Hatályos állapot
Közlönyállapot
2013.08.12. - 2013.08.12.
2013.08.13. - 2013.08.13.
2013.08.14. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.02.13.
2014.02.14. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.04.14.
2014.04.15. - 2014.12.13.
2014.12.14. - 2015.06.30.
2015.07.01. - 2015.07.31.
2015.08.01. - 2015.12.22.
2015.12.23. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.06.30.
2016.07.01. - 2016.08.31.
2016.09.01. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.04.20.
2017.04.21. - 2017.05.17.
2017.05.18. - 2017.08.31.
2017.09.01. - 2018.01.26.
2018.01.27. - 2018.07.27.
2018.07.28. - 2018.12.31.
2019.01.01. - 2019.08.30.
2019.08.31. - 2019.12.31.
2020.01.01. - 2020.02.28.
2020.02.29. - 2020.03.12.
2020.03.13. - 2020.03.17.
2020.03.18. - 2020.03.18.
2020.03.19. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet

a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 1-15., 24., 31-33., 36. és 39. pontjában,
a 187-189. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (2) bekezdés m) pontjában,
a 286. § tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés d) pontjában,
a 287. § tekintetében a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (6) bekezdés a) pontjában
kapott felhatalmazás alapján - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. §   E rendelet alkalmazásában
1. állomáshely: az a nem Magyarországon lévő település vagy földrajzilag körülhatárolt területrész, ahová a külföldi szolgálatra vezénylés szól, valamint ahová a béketámogató műveletben részt vevő kontingens mandátuma szól,
2. béketámogató művelet: műveleti területen, fegyveresen végrehajtott tevékenység, különösen a béketeremtés, a békefenntartás és a békekikényszerítés,
3. elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok szolgálati elöljárója,
4. felsővezetői tanfolyam: hazai felsőfokú vezetőképző tanfolyam, vagy azzal egyenértékű külföldi tanfolyam,
5. fegyelmi vizsgálat: azon eljárási cselekmények összessége, amelyek a fegyelmi jogkört gyakorló döntését megalapozó, a fegyelemsértéssel összefüggő tények, valamint a súlyosító és enyhítő körülmények feltárásához szükségesek, vagy azt elősegítik,
5a. hazai bázis: az üzembentartó által a személyzet tagja számára kijelölt hely, ahol a személyzet tagja rendszerint megkezdi és befejezi repülési szolgálati idejét vagy szolgálati időinek sorozatát, és ahol normál körülmények között az üzembentartó nem felelős a személyzet érintett tagjának elhelyezéséért,
6. honvédelmi szervezet: a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § 13. pontja szerinti honvédségi szervezet és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ),
6. honvédelmi szervezet: a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § 13. pontja szerinti honvédségi szervezet, a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) fenntartói irányítása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézmény és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ),
6. honvédelmi szervezet: a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 80. § 13. pontja szerinti szervezet, valamint a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) fenntartói irányítása alá tartozó, a Hvt. 80. § 13. pontja szerinti honvédelmi szervezetnek nem minősülő szakképző intézmény,
7. katonai felsővezető szakirányú továbbképzési szak: hazai felsőfokú vezetőképző tanfolyam vagy azzal egyenértékű külföldi tanfolyam,
7. honvédségi ösztöndíjas hallgató: az a honvédnek nem minősülő személy, akinek a felsőoktatási intézmény nappali munkarendű felsőfokú alapképzésében, mesterképzésében vagy osztatlan képzésében folytatott tanulmányait a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által alapított ösztöndíj elnyerését követően a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) ösztöndíjszerződés alapján támogatja, és ezért ösztöndíjszerződésben vállalja, hogy tanulmányait meghatározott időn belül befejezi, valamint ezt követően szolgálati viszonyt létesít, és azt meghatározott ideig fenntartja,
7. honvédségi ösztöndíjas hallgató: az a honvédnek nem minősülő személy,
a) aki felsőoktatási intézmény nappali munkarendű felsőfokú alapképzésében, mesterképzésében vagy osztatlan képzésében tanulmányokat folytat, vagy iskolai rendszerű, nappali munkarendű szakképzés keretében az Országos Képzési Jegyzékben szereplő államilag elismert szakképesítések közül a Honvédségben rendszeresített katonai beosztások betöltéséhez szükséges szakképesítést szerez meg, és
b) akinek tanulmányait a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által alapított ösztöndíj elnyerését követően a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) ösztöndíjszerződés alapján támogatja, és ezért ösztöndíjszerződésben vállalja, hogy tanulmányait meghatározott időn belül befejezi, valamint ezt követően szolgálati viszonyt létesít, és azt meghatározott ideig fenntartja,
b) akinek tanulmányait a miniszter által alapított ösztöndíj elnyerését követően a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) ösztöndíjszerződés alapján támogatja, és ezért ösztöndíjszerződésben vállalja, hogy tanulmányait meghatározott időn belül befejezi, valamint ezt követően szolgálati viszonyt létesít, és azt meghatározott ideig fenntartja,
8. katonai megfigyelő: a hivatásos és a szerződéses állomány (a továbbiakban együtt: állomány) műveleti területen fegyvertelen megfigyelői, szakértői, tanácsadói vagy összekötői feladatok végzésére irányuló külföldi szolgálatot teljesítő tagja,
9. képzési támogatás: a Honvédség által a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt részére nyújtott ösztöndíj, térítésmentes természetbeni ellátásként biztosított élelmezési, ruházati ellátás, és tanszertámogatás,
9a. késleltetett jelentkezés: a tervezett repülési szolgálati idő üzembentartó általi elhalasztása, mielőtt a személyzet tagja elhagyja a pihenőhelyét,
10. külföldi szolgálat:
a) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 80. § a) pontja szerinti, külföldön történő alkalmazás,
a) a Hvt. 80. § 1. pontja szerinti, külföldön történő alkalmazás,
b) a nemzetközi szervezetek hivatalainál, parancsnokságain és katonai szervezeteiben, továbbá a más ország védelmi minisztériumában, katonai parancsnokságán, illetve alakulatánál Magyarország részére biztosított beosztásban teljesített szolgálat,
c) a Magyarország önálló külföldi képviseleteinél és a külföldön működő nemzeti szervezeteinél teljesített szolgálat,
d) a béketámogató műveletben való részvétel,
e) a humanitárius és katasztrófa-elhárítási műveletekben való részvétel,
f) a nemzetközi katonai megfigyelői és szaktanácsadói feladatok ellátása,
g) a katonadiplomáciai tevékenység,
h) a pályázat alapján nemzetközi szervezetekben történő szolgálatteljesítés,
i) a külföldi képzésen történő részvétel,
j) a külföldi oktatói vagy tudományos tevékenység folytatása,
k) a külföldi gyakorlaton, kiképzésen történő részvétel,
l) a külföldi állomásozás,
m) a hadművelet közvetett támogatása külföldről, nem hadműveleti területen, és
m) a hadművelet közvetett támogatása külföldről, nem hadműveleti területen,
n) a külföldi két- vagy többoldalú megbeszéléseken, szakmai egyeztetéseken történő részvétel,
n) a külföldi két- vagy többoldalú megbeszéléseken, szakmai egyeztetéseken történő részvétel, és,
o) Magyarországon kívül települő, szövetségesi területen vagy légtérben működtetett fegyveres készenléti szolgálat fenntartása érdekében végzett külföldi szolgálatteljesítés,
o) Magyarországon kívül települő, szövetségesi területen vagy légtérben működtetett fegyveres készenléti szolgálat fenntartása vagy harcászati kiképzés végrehajtása érdekében végzett külföldi szolgálatteljesítés,
10a. merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzetre irányadó pihenőidő: szolgálatot követő vagy azt megelőző folyamatos, megszakítás nélküli meghatározott időszak, amely alatt a személyzet tagja mentesül minden szolgálat, ügyeleti és készenléti szolgálat alól,
10b. merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzetre irányadó repülési szolgálati idő: bármely olyan időszak, amely minimum hatvan perccel a repülési feladat tervezett ideje előtt kezdődik, és minimum harminc perccel az után ér véget, hogy a repülőgép a szolgálat utolsó útvonal szakaszát teljesítve az állóhelyen megállt, beletartozik a földön vagy levegőben, a szolgálatban feladatra várva töltött idő, a telepítéskori utazás és a szimulátoron végrehajtott gyakorlás is,
11. munkakör: a munkafolyamat, a tevékenység alapegysége, amely a munkamegosztás alapján elkülönül és meghatározza az azt betöltő személy elvégzendő feladatait, jog- és hatáskörét, felelősségét és kötelezettségeit, valamint a szükséges szakmai, egészségi, pszichikai, fizikai követelményeket,
11. munkakör: a munkafolyamat, a tevékenység alapegysége, amely a munkamegosztás alapján elkülönül és meghatározza az azt betöltő személy elvégzendő feladatait, jog- és hatáskörét, felelősségét és kötelezettségeit, valamint a szükséges szakmai, pszichikai követelményeket, illetve az egészségi korlátozásokat,
12. műveleti szabadnap: a műveletben történő részvételre vezényelt állomány pihentetése, rekreációja érdekében biztosítandó naptári nap, amelynek mértékét a vonatkozó nemzetközi megállapodások, az adott nemzetközi missziót működtető nemzetközi szervezet által kiadott műveleti utasítás, valamint a magyar állományra jellemző körülmények és a vezénylés alapján a miniszter határozzák meg,
13. rendszeresített rendfokozat: általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztások esetén a rendszeresített, kettős rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások esetén a magasabb, speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztások esetén a legmagasabb elérhető rendfokozat,
14. szakmai felelős: a miniszter által kijelölt, a munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai követelmények, az előmenetel szakmai feltételei és a képzési követelmények meghatározásáért felelős honvédelmi szervezet,
14. szakmai felelős: a miniszter által kijelölt, a munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai követelmények, az előmenetel szakmai feltételei és a képzési követelmények meghatározásáért felelős honvédelmi szervezet vagy annak szervezeti egysége,
14. szakmai felelős: a miniszter által kijelölt, a munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai követelmények, az előmenetel szakmai feltételei és a képzési követelmények meghatározásáért felelős személy, honvédelmi szervezet vagy annak szervezeti egysége,
14a. személyügyi szerv vezetője: a honvédelmi szervezet személyügyi feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti elemének vezetője, vagy - ennek hiányában - a központi személyügyi szerv vezetője által belső rendelkezésben kijelölt szakmai elöljáró vagy felettes,
14b. személyügyi szerv vezetője: a honvédelmi szervezet személyügyi feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti elemének vezetője, vagy - ennek hiányában - a központi személyügyi szerv vezetője által belső rendelkezésben kijelölt szakmai elöljáró vagy felettes,
14a. szektor: a repülési szolgálati idő azon szakasza, amely a légijármű első felszállási célú megmozdulásától a kijelölt parkolóhelyen történő leállásáig tart,
15. szolgálati beosztás: az állomány tagja és az önkéntes tartalékos katona által betöltött munkakör,
15a. tandíj: a képző intézmény által a honvédelmi szervezet részére a tandíjról, illetve a vizsgadíjról kiállított számla szerinti összeg vagy - ennek hiányában - a HM képzési katalógusban a képzés leírásához rendelt belső vagy külső ár,
15a. tandíj: a képző intézmény által a honvédelmi szervezet részére a tandíjról, illetve a vizsgadíjról kiállított számla szerinti összeg vagy - ennek hiányában - a központi képzési katalógusban a képzés leírásához rendelt belső vagy külső ár,
15b. központi képzési katalógus: a HM Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszer képzéstervezési modulban található, a központi hazai beiskolázási tervben szereplő, továbbá a központi személyügyi szerv vezetője által engedélyezett képzések, tanfolyamok összessége, melynek összeállításáért és kezeléséért a központi személyügyi szerv a felelős,
16. tanulmányi támogatás: a Honvédség által az állomány tagja részére vezénylés vagy tanulmányi szerződés alapján, tanulmányai folytatásához nyújtott támogatás.
16. tanulmányi támogatás: a vezénylésben vagy a tanulmányi szerződésben rögzített, a Honvédség által az állomány tagjának a tanulmányai folytatásához jogszabályban meghatározottak szerint nyújtott juttatás.

2. A munkáltatói jogkör gyakorlása

2. §
(1) Egyes munkáltatói jogköröket és azok gyakorlóját az 1. melléklet határozza meg.
(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a munkáltatói jogkör gyakorlóját az állomány tagja által viselt rendfokozat határozza meg.
(3) A köztársasági elnök jogköreit kivéve az állomány kettős rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztást betöltő tagja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlóját a szolgálati beosztás rendszeresített rendfokozata határozza meg.
(4) A Hjt. 108. § (2) bekezdése szerinti munkáltatói jogkört - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - az állományilletékes parancsnok gyakorolja.
(5) A munkáltatói jogkört gyakorló részére címzett hatáskört - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a munkáltatói jogkört gyakorló gyakorolja. A honvédelmi szervezet szervezeti és működési szabályzata a munkáltatói jogkört gyakorló hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot a honvédelmi szervezettel állami vezetői szolgálati jogviszonyban álló személyre, illetve kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy szolgálati viszonyban álló, vezető beosztást vagy munkakört betöltő személyre ruházhatja, aki a döntés meghozatala során a munkáltatói jogkört gyakorló nevében jár el.
(5) A munkáltatói jogkört gyakorló részére címzett hatáskört - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a munkáltatói jogkört gyakorló gyakorolja. A honvédelmi szervezet szervezeti és működési szabályzata a munkáltatói jogkört gyakorló hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot a honvédelmi szervezettel állami vezetői szolgálati jogviszonyban álló személyre, illetve kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy a Honvédséggel szolgálati viszonyban álló, vezető beosztást vagy munkakört betöltő személyre ruházhatja, aki a döntés meghozatala során a munkáltatói jogkört gyakorló nevében jár el.
(5) A munkáltatói jogkört gyakorló hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot az általa vezetett honvédelmi szervezet szervezeti és működési szabályzatában vagy az általa vezetett szervezeti egység ügyrendjében az adott honvédelmi szervezettel politikai szolgálati jogviszonyban álló személyre, illetve kormányzati szolgálati, honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti jogviszonyban vagy a Honvédséggel szolgálati viszonyban álló, vezető beosztást vagy munkakört betöltő személyre ruházhatja, aki a döntés meghozatala során a munkáltatói jogkört gyakorló nevében és hatáskörében jár el.
(5) A munkáltatói jogkört gyakorló hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot az általa vezetett honvédelmi szervezet szervezeti és működési szabályzatában vagy az általa vezetett szervezeti egység ügyrendjében az adott honvédelmi szervezettel politikai szolgálati jogviszonyban álló személyre, illetve kormányzati szolgálati, honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti jogviszonyban vagy a Honvédséggel szolgálati viszonyban álló, vezető beosztást, munkakört vagy álláshelyet betöltő személyre ruházhatja, aki a döntés meghozatala során a munkáltatói jogkört gyakorló nevében és hatáskörében jár el.
(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a munkáltatói döntésben fel kell tüntetni a munkáltatói jogkört gyakorló és a kiadmányozási jog gyakorlójának beosztását vagy munkakörét, valamint azt, hogy a kiadmányozási jog gyakorlója a munkáltatói jogkört gyakorló nevében jár el.
(7) A kiadmányozási jog átruházása nem érinti a munkáltatói jogkört gyakorló személyét, döntési jogát és felelősségét, valamint - ha a jogorvoslatot jogszabály biztosítja - a jogorvoslat igénybevételének lehetőségét, az elbírálás rendjét és jogosultját.
(8) A munkáltatói jogkört gyakorlót - távolléte vagy akadályoztatása esetén - az erre jogszabályban vagy szervezeti és működési szabályzatban kijelölt személy vagy személyek helyettesíthetik.
(8) A munkáltatói jogkört gyakorlót - távolléte vagy akadályoztatása esetén, valamint ha a beosztás ideiglenesen megüresedett - az erre jogszabályban vagy szervezeti és működési szabályzatban kijelölt személy vagy személyek helyettesíthetik.
3. §
(1) Állományilletékes parancsnoknak minősül a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet, és a Honvédség katonai szervezetének vezetője.
(1) Állományilletékes parancsnoknak minősül a honvédségi szervezet vezetője.
(2) Állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorol
a) a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet állománya tekintetében - a Tábori Lelkészi Szolgálat kivételével - a szervezet vezetője,
b) a honvédségi szervezet más helyőrségben települő, oda kikülönített szervezeti elemének állománya tekintetében a szervezeti elem vezetője, ha azt a honvédségi szervezet alapító okirata rögzíti,
c) a szerződéses pályakezdő és a közkatona tekintetében a Hjt. 36. § (1) bekezdése szerint az első szolgálati beosztásba történő kinevezésig a tervezett szolgálati beosztás szerinti állományilletékes parancsnok,
c) a szerződéses pályakezdő és a közkatona tekintetében a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 36. § (1) bekezdése szerint az első szolgálati beosztásba történő kinevezésig a tervezett szolgálati beosztás szerinti állományilletékes parancsnok,
d) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében az MH parancsnoka (a továbbiakban: MH PK) által kijelölt szolgálati elöljáró,
e) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés b), f)-p) és r)-u) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a központi személyügyi szerv vezetője,
f) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a szolgálati viszony létesítése, módosítása, megszüntetése és az illetmény-megállapítás tekintetében a központi személyügyi szerv vezetője, egyéb állományilletékes parancsnoki döntés tekintetében a kijelölt szolgálati elöljáró,
g) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés q) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében az MH Egészségügyi Központ (a továbbiakban: MH EK) parancsnoka,
h) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés v) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a KNBSZ főigazgatója,
h) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés v) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) főigazgatója,
i) az állományilletékes parancsnok tekintetében az elöljáró parancsnok, és
j) a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: HM) állománya, a Tábori Lelkészi Szolgálat állománya és a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetője tekintetében a HM közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: HM KÁT).
(2) Állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorol
a) az általa vezetett honvédségi szervezet állománya tekintetében a honvédségi szervezet azon vezetője, aki nem szolgálati viszonyban áll,
b) a honvédségi szervezet más helyőrségben települő, oda kikülönített szervezeti elemének állománya tekintetében a szervezeti elem vezetője, ha azt a honvédségi szervezet alapító okirata rögzíti,
c) a szerződéses pályakezdő tekintetében a Hjt. 36. § (1) bekezdése szerint az első szolgálati beosztásba történő kinevezésig a tervezett szolgálati beosztás szerinti honvédségi szervezet vezetője,
c) a szerződéses pályakezdő és a közkatona tekintetében a Hjt. 36. § (1) bekezdése szerint az első szolgálati beosztásba történő kinevezésig a tervezett szolgálati beosztás szerinti honvédségi szervezet vezetője,
d) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a kijelölt szolgálati elöljáró,
d) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a HVKF által kijelölt szolgálati elöljáró,
d) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) által kijelölt szolgálati elöljáró,
e) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés b), f)-p) és r)-t) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a központi személyügyi szerv vezetője,
e) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés b), f)-p) és r)-u) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a központi személyügyi szerv vezetője,
f) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a szolgálati viszony létesítése, módosítása, megszüntetése és az illetmény-megállapítás tekintetében a központi személyügyi szerv vezetője, egyéb állományilletékes parancsnoki döntés tekintetében a kijelölt szolgálati elöljáró,
g) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés q) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében az MH Egészségügyi Központ (a továbbiakban: MH EK) parancsnoka,
h) az állományilletékes parancsnok tekintetében az elöljáró parancsnok, és
h) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés v) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a KNBSZ főigazgatója,
i) az állományilletékes parancsnok tekintetében az elöljáró parancsnok, és
i) az állományilletékes parancsnok tekintetében az elöljáró parancsnok,
j) a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: HM) állománya, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetője, továbbá Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet parancsnoka tekintetében a HVKF.
j) a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: HM) állománya, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetője, továbbá a HVKF közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet parancsnoka tekintetében a HVKF.
j) a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: HM) állománya, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetője, továbbá a HVKF közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet parancsnoka tekintetében a HVKF, és
i) a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: HM) állománya, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetője, továbbá Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet parancsnoka tekintetében a HVKF.
(2a) A Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja szerinti feladatban a Hjt. 42. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vezényléssel részt vevő állomány tekintetében a Hjt. 237/A. § (2) bekezdése szerinti belső rendelkezésben a szolgálatteljesítésére vonatkozó szabályokkal összefüggő egyes állományilletékes parancsnoki jogköröket a HVKF által kijelölt parancsnok gyakorolja.
(2a) A Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja szerinti feladatban a Hjt. 42. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vezényléssel részt vevő állomány tekintetében a Hjt. 237/A. § (2) bekezdése szerinti belső rendelkezésben a szolgálatteljesítésére vonatkozó szabályokkal összefüggő egyes állományilletékes parancsnoki jogköröket az MH PK által kijelölt parancsnok gyakorolja.
(3) A (2) bekezdés f) pontja esetén az állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorló szolgálati elöljárót a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) esetén a HVKF, a miniszter fenntartása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézmény esetén a miniszter jelöli ki.
(3) A (2) bekezdés d) pontja esetén, továbbá a (2) bekezdés f) pontja esetén az állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorló szolgálati elöljárót a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) esetén a HVKF, a miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézmény esetén a miniszter jelöli ki.
(3) A (2) bekezdés d) pontja esetén, továbbá a (2) bekezdés f) pontja esetén az állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorló szolgálati elöljárót a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) esetén az MH PK, a miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézmény esetén a miniszter jelöli ki.
(3a) Ha a Hjt. 52/A. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban a felek a Hjt. 51. § (6) bekezdésétől, illetve 52. § (1) bekezdésétől eltérően rendelkeznek, az e megállapodás alapján a nem a más szerv vezetője által gyakorolt munkáltatói jogkörök tekintetében - a (2) bekezdés e) pontjától eltérően - az állomány tagja felett
a) a szolgálati viszony létesítése, módosítása, megszüntetése és az illetmény-megállapítás tekintetében a központi személyügyi szerv vezetője,
b) egyéb állományilletékes parancsnoki döntés tekintetében a miniszter által kijelölt szolgálati elöljáró gyakorolja az állományilletékes parancsnoki jogkört.
(3b) Ha a Hjt. 52/A. § (4) bekezdése alapján a Hjt. 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban a felek a Hjt. 51. § (6) és (8) bekezdésétől, illetve 52. § (1) bekezdésétől eltérően rendelkeznek, az e megállapodás alapján a nem a más szerv vezetője által gyakorolt munkáltatói jogkörök tekintetében - a (2) bekezdés e) pontjától eltérően - az állomány tagja felett
a) a szolgálati viszony létesítése, módosítása, megszüntetése és az illetmény-megállapítás tekintetében a központi személyügyi szerv vezetője,
b) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 9. pontja szerinti felelős személy kezdeményezésére egyéb állományilletékes parancsnoki döntés tekintetében a miniszter által kijelölt szolgálati elöljáró
gyakorolja az állományilletékes parancsnoki jogkört.
(4) Ahol miniszteri rendelet állományilletékes parancsnokot említ, azon az állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorló személyt is érteni kell.
(5) Ha miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik, az állományilletékes parancsnok munkáltatói jogköre az általa vezetett honvédelmi szervezet állományára, valamint a közvetlen alárendeltségében lévő honvédségi szervezet vezetőjére terjed ki.
(6) Az állományilletékes parancsnok munkáltatói jogkörét az elöljáró parancsnok, a HVKF és a miniszter magához vonhatja.
(6) Az állományilletékes parancsnoknak, az elöljáró parancsnoknak, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖHP) parancsnokának, a központi személyügyi szerv vezetőjének és a HVKF-nek a munkáltatói jogköreit a miniszter, az állományilletékes parancsnoknak, az elöljáró parancsnoknak, az MH ÖHP parancsnokának és a központi személyügyi szerv vezetőjének a munkáltatói jogköreit a HVKF, az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szerve vezetőjének a munkáltatói jogköreit az állományilletékes parancsnok bármikor magához vonhatja.
4. §
(1) Illetmény-megállapításra az állományilletékes parancsnok jogosult.
(1) Az illetmény megállapítására vonatkozó munkáltatói jogkört az állományilletékes parancsnok gyakorolja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a miniszter állapítja meg az illetményét
a) a HVKF-nek és helyettesének,
b) a KNBSZ főigazgatójának és helyettesének,
c) a HM szervezeti és működési szabályzata szerinti HM szervek vezetőinek,
d) a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek vezetőjének, és
e) a Tábori Lelkészi Szolgálat vezetőinek.
(2) Az illetmény-megállapítás munkáltatói jogkörét az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője gyakorolja, ha a megállapításra kerülő illetményelemre való jogosultság, illetve annak mértéke, összege törvényben, illetve rendeletben - az állományilletékes parancsnok mérlegelési jogkörétől független módon - meghatározott. E rendelkezés nem alkalmazható a személyügyi szerv vezetője illetményének megállapítására.
(2) Az illetmény-megállapítás munkáltatói jogkörét az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője gyakorolja, ha a megállapításra kerülő illetményelemre való jogosultság, illetve annak mértéke, összege törvényben, rendeletben, miniszteri utasításban, illetve a miniszter által írásban előzetesen hozott döntésben - az állományilletékes parancsnok mérlegelési jogkörétől független módon - meghatározott. E rendelkezés nem alkalmazható a személyügyi szerv vezetője illetményének megállapítására.
(3) Az illetmény-megállapításnak nem minősülő illetményváltozásról szóló értesítést a honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője adja ki.
(3) Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérően a miniszter állapítja meg az illetményét
a) a HVKF-nek és helyettesének,
a) az MH PK-nak és helyettesének,
b) a KNBSZ főigazgatójának és helyettesének,
c) a HM szervezeti és működési szabályzata szerinti HM szervek vezetőinek,
d) a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek vezetőjének, és
e) a Tábori Lelkészi Szolgálat vezetőinek.
(4) Ha - az áthelyezést kivéve - a szolgálati viszony módosítását követően az állomány tagja távolléti díjba tartozó illetményelemeinek mértéke változatlan, az utolsó illetmény-megállapítás marad érvényben.
(5) A szolgálati viszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő járandóságok megállapításakor az (1)-(3) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni.
(6) Illetmény-megállapításnak nem minősülő illetményváltozásról szóló értesítés kiadására vonatkozó munkáltatói jogkört az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője gyakorolja.
(6) Az illetmény-megállapításnak nem minősülő illetményváltozásról szóló értesítés kiadására vonatkozó munkáltatói jogkört
a) a miniszter gyakorolja a HVKF és a KNBSZ főigazgatója tekintetében,
a) a miniszter gyakorolja az MH PK és a KNBSZ főigazgatója tekintetében,
b) a HVKF gyakorolja a központi személyügyi szerv vezetője tekintetében,
b) az MH PK gyakorolja a központi személyügyi szerv vezetője tekintetében,
c) a KNBSZ főigazgatója gyakorolja a KNBSZ személyügyi szervének vezetője tekintetében,
d) a központi személyügyi szerv vezetője gyakorolja a (3) bekezdés c)-e) pontja szerinti vezetők tekintetében,
d) a központi személyügyi szerv vezetője gyakorolja a (3) bekezdés c)-e) pontja szerinti vezetők, valamint a HM személyügyi szervének vezetője tekintetében,
e) az elöljáró parancsnok személyügyi szervének vezetője gyakorolja az állományilletékes parancsnok és az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője tekintetében,
f) az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője gyakorolja az állomány a)-e) pontja alá nem tartozó tagja tekintetében.
4/A. §
(1) A Hjt. 140. § (6) bekezdése szerinti céljuttatás alapjául szolgáló célfeladat (a továbbiakban: célfeladat) meghatározása tekintetében az európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból származó támogatásból megvalósuló feladatok ellátására jogosult kedvezményezett honvédelmi szervezet (a továbbiakban: kedvezményezett honvédelmi szervezet) vezetője gyakorolja az állomány célfeladattal érintett tagja vonatkozásában a munkáltatói jogkört.
(2) Ha az állomány célfeladattal érintett tagja tekintetében nem a kedvezményezett honvédelmi szervezet vezetője minősül állományilletékes parancsnoknak, az állomány célfeladattal érintett tagja tekintetében a célfeladat meghatározása tekintetében a munkáltatói jogkört a kedvezményezett honvédelmi szervezet vezetője és az érintett állományilletékes parancsnoka együttesen gyakorolja. Az érintett állományilletékes parancsnok e jogkörét a célfeladat meghatározására irányuló, (4) bekezdés szerinti megállapodáshoz adott előzetes írásbeli egyetértési jog útján gyakorolja. Az egyetértés megkérésével egyidejűleg az állományilletékes parancsnokot az elrendelni kívánt célfeladat kapcsán a (4) bekezdés b)-d) pontja szerinti információkról kell tájékoztatni.
(3) A kedvezményezett honvédelmi szervezet vezetője számára - az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az állományilletékes parancsnoka határozhat meg célfeladatot.
(4) A célfeladat meghatározása írásbeli megállapodás formájában történik, amely a 13. § (1) bekezdés a)-e) pontjában rögzítetteken túl tartalmazza különösen
a) az elvégzendő feladat részletes leírását, az ahhoz kapcsolódó hatásköröket és jogköröket, valamint a felelősségi viszonyokat,
b) a célfeladat szolgálatteljesítési időszükségletét órában,
c) a célfeladat teljesítésének kezdő időpontját és határidejét,
d) a célfeladathoz rendelt céljuttatás bruttó összegét összesítve és bruttó óradíjra lebontva,
e) a céljuttatás kifizetésének feltételeit és módját, és
f) részben vagy egészében európai uniós forrás terhére megvalósuló projekt kapcsán végzett célfeladat esetében a projekt számát és elnevezését.
5. §
(1) A HVKF az állomány tagja tekintetében
a) az 1. melléklet szerinti munkáltatói jogköröket,
a) e rendelet, különösen az 1. melléklet szerinti munkáltatói jogköröket,
b) a 3. § (2) bekezdés i) pontja szerint állományilletékes parancsnoki jogköröket, és
c) ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a miniszter hatáskörébe tartozó munkáltatói döntések esetén javaslattételi jogkört
gyakorol.
(2) A miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetője, valamint a HM állományának azon tagja esetén, aki nem a Honvéd Vezérkarnál teljesít szolgálatot, a HVKF az (1) bekezdés b) pont szerinti jogköreit, valamint az ezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő áthelyezést, továbbá az ezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztással történő megbízást a HM közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: HM KÁT) kezdeményezésére gyakorolja. A HVKF a HM KÁT kezdeményezésére gyakorolhatja a Honvéd Vezérkar kivételével a HM-ben a százados, az őrnagy vagy az alezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő kinevezést.
(2) A HVKF az (1) bekezdés b) pontja szerinti jogköreit a HM közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: HM KÁT) kezdeményezésére gyakorolja a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetője, valamint a HM állományának azon tagja esetén, aki nem a Honvéd Vezérkarnál teljesít szolgálatot. A HVKF a HM KÁT kezdeményezésére gyakorolja továbbá
a) az ezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő áthelyezést, és az ezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztással történő megbízást a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet, valamint a HM állományának azon tagja esetén, aki nem a Honvéd Vezérkarnál teljesít szolgálatot, és
a) az ezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő áthelyezést, és az ezredes, tábornok rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztással történő megbízást a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet, valamint a HM állományának azon tagja esetén, aki nem a Honvéd Vezérkarnál teljesít szolgálatot, és
b) a százados, az őrnagy vagy az alezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő kinevezést a HM állományának azon tagja esetén, aki nem a Honvéd Vezérkarnál teljesít szolgálatot.
(3) A HM KÁT kezdeményezése nélkül a (2) bekezdés szerinti munkáltatói döntés a HM KÁT előzetes egyetértésével hozható meg. A HM KÁT előzetes egyetértése szükséges továbbá a Honvéd Vezérkarnál az ezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő áthelyezéshez, és az ezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztással történő megbízáshoz.
(3) A HM KÁT kezdeményezése nélkül a (2) bekezdés szerinti munkáltatói döntés a HM KÁT előzetes egyetértésével hozható meg. A HM KÁT előzetes egyetértése szükséges továbbá a Honvéd Vezérkarnál az ezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő áthelyezéshez, és az ezredes, tábornok rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztással történő megbízáshoz.
(4) A HVKF az (1) bekezdés c) pontja szerinti javaslattételi jogkörét a HM KÁT kezdeményezésére gyakorolja az állomány azon tagja esetén, aki a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetnél, vagy a HM-ben, de nem a Honvéd Vezérkarnál teljesít szolgálatot. A HM KÁT kezdeményezése nélkül a miniszteri munkáltatói döntésre irányuló javaslat a HM KÁT előzetes egyetértésével terjeszthető elő. Ha az állomány tagja a Honvéd Vezérkarnál teljesít szolgálatot, az (1) bekezdés c) pontja szerinti javaslattételi jogkör gyakorlásához a HM KÁT előzetes egyetértése szükséges.
(5) Ha a HVKF a HM KÁT-al, vagy ha a HM KÁT a HVKF-el nem ért egyet, indokolt álláspontjának megküldésével - az irat beérkezését követő 15 napon belül - egyeztetést kezdeményez. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a (2) és a (3) bekezdés szerinti munkáltatói döntés meghozataláról a miniszter határoz, a (4) bekezdés szerinti javaslatot pedig az egyet nem értés megjelölésével kell felterjeszteni.
(6) A Tábori Lelkészi Szolgálat állománya vonatkozásában a HM KÁT kezdeményezési és előzetes egyetértési jogköreit a HM parlamenti államtitkára gyakorolja.
(6) A Tábori Lelkészi Szolgálat állománya vonatkozásában a HM KÁT kezdeményezési és előzetes egyetértési jogköreit a HM társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára gyakorolja.
(6) A Tábori Lelkészi Szolgálat állománya vonatkozásában a HM KÁT kezdeményezési és előzetes egyetértési jogköreit a HM parlamenti államtitkára gyakorolja.
5. §
(1) Az MH PK az állomány tagja tekintetében
a) jogszabályban, különösen az e rendelet 1. melléklete szerinti munkáltatói jogköröket,
b) a 3. § (1) bekezdése, (2) bekezdés i) pontja és (5) bekezdése szerint állományilletékes parancsnoki jogköröket, és
c) ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a miniszter hatáskörébe tartozó munkáltatói döntések esetén javaslattételi jogkört
gyakorol.
(2) Az állomány Hjt. 58/E. §-ának hatálya alá tartozó tagja tekintetében a miniszter hatáskörébe tartozó munkáltatói döntések esetén a javaslattételi jogkört - az MH PK előzetes egyetértésével - a HM KÁT gyakorolja.

3. Személyi javaslati lap

6. §
(1) A személyügyi eljárásban a munkáltatói jogkört gyakorló részére az állomány tagja szolgálati viszonyának létesítésére, módosítására, megszüntetésére vonatkozó javaslatot a HM Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszeréből (a továbbiakban: KGIR) előállított személyi javaslati lapon (a továbbiakban: javaslati lap) kell megtenni.
(2) Nem készül javaslati lap
a) a Hjt. 32. § (1) bekezdés a) és b) pontja,
b) a szerződéses állományba vétel, és
c) a zászlós, a törzszászlós, a főtörzszászlós, a százados, az őrnagy, az alezredes, az ezredes vagy a tábornoki rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő kinevezés
esetén.
(2) Nem készül javaslati lap
a) a Hjt. 32. § (1) bekezdés a), b) és e) pontja,
b) a Hjt. 32. § (2) bekezdése,
c) a szerződéses állományba vétel, és
c) a szerződes állományba vétel,
d) a hivatásos állományba visszavétel
d) a hivatásos állományba visszavétel, és
e) az 1. § 10. pont b) és c) alpontja szerinti külföldi szolgálat meghosszabbítása
esetén.
(3) Ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, akkor javaslatát - az érintett közvetlen szolgálati elöljárója előzetes véleményének figyelembe vételével - javaslati lapon terjeszti fel a munkáltatói jogkört gyakorló részére. Ha az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkör gyakorlója, a javaslati lapok elkészítésének és felterjesztésének rendjét az alárendeltségébe tartozó honvédelmi szervezet vonatkozásában intézkedésben határozza meg.
(4) Ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, akkor javaslatát - az érintett közvetlen szolgálati elöljárója előzetes véleményének figyelembevételével - e rendelet szerint javaslati lapon terjeszti fel a munkáltatói jogkört gyakorló részére.
(3) Az állományilletékes parancsnok intézkedésben határozza meg a javaslati lapok elkészítésének és felterjesztésének rendjét azokban az ügyekben, amelyekben ő a munkáltatói jogkör gyakorlója.
7. §
(1) A személyügyi eljárás megkezdésének időpontja a javaslati lap aláírásának napja.
(1) A személyügyi eljárás megkezdésének időpontja - a 6. § (2) bekezdése kivételével - a javaslati lap aláírásának napja.
(2) Tárgyévben tanulmányait befejező honvéd tisztjelölt és honvéd altiszt-jelölt hivatásos állományba vétele esetén a személyügyi eljárás megkezdésének időpontja a 262. § (2) bekezdése szerinti jegyzőkönyv aláírásának napja.
(3) Ha a 6. § (2) bekezdés c) pontja szerint nem készül javaslati lap, a személyügyi eljárás a 104. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatással kezdődik meg.
(4) Ha jogszabály a munkáltatói döntést kérelemhez köti, a személyügyi eljárás a kérelem állományilletékes parancsnokhoz érkezését követő napon kezdődik meg.
8. §
(1) A javaslati lap tartalmazza különösen
a) az érintett személy nevét, rendfokozatát,
b) az érintett személy szolgálati beosztásának, munkakörének adatait,
c) a szolgálati viszonnyal kapcsolatos javaslatot és indokolását,
d) a munkáltatói döntéshez szükséges kiegészítő információkat,
e) a javaslattevő beosztását és
f) az érintett személy nyilatkozatát a szolgálati viszonyával kapcsolatos javaslatról.
(2) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója döntését döntési lapon hozza meg, a javaslati lap a döntési lap mellékletét képezi.
(2) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója döntését döntési lapon hozza meg, a javaslati lap - a 6. § (2) bekezdése kivételével - a döntési lap mellékletét képezi.
(3) Ha a személyügyi eljárás az állomány tagja kérelmére indul, a kérelmet a javaslati laphoz csatolni kell.
(4) Ha az állomány tagja különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembe vételét kéri, ennek tényét a javaslati lapon rögzíteni kell. A javaslati laphoz csatolni kell a 12. § (1) bekezdése szerinti igazolást.
(4) Ha az állomány tagja különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembevételét kéri, a javaslati laphoz csatolni kell a kérelmet és a 12. § (1) bekezdése szerinti igazolást.

4. Személyi beszélgetés

9. §
(1) Az állományilletékes parancsnok döntése szerint a személyügyi eljárás során a szolgálati viszonyával összefüggő javaslatról, a feleket érintő jogokról és kötelezettségekről az állomány tagjával személyi beszélgetés folytatható le.
(2) Jegyzőkönyvet kell felvenni,
a) ha ezt az állományilletékes parancsnok - a személyügyi eljárás összes körülményét mérlegelve - szolgálati érdekből elrendeli, vagy
b) ha az állományilletékes parancsnok döntése szerint a személyi beszélgetés lefolytatása kötelező, azonban arra nincs lehetőség.
(2a) A (2) bekezdésben meghatározott eseteken túl kötelező a személyi beszélgetés lefolytatása a honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos személyügyi eljárás során is.
(3) Kötelező a személyi beszélgetés lefolytatása és a jegyzőkönyv felvétele a honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos személyügyi eljárás során.
10. §
(1) A személyi beszélgetést
a) az állományilletékes parancsnok, vagy
b) az állományilletékes parancsnok vagy - ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló - a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatalmazott más, vezető beosztást betöltő személy (a továbbiakban: kijelölt személy)
folytathatja le.
(2) A személyi beszélgetés lefolytatását a miniszter, a HVKF, illetve - ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló - a munkáltatói jogkört gyakorló magához vonhatja.
(2) A személyi beszélgetés lefolytatását a miniszter, az MH PK, illetve - ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló - a munkáltatói jogkört gyakorló magához vonhatja.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerint kijelölt személy képviseleti jogosultságát a meghatalmazás igazolja.

