Hatályos állapot
Közlönyállapot
2013.11.15. - 2013.11.15.
2013.11.16. - 2013.11.16.
2013.11.17. - 2014.07.31.
2014.08.01. - 2016.04.01.
2016.04.02. - 2016.09.27.
2016.09.28. - 2016.09.29.
2016.09.30. - 2016.12.10.
2016.12.11. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.11.06.
2017.11.07. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.12.29.
2018.12.30. - 2018.12.31.
2019.01.01. - 2019.05.30.
2019.05.31. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet

a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 260. § (1) bekezdés c) és e)-h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET
PÉNZTÁRGÉP KÖTELEZŐ HASZNÁLATA

1. §
(1) Nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel teljesíthetik az adóalanyok az 1. mellékletben meghatározott tevékenységük során.
(2) Mentesül az adóalany a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól
a) a pénztárgép meghibásodása,
b) áramszünet,
c) a pénztárgép bevonása,
d) a pénztárgép eltulajdonítása,
e) a pénztárgép megsemmisülése, elvesztése
esetén, feltéve, hogy nincs olyan más pénzátvételi hely, ahol a fizetések lebonyolítása aránytalan nehézség nélkül megoldható lenne.
(3) A (2) bekezdés szerinti mentesülés csak az érintett pénzátvételi helyen és
a) a pénztárgép meghibásodása esetén a meghibásodás bekövetkeztétől a pénztárgép megjavításáig vagy a cseregép biztosításáig, illetve a meghibásodott pénztárgép helyett üzembe helyezett pénztárgép üzembe helyezéséig, de legfeljebb a meghibásodás napjától számított 15. napig,
b) áramszünet esetén az áramszünet idején,
c) a pénztárgép bevonása esetén a bevonás idején,
d) a pénztárgép eltulajdonítása, megsemmisülése, elvesztése esetén az új pénztárgép üzembe helyezéséig, de legfeljebb az eltulajdonítás, megsemmisülés, elvesztés észlelésétől számított 15. napig
érvényes.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően, ha a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítésének feltételei a (3) bekezdés a)-d) pontjában írt időtartam lejárta előtt más módon helyreállnak, a (2) bekezdés szerinti mentesülés ennek időpontjáig érvényes.
(5) A nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltakor a pénztárgépben első tételként a (2) bekezdés szerinti esemény bekövetkeztétől a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltáig bizonylatolt bevételt kell rögzíteni, külön megjelöléssel vagy az erről utólag egy összegben készült gépi nyugtán történő feljegyzéssel, a bizonylat megőrzése mellett. Cserepénztárgép használata esetén a 42. § (6) bekezdése szerint kell eljárni.
(5) A nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltakor a pénztárgépben első tételként a (2) bekezdés szerinti esemény bekövetkeztétől a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltáig bizonylatolt bevételt kell rögzíteni (a továbbiakban: utólagos rögzítés).
(6) Az utólagos rögzítéshez külön adóügyi napot kell nyitni. Az utólagos rögzítéssel érintett időszak egy-egy adóügyi napjának bevételét egy nyugtán, forgalmi gyűjtőnként egy tételben kell rögzíteni. Amennyiben az összegek nagysága vagy egyéb körülmény indokolja, az utólagos rögzítéssel érintett időszak egy-egy adóügyi napjának bevételét több nyugtán is lehet rögzíteni. Az utólagos rögzítés elvégzését követően az adóügyi napot le kell zárni, és az így keletkező forgalmi jelentést az utólagos rögzítéssel érintett időszak alatt kiállított adóügyi bizonylatokkal együtt meg kell őrizni.

II. FEJEZET
A KÖZVETLEN ADATLEKÉRDEZÉSSEL MEGVALÓSÍTOTT ADATSZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE ALÓLI EGYEDI MENTESÍTÉS

2. §
(1) Az 1. § (1) bekezdése alapján pénztárgéphasználatra kötelezett adóalany az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 178. § (1a) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét a 4. és 5. mellékletben meghatározott tartalommal és formában, és az ott meghatározott módon köteles teljesíteni.
(1) Az adóalany az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 178. § (1a) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét a 4. és 5. mellékletben meghatározott tartalommal és formában, és az ott meghatározott módon köteles teljesíteni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a pénztárgép használatra nem kötelezett, de pénztárgépet saját döntése alapján használó adóalany az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét a 3. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően teljesíti.
3. §
(1) A pénztárgéphasználatra kötelezett adóalany az állami adóhatóságtól az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kérheti az e rendeletben meghatározott, elektronikus hírközlő hálózat útján történő adattovábbítás alóli felmentést (a továbbiakban: egyedi mentesítés), amennyiben az a székhelye, telephelye, üzlete, pénzátvételi helye, ahol a pénztárgépet üzemelteti, olyan helyen található, ahol az e rendelet szerinti adatkapcsolat létesítéséhez szükséges elektronikus hírközlő hálózat önhibáján kívül nem áll rendelkezésre (nem érhető el), és az elektronikus hírközlő hálózat elérése külső antennával vagy egyéb műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, illetve az aránytalan terhet jelent az adóalany számára.
(1) Az adóalany az állami adóhatóságtól az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kérheti az e rendeletben meghatározott, elektronikus hírközlő hálózat útján történő adattovábbítás alóli felmentést (a továbbiakban: egyedi mentesítés), amennyiben a pénztárgép állandó üzemeltetési helye olyan helyen található, ahol az e rendelet szerinti adatkapcsolat létesítéséhez szükséges elektronikus hírközlő hálózat önhibáján kívül nem áll rendelkezésre, és az elektronikus hírközlő hálózat elérése külső antennával vagy egyéb műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, illetve az aránytalan terhet jelent az adóalany számára.
(2) A kérelem benyújtása, illetve az egyedi mentesítés megadása nem érinti az adóalany azon kötelezettségét, hogy nyugtaadási kötelezettségét online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrző egységgel felszerelt pénztárgép útján teljesítse.
(2) A kérelem benyújtása, illetve az egyedi mentesítés megadása nem érinti az adóalany azon kötelezettségét, hogy nyugtaadási kötelezettségét online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrző egységgel (a továbbiakban: AEE) felszerelt pénztárgép útján teljesítse.
(3) A kérelemben meg kell jelölni
a) a pénzátvételi hely (pénztárgép üzemeltetésének helyszíne) adatait:
aa) település megnevezése,
ab) közterület neve,
ac) házszám, ennek hiányában helyrajzi szám, és
b) azt, hogy az üzemeltető pénztárgépet használó rendelkezésére álló adatok, információk szerint mikortól és milyen okból nem érhető el az elektronikus hírközlési szolgáltatás.
b) azt, hogy az üzemeltető rendelkezésére álló adatok, információk szerint mikortól és milyen okból nem érhető el az elektronikus hírközlési szolgáltatás.
(4) Az egyedi mentesítést az állami adóhatóság megadja, amennyiben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) szakhatósági állásfoglalása alapján az elektronikus hírközlő hálózat a kérelemben megjelölt pénzátvételi helyen nem érhető el, és az elektronikus hírközlő hálózat elérése külső antennával vagy egyéb műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, vagy az aránytalan terhet jelent az adóalany számára.
(5) Az egyedi mentesítés 1 évre szól.
(6) Az egyedi mentesítés iránti kérelem újból benyújtható az egyedi mentesítés lejáratát megelőző legalább 90 nappal korábban. Ebben az esetben az (1)-(5) bekezdésekben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(6) Az egyedi mentesítés iránti kérelem újból benyújtható az egyedi mentesítés lejáratát megelőzően. Ebben az esetben az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(7) A kérelem benyújtása és a kérelem tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedése közötti időszakban, továbbá az egyedi mentesítés időtartama alatt a pénztárgép üzemeltetője a 3. melléklet A) pont 9. alpontjában foglaltak megfelelő alkalmazásával a 4. mellékletben meghatározott adatokat CD/DVD lemezre, illetve az előzőekkel funkcionalitásában megegyező, egyszer írható optikai adathordozóra menti és havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig megküldi a székhelye, ennek hiányában telephelye szerint illetékes állami adóhatóságnak. Az adóalany kérelmére az állami adóhatóság az egyedi mentesítés tárgyában hozott határozatában engedélyezheti az adatszolgáltatási kötelezettség (8) bekezdés szerint történő teljesítését.
(7) A kérelem benyújtása és a kérelem tárgyában hozott határozat véglegessé válása közötti időszakban, továbbá az egyedi mentesítés időtartama alatt a pénztárgép üzemeltetője a 3. melléklet A) pont 9. alpontjában foglaltak megfelelő alkalmazásával a 4. mellékletben meghatározott adatokat CD/DVD lemezre, illetve az előzőekkel funkcionalitásában megegyező, egyszer írható optikai adathordozóra menti és havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig megküldi a székhelye, ennek hiányában telephelye szerint illetékes állami adóhatóságnak. Az adóalany kérelmére az állami adóhatóság az egyedi mentesítés tárgyában hozott határozatában engedélyezheti az adatszolgáltatási kötelezettség (8) bekezdés szerint történő teljesítését.
(8) A (7) bekezdéstől eltérően az adóalany a 2. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy pénztárgépét a napi zárást követően legalább 1 óra időtartamra úgy helyezi el, hogy az elektronikus hírközlő hálózat elérhető legyen.
(9) Amennyiben az állami adóhatóság az NMHH szakhatósági állásfoglalása alapján megállapítja, hogy az elektronikus hírközlő hálózat az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt elérhetővé vált, az állami adóhatóság az egyedi mentesítést visszavonja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával.
(9) Amennyiben az állami adóhatóság az NMHH szakhatósági állásfoglalása alapján megállapítja, hogy az elektronikus hírközlő hálózat az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt elérhetővé vált, az állami adóhatóság az egyedi mentesítést visszavonja az erről szóló határozat véglegessé válásának napjával.
3/A. §
(1) Az adóalany az állami adóhatóságtól egyedi mentesítést kérhet, amennyiben az 1. melléklet szerinti tevékenységét közfeladatot ellátó intézményben végzi és a pénztárgép működése az intézmény közfeladatainak ellátását zavarja, valamint az intézményen belül nem alakítható ki olyan pénzátvételi hely, ahol a közvetlen adatlekéréssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése a közfeladatok ellátásában nem okoz működési zavart.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemre a 3. § (1)-(2) bekezdését, (3) bekezdés a) pontját és (7)-(8) bekezdését kell alkalmazni. A kérelemhez mellékelni kell a közfeladatot ellátó intézmény vezetőjének nyilatkozatát az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállásáról.
(3) Az (1) bekezdés szerinti egyedi mentesítés az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállásáig érvényes. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti feltételek bármelyike már nem áll fenn, az üzemeltető a feltétel megszűnéséről a megszűnésétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja az állami adóhatóságot.

III. FEJEZET
PÉNZTÁRGÉP FORGALMAZÁSA ENGEDÉLYEZÉSÉNEK SZABÁLYAI

1. A pénztárgép forgalmazása engedélyezésére vonatkozó általános szabályok

4. §
(1) Az e fejezetben szabályozott hatósági eljárásokban első fokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH) metrológiai hatósága (a továbbiakban: Hatóság), másodfokon az MKEH központi szerve (a továbbiakban együtt: engedélyező hatóság) jár el.
(1) Az e fejezetben szabályozott hatósági eljárásokban a mérésügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Kormányhivatal) jár el.
(2) Az e fejezet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 15 nap, amely legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.
(2) Az e fejezet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 15 munkanap, amely legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.
5. §
(1) A pénztárgép forgalmazását az engedélyező hatóság akkor engedélyezi, ha a pénztárgép megfelel az e rendeletben meghatározott valamennyi műszaki követelménynek és ezt a típusvizsgálat igazolja.
(1) A pénztárgép forgalmazását a a Kormányhivatal akkor engedélyezi, ha a pénztárgép megfelel az e rendeletben meghatározott valamennyi műszaki követelménynek és ezt a típusvizsgálat igazolja.
(2) Az egyéb feltételeken kívül csak olyan pénztárgép forgalmazása engedélyezhető, amely képes - a külön jogszabály szerint - adóigazgatási azonosításra alkalmas számla, nyugta adására olyan ügylet esetében is, ahol az ellenértéket euróban határozták meg.
(3) A forgalmazási engedély annak a forgalmazónak adható,
a) aki (amely) nem áll végrehajtási, csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt,
b) aki (amely) nem áll adószám-felfüggesztés, -törlés, vagy fokozott adóhatósági felügyelet hatálya alatt,
c) akinek (amelynek) nincs az állami adó- és vámhatóság felé fennálló adó-, illetve vámtartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, ide nem értve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek.
(4) A pénztárgép forgalmazása csak abban az esetben engedélyezhető, ha a pénztárgéppel rögzített és tárolt bizonylatok megfelelnek a jogszabályi követelményeknek.
6. §   A forgalmazási engedélyt meg kell adni annak is, aki a pénztárgépet kizárólag saját használatra kívánja importálni, előállítani, ha az megfelel az e rendeletben előírt követelményeknek.
7. §   A központi kommunikációs egységgel kiszolgált adóügyi ellenőrző egység rendszerek engedélyezésének jelen alcímben foglaltaktól eltérő szabályait a 11. melléklet tartalmazza.
7. §
(1) Forgalmazási engedély akkor adható ki, ha a forgalmazó rendelkezik a pénztárgépbe épített AEE gyártójának igazolásával arról, hogy
a) az AEE gyártója rendelkezik az AEE szervizeléséhez szükséges kijelölt székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel,
b) az AEE gyártója munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztat legalább egy fő műszerész, technikus vagy mérnök munkatársat, aki az AEE javítására jogosult.
(2) A forgalmazási engedélybe az (1) bekezdésben szereplő adatokat az engedélyező hatóság bejegyzi.
(2) A forgalmazási engedélybe az (1) bekezdésben szereplő adatokat a Kormányhivatal bejegyzi.

2. Forgalmazási engedély megadására irányuló eljárás kezdeményezése

8. §
(1) A pénztárgép forgalmazási engedélyének megadására irányuló eljárás a Hatósághoz benyújtott írásbeli kérelemmel kezdeményezhető.
(1) A pénztárgép forgalmazási engedélyének megadására irányuló eljárás a Kormányhivatalhoz benyújtott írásbeli kérelemmel kezdeményezhető.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a forgalmazó nevét, székhelyét, adószámát,
a) a forgalmazó és az AEE gyártó nevét, székhelyét, adószámát,
b) az engedélyeztetni kívánt pénztárgép, pénztárgéprendszer
ba) egyértelmű megnevezését (25 karakter terjedelemben), amely a már érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező pénztárgépek elnevezésétől különbözik,
bb) gyártójának nevét és székhelyét,
bc) adóügyi ellenőrző egysége felhasználói programjának megnevezését, verziószámát, ellenőrző számát,
bc) AEE felhasználói programjának megnevezését, verziószámát, ellenőrző számát,
c) számítógép alapú pénztárgép esetén a felhasználói program megnevezését, gyártójának nevét és székhelyét, a program által használt adatbázis kezelő megnevezését, verziószámát,
d) cégszerű aláírást, elérhetőséget (kapcsolattartó telefonos elérhetősége).
d) a forgalmazó, az AEE gyártó és az AEE magyarországi szervizelését ellátó székhely, telephely vagy fióktelep (a továbbiakban: kijelölt szerviz) közös nyilatkozatát a hatósági kiolvasás végzésére jogosult szerviz kijelöléséről és a hatósági kiolvasás helyszínéről,
e) cégszerű aláírást, elérhetőséget (kapcsolattartó telefonos elérhetősége).
(3) A kérelemhez csatolni kell az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó készpénzátutalási megbízás (csekk) tőpéldányát, vagy az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító hitelintézeti igazolást.
(4) A kérelemhez mellékelni kell az alábbi eszközöket és magyar nyelvű dokumentációkat:
a) 1 db adóügyi ellenőrző egység és nyilatkozat arról, hogy a berendezés megfelel az e rendeletben előírt feltételeknek,
a) 1 db AEE és AEE gyártói nyilatkozat arról, hogy a berendezés megfelel az e rendeletben előírt feltételeknek, a kijelölt szerviz adatait, elérhetőségét,
b) a pénztárgép és perifériái (kijelzők, billentyűzet, nyomtató, vonalkód olvasó, bankkártya olvasó, stb.) azonosításához szükséges adatok külön-külön feltüntetve (típus vagy rendszer megnevezése, gyártó neve és székhelye), és nyilatkozat arról, hogy a berendezések megfelelnek az e rendeletben előírt feltételeknek,
c) a pénztárgépre és perifériáira vonatkozó, a 6. melléket C) 1. pontjában meghatározott dokumentáció,
d) az adóügyi ellenőrző egység műszaki dokumentációja, amely tartalmazza az eszköz felépítésének és működésének teljes leírását, az adóügyi ellenőrző egység elektromos kapcsolási rajzát, teljes parancskészletét, a parancsok működésének, a végrehajtás feltételeinek a leírását, az adóügyi ellenőrző egységben lévő adattároló adatállományainak, azok mezőinek, rekordjainak részletes jelentés leírását,
e) a pénztárgép és a pénztárgép-nyomtató szervizkönyve,
f) forgalmazói nyilatkozatot arról, hogy
fa) forgalmazásra a típusvizsgálaton megfelelt és jóváhagyott berendezéssel azonos pénztárgép kerül,
fb) a telepítendő program nem tartalmaz olyan eljárást, amely az elindított adóügyi ellenőrző egység memóriája számára illegális üzemmódot jelent, nem teszi lehetővé olyan funkciók beépítését az engedélyezett program módosítása nélkül, amely az etalon verziótól eltérő működést jelent,
fc) az átadott ellenőrző médiák vírusmentesek,
g) nyilatkozat a felhasználó részére a számlanyomtatás funkció megléte esetén arról, hogy a számlakészítés megfelel az adójogszabályokban előírt követelményeknek,
h) gyártói nyilatkozat, amely szerint az adóügyi ellenőrző egység adattároló egysége legalább 16 milliárd karaktert képes tárolni, 100 millió karakternél kevesebb memóriahely esetén a berendezés rendszeresen figyelmeztet a tároló megtelésére.
i) az AEE gyártó igazolása a kijelölt szerviz adatairól.
(5) A gyógyszertárakban használható gyógyszerellátási áruforgalmi és társadalombiztosítási elszámolási számítógépes rendszerek (felhasználói programok) esetében a (4) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemhez mellékelni kell az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által kiadott, külön jogszabályban meghatározott hitelesítési jegyzőkönyvet is.
(5) A gyógyszertárakban használható gyógyszerellátási áruforgalmi és társadalombiztosítási elszámolási számítógépes rendszerek (felhasználói programok) esetében a (4) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemhez mellékelni kell a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által kiadott, külön jogszabályban meghatározott hitelesítési jegyzőkönyvet is.
(6) A kérelemhez mellékelni kell továbbá:
a) az adóügyi ellenőrző egységben történő adatfeldolgozás struktúráját és teljes körű leírását és az adóügyi ellenőrző egységben futó program teljes forráskódját,
b) a 9. §-ban meghatározott kezelői leírást és a technikai funkciók leírását.
(7) Számítógép alapú pénztárgépek esetén mellékelni kell a kérelemhez továbbá:
a) a pénztárgép program etalon verzióját - feltüntetve a program megnevezését, a gyártó nevét, székhelyét, és az átadás dátumát -, amelynek tartalmaznia kell minden olyan felhasználói program modult, amely részt vesz a rendszer pénztárgép funkcióinak megvalósításában,
b) ellenőrző médiát, amely alkalmas az etalon verzió és az engedélyezés után telepítendő program azonosságának ellenőrzésére,
c) az ellenőrző média használatának leírását, amely tartalmazza
ca) az ellenőrző program nevét,
cb) az összehasonlításra kerülő fájlok listáját,
cc) az összehasonlító eljárás leírását,
cd) az ellenőrző program használatának leírását (felhasználói tevékenységek, program üzenetek),
d) teszt programot, amely alkalmas az adóügyi ellenőrző egység működésének vizsgálatára és annak ellenőrzésére, hogy az adóügyi ellenőrző egység az e rendeletben előírt követelmények szerint működik.
(8) Elektronikus napló szolgáltatást nyújtó pénztárgép esetén mellékelni kell a kérelemhez továbbá:
a) az elektronikus napló elkészítésének teljes körű leírását,
b) a digitális szövegkivonat és a digitális azonosító képzésére szolgáló szabvány algoritmusok dokumentációját,
c) szerződést vagy egyéb igazoló dokumentumot arról, hogy a forgalmazó jogosult az elektronikus napló fájlok elkészítésére szolgáló algoritmusok használatára és kereskedelmi forgalomba hozatalára,
d) a magán és nyilvános kulcs szerkezetének leírását,
e) a digitális azonosító ellenőrzéséhez szükséges programot,
f) a nyitott napló fájl megjelenítésére szolgáló szerviz eszközöket,
g) az elektronikus naplófájlok archiválási folyamatának leírását, az archivált fájlok megjelenítésére szolgáló eszközöket.
(9) A (4)-(8) bekezdésben meghatározott dokumentációt, valamint a 9. §-ban meghatározott kezelői leírást és technikai funkció leírást valamennyi pénztárgép esetén elektronikus adathordozón, elektronikusan szövegszerűen kereshető - nem képi - formátumban (Portable Document Format) kell benyújtani.
9. §
(1) A kezelői és technikai funkció leírásnak tartalmaznia kell a pénztárgép valamennyi funkciójának ismertetését. A pénztárgép kizárólag ezeket a funkciókat hajthatja végre, az ettől eltérő működés illegális üzemmódot jelent.
(2) A pénztárgép kezelői leírása legalább az alábbiakat kell, hogy tartalmazza:
a) tartalomjegyzék,
b) hardver konfiguráció leírása,
c) számítógép alapú pénztárgép esetén felhasználói szoftver konfigurációjának leírása
ca) operációs rendszer,
cb) szoftver komponensek,
d) a rendszer által kezelt mennyiségi és értékhatárok forint és euró üzemmódban (legnagyobb megengedett egységár, mennyiség, tételsor érték, bizonylat érték),
e) értékesítés és a hozzá kapcsolódó egyéb napi funkciók működésének és kezelésének leírása,
f) napi zárás folyamatának részletes leírása,
g) adóügyi ellenőrző egység adatai lekérdezési lehetőségeinek részletes leírása,
h) számlakészítés (dokumentum-, vagy háttérnyomtatón előállított számla esetén)
ha) számla típusok felsorolása,
hb) hivatkozás az eredeti eladási dokumentumra,
hc) a számlaszám felépítésének, képzésének, hardver hiba esetén a beállítás módjának leírása,
hd) többoldalas számlák számozása, számlamásolat készítése,
he) a kinyomtatott számlák, hibás számlák kezelése,
hf) a használni kívánt előnyomott számlák mintája,
i) euróra átállás folyamata:
ia) felkészülési időszak beállításának módja, jellemzői,
ib) tevékenységek az átállás időpontjában,
ic) az átmeneti időszak jellemzői,
j) valamennyi hibajelzés felsorolása és elhárításának leírása,
k) valamennyi bizonylat mintájának megadása:
ka) forint üzemmód,
kb) felkészülési időszak,
kc) euró üzemmód.
(3) A pénztárgép technikai funkcióinak leírása legalább az alábbiakat kell, hogy tartalmazza:
a) tartalomjegyzék,
b) az adóügyi ellenőrző egység inicializálásának folyamata,
c) az adóügyi ellenőrzőegység dátum és idő szinkronizálásnak módja, ha az online kapcsolat alól felmentést kapott,
d) fejlécadatok beállítása és módosítása,
e) áfa kulcs változtatásának módja,
f) az adóügyi ellenőrző egység szabad kapacitásának figyelése, a rendszer által kezelt szabad kapacitás határok:
fa) a megtelés közeli állapot határa, kezelése,
fb) a megtelt állapot határai és kezelése nyitott és lezárt adóügyi nap esetén,
g) a kezelői leírásban nem ismertetett, a szerviz vagy rendszergazda által végezhető további pénztárgép funkciók,
h) a pénztárgép vagy pénztárgép rendszer működését meghatározó konfigurációs és paraméter beállítások, lehetőségek,
i) számítógép alapú pénztárgép esetén az ellenőrző média tartalma, működésének és kezelésének részletes leírása, az etalon pénztárgép programhoz tartozó fájlnevek, elérési utak az ellenőrző függvény megadásával,
j) az adóügyi ellenőrző egység pénztárgépen belüli és mobil távközlési kommunikációjával kapcsolatos jelzések.
(4) A pénztárgép értékesítésekor a forgalmazó köteles a kezelői leírást a vevő (üzemeltető) részére átadni. A vevő részére a technikai funkció leírás (szervizfunkciók leírása), és a szerviz- és programozó kulcs nem adható át.

3. Típusvizsgálat

10. §
(1) Az engedélyező hatóság az engedélyezési eljárás során a típusvizsgálat keretében vizsgálja a pénztárgép e rendeletben meghatározott követelménynek történő megfelelőségét.
(1) A Kormányhivatal az engedélyezési eljárás során a típusvizsgálat keretében vizsgálja a pénztárgép e rendeletben meghatározott követelménynek történő megfelelőségét.
(2) A típusvizsgálat
a) műszaki vizsgálatból,
b) informatikai vizsgálatból és
c) a dokumentáció vizsgálatából áll.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatok részletezését a 6. melléklet tartalmazza.
11. §   A típusvizsgálat azon részének időpontjáról, amely a forgalmazó vagy meghatalmazottja részvételével zajlik, az engedélyező hatóság a forgalmazót rövid úton (telefonon, faxon, stb.) értesíti. Az eszközt a típusvizsgálatra az engedélyező hatóság által megjelölt időpontban és helyszínre kell szállítani.
11. §   A típusvizsgálat azon részének időpontjáról, amely a forgalmazó vagy meghatalmazottja részvételével zajlik, az engedélyező hatóság a forgalmazót rövid úton (telefonon, faxon, stb.) értesíti. Az eszközt a típusvizsgálatra a Kormányhivatal által megjelölt időpontban és helyszínre kell szállítani.
12. §   A típusvizsgálat lefolytatásához szükséges üzembe helyezési kódot az állami adóhatóság az engedélyező hatóság megkeresésére rendelkezésre bocsátja.
12. §   A típusvizsgálat lefolytatásához szükséges üzembe helyezési kódot az állami adóhatóság a Kormányhivatal megkeresésére rendelkezésre bocsátja.
13. §
(1) A típusvizsgálatra az engedélyező hatóság hivatali helyiségében, és - szükség szerint - külső helyszínen kerül sor.
(1) A típusvizsgálatra a Kormányhivatal hivatali helyiségében, és - szükség szerint - külső helyszínen kerül sor.
(2) A típusvizsgálattal érintett eszközt a forgalmazónak kell a típusvizsgálat helyszínére - ideértve az engedélyező hatóság hivatali helyiségét is - szállítani, valamint gondoskodni kell az elszállításról is. A szállítási költségek a forgalmazót terhelik.
(2) A típusvizsgálattal érintett eszközt a forgalmazónak kell a típusvizsgálat helyszínére - ideértve a Kormányhivatal hivatali helyiségét is - szállítani, valamint gondoskodni kell az elszállításról is. A szállítási költségek a forgalmazót terhelik.
(3) Amennyiben a típusvizsgálattal érintett pénztárgép sajátosságaiból adódóan külső helyszínen történő vizsgálat lefolytatása indokolt, a vizsgálat lebonyolításához szükséges feltételeket - ideértve a vizsgálat lebonyolításához szükséges helyszínt - a forgalmazónak kell biztosítania. A külső helyszínen történő vizsgálattal összefüggésben felmerülő valamennyi költséget a forgalmazó viseli.
(4) A típusvizsgálat lefolytatásához szükséges szerviz- és programozó kulcsot a forgalmazó köteles az engedélyező hatóság rendelkezésére bocsátani.
(4) A típusvizsgálat lefolytatásához a forgalmazó köteles minden olyan feltételt az engedélyező hatóság számára biztosítani, amely a vizsgált pénztárgép e rendelet szerinti működésének ellenőrzéséhez szükséges.
(4) A típusvizsgálat lefolytatásához a forgalmazó köteles minden olyan feltételt a Kormányhivatal számára biztosítani, amely a vizsgált pénztárgép e rendelet szerinti működésének ellenőrzéséhez szükséges.
14. §   A forgalmazó törvényes képviselője a típusvizsgálaton történő részvételre más személynek meghatalmazást adhat. A meghatalmazás eredeti példányát legkésőbb a típusvizsgálat megkezdése előtt az engedélyező hatóság részére be kell nyújtani.
14. §   A forgalmazó törvényes képviselője a típusvizsgálaton történő részvételre más személynek meghatalmazást adhat. A meghatalmazás eredeti példányát legkésőbb a típusvizsgálat megkezdése előtt a Kormányhivatal részére be kell nyújtani.
15. §   A típusvizsgálaton az engedélyező hatóság munkatársain kívül csak a forgalmazó, illetve meghatalmazottja, továbbá az állami adóhatóság arra kijelölt munkatársa lehet jelen.
15. §   A típusvizsgálaton a Kormányhivatal munkatársain kívül csak a forgalmazó, illetve meghatalmazottja, továbbá az állami adóhatóság arra kijelölt munkatársa lehet jelen.
16. §   A típusvizsgálat során az engedélyező hatóság munkatársa, valamint annak felhívására a forgalmazó képviseletében jelen lévő személy végez műveleteket a vizsgálat alá vont pénztárgéppel.
16. §   A típusvizsgálat során a Kormányhivatal munkatársa, valamint annak felhívására a forgalmazó képviseletében jelen lévő személy végez műveleteket a vizsgálat alá vont pénztárgéppel.
17. §   Amennyiben a típusvizsgálat megállapítása alapján a vizsgált pénztárgép nem felel meg az e rendeletben foglalt feltételeknek, de kisebb módosításokkal megfelelhet ezen követelményeknek, az engedélyező hatóság határidő tűzésével lehetőséget biztosít a kérelmező részére a hiba kiküszöbölésére.
17. §   Amennyiben a típusvizsgálat megállapítása alapján a vizsgált pénztárgép nem felel meg az e rendeletben foglalt feltételeknek, de kisebb módosításokkal megfelelhet ezen követelményeknek, a Kormányhivatal határidő tűzésével lehetőséget biztosít a kérelmező részére a hiba kiküszöbölésére.
18. §
(1) Amennyiben a típusvizsgálat megállapítása alapján a vizsgált pénztárgép megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek - ideértve azt az esetet is, ha a 17. § alapján a kérelmező az engedélyező hatóság felhívásának megfelelő módosításokat elvégezte -, az engedélyező hatóság a vizsgált példányt (etalon példány) arra alkalmas eszközzel lepecsételi és a forgalmazónak átadja.
(1) Amennyiben a típusvizsgálat megállapítása alapján a vizsgált pénztárgép megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek - ideértve azt az esetet is, ha a 17. § alapján a kérelmező a Kormányhivatal felhívásának megfelelő módosításokat elvégezte -, az engedélyező hatóság a vizsgált példányt (etalon példány) arra alkalmas eszközzel lepecsételi és a forgalmazónak átadja.
(2) A forgalmazónak az etalon példányt változatlan formában meg kell őriznie a forgalmazási engedély jogerőre emelkedését követő 10 évig.
(2) A forgalmazónak az etalon példányt változatlan formában meg kell őriznie a forgalmazási engedély véglegessé válását követő 10 évig.
(3) Jogutódlás esetén a (2) bekezdésben előírt kötelezettséget a forgalmazó jogutódja köteles teljesíteni. A forgalmazó jogutód nélküli megszűnése esetén az etalon példányt az engedélyező hatósághoz kell leadni.
(3) Jogutódlás esetén a (2) bekezdésben előírt kötelezettséget a forgalmazó jogutódja köteles teljesíteni. A forgalmazó jogutód nélküli megszűnése esetén az etalon példányt a Kormányhivatalhoz kell leadni.
(4) A típusvizsgálathoz benyújtott eszközöket és dokumentumokat az engedélyező hatóság a forgalmazási engedély jogerőre emelkedését követő 10 évig megőrzi.
(4) A típusvizsgálathoz benyújtott eszközöket és dokumentumokat a Kormányhivatal a forgalmazási engedély jogerőre emelkedését követő 10 évig megőrzi.
(4) A típusvizsgálathoz benyújtott eszközöket és dokumentumokat a Kormányhivatal a forgalmazási engedély véglegessé válását követő 10 évig megőrzi.

4. Forgalmazási engedély

19. §
(1) A típusvizsgálat megállapításai alapján az engedélyező hatóság határozattal dönt a forgalmazási engedély megadásáról vagy az engedély iránti kérelem elutasításáról.
(1) A típusvizsgálat megállapításai alapján a Kormányhivatal határozattal dönt a forgalmazási engedély megadásáról vagy az engedély iránti kérelem elutasításáról.
(2) A forgalmazást engedélyező határozat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon kívül a következőket tartalmazza:
a) a forgalmazó neve, székhelye, adószáma,
a) a forgalmazó, illetve az AEE gyártó neve, székhelye, adószáma,
b) a forgalmazható pénztárgép típusának pontos megnevezése,
c) a forgalmazási engedély száma,
d) forgalmazási engedély módosítása, kiterjesztése esetén a módosítás, kiterjesztés száma, a módosítás, kiterjesztés mibenlétének egyértelmű megnevezése, valamint az az időtartam, amely alatt a korábban üzembe helyezett és a módosításkor is üzemelő pénztárgépek szoftverét le kell cserélni az újonnan engedélyezettre.
e) amennyiben a forgalmazható pénztárgép a 3. melléklet G) alcíme szerinti speciális pénztárgép, az erre való utalást és a jellemző kategória vagy kategóriák megnevezését,
f) az AEE gyártója által a forgalmazó részére kiadott igazolásában szereplő, az AEE szervizelését végző székhely, telephely vagy fióktelep adatait.
(2) A forgalmazást engedélyező határozat az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon kívül a következőket tartalmazza:
a) a forgalmazó, illetve az AEE gyártó neve, székhelye, adószáma,
b) a forgalmazható pénztárgép típusának pontos megnevezése,
c) a forgalmazási engedély száma,
d) forgalmazási engedély módosítása, kiterjesztése esetén a módosítás, kiterjesztés száma, a módosítás, kiterjesztés mibenlétének egyértelmű megnevezése, valamint az az időtartam, amely alatt a korábban üzembe helyezett és a módosításkor is üzemelő pénztárgépek szoftverét le kell cserélni az újonnan engedélyezettre.
e) amennyiben a forgalmazható pénztárgép a 3. melléklet G) alcíme szerinti speciális pénztárgép, az erre való utalást és a jellemző kategória vagy kategóriák megnevezését,
f) az AEE gyártója által a forgalmazó részére kiadott igazolásában szereplő, az AEE szervizelését végző székhely, telephely vagy fióktelep adatait.
20. §
(1) A forgalmazási engedély kizárólag az abban foglalt forgalmazóra vonatkozik. Az engedély másra át nem ruházható.
(1) A forgalmazási engedély kizárólag az abban foglalt forgalmazóra és a forgalmazási engedéllyel érintett AEE gyártóra vonatkozik. Az engedély kizárólag az engedélyező hatóság engedélyével egyszerűsített eljárásban jogosíthat az eredeti kérelmezőtől eltérő forgalmazót. Az egyszerűsített engedélyezési eljárás az új forgalmazó kérelmére indul, ahhoz a forgalmazási engedély szerinti forgalmazó és az AEE gyártó írásbeli hozzájárulása szükséges.
(1) A forgalmazási engedély kizárólag az abban foglalt forgalmazóra és a forgalmazási engedéllyel érintett AEE gyártóra vonatkozik. Az engedély kizárólag a Kormányhivatal engedélyével egyszerűsített eljárásban jogosíthat az eredeti kérelmezőtől eltérő forgalmazót. Az egyszerűsített engedélyezési eljárás az új forgalmazó kérelmére indul, ahhoz a forgalmazási engedély szerinti forgalmazó és az AEE gyártó írásbeli hozzájárulása szükséges.
(2) A forgalmazó jogutóddal történő megszűnése esetén a forgalmazási engedélyt - a jogutódlás cégnyilvántartásba való jogerős bejegyzését követő 30 napon belül - a jogutód nevére át lehet íratni.
(2) A forgalmazási engedély jogutódlását az engedélyező hatóság engedélyezi. A forgalmazó jogutóddal történő megszűnése esetén - a jogutódlás cégnyilvántartásba való jogerős bejegyzését követő 6 hónapon belül - a jogutód kezdeményezheti a forgalmazási engedély jogutódlásának engedélyezését.
(2) A forgalmazási engedély jogutódlását a Kormányhivatal engedélyezi. A forgalmazó jogutóddal történő megszűnése esetén - a jogutódlás cégnyilvántartásba való jogerős bejegyzését követő 6 hónapon belül - a jogutód kezdeményezheti a forgalmazási engedély jogutódlásának engedélyezését.
(3) Átíratás hiányában a forgalmazási engedély a jogutóddal történő megszűnés időpontjára visszamenőleges hatállyal érvényét veszti.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem, illetve a (2) bekezdés szerinti jogutódlás engedélyezése esetén az engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől a forgalmazási engedélyből fakadó jogok és kötelezettségek az engedély szerinti új forgalmazót, illetve a jogutódlási engedély szerinti jogutódot illetik meg, illetve terhelik.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem, illetve a (2) bekezdés szerinti jogutódlás engedélyezése esetén az engedélyező határozat véglegessé válásától a forgalmazási engedélyből fakadó jogok és kötelezettségek az engedély szerinti új forgalmazót, illetve a jogutódlási engedély szerinti jogutódot illetik meg, illetve terhelik.
(4) A forgalmazó jogutód nélküli megszűnését követő 45 napon belül az új forgalmazó kezdeményezheti a forgalmazási engedély megadását. Az engedély megadásához az AEE gyártó írásbeli hozzájárulása szükséges, amelyet az új forgalmazó a forgalmazási engedély megadására irányuló kérelemhez mellékel.
(5) Az új forgalmazó (1) bekezdés szerinti kérelmének és a forgalmazási engedély (2) bekezdés szerinti jogutódlásának engedélyezése, valamint a (4) bekezdés szerinti eljárás, továbbá a forgalmazási engedély 24. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti módosítására és kiterjesztésére irányuló eljárások vonatkozásában a forgalmazási engedélyezési eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni a (6) és (7) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(6) Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti eljárások során az engedélyező hatóság kizárólag a kérelmező 5. § (3) bekezdésében foglaltaknak történő megfelelését vizsgálja. A 24. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti eljárásokban az engedély vonatkozásában − amelynek a módosítását, illetve kiterjesztését kezdeményezték − csak a szoftverváltoztatással, illetve hardverváltoztatással érintett követelményeket vizsgálja az engedélyező hatóság.
(6) Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti eljárások során a Kormányhivatal kizárólag a kérelmező 5. § (3) bekezdésében foglaltaknak történő megfelelését vizsgálja. A 24. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti eljárásokban az engedély vonatkozásában − amelynek a módosítását, illetve kiterjesztését kezdeményezték − csak a szoftverváltoztatással, illetve hardverváltoztatással érintett követelményeket vizsgálja az engedélyező hatóság.
(7) Ha az engedélyező hatóság a forgalmazási engedélynek 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti módosítását engedélyezte, azonban a forgalmazó az engedélyezési eljárás során megszűnik, és az adott pénztárgép vonatkozásában új forgalmazási engedély kiadására, vagy az (1) bekezdés szerinti kérelemre, illetve (2) bekezdés szerinti jogutódlásra, vagy a (4) bekezdés szerinti engedély megadására nem kerül sor, a 24. § (3) bekezdése szerinti kötelezettség a pénztárgépgyártót terheli.
(7) Ha a Kormányhivatal a forgalmazási engedélynek 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti módosítását engedélyezte, azonban a forgalmazó az engedélyezési eljárás során megszűnik, és az adott pénztárgép vonatkozásában új forgalmazási engedély kiadására, vagy az (1) bekezdés szerinti kérelemre, illetve (2) bekezdés szerinti jogutódlásra, vagy a (4) bekezdés szerinti engedély megadására nem kerül sor, a 24. § (3) bekezdése szerinti kötelezettség a pénztárgépgyártót terheli.
21. §
(1) Pénztárgép csak érvényes forgalmazási engedély birtokában forgalmazható.
(2) A forgalmazási engedély érvényessége visszavonásig, vagy a forgalmazó megszűnéséig tart.
22. §   Az engedélyező hatóság a forgalmazási engedélyt visszavonja, ha a forgalmazó
a) meg nem engedett funkcióval rendelkező pénztárgépet forgalmaz vagy meg nem engedett funkció kialakításában közreműködik,
b) egyébként az engedélyezettől eltérő pénztárgépet hoz forgalomba,
c) nem tesz eleget a 24. § (3) bekezdésében foglaltaknak,
d) a pénztárgépet nem vagy nem az e rendeletnek megfelelő AP-számmal látja el,
e) nem tesz eleget az etalon példány megőrzésére vonatkozó kötelezettségének.
22. §
(1) Ha a forgalmazó
a) az engedélyezettől eltérő pénztárgépet hoz forgalomba,
b) a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő pénztárgépet hoz forgalomba,
c) nem felel meg az 5. § (3) bekezdésében foglaltaknak,
az engedélyező hatóság legfeljebb 30 napos határidő tűzésével felhívja a jogellenes állapot megszüntetésére.
(1) Ha a forgalmazó
a) az engedélyezettől eltérő pénztárgépet hoz forgalomba,
b) a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő pénztárgépet hoz forgalomba,
c) nem felel meg az 5. § (3) bekezdésében foglaltaknak,
a Kormányhivatal legfeljebb 30 napos határidő tűzésével felhívja a jogellenes állapot megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.
(3) Ha
a) az (1) bekezdés szerinti jogellenes állapot nem szüntethető meg,
b) a forgalmazó nem gondoskodik a 24. § (3) bekezdésében foglaltak teljesítéséről,
az engedélyező hatóság a pénztárgéptípus forgalmazási engedélyét visszavonja.
(3) Ha
a) az (1) bekezdés szerinti jogellenes állapot nem szüntethető meg,
b) a forgalmazó nem gondoskodik a 24. § (3) bekezdésében foglaltak teljesítéséről,
a Kormányhivatal a pénztárgéptípus forgalmazási engedélyét visszavonja.
(4) A visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép a forgalmazási engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig üzemeltethető.
(4) A visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép a forgalmazási engedély visszavonásáról szóló határozat véglegessé válásától számított 5 évig üzemeltethető.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép a forgalmazási engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától nem üzemeltethető, ha a jogellenes állapot befolyásolja az online pénztárgép adózással összefüggő funkcióinak működését.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép a forgalmazási engedély visszavonásáról szóló határozat véglegessé válásának napjától nem üzemeltethető, ha a jogellenes állapot befolyásolja az online pénztárgép adózással összefüggő funkcióinak működését.
23. §   Az engedélyező hatóság elektronikus úton tájékoztatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (a továbbiakban: NAV) a forgalmazási engedély kiadásáról, a forgalmazási engedély módosításáról, kiterjesztéséről és visszavonásáról a 19. § (2) szerinti adatok, továbbá a határozat keltére és jogerőre emelkedésének időpontjára vonatkozó adatok átadásával. A tájékoztatással egyidejűleg az engedélyező hatóság elektronikus úton megküldi a forgalmazó által az engedély kiadása iránti kérelemhez benyújtott, a 8. § (9) bekezdése szerinti elektronikus adathordozón benyújtott dokumentációt.
23. §   A Kormányhivatal elektronikus úton tájékoztatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (a továbbiakban: NAV) a forgalmazási engedély kiadásáról, a forgalmazási engedély módosításáról, kiterjesztéséről és visszavonásáról a 19. § (2) szerinti adatok, továbbá a határozat keltére és jogerőre emelkedésének időpontjára vonatkozó adatok átadásával. A tájékoztatással egyidejűleg az engedélyező hatóság elektronikus úton megküldi a forgalmazó által az engedély kiadása iránti kérelemhez benyújtott, a 8. § (9) bekezdése szerinti elektronikus adathordozón benyújtott dokumentációt.
23. §   A Kormányhivatal elektronikus úton tájékoztatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (a továbbiakban: NAV) a forgalmazási engedély kiadásáról, a forgalmazási engedély módosításáról, kiterjesztéséről és visszavonásáról a 19. § (2) szerinti adatok, továbbá a határozat keltére és véglegessé válásának időpontjára vonatkozó adatok átadásával. A tájékoztatással egyidejűleg az engedélyező hatóság elektronikus úton megküldi a forgalmazó által az engedély kiadása iránti kérelemhez benyújtott, a 8. § (9) bekezdése szerinti elektronikus adathordozón benyújtott dokumentációt.

5. A forgalmazási engedély módosítása, kiterjesztése

24. §
(1) Ha a forgalmazó az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező pénztárgépen bármilyen szoftver-, vagy hardverváltoztatást kíván végrehajtani,
a) szoftverváltoztatatás esetén a forgalmazási engedély módosítása,
a) szoftverváltoztatás esetén a forgalmazási engedély módosítása,
b) hardverváltoztatás esetén a forgalmazási engedély kiterjesztése
iránti kérelmet kell benyújtani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtására és elbírálására a jelen fejezetben meghatározottakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a módosítás, kiterjesztés tárgyát, és a módosítás, kiterjesztés indokát a kérelemben egyértelműen meg kell jelölni.
(3) A módosított forgalmazási engedély jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon belül, illetve amennyiben a forgalmazó a módosításra a forgalmazási engedély módosítása iránti kérelmében 3 hónapnál hosszabb idő biztosítását kéri, az engedélyben meghatározott határidőn belül a korábban üzembe helyezett és a módosításkor is üzemelő valamennyi pénztárgép szoftverét le kell cserélni az újonnan engedélyezettre.
(3) A módosított forgalmazási engedély véglegessé válásától számított 3 hónapon belül, illetve amennyiben a forgalmazó a módosításra a forgalmazási engedély módosítása iránti kérelmében 3 hónapnál hosszabb idő biztosítását kéri, az engedélyben meghatározott határidőn belül a korábban üzembe helyezett és a módosításkor is üzemelő valamennyi pénztárgép szoftverét le kell cserélni az újonnan engedélyezettre.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységében működő üzemeltető program (a továbbiakban: adóügyi ellenőrző egység szoftver) frissítését a módosított forgalmazási engedély jogerőre emelkedését követően a NAV távoli hozzáférés útján végzi el azon pénztárgépek tekintetében, amelyek vonatkozásában az adóalanya 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint teljesíti az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adóügyi ellenőrző egység szoftver új változatát az engedélyező hatóság bocsátja a NAV rendelkezésére a módosított forgalmazási engedély jogerőre emelkedését követő 5 napon belül.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységében működő üzemeltető program (a továbbiakban: adóügyi ellenőrző egység szoftver) frissítését a módosított forgalmazási engedély jogerőre emelkedését követően a NAV távoli hozzáférés útján végzi el azon pénztárgépek tekintetében, amelyek vonatkozásában az adóalanya 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint teljesíti az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adóügyi ellenőrző egység szoftver új változatát a Kormányhivatal bocsátja a NAV rendelkezésére a módosított forgalmazási engedély jogerőre emelkedését követő 5 napon belül.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységében működő üzemeltető program (a továbbiakban: adóügyi ellenőrző egység szoftver) frissítését a módosított forgalmazási engedély véglegessé válását követően a NAV távoli hozzáférés útján végzi el azon pénztárgépek tekintetében, amelyek vonatkozásában az adóalanya 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint teljesíti az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adóügyi ellenőrző egység szoftver új változatát a Kormányhivatal bocsátja a NAV rendelkezésére a módosított forgalmazási engedély véglegessé válását követő 5 napon belül.
(5) A NAV hivatalos honlapján közzétett közleményében tájékoztatja az érintett üzemeltetőket a (4) és (6) bekezdés szerinti adóügyi ellenőrző egység szoftver frissítésének szükségességéről és ennek menetéről.
(6) Azon pénztárgép tekintetében, amely vonatkozásában az adóalany a 3. § szerinti egyedi mentesítésben részesült, illetve amely vonatkozásában az adóalany a 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint teljesíti az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét, az adóügyi ellenőrző egység szoftver frissítését kizárólag abban az esetben kell elvégezni, amennyiben ezt a forgalmazó a forgalmazási engedély módosítása iránti kérelmében kifejezetten megjelölte. Ebben az esetben a forgalmazónak gondoskodnia kell arról, hogy a pénztárgép üzemeltetőjének jelzése alapján a módosított forgalmazási engedély jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon belül a korábban üzembe helyezett és a módosításkor is üzemelő pénztárgépek adóügyi ellenőrző egység szoftvere lecserélésre kerüljön az újonnan engedélyezettre.
(6) Azon pénztárgép tekintetében, amely vonatkozásában az adóalany a 3. § szerinti egyedi mentesítésben részesült, az adóügyi ellenőrző egység szoftver frissítését kizárólag abban az esetben kell elvégezni, amennyiben ezt a forgalmazó a forgalmazási engedély módosítása iránti kérelmében kifejezetten megjelölte. Ebben az esetben a forgalmazónak gondoskodnia kell arról, hogy a pénztárgép üzemeltetőjének jelzése alapján a módosított forgalmazási engedély jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon belül a korábban üzembe helyezett és a módosításkor is üzemelő pénztárgépek adóügyi ellenőrző egység szoftvere lecserélésre kerüljön az újonnan engedélyezettre.
(6) Azon pénztárgép tekintetében, amely vonatkozásában az adóalany a 3. § szerinti egyedi mentesítésben részesült, az adóügyi ellenőrző egység szoftver frissítését kizárólag abban az esetben kell elvégezni, amennyiben ezt a forgalmazó a forgalmazási engedély módosítása iránti kérelmében kifejezetten megjelölte. Ebben az esetben a forgalmazónak gondoskodnia kell arról, hogy a pénztárgép üzemeltetőjének jelzése alapján a módosított forgalmazási engedély véglegessé válásától számított 3 hónapon belül a korábban üzembe helyezett és a módosításkor is üzemelő pénztárgépek adóügyi ellenőrző egység szoftvere lecserélésre kerüljön az újonnan engedélyezettre.
(7) A (3), (4) és (6) bekezdés előírásait megfelelően alkalmazni kell a pénztárgép program frissítésére is a nem számítógép alapú pénztárgépek esetén.

IV. FEJEZET
A PÉNZTÁRGÉP SZERVIZELÉSÉNEK SZABÁLYAI

6. A szervizek nyilvántartásba vétele és törlése

25. §   A szerviznek a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét az illetékes állami adóhatóságnál az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtania. A nyilvántartásba vételről az állami adóhatóság 15 napon belül dönt.
26. §   A szervizek nyilvántartása valamennyi szerviz esetében tartalmazza az alábbi adatokat:
a) a szerviz neve, székhelye, adószáma,
b) a szerviz nyilvántartási száma.
27. §
(1) Az állami adóhatóság - az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával - törli a szervizt a nyilvántartásból, ha
a) az nem felel meg a nyilvántartásba vétel adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 176/D. § (2) bekezdésében foglalt feltételeinek,
b) az nem felel meg a nyilvántartásba vétel Art. 176/D. § (3) bekezdésében foglalt feltételeinek,
c) a nem egyéni vállalkozó szerviznek három hónapon keresztül nincs érvényes műszerész igazolvánnyal és plombanyomóval rendelkező műszerésze,
d) az egyéni vállalkozó szerviz tevékenységét három hónapon keresztül szünetelteti,
e) azt a szerviz kérelmezi,
f) a szerviz jogutóddal szűnik meg.
(1) Az állami adóhatóság - az erről szóló határozat véglegessé válásának napjával - törli a szervizt a nyilvántartásból, ha
a) az nem felel meg a nyilvántartásba vétel adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 176/D. § (2) bekezdésében foglalt feltételeinek,
a) az nem felel meg a nyilvántartásba vétel adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 106. § (7) bekezdésében foglalt feltételeinek,
b) az nem felel meg a nyilvántartásba vétel Art. 176/D. § (3) bekezdésében foglalt feltételeinek,
b) az nem felel meg a nyilvántartásba vétel Art. 106. § (8) bekezdésében foglalt feltételeinek,
c) a nem egyéni vállalkozó szerviznek három hónapon keresztül nincs érvényes műszerész igazolvánnyal és plombanyomóval rendelkező műszerésze,
d) az egyéni vállalkozó szerviz tevékenységét három hónapon keresztül szünetelteti,
e) azt a szerviz kérelmezi,
f) a szerviz jogutóddal szűnik meg.
(2) A szerviz jogutód nélküli megszűnése esetén, illetve az egyéni vállalkozó szerviz halála esetén az állami adóhatóság a megszűnés, illetve az elhalálozás napjával külön határozat meghozatala nélkül törli a szervizt a nyilvántartásból.
(3) Nem törölhető a szerviz az (1) bekezdés c) pontja alapján, ha a három hónapos időszak lejárta előtt előterjesztett, a 28. § (1) bekezdése szerinti kérelmének helyt adtak.
(4) A szerviz jogutóddal történő megszűnése esetén a jogutód az Art. 176/D. §-a alapján kérheti nyilvántartásba vételét.
(4) A szerviz jogutóddal történő megszűnése esetén a jogutód az Art. 106. § (7) és (8) bekezdése alapján kérheti nyilvántartásba vételét.

7. A műszerészi igazolvány

28. §
(1) A műszerészi igazolvány kiállítása iránti kérelmet a szerviz terjesztheti elő. A kérelmet a szerviz székhelye szerint illetékes állami adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.
(2) A kérelemhez mellékelni kell
a) az Art. 176/E. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek való megfelelést igazoló hatósági bizonyítványt, valamint
a) az Art. 106. § (10) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek való megfelelést igazoló hatósági bizonyítványt, valamint
b) a műszerész nyilatkozatát arról, hogy a kérelmezőn kívül nem áll más szerviz alkalmazásában. Határozott idejű foglalkoztatás esetén a szerviz ennek tényéről és a foglalkoztatás időtartamáról is nyilatkozik.
c) a pénztárgép forgalmazója és az AEE gyártója által kiállított tanúsítványt, amely igazolja, hogy az adott pénztárgéptípus, verzió és AEE típus, verzió szervizeléséhez a szükséges ismereteket a műszerész elsajátította és jogosult a pénztárgép szervizelésére.
(3) Az egyéni vállalkozó saját műszerészi igazolványának kiállítását a szervizként való nyilvántartásba vételét megelőzően is kérelmezheti, legkorábban a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg. Ebben az esetben a kérelemhez nem kell mellékelni a (2) bekezdés b) pontjában foglalt nyilatkozatot.
(4) A forgalmazó és az AEE gyártó akkor állítja ki a tanúsítványt, ha meggyőződött arról, hogy a műszerész elsajátította az általa forgalmazott pénztárgéptípus aktuális verziószámának szervizeléséhez szükséges speciális ismereteket.
29. §
(1) Ha az állami adóhatóság a műszerészi igazolvány kiállítása iránti kérelemnek helyt ad, 30 napon belül kiállítja a műszerészi igazolványt és erről értesíti a kérelmet benyújtó szervizt.
(1) Ha az állami adóhatóság a műszerészi igazolvány kiállítása iránti kérelemnek helyt ad, 30 napon belül kiállítja a - kérelemben megadott forgalmazási engedélyszámmal jelölt pénztárgép szervizelésére jogosító - műszerészi igazolványt és erről értesíti a kérelmet benyújtó szervizt.
(2) A kiállított műszerészi igazolványt a műszerész személyesen veheti át az állami adóhatóság által kijelölt ügyfélszolgálaton. Ha a műszerész nem rendelkezik érvényes plombanyomóval, a műszerészi igazolványt csak az új plombanyomóval együtt veheti át. Ha a műszerész rendelkezik érvényes plombanyomóval, azt a műszerészi igazolvány személyes átvétele alkalmával köteles bemutatni.
(3) A műszerészi igazolvány átvételével egyidejűleg a műszerész a birtokában lévő műszerészi igazolványt köteles leadni.
30. §   A műszerészi igazolvány az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a műszerész családi és utónevét,
b) a műszerészt foglalkoztató szerviz nevét, székhelyét, nyilvántartási számát,
c) az igazolvány számát,
d) az igazolvány érvényességi idejét,
e) a plombanyomó(k) számát.
30/A. §   Az állami adóhatóság az Art. 176/C. § (2) bekezdése alapján vezetett nyilvántartásában a forgalmazó és az AEE gyártó tanúsítványa alapján szerepelteti, hogy az egyes műszerész igazolványok mely pénztárgéptípusok mely verziószámának szervizelésére jogosítanak.
30/A. §   Az állami adóhatóság az Art. 106. § (18) bekezdése alapján vezetett nyilvántartásában a forgalmazó és az AEE gyártó tanúsítványa alapján szerepelteti, hogy az egyes műszerész igazolványok mely pénztárgéptípusok mely verziószámának szervizelésére jogosítanak.
31. §
(1) A műszerészi igazolványt annak érvényessége alatt kizárólag a műszerész tarthatja birtokban.
(2) A műszerész a műszerészi igazolványt a szervizelési tevékenység végzése során köteles magánál tartani, és azt az állami adóhatóság e rendelet szerint vagy adóellenőrzés során eljáró alkalmazottja felhívására felmutatni.
(3) Ha az állami adóhatóság e rendelet szerint vagy adóellenőrzés során eljáró alkalmazottja megállapítja, hogy a műszerészi igazolvány érvénytelen, azt átvételi elismervény kiállítása mellett bevonja.
32. §
(1) Az igazolvány érvényességi ideje két év.
(2) Az igazolvány érvényességi ideje az (1) bekezdéstől eltérően a foglalkoztatás időtartama, ha az a szerviz 28. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata értelmében két évnél rövidebb.
33. §
(1) A szerviz 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni
a) a 30. § a) pontja szerinti adatok változását,
b) a műszerész foglalkoztatásának végét.
(1) A szerviz 5 napon belül köteles az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni
a) a 30. § a) pontja szerinti adatok változását,
b) a műszerész foglalkoztatásának végét.
(2) A műszerész - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak, ha nem felel meg a műszerészi igazolvány kiállításának az Art. 176/E. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
(2) A műszerész - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - 5 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak, ha nem felel meg a műszerészi igazolvány kiállításának az Art. 176/E. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
(2) A műszerész - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - 5 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak, ha nem felel meg a műszerészi igazolvány kiállításának az Art. 106. § (10) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
(3) A bejelentéshez mellékelni kell az azt alátámasztó iratokat.
(4) A műszerészt az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentés szabályos megtételéig e rendelet szabályainak alkalmazása szempontjából a szerviz foglalkoztatottjának kell tekinteni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéseket a műszerész is megteheti. A műszerész bejelentése nem érinti szerviz (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét.
(5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéseket a műszerész is megteheti. A műszerész bejelentése nem érinti a szerviz (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét.
34. §
(1) Érvénytelen a műszerészi igazolvány, ha
a) a műszerész nem felel megaműszerészi igazolvány kiállításának az Art. 176/E. §(2) bekezdésében meghatározott feltételeknek,
a) a műszerész nem felel meg a műszerészi igazolvány kiállításának az Art. 176/E. §(2) bekezdésében meghatározott feltételeknek,
a) a műszerész nem felel meg a műszerészi igazolvány kiállításának az Art. 106. §(10) bekezdésében meghatározott feltételeknek,
b) az igazolványon feltüntetett adatok valamelyike megváltozott,
c) érvényességi ideje lejárt,
d) a műszerész azonosítására alkalmatlan, megrongálódott vagy meghamisították,
e) azt nem az arra jogosult használja fel,
f) megsemmisült,
g) elveszett vagy eltulajdonították,
h) a műszerész meghalt,
i) a műszerészt foglalkoztató szervizt az állami adóhatóság törli a szervizek nyilvántartásából.
(2) Az igazolvány külön erre irányuló döntés nélkül, az érvénytelenséget kiváltó esemény bekövetkeztével veszti érvényét.
(3) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatváltozás oka nem a szervizzel fennálló foglalkoztatotti jogviszony megszűnése, az igazolvány a változás határidőben történt bejelentése esetén az új igazolvány átvételéig történő leadásakor, de legfeljebb a (2) bekezdés szerinti időponttól számított 45. napon veszti érvényét.
(4) A műszerész az (1) bekezdés d)-g) pontjai szerinti eseményt, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles jelenteni az állami adóhatóságnak.
(4) A műszerész az (1) bekezdés d)-g) pontjai szerinti eseményt, annak bekövetkezésétől számított 5 napon belül köteles jelenteni az állami adóhatóságnak.
(5) A műszerész az (1) bekezdés a)-e) és i) pontja alapján érvénytelenné vált, valamint a megkerült igazolványt, a szerviz az (1) bekezdés h) pontja alapján érvénytelenné vált igazolványt felszólítás nélkül, 15 napon belül köteles leadni az állami adóhatóság valamelyik ügyfélszolgálatán.
(5) A műszerész az (1) bekezdés a)-e) és i) pontja alapján érvénytelenné vált, valamint a megkerült igazolványt, a szerviz az (1) bekezdés h) pontja alapján érvénytelenné vált igazolványt felszólítás nélkül, 5 napon belül köteles leadni az állami adóhatóság valamelyik ügyfélszolgálatán.
(6) A műszerészi igazolvány érvénytelenségének észlelése esetén - a 31. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - az állami adóhatóság végzéssel is kötelezheti a műszerészt, illetve a szervizt a műszerészi igazolvány leadására.
(7) Érvénytelenné vált műszerészi igazolvány újbóli kiállítására vonatkozóan a műszerészi igazolvány első alkalommal történő kiállítása iránti kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az Art. 176/E. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek való megfelelést igazoló hatósági bizonyítványt nem kell mellékelni, amennyiben az érvénytelenség oka az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatváltozás, és az új műszerészi igazolvány kiállítása iránti kérelmet a változás határidőben történt bejelentését követő 5 napon belül terjesztik elő.
(7) Érvénytelenné vált műszerészi igazolvány újbóli kiállítására vonatkozóan a műszerészi igazolvány első alkalommal történő kiállítása iránti kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az Art. 106. § (10) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek való megfelelést igazoló hatósági bizonyítványt nem kell mellékelni, amennyiben az érvénytelenség oka az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatváltozás, és az új műszerészi igazolvány kiállítása iránti kérelmet a változás határidőben történt bejelentését követő 5 napon belül terjesztik elő.
34/A. §   Az állami adóhatóság az Art. 176/C. § (2) bekezdése alapján vezetett nyilvántartásából hivatalból törli a műszerészt, illetve a műszerész által szervizelhető pénztárgéptípust, ha
a) az állami adóhatóság tudomására jut olyan hitelt érdemlő információ, hogy a műszerész az adott típus esetében nem a jogszabályoknak megfelelően látja el a pénztárgép szervizelését,
b) a forgalmazó, illetve az AEE gyártó jelzi, hogy a pénztárgép forgalmazó, illetve gyártó által meghatározott javítási protokollt a műszerész nem tartja be, vagy
c) megállapítást nyer, hogy a műszerész maga idézte elő a pénztárgép jogszerűtlen működését.
34/A. §   Az állami adóhatóság az Art. 106. § (18) bekezdése alapján vezetett nyilvántartásából hivatalból törli a műszerészt, illetve a műszerész által szervizelhető pénztárgéptípust, ha
a) az állami adóhatóság tudomására jut olyan hitelt érdemlő információ, hogy a műszerész az adott típus esetében nem a jogszabályoknak megfelelően látja el a pénztárgép szervizelését,
b) a forgalmazó, illetve az AEE gyártó jelzi, hogy a pénztárgép forgalmazó, illetve gyártó által meghatározott javítási protokollt a műszerész nem tartja be, vagy
c) megállapítást nyer, hogy a műszerész maga idézte elő a pénztárgép jogszerűtlen működését.

8. A plombanyomó

35. §   A műszerészi igazolványra vonatkozó rendelkezéseket - a 32. § és a 34. § (1) bekezdés a)-c) és i) pontja kivételével - a plombanyomóra is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a rendelkezés műszerészi igazolványt említ, azon plombanyomót kell érteni.
35. §
(1) A műszerészi igazolványra vonatkozó rendelkezéseket − a 32. § és a 34. § (1) bekezdés a)-c) és i) pontja, valamint (7) bekezdése kivételével − a plombanyomóra is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a rendelkezés műszerészi igazolványt említ, azon plombanyomót kell érteni.
(2) Ha a műszerész 30 napig nem rendelkezik érvényes műszerészi igazolvánnyal, illetve ez alatt az idő alatt új igazolvány kiállítása iránti kérelmet a szerviz nem nyújtott be, akkor a műszerész a plombanyomót legkésőbb a 30. nap lejártát követő munkanapon köteles leadni az állami adóhatóság bármelyik ügyfélszolgálatán.
36. §   A plombanyomó kiállítása és a műszerészi igazolvány kiállítása iránti kérelmek egy kérelemben is előterjeszthetőek.

9. A szervizelési tevékenység szabályai

37. §   A műszerész a szervizelési tevékenység megkezdését megelőzően erre történő külön felhívás nélkül is köteles műszerészi igazolványát és plombanyomóját az üzemeltető (képviselője, alkalmazottja, meghatalmazottja, üzemeltető részéről jelen lévő más személy) részére a szervizelési jogosultság ellenőrzésére alkalmas módon bemutatni.
38. §
(1) A műszerész a szervizelési tevékenység megkezdését megelőzően megvizsgálja, hogy a pénztárgép szabályosan le van-e plombálva, és ezt a pénztárgépnaplóba bejegyzettek hűen tükrözik-e.
(2) Ha a pénztárgép nincs szabályosan plombálva, a plombálást a pénztárgépnaplóba bejegyzettek nem tükrözik hűen, a pénztárgépnaplóba bejegyzett adatok valótlansága alaposan feltételezhető, a pénztárgépnapló nincs az üzemeltetési helyen, továbbá, ha a szervizelési tevékenység megkezdése előtt egyéb rendellenesség észlelhető, erről a műszerész a szervizelési tevékenység megkezdését megelőzően jegyzőkönyvet vesz fel.
(3) A műszerész a (2) bekezdésben foglaltakon túl a szervizelési tevékenység során észlelt illetéktelen vagy az e rendeletben, illetve a pénztárgép típusáról közzétetteknek meg nem felelő beavatkozásról, egyéb rendellenességről is köteles jegyzőkönyvet felvenni.
(3) A műszerész a (2) bekezdésben foglaltakon túl a szervizelési tevékenység során észlelt illetéktelen vagy az e rendeletben, illetve a pénztárgép típusáról közzétetteknek meg nem felelő beavatkozásról, az AEE bármilyen sérüléséről, illetéktelen felnyitási kísérletének észleléséről, egyéb rendellenességről is köteles jegyzőkönyvet felvenni.
(4) A műszerész köteles az elvégzett tevékenységet, valamint a szervizelési tevékenység előtti és utáni állapotot a pénztárgépnaplóban dokumentálni.
(5) Amennyiben a pénztárgépnaplót az üzemeltető nem tudja a műszerész rendelkezésére bocsátani, a szerviztevékenység nem kezdhető meg.
(6) A műszerész a szervizelési tevékenység befejezésekor köteles a pénztárgépet a rendelkezésére bocsátott plombanyomó képének olvasható lenyomatát tartalmazó plombával lezárni úgy, hogy a plomba feltörése nélkül a pénztárgépbe vitt adatok törlésére vagy módosítására ne legyen lehetőség (plombálás).
(7) A plomba sértetlenségéért és olvashatóságáért az üzemeltető a felelős.
(8) Nem számítógép alapú pénztárgép esetén a műszerész a pénztárgép programot a pénztárgép meghibásodása esetén sem cserélheti, erre kizárólag a forgalmazó jogosult.
(9) A (8) bekezdés szerinti esetben a pénztárgép program cseréje esetén a pénztárgépnek első műveletként el kell végeznie az AEE szoftver és a pénztárgép program aktualizálását a NAV szerverén keresztül.
(10) A (9) bekezdést nem kell alkalmazni azon pénztárgép tekintetében, amely vonatkozásában az adóalany a 3. § szerinti egyedi mentesítésben részesült.
39. §
(1) A szerviz az általa (műszerésze által) végzett szervizelési tevékenységről - kivéve az adóügyi ellenőrző egység cseréjével nem járó javítást - 5 napon belül, továbbá azokról az eseményekről, körülményekről, amelyekről e rendelet szerint jegyzőkönyvet kell felvennie 3 napon belül az erre rendszeresített nyomtatványon adatot szolgáltat az állami adóhatóság felé.
(1) A szerviz a műszerésze által végzett szervizelési tevékenységről, továbbá azokról az eseményekről, körülményekről, amelyekről e rendelet szerint jegyzőkönyvet kell felvennie, 3 munkanapon belül az erre rendszeresített nyomtatványon adatot szolgáltat az állami adóhatóság felé.
(2) A szerviz az általa felvett jegyzőkönyvek egy példányát az üzemeltető (képviselője, alkalmazottja, meghatalmazottja, üzemeltető részéről jelenlévő más személy) részére átadja. Az üzemeltető a jegyzőkönyveket 5 évig köteles megőrizni.
40. §
(1) A szerviz az e rendelet szerinti nyilvántartásokat és jegyzőkönyveket 5 évig köteles megőrizni.
(2) A szerviz megszűnését követően az e rendeletben előírt iratőrzési kötelezettségnek az (1) bekezdésben foglalt időpontig
a) a jogi személy jogutódja,
a) a jogi személy jogutódja vagy jogszabályban, határozatban erre kötelezett,
b) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén a külön jogszabályban előírt személy
b) a közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál a jogszabályban meghatározott személy
tesz eleget.
(3) Egyéni vállalkozó szerviz halála esetén az iratokat a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában az örökös köteles az állami adóhatósághoz továbbítani.
(4) Az iratőrzési kötelezettség az iratok eredeti példányára, eredeti példány hiányában külön jogszabályban előírt módon elektronikus úton előállított hiteles másolatára vonatkozik.

10. Javítás

41. §
(1) Az üzemeltető köteles a pénztárgép meghibásodását haladéktalanul bejegyezni a pénztárgépnaplóba.
(2) Amennyiben az üzemeltető a pénztárgép javítását, vagy a meghibásodott pénztárgép helyett más pénztárgép üzembe helyezését kéri valamely szerviztől (bejelentés), a javítást, illetve az üzembe helyezést vállaló szerviz a bejelentést haladéktalanul egyedi sorszámmal nyilvántartásba veszi és erről az üzemeltetőt a bejelentés egyedi sorszámának közlésével tájékoztatja.
(3) Az üzemeltető az (1) bekezdés szerinti bejegyzést haladéktalanul kiegészíti a bejelentés megnevezésével (javítás vagy üzembe helyezés) és időpontjával, továbbá a (2) bekezdés szerinti egyedi sorszámmal és közlésének időpontjával.
(4) A szerviz a bejelentéstől számított 5 napon belül köteles megkísérelni a pénztárgép megjavítását.
42. §
(1) Az üzemeltető kérésére a szerviz köteles a bejelentéstől számított 8 napon belül cserepénztárgépet biztosítani a javítás idejére.
(1) Az üzemeltető kérésére a forgalmazó köteles a bejelentéstől számított 8 napon belül cserepénztárgépet biztosítani a javítás idejére.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam
a) a megjavított pénztárgép visszaszolgáltatásáig,
b) a javíthatatlannak minősített pénztárgép visszaszolgáltatásától számított 8. napig,
c) az a) pont alá nem tartozó pénztárgép visszaszolgáltatása esetén a pénztárgép más szerviz általi azonnali megjavításáig vagy e más szerviz által az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával biztosítandó cserepénztárgép rendelkezésre bocsátásáig, de legfeljebb a pénztárgép visszaszolgáltatásától számított 15. napig
c) az a) pont alá nem tartozó pénztárgép visszaszolgáltatása esetén a pénztárgép más forgalmazó általi azonnali megjavításáig vagy e más forgalmazó által az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával biztosítandó cserepénztárgép rendelkezésre bocsátásáig, de legfeljebb a pénztárgép visszaszolgáltatásától számított 15. napig
(3) A szerviz köteles a cseregép adatait az erre a célra szolgáló külön lapon, valamint a pénztárgépnaplóban feltüntetni. A javítás befejezését követően a szerviznek mind a visszaadott cseregép (cserekészülék), mind a javított gép (készülék) bevételi adatait a pénztárgépnaplóba aláírásokkal igazoltan be kell írnia.
(3) A forgalmazó köteles a cserepénztárgép adatait az erre a célra szolgáló külön lapon, valamint a pénztárgépnaplóban feltüntetni. A javítás befejezését követően a forgalmazónak mind a visszaadott cserepénztárgép, mind a javított pénztárgép bevételi adatait a pénztárgépnaplóba aláírásokkal igazoltan be kell írnia.
(4) A cseregép üzembe helyezéséről, valamint annak visszaszolgáltatásáról a szerviz az erre rendszeresített nyomtatványon az üzembe helyezést, illetve a visszaszolgáltatást követő 5 munkanapon belül adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.
(4) Ha a forgalmazó a pénztárgép javításának idejére cserepénztárgépet biztosít, úgy a cserepénztárgépet az üzemeltető részére kell átszemélyesíteni. A cserepénztárgép forgalmazó részére történő visszaszolgáltatásával egyidejűleg a cserepénztárgépet a forgalmazó részére kell átszemélyesíteni.
(5) Javíthatatlan a pénztárgép, ha azt műszerész állapította meg, és erről a szerviz jegyzőkönyvet vett fel.
(6) A pénztárgépbe a javítás befejezését követő első tételként a kézi nyugtaadással és a cserepénztárgéppel bizonylatolt bevételt is be kell ütni külön megjelöléssel, vagy az erről utólag egy összegben készült gépi nyugtán történő feljegyzéssel, a bizonylat megőrzése mellett.
42/A. §
(1) A szerviz a pénztárgép javítási célú átvételéről, továbbá a javítás befejezését követően visszaadásáról adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére az átvételt, illetve a visszaadást követő 3 munkanapon belül.
(2) A pénztárgép forgalmazója a részére hibajavítás céljából átadott pénztárgépekről az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a NAV által meghatározott módon és formában adatot szolgáltat a NAV részére.
(2) A pénztárgép forgalmazója a részére hibajavítás céljából átadott pénztárgépekről a NAV által meghatározott módon és formában adatot szolgáltat a NAV részére.
42/B. §
(1) Az AEE burkolatának megbontásával járó javítást kizárólag az AEE gyártója végezhet a forgalmazási engedélyben megjelölt telephelyen.
(2) Az AEE (1) bekezdés céljából történő kiszerelését a műszerész kizárólag a pénztárgép forgalmazójának és az AEE gyártó kijelölt szervize képviselőjének jelenlétében végezheti el.
(3) Az AEE (2) bekezdés szerinti kiszereléséről, a javítás megkezdéséről, annak várható időtartamáról és helyszínéről (a továbbiakban együtt: javítási esemény) a forgalmazó és az AEE gyártó kijelölt szervize - a javítási esemény időpontját megelőző 5. munkanapig - elektronikus úton értesíti a NAV-ot. A NAV 3 munkanapon belül jelzi, ha a javítási esemény elvégezhető. A NAV képviselője a javítási eseményen jelen lehet.
(4) A javítási esemény valamennyi műveletéről - képfelvétel rögzítése mellett - jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv és a képfelvétel egy példányát a NAV részére a javítás befejezését követő 3 munkanapon belül elektronikus úton meg kell küldeni.
43. §   E fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell akkor is, ha a szervizelési tevékenységet a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében végzi.
50/A. §
(1) Az üzemeltetőnek az erre a célra rendszeresített elektronikus úton benyújtott kérelmére a NAV elektronikus úton díjmentesen átadja az AEE-n eltárolt és a NAV-hoz továbbított forgalmi adatokat gyűjtőnként és bizonylattípusonként az üzemeltető által megjelölt időszak tekintetében. Az állami adóhatóság az adatokat az üzemeltető által megjelölt időszak utolsó napjáig elvégzett utolsó, az adatszolgáltatás napjáig a NAV-hoz továbbított napi zárás adatainak figyelembevételével teljesíti.
(2) Egy adott időszak tekintetében csak egy alkalommal van lehetőség az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtására.
(3) Az üzemeltető saját adataira vonatkozó, (1) bekezdéstől eltérő adatigénylése esetén az üzemeltető köteles megtéríteni a NAV részére az adatigénylés teljesítésének önköltségi árát.
(4) A NAV az üzemeltető meghatalmazásából eljáró szerviz vagy forgalmazó részére ingyenesen biztosítja a pénztárgép igényelt naplófájljait, ha azokra a pénztárgép hibájának feltárásához vagy javításához van szükség.
50/B. §   A NAV blokkolja a pénztárgépet
a) a 22. § (5) bekezdése szerinti esetben, a forgalmazási engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő naptól,
a) a 22. § (5) bekezdése szerinti esetben, a forgalmazási engedély visszavonásáról szóló határozat véglegessé válását követő naptól,
b) amennyiben az Áfa tv. 178/A. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép üzemeltetője részére biztosított szolgáltatást szünetelteti vagy korlátozza, a szüneteltetés vagy a korlátozás kezdő napjától a szüneteltetés vagy a korlátozás megszüntetésének napjáig,
b) amennyiben az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép üzemeltetője részére biztosított szolgáltatást szünetelteti vagy korlátozza, a szüneteltetés vagy a korlátozás kezdő napjától a szüneteltetés vagy a korlátozás megszüntetésének napjáig,
c) amennyiben az Áfa tv. 178/A. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép üzemeltetője részére biztosított szolgáltatást megszünteti, a megszüntetés kezdő napjától,
c) amennyiben az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép üzemeltetője részére biztosított szolgáltatást megszünteti, a megszüntetés kezdő napjától,
d) a pénztárgép megsemmisülése, elvesztése, eltulajdonítása esetén az üzemeltető 53. § szerinti bejelentését követő naptól,
e) a pénztárgép használatának szüneteltetése esetén az üzemeltető 51. § (1) bekezdése szerinti bejelentése alapján a bejelentését követő naptól az üzemeltető 51. § (2) bekezdése szerinti bejelentésében megjelölt napig.

V. FEJEZET
A PÉNZTÁRGÉP ÜZEMELTETÉSÉNEK EGYES SZABÁLYAI

44. §
(1) Az adóalany új pénztárgép üzembe helyezését, illetve a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének cseréjét megelőzően köteles ezt a tényt az állami adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.
(1) Az adóalany új pénztárgép üzembe helyezését, üzembe helyezett pénztárgép átszemélyesítését, illetve a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének cseréjét megelőzően köteles ezt a tényt az állami adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésben meg kell jelölni az adóalany
a) nevét,
b) adószámát,
c) székhelyét,
d) a pénztárgép üzemeltetési helyét,
e) a pénztárgép üzemeltetési helye szerinti üzlet nevét, amennyiben van ilyen,
f) amennyiben a pénztárgép üzembe helyezésére pénztárgép cseréje okán kerül sor, a lecserélni tervezett pénztárgép AP számát,
g) az adóügyi ellenőrző egység cseréje esetén a lecserélni tervezett adóügyi ellenőrző egységben rögzített AP számot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésben meg kell jelölni
a) az adóalany nevét,
b) az adóalany adószámát,
c) az adóalany székhelyét,
d) a pénztárgép üzemeltetési helyét, illetve üzemeltetési módját,
e) a pénztárgép üzemeltetési helye szerinti üzlet nevét, amennyiben van ilyen, illetve az üzlet TEÁOR szerinti tevékenységét,
f) az üzemeltetés célját, amennyiben a pénztárgépet cserepénztárgépként vagy bérbeadási célból kívánják üzemeltetni.
(2a) A (2) bekezdés d) pontja szerinti üzemeltetési helyként, illetve üzemeltetési módként az üzemeltetőnek be kell jelentenie, hogy a pénztárgépet
a) állandó üzemeltetési hely esetén egy meghatározott pénzátvételi helyen,
b) változó telephely esetén több meghatározott pénzátvételi helyen,
c) mozgóboltban vagy mozgó szolgáltatóhelyen,
d) tartalék pénztárgépként
kívánja üzemeltetni.
(3) A bejelentés alapján az állami adóhatóság
a) a bejelentés elektronikus úton történt megküldése esetén a beérkezéstől számított 5 napon belül a bejelentő elektronikus tárhelyére,
b) a bejelentés postai úton történt megküldése esetén a beérkezéstől számított 8 napon belül postai úton megküldi az új pénztárgép üzembe helyezéséhez, illetve a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének cseréjéhez szükséges üzembe helyezési kódot.
b) a bejelentés postai úton történt megküldése esetén a beérkezéstől számított 8 napon belül postai úton megküldi a pénztárgép üzembe helyezéséhez, átszemélyesítéséhez, illetve a pénztárgép AEE-jének cseréjéhez szükséges üzembehelyezési kódot.
(4) Az adóalany köteles az üzembe helyezési kódról szóló, állami adóhatóság által megküldött értesítést - a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben kinyomtatott formában - a pénztárgép értékesítőjének, illetve az adóügyi ellenőrző egység cseréje esetén a cserét végző műszerész részére átadni.
(4) Az adóalany köteles az üzembehelyezési, illetve átszemélyesítési kódról szóló, állami adóhatóság által megküldött értesítést - a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben kinyomtatott formában - a pénztárgép értékesítőjének, átszemélyesítés esetén az átszemélyesítést végző, illetve az AEE cseréje esetén a cserét végző műszerész részére átadni.
(5) A pénztárgép értékesítője, illetve az adóügyi ellenőrző egység cseréjét végző műszerész rögzíti a pénztárgépben az AP számot, valamint az állami adóhatóság által az adóalany részére megküldött üzembe helyezési kódot.
(5) A pénztárgép értékesítője, illetve az átszemélyesítést vagy az AEE cseréjét végző műszerész rögzíti a pénztárgépben az AP számot, valamint az állami adóhatóság által az adóalany részére megküldött üzembehelyezési, illetve átszemélyesítési kódot.
(6) Az üzembe helyezési kód pénztárgépben történő rögzítését követően az adóügyi ellenőrző egység az 5. mellékletben meghatározottak szerint kapcsolatba lép a NAV szerverével. A NAV szervere az 5. melléklet szerinti válaszüzenettel
a) üzembe helyezi a pénztárgépet, illetve az új adóügyi ellenőrző egységet,
b) elutasítja az üzembe helyezést, amennyiben a rögzített üzembe helyezési kód érvénytelen, vagy az adott pénztárgép, illetve adóügyi ellenőrző egység üzembe helyezésére korábban már sor került, vagy egyéb, adategyezőségi hiba okán az üzembe helyezés nem végezhető el.
(6) Az üzembehelyezési, illetve az átszemélyesítési kód pénztárgépben történő rögzítését követően az AEE az 5. mellékletben meghatározottak szerint kapcsolatba lép a NAV szerverével. A NAV szervere az 5. melléklet szerinti válaszüzenettel
a) üzembe helyezi az AEE-t,
b) üzembe helyezett AEE esetén átszemélyesíti azt,
c) elutasítja az üzembe helyezést, illetve átszemélyesítést, amennyiben a rögzített üzembehelyezési vagy átszemélyesítési kód érvénytelen, vagy az adott pénztárgép, illetve AEE üzembe helyezésére korábban már sor került, vagy más, adategyezőségi hiba okán az üzembe helyezés, átszemélyesítés nem végezhető el.
(7) Érvénytelen az üzembe helyezési kód, amennyiben azt nem az állami adóhatóság adta ki, illetve amennyiben azt korábban más pénztárgép, illetve adóügyi ellenőrző egység üzembe helyezéséhez felhasználták.
(7) Érvénytelen az üzembehelyezési, illetve az átszemélyesítési kód, ha azt nem az állami adóhatóság adta ki, illetve ha azt korábban más pénztárgép, illetve AEE üzembe helyezéséhez, átszemélyesítéséhez felhasználták.
(8) A 3. melléklet GA) alcím 3. pontja szerinti kétvállalkozós pénztárgép esetén az (1) bekezdés szerinti bejelentésben a (2) bekezdés szerinti adatokat mindkét adóalany tekintetében meg kell adni. A bejelentőnek a bejelentéshez csatolnia kell a másik érintett adóalany bejelentés megtételére vonatkozó meghatalmazását.
(9) A bejelentésen megadott, a (2) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt adatok kizárólag az adóalany azonosítását szolgálják, a pénztárