokat a vámhivatalokat, amelyek az áruk kereskedelmi szállítóeszközbe történő berakását ellenőrzik, valamint az árura vonatkozó fuvarokmányokat záradékolják. A megnevezett vámhivatalok részére a határvámhivatal megküldi engedélyének hiteles másolatát. Az egyes szállítmányok kiléptetéséhez be kell mutatni a záradékolt fuvarokmányokat, amelyek alapján a határvámhivatal a kiléptetést elvégzi és azt a fuvarokmányon igazolja. Az összevont árunyilatkozatot a fuvarokmányok csatolása mellett az engedélyben meghatározott időpontban kell a határvámhivatalnál benyújtani. A határvámhivatal a kiléptetés tényét az összevont árunyilatkozaton igazolja. A kiléptetéssel kapcsolatos minden jogkövetkezmény az összevont árunyilatkozathoz kapcsolódik. A kiléptetés igazolásával ellátott fuvarokmányok igazolásul csak a határvámhivatal felé használhatók fel.
(7) Az összevont árunyilatkozat-adás feltételeit a tv. és e rendelet rendelkezései alapján az engedélyező vámhivatal határozatában fel kell tüntetni.
81. §
(1) A vámkezelésre kerülő vámárunak az árunyilatkozat benyújtása előtti megtekintésére, kérelemre, a vámhivatal jelenlétével és általában akkor kerül sor, ha a rendelkezésre álló okmányokból az árunyilatkozat adásához szükséges adatok egyértelműen nem állapíthatók meg, vagy ilyen okmányok nem állnak rendelkezésre.
(2) A tv. 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a vámhivatal köteles a hivatalos, illetőleg a vámkezelésre kijelölt helyén hatályos vámtarifát, valamint vámjogra és vámeljárásra vonatkozó jogszabályokat tartani és azokat az árunyilatkozatot adó kérésére rendelkezésre bocsátani.

az árunyilatkozat ellenőrzése

(a tv. 55. §-ához)

82. §
(1) A vámhivatal az árunyilatkozatot alaki és tartalmi szempontból ellenőrzi és ennek eredményeként elfogadja vagy visszaadja.
(2) A tv. 55. §-a (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából nyilvánvaló tévedésnek minősül minden olyan helytelen adat bejegyzése, amely szám elírásából, számszaki hibából adódik.
Nem tekinthető tévedésnek különösen

a) a helytelen tarifális megnevezés és vámtarifaszám együttes téves alkalmazása;
b) nem számszaki hibából eredő vámérték és a mennyiség, mennyiségi egység együttes téves alkalmazása;
c) más ügyfél azonosító adatainak bejegyzése, saját azonosító adat téves feltüntetése.
(3) Amennyiben a vámhivatal az ellenőrzés alapján az írásbeli árunyilatkozatot visszaadja, annak okát közli a vámkezelést kérővel. Ha a vámkezelést kérő az árunyilatkozat visszaadásával nem ért egyet, a vámhivatal a döntését köteles e rendelet 224. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az árunyilatkozatra rávezetni. Az el nem fogadott árunyilatkozat a vámáru/áru vámjogi helyzetében változást nem eredményez és a vámkezelést kérőt nem mentesíti a jogszabályban előírt kötelezettség jogkövetkezménye alól.
(4) A tv. 55. §-a (4) bekezdésének b) pontja alkalmazásában az árunyilatkozat különösen akkor nem felel meg a vámigazgatásra és vámterhekre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, ha
a) a kérelmet nem az előírt nyomtatványon, nem megfelelő pédányszámban nyújtották be és - amennyiben az szükséges - betétlapot nem csatoltak;
b) a kitöltött nyomtatvány, illetőleg valamelyik példánya olvashatatlan.
(5) Ha az árunyilatkozat visszaadására háziszemle alkalmával kerül sor és más vámkezelésre nincs igény, akkor a tv. 144. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat árunyilatkozat hiánya miatt alkalmazni kell.
(6) Az árunyilatkozat tartalmi vizsgálata alkalmával ellenőrizni kell, hogy
a) az árunyilatkozathoz a számla, a vámértékbevallás és - ha szükséges - a pótlap csatolása megtörtént-e;
b) az árunyilatkozat egymással összefüggő rovatai között nincs-e feltűnő ellentmondás.
(7) A vámszempontból elfogadott árunyilatkozat statisztikai célú ellenőrzésére a külkereskedelmi statisztikáért felelős szervezet jogosult.
83. §
(1) A tv. 55. §-ának (6) bekezdése alkalmazásakor az áru azonossága akkor nem állapítható meg, ha a külső áruvizsgálat eredménye és a vámkezeléshez benyújtott árunyilatkozat és egyéb okmányok adatai eltérőek (pl. csomagok jele, száma, súlya).
(2) A kért vámkezelés nem hajtható végre, ha
a) ahhoz jogszabály behozatali engedély vagy tevékenységi engedély, illetve igazoló bizonyítvány vagy nyilatkozat bemutatását rendeli el (így különösen: növény- vagy állategészségügyi bizonyítvány, jogszabályban előírt megfelelőségi tanúsítvány és származási bizonyítvány, jövedéki engedély, az engedélyező hatóság által záradékolt előszámla, fegyver- és lőszerkísérő igazolvány, környezet- és természetvédelmi engedély) és azt nem nyújtják be;
b) az árunyilatkozat adatai nem a rovatoknak megfelelően kerültek bejegyzésre és azok javítására nincs lehetőség;
c) az árunyilatkozat adattartalma a vámkezelési módnak megfelelően nem kielégítő, és az adatok pótlásáról a vámvizsgálat ideje alatt nem gondoskodnak.
(3) A (2) bekezdés a) pontja alapján - ha nemzetközi egyezmény eltérően nem rendelkezik - nem utasítható vissza az árunyilatkozat, ha a kért vámkezelési mód a kérelemtől eltérően ugyan, de elvégezhető (például származási bizonyítvány hiányában kedvezőbb vámtétel helyett a vámtarifa II. hasábjában foglalt vámtétel alkalmazható a belföldi forgalom számára történő vámkezelés során).
(4) A vámkezelést kérő akkor nem tesz eleget árubemutatási kötelezettségének, ha a vámkezelni kért vámáru/áru csomagolásának felbontásához, kicsomagolásához, ki- és beraktározásához szükséges feltételeket nem biztosítja, vagy a vámáru/áru bemutatását más okból megtagadja.
(5) Nem fogadható el a vámértékbevallás vagy számla, ha
a) adatai olvashatatlanok,
b) adatai eltérnek a vámkezelni kért vámárura vonatkozó adatoktól,
c) a vámértékbevallást nem a rendszeresített nyomtatványon vagy nem a rovatoknak megfelelően teljesítették,
d) azon a kiállító által nem igazolt javítás, törlés, átírás tapasztalható és az igazolás pótlásáról nem gondoskodnak.
(6) Ügyfélazonosító szám alatt a tv. 157. §-ában írt adat értendő.
84. §   A vámkezelés igazolásának tartalmaznia kell minden olyan információt és adatot, amely az elvégzett vámkezelésre vonatkozik és az árunyilatkozat, valamint a vámkezelésről kiadott határozat nem tartalmazza, így különösen az áru azonosítására, a mintavételre, a vámérték végleges meghatározásának elhalasztására, az utólagos áruvizsgálatra, a vámkezelés során bevont okmányokra, az azonnali befizetés igazolására, a vámáru feletti szabad rendelkezési jog biztosítására vonatkozó adatot.

árutovábbítás

(a tv. 56-59. §-aihoz)

85. §
(1) A jövedéki törvény hatálya alá tartozó adózatlan termék, valamint export céllal beraktározott áruk továbbítása esetén a tv. 56. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 7-10. §-okban foglalt feltételeket kell figyelembe venni. A vámhivatal tájékoztatni köteles az illetékes adóhatóságot, ha exportcélú árutovábbítás esetében az exportáru kiléptetését a határvámhivatal nem igazolta vissza és a lefolytatott nyomozás eredménytelen volt.
(2) Az alkalmazásra kerülő vámvizsgálat módját - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az árutovábbítást végző vámhivatal határozza meg.
(3) A vámhivatal tételes vámvizsgálatot köteles tartani, ha az áruval/vámáruval kapcsolatban jogsértő cselekmény elkövetésére van gyanú, valamint ha a vámbiztosíték összegének megállapításához ez szükséges.
(4) Az árutovábbítást - a tv. 59. §-ában foglaltak kivételével és amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik - az EV benyújtásával kell kérni.
86. §
(1) A tv. 57. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában a vámhivatal a vámkezelést kérő kérelmétől eltérően akkor jelöli ki a rendeltetési vámhivatalt, ha a továbbított vámáru vámkezelésére jogszabály különös illetékességi feltételt állapít meg.
(2) Az árutovábbítást kérő a vámárut/árut további vámkezelés céljából, meghatározott határidőn belül a rendeltetési vagy kiléptetést végző vámhivatalnál köteles bemutatni és annak további vámeljárás alá vonását kérni.
(3) Ha az árutovábbítást kérő a továbbított vámárut/árut - alapos indokkal - nem a kijelölt rendeltetési vámhivatalnál mutatja be és kéri a további vámkezelését, a vámkezelést elvégző vámhivatal erről mind a továbbító, mind a kijelölt rendeltetési vámhivatalt tájékoztatni köteles. E rendelkezés alkalmazása szempontjából alapos indoknak minősülő rendkívüli esemény, különösen a baleset, a kedvezőtlen időjárási viszonyok, az árvíz bekövetkezése.
(4) A továbbított áru fuvarozója a címzettet a vámáru megérkezéséről oly módon köteles értesíteni, hogy az értesítés átvételének időpontja megállapítható legyen. Az értesítésnek tartalmaznia kell az árutovábbítást végző vámhivatal megnevezését és nyilvántartási számát, valamint a vámárura vonatkozó adatokat.
87. §
(1) Ha a továbbított vámáru szállítása során baleset miatt a vámzár megsérült vagy az áru megrongálódott, illetve megsemmisült, a fuvarozó köteles erről a legközelebbi vámhivatalt értesíteni. A vámhivatal a baleset körülményeit köteles megvizsgálni. Amennyiben a vámáru nem a fuvarozó, szállítmányozó hibájából semmisült meg és ezt a vámhivatal kétséget kizáróan megállapította, a vámárut a vámhivatal nyilvántartásából törölni kell. A fentieket alkalmazni kell akkor is, ha a vámáru nem szállításkor, hanem más körülmények között semmisül meg.
(2) Továbbfuvarozás esetén a rakomány átrakását csak vámfelügyelet, valamint jogszabályokban előírt esetekben más hatósági felügyelet (pl. állategészségügyi felügyelet) mellett lehet elvégezni. A helyettesítő járműben való továbbfuvarozás is csak a vám biztosításával történhet.
88. §
(1) A tv. 59. §-ának alkalmazása alapján egyszerűsített árutovábbítás csak a határvámhivataltól a belterületi, tranzitszállítás esetén pedig a kilépő határvámhivatalhoz történhet.
(2) Az egyszerűsített árutovábbításhoz általában az árura vonatkozó fuvarokmányt kell felhasználni. A vámhivatal az árutovábbítást a fuvarokmányon alkalmazott záradékkal végzi el.
(3) Az árutovábbítás egyszerűsített szabályai nem alkalmazhatók
a) kábítószerek, precurzorok,
b) sugárzó anyagok,
c) nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák,
d) jövedéki törvény hatálya alá tartozó áruk és fokozott ellenőrzést igénylő termékek,
e) nemzetközi egyezmény és/vagy jogszabály által veszélyesnek minősülő eszközök, szállítmányok,
f) fegyver, robbanószer, pirotechnikai anyagok,
g) nemzetközi egyezmények hatálya alatt álló védett állatok és növények
továbbítása során.
89. §
(1) A vasúti forgalomban fuvarozott vámárukat az árutovábbítást végző határvámhivataltól egyszerűsített eljárással lehet másik vámhivatalhoz továbbítani.
(2) Az egyszerűsített eljárással történő továbbítást mind belterületre, mind kiléptetés céljából határvámhivatalhoz a vasúti fuvarozó a továbbítani kért kocsirakományok fuvarlevelei és két példányú „Vonatjegyzék” benyújtásával kéri.
(3) A beérkezett és továbbításra kerülő vámáruk fuvarlevelét a vámhivatalnak záradékolnia kell.
(4) A vasúti fuvarozó a beérkezett és továbbított vámárukat a címzett telephelyére történő fuvarozás céljából más fuvarozónak is csak a vámhivatal engedélyével adhatja át. A vámhivatal a továbbfuvarozást a vám biztosítására vonatkozó szabályok figyelembevételével engedélyezi.
(5) A Budapest, Józsefvárosi pályaudvarra különböző címzettek részére érkező, űrzár alatt teljes kocsirakományként, valamint az egy belföldi lerakóállomásra irányított és poggyászkocsiban fuvarozott darabárukat a vasúti fuvarozó által benyújtott „Vonatjegyzék”-kel kell egyszerűsített eljárással továbbítani a határvámhivatalnak. A vonatjegyzék mellé a fuvarozó köteles Raktanúsítványt is benyújtani.
(6) Egyszerűsített eljárással továbbíthatók a kiléptető vámhivatalhoz a határállomástól újrafeladással vagy az újrafeladás nélkül vasúti forgalomban továbbfuvarozott reexport küldemények is.
(7) A belépő határállomásra több fuvarlevéllel, különböző címzettek részére, átviteli rendeltetéssel érkező, ott állomási gyűjtőkocsiba berakott és egy kilépő határállomásra irányított vámáru továbbításához a Vonatjegyzéken kívül a vasúti fuvarozó három példányban kiállított „Raktanúsítvány”-t is köteles benyújtani.
(8) A kiléptetést végző vámhivatal a „Kilépő Vonatjegyzék”, a fuvarlevelek és a beléptető vámhivatal által ezekre (gyűjtőkocsik esetében a „Raktanúsítvány”-ra) vezetett záradék adataiból győződik meg a vámáruk átviteli jellegéről. Amennyiben az okmányok és a vámáru adatai egyezőek, a szállítmány külföldre kiléptethető. A kilépés megtörténtét a Vonatjegyzék megfelelő sorában a továbbítási adatok feljegyzésével igazolni kell.
90. §
(1) Hajózási forgalomban fuvarozott vámáruk továbbítását vízijárművenként két példányban kiállított „Érkezési-indulási jelentés” benyújtásával és a vonatkozó fuvarokmányok csatolásával kell kérni.
(2) A továbbításra kerülő vámáruk fuvarleveleit a vámhivatal az egyszerűsített árutovábbítás megtörténtére vonatkozó záradékkal látja el.
(3) A vegyes rendeltetésű (belföldi és átviteli) vámáruk továbbítása esetén az egyszerűsített eljárás nem alkalmazható.
91. §
(1) A postai forgalomban természetes személyek részére beérkező vámárukat a 90. §-ban foglaltak kivételével a budapesti 14. számú vámhivatal vámkezeli.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett vámáruk egyszerűsített továbbítását az illetékes vámhivatal a postai szállítólevélen (Paquet carte) alkalmazott záradékolással végzi. Amennyiben postai okmány nem áll rendelkezésre, az egyszerűsített továbbítás nem alkalmazható.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerint vámkezelt küldemény kézbesítésekor megállapítják, hogy a címzett nem természetes személy, hanem szervezet, a küldeményt a posta az ügyfél kérelmére köteles a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásával kezelni.
92. §
(1) A 91. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó - nem budapesti rendeltetésű - postai küldemények esetében a posta indítványára a budapesti 14. számú vámhivatal vámvizsgálatot tart és megállapítja a küldemény vámértékét. A vámérték megállapításáról jegyzéket készít, amelyet a postai szállítólevélhez kell a postának csatolni.
(2) A rendeltetési postahivatal a küldemény megérkezéséről a címzettet az általános szabályok szerint értesíti, átadva számára a postai okmányokat és a 14. számú Vámhivatal jegyzékét. A címzett az okmányok birtokában a területileg illetékes vámhivataltól köteles a tv. 57. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül a vámáru vámkezelését kérni.
(3) Az illetékes vámhivatal
a) belföldi forgalom számára történő vámkezelés esetében a vámkezelést elvégzi és a vámárut a vámteher megfizetésének igazolása után a vámkezelést kérő részére a postai okmányra vezetett záradékkal kiadja;
b) raktározás, aktív feldolgozás, ideiglenes behozatal kérése esetében a vámteher biztosítása után a vámárut a postai okmányra vezetett záradékkal kiadja, és elrendeli vámkezelés céljából a vámárunak a vámhivatal hivatalos vagy áruvizsgálatra kijelölt helyére való beszállítását.
(4) Amennyiben az illetékes vámhivatal azt indokoltnak tartja belföldi forgalom számára való vámkezelés esetében is a (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint járhat el és a vámvizsgálatot megismételheti.
93. §
(1) A vámáru kiszolgáltatására vonatkozó engedélyt a rendeltetési vámhivatal a fuvarlevélre vezetett záradékkal adja meg.
(2) A fuvarozó és a posta a vámárut csak a vámhivatal engedélyével adhatja át az azt továbbszállító másik fuvarozónak. A vámhivatal ilyen esetben az engedélyt a vám biztosítására vonatkozó szabályok figyelembevételével adhatja ki.

raktározás

(a tv. 60-61. §-aihoz)

94. §
(1) A tv. 60. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a raktározni kért vámáru vámjogi sorsa bizonytalan, a vámhivatalnak - ha a raktározás feltételeit a raktározást kérő teljesíti - a vámáru behozatalának célját nem kell vizsgálnia.
(2) A tv. 60. §-ának (2) bekezdése alkalmazása, a tv. 9. §-ának b) 7. alpontja alapján nem zárja ki a vámáru közraktárba történő beraktározásának lehetőségét az ott felsorolt feltételek figyelembevételével.
(3) A vámhivatal által visszatartott vagy lefoglalt vámárura/árura, illetőleg a talált vámárura árunyilatkozatot adni nem kell.
95. §
(1) Aki a körülményekből feltehetően vámárunak minősülő árut talál, köteles azt a legközelebbi vámhivatalnál, határőrségi, rendőrségi szervnél vagy jegyzőnél nyolc napon belül bejelenteni. A határőrség, rendőrségi szerv, jegyző a bejelentésről haladéktalanul értesíti a legközelebbi vámhivatalt.
(2) A vámhivatal a talált vámáru bejelentéséről jegyzőkönyvet készít és a vámárut a raktározásra vonatkozó egyéb rendelkezések figyelembevételével a vámhivatal raktárába raktározza be.
96. §
(1) A raktározási határidő alkalmazása szempontjából hivatalból beraktározottnak kell tekinteni a talált vámárut, továbbá a kiviteli engedély hiánya vagy egyéb korlátozás miatt az utasok által letétbe helyezett árut is. A raktározási határidő:
a) talált vámáru esetében három hónap, amelyen belül a vámáru az igazolt tulajdonos részére az általános szabályok alkalmazásával visszaadható;
b) az utasok által letétbe helyezett áruk esetében legfeljebb három hónap, figyelemmel a tv. 64. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra is. A raktározási időn belül a letétbe helyezett áru annak adható ki, aki az áruról kiállított elismervényt bemutatja;
c) az a)-b) pontokban nem említett hivatalból történő raktározásnál - a tv. 62. §-a (1) bekezdésének c) pontja kivételével - a vámhivatal által szükségesnek tartott - általában a hatósági döntésekhez igazodó - időpont legfeljebb 5 év.
(2) A tv. 61. §-ának (2) bekezdésében meghatározott harminc napos raktározási határidő nem hosszabbítható meg.

(a tv. 62. §-ához)

97. §
(1) A vámáru hivatalból történő raktározását a vámhivatal határozattal rendeli el.
(2) A vámáru/áru hivatalból történő raktározása minden esetben közvetlen vámfelügyelet alkalmazását jelenti, így a határozat ellen benyújtott esetleges jogorvoslati kérelemnek a tv. 147. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján halasztó hatálya nincs.
(3) A határozatban - az intézkedés indokainak felsorolása mellett - fel kell hívni a vámáru/áru birtokosát, hogy azt a vámhivatal által megadott időben és a megjelölt helyre szállítsa be. A határozatban utalni kell arra is, hogy a beszállítás elmulasztása esetében a vámhivatal a beszállítást a vámáru/áru birtokosának költségére és veszélyére maga végzi el.
(4) A tv. 62. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott, hivatalból raktározásra kerülő vámáruk után a tv. 144. §-ának (12) bekezdésében meghatározott költségtérítést kell fizetni.

(a tv. 63. §-ához)

98. §
(1) A tv. 63. §-ának alkalmazásában
a) robbanóanyagnak kell tekinteni különösen a robbanószereket, minden salétromsavat, pikrinsavas és nitroglicerines vegyületet, mindenfajta gyújtózsinórt, gyutacsot és gyújtókupakot, mindenfajta lőszert és tűzijátékot;
b) tűzveszélyes anyagok különösen a nitrocellulózból készült nem robbanó anyagok (pl. filmek, műselyem) a foszfor és annak minden vegyülete, mindenfajta ásvány- és növényolaj, kátrány, mindezek párlata és terméke, a gyufa, a kén és kénvirág, a terpentin, a szalmiákszesz, a benzin, a benzol és a motalkó, mindenfajta aetherikus olaj és párlata, mindenfajta szesz és azokból készült lakk és kence, az aether, aceton, acetilén, a disszugáz, a szénkéneg, a folyékony kollódium, ezek gőzei és mindenfajta terméke, valamint az ezek hozzáadásával készült festék, lakk, világítógáz, hidrogén, földgáz, mindenfajta gyúlékony gáz és tűzveszélyes folyadék robbanógőze;
c) sugárzó anyagok a nukleáris, radioaktív anyagok és készítmények (izotóp);
d) gyorsan romló áruk alatt különösen az e rendelet 60. §-ának (2) bekezdésében felsorolt árukat kell érteni;
e) körülményesen kezelhetők különösen az élő állatok, valamint minden olyan áru, amelynek állagmegóvása szakszerű, rendszeres kezelést, gondozást igényel, továbbá a hulladék.
(2) Amennyiben a tv. 63. §-ában meghatározott - vámhivatal által üzemeltetett vámraktárba fel nem vehető - vámáruval kapcsolatban merül fel a hivatalból történő raktározás igénye, a vámhivatalnak a következők szerint kell eljárnia:
a) engedélyezheti a vámárunak magánvámraktárba való elhelyezését;
b) engedélyezheti a vámárunak a fuvarozó vagy szállítmányozó raktárában való elhelyezését, tartását;
c) a vámteher biztosítása mellett hozzájárulhat a vámárunak a birtokosa telephelyén történő tárolásához, legfeljebb harminc napos határidővel, ami nem hosszabbítható meg;
d) intézkedhet a vámáru szakvállalat raktárába való beszállítása iránt (pl. szesz betárolása szeszfőzdébe, szeszgyárba).
(3) A (2) bekezdés szerinti eljárásnál a vámáru feletti rendelkezési jogot korlátozni kell, a korlátozás azonban nem akadályozhatja a vámáru állagának megóvásához szükséges cselekmények elvégzését.

(a tv. 64. §-ához)

99. §
(1) A vámhivatal által üzemeltetett vámraktárban raktározott áru/vámáru után a raktárdíj fizetési kötelezettség a beraktározás napján keletkezik. Ennek mértéke az e rendelet 22. §-ában foglaltaknak megfelelően közzétett értékhatárnak
a) a 96. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott áruk esetében - súlyukra és darabszámukra tekintet nélkül - megkezdett naponként 0,5%-a;
b) postacsomagok esetén - súlyukra való tekintet nélkül - csomagonként 0,2%-a;
c) egyéb áruk esetében megkezdett száz kilogrammonként és naponként 0,2%-a.
(2) A fizetendő raktárdíjat a kerekítés szabályai szerint száz forintra kell kerekíteni.
(3) Az (1) bekezdés szerint megállapított raktárdíj az árunak a vámraktárból való kitárolásakor, illetőleg a kiraktározás időpontjára való tekintet nélkül akkor esedékes, ha az áru értéke a fizetendő raktárdíjat nem fedezi.
(4) A fizetendő raktárdíj összege az esedékességkor a vámteher megfizetésére vonatkozó szabályok szerint egyenlíthető ki.
(5) Vámhivatal által üzemeltetett raktárnak minősül az olyan vámraktár is, amelyet az üzemeltető a vámhivatal bérelt helyiségében és területén működtet.

(a tv. 65. §-ához)

100. §   A tv. 65. §-ának c) pontja alkalmazása esetén, a vámáru kiadása során le kell folytatni a szükséges vámigazgatási eljárást is.

(a tv. 66-70. §-aihoz)

101. §   A raktárfenntartó jogai és kötelezettségei átruházására a területi parancsnokság akkor adhat engedélyt, ha az azokat átvevő személy rendelkezik mindazokkal a feltételekkel, amelyek alapján a raktárengedélyt kiadták.
102. §   A vámhivatal kéziraktára nem minősül közvámraktárnak, arra a raktározás szabályai az irányadók.
103. §
(1) A vámraktár létesítése iránti kérelem köz- vagy magánvámraktár engedélyezésére irányulhat.
(2) A vámraktár létesítésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell
a) a raktár címét, helyrajzi számát, alapterületét (a beépített vagy beépítendő hasznos terület nagyságát);
b) a létesítés gazdasági indokoltságát;
c) a vámraktárba fel nem vehető azoknak az áruknak a körét, amelyeket az áru sajátosságai miatt nem tud vagy nem szándékozik tárolni.
(3) A kérelemhez az engedélyt kérőnek csatolnia kell
a) a cégbejegyzést vagy az egyéni vállalkozói engedélyt,
b) az adóbejelentkezési lapot;
c) a raktárhelyiség tulajdonjogát vagy bérletét igazoló okiratot;
d) a raktárengedélyt kérő és a raktárvezető három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;
e) a bankgaranciát;
f) nyilatkozatot arról, hogy nem áll csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt, és nincs folyamatban végelszámolása sem;
g) a raktár helyszínrajzát és helyrajzi kivonatát;
h) az üzleti tervet;
i) a vámraktárra és az abba tárolt árukra/vámárukra vonatkozó érvényes biztosítási szerződést.
(4) A vámraktár létesítése gazdaságilag különösen akkor indokolt, ha
a) azt az üzleti tervben bemutatott módon, gazdasági számításokkal igazoltan a raktárengedélyt kérő tényleges vagy tervezett áruforgalma szükségessé teszi;
b) egyéb gazdasági-kereskedelmi célokat szolgál, így különösen
1. reexport tevékenység lebonyolítását;
2. a belföldi székhelyű szervezet külföldi érdekeltségű vállalkozásával lebonyolított áruforgalmát;
3. a vámáru folyamatos termelési céllal történő beszerzését;
4. a vámáru exporttermékbe történő beépítését;
5. bizományosi értékesítési tevékenységet;
6. vevőszolgálati tevékenységet;
c) magánvámraktár esetén a vámáru raktározásának várható átlagos időtartama - az export céllal betárolt vámáruk kivételével - a 30 napot meghaladja.
104. §
(1) A területi parancsnokság az engedély kiadása előtt megvizsgálja a vámellenőrzéshez szükséges feltételek meglétét.
(2) A vámellenőrzés szempontjából megfelelő az a hely (helyiség, terület)
a) amelynek nyílászáró szerkezete a biztonsági követelményeknek megfelelően zárható, szükség esetén vámzárral biztosítható;
b) amely biztosítja a vámkezelések és a vámárukkal/árukkal való raktárműveletek zavartalan elvégzését, így különösen
1. az áru ki- és berakodásához, méréséhez szükséges eszközök,
2. a vámellenőrzéshez a feltételek,
3. a rakodóterek megvilágításának, valamint a szállítóeszközök biztonságos közlekedésének feltételei,
4. a vámügyek intézéséhez, az áruk ki- és beraktározásához, rakodóeszközök, mérlegek kezeléséhez szükséges személyzet
rendelkezésre állnak.
(3) A területi parancsnokság a vámraktárrá történő nyilvánításról a benyújtott kérelem alapján határozattal dönt, amelyben meghatározza a raktár működési feltételeit, így különösen az üzemeltetéshez szükséges szakhatósági engedélyek biztosításának kötelezettségét, az engedély érvényességi idejét - amely a kérelemre és a feltételekre figyelemmel határozott vagy határozatlan idejű - a tárolható mennyiséget, a nyilvántartás részletes szabályait, a vámfelügyelet gyakorlását és azt, hogy a vámkezelést normál vagy egyszerűsített eljárásban kell lefolytatni.
(4) A jövedéki törvény hatálya alá tartozó árukra magánvámraktár létesítési engedély nem adható ki.
105. §
(1) Ha a vámhivatal által üzemeltetett vámraktárba beraktározott árut veszély fenyegeti és a beraktározót erről előzetesen értesíteni nem lehet vagy ez utóbbi értesítés ellenére sem gondoskodik árujának biztonságba helyezéséről, akkor erről a beraktározó veszélyére a vámhivatal hivatalból gondoskodik.
(2) Az engedélyezett közraktárban a raktárengedélyes a vámhivatal felé a vonatkozó tv. és e rendelet rendelkezései szerint, a beraktározó felé pedig a vele kötött szerződés szabályai szerint felel.
(3) A magánvámraktárban a raktár üzemeltetője a saját rendelkezése alatt álló vámárukat/árukat saját felelősségére tárolja.
106. §
(1) Vámárunak a vámraktárba történő felvétele (beraktározás) - a hivatalból történő beraktározást kivéve - az ügyfél kérelmére történik. A hivatalból történő beraktározás a raktárterület felhasználása szempontjából megelőzi az ügyfél kérelmére történő beraktározást.
(2) Belföldi árut tartalmazó küldeményeknek a vámraktárba történő felvételéhez a felügyeletet ellátó vámhivatal adja meg az engedélyt, amennyiben annak külföldre történő kiszállításához a feltételek egyébként adottak és a kiviteli ellenőrzést elvégezték. A beraktározott áruk nem export célú kitárolása esetében az azok után igénybe vett vámvisszatérítés, exporttámogatás összegét vissza kell fizetni. A vámhivatal a belföldi forgalom számára történő kitárolást csak akkor végezheti el, ha az igénybe vett vámvisszatérítés visszafizetését igazolják. Az igénybe vett exporttámogatás visszafizetése a kitárolásnak nem feltétele, de a vámhivatal köteles az ilyen kitárolásról az adóhatóság illetékes szervét tájékoztatni, valamint a kiviteli ellenőrzésről kiállított EV visszavonása iránt intézkedni. A kiviteli céllal történő kitárolás során az árutovábbítás szabályait kell alkalmazni. Jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek esetében a jövedéki előírásokat is be kell tartani.
(3) A raktározást a vámraktár felügyeletét ellátó vámhivatalnál EV benyújtásával kell kérni.
(4) A vámraktárba történő beraktározás csak a vámhivatal engedélyével és - a 112. §-ának (3) bekezdése kivételével - felügyelete mellett végezhető el. A vámraktárban a belföldi árukat a vámáruktól elkülönítve kell tárolni.
107. §
(1) A raktárengedélyes a vámhivatal által elfogadott árunyilatkozat alapján a vámárut/árut köteles nyilvántartásba venni.
(2) A nyilvántartásra a raktárkönyv szolgál. Külön-külön raktárkönyvet kell vezetni a raktározott vámárukról, a belföldi árukról, továbbá a hatóság által lefoglalt vámárukról/árukról. A raktárkönyv vezethető kézi úton, illetőleg számítógéppel, ha az erre a célra szolgáló program alkalmazását a területi parancsnokság jóváhagyta. A kézi úton vezetett raktárkönyv nyomtatványokat könyvbe fűzve, a vámhivatal által hitelesítetten kell használni. A számítógéppel végzett nyilvántartás esetén a felvett adatokat naponta ki kell nyomtatni és az így készült okmányt vámhivatali hitelesítés után le kell fűzni. A nyilvántartást és mellékleteit az utolsó tétel kivezetését követő ötödik év utolsó napjáig meg kell őrizni.
(3) A nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a raktározott vámárunak/árunak a vámraktárban kijelölt tárolási helye;
b) a beraktározás napja;
c) a megelőző vámkezelés helye, tételszáma;
d) a beraktározó neve, címe, adószáma;
e) a csomagok darabszáma, a csomagolás módja, jele, számjele;
f) az áru
1. bruttó tömege kg-ban,
2. nettó tömege kg-ban,
3. mennyisége más mértékegység szerint,
4. megnevezése, gépjármű és fegyver esetében az egyedi azonosításhoz szükséges adatokat,
5. származási országa,
6. vámértéke (értéke) forintban is kifejezve,
g) a raktárdíj befizetésére vonatkozó adatok;
h) a kiraktározásra vonatkozó adatok.
(4) A nyilvántartásban negyedévenként zárlatot kell készíteni, melynek célja a könyv szerinti készlet megállapítása és a mellékletek meglétének ellenőrzése. A zárlatot a felügyeletet ellátó vámhivatal bármikor ellenőrizheti.
(5) Amennyiben a vámraktárba betárolt vámárut/árut nem egy tételben tárolják ki, arról az első kitároláskor a 113. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott raktári nyilvántartó lapot kell kiállítani.
(6) A raktárkönyv mintáját és a vezetésére vonatkozó szabályokat az e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.
108. §
(1) Az áruk karbantartásáról, állagmegóvásáról a beraktározó köteles gondoskodni. A beraktározó az árut hivatalos felügyelet mellett megtekintheti, átcsomagolhatja, megoszthatja, rendezheti, tisztíthatja, abból mintát vehet, a természetes párolgást vagy apadást a raktárkészletéből kiegészítheti, illetve utántöltheti (a továbbiakban együtt: raktárművelet).
(2) Az áruk karbantartását, állagmegóvását a raktárengedélyes vagy az üzemeltető, a raktárművelet végzését a felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyezi, két példányban benyújtott írásbeli kérelem alapján. Az engedély megtagadható, ha a raktárművelet az áru/vámáru állagának (tarifális besorolásának, lényeges jellemzőjének) megváltozását eredményezné. A vámhivatal az engedélyt a kérelemre vezetett záradékkal adja vagy tagadja meg.
109. §   A vámhivatal a magánvámraktárban raktározott vámáru - belföldön nemzetközi eseményen való bemutatás céljából történő - ideiglenes kiraktározását a szükséges ideig, legfeljebb azonban két hónapi időtartamra engedélyezheti. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kitárolás indokát,
b) a bemutatás helyét, időtartamát,
c) a visszahozatal határidejét.
Az ideiglenes kitárolás ideje alatt a vámárut - a kérelmező felelőssége mellett - raktározottnak kell tekinteni, amelyre biztosítékként a vámraktárra érvényes tevékenységi garancia szolgál.
110. §   A vámraktározás során bekövetkezett súly, vagy egyéb mennyiségi csökkenést, a bekövetkezett csökkenés okának vizsgálata után - amennyiben az természetes folyamatok következménye - a kitároláskor jóvá kell írni.
111. §
(1) A tv. 68. §-ának (1) bekezdésében meghatározott normál eljárás alatt az alábbi raktározási eljárást kell érteni:
a) a vámáruk/áruk be- és kiraktározása kizárólag vámfelügyelet mellett történhet;
b) a vámraktározást a szállítmányonként benyújtott vámokmány, valamint az annak mellékletét képező számla és konszignáció alapján megtartott vámvizsgálat után kell elvégezni.
(2) A raktárengedélyes címzettenként naponta összevont árunyilatkozattal is kérheti a vámkezelést vámáruként egyszerűsített eljárásban továbbított tömegáruk beraktározására.
112. §
(1) A tv. 68. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egyszerűsített eljárásra vonatkozó engedély - a bizományosi és vevőszolgálati szerződés alapján létesített magánvámraktár kivételével - akkor adható ki, ha a kérelmező az általános feltételeken túl
a) igazolja, hogy a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény előírása alapján kettős könyvvezetésre kötelezett, vagy saját elhatározása alapján áttér a kettős könyvvezetésre;
b) nyilatkozik arról, hogy a külkereskedelmi tevékenységet kizárólag saját nevében és számlájára végzi.
(2) Egyszerűsített eljárás során a bizományosi és vevőszolgálati szerződés alapján létesített magánvámraktárba
a) a be- és a külföldi rendeltetésű kitárolás kizárólag vámhivatali ellenőrzés mellett történhet;
b) az egy naptári hónap alatt kitárolt és belföldi forgalomba hozott vámáruk belföldi forgalom számára történő vámkezelését - a nemesfémtárgyak és a drágakő, valamint a gépjármű kivételével, amelyek vámkezelését a kitárolással egy időben kell kérni - a raktárengedélyesnek legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell kérnie.
(3) Más magánvámraktár esetén az egyszerűsített eljárás szabályai a következők:
a) a beszállított vámáruk raktározása - a nemzetközi vámokmányokkal szállított vámáruk kivételével - a tárgyhetet követően hetente egyszer - az engedélyben meghatározott napon - a raktárengedélyes által benyújtott vámokmányok alapján is elvégezhető;
b) a raktárengedélyes a raktárból a tárgyhéten kitárolt, belföldön forgalomba hozott vámáruk belföldi forgalom számára történő vámkezelését a tárgyhetet követő héten - az engedélyben meghatározott napon - az árunyilatkozatok benyújtásával köteles kérni;
c) a külföldi rendeltetésű kitárolás kizárólag vámhivatali ellenőrzés mellett történhet.
(4) Amennyiben magánvámraktárban exporttermékbe beépítés céljából történik a beraktározás, a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettség teljesítésének felel meg az is, ha a raktárengedélyes a készáru külföldre történő kiszállításának igazolásával a vámáru jóváírását kéri az ott meghatározott határidőn belül.
113. §
(1) Az egyszerűsített eljárásban üzemelő magánvámraktárban a raktárengedélyesnek a raktárkönyvön kívül az alábbi nyilvántartásokat kell vezetnie:
a) raktári nyilvántartólap (továbbiakban: nyilvántartólap);
b) cikkenként anyagnyilvántartás.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyilvántartólapot a raktárengedélyes köteles kiállítani. Egy nyilvántartólapon - figyelembe véve a vámtarifa előírásait, valamint a vámtarifa általános rendelkezéseiben foglaltakat is - csak az azonos vámtarifaszám és magyar alszám alá tartozó árukat lehet feltüntetni.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában előírt cikkenkénti anyagnyilvántartás a nyilvántartólapon egy vámtarifaszámon belül a különböző áruféleségek elkülönítésére szolgál. Az elkülönítést egy-egy cikken belül a vámtarifa I. és II. hasábja, a tv. 122. §-a szerinti vámmentesség, valamint a szabadkereskedelmi megállapodásokban meghatározott vámtételek szerint kell elvégezni. A cikkenkénti anyagnyilvántartás az adott nyilvántartólap melléklete, melyet a raktárengedélyesnek naprakészen kell vezetnie.
114. §
(1) A raktár felügyeletét ellátó vámhivatal jogosult a raktárt az üzemi órák alatt bármikor ellenőrizni, s a raktári nyilvántartásokba betekinteni.
(2) Ha a 112. §-ának (2) bekezdése alapján raktározott vámáru devizában meghatározott vételárát a külföldi fél a raktározás időtartama alatt módosítja, az értékváltozást a raktárengedélyes köteles a nyilvántartólapon átvezetni. Az értékváltozás után benyújtott árunyilatkozatban a vámértéket már a módosult adatok figyelembevételével kell feltüntetni.
115. §   A raktározási kötelezettségek elmulasztása miatt kiszabott vámigazgatási bírságot a raktárengedély vámhivatali példányán fel kell jegyezni. Súlyos vagy ismételt kötelezettségszegés esetén a területi parancsnokság az engedélyt visszavonja.
116. §   A vámraktár felügyeletét ellátó vámhivatal évente legalább egy esetben leltárt tart a vámraktárban.
117. §
(1) A vámhivatal által üzemeltetett vámraktárban elhelyezett vámáru/áru értékesíthető, ha
a) a raktározási határidő lejárt;
b) annak állapotában olyan változás következett be, amely miatt vámraktárban tovább nem tartható;
c) a vámhatóság azt állapítja meg, hogy a vámraktárba azt eredetileg sem lehetett volna felvenni;
d) a 96. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott áruk esetében az utas a raktározáskor adott nyilatkozata szerint az árura, illetve annak ellenértékére nem tart igényt;
e) a vámáru/áru értéke a raktározási és egyéb költségeket nem fedezi.
(2) A tv. 70. §-a értelmében a vámáru vámjogi sorsának rendezése alatt annak belföldi forgalom számára történő vámkezelését, ideiglenes behozatali vagy aktív feldolgozási eljárásban való vámkezelését, az árutovábbítást, illetve külföldre történő kiszállítását kell érteni. A fuvarozó vagy szállítmányozó, illetőleg a posta raktárában tárolt vámárukkal kapcsolatban törvényben említett felhívást a fuvarozón, szállítmányozón, illetőleg a postán keresztül kell eljuttatni.
118. §   Az olyan árukat, amelyek általános emberi értékeket, környezetet, közerkölcsöt, emberi jogokat sértenek, szerzői jogok védelme miatt vagy egyéb okból nem vagy csak az előírt feltételekkel hozhatók forgalomba, értékesíteni nem szabad, illetőleg az értékesítésnél a 64. § (8) bekezdésének rendelkezéseit figyelembe kell venni.
119. §
(1) A raktározott árut kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult szervezetnek vagy természetes személynek lehet értékesítésre átadni.
(2) Az értékesített vámáru után fizetendő vámot kereskedelmi forgalomban a vámtarifa vámtételeivel, nem kereskedelmi forgalomban behozottnak minősülő áru után a tv. 12. §-ának (3) bekezdése szerinti vámmal kell elszámolni. Az értékesített vámárut - a fogyasztási adó kivételével történő vámterhek elszámolása után - a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni.
(3) A vámhivatal az értékesítésre írásbeli megbízást ad az értékesítésre jogosult részére. A megbízásnak tartalmaznia kell az értékesítés feltételeit és az értékesítési ár átutalásának módját is. Az értékesítésre jogosultat az értékesítésben való közreműködéséért jutalék illeti meg. Az értékesítő az értékesítés során befolyt összeget - a jutalék levonása után - köteles haladéktalanul befizetni a megbízásban megjelölt számlára.
(4) A gyorsan romló árut a vámhivatal azonnal értékesítheti. Az értékesítésre átadásról három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát az értékesítést végzőnek kell átadni.
120. §
(1) Az áru értékesítéséből befolyt összegből az értékesítés és a raktározás költségeit, az esetleg felmerülő más költségek, vámáru értékesítése esetén fogyasztási adó kivételével a vámterhet is le kell vonni. A fennmaradó összeget - a (2) bekezdésben írtak kivételével - vámáru esetén a beraktározó részére, más áru esetében pedig annak kell kifizetni, akinek a vonatkozó igazolás a birtokában van. Külföldi jogosult esetében a kifizetés a devizajogszabályok rendelkezéseinek megfelelően történhet.
(2) Amennyiben a vámraktárba való beraktározásra a tv. 62. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján kerül sor, az (1) bekezdésben említett költségek, valamint a nem a vámhatóság javára fennálló törvényes zálogjog alapján esedékes tartozás biztosítása után fennmaradó összeget a vámfizetésre kötelezett vámtartozásának kiegyenlítésére kell fordítani. A fenti tartozások kiegyenlítése után fennmaradó összeget kell az ügyfél részére kifizetni.
(3) Talált, elhagyott vámáru értékesítése esetén a költségek és a vámteher elszámolása után fennmaradt összeget a vámáru igazolt tulajdonosának vagy megbízottjának a raktározás napjától számított egy éven belül lehet kifizetni.
(4) Az elkobzott, valamint az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlott áru értékesítése esetén - a felmerült költségek kiegyenlítése után - az értékesítésből befolyt teljes összeget a vámbevételek között, központi költségvetési bevételként kell elszámolni.
(5) A raktározott áru értékesítésére vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a nem vámraktárban raktározott vámáru/áru vámhivatal által történő értékesítésére is.

(a tv. 71. §-ához)

121. §
(1) A tv. 71. §-ának alkalmazása szempontjából a vámjogszabályban foglalt rendelkezések súlyos megsértése alatt különösen azt kell érteni, ha a raktárengedélyes az engedély előírásait megszegi és ennek következtében a raktározott vámáruban/áruban hiány keletkezik, melynek okát igazolni nem tudja, továbbá nem tudja bizonyítani, hogy a hiány elhárítása érdekében a tőle elvárható gondossággal járt el.
(2) A vámhatóság által engedélyezett vámraktár megszűnése esetén a raktárban lévő vámáruk/áruk vámjogi sorsának rendezése iránt a raktárengedélyes harminc napon belül intézkedni köteles. A vámraktár megszűnése esetében a 106. § (2) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni.

aktív feldolgozás

(a tv. 72-74. §-aihoz)

122. §   A tv. és e rendelet alkalmazásában
a) feldolgozás (megmunkálás) alatt azt a műveletet kell érteni, amikor belföldi gazdálkodó a külföldi megrendelő által a részére ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott anyagokból, félkész termékekből díjfizetés ellenében kész- vagy félkész árut állít elő;
b) összeszerelés alatt azt a műveletet kell érteni, amelynek során a behozott alkatrészeket összeállítják és az így elkészített áru kerül kiszállításra;
c) javítás alatt azt a műveletet kell érteni, amely a behozott csökkent használati értékű áru értékének helyreállítására irányul és az így javított áru kerül kiszállításra;
d) karbantartás a működőképes, eredeti rendeltetésére alkalmas dolog további zavarmentes használatát, illetve meghibásodásának valószínűségét csökkentő műveletek összessége;
e) bérhizlalás a külföldről behozott állatok etetése, súlygyarapodásuk elérése érdekében;
f) bértenyésztés a külföldről behozott állatok szaporítás céljából történő tartása;
g) bértartás a külföldről behozott állatok ellenszolgáltatás fejében történő nevelése, betanítása, gyógyítása, továbbá más állattartási tevékenység végzése, ide nem értve az f) pontban meghatározott bértenyésztést;
h) bértermelés a növényi magvak és szaporító anyagok külföldről történő behozatala, elültetése, majd a termés külföldre való kiszállítása, amelynél a bérmunkáért való ellenszolgáltatásként el lehet számolni a megtermelt mennyiség meghatározott részét is;
i) garanciális javítás a külföldre végleges rendeltetéssel kiszállított és a külkereskedelmi szerződésben meghatározott időn belül meghibásodás miatt újrabehozott dolgon végzett javítás, feltéve, hogy a dolog ezt követően újra kiszállításra kerül;
j) hulladék a feldolgozás, gyártás céljából behozott anyagból visszamaradt rész, amely az eredeti szerződés szerinti célra, valamint más, az eredeti anyag sajátosságainak megfelelő késztermék előállítására már nem alkalmas;
k) melléktermék az aktív feldolgozás céljából történő munkafolyamat, gyártás során keletkezett új dolog, amely nem az aktív feldolgozás céljából keletkezett és a munkafolyamat nem ennek előállítására irányul;
l) maradék a gyártás során visszamaradt olyan anyag, amely sem hulladéknak, sem mellékterméknek nem minősíthető;
m) gyártási veszteség a gyártás, feldolgozás céljából behozott olyan anyag, amely nem hasznosul a kész- vagy más termék előállításánál. Ilyen különösen az apadás, elfolyás, elpárolgás, a gyártási folyamat alatti megsemmisülés.
123. §
(1) A tv. 74. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában, amennyiben az aktív feldolgozáshoz az IKM engedélyt adott vagy az engedélyt megadottnak kell tekinteni, az aktív feldolgozás megfelel a tv. 74. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti feltételnek.
(2) A tv. 74. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban meghatározott feltételeket a vámkezelést kérőnek az aktív feldolgozásra vonatkozó szerződés alapján végzett első vámkezeléskor kell a vámkezelést végző vámhivatalnál a tevékenység helye szerinti környezetvédelmi felügyelőség engedélyének, az adóbejelentkezési lapjának és a szervezet vezetőjének három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványának benyújtásával igazolnia. Csatolnia kell továbbá annak igazolását, hogy a vámkezelést kérőnek tizenkét hónapon belül vámtartozása nem volt.
(3) A vámhivatalnak az azonosság biztosítása során olyan módszert, eljárást kell alkalmaznia, amely alapján a feldolgozást felügyelni, továbbá ellenőrizni tudja abból a célból, hogy a feldolgozott terméket az aktív feldolgozási eljárásban vámkezelt vámáruból állították-e elő.
(4) A vámhivatal a feldolgozás felügyelete és a későbbi elszámolás céljából megállapíthatja, hogy egységnyi termék előállításához milyen mennyiségű vámáru kerül felhasználásra (elszámolási kulcs). Ennek érdekében a vámhivatal próbagyártást végeztethet, melynek során közvetlenül ellenőrizheti a feldolgozási folyamatot, de elfogadhatja a feldolgozást végző üzem gyártási kalkulációját is. A kalkuláció helyességét a vámhivatal az aktív feldolgozás során bármikor ellenőrizheti.
124. §   Nem minősíthető az aktív feldolgozás szabályai megsértésének, ha a vámáru feldolgozásában többen működnek közre vagy behozatalának és kivitelének lebonyolítását nem ugyanaz a személy végzi, feltéve, ha ezen tevékenység írásbeli szerződésen alapul.
125. §
(1) Ha az aktív feldolgozásban vámkezelt vámáru később akár kérelemre, akár hivatalból a belföldi forgalom számára kerül vámkezelésre vagy a tv. 73. §-ának (3) bekezdése szerinti elszámolás nem történik meg, a tv. 73. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az általános forgalmi adót és a fogyasztási adót is be kell szedni.
(2) A tv. 73. §-ának (4) bekezdése végrehajtásában a belföldi forgalom számára való vámkezelés feltételeinek tisztázása tekintetében a vámhivatalnak a következőket kell végrehajtania:
a) hivatalból kell megállapítania, hogy az aktív feldolgozásban vámkezelt vámáru importként történő behozatala esetén valamilyen korlátozás alá tartozik-e. Ha nem, akkor az általános szabályok szerint gondoskodik a vámteher beszedéséről, azt követően a vámárut a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni;
b) ha az aktív feldolgozásban vámkezelt vámáru valamely korlátozás alá esik, akkor a kiszabott vámteher esedékessé tételéről, valamint a még ki nem szabott vámteher kiszabásáról szóló határozatában fel kell szólítania a vámáru felett rendelkezésre jogosultat, hogy öt munkanapon belül igazolja, rendelkezik-e a vámáru belföldi forgalomba kerüléséhez szükséges feltételekkel;
c) amennyiben a vámáruval rendelkezni jogosult a határidőn belül igazolja a feltételek meglétét, a továbbiakban az általános szabályok szerint gondoskodik a vámteher beszedéséről, ezt követően a vámárut a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni;
d) a belföldi forgalom számára való vámkezelés feltételeinek hiányában, illetőleg, ha a vámáru felett rendelkezni jogosult a határidőn belül nem számol el, intézkednie kell a vámáru közvetlen vámfelügyelet alá vétele iránt. Amennyiben erre a vámáru jogellenes felhasználása miatt nem kerülhet sor, intézkednie kell a szükséges eljárás megindítására;
e) a d) pont alkalmazása esetén a vámáru raktározási határidejét a tv. 61. §-ának (2) bekezdése szerint kell megállapítania. A beraktározással egyidejűleg a vámáru felett rendelkezésre jogosult figyelmét fel kell hívni arra, hogy a raktározási határidő elteltéig módjában áll a belföldi forgalom számára való vámkezelés feltételeit igazolni. A feltételek megfelelő igazolása esetén a vámáru a vámterhek és az esedékes raktárdíj megfizetése után kiadható és a belföldi forgalom számára vámkezeltnek tekinthető;
f) amennyiben a vámáru felett rendelkezésre jogosult a raktározási határidő időtartama alatt a vámáru - változatlan vagy feldolgozott állapotban történő - külföldre való visszavitelét kéri, a vámhivatal ezt csak a teljes összegű vámteher és a raktározási díj megfizetése után engedélyezheti. A vámáru felett rendelkezésre jogosultnak kell tekinteni ez esetben a vámáru külföldi tulajdonosát is;
g) amennyiben a raktározási határidő lejártáig a belföldi forgalom számára való vámkezelés feltételeit nem igazolják vagy a külföldre való kivitelt nem kérik, a vámhivatal az e rendelet 64. §-ának (8) bekezdése értelemszerű alkalmazásával intézkedik a vámáru értékesítésére, illetőleg - az e rendelet 118. §-ában foglalt esetekben - annak megsemmisítésére.
126. §
(1) A visszaviteli határidő indokolt esetben akkor hosszabbítható meg, ha az aktív feldolgozási eljárásban való vámkezelés feltételei továbbra is fennállnak. Amennyiben a vámkezeléshez hatósági engedélyre volt szükség, a határidő meghosszabbítása esetén is be kell szerezni az érvényes hatósági engedélyt.
(2) A visszaviteli határidő több alkalommal is meghosszabbítható, amennyiben annak feltétele és indokoltsága fennáll.
(3) A visszaviteli határidő meghosszabbítását - annak lejárta előtt legalább harminc nappal - az aktív feldolgozási eljárást felügyelő vámhivatalnál írásban kell kérni. A kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) az aktív feldolgozási eljárásban vámkezelt vámáru adatai (megnevezése, mennyisége);
b) a tárolás és feldolgozás helye;
c) a vámhivatal nyilvántartási száma;
d) a határidő meghosszabbítására irányuló kérelem részletes indokolása.
(4) A kérelemhez csatolni kell a vonatkozó vámokmány vámhatóság előtti igazolásául szolgáló ügyfélpéldányát, továbbá a (3) bekezdés d) pontjában foglaltakat alátámasztó, illetve azt bizonyító okmányokat (szerződés, engedély meghosszabbítása) is.
(5) A vámhatóság a visszaviteli határidő meghosszabbításának tényét feljegyzi az árunyilatkozat ügyfél által benyújtott és a vámhivatalnál maradó példányaira. Amennyiben a kérelem nem teljesíthető, a vámhivatal a visszaviteli határidő meghosszabbítását alakszerű államigazgatási határozattal utasítja el.
(6) Amennyiben a vámhivatal a határidő meghosszabbítási kérelmet a visszaviteli határidő lejártáig nem bírálja el, azt a határozat jogerőre emelkedéséig meghosszabbítottnak kell tekinteni. Ilyen esetben, ha a vámhivatal a kérelmet elutasítja, a határozatban a vámterhet az azokra vonatkozó esedékességi szabályok figyelembevételével kell megállapítania, illetőleg beszednie.
(7) A visszaviteli határidő lejártát követően, de az elszámolási határidőn belül benyújtott kérelmeknek a vámhivatal eleget tesz, ha a határidő elmulasztását elfogadhatóan igazolják. Amennyiben a vámhivatal a kérelem elutasításáról dönt, a vámteher kiszabásáról és beszedéséről az elutasító határozatában gondoskodnia kell.
127. §
(1) A vámhivatal az aktív feldolgozási eljárás elszámolási adatait ellenőrzi és az elszámolható vámárukat jóváírja.
(2) A jóváíráshoz az elszámolási határidőn belül igazolni kell, hogy az aktív feldolgozási eljárásba vont vámárut változatlan állapotban vagy feldolgozva a megállapított visszaviteli határidőn belül
a) kiléptették,
b) vámraktárba betárolták,
c) belföldi forgalom számára vámkezelték,
d) újabb aktív feldolgozási vagy ideiglenes behozatali eljárás alá vonták,
e) megváltozott a vámfizetésre kötelezett személye.
(3) A jóváírást az aktív feldolgozást végző vámhivatalnál kell kérni. A jóváírás elvégzéséhez be kell nyújtani:
a) az aktív feldolgozási eljárásról szóló árunyilatkozat igazolásul szolgáló ügyfélpéldányát;
b) a feldolgozott áru azonosságát és kiléptetését igazoló árunyilatkozat példányt;
c) az elszámolási kulcs alapján elkészített anyag-felhasználási kimutatást;
d) a (2) bekezdésben említett egyéb elszámolási jogcímek okmányszerű igazolását.
(4) Ha az aktív feldolgozási eljárásban vámkezelt vámárut a belföldi forgalom számára vámkezelik
a) a vámértéket a tv. 21-29. §-ában foglaltak alapján kell megállapítani;
b) az importra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott korlátozásokat érvényesíteni kell.
(5) A melléktermékeket és hulladékot a tv. 30. §-ának (3) bekezdése és az 50. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával kell a belföldi forgalom számára vámkezelni.
(6) A vámfizetésre kötelezett a hulladék és melléktermék vámkezelését ahhoz az árunyilatkozathoz kapcsolódóan is kérheti, amelynél a vámkezelés számára a legkedvezőbb feltételekkel végezhető el, feltéve, hogy az ilyen címen vámkezelendő mennyiség nem haladja meg az adott árunyilatkozaton aktív feldolgozásban kezelt mennyiséget.
(7) A (2) bekezdés d) pontja szerinti újabb aktív feldolgozási eljárásba vonás feltételei megegyeznek az általános szabályokkal. Az újabb aktív feldolgozásban történő vámkezelés azonban csak másik szerződés és IKM engedély alapján kérhető az eredetileg behozott áru feldolgozására vagy az előző eljárás végtermékére.
(8) A (2) bekezdés e) pontja szerinti jóváírást az eredeti vámfizetésre kötelezettnek kell kérnie. A kérelemhez csatolni kell a változást igazoló okmányokat, például a külföldi féllel kötött megállapodást. További feltétele az ilyen módon való jóváírásnak, hogy az új vámfizetésre kötelezettnek egyidejűleg kérnie kell a vámáru aktív feldolgozásban való vámkezelését.
128. §
(1) Az anyag-felhasználási kimutatásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) az árunyilatkozat(ok) azonosító számát;
b) az aktív feldolgozásba vont vámáru vámtarifaszámát és mennyiségét;
c) a kiszállított készáru megnevezését és mennyiségét;
d) a külföldre kiszállított maradék mennyiségét és vámértékét;
e) az egységnyi mennyiségű (pl. db, méter, pár) készáruban kiszállított aktív feldolgozásba vont vámáru mennyiségét;
f) az egységnyi mennyiségű készáru előállítása során keletkezett és figyelembe vehető veszteség mennyiségét;
g) az összes kiszállított készáru után jóváírható vámáru mennyisége (kiszállítás és veszteség);
h) a gyártás során keletkezett hulladék, melléktermék megnevezését, mennyiségét, vámértékét, vámtarifaszámát, valamint vámtételét;
i) a kiszállításra nem került maradék mennyiségét és vámértékét;
j) vámfizetésre kötelezett cégszerű aláírását.
(2) Amennyiben egy elszámoláshoz benyújtott anyag-felhasználási kimutatáshoz több beszállítás, illetve kiszállítás is kapcsolódik, összesítő jegyzéket kell készíteni és azt az átadott okmányokhoz kell csatolni.
(3) A két példányban benyújtott anyag-felhasználási kimutatást a vámhivatal a jóváírásra vonatkozóan záradékolja, eredeti példányát az árunyilatkozat vámhivatali példányához csatolja, másolati példányát pedig a benyújtott egyéb okmányokkal együtt a vámfizetésre kötelezett részére visszaküldi.
(4) Ha a vámhivatal az aktív feldolgozási eljárásban vámkezelt vámárura elszámolási kulcsot állapít meg, és az anyag-felhasználási kimutatás adatai ezzel nem egyeznek és az eltérés az 5%-ot meghaladja a Környezetvédelmi Felügyelőség bevonásával, illetve véleményének figyelembevételével kell annak okát megvizsgálni. A vámhivatal az anyag-felhasználási kimutatást elfogadhatja, ha az elszámolási kulcstól való eltérés az 5%-ot nem haladja meg. Elszámolási kulcs hiányában az árunyilatkozatot adónak a feldolgozó üzem által szolgáltatott adatok alapján, a kiszállított készáruról gyártmánytípusonkénti részletezéssel anyag-felhasználási kimutatást kell benyújtania.
(5) Az anyag-felhasználási kimutatás figyelembevételével az árunyilatkozatokon fel kell tüntetni a készáruban kiszállított, aktív feldolgozásban vámkezelt vámáru mennyiségét, a gyártás során keletkezett veszteséget, továbbá a hulladék és a maradék mennyiségét. A leírt mennyiséget - több részletben történő kiszállítás esetén - mindig a korábban megállapított maradványból kell kivonni, és így kell az újabb maradványt megállapítani. A záradékban hivatkozni kell arra is, hogy a hulladék, melléktermék és a külföldre vissza nem szállított maradék belföldi forgalom számára való vámkezelése milyen azonosító szám alatt történt.
(6) A jóváíráshoz benyújtott árunyilatkozatot a vámhivatal az elvégzett vámkezelésnek megfelelően záradékolja. Ha a készáruban kiszállított, aktív feldolgozási eljárásban vámkezelt vámárut több vámhivatal vonta ilyen eljárásba, az árunyilatkozatot részzáradékolni kell, megjelölve a jóváírt mennyiséget és a maradványt.
129. §
(1) A tv. 73. §-ának (4) bekezdésében foglaltak végrehajtására a vámhivatal az elszámolásra adott határidőt követő munkanapon, alakszerű határozattal köteles intézkedni.
(2) Ha a vámfizetésre kötelezett az (1) bekezdés szerinti intézkedéssel érvényesített vámterhet 5 munkanapon belül nem fizeti meg, a vámtartozás behajtása iránt kell intézkedni.
130. §   Az aktív feldolgozási eljárást a vámhivatal hatósági ellenőrzés keretében úgy köteles ellenőrizni, hogy az ellenőrzés a feldolgozási tevékenységet ne akadályozza.

ideiglenes behozatal

(a tv. 75-78. §-aihoz)

131. §
(1) A tv. 75. §-ában foglaltak alapján ideiglenes használat jogcímén olyan vámáruk nem vámkezelhetők, amelyek az ideiglenes használat során - jellegükből adódóan - megsemmisülnek, átalakulnak vagy azokat felhasználják, így változatlan állapotban való visszavitelükre nincs lehetőség.
(2) A vámhivatal az azonosság biztosítása során olyan módszert, eljárást köteles alkalmazni, amely alapján ellenőrizni tudja, hogy a behozott és a kiszállításra kerülő vámáru azonos az eredetileg vámkezelt vámáruval.
(3) A jóváírás feltétele az elszámolási határidőn belül annak igazolása, hogy az ideiglenes behozatali eljárásba vont vámárut a megállapított visszaviteli határidőn belül
a) kiléptették;
b) vámraktárba betárolták;
c) belföldi forgalom számára vámkezelték;
d) megváltozott a vámfizetésre kötelezett személye, illetőleg az ideiglenes behozatal jogcíme;
e) aktív feldolgozásban vámkezelték.
(4) A jóváírást a vámkezelést végző vámhivatalnál kell kérni. A jóváírás elvégzéséhez be kell nyújtani:
a) a vámkezelésről szóló árunyilatkozat igazolásául szolgáló ügyfél példányát;
b) az áru azonosságát és kiléptetését igazoló árunyilatkozati példányt;
c) a (3) bekezdésben meghatározott egyéb elszámolási jogcímek okmányszerű igazolását.
(5) Ha a vámárut a belföldi forgalom számára vámkezelik, az e rendelet 127. §-a (4) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.
(6) A (3) bekezdés d)-e) pontjai szerinti jóváírást az eredeti vámfizetésre kötelezettnek kell kérnie. Az új vámfizetésre kötelezettnek egyidejűleg kérnie kell az ideiglenes behozatali eljárásban, illetve az aktív feldolgozásban való vámkezelést. A kiléptetés napjának a fenti esetekben a vámfizetésre kötelezett személyében vagy az ideiglenes behozatal jogcímében bekövetkezett változás bejelentése napját kell érteni.
132. §   A nemzetközi vámokmány fedezetével történő ideiglenes behozatalra a vonatkozó nemzetközi egyezmény szabályait kell alkalmazni.
133. §
(1) A külföldi állampolgár által hat hónapot meg nem haladó magyarországi tartózkodás idejére, ideiglenes használat céljára behozott személygépkocsit és motorkerékpárt - ideértve a hozzákapcsolt utánfutót és lakókocsit is - szóbeli árunyilatkozat alapján, alakiság nélkül lehet ideiglenes behozatali eljárásban vámkezelni.
(2) A személyfuvarozást végző autóbuszok - függetlenül a szállítható személyek számától - alakiság nélkül vonhatók ideiglenes behozatali vámkezelés alá.
(3) A (2) bekezdésben foglalt vámkezelések elvégzésének feltétele, hogy a jármű az egyéb jogszabályokban meghatározott engedélyekkel rendelkezzen.
(4) Ha az ideiglenes behozatali eljárást a vámhivatal alakiság nélkül végezte el, sem a kiléptetés igazolására, sem elszámolási kérelemre nincs szükség.
134. §
(1) A külföldi forgalmi rendszámú közúti kereskedelmi gépjármű és a hozzákapcsolt pótkocsi - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - alakiság és vámbiztosíték követelése nélkül vámkezelhető ideiglenes behozatalban a fuvarozás teljesítésének idejére.
(2) Annak a járműszerelvénynek, amelynek egyik része magyar, a másik része pedig külföldi honosságú (vegyes honosságú szerelvény), külföldi gépjárműrészét „Carnet de passages en douane” (a továbbiakban Carnet), Triptyque vagy Diptique nemzetközi vámigazolvány benyújtásával lehet egyszerűsített ideiglenes behozatalban vámkezelni.
(3) Amennyiben a vegyes honosságú gépjármű üzemeltetője érvényes nemzetközi igazolvánnyal nem rendelkezik, az ideiglenes behozatali vámkezelés elvégzése előtt a szerződés, fuvarmegbízás vagy más erre alkalmas okmány alapján vizsgálni kell a használat jogszerűségét. Amennyiben a használat jogszerű, az ideiglenes behozatali vámkezelést vámbiztosíték nyújtása mellett kell elvégezni.
(4) A tehergépjármű minősítése a külföldi forgalmi engedély adatai alapján történik.
135. §
(1) Bérlet és haszonbérlet, illetve haszonkölcsön címén ideiglenes behozatalban való vámkezelési kérelemhez be kell nyújtani az írásba foglalt külkereskedelmi szerződést.
(2) A vámkezelés alkalmával a vámhivatal a tv. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján megállapítja a vámbiztosíték összegét. A tv. 9. §-ára figyelemmel mentes a vám biztosítása alól az aktív feldolgozás céljából vámkezelt vámáru megmunkálásához behozott és ideiglenes behozatali eljárásban vámkezelt munkaeszköz, amennyiben annak az e rendelet 18. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerinti rendeltetését igazolják.
(3) A visszaviteli határidőt a vámhivatal legfeljebb a szerződés tartamának figyelembevételével, a tv. 78. §-ában foglaltak szerint állapíthatja meg.
(4) A bérlet és haszonbérlet, illetve haszonkölcsön címén ideiglenes behozatalban vámkezelt vámárut a kiszabott vámteher megfizetése után az eredeti visszaviteli határidő lejártáig kell elszámolni.
(5) Amennyiben az e paragrafus szerinti ideiglenes behozatalban történő vámkezelés időtartama a vámkezelés napjától számítva eléri az ötvenedik hónapot, annak első napjával - az általános forgalmi adót és fogyasztási adót nem tartalmazó - kiszabott vámterhe esedékessé válik. A vámfizetésre kötelezett a vámteher megfizetését az esedékességtől számított legkésőbb öt munkanapon belül a vámhivatalnál igazolni köteles.
(6) Amennyiben a vámfizetésre kötelezett a kiszabott vámteher megfizetését a vámhivatalnál a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem igazolja, a vámhivatal intézkedik az esedékes vámtehernek a tv. 142. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kamattal növelt összege beszedésére.
(7) A (4)-(6) bekezdések alkalmazása esetén az elszámolásnál a vámhivatalnak a következők szerint kell eljárnia:
a) amennyiben az elszámolás külföldre való visszavitel igazolásával történik további vámterhet beszednie nem kell;
b) a vámáru belföldi forgalom számára való vámkezelése esetén
1. intézkednie kell a forgalmi adókat is magába foglaló vámtehernek a vámáru belföldi forgalom számára való vámkezelésekor fennálló vámérték alapján történő kiszabására és beszedésére. Az ideiglenes behozatalkor kiszabott és az ötvenedik hónapban megfizetett vámteherrel a vámot, vámkezelési díjat és statisztikai illetéket kiegyenlítettnek kell tekintenie, kivéve azt az esetet, ha ez a vámteher az ügyleti érték alapján számítva magasabb összegű. Utóbbi esetben intézkednie kell a különbözet beszedésére is;
2. intézkednie kell az ideiglenes behozatalkor kiszabott vámteher után a tv. 142. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kamat kiszabására az ideiglenes behozatalban történt vámkezeléstől e vámterhek megfizetésének napjáig. A kamat kiszabására nem kerülhet sor, ha az ideiglenes behozatalkor a vámbiztosítékot készpénzben nyújtották;
c) raktározással történő elszámolás esetében meg kell határozni a betároláskori értéket és a raktározási vámokmányon fel kell jegyezni, és mindaddig nyilván kell tartani, amíg a vámárut külföldre ki nem szállítják, illetőleg a belföldi forgalom számára nem vámkezelik. Ha a vámárut a vámraktárból külföldre szállítják vagy a belföldi forgalom számára vámkezelik, úgy kell tekinteni, mintha a kivitel, illetőleg a belföldi forgalom számára való vámkezelés közvetlenül az ideiglenes behozatali eljárásból történt volna, és ennek megfelelően - a beraktározás időpontjában érvényes rendelkezések figyelembevételével - az a), illetőleg b) pont szerint kell eljárni;
d) az ideiglenes behozatal jogcímének vagy a vámfizetésre kötelezett személynek megváltozása, illetve aktív feldolgozásban való vámkezelés esetén az elszámoláskor a vámteher beszedésére nem kell intézkedni.
(8) A vámhivatalnak elszámolás hiányában intézkednie kell a forgalmi adók és a tv. 142. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kamat kiszabásáról és beszedéséről.
(9) A (7) bekezdés c) pontjában foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell akkor is, ha a tv. 77. §-a (1) bekezdéseinek b)-c) pontjai alapján ideiglenes behozatali eljárásban vámkezelt vámáru elszámolását a vámteher esedékessége előtt kérik vámraktárba való beraktározással vagy aktív feldolgozási eljárásba vonással.
136. §
(1) A tv. 77. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti vámkezeléshez a vállalkozási szerződést is be kell nyújtani. Az ideiglenes behozatal feltételeit (visszaviteli határidő, használat helye) a vállalkozási szerződés figyelembevételével kell megállapítani.
(2) A vállalkozási szerződés teljesítése során felhasználásra kerülő, gyors kopásnak kitett, elhasználódó anyag (különösen: vágó és köszörűkorong, ékszíj, hegesztő elektróda), továbbá a gépek üzemeltetéséhez szükséges üzemanyag, kenőanyag nem vámkezelhető ideiglenes behozatalban. Nem vámkezelhetők továbbá ideiglenes behozatalban azok a vámáruk sem, amelyeket rendeltetésszerű felhasználásuk érdekében épületbe, építménybe beépítenek, vetőmagként, állatok etetésére vagy más hasonló módon felhasználnak.
(3) A további eljárási szabályokra az ideiglenes behozatalban való vámkezelés általános szabályai az irányadók.
137. §   Idényjellegű mezőgazdasági munkák végzése céljából ideiglenes behozatali eljárásban azok az erő- és munkagépek vámkezelhetők, amelyek talajmegmunkáláshoz, növény- és állattenyésztéshez, betakarításhoz, valamint erdőgazdasági munkálatokhoz szükségesek.
138. §
(1) Mintadarab az az áru, amelyet az aktív feldolgozáshoz vagy exportáru előállításához azzal a céllal hoznak, küldenek be, hogy azt a gyártás vagy minőségellenőrzés során modellként használják fel.
(2) Minta az az áru, amely a gyártás során, a munkafolyamatban használva a méret vagy a forma kialakítását segíti elő (különösen: szabásminta, öntőminta, hímzésminta, présminta).
(3) A vámkezelés során a mintadarabok és minták azonosításának biztosításáról - figyelembe véve a felhasználó kívánságát is - úgy kell gondoskodni hogy az azonosítási jelek a használhatóságot ne korlátozzák.
139. §
(1) A megsérült és nem használható magyar gépjármű helyett a javítás megtörténtéig a külföldi biztosító társaság által a magyar állampolgár részére rendelkezésre bocsátott külföldi rendszámú gépjármű ideiglenes behozatali eljárásban történő vámkezelését a belépés alkalmával a határvámhivatalnál kell kérni.
(2) A vámhivatal a használat jogszerűségét a külföldi biztosító igazolása alapján vizsgálja.
(3) A visszaviteli határidő az e szakasz alkalmazásában - a tv. 77. §-a (1) bekezdésének e) pontjára figyelemmel - hatvan napnál több nem lehet.
140. §
(1) A tv. 77. §-a (1) bekezdése h) pontjainak hatálya alá tartozó, gépjárművezetői engedéllyel rendelkező magyar állampolgár által ideiglenes tartózkodására behozott személygépkocsi behozatali és kiviteli vámkezelése „Gépjármű útlevél” benyújtásával is kérhető.
(2) Külföldiek hat hónapot meghaladó időtartamra behozott gépjárműveinek ideiglenes behozatalban történő vámkezelését EV benyújtásával kell kérni az illetékes vámhivatalnál.
141. §   A 131-140. §-okban nem szabályozott kérdésekben az aktív feldolgozási eljárásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell az ideiglenes behozatalra is.

a vámáru jelleget megszüntető vámeljárás

(a tv. 79-82. §-ához)

142. §
(1) A tv. 45. §-ának (5) bekezdésében említett korlátozást a vámhivatalnak a belföldi forgalom számára való vámkezelésről kiállított vámokmányon minden esetben fel kell tüntetnie.
(2) A vámtarifa 8704 21 10 01, 8704 21 31 01, 8704 21 91 01, 8704 21 10 02, 8704 21 31 02, 8704 21 91 02, 8704 21 10 03, 8704 21 39 00, 8704 21 99 00, 8704 31 10 01, 8704 31 91 01, 8704 31 10 99, 8704 31 31 00, 8704 31 39 00, 8704 31 91 99, 8704 31 99 00 vámtarifaszámai alá osztályozott tehergépjárműveknek közúti forgalomban utólagos átalakítást követően, személyszállító járműkénti üzemeltetése esetén - a belföldi forgalom számára történő vámkezelés napjától számított 5 éven belül - a vámfizetésre kötelezett importőrnek meg kell fizetnie a személyszállító és a tehergépjármű közötti vámteher különbözetét a vámkezeléskor hatályos jogszabályok figyelembevételével. A vámfizetésre kötelezett importőr mentesül a vámteher különbözet megfizetése alól, ha a tehergépjármű értékesítésekor igazoltan felhívta a vevő figyelmét a fenti korlátozásra. Ilyen esetben a vámteher különbözetet a gépjárművet átalakító tulajdonos köteles megfizetni.
143. §
(1) A vámhivatal a vámáru alaktalanítását, denaturálását, illetőleg megsemmisítését az ügyfél által a nyilvántartó vámhivatalnál benyújtott árunyilatkozatra vezetett záradékkal engedélyezi.
(2) Vámáru - ha e jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak abban az esetben semmisíthető meg, ha azt már sem az eredeti rendeltetésére, sem más célra nem lehet felhasználni. Ezt az árunyilatkozatot adónak kell tanúsítania. Nem kell igazolást megkövetelni a külföldi tulajdonában lévő vámáru esetében, ha a megsemmisítést a külföldi kérte. Az erre irányuló nyilatkozatot az árunyilatkozathoz csatolni kell.
(3) A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: KTM) területi szervei, illetőleg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) előzetes véleményét kell kikérni, ha a vámáru megsemmisítése során alkalmazandó eljárás környezetszennyező vagy egészségkárosító hatással járhat.
(4) A megsemmisítést úgy kell elvégezni, hogy a megsemmisített árunak még a hulladékát se lehessen felhasználni.
(5) A vámáru alaktalanításáról, illetve megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(a tv. 83. §-ához)

144. §
(1) A vámáru állam javára történő ellenszolgáltatás nélküli felajánlása írásban vagy szóban történhet a nyilvántartó vámhivatalnál. A szóban történő felajánlásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A nyilvántartó vámhivatal a felajánlott vámáru elfogadásáról vagy visszautasításáról határozattal dönt.
(3) Az értékesítésből befolyt összeget a tv. 135. §-ában foglaltak szerint kell elszámolni.

kiviteli vámkezelések

(a tv. 84. §-ához)

kiviteli ellenőrzés

145. §   A kiviteli ellenőrzést olyan időpontban kell kérni, hogy az még az áru feladása vagy szállítóeszközbe történő berakása előtt, illetőleg azzal egyidejűleg elvégezhető legyen.
146. §
(1) Fuvarozó vállalat által fuvarozott áru kiviteli ellenőrzését a határvámhivatalnál - a (2) bekezdésben említett kivétellel - csak abban az esetben lehet kérni, ha a vámkezelés a forgalom gyors lebonyolítását és zavartalanságát nem akadályozza és annak megtartásához a feltételek biztosítottak.
(2) Az ömlesztetten, csomagoltan vagy nyitott rekeszekbe rakott mezőgazdasági termékek és nyerstermékek, ipari nyers- és félkész gyártmányok (így különösen: vascső, kötegelt drót, lemez), valamint a szállítmány gondozása miatt egyéb okból űrzárral el nem látható járművekkel ketrecekben, dobozokban szállított élő állatok (baromfi, nyúl) kiviteli ellenőrzése a határvámhivatalnál is kérhető, amennyiben az árut úgy rakják a szállítóeszközbe, hogy az könnyen áttekinthető és ellenőrizhető.
147. §
(1) Közúti szállítás esetében a kiviteli ellenőrzésre adott árunyilatkozathoz - nemzetközi vámokmány hiányában - csatolni kell a két példányban kiállított Rakományjegyzéket.
(2) A teljes kocsirakományként feladott darabáruk, illetőleg az egy fuvarlevéllel feladott gyors (expressz) áruk kiviteli ellenőrzéséhez a szállítmányozónak vagy a fuvarozónak két példányban kiállított „Rakodási jegyzék”-et is be kell nyújtania. A „Rakodási jegyzék”-nek tartalmaznia kell a jármű jelét és számát, a darabáruk számát, nemét, teljes és tiszta súlyát, kereskedelmi megnevezését, a feladó és címzett nevét, a rendeltetési állomást, a kiviteli ellenőrzést végző vámhivatal nyilvántartási tételszámát - amennyiben a kivitel engedélyköteles - a kiviteli engedély számát, valamint a vámkezeléshez szükséges egyéb bizonylatok számát.
(3) Hajózási és közúti forgalomban kivitelre kerülő részrakomány és darabáru járműbe történő berakása előtt a hajózási vállalat képviselőjének, illetőleg a fuvarozónak két példányban kiállított „Rakodási jegyzék”-et kell a berakás előtt a vámhivatalnak átadni. A rakodási jegyzéknek a (2) bekezdés szerinti adatokat kell tartalmaznia.
(4) Postaforgalomban kivitelre kerülő küldemények - a kiviteli ellenőrzéshez szükséges engedélyek és okmányok csatolása mellett - vámvizsgálat nélkül is feladhatók. Az így feladott küldeményt a posta a vonatkozó postai szabályzatok szerint köteles kiviteli ellenőrzés céljából a budapesti 14. számú vámhivatalnak bemutatni.
148. §
(1) A kiviteli ellenőrzés alkalmával az árutovábbítás szabályait is alkalmazni kell a 85. §-ának (1), a 88. §-ának (3) és a 106. §-ának (2) bekezdéseiben felsorolt esetekben. Nem kell kiviteli ellenőrzés alá vonni az export céllal beraktározott árukat a kiléptetés céljából történő árutovábbítás esetén.
(2) Külföldi érdekeltségekbe nem pénzbeli hozzájárulásként kiszállított termelőeszköz (apport) kiviteli ellenőrzéséhez be kell mutatni a devizahatóság által elfogadott apportlistát vagy az ezt tartalmazó szerződést.
149. §   Újrakiviteli eljárás alkalmával (ideértve a raktározásról vagy szavatossági, jótállási igények érvényesítése céljából külföldre visszaszállított árukat is) a kiviteli ellenőrzéshez a vámkezelést kérőnek be kell mutatni a behozatali célú vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozat ügyfél példányát is.
150. §
(1) Amennyiben az áru felett rendelkezésre jogosult az áru származását igazolni kívánja, a kiviteli ellenőrzéshez megfelelően kitöltött származási bizonyítványt is csatolnia kell, ha a származás igazolása a vámhatóság jogkörébe tartozik.
(2) Ha a vámhivatal a származási bizonyítvány hitelesítését megtagadja, de a kiviteli ellenőrzés elvégzésének jogszabályi feltételei biztosítottak, a vámkezelést - amennyiben az ügyfél azt kéri - el kell végezni.
(3) Ha a kiviteli ellenőrzéskor a vámvizsgálaton kívül más vizsgálatot is el kell végezni (így különösen: növényegészségügyi, állategészségügyi) azt lehetőleg a vámvizsgálattal egyidejűleg kell végrehajtani. A kiviteli ellenőrzésnek nem akadálya a más hatósági vizsgálat elmaradása. Ilyen esetben az illetékes szerv a vizsgálatát - az állategészségügyi vizsgálat kivételével - az áru kiléptetése előtt a határvámhivatalnál tartja meg.
151. §   Az elvégzett kiviteli ellenőrzés alapján az áru/vámáru kiléptetése a kiviteli ellenőrzés időpontjától számított harminc napon belül kérhető. Ezt követően kiléptetésre csak újabb kiviteli ellenőrzés alapján kerülhet sor.

(a tv. 85-86. §-aihoz)

ideiglenes kivitel

152. §
(1) Az ideiglenes kiviteli vámkezelést - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nemzetközi vámokmánnyal vagy ennek hiányában EV kiállításával kell kérni. Az árunyilatkozatban meg kell jelölni az ideiglenes kivitel célját, az áru azonosítási lehetőségeit, illetve az azonosításra vonatkozó javaslatot, továbbá - amennyiben a kivitelhez külön engedély szükséges - annak számát is.
(2) Belföldi forgalmi rendszámú gépjárművet szóbeli árunyilatkozat alapján lehet ideiglenes kivitelben vámkezelni, ha azt belföldinek minősülő személy viszi magával. A külföldi a belföldi rendszámú gépjárművet csak a tulajdonos vagy üzembentartó engedélyével viheti ki külföldre.
(3) A magyar honosságú szállítóeszközök akkor vámkezelhetők árunyilatkozat benyújtása nélkül ideiglenes kivitelben, ha a jármű és vezetője rendelkezik a fuvarozás, szállítás lebonyolításához szükséges, külön jogszabályban meghatározott engedéllyel.
(4) A tv. 86. § (1) bekezdésében említett kiviteli előjegyzés alatt az ideiglenes kiviteli vámkezelést kell érteni.
153. §   Az ideiglenes kiviteli vámkezelés során a kiviteli ellenőrzésre vonatkozó előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy meg kell állapítani a visszahozatali határidőt is és biztosítani kell a visszahozott árunak a kivitelre került áruval való azonosíthatóságát.
154. §
(1) Az ideiglenes kiviteli eljárásban vámkezelt árut a megállapított határidőn belül belföldre vissza kell hozni és annak vámkezelését kell kérni.
(2) Amennyiben a vámhivatal megállapítja, hogy a visszahozatalra nem vagy a megállapított határidő eltelte után került sor, vámigazgatási bírság megállapítása és beszedése iránt intézkedik.
155. §   Az olyan személyek személyes használatára szolgáló - a háztartás berendezéséhez és felszereléséhez szükséges - áruk esetében, akik várhatóan hosszabb időt töltenek külföldön és ezt a körülményt a kiküldő szerv igazolásával, munkaszerződéssel vagy más elfogadható módon igazolják, a vámhivatal a visszahozatali határidőt a végleges hazatérés időpontjában állapítja meg.
156. §
(1) A természetes személy által behozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt áru szavatossági vagy jótállási igényen alapuló cserére vagy javításra történő kiszállítását ideiglenes kiviteli eljárásban kell kérni. Ilyen esetben a vámkezeléshez a tv. 88. §-ának (1) bekezdése szerinti engedély nem szükséges. A vámkezelés akkor végezhető el, ha az árunyilatkozatot adó igazolja - szóbeli árunyilatkozatadás esetében valószínűsíti - a belföldi forgalom számára való vámkezelés megtörténtét, továbbá igazolja a szavatossági vagy jótállási igényt.
(2) Az (1) bekezdés alapján vámkezelt áru esetében a visszahozatali határidőt - az árunyilatkozatot adó kérelmét is figyelembe véve - legfeljebb három hónapban lehet megállapítani. Ezt a határidőt a vámhivatal akkor hosszabbíthatja meg, ha a külföldi fél igazolja, hogy a javítás vagy a csere ennél hosszabb időt vesz igénybe.
157. §   Az ideiglenes kiviteli vámkezelés alá vont csomagolóanyagok (így különösen: ládák, rekeszek, zsákok) azonosságának biztosítása általában mellőzhető, a visszahozatalra kerülő csomagolóanyagok mennyiségének, minőségének, állapotának és befogadóképességének azonban ugyanolyannak kell lennie, mint amilyen a kiszállítottaké volt. Ezeket, továbbá az áru azonosságának biztosítására szolgáló adatokat az árunyilatkozaton a vámhivatalnak igazolnia kell.
158. §   Vízi- és légijárműnek közúton való kiszállítása esetén, ha az nem tekinthető útiholminak, az ideiglenes kiviteli eljárásban való vámkezeléshez nemzetközi vámokmányt (ATA, Tryptique, Carnet), ennek hiányában EV-t kell benyújtani.
159. §   A 151. §-ban foglaltakat az ideiglenes kiviteli eljárás során is alkalmazni kell.

passzív feldolgozás

(a tv. 87-89. §-aihoz)

160. §   A passzív feldolgozásban való vámkezelés jogcímei értelemszerűen megegyeznek a 122. §-ban meghatározott jogcímekkel.
161. §
(1) A passzív feldolgozásra benyújtott árunyilatkozathoz csatolni kell a tv. 88. §-ában meghatározott és a vámkezeléshez szükséges egyéb engedélyt, és értelemszerűen alkalmazni kell a 123. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakat is.
(2) A passzív feldolgozás céljából kivitelre kerülő árut - az árunyilatkozatot adó kérelmét is figyelembe véve - olyan módon kell azonosítani, hogy a tv. 88. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt feltétel teljesíthető legyen. A kivitelre kerülő áru végtermékbe történő beépítésére vonatkozóan meg kell követelni a vámkezelést kérő nyilatkozatát.
162. §
(1) A tv. 88. §-ának (2) bekezdése értelmében a vámárut aktív feldolgozást követően nem lehet passzív feldolgozásban vámkezelni. Erre akkor is figyelemmel kell lenni, ha az aktív feldolgozásban vámkezelt vámárut az aktív feldolgozás után vámraktárba beraktározták és onnan kerül kiszállításra.
(2) A passzív feldolgozás céljából történő vámkezelés során a kiviteli ellenőrzésre vonatkozó előírásokat is alkalmazni kell.
163. §
(1) A passzív feldolgozási eljárásban vámkezelt árukat a megállapított határidőn belül belföldre vissza kell hozni, és a határidő lejártát követő legkésőbb harminc napon belül a vámkezelést végző vámhivatalnál azt igazolni kell.
(2) Ha a vámhivatalnál az (1) bekezdésben említett határidőn belül a kivitt áru visszahozatalát nem igazolják, a vámhivatal intézkedik a vámigazgatási bírság kiszabása és beszedése iránt.

vámszabadterület

(a tv. 90-94. §-aihoz)

164. §
(1) A vámszabad terület létesítéséhez külföldről behozott építési anyagok, épületgépészeti és épületfenntartási tárgyak a belföldi forgalom számára történő vámkezelés során kiszabott vámteher megfizetése után tárolhatók be a vámszabad területre.
(2) A vámszabad területre beszállított vámáruknak nem az üzemi tevékenységgel kapcsolatos felhasználása (elfogyasztása) esetén azokat a belföldi forgalom számára kell vámkezelni. A vámáruk vámértékét a vámszabad területre történő beviteli állapotnak megfelelően kell megállapítani.
(3) A tv. 90. §-ának (3) bekezdése alkalmazásában a KTM alatt az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőséget kell érteni.
(4) A vámszabad terület létesítésére irányuló kérelmet az országos parancsnoksághoz kell benyújtani és mellékelni kell a tv. 90. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételek meglétét igazoló okmányokat is.
(5) A kérelemben fel kell tüntetni a létesítendő vámszabad terület címét, helyrajzi számát, alapterületét, valamint a folytatni kívánt tevékenység leírását.
(6) A vámszabad területen csak vámszempontból megbízható személy foglalkoztatható. Ezt a tv. 1. §-ának 23. pontjában írt feltételek meglétének igazolásával kell bizonyítani.
(7) Az üzemeltető köteles a vámhivatal részére megfelelő irodahelyiséget, mérlegeket és lámpákat rendelkezésre bocsátani és jó karban tartani, helyiségek fűtését és világítását biztosítani.
165. §
(1) A tv. 90. §-ának (5) bekezdésében meghatározott ipari vámszabad területről belföldi rendeltetéssel történő áruszállítás, valamint belföldi áru vámszabad területre való beszállításának engedélyezésére irányuló kérelmet az országos parancsnoksághoz kell benyújtani. A kérelemben részletes gazdasági indokokkal, azok számszerű adatokkal való alátámasztásával kell a kérelmezőnek bizonyítania, hogy a belföldi célra való termelés nemzetgazdasági érdeknek tekinthető.
(2) Nemzetgazdasági érdeknek tekinthető, különösen ha
a) Magyarországon azonos vagy hasonló terméket nem állítanak elő,
b) a termék a hazai piacon elegendő mennyiségben nem áll rendelkezésre,
c) a vámszabad területen előállított termékek értékesítési feltételei kedvezőbbek a külföldről vásárolt terméknél.
(3) Az országos parancsnokság az (1) bekezdés szerinti kérelemben foglaltakat vámjogi szempontból megvizsgálja, a kérelemben foglaltakról az érdekelt szakminiszterekkel egyetértésben döntési javaslatot készít, melyet a felügyeletet gyakorló pénzügyminiszternek bemutat. A döntésről az országos parancsnok határozatban értesíti a kérelmezőt.
(4) A tv. 90. §-ának (7) bekezdése alapján raktározási célú vámszabad területre csak közvetlenül külföldről (a vámhatáron kívülről) lehet vámárut beszállítani.
(5) Az ipari vámszabad területen keletkező hulladékokra vonatkozóan érvényesíteni kell a környezetvédelmi és a termékdíjra vonatkozó jogszabályok alkalmazását.
166. §
(1) Az üzemeltető a területi parancsnokság megkeresésére köteles azoknak a raktárbérlőknek a raktárengedélyét visszavonni, illetőleg a raktárbérleti szerződését felbontani, akik a vámszabad területre vonatkozó előírásokat megszegik.
(2) Az országos parancsnokság a vámszabad terület létesítésére kiadott engedély visszavonása iránt az engedélyezési eljárásban részt vevő szervekkel egyetértésben intézkedik, ha
a) az üzemeltető a vámszabad területre vonatkozó előírásokat ismételten vagy súlyosan megszegi,
b) a vámszabad területet magában foglaló terület tulajdonosa és a üzemeltető (mint bérlő) közötti bérleti szerződés, vagy a vámszabad területi társaság megszűnik,
c) az üzemeltető a vámszabad területre vonatkozó szabályokat megsértő raktárbérlő engedélyét a vámhivatal felhívására nem vonja vissza, illetve raktárbérleti szerződését nem mondja fel.
(3) A vámszabad terület létesítésére kiadott engedély visszavonása után, amennyiben az üzemeltető a vámáruk vámjogi sorsát a rendelkezésre álló határidőn belül nem rendezi, a felügyeletét ellátó (területileg illetékes) vámhivatal a törvényes zálogjogból eredő igények érvényesítése iránt intézkedik.
167. §
(1) A vámszabad terület a területileg illetékes vámhivatal felügyelete alatt áll.
(2) A vámszabad területen a beraktározott árukkal állagváltozást nem eredményező művelet (raktárművelet) külön engedély nélkül, a raktározás szabályai szerint végezhető.
(3) A raktárbérlő vagy az üzemeltető köteles a véletlen körülmény vagy elemi csapás következtében megsemmisült árukat a vámhivatalnak írásban bejelenteni. A vámhivatal ezeket az árukat - jegyzőkönyv felvétele mellett - törli a nyilvántartásból.
(4) A vámszabad területen az áruk megsemmisítését a vámhivatal a tulajdonos jóváhagyásával - a 143. § (3) bekezdése szerinti vélemény megkérésével - jegyzőkönyv felvétele mellett engedélyezi.
(5) Vámszabadterületről árut kiszállítani csak az üzemeltető engedélyével és vámellenőrzés mellett lehet.
(6) A vámszabad területen tárolt árukat a vámhivatal évente, leltározással is ellenőrzi.
168. §
(1) A vámszabad területen külön jogszabály szerinti kiskereskedelmi értékesítés kizárólag forintban végezhető.
(2) A vámszabad terület közvetlenül külfölddel bonyolított áruforgalmának vámeljárásában a törvény és e rendeletnek a be- és kiléptetés feltételeire vonatkozó előírásait kell érvényesíteni.
(3) A vámszabad terület és a belső vámterület közötti forgalom vámkezelésénél az egyes áruk forgalmát tiltó vagy korlátozó rendelkezések előírásait is alkalmazni kell.
(4) A tv. 3. §-ának (6) bekezdésével összhangban a vámszabad területen gyártott termék belföldi piacra történő értékesítése esetén a külkereskedelmi szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha a vámkezelésre kerülő áru magyar származása nem igazolható.
(5) A vámszabad területre nem szabad bevinni azokat az árukat, amelyek
a) az üzemi tevékenységhez nem kapcsolódnak,
b) a vámszabad területen való raktározásra nem alkalmasak,
c) bevitelét az üzemeltető megtiltotta.
(6) A vámszabad területre bevitt, valamint a vámszabad területről kivitt árukról az üzemeltető vagy raktárbérlő szállítmányonként külön-külön három példányban kiállított „Betárolási rendelkezés”-t, „Kitárolási rendelkezés”-t, ipari tevékenység esetén két példányban kiállított „Kezelési rendelkezés”-t köteles a vámhivatalnak adni. Az e bekezdésben felsorolt okmányok - az e rendelet 75. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén - elektronikus úton is adhatók.

a határmenti gazdálkodás általános szabályai

(a tv. 95. §-hoz)

169. §   Azokban a kérdésekben, amelyeket nemzetközi szerződés nem szabályoz, a tv. 95. §-ában foglaltakat, valamint az e tárgyban a pénzügyminiszter és a földművelésügyi miniszter együttes rendeletének szabályait kell alkalmazni.

kishatár áruforgalma

(a tv. 96. §-ához)

170. §
(1) A kishatárforgalomra vonatkozó rendelkezéseket azoknak az áruknak a vámkezelésénél kell alkalmazni, amelyeket a magyar, illetőleg a szomszédos állam határsávjának azon lakosai hoznak be, illetőleg visznek ki, akik a kishatárforgalomra rendszeresített okmánnyal lépik át a vámhatárt.
(2) A kishatárforgalomban behozható, illetve kivihető áruk körét és a részletes eljárási szabályokat nemzetközi szerződés alapján külön jogszabály állapítja meg.

tarifális vámkedvezmény

(a tv. 99. §-ához)

171. §
(1) Az engedélyjegyes eljárás során a belföldi forgalom számára való vámkezelést a vámáru felhasználásának ellenőrzése követi.
(2) Az engedélyjegyes eljárást - a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - a Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Parancsnoksága (a továbbiakban: fővárosi parancsnokság) engedélyezi. Az engedélyben meg kell határozni a felhasználás célját, határidejét, valamint a felhasználás igazolásának módját. Az engedélyjegyes eljárásra vonatkozó kérelem tartalmi követelményeit a pénzügyminiszter tájékoztatóban teszi közzé.
(3) Az engedélyjegyet a vámkezelést kérőnek az árunyilatkozattal együtt kell benyújtania a vámkezelést végző vámhivatalnál.
(4) Az engedélyjegyes eljárásban vámkezelt vámáruk a tv. 45. §-ának (5) bekezdése alapján vámfelügyelet alatt állnak mindaddig, amíg azoknak az engedélyezett célra való felhasználását nem igazolják.
(5) A felhasználásról, az engedélyes külön nyilvántartást köteles vezetni oly módon, hogy abból a feldolgozott árumennyiség és a feldolgozatlan árukészlet mindenkor pontosan megállapítható legyen. A felhasználást a vámhivatal az üzemidő alatt ellenőrizheti.
172. §
(1) Az engedélyjegyes eljárásban vámkezelt, de a megállapított határidőn belül nem az engedélyben meghatározott célra felhasználni kívánt vámáru után - kérelemre - a vámkezelést végző vámhivatalnak a belföldi forgalom számára való vámkezelés napján kiszabott kedvezményes vám és a kedvezmény nélkül kiszabható teljes vám közötti különbözetet kell kiszabnia.
(2) Ha a kedvezményes vámtétellel vámkezelt vámáru felhasználását az előírt határidő lejártáig nem igazolták, a vámhivatal a lejáratot követő napon a kedvezményes és a teljes vámtétel közötti különbözet kiszabásáról határozattal intézkedik.
(3) Az engedélyben meghatározott céltól - a vámhivatal előzetes hozzájárulása nélkül - eltérően felhasznált vámáru után fizetendő vámteher kiszabását a tv. 128. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kell elvégezni.
(4) Az engedélyjegyes eljárás alapján feltételes vámtétel kedvezményt élvező termékek előzetes engedélyben foglalt céltól a vámhivatal hozzájárulásával történő eltérő felhasználása esetén a tv. 45. §-ának (5) bekezdésében előírt kamatfizetési kötelezettséget is érvényesíteni kell.
173. §
(1) Az engedélyjegyes eljárásba történő utólagos bevonást a fővárosi parancsnokság határozattal engedélyezi.
(2) Az elvégzett vámkezeléseket, valamint a meghatározott célra történő felhasználás ellenőrzési adatait az engedélyjegyen fel kell jegyezni.
(3) A vámhivatal az engedélyjegyes eljárás utólagos alkalmazását az alapvámkezelésre vonatkozó határozatának módosításával hajtja végre.

vámmentességek

(a tv. 100. §-ához)

174. §
(1) A tv. 100. §-ában meghatározott tértiáru vámmentes vámkezeléséhez be kell mutatni a belföldi áru kivitelét igazoló vámokmányt, illetőleg azokat a bizonyítékokat, amelyek a vámkezelésre kerülő vámáru és a kivitt áru azonosságát igazolják. Változatlan állapotban (nem feldolgozva) visszaküldött tértiárunak minősül a használt (meghibásodott) állapotú belföldi származású áru is.
(2) A tértiáru vámmentes vámkezeléséhez az áru felett rendelkezésre jogosultnak nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy az exportáru kiszállításakor vámvisszatérítést nem vett igénybe, továbbá, ha export támogatást vett igénybe, akkor annak visszafizetéséről. Ez utóbbi nem feltétele a vámmentességnek, de a vámhivatal az árunyilatkozat másolatának megküldésével köteles tájékoztatni az illetékes adóhatóságot a vámkezelés elvégzéséről.
(3) A tv. 100. §-ának (3) bekezdése szerinti tértiáru vámmentességének feltétele, hogy az (1) bekezdésben meghatározott okmányokon túlmenően a külföldi társasági vagy egyéb szerződéssel, apportlistával igazolják, hogy a belföldi áru kivitele külföldi vállalkozáshoz nem pénzbeli hozzájárulásként történt.

(a tv. 101. §-ához)

175. §
(1) Az ipari vámszabad területre belföldről végleges rendeltetéssel kiszállított és onnan változatlan állapotban, illetve használtan belföldre visszaszállított vámáru vámmentes vámkezeléséhez a 174. § (1) bekezdésben meghatározott okmányokat kell benyújtani és a vámáru feletti rendelkezésre jogosultnak nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy az exportáru kiszállításakor vámvisszatérítést nem vett igénybe.
(2) A tv. 101. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában a feldolgozott (megmunkált) belföldi eredetű áru vámmentességét a tv. 153. §-ának (1) bekezdésében szabályozott módon kell érvényesíteni.
(3) A tv. 101. §-ának (2) bekezdése alkalmazása mellett az export támogatás igénybevételéről is köteles a vámkezelést kérő nyilatkozni, amiről a vámhivatal az árunyilatkozat másolatának megküldésével köteles tájékoztatni az illetékes adóhatóságot.

(a tv. 102. §-ához)

176. §
(1) A külföldről visszaérkezett belföldi áruminta vámmentes vámkezeléséhez az áruminta kivitelére vonatkozó vám-, szállítási vagy olyan okmányt kell bemutatni, amivel az áruminta belföldi eredetét igazolni lehet.
(2) A belföldről belföldi rendeltetéssel külföldi közbeeső területen átszállításra kerülő áruk Magyarország területére változatlan állapotban történő beléptetéséhez és vámmentes vámkezeléséhez a kiléptető vámhivatal által igazolt továbbítási okmányt kell benyújtani.

(a tv. 103. §-ához)

177. §
(1) A tv. 103. §-ának (1) bekezdésében említett vámmentesség alkalmazásához benyújtott szerződésnek tartalmaznia kell, hogy melyek azok a termékek, amelyeket a külföldi ellenszolgáltatás nélkül küld a részére gyártott áruhoz.
(2) A vámmentesen vámkezelt vámáruval legkésőbb a vámkezeléstől számított egy éven belül el kell számolni. Az elszámoláshoz a kiviteli és behozatali vámokmányok eredeti példányát, valamint anyag-felhasználási kimutatást kell benyújtani.
(3) Az elszámolási határidő elmulasztása esetén a vámhivatal a határidő leteltét követő napon intézkedik a vámteher és kamatai kiszabásáról és beszedéséről.
(4) A tv. 103. §-ának (3) bekezdésében meghatározott vámmentes vámkezeléshez csatolni kell a sérült alkatrész vagy felszerelési tárgy külföldre kiszállítását igazoló okmányt, vagy a vámhivatali ellenőrzés mellett történő megsemmisítési jegyzőkönyvet. Amennyiben a sérült alkatrészt vagy felszerelési tárgyat az állam javára ellenszolgáltatás nélkül felajánlják, a vámmentes vámkezelés csak akkor végezhető el, ha a vámárukat az állam elfogadta.
(5) Az importáru szállítás alatti védelmét szolgáló anyag (különösen: láda, rekesz, zsák, hordó, faforgács, fagyapot) akkor kezelhető vámmentesen, ha abban vagy azzal védve vámáru is érkezik. A tv. 103. §-ának (4) bekezdése alapján nem vámkezelhető vámmentesen a többször felhasználható csereburkolat.
(6) A tv. 103. §-ának (4) és (5) bekezdésében meghatározott vámáruk vámmentes vámkezelése - amennyiben környezetvédelmi termékdíj kiszabása nem szükséges - alakiság nélkül elvégezhető.

(a tv. 104. §-ához)

178. §
(1) A tv. 104. §-a alapján történő vámmentes vámkezeléshez a vámkezelést kérőnek be kell nyújtani - a (2)-(3) bekezdésekben foglaltakon túlmenően - a külföldi fél igazolását vagy a szerződést arra vonatkozóan, hogy az árura jótállás vagy szavatosság áll fenn, továbbá nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy a tv. 137. §-ának (1) bekezdése alapján vámvisszatérítést nem vett igénybe.
(2) A külföldi fél által szavatossági, jótállási igény alapján ellenszolgáltatás nélkül küldött csereáru, alkatrész, tartozék vámmentességének feltétele, hogy a belföldi fél a hibás áru külföldre kiszállítását vagy vámhivatali felügyelet mellett történő megsemmisítését igazolja. A vámkezelési kérelemhez csatolni kell a meghibásodott vámárura vonatkozó eredeti vámkezelési okmányt is. Amennyiben a külföldi fél a szavatossági vagy jótállási kötelezettsége teljesítése során az eredetileg vámkezelt árunál értékesebb csereárut szolgáltat, az értékkülönbözet után a vámterhet meg kell fizetni.
(3) A külföldi fél által szavatossági igény alapján, a hibás vagy nem szerződés szerinti teljesítés következtében ellenszolgáltatás nélkül, hiánypótlásként utánküldött vámáruk vámmentességének feltétele, hogy a belföldi a hibás vagy nem szerződés szerinti teljesítést az eredetileg beérkezett vámáru vámkezelése napjától vagy a komplett berendezés esetében az összeszerelés, összeállítás, próbaüzem napjától számított harminc napon, illetve a termékre vonatkozó szavatossági időn belül a külföldi felé írásban jelezze, s azt a vámhivatalnál hitelt érdemlően igazolja. A vámmentes vámkezeléshez csatolni kell a külföldi nyilatkozatát is arról, hogy a vámárut ellenszolgáltatás nélkül, hiánypótlásként küldte be.

(a tv. 105. §-ához)

179. §
(1) A vámmentesen vámkezelhető üzemanyag mennyiségéről szóbeli árunyilatkozat adható.
(2) A gépjármű gyárilag rendszeresített, illetőleg a gépjármű üzemanyag rendszerébe bekötött üzemanyagtartályban levő üzemanyagon kívül a vámmentesen vámkezelhető üzemanyag alatt a gépjárműre gyárilag felszerelt más tartályban levő, a hűtő, a fűtő vagy egyéb motorok üzemeltetéséhez szükséges üzemanyagot is érteni kell.
(3) A vámmentesen vámkezelhető üzemanyag összes mennyisége több motor működtetése esetében sem haladhatja meg a kettőszáz litert vagy a nemzetközi egyezményben meghatározott mennyiséget.
(4) A vámmentesen vámkezelt üzemanyag elidegenítése esetén a tv. 128. §-ának (2) bekezdése alapján a vámterhet és a vámhiány utáni vámigazgatási bírságot ki kell szabni és be kell szedni.

(a tv. 106. §-ához)

180. §
(1) A tv. 106. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vámmentesség feltétele, hogy az ideiglenesen kivitt belföldi árut a visszahozatali határidő lejártáig belföldre visszahozzák.
(2) A visszahozatali határidő lejártán belül változatlan állapotban visszahozott vámáru vámmentes vámkezeléséhez be kell nyújtani az ideiglenesen kivitelre került árura vonatkozó kiviteli vámokmányt az azonosság megállapítása céljából.
(3) A visszahozatali határidő lejártán belül, megengedett változtatással visszahozott vámáru vámkezeléséhez az alábbi okmányokat kell benyújtani:
a) a passzív feldolgozás céljából kiszállított áru kiviteli vámokmányát; és
b) az annak igazolására szolgáló okmányt, külkereskedelmi szerződést, hogy a behozott vámáru a kivitt áru felhasználásával készült.
181. §
(1) A tv. 106. §-a (2) bekezdésének alkalmazásában a külföldi biztosító által szolgáltatottnak minősül az olyan gépjármű és gépjármű alkatrész is, amelyeket a külföldi biztosító által a gépjárműben bekövetkezett kár megtérítéseként adott pénzösszegből vásároltak. Nem képezheti a vámmentesség alapját a külföldi biztosító által poggyászkár, fájdalomdíj, élelmezési és ápolási díj vagy más hasonló címen adott pénzből történt gépjármű, illetőleg gépjármű alkatrész vásárlás.
(2) A vámmentes vámkezelésre irányuló kérelemhez a kivitt gépjármű azonosságának megállapítására alkalmas okmányokat, iratokat (pl. forgalmi engedély, kötelező műszaki felülvizsgálat iratai, okmányai), valamint a külföldi biztosító által adott olyan igazolást kell benyújtani, amelyből részletezve kitűnik, hogy a gépjárműben bekövetkezett kár megtérítése címén milyen összeg került kifizetésre, illetőleg milyen gépjármű vagy gépjármű alkatrész került átadásra.
(3) Amennyiben a tv. gépjármű vámmentességéhez elidegenítési korlátozást ír elő, a balesetet szenvedő gépjárműnek a biztosító részére történő átadása nem minősül a vámmentességet kizáró elidegenítésnek.
(4) Amennyiben a kivitt gépjárművet elidegenítési korlátozás terhelte, a korlátozást - időarányosan - a biztosító által adott gépjárműre is érvényesíteni kell, ha a roncsot a külföldi biztosító átvette.

(a tv. 107. §-ához)

182. §   A tv. 107. §-a alapján történő vámmentes vámkezelés feltételeit a vonatkozó nemzetközi egyezmény tartalmazza.

(a tv. 108. §-hoz)

183. §   Vámmentesen vámkezelhetők a tv. 108. §-ában foglaltak alapján a járművek készletkönyvébe bejegyzett és a vámhivatalnak bemutatott azon készletek, amelyek jellegüket tekintve megfelelnek a tv. által meghatározott célnak, és mennyiségük nem haladja meg a nemzetközi gyakorlatban elfogadott mennyiséget.

(a tv. 109. §-ához)

184. §
(1) A tv. 109. §-ának (1) bekezdése alapján kérelmezett vámmentesség esetén a vámkezelést kérőnek hivatkoznia kell a Magyar Közlönyben kihirdetett vagy közzétett nemzetközi szerződésre.
(2) Amennyiben a Magyar Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződés nem került kihirdetésre, alkalmazása tekintetében a Külügyminisztérium álláspontja irányadó.
(3) A vásárokon, kiállításokon, rendezvényeken bemutatandó, illetőleg ott felhasználásra kerülő vámáruk vámmentességét szabályozó nemzetközi egyezmény rendelkezéseit - viszonosság esetén - alkalmazni kell olyan országok kiállítóinak vámáruira is, amelyek nem tagjai a nemzetközi egyezménynek. A viszonosságot az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell.
(4) A tv. 109. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vámáruk vámmentes vámkezelése alakiság nélkül elvégezhető.
(5) A tv. 109. §-ának (3) bekezdése alapján vámmentesen vámkezelhetők azok a vámáruk is, amelyeket az ott érintett személyi kör részére zártkörű diplomataboltban hoznak forgalomba. Az ilyen boltba vámmentesen betárolt vámáruk más célra csak a vámterhek megfizetése után használhatók fel.
(6) Azt a körülményt, hogy a behozott vámáruk a tv. 109. §-ának (3)-(5) bekezdéseiben említett személyek és szervezetek részére, az ott meghatározott célból érkeztek, a Külügyminisztérium igazolja. A viszonosságot ellenkező rendelkezésig vélelmezni kell.

(a tv. 110. §-hoz)

185. §
(1) A tv. 110. §-a (1) bekezdésének rendelkezései szerint vámmentesen vámkezelhetőeknek kell tekinteni az ott említettek részére érkező hivatali berendezéseket és felszereléseket, irodaszereket és nyomtatványokat, a forgalom irányításához szükséges műszereket, berendezéseket, szerszámokat, karbantartó anyagokat, valamint a szolgálatot ellátók részére szükséges egyenruházati és felszerelési tárgyakat.
(2) A vámkezelést végző vámhivatal vizsgálhatja, hogy a behozott vámáruk mennyisége arányban áll-e a külföldi hajózási és légitársaság, illetőleg a Magyar Köztársaság területén üzemelő közös határállomás feladatának teljesítéséhez szükséges árumennyiséggel.
(3) A tv. 110. §-a (2) bekezdésében meghatározott útiholmi alatt különösen a következőket kell érteni: saját ékszerek, 1 db hordozható televízió, 1 db hordozható képmagnó, 1 db hordozható személyi számítógép, 2 db fényképezőgép, készülékenként 24 db lemezzel vagy 10 tekercs filmmel, 1 db keskenyfilmes filmfelvevő, 1 db videokamera, 10 db üres videokazetta, 1 db hordozható zenegép, 1 db hordozható lemezjátszó 10 db lemezzel, 1 db hordozható rádió, rádiómagnó, 1 db hordozható telefax, 1 db gyermekkocsi, 1 db sátor és egyéb kempingfelszerelés, sporteszközök és felszerelések (pl. horgászfelszerelés, 1 db motor nélküli kerékpár, 1 db 5 1/2 méternél rövidebb kajak vagy kenu, 2 pár síléc, 2 db teniszütő, vitorlás széllovagló, vitorla nélküli hullámlovagló lapok) 1 db függővitorla, 1 db hőlégballon, 1 db ejtőernyő és egyéb hasonló cikkek.
(4) Az utas saját használatára vámmentesen hozhat még:
a) 250 db szivarkát vagy 50 db szivart vagy 250 g dohányt vagy ezen termékeknek 250 g-ig terjedő összeállítását;
b) két liter bort és egy liter égetett szeszes italt;
c) 1/4 liter kölnivizet és kis mennyiségű (100 ml) parfümöt;
d) külföldi vadász, valamint sportrendezvényen részt vevő személy esetében a külön jogszabály szerint behozható mennyiségű, vadászat és sportlövészet célját szolgáló fegyvert és lőszert.
186. §
(1) A külföldi vízijármű személyzete részére három napnál hosszabb belföldi tartózkodás esetén a vízijármű készletéből személyenként és naponta 25 db, egyszerre azonban legfeljebb 3 napi szivarka mennyiség adható ki vámmentesen.
(2) A tv. 110. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásában tartós fogyasztási cikknek kell tekinteni az utazással összefüggően, közvetlenül személyes használatra nem szolgáló gépeket, műszereket, optikai eszközöket, videoszerkezeteket, televíziókat, rádiókat, magnetofonokat, háztartási gépeket és hasonló jellegű vámárukat értékhatárra tekintet nélkül, és mindazokat a vámárukat amelyek értéke a százezer forintot meghaladja.
(3) Az útiholmit a külföldi utas köteles - a közvetlen fogyasztásra, felhasználásra szolgáló dolgok kivételével - külföldre visszavinni, a belföldi utas pedig a vámterületre visszahozni. A külföldi utas kérheti az útiholmiként kezelt vámáru után a vámteher kiszabását, ha azt belföldön kívánja hagyni.

(a tv. 111. §-hoz)

187. §
(1) A tv. 111. §-ának (1) bekezdésében meghatározott - az érdekeltek által személyesen behozott - vámáruk vámmentes vámkezelése - a gépjármű kivételével - alakiság nélkül elvégezhető.
(2) A tv. 111. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vámmentesség akkor alkalmazható, ha az ott feltüntetett szervezet a beérkezett küldeményekről olyan nyilvántartást vezet, amelyből azok mennyisége és felhasználása ellenőrizhető. A vámmentes vámkezeléshez csatolni kell a vámáruk ellenszolgáltatás nélküli beérkezését igazoló okmányt, valamint a szervezet vezetőjének iktatószámmal ellátott nyilatkozatát arról, hogy a vámmentesen vámkezelt árukat ellenszolgáltatás nélkül szétosztják.
(3) A tv. 111. §-ának (4) bekezdésében meghatározott vámmentesség alkalmazásához az egyháznak, illetőleg a vallásfelekezetnek be kell nyújtani a vámáruk ellenszolgáltatás nélküli beérkezését igazoló okmányt, valamint az azok ingyenes szétosztására vonatkozó nyilatkozatot. A vámmentes vámkezelés csak akkor engedélyezhető, ha az ott feltüntetett szervezet a beérkezett küldeményekről olyan nyilvántartást vezet, amelyből azok mennyisége és felhasználása ellenőrizhető.
(4) A tv. 111. §-ának (5) bekezdésében meghatározott vámmentesség alkalmazásához be kell nyújtani az arra vonatkozó igazolási okmányt, hogy a vámáruk ellenszolgáltatás nélkül érkeztek be. A szervezet köteles a (3) bekezdés szerinti nyilvántartást vezetni a vámmentesen vámkezelt vámárukról.
(5) A tv. 111. §-ának (6) bekezdésében meghatározott vámmentesség alkalmazásához be kell nyújtani az arra vonatkozó igazolást, hogy a vámáruk ellenszolgáltatás nélkül érkeztek be, illetőleg építési anyagok esetén nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy azok a templom vagy az imaház építésére vagy felújítására szolgálnak.
(6) A tv. 111. §-ának (7)-(8) bekezdéseiben meghatározott vámmentesség alkalmazásához be kell nyújtani az arra vonatkozó igazolást, hogy a vámáruk ellenszolgáltatás nélkül érkeztek be.
(7) A tv. 111. §-ának (9) bekezdésében meghatározott vámmentesség alkalmazásához be kell nyújtani az arra vonatkozó igazolást, hogy a vámáru a határfolyók szabályozásához a szomszédos államból érkezett be.
(8) A tv. 111. §-ának (10) bekezdésében meghatározott vámáruk vámmentes vámkezelése alakiság nélkül elvégezhető.

(a tv. 112. §-ához)

188. §
(1) A nászajándékok vámmentes vámkezeléséhez be kell mutatni a házasság anyakönyvezését követően az első ízben illetékmentesen kiadott házassági anyakönyvi kivonatot, melyen a vámkezelésre vonatkozó adatokat a vámhivatal feltünteti, majd a vámkezelést kérő részére visszaadja.
(2) A tv. 112. §-ának (1) bekezdésében említett értékhatár több részletben is igénybe vehető. Ilyen esetben az (1) bekezdés szerinti házassági anyakönyvi kivonatot minden vámkezeléshez be kell nyújtani.
(3) A nászajándékra vonatkozó vámmentesség a házasságkötés előtt beérkezett nászajándékra is kiterjed, amennyiben annak nászajándék jellege igazolt, és beérkezése a házasságkötést megelőző egy hónapon belül történt. Ilyen esetben elő kell írni az eredeti házassági anyakönyvi kivonatnak a házasságkötéstől számított harminc napon belüli bemutatását.
(4) A hagyatéki tárgyak vámmentes vámkezeléséhez a külföldi hagyatéki bíróság vagy az örökhagyó utolsó lakóhelye szerint illetékes közjegyző vagy közigazgatási hatóság, illetve magyar külképviseleti szerv által záradékolt leltár szükséges, amely az örökös megnevezése mellett igazolja, hogy a leltárban felsorolt tárgyak az örökhagyó tulajdonát képezték.

(a tv. 113. §-ához)

189. §
(1) Azt a körülményt, hogy a vámmentes vámkezelést kérő a tv. 113. §-ának (1) bekezdése hatálya alá tartozó
a) külföldi állampolgár esetén a részére kiállított személyi igazolvánnyal, tartózkodási engedéllyel, befogadási nyilatkozattal;
b) hazatérő magyar állampolgár esetén a lakóhely szerinti jegyzőnél személyiadat- és lakcímnyilvántartás céljából való jelentkezésének igazolásával, a személyi igazolvány kiváltása után a személyi igazolvánnyal
igazolja. A beköltözés időpontjának az a)-b) pontban említett okmányok első kiállításának napját kell tekinteni.
(2) A Magyar Köztársaságban keresőtevékenységet vagy tanulmányokat folytató devizakülföldinek a vámmentes vámkezeléshez be kell nyújtania a legalább 12 hónapra szóló munkaszerződést és tartózkodási engedélyt, más keresőtevékenységnél a megbízási vagy egyéb megállapodást, kinevezést, illetőleg tanulmányokat folytató esetében a tartózkodási engedélyt és igazolást arról, hogy belföldi tanintézetbe felvették és a szükséges tanulmányi idő az egy évet eléri.
(3) Külföldön keresőtevékenységet végző vagy tanulmányokat folytató magyar állampolgárnak a vámmentesség igénybevételéhez munkavállalás esetében munkaszerződéssel, munkavállalási engedéllyel és/vagy a külföldi munkáltatónak, megbízónak a keresőtevékenység befejezésére vonatkozó igazolásával, tanulmányok folytatása esetében tartózkodási engedéllyel, érvényesített leckekönyvvel, bizonyítvánnyal kell igazolnia a külföldi tartózkodás célját, időtartamát. Második lakás alatt magyar állampolgár esetében külföldön fenntartott egy lakást kell érteni akkor is, ha külföldön az érdekelt több lakással rendelkezik.
(4) A tv. 113. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában az életvitel helye alatt különösen azt a helyet kell érteni, ahol az érdekelt folyamatosan él, dolgozik, tanul, szolgálatot teljesít. Az életvitel helyére vonatkozó igazolásokra külföldi hatóság vagy magyar külképviselet igazolása fogadható el. Az életvitelszerű külföldi tartózkodás magyar állampolgár esetén akkor állapítható meg, ha igazolja, hogy tartós (három hónapot) meghaladó külföldi tartózkodását az illetékes jegyzőnél a külön jogszabályoknak megfelelően bejelentette.
(5) A tv. 113. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a használt dolgok kezelhetők vámmentesen.
190. §
(1) A szokásos családi szükségletet meghaladó mennyiségű vámáru a tv. 1. számú mellékletének 2. pontjában foglaltak szerint vámkezelhető.
(2) Az általános feltételeknek megfelelő vámáruk a hazatelepülők, a bevándoroltak, a menekültként elismertek, a menedéket élvezők és a humanitárius okból befogadottak részére az ilyen jogállás megszerzésétől számított fél éven belül vámkezelhetők vámmentesen.
(3) A vámáruk vámmentes vámkezelése az első vámmentes vámkezeléstől számított három hónapon belül kérhető. A feladott csomagok azonban a fenti határidőn túl is vámmentesen kezelhetők, ha azok feladását az első vámkezeléskor bejelentették.
(4) A tv. 113. §-ának (1)-(4) bekezdése alapján gépjármű csak vezetői engedéllyel rendelkező személy (családtag) esetében vámkezelhető vámmentesen. Amennyiben külföldi állampolgár kérelmére a tv. 113. §-ának (1)-(4) bekezdései alapján gépjárművet vámkezeltek vámmentesen a tv. 77. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján ideiglenes behozatalban személygépkocsi három éven belül nem vámkezelhető.
(5) A tv. 113. §-ának (1) bekezdésében említett jogcímek közül akkor is csak egy alapján történhet vámmentes vámkezelés, ha a jogcímben változás következik be. Ilyen esetben az ügyfélre kedvezőbb szabályokat kell alkalmazni a vámkezelésnél.
(6) A tv. 113. §-ának (2) bekezdésében említett gazdasági tevékenység alatt olyan tevékenységet kell érteni, amely a kézművesség, illetőleg a szellemi szabadfoglalkozás kereteit meghaladja.
191. §
(1) A tv. 113. §-ának (5) bekezdése alkalmazásában belföldön lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár a külföldi tartózkodásának befejezésekor és végleges hazatérésekor a külszolgálatot elrendelő, illetve kiközvetítő szerv, az ösztöndíjat adó szerv igazolásának bemutatásával kérheti a vámmentes vámkezelését. Az igazolásnak tartalmaznia kell a 192. § (1) bekezdése a)-e) pontjaiban meghatározott adatokat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket a külszolgálatot elrendelő, a kiközvetítést végző, az ösztöndíjat biztosító belföldi szerv igazolásával lehet igazolni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett kiközvetítő szervnek azt kell tekinteni, aki a kiközvetítést nemzetközi szerződés vagy jogszabály alapján végzi, ide nem értve a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 8. §-a szerinti munkaközvetítést végző szervet.
(4) A belföldön állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár a (2) bekezdésben meghatározott okmány bemutatásával kérheti a 69. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vámhivataltól a „Vámáru nyilvántartási könyv” kiállítását.
192. §
(1) A vámkezeléshez a külföldi szolgálatot, kiküldetést elrendelő, a kiközvetítést végző, az ösztöndíjat adományozó vagy jóváhagyó illetékes belföldi szervnek saját adatait, illetve a külszolgálatos által okmányokkal igazolt adatokat kell feltüntetni a külszolgálatos „Vámáru nyilvántartási könyv”-ében:
a) az igazolást kiadó szerv megnevezését, ügyiratszámát;
b) a jogosult nevét, születési helyét, idejét, valamint lakcímét;
c) a külszolgálat kezdő és befejező időpontját, a végleges hazatérés tényét;
d) a külszolgálat ideje alatti külföldi jövedelem összegét;
e) a cégszerű aláírást.
(2) A „Vámáru nyilvántartási könyv” kiváltásának hiányában az (1) bekezdésben említett adatokat a kiküldő szervezetnek más módon írásban kell igazolnia.
(3) A folyamatos külszolgálat időtartamába beszámít a tengerjáró hajókon szolgálatot teljesítők által Magyarországon töltött - a ki nem adott munkaszüneti napok, heti pihenő napok és szabad szombatok fejében járó - évi legfeljebb 90 nap. Ha az érdekelt által ténylegesen teljesített szolgálat egy évben nem éri el a kilenc hónapot, akkor
a) a vámmentességet a tv. 113. §-ának (13) bekezdése szerint igényelheti, vagy
b) lehetősége van a teljesített külszolgálat időtartamának az újabb behajózás alkalmával teljesített külszolgálattal való összevonására, öt évenként legalább kétszeri elszámolási kötelezettséggel.
(4) Nem számít be a külszolgálat időtartamába a tv. 113. §-a (11) bekezdésének f) pontja szerinti, illetőleg a külföldi napidíjban részesülők által Magyarországon töltött olyan időtartam, amelyre az érdekelt külföldi napidíjat, illetményt nem kap. A magyarországi munkafelvétel a külszolgálatot minden esetben megszakítja.
193. §
(1) A tv. 113. §-a alapján történő vámkezelést az érdekeltnek a külszolgálatból való végleges hazatérést - feladott csomag esetén az utolsó küldemény beérkezést - követően harminc napon belül kell kérnie.
(2) 1997. december 31-ig a tv. 113. §-ában meghatározott mennyiségi és értékkeret terhére a külszolgálatos kérelmére a vámáru akkor is vámmentesen vámkezelhető, ha a külszolgálatos még nem tért ugyan haza, de a vámmentesség egyéb feltételei fennállnak.

(a tv. 114. §-ához)

194. §
(1) A tv. 114. §-a alkalmazása szempontjából közérdekű célnak kell tekinteni különösen a szociális, egészségügyi, nevelési, oktatási, kulturális, hitéleti, környezetvédelmi, foglalkozáspolitikai, műemlékvédelmi, közrend- és közbiztonsági, honvédelmi feladatok ellátását segítő tevékenységet.
(2) A vámkezelési kérelemhez csatolni kell az alapítvány vagy a közalapítvány alapító okiratát, valamint a vámáru ellenérték nélküli beérkezését és a nyilvántartásba vételt igazoló okmányt.

(a tv. 115. §-ához)

195. §   A tv. 115. §-a alapján történő vámkezeléshez csatolni kell a belföldi sportszervezet és a külföldi cég megállapodását vagy annak másolatát és a nyilvántartásba vétel igazolását.

(a tv. 116. §-ához)

196. §
(1) A tv. 116. §-ának (1) bekezdésében említett nemzetközi megállapodás az 1979. évi 12. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az oktatási, tudományos és kulturális jellegű tárgyak behozataláról szóló, Lake Successben, 1950. november 22-én kelt megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás).
(2) A Megállapodás alapján akkor kezelhetők vámáruk vámmentesen, ha az exportőr ország, ahonnan a vámáru származik, tagja a Megállapodásnak.
(3) A tv. 116. §-ának (2) bekezdése alapján az országos parancsnokság kérelemre a következő szervezeteknek adhat - a tv. 116. §-ában meghatározott feltételek megléte esetén - általános engedélyt a vámmentes vámkezeltetésre:
a) a Megállapodás A) részének (XII) bekezdése esetében felsőoktatási intézményeknek, kutatóintézeteknek, kutatómunkát végző kulturális intézményeknek;
b) a Megállapodás B) részének (IV) bekezdése esetében nyilvános múzeumoknak, képtáraknak, galériáknak;
c) a Megállapodás C) részének (I), (III) és (V) bekezdése esetében oktatási intézetek, intézmények részére, (II) bekezdése esetében nyilvános rádió és televízió társaságok, belföldi hírügynökségek részére;
d) a Megállapodás D) része esetében olyan tudományos, oktatási és kulturális intézeteknek, intézményeknek, amelyek kutatással, tudományos munkával alapítólevelük (alapítói okirat) szerint alapfeladatként (tevékenységként) foglalkoznak;
e) a Megállapodás E) része esetében az ott meghatározott tevékenységet folytató minden szervezetnek.
(4) A vámkezelést kérőnek az árunyilatkozat kérelem rovatában hivatkoznia kell a Megállapodás azon részére, amely alapján a vámmentességre jogosult.
197. §
(1) A Megállapodás A) Melléklet (xii) bekezdésében meghatározott vámáruk vámmentes vámkezeléséhez a vámmentességre jogosult szervezet vezetőjének nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy a vámmentesen vámkezelni kért áru kizárólag tanulmányozás végett érkezett, és azt bevételt eredményező tevékenységre nem használják fel.
(2) A Megállapodás B) Melléklet (i)-(iii) bekezdéseiben meghatározott vámáruk vámmentes vámkezeléséhez a vámmentességre feljogosított képtár, múzeum vagy más közintézmény vezetőjének nyilatkozni kell arra vonatkozóan, hogy a vámkezelni kért árukat nyilvántartásba felvette, és azok értékesítésre nem kerülnek.
(3) A Megállapodás C) Melléklete (i)-(iii) és (v) bekezdéseiben meghatározott áruk vámmentes vámkezeléséhez a vámmentességre jogosult szervezet vezetőjének nyilatkozni kell arra vonatkozóan, hogy a vámkezelni kért árut kizárólag oktatási, tudományos vagy kulturális célra használja fel, és az értékesítésre nem kerül.
198. §
(1) A Megállapodás D) Melléklete alapján kizárólag az oktatás vagy tudományos kutatás céljára szolgáló tudományos műszer és készülék vámkezelhető vámmentesen, amennyiben a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel.
(2) A Megállapodás alkalmazása szempontjából azok az eszközök és készülékek tekintendők tudományos eszköznek vagy készüléknek, amelyek objektív műszaki ismérveik és a segítségükkel elérhető eredmények alapján kizárólag vagy főleg tudományos munka végzésére alkalmasak.
(3) A tudományos műszerek és készülékek vámmentes vámkezeléséhez az intézet vagy intézmény vezetőjének nyilatkozatot kell benyújtani, amely tartalmazza:
a) a gyártó által használt pontos kereskedelmi megnevezést, a vámtarifaszámot, valamint azon objektív műszaki ismertetőjegyeket, amelyek indokolják a műszer, a berendezés vagy a készülék tudományos jellegének elismerését;
b) a gyártó és a szállítók nevét és címét;
c) a származási országot;
d) a felhasználás célját;
e) azon terv pontos leírását, amelynek kivitelezéséhez a műszert vagy a berendezést fel kell használni;
f) a vámértéket;
g) a behozatal időpontját;
h) azon magyarországi cégek nevét és címét, amelyeknél a hasonló tudományos értékű műszerek és berendezések szállítására ajánlatot tettek, az ajánlat tartalmát és annak indokolását, hogy miért nem alkalmasak a Magyarországon rendelkezésre álló műszerek vagy berendezések a szándékolt, specifikus kutatási előirányzatok végrehajtására;
i) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a vámmentesen vámkezelt tudományos műszerekkel és készülékekkel vállalkozási tevékenységet nem végeznek.
(4) Annak eldöntésekor, hogy a vámkezelésre kerülő vámáruval tudományos szempontból egyenértékű műszert, készüléket Magyarországon a behozatal időpontjában gyártottak-e, a vámkezelést végző vámhivatal az IKM tájékoztatását kérheti.
(5) A Megállapodás alapján vámmentesen vámkezelt tudományos műszerek vagy készülékek pótalkatrészei, alkatrészei vagy speciális tartozékai is vámmentesek, feltéve, hogy ezeket a pótalkatrészeket, alkatrészeket vagy speciális tartozékokat a műszerrel vagy készülékkel egyszerre hozzák be, vagy a későbbi behozatal esetén igazolják, hogy azok a vámmentesen vámkezelt tudományos műszerhez vagy készülékhez érkeztek. Későbbi behozatal esetén a vámkezelést kérőnek az árunyilatkozathoz csatolnia kell a tudományos műszer vagy készülék vámkezelésére vonatkozó árunyilatkozatot is.
199. §   A Megállapodás E) Melléklet (ii) bekezdésében meghatározott vámáruk vámmentes vámkezeléséhez a vámmentességre feljogosított intézet vagy intézmény vezetőjének nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy a vámmentesen vámkezelni kért árut a vakok oktatási, tudományos és kulturális fejlődésének céljára készítették.

(a tv. 117. §-ához)

200. §
(1) A tv. 117. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vámmentesség alkalmazásához be kell nyújtani az ajándékozó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a vámáru az ott meghatározott vagy más közcélra ellenszolgáltatás nélkül érkezett be. Közcélúnak akkor tekinthető az ajándék, ha annak hasznosítása szélesebb kör, de legalább csoportérdeket szolgál. Állami szerv alatt a tv. 117. §-a (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából, a külföldi önkormányzati szerveket is érteni kell.
(2) A tv. 117. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vámmentes vámkezeléshez az intézmény vezetőjének nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy a beérkező vámárukat a nyilvános gyűjteménybe felvette, és azokat a vámkezeléstől számított öt évig nem idegeníti el, illetőleg az elidegenítés előtt a vámterhet - kamataival együtt - megfizeti.
(3) A tv. 117. §-ának (3) bekezdésében meghatározott vámmentes vámkezeléshez az intézmény, alapítvány (közalapítvány) vezetőjének nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy a beérkező vámárut nyilvántartásba felvette, és azt a vámkezeléstől számított öt évig nem idegeníti el, illetőleg az elidegenítés előtt a vámterhet - kamataival együtt - megfizeti. A vámkezelési kérelemhez csatolni kell az ajándékkénti vagy csereképpen történő beérkezést igazoló okmányt.
(4) A tv. 117. §-ának (6) bekezdése alapján gyógyszer és gyógyászati segédeszköz csak abban az esetben vámkezelhető, ha a vámáru tulajdonosa (címzettje) igazolja, hogy a gyógyszerre vagy gyógyászati segédeszközre szüksége van. Ennek igazolására be kell mutatni a kezelőorvos által kiállított igazolást.
(5) A tv. 117. §-ának (8) bekezdésében meghatározott vámmentes vámkezeléshez csatolni kell az ajándékkénti vagy csereképpen történő beérkezést igazoló okmányt.

(a tv. 118. §-ához)

201. §
(1) A tv. 118. §-a (1) bekezdésében meghatározott vámáru vámmentes vámkezeléséhez be kell nyújtani a külföldi fél igazolását arra vonatkozóan, hogy a vámáru ellenszolgáltatás nélkül érkezett.
(2) A tv. 118. §-a (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából kis értékűnek kell tekinteni az olyan reklám- és propagandaanyagot, amelynek egyedi értéke a négyezer, összértéke pedig küldeményenként a negyvenezer forintot nem haladja meg.
(3) Vámmentesen csak azt a reklám- és propagandaanyagot lehet vámkezelni, amely a külföldi cég áruinak reklámozására szolgál és cégjelzéssel ellátott. A vámmentes vámkezeléshez csatolni kell a vámkezelést kérő arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a reklám- és propagandaanyagokat belföldön ellenszolgáltatás nélkül szétosztja. Szétosztásnak tekinthető, ha a reklám- és propagandaanyagot ingyenesen tulajdonba adják. Nem tekinthető szétosztásnak, ha a vámmentesen vámkezelt reklám- és propagandaanyagot az érdeklődők, vevők kiszolgálására használják, de ezt nem adják az érdekelt tulajdonába.
(4) A tv. 118. §-ának (3) bekezdése alapján 40 000 Ft összértéket és 4000 Ft egyedi értéket kell a vámmentesség alkalmazásánál figyelembe venni.

(a tv. 119. §-ához)

202. §
(1) A tv. 119. §-ában meghatározott vámmentesség igénybevételéhez be kell nyújtani:
a) az Országos Műemlékvédelmi Hivatal igazolását az építmény műemlék, műtárgy jellegére vonatkozóan,
b) ellenszolgáltatás nélkül történő beérkezés esetén, az erről szóló igazolást.
(2) Azt a tényt, hogy a beérkező terméknek hazai gyártása nincs, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium igazolja.

(a tv. 120. §-ához)

203. §
(1) A tv. 120. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vámmentes vámkezeléshez csatolni kell a vámkezelést kérő nyilatkozatát arról, hogy a bűnjel bűnügyi jogsegély vagy büntetőeljárás felajánlása keretében érkezett.
(2) A tv. 120. §-ának (2) bekezdése alapján szétosztásra az olyan nem jövedéki törvény hatálya alá tartozó vámáru adható át karitatív szervnek, amely forgalomképes.
(3) A tv. 120. §-ának (4) bekezdésében meghatározott vámmentesség csak a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerős határozata alapján alkalmazható.

(a tv. 121. §-ához)

204. §   Az elhalálozott földi maradványait tartalmazó koporsó vagy hamvait tartalmazó hamvveder vámmentes vámkezeléséhez be kell mutatni - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a külföldön működő magyar diplomáciai vagy konzuli képviselet által kiállított hullaszállítási, ennek hiányában az illetékes belföldi tisztiorvos által kiadott engedélyt.

(a tv. 122. §-ához)

205. §   A tv. 122. §-ában meghatározott vámmentesség az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságból, Angolai Népi Köztársaságból, Bangladesi Népi Köztársaságból, Benin Népi Köztársaságból, Bhutani Királyságból, Bissau-Guineai Köztársaságból, Burkina Fasóból, Burundi Köztársaságból, Comorei Szövetségi Iszlám Köztársaságból, Csád Köztársaságból, Dzsibuti Köztársaságból, Egyenlítői Guineiai Köztársaságból, Szocialista Etiópiából, Gambiai Köztársaságból, Guineai Forradalmi Népi Köztársaságból, Haiti Köztársaságból, Jemeni Köztársaságból, Kambodzsából, Kiribatiból, Közép-Afrikai Köztársaságból, Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságból, Lesothó Királyságból, Libériából, Madagaszkári Demokratikus Köztársaságból, Malawi Köztársaságból, Maldiv Köztársaságból, Mali Köztársaságból, Mauritániai Iszlám Köztársaságból, Mozambiki Népi Köztársaságból, Myanmari Unióból, Nepáli Királyságból, Niger Köztársaságból, Nyugat-Szamoai Független Államból, Ruandai Köztársaságból, Salamon-szigetekről, Sao-Tome és Principe Demokratikus Köztársaságból, Sierra Leone-ból, Szomáliából, Szudánból, Tanzániai Egyesült Köztársaságból, Togo Köztársaságból, Tuvaluból, az Ugandai Köztársaságból, Vanuatu Köztársaságból, Zaire Köztársaságból, Zambiai Köztársaságból, valamint a Zöld-foki Köztársaságból származó és közvetlenül az említett országokból vásárolt vámárukra vonatkozik.

(a tv. 123. §-ához)

206. §   A tv. 123. §-ának (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott vámmentesség igénylésekor a feltételek teljesítésére elfogadható a magyarországi bejegyzés igazolása és a hajó kapitányának nyilatkozata.

a vámfizetési kötelezettség

(a tv. 125. §-ához)

207. §
(1) A tv. 125. §-ának alkalmazásában - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - a vámfizetési kötelezettség alatt vámteherfizetési kötelezettséget kell érteni. E rendelkezés alkalmazása során az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvénynek az áfa fizetésre kötelezett személyére vonatkozó szabályait is figyelembe kell venni.
(2) A tv. 125. §-a (2) bekezdésének b) pontjának 1. alpontja értelmében vámfizetésre kötelezett az is, akinek a számlájára a megbízott a vámkezelést kéri.
(3) A tv. 125. §-a (2) bekezdése b) pontjának 3. alpontjában szabályozott készfizető kezességvállalás alapján keletkező vámteherfizetési kötelezettség a tv. 7. §-ának (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel tartalmilag a halasztott vámfizetési lehetőségen kívüli vámteher megfizetési kötelezettség vállalást jelent.
(4) A vámkezelést kérőnek a tv. 125. §-ának (3) bekezdésében foglaltakhoz hasonlóan nyilatkoznia kell arról is, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján ki kötelezett az általános forgalmi adó megfizetésére, amennyiben az általános forgalmi adót a más jogcímen keletkezett forgalmi adójából le kívánja vonni.
(5) A tv. 125. §-ának (4) bekezdése alkalmazásában átvállalásra jogosult a vámügynöki tevékenységi engedéllyel és halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkező is.
(6) A vámfizetés csak annál a vámhivatalnál (vámhivataloknál) vállalható át, amelyre az átvállaló a tv. 7. §-ának (5) bekezdése szerint kezességvállalási engedéllyel rendelkezik.
(7) Aktív feldolgozásra történő ideiglenes behozatal esetén, ha a vámkezelést megbízott útján kérik, a tv. 125. §-a (2) bekezdésének c) pontja alkalmazásában vámfizetésre kötelezettnek azt kell tekinteni, akinek a nevében kérik a vámkezelést.
(8) A tv. 125. §-a (2) bekezdésének f) pontjában foglalt rendelkezés alapján vámfizetésre kötelezett az, aki nem nyílt árusítású üzletből olyan árut vásárol vagy más módon megszerez, amelynek jellegéből, jelzéséből vagy az árura vonatkozó egyéb körülményekből nyilvánvalóan megállapítható, hogy az áru külföldi származású, ennek ellenére nem győződik meg arról, hogy annak a belföldi forgalom számára való vámkezelése megtörtént-e, illetőleg, hogy az után a vámterhet megfizették-e.
(9) Az e rendelet 19. §-ának (6) bekezdése érvényesítése esetén az a bank, amely a törvényben foglaltak szerint bankgaranciát nyújt, a tv. 125. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglaltakkal azonos módon vámfizetésre kötelezettnek minősül.

a vámteher kiszabása

(a tv. 128. §-ához)

208. §
(1) A vámteher megállapításának alapja a vámáru értéke és mennyisége. Megállapításakor - a tv. 128. §-ának (2) bekezdésében foglaltak kivételével - a vámárunak az árunyilatkozat elfogadásának napján fennálló jellegét kell alapul venni.
(2) A vámterhet - ha a vámhivatal adminisztratív vámvizsgálatot tartott - az árunyilatkozat elfogadásának napján, egyébként a vámkezelés céljából megtartott vámvizsgálat napján kell kiszabni.
(3) Amennyiben az elfogadott árunyilatkozatot a vámhivatal a tv. 55. §-ának (6) bekezdése alapján visszautasította a vámteher kiszabásának szempontjából a benyújtandó új árunyilatkozat elfogadásának időpontját kell figyelembe venni.

(a tv. 129. §-ához)

209. §   Az aktív feldolgozási eljárás és az ideiglenes behozatali vámkezelés esetében a vámmal együtt az általános forgalmi adót és a fogyasztási adót nem kell kiszabni. Ezen adók kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha a vámáru belföldi forgalom számára való vámkezelését kérik, vagy a vámhivatal az elszámolási határidőig el nem számolt vámáru vámterheinek megállapítása, beszedése iránt intézkedik.
210. §
(1) Az aktív feldolgozásban vámkezelt vámáru feldolgozása során keletkezett hulladékra és melléktermékre vonatkozó vámterhet a hulladék és melléktermék vámtételének alapulvételével kell megállapítani.
(2) Adminisztratív vámvizsgálat és a vámkezelést kérő fellebbezési jogról való lemondó nyilatkozata esetén a vámhivatal egyszerű határozatban közli a kiszabott vámterhet.
(3) Passzív feldolgozásból visszahozott vámáru esetében külföldi anyagnak kell tekinteni a visszahozott áru csomagolására, kiszerelésére szolgáló anyagokat is, az árunak a szállítás ideje alatti megóvására szolgáló csomagolóanyagok kivételével.

a vámteher közlése, esedékessége

(a tv. 131. §-ához)

211. §
(1) A határvámhivatalnak a tv. 1. számú melléklete alkalmazásában a kiszabott vámterhet a vámkezeléskor közölnie kell.
(2) A vámkiszabást tartalmazó határozatot úgy kell a vámfizetésre kötelezett(ek) részére kézbesíteni vagy átadni, hogy annak átvétele és az átvétel időpontja hitelt érdemlően igazolt legyen (tértivevénnyel vagy a vámhivatali példányon az átvevőnek az átvételt igazoló aláírásával).

a vámteher megfizetése

(a tv. 132. §-ához)

212. §
(1) A kiszabott vámterhet készpénzben megfizetni különösen a tv. 1. számú melléklete alkalmazásával a belföldi forgalom számára végzett vámkezelésnél lehet. Egyéb esetekben a vámteher készpénzben való megfizetésére csak akkor van lehetőség, ha a vámhivatal hivatalos vagy áruvizsgálatra kijelölt helyén bankfiók működik.
(2) A bankfiók az általa beszedett összegeket a pénzforgalom működésre vonatkozó általános szabályok szerint köteles az államháztartási számlákra átutalni.
(3) A vámteher megfizetésénél a befizetési lapon, átutalási megbízáson - amennyiben a vámfizetésre kötelezett a számlavezető vámszervvel más tartalmú megállapodást nem kötött - fel kell tüntetni a vámfizetésre kötelezett adószámát, pénzforgalmi jelzőszámát és alszámát, a számlavezető pénzintézet adatait, az érintett államháztartási számla számá(ai)t, a határozat azonosítószámát és a fizetendő összeget.
213. §
(1) A tv. 132. §-ának (1) bekezdésében meghatározott azonnali vámfizetés esetében az esedékes vám megfizetésének elmulasztása miatt a számlavezető vámszerv a vámhivatal rendelkezése alapján akkor bocsát ki azonnali beszedési megbízást, ha a vámáru után esedékes vámteher, a törvényes zálogjog alkalmazásával nem biztosítható.
(2) A számlavezető vámszerv a vámhivatal értesítésének kézhezvételétől számított kettő napon belül köteles az azonnali beszedési megbízást a vámfizetésre kötelezettek számlája ellen benyújtani. A vámterhek beszedéséről a számlavezető vámszerv a beszedéstől számított kettő munkanapon belül köteles értesíteni a vámhivatalt.
(3) A tv. 132. §-a (5) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a pénzintézeti kezességvállalási igény felső határa csak a vámhatóság által megkövetelhető mértéket maximalizálja, amennyiben az engedélyt kérő a forgalmához igazodóan magasabb összegű pénzügyi garanciát kíván nyújtani, azt értelemszerűen el kell fogadni.
(4) A tv. 132. §-a (5) bekezdésének b) pontja alkalmazásában - a tv. 132. §-a (5) bekezdésének c) pontjával összhangban - kezesség alatt a számlavezető pénzintézet bankgaranciáját kell érteni.
(5) Amennyiben a tv. 132. §-ának (5) bekezdésében meghatározott halasztott vámfizetésre jogosult a számlavezető vámszerv megállapítása szerint nem teljesítette határidőben a fizetési kötelezettségét, az országos parancsnokság a kezesség érvényesítésével haladéktalanul intézkedik a tartozás beszedése és az engedély visszavonása iránt.
(6) A tv. 132. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján csak az a szervezet vállalhat kezességet, amelynek kezességi kerete a fenti törvényhely b) pontja szerinti kezességvállalásra fedezetet nyújt.
(7) A tv. 132. §-ának (6) bekezdése alapján, ha a jövedéki termékkörre halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkező tevékenységét más jövedéki termékkörre is ki kívánja terjeszteni, a tv. 132. §-a (5) bekezdésének a)-c) pontjaiban említett feltételek meglétét az új termékkörre is vizsgálni kell. A vizsgálat eredményeként sor kerülhet a biztosíték összegének emelésére is.

fizetési halasztás, részletfizetés

a vámbevételek elszámolása és kezelése

(a tv. 134-135. §-aihoz)

214. §
(1) Ha a tv. 134. §-ának (1) bekezdése alapján a részletfizetési kedvezmény visszavonásra kerül, a hátralékos vámteher és az esedékes, a tv. 142. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján felszámítható kamat beszedése iránt a vámhivatal intézkedik.
(2) Amennyiben a vámfizetésre kötelezett fizetési kötelezettségének nem a megfelelő, hanem a vámhatóságnál vezetett más számlára történő befizetéssel tett eleget, a számlavezető vámszerv köteles az ügyfelet egyenleg küldésével egyeztetésre felhívni.
(3) A tv. 135. §-ának (8) bekezdése alkalmazásában jogcímnek az egy bevételi számlán kezelt vámterheket kell érteni. A meg nem fizetendő vámterhet a vámkezeléssel egyidejűleg törölni kell.

a vámteher helyesbítése

(a tv. 136. §-ához)

215. §
(1) A vámárunak a vámteher kiszabásakor megállapított vámértéke különösen akkor nem felel meg a valóságos vámértéknek, ha a benyújtott számla végösszegét helytelen egységár befolyásolta, vagy a számla adatainak a tv. 28. §-a szerinti kiigazítása elmaradt, ha az előkalkulált fuvarköltség a tényleges fuvarköltségtől 20%-ot meghaladó mértékben tér el.
(2) Nem kell a helyesbítés következtében keletkezett vámteher különbözetet meg-, illetve visszafizetni, ha annak összege az ezer forintot nem haladja meg.
(3) A helyesbítés indokait okmányszerűen igazolni kell. A helyesbítésre kötelezett a helyesbítés alapjául szolgáló számla vagy egyéb okmány kézhezvételétől számított negyven napon belül köteles a helyesbítést kérni. A határidő elmulasztásából származó vámhiány után vámigazgatási bírságot kell fizetni.

a vámteher visszatérítése

(a tv. 137. §-ához)

216. §
(1) Visszatérítésre az ügyfél erre irányuló kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemhez mellékelni kell a tv. 137. §-ában meghatározott feltételek igazolására szolgáló okmányokat (így különösen: alapvámkezelés vámokmányát, kiléptetés igazolását, szavatossági, jótállási igény fennállására vonatkozó okmányokat), továbbá a vám megfizetését igazoló bizonylatot.
(2) A tv. 137. §-a (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában kedvezőbb vámtételnek kell tekinteni a Vámtarifa I. jelzésű hasábjában megállapított vagy külön jogszabályban kihirdetett szerződéses vámokat, illetve a tarifális és vámjogi kedvezmények vámtételeit. Azon a jogcímen azonban, hogy a vámkezelt vámáru más vámtarifaszám alá osztályozandó és ezért az alkalmazottnál kedvezőbb vámtétel alá tartozna, vámvisszatérítésre nem kerülhet sor.
(3) A tv. 137. §-a (1) bekezdés d) pontjának 1. alpontja alkalmazásában a hatályos tíz számjegyű kereskedelmi vámtarifa szerinti azonosságot kell igazolni.
(4) A tv. 137. §-a (1) bekezdés d) pontjának 1. alpontja alkalmazásában az importőrt és az exportőrt azonosnak kell tekinteni az átalakulással létrejött jogutódlás esetén is.
(5) A tv. 137. §-a (1) bekezdés d) pontjának 2-3. alpontjai alkalmazásánál az exportőrtől - az importárura vonatkozó - olyan számla fogadható el, amelyen az exportőr belföldi szállítója nyilatkozik, hogy az áru után a vámteher összegét megfizette. A vámvisszatérítés további feltétele az áru kiszállítását igazoló okmányok csatolása.
217. §
(1) Az egyszerűsített eljárásban történő rendszeres visszatérítést kérelemre az országos parancsnokság a tv. 137. §-a (1) bekezdés d) pontjának 2-3. alpontjai esetében engedélyezheti a (2) bekezdés szerinti feltételekkel.
(2) Az egyszerűsített eljárást olyan ipari termelést folytató, halasztott fizetési engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet kérheti, amely
a) az exportra termeléshez szükséges alapanyagot, félkész terméket vagy csomagolóanyagot sajátszámlás ügylet keretében importálja, és
b) a behozatali, valamint a kiviteli vámkezeléseket azonos vámhivatalnál kéri, és
c) vállalja, hogy olyan nyilvántartást vezet, amelyből a vámvisszatérítés feltételeit és adatait a vámhivatal ellenőrizni tudja, és
d) az exporttermékbe beépített import utáni vámvisszatérítés összege negyedévenként meghaladja az ötven millió forintot.
(3) Az egyszerűsített eljárás szerint
a) az engedéllyel rendelkező havonta kérheti az exportált termékbe beépített importáruk után fizetett vám, általános vámpótlék, vámkezelési díj és statisztikai illeték visszatérítését. A kérelemnek az importáru megnevezését, a vámkezelés tételszámát, a befizetett vám, vámkezelési díj és statisztikai illeték összegét, az exportáru megnevezését és a tételszámát, a vámkezelés időpontját, valamint az exportáru értékét kell tartalmaznia;
b) a kérelmet az engedéllyel rendelkező szervezet gazdasági vezetője írja alá, a kérelemhez nem kell csatolni az a) pontban írt vámkezelések okmányait;
c) a vámhivatal a kérelem számszerű ellenőrzése után intézkedik a vámvisszatérítés iránt;
d) a vámhivatal évente legalább egy alkalommal ellenőrizni köteles az egyszerűsített vámvisszatérítési eljárás keretében visszatérített vám megállapításának jogszerűségét.
(4) A gyártási folyamat során felhasznált, de a termékbe be nem épülő (megsemmisülő) vegyipari alap-, adalék- és segédanyagok után is engedélyezhető a vámvisszatérítés. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti kérelemhez be kell mutatni a technológiai anyagfelhasználási normát. Az országos parancsnokság az engedélyben állapítja meg az ezen anyagokra visszatéríthető összeg százalékos mértékét.
(5) Az országos parancsnokság visszavonja az engedélyt, ha az engedéllyel rendelkező az abban foglalt feltételeknek nem tesz eleget. Ilyen esetben új engedély csak két év eltelte után adható.

a vámteher mérséklése, elengedése

(a tv. 138. §-ához)

218. §
(1) A megállapított vámteher elengedésekor minden esetben, a vámteher mérséklésekor pedig ha az elengedett rész a megállapított tartozás ötven százalékát meghaladja, a vámhivatalnak elő kell írnia a tv. 138. §-ának (3) bekezdése szerinti elidegenítési korlátozást.
(2) A vámhivatal a kérelmezőt akkor szólítja fel a vámteher mérséklési vagy elengedési kérelmében felhozott indokainak igazolására, ha a kérelemből a tv.-ben meghatározott feltétel fennállása egyértelműen nem állapítható meg. Igazolásul elfogadható a közös háztartásban élők munkabérének, nyugdíjának, ellátásának, jövedelmének összegére vonatkozó igazolás, és egyéb, a kérelmező anyagi helyzetét, gazdálkodási adatait tanúsító okmány.

vámigazgatási bírság

(a tv. 141. §-ához)

219. §
(1) A tv. 141. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bírságot a vámhivatalnak a vámhiányt megállapító határozatban kell előírnia. A bírság a határozat jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé.
(2) A tv. 141. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában a vámigazgatási bírságot nem kell kiszabni, ha a vámhiány keletkezése a vámfizetésre kötelezettnek nem róható fel.
(3) A tv. 141. §-ának (3) bekezdésében meghatározott bírság összegét a vámhivatal az eset összes körülményének mérlegelésével állapítja meg. A bírságot úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a cselekmény súlyához, az elkövetés körülményeihez.
(4) A tv. 141. §-ának (8) bekezdésében meghatározott körülmények vizsgálatánál a tv. 138. §-ában foglalt szempontokat kell figyelembe venni.
(5) Nincs helye a bírság elengedésének, mérséklésének, ha a vámhiány a vámteher megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, meghamisításával vagy egyéb rosszhiszemű magatartással függ össze.

kamat

(a tv. 142. §-ához)

220. §
(1) A tv. 142. §-ának (3) bekezdésében említett, a vámkezeléskor kiszabott és közölt vámterhek után fizetendő kamatot - ha annak érvényesítésére a tv. 73. §-ának (4) bekezdése alapján került sor - a vámhivatal visszatéríti, ha a vámáru után fizetendő vámterhet a tv. 137. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján visszatérítette.
(2) Amennyiben a vámhatóság terhére keletkezik kamatfizetési kötelezettség, a számlavezető vámszerv - a késedelmes napok kimutatásával - hivatalból utalja át az ügyfélnek a visszatérítendő vagy visszafizetendő összeggel együtt a kamatot is.

vámkezelési díj, statisztikai illeték

(a tv. 143. §-ához)

221. §
(1) A vámkezelési díjat a vámárunak a belföldi forgalom számára való vámkezelésekor, illetve aktív feldolgozási és ideiglenes behozatali eljárásban történő vámkezelésénél kell kiszabni.
(2) A vámkezelés díja - ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a vámkiszabással járó vámkezeléseknél a vámérték kettő százaléka. Nemzetközi kereskedelmi megállapodás a vámkezelési díj mértékét ettől eltérően is megállapíthatja.
(3) Passzív feldolgozásból visszahozott áruk esetében a tv. 30. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vámérték alapulvételével kell a vámkezelési díjat kiszabni és beszedni.
(4) A tv. 143. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak nem alkalmazhatók, ha a vám kiszabására azért nem került sor, mert a vámárut a vámtarifa szerint 0%-os vámtétellel kell vámkezelni. A tv. 143. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával egy tekintet alá esik az e rendelet 266. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti vámkedvezmény is.

szemledíj, költségtérítés

(a tv. 144. §-ához)

222. §
(1) A tv. 144. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában más költségnek minősül a vámteher vagy vámbiztosíték befizetésénél felmerülő bankköltség, aminek díja a befizetendő vámteher kettő ezreléke. A vámteher befizetése a vámhatóság által kibocsátott pénzforgalmi megbízás felhasználásával vagy azzal azonos tartalmú bizonylattal is történhet.
(2) A készpénz befizetést fogadó vagy az átutalást teljesítő bank a költségtérítés jogcímén bankköltségként szereplő összegen felül minden összeget köteles hiánytalanul átutalni az államháztartási számlákra a pénzforgalmi szabályok szerint.
(3) A vámhatóság által kibocsátott pénzforgalmi bizonylat előállítási költsége a vámkezelést kérőre költségtérítésként átruházható.
(4) A tv. 144. §-ának (2) bekezdésében előírt vámlaboratóriumi díjat az érintettnek a vámlaboratórium által kiadott számla szerint kell átutalnia vagy postautalvány felhasználásával megfizetnie.
(5) A szemledíj megfizetését a vámkezelési bejelentés ügyfél példányán igazolni kell.
(6) Meghiúsult eljárás esetén - amennyiben a szemledíj összegét az ügyfél vitatja - az esetről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a vámkezelés elmaradásának okát és a várakozás idejét (óra perctől-óra percig). A szemledíj összegéről a jegyzőkönyv alapján a vámhivatal határozattal dönt.
(7) A vámkezelést kérőnek vagy megbízottjának kell valószínűsítenie, hogy a kért vámkezelés késedelme vagy a meghiúsulását eredményező körülmény nem neki felróhatóan következett be.
(8) A közúti járművek vámzár alatt történő nemzetközi árufuvarozásra való alkalmassági vizsgálatáért fizetendő költségtérítést a kérelem benyújtásakor kell megfizetni.
(9) Az ideiglenesen megnyitott határátkelőhely esetében a költségtérítést a külön megállapodásban meghatározott módon a tv. 144. §-ának (11) bekezdésében meghatározott összegben kell megfizetni.
(10) A tv. 144. §-ának (12) bekezdésében meghatározott költségtérítést akkor kell a vámmal együtt megfizetni, ha a vámraktárból való kitárolás belföldi forgalom számára való vámkezeléssel történik vagy a vámárut a vámhivatal értékesíti. Amennyiben a vámárunak a vámraktárból való kitárolása olyan további vámkezelés mellett történik, amely közvetlen vámfizetéssel nem jár (pl. aktív feldolgozás, kiviteli ellenőrzés) a költségtérítést a vámárunak a vámraktárból való kitárolása előtt meg kell fizetni.

a vámigazgatási eljárás különös szabályai

(a tv. 145. §-ához)

223. §
(1) Szóban előterjesztett vámkezelési kérelemnek minősül a tv. 52. §-ának (4) és (5) bekezdésében meghatározott árunyilatkozat.
(2) A tv. 145. §-ának (6) bekezdésében meghatározott ügyintézési határidő meghosszabbítására csak rendkívül indokolt esetben, így különösen az ügy bonyolultsága, a bizonyítékok, a döntéshez szükséges iratok beszerzésének időbeli elhúzódása miatt kerülhet sor. A határidő egy alkalommal és legfeljebb harminc nappal hosszabbítható meg az ügyfél egyidejű értesítése mellett.

határozat

(a tv. 146. §-ához)

224. §
(1) Amennyiben az írásbeli árunyilatkozaton alkalmazott igazolás (záradék) nem tartalmazza azokat a tartalmi követelményeket, amelyeket az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 43. §-a előír, a vámhivatalnak a döntését külön, alakszerű határozattal kell meghoznia.
(2) A tv. 146. §-ának (1) bekezdésében nem említett esetekben a vámhivatal a döntését az okmányon vagy az iraton történő feljegyzéssel, záradékolással hozza meg.
(3) Amennyiben a határozat bankköltséget tartalmaz, azt külön tételként jogcím és államháztartási számla megnevezése nélkül kell feltüntetni.

jogorvoslat

(a tv. 147. §-ához)

225. §
(1) A jogorvoslati eljárás során a vámteher kiszabását és bevételezését mellőzni kell, ha az árunyilatkozatonként
a) nem kereskedelmi forgalomban a 500 Ft-ot,
b) kereskedelmi fogalomban az 1000 Ft-ot
nem haladja meg.
(2) Az utóellenőrzés során - ha a módosított határozat is jogsértő - az újabb módosító határozat ellen rendes jogorvoslattal lehet élni.
(3) A tv. 147. §-ának (7) bekezdése alkalmazásakor a vámhivatal a vámárut csak akkor adhatja ki, ha a vámfizetésre kötelezett a kiszabott és az általa befizetett vámteher különbözetére vámbiztosítékot nyújt. Amennyiben a vámbiztosítékot a vámfizetésre kötelezett készpénzben nyújtotta, a tv. 147. §-a (7) bekezdésében említett kamatot nem kell megfizetni.

végrehajtási eljárás

(a tv. 148-152. §-aihoz)

226. §
(1) A vámigazgatási ügyekben hozott határozat végrehajtása iránt - az ingatlan-végrehajtás kivételével - a tv. 148. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerv intézkedik.
(2) A végrehajtási eljárást - amennyiben a vámteher megfizetésére a tv. rendelkezései szerint többen egyetemlegesen kötelezhetők - valamennyi fizetésre kötelezettel szemben egyidejűleg meg kell indítani.
(3) A tv. 149. §-ának (1) bekezdésében meghatározott végrehajtást a vámhivatal jelentése alapján a számlavezető vámszerv rendeli el és kíséri figyelemmel annak eredményességét.
(4) Amennyiben az azonnali beszedési megbízás, illetve természetes személy esetében a letiltás nem vezet eredményre, a számlavezető vámszerv a vámhivatalt haladéktalanul tájékoztatja. A vámhivatal a tájékoztatás alapján a végrehajtást kiterjeszti az adós ingó vagyonára.
(5) Ha az ingóvégrehajtás eredménytelen vagy abból a tartozás nem egyenlíthető ki és a fizetésre kötelezettnek van ingatlan vagyona, a vámhivatal javaslatot tesz a területi parancsnokságnak az ingatlan-végrehajtás megindítására.
(6) A területi parancsnokság az ingatlan-végrehajtást a tv. 150. §-ának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével határozatban rendeli el.

vámtartozás törlése

(a tv. 153. §-ához)

227. §
(1) A tv. 153. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában a közvetlen önköltséget a számviteli törvény alapján kell figyelembe venni. Az önköltség kalkulációban részletezni kell a termék hozzáadott értékének magyar eredetű költségelemeit, amelybe a törvényben kiemelt elemeken kívül beleértendő a belföldi anyagjellegű szolgáltatások értéke és a magyar hozzáadott érték arányának megállapításához szükséges importhányad feltüntetése is.
(2) A tv. 153. § (2) bekezdésének alkalmazásában - a tv. 101. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban - a törlés a feldolgozott termékbe beépített belföldi eredetű árura a kiszállításkor igénybe vett vámvisszatérítés összegének csökkentésével érvényesíthető.
(3) A tv. 153. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl törölni kell a kiszabott vámterhet
a) ha a vámárut a vám kiszabását követően az állam részére ellenszolgáltatás nélkül felajánlották, és azt a vámhivatal elfogadta;
b) a jogellenesen belföldi forgalomba hozott áruk után, ha a bíróság jogerős ítéletében vagy végzésében az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezést a jogellenesen belföldi forgalomba hozott áru teljes értékének megfelelő összegben állapította meg. Ha a bíróság által megállapított összeg kevesebb, mint a jogellenesen forgalomba hozott áru értéke, az elkobzás alá eső érték összegével a vám alapját csökkenteni kell és a különbözet után esedékes vámot törölni kell;
c) ha a fizetési halasztásban vagy részletfizetési kedvezményben részesített vámárura a tv. 137. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján vám-visszatérítési igény keletkezik, a még meg nem fizetett vám erejéig;
d) vámáru értékesítésekor, amennyiben az értékesítésből befolyt összeg nem fedezi a kiszabott vámteher összegét, a fennmaradó összeget;
e) a vámterhet megállapító vámhatóság törölheti az 500 Ft-ot meg nem haladó vámtartozást, ha a tartozás nyilvántartása, a behajtása érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne;
f) az e rendelet 125. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerinti megsemmisítésnél az esedékessé vált vámteher összegét.
(4) Az így törölt tételekről a vámhatóság külön nyilvántartást köteles vezetni.
(5) Az (2) bekezdés b) pontja esetében a vámtartozás törlése hivatalból a bíróság jogerős ítéletének (végzésének) a nyomozó hatóság részére történő megküldése után vagy kérelemre a végzés vagy ítélet becsatolásával történik. A vámfizetésre kötelezettel határozatban kell közölni a vámtartozás összegét.
(6) A vámtartozás törlését közölni kell a vám megfizetésére egyetemlegesen kötelezettekkel is.
(7) Téves törlés esetén vagy ha a tartozás az elévülési időn belül behajthatóvá válik, azt újból elő kell írni és végrehajtása iránt intézkedni kell.

nyilvántartás, adatszolgáltatás, adatvédelem

vámtitok, adatvédelem

(a tv. 155. §-ához)

228. §
(1) Az adatvédelmi kötelezettség keretében biztosítani kell, hogy az adatokhoz, információkhoz csak az intézkedésre, felhasználásra jogosultak jussanak hozzá. A betekintési jog alkalmazásának módját, az intézkedés és felhasználás rendjét az illetékes szerv vezetője határozza meg.
(2) Vámtitoknak a kereskedelmi fogalomban különösen az ügyfél külföldi gazdasági kapcsolataira, árubeszerzési forrásaira, az általa vett vagy eladott áruk árára, a külföldi által számára adott engedményekre, kedvezményekre, az általa külföldi partnerek részére adott hasonló kedvezményekre, esetleges fizetési nehézségeire, vámtartozására vonatkozó és egyéb hasonló adatokat, illetve olyan információkat kell tekinteni, amelyekből ilyen adatok egyértelműen megállapíthatóak.
(3) A tv. 155. §-ának (2)-(3) bekezdésében szereplő külkereskedelmi statisztika számára szükséges adatok körét, ellenőrzési szempontjait, az adatfeldolgozást, valamint az adatátadás tartalmát, formáját, módját és gyakoriságát a külkereskedelmi statisztikáért felelős szervezet határozza meg a külkereskedelmi termékforgalmi statisztika módszertanában.
(4) A tv. 155. §-ának (3) bekezdésében felsorolt közigazgatási szervek folyamatos adatigénylésben határozzák meg a törvényben felsorolt célok érdekében általuk rendszeresen igényelt adatok körét, formáját, az adatátvétel módját és gyakoriságát, az adatok átviteléért, felhasználásáért és a cél megvalósulása után az egyedi adatok megsemmisítéséért felelős szervezeti egységet, munkaterületet vagy személyt.
(5) Az egyedi ügyben esetenként szükséges adatoknak az arra jogosult szervezetek részére történő szolgáltatása csak cégszerű aláírással ellátott írásbeli kérelem alapján történhet. A kérelemnek tartalmaznia kell az adatkérés célját, az adatcsoport pontos meghatározását, az átvételre jogosult kijelölt munkatárs nevét, szükség esetén postacímét.
(6) A (4)-(5) bekezdésben meghatározott adatátadás rendje:
a) papíron vagy mágneses adathordozón adott információ esetén az adatátadás átvételi elismervény ellenében történik, az igénylő igazolt megbízottjának vagy tértivevénnyel postázható. Az elismervénynek tartalmaznia kell a kérelemre vagy ismétlődő adatszolgáltatás esetén a folyamatos adatigénylés megfelelő részére való hivatkozást, az átadás-átvétel időpontját, az átadó és átvevő aláírását;
b) közvetlen adatátviteli vonalon történő adatátadás esetén az adatátvitelt jogosultsághoz és jelszóhoz kell kötni. Az adatátadásokról (lekérdezésekről) automatikusan naplót kell készíteni. Az átvitelt kódolt (azonosíthatatlan) formában kell elvégezni.
(7) Vámtitkot tartalmazó információ szóban, telexen, telefaxon, telefonon nem adható ki még a jogosult számára sem.
(8) Az átadott információkat a kérelemtől eltérő céllal felhasználni csak az adatszolgáltatásra, adatigénylésre vonatkozó szabályok megtartásával, újabb kérelem alapján, újabb hozzájárulással lehet.
(9) A vámtitoknak a (3)-(4) és (8) bekezdésben foglaltak esetében történő felhasználását a vámtitkot képező adatokkal rendelkező vámszerv vezetője engedélyezheti.
(10) Az ügyfelek részére információk szolgáltatása az alábbiak szerint történhet:
a) az ügyfél jogosult a saját kereskedelmi forgalmára vonatkozó információ lekérésére;
b) az ügyfél akkor jogosult más ügyfelekről információ kérésére, ha az érdekelt cégszerű aláírással ellátott írásos hozzájárulásával rendelkezik, amelyben pontosan meghatározott az átadható adatkör;
c) az ügyfél jogosult olyan összesített adatok lekérésére, amelyek kiadása nem sért vámtitkot, továbbá a statisztikai törvény szempontjaiból nem minősül egyedi adatnak. Ilyen adatok az egyes termékek, a termékcsoportok külkereskedelmi forgalmára vonatkozó összesített, illetve származási, rendeltetési vagy szerződő országok szerint részletezett mennyiség, statisztikai (határparitásos) érték- és átlagár adatok. A termékcsoport nem jelentheti a teljes terméknómenklatúrát.
(11) A (10) bekezdésben meghatározott információ-szolgáltatás - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 12. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a (10) bekezdés a) pontja szerinti jogcímen kért információ esetében ingyenes, amennyiben a folyó évben még nem történt ilyen tájékoztatás. Egyéb esetekben az adatszolgáltatás költségtérítés ellenében történik. A költség magában foglalja a lekérdezési eljárás kidolgozásának és végrehajtásának, az információ expediálásának szellemi és számítógép-használati költségeit, valamint az információhordozó anyagköltségeit vagy az adatátviteli vonal használati díját.

(a tv. 156. §-ához)

229. §   Az adatkezelési rendszernek teljesíteni kell az alapvető adatbiztonsági és adatvédelmi követelményeket. A biztonsági másolatok mentési és őrzési rendjéről, valamint a hozzáférési jogok meghatározásáról az országos parancsnok „Adatbiztonsági és adatvédelmi szabályzat”-ban rendelkezik. Az adatokhoz való hozzáférési jogok meghatározása munkakör, beosztás, illetve egyes esetekben rendfokozat szerint történhet.

(a tv. 157-158. §-aihoz)

230. §
(1) A vámfizetésre kötelezett, valamint a vámeljárásban szereplő, adószámmal rendelkező minden magyar résztvevő azonosítása adószámmal történik. Az adószámot a vámkezelést kérőnek okmánnyal igazolni csak akkor szükséges, ha az a vámhatóság törzsállományában még nem szerepel.
(2) A tv. 158. §-a értelmében a nyilvántartó rendszernek dokumentálnia kell minden, a vámáruval, áruval kapcsolatos történést, tevékenységet és folyamatot.
(3) Az (1) bekezdéshez biztosítani kell:
a) az árunyilatkozat és egyéb okmányok adatainak az elévülésig történő megőrzését,
b) az adatok, okmányok, határozatok visszakereshetőségét,
c) az alapeljárás és a kapcsolódó utólagos eljárások mindenkori állapotának és a változásának követhetőségét.

(a tv. 159. §-ához)

231. §   A tv. 159. §-ának alkalmazásába a más törvények által szabályozott titokvédelmi rendelkezések betartásának kötelezettsége is beleértendő, amennyiben a vámhatóság tagja ilyen adatok birtokába kerül.

utólagos ellenőrzés

(a tv. 161-172. §-aihoz)

232. §
(1) Az országos parancsnokság végzi az átfogó, hosszabb időszakra vonatkozó utólagos ellenőrzést
a) nemzetközi megállapodás alapján és azokban a kiemelt ügyekben, amelyekre vonatkozóan az országos parancsnok így rendelkezik, pl.
- a vámérték és ezzel összefüggő ügyekben,
- a származási szabályok alkalmazásának vizsgálata tekintetében;
b) ha az adott személy, szervezet utólagos ellenőrzését több területi parancsnokság illetékességi területén levő telephelyén is el kell végezni.
(2) A területi parancsnokság az országos parancsnokság rendelkezése szerint végzi az illetékességi területén működő szervezeteknél és személyeknél az átfogó, hosszabb időszakra vonatkozó vámeljárások utólagos ellenőrzését.
(3) A vámhivatal végzi az általa végzett vámkezelések utólagos ellenőrzését.
(4) A vámhatóságnak az 1957. évi IV. törvény alapján végzett hatósági ellenőrzése a törvény alkalmazásában nem minősül utóellenőrzésnek.
233. §
(1) Felszámolás vagy végelszámolás esetében az utólagos ellenőrzést teljeskörűen le kell folytatni és pontosan meg kell állapítani az eljárás alatt álló szervezet vámmal kapcsolatos fizetési kötelezettségeit. Amennyiben az utólagos ellenőrzést az Állami Számvevőszék vagy a pénzügyminiszter rendeli el, az utólagos ellenőrzésnél az általuk megállapított szempontokat kell elsődlegesen figyelembe venni.
(2) A tv. 163. §-ában foglaltak alapján az utólagos ellenőrzés kiterjed minden olyan tevékenységre, amelynek ellenőrzése a tv. rendelkezései szerint a vámhatóság hatáskörébe tartozik.
(3) A vámhatóságok által végzett utólagos ellenőrzéseket, azok szükségességét és gyakoriságát összehangoltan kell megállapítani. Ennek érdekében az országos parancsnokság az utólagos ellenőrzések végrehajtására - a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit figyelembe véve - irányelveket adhat ki.
234. §
(1) Az utólagos ellenőrzésről szóló értesítésnek tartalmaznia kell:
a) az ellenőrzést végző vámhatóság megnevezését, iktatószámát;
b) az ellenőrzött személy, szervezet megnevezését;
c) a vizsgálat célját, témakörét és azt az időszakot, amelyre a vizsgálat irányul;
d) azokat a jogszabályokat, amelyeken az ellenőrzés alapul;
e) az ellenőrzés megkezdésének, tervezett befejezésének időpontját és figyelmeztetést az f) pontban és a tv. 167. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségre;
f) az utólagos ellenőrzésben való közreműködésre és annak technikai feltételei biztosítására való felhívást;
g) a vámhatóság vezetőjének aláírását, a vámhatóság bélyegzőlenyomatát és a keltezést.
(2) Az utólagos ellenőrzést akkor nem kell előzetesen bejelenteni, ha arra olyan információk alapján kerül sor, amelyekből a vámhatóság alaposan feltételezheti, hogy az ellenőrzött személy a vámigazgatási eljárással vagy vámterhekkel kapcsolatban jogsértő cselekményeket követett el.
(3) Az utólagos ellenőrzésről az érdekeltet akkor is értesíteni kell, ha az értesítés nem előzetes bejelentéssel történik. Ilyen esetben az írásbeli értesítést az ellenőrzés megkezdésekor az ellenőrzött részére átadott megbízólevél helyettesíti.
(4) Az utólagos ellenőrzést végző vámhatóság parancsnoka dönt abban a kérdésben, hogy az utólagos ellenőrzésről az érdekeltet előre értesítik vagy nem.
(5) A tv. 165. §-ának (3) bekezdése szerinti jegyzőkönyvben rögzített megállapításokat igazoló, bizonyító okmányokat, könyveket, nyilvántartásokat kell elsősorban bevonni. Az okmányokról az ellenőrzött kérelmére akkor kell másolatot hagyni, ha a másolatok elkészítésének feltételeit az ellenőrzött saját költségére biztosítja.
(6) Az utólagos ellenőrzésről szóló értesítésben megjelölt vizsgálati időtartamra vonatkozóan az ellenőrzött az értesítés átvételének időpontjától az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv átvételének napjáig helyesbítést, módosítást, vámvisszatérítést, vámelengedést vagy mérséklést vagy más olyan eljárást, amely a vámteherrel kapcsolatos fizetési kötelezettségét, helyzetét megváltoztatja, nem kezdeményezhet. Ha ilyen intézkedésre mégis sor kerül, azokat az utólagos ellenőrzés megállapításainál nem lehet figyelembe venni.
235. §
(1) A tv. 166. §-a (1) bekezdésének rendelkezései alapján az ellenőrzésre indokolt esetben a tevékenység folytatásának szünetében, illetőleg az ott meghatározott időtartamon kívül is sor kerülhet. Ilyen esetek lehetnek pl. ha az üzemen kívül lévő gazdálkodónál az ellenőrzést jogszabály rendeli el vagy azt vám-, adó-, jövedéki érdekek indokolják.
(2) Az ellenőrzést végzők részére kiadandó megbízólevélnek tartalmaznia kell:
a) az ellenőrzést elrendelő vámhatóság megnevezését, adatait, bélyegzőlenyomatát és vezetőjének aláírását;
b) az ellenőrzött személy vagy szervezet megnevezését;
c) az ellenőrzés alapját képező jogszabályok felsorolását;
d) a vizsgálatot végzők megnevezését, megbízásuk tartalmát;
e) felkérést az ellenőrzést végző tevékenységének elősegítésére, támogatására, a vele való együttműködésre.
(3) A tv. 166. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján az ellenőrzés megkezdésekor tisztázni kell, hogy az ellenőrzött tevékenységét a más tulajdonában levő lakás vagy ingatlan mely helyiségeiben, részeiben végzi. Az ellenőrzést a tv. rendelkezései alapján csak az ellenőrzött által használt helyiségekben, helyeken lehet lefolytatni. A mindezekre vonatkozó adatokat lehetőleg a tulajdonos és a bérlő között létrejött szerződés alapján kell megállapítani. A tulajdonos által használt helyiségekben, területeken ellenőrzést tartani csak alapos gyanú esetén, a szabálysértési, illetőleg a büntetőeljárásra vonatkozó szabályok alkalmazásával lehet.
236. §
(1) A tv. 168. §-ában foglaltak alapján az ellenőrzést általában akkor célszerű felfüggeszteni, ha az ellenőrzött üzleti, számviteli könyveit, nyilvántartásait nem vezeti naprakészen, bizonylatait áttekinthetetlen módon kezeli, illetőleg alapos a gyanú arra, hogy az üzleti könyvek, nyilvántartások nincsenek összhangban a bizonylatokkal.
(2) Az ellenőrzés felfüggesztése esetén az ellenőrzöttet a hiányosságok megszüntetésére írásban kell felszólítani és tájékoztatni kell a tv. 168. §-ának (2) bekezdésében foglaltakról. A törvényben előírt határidő megtartásának ellenőrzése érdekében a felszólítást tértivevénnyel kell postázni vagy az ellenőrzöttel annak átvételét igazoltatni kell. A szakértői költségek ilyen esetben az ellenőrzöttet terhelik.
237. §
(1) Az utólagos ellenőrzésről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az ellenőrzést végző vámszerv megnevezését, az ellenőrzést végzők nevét;
b) az ellenőrzés kezdő és befejező időpontját;
c) az ellenőrzés tárgyát, az annak alapját képező jogszabályok felsorolását, az ellenőrzéssel érintett időszakot;
d) az ellenőrzést végzők megállapításait, a tisztázott tényállást, annak bizonyítékait;
e) az esetlegesen tapasztalt hiányosságok megszüntetésre vonatkozó javaslatokat;
f) az ellenőrzést végző vámhatóság intézkedéseit;
g) utalást arra, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakra az ellenőrzött a törvényben meghatározott határidőn belül észrevételeket tehet;
h) az ellenőrzést végzők aláírását.
(2) Az utólagos ellenőrzést annak megkezdésétől számított hatvan napon belül be kell fejezni. Indokolt esetben az ügyfél értesítésével a vizsgálat meghosszabbítható.
(3) Az ellenőrzés befejező időpontjának a vizsgálati jegyzőkönyv átadásának napját kell tekinteni. Amennyiben az ellenőrzött a törvényben előírt határidőn belül a jegyzőkönyvben foglaltakra észrevételeket tett, és azok alapján a vizsgálat folytatása szükséges, az ellenőrzést végző vámhatóság a vizsgálatot folytatja. Ilyen esetben az esetleges új bizonyítékokról, adatokról kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ellenőrzés befejező időpontjának ez esetben a kiegészítő jegyzőkönyv átadásának időpontját kell tekinteni.

vámigazgatás

alapvető rendelkezések

(a tv. 173. §-ához)

238. §
(1) A közúti határátkelőhelyek üzemeltetője a vámszervezet. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a közúti határátkelőhelyeken a vám- és pénzügyőrségi és a határőrizeti szerveken kívül bármely más szerv vagy vállalkozó csak az országos parancsnokságnak a HOP-pal együttesen kiadott engedélyével folytathat tevékenységet.
(2) Új határátkelőhely megnyitása esetén a határátkelőhely rendjéért felelős szerv a forgalmi rendet - az országos parancsnokság véleményének figyelembevételével - úgy köteles megszervezni, kialakítani, létesítményeit elkészíteni, hogy az elősegítse az államhatáron át lebonyolódó személy- és áruforgalom zavartalan, gyors és hatékony vámellenőrzését.
(3) A közúti határátkelőhely kettőszáz méteres körzetében kamionterminálon kívül egyéb ipari vagy kereskedelmi szolgáltató jellegű tevékenység nem folytatható, ilyen célra építmény nem létesíthető.
(4) Kamionterminál a teherforgalom gyors lebonyolítása, a határátkelőhely és a bevezető közút tehermentesítése érdekében az országos parancsnokság engedélyével létesíthető. Az építésre az országos parancsnokság pályázatot köteles kiírni.
(5) A kamionterminál a határátkelőhely területéhez közvetlenül csatlakozó vagy a határátkelőhelyről zárt pályán megközelíthető olyan körülkerített, zárt terület- és épületegyüttes, amely a tehergépjárművek parkolását, az áruk/vámáruk átrakását, vámkezelését, átmeneti megőrzését szolgálja. A kamionterminálra a be-, illetve onnan kilépés csak a vámhivatal ellenőrzése mellett történhet.
(6) A terminál alapterületét, kiszolgáló egységeit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a határátkelőhely napi átlagos forgalma legalább harmincöt százalékának befogadására alkalmas legyen.
(7) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik a terminál területén csak a vámhatóság, illetve azok a szervezetek, hatóságok tevékenykedhetnek, létesíthetnek szolgálati helyet, irodát, amelyeknek az országos parancsnokság erre engedélyt adott. Ilyenek lehetnek különösen: a növény- és állategészségügyi szolgálat, a pénzintézet, a szállítmányozók, a vámügynök, a Közúti Igazgatóság, a biztosítóintézet, az orvosi szolgálat. A terminál tulajdonosa, üzemeltetője köteles a kulturált munkavégzést biztosító irodahelyiséget, raktárt - a vámfelügyeletet ellátó vámhivatalnak ingyenesen, másoknak a szerződésben foglalt feltételekkel - rendelkezésre bocsátani. A vámhivatal a közüzemi díjakat külön mérőn regisztrált fogyasztásnak megfelelően téríti meg.
(8) A terminál területén az áru felett rendelkezésre jogosulton és az áru szállítóján kívül csak azok az állandó szolgálatot teljesítő személyek tartózkodhatnak, akik belépési engedéllyel rendelkeznek.
(9) A terminál területén kis- és nagykereskedelmi egység, vendéglátóipari, ipari, mezőgazdasági szolgáltatást nyújtó cég, egyéni vállalkozó üzlethelyiséget, irodát, telephelyet nem létesíthet.
239. §
(1) A határátkelőhelyek ideiglenes áruszállítás céljából történő megnyitását az országos parancsnoksághoz benyújtott írásbeli kérelemmel kell kérni. A kérelemben fel kell tüntetni a kért határmegnyitás pontos helyét, az engedélyezni kért nyitvatartási időt, az ideiglenesen megnyitni kért határátkelőhelyen lebonyolítani tervezett forgalom várható nagyságát, valamint a kérelem indokait.
(2) Az országos parancsnokság a kérelemben foglaltakat a HOP-pal, továbbá a KHVM-mel, továbbá az állat- és növényegészségügyi hatóságokkal egyezteti. Döntését a kérelmezővel határozatban közli, melyről a területileg illetékes vámhivatalt is értesíti. A vámhivatal az ideiglenesen megnyitott határátkelőhely forgalmát az engedélyben foglaltaknak megfelelően ellenőrzi.
(3) Az illetékes vámhivatal a kérelmezővel megállapodást köt a tv. 144. §-ának (10) bekezdésében meghatározott költségtérítésre vonatkozóan. A megállapodásban kell rögzíteni a vámellenőrzés hatékony lebonyolításával kapcsolatban a kérelmezőt terhelő közreműködés formáit és tartalmát is.
240. §   A vámszervezet a Pénzügyminisztérium költségvetési fejezetén belül önálló központi költségvetési szervként működik. Létszámát jogszabályban meghatározott feladataitól függően a pénzügyminiszter állapítja meg.

a vámszervezet szervei

241. §
(1) Hatósági jogkörrel rendelkező vámhatóságok: az alsó fokú (helyi) szervek közül a vámhivatal, a vámhivatali kirendeltség, a nyomozó, valamint a szabálysértési hivatal, a vámáruraktár, a középfokú szervek közül a vámszervezet fővárosi szerve és a vámszervezet területi szervei, valamint a központi repülőtéri vámszerv (a továbbiakban: területi vámszervek), valamint a felsőfokú szerv, a vámszervezet központi (országos) szerve: a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, továbbá az országos parancsnok.
(2) Hatósági jogkörrel nem rendelkező szervek: az alsó fokú szervek közül az anyagi javak őrzésére, kísérésére létrehozott szerv, továbbá azok a középfokú szervek, amelyek feladata a vámszervezet technikai, anyagi eszközökkel való ellátása, vámadatok számítástechnikai feldolgozása és a külkereskedelmi statisztika szolgáltatása, a vámkezeléshez szükséges laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, továbbá az állomány alapképzése és továbbképzése, valamint az egészségügyi, szociális, kulturális ellátás megszervezése.

a vámszervezet egyes szerveinek hatásköre

242. §   Az alsó fokú szervek
a) végzik az áruk vámkezelését, kiszabják, beszedik, helyesbítik és - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - visszatérítik a vámot és az azzal együtt beszedendő forgalmi adókat, illetéket, pótlékokat és a vámigazgatási bírságot, az egyéb költségeket, határoznak a vámfelügyelet kérdésében;
b) ellátják a jövedéki ellenőrzéssel és adóztatással kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott első fokú hatósági feladatokat;
c) intézkedéseket tesznek a vámszervezet hatáskörébe utalt jogszabálysértések megelőzésére, felderítésére;
d) törvényben meghatározott körben nyomozó, továbbá szabálysértési hatósági jogkört gyakorolnak;
e) eljárnak azokban az ügyekben, amelyeket törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet hatáskörükbe utal.

a területi vámszervek feladata és hatásköre

243. §   A területi vámszerv:
a) irányítja, felügyeli és ellenőrzi a működési területén létesített alsó fokú szervek tevékenységét;
b) eljár azokban a vám-, jövedéki és adóügyekben, amelyeket a jogszabály első fokú hatáskörébe utal;
c) elbírálja az irányítása alá tartozó alsó fokú szervek első fokú határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket;
d) külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatósági jogkört gyakorol;
e) végzi a külön jogszabállyal feladatkörébe utalt szakmai, szervezési, szolgálati, személyügyi, fegyelmi, oktatási, gazdálkodási és egyéb ügyek intézését.

a vámszervezet központi szervének feladatai és hatásköre

244. §
(1) Az országos parancsnokság
a) biztosítja a vámszervezet alsó és középfokú szervei működését, továbbá végzi e szervek tevékenységének irányítását, felügyeletét és ellenőrzését;
b) első fokon jár el azokban az ügyekben, amelyeket törvény vagy más jogszabály első fokú hatáskörébe utal;
c) másodfokon jár el a területi szervek első fokú határozatai ellen benyújtott jogorvoslatok esetében;
d) felügyeleti jogkört gyakorol a jogszabály által felügyeleti hatáskörébe utalt ügyekben;
e) intézi, illetve felügyeli a vámellenőrzéssel és vámkezelésekkel összefüggő hatáskörébe utalt nemzetközi vámigazgatási ügyeket;
f) jogszabály által hatáskörébe utalt nyomozó hatósági jogkört gyakorol;
g) a határőrséggel egyetértésben intézkedik ideiglenes határátkelőhelyek megnyitására;
h) intézi a jogszabállyal feladatkörébe utalt szakmai, szervezési, szolgálati, személyügyi, oktatási, gazdálkodási és egyéb ügyeket;
i) biztosítja, irányítja és ellenőrzi a vámszervezet szerveinek vámstatisztikai és egyéb adatfeldolgozással és adatszolgáltatással kapcsolatos tevékenységét;
j) engedélyezi a mellékúton történő áruszállítást.

az országos parancsnok önálló hatósági jogköre

245. §   Az országos parancsnok másodfokon jár el az országos parancsnokság határozatai ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek tekintetében, valamint törvényességi felügyeleti jogkört gyakorol azok esetében.

egyes kényszerítő eszközök alkalmazásának szabályai

(a tv. 179-189. §-aihoz)

246. §   A vegyi vagy elektromos sokkoló eszköz helyett ezek hiányában alkalmazandó más eszköz is csak a vámszervezet részére rendszeresített eszköz lehet.
247. §   A kényszerítő eszközök alkalmazását követően a pénzügyőr elöljárója vizsgálja annak szükségességét, jogszerűségét, az arányosság követelményének megtartását, melynek során
a) meghallgatja azt, aki a kényszerítő eszköz alkalmazása során megsérül, valamint az eseménynél jelenlévő személyeket;
b) szükség esetén tisztázza a pénzügyőr jelentésében észlelt ellentmondásokat;
c) megállapításairól részletes jelentést készít. Ha a megállapítása szerint a kényszerítő eszközök alkalmazására törvényes feltételek hiányában került sor, az intézkedő pénzügyőr ellen az eset súlyának megfelelő eljárást kezdeményez.
248. §   A pénzügyőrség felkérésére a rendőrség az útzárat a rendőrségi törvény 51. §-a alapján saját hatáskörében, saját intézkedésének részeként a pénzügyőrökkel együttműködve alkalmazza. Az intézkedés jog- és szakszerűségéért a rendőrség felel.
249. §   A tv. 184. §-ának (7) bekezdésében írt büntető- és fegyelmi eljárás kizárja egymást.
250. §   A tv. 185. §-ának c) pontjában írt esetben azzal szemben használható a fegyver, aki a nála lévő fegyver vagy más veszélyes eszköz letételére irányuló pénzügyőri felszólításnak nem tesz eleget és magatartása a fegyver vagy a más veszélyes eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal.

hatóságok, fegyveres testületek és rendvédelmi szervek együttműködési kötelezettsége

(a tv. 190-193. §-aihoz)

251. §
(1) A tv. 191. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a vámszervezet szervei és az ott felsorolt társszervek, hatóságok együttműködési megállapodásokat köthetnek és ennek alapján vagy e nélkül is kötelesek felkérésre közös ellenőrzési cselekményekben részt venni és ezek során egymást tevékenységükben támogatni. Az együttműködés a tv., valamint az adatszolgáltatásra vonatkozó más jogszabályok rendelkezései keretein belül kiterjed az egymás részére való adatszolgáltatásra is.
(2) A vámszervezet szervei kötelesek az államhatáron át lebonyolódó áruforgalom vámellenőrzése során észlelt minden olyan körülményt, amely összefügg a határőrség tevékenységével, feladataival, a határátkelőhelyen működő határőrizeti szerv tudomására hozni.
(3) A vámszervezet szervei a más hatóságok, intézmények, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek által átadott vámárukat kötelesek leltár szerint átvenni és a továbbiakban azokkal kapcsolatban az általános szabályok szerint eljárni.
(4) A határátkelőhely rendjének fenntartása - a veszélyhelyzet esetét kivéve - nem akadályozhatja a vámellenőrzést. A határátkelőhely rendjének kialakításakor az országos parancsnokság véleményét figyelembe kell venni.

fuvarozók és szállítmányozók külön kötelezettségei

(a tv. 194. §-ához)

252. §
(1) A fuvarozó köteles a menetrendszerűen közlekedő járműveknek a határállomáson való tartózkodási idejét az országos parancsnoksággal egyeztetve úgy megállapítani, hogy az alatt az ellenőrző vizsgálat elvégezhető legyen. A határt átlépő járművek menetrendjét, valamint annak minden változását közölni kell az országos parancsnoksággal. A határállomás állomásfőnökségének (kezelőjének) a nagyobb késéseket, a járművek elmaradását vagy menetrenden kívüli közlekedését a határvámhivatallal olyan időben kell közölnie, hogy a vámellenőrzés végrehajtható legyen.
(2) A fuvarozó, a posta és a szállítmányozó az ellenőrző vizsgálathoz szükséges munkaerőt és segédeszközt (különösen: létra, lámpa, bontóeszköz) minden esetben, a vámvizsgálathoz pedig csak akkor köteles szolgáltatni, ha az határvámhivatalnál történik.
(3) A tv. 194. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában a fuvarozó és a posta gondoskodik arról is, hogy a nem kereskedelmi forgalomra vonatkozó törvényi rendelkezések érvényesítésénél - a törvény 1. számú mellékletének 1. pontjában foglalt előírással összhangban - a természetes személyek számára külföldről érkező vámárukat kizárólag akkor vámkezeljék, ha azok ellenszolgáltatás nélkül érkeznek a címzett részére.
(4) Vámárut más járműbe átrakni csak vámhivatali ellenőrzés mellett szabad. A fuvarozó által fuvarozott vámáru - ha a vámhivatal értesítésére nincs mód - a vámhivatal ellenőrzése nélkül is átrakható. Ilyen esetben az átrakó fuvarozónak a vámáru azonosságát biztosítania kell és a vonatkozó fuvarlevél mellé az átrakás szükségességének okát és az átrakásnál közreműködők nevét is tartalmazó jegyzőkönyvet kell csatolnia.
(5) A fuvarozó a vámáru kényszerkirakását a vámhivatal előzetes engedélye nélkül is végrehajthatja, erről azonban köteles a legközelebbi vámhivatalt a lehető legrövidebb időn belül értesíteni, és a vámárut változatlan állapotban megőrizni.
(6) A fuvarozó, a posta és a szállítmányozó a telephelyén köteles a vámkezelést végző részére - a helyi sajátosságokat is figyelembe véve - a megfelelő munkavédelmi tájékoztatást megadni és betartatni.

hajózási forgalom

(a tv. 196. §-ához)

253. §
(1) A tv. 196. §-ának (3) bekezdése alkalmazásában amennyiben nincs lehetőség a kényszerkikötésről a legközelebbi vámhivatal értesítésére, a vízi jármű parancsnoka a kényszerkikötést annál a vámhivatalnál köteles bejelenteni, ahol belföldön legközelebb megáll. Ez a vámhivatal köteles a kényszerkikötés körülményeit vizsgálni, és a vizsgálata eredményének megfelelően eljárni.
(2) Az ellenőrző vizsgálatkor bejelentett kikötési igényt a határvámhivatal köteles a kikötés helye szerint illetékes belterületi vámhivatallal olyan időpontban közölni, hogy ez a vámhivatal a vízi jármű ellenőrzéséről gondoskodni tudjon.
(3) Külföldi vízi jármű belföldi kikötőben vagy különleges medencében való tartózkodása ideje alatt vámhivatali felügyelet alatt van. Ez a rendelkezés irányadó a kiviteli ellenőrzés alá vont árut szállító belföldi vízi járműre is.

légiforgalom

(a tv. 198. §-ához)

254. §   Amennyiben az arra illetékes belföldi szervek légi jármű le-, illetőleg felszállását a tv. 198. §-ának (1) bekezdésében meghatározott repülőtéren kívül más repülőtéren engedélyezik, kötelesek erről a területileg illetékes vámhivatalt olyan időpontban értesíteni, hogy az a légi jármű és rakománya ellenőrzését el tudja végezni.

postaforgalom

(a tv. 199-202. §-aihoz)

255. §
(1) A külföldi feladó által kiállított vámárunyilatkozat átadásával kérhető a vámmentesen vámkezelhető postacsomag vámkezelése. A vámhivatal az árunyilatkozaton feltüntetett vámáru megnevezés és értékmegjelölés alapján dönt az alkalmazandó vámvizsgálat módjáról.
(2) A Magyar Posta az ügyfél vagy megbízottja személyes megjelenése és kérelme alapján mágneslemezen rögzíti, majd a felügyeletet ellátó vámhivatalnak adja át a postaküldemény belföldi forgalom számára való vámkezelés iránti kérelmét. A vámáru címzettje kérheti a postaküldemények megosztását, megosztás nélküli visszaküldését vagy az államnak ellenszolgáltatás nélküli felajánlását. A külföldre való kiszállításig vagy a vételre való felajánlás elfogadásáig a vámáru a posta raktárában marad.
(3) A vámhivatal a vámkezelés számítógépes feldolgozása során számítógépes úton igazolást állít ki az ügyfél részére a vámkezelt vámáruról, melyet a posta útján kézbesít.
256. §
(1) A külföldre feladott postaküldemények kiviteli eljárásban való vámkezelésére előzetes vámvizsgálat megtartásával „Részletes jegyzék” kiállításával vagy vámvizsgálat alapján EV benyújtásával kérhető.
(2) A küldemény külföldre történő kiléptetését nem kereskedelmi forgalomban „Zárlatjegyzék”-en a posta, kereskedelmi forgalomban az EV-n a vámhivatal igazolja.
257. §   A posta a beszedett vámterheket a vámhivatallal történt egyeztetés után, havonta - a tárgyhót követő hó 8. napjáig - köteles átutalni a vámhivatal felügyeletét ellátó területi parancsnokság vámbevételi számlájára.

vámügynök, vámügynökség

(a tv. 203-208. §-aihoz)

258. §
(1) A vámügynöki tevékenység végzésére feljogosító működési engedély iránti kérelmet az országos parancsnokságra kell benyújtani, a tv. 204. §-ában meghatározott feltételek meglétének igazolásával.
(2) A működést engedélyező határozat tartalmazza a tevékenység végzéséhez adott jogosultságokat is. Vámraktárra vonatkozó engedély a 103. § (2)-(4) bekezdései szerint adható.
259. §   A vámügynöki működési engedély alapján bármely vámhivatalnál végezhető vámközvetítés.
260. §
(1) A vámügynök a székhelyén vagy telephelyén is folytathatja a vámközvetítést.
(2) Az (1) bekezdés esetén a székhely vagy telephely kialakítására a vámraktárra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy a járműforgalom lebonyolításához, illetőleg a járművek várakozásához szükséges területet a székhelyen vagy telephelyen a vámraktár és az irodahelyiség(ek) közvetlen szomszédságában, más forgalomtól elkülönítetten kell biztosítani.
(3) A vámügynök telephelyén szolgálati helyet vagy állandó felügyeletet a vámhatóság akkor létesíthet, ha azt a forgalom indokolja és tárgyi, személyi feltételei biztosítottak. A szolgálati hely vagy állandó felügyelet létesítése nem veszélyeztetheti a vámhivatal egyéb feladatainak zavartalan ellátását. A vámügynök székhelyén vagy telephelyén működő szolgálati hely vagy állandó vámfelügyelet a vámhivatal áruvizsgálatra kijelölt helye.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a vámügynök által saját nevében és saját számlájára kért vámkezelésnél szemledíjat fizetni nem kell.
261. §   A vámügynök székhelyén vagy telephelyén működő szolgálati hely a vámhivatal hivatalos helye, ott bárki kérhet - az általános szabályok szerint - vámkezelést. A vámügynök tűrni köteles az ezzel kapcsolatos járműforgalmat is, az áruvizsgálathoz szükséges eszközök és személyzet biztosítására azonban nem kötelezhető.
262. §   A vámügynök a vámhivatal által üzemeltetett vámraktárban, vagy más szolgálati helyen is folytathat vámközvetítést, ha számára a vámhivatal bérleti díj ellenében állandó elhelyezést biztosít. Amennyiben az elhelyezést kérők száma meghaladja a rendelkezésre álló helyet, az országos parancsnokság pályázattal hirdeti meg az elhelyezést.
263. §   Az államhatáron működő vámközvetítő és a vámközvetítéssel is foglalkozó szállítmányozó számára akkor adható működési engedély, ha a határvámhivatalnál biztosított vagy biztosítható az állandó elhelyezés. Amennyiben az elhelyezést kérők száma meghaladja a rendelkezésére álló helyet, az országos parancsnokság pályázattal hirdeti meg az elhelyezést.
264. §   A működési engedély visszavonása esetén a vámügynök ebben a minőségben új megbízást nem fogadhat el, a folyamatban levő vámkezeléseit és ezekkel összefüggő ügyeit pedig a szükséges időn, de legfeljebb 30 napon belül köteles végleg rendezni.

egyéb rendelkezések

(a tv. 1. számú mellékletéhez)

265. §
(1) A tv. 1. számú mellékletének 1. pontjában foglalt rendelkezések szerint természetes személy részére fuvarozó, posta vagy más természetes személy közreműködésével érkező vámáru akkor vámkezelhető, ha az ellenszolgáltatás nélkül érkezik a kedvezményezett részére.
(2) A tv. 1. számú melléklete alapján történő vámkezelésnél a tv. 15. §-ában meghatározott vámterhet a tv. 12. § (3) bekezdésének alkalmazása esetén - ha nemzetközi egyezmény eltérően nem rendelkezik - a 15%-os átlagvám mellett kell a vámkiszabáskor alkalmazni.
(3) Az utas a tv. 1. számú melléklete 1. pontjában meghatározott árumennyiséget az útiholmiként vámkezelhető mennyiségen felül hozhatja be, illetőleg viheti ki.
(4) A tv. 1. számú melléklete 1. pontjában meghatározott mennyiségi kereteket alkalmazni kell olyan esetekben is, amikor a külföldről természetes személy részére beküldött vámárut nem fuvarozó vagy a posta, hanem természetes személy hozza be.
266. §
(1) Nem kereskedelmi forgalomban a természetes személyek által behozott, vagy általuk fuvarozásra külföldön feladott vámáruk után nem kell a vámot megfizetni, ha azok személyenkénti együttes értéke a 22. §-ban meghatározott érték ezer forintra kerekített tíz százalékát nem haladja meg. Ezt a kedvezményt - a (3) bekezdésben meghatározottakon túl - a vámkedvezményes értékhatárt meghaladó egyedi értékű árura nem lehet alkalmazni. A kedvezményt egy árura összevonni együttutazó családtagok esetében sem lehet. Ez a kedvezmény az utast többszöri beutazás esetén is csak naponta egy alkalommal illeti meg.
(2) Nem kereskedelmi forgalomban a természetes személyek részére fuvarozóval vagy a posta útján külföldről ellenszolgáltatás nélkül beküldött vámáruk után nem kell a vámot megfizetni, ha azok címzettenkénti együttes értéke a 22. §-ban meghatározott érték ezer forintra kerekített tíz százalékát nem haladja meg. Ezt a kedvezményt a vámkedvezményes értékhatárt meghaladó egyedi értékű árura nem lehet alkalmazni.
(3) A tv. 124. §-ában foglaltakra figyelemmel az (1) és (2) bekezdésben meghatározott vámkedvezmény nem alkalmazható a vámbűncselekmény (csempészet, vámorgazdaság), vámszabálysértés tárgyát képező vámárukra, továbbá a vámraktárban átvett vámárukra.
267. §
(1) Az utas - a szóbeli árunyilatkozatadási lehetőség kivételével - EV kiállításával köteles kérni vámárui vámkezelését. Az együtt utazó családtagok kiállíthatnak közös EV-t is, ekkor a 44. rovatba a további családtagok útlevél számát is fel kell tüntetni.
(2) Az utas kérelmére a belföldi forgalom számára vámkezelt vámárut a határvámhivatal csak a vámteher megfizetése után adhatja ki.
268. §
(1) Az utas szóbeli árunyilatkozattal kérheti a vámárui vámkezelését az alábbi esetekben:
a) a vámáruk egyedi vagy összértéke - a d) pont kivételével - a vámkedvezmény igénybevételével vámkezelhető értéket nem haladja meg és nem minősül kereskedelmi mennyiségű vámárunak;
b) a vámkezeléshez államigazgatási szerv engedélye nem szükséges;
c) ha külföldön feladott poggyászainak későbbi vámkezelésekor a vámkedvezményt nem kívánja igénybe venni;
d) ha a Vámjegy alkalmazásának feltételei fennállnak.
(2) Az utas írásbeli vagy szóbeli árunyilatkozatot köteles adni. Egy vámkezelés alkalmával nincs lehetőség mindkettő együttes alkalmazására.
269. §
(1) A kilépő utas a (2) bekezdésben foglaltak kivételével szóbeli árunyilatkozattal kérheti áruinak kiléptetését. Az utas - kiviteli nyilatkozat kitöltésével - kérheti a szóbeli árunyilatkozat adással kivihető értékesebb árui kivitelének a vámhivatal által, a vámmentes visszahozatal érdekében történő igazolását. Ilyen esetben a kiléptetést a vámhivatalnak igazolnia kell.
(2) Az utasnak EV kiállításával írásbeli árunyilatkozattal kell a vámkezelést kérnie:
a) ha az útiholmi kivételével az áru egyedi vagy összértéke vagy mennyisége alapján a kivitel kereskedelmi forgalomnak minősül;
b) garanciális cserére vagy javításra történő kivitelnél;
c) ideiglenes kivitelnél, ha a tv. vagy e jogszabály eltérően nem rendelkezik.
270. §
(1) A tv. 1. számú melléklete 1. pontjában meghatározott mennyiségi keretet meghaladó mennyiségű vámáru vámkezelése esetén az utas az alábbi lehetőségek közül választhat:
a) az összes behozott vámárut a kereskedelmi forgalomra érvényes szabályok szerint kéri vámkezelni, ha ennek a tv. 1. számú melléklete 2. pontja szerint nincs akadálya;
b) a határvámhivataltól a vámárut külföldre visszaviszi;
c) a meghatározott mennyiségi keretet meghaladó mennyiségű vámárut az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlja, s a többi vámáruját a nem kereskedelmi árukra vonatkozó szabályok szerint kéri vámkezelni. Ilyen esetben külön árunyilatkozatot kell benyújtani a felajánlott és a vámkezelni kért vámárura.
(2) Ajándékként, természetes személy részére beérkező vámáruk esetében, ha annak mennyisége az tv. 1. számú melléklete 1. pontjában meghatározott mennyiséget meghaladja, a címzett az alábbi lehetőségek közül választhat:
a) az összes ajándékba érkezett vámárut a kereskedelmi forgalom szabályai szerint kéri vámkezelni, ha ennek a tv. 1. számú melléklete 2. pontja szerint nincs akadálya;
b) az ajándékküldeményt - megbontás nélkül - külföldre visszaküldi vagy az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlja;
c) a meghatározott mennyiségi keretet meghaladó mennyiségű vámárut az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlja, s a többi vámáruját a nem kereskedelmi árukra vonatkozó szabályok szerint kéri vámkezelni. Ilyen esetben külön árunyilatkozatot kell benyújtani a felajánlott és a vámkezelni kért vámárukra.
(3) Az (1) és (2) bekezdés b) és c) pontjai alkalmazására akkor is lehetőség van, ha az áru(k) összértéke miatt minősül(nek) kereskedelmi forgalmúnak. A c) pont alkalmazásában ez esetben az értékhatárt meghaladó értékű áru(k) ajánlandók fel, s az így a nem kereskedelmi értékhatár alá tartozó vámáruk már a nem kereskedelmi forgalom szabályai szerint vámkezelendők.
(4) Az (1) és (3) bekezdésében foglaltakat a kivitelre kerülő árukkal kapcsolatban is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a mennyiségi keretet meghaladó mennyiségű áru belföldre visszahozható, illetve - amennyiben a vámhivatalnál való raktározására lehetőség van - a vámhivatalnál raktározható.
(5) Természetes személy által kereskedelmi forgalomban vámkezelt vámáruk/áruk esetén az EV okmányt az adószám feltüntetése nélkül lehet kiállítani.
(6) Nem tagadható meg a tv. 1. számú melléklete 1. pontjában meghatározott mennyiségi keretet meghaladó vámáru kiviteli vámkezelése, ha a természetes személy a vámkezelést a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 67. §-ának d) pontja, 68. §-ának (3) bekezdése vagy 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kezdeményezi és a kivitelre a devizatörvényben foglalt feltételek alapján kerül sor.
(7) Nem tagadható meg az e rendelet 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt meghaladó vámáru kiviteli vámkezelése, ha a természetes személy a vámkezelést a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 67. §-ának d) pontja, 68. §-a (2) bekezdésének b) pontja, 68. §-ának (3) bekezdése vagy 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kezdeményezi és a kivitelre a devizatörvényben foglalt feltételek alapján kerül sor.
271. §   A természetes személy által behozott vagy részére beérkezett és engedély hiányában vagy valamely korlátozás miatt nem vámkezelhető vámáru külföldre visszavihető vagy visszaküldhető.
272. §
(1) Az utasok vámteher fizetési kötelezettségüket - a tv. 132. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra is tekintettel - az alábbiak szerint teljesíthetik:
a) a devizatörvény rendelkezései szerint kivihető (behozható) forintösszegek felhasználásával;
b) külföldi fizetőeszköz átváltásából származó forint összeggel, továbbá csekk vagy bankkártya felhasználásával;
c) a kiutazás előtt vámbiztosíték címén befizetett összegek vámteher címén való elszámolásának kérésével.
(2) A vámhivatalnak a vámkezeléskor alkalmazni kell az áruforgalomra vonatkozó korlátozó és tiltó rendelkezéseket.
(3) Ha a természetes személy az esedékes vámot a határvámhivatalnál megfizetni nem tudja, a vámárut a vámraktárba a raktározás szabályai szerint beraktározhatja, vagy külföldre visszaviheti.

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

273. §
(1) Ez a rendelet 1996. április 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet az Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítést célozza. Az irányadó és e rendelet alkotásánál figyelembe vett közelítő jogszabályok:
a) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/1993. Tanácsi Rendelet;
b) a Végrehajtási Utasításokat tartalmazó 2454/1993. Bizottsági rendelet;
c) az 57/1980. (XII. 27.) MT rendelettel kihirdetett GATT Vámérték Egyezmény és Jegyzőkönyv;
d) a 918/1983. (EGK) számú rendelet a vámmentességek jogcímeiről.
(3) A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti:
a) a Vám- és Pénzügyőrségről, valamint a vámjog szabályozásáról szóló 1966. évi 2. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 9/1966. (II. 5.) Korm. rendelet és az azt módosító 61/1990. (X. 1.) Korm. rendelet 13. §-ának (4)-(5) bekezdése;
b) a Magyar Köztársaság államhatárának őrizetéről szóló 40/1974. (XI. 1.) MT rendelet 16. §-a;
c) az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 150. és 151. §-a;
d) a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet és az azt módosító 30/1977. (XI. 19.) PM-KkM együttes rendelet 3. §-a, az 1/1978. (I. 14.) PM-KkM együttes rendelet, a 9/1978. (VI. 4.) PM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése, az 5/1979. (V. 16.) PM-KkM együttes rendelet 2. §-a, a 15/1980. (VI. 26.) PM-KkM együttes rendelet, a 18/1980. (VII. 25.) PM-KkM együttes rendelet 2. §-a, a 37/1980. (XI. 18.) PM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése, a 18/1981. (VII. 29.) PM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése, a 22/1981. (VIII. 6.) PM-KkM együttes rendelet, az 59/1981. (XII. 17.) PM-KkM együttes rendelet, a 12/1982. (IV. 20.) PM-KkM együttes rendelet, a 27/1982. (VI. 12.) PM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése, a 64/1982. (XI. 16.) PM-KkM együttes rendelet, a 6/1983. (III. 9.) PM-KkM együttes rendelet, az 56/1983. (XII. 29.) PM rendelet 4. §-a, az 57/1983. (XI. 29.) PM-KkM együttes rendelet, a 17/1984. (IV. 7.) PM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése, az 56/1984. (XII. 1.) PM-KkM együttes rendelet, a 15/1985. (V. 6.) PM rendelet 4. §-a, a 41/1985. (XII. 17.) PM-KkM együttes rendelet, a 21/1986. (XII. 27.) PM-KkM együttes rendelet, a 8/1987. (III. 19.) PM-KkM együttes rendelet, a 29/1987. (VI. 28.) PM-KkM együttes rendelet, az 56/1987. (X. 30.) PM-KkM együttes rendelet, a 99/1987. (XII. 30.) PM-KeM együttes rendelet, a 11/1988. (IV. 1.) PM-KeM együttes rendelet, a 11/1989. (III. 12.) PM rendelet 4. §-ának (2) bekezdése, a 17/1989. (IV. 1.) PM-KeM együttes rendelet, a 46/1989. (XII. 27.) PM-KeM együttes rendelet, a 14/1990. (VIII. 1.) PM rendelet 2. §-a, a 18/1990. (IX. 29.) PM-NGKM együttes rendelet, a 26/1990. (XII. 27.) PM-NGKM együttes rendelet, a 10/1991. (III. 29.) PM-NGKM együttes rendelet, a 27/1991. (XI. 5.) PM-NGKM együttes rendelet, a 32/1991. (XII. 14.) PM rendelet 2. §-a és melléklete, a 34/1991. (XII. 18.) PM-NGKM együttes rendelet, a 2/1992. (II. 29.) PM-NGKM együttes rendelet, a 7/1992. (IV. 8.) PM-NGKM együttes rendelet, a 20/1992. (VII. 7.) PM-NGKM együttes rendelet, a 31/1992. (XII. 30.) PM-NGKM együttes rendelet, a 8/1993. (III. 2.) PM-NGKM együttes rendelet, a 24/1993. (IX. 23.) PM rendelet, a 25/1993. (IX. 25.) PM-NGKM együttes rendelet, a 26/1993. (IX. 27.) PM-NGKM együttes rendelet, a 29/1993. (XI. 30.) PM-NGKM együttes rendelet, a 30/1993. (XII. 8.) PM-NGKM együttes rendelet és a 37/1993. (XII. 30.) PM rendelet 4. §-a, a 6/1994. (II. 23.) PM-NGKM együttes rendelet, a 7/1994. (II. 25.) PM-NGKM együttes rendelet, a 19/1994. (V. 25.) PM-NGKM együttes rendelet, a 21/1994. (VI. 29.) PM-NGKM együttes rendelet, a 25/1994. (IX. 2.) PM rendelet, a 28/1994. (X. 6.) PM-IKM együttes rendelet, a 35/1994. (XII. 24.) PM-IKM együttes rendelet, a 37/1994. (XII. 28.) PM-IKM együttes rendelet, a 4/1995. (III. 17.) PM-IKM együttes rendelet, a 12/1995. (VI. 8.) PM-IKM együttes rendelet, a 16/1995. (VII. 21.) PM-IKM együttes rendelet, a 19/1995. (VII. 21.) PM-IKM együttes rendelet, a 27/1995. (XII. 26.) PM rendelet, valamint a 2/1996. (I. 9.) PM-IKM együttes rendelet, a (4) bekezdésben foglalt rendelkezések kivételével.
(4) A vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM többször módosított együttes rendelet 68. §-ának (14)-(15) bekezdésében foglalt rendelkezései, valamint a rendelet 9. számú mellékletében közzétett szakvélemény minta alkalmazásának vámjogi szabályozása 1996. december 31-én veszti hatályát.
(5) A 22. § (1) bekezdése alapján az ECU forintértékét először 1996. március hó utolsó szerdáján kell megállapítani és közzétenni.
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 2/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénzforgalmi jellegű bankszámlát vezető pénzintézet a bankszámla megnyitásától számított 15 napon belül köteles a pénzforgalmi jelzőszámot - a számlatulajdonoson kívül - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával és az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósággal közölni.”
b) az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kiviteléről, illetve behozataláról szóló 112/1990. (XII. 23.) Korm. rendelet a következő 13. §-sal egészül ki:
„13. § E jogszabály előírásaitól eltérően nem szükséges behozatali engedély a Vám- és Pénzügyőrség szervei által az 1995. évi C. törvény rendelkezései szerint hatósági eljárás során értékesítésre kerülő vámárukhoz.”
c) a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtására kiadott 113/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet
1. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem kell a környezetvédelmi termékdíjat megfizetni a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 100. §-ának (1) bekezdése, 105. §-a, 106. §-a (1) bekezdésének első mondata, 106. §-ának (2) bekezdése, 109. §-a, 110. §-ának (2) bekezdése, 112. §-a, továbbá 113. §-a alapján történő vámmentes vámkezeléseknél, valamint a hajók üzemanyag tartályában lévő üzemanyag után.”,
2. 7. §-a hatályát veszti.
d) a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 50/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. §-a a következő (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
„(7) A pénzügyminiszter feladatai:
a) az ipari és kereskedelmi miniszter egyetértésével
1. előkészíti a vámjog és a vámeljárás szabályozását szolgáló törvényeket, végrehajtási rendeleteket, illetve e körben - külön felhatalmazás alapján - szabályozási feladatokat is ellát, biztosítja a vámjogi szabályozás hazai joggal és nemzetközi vámjoggal való harmonizálását;
2. a tv. 173. §-ának (5) bekezdésében szabályozott feladatmegosztással összhangban felelős az Európai Unióval kiépülő vámuniót szakmailag megalapozó vámharmonizációs feladatok végrehajtásáért, különös tekintettel a származási szabályok, a vámértékszabályozás és a vámnómenklatúra szerkezetének az Európai Unió országaiban egységesen alkalmazott rendelkezéseivel történő összhang megteremtésének követelményére;
b) koordinálja az Európai Unióval hatályos Társulási Megállapodásban foglalt kötelezettségek végrehajtása keretében a Vámügyi Albizottság hatáskörébe utalt feladatokat;
c) irányítja a nemzetközi szabadkereskedelmi és integrációs feladatokból a vámigazgatásra háruló együttműködési kötelezettségek végrehajtását;
d) biztosítja a vámigazgatás felsőfokú szakirányú képzési rendszerének a nemzetközi követelményekkel való harmonizálását.
(8) A pénzügyminiszter vámigazgatási jogkörében
a) a tv. 1. §-ának 3. a) pontjában meghatározott vámszervezet vezetőjének (a továbbiakban: országos parancsnok) a törvények és más jogszabályok által a szervezet hatáskörébe utalt feladatok ellátása feltételeinek kialakítására és szakszerű végrehajtására irányelvet, tájékoztatót és utasítást adhat. A pénzügyminiszter által kiadott utasítás, irányelv vagy tájékoztató egyedi ügyre nem vonatkozhat, kivéve a felügyeleti jogkörében kiadott, törvény által előírt vámhatósági intézkedések megtételére szóló utasítás;
b) ellenőrzi a vámszervezet hatósági tevékenységét, irányítja és felügyeli a vámszervezet feladatai végrehajtásának törvényességét és szakszerűségét;
c) az államháztartásról szóló törvény szabályai szerint megállapítja a vámszervezet költségvetését, és ellenőrzi annak végrehajtását;
d) irányítja a határátkelőhelyek fejlesztésének feladataival megbízott Tárcaközi Bizottság munkáját, a fejlesztési terveket jóváhagyásra a Kormány elé terjeszti;
e) munkáltatói jogot gyakorol az országos parancsnok tekintetében, kinevezi és felmenti az országos parancsnokot és a helyettesítését ellátó főigazgatókat, ezredesi rendfokozatba előléptet, kezdeményezi a tábornoki rendfokozatban történő előléptetést;
f) jóváhagyja a vámszervezet ügyviteli és működési szabályzatát.”
(7) E rendelet 74. §-a (3) bekezdésének a)-c) pontjaiban említett okmányokat 1997. december 31-ig lehet árunyilatkozatként elfogadni.
(8) Amennyiben a tv. 113. §-a hatálya alá tartozó személy a törvény hatálybalépése előtt érvényes jogszabálynak megfelelően a beköltözést, végleges hazatérést követő 90 napon belül árut rendel külföldről, az számára akkor is vámmentesen vámkezelhető, ha a törvény hatálybalépését követően érkezik be vámkezelésre.
(9) E rendelet 123. §-ának (1)-(2) és a 161. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételeket a rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyek esetében nem kell alkalmazni.
(10) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a tv. 175. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján meghatározza azokat a szolgálati beosztásokat, amelyeket a vámszervezetnél köztisztviselőkkel, közalkalmazottakkal kell betölteni. A jelenleg ilyen beosztásban foglalkoztatott pénzügyőrök státuszának rendezésére az országos parancsnokság 1998. december 31-ig köteles intézkedni. Nem érinti ez a rendelkezés azokat a pénzügyőröket, akik a kijelölt beosztásokban foglalkoztatottak ugyan, de a tv. hatálybalépésének évében az 50. életévüket betöltik.
(11) A törvény hatálybalépésekor kereskedelmi vámszabadterületen tárolt vámáruk/áruk a tv. 209. §-ának (5) bekezdésében meghatározott határidőn belül belföldi rendeltetéssel is kitárolhatók.
(12) A tv. 209. §-ának (5) bekezdése alapján biztosított - a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapos - türelmi idő értelemszerűen vonatkozik a korábban kiadott engedélyek (így különösen: a vámraktárak, konszignációs raktárak, a vámudvaron működő vámraktárak és a vámszabadterületi tevékenység folytatására vonatkozó engedélyek), valamint a bankgarancia nyújtási feltétel alapján kiadott vámjogi kedvezményeket tartalmazó engedélyek türelmi időn belüli változatlan feltétellel történő érvényességére, kivéve azt az esetet, ha az engedély érvényessége a türelmi idő alatt lejár.
(13) A törvény hatálybalépését követően reexpediálási tevékenység folytatása céljából igényelt, raktározási célú vámszabadterület engedélyezésére vonatkozó kérelem elintézésének határideje a tv. 145. §-ának (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően a kérelem beadásától számított harminc nap.

1. számú melléklet a 45/1996. (iii. 25.) korm. rendelethez