5. Különös méltánylást érdemlő egyéni érdek

11. §
(1) A Hjt. 43. § (4) bekezdése, 59. § (5) bekezdése, 108. § (1) bekezdés c) pontja, 205. § (3) bekezdése, 229. § (1) bekezdése és 230. § (4) bekezdése alkalmazásában különös méltánylást érdemlő egyéni érdeknek minősül
a) a szolgálati érdekkel összefüggő tanulmány folytatása,
b) az olyan szociális körülmény, amely az állomány tagjára, illetve közeli hozzátartozóira vonatkozóan nyilvánvalóan, vagy bizonyíthatóan jelentős anyagi hátrányt jelent, illetve megakadályozza a közeli hozzátartozó eltartására, gondozására vonatkozó kötelezettség teljesítését, és
b) az olyan szociális körülmény, amely az állomány tagjára, illetve közeli hozzátartozóira, élettársára vonatkozóan nyilvánvalóan, vagy bizonyíthatóan jelentős anyagi hátrányt jelent, illetve megakadályozza a közeli hozzátartozó, élettárs eltartására, gondozására vonatkozó kötelezettség teljesítését, és
b) az olyan szociális körülmény, amely az állomány tagjára, illetve közeli hozzátartozóira, élettársára vonatkozóan nyilvánvalóan, vagy bizonyíthatóan jelentős anyagi hátrányt jelent, illetve megakadályozza a közeli hozzátartozó, élettárs eltartására, gondozására vonatkozó kötelezettség teljesítését
c) ha az állomány tagjának háztartásában élő alap-, közép-, illetve felsőfokú oktatási intézményben tanuló eltartott gyermeke tanulmányaiból annak befejezéséig kevesebb, mint egy év van hátra, valamint a gyermek által megkezdett speciális képzés, szakképzés befejezéséhez szükséges időtartam legfeljebb fele van hátra.
c) ha az állomány tagjának háztartásában élő alap-, közép-, illetve felsőfokú oktatási intézményben tanuló eltartott gyermeke tanulmányaiból annak befejezéséig kevesebb, mint egy év van hátra, valamint a gyermek által megkezdett speciális képzés, szakképzés befejezéséhez szükséges időtartam legfeljebb fele van hátra, és
d) ha az állomány tagja szolgálatteljesítési helyének változása miatt a közös háztartásában élő közeli hozzátartozók, élettársak együttes költözése következtében igazolhatóan egészségi állapotuk romlásának kockázata áll fenn.
(1a) A Hjt. 59. § (5) bekezdése alkalmazásában az (1) bekezdésben meghatározottakon túl különös méltánylást érdemlő egyéni érdeknek minősül, ha az állomány tagja a kérelmet egészségi alkalmatlanságának megállapítására figyelemmel, a Hjt. 68/A. § (6) bekezdése alapján nyújtja be.
(2) A szolgálati viszony Hjt. 59. § (5) bekezdése szerinti megszűnésének megállapítása során a munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának kérelmére az (1) bekezdéstől eltérő különös méltánylást érdemlő egyéni érdeket is figyelembe vehet.
(2) A szolgálati viszony Hjt. 59. § (5) bekezdése szerinti megszűnésének megállapítása során a munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának kérelmére az (1) és (1a) bekezdésben foglaltaktól eltérő különös méltánylást érdemlő egyéni érdeket is figyelembe vehet.
12. §
(1) A különös méltánylást érdemlő egyéni érdek fennállását az állomány tagja köteles igazolni.
(2) A különös méltánylást érdemlő egyéni érdek figyelembe vételéről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt.
(3) Nem állapítható meg különös méltánylást érdemlő egyéni érdek különösen akkor, ha a szolgálati viszony módosítása nem jár együtt a szolgálatteljesítési hely megváltozásával.

6. Munkáltató döntések, jognyilatkozatok tartalmi követelményei és kiadásuk rendje

13. §   A munkáltató döntés, jognyilatkozat tartalmazza különösen
a) a munkáltatói jogkört gyakorló beosztásának megnevezését, és az irat jellegét,
b) az állomány tagjának nevét, rendfokozatát, személyügyi törzsszámát, valamint a személyügyi nyilvántartásban kezelhető egyéb személyi adatát,
c) az eljárás tárgyát, a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését,
d) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek a munkáltatói döntést megalapozzák,
e) a munkáltatói döntés hatálybalépésének időpontját, illetve időtartamát,
f) indokolást, kivéve, ha az indokolási kötelezettséget a Hjt. kizárja, és
g) a Hjt. 7. § (4) bekezdésének megfelelő tartalmú tájékoztatást a jogorvoslatról.
13. §
(1) A munkáltatói döntés, jognyilatkozat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - tartalmazza különösen
a) a munkáltatói jogkört gyakorló beosztásának megnevezését, és az irat jellegét,
b) az állomány tagjának nevét, rendfokozatát, személyügyi törzsszámát, valamint a személyügyi nyilvántartásban kezelhető egyéb személyi adatát,
c) az eljárás tárgyát, a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését,
d) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek a munkáltatói döntést megalapozzák,
e) a munkáltatói döntés hatálybalépésének időpontját, illetve időtartamát,
f) indokolást, kivéve, ha az indokolási kötelezettséget a Hjt. kizárja, és
g) a Hjt. 7. § (4) bekezdésének megfelelő tartalmú tájékoztatást a jogorvoslatról.
g) a Hjt. 7. § (9) bekezdésének megfelelő tartalmú tájékoztatást a jogorvoslatról.
(2) A Hjt. 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodást az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott tartalommal a központi személyügyi szerv készíti elő.
14. §   Kizárólag egyéni határozat vagy parancs hozható
a) a szolgálati viszony létesítéséről,
b) a szolgálati viszony megszüntetéséről,
c) a szolgálati viszony Hjt. 42. § (1) bekezdése és Hjt. 42. § (2) bekezdés b)-e) pontja szerinti módosításáról, és
c) a szolgálati viszony Hjt. 42. § (1) bekezdése és Hjt. 42. § (2) bekezdés b)-e) pontja szerinti módosításáról,
d) a fegyelmi és a méltatlansági eljárás során.
d) a fegyelmi és a méltatlansági eljárás során, és
e) az 1. § 10. pont i) alpontja szerinti vezénylés esetén.
15. §
(1) Ha nem kötelező egyéni határozat vagy parancs kiadása, a munkáltatói jogkört gyakorló dönthet összesítő határozat vagy parancs kiadásáról.
(2) Az összesítő határozat vagy parancs egy jognyilatkozatba foglalja az állomány több tagját érintő azonos tárgyú munkáltatói döntéseket.
(3) Az összesítő határozatról vagy parancsról az azt elkészítő személyügyi szerv kivonatot készít. A kivonatot munkaköri leírásban erre felhatalmazott ügyintéző hitelesíti. Az állomány érintett tagjával kizárólag a kivonatot kell közölni.
(4) Az összesítő határozatot vagy parancsot egy eredeti példányban kell elkészíteni. Az összesítő határozat vagy parancs az állomány valamennyi érintett tagjára nézve tartalmazza különösen a 13. § szerinti adatokat, rendelkezéseket.
(5) A kivonat az állomány érintett tagjára vonatkozó (4) bekezdés szerinti adatokat, tájékoztatást és azt tartalmazza, hogy az irat kivonatnak minősül.
16. §
(1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló döntését a Hjt. 2. § 29. pont c) alpontja szerint döntési lapon hozza meg, az a 13. § a)-e) és g) pontjában meghatározottakon túl tartalmazza a munkáltatói jogkört gyakorló lehetséges döntési alternatíváit is. A döntési lapot egy eredeti példányban kell elkészíteni.
(2) A döntési lapról kivonatot az állomány tagjának kérelmére kell készíteni. A kivonatot a munkaköri leírásban erre felhatalmazott ügyintéző hitelesíti. A kivonat az állomány érintett tagjára vonatkozó (1) bekezdés szerinti adatokat, tájékoztatást és azt tartalmazza, hogy az irat kivonatnak minősül.
(3) A döntési lapon rögzített döntésről a munkáltatói jogkört gyakorló személyügyi szervének vezetője egyéni vagy összesítő határozatot hoz. Az összesítő határozatra a 15. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(4) A (3) bekezdés szerinti egyéni határozat egy eredeti példányban készül, és arról a munkaköri leírásban erre felhatalmazott ügyintéző hiteles másolatot készít. Az állomány érintett tagjával kizárólag a hiteles másolatot kell közölni.
(5) Az egyéni határozat a 13. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza különösen
a) a határozatot hozó személyügyi szerv megnevezését,
b) a döntési lap számát,
c) arra való utalást, hogy a határozat meghozatalára a munkáltatói jogkör gyakorlójának hatáskörében eljárva került sor,
d) a kivonat készítésére vonatkozó kérelem lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről való tájékoztatást, és
e) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a személyügyi szerv a határozatot hozta.
17. §
(1) Az állomány tagja havi illetményéről kiadott, illetmény-megállapításról szóló munkáltatói döntés a 13. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza különösen
a) az illetmény-megállapítás okának megnevezését, a kapcsolódó munkáltatói döntés számát,
b) az illetmény-megállapítás alapjául szolgáló szolgálati beosztás megnevezését, a szolgálati beosztáshoz meghatározott besorolási osztály, besorolási kategória számát, a rendszeresített rendfokozatot, előmeneteli rendet,
b) az illetmény-megállapítás alapjául szolgáló szolgálati beosztás megnevezését, szolgálati beosztás hiányában a rendelkezési állományba tartozás tényét, a szolgálati beosztáshoz meghatározott előmeneteli rendet, rendszeresített rendfokozatot, valamint - a Hjt. 123. § (4) bekezdés d) és e) pontja szerinti eset kivételével - a besorolási osztályt és a besorolási kategóriát,
c) az állomány Hjt. 123. § (2) bekezdés b) és d) pontjának hatálya alá tartozó tagja esetén a beosztási illetmény alapját képező besorolási kategória számát,
c) az állomány Hjt. 123. § (4) bekezdés a), c) vagy f) pontjának hatálya alá tartozó tagja esetén az alapilletmény alapját képező besorolási osztály és besorolási kategória számát,
d) a honvédelmi pótlék szorzószámát és összegét,
d) a Hjt. 123. § (4) bekezdés d) vagy e) pontjának hatálya alá, vagy a Hjt. 46. § (1) bekezdés f)-i), k)-s) és u) pontja alapján rendelkezési állományba tartozó tagja esetén az alapilletmény megállapításának alapját képező konkrét jogszabályhelyre történő utalást,
d) a Hjt. 123. § (4) bekezdés d) vagy e) pontjának hatálya alá, vagy a Hjt. 46. § (1) bekezdés f)-i), k)-s), u) és v) pontja alapján rendelkezési állományba tartozó tagja esetén az alapilletmény megállapításának alapját képező konkrét jogszabályhelyre történő utalást,
e) a beosztási illetmény alapját képező beosztáshoz tartozó besorolási szorzószámot, a Hjt. 123. § (3) bekezdése esetén az eltérítés tényét és százalékos mértékét, a beosztási illetmény - eltérítéssel együtt - folyósítandó összegét,
e) az alapilletmény szorzószámát és összegét,
f) az illetménykiegészítés mértékét és összegét,
f) a honvédelmi szolgálati díj szempontjából irányadó szolgálati idő tartamát, a fokozati vizsga szintjét, valamint a honvédelmi szolgálati díj összegét,
g) a szolgálati időpótlék mértékét és összegét,
g) a megállapított rendszeres illetménypótlék megnevezését, a pótlékra való jogosultság alapját, a pótlék mértékét és összegét,
h) a megállapított rendszeres illetménypótlék megnevezését, mértékét és összegét,
h) a megállapított rendszeres kiegészítő illetmény megnevezését, mértékét és összegét,
i) a megállapított rendszeres kiegészítő illetmény megnevezését, mértékét és összegét,
i) az állomány tagját megillető egyes illetményelemek együttes összegét, és
j) az állomány tagját megillető egyes illetményelemek együttes összegét, és
j) a megállapított besorolás szerinti illetményre való jogosultság kezdő napját.
k) a megállapított besorolás szerinti illetményre való jogosultság kezdőnapját.
(2) A Hjt. 122. § (5) bekezdése szerinti illetményváltozásról szóló értesítés a 13. §-on túl tartalmazza különösen
a) az értesítés okának megnevezését, a kiadásakor érvényes illetmény-megállapításról szóló munkáltatói döntés számát,
b) a módosuló illetményelemek megnevezését,
c) az értesítés szerint módosuló illetményre való jogosultság kezdőnapját, az (1) bekezdés d)-i) pontja szerinti elemek kezdő naptól érvényes mértékét és összegét, és
d) az (1) bekezdés j) pontja szerinti elemet.
(2) A Hjt. 122. § (4) bekezdése szerinti illetményváltozásról szóló értesítés a 13. §-on túl tartalmazza különösen
a) az értesítés okának megnevezését, a kiadásakor érvényes illetmény-megállapításról szóló munkáltatói döntés számát,
a) az értesítés okát,
b) a módosuló illetményelemek megnevezését,
c) az értesítés szerint módosuló illetményre való jogosultság kezdőnapját, az (1) bekezdés e)-h) pontja szerinti elemeket, és
d) az (1) bekezdés i) pontja szerinti elemet.
(3) Az állományilletékes parancsnok havonta megállapítja az állomány tagja eseti illetménypótlékra vagy eseti kiegészítő illetményre való jogosultságát, meghatározza annak mértékét. Az erről szóló munkáltatói döntésnek a 13. §-on túl tartalmaznia kell különösen
a) a jogosultság megállapításának okát, a jogosultsági hónap megnevezését,
b) eseti illetménypótlék esetén a jogosultsági alapot képező szolgálati tevékenység teljesítéséről szóló igazolás számát,
c) a megállapított eseti illetménypótlék megnevezését, a pótlék összegének kiszámításához szükséges alapadatokat, a pótlék mértékét és összegét, és
d) a megállapított eseti kiegészítő illetmény megnevezését, és annak összegét.
(4) Szerződéses pályakezdő esetén az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása szempontjából a tervezett beosztását kell figyelembe venni.
17/A. §
(1) A központi személyügyi szerv vezetője - jogszabályban, miniszteri utasításban és belső rendelkezésekben meghatározottakon túl - előkészíti a miniszter és az MH PK hatáskörébe tartozó személyügyi döntéseket, a személyügyi szakterületet érintően előkészíti a köztársasági elnök jogköreivel összefüggő miniszteri előterjesztéseket, valamint kiadmányozza a döntési lap alapján meghozott határozatokat, ha a munkáltatói jogkört gyakorló a miniszter vagy az MH PK.
(2) A munkáltatói joggal rendelkező állományilletékes parancsnokok által vezetett szervezet személyügyi szerve az adott vezetési szinthez kapcsolódó személyügyi feladatokat végzi.

7. Az egyes alapvető jogok gyakorlásának korlátozása

18. §
(1) Az állományilletékes parancsnok
a) a Hjt. 22. § (2) bekezdése szerinti döntését az állomány tagjának nyilatkozatán,
b) a Hjt. 25. § (1) bekezdése szerint döntését az állomány tagjának kérelmén
rögzíti a tudomásszerzést követő 8 napon belül.
(2) Ha az állomány tagjának külföldre utazása tervezetten a 3 napot meghaladja, köteles azt a külföldre utazás megkezdése előtt legalább 1 héttel a közvetlen szolgálati elöljáró útján az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni.
(2a) A (2) bekezdés szerinti bejelentést a honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője részére meg kell küldeni annak a személyügyi nyilvántartásban történő tárolása céljából.
(2) Ha az állomány tagjának külföldre utazása tervezetten a három napot meghaladja, köteles a távollét tervezett időtartamát és a külföldi ország megnevezését a külföldre utazás megkezdése előtt legalább egy héttel a közvetlen szolgálati elöljáró útján az állományilletékes parancsnoknak vagy az állományilletékes parancsnok által belső rendelkezésben kijelölt hivatali felettesnek vagy szolgálati elöljárónak bejelenteni.
(3) A Hjt. 25. § (3) bekezdése szerinti visszarendelést az állomány tagjával a szolgálatteljesítésre kötelezés előtt legalább 24 órával korábban, ha ezt a szolgálati érdek nem teszi lehetővé, akkor a lehető legkorábban közölni kell.
(4) A visszarendelés esetén a szolgálatteljesítéssel töltött időt a túlszolgálat szabályai szerint kell ellentételezni.
(5) Ha a visszarendelés 1 napot meghaladóan engedélyezett szabadság ideje alatt történik, és a szolgálatteljesítés meghaladja az 1 munkanapot, a szabadságot ismételten ki kell adni.

7/A. Az élettársi kapcsolat igazolása

18/A. §
(1) Az élettársi kapcsolatban élés ténye az élettársi kapcsolat Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő regisztrálása esetén az abban szereplő adatokról kiállított tanúsítvánnyal, ennek hiányában a honvédelmi szervezet személyügyi szervéhez benyújtott teljes bizonyító erejű magánokirat formájában megtett élettársi nyilatkozattal igazolható.
(2) Ha a Hjt. végrehajtására kiadott jogszabály az élettársi kapcsolatban élés tényének igazolását írja elő, akkor az érintett kérelmére a honvédelmi szervezet az (1) bekezdés szerint bejelentett adatokról tanúsítványt állít ki.

II. FEJEZET
A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE

8. A szolgálati viszony létesítésének feltételei

19. §   Nem létesíthető szerződéses szolgálati viszony a honvéd tisztjelölttel, a honvéd altiszt-jelölttel, és a legénységi állomány azon tagjával, aki a Honvédség által szervezett, a kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzést eredményesen befejezte.
19. §
(1) Nem létesíthető szerződéses szolgálati viszony azon honvéd tisztjelölttel, illetve honvéd altiszt-jelölttel, aki a honvéd tisztképzést, illetve a honvéd altiszt-képzést sikeresen befejezte.
(2) A legénységi állomány azon tagja, aki a Honvédség által szervezett, a kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzést eredményesen befejezte, kérelmének megfelelően hivatásos állományba vehető.
(3) A Hjt. 32. § (1) bekezdés d) pontja szerint hivatásos szolgálati viszonyt létesíteni kérelemre azzal a személlyel lehet, aki a hivatásos állományba vételt közvetlenül megelőzően, legalább 2 év egybefüggő tiszti, illetve altiszti szerződéses szolgálati viszonnyal, önkéntes tartalékos szolgálati viszonnyal, honvédelmi szervezettel fennálló kormányzati szolgálati jogviszonnyal, honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyal, közalkalmazotti jogviszonnyal vagy munkaviszonnyal rendelkezik.
(4) A (3) bekezdés szerinti korlátozástól szolgálati érdekből az MH PK engedélyével el lehet térni.

9. Az állományba vétel

20. §
(1) Az állományba vételi eljárást
a) a honvédségi ösztöndíjas hallgatókkal a tervezett szolgálati hely szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerve bevonásával a központi személyügyi szerv, és
a) a honvédségi ösztöndíjas hallgatókkal a tervezett szolgálati hely szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerve bevonásával az MH Ludovika Zászlóalj illetékes szerve, és
b) az a) pont alá nem tartozó esetekben a tervezett szolgálati hely szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerve,
folytatja le.
(2) Az állományba vételi okmány és szerződés egy eredeti példányát legkésőbb a szolgálati viszony létesítésének napján az állomány tagjának át kell adni.
(3) Az állományba vételt követően a honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője a szolgálatteljesítés első napján, de legkésőbb harminc napon belül - a Hjt. 92. §-ára figyelemmel - megállapítja a szolgálati idő kezdő napját.
(4) A (3) bekezdés szerint megállapított szolgálati idő kezdő nap módosítására hivatalból vagy az érintett személy kezdeményezésére a Hjt. 92. §-ára figyelemmel kerülhet sor. A szolgálati idő kezdő napjának módosítására
a) az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője, vagy annak hiányában a központi személyügyi szerv vezetője jogosult,
b) a központi személyügyi szerv vezetője jogosult a honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője és az állományilletékes parancsnok esetén,
c) a HVKF jogosult a központi személyügyi szerv vezetője esetén, és
c) az MH PK jogosult a központi személyügyi szerv vezetője esetén, és
d) a miniszter jogosult a HVKF, a KNBSZ főigazgatója, valamint a Tábori Lelkészi Szolgálat vezetői esetén.
d) a miniszter jogosult az MH PK, a KNBSZ főigazgatója, valamint a Tábori Lelkészi Szolgálat vezetői esetén.
21. §
(1) Az állományba vétel során a szakmai felelős egyetértése szükséges
a) a szerződéses tiszti vagy altiszti állományba vétel esetén a Hjt. 33. § (1) bekezdése szerinti alkalmazási feltételeknek való megfeleléshez, és
a) a tiszti vagy altiszti állományba vétel esetén a Hjt. 33. § (1) bekezdése szerinti alkalmazási feltételeknek való megfeleléshez, és
b) az első rendfokozat Hjt. 40. § (2) bekezdése szerinti megállapításához akkor, ha a munkáltatói jogkört gyakorló nem hadnagyi vagy őrmesteri rendfokozattal tervezi a jelentkező állományba vételét.
(2) A tábori lelkész esetén a Hjt. 31. § (5) bekezdése szerinti egyetértés kiadását a Tábori Lelkészi Szolgálat illetékes szolgálati ága kezdeményezi.
21/A. §   Az állomány Hjt. 36. § (1a) bekezdése szerinti tagja esetében a szerződésnek tartalmaznia kell a szolgálati viszony kezdetét, jellegét, az állomány tagjának első rendfokozatát, a Hjt. 32. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti szolgálati idő vállalását, a próbaidő kikötését, az alapkiképzésen való részvétel követelményét, a szerződéses pályakezdő elfogadó nyilatkozatát az alapkiképzés teljesítésének kötelezettségére vonatkozóan és a Honvédség vállalását, hogy a szerződéses pályakezdőt az állományba vételt követően a Hjt. 42. § (2) bekezdés c) pontja szerinti vezénylés útján tervezi foglalkoztatni.
21/B. §
(1) A Honvédség által szervezett, a kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzésre legalább érettségi bizonyítvánnyal rendelkező jelentkező vehető fel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti állomány szerződésében rögzíteni kell, hogy
a) az alapkiképzést követően közvetlenül teljesítenie kell az Alap Altiszti Tanfolyamot, és a szakmai altiszti tanfolyamot,
b) a képzés sikeres befejezését követően az MH megfelelő altiszti szolgálati beosztást biztosít részére,
c) a képzés sikeres befejezését követően az érintett vállalja az altiszti állományba vételt és a Hjt. 88. § (2) bekezdése szerinti kötelezettséget, és
d) a 108/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezettséget.
22. §   A szerződéses pályakezdő esetén a szerződésben a szolgálati viszony kezdő időpontjaként az alapkiképzés megkezdésének napját kell meghatározni.
22. §
(1) A szerződéses pályakezdő, valamint a közkatona esetén a szerződésben, a 23. § b) pontja szerinti hivatásos állományba visszavétel esetén az állományba vételi okmányban a szolgálati viszony kezdő időpontjaként az alapkiképzés megkezdésének napját kell meghatározni.
(2) A jogszabály alapján alapkiképzésre kötelezettek esetében az alapkiképzés végrehajtása alól a kiképzésért felelős központi szervezet állásfoglalása alapján a szolgálati viszony létesítésére vonatkozó munkáltatói jogkört gyakorló mentesítést engedélyezhet.
(2) A jogszabály alapján alapkiképzésre kötelezettek esetében az alapkiképzés végrehajtása alól a kiképzésért felelős szervezet által meghatározott feltételek fennállása esetén a szolgálati viszony létesítésére vonatkozó munkáltatói jogkört gyakorló mentesítést engedélyezhet.
(3) Az alapkiképzés teljesítésére vonatkozó - a Hjt. 38. § (9) bekezdés szerinti - határidő-halasztás az állomány tagjának az alapkiképzés időszakában történt megbetegedése vagy balesete miatt engedélyezhető. A határidő- halasztást a szolgálati viszony létesítésére vonatkozó munkáltatói jogkört gyakorló engedélyezheti.
23. §   Ha a szolgálati viszony a Hjt. 75. §-a szerint úgy létesül, hogy a szolgálati viszony korábbi megszűnése és a hivatásos állományba visszavétel között több, mint 10 év telt el, az állományba vételi okmányban
a) a próbaidő megállapítása kötelező, és
b) a próbaidő alatt a HVKF az állomány tagját alapkiképzésen való részvételre kötelezheti.
b) a próbaidő alatt az MH PK az állomány tagját alapkiképzésen való részvételre kötelezheti.
24. §
(1) Ha a szolgálati viszony kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyból, vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyból a Honvédség szerződéses állományába történő áthelyezéssel létesül, a szerződésnek a Hjt. 35. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl az áthelyezés tényét és azt is tartalmaznia kell, hogy az érintett jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
(1) Ha a szolgálati viszony kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyból, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyból a Honvédség szerződéses állományába történő áthelyezéssel létesül, a szerződésnek a Hjt. 35. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl az áthelyezés tényét és azt is tartalmaznia kell, hogy az érintett jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
(1) Ha a szolgálati viszony kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyból, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyból a Honvédség szerződéses vagy hivatásos állományába történő áthelyezéssel létesül, a szerződésnek a Hjt. 35. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl az áthelyezés tényét és azt is tartalmaznia kell, hogy az érintett jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
(1) Ha a szolgálati viszony kormányzati szolgálati, közszolgálati, honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti jogviszonyból, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyból a Honvédség szerződéses vagy hivatásos állományába történő áthelyezéssel létesül, a szerződésnek a Hjt. 35. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl az áthelyezés tényét és azt is tartalmaznia kell, hogy az érintett jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
(1) Ha a szolgálati viszony közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti jogviszonyból, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyból a Honvédség szerződéses vagy hivatásos állományába történő áthelyezéssel létesül, a szerződésnek a Hjt. 35. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl az áthelyezés tényét és azt is tartalmaznia kell, hogy az érintett jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
(2) Az áthelyezéssel történő szolgálati viszony létesítését az állományilletékes parancsnok és az érintett is kezdeményezheti. Az érintett a kérelmét az állományilletékes parancsnokhoz nyújthatja be.
(2) Az áthelyezéssel történő szolgálati viszony létesítését az állományilletékes parancsnok és az érintett is kezdeményezheti. Az érintett a kérelmét a munkáltatói jogkört gyakorlóhoz nyújthatja be.
(3) Ha az érintett szerződéses pályakezdőnek minősül, az áthelyezés időpontjára a 22. §-t is alkalmazni kell.
25. §   Szerződéses állományba vétel során a korábbi hivatásos, szerződéses, továbbszolgáló, vagy sorkatonai szolgálat alatt megszerzett rendfokozatnál alacsonyabb rendfokozat is megállapítható.
25. §
(1) Szerződéses állományba vétel, hivatásos állományba visszavétel, valamint a Hjt. 32. § (2) bekezdése szerinti állományba vétel során - ha a Hjt. eltérően nem rendelkezik - a korábbi hivatásos katonai, szerződéses-, önkéntes tartalékos-, továbbszolgáló-, vagy sorkatonai szolgálat alatt megszerzett rendfokozatnál alacsonyabb rendfokozat is megállapítható.
(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Hjt. 32. § (1) bekezdés e) pontja alapján áthelyezett személy - Hjt. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított - rendfokozata nem lehet magasabb, mint tervezett beosztásának rendszeresített rendfokozata.
(3) A Hjt. 32. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hivatásos szolgálati viszonyt létesíteni - a hivatásos állományba vételt közvetlenül megelőző - legalább 5 év egybefüggő tiszti, illetve altiszti szerződéses szolgálati viszonnyal rendelkező személlyel lehet.
(3) A Hjt. 32. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hivatásos szolgálati viszonyt létesíteni kérelemre, - a hivatásos állományba vételt közvetlenül megelőző - legalább 5 év egybefüggő tiszti, illetve altiszti szerződéses szolgálati viszonnyal rendelkező személlyel lehet.
25/A. §
(1) Ha a megtérítésre kötelezett honvédségi ösztöndíjas hallgató a tanulmányainak befejezését követő kettő éven belül szolgálati viszonyt létesít, köteles az állományilletékes parancsnokot tájékoztatni a képzési támogatás tekintetében még fennálló tartozásáról.
(1) Ha a megtérítésre kötelezett honvédségi ösztöndíjas hallgató a tanulmányainak befejezését követő két éven belül hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos, tisztjelölti, altisztjelölti szolgálati viszonyt létesít, köteles az állományilletékes parancsnokot tájékoztatni a képzési támogatás tekintetében még fennálló tartozásáról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hivatásos, szerződéses, tisztjelölti, altisztjelölti szolgálati viszony, valamint a Hjt. 212. § (4) bekezdése szerinti tényleges szolgálatteljesítés időtartama alatt a megtérítésre kötelezett kérelmére mentesül az esedékes részletek megfizetése alól, ha erről a központi személyügyi szerv vezetőjével kiegészítő megállapodást köt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati viszony időtartama alatt a megtérítésre kötelezett kérelmére mentesül az esedékes részletek megfizetése alól, ha erről a Honvédség központi személyügyi szervének vezetőjével kiegészítő megállapodást köt.
(3) A kiegészítő megállapodást közjegyzői okiratba kell foglaltatni. A közjegyzői okirat elkészítésével kapcsolatos költségek a megtérítésre kötelezettet terhelik. Ha a szolgálati viszony hónap közben szűnik meg, a megkezdett hónap teljes hónapnak minősül.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a megtérítésre kötelezett az időarányosan fennálló tartozás megfizetésére köteles, ha a szolgálati viszonya az előírt időtartamból még fennálló idő előtt szűnik meg. A tartozás a szolgálati viszony megszűnését követő naptól esedékes.

10. A szolgálati beosztás betöltéséhez kapcsolódó feltételek

26. §
(1) A szolgálati beosztásokhoz kapcsolódó iskolai végzettséget, továbbá a szakképzettséget, a szakképesítést, a szakképzettséget vagy szakképesítést helyettesítő képzettséget (a továbbiakban együtt: szakképzettség), egyéb képzettségi követelményeket, valamint egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeket a 2. melléklet határozza meg.
(1) A szolgálati beosztásokhoz kapcsolódó iskolai végzettséget, továbbá a szakképzettséget, a szakképesítést, a szakképzettséget vagy szakképesítést helyettesítő képzettséget (a továbbiakban együtt: szakképzettség), egyéb képzettségi követelményeket, valamint egészségi korlátozásokat és pszichikai alkalmassági követelményeket a 2. melléklet határozza meg. A fizikai alkalmassági követelményeket a honvédek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról szóló jogszabály tartalmazza.
(2) A munkakörökhöz előírt iskolai végzettségként, szakképzettségként vagy egyéb képzettségként a szakmai felelős külföldön teljesített képzést is elismerhet.
(3) Ha a 2. mellékletben valamely rendszeresített rendfokozatnál egynél több iskolai végzettség szerepel, közülük bármelyik megléte elégséges, kivéve az „és” kapcsolatban álló végzettségek esetén, mert akkor mindkét végzettség megléte szükséges.
(3) Ha a 2. mellékletben valamely rendszeresített rendfokozatnál egynél több iskolai végzettség, szakképzettség szerepel, közülük bármelyik megléte elégséges, kivéve az „és” kapcsolatban álló végzettségek esetén, mert akkor mindkét végzettség megléte szükséges.
(4) A 2. melléklet szerinti végzettségi szinteknél magasabb végzettség - ha a szakirányúságra vonatkozó követelmény teljesül - a szolgálati beosztás betöltését lehetővé teszi.
(5) A 2. mellékletben az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmassági követelmények, valamint a fegyvernemi és a munkaköri korlátozások meghatározására használt kódokra és rövidítésekre a honvédek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról szóló jogszabályt kell alkalmazni.
(5) A 2. mellékletben a pszichikai alkalmassági követelmények, valamint a fegyvernemi és a munkaköri korlátozások meghatározására használt kódokra és rövidítésekre a honvédek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról szóló jogszabályt kell alkalmazni.
(6) A repülőgép, a helikopter személyzet, a légi vezetés, a repülő harcbiztosító, valamint a repülőműszaki munkakörökre vonatkozó egészségi, pszichikai alkalmassági követelményekre és kizáró korlátozásokra az állami célú légiközlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülőegészségi feltételeiről szóló jogszabályt akkor kell alkalmazni, ha az állomány tagja állami célú légiközlekedés légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet folytató szakszemélyzetének minősül.
(7) Az egészségügyi munkakörökre vonatkozó kizáró korlátozásokat, valamint a (6) bekezdés szerinti követelményeket munkakörönként kell megállapítani.
(8) A 2. mellékletben meghatározottak szerint közigazgatási vagy jogi szakvizsga letételéhez kötött beosztás (a továbbiakban: közigazgatási vagy jogi szakvizsga letételéhez kötött beosztás) - a munkáltatói jogkört gyakorló erre vonatkozó, különösen a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó rendszeres vagy ismétlődő munkaköri feladatokra tekintettel meghozott döntése esetén, a (10) és (11) bekezdésben meghatározott feltételekkel - betölthető az állomány azon tagjával is, aki a közigazgatási vagy jogi szakvizsgára vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette, kivéve, ha a beosztás
a) hatósági hatáskörben kiadmányozási jogkör gyakorlására vagy jogi képviselettel járó tevékenység végzésére irányul, vagy
b) hatósági döntés előkészítését végző vagy jogi képviselet ellátására jogosult szervezet, vagy szervezeti egység vezetésére irányul.
(8) A 2. mellékletben meghatározottak szerint közigazgatási vagy jogi szakvizsga letételéhez kötött beosztás (a továbbiakban: közigazgatási vagy jogi szakvizsga letételéhez kötött beosztás) - a munkáltatói jogkört gyakorló erre vonatkozó, különösen a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó rendszeres vagy ismétlődő munkaköri feladatokra tekintettel meghozott döntése esetén, a (10)-(11a) bekezdésben meghatározott feltételekkel - betölthető az állomány azon tagjával is, aki a közigazgatási vagy jogi szakvizsgára vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette, kivéve, ha a beosztás
a) hatósági hatáskörben kiadmányozási jogkör gyakorlására vagy jogi képviselettel járó tevékenység végzésére irányul, vagy
b) hatósági döntés előkészítését végző vagy jogi képviselet ellátására jogosult szervezet, vagy szervezeti egység vezetésére irányul.
(8) Katonai szervezeteknél rendszeresített jogi és igazgatási munkakörök tekintetében az állományilletékes parancsnok a szolgálati feladatok jellegére tekintettel a 2. melléklettől eltérően T2 fizikai alkalmassági követelményszintet is meghatározhat.
(9) Nem feltétele a jogi vagy a közigazgatási szakvizsga letétele a jogi és igazgatási munkakörnek minősülő, százados rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztás betöltésének akkor, ha az állomány tagja hadnagy rendfokozatot visel.
(9) E rendelet alkalmazásában közigazgatási szakvizsgával egyenértékű a jogi szakvizsga, valamint a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium által teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat és az annak alapján adott mentesítés. A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium részben is közigazgatási jellegűnek minősítheti az állomány tagjának tudományos fokozatát, ebben az esetben az állomány tagja a közigazgatási szakvizsgának abból a részéből tesz vizsgát, amelyre a mentesítés nem vonatkozik.
(10) A közigazgatási vagy jogi szakvizsga letételéhez kötött beosztás csak olyan közigazgatási vagy jogi szakvizsgával nem rendelkező személlyel tölthető be, aki írásban vállalja, hogy a beosztásba helyezését követő két éven belül teljesíti a beosztáshoz szükséges közigazgatási vagy jogi szakvizsgát, illetve a (9) bekezdés szerinti feltételt.
(11) Ha az állomány tagja a (10) bekezdésben meghatározottakat a beosztásba helyezését követő két éven belül nem teljesíti, olyan más beosztásba kell áthelyezni, amelyhez a (8) bekezdés szerinti képzési kötelezettség teljesítése nem szükséges.
(11a) Ha a jogi és igazgatási munkakörnek minősülő, százados rendfokozattal rendszeresített, közigazgatási vagy jogi szakvizsga letételéhez kötött beosztást betöltő személy hadnagy rendfokozatot visel, a munkáltatói jogkört gyakorló (8) bekezdés szerint meghozott döntése tekintetében nem kell alkalmazni a (10) és a (11) bekezdés rendelkezéseit.
(11a) Ha a jogi és igazgatási munkakörnek minősülő, százados rendfokozattal rendszeresített, közigazgatási vagy jogi szakvizsga letételéhez kötött beosztás betöltésére tervezett személy hadnagy rendfokozatot visel, a munkáltatói jogkört gyakorló (8) bekezdés szerint meghozott döntése tekintetében nem kell alkalmazni a (10) és a (11) bekezdés rendelkezéseit.
(12) A miniszter a sajtó, tájékoztatás, fegyvernemi szakági alcsoporton belül legfeljebb ezredes rendfokozattal rendszeresített beosztásban történő foglalkoztatást engedélyezheti, ha az érintett legalább főiskolai vagy felsőfokú alapképzésben szerzett alapfokozatú végzettséggel rendelkezik és a szolgálati beosztás folyamatos betöltése a Honvédség kiemelt stratégiai érdeke, továbbá ha a beosztás a Honvédség szempontjából kiemelt felkészültség, nehezen pótolható szakmai tapasztalat meglétét követeli meg.
26/A. §   Az állomány tagja e rendeletben meghatározottak szerint a következő szakmai tanfolyamok sikeres elvégzésére köteles:
a) katonai végzettséggel nem rendelkezők tiszti alaptanfolyama,
b) harcászati törzstiszti tanfolyam,
c) hadműveleti tanfolyam.
26/B. §
(1) Katonai végzettséggel nem rendelkezők tiszti alaptanfolyamának elvégzésére köteles a tiszti állomány katonai felsőfokú végzettséggel nem rendelkező tagja az alapkiképzés befejezését követő 1 éven belül.
(2) Az állomány katonai végzettséggel nem rendelkezők tiszti alaptanfolyamának elvégzésére kötelezett tagja, ha az előírt követelménynek e rendeletben meghatározott határidőben önhibájából nem tesz eleget, fennálló szolgálati viszonya a Hjt. 68. § (1) bekezdés b) pontja alapján megszűnik.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szakmai tanfolyam alapkiképzés befejezését követő 1 éven belüli teljesítése alól az MH PK szolgálati érdekből vagy egészségi okból legfeljebb 2 évre halasztást engedélyezhet.
(3a) Az (1) bekezdés szerinti határidőbe és a (3) bekezdés szerinti halasztás időtartamába nem számít bele
a) a szülési szabadság,
b) az illetmény nélküli szabadság,
c) a külföldi szolgálatra vezénylés,
d) az önhibán kívüli okból bekövetkezett balesetből eredő 60 napot meghaladó egészségügyi szabadság,
e) a Hjt. 46. § (1) bekezdés g) és j) pontja szerinti rendelkezési állomány és f) a szolgálat viszony szünetelésének
időtartama.
(4) E § alkalmazásában katonai felsőfokú végzettségnek a katonai alapfokozatú BSc, a katonai főiskola, a katonai mesterfokozatú MSc vagy egyetemi szintű katonai végzettség minősül.
26/C. §
(1) Harcászati törzstiszti tanfolyam elvégzésére köteles
a) az állomány tagja százados rendfokozattal rendszeresített beosztásba történő kinevezését megelőzően,
b) az állomány speciális beosztást betöltő, legalább két éve főhadnagy rendfokozatot viselő tagja, a százados rendfokozatba történő előléptetését megelőzően.
(2) Hadműveleti tanfolyam elvégzésére köteles az állomány tagja az alezredes rendfokozattal rendszeresített vezető szolgálati beosztásba történő kinevezését megelőzően.
(3) Az állomány harcászati törzstiszti tanfolyam elvégzésére kötelezett tagja a szakmai tanfolyam sikeres elvégzése nélkül az (1) bekezdés a) pontja esetén nem nevezhető ki, az (1) bekezdés b) pontja esetén nem léptethető elő.
(4) Az állomány hadműveleti tanfolyam elvégzésére kötelezett tagja a szakmai tanfolyam sikeres elvégzése nélkül nem nevezhető ki.
(5) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában vezető beosztásnak minősül a 4. és az 5. melléklet IV., V. és VI. besorolási osztályt megállapító táblázatában „(V)” toldattal meghatározott szolgálati beosztás.
(6) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti szakmai tanfolyamok sikeres elvégzése esetén az állomány tagja mentesül a minősítő vizsga sikeres teljesítésének e rendelet szerinti követelménye alól.
26/D. §   A 26/A-26/C. §-ban meghatározott tanfolyamok alól a szakmai felelős mentesítést adhat, a külföldön megszerzett, szakmai felelős által megfeleltetett tanfolyami végzettség, illetve szakbeosztások huzamos ideig történő ellátása során szerzett tapasztalatokra való tekintettel.
27. §
(1) A szolgálati beosztásokhoz kapcsolódó általános idegennyelv-ismereti követelményt a 3. melléklet határozza meg.
(1) Az idegennyelv-ismereti követelményt az állománytáblákban, munkaköri jegyzékekben rögzíteni kell.
(2) Általános idegennyelv-ismereti követelmény esetén a szolgálati beosztás az előírt nyelvből bármely, megfelelő szintű, államilag elismert nyelvvizsgával ellátható. Államilag elismert, szaknyelvi nyelvvizsgával azok a szolgálati beosztások is betölthetők, melyekhez a szaknyelvi nyelvvizsga megléte nem feltétel.
(2) A Hjt. 33. § (4) bekezdése alkalmazása esetén az idegennyelv-ismereti követelmény meghatározásához, módosításához, valamint a Hjt. 33. § (5) bekezdése alkalmazása esetén az idegennyelv-ismereti követelmény alóli mentesítéshez a szakmai felelős előzetes írásbeli egyetértése szükséges, kivéve, ha a munkáltatói jogkört a HVKF gyakorolja.
(2) A Hjt. 33. § (4) bekezdése alkalmazása esetén az idegennyelv-ismereti követelmény meghatározásához, módosításához, valamint a Hjt. 33. § (5) bekezdése alkalmazása esetén az idegennyelv-ismereti követelmény alóli mentesítéshez a szakmai felelős előzetes írásbeli egyetértése szükséges, kivéve, ha a munkáltatói jogkört az MH PK gyakorolja.
(3) A szolgálati beosztás az arra előírt idegen nyelvből megszerzett, az előírtaknak megfelelő szintű és típusú, államilag elismert nyelvvizsgával tölthető be. Államilag elismert, szaknyelvi nyelvvizsgával azok a szolgálati beosztások is betölthetők, amelyekhez a szaknyelvi nyelvvizsga megléte nem feltétel.
(4) Az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges idegennyelv-ismeret szintjét és típusát, a szükséges nyelv megnevezését, valamint a szaknyelvi nyelvvizsga előírását a munkaköri leírásban is rögzíteni kell.
28. §
(1) A szolgálati beosztásba kinevezésre, áthelyezésre tervezett személyt az idegennyelv-ismereti követelmény alól
a) szolgálati beosztásba történő kinevezés, valamint ezredes, vagy annál magasabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő áthelyezés esetén a HVKF,
a) szolgálati beosztásba történő kinevezés, valamint ezredes, vagy annál magasabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő áthelyezés esetén az MH PK,
b) alezredes, vagy annál alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő áthelyezés esetén az állományilletékes parancsnok
munkáltatói döntésben mentesítheti annak figyelembevételével, hogy a szolgálati beosztás - mérlegelve a szolgálati beosztásban korábban jelentkező feladatok jellegét - ellátható-e eredményesen idegennyelv-ismeret nélkül.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a mentesítéshez a szakmai felelős előzetes írásbeli engedélye szükséges, kivéve, ha az állományilletékes parancsnoki jogkört a HVKF gyakorolja.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a mentesítéshez a szakmai felelős előzetes írásbeli engedélye szükséges, kivéve, ha az állományilletékes parancsnoki jogkört az MH PK gyakorolja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti mentesítés a szolgálati beosztás betöltésének időtartamára szól.
(3) Az (1) bekezdés szerinti mentesítés legfeljebb a szolgálati beosztás betöltésének időtartamára szólhat.
(4) Az (1) bekezdést a legénységi állomány tagjának szolgálati beosztásba történő kinevezése, áthelyezése esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a mentesítésre a szakmai felelős előzetes írásbeli engedélye alapján, munkáltatói döntésben az állományilletékes parancsnok jogosult.
29. §
(1) Szolgálati beosztás betöltésére a Hjt. 34. § (1) bekezdése szerint nyílt vagy zárt pályázat írható ki.
(2) Nyílt pályázat esetén a pályázati kiírás nyilvános. A nyílt pályázat a HM hivatalos lapjában és honlapján, a közszolgálati állásportálon, az elektronikus levelező rendszeren, továbbá a KGIR-en keresztül kerül közzétételre.
(3) Zárt pályázat esetén a pályázati kiírás csak a pályázatban való részvételre előzetesen kiválasztott személyi kör részére kerül megküldésre.
(4) A pályázatot az állományilletékes parancsnok írja ki.
(5) A (4) bekezdéshez a központi személyügyi szerv vezetőjének előzetes engedélye szükséges.
(5) A (4) bekezdéshez a központi személyügyi szerv vezetőjének előzetes engedélye szükséges, kivéve, ha az állományilletékes parancsnoki jogkört az MH PK gyakorolja.
30. §
(1) A pályázat feltételeit az állományilletékes parancsnok határozza meg.
(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell különösen
a) a pályázatot kiíró által vezetett honvédelmi szervezet megnevezését, a pályázatot kiíró nevét, szolgálati beosztását,
b) a betöltendő szolgálati beosztásba helyezés határozott vagy határozatlan időtartamát,
c) a szolgálati beosztás megnevezését, a rendszeresített rendfokozatot,
d) a szolgálati beosztás betöltéséhez meghatározott képesítési előírásokat, így különösen a szükséges iskolai végzettséget, szakképzettséget, idegennyelv-ismeretet,
e) ha előírás, szolgálati beosztás betöltéséhez kapcsolódó nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelésre, vagy vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó kötelezettséget,
f) az esetlegesen előnyt jelentő körülményeket,
g) a szolgálati beosztással járó feladatok rövid leírását,
h) a szolgálatteljesítés helyét,
i) a benyújtandó pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket,
j) a pályázat benyújtásának helyét, időpontját, módját,
k) a pályázat elbírálásának időpontját,
l) a pályázat elbírálásának eredményéről történő tájékoztatás rendjét, és
m) a pályázattal kapcsolatos felvilágosítás adására jogosult személy nevét, elérhetőségét.
(3) A pályázatban meg kell jelölni, hogy a szolgálati beosztás betöltésére pályázatot kizárólag az állomány tagja nyújthat be, vagy a munkáltatói jogkört gyakorló a pályázat nyertesével a szolgálati viszony létesítését nem zárja ki.
31. §
(1) A pályázat nyerteséről a benyújtott pályázatok elbírálását követően a munkáltatói jogkört gyakorló dönt.
(2) Eredménytelen a pályázat, ha nincs a pályázati feltételeknek megfelelő, a szolgálati beosztás betöltésére alkalmas jelölt.
(3) A pályázat eredménytelensége esetén új pályázatot lehet kiírni.
32. §
(1) Az MH EK orvos igazgatói beosztásának betöltésére nem kell pályázatot kiírni.
(2) Az MH EK más vezető beosztásának betöltésére akkor nem kell pályázatot kiírni, ha az adott szolgálati beosztás haladéktalan betöltése a folyamatos egészségügyi ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges.

11. Tájékoztatási kötelezettség

33. §
(1) A szolgálati viszony létesítésére vonatkozó munkáltató jogkört gyakorló által kijelölt személy írásban, legkésőbb a szolgálatteljesítés első napján tájékoztatja az állomány tagját
a) a szolgálati rendről,
b) az illetmény megállapításának és folyósításának szabályairól,
c) a szabadság mértékéről és kiadásának rendjéről,
d) a felmentési idő megállapításának szabályairól,
e) a lemondás és az egyoldalú szerződésbontás szabályairól és korlátozásáról,
f) az adható egyéb juttatásokról,
g) a honvéd jogállásával összefüggő jogainak érvényesítése és kötelezettségeinek teljesítése céljából a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló törvény (a továbbiakban: Adat tv.) szerinti kötelező adatkezelésről, a nyilvántartandó adatok köréről, és az adatok nyilvántartásának időtartamáról, és
h) a Hjt. 38. § (4) bekezdése esetén próbaidős rendfokozat elvesztéséről.
(1a) A Hjt. 36. § (1a) bekezdése szerinti állomány esetében az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az (1) bekezdés d), e), g) és h) pontja szerinti tartalomra nézve kell megadni. A tájékoztatást az (1) bekezdés b), c), illetve f) pontja szerinti tartalomra nézve is meg kell adni, ha a szabadság megállapítására és kiadására a Honvédségnél irányadó szabályokat kell a vezényelt esetében alkalmazni, illetve az (1) bekezdés c) és f) pontja szerinti járandóságok költsége a Honvédséget terheli.
(2) Az (1) bekezdés a)-c), és f) pontja szerinti tájékoztatás megadható az érintett adatokra irányadó jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy belső rendelkezés rendelkezésére történő hivatkozással.
(3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti tájékoztatásra az Adat tv. rendelkezéseire történő hivatkozással kerül sor.

12. Az eskü

34. §
(1) Az állomány tagja az eskü letételét az eskü szövegét tartalmazó iraton aláírásával igazolja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti irat egy eredeti példányát az eskütételt követően az érintett részére át kell adni.
(3) A koronaőri eskü letételére a koronaőr beosztásba helyezés napján kerül sor.

III. FEJEZET
A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA

13. A szolgálati viszony módosításának közös szabályai

35. §
(1) Ha jogszabály a szolgálati viszony módosítását az állomány tagjának
a) kérelméhez köti, azt az állomány tagja a szolgálati út betartásával a munkáltatói jogkört gyakorlóhoz nyújthatja be,
b) beleegyezéséhez köti, akkor arról az állomány tagja a javaslati lapon nyilatkozik.
(2) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a munkáltatói jogkört gyakorló az (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet a kézhezvételét követő 30 napon belül bírálja el, és erről a kérelmezőt 15 napon belül tájékoztatja.
36. §   Az állomány tagjának áthelyezésére, kinevezésére és megbízására az jogosult, aki az áthelyezéssel, kinevezéssel vagy megbízással betöltendő szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozathoz meghatározott munkáltatói jogkört gyakorolja.
36/A. §   A Hjt. 68/B. § (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben az áthelyezés időpontja az áthelyezésről szóló jognyilatkozat kiadmányozását követő 30. nap.
37. §   Speciális beosztásból általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásba történő áthelyezéskor a viselt rendfokozatban eltöltött várakozási idő a maximális várakozási időt nem haladhatja meg.
37. §   Speciális beosztásból általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásba történő áthelyezéskor
a) a viselt rendfokozatban eltöltött várakozási idő a maximális várakozási időt nem haladhatja meg, és
b) az állomány tagjának viselt rendfokozata - az áthelyezést megelőzően - nem lehet alacsonyabb, mint az általános előmeneteli rendbe tartozó beosztás rendszeresített rendfokozata.
37. §
(1) Speciális beosztásból általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásba történő áthelyezéskor
a) a viselt rendfokozatban eltöltött várakozási idő a maximális várakozási időt nem haladhatja meg, és
a) a viselt rendfokozatban eltöltött várakozási idő a maximális várakozási időt nem haladhatja meg, kivéve, ha az áthelyezés napjától a maximális várakozási idő meghosszabbításra kerül, és
b) az állomány tagjának viselt rendfokozata - az áthelyezést megelőzően - nem lehet alacsonyabb, mint az általános előmeneteli rendbe tartozó beosztás rendszeresített rendfokozata.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérően a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba történő áthelyezés esetén az állomány tagjának viselt rendfokozata a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztás alacsonyabb rendfokozatával megegyező is lehet, ha az áthelyezéskor az általános előmeneteli rend szerint a kötelező várakozási ideje nem telt le.
38. §
(1) Az állomány speciális előmeneteli rendbe tartozó tiszti vagy altiszti beosztást betöltő tagjának viselt rendfokozata legfeljebb két rendfokozattal lehet alacsonyabb, mint a beosztásban rendszeresített rendfokozat.
(2) Az (1) bekezdéstől szolgálati érdekből a HVKF engedélyével el lehet térni.
(2) Az (1) bekezdéstől szolgálati érdekből az MH PK engedélyével el lehet térni.
(2) Az (1) bekezdéstől szolgálati érdekből az MH PK, illetve a Hjt. 58/E. §-a szerinti kirendeltek esetében a HM KÁT engedélyével el lehet térni.
39. §
(1) Az állomány tagjának honvédelmi szervezetek között kérelemre történő azonos vagy alacsonyabb beosztásba történő áthelyezése esetén, a kérelmet a 35. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően a fogadó honvédelmi szervezet vezetője részére kell benyújtani, az állományilletékes parancsnok egyidejű tájékoztatása mellett.
(2) A kérelemről a fogadó honvédelmi szervezet vezetője a kézhezvételt követő 30 napon belül dönt. E határidő indokolt esetben egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbítható. A fogadó honvédelmi szervezet vezetője az elutasításáról vagy elfogadása esetén a tervezett szolgálati beosztásról 15 napon belül írásban tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot.
(3) Ha a fogadó honvédelmi szervezet vezetője a kérelmet elfogadta, az állományilletékes parancsnok álláspontját személyi javaslati lapon küldi meg a munkáltatói jogkört gyakorló részére.
(4) Ha a fogadó honvédelmi szervezet vezetője az állományilletékes parancsnok nemleges javaslata ellenére is fenntartja áthelyezési szándékát, arról a szolgálati alá-fölérendeltség esetén a szolgálati elöljáró, egyéb esetben a közvetlen közös elöljáró parancsnok dönt.
40. §   A szolgálati érdekből történő azonos vagy alacsonyabb beosztásba áthelyezés esetén a szolgálati viszony módosítására irányuló eljárás az állomány tagja részére a tervezett beosztásról szóló tájékoztatással kezdődik.
40. §
(1) A szolgálati érdekből történő azonos vagy alacsonyabb szolgálati beosztásba áthelyezés esetén a szolgálati viszony módosítására irányuló eljárás az állomány tagja részére a tervezett szolgálati beosztásról szóló tájékoztatással kezdődik.
(2) A 39. § (4) bekezdést a szolgálati érdekből történő azonos vagy alacsonyabb szolgálati beosztásba áthelyezés esetén is alkalmazni kell.
(2) A 39. § (4) bekezdést a szolgálati érdekből történő azonos vagy alacsonyabb szolgálati beosztásba áthelyezés, valamint kinevezés esetén is alkalmazni kell.
41. §   Ha az állomány tagja az áthelyezés következményeként a viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be, akkor a viselt rendfokozatának megfelelő beosztásba történő helyezés lehetőségét évente, az előmeneteli tervezések során vizsgálni kell.
41. §   Ha az állomány tagja az áthelyezés következményeként a viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be, akkor a viselt rendfokozatának megfelelő beosztásba történő helyezés lehetőségét az érintett kérelmére évente, az előmeneteli tervezések során vizsgálni kell.
42. §
(1) Az állomány tagja a szolgálati viszony fennállása alatt a Hjt. 44. § (1) bekezdése szerinti igazolási kötelezettségének a munkáltatói felhívástól számított 30 napon belül köteles eleget tenni. Ha az állomány tagja az igazolási kötelezettségének a határidő lejártáig nem tesz eleget, akkor arra ismételten írásban, 15 napos határidő megjelölésével fel kell szólítani.
(2) A hatósági bizonyítványt az állományilletékes parancsnoknak kell benyújtani.
(3) A hatósági bizonyítvány igénylésének költségét az állomány tagja számára - ha a Hjt. 31. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn - a Honvédség utólag, számla ellenében megtéríti.
43. §
(1) A 33. § (1) bekezdés a)-d), és f) pontjában meghatározottak változásáról az állomány tagját a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatni kell.
(2) A változásról szóló írásos tájékoztatás akkor mellőzhető, ha az eredeti tájékoztatás a 33. § (2) bekezdése szerint történt, és a változás a 33. § (2) bekezdése szerinti rendelkezések módosításának eredménye.
44. §
(1) Pályázat útján szolgálati beosztás kizárólag áthelyezéssel tölthető be.
(1) Pályázat útján szolgálati beosztás áthelyezéssel tölthető be.
(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően - az előmenetel tervezés keretében - évente egy alkalommal, szeptember hónapban olyan pályázat is kiírható, mely alapján a szolgálati beosztás - a Hjt. 83. § (5) bekezdés alkalmazásának kivételével - kinevezéssel is betölthető.
(2) Ha a pályázó az (1) bekezdés szerinti feltételnek nem felel meg, pályázata érvénytelennek minősül.
(3) A pályázati kiírásban az (1) és a (2) bekezdés szerinti korlátozásra utalni kell.
(4) A pályázatra és a pályázati eljárásra a 29-32. §-t alkalmazni kell.
45. §
(1) A 26-28. §-t a szolgálati viszony módosítása során is alkalmazni kell.
(2) A tábornoki rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő kinevezés további feltétele
a) 2 év törzsbeosztásban és 2 év parancsnoki, vezetői szolgálati beosztásban teljesített szolgálat, és
b) műveleti területen vagy nemzetközi szervezetek hivatalainál, parancsnokságain, illetve katonai szervezeteinél teljesített tartós külföldi szolgálat, és
c) a közigazgatási szakvizsga sikeres letétele.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti időtartamok számításakor az őrnagy, az alezredes, és az ezredes rendfokozattal rendszeresített beosztásokban eltöltött idő vehető figyelembe.
(4) A (2) bekezdés c) pontját kizárólag a HM-ben kell alkalmazni. A közigazgatási szakvizsga-kötelezettségre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 118. § (9) bekezdése az irányadó.
(5) A 21. § (1) bekezdését állománycsoport-váltás során is alkalmazni kell.
46. §
(1) A miniszter
a) a 45. § (2) bekezdése szerinti feltételek, és
b) a felsővezetői tanfolyamra vonatkozó követelmény
teljesítése alól szolgálati beosztásba történő kinevezés során az állomány tagját szolgálati érdekből mentesítheti. A mentesítés a szolgálati beosztás betöltésének időtartamára szól.
(1) A miniszter
a) a 45. § (2) bekezdése szerinti feltételek, és
b) a felsővezetői tanfolyamra vonatkozó követelmény
b) a katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szakra vonatkozó követelmény
teljesítése alól szolgálati beosztásba történő áthelyezés vagy kinevezés során az állomány tagját szolgálati érdekből mentesítheti. A mentesítés a szolgálati beosztás betöltésének időtartamára szól.
(1) A miniszter a 45. § (2) bekezdése szerinti feltételek, az MH PK a katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szakra vonatkozó követelmény teljesítése alól szolgálati beosztásba történő áthelyezés vagy kinevezés során az állomány tagját szolgálati érdekből mentesítheti. A mentesítés a szolgálati beosztás betöltésének időtartamára szól.
(2) Nem feltétele a felsővezetői tanfolyam elvégzése a szolgálati beosztás betöltésének, ha a szolgálati beosztás az NKE-nek a Honvédségnél létrehozott munkaköri jegyzékében kerül rendszeresítésre.
(2) Nem feltétele a katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szak elvégzése a szolgálati beosztás betöltésének, ha a szolgálati beosztás az NKE-nek a Honvédségnél létrehozott munkaköri jegyzékében kerül rendszeresítésre.
(3) A katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szak elvégzésével azonos a KNBSZ és az NKE együttműködési keretében megszervezett felsővezetői nemzetbiztonsági tanfolyam teljesítése.

13/A. A szolgálati viszony fenntartására vonatkozó megállapodás

46/A. §
(1) A Hjt. 44/A. §-a szerinti megállapodás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: megállapodás) az állomány egészségügyi, informatikai, repülő, repülőműszaki, valamint mérnöki végzettséget igénylő logisztikai szolgálati beosztást betöltő tagjával, a HVKF előzetes engedélyével köthető meg.
(1) A Hjt. 44/A. §-a szerinti megállapodás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: megállapodás) az állomány egészségügyi, informatikai, repülő, repülőműszaki, illetve mérnöki végzettséget igénylő logisztikai szolgálati beosztást betöltő tagjával, a HVKF előzetes engedélyével köthető meg, illetve módosítható.
(1) A Hjt. 44/A. §-a szerinti megállapodás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: megállapodás) az állomány egészségügyi, informatikai, repülőhajózó, repülőműszaki, légiforgalmi irányító, légiközlekedési szabályozási szolgálati beosztást betöltő, valamint mérnöki végzettséget igénylő logisztikai szolgálati beosztást betöltő tagjával, a HVKF előzetes engedélyével köthető meg.
(1) A Hjt. 44/A. §-a szerinti megállapodás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: megállapodás) az állomány egészségügyi, informatikai, repülőhajózó, repülőműszaki, légiforgalmi irányító, légiközlekedési szabályozási szolgálati beosztást betöltő, valamint mérnöki végzettséget igénylő logisztikai szolgálati beosztást betöltő tagjával, az MH PK előzetes engedélyével köthető meg.
(1a) A HVKF (1) bekezdés szerinti előzetes engedélye iránti kérelmet - a szakmai felelős egyetértése esetén - az állományilletékes parancsnok terjeszti elő, amelyhez részletes indokolást kell csatolni.
(1a) Az MH PK (1) bekezdés szerinti előzetes engedélye iránti kérelmet - a szakmai felelős egyetértése esetén - az állományilletékes parancsnok terjeszti elő, amelyhez részletes indokolást kell csatolni.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell
a) az állomány tagjának nevét, rendfokozatát, állományviszonyát,
b) az állomány tagja által betöltött, a megállapodás megkötésének alapjául szolgáló szolgálati beosztás megnevezését és munkakör azonosító kódját,
c) a szolgálati viszony fenntartására vonatkozó kötelezettség időtartamát,
d) a c) pont szerinti időtartamra járó díjazás teljes összegét, annak évente esedékessé váló részleteit, valamint az éves részlet kifizetése esedékességének napját, továbbá
e) a Hjt. 44/A. § (5) bekezdése szerinti kikötés esetén az ahhoz kapcsolódó szerződési feltételeket.
(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti díjazás teljes bruttó összege - a megállapodásban meghatározott, vállalt időtartam figyelembevételével - éves átlagban
a) tiszt esetében a hárommillió forintot,
b) altiszt esetében a kétmillió forintot
nem haladhatja meg.
(4) A Hjt. 44/A. § (5) bekezdése szerinti kikötésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén az állomány tagja vállalja, hogy
a) szolgálati viszonya megszűnésétől számítva egy évig nem végez ellenérték fejében tevékenységet a megállapodásban foglalt szolgálati beosztásnak megfeleltethető szakterületen, és mentesül a visszatérítendő díjazás felének megfizetése alól, vagy
b) szolgálati viszonya megszűnésétől számítva két évig nem végez ellenérték fejében tevékenységet a megállapodásban foglalt szolgálati beosztásnak megfeleltethető szakterületen, és mentesül a visszatérítendő díjazás megfizetése alól.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásában ellenérték fejében végzett tevékenységnek minősül
a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése, valamint
b) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
ba) szerinti vállalkozási vagy megbízási típusú szerződés alapján végzett tevékenység,
bb) alapján a gazdasági társaság vagy a szövetkezet tevékenységében történő személyes közreműködés.
46/B. §
(1) Ha az állomány a megállapodás hatálya alá tartozó tagja más szolgálati beosztásba kerül áthelyezésre vagy kinevezésre, a megállapodást a Honvédség felülvizsgálja.
(2) Ha az állomány tagjának új szolgálati beosztása megfelel a 46/A. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, a megállapodás szolgálati érdekből módosítható az új szolgálati beosztásnak megfelelően, a megállapodás többi szerződéses feltételének változatlanul hagyása mellett.
(3) Ha az (1) bekezdésre figyelemmel a megállapodás fenntartásához már nem fűződik szolgálati érdek, a Honvédség a megállapodást közös megegyezéssel, a díjazás visszafizetésére vonatkozó megtérítési kötelezettség előírása nélkül felmondhatja.
(3) Ha az (1) bekezdésre figyelemmel a megállapodás fenntartásához már nem fűződik szolgálati érdek, a Honvédség a megállapodást a díjazás visszafizetésére vonatkozó megtérítési kötelezettség előírása nélkül felmondhatja.
(4) Ha az áthelyezés vagy a kinevezés a honvédségi szervezet változásával is jár,
a) a megállapodás (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatát az áthelyezés vagy a kinevezés előtt az állományilletékes és a fogadó honvédségi szervezet együttműködve hajtja végre, beleértve a HVKF előzetes engedélyének beszerzését is, és
a) a megállapodás (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatát az áthelyezés vagy a kinevezés előtt az állományilletékes és a fogadó honvédségi szervezet együttműködve hajtja végre, beleértve az MH PK előzetes engedélyének beszerzését is, és
b) az áthelyezés vagy a kinevezés időpontjában a megállapodásban az eredeti szolgálati beosztás szerinti honvédségi szervezet helyére az új szolgálati beosztás szerinti honvédségi szervezet lép.
46/C. §   A megállapodás megszüntetését bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a megállapodás megszüntetését az állomány tagja kezdeményezi, a részére addig kifizetett teljes díjazásra nézve megtérítési kötelezettsége keletkezik. Ha a megállapodás megszüntetését a Honvédség kezdeményezi, az állomány tagjának az addig kifizetett díjazásra megtérítési kötelezettsége nem keletkezik.
46/D. §
(1) Az állomány tagja a megállapodás szerinti díjazás időarányos összegére nem jogosult a következő időtartamokra:
a) illetménynélküli szabadság,
b) a harminc napot meghaladó időtartamú egészségügyi szabadság harminc napot meghaladó része,
c) a szolgálati beosztásból felfüggesztés, valamint
d) a szolgálati viszony szünetelése.
(2) Az (1) bekezdés szerinti időtartamok a megállapodás időbeli hatályát nem érintik.
46/E. §   Ha az állomány a megállapodás hatálya alá tartozó tagja a Hjt. 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti nyugdíj előtti rendelkezési állományba kerül, a Honvédség a megállapodást a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezést megelőző nappal, a díjazás visszafizetésére vonatkozó megtérítési kötelezettség előírása nélkül felmondhatja.
46/F. §   Mentesül az állomány tagja a részére kifizetett díjazás visszafizetése alól, ha
a) szolgálati viszonya a 46/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti időtartam letelte előtt,
aa) a Hjt. 47. § (2) bekezdés a) pontja,
ab) a Hjt. 59. § (1) bekezdés a) pontja,
ac) a Hjt. 62. § (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja,
ad) a Hjt. 62. § (2) bekezdés b) pontja,
ae) a Hjt. 68. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja
alapján szűnik meg,
b) szolgálati viszonya a 46/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti időtartam letelte előtt, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés megállapítása mellett a Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja alapján szűnik meg, vagy
c) a 46/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti időtartam letelte előtt honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés megállapítása mellett más szolgálati beosztásba kerül áthelyezésre.
46/G. §
(1) A megállapodás a szerződéses állomány tagjával való megkötéséhez, valamint a Hjt. 45. § (3) bekezdése szerinti szerződésmódosításhoz a HVKF előzetes engedélye szükséges.
(1) A megállapodás a szerződéses állomány tagjával való megkötéséhez, valamint a Hjt. 45. § (3) bekezdése szerinti szerződésmódosításhoz az MH PK előzetes engedélye szükséges.
(2) A Hjt. 45. § (3) bekezdése szerinti szerződésmódosításra a 46/A-46/F. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a megállapodás megszüntetése, illetve felmondása alatt a szerződés ez irányú módosítását kell érteni.

14. A szerződés módosítása

47. §
(1) A szerződés Hjt. 45. § (1) bekezdése szerinti meghosszabbítását a szerződéses állomány tagja vagy az állományilletékes parancsnok a szerződésben vállalt szolgálati idő leteltét megelőző egy éven belül kezdeményezheti.
(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti időbeli korlátozás a Hjt. 42. § (2) bekezdés b)-d) és f) pontja szerinti vezénylések esetén.
(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti időbeli korlátozás a Hjt. 42. § (2) bekezdés b)-d), f) és g) pontja szerinti vezénylések, illetve tanulmányi szerződések esetén.
(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti időbeli korlátozás a Hjt. 42. § (2) bekezdés b)-d), f) és g) pontja szerinti vezénylések, illetve tanulmányi szerződések, továbbá a szolgálati viszony fenntartására vonatkozó megállapodás megkötése esetén.
48. §
(1) A szerződéses állomány tagja a szolgálati viszonyának meghosszabbítása iránti kérelmét a szerződésben vállalt szolgálati idő leteltét megelőzően legkésőbb 60 nappal nyújthatja be.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő jogvesztő.

15. A rendelkezési állomány

48/A. §
(1) A Hjt. 58/A. § (1) bekezdése szerinti rendelkezési állományba helyező, valamint az ezen rendelkezési állományt megszüntető határozatot a miniszter adja ki.
(2) Az állomány Hjt. 58/A. § (1) bekezdése szerint rendelkezési állományba tartozó tagja szolgálati viszonyával kapcsolatos személyügyi ügyeinek intézését a központi személyügyi szerv végzi.
49. §
(1) Az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés a), d)-l) és o)-s) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó tagja személyügyi ügyeinek intézését a szolgálatteljesítés helye szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerve végzi.
(1) Az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés a), d)-l), o)-s) és v) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó tagja személyügyi ügyeinek intézését a szolgálatteljesítés helye szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerve végzi.
(2) Az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés b), c), m), n) és t) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó tagja személyügyi ügyeinek intézését a központi személyügyi szerv végzi.
(2) Az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés b), c), m), n), t) és u) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó tagja személyügyi ügyeinek intézését a központi személyügyi szerv végzi.
50. §   A Hjt. 46. § (1) bekezdés j) pontja szerinti önhibán kívüli oknak minősül különösen az, ha az állomány tagja a Hjt. 116. § (1) bekezdése, vagy a Hjt. 117. §-a szerint egy évet meghaladó illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe.
50/A. §
(1) A hivatásos állomány 46. § (1) bekezdés s) pontja alapján rendelkezési állományba helyezett tagja a Hjt. 47. § (1a) bekezdése szerinti kérelmét a központi személyügyi szerv vezetőjének nyújthatja be, legkésőbb 30 nappal a rendelkezési állomány Hjt. 47. § (1) bekezdése szerinti időtartamának leteltét megelőzően.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő jogvesztő.
(3) A központi személyügyi szerv vezetője a Hjt. 5. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel dönt a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról.

16. Vezénylés szolgálati feladat ellátására

16. Vezénylés szolgálati feladat ellátására és képzésre

51. §
(1) A halaszthatatlan szolgálati feladat kivételével, az állomány tagját a Hjt. 49. §-a szerinti vezénylésről annak kezdete előtt legkésőbb 10 nappal tájékoztatni kell.
(1) A halaszthatatlan szolgálati feladat kivételével az állomány tagját a Hjt. 49. §-a szerinti vezénylésről annak kezdete előtt legkésőbb tíz nappal tájékoztatni kell.
(2) Szolgálati feladat ellátására történő vezénylésnek minősül a kötelékben történő feladat-végrehajtás esetét kivéve, ha a honvédségi szervezet vagy annak önálló szervezeti eleme a szolgálati feladatát a szolgálatteljesítés helyétől eltérő helységben hajtja végre.
(3) Az állomány tagjának a Hjt. 42. § (2) bekezdés a) és g) pontja szerinti hazai képzésre történő vezénylése kizárólag az eredeti beosztás ellátása alóli mentesítéssel történhet. A Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerinti vezénylés esetén az eredeti beosztás ellátása alóli mentesítés a képzés azon időtartamára vonatkozik, amely a vezényelt személyes megjelenési kötelezettségével jár.
(3) Az állomány tagjának a Hjt. 42. § (2) bekezdés a) és g) pontja szerinti hazai képzésre történő vezénylése kizárólag az eredeti beosztással járó feladatok ellátása alóli mentesítéssel történhet. A Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerinti vezénylés esetén az eredeti beosztással járó feladatok ellátása alóli mentesítés a képzés azon időtartamára vonatkozik, amely a vezényelt személyes megjelenési kötelezettségével jár.
(4) A Hjt. 42. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, 30 napot meg nem haladó vezénylés esetén - ideértve az azonos és más helységbe történő vezénylést is - a munkáltató döntéséről az egyes költségtérítésekről szóló miniszteri rendelet szerinti kiküldetési rendelvény készül.
(5) Az állományilletékes parancsnok a szinten tartó nyelvtanfolyamra az állomány tagját a Hjt. 42. § (2) bekezdés a) pontja szerint vezényli.

17. Megbízás

52. §
(1) Az állomány tagját eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett a Hjt. 55. §-a szerint megbízni a szolgálatteljesítési helyén lehet. Ha az állomány tagjának tervezett megbízása nem a szolgálati beosztása szerinti szolgálatteljesítési helyén történik, a megbízást csak eredeti beosztás alóli mentesítéssel lehet elrendelni a megbízás helyére történő, Hjt. 49. §-a szerinti vezényléssel egyidejűleg.
(1) Az állomány tagját a Hjt. 55. §-a szerint megbízni a szolgálatteljesítési helyén lehet.
(2) Az állomány készenléti jellegű beosztást vagy folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztást betöltő tagja eredeti szolgálati beosztása ellátása mellett más szolgálati beosztás ellátásával nem bízható meg.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az állomány tagjának tervezett megbízása nem a szolgálati beosztása szerinti szolgálatteljesítési helyén történik, a megbízást elrendelni a megbízás helyére történő, a Hjt. 49. §-a szerinti vezényléssel egyidejűleg lehet.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a megbízásra a vezénylés helye szerinti munkáltatói jogkört gyakorló jogosult.
53. §
(1) Eredeti szolgálati beosztás ellátása alól mentesítéssel az állomány általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő tagját állománycsoporton belül a viselt rendfokozatánál kettővel magasabb, eggyel alacsonyabb, vagy azonos rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztás ellátásával lehet megbízni.
(1) Az állomány általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő tagját állománycsoporton belül a viselt rendfokozatánál legfeljebb kettővel magasabb, vagy azonos rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztás ellátásával lehet megbízni.
(2) Eredeti szolgálati beosztás ellátása alól mentesítéssel az állomány speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő tagját
a) a viselt rendfokozatánál eggyel magasabb, eggyel alacsonyabb vagy azzal azonos rendfokozattal rendszeresített, általános előmeneteli rendbe, vagy
b) a szolgálati beosztásához rendszeresített rendfokozatnál eggyel magasabb, eggyel alacsonyabb vagy azzal azonos rendfokozattal rendszeresített, speciális előmeneteli rendbe
tartozó szolgálati beosztás ellátásával lehet megbízni.
(2) Az állomány speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő tagját állománycsoporton belül
a) a viselt rendfokozatánál legfeljebb kettővel magasabb, vagy azzal azonos rendfokozattal rendszeresített, általános előmeneteli rendbe, vagy
b) a szolgálati beosztásához rendszeresített rendfokozatnál legfeljebb kettővel magasabb, vagy azzal azonos rendfokozattal rendszeresített, speciális előmeneteli rendbe
tartozó szolgálati beosztás ellátásával lehet megbízni.
(3) Az állomány tagjának eredeti beosztása ellátása mellett történő megbízására az (1) és a (2) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy a megbízással ellátandó szolgálati beosztás rendszeresített rendfokozata indokolt esetben - az adott állománycsoporton belül - felfelé legfeljebb két rendfokozattal, lefelé egy rendfokozattal térhet el az eredeti szolgálati beosztás rendszeresített rendfokozatától.
(3) A legénységi állomány tagját állománycsoporton belül a szolgálati beosztásához rendszeresített rendfokozatnál legfeljebb kettővel magasabb, vagy azzal azonos rendfokozattal rendszeresített beosztás ellátásával lehet megbízni.
54. §   A 28. § és a 46. § az állomány tagjának megbízása esetén is alkalmazható.
54. §   A 30 napot meg nem haladó megbízás lejártát követő 3 hónapon belül újabb megbízás csak az állomány tagjának beleegyezésével adható.
55. §   Szolgálati beosztáshoz nem tartozó az a feladatkör, amelynek megbízással történő végrehajtását jogszabály, vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz rendeli el, és a feladat nem szerepel az állomány tagjának munkaköri leírásában.

18. A határozott időre szóló kinevezés, előléptetés

56. §
(1) A munkáltatói jogkört gyakorló a Hjt. 42. § (2) bekezdés b)-f) pontja szerinti vezénylésről szóló munkáltatói döntésben rendelkezhet az állomány tagjának a Hjt. 57. § (1) bekezdése szerinti határozott időre szóló előléptetéséről, kinevezéséről, vagy alacsonyabb rendfokozat megállapításáról, feltéve, hogy munkáltatói jogköre mindkét döntés meghozatalára kiterjed.
(2) Ha az (1) bekezdéstől eltérően a munkáltatói jogkört gyakorló nem azonos személy, a Hjt. 42. § (2) bekezdés b)-f) pontja szerinti vezénylésre jogosult a Hjt. 57. § (1) bekezdésének alkalmazására javaslatot tehet az e döntésre jogosult munkáltatói jogkört gyakorlónak.

19. A szolgálati viszony szünetelése

57. §   Az állomány tagja szolgálati viszonya szünetelésével kapcsolatos, a Hjt. 58. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét írásban, az állományilletékes parancsnok részére teljesíti.

19/A. Kirendelés

57/A. §
(1) A Hjt. 58/E. § szerinti kirendelés során az állomány tagját a HM-be, valamint a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetőjének beosztásába tervezett tagját a HM KÁT kezdeményezésére az MH PK rendeli ki. Ha a HM KÁT és az MH PK között nincs egyetértés, akkor a miniszter dönt a kirendelésről vagy annak elutasításról.
(2) Az állomány tagjának a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezethez történő, a Hjt. 58/E. § szerinti kirendeléséről - az (1) bekezdés kivételével - a szervezet vezetőjének kezdeményezésére az MH PK dönt. Ha a kirendelés során a miniszter alárendeltségébe tartozó szervezet vezetője és az MH PK között nincs egyetértés, akkor a miniszter dönt a kirendelésről vagy annak elutasításáról.
(3) Ha a kirendelés szolgálati viszony létesítésével jár, az MH PK-nál a szolgálati viszony létesítését is kezdeményezni kell a kirendelés napjával egyidejűleg.
57/B. §
(1) A kirendelés megszüntetését - ideértve a szolgálati viszony megszüntetését is - a HM és a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetője esetében a HM KÁT, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet tagja esetén a szervezet vezetője kezdeményezi az MH PK-nál.
(2) A központi személyügyi szerv a kirendelés megszüntetésének kezdeményezése alapján - a kézhezvételtől számított 60 napon belül - megfelelő szolgálati beosztást keres az állomány érintett tagja számára, vagy annak hiányában - a Hjt. 46. § (1) bekezdése vagy 58/A. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - rendelkezési állományba helyezésére intézkedik, kivéve, ha a kezdeményezés a szolgálati viszony megszüntetése, vagy eleve a rendelkezési állományba helyezés miatt indult.
(3) A kirendelést az áthelyezésről, a kinevezésről vagy a rendelkezési állományba helyezésről szóló jognyilatkozatot, illetve szolgálati viszony megszüntetése esetén a szolgálati viszonyt megszüntető jognyilatkozat szünteti meg.
57/C. §   Az állomány tagja a Hjt. 58/E. § (1) bekezdése szerinti szervezetek között vagy a Hjt. 58/E. § (1) bekezdése szerinti szervezeten belül az áthelyezésre, a kinevezésre, a megbízásra és a vezénylésre vonatkozó általános szabályok szerint helyezhető át, nevezhető ki, bízható meg, illetve vezényelhető.

IV. FEJEZET
A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE

20. Közös szabályok

58. §
(1) A Hjt. 59. § (1) bekezdése esetén a szolgálati viszony megszűnéséről külön határozat vagy parancs nem készül.
A szolgálati viszony

a) a Hjt. 59. § (1) bekezdés a) pontja esetén a halál bekövetkezésének napján,
b) a Hjt. 59. § (1) bekezdés b) pontja esetén a törvényi feltétel beálltának napján,
c) a Hjt. 59. § (1) bekezdés c) pontja esetén a jogerőre emelkedés napján, és
d) a Hjt. 59. § (1) bekezdés d) pontja esetén a vállalt szolgálati idő letelte napján
szűnik meg.
(2) A Hjt. 59. § (1) bekezdés e) pontja esetén
a) a szerződéses szolgálati viszony a hivatásos állományba vétel napját megelőző napon szűnik meg, és
b) a megszűnést a hivatásos állományba vételről szóló munkáltatói döntésben rögzíteni kell.
(3) A Hjt. 68. § (1) bekezdés n) pontja szerinti esetben a szolgálati viszony megszűnésének időpontja a mentesítést megállapító döntés kiadmányozásától számított 30. nap.
(4) A Hjt. 68. § (1) bekezdés o) pontja szerinti esetben a szolgálati viszony megszűnésének időpontja a munkaszerződés megkötését követő 30. nap.
(5) A Hjt. 68/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti munkaszerződésben a munkaviszony kezdeteként a szolgálati viszony megszűnését követő napot kell meghatározni.
59. §
(1) A szolgálati viszonyt
a) a Hjt. 59. § (2) bekezdés a) pontja esetén a felek megállapodása,
b) a Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja esetén a háromoldalú megállapodás, és
c) a Hjt. 59. § (2) bekezdés d) pontja esetén
ca) ha az állomány tagja kezdeményezte, az erről szóló nyilatkozata, és
cb) ha a munkáltatói jogkört gyakorló kezdeményezte, az erről szóló jognyilatkozat
szünteti meg, az abban meghatározott időpontban.
(1) A szolgálati viszonyt - tábornok kivételével -
a) a Hjt. 59. § (2) bekezdés a) pontja esetén a felek megállapodása,
b) a Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja esetén a háromoldalú megállapodás, és
c) a Hjt. 59. § (2) bekezdés d) pontja esetén
ca) ha az állomány tagja kezdeményezte, az erről szóló nyilatkozata, és
cb) ha a munkáltatói jogkört gyakorló kezdeményezte, az erről szóló jognyilatkozat
szünteti meg, az abban meghatározott időpontban.
(1a) A szolgálati viszony a Hjt. 59. § (2) bekezdés d) pontja szerinti megszüntetése esetén a szolgálati viszonyt a Hjt. 38. § (4) bekezdés szerinti jogát érvényesítő fél jognyilatkozata szünteti meg. A szolgálati viszony megszüntetési eljárást a jognyilatkozatban meghatározott időponttól számított 8 napon belül be kell fejezni. A megszüntetési eljárás során a feleket fokozott együttműködési kötelezettség terheli.
(1) A szolgálati viszonyt - tábornok kivételével -
a) a Hjt. 59. § (2) bekezdés a) pontja esetén a felek megállapodása, vagy
b) a Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja esetén a háromoldalú megállapodás
szünteti meg, az abban meghatározott időpontban.
(2) A Hjt. 59. § (2) bekezdés b) pontja esetén a szolgálati viszonyt a felmentésről szóló jognyilatkozat szünteti meg, a felmentési idő utolsó napján.
(3) A Hjt. 59. § (2) bekezdés e) pontja esetén a szolgálati viszonyt az állomány tagjának lemondását vagy a szerződésbontást tartalmazó nyilatkozata szünteti meg a lemondási idő utolsó napján, kivéve a Hjt. 61. § (3) bekezdése esetén.
(4) Nem alkalmazható az (1)-(3) bekezdés, ha a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva a Hjt. 59. § (5) bekezdése szerint meghosszabbodik.
(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban a Hjt. 68/B. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szolgálati viszony megszüntetésének időpontjaként a megállapodás megkötését követő 30. napot kell meghatározni.
59/A. §   Ha az állomány tagjának a szolgálati viszonya a Hjt. 59. § (1) bekezdés d) pontja, a Hjt. 59. § (2) bekezdés a), c) és e) pontja, a Hjt. 62. § (1) bekezdés a) és b) pontja vagy a Hjt. 62. § (2) bekezdés f) pontja szerint szűnik meg, a szolgálati viszony megszűnése, megszüntetése előtt írásban tájékoztatni kell az önkéntes tartalékos szolgálat vállalásának lehetőségéről, típusairól, valamint az ezzel járó kötelezettségekről, jogosultságokról és járandóságokról.
60. §
(1) A szolgálati viszony megszüntetéséről szóló határozat, parancs, megállapodás a 13. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza különösen
a) a szolgálati viszony megszüntetésének jogcímét,
b) a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját, és
b) a szolgálati viszony megszüntetének időpontját,
c) a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött idő tartamát, a 2012. január 1-jét megelőzően megszerzett kedvezményes számításra jogosító időtartamok feltüntetésével.
d) az állomány tagjának önkéntes tartalékos szolgálat vállalásával kapcsolatos nyilatkozatát.
(2) A szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor az állományilletékes parancsnok határozatban vagy parancsban állapítja meg az állomány tagjának járandóságait és az őt terhelő megtérítési kötelezettséget.
61. §   A szolgálati viszony megszűnéséről, megszüntetéséről szóló igazolásnak tartalmaznia kell különösen
a) a szolgálati viszony megszűnésének, megszüntetésének jogcímét,
b) a Honvédségnél hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött idő tartamát, a 2012. január 1-jét megelőzően megszerzett kedvezményes számításra jogosító időtartamok feltüntetésével,
c) az illetményből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást és ennek jogosultját, vagy azt, hogy az állomány tagjának tartozása nincs,
d) a szolgálati viszony megszűnésének, megszüntetésének évében járó alap- és pótszabadság mértékét, az igénybe vett szabadság időtartamát, valamint a szabadság megváltásaként kifizetett napok számát, és
e) a kifizetésre került végkielégítést vagy leszerelési segélyt, valamint a kifizetésre került jubileumi jutalom alapjául szolgáló időtartamot és annak mértékét.
e) a kifizetésre került végkielégítést vagy visszailleszkedési támogatást, valamint a kifizetésre került jubileumi jutalom alapjául szolgáló időtartamot és annak mértékét.

21. A közös megegyezés

62. §
(1) A szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetését az állomány tagja vagy az állományilletékes parancsnok kezdeményezheti.
(2) Ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, a közös megegyezést az állományilletékes parancsnok a HVKF előzetes egyetértésével kezdeményezheti.
(2) Ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, a közös megegyezést az állományilletékes parancsnok az MH PK előzetes egyetértésével kezdeményezheti.
(3) A közös megegyezéssel történő megszüntetés kezdeményezését a megállapodás mindkét fél által történő aláírásáig lehet visszavonni.
(4) A javaslati laphoz csatolni kell az állomány tagja által aláírt megállapodást is.

22. A lemondás

63. §   Az állomány tagja a lemondásról vagy a szerződésbontásról szóló nyilatkozatát az állományilletékes parancsnokhoz nyújthatja be.
63. §
(1) Az állomány tagja a lemondásról vagy a szerződésbontásról szóló nyilatkozatát az állományilletékes parancsnokhoz nyújthatja be.
(2) Ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, a lemondást az állományilletékes parancsnok soron kívül megküldi az MH PK részére.
64. §
(1) Az állomány tagja a rövidebb lemondási időben történő megállapodást a lemondásról vagy a szerződésbontásról szóló nyilatkozatában kezdeményezheti.
(2) Az állományilletékes parancsnok az ezzel kapcsolatos álláspontját a lemondásról vagy a szerződésbontásról szóló nyilatkozaton haladéktalanul rögzíti.
(3) A felek közötti rövidebb lemondási időben történő megállapodás az állományilletékes parancsnok egyetértő záradékával jön létre.
(3) A felek közötti rövidebb lemondási időben történő megállapodás az állományilletékes parancsnok, ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, az MH PK egyetértő záradékával jön létre.
(4) A rövidebb lemondási időt úgy kell megállapítani, hogy az állomány tagja a Hjt. 70. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét teljesíteni tudja, valamint részére illetménye és egyéb járandóságai a Hjt. 70. § (2) bekezdése szerint kifizethetők legyenek.

23. A felmentés

65. §
(1) A felmentésről szóló jognyilatkozat a Hjt. 63. §-ában és a Hjt. 66. §-ában meghatározottakon túl tartalmazza a felmentési idő kezdetét és időtartamát, valamint a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés időtartamát.
(2) A felmentés indokolása utólag nem módosítható, nem egészíthető ki.
(3) A felmentési idő a felmentésről szóló jognyilatkozat közlését követően nem módosítható.
(3) A felmentési idő a felmentésről szóló jognyilatkozat közlését követően egyoldalúan nem módosítható.
(3a) A munkáltatói jogkört gyakorló a Hjt. 62. § (1) bekezdés szerinti felmentést az állomány tagjának beleegyezésével a felmentési idő utolsó napjáig visszavonhatja.
(4) A Hjt. 62. § (1) bekezdés a) és b) pontja kivételével a javaslati laphoz csatolni kell a felmentés okszerűségét bizonyító okmányokat.

24. Az áthelyezés más jogviszonyba

66. §
(1) Más jogviszonyba történő áthelyezésről szóló megállapodás megkötését az állomány tagja, az állományilletékes parancsnok vagy az átvevő munkáltató kezdeményezheti azzal, hogy
a) az állomány tagja kérelmét az állományilletékes parancsnokhoz nyújthatja be,
a) az állomány tagja kérelmét a munkáltatói jogkört gyakorlóhoz nyújthatja be,
b) az állomány tagja az a) pont szerinti kérelméhez köteles csatolni az átvevő munkáltató előzetes egyetértését, és
c) az a) pont alá nem tartozó kezdeményezéshez az állomány tagjának beleegyezése szükséges.
(2) Ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, az állományilletékes parancsnok a más jogviszonyba történő áthelyezést a HVKF előzetes egyetértésével kezdeményezheti.
(2) Ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, az állományilletékes parancsnok a más jogviszonyba történő áthelyezést az MH PK előzetes egyetértésével kezdeményezheti.
(3) A javaslati laphoz csatolni kell
a) az (1) bekezdés a) pontja esetén az állomány tagjának kérelmét és az átvevő munkáltató előzetes egyetértését, és
b) a más jogviszonyba történő áthelyezésről előkészített megállapodást.
67. §
(1) A személyügyi eljárás során az átvevő munkáltató kérésére - az állomány tagja hozzájárulása esetén - az érintett személyi okmánya az átvevő munkáltató részére betekintésre megküldhető.
(2) Az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja más jogviszonyba történő áthelyezésének elősegítése érdekében a központi személyügyi szerv folyamatosan vizsgálja az üres és a megüresedő közalkalmazotti és kormánytisztviselői munkaköröket.
(2) Az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja más jogviszonyba történő áthelyezésének elősegítése érdekében a központi személyügyi szerv folyamatosan vizsgálja az üres és a megüresedő honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti és kormánytisztviselői munkaköröket.
(2) Az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja más jogviszonyba történő áthelyezésének elősegítése érdekében a központi személyügyi szerv folyamatosan vizsgálja az üres és a megüresedő honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti munkaköröket.

25. Szolgálati viszony megszüntetése próbaidő alatt

68. §   Az állomány tagja szolgálati viszonyának a Hjt. 59. § (2) bekezdés d) pontja szerinti megszüntetéséről szóló nyilatkozatát az állományilletékes parancsnokhoz nyújthatja be.

V. FEJEZET
A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA

26. A szolgálatteljesítés általános keretei

69. §
(1) Az állomány tagja által betölthető szolgálati beosztások általános megnevezését, az azokhoz tartozó rendszeresített rendfokozatot, a besorolási osztályt és kategóriát, a lehetséges előmeneteli rendet a HM-ben, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteknél, a nem katonai oktatási intézményeknél és a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságoknál a 4. melléklet, a katonai szervezeteknél az 5. melléklet határozza meg. A szolgálati beosztások megnevezése a szolgálatteljesítés helyére, a szolgálati beosztás szakmai jellegére, és funkciójára történő és a katonai hagyományokon alapuló utalással kiegészíthető.
(1) Az állomány tagja által betölthető szolgálati beosztások általános megnevezését, az azokhoz tartozó rendszeresített rendfokozatot, a besorolási osztályt és kategóriát, a lehetséges előmeneteli rendet
a) a HM-ben, a miniszter irányítása alatt álló központi hivataloknál, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteknél és a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságoknál a 4. melléklet,
a) a HM-ben a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteknél és a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságoknál a 4. melléklet,
b) a katonai szervezeteknél, a Honvédség rendelkezési állományába tartozók esetében és a nem katonai oktatási intézményeknél az 5. melléklet
határozza meg. A szolgálati beosztások megnevezése a szolgálatteljesítés helyére, a szolgálati beosztás szakmai jellegére, és funkciójára történő és a katonai hagyományokon alapuló utalással kiegészíthető.
(1) Az állomány tagja által betölthető szolgálati beosztások általános megnevezését, az azokhoz tartozó rendszeresített rendfokozatot, a besorolási osztályt és kategóriát, a lehetséges előmeneteli rendet
a) a HM-ben, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteknél és a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságoknál a 4. melléklet,
b) a honvédségi szervezeteknél, a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságok kivételével a Honvédség rendelkezési állományába tartozók esetében és a nem katonai oktatási intézményeknél az 5. melléklethatározza meg.
(2) A munkaköri jegyzékekben és az állománytáblákban a parancsnoki, vezetői (a továbbiakban együtt: vezető) szolgálati beosztásra meghatározott rendszeresített rendfokozatnál eggyel alacsonyabb rendfokozatot kell meghatározni a helyettesi szolgálati beosztásokra. Ahol a 4. és az 5. melléklet helyettest említ, azon a vezető valamennyi helyettesét érteni kell.
(2) A honvédelmi szervezet munkaköri jegyzékében vagy állománytáblájában
a) a szakaszparancsnok,
b) a századparancsnok,
c) a zászlóaljparancsnok,
d) az ezredparancsnok,
e) a dandárparancsnok,
f) a dandárparancsnoknál magasabb szintű parancsnok, és
g) az a)-f) pont szerinti vezetőkkel azonos szintű vezető
esetében - azonos állománycsoport esetén - a b)-g) pont szerinti vezető rendfokozatánál eggyel alacsonyabb rendfokozatot kell meghatározni a helyettesítési feladatokat ellátó vezetői szolgálati beosztásokra.
(2a) A kezdő vezetői beosztások kivételével az altiszti állománycsoportba tartozó vezető esetén a vezető rendfokozatánál eggyel alacsonyabb rendfokozatot kell meghatározni a helyettesítési feladatokat ellátó vezetői szolgálati beosztásra.
(3) A (2) bekezdéstől szolgálati érdekből a miniszter eltérhet.
(3) A (2) és a (2a) bekezdéstől szolgálati érdekből a miniszter eltérhet.
(3) A szolgálati beosztások 4. és 5. melléklet szerinti megnevezése a honvédelmi szervezeteknél rendszeresíthető beosztások rendjét szabályozó közjogi szervezetszabályozó eszközben - e rendelettel és a Hjt. 77. § (1) bekezdésével összhangban - kiegészíthető a szolgálatteljesítés helyére, a szolgálati beosztás szakmai jellegére és funkciójára történő, valamint a katonai hagyományokon alapuló utalással. A (2) bekezdéstől eltérően a honvédelmi szervezeteknél rendszeresíthető beosztások rendjét szabályozó közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott esetekben a helyettesítési feladatokat ellátó vezetői szolgálati beosztás - szolgálati érdekből és az 5. melléklettel összhangban - a vezetői feladatokat ellátó szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozattal vagy vezetői feladatokat ellátó szolgálati beosztásnál kettővel alacsonyabb rendfokozattal is meghatározható.
(4) A 4. és az 5. melléklet „(V)” toldattal határozza meg azon vezető szolgálati beosztásokat,
a) ahol a Hjt. 99. § (2) bekezdése szerint rész-szolgálatteljesítés nem engedélyezhető,
b) amelyek a Hjt. 110. §-a szerint vezetői pótszabadságra jogosítanak,
c) amelyek a Hjt. 126. §-a szerint vezetői illetménypótlékra jogosítanak, és
d) amelyek a Hjt. 131. § (1) bekezdése szerint vezető beosztásnak minősülnek.
(4) A 4. és az 5. melléklet IV., V. és VI. besorolási osztályt megállapító táblázata határozza meg azon vezetői szolgálati beosztásokat,
a) amelyek tekintetében a Hjt. 43. § (2a) bekezdése alkalmazható,
b) ahol a Hjt. 99. § (2) bekezdése szerint rész-szolgálatteljesítés nem engedélyezhető,
c) amelyek tekintetében a Hjt. 110. §-a alapján vezetői pótszabadságra való jogosultság állhat fenn,
d) amelyek a Hjt. 123. §-a szerinti alapilletmény szempontjából vezetői beosztásnak minősülnek, és
e) amelyek tekintetében a Hjt. 131. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazható,
azzal, hogy az a)-e) pontban foglaltaktól eltérően a 4. melléklet E) pontjához tartozó táblázat VII. besorolási osztálya, valamint G) és H) pontjához tartozó táblázata „(V)” toldattal határozza meg a vezetői szolgálati beosztásokat.
(4) A 4. és az 5. melléklet IV., V. és VI. besorolási osztályt megállapító táblázata határozza meg azon vezetői szolgálati beosztásokat,
a) amelyek tekintetében a Hjt. 43. § (2a) bekezdése alkalmazható,
b) ahol a Hjt. 99. § (2) bekezdése szerint rész-szolgálatteljesítés nem engedélyezhető,
c) amelyek tekintetében a Hjt. 110. §-a alapján vezetői pótszabadságra való jogosultság állhat fenn,
d) amelyek a Hjt. 123. §-a szerinti alapilletmény szempontjából vezetői beosztásnak minősülnek, és
e) amelyek tekintetében a Hjt. 131. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazható,
azzal, hogy az a)-e) pontban foglaltaktól eltérően a 4. melléklet G) és H) pontjához tartozó táblázata „(V)” toldattal határozza meg a vezetői szolgálati beosztásokat.
(5) A 4. és az 5. melléklet „(M)” toldattal határozza meg azon vezető beosztásokat, ahol a Hjt. 81. § (4) bekezdése szerint a más kereső tevékenység kizárt.
(6) A 4. és az 5. melléklet „(K)” toldattal határozza meg a kettős rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásokat, és „(P)” toldattal a kezdő beosztásokat.
(6a) A Hjt. 123. § (4) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott felsővezetői szolgálati beosztások, valamint a vezénylő zászlósi beosztások besorolását a 4. melléklet A) pont II. és III. pontjához tartozó táblázat alapján a munkaköri jegyzékben, valamint az 5. melléklet A) és B) pontjához tartozó táblázat alapján az állománytáblában kell megjeleníteni.
(6a) A Hjt. 123. § (4) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott felsővezetői szolgálati beosztások, valamint a vezénylő zászlósi beosztások besorolását az 5. melléklet A) pontjához tartozó I. és II. táblázat alapján az állománytáblában kell megjeleníteni.
(7) A honvédségi szervezetek munkaköri jegyzékét és állománytábláját az (1)-(5) bekezdésre figyelemmel kell összeállítani.
(7) A honvédelmi szervezetek munkaköri jegyzékét és állománytábláját az (1)-(6a) bekezdésre figyelemmel kell összeállítani.
69/A. §
(1) A Hjt. 123. § (2) bekezdése alapján a szolgálati beosztásokat a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kell a Hjt. 5. melléklete szerinti besorolási osztályokba besorolni.
(1) A Hjt. 123. § (2) bekezdése alapján a szolgálati beosztásokat a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint kell a Hjt. 5. melléklete szerinti besorolási osztályokba besorolni.
(1) A Hjt. 123. § (2) bekezdése alapján a szolgálati beosztásokat a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kell a Hjt. 5. melléklete szerinti besorolási osztályokba besorolni.
(2) A (3) és a (4) bekezdésbe nem tartozó, Magyarországon települő honvédségi szervezet, a miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézmény munkaköri jegyzékében, állománytáblájában, továbbá a Magyarországon települő katonai szervezethez vezényelt állományra vonatkozó állománytáblában szereplő
a) beosztotti szolgálati beosztás az I. besorolási osztályba,
b) vezetői szolgálati beosztás a IV. besorolási osztályba
tartozik.
(3) A HM (4) bekezdésbe nem tartozó hivatalának, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (5) bekezdésbe nem tartozó szervezeti elemei, a Tábori Lelkészi Szolgálat, a Honvédség középszintű vezető szerve, a Honvédség hadrendje szerinti más magasabb szintű parancsnokság jogállású - az (5) bekezdésbe nem tartozó - honvédségi szervezet, a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve munkaköri jegyzékében, állománytáblájában, továbbá az NKE-hez vezényelt állományra vonatkozó állománytáblában szereplő
a) beosztotti szolgálati beosztás a II. besorolási osztályba,
b) vezetői szolgálati beosztás az V. besorolási osztályba
tartozik.
(3) A HM (4) bekezdésbe nem tartozó hivatalának, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (5) bekezdésbe nem tartozó szervezeti elemei, a Tábori Lelkészi Szolgálat, a Honvédség középszintű vezető szerve, a Honvédség hadrendje szerinti más magasabb szintű parancsnokság jogállású - az (5) bekezdésbe nem tartozó - honvédségi szervezet, a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve munkaköri jegyzékében, állománytáblájában, továbbá az NKE-hez és a NATO Erőket Integráló Elemhez vezényelt állományra vonatkozó állománytáblában szereplő
a) beosztotti szolgálati beosztás a II. besorolási osztályba,
b) vezetői szolgálati beosztás az V. besorolási osztályba
tartozik.
(3) A HM (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó hivatalának, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Tábori Lelkészi Szolgálat, a Honvédség középszintű vezető szerve, a Honvédség hadrendje szerinti más magasabb szintű parancsnokság jogállású honvédségi szervezet, a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve munkaköri jegyzékében, állománytáblájában, továbbá az NKE-hez és a NATO Erőket Integráló Elemhez vezényelt állományra vonatkozó állománytáblában szereplő
a) beosztotti szolgálati beosztás a II. besorolási osztályba vagy
b) vezetői szolgálati beosztás az V. besorolási osztályba
tartozik.
(4) A HM, a miniszter irányítása alá tartozó központi hivatal, a Honvédség központi pénzügyi- és számviteli-, ingatlanfenntartási- és -üzemeltetési, logisztikai-, valamint központosított igazgatási feladatokat ellátó szervezete, a Honvédség beszerzési feladatokat ellátó szervezete munkaköri jegyzékében, továbbá a KNBSZ állománytáblájában szereplő
a) beosztotti szolgálati beosztás a III. besorolási osztályba,
b) vezetői szolgálati beosztás a VI. besorolási osztályba
tartozik.
(4) A HM, a Honvédség központi pénzügyi és számviteli, ingatlanfenntartási és üzemeltetési, logisztikai, valamint központosított igazgatási, beszerzési feladatokat ellátó szervezete munkaköri jegyzékében, továbbá a KNBSZ állománytáblájában szereplő, valamint a Honvédség rendelkezési állományának a központi államigazgatási szervek területi és helyi szervei védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeihez vezényelt tagjaira vonatkozó állománytáblájában szereplő
a) beosztotti szolgálati beosztás a III. besorolási osztályba,
b) vezetői szolgálati beosztás a VI. besorolási osztályba tartozik.
(4) A HM, a Honvédség központi pénzügyi és számviteli, ingatlanfenntartási és üzemeltetési, logisztikai, valamint központosított igazgatási, beszerzési feladatokat ellátó szervezete, a Honvédség hadfelszerelés-fejlesztési feladatot ellátó szervezete munkaköri jegyzékében szereplő, a KNBSZ állománytáblájában szereplő, valamint a Honvédség rendelkezési állományának a központi államigazgatási szervek területi és helyi szervei védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeihez vezényelt tagjaira vonatkozó állománytáblájában szereplő
a) beosztotti szolgálati beosztás a III. besorolási osztályba,
b) vezetői szolgálati beosztás a VI. besorolási osztályba
tartozik.
(5) A (2)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően az 1. § 10. pont b), c), h), j) és m) alpontja szerinti tevékenységhez kötődően vagy a Magyarországon települő honvédségi szervezet külföldön működő szervezeti eleménél létrehozott szolgálati beosztás, ha azt az állomány tagja szolgálati érdekből, tartós külföldi szolgálatra vezénylés keretében külföldön látja el, a VII. besorolási osztályba tartozik.
(5) A (2)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a KNBSZ állománytáblájában szereplő beosztások kivételével -
a) az 1. § 10. pont b), c), h), j) és m) alpontja szerinti tevékenységhez kötődően, vagy
b) a Magyarországon települő honvédségi szervezet külföldön működő szervezeti eleménél
létrehozott szolgálati beosztás - ha azt az állomány tagja szolgálati érdekből, tartós külföldi szolgálatra vezénylés keretében külföldön látja el - a VII. besorolási osztályba tartozik.
(5) A KNBSZ állománytáblájában szereplő beosztások kivételével
a) az 1. § 10. pont b), c), h), j) és m) alpontja szerinti tevékenységhez kötődően vagy
b) a Magyarországon települő honvédségi szervezet külföldön működő szervezeti eleménél
létrehozott szolgálati beosztás besorolására - ha azt az állomány tagja szolgálati érdekből, tartós külföldi szolgálatra vezénylés keretében külföldön látja el - a (3) bekezdés a) és b) pontját kell megfelelően alkalmazni.
69/B. §
(1) Az állomány tagja a HM-ben rendszeresített szolgálati beosztásban, de a honvédelmi igazgatási feladatok végrehajtásának előmozdítása érdekében más minisztériumok védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeinél is teljesíthet szolgálatot.
(2) A szolgálatteljesítés részletes feltételeit - így különösen az állomány tagjának tevékenységére, munkarendjére, teljesítményértékelésére, minősítésére, illetményére, illetmény jellegű juttatásaira, költségtérítésére, szociális ellátására, pihenőidejére, egészségügyi szabadságának engedélyezésére, szabadságának megállapítására és kiadására, fegyelmi és egyéb felelősségére, továbbá a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértés jogkövetkezményeire irányadó szabályokat - a minisztériumok közötti megállapodás szabályozza.
(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás kizárólag a jogszabályi keretek között köthető és csak olyan terjedelemben, amennyiben a jogszabály engedi a szolgálatteljesítés részletes feltételeinek megállapítását.
(4) A (2)-(3) bekezdés szerinti megállapodást - megkötése előtt - véleményezésre meg kell küldeni a központi személyügyi szervnek.
69/A. §
(1) A Hjt. 123. § (2) bekezdése alapján a szolgálati beosztásokat a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell a Hjt. 5. melléklete szerinti besorolási osztályokba besorolni.
(2) A (3) és a (4) bekezdésbe nem tartozó, Magyarországon települő honvédségi szervezet, a miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézmény munkaköri jegyzékében, állománytáblájában, továbbá a Magyarországon települő katonai szervezethez vezényelt állományra vonatkozó állománytáblában szereplő
a) beosztotti szolgálati beosztás az I. besorolási osztályba,
b) vezetői szolgálati beosztás a IV. besorolási osztályba tartozik.
(3) A HM (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó hivatalának, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Tábori Lelkészi Szolgálat munkaköri jegyzékében, továbbá a (6) bekezdésben meghatározott szolgálati beosztások kivételével a más magasabb szintű parancsnokság jogállású honvédségi szervezetek, valamint a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervezete állománytáblájában, továbbá az NKE-hez és a NATO Erőket Integráló Elemhez vezényelt állományra vonatkozó állománytáblában szereplő
a) beosztotti szolgálati beosztás a II. besorolási osztályba,
b) vezetői szolgálati beosztás az V. besorolási osztályba tartozik.
(3) A HM (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó hivatalának, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Tábori Lelkészi Szolgálat munkaköri jegyzésében, továbbá a (6) bekezdésben meghatározott szolgálati beosztások kivételével a más magasabb szintű parancsnokság jogállású honvédségi szervezetek, valamint a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervezete állománytáblájában, továbbá az NKE-hez, a NATO Erőket Integráló Elemekhez és a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnoksághoz vezényelt állományra vonatkozó állománytáblában szereplő
a) beosztotti szolgálati beosztás a II. besorolási osztályba,
b) vezetői szolgálati beosztás az V. besorolási osztályba tartozik.
(4) A HM, a központi pénzügyi és számviteli, ingatlanfenntartási és üzemeltetési, logisztikai, valamint központosított igazgatási, beszerzési feladatokat ellátó szervezet munkaköri jegyzékében, az MH Parancsnoksága, a Honvédség kutatás-fejlesztési és innovációs feladatokat ellátó szervezete és a KNBSZ állománytáblájában, továbbá a Honvédség rendelkezési állományának a központi államigazgatási szervek területi és helyi szervei védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeihez vezényelt tagjaira vonatkozó állománytáblájában szereplő
a) beosztotti szolgálati beosztás a III. besorolási osztályba,
b) vezetői szolgálati beosztás a VI. besorolási osztályba tartozik.
(5) A KNBSZ állománytáblájában szereplő beosztások kivételével
a) az 1. § 10. pont b), c), h), j) és m) alpontja szerinti tevékenységhez kötődően vagy
b) a Magyarországon települő honvédségi szervezet külföldön működő szervezeti eleménél
létrehozott szolgálati beosztás besorolására - ha azt az állomány tagja szolgálati érdekből, tartós külföldi szolgálatra vezénylés keretében külföldön látja el - a (3) bekezdés a) és b) pontját kell megfelelően alkalmazni.
(6) A Honvédség más magasabb parancsnokság jogállású, hadkiegészítésért, felkészítésért és kiképzésért felelős honvédségi szervezetének állománytáblájában
a) az MH Parancsnoksága vezetésbiztosító központjánál létrehozott szolgálati beosztások besorolására a (2) bekezdés a) és b) pontját,
b) az MH Parancsnoksága stratégiai központjánál létrehozott szolgálati beosztások besorolására a (4) bekezdés a) és b) pontját
kell megfelelően alkalmazni.
70. §
(1) Fokozottan veszélyesnek az a szolgálati beosztás minősül, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység - a katonai szolgálattal járó általános kockázaton túl - egészségkárosító kockázatok között kerül végrehajtásra, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg.
(1) Egészségkárosító veszélynek kitett beosztásnak az a szolgálati beosztás minősül, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység a napi szolgálatteljesítési idő több, mint felében, ionizáló sugárzásnak kitett beosztásban legalább három órában egészségkárosító kockázatok között kerül végrehajtásra, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósul meg, amely a viselője számára fokozott megterhelést jelent.
(1) Egészségkárosító kockázatnak kitett beosztásnak az a szolgálati beosztás minősül, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység a napi szolgálatteljesítési idő több, mint felében, ionizáló sugárzásnak kitett beosztásban legalább három órában egészségkárosító kockázatok között kerül végrehajtásra, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósul meg, amely a viselője számára fokozott megterhelést jelent.
(2) A szolgálati beosztások, illetve szolgálati tevékenység körét a 6. melléklet határozza meg.
71. §
(1) A 27. § szerinti követelményt a honvédségi szervezet állománytáblájában, vagy munkaköri jegyzékében meg kell jeleníteni.
(2) Nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, a 27. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő idegennyelv-ismereti követelményeket az állománytáblában, munkaköri jegyzékben kell rögzíteni.
(3) Az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges idegennyelv-ismereti szintjét, a szükséges nyelv megnevezését, valamint a szaknyelvi nyelvvizsga előírását a munkaköri leírásban is rögzíteni kell.
72. §   Új munkakör
a) a munkakör jellemzőit vizsgálva a munkakörhöz kapcsolódó feladatok, hatáskörök, jogkörök, felelősségek, a munkakör kapcsolatrendszere, valamint a betöltéséhez szükséges kompetenciák feltárására vonatkozó, a kockázati tényezők felmérésére is kiterjedő eljárást (a továbbiakban: munkakör-elemzés), és
b) a munkakör-elemzés megállapításai alapján a munkakörök egymáshoz viszonyított relatív fontosságának, és súlyának meghatározására vonatkozó értékelést
követően hozható létre.
73. §   A Hjt. 78. § (2) bekezdés a) pontjában a szolgálatképes állapotban való megjelenés megsértését jelenti különösen az állomány tagja szeszes italtól, illetve kábítószertől vagy kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagtól vagy szertől befolyásolt állapotban való megjelenése.
73. §   Az állomány meghatározott szolgálati beosztást betöltő, haditechnikai eszközöket közvetlenül üzemeltető vagy vezető tagjának szakmai ismeret-szintjét osztályos fokozatba sorolással rendszeresen ellenőrizni kell.

27. Összeférhetetlenség

74. §
(1) Az állomány tagja a Hjt. 80. § (3) bekezdése szerinti felmentés iránti kérelmét az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be.
(2) Az együttalkalmazási tilalom alóli felmentés visszavonásig érvényes.
75. §
(1) Az állomány tagja a más kereső tevékenység létesítéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelmét, valamint az ehhez szükséges bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon teljesíti. Az előzetes engedély iránti kérelem a 13. §-on túl tartalmazza különösen a tevékenység kezdő időpontját, a munkáltató megnevezését, a fő tevékenység és a jogviszony meghatározását, a tevékenység szolgálatteljesítési időt érintő időtartamát, valamint nyilatkozatot arról, hogy a más kereső tevékenység létesítése és fenntartása nem ellentétes a Honvédség feladataival, nem akadályozza a szolgálat pártatlan és befolyástól mentes ellátását és nem veszélyezteti a Honvédség tekintélyét. A bejelentési kötelezettségre vonatkozó nyomtatvány a 13. §-on túl tartalmazza különösen a szervezet megnevezését, a fő tevékenység meghatározását, valamint a beosztás, a jogviszony és a tevékenység jellegének megjelölését.
(2) A formanyomtatványhoz csatolni kell az előzetes engedély elbírálásához szükséges iratokat.
(3) Az állományilletékes parancsnok a más kereső tevékenység létesítéséhez szükséges előzetes engedély megadásáról vagy elutasításáról, az elutasítás indokának megjelölésével az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványon dönt.
(4) A korábban már bejelentett vagy engedélyezett más kereső tevékenységet érintő változást az állomány tagja a változás bekövetkezését követő 8 napon belül köteles az állományilletékes parancsnoknak írásban bejelenti. A bejelentéshez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges iratokat.
76. §
(1) Az előzetes engedély a visszavonásig érvényes. Vissza kell vonni az előzetes engedélyt, ha az állomány tagja szolgálati kötelezettségeiből adódó feladatait a más kereső tevékenységgel összefüggő okból nem megfelelően látja el, a Hjt. 81. § (7) bekezdése szerinti körülmény az előzetes engedély megadását követően merül fel vagy jut az állományilletékes parancsnok tudomására.
(2) A visszavonás időpontját és indokát a 75. § (3) bekezdése szerinti formanyomtatványon rögzíteni kell.
77. §   Megszűnik az előzetes engedély, vagy a bejelentési kötelezettséget ismételten teljesíteni kell, ha az állomány tagja más honvédségi szervezethez áthelyezésre, kinevezésre kerül. A korábban engedélyezett más kereső tevékenysége akkor tartható fenn, ha azt az új állományilletékes parancsnok engedélyezi.

28. A teljesítményértékelés

78. §   A teljesítményértékeléssel kapcsolatos munkáltatói jogkört az értékelő vezető gyakorolja.
79. §
(1) Értékelő vezetőnek minősül a tiszti és az altiszti állomány esetén
a) az érintett legalább tiszti rendfokozati csoportba tartozó közvetlen szolgálati elöljárója, vagy közvetlen hivatali felettese,
b) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a Magyarországon települő katonai szervezet állományából kijelölt vezető, és
c) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés f)-i), l)-m), p) és q) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja esetén a vezénylés szerinti honvédségi szervezet állományilletékes parancsnoka vagy az általa kijelölt, legalább tiszti rendfokozati csoportba tartozó vezető.
c) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés f)-i), l)-m), p), q) és u) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja esetén a vezénylés szerinti honvédségi szervezet állományilletékes parancsnoka vagy az általa kijelölt, legalább tiszti rendfokozati csoportba tartozó vezető.
(2) Értékelő vezetőnek minősül az állomány tisztesi rendfokozattal rendelkező tagja (a továbbiakban: tisztesi állomány) esetén az érintett legalább tiszti rendfokozati csoportba tartozó szolgálati elöljárója.
(3) Az értékelő vezetőket az állományilletékes parancsnok vagy az általa kijelölt személy felkészítő foglalkozás keretében készíti fel a teljesítményértékelés elvégzésének feladataira.
80. §
(1) Az értékelő vezető az éves teljesítményértékelést
a) a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról minden év január 1-je és január 31-e között, és
b) a tisztesi állomány tagjáról a Hjt. 87. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban
készíti el.
(2) A tárgyévi éves teljesítményértékelésnél értékelési időszakként az értékelés időpontját megelőző egy évet kell figyelembe venni.
(2) A tárgyévi éves teljesítményértékelésnél értékelési időszakként az értékelés időpontját megelőző 1 évet kell figyelembe venni. A tárgyévi éves teljesítményértékelés az előmenetel szempontjából a tárgyévet követő év január 31-ig vehető figyelembe.
81. §
(1) A teljesítményértékelésre akkor kerülhet sor, ha az állomány tagja a szolgálati beosztását legalább 2 hónapig az értékelő vezető irányítása alatt látja el.
(2) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagja új szolgálati beosztásba kerül, vagy az értékelő vezető személye évközben megváltozik és az éves teljesítményértékelés időpontjáig 2 hónapnál kevesebb időtartam van hátra, a teljesítményértékelést az értékelt új szolgálati beosztásba helyezése vagy az értékelő vezető megváltozása előtt el kell készíteni.
(2) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagja új szolgálati beosztásba kerül, vagy az értékelő vezető személye évközben megváltozik és az éves teljesítményértékelés kezdő időpontjáig 2 hónapnál kevesebb időtartam van hátra, a teljesítményértékelést az értékelt új szolgálati beosztásba helyezése vagy az értékelő vezető megváltozása előtt el kell készíteni.
(2) A 80. § (1) bekezdésétől eltérően a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról év közben csak akkor lehet teljesítményértékelést készíteni, ha új szolgálati beosztásba kerül, vagy ha az értékelő vezető személye év közben megváltozik, és az éves teljesítményértékelés kezdő időpontjáig 2 hónapnál kevesebb időtartam van hátra, valamint ha szolgálati beosztásra való alkalmatlanság merül fel. A teljesítményértékelést az értékelt új szolgálati beosztásba helyezése vagy az értékelő vezető megváltozása előtt el kell készíteni.
(3) Ha az értékelési időszak alatt az állomány tagja a szolgálati beosztás ellátásából adódó napi feladatait nem az értékelő vezető irányítása alatt végzi, vagy legalább 2 hónapot meghaladóan vezénylésre kerül, az értékelést az eredeti szolgálati beosztása szerinti értékelő vezető készíti el a napi feladatvégzését közvetlenül irányító személy véleményének kikérése mellett.
(4) Nem kell teljesítményértékelést készíteni
a) az állomány tagjáról, ha szolgálati viszonya megszüntetése érdekében a személyügyi eljárás megkezdődött, és
b) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés b), j), k), n), o) és r)-t) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagjáról.
b) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés b), j), k), n), o) és r)-t) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagjáról, ide nem értve az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés b) pontja alapján a központi államigazgatási szervek területi vagy helyi szerve védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti eleméhez vezényelt tagját.
(4) Nem kell teljesítményértékelést készíteni
a) az állomány tagjáról, ha szolgálati viszonya megszüntetése érdekében a személyügyi eljárás megkezdődött,
b) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés b), j), k), n), o) és r)-t) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagjáról, ide nem értve az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés b) pontja alapján a központi államigazgatási szervek területi vagy helyi szerve védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti eleméhez vezényelt tagját, és
c) a közkatonáról az első rendfokozatba történő kinevezése előtt a Hjt. 39. § (1) bekezdésére figyelemmel.
82. §
(1) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról a tárgyévben éves teljesítményértékelés nem készült, akkor azt az ok pontos meghatározásával jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a tárgyévet megelőző évi teljesítményértékelést. Az előmenetel szempontjából a jegyzőkönyvet és a tárgyévet megelőző évi teljesítményértékelést együtt kell figyelembe venni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a tárgyévet megelőző évben teljesített fizikai állapotfelmérés és az éves kiképzési feladatok eredményét.
(2) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról már a tárgyévet megelőző évben sem készült teljesítményértékelés, akkor előmenetelre a tárgyévben nem tervezhető.
83. §
(1) A teljesítményértékelés formai és tartalmi elemeit a tiszti és az altiszti állomány tagja esetén a 7. melléklet, a tisztesi állomány tagja esetén a 8. melléklet határozza meg.
(1) A teljesítményértékelés tartalmi elemeit a tiszti és az altiszti állomány tagja esetén a 7. melléklet, a tisztesi állomány tagja esetén a 8. melléklet határozza meg.
(1) A teljesítményértékelés tartalmi elemeit a tiszti és az altiszti állomány tagja esetén a 7. melléklet, a tisztesi állomány tagja esetén a formai és tartalmi elemeket a 8. melléklet határozza meg.
(2) A teljesítményértékelés során értékelni kell a tiszti és az altiszti állomány tagjának munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeit, a kompetencia alapú munkamagatartását, valamint egyéb kompetenciáit, a fizikai állapotfelmérés eredményét és az éves kiképzési feladatok eredményét.
(3) A munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények meghatározása során a tiszti és az altiszti állomány tagjának munkaköri leírásából adódó feladatait kell alapul venni. A munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeket
a) ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjának szolgálati viszonya év közben keletkezik, az állományba vételt követő 6. hónapig,
b) a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt hivatásos állományba vételét követően 2 hónapon belül,
c) más szolgálati beosztásba történő kinevezés vagy áthelyezés esetén a szolgálati beosztás betöltésétől számított 1 hónapon belül, és
d) az éves teljesítményértékelés során a következő évre vonatkozóan
kell megállapítani, és a tiszti vagy az altiszti állomány tagjával közölni.
(3) A munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények meghatározása során a tiszti és az altiszti állomány tagjának munkaköri leírásából adódó - munkaköri leírás hiányában a számára meghatározott - feladatait kell alapul venni. A munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeket
a) ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjának szolgálati viszonya év közben keletkezik, az állományba vételt követő 6. hónapig,
b) a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt hivatásos állományba vételét követően 2 hónapon belül,
c) más szolgálati beosztásba történő kinevezés vagy áthelyezés esetén a szolgálati beosztás betöltésétől számított 1 hónapon belül, és
d) az éves teljesítményértékelés során a következő évre vonatkozóan
kell megállapítani, és a tiszti vagy az altiszti állomány tagjával közölni.
(4) Az állományilletékes parancsnok biztosítja, hogy az állomány tagja az értékelés részeként meghatározott fizikai állapotfelmérésen és az éves kiképzési feladatokon részt vegyen.
84. §
(1) Az értékelő vezető ezredes vagy tábornoki rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztást betöltők esetén a teljesítményértékelés végrehajtása előtt rendelkezhet úgy, hogy az értékelt személy végezzen önértékelést.
(2) Önértékelés során a kompetencia alapú magatartás-értékelést, illetve az egyéb kompetenciák értékelését kell végrehajtani.
(3) Az értékelő vezető az önértékelést nem köteles figyelembe venni.
(4) Az önértékelést kizárólag az értékelő vezető jogosult megismerni, és azt a teljesítményértékelés eredményét ismertető beszélgetésen köteles az értékelt személy részére visszaadni.
85. §
(1) A tiszti és az altiszti állomány tagjának teljesítményét 0-100%-ig terjedő skálán kell mérni. Az egyes értékelési szempontok az alábbiak szerint súlyozottan számítanak be a végeredménybe:
a) a munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények értékelésének eredménye 0,3-szeresen,
b) a kompetencia alapú munkamagatartás-értékelés eredménye 0,3-szeresen,
c) az egyéb kompetenciák értékelésének eredménye 0,1-szeresen,
d) a fizikai állapotfelmérés eredménye 0,2-szeresen, és
e) az éves kiképzési feladatok eredménye 0,1-szeresen.
(2) A teljesítményértékelés súlyozott eredményét %-os formában 2 tizedesjegy pontosságig kell megállapítani.
86. §
(1) A tiszti és az altiszti állomány tagja esetén az elért eredmények alapján
a) „A” teljesítményszint: Kiemelkedő 91-100%
b) „B” teljesítményszint: Jó 71-90%
c) „C” teljesítményszint: Megfelelő 51-70%
d) „D” teljesítményszint: Átlag alatti 41-50%
e) „E” teljesítményszint: Elfogadhatatlan 0-40%
állapítható meg.
(2) „Szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan” az értékelés, ha
a) „E” teljesítményszintű, vagy
b) magasabb, mint „E” teljesítményszint, de az értékelt személy a kompetencia alapú munkamagatartás és az egyéb kompetenciák külön-külön értékelése során kevesebb, mint 40%-ot ér el.
(3) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagja „szolgálati beosztás ellátására alkalmatlan” értékelést kapott, 2 hónapon belül ismételten értékelni kell. Az értékelést a személyügyi vezető és az értékelő vezető közvetlen felettesének bevonásával kell elvégezni. Ha az ismételt értékelés eredménye
a) nem „szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan”, akkor a tiszti vagy az altiszti állomány tagját szolgálati beosztásában kell továbbfoglalkoztatni,
b) „szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan”, az állományilletékes parancsnok az ismételt értékelést követő 15 napon belül megvizsgálja a tiszti vagy az altiszti állomány tagjának honvédségi szervezeten belül más, azonos vagy alacsonyabb szolgálati beosztásba történő áthelyezésének lehetőségét.
(4) A (3) bekezdés b) pontja esetén, ha a honvédségi szervezetnél azonos vagy alacsonyabb szolgálati beosztás nem biztosítható,
a) az állományilletékes parancsnok az érintett személyi anyagát kérelemére a (3) bekezdés b) pontja eredménytelenségének megállapítását követő 15 napon belül felterjeszti a központi személyügyi szerv részére, és
b) a központi személyügyi szerv vezetője a tiszti vagy az altiszti állomány tagjának kérelmére megvizsgálja a más honvédségi szervezetnél történő azonos vagy alacsonyabb szolgálati beosztásba történő áthelyezése lehetőségét, és ennek megfelelően kezdeményezi az áthelyezést, vagy ennek hiányában a tiszti vagy az altiszti állomány tagját a Hjt. 46. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezi.
(5) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagja a (3) és a (4) bekezdés szerinti eljárás során nem kéri továbbfoglalkoztatási lehetőségének vizsgálatát, vagy arra nincs lehetőség, a munkáltatói jogkör gyakorló az érintett szolgálati viszonyát megszünteti.
87. §
(1) A tisztesi állomány tagja esetén az értékelés eredménye az értékelt időszakban mutatott teljesítmény alapján
a) előléptetésre javasolt vagy nem javasolt,
a) előléptetésre vagy kinevezésre javasolt vagy nem javasolt,
b) altiszti tanfolyamra vezénylésre javasolt vagy nem javasolt, vagy
c) szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan
(2) Az (1) bekezdés c) pontja esetén, ha a honvédségi szervezeten belül más beosztás nem biztosítható, akkor a szolgálati viszony megszüntetésre kerül.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti értékelés eredménye szerint a tisztesi állomány tagja előléptetésre, kinevezésre vagy altiszti tanfolyamra vezénylésre nem javasolt, a tisztesi állomány tagját legkorábban az értékeléstől számított 6 hónap elteltével lehet újra értékelni.
88. §
(1) A teljesítményértékelés eredményét az előmenetel szempontjából csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az állomány tagja végrehajtotta az értékelési időszakra vonatkozóan a fizikai állapotfelmérést és az éves kiképzési feladatokat.
(1) A teljesítményértékelés eredményét az előmenetel szempontjából csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az állomány tagja eredményesen teljesítette az értékelési időszakra vonatkozóan a fizikai állapotfelmérést és végrehajtotta az éves kiképzési feladatokat.
(2) A teljesítményértékelésben a tiszti vagy az altiszti állomány tagja megjelölheti azokat a helyőrségeket, amelyeket előmenetelének tervezése során előnyben részesít.
89. §
(1) A teljesítményértékelés elkészítését követően az értékelő vezető az állomány tagjával személyesen ismerteti, és indokolja az általa készített teljesítményértékelés eredményét.
(2) A papír alapú éves teljesítményértékelést 5 évig kell megőrizni, ezt követően az ügyviteli szabályok szerint meg kell semmisíteni.
(3) A KGIR rendszerben
a) az éves teljesítményértékelés eredményeit a tárgyév február 15-ig, és
b) az a) pont alá nem tartozó teljesítményértékelést az (1) bekezdés szerinti ismertetést követő 30 napon belül
rögzíteni kell.

29. Minősítő vizsga

90. §
(1) Az állomány hadnagy, főhadnagy, százados vagy őrnagy, valamint őrmester, törzsőrmester, főtörzsőrmester vagy zászlós rendfokozatú tagja előmenetele érdekében - egyéni jelentkezés alapján - minősítő vizsgát tehet.
(2) Minősítő vizsgára jelentkezni legkorábban a kötelező várakozási idő letelte előtti évben lehet.
(3) A minősítő vizsgákat a Katonai Vizsgaközpont hajtja végre évente március 1-je és október 31-e között.
91. §
(1) A minősítő vizsgán elért eredményt %-os formában kell mérni.
(2) A minősítő vizsga sikertelen, ha a vizsgázó szerzett pontszáma nem éri el a szerezhető pontszám legalább 51%-át.
(3) A minősítő vizsgák eredményét a vizsgát követő 15 napon belül a KGIR rendszerben rögzíteni kell.
(3) A minősítő vizsgák eredményét a tárgyévben legkésőbb december 15-ig a KGIR rendszerben rögzíteni kell.
(4) A minősítő vizsga eredménye a vizsga évét közvetlenül követő két előmeneteli tervezési időszakban vehető figyelembe.
(4) A minősítő vizsga eredménye a vizsga évében és az azt közvetlenül követő két előmeneteli tervezési időszakban vehető figyelembe.
(4) A minősítő vizsga eredménye a vizsga évét közvetlenül követő két előmeneteli tervezési időszakban vehető figyelembe.
(4) A minősítő vizsga eredménye a vizsga évét közvetlenül követő két évben vehető figyelembe.
(4) A minősítő vizsga eredménye a vizsga évét közvetlenül követő négy évben vehető figyelembe. A 105/A. § szerinti esetben a tárgyévben tett minősítő vizsga eredménye is figyelembe vehető.
(4) A minősítő vizsga eredménye a vizsga évét közvetlenül követő 4 évben vehető figyelembe. Ettől eltérően a tárgyévben tett minősítő vizsga eredménye is figyelembe vehető
a) a speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásban a rendszeresített rendfokozat eléréséig történő előléptetésnél,
b) a 106. § szerinti esetben vagy
c) a Hjt. 247/B. §-a szerinti esetben.
(4) A minősítő vizsga eredménye a vizsga évét közvetlenül követő 4 évben vehető figyelembe. Ettől eltérően a tárgyévben tett minősítő vizsga eredménye is figyelembe vehető
a) a Hjt. 77. § (1a) bekezdés a)-c) pontja szerinti szolgálati beosztásokban a rendszeresített rendfokozat eléréséig történő előléptetésnél,
b) a 106. § szerinti esetben,
c) a Hjt. 247/B. §-a szerinti esetben, vagy
d) az MH PK engedélyével, közvetlenül a kinevezést megelőzően.
(5) Minősítő vizsga évente legfeljebb 2 alkalommal tehető. Az előmenetel során a sikeres vizsgák közül - az eredménytől függetlenül - a később tett minősítő vizsga eredménye vehető figyelembe.

30. A tiszti és az altiszti állomány előmenetele és előmenetelének tervezése

92. §
(1) Általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban a tiszti és az altiszti állomány tagja előmenetelre tervezhető, ha
a) a 86. § szerint legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékeléssel rendelkezik, és
b) az állomány törzsőrmester, főtörzsőrmester vagy zászlós, valamint főhadnagy, százados vagy őrnagy rendfokozatú tagja az a) pont szerinti teljesítményértékelés mellett sikeres és érvényes minősítő vizsgával is rendelkezik.
(1) Általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban, valamint a rendszeresített rendfokozat elérését követően speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban a tiszti és az altiszti állomány tagja előmenetelre tervezhető, ha
a) a 86. § szerint legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékeléssel rendelkezik, és
b) az állomány törzsőrmester, főtörzsőrmester vagy zászlós, valamint főhadnagy, százados vagy őrnagy rendfokozatú tagja az a) pont szerinti teljesítményértékelés mellett sikeres és érvényes minősítő vizsgával is rendelkezik.
(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően, kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásokban - a kezdő beosztások kivételével - az állomány törzsőrmester, főtörzsőrmester vagy zászlós, valamint főhadnagy, százados vagy őrnagy rendfokozatú tagja akkor léptethető elő, ha a 93. § (2) bekezdése szerinti teljesítményértékelés mellett - két évnél nem régebbi - sikeres minősítő vizsgával is rendelkezik.
(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően, kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásokban - a kezdő beosztások kivételével - az állomány törzsőrmester, főtörzsőrmester vagy zászlós, valamint főhadnagy, százados vagy őrnagy rendfokozatú tagja akkor léptethető elő, ha a 93. § (2) bekezdése szerinti teljesítményértékelés mellett - négy évnél nem régebbi - sikeres minősítő vizsgával is rendelkezik.
(2) Speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban a tiszti vagy az altiszti állomány tagja a rendszeresített rendfokozat eléréséig a kötelező várakozási idő leteltét követően léptethető elő, ha az adott évben legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékeléssel, valamint sikeres és érvényes minősítő vizsgával rendelkezik.
(2) Speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban a tiszti vagy az altiszti állomány tagja a rendszeresített rendfokozat eléréséig a kötelező várakozási idő leteltét követően léptethető elő, ha az adott évben legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékeléssel, valamint - két évnél nem régebbi - sikeres minősítő vizsgával rendelkezik.
(2) Speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban a tiszti vagy az altiszti állomány tagját a rendszeresített rendfokozat eléréséig a kötelező várakozási idő leteltét követően elő kell léptetni, ha az adott évben legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékeléssel, valamint - két évnél nem régebbi - sikeres minősítő vizsgával rendelkezik.
(2) Speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban a tiszti vagy az altiszti állomány tagját a rendszeresített rendfokozat eléréséig a kötelező várakozási idő leteltét követően elő kell léptetni, ha az adott évben legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékeléssel, valamint - négy évnél nem régebbi - sikeres minősítő vizsgával rendelkezik.
(3) A Hjt. 84. § (5) bekezdése szerinti esetekben - függetlenül a teljesítményértékelés eredményétől - az állomány tagja előmenetelre nem tervezhető.
92/A. §
(1) A tiszti és az altiszti állomány tagja - ha a viselt rendfokozata megegyezik a beosztásához rendszeresített rendfokozattal - a kötelező várakozási idő lejártát követően egy rendfokozattal magasabb rendszeresített rendfokozatú beosztásba nevezhető ki.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Hjt. 83. § (5) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén a tiszti és az altiszti állomány tagja akkor nevezhető ki
a) kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba, ha a viselt rendfokozata - a kinevezést megelőzően - a tervezett kettős rendfokozattal rendszeresített beosztás alacsonyabb rendfokozatával azonos,
b) speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztásba, ha a viselt rendfokozata - a kinevezést megelőzően - legfeljebb kettővel alacsonyabb, mint a tervezett speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztás rendszeresített rendfokozata.
(3) A legénységi állomány tagja - állománycsoporton belül - a beosztásához rendszeresített rendfokozathoz képest két rendfokozattal magasabb rendszeresített rendfokozatú beosztásba is kinevezhető.
93. §
(1) A Hjt. 84. § (3) bekezdés b) pontja esetén az előléptetéshez vagy az első tábornoki rendfokozatba történő kinevezéshez 2 hónapnál nem régebbi teljesítményértékelés szükséges.
(2) A Hjt. 83. § (3) bekezdése és a Hjt. 84. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetekben az állomány tagja előléptetésére vagy első tábornoki rendfokozatba történő kinevezésére legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés esetén kerülhet sor.
(3) Az altiszti beosztásra történő felkészítésre vezénylés 2 hónapnál nem régebbi teljesítményértékelés alapján történhet.
(4) A Hjt. 77. § (1) bekezdése szerinti kezdő beosztások esetén a várakozási idő leteltekor a főhadnaggyá, vagy törzsőrmesterré történő előléptetésre legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés, valamint - a teljesítményértékelésben szereplő - kompetencia alapú munkamagatartás-értékelés és az egyéb kompetenciák külön-külön legalább 40%-ot elérő értékelése esetén kerülhet sor.
(5) A tisztesi állomány tagjának előléptetése vagy kinevezése esetén az egy éven belül készített teljesítményértékelése figyelembe vehető.
(6) A Hjt. 83. § (5) bekezdése szerinti kinevezéshez a kinevezés évében készített, legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékelés szükséges.
94. §
(1) A tábornoki, az ezredes és a főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba tervezettek kiválasztása a teljesítményértékelés alapján elkészített rangsorolás figyelembe vételével történik.
(2) Főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített beosztások betöltésére az MH vezénylő zászlós tehet javaslatot.
94/A. §
(1) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról a tárgyévben éves teljesítményértékelés nem készíthető, akkor előmenetelének tervezése érdekében az értékelőnek a teljesítményértékelési eljárás során rögzítenie kell
a) a tárgyévet megelőző évi teljesítményértékelés során a 7. melléklet I-III. pontja szerinti értékelési szempontok vonatkozásában elért eredményt,
b) a teljesítményértékelés elmaradásának okát, és
c) a 94/B. § (2) bekezdése szerinti helyőrségeket.
(1) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról a tárgyévben éves teljesítményértékelés nem készíthető, illetve a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati feladat végrehajtásában való részvétel miatt az értékelő vezető nem tudja az értékelést elkészíteni vagy az értékelttel nem lehet az értékelést ismertetni, akkor a tiszti vagy az altiszti állomány tagja előmenetelének tervezése érdekében a teljesítményértékelési eljárás során rögzíteni kell
a) a tárgyévet megelőző évi teljesítményértékelés során a 7. melléklet I-III. pontja szerinti értékelési szempontok vonatkozásában elért eredményt,
b) a teljesítményértékelés elmaradásának okát, és
c) a 94/B. § (2) bekezdése szerinti helyőrségeket.
(1) Az állomány előmenetelének tervezése
a) százados vagy annál magasabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások, valamint a zászlósi rendfokozati csoportba tartozó szolgálati beosztások esetén központi szinten,
b) az a) ponttól eltérő rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások esetén helyi szinten
ba) a honvédségi szervezeten belül, illetve
bb) a honvédségi szervezetek között
történik.
(2) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról már a tárgyévet megelőző évben sem készült teljesítményértékelés, akkor előmenetelre a tárgyévben nem tervezhető.
(3) Az (1) bekezdés szerint végrehajtott eljárás során készített dokumentum az előmenetel tervezés során figyelembe vehető, de a tárgyévet követő évben az egyes értékelési szempontok vonatkozásában elért eredményt már nem lehet figyelembe venni.
94/B. §
(1) A teljesítményértékelés eredményét az előmenetel szempontjából csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az állomány tagja eredményesen teljesítette az értékelési időszakra vonatkozóan a fizikai állapotfelmérést és végrehajtotta az éves kiképzési feladatokat.
(2) A teljesítményértékelésben a tiszti és az altiszti állomány tagja megjelölheti azokat a helyőrségeket, amelyeket előmenetelének tervezése során előnyben részesít.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány egybefüggően egy évet meghaladó külföldi szolgálatot teljesítő tagjának külföldi szolgálata alatt készült teljesítményértékelésénél a külföldi szolgálat megkezdésének időpontját megelőző egy éven belül teljesített fizikai állapotfelmérést és éves kiképzési feladatokat kell figyelembe venni.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérően az éves teljesítményértékelés során az értékelt időszakot megelőző évben teljesített fizikai állapotfelmérés, illetve éves kiképzési feladatok eredményét kell figyelembe venni, ha az állomány tagja a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati feladat
a) végrehajtásában való részvétele miatt nem vett részt a fizikai állapotfelmérésen, illetve nem teljesítette az éves kiképzési feladatokat, vagy
b) végrehajtása miatt nem került megszervezésre a fizikai állapotfelmérés, illetve az éves kiképzési feladat.
(5) A fizikai állapotfelmérés, illetve az éves kiképzési feladat végrehajtása elmaradásának okát a teljesítményértékelésben rögzíteni kell.
95. §
(1) Az állomány előmenetelének tervezése százados vagy annál magasabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások, valamint a zászlósi rendfokozati csoportba tartozó szolgálati beosztások esetén központi, az ettől eltérő rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások esetén a honvédségi szervezeten belül, helyi szinten történik.
(1) Az állomány előmenetelének tervezése százados vagy annál magasabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások, valamint a zászlósi rendfokozati csoportba tartozó szolgálati beosztások esetén központi, az ettől eltérő rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások esetén - a 100. § (2) bekezdés alkalmazásának kivételével - a honvédségi szervezeten belül, helyi szinten történik.
(1a) A tábori lelkészi szolgálat és a külszolgálati munkakörcsaládokba tartozó szolgálati beosztások, valamint az oktatás, képzés, kiképzés munkakörcsaládba tartozó, a Hjt. 42. § (2) bekezdés d) pontja szerinti vezénylés útján betöltésre kerülő beosztások esetében központi, illetve helyi előmenetel tervezés nem történik.
(2) A tisztesi állomány altiszti beosztásba helyezése az adott honvédségi szervezeten belül kerül megtervezésre.
96. §
(1) Az előmenetel központi tervezése minden év március 1-je és június 30-a közötti időszakban kerül végrehajtásra.
(1) Az előmenetel központi tervezése minden év március 1-je és június 30-a közötti, helyi tervezése minden év július 1-je és október 31-e közötti időszakban kerül végrehajtásra.
(2) A magasabb beosztásba történő kinevezésre legkésőbb november 1-jei időponttal kerülhet sor.
(3) Nem kerülhet sor az azonos és az alacsonyabb beosztásba történő áthelyezésre január 1-je és január 15-e közötti időponttal.
(3) A (2) bekezdés szerinti korlátozást a tábornoki vagy ezredes, valamint a főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba kiválasztottak esetén nem kell alkalmazni.
(3a) A (2) bekezdéstől eltérően a Hjt. 83. § (5) bekezdés alkalmazása során a kinevezésre legkésőbb a kinevezés kezdeményezését követő év január 1-jei időponttal kerülhet sor. A Hjt. 83. § (5) bekezdése szerinti kinevezési javaslatokat - az adott évi központi előmenetel tervezési időszakot követően - július 15-e után lehet kezdeményezni.
(3a) A (2) bekezdéstől eltérően a Hjt. 83. § (5) bekezdésének alkalmazása esetén a kinevezésre legkésőbb a kinevezés kezdeményezését követő év január 1-jei időponttal kerülhet sor azzal, hogy
a) a 95. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beosztásba történő kinevezésre vonatkozó személyi javaslati lapot felterjeszteni július 15-e után lehet, és
b) a 95. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti beosztásba kinevezésre intézkedni, illetve a 95. § (1) bekezdés b) pont bb) pontja szerinti beosztásba történő kinevezésre vonatkozó személyi javaslati lapot megküldeni október 31-e után lehet.
(4) Január 16-a és július 31-e közötti időponttal azonos vagy alacsonyabb beosztásba történő áthelyezéshez - a központi előmenetel tervezés biztosításának érdekében - a központi személyügyi szerv előzetes engedélye szükséges.
(4) Január 16-a és július 31-e közötti időponttal - a 99. § (1) bekezdése figyelembevételével összeállított jegyzékben szereplő - azonos vagy alacsonyabb beosztásba történő áthelyezéshez - a központi előmenetel tervezés biztosításának érdekében - a központi személyügyi szerv előzetes engedélye szükséges.
(5) A (3) és a (4) bekezdés szerinti korlátozást a legénységi állomány tagjára nem kell alkalmazni.
(5) A (4) bekezdés szerinti korlátozást a legénységi állomány tagjára nem kell alkalmazni.
97. §   A központi személyügyi szerv - a honvédségi szervezetek és a szakmai felelős szervek bevonásával - minden év legkésőbb július 31-ig tervezi meg a tárgyévben tanulmányait befejező
a) honvéd tisztjelölt,
b) honvéd altiszt-jelölt,
c) honvédségi ösztöndíjas hallgató, és
d) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés m) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagjának
szolgálati beosztását.
97. §
(1) A központi személyügyi szerv - a honvédségi szervezetek és a szakmai felelős szervek bevonásával - minden év legkésőbb július 31-ig tervezi meg a tárgyévben tanulmányait befejező
a) honvéd tisztjelölt,
b) honvéd altiszt-jelölt és
c) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés m) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagjának
szolgálati beosztását.
(2) A honvédségi ösztöndíjas hallgató szolgálati beosztását az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával az MH Ludovika Zászlóalj tervezi meg.
98. §   A Hjt. 86. § (3) bekezdése szerinti esetben az állományilletékes parancsnok a maximális várakozási idő leteltét megelőző év december 31-ig tájékoztatja a központi személyügyi szervet arról, hogy a várakozási idő meghosszabbítását javasolja-e.
99. §
(1) A központi személyügyi szerv minden év január 1-jétől január 15-ig az önálló munkaköri jegyzékkel, illetve állománytáblával rendelkező honvédségi szervezetek személyügyi szerveivel együttműködve összeállítja az adott év szeptember 1-jéig üres, vagy megüresedő beosztások jegyzékét.
(1) A központi személyügyi szerv minden év január 1-jétől január 15-ig az önálló munkaköri jegyzékkel, illetve állománytáblával rendelkező honvédségi szervezetek személyügyi szerveivel együttműködve összeállítja az adott évben az előmenetel tervezés során feltölthető beosztások jegyzékét.
(1) A központi személyügyi szerv minden év január 1-jétől január 15-ig az önálló munkaköri jegyzékkel, illetve állománytáblával rendelkező honvédségi szervezetek személyügyi szerveivel együttműködve összeállítja az adott évben a központi előmenetel tervezés során feltölthető beosztások jegyzékét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jegyzéken szereplő beosztások feltöltési sorrendjét a szakmai felelősök állapítják meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jegyzéken szereplő beosztások rendfokozatonkénti és munkakörcsaládonkénti vagy fegyvernemi, illetve szakági alcsoportonkénti feltöltési sorrendjét a szakmai felelősök állapítják meg.
100. §
(1) Az előmenetel központi tervezését a központi személyügyi szerv hajtja végre a szakmai felelősökkel és az állományilletékes parancsnokokkal együttműködve.
(2) A központi személyügyi szerv kizárólag azon törzsőrmesterek esetében segíti a tervezést, akik előmenetelre tervezhetőek, a maximális várakozási idejük lejártáig 2 évnél kevesebb van hátra, a honvédségi szervezetnél részükre nem biztosítható magasabb beosztás, és kérték előmenetelük tervezését.
(2) Az előmenetel helyi tervezését a feltölthető beosztás szerinti honvédségi szervezet személyügyi szerve hajtja végre. Az előmenetel helyi tervezésekor a főtörzsőrmester rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások esetében figyelembe kell venni az állomány más honvédségi szervezet állományába tartozó törzsőrmester rendfokozatú tagját, ha a 94/B. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az adott helyőrséget megjelölte.
(3) Az állomány (2) bekezdésben foglalt törzsőrmester rendfokozatú tagjáról az állományilletékes honvédségi szervezet személyügyi szerve a tárgyév július 1-jéig tájékoztatja a helyi előmenetel tervezést végrehajtó személyügyi szervet.
(4) Ha az állomány törzsőrmester rendfokozatú tagja által a teljesítményértékelésben megjelölt helyőrségben több honvédségi szervezet is települ, a megjelölt helyőrség szerinti összes honvédségi szervezetet tájékoztatni kell a (3) bekezdésben foglaltak szerint.
101. §
(1) Az állomány 92. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tagjairól minden évben előmeneteli rangsor készül.
(1) Az állomány 92. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tagjairól minden évben előmeneteli rangsor készül.
(2) Az előmeneteli rangsort a központi személyügyi szerv állítja össze a tárgyévi - vagy ha ilyen nincs, akkor a tárgyévet megelőző évi - teljesítményértékelés, valamint az azt megelőző két teljesítményértékelés, továbbá - az állomány törzszászlós, alezredes, ezredes és tábornoki rendfokozatú tagja kivételével - a sikeres és érvényes minősítő vizsga eredményeként megállapított előmeneteli minősítés alapján.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott teljesítményértékelések eredményénél
a) a tárgyévi vagy utolsó teljesítményértékelést 100%-ban,
b) az a) pontban szereplő teljesítményértékelést közvetlenül megelőző teljesítményértékelést 75%-ban, és
c) a b) pontban szereplő teljesítményértékelést közvetlenül megelőző teljesítményértékelést 50%-ban
kell beszámítani.
102. §
(1) A központi személyügyi szerv az állomány előmenetelre tervezhető tagját - ide értve az egy évet meghaladó külföldi szolgálatteljesítést követően hazai beosztásba tervezetteket is, ha megfelelnek az előmenetel rájuk vonatkozó feltételeinek - rendfokozatonként és munkakör-családonként rangsorolja.
(1) A központi személyügyi szerv a szakmai felelősökkel együttműködve az állomány előmenetelre tervezhető tagjairól a feltölthető üres beosztásonként a rendfokozati és szakmai követelményeknek megfelelés alapján rangsort készít.
(2) Az (1) bekezdés szerint elkészült rangsorból a központi személyügyi szerv az üres szolgálati beosztások feltöltése és a beosztási követelmények szempontjából releváns szakmai előmeneteli jegyzéket készít, és azt megküldi az érintett honvédségi szervezet állományilletékes parancsnoka részére.
(2) Az (1) bekezdés szerint elkészült rangsorból a központi személyügyi szerv szakmai előmeneteli jegyzéket készít, és azt megküldi az érintett honvédségi szervezet állományilletékes parancsnoka részére.
(3) Az állományilletékes parancsnoknak megküldött szakmai előmeneteli jegyzék a rangsorolt állomány azon tagjait tartalmazza, aki
a) a teljesítményértékelésében azt a helyőrséget jelölte meg, amelyet előmenetelének tervezése során előnyben részesít, és
b) az adott szolgálati beosztás szempontjából releváns előmeneteli rangsor vagy rangsorok első helyezettje, függetlenül attól, hogy az érintett az adott helyőrséget megjelölte-e.
(3) Az állományilletékes parancsnoknak megküldött szakmai előmeneteli jegyzék a rangsorolt állomány azon tagjait tartalmazza, akik a teljesítményértékelésükben megjelölték a feltölthető üres beosztás szerinti helyőrséget.
(4) Az állományilletékes parancsnok a megküldött szakmai előmeneteli jegyzékből a honvédségi szervezet üres beosztásai vonatkozásában - szolgálati beosztásonként - legfeljebb 3 jelöltet választ. Az állományilletékes parancsnok választását a szakmai előmeneteli jegyzék kézhezvételét követő 5 munkanapon belül elektronikus úton megküldi a központi személyügyi szerv részére.
(5) Az előmenetel helyi tervezésekor a feltölthető beosztás szerinti honvédségi szervezet személyügyi szerve készíti el a 101. §, illetve a 102. § (1) bekezdése szerinti rangsorokat. A 101. § szerinti rangsorokat a 100. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell kialakítani.
103. §   A központi személyügyi szerv a szakmai felelősökkel együttműködve a beérkezett jelöltválasztások alapján elvégzi az előmenetelre tervezett jelöltek üres szolgálati beosztásokhoz történő hozzárendelését.
103. §
(1) A központi személyügyi szerv a szakmai felelősökkel együttműködve a beérkezett jelöltválasztások alapján elvégzi az előmenetelre tervezett jelöltek üres szolgálati beosztásokhoz történő hozzárendelését.
(2) A Hjt. 83. § (5) bekezdésének alkalmazása esetén - figyelemmel a Hjt. 105. §-ára - a Hjt. 83. § (2) bekezdés a) pontja szerint megfelelő betölthető magasabb beosztásnak minősül az a szolgálati beosztás, amely
a) a központi előmenetel tervezés során feltölthető beosztásként volt megjelölve, és
b) az adott beosztásra nem volt megfelelő jelölt.
(2) A Hjt. 83. § (5) bekezdésének alkalmazása esetén a Hjt. 83. § (2) bekezdés a) pontja szerint megfelelő betölthető magasabb beosztásnak minősül az a szolgálati beosztás, amely
a) a központi előmenetel tervezés során feltölthető beosztásként volt megjelölve, és
b) az adott beosztásra nem volt megfelelő jelölt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat a helyi előmenetel tervezés során megfelelően alkalmazni kell.
104. §
(1) A központi személyügyi szerv tájékoztatja az előmenetelre tervezett személyt a megtervezett szolgálati beosztásáról, aki kérheti különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembe vételét.
(1) A központi személyügyi szerv tájékoztatja az előmenetelre tervezett személyt és annak állományilletékes parancsnokát a megtervezett szolgálati beosztásáról.
(2) Ha az előmenetelre tervezett személy különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembevételre kerül, a tárgyévben további előmenetelre nem tervezhető.
(2) Az állományilletékes parancsnok a megtervezett szolgálati beosztás kézhezvételét követő 5 munkanapon belül - nemleges javaslat esetén is - javaslati lapot küld a központi személyügyi szerv részére.
(2) Az állományilletékes parancsnok nemleges javaslat esetén a megtervezett szolgálati beosztás kézhezvételét követő 5 munkanapon belül, támogató javaslat esetén az előmenetel összes feltételének teljesülésekor javaslati lapot küld a központi személyügyi szerv részére.
(3) A javaslati lapon az előmenetelre tervezett személy kérheti különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembe vételét. Ha a különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembevételre kerül, a tárgyévben további előmenetelre nem tervezhető.
(4) Az előmenetel helyi tervezésekor, ha az előmenetelre tervezett személy más honvédségi szervezet állományába tartozik, az (1) és (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
(5) A 39. § (4) bekezdését az előmenetelre tervezett személy kinevezése vonatkozásában is alkalmazni kell.
105. §
(1) A HVKF egyedi döntése alapján a szolgálat érdekében, minősítő vizsga nélkül is történhet magasabb szolgálati beosztásba kinevezés, ha a szolgálati beosztásra tervezett személy legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékeléssel rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha a szolgálati beosztás a 104. §-ban foglaltakat követően is üres.
(2) Az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha a szolgálati beosztásra a 102. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti rangsor összeállításakor nem volt megfelelő jelölt, vagy a szolgálati beosztás a 104. §-ban foglaltakat követően is üres.
(2) Az (1) bekezdés akkor alkalmazható - ide nem értve a 105/A. § szerinti esetet -, ha a szolgálati beosztásra a 102. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti rangsor összeállításakor nem volt megfelelő jelölt, vagy a szolgálati beosztás a 104. §-ban foglaltakat követően is üres.
105/A. §   Nem kell alkalmazni az előmenetel tervezésére vonatkozó eljárási szabályokat, ha az átszervezéssel összefüggő kinevezésre vonatkozó személyügyi eljárás a Hjt. 2. § 4. pontja szerinti átszervezéshez kapcsolódó szervezési időszakban megindításra kerül azzal, hogy az állomány tagjának ebben az esetben is meg kell felelnie az előmenetel jogszabályban előírt feltételeinek.
105/A. §   Ha az átszervezéssel összefüggő kinevezésre vonatkozó személyügyi eljárás a Hjt. 2. § 4. pontja szerinti átszervezéshez kapcsolódó szervezési időszakban megindításra kerül,
a) nem kell alkalmazni az előmenetel tervezésére vonatkozó eljárási szabályokat, azonban az állomány tagjának ebben az esetben is meg kell felelnie az előmenetel jogszabályban előírt feltételeinek,
b) nem kell alkalmazni a 103. § (2) bekezdését, valamint
c) alkalmazható a 105. § (1) bekezdése.
106. §
(1) Az egy évet meghaladó külföldi szolgálatteljesítést követően a hazai szolgálati beosztásba történő helyezéseket a viselt rendfokozatnak megfelelő szolgálati beosztásba kell tervezni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a munkáltatói jogkört gyakorló egyedi döntése alapján az állomány tagja magasabb szolgálati beosztásba is tervezhető a legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékelésének vagy az annak megfelelő minősítésű („very good”) angol nyelvű teljesítményértékelésének figyelembe vételével, minősítő vizsga nélkül.
106. §   Az egy évet meghaladó külföldi szolgálatteljesítést követően az állomány előmenetel feltételeivel rendelkező tagja a 96. § (1) bekezdés szerinti időszakon kívül is tervezhető magasabb beosztásba.
106. §   Az egy évet meghaladó külföldi szolgálatteljesítést követően az állomány előmenetel feltételeivel rendelkező tagja a 92. § (1) és (2) bekezdése szerinti időszakon kívül is tervezhető magasabb beosztásba.
107. §   A Hjt. 84. § (3) bekezdés c) pontja esetén - ha a szolgálatteljesítés helye szerinti honvédségi szervezetnél az állomány tagjának továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség - az érintett személyi anyagát haladéktalanul fel kell terjeszteni a központi személyügyi szerv vezetőjéhez, aki
a) megvizsgálja a rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztásba helyezésének lehetőségét, és
b) megfelelő szolgálati beosztás hiányában a Hjt. 46. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezi.

30/A. Fokozati vizsga

107/A. §   Fokozati vizsga szempontjából nem vezetői beosztás az a beosztás, amely esetében a Hjt. 5. melléklete szerint az alapilletmény az I., a II., vagy a III. besorolási osztály szerint kerül megállapításra.
107/B. §
(1) Fokozati vizsgára kötelezett a tiszti és az altiszti állomány
a) százados, őrnagy vagy alezredes, valamint főtörzsőrmester, zászlós vagy törzszászlós rendfokozattal rendszeresített beosztásban szolgálatot teljesítő tagja, ha a viselt rendfokozata azonos a beosztása rendszeresített rendfokozatával, és
b) százados, őrnagy vagy alezredes, valamint főtörzsőrmester, zászlós vagy törzszászlós rendfokozatú tagja, ha a viselt rendfokozata magasabb, mint a beosztásához rendszeresített rendfokozat.
(2) Az (1) bekezdést a Hjt. 46. § (1) bekezdés a), c) vagy d) pontja szerint rendelkezési állományban lévőkre is alkalmazni kell.
(3) A tiszti és az altiszti állomány tagja a viselt rendfokozatának és beosztásának megfelelő vizsgát tesz.
(4) A legénységi állomány tagja viselt rendfokozatától és beosztásától függetlenül fokozati vizsgára kötelezett.
107/C. §
(1) Az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés b), e)-i) vagy k)-u) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó tagjának nem vezetői beosztásba történő áthelyezésekor - a vizsgakötelezettség megállapítása érdekében - a Hjt. 85/A. § (8) bekezdését kell alkalmazni.
(2) Nem áll fenn a 107/B. § szerinti vizsgakötelezettség az állomány tagjával szemben, ha
a) a Hjt. 46. § (1) bekezdés b), e)-i) vagy k)-u) pontja szerint került rendelkezési állományba, a rendelkezési állományba helyezéssel egyidejűleg, annak időtartama alatt,
b) a Hjt. 57. §-a alkalmazására kerül sor, annak időtartama alatt,
c) az a) pont hatálya alá nem tartozó, egy évet meghaladó külföldi szolgálatra vezényelték, annak időtartama alatt,
d) a szolgálati viszonya megszüntetésére elkezdődött az eljárás, vagy
e) a Tábori Lelkészi Szolgálat tagja.
(3) A vizsgakötelezettség alapjául szolgáló időbe nem számítható be a Hjt. 46 § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama.
107/D. §
(1) A fokozati vizsgát az állomány
a) tiszti és altiszti tagja esetében a Katonai Vizsgaközpont,
b) legénységi tagja esetében a honvédségi szervezetének vezénylő zászlósa által vezetett vizsgabizottság hajtja végre évente március 1-je és október 31-e között.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsga végrehajtása esetén a Katonai Vizsgaközpont parancsnoka vagy a vizsgahelyszín szerinti honvédségi szervezet állományilletékes parancsnoka - a Katonai Vizsgaközpont által felkészített - vizsgafelügyelőt jelöl ki.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgabizottság elnöke a honvédségi szervezet vezénylő zászlósa, tagjai a vezénylő zászlós javaslata alapján az állományilletékes parancsnok által az altiszti állományból kijelölt kettő fő.
(4) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve - a honvédségi szervezetek személyügyi szerveivel történt egyeztetést követően - minden év január 20-ig megküldi az adott évben fokozati vizsgára kötelezett tisztek és altisztek névsorát a Katonai Vizsgaközpont részére. Az adott évben fokozati vizsgára kötelezett
legénységi állomány névsorát a honvédségi szervezet személyügyi szerve minden év február 1-jéig küldi meg a honvédségi szervezet vezénylő zászlósa részére.
(5) A honvédségi szervezet személyügyi szerve minden év február 15-ig - a helyben szokásos módon - kiértesíti az adott évben fokozati vizsgára kötelezetteket.
(6) A legénységi állomány fokozati vizsgáit és a vizsgára történő felkészítését a honvédségi szervezet vezénylő zászlósa szervezi meg.
107/E. §
(1) Az állomány fokozati vizsgára kötelezett tagja a Hjt. 85/A. § (6) bekezdése szerinti kérelmét legkésőbb a vizsgakötelezettség éve november 20. napjáig nyújthatja be.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő jogvesztő.
(3) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjára vonatkozó döntését a benyújtott kérelmen hozza meg.
107/F. §
(1) A fokozati vizsgán elért eredményt %-os formában kell mérni.
(2) A tiszti és az altiszti állomány tagja sikeres fokozati vizsgát tesz, ha eredménye
a) I. fokozat estén az 50%-ot,
b) II. fokozat esetén a 60%-ot,
c) III. fokozat esetén a 70%-ot, és
d) IV. fokozat esetén a 75%-ot
eléri vagy meghaladja.
(3) A legénységi állomány tagja sikeres fokozati vizsgát tesz, ha eredménye
a) I. fokozat estén az 50%-ot,
b) II. fokozat esetén a 60%-ot, és
c) III. fokozat esetén a 70%-ot,
eléri vagy meghaladja.
(4) Fokozati vizsga évente egy alkalommal tehető, amely sikertelen vizsga esetén az adott évben egyszer megismételhető.
(5) Sikertelennek minősül a vizsga az állomány tagja igazolatlan távolmaradása esetén is.
(6) A fokozati vizsgák eredményét legkésőbb a vizsga évének november 15. napjáig a KGIR-ban rögzíteni kell.

30. A tiszti és az altiszti állomány előmenetele és előmenetelének tervezése

30. Az állomány előmenetele és előmenetelének tervezése

92. §
(1) A tiszti és az altiszti állomány tagja - ha a viselt rendfokozata megegyezik a beosztásához rendszeresített rendfokozattal - a kötelező várakozási idő lejártát követően egy rendfokozattal magasabb rendszeresített rendfokozatú beosztásba nevezhető ki.
(2) Általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban, valamint a rendszeresített rendfokozat elérését követően speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban a tiszti és az altiszti állomány tagja előmenetelre tervezhető, ha
a) legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékeléssel rendelkezik, és
b) az állomány törzsőrmester, főtörzsőrmester vagy zászlós, illetve főhadnagy, százados vagy őrnagy rendfokozatú tagja sikeres és érvényes minősítő vizsgával is rendelkezik.
(3) A Hjt. 83. § (5) bekezdése szerinti magasabb beosztásba kinevezéshez készített, legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékelés szükséges.
(4) Speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban a tiszti vagy az altiszti állomány tagját a rendszeresített rendfokozat eléréséig a kötelező várakozási idő leteltét követően elő kell léptetni, ha legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékeléssel, valamint sikeres és érvényes minősítő vizsgával rendelkezik.
(4) Speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban a tiszti vagy az altiszti állomány tagját, valamint az állomány általános előmeneteli rendű beosztást betöltő tagját, ha a beosztásba a Hjt. 83. § (5) bekezdése alkalmazásával került kinevezésre, a rendszeresített rendfokozat eléréséig a kötelező várakozási idő leteltét követően elő kell léptetni, ha legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékeléssel, valamint sikeres és érvényes minősítő vizsgával rendelkezik.
(5) A Hjt. 84. § (3) bekezdése szerinti esetben a tiszti vagy az altiszti állomány tagja előléptetésére vagy első tábornoki rendfokozatba történő kinevezésére legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés, valamint az állomány törzsőrmester, főtörzsőrmester vagy zászlós, illetve főhadnagy, százados vagy őrnagy rendfokozatú tagja esetében sikeres és érvényes minősítő vizsga esetén kerülhet sor.
(5) A Hjt. 83. § (3) bekezdése szerinti esetben a tiszti vagy az altiszti állomány tagja előléptetésére vagy első tábornoki rendfokozatba történő kinevezésére legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés, valamint az állomány törzsőrmester, főtörzsőrmester vagy zászlós, illetve főhadnagy, százados vagy őrnagy rendfokozatú tagja esetében sikeres és érvényes minősítő vizsga esetén kerülhet sor.
(6) A Hjt. 84. § (3) bekezdés b) pontja esetén az előléptetéshez vagy az első tábornoki rendfokozatba történő kinevezéshez 2 hónapnál nem régebbi, legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés szükséges.
(7) A Hjt. 77. § (1) bekezdése szerinti kezdő beosztások esetén a várakozási idő leteltekor a főhadnaggyá vagy törzsőrmesterré történő előléptetésre legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés, valamint - a teljesítményértékelésben szereplő - kompetenciaalapú munkamagatartás-értékelés és az egyéb kompetenciák külön-külön legalább 40%-ot elérő értékelése esetén kerülhet sor.
(7) A Hjt. 84. § (4) bekezdés szerinti esetben a várakozási idő leteltekor főhadnaggyá vagy törzsőrmesterré történő előléptetésre legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés, valamint - a teljesítményértékelésben szereplő - kompetenciaalapú munkamagatartás-értékelés és az egyéb kompetenciák külön-külön legalább 40%-ot elérő értékelése esetén kerülhet sor.
(8) A Hjt. 83. § (4) bekezdés szerinti esetben legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékelés szükséges.
(8) A Hjt. 83. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékelés szükséges.
(9) A Hjt. 247/B. §-a szerinti előléptetésre legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés, valamint sikeres és érvényes minősítő vizsga esetén kerülhet sor.
(10) A Hjt. 84. § (5) bekezdése szerinti esetekben - függetlenül a teljesítményértékelés eredményétől - az állomány tagja előmenetelre nem tervezhető.
(11) A Hjt. 85. §-a szerinti esetben legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékelés szükséges.
93. §
(1) A teljesítményértékelés eredményét az előmenetel szempontjából csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az állomány tagja eredményesen teljesítette az értékelési időszakra vonatkozóan a fizikai állapotfelmérést, és végrehajtotta az éves kiképzési feladatokat.
(1) A teljesítményértékelés eredményét az előmenetel szempontjából csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az állomány tagja eredményesen teljesítette az értékelési időszakra vonatkozóan a fizikai állapotfelmérést és az éves kiképzési feladatokat.
(2) A teljesítményértékelésben a tiszti és az altiszti állomány tagja megjelölheti azokat a helyőrségeket, amelyeket az előmenetelének tervezése során előnyben részesít.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány egybefüggően 1 évet meghaladó külföldi szolgálatot teljesítő tagjának külföldi szolgálata alatt készült teljesítményértékelésénél a külföldi szolgálat megkezdésének időpontját megelőző 1 éven belül teljesített fizikai állapotfelmérést és az éves kiképzési feladatokat kell figyelembe venni.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány egybefüggően 1 évet meghaladó külföldi szolgálatot teljesítő tagjának külföldi szolgálata alatt készült teljesítményértékelésénél a külföldi szolgálat megkezdésének időpontját megelőző 1 éven belül eredményesen teljesített fizikai állapotfelmérést és az éves kiképzési feladatokat kell figyelembe venni.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérően az éves teljesítményértékelés során az értékelt időszakot megelőző évben teljesített fizikai állapotfelmérés, illetve az éves kiképzési feladatok eredményét kell figyelembe venni, ha az állomány tagja a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint a Hvt. 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati feladat
a) végrehajtásában való részvétele miatt nem vett részt a fizikai állapotfelmérésen, illetve nem teljesítette az éves kiképzési feladatokat, vagy
b) végrehajtása miatt nem került megszervezésre a fizikai állapotfelmérés, illetve az éves kiképzési feladat.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérően az éves teljesítményértékelés során az értékelt időszakot megelőző évben eredményesen teljesített fizikai állapotfelmérés, illetve az éves kiképzési feladatok eredményét kell figyelembe venni, ha az állomány tagja a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint a Hvt. 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati feladat
a) végrehajtásában való részvétele miatt nem vett részt a fizikai állapotfelmérésen, illetve nem teljesítette az éves kiképzési feladatokat, vagy
b) végrehajtása miatt nem került megszervezésre a fizikai állapotfelmérés, illetve az éves kiképzési feladat.
(5) A fizikai állapotfelmérés, illetve az éves kiképzési feladat végrehajtása elmaradásának okát a teljesítményértékelésben rögzíteni kell.
(6) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról a tárgyévben éves teljesítményértékelés nem készíthető, illetve a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint a Hvt. 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati feladat végrehajtásában való részvétel miatt az értékelő vezető nem tudja az értékelést elkészíteni, vagy az értékelttel nem lehet az értékelést ismertetni, akkor a tiszti vagy az altiszti állomány tagja előmenetelének tervezése érdekében a teljesítményértékelési eljárás során rögzíteni kell
a) a tárgyévet megelőző évi teljesítményértékelés során a 7. melléklet I-III. pontja szerinti értékelési szempontok vonatkozásában elért eredményt,
b) a teljesítményértékelés elmaradásának okát és
c) a (2) bekezdés szerinti helyőrségeket.
(7) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról már a tárgyévet megelőző évben sem készült teljesítményértékelés, előmenetelre a tárgyévben nem tervezhető.
(8) A (6) bekezdés szerint végrehajtott eljárás során készített dokumentum az előmenetel tervezése során figyelembe vehető, de a tárgyévet követő évben az egyes értékelési szempontok vonatkozásában elért eredményt már nem lehet figyelembe venni.
94. §
(1) A tiszti vagy az altiszti állomány előmenetelének tervezése
a) őrnagy vagy annál magasabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások, valamint a zászlósi rendfokozati csoportba tartozó szolgálati beosztások esetében központi szinten,
b) az a) ponttól eltérő rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások esetében helyi szinten
ba) a honvédségi szervezeten belül vagy
bb) a honvédségi szervezetek között
történik.
(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat
a) a tábori lelkészi szolgálat beosztásai,
b) az oktatás, képzés, kiképzés munkakörcsalád miniszteri utasításban meghatározott egyes fegyvernemi, szakági azonosítója szerinti beosztások és
c) a külszolgálati munkakörcsaládokba tartozó szolgálati beosztások, továbbá az 1 évet meghaladó külföldi szolgálatra történő vezénylések
esetében.
(3) A KNBSZ az előmenetel tervezését saját hatáskörében hajtja végre.
95. §
(1) A tábornoki, az ezredes és a főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba tervezettek kiválasztása a teljesítményértékelés figyelembevételével történik.
(2) Főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített beosztások betöltéséhez az MH vezénylő zászlós előzetes egyetértése szükséges.
96. §
(1) Az előmenetel központi tervezése minden év március 1-je és június 30-a között, helyi tervezése minden év március 1-je és november 30-a között kerül végrehajtásra.
(2) A magasabb beosztásba történő kinevezésre legkésőbb december 1-jei időponttal kerülhet sor.
(3) A (2) bekezdés szerinti korlátozást a tábornoki vagy ezredes, valamint a főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba kiválasztottak esetében nem kell alkalmazni.
(4) A (2) bekezdéstől eltérően a Hjt. 83. § (5) bekezdésének alkalmazása esetén a kinevezésre legkésőbb a kinevezés kezdeményezését követő év január 1-jei időponttal kerülhet sor azzal, hogy a központi előmenetel tervezés esetén kezdeményezni, helyi előmenetel tervezés esetén intézkedni legkorábban július 15-ét követően lehet.
(5) A központi előmenetel-tervezés alá tartozó - és a 98. § (1) bekezdése figyelembevételével összeállított jegyzékben szereplő - beosztásokba február 1-je és június 30-a közötti időponttal történő, azonos vagy alacsonyabb beosztásba áthelyezéshez - a központi előmenetel tervezés biztosításának érdekében - a központi személyügyi szerv előzetes engedélye szükséges.
97. §
(1) A központi személyügyi szerv - a honvédségi szervezetek és a szakmai felelős szervek bevonásával - minden év legkésőbb július 31-ig tervezi meg a tárgyévben tanulmányait befejező
a) honvéd tisztjelölt,
b) honvéd altiszt-jelölt és
c) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés m) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagjának
d) a 21/B. § (1) bekezdése szerint felvett érettségivel rendelkező, a Honvédség által szervezett, a kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzést eredményesen befejezett közkatonának
szolgálati beosztását.
(2) A honvédségi ösztöndíjas hallgató szolgálati beosztását az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj tervezi meg.
98. §
(1) A központi személyügyi szerv minden év január 31-éig - az önálló munkaköri jegyzékkel, illetve állománytáblával rendelkező honvédségi szervezetek személyügyi szerveivel együttműködve - összeállítja az adott évben a központi előmenetel-tervezés során feltölthető beosztások jegyzékét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jegyzéken szereplő beosztásokra az állományilletékes parancsnok előzetesen jelöltet állíthat.
99. §
(1) Az előmenetel központi tervezését a központi személyügyi szerv hajtja végre a szakmai felelősökkel és az állományilletékes parancsnokokkal együttműködve.
(2) Az előmenetel helyi tervezését a feltölthető beosztás szerinti honvédségi szervezet személyügyi szerve hajtja végre. Az előmenetel helyi tervezésekor a százados, illetve a főtörzsőrmester rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások esetében figyelembe kell venni az állomány más honvédségi szervezet állományába tartozó főhadnagy, illetve törzsőrmester rendfokozatú tagját, ha a 93. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az adott helyőrséget megjelölte.
(3) Az állomány (2) bekezdésben foglalt főhadnagy, illetve törzsőrmester rendfokozatú tagjáról az állományilletékes honvédségi szervezet személyügyi szerve minden év március 1-jéig tájékoztatja a helyi előmenetel-tervezést végrehajtó személyügyi szervet.
(4) Ha az állomány főhadnagy, illetve törzsőrmester rendfokozatú tagja által a teljesítményértékelésben megjelölt helyőrségben több honvédségi szervezet is települ, a megjelölt helyőrség szerinti összes honvédségi szervezetet tájékoztatni kell a (3) bekezdésben foglaltak szerint.
100. §
(1) Az állomány előmenetelre tervezhető tagjairól minden évben előmeneteli rangsor készül.
(2) Az előmeneteli rangsort a központi személyügyi szerv állítja össze a tárgyévi - vagy ha ilyen nincs, akkor a tárgyévet megelőző évi - teljesítményértékelés, valamint a sikeres és érvényes minősítő vizsga eredményeként megállapított előmeneteli minősítés alapján.
(3) A központi személyügyi szerv a szakmai felelősökkel együttműködve az állomány előmenetelre tervezhető tagjairól, a feltölthető üres beosztásonként, a rendfokozati és szakmai követelményeknek megfelelés, valamint az állomány tagja által a teljesítményértékelésben megjelölt helyőrségek alapján szakmai előmeneteli jegyzéket készít, amelyet megküld az üres beosztás szerinti honvédségi szervezet állományilletékes parancsnoka részére.
(3) A központi személyügyi szerv a szakmai felelősökkel együttműködve, a 94. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beosztások vonatkozásában, az állomány előmenetelre tervezhető tagjáról, a feltölthető üres beosztásonként, a rendfokozati és szakmai követelményeknek megfelelés, valamint az állomány tagja által a teljesítményértékelésben megjelölt helyőrségek alapján szakmai előmeneteli jegyzéket készít, amelyet megküld az üres beosztás szerinti honvédelmi szervezet állományilletékes parancsnoka részére.
(4) Az állományilletékes parancsnok a megküldött szakmai előmeneteli jegyzékből a honvédségi szervezet üres beosztásai vonatkozásában - szolgálati beosztásonként - legfeljebb három jelöltet választ. Az állományilletékes parancsnok a jelöltválasztását a szakmai előmeneteli jegyzék kézhezvételét követő 10 napon belül elektronikus úton megküldi a központi személyügyi szerv részére.
(5) A központi személyügyi szerv a szakmai felelősökkel együttműködve a beérkezett jelöltválasztások alapján elvégzi az előmenetelre tervezett jelöltek üres szolgálati beosztásokhoz történő hozzárendelését.
101. §
(1) A központi személyügyi szerv tájékoztatja az állomány előmenetelre tervezett tagjának állományilletékes parancsnokát, illetve a tervezett beosztás szerinti parancsnokot a tervezett szolgálati beosztásról.
(2) Az állományilletékes parancsnok nemleges javaslat esetén a megtervezett szolgálati beosztás kézhezvételét követő 10 napon belül, támogató javaslat esetén az előmenetel összes feltételének teljesülésekor javaslati lapot küld a központi személyügyi szerv részére.
(3) Az előmenetelre tervezett személy kérheti különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembevételét. Ha a különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembevételre kerül, az előmenetelre tervezett személy a tárgyévben további előmenetelre nem tervezhető.
(4) Az előmenetel helyi tervezésekor, ha az előmenetelre tervezett személy más honvédségi szervezet állományába tartozik, az (1) és a (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
102. §
(1) A HVKF egyedi döntése alapján a szolgálat érdekében, minősítő vizsga nélkül is történhet magasabb szolgálati beosztásba kinevezés, ha a szolgálati beosztásra tervezett személy az előmenetel általános feltételeivel rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés akkor alkalmazható - ide nem értve a 106. § szerinti esetet -, ha a szolgálati beosztásra sem a 100. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti szakmai előmeneteli jegyzékben, sem a 44. § (1a) bekezdése szerinti pályázatot követően nem volt megfelelő jelölt.
103. §
(1) A 92. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a Hjt. 83. § (5) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén a tiszti és az altiszti állomány tagja akkor nevezhető ki
a) kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba, ha a viselt rendfokozata - a kinevezést megelőzően - a tervezett kettős rendfokozattal rendszeresített beosztás alacsonyabb rendfokozatával azonos, vagy
b) speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztásba, ha a viselt rendfokozata - a kinevezést megelőzően - legfeljebb kettővel alacsonyabb, mint a tervezett speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztás rendszeresített rendfokozata. Ettől szolgálati érdekből a HVKF engedélyével el lehet térni.
b) speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztásba, ha a viselt rendfokozata - a kinevezést megelőzően - legfeljebb kettővel alacsonyabb, mint a tervezett speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztás rendszeresített rendfokozata. Ettől szolgálati érdekből az MH PK engedélyével el lehet térni.
b) speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztásba, ha a viselt rendfokozata - a kinevezést megelőzően - legfeljebb kettővel alacsonyabb, mint a tervezett speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztás rendszeresített rendfokozata; ettől szolgálati érdekből az MH PK, illetve a Hjt. 58/E. §-a szerinti kirendeltek esetében a HM KÁT engedélyével el lehet térni,
c) általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásba kizárólag általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásból, ha az állomány tagjának a viselt rendfokozata - a kinevezést megelőzően - legfeljebb eggyel alacsonyabb, mint a tervezett általános előmeneteli rendbe tartozó beosztás rendszeresített rendfokozata.
d) az a) pontban foglaltaktól eltérően, kizárólag a HM-be kirendelt - vagy kirendelni tervezett - állomány esetében kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba, ha a viselt rendfokozata - a kinevezést megelőzően - a tervezett kettős rendfokozattal rendszeresített beosztás alacsonyabb rendfokozatánál legfeljebb eggyel alacsonyabb. Ebben az esetben a (3) bekezdést, a 92. § (1) bekezdését, valamint a 96. § (2) és (4) bekezdését nem kell alkalmazni.
d) kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba, ha a viselt rendfokozata - a kinevezést megelőzően - a tervezett kettős rendfokozattal rendszeresített beosztás alacsonyabb rendfokozatánál legfeljebb eggyel alacsonyabb. Ebben az esetben a (3) bekezdést, a 92. § (1) bekezdését, valamint a 96. § (2) és (4) bekezdését nem kell alkalmazni.
(2) A Hjt. 83. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az állomány tagja a viselt rendfokozatában a kinevezést megelőzően legalább 1 évet eltöltött.
(2) A Hjt. 83. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az állomány tagja a viselt rendfokozatában a kinevezést megelőzően legalább 1 évet eltöltött. Ettől szolgálati érdekből a miniszter engedélyével el lehet térni.
(3) A Hjt. 83. § (5) bekezdésének alkalmazása esetén a Hjt. 83. § (2) bekezdés a) pontja szerint megfelelő betölthető magasabb beosztásnak minősül az a szolgálati beosztás, amely
a) a központi előmenetel-tervezés során feltölthető beosztásként volt megjelölve, és
b) az adott beosztásra nem volt megfelelő jelölt.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakat a helyi előmenetel-tervezés során megfelelően alkalmazni kell.
104. §   A 96. § (2) bekezdése szerinti határidő figyelembevételével az állomány előmenetel feltételeivel rendelkező tagja kinevezhető
a) a központi vagy a helyi előmenetel tervezés keretében feltöltésre nem került, vagy annak során megürült beosztásba vagy
b) a tárgyévben a szolgálati viszony megszűnése vagy megszüntetése miatt megüresedett és a 98. § (1) bekezdés szerinti feltölthető beosztások jegyzékében nem szereplő beosztásba.
104. §   A 96. § (2) bekezdése szerinti határidő figyelembevételével az állomány előmenetel feltételeivel rendelkező tagja kinevezhető
a) a központi vagy a helyi előmenetel tervezés keretében feltöltésre nem került, vagy annak során megürült beosztásba,
b) a tárgyévben a szolgálati viszony megszűnése vagy megszüntetése miatt megüresedett és a 98. § (1) bekezdés szerinti feltölthető beosztások jegyzékében nem szereplő beosztásba, vagy
c) a tárgyévben áthelyezés miatt megüresedett beosztásba, azzal, hogy a 94. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beosztások esetén a kinevezést kezdeményezni legkorábban július 15-ét követően lehet.
105. §
(1) Ha az üres beosztásra megfelelő jelölt hiányában a 104. §-ban foglaltak nem alkalmazhatóak, a 104. § a) és b) pontja szerinti beosztásra a 44. § (1a) bekezdése szerinti pályázat írható ki. Ha a pályázaton megjelent beosztás feltöltésére kinevezéssel kerül sor, a kinevezésre - a 96. § (2) bekezdéstől eltérően - legkésőbb a tárgyévet követő január 1-jei hatállyal kerülhet sor.
(1) A 104. § a) és b) pontja szerinti beosztásra a 44. § (1a) bekezdése szerinti pályázat írható ki. Ha a pályázaton megjelent beosztás feltöltésére kinevezéssel kerül sor, a kinevezésre - a 96. § (2) bekezdéstől eltérően - legkésőbb a tárgyévet követő január 1-jei hatállyal kerülhet sor.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázatok kiírásának koordinálását a központi személyügyi szerv végzi.
106. §
(1) Ha az átszervezéssel összefüggő kinevezésre vonatkozó személyügyi eljárás a Hjt. 2. § 4. pontja szerinti átszervezéshez kapcsolódó szervezési időszakban megindításra kerül,
a) nem kell alkalmazni az előmenetel tervezésére vonatkozó eljárási szabályokat, azonban az állomány tagjának ebben az esetben is meg kell felelnie az előmenetel jogszabályban előírt feltételeinek,
b) nem kell alkalmazni a 103. § (3) bekezdését,
c) nem kell alkalmazni a 101. § (3) bekezdése szerinti korlátozást, és
d) alkalmazható a 102. § (1) bekezdése.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az 1 évet meghaladó külföldi szolgálatteljesítést követően az állomány tagjának kinevezése esetében is, ideértve az állomány 1 évet meghaladó külföldi szolgálatteljesítést követően rendelkezési állományba helyezett tagját is.
107. §
(1) A tisztesi állomány előmenetelének tervezése honvédségi szervezeten belül történik.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a tisztesi állomány tagjának előmenetele honvédségi szervezetek között is történhet.
(3) A tisztesi állomány tagja - állománycsoporton belül - a beosztásához rendszeresített rendfokozathoz képest két rendfokozattal magasabb rendszeresített rendfokozatú beosztásba is kinevezhető.(4) A tisztesi állomány tagjának előléptetése vagy kinevezése esetén az 1 éven belül készített teljesítményértékelése figyelembe vehető.(5) A tisztesi állomány altiszti beosztásba helyezése az adott honvédségi szervezeten belül kerül megtervezésre.(6) Az altiszti beosztásra történő felkészítésre vezénylés 2 hónapnál nem régebbi teljesítményértékelés alapján történhet.

30/A. Fokozati vizsga

107/A. §
(1) Fokozati vizsgára kötelezett a tiszti és az altiszti állomány
a) százados, őrnagy vagy alezredes, valamint főtörzsőrmester, zászlós vagy törzszászlós rendfokozattal rendszeresített nem vezető beosztásban szolgálatot teljesítő tagja, ha a viselt rendfokozata azonos a beosztása rendszeresített rendfokozatával, és
b) százados, őrnagy vagy alezredes, valamint főtörzsőrmester, zászlós vagy törzszászlós rendfokozatú tagja, ha a viselt rendfokozata magasabb, mint a nem vezető beosztásához rendszeresített rendfokozat.
(2) Az (1) bekezdést a Hjt. 46. § (1) bekezdés a), c) vagy d) pontja szerint rendelkezési állományban lévőkre is alkalmazni kell.
(3) Az állomány vezetői beosztásból vagy a Hjt. 46. § (1) bekezdés b), e)-i) vagy k)-u) pontja szerinti rendelkezési állományból nem vezetői beosztásba áthelyezett tagjának az áthelyezés napjával, a korábban teljesített fokozati vizsga alapján - vagy ha ilyen nem volt, akkor a viselt rendfokozatában eltöltött idő alapján - meg kell állapítani, hogy mely fokozati vizsgára vonatkozó vizsgakötelezettsége áll fenn az áthelyezés évében. Így kell eljárni az állomány külföldi szolgálatra vezénylést követően hazai nem vezetői beosztásba áthelyezett tagja esetén is, ha az egy évet meghaladó külföldi szolgálat idejére - szolgálati beosztás betöltésére figyelemmel - nem került a Hjt. 46. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezési állományba.
(3) Az állomány vezetői beosztásból vagy a Hjt. 46. § (1) bekezdés b), e)-i) vagy k)-v) pontja szerinti rendelkezési állományból nem vezetői beosztásba áthelyezett tagjának az áthelyezés napjával, a korábban teljesített fokozati vizsga alapján - vagy ha ilyen nem volt, akkor a viselt rendfokozatában eltöltött idő alapján - meg kell állapítani, hogy mely fokozati vizsgára vonatkozó vizsgakötelezettsége áll fenn az áthelyezés évében. Így kell eljárni az állomány külföldi szolgálatra vezénylést követően hazai nem vezetői beosztásba áthelyezett tagja esetén is, ha az egy évet meghaladó külföldi szolgálat idejére - szolgálati beosztás betöltésére figyelemmel - nem került a Hjt. 46. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezési állományba.
(4) Az állomány (3) bekezdés szerinti tagjának a (3) bekezdés szerinti fokozatra vonatkozó vizsgakötelezettségét legkésőbb az áthelyezés évét követő évben kell teljesítenie.
(5) Ha az állomány (3) bekezdés szerinti tagjának az áthelyezést követő évben keletkezik a (3) bekezdésben foglaltaknál magasabb fokozatra vonatkozó vizsgakötelezettsége, akkor a fokozati vizsgát a magasabb fokozatnak megfelelően kell teljesítenie az áthelyezést követő évben.
(6) Fokozati vizsga szempontjából nem vezetői beosztás az a beosztás, amely esetében a Hjt. 5. melléklete szerint az alapilletmény az I., a II., vagy a III. besorolási osztály szerint kerül megállapításra.
(7) Az állomány azon tagjának, akinek a Hjt. 247/G. § (1) bekezdés szerint fokozati vizsgakötelezettségét megállapították, de a vizsgakötelezettség alól részére halasztást engedélyeztek, és a halasztás évében magasabb fokozatra vonatkozó vizsgakötelezettsége keletkezik, a fokozati vizsgát a magasabb fokozatnak megfelelően kell teljesítenie.
107/B. §
(1) A tiszti és az altiszti állomány tagja a viselt rendfokozatának és beosztásának megfelelő vizsgát tesz.
(2) A legénységi állomány tagja a viselt rendfokozatától és beosztásától függetlenül fokozati vizsgára kötelezett.
(3) A Hjt. 55. §-a szerinti megbízás esetén a vizsgakötelezettség az állomány tagjának eredeti szolgálati beosztása szerint áll fent. A vizsgakötelezettséget a megbízás időtartama alatt is teljesíteni kell.
(4) A következő fokozatra vonatkozó vizsgakötelezettséget - az állománycsoport-váltás, illetve a tiszti és az altiszti állomány tagjának előmenetele, valamint a Hjt. 247/G. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével - a sikeresen teljesített vizsga évétől kell számítani.
107/C. §
(1) Nem kötelezett fokozati vizsgára az állomány tagja, ha
a) a Hjt. 46. § (1) bekezdés b), e)-i) vagy k)-u) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozik, a rendelkezési állomány időtartama alatt,
a) a Hjt. 46. § (1) bekezdés b), e)-i) vagy k)-v) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozik, a rendelkezési állomány időtartama alatt,
b) egy évet meghaladó külföldi szolgálatra vezényelték és - szolgálati beosztás betöltésére figyelemmel - nem került a Hjt. 46. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezési állományba, a külföldi szolgálatra vezénylés időtartama alatt,
c) a Hjt. 57. §-a alkalmazására kerül sor, annak időtartama alatt,
d) a szolgálati viszonya megszüntetésére elkezdődött az eljárás, vagy
d) a szolgálati viszonya megszüntetésére elkezdődött az eljárás,
e) a Tábori Lelkészi Szolgálat tagja.
e) a Tábori Lelkészi Szolgálat tagja, vagy
f) a tárgyévre vonatkozóan a vizsgakötelezettség alól a munkáltatói jogkört gyakorló mentesíti.
(2) A vizsgakötelezettség alapjául szolgáló időbe nem számítható be a Hjt. 46. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama.
107/D. §
(1) A fokozati vizsgát az állomány
a) tiszti és altiszti tagja esetében a Katonai Vizsgaközpont,
b) legénységi tagja esetében a honvédségi szervezetének vezénylő zászlósa által vezetett vizsgabizottság
hajtja végre évente március 1-je és október 31-e között.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsga végrehajtása esetén a Katonai Vizsgaközpont parancsnoka vagy a vizsgahelyszín szerinti honvédségi szervezet állományilletékes parancsnoka - a Katonai Vizsgaközpont által felkészített - vizsgafelügyelőt jelöl ki.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgabizottság elnöke a honvédségi szervezet vezénylő zászlósa, tagjai a vezénylő zászlós javaslata alapján az állományilletékes parancsnok által az altiszti állományból kijelölt kettő fő.
(4) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve - a honvédségi szervezetek személyügyi szerveivel történt egyeztetést követően - minden év január 20-ig megküldi az adott évben fokozati vizsgára kötelezett tisztek és altisztek névsorát a Katonai Vizsgaközpont részére. Az adott évben fokozati vizsgára kötelezett legénységi állomány névsorát a honvédségi szervezet személyügyi szerve minden év február 1-jéig küldi meg a honvédségi szervezet vezénylő zászlósa részére.
(4) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve - a honvédségi szervezetek személyügyi szerveivel történt egyeztetést követően - minden év január 31-ig megküldi az adott évben fokozati vizsgára kötelezett tisztek és altisztek névsorát a Katonai Vizsgaközpont részére. Az adott évben fokozati vizsgára kötelezett legénységi állomány névsorát a honvédségi szervezet személyügyi szerve minden év február 1-jéig küldi meg a honvédségi szervezet vezénylő zászlósa részére.
(4) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve - a honvédségi szervezetek személyügyi szerveivel történt egyeztetést követően - minden év január 31-ig megküldi az adott évben fokozati vizsgára kötelezett tisztek és altisztek névsorát a Katonai Vizsgaközpont részére. Az adott évben fokozati vizsgára kötelezett legénységi állomány névsorát a honvédségi szervezet személyügyi szerve minden év február 15-ig küldi meg a honvédségi szervezet vezénylő zászlósa részére.
(5) A honvédségi szervezet személyügyi szerve minden év február 15-ig - a helyben szokásos módon - kiértesíti az adott évben fokozati vizsgára kötelezetteket.
(6) A legénységi állomány fokozati vizsgáit és a vizsgára történő felkészítését a honvédségi szervezet vezénylő zászlósa szervezi meg.
107/E. §
(1) A fokozati vizsgán elért eredményt %-os formában kell mérni.
(2) A tiszti és az altiszti állomány tagja sikeres fokozati vizsgát tesz, ha eredménye
a) I. fokozat estén az 50%-ot,
b) II. fokozat esetén a 60%-ot,
c) III. fokozat esetén a 70%-ot, és
d) IV. fokozat esetén a 75%-ot
eléri vagy meghaladja.
(3) A legénységi állomány tagja sikeres fokozati vizsgát tesz, ha eredménye
a) I. fokozat estén az 50%-ot,
b) II. fokozat esetén a 60%-ot, és
c) III. fokozat esetén a 70%-ot
eléri vagy meghaladja.
(4) Fokozati vizsga évente egy alkalommal tehető, amely sikertelen vizsga esetén az adott évben egyszer megismételhető.
(5) Sikertelennek minősül a vizsga az állomány tagja igazolatlan távolmaradása esetén is.
(6) A fokozati vizsgák eredményét legkésőbb a vizsga évének november 15. napjáig a KGIR-ban rögzíteni kell.
107/F. §
(1) Az állomány fokozati vizsgára kötelezett tagjának a fokozati vizsgát legkésőbb a vizsgakötelezettség évének - vagy a (3) bekezdés szerint engedélyezett halasztás évének - október 31. napjáig kell letennie.
(2) Ha az állomány tagja a fokozati vizsgát az (1) bekezdés szerinti határidőben nem teszi le, vagy sikertelen vizsgát tesz, fennálló szolgálati viszonya a vizsgatételi kötelezettség évének utolsó napján szűnik meg.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha az állomány tagja a tárgyévi vizsgakötelezettségének nem tett eleget, indokolt kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló szolgálati érdekből fokozati vizsgánként legfeljebb két alkalommal, alkalmanként egy-egy év halasztást engedélyezhet, azzal, hogy az engedély megadása nem érinti a várakozási idő meghosszabbítása tárgyában a Hjt. 86. § (3) bekezdése szerint meghozható döntést.
(4) A (3) bekezdés szerinti kérelem a vizsgakötelezettség évében, november 1-je és november 25-e között nyújtható be. A határidő jogvesztő.
(5) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjára vonatkozó döntését legkésőbb a vizsgakötelezettség évének november 30. napjáig, a benyújtott kérelmen hozza meg.
(6) Az állomány tiszti és altiszti tagja számára engedélyezett halasztásról a vizsgakötelezettség évének december 15. napjáig a Katonai Vizsgaközpontot tájékoztatni kell.
107/F. §
(1) Az állomány fokozati vizsgára kötelezett tagjának a fokozati vizsgát legkésőbb a vizsgakötelezettség évének - a (3) bekezdés szerinti halasztás esetén a halasztás évének, mentesítés esetén a mentesítést követő évnek - október 31. napjáig kell letennie.
(2) Ha az állomány tagja a fokozati vizsgát az (1) bekezdés szerinti határidőben nem teszi le vagy sikertelen vizsgát tesz, fennálló szolgálati viszonya a vizsgatételi kötelezettséget követő év január 31-én szűnik meg.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha az állomány tagja
a) a tárgyévi vizsgakötelezettségének nem tett eleget, a munkáltatói jogkört gyakorló - az érintett kérelme nélkül - fokozati vizsgánként legfeljebb két alkalommal, alkalmanként egy-egy év halasztást engedélyez;
b) a 107/C. § (1) bekezdés f) pontja szerinti mentesítését kéri, a munkáltatói jogkört gyakorló fokozati vizsgánként egy alkalommal mentesíti az állomány tagját a tárgyévi fokozati vizsgakötelezettség alól.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti mentesítést az állomány tagja a tárgyév augusztus 10-ig kérheti.
(5) A munkáltatói jogkört gyakorló a mentesítésről szóló munkáltatói döntést legkésőbb a vizsgakötelezettség évének augusztus 25. napjáig, a halasztás engedélyezéséről szóló munkáltatói döntést legkésőbb a vizsgakötelezettség évének november 30. napjáig készíti el.
(6) Az állomány tiszti és altiszti tagja számára engedélyezett mentesítésről a vizsgakötelezettség évének augusztus 31. napjáig, a halasztás engedélyezéséről a vizsgakötelezettség évének december 15. napjáig a Katonai Vizsgaközpontot tájékoztatni kell.

30/A. Fokozati vizsga

107/A. §
(1) Fokozati vizsgát tehet a tiszti és az altiszti állomány
a) százados, őrnagy vagy alezredes, valamint főtörzsőrmester, zászlós vagy törzszászlós rendfokozattal rendszeresített nem vezető beosztásban szolgálatot teljesítő tagja, ha a viselt rendfokozata azonos a beosztása rendszeresített rendfokozatával, és
b) százados, őrnagy vagy alezredes, valamint főtörzsőrmester, zászlós vagy törzszászlós rendfokozatú tagja, ha a viselt rendfokozata magasabb, mint a nem vezető beosztásához rendszeresített rendfokozat.
(2) Az (1) bekezdést a Hjt. 46. § (1) bekezdés a), c) vagy d) pontja szerint rendelkezési állományban lévőkre is alkalmazni kell.
(3) Fokozati vizsga szempontjából nem vezetői beosztás az a beosztás, amely esetében a Hjt. 5. melléklete szerint az alapilletmény az I., a II. vagy a III. besorolási osztály szerint kerül megállapításra.
(4) Az állomány vezetői beosztásból nem vezetői beosztásba áthelyezett tagja az áthelyezését követően olyan szintű fokozati vizsgát tehet le először, amelyre - a viselt rendfokozatában eltöltött idő alapján, a Hjt. 85/A. § (3) bekezdése szerinti időpontokra tekintettel - az áthelyezése napjával lenne jogosult.
107/B. §
(1) A tiszti és az altiszti állomány tagja a viselt rendfokozatának és beosztásának megfelelő vizsgát tehet.
(2) A legénységi állomány tagja a viselt rendfokozatától és beosztásától függetlenül tehet fokozati vizsgát.
(3) A Tábori Lelkészi Szolgálat tagja fokozati vizsgát nem tehet.
(4) A Hjt. 55. §-a szerinti megbízás esetén - a megbízás időtartama alatt - az állomány tagja az eredeti szolgálati beosztása szerint tehet fokozati vizsgát.
(5) A következő fokozatra vonatkozó vizsgatételi lehetőséget - az állománycsoport-váltás, illetve a tiszti és az altiszti állomány tagjának előmenetele kivételével - a sikeresen teljesített vizsga évétől kell számítani.
107/C. §   A vizsgatételi lehetőség alapjául szolgáló időbe nem számítható be a Hjt. 46. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama.
107/D. §
(1) A fokozati vizsgát az állomány
a) tiszti és altiszti tagja esetében a Katonai Vizsgaközpont,
b) legénységi tagja esetében a honvédségi szervezetének vezénylő zászlósa által vezetett vizsgabizottság hajtja végre évente március 1-je és október 31-e között.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsga végrehajtása esetén a Katonai Vizsgaközpont parancsnoka vagy a vizsgahelyszín szerinti honvédelmi szervezet állományilletékes parancsnoka - a Katonai Vizsgaközpont által felkészített - vizsgafelügyelőt jelöl ki.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgabizottság elnöke a honvédségi szervezet vezénylő zászlósa, tagjai a vezénylő zászlós javaslata alapján az állományilletékes parancsnok által az altiszti állományból kijelölt kettő fő.
(4) A legénységi állomány fokozati vizsgáit és a vizsgára történő felkészítését a honvédségi szervezet vezénylő zászlósa szervezi meg.
107/E. §
(1) A fokozati vizsgán elért eredményt %-os formában kell mérni.
(2) A tiszti és az altiszti állomány tagja sikeres fokozati vizsgát tesz, ha eredménye
a) I. fokozat estén az 50%-ot,
b) II. fokozat esetén a 60%-ot,
c) III. fokozat esetén a 70%-ot, és
d) IV. fokozat esetén a 75%-ot eléri vagy meghaladja.
(3) A legénységi állomány tagja sikeres fokozati vizsgát tesz, ha eredménye
a) I. fokozat estén az 50%-ot,
b) II. fokozat esetén a 60%-ot, és
c) III. fokozat esetén a 70%-ot eléri vagy meghaladja.
(4) Fokozati vizsga évente egy alkalommal tehető, amely sikertelen vizsga esetén az adott évben egyszer megismételhető.
(5) Sikertelennek minősül a vizsga az állomány tagja igazolatlan távolmaradása esetén is.
(6) A fokozati vizsgák eredményét legkésőbb a vizsga évének november 15. napjáig a KGIR-ban rögzíteni kell.
107/F. §
(1) Az állomány tagja részére, ha a Hjt. 85/A. § (3) vagy (4) bekezdése szerint meghatározott időpontban - ide nem értve az első szintű fokozati vizsgát - nem tesz sikeres fokozati vizsgát, kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló fokozati vizsgánként egy alkalommal egy év halasztást engedélyezhet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem a vizsgatételi lehetőség évében, november 1-je és november 25-e között nyújtható be. A határidő jogvesztő.
(3) Az állomány tiszti és altiszti tagja számára a halasztás engedélyezéséről a vizsgatételi lehetőség évének december 15. napjáig a Katonai Vizsgaközpontot tájékoztatni kell.
107/G. §   Az adott szintű sikeresen letett fokozati vizsga tisztek, altisztek esetében 4 évig, a legénységi állomány tekintetében 3 évig érvényes. Az érvényesség a sikeresen letett vizsgát követő év január 1-jén kezdődik. Ha az állomány tagja halasztást kapott, a fokozati vizsga érvényessége a halasztás időtartamával meghosszabbodik.

31. Képzésre történő vezénylés, tanulmányi szerződés

108. §
(1) Az állomány tagja a Hjt. 88. § (1) bekezdése szerint vezénylés alapján vesz részt
a) katonai mesterképzésen,
b) hazai felsővezetői tanfolyamon,
c) az NKE-n végrehajtásra kerülő egyéb tanfolyamon, és
d) a honvédelmi szervezetek által végrehajtásra kerülő tanfolyamon.
(2) A Honvédség a Hjt. 89. § (1) bekezdése szerint tanulmányi szerződés megkötésével támogathatja az állomány tagjának
a) doktori (PhD) képzésen,
b) honvédtiszti mesterképzés keretében nem induló, tervezett előmeneteléhez kapcsolódó polgári mesterképzésen, és
c) katonai képzés keretében nem induló, tervezett előmeneteléhez kapcsolódó polgári tanfolyamon, képzésen
történő részvételét.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti képzés tanulmányi szerződés alapján történő támogatására az állomány tagja - az állományilletékes parancsnok előzetes egyetértésével - pályázatot nyújthat be. A tanulmányi szerződéssel támogatható pályázatokról a miniszter dönt.
108. §
(1) Az állomány tagja a Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerint vezénylés alapján vesz részt a HM képzési katalógusban szereplő
a) katonai mesterképzésen,
b) felsővezetői tanfolyamon,
b) katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szakon,
c) az NKE által indított tanfolyamon,
d) a (3) bekezdés szerinti képzés kivételével a honvédelmi szervezetek által végrehajtásra kerülő képzésen, és
e) az általa betöltött szolgálati beosztáshoz jogszabályban, illetve munkaköri leírásban előírt képzésen.
(1) Az állomány tagja a Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerint vezénylés alapján vesz részt a központi képzési katalógusban szereplő
a) katonai mesterképzésen,
b) felsővezetői tanfolyamon,
b) katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szakon,
c) az NKE által indított tanfolyamon,
d) a (3) bekezdés szerinti képzés kivételével a honvédelmi szervezetek által végrehajtásra kerülő képzésen, és
e) az általa betöltött szolgálati beosztáshoz jogszabályban, illetve munkaköri leírásban előírt képzésen.
(2) A Honvédség - vezénylés helyett - az állomány tagjának a HM képzési katalógusban szereplő
a) a doktori (PhD) képzésen,
b) a honvédtiszti mesterképzés keretében nem induló, az állomány tagjának a tervezett előmeneteléhez kapcsolódó polgári mesterképzésen, és
c) az (1) bekezdés c) és d) pontja kivételével a katonai képzés keretében nem induló polgári képzésen történő részvételét tanulmányi szerződés megkötésével támogathatja.
(2) A Honvédség - vezénylés helyett - az állomány tagjának a központi képzési katalógusban szereplő
a) a doktori (PhD) képzésen,
b) a honvédtiszti mesterképzés keretében nem induló, az állomány tagjának a tervezett előmeneteléhez kapcsolódó polgári mesterképzésen, és
c) az (1) bekezdés c) és d) pontja kivételével a katonai képzés keretében nem induló polgári képzésen történő részvételét tanulmányi szerződés megkötésével támogathatja.
(3) A Honvédség a tanfolyamrendszerű másod-helikoptervezető képzésen való részvételt - a kiképzésért felelős központi szervezet által kiírt és elbírált pályázat alapján - tanulmányi szerződéssel támogatja.
(3) A Honvédség a tanfolyamrendszerű másod-helikoptervezető vagy légijármű-vezető képzésen való részvételt - a kiképzésért felelős központi szervezet által kiírt és elbírált pályázat alapján - tanulmányi szerződéssel támogatja.
(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti képzés tanulmányi szerződéssel történő támogatására az állomány tagja - az állományilletékes parancsnok előzetes egyetértésével, a miniszternek címezve - pályázhat. A tanulmányi szerződéssel támogatható pályázatokról a miniszter dönt.
(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti képzés tanulmányi szerződéssel történő támogatására az állomány tagja - az állományilletékes parancsnok előzetes egyetértésével, az MH PK-nak címezve - pályázhat. A javaslati lapon a 8. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl az állomány tagjának a választott kutatási témáját, valamint a megpályázott képzési formát is fel kell tüntetnie. A tanulmányi szerződéssel támogatható pályázatokról, valamint a fokozatszerzési díj megtérítéséről az MH PK dönt.
(5) A Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerint vezénylést kell alkalmazni a HM képzési katalógusban szereplő kiképzésekre is.
(5) A Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerint vezénylést kell alkalmazni a központi képzési katalógusban szereplő kiképzésekre is.
108/A. §
(1) A 21/B. § szerint állományba vett közkatonák mellett a Honvédség által szervezett, a kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzésre a legénységi állomány érettségi bizonyítvánnyal és legalább őrvezető rendfokozattal rendelkező tagja jelentkezhet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti állomány a honvéd altiszt-képzésen a Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerinti vezényléssel vesz részt. A vezénylésben szerepeltetni kell a (4) bekezdés szerinti kötelezettséget.
(3) A 108. § (1) bekezdésétől eltérően a Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerinti vezénylés nélkül vesz részt a közkatona a Honvédség által szervezett, a kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzésen.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti honvéd altisztképzés nem zárul sikeresen, az állomány tagja a vállalt szolgálati ideje végégig, de legalább a képzési időnek megfelelő időtartamban köteles legénységi beosztásban szolgálatot teljesíteni.
109. §
(1) A vezénylésről szóló határozat, parancs a 13. §-on túl tartalmazza különösen
a) a képző intézmény megnevezését,
b) a képzés megnevezését és helyét,
c) a képzési formát, a képzés jellegét és költségét,
d) a képzés kezdő és záró időpontját,
e) a tanulmányi támogatás formáját és mértékét, és
f) a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő tartamát.
(2) A tanulmányi szerződés a Hjt. 89. § (2) bekezdésén túl tartalmazza különösen a szerződő felek megnevezését és az (1) bekezdés szerinti elemeket.
(3) A szinten tartó nyelvtanfolyamra vezénylés esetén tanulmányi szerződés nem köthető.
109/A. §
(1) Az állomány nyelvtanfolyamra vezényelt tagja esetén
a) a vezénylésnek a 109. § (1) bekezdésen túl tartalmaznia kell az előírt nyelvvizsga-bizonyítvány nyelvét, fajtáját, típusát és szintjét, valamint az arra való kötelezést, hogy az állomány tagja az előírt nyelvvizsga-bizonyítványt a képzés záró időpontját követő két éven belül szerezze meg,
b) a javaslati lap a 8. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza a tanulmányi támogatás összegét, a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő tartamát, a (2) bekezdés szerinti követelményt, valamint a Hjt. 88. § (3) bekezdése esetén az állomány tagját terhelő megtérítési kötelezettséget.
(2) A Hjt. 88. § (2) bekezdése alkalmazásában a képzés sikeres befejezésének az előírt nyelvvizsga-bizonyítvány (1) bekezdés a) pontja szerint előírt, vagy a (3)-(5) bekezdés szerint meghosszabbított határidőben történő megszerzése minősül.
(3) Az állomány tagja legfeljebb egy alkalommal - az állományilletékes parancsnok előzetes egyetértésével - a központi személyügyi szerv vezetőjétől írásban kérheti az (1) bekezdés a) pontja szerint a vezénylésben előírt határidő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását.
(4) Az állomány tagja a (3) bekezdés szerinti kérelmét az (1) bekezdés a) pontja szerint előírt határidő leteltét megelőzően legkésőbb 30 nappal nyújtható be. A kérelem benyújtására előírt határidő jogvesztő jellegű. A kérelmet az állomány tagja indokolni köteles. A kérelemnek tartalmaznia kell azt, hogy az állomány tagja tudomásul veszi, hogy a meghosszabbítás engedélyezése esetén a (3)-(5) bekezdés szerint meghosszabbított határidő ismételt meghosszabbítására nincs lehetőség.
(5) Ha a központi személyügyi szerv vezetője a (3) bekezdés szerinti kérelemben foglaltakkal egyetért, az állományilletékes parancsnok a vezénylést módosítja.
(6) Ha a központi személyügyi szerv vezetője a (3) bekezdés szerinti kérelmet elutasítja, és az állomány tagja az (1) bekezdés szerinti előírt nyelvvizsga bizonyítványt nem mutatja be, az állományilletékes parancsnok a 115. § szerint jár el.
110. §
(1) Az állomány tagja
a) a Honvédségen kívüli más munkáltatóval kötendő tanulmányi szerződéséhez szükséges, a Hjt. 89. § (6) bekezdése szerinti előzetes engedély megadására irányuló kérelmét,
b) a szolgálatteljesítési időt érintő képzésen történő részvételéhez szükséges, a Hjt. 90. § (1) bekezdés a) pontja szerinti előzetes engedély megadására irányuló kérelmét, és
c) a szolgálatteljesítési időt nem érintő képzésen történő részvételével kapcsolatos, a Hjt. 90. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentési kötelezettségét
írásban nyújtja be az állományilletékes parancsnoknak.
(2) Tanulmányi szerződés hiányában a Hjt. 90. § (2) bekezdése szerinti mentesítés időtartamának megfelelő szolgálatteljesítésről a közvetlen szolgálati elöljáró vagy közvetlen hivatali felettes dönt.
111. §
(1) Ha a 108. § alá nem tartozó, a szolgálatteljesítési időt érintő képzés az állomány tagja által betöltött szolgálati beosztás magasabb szakmai szinten történő ellátásához kapcsolódik, akkor az állományilletékes parancsnok az állomány tagjával tanulmányi szerződést köthet a Hjt. 90. § (2) bekezdése szerinti szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítésre.
(2) A tanulmányi szerződésre alkalmazni kell a 109. § (2) bekezdését és a Hjt. 89. § (2)-(5) bekezdését.
111/A. §   A 108. § (3) bekezdése szerinti tanulmányi szerződést a felek a képzést végrehajtó állomány kezdeményezésére, a HVKF jóváhagyásával közös megegyezéssel megszüntethetik.
111/A. §
(1) A felek a tanulmányi szerződést a jövőre nézve írásban, a HVKF jóváhagyásával közös megegyezéssel, a képzést végrehajtó állomány kezdeményezésére megszüntethetik, különösen az állomány egészségügyi, informatikai, repülőhajózó, repülőműszaki, légiforgalmi irányító, légiközlekedési szabályozási szolgálati beosztást betöltő, valamint mérnöki végzettséget igénylő logisztikai szolgálati beosztást betöltő vagy abba tervezett tagjával kötött tanulmányi szerződés esetén vagy a 108. § (3) bekezdése szerinti esetben.
(1) A felek a tanulmányi szerződést a jövőre nézve írásban, az MH PK jóváhagyásával közös megegyezéssel, a képzést végrehajtó állomány kezdeményezésére megszüntethetik, különösen az állomány egészségügyi, informatikai, repülőhajózó, repülőműszaki, légiforgalmi irányító, légiközlekedési szabályozási szolgálati beosztást betöltő, valamint mérnöki végzettséget igénylő logisztikai szolgálati beosztást betöltő vagy abba tervezett tagjával kötött tanulmányi szerződés esetén vagy a 108. § (3) bekezdése szerinti esetben.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közös megegyezésben a feleknek meg kell állapodniuk a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, így különösen arról, hogy a képzésben részt vevő a Honvédség által a tanulmányi szerződés megszüntetéséig teljesített tanulmányi támogatásokat köteles-e megtéríteni. Megtérítési kötelezettségben történő megállapodás esetén rögzíteni kell annak mértékét, a 115. §-ra figyelemmel a megtérítés módját és a teljesítés határidejét. Az állomány tagja kérheti a 115-117. § szerinti fizetési könnyítést vagy a Hjt. 88. § (4a) bekezdése szerinti mentesítést.
(2) Ha a felek a Hjt. 89. § (3b) bekezdése szerint megtérítési kötelezettségben állapodnak meg, a megállapodásban a megtérítési kötelezettség mértékén túl, a 115. §-ra figyelemmel rögzíteni kell a megtérítés módját és határidejét. Az állomány tagja kérheti a 115-117. § szerinti fizetési könnyítést vagy a Hjt. 88. § (4a) bekezdése szerinti mentesítést.
111/B. §   Külön munkáltatói intézkedés nélkül megszűnik a tanulmányi szerződés, ha a Honvédség által támogatott képzés a tanulmányi szerződésben megjelölt eredeti vagy módosított időpontban nem indul.
111/B. §
(1) Külön munkáltatói intézkedés nélkül megszűnik a tanulmányi szerződés, ha a Honvédség által támogatott képzés a tanulmányi szerződésben megjelölt eredeti vagy módosított időpontban nem indul.
(2) A tanulmányi szerződés írásban, a Hjt. 89. § (4) bekezdése szerinti esetekben azonnali hatállyal, a Hjt. 89. § (5) bekezdése esetén harmincnapos határidővel mondható fel.
112. §
(1) Tanulmányi támogatásként a tandíj számlával igazolt összege, a kötelező tanszerek, a jogszabályokban meghatározottak szerint az élelmezési ellátás és az utazás, a szállás számlával igazolt költségének megtérítése, a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés időtartamára járó távolléti díj nyújtható.
(1) Tanulmányi támogatásként a tandíj számlával igazolt összege, a kötelező tanszerek, a jogszabályokban meghatározottak szerint az élelmezési ellátás és az utazás, a szállás számlával igazolt költségének megtérítése nyújtható.
(1) Tanulmányi támogatásként a tandíj összege, a kötelező tanszerek, valamint jogszabályban meghatározottak szerint élelmezési ellátás, utazás és szállás nyújtható.
(2) A 108. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben az állomány tagja a vezénylés vagy a tanulmányi szerződésben meghatározott tanulmányi támogatás teljes összegű megtérítésére jogosult.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a doktori (PhD) képzés esetén az állomány tagja a fokozatszerzési díj megtérítésére akkor jogosult, ha a felek a tanulmányi szerződésben erről külön megállapodnak.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a doktori (PhD) képzés esetén az állomány tagja a fokozatszerzési díj megtérítésére akkor jogosult, ha a 108. § (4) bekezdése szerinti döntésnek megfelelően a felek a tanulmányi szerződésben módosításával erről külön megállapodnak.
113. §
(1) A tanulmányi támogatás pénzértékéről az állomány tagját terhelő megtérítési kötelezettség összegének megállapíthatósága érdekében analitikus nyilvántartást kell vezetni. A természetbeni élelmezési ellátás esetén az élelmezés nyersanyagértékét, vagy a pénzbeli megváltását kell nyilvántartani.
(1) A tanulmányi támogatás pénzértékéről az állomány tagját terhelő megtérítési kötelezettség összegének megállapíthatósága érdekében analitikus elektronikus nyilvántartást kell vezetni. A természetbeni élelmezési ellátás esetén az élelmezés nyersanyagértékét, vagy a pénzbeli megváltását kell nyilvántartani.
(2) A nyilvántartást a tanfolyam rendszerű képzés esetén a tanfolyam végén, a felsőoktatásban folyatatott tanulmányok esetén minden tanulmányi félév végén le kell zárni, és az állomány képzésben résztvevő tagjával alá kell íratni.
(3) A tanulmányi támogatás megtérítésére vonatkozó igény érvényesítését nem akadályozza, ha az állomány tagja a nyilvántartás aláírását megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Az aláírás megtagadásáról vagy szándékos megakadályozásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.
114. §
(1) Az állomány tagja köteles megtéríteni a Honvédség által nyújtott tanulmányi, illetve képzési támogatást, ha szolgálati viszonya a vezénylésben, a tanulmányi szerződésben, illetve az ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő lejárta előtt a Hjt. 59. § (1) bekezdés c) pontja, a Hjt. 59. § (2) bekezdés e) pontja, a Hjt. 62. § (1) bekezdés c) és e) pontja, a Hjt. 62. § (2) bekezdés a) pontja, vagy a Hjt. 68. § (1) bekezdés b), e)-g), i)-m) pontja szerint szűnik meg.
(1) A Hjt. 88. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felróható oknak minősül, ha az állomány tagjának szolgálati viszonya a vezénylésben, a tanulmányi szerződésben, illetve az ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő lejárta előtt a Hjt. 59. § (1) bekezdés c) pontja, a Hjt. 59. § (2) bekezdés e) pontja, a Hjt. 62. § (1) bekezdés c) és e) pontja, a Hjt. 62. § (2) bekezdés a) pontja, vagy a Hjt. 68. § (1) bekezdés b), e)-g), i)-m) és p) pontja szerint szűnik meg. A Hjt. 59. § (2) bekezdés a) és c) pontja esetén a felróhatóság megállapíthatóságáról a szolgálati viszony megszűnésének okára figyelemmel a munkáltatói jogkört gyakorló dönt.
(2) A megtérítési kötelezettség
a) a Hjt. 88. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a felróhatóság megállapítását követő naptól,
b) a Hjt. 88. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a határidő eredménytelen leteltét követő naptól,
c) a Hjt. 88. § (3) bekezdés c) pontja és az (1) bekezdésben szerinti esetben a szolgálati viszony felróható okból történő megszűnését követő naptól
esedékes.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség a szolgálati viszony megszűnését követő naptól esedékes.
(3) Az (1) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség megállapításánál a megkezdett hónap teljes hónapnak számít.
115. §   A tanulmányi támogatás visszakövetelése érdekében az állományilletékes parancsnok az esedékessé válástól számított 30 napon belül fizetési felszólításban hívja fel az állomány megtérítésre kötelezett tagját, ezzel egyidejűleg írásban tájékoztatja
a) a részletfizetési kedvezmény és a fizetési halasztás (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés), valamint a mentesítés lehetőségéről, az igénybevétel feltételeiről, különös tekintettel a kérelem benyújtására nyitva álló határidő jogvesztő jellegéről,
a) a részletfizetési kedvezmény és a fizetési halasztás (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés), valamint a Hjt. 88. § (4a) bekezdése szerinti mentesítés lehetőségéről, az igénybevétel feltételeiről, különös tekintettel a kérelem benyújtására nyitva álló határidő jogvesztő jellegéről,
b) arról, hogy ha a fizetési könnyítés feltételeit vagy az esedékes részlet befizetését elmulasztja, az a tartozás járulékaival együtt, egy összegben esedékessé válik, és
c) arról, hogy a fizetési könnyítés engedélyezése kivételével, ha a kézhezvételtől számított 30 napon belül nem fizet, úgy igényét a Honvédség fizetési meghagyás, vagy bíróság útján érvényesíti.
115. §
(1) A tanulmányi támogatás visszakövetelése érdekében az állományilletékes parancsnok az esedékessé válástól számított 30 napon belül fizetési felszólításban hívja fel az állomány megtérítésre kötelezett tagját.
(2) Ha az állomány tagja a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem teljesíti fizetési kötelezettségét, igényét a honvédelmi szervezet fizetési meghagyás vagy bíróság útján érvényesíti.
(3) A fizetési felszólítással egyidejűleg az állományilletékes parancsnok írásban tájékoztatja az állomány tagját
a) a részletfizetési kedvezmény és a fizetési halasztás (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés), valamint a Hjt. 88. § (4a) bekezdése szerinti mentesítés lehetőségéről, az igénybevétel feltételeiről, különös tekintettel a kérelem benyújtására nyitva álló határidő jogvesztő jellegéről,
b) arról, hogy ha a fizetési könnyítés feltételeit vagy az esedékes részlet befizetését elmulasztja, az a tartozás járulékaival együtt, egy összegben esedékessé válik, és
c) a (2) bekezdés szerinti következményről.
(4) A Hjt. 88. § (4a) bekezdése alapján a követelés egészének elengedése esetén a (2) bekezdés nem alkalmazható.
116. §
(1) A megtérítésre kötelezett kérelmére a Honvédség központi személyügyi szervének vezetője fizetési könnyítést engedélyezhet, ha a megtérítésre kötelezett igazolja, hogy a tanulmányi támogatás egy összegű, illetve azonnali visszafizetése családi, vagyoni, jövedelmi, vagy szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelentene.
(1) A megtérítésre kötelezett kérelmére a központi személyügyi szerv vezetője fizetési könnyítést engedélyezhet, ha a megtérítésre kötelezett igazolja, hogy a tanulmányi támogatás egy összegű, illetve azonnali visszafizetése családi, vagyoni, jövedelmi, vagy szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelentene.
(2) A megtérítésre kötelezett kérelmére a HVKF a megtérítési kötelezettség alól mentesítést engedélyezhet, ha a megtérítésre kötelezett igazolja, hogy a tanulmányi támogatás visszafizetése a családi, a vagyoni, a jövedelmi és a szociális körülményekre tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
(2) A megtérítésre kötelezett kérelmére a HVKF az államháztartás működésére vonatkozó szabályok szerint a megtérítési kötelezettség alól mentesítést engedélyezhet, ha a megtérítésre kötelezett igazolja, hogy a tanulmányi támogatás visszafizetése a családi, a vagyoni, a jövedelmi és a szociális körülményekre tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
(3) A megtérítésre kötelezett a fizetési könnyítés iránti kérelmét a fizetési felszólítás kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidőn belül nyújthatja be.
117. §
(1) A fizetési könnyítés engedélyezését közjegyzői okiratba foglalt megállapodásba kell foglalni. A közjegyzői okirat elkészítésével, módosításával kapcsolatos költségek az állomány megtérítésre kötelezett tagját terhelik.
(2) Fizetési halasztás legfeljebb egy évre engedélyezhető, amely időtartam alatt a Honvédség késedelmi kamatra jogosult.
(3) A fizetési könnyítések egyidejű igénybevétele is engedélyezhető, azonban a futamidő együttesen sem haladhatja meg az 5 évet.
(4) A részletfizetési megállapodásban rögzíteni kell különösen
a) az állomány megtérítésre kötelezett tagjának nevét, a tartozás jogcímét, a tartozás teljes összegét,
a) az állomány megtérítésre kötelezett tagjának nevét, a tartozás jogcímét, a tartozás teljes összegét, a fizetési könnyítés engedélyezéséről szóló ügyirat nyilvántartási számát,
b) a befizetés módját, átutalás esetén a bankszámlaszámot,
c) a törlesztő részletek havonkénti összegét és a futamidőt úgy, hogy a havi részlet mértéke 10 ezer Ft/hó összegnél alacsonyabb, a futamidő pedig 5 évnél hosszabb nem lehet,
d) azt a havi zárónapot, ameddig az állomány megtérítésre kötelezett tagját terhelő törlesztő-részletnek be kell érkeznie,
e) a megállapodás megszegésének következményeit, és
f) a részletfizetési megállapodás aláírása napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot.
(5) A Honvédség a kamatköveteléséről nem mondhat le.
(6) Az (1) bekezdés szerinti megállapodást a munkáltató képviseletében az állományilletékes parancsnok írja alá.
(7) A 115. és 116. §-t, valamint az (1)-(6) bekezdést a honvédségi ösztöndíjas ösztöndíjszerződése alapján keletkezett megtérítési kötelezettségre is alkalmazni kell azzal, hogy ez esetben a 115. § a) pontja szerinti írásbeli tájékoztatás a Hjt. 88. § (4a) bekezdése szerinti mentesítésre történő utalást nem tartalmazza.

VI. FEJEZET
SZOLGÁLAT TELJESÍTÉSI IDŐ

31/A. A szolgálatteljesítési idő beosztása

117/A. §
(1) A szolgálatteljesítési időt munkanapokra kell beosztani, ennek során ki kell jelölni a szolgálatteljesítési idő napi kezdő- és befejező időpontját. A szolgálatteljesítési idő beosztása során minden olyan nap munkanapnak számít, amely nem az állomány tagjára irányadó heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap.
(2) A szolgálatteljesítési idő beosztását az állomány tagjával - a 120. § (4) bekezdése kivételével - legalább öt nappal korábban, legalább egy hétre előre, a helyben szokásos módon kell közölni. A munkáltatói jogkört gyakorló olyan időbeosztást is meghatározhat, amelyet eltérő időbeosztás közlése hiányában alkalmaz.
(3) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló a (2) bekezdés szerint időbeosztást nem közölt, az utolsó időbeosztás az irányadó.
(4) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálatteljesítési idő adott napra vonatkozó beosztását - továbbá szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén a heti pihenőnap kijelölését - előre nem látható körülmény esetén legalább kettő nappal korábban módosíthatja. A módosítást az állomány tagjával a helyben szokásos módon kell közölni.
(5) Az állományilletékes parancsnok az állomány általános szolgálati rendben szolgálatot teljesítő tagjának indokolt kérelmére legfeljebb 1 évre, a napi szolgálatteljesítési idő kezdő és befejező időpontját érintően eltérő munkarendet is engedélyezhet, feltéve, hogy az engedély megadása a honvédelmi szervezet működőképességének fenntartását nem akadályozza.
(6) A Hjt. 98. § (1) bekezdése szerinti katonai szakmai felkészítésnek minősül
a) a katonai végzettséggel nem rendelkezők tiszti alaptanfolyama,
b) a Kisalegység Vezetői Tanfolyam,
c) az Alap Altiszti Tanfolyam,
d) a Haladó Altiszti Tanfolyam,
e) az Egységes Zászlóstanfolyam,
f) a KNBSZ főigazgatója által belső rendelkezésben meghatározott szakmai tanfolyam,
g) a Hjt. 216. § (3) bekezdése szerinti, az önkéntes tartalékos beosztásra történő felkészítése.

31/B. A pihenőidőre vonatkozó egyes szabályok

117/B. §
(1) A napi pihenőidőt - a 120. § (2) bekezdés b) pontja kivételével - a szolgálatteljesítés kezdetétől számított huszonnégy órás időszakon belül, egybefüggően kell biztosítani.
(2) A 120. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, illetve a Hjt. 107. §-a szerinti kötelező pihenőidő napjára nem lehet szabadnapot, szabadságot kiadni. A 120. § (2) bekezdés b) pontja szerinti pihenőidő napjára ezen kívül heti pihenőnapot sem lehet kijelölni.
(2) A 120. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, illetve a Hjt. 107. §-a szerinti kötelező pihenőidő napjára nem lehet szabadnapot, szabadságot kiadni.
117/C. §
(1) A merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzete részére a napi szolgálatteljesítés befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése között általános szolgálati rend esetén
a) a hazai bázison kezdődő repülési szolgálati idő megkezdése előtti minimum pihenőidő hosszúsága megegyezik az azt megelőző szolgálat időtartamával, de legalább tizenkét óra, vagy
b) a nem a hazai bázison kezdődő repülési szolgálati idő megkezdése előtti minimum pihenőidő hosszúsága megegyezik az azt megelőző szolgálat időtartamával, de legalább tíz óra.
(2) Az (1) bekezdés szerinti időszakban az utazáshoz és a fiziológiai szükségletekhez szükséges időn felül nyolc órányi alvás lehetőségét is biztosítani kell.

31/C. A merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzetre irányadó repülési szolgálati idő

117/D. §   Ha az osztott napi szolgálatteljesítés alkalmazása esetén a merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzetre irányadó pihenőidő a két órát eléri, de a hét órát nem haladja meg, akkor a repülési szolgálati időt meg kell hosszabbítani a szállodai tartózkodás időtartamának ötven százalékával. Ha a pihenőidő a hét órát meghaladja, a repülési szolgálati időt meg kell hosszabbítani a szállodai tartózkodás időtartamának hetvenöt százalékával. Ha a pihenőidő a hét órát meghaladja, és ezen időtartama az indulási hely helyi ideje szerinti este húsz óra és reggel nyolc óra közé esik, a repülési szolgálati időt meg kell hosszabbítani a szállodai tartózkodás időtartamának száz százalékával.
117/E. §
(1) A maximum napi repülési szolgálati időnek a kezdete és a szektorok száma szerinti tagolását a 16. melléklet határozza meg.
(2) A maximum napi repülési szolgálati idő legfeljebb egy órával, hét egymást követő napon belül legfeljebb kétszer hosszabbítható meg. Ebben az esetben a repülés előtti és repülés utáni pihenőidő két órával meghosszabbodik; vagy a repülés utáni pihenőidő négy órával meghosszabbodik.
117/F. §
(1) Az a teljes szolgálati időszak, amelyre a személyzet tagját kijelölik, nem haladhatja meg a hatvan szolgálati órát bármely hét egymást követő napon belül, a száztíz szolgálati órát bármely tizennégy egymást követő napon belül és a százkilencven órát bármely huszonnyolc egymást követő napon belül, a lehető legegyenletesebben elosztva ezen időszakban.
(2) Azon szektorok teljes repülési ideje, amelyekre a személyzet tagja üzemeltetést végző személyzeti tagként ki van rendelve, nem haladhatja meg a száz repülési órát bármely huszonnyolc egymást követő napon belül, a kilencszáz repülési órát egy naptári éven belül és az ezer repülési órát bármely tizenkét egymást követő naptári hónapon belül.

31/D. Előre nem látott körülmények repülés közben

117/G. §
(1) A parancsnok
a) dönthet a jelentkezési idővel vagy azt követően kezdődő repülési üzemeltetés során előre nem látott körülmények esetén a repülési szolgálati időre és a pihenőidőre vonatkozó előírások módosításáról, azzal, hogy:
aa) a maximális napi repülési szolgálati idő nem növelhető két órát meghaladóan kivéve, ha a repülőszemélyzet meg van erősítve, ebben az esetben a maximális repülési szolgálati idő legfeljebb három órával hosszabbítható meg,
ab) ha az előre nem látott körülmények felszállás után a repülési szolgálati idő utolsó szektorában merülnek fel, és így a járat a maximális repülési szolgálati idő felső korlátját túllépné, akkor folytathatja útját a tervezett célállomásig vagy egy kitérő repülőtérre,
ac) a repülési szolgálati időt követő pihenőidőszak csökkenthető, de nem lehet kevesebb, mint tíz óra,
b) köteles csökkenteni a repülési szolgálati időt, illetve növelni a pihenőidőt az olyan speciális körülmények között, amelyek komoly fáradtsághoz vezethetnek, a repülési biztonságot érintő kedvezőtlen hatások kiküszöbölése érdekében,
c) köteles konzultálni a személyzet összes tagjával azok éberségi szintjéről, mielőtt az a) és b) pont szerinti módosításokról dönt,
d) jelentést nyújt be az üzembentartóhoz, ha a döntése alapján a repülési szolgálati időt növelték vagy a pihenőidőt csökkentették, és
e) megküldi a jelentés üzembentartói záradékkal ellátott példányát az illetékes hatóságnak az eseményt követő huszonnyolc napon belül, ha a repülési szolgálati idő megnövelése vagy a pihenőidő csökkentése meghaladja az egy órát.
(2) Az üzembentartó az (1) bekezdés szerinti döntések meghozatala érdekében kialakít egy eljárásrendet, amelyet az üzembentartási kézikönyvbe be kell vezetni.
(3) Az üzembentartó a művelet típusára vonatkozó típusalkalmassági előírásoknak megfelelően az előre nem látott körülmények esetére az üzembentartási kézikönyvben meghatározza a késleltetett jelentkezésre vonatkozó eljárásokat.

32. A szolgálatteljesítési időkeretre vonatkozó egyes szabályok

VI. FEJEZET
SZOLGÁLATTELJESÍTÉSI IDŐ

32. A készenléti jellegű beosztások és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztások

118. §
(1) A készenléti jellegű beosztásokban és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett szolgálati beosztásokban az állományilletékes parancsnok a Hjt. 94. § (1) bekezdése és a Hjt. 95. § (1) bekezdése szerinti szempontokra figyelemmel határozza meg a szolgálatteljesítési időkeret időtartamát és a heti szolgálatteljesítési idő mértékét.
(1) Szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén az állományilletékes parancsnok a Hjt. 94. § (1) bekezdése szerinti szempontokra figyelemmel határozza meg a szolgálatteljesítési időkeret időtartamát és a heti szolgálatteljesítési idő mértékét.
(2) Éves szolgálatteljesítési időkeret az állomány azon tagja esetén állapítható meg, aki honvédelmi érdeket szolgáló, folyamatosan működő rendszerek kezelésére, biztosítására rendszeresített szolgálati beosztást tölt be.
(3) A Hjt. 95. § (4) bekezdésére figyelemmel megállapítható heti szolgálatteljesítési időt és a hozzá kapcsolódó számított napi szolgálatteljesítési időt a 9. melléklet határozza meg.
(3) A heti szolgálatteljesítési időhöz kapcsolódó számított napi szolgálatteljesítési időt a 9. melléklet határozza meg.
119. §
(1) Szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén annak tartamát órában kell meghatározni úgy, hogy az adott időkeretre eső munkanapok számát meg kell szorozni a 9. mellékletben a heti szolgálatteljesítési időhöz megállapított számított napi szolgálatteljesítési idővel.
(1) A szolgálatteljesítési időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt órában kell meghatározni úgy, hogy az időtartamára eső munkanapok számát meg kell szorozni a számított napi szolgálatteljesítési idővel.
(2) Ha az állomány tagja nem a munkaköri leírásban meghatározott szolgálati feladatot lát el, a napi szolgálatteljesítési idő az általános szolgálati rend szerinti, tényleges igénybevétel ideje alapján számolható el, a 9. melléklet szerinti számított napi munkaidő nem alkalmazható.
(2) A szolgálatteljesítési időkeret meghatározása során minden olyan nap munkanapnak számít, amely nem a Hjt. 101. § (3) bekezdése és 102. § (4) bekezdése szerinti heti pihenőnap, valamint nem munkaszüneti nap.
(3) A szolgálatteljesítési időkeret kezdő és befejező időpontját legkésőbb a szolgálatteljesítési időkeret időtartamát érintő első szolgálatteljesítési időbeosztás közlésekor kell közölni.
(4) Szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén
a) a szolgálatteljesítési idő beosztása a 117/A. § (1) bekezdésén túl az állomány tagjára irányadó heti pihenőnapok kijelölését is tartalmazza, és
b) a munkáltatói jogkört gyakorló nem köteles minden munkanapra szolgálatteljesítési időt beosztani.
(5) Illetménynélküli szabadság igénybevétele esetén - ha az időkeret tartama nem szakadt meg - az időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt az illetménynélküli szabadság időtartamára eső munkanapok és a számított napi szolgálatteljesítési idő szorzatával csökkenteni kell.
119/A. §
(1) A számított napi szolgálatteljesítési időnek a nyolc órához viszonyított arányával szorozva kell teljesítettként figyelembe venni a nem tényleges munkaköri feladatellátást jelentő igénybevétel - így különösen a kiképzési foglalkozás, a fizikai állapotfelmérés, az alkalmassági vizsgálat, a képzésen történő részvétel, a vezénylés alapján ellátott szolgálati feladat - időtartamát, kivéve az őr-, ügyeleti, laktanyai készenléti szolgálatot és a gyakorlatot.
(1) A számított napi szolgálatteljesítési időnek a nyolc órához viszonyított arányával szorozva kell teljesítettként figyelembe venni a nem tényleges munkaköri feladatellátást jelentő igénybevétel - így különösen a kiképzési foglalkozás, a fizikai állapotfelmérés, az alkalmassági vizsgálat, a , a vezénylés alapján ellátott szolgálati feladat - időtartamát, kivéve az őr-, ügyeleti, laktanyai készenléti szolgálatot és a gyakorlatot.
(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően, a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati feladatra vezénylés esetén a számított napi szolgálatteljesítési idővel kell teljesítettként figyelembe venni a 119. § (1) és (2) bekezdés szerinti munkanapokat. Az ettől eltérő napokat az elszámolás során nem lehet figyelembe venni.
(2) A számított napi szolgálatteljesítési idővel kell teljesítettként figyelembe venni a munkanapokra eső
a) őr-, ügyeleti és laktanyai készenléti szolgálat,
b) a Hjt. 107. §-a szerinti pihenőidő,
c) gyakorlat,
d) szabadság, szabadnap, továbbá szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülés,
d) szabadság, szabadnap, továbbá szolgálatteljesítési kötelezettség alóli egy vagy több munkanapra történő mentesülés,
e) egészségügyi szabadság és
e) egészségügyi szabadság,
f) a Hjt. 131. § (1) bekezdése szerinti illetmény visszatartását megalapozó távollét, valamint
g) a Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerinti vezénylés időtartamát.
f) a Hjt. 131. § (1) bekezdése szerinti illetmény visszatartását megalapozó távollét időtartamát.
(3) Nem lehet teljesítettként figyelembe venni a jogellenes távollét és az illetmény nélküli szabadság idejét.
(4) Az állomány tagjával a szolgálatteljesítési időkeret időtartamának lejártával az (1)-(3) bekezdés szerint el kell számolni. Ha elszámolásra vonatkozó jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kifizetés legkésőbb az időkeret időtartamának lejártát követő hónapra járó illetménnyel egy időben esedékes.
(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szolgálatteljesítési időkeretből nem teljesített idő az illetményre való jogosultságot nem érinti.
(6) A szolgálatteljesítési időkeret tartama annak lejárta előtt megszakad
a) a szolgálati viszony megszűnésének, megszüntetésének, szünetelésének,
b) a szolgálatteljesítési időkeret befejező időpontján túlhaladó időtartamú illetmény nélküli szabadság igénybevételének,
b) a szolgálatteljesítési időkeret befejező időpontján túlhaladó időtartamú
ba) illetmény nélküli szabadság igénybevételének,
bb) a Hjt. 42. § (2) bekezdés f) pontja szerinti vezénylés,
c) a szülési szabadság igénybevételének,
d) a Hjt. 46. § (1) bekezdés a)-e), g)-j), k)-m), p), r)-u) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés,
e) a szolgálatteljesítési időkeret változásával vagy mellőzésével járó beosztásba helyezés, illetve más honvédelmi szervezethez történő áthelyezés, kinevezés, és
f) a Hjt. 55. §-a szerinti megbízás kezdő napjával.
(7) A szolgálatteljesítési időkeret megszakadása esetén az állomány tagjával - az időkeret tartamának kezdő időpontjától a megszakadásig eltelt, 119. § (2) bekezdése szerinti munkanapok száma és a számított napi szolgálatteljesítési idő szorzata alapján - e § szerint el kell számolni.
120. §
(1) A készenléti jellegű beosztásokban a szolgálatteljesítés
a) egymást követő 12/24-12/48-24/48, vagy
b) 24/72 órás
váltásos szolgálati rendben határozható meg.
(1) Ha készenléti jellegű beosztásokban a szolgálatteljesítés váltásos szolgálati rendben történik, akkor a szolgálatteljesítés
a) egymást követő 12/24-12/48-24/48, vagy
b) 24/72 órás
váltásban határozható meg.
(1) Váltásos rendszerben kell foglalkoztatni az állomány tagját
a) folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett szolgálati beosztás esetén, valamint
b) készenléti jellegű szolgálati beosztás esetén akkor, ha az állomány tagjának szolgálati beosztásából adódó munkaköri feladata őr-, ügyeleti vagy laktanyai készenléti szolgálat ellátása.
(2) Folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban a szolgálatteljesítés 24/72 órás váltásos szolgálati rendben határozható meg.
(2) Váltásos rendszerben a szolgálatteljesítési idő beosztásával lehetőség szerint egyenletes, ismétlődő rendet kell kialakítani azzal, hogy
a) a szolgálat ellátására alkalmanként tizenkettő vagy huszonnégy óra szolgálatteljesítési időt lehet beosztani,
b) az állomány tagja részére huszonnégy órás szolgálatellátást követően legalább huszonnégy óra pihenőidőt kell biztosítani, és
c) a szolgálatteljesítési időkeret időtartama alapulvételével a szolgálat ellátására beosztott szolgálatteljesítési időnek lehetőség szerint egyharmada esik huszonkettő és hat óra közé.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a legfeljebb beosztható szolgálatteljesítési idő a Hjt. 96. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységek időtartamával - a (2) bekezdés b) pontja szerinti pihenőidő terhére - szükség szerint, de alkalmanként legfeljebb 2,5 órával meghosszabbítható.
(4) Váltásos rendszerben - a 117/A. § (2) bekezdésétől eltérően - a szolgálatteljesítési idő beosztását az állomány tagjával legalább tíz nappal korábban, legalább egy hónapra előre a helyben szokásos módon közölni kell.
(5) Váltásos rendszerben - ha az adott szolgálat kezdete munkaszüneti napra vagy pihenőnapra esik - a szolgálat ellátására beosztott szolgálatteljesítési idő teljes elszámolása szempontjából a szolgálat kezdőnapja az irányadó.
(5) Váltásos rendszerben a szolgálat ellátására beosztott szolgálatteljesítési idő teljes elszámolása szempontjából a szolgálat kezdőnapja az irányadó.
(6) Nem lehet heti pihenőnapot kijelölni a váltásos rendszerben
a) a (2) bekezdés b) pontja, valamint
b) a 22 óra és reggel 6 óra közötti időszakot teljes egészében lefedő 12 órás szolgálatellátást követő, a Hjt. 101. § (1) bekezdés
szerinti pihenőidő napjára.
(7) A váltásos rendszerben foglalkoztatottak esetében nem alkalmazható a 119/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja, a 119/A. § (2) bekezdés c) pontja pedig csak abban az esetben alkalmazható, ha a gyakorlaton való részvétel nem a tényleges munkaköri feladatellátást jelenti.

32/A. Az őr-, ügyeleti és készenléti szolgálatok

32/A. Az őr-, ügyeleti- és a készenléti szolgálatok

120/A. §
(1) Az őr-, ügyeleti- és a készenléti szolgálatok szolgálatvezénylését az állomány tagjával legalább tíz nappal az esedékesség előtt közölni kell.
(1) Az őr-, ügyeleti és készenléti szolgálatok Hjt. 105. §-a szerinti besorolását, a szolgálatok fő típusait a 15. melléklet tartalmazza. A honvédségi szervezetek a szolgálatok megszervezésére vonatkozó intézkedésükben a 15. mellékletben meghatározott elnevezések használata mellett, a szolgálatok speciális jellegére zárójelek között feltüntetett szövegrésszel utalhatnak. Az intézkedésben pontosan meg kell határozni az elrendelt szolgálat jellegét, valamint fel kell tüntetni, hogy az mely szolgálattípusba sorolható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályoktól, illetve az (1) bekezdés szerint közölt szolgálatvezénylésben foglaltaktól kizárólag különösen indokolt, a feladatellátást közvetlenül veszélyeztető esetben lehet eltérni.
(2) Az őr-, illetve ügyeleti szolgálatba léptetés céljából vezényelt készenléti szolgálatok vonatkozásában az őr-, illetve ügyeleti szolgálat elrendelése esetén a feladatellátás idejére a szolgálat jellege őr-, illetve ügyeleti szolgálatra változik.
120/B. §   Az őr-, ügyeleti- és a készenléti szolgálatok Hjt. 105. §-a szerinti besorolását, a szolgálatok fő típusait a 15. melléklet tartalmazza.
120/B. §
(1) Az őr-, ügyeleti és készenléti szolgálatok szolgálatvezénylését az állomány tagjával legalább tíz nappal az esedékesség előtt közölni kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályoktól eltérni kizárólag különösen indokolt, a feladatellátást közvetlenül veszélyeztető esetben lehet.
(3) Ha a Hjt. 107. § (3) bekezdése szerinti pihenőidő nem munkanapra esik, az állomány tagja részére a szolgálatot követő első munkanapon - a pihenőidő ellentételezéseként - egy nap szolgálatmentességet kell engedélyezni.
120/C. §   Az őr-, illetve ügyeleti szolgálatba léptetés céljából vezényelt készenléti szolgálatok vonatkozásában az őr-, illetve ügyeleti szolgálat elrendelése esetén a feladatellátás idejére a szolgálat jellege őr-, illetve ügyeleti szolgálatra változik.
120/D. §   A honvédségi szervezetek a szolgálatok megszervezésére vonatkozó intézkedésükben a 15. mellékletben felsorolt elnevezések használata mellett, a szolgálatok speciális jellegére zárójelek között feltüntetett szövegrésszel utalhatnak. Az intézkedésben pontosan meg kell határozni az elrendelt szolgálat jellegét, valamint fel kell tüntetni, hogy az mely szolgálattípusba sorolható.

32/A. Az őr-, az ügyeleti és a készenléti szolgálat, valamint a nemzetközi kötelezettséggel összefüggő feladatvégzésre kijelölésen alapuló egyéb készenléti tevékenység

120/A. §
(1) Az őr-, ügyeleti és készenléti szolgálatok Hjt. 105. §-a szerinti besorolását, a szolgálatok fő típusait a 15. melléklet tartalmazza. A honvédségi szervezetek a szolgálatok megszervezésére vonatkozó intézkedésükben a 15. mellékletben meghatározott elnevezések használata mellett, a szolgálatok speciális jellegére zárójelek között feltüntetett szövegrésszel utalhatnak. Az intézkedésben pontosan meg kell határozni az elrendelt szolgálat jellegét, valamint fel kell tüntetni, hogy az mely szolgálattípusba sorolható.
(1) Az őr-, ügyeleti és készenléti szolgálatok Hjt. 105. §-a szerinti besorolását, a szolgálatok fő típusait a 15. melléklet tartalmazza. A Hjt. 105. § (4) bekezdése alapján nemzetközi kötelezettségből fakadó feladattal összefüggésben rendelkezésre állás a 15. melléklet szerinti nemzetközi kötelezettségen alapuló készenléti szolgálatokhoz kapcsolódóan rendelhető el. A honvédségi szervezetek a szolgálatok megszervezésére vonatkozó intézkedésükben a 15. mellékletben meghatározott elnevezések használata mellett, a szolgálatok speciális jellegére zárójelek között feltüntetett szövegrésszel utalhatnak. Az intézkedésben pontosan meg kell határozni az elrendelt szolgálat jellegét, valamint fel kell tüntetni, hogy az mely szolgálattípusba sorolható.
(2) Az őr-, illetve ügyeleti szolgálatba léptetés céljából vezényelt készenléti szolgálatok vonatkozásában az őr-, illetve ügyeleti szolgálat elrendelése esetén a feladatellátás idejére a szolgálat jellege őr-, illetve ügyeleti szolgálatra változik.
120/B. §
(1) Az őr-, ügyeleti és készenléti szolgálatok szolgálatvezénylését az állomány tagjával legalább tíz nappal az esedékesség előtt közölni kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályoktól eltérni kizárólag különösen indokolt, a feladatellátást közvetlenül veszélyeztető esetben lehet.
(3) Ha a Hjt. 107. § (3) bekezdése szerinti pihenőidő nem munkanapra esik, az állomány tagja részére a szolgálatot követő első munkanapon - a pihenőidő ellentételezéseként - egy nap szolgálatmentességet kell engedélyezni. 120/C. § A nemzetközi kötelezettségből fakadó feladattal összefüggésben akkor rendelhető el készenléti szolgálat, ha a feladat végrehajthatósága azt indokolja, és a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján az érintett alegységnek vagy más köteléknek a riasztástól számított
a) legfeljebb 10 napon belül el kell hagynia a magyarországi települési helyét vagy
b) legfeljebb 12 napon belül a nemzetközi kötelezettségből fakadó feladat végrehajtásának helyszínére ki kell érkeznie.
120/D. §
(1) A laktanyán kívüli készenléti szolgálatok esetében a szolgálatteljesítési helyre való beérkezési kötelezettség teljesítésének időtartama a riasztás időpontjától számított legfeljebb 3 órában határozható meg.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzetközi kötelezettségből fakadó feladattal összefüggésben elrendelt, laktanyán kívüli készenléti szolgálatok esetében a szolgálatteljesítési helyre való beérkezési kötelezettség teljesítésének időtartama - a végrehajtandó feladatok függvényében - a riasztás időpontjától számított legfeljebb 24 órában határozható meg.
(3) A beérkezési kötelezettség teljesítésének maximális időtartamát
a) az (1) bekezdés szerinti esetben az adott szolgálat megszervezésére vonatkozó intézkedésben,
b) a (2) bekezdés szerinti esetben a nemzetközi kötelezettségből fakadó feladattal összefüggésben kiadásra kerülő honvédelmi miniszteri utasításban vagy belső rendelkezésben
kell meghatározni.
120/E. §
(1) A készenléti szolgálat ellátása elsődlegességének szem előtt tartásával az állomány laktanyán kívüli készenléti szolgálatot teljesítő tagja
a) részére elrendelhető gyakorlaton való részvétel vagy a készenléti szolgálattal össze nem függő túlszolgálat, továbbá
b) nemzetközi kötelezettséggel összefüggő feladatvégzésre a 120/F. § (1) bekezdése szerint kijelölhető.
(1a) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés a fegyveres vagy nemzetközi kötelezettségből fakadó feladattal összefüggésben elrendelt készenléti szolgálat esetén is alkalmazható, ha a készenléti szolgálatot tartalmilag a Hjt. 105. § (3) bekezdés a) pontja szerinti készenléti szolgálatra jellemző körülmények között kell ellátni.
(2) Az állomány laktanyán kívüli készenléti szolgálatot teljesítő tagja részére az (1) bekezdés szerinti feladatok egyidejű elrendelése csak indokolt esetben - különösen, ha a létszámviszonyok vagy a speciális felkészültség miatt szükséges a készenléti szolgálatot teljesítő állomány (1) bekezdés szerinti feladatokba történő bevonása - történhet.
(3) Ha az állomány laktanyán kívüli készenléti szolgálatot teljesítő tagja részére az (1) bekezdés szerinti feladatok végrehajtása során a készenléti szolgálattal összefüggésben riasztás elrendelésére kerül sor, az állományilletékes parancsnok gondoskodik a készenléti szolgálat vonatkozásában a beérkezési kötelezettség - a 120/D. § (3) bekezdése alapján meghatározott - maximális időtartamon belüli teljesítésének feltételeiről.
120/F. §
(1) Az állomány a Hjt. 105. § (4) bekezdése alapján nemzetközi kötelezettséggel összefüggően rendelkezésre állásra kötelezett tagja részére elrendelhető a Hjt. 105. § (4) bekezdése szerinti rendelkezésre állási kötelezettséggel össze nem függő
a) ügyeleti szolgálat,
b) nem nemzetközi kötelezettséggel összefüggő készenléti szolgálat,
c) gyakorlaton való részvétel vagy
d) túlszolgálat
is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatok elrendelése során tekintettel kell lenni a Hjt. 105. § (4) bekezdése szerinti rendelkezésre állási kötelezettséggel összefüggő kötelezettségek teljesítésére.

33. Rész-szolgálatteljesítés

121. §
(1) Az állomány tagja a rész-szolgálatteljesítés engedélyezésére irányuló kérelmét az állományilletékes parancsnoknak nyújthatja be. Ha az állomány tagja a kérelem benyújtásakor a Hjt. 116. § (1) bekezdése szerinti illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe, a kérelmet az illetmény nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább 60 nappal kell az állományilletékes parancsnoknak benyújtani.
(1) Az állomány tagja a rész-szolgálatteljesítés engedélyezésére irányuló kérelmét az állományilletékes parancsnoknak nyújthatja be. Ha az állomány tagja a kérelem benyújtásakor a Hjt. 116. § (1) bekezdése szerinti illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe, a kérelmet az illetmény nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell az állományilletékes parancsnoknak benyújtani.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a gyermek 3. életéve betöltésének időpontját,
a) a gyermek harmadik életéve - három vagy több gyermek esetén ötödik életéve - betöltésének időpontját,
a) a gyermek harmadik életéve - fogyatékos gyermek, illetve három vagy több gyermek esetén ötödik életéve - betöltésének időpontját,
a) a gyermek Hjt. 99. § (1) bekezdése szerinti életkora betöltésének időpontját,
b) tájékoztatást arról, hogy a rész-szolgálatteljesítés kérelmezésére jogosító gyermeke után a másik szülő illetménynélküli szabadságot, vagy rész-szolgálatteljesítést igénybe vesz-e, és
c) a szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen beosztására vonatkozó javaslatot, ha az állomány tagja annak engedélyezését kezdeményezi.
(2a) A (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelem esetén a jogszerű adatkezelés érdekében az adatkezelőnek a kérelmezőt ezen adatkezelésről tájékoztatnia kell, ennek érdekében adatkezelési tájékoztatót kell készítenie a kérelmező számára. Az adatkezeléshez - még az adatkezelés megkezdése előtt - a kérelmező adatkezeléshez történő hozzájárulásának beszerzése szükséges.
(3) A Hjt. 99. § (4) és (7) bekezdése esetén az illetmény nélküli szabadság megszüntetésével egyidejűleg a Hjt. 46. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezése megszűnik.
(3) A Hjt. 99. § (4) és (7) bekezdése esetén az illetmény nélküli szabadság megszüntetésével egyidejűleg az állomány tagjának a Hjt. 46. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezése megszűnik.
122. §   A rész-szolgálatteljesítés ideje alatt a szolgálati viszony alapján nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a szolgálatteljesítési idő mértékével összefügg.
122. §   Rész-szolgálatteljesítés esetén a túlszolgálat évenként teljesíthető maximális időtartamára az időarányosság elvét kell alkalmazni.

34. Szabadság megállapítása, kiadása

123. §
(1) A Hjt. 109. és 110. §-a szerinti szabadságot az állományilletékes parancsnok, vagy az általa kijelölt szolgálati elöljáró vagy hivatali felettes állapítja meg, és adja ki.
(1) A Hjt. 109. és 110. §-a szerinti szabadság mértékének megállapítására vonatkozó munkáltatói jogkört
a) a miniszter gyakorolja a HVKF és a KNBSZ főigazgatója tekintetében,
a) a miniszter gyakorolja az MH PK és a KNBSZ főigazgatója tekintetében,
b) a HVKF gyakorolja a központi személyügyi szerv vezetője tekintetében,
b) az MH PK gyakorolja a központi személyügyi szerv vezetője tekintetében,
c) a KNBSZ főigazgatója gyakorolja a KNBSZ személyügyi szervének vezetője tekintetében,
d) a központi személyügyi szerv vezetője gyakorolja a 4. § (3) bekezdés c)-e) pontja szerinti vezetők tekintetében,
e) az elöljáró parancsnok személyügyi szervének vezetője gyakorolja az állományilletékes parancsnok és az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője tekintetében,
f) az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője gyakorolja az állomány a)-e) pont alá nem tartozó tagja tekintetében.
(1a) A Hjt. 109. és 110. §-a szerinti szabadság kiadására vonatkozó munkáltatói jogkört az állományilletékes parancsnok, vagy az általa belső rendelkezésben kijelölt szolgálati elöljáró vagy hivatali felettes gyakorolja. A munkáltatói jogkört gyakorló a szabadság kiadásáról belső rendelkezésben meghatározott rendben, határozat vagy parancs helyett, más írásos formában is dönthet.
(2) A Hjt. 109. § (4) bekezdése szerinti pótszabadságra való jogosultságot a 10. melléklet szerint kell megállapítani.
(2) A Hjt. 109. § (4) bekezdése szerinti pótszabadságra való jogosultságot a 10. melléklet szerint kell megállapítani. A pótszabadságra való jogosultság megállapításakor a pótszabadság mértékébe be kell számítani azokat a napokat, amelyeken az állománynak a kondicionáló-kiképzési, valamint a katonai kiképzési és oktatási célú rendezvényekről, továbbá a regeneráló pihenés és a rekreáció rendjéről szóló 13/2013. (VIII. 21.) HM rendelet (a továbbiakban: HM rendelet) 4. § (1) bekezdése szerinti tagja a HM rendelet 4. és 5. §-a alapján kondicionáló-kiképzési rendezvényen vett részt.
(3) Szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén a szabadságot úgy kell kiadni, hogy
a) a szabadság időtartama legalább egy olyan munkanapot magába foglaljon, amelyet szolgálatteljesítési kötelezettség érint,
b) annak kezdőnapja szolgálatteljesítési kötelezettséggel érintett munkanapot követő munkanap, és
c) annak befejező napja szolgálatteljesítési kötelezettséggel érintett munkanapot megelőző munkanap.
(4) A (3) bekezdés b) pontjától eltérően, ha a 120. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, illetve a Hjt. 107. §-a szerinti kötelező pihenőidő munkanapra esik, akkor az azt követő munkanap a szabadság kezdőnapja.
(4) A (3) bekezdés b) pontjától eltérően, ha a 120. § (6) bekezdés szerinti, illetve a Hjt. 107. §-a szerinti pihenőidő munkanapra esik, akkor az azt követő munkanap a szabadság kezdőnapja.
(5) A szolgálatteljesítési idő beosztásának a 120. § (2) és (3) bekezdése szerinti rendjét a szabadság kiadására tekintet nélkül fenn kell tartani.
(6) Nem adható ki a szabadság az állomány Hjt. 105. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján készenléti szolgálatba vezényelt tagjának a vezénylés tartama alatt.
(6) Nem adható ki a szabadság, szabadnap az állomány Hjt. 105. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján készenléti szolgálatba vezényelt tagjának a vezénylés tartama alatt.
(7) Az állomány Hjt. 105. § (3) bekezdés c) pontja szerinti készenléti szolgálatot teljesítő, valamint Hjt. 105. § (4) bekezdése szerint rendelkezésre állásra kötelezett tagja részére a szabadság különösen indokolt esetben, a készenléti szolgálatból, illetve a rendelkezésre állási kötelezettségből adódó feladatok szem előtt tartásával - az állomány Hjt. 105. § (3) bekezdés c) pontja szerinti készenléti szolgálatot teljesítő tagja esetén kérelemre - kiadható.

35. Túlszolgálat

124. §
(1) A Hjt. 103. §-a szerinti túlszolgálat az állomány tagja részére csak a munkaköri leírásában rögzített szolgálati rend alapján irányadó szolgálatteljesítési időn kívül eső időre, és alkalmanként legalább 1 óra időtartamban rendelhető el.
(1) Túlszolgálat csak a szolgálatteljesítési időbeosztás szerinti szolgálatteljesítési időn kívül eső időre és alkalmanként legalább egy óra időtartamban rendelhető el.
(2) A túlszolgálat elrendelésére és a túlszolgálatért járó ellentételezés megállapítására az állományilletékes parancsnok vagy az általa előzetesen írásban kijelölt szolgálati elöljáró, hivatali felettes jogosult.
(3) A túlszolgálatot - annak teljesítését megelőzően - írásba foglalt munkáltatói döntéssel kell elrendelni. A munkáltatói döntést az érintettel a túlszolgálat megkezdése előtt legalább 24 órával korábban, ha a szolgálati érdek ezt nem teszi lehetővé, akkor a túlszolgálat elrendelését követő lehető legrövidebb időn belül közölni kell.
(3) A túlszolgálatot - annak teljesítését megelőzően - írásba foglalt munkáltatói döntéssel kell elrendelni. A munkáltatói döntést az érintettel a túlszolgálat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával korábban, ha a szolgálati érdek ezt nem teszi lehetővé, akkor a túlszolgálat elrendelését követő lehető legrövidebb időn belül közölni kell.
(4) A Hjt. 103. § (8) bekezdése szerinti rendkívüli esetben a túlszolgálat a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon is elrendelhető, azonban utólag ez esetben is haladéktalanul írásba kell foglalni a túlszolgálatra vonatkozó munkáltatói döntést.
(4) A Hjt. 103. § (8) bekezdése szerinti rendkívüli esetben a túlszolgálat a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon is elrendelhető, azonban utólag ebben az esetben is haladéktalanul írásba kell foglalni a túlszolgálatra vonatkozó munkáltatói döntést.
(5) A túlszolgálatot elrendelő munkáltatói döntésben a túlszolgálathoz kapcsolódó valamennyi lényeges adatot és körülményt meg kell jelölni, így különösen a túlszolgálatot teljesítő személy nevét, rendfokozatát, személyügyi törzsszámát, a túlszolgálat célját, kezdetét és időtartamát.
(6) Az állomány tagja részére túlszolgálat elrendelése esetén is biztosítani kell a Hjt. 101. § (1) bekezdése szerinti minimális pihenőidőt.
125. §   A Hjt. 103. § (7) bekezdése szerint a naptári évenként teljesíthető túlszolgálat felső határa személyenként 450 óra.
125. §   A Hjt. 103. § (7) bekezdése szerint a naptári évenként teljesíthető túlszolgálat felső határa személyenként négyszázötven óra.
126. §
(1) A Hjt. 104. §-a szerinti ellentételezés a 124. § szerinti feltételeknek megfelelő módon elrendelt túlszolgálatért jár.
(1) A Hjt. 247/H. §-a szerinti ellentételezés a 124. § szerinti feltételeknek megfelelő módon elrendelt túlszolgálatért jár.
(2) A túlszolgálat ellentételezésekor a Hjt. 104. § (1) bekezdése szerinti 30 napos határidőre tekintettel az alkalmanként kiadott szabadidő az állomány tagja napi szolgálatteljesítési idejénél rövidebb időtartamú is lehet.
(2) A túlszolgálat ellentételezésekor a Hjt. 247/H. § (2) bekezdése szerinti harminc napos határidőre tekintettel az alkalmanként kiadott szabadidő az állomány tagja napi szolgálatteljesítési idejénél rövidebb időtartamú is lehet.

35/A. Mentesülés a szolgálatteljesítési kötelezettség alól

126/A. §
(1) A vért adónak véradásonként két nap szolgálatmentességet kell engedélyezni, amelyet a véradást követően közvetlenül részére biztosítani kell.
(1) A vért adónak teljes és térítésmentes véradásonként két nap szolgálatmentességet kell engedélyezni, amelyet a véradást követően közvetlenül részére biztosítani kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérően a szolgálatmentesség a véradást követő két hónapon belül is kiadható az érintett kérelmére, vagy, ha azt szolgálati érdek indokolja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szolgálatmentesség a véradást követő két hónapon belül is kiadható az érintett kérelmére, vagy, ha azt szolgálati érdek indokolja.
(3) Az állomány tagja részére az (1) bekezdés alapján engedélyezhető szolgálatmentesség mértéke naptári évenként nők esetében a 8 napot, férfiak esetében a 10 napot nem haladhatja meg.
(3) Az állomány tagja részére az (1) bekezdés alapján engedélyezhető szolgálatmentesség mértéke naptári évenként nők esetében a nyolc napot, férfiak esetében a tíz napot nem haladhatja meg.
126/B. §
(1) Ha a Hjt. 108. § (2) bekezdése alapján a szervezet teljes állománya mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettségek alól, a munkáltatói jogkör gyakorlója egyidejűleg köteles a szükséges intézkedéseket megtenni a szervezet alapvető feladatellátásának biztosítására.
(1) Ha a Hjt. 108. § (2) bekezdése alapján a honvédelmi szervezet teljes állománya mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól, az állományilletékes parancsnok - illetve a 3. § (1) bekezdése szerinti szervezet kivételével a HM állományának azon tagja esetén, aki nem a Honvéd Vezérkarnál teljesít szolgálatot, a HM KÁT - egyidejűleg köteles a szükséges intézkedéseket megtenni a honvédelmi szervezet alapvető feladatellátásának biztosítására.
(1) A Hjt. 108. § (2) bekezdése szerinti munkáltatói jogkört az állományilletékes parancsnok gyakorolja. Ha a Hjt. 108. § (2) bekezdése alapján a honvédelmi szervezet teljes állománya mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól, az állományilletékes parancsnok egyidejűleg köteles a szükséges intézkedéseket megtenni a honvédelmi szervezet alapvető feladatellátásának biztosítására.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Hjt. 108. § (2) bekezdése alapján történő szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítést lehetőség szerint tíz nappal az esedékesség előtt rendeli el.
(2) Az állományilletékes parancsnok a Hjt. 108. § (2) bekezdése alapján történő szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítést lehetőség szerint tíz nappal az esedékesség előtt rendeli el.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szolgálati feladatellátás alóli mentesítéssel egyidejűleg rendelkezhet a szolgálati helyen történő megjelenésről is.
(3) Az állományilletékes parancsnok a szolgálati feladatellátás alóli mentesítéssel egyidejűleg rendelkezhet a szolgálati helyen történő megjelenésről is.
126/C. §
(1) A Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati feladatra vezényléssel összefüggésben az állomány tagja a vezénylés időtartama alatt, valamint annak befejezését követően szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentességre a vezénylés időtartamának függvényében jogosult úgy, hogy annak mértéke összesen
a) minden egybefüggő 7 nap szolgálatteljesítés után 1 munkanap, és
b) minden egybefüggő 30 nap szolgálatteljesítés után további 1 munkanap.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesítés kiadására - a szolgálatteljesítés biztonságos ellátására és az állomány tagja egészségének védelmére figyelemmel - a vezénylés
a) időtartama alatt a belső rendelkezésben kijelölt parancsnok,
b) befejezését követően pedig az állományilletékes parancsnok jogosult.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítést - ha annak, vagy annak egy részének kiadására a vezénylés alatt nem kerül sor - a vezénylés befejezését követően azonnal és egybefüggően kell kiadni az állomány tagjának.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítést - ha annak vagy egy részének kiadására a vezénylés alatt nem kerül sor - a vezénylés befejezését követően azonnal, de - ha ezt szolgálati érdek vagy elháríthatatlan akadály indokolja - legkésőbb a vezénylés befejezését követő 1 hónapon belül kell kiadni.
126/D. §
(1) Az állomány tagja mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól, ha a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet 73. § (6) bekezdése alapján engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamán belül nem bírálták el az állomány tagjának honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultságát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesítés kezdő napja az egészségügyi szabadság lejártát követő nap, és befejező napja a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőző nap.

35/B. A munka- és pihenőidő nyilvántartása

126/C. §
(1) A munka- és pihenőidő nyilvántartást szervezeti egységenként kell vezetni.
(2) A munka- és pihenőidő nyilvántartásból személyre szabottan és naprakészen megállapíthatónak kell lennie
a) a szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat,
b) az őr-, ügyeleti-, illetve készenléti szolgálat,
c) a szabadság, valamint
d) a szolgálatteljesítés alóli mentesítés
időtartamának.
(3) A munka- és pihenőidő nyilvántartás alapján minden szervezeti egységnek a tárgyhónapot követő hónap tízedik napjáig összesítő jelentést kell készítenie, amelyet a munkáltatói jogkört gyakorló személyügyi szervének kell megküldeni.

VII. FEJEZET
FEGYELMI FELELŐSSÉG

36. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

127. §   E Fejezet rendelkezéseit az állomány tagja fegyelmi felelősségének megállapítására kell alkalmazni.

37. A fegyelmi jogkört gyakorló

128. §   A fegyelmi jogkört gyakorlót a 129-132. § és az 1. melléklet határozza meg.
129. §
(1) Egyszerűsített eljárás elrendelésére és lefolytatására a kötelékben lévő zászlóalj parancsnoka is jogosult az állomány szolgálati alárendeltségébe tartozó, legénységi vagy altiszti állománycsoportba tartozó tagja esetén.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkört az altiszti állomány HM-ben szolgálatot teljesítő tagja tekintetében az MH vezénylő zászlós gyakorolja.
130. §
(1) A miniszter és az elöljáró parancsnok - indokolt esetben, szolgálati alárendeltjei tekintetében - bármely fegyelmi ügyet az eljárás bármely szakaszában saját hatáskörébe vonhat, melyről írásban tájékoztatja a fegyelmi jogkört gyakorlót.
(2) Az elöljáró parancsnok jár el
a) a honvédelmi szervezet parancsnokával, és helyetteseivel szemben, vagy
b) ha a fegyelmi eljárásban a fegyelmi jogkört gyakorlót tanúként kell meghallgatni.
131. §
(1) A 130. § (2) bekezdés b) pontja esetén a fegyelmi jogkört gyakorló a tanúként történő meghallgatás szükségességének megállapítását követő 5 napon belül az ügy iratait felterjeszti az elöljáró parancsnok részére.
(2) Ha a fegyelmi eljárás befejezése előtt megszűnik a fegyelmi jogkört gyakorló fegyelmi jogköre, úgy az érintett fegyelmi jogkört gyakorló az ügy iratait a fegyelmi jogkör megszűnését követő 8 napon belül megküldi az új fegyelmi jogkört gyakorló részére.
(3) Ha a fegyelemsértést az állomány több tagja együttesen valósítja meg, a fegyelmi jogkört az a szolgálati elöljáró gyakorolja, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetőre kiterjed.
132. §
(1) Az állományilletékes parancsnok
a) dönt a Hjt. 152. § (2) bekezdés c) pontja szerinti engedélyről, és
b) teljesíti a Hjt. 157. § (1) bekezdése szerinti feljelentési kötelezettséget.
(2) Az állomány tagja a Hjt. 158. §-a szerint az állományilletékes parancsnoknak köteles jelentést tenni.

38. A fegyelmi eljárás elrendelésének és lefolytatásának rendje

133. §   A szolgálati elöljáró a szolgálati út betartásával, írásban, haladéktalanul köteles jelentést tenni a fegyelmi jogkört gyakorlónak az állomány tagja által elkövetett minden olyan kötelezettségszegésről, melynek elkövetése a szolgálati elöljáró tudomására jutott, és amely fegyelemsértés alapos gyanúját alapozza meg.
134. §
(1) A fegyelmi jogkört gyakorló az állomány tagjával szemben a fegyelmi eljárás elrendelését megelőzően előzetes vizsgálatot rendelhet el a kötelezettségszegést alátámasztó vagy kizáró körülmények tisztázása érdekében, ha a kötelezettségszegésre utaló adatok a fegyelemsértés alapos gyanújának megállapításához vagy kizárásához nem elegendőek.
(1) A fegyelmi jogkört gyakorló az állomány tagjával szemben a fegyelmi eljárás elrendelését megelőzően előzetes vizsgálatot rendelhet el a kötelezettségszegést alátámasztó vagy kizáró körülmények tisztázása érdekében, ha a kötelezettségszegésre utaló adatok a fegyelemsértés alapos gyanújának megállapításához vagy kizárásához nem elegendőek. Az előzetes vizsgálat időtartama legfeljebb 30 nap lehet.
(2) Az előzetes vizsgálat időtartama nem számít bele a fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló, a Hjt. 146. § (2) bekezdése szerinti 30 napos elévülési határidőbe.
135. §   A fegyelmi eljárás fegyelmi vizsgálatból és személyes meghallgatásból áll.
136. §
(1) A fegyelmi vizsgálat lefolytatására a fegyelmi jogkört gyakorló vizsgálót, vagy bonyolultabb ügyben vizsgáló bizottságot (a továbbiakban együtt: vizsgáló) jelöl ki.
(2) Nem jelölhető ki vizsgálónak az állomány eljárás alá vont tagjánál alacsonyabb rendfokozatú személy, kivéve, ha annak beosztásából eredő feladata a fegyelmi ügyekben eljárni.
(3) Nem vehet részt a fegyelmi vizsgálatban az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
137. §
(1) A fegyelmi eljárást elrendelő határozat egy példányát az állomány eljárás alá vont tagjának kézbesíteni kell.
(2) A határozatnak tartalmaznia kell
a) az állomány eljárás alá vont tagjának nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, szolgálati beosztását - szolgálati beosztás hiányában a rendelkezési állományba tartozás tényét és a rendelkezési állomány jogcímének megnevezését - rendfokozatát,
b) arra a jogszabályra, közjogi szervezetszabályozó eszközre vagy belső rendelkezésre történő hivatkozást, melynek megsértésével az állomány eljárás alá vont tagja alaposan gyanúsítható,
c) az eljárás elrendelésének alapjául szolgáló tényeket, körülményeket,
d) a vizsgáló nevét és beosztását, vagy a vizsgáló bizottság összetételét,
e) a fegyelmi vizsgálat lefolytatásának határidejét, és
f) az állomány eljárás alá vont tagjának a jogairól való tájékoztatását.
138. §
(1) Az állomány eljárás alá vont tagja kifogást jelenthet be a fegyelmi jogkör