Hatályos állapot
Közlönyállapot
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

42/1970. (X. 27.) Korm. rendelet

a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról

belföldön közlekedő gépjárművek biztosítása

1. §
(1) A Magyar Népköztársaság területén minden belföldi és külföldi rendszámú gépjármű üzembentartója a gépjármű által belföldön okozott károk megtérítése céljából e rendelet erejénél fogva - az Állami Biztosítónál - felelősségbiztosításban részesül.
(2) Nem tartoznak e biztosítás hatálya alá az ország területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok külföldi rendszámú gépjárművei; e gépjárművek által okozott károk megtérítése külön jogszabály szerint történik.
2. §
(1) Az Állami Biztosító e felelősségbiztosítás alapján azokat a károkat téríti meg, amelyekért a gépjármű üzembentartója e minőségben a magyar jog szerint felelősséggel tartozik.
(2) Az Állami Biztosító megtéríti a károkozó felelősségéhez mérten a gépjárművel okozott kárt abban az esetben is, ha azért nem az üzembentartó, hanem a gépjárművet eltulajdonító vagy jogtalanul használó (Btk. 304. §) személy felel. Ilyen esetben nem téríti meg az Állami Biztosító a biztosított üzembentartó dologi kárát és a társadalombiztosítási szerv megtérítési követelését.
(3) Az Állami Biztosító megtéríti azt a kárt is, amelyért a biztosított mint munkáltató tartozik felelősséggel, ha az üzemi balesetet gépjármű okozta.
(4) Az Állami Biztosító e felelősségbiztosítás alapján nem téríti meg azt a kárt, amely
a) a károkozó gépjárművön elhelyezett és nem az azzal közlekedők személyi használatára szolgáló tárgyakban keletkezett,
b) sugárzó-anyagok és készítmények hatása, vagy a közegészségügyi hatóság részéről a sugárzás ártalmas következményeinek elhárítása érdekében tett intézkedések folytán keletkezett,
c) a közút burkolatában a gépjármű balesete nélkül következett be,
d) gépjármű munkagépként való használata során keletkezett,
e) az álló gépjárműre, illetve arról való rakodás során annak következtében állott elő,
továbbá azt a kárt, amelyet
f) verseny vagy arra való edzés során idézett elő a gépjármű, végül
g) külföldi rendszámú gépjármű nem magyar állampolgárnak (jogi személynek) okozott.

az ismeretlen gépjármű által okozott károk megtérítése

3. §
(1) Az Állami Biztosító megtéríti a belföldi közúton vagy zárt telepen keletkezett károkat - a 2. §-ban foglalt szabályok alkalmazásával - akkor is, ha a károsult a nyomozóhatóság határozatával bizonyítja, hogy a kárt gépjármű okozta, de az üzembentartó személye nem volt megállapítható.
(2) Külföldi károsult ezen a címen kárának megtérítésében csak akkor részesül, ha hazájában a magyar állampolgárnak azonos esetben kártérítés jár.
(3) Az előző bekezdések szerint fennálló biztosítás nem terjed ki
a) a gépjárművekben keletkezett károkra és
b) a társadalombiztosítási szerv megtérítési követeléseire.

a külföldre távozó gépjárművek biztosítása

4. §
(1) A belföldi rendszámú gépjármű üzembentartója a jogszabályban meghatározott külföldi államok területén a gépjárművel okozott károk megtérítése céljából - a károkozás helyén érvényes jogszabályok szerint - e rendelet alapján biztosításban részesül.
(2) Az Állami Biztosító nem téríti meg e biztosítás alapján a károkozó gépjárművön elhelyezett és magyar személyek vagyontárgyaiban keletkezett károkat, kivéve ha e vagyontárgyak a gépjárművel közlekedők személyi használatára szolgálnak. Külföldi károsult szállított vagyontárgyában keletkezett kárt akkor téríti meg az Állami Biztosító, ha a károkozás helyén érvényes gépjármű felelősség biztosítási jogszabály így rendelkezik.
(3) A külföldre távozó gépjárművek e biztosításának hatálya nem terjed ki a DT és CK rendszámú gépjármű üzembentartójára.

belföldi gépjárműversenyek esetére szóló felelősségbiztosítás

5. §
(1) E rendelet erejénél fogva biztosításban részesül a Magyar Népköztársaság területén közúton vagy zárt versenypályán hatósági engedéllyel tartott versenyen (ideértve a túraversenyt és az ügyességi versenyt is), vagy arra engedélyezett hazai előkészítő edzésen részt vevő bel- és külföldi rendszámú, továbbá rendszám nélküli gépjármű üzembentartója, vezetője és a verseny belföldi rendezőszerve (rendezője) a verseny (edzés, a verseny kapcsán rajtszámmal közúton közlekedés) során a gépjármű által belföldön okozott kár megtérítése céljából.
(2) E biztosítás a magyar jog szerint fennálló kártérítési felelősségre terjed ki. Nem téríti azonban az Állami Biztosító e biztosítás alapján azokat a károkat, amelyek
a) versenygépjárműben,
b) az abban elhelyezett vagyontárgyakban,
c) zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott versenyen (edzésen) ugyanabban az időben (futamban) részt vevő versenyzőtárs, társvezető vagy utas személyében, valamint vagyontárgyában,
d) a közút burkolatában a gépjármű balesete nélkül következtek be.
A biztosítási díjak
6. §
(1) A belföldi rendszámmal közlekedő gépjárművek felelősségbiztosításának (1., 2. és 4. §) évi díját az üzembentartó január l. napján, személygépkocsinál magánszemély üzembentartó esetén két egyenlő részletben, január és július 1. napján köteles az Állami Biztosítónak megfizetni. Az első díj a rendszámmal való ellátást követő hónap l. napján esedékes.
(2) Késedelmes díjfizetés esetén a hátralékost az esedékességtől számított egy hónap elteltétől kezdve, de az esedékesség napjával kezdődő minden megkezdett hónap után progresszív késedelmi pótlék terheli, amelynek mértékét a pénzügyminiszter állapítja meg. A hátralékos díjakat adók módjára kell behajtani, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik.
7. §
(1) Az ország területére érkező külföldi rendszámú gépjármű üzembentartója (vezetője) köteles a felelősségbiztosítás díját az Állami Biztosítónak megfizetni, kivéve, ha
a) az ország területére szóló és elismert külföldi nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylattal rendelkezik, vagy
b) a gépjármű olyan állam megkülönböztető országjelével és forgalmi rendszámával érkezik, amelyeket jogszabály, illetve annak alapján az Állami Biztosító az a) pontban megjelölt bizonylat helyettesítésének elismert.
(2) A felelősségbiztosításnak az előző bekezdés a) és b) pontja értelmében díjfizetéstől mentes fennállása, valamint a kárnak az Állami Biztosító által történt közvetlen megfizetése, vagy az Állami Biztosítónak bírósági marasztalása nem szünteti meg a külföldi biztosítónak az általa kiállított biztosítási bizonylaton vagy nemzetközi megállapodáson alapuló kárviselési kötelezettségét.
8. §   A versennyel kapcsolatos biztosítás (5. §) díját a versenyt rendező belföldi szerv köteles az Állami Biztosítónak megfizetni.
A kárigény érvényesítése, a káreset bejelentése és a képviselet
9. §
(1) Az Állami Biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti. A károsult igényét az Állami Biztosítóval szemben magyar bíróság (gazdasági döntőbizottság) előtt közvetlenül is érvényesítheti.
(2) A biztosított üzembentartó csak annyiban követelheti, hogy az Állami Biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.
(3) A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági (gazdasági döntőbizottsági) marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.
10. §
(1) A káresetben részes gépjármű üzembentartója (vezetője) köteles a káreseményt legkésőbb a következő munkanapon az Állami Biztosítónak írásban bejelenteni és a kárrendezéshez szükséges közléseket megadni.
(2) Külföldön okozott káreseményt az illetékes külföldi biztosító intézethez haladéktalanul, az Állami Biztosítónak a károkozástól számított három hónapon, korábbi hazaérkezés esetén legkésőbb ezt követő két napon belül kell írásban bejelenteni.
(3) Ismeretlen gépjármű által okozott kárt (3. §) a károsult tartozik késedelem nélkül az Állami Biztosítónak bejelenteni. A biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a károsult e kötelezettségét nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
11. §   Az Állami Biztosító jogosult ellátni a káresettel kapcsolatban a gépjármű üzembentartójának (vezetőjének) nem peres és polgári perbeli (gazdasági döntőbizottsági) képviseletét; jogosult továbbá ellátni a büntetőperbeli képviseletet (védelmet) is.

a biztosító megtérítési követelései

12. §
(1) Amennyiben az Állami Biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.
(2) Az Állami Biztosító az előző bekezdés alapján megtérítést nem követelhet a biztosított alkalmazottjától (tagjától). A biztosítottnak közös háztartásban élő hozzátartozójától; valamint attól, aki a káresetkor a gépjárművet a biztosított engedélyével használta vagy vezette, az Állami Biztosító megtérítést csak a 13. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben követelhet.
13. §
(1) Az Állami Biztosító a biztosított személytől a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti, amennyiben a biztosított vagy alkalmazottja (tagja)
a) jogellenesen és szándékosan,
b) foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel [Btk. 258. § (3) bek.], vagy
c) segítségnyújtás elmulasztásával [Btk. 259. § (3) bek.]
okozta a kárt;
d) a gépjárművet szeszesital hatása alatt vagy vezetői engedély nélkül vezette, illetve a gépjármű vezetését szeszesital hatása alatt álló, vagy vezetői engedéllyel nem rendelkező személynek engedte át (Btk.194. §),
e) tehergépkocsival (pótkocsival) a KRESZ-ben előírt feltételek megtartása nélkül személyt szállított, amennyiben a biztosító a szállított személy részére kártérítést fizetett, végül
f) a kárt a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota folytán idézte elő, ha a gépjárműnek ezt az állapotát bíróság vagy szabálysértési hatóság megállapította:
(2) Az üzembentartó terhére előírt bejelentést és közlési kötelezettségeknek [10. § (1) és (2) bek.] elmulasztásából vagy késedelmes teljesítéséből származó kamatokért és perköltségekért az Állami Biztosító a biztosított ellen megtérítési igényt támaszthat.
14. §   A gépjárművet eltulajdonító, illetve jogtalanul használó személy köteles megtéríteni az Állami Biztosítónak azt az összeget, amelyet utóbbi a 2. § (2) bekezdése alapján kifizetett.

vegyes és hatályba léptető rendelkezések

15. §
(1) A belügyminiszter, az igazságügyminiszter, a közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint a legfőbb ügyész, a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza a felügyelete alá tartozó hatóságok, valamint a bíróságok együttműködését e rendelet végrehajtásával kapcsolatban.
(2) A pénzügyminiszter a honvédelmi miniszterrel és a belügyminiszterrel egyetértésben külön állapítja meg - a sajátosságokhoz képest a rendeletben foglaltaktól eltérően, de az állam, valamint a lakosság érdekeinek figyelembevételével - a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium vagy ezek alárendelt szerve által üzemben tartott gépjárművekre vonatkozó szabályokat.
(3) E rendelet által kötelezően létesített biztosítások kockázataira az Állami Biztosítónál fennálló önkéntes felelősségbiztosítások vagy azok megfelelő részei 1971. január 1. napjával megszűnnek.
16. §
(1) Ez a rendelet az 1971. évi január 1. napján lép hatályba, és rendelkezéseit az ettől kezdve bekövetkezett káresetekre kell alkalmazni.
(2) E rendelet végrehajtásáról, a biztosítás feltételeinek és díjainak megállapításáról, továbbá a biztosítás és a bizonylat helyettesítése tárgyában létrejött megállapodások területi hatálya megváltozásának közzétételéről, végül az Állami Biztosító bejelentések átvételére illetékes szervei kijelöléséről a pénzügyminiszter gondoskodik.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a 40/1960. (VIII. 30.) Korm. rendelettel módosított 30/1959. (V.10.) Korm. rendelet, a 19/1961. (V. 7.) Korm. rendelettel és a 22/1968. (VI. 21.) Korm. rendelettel módosított 1/1959. (I. 3.) Korm. rendelet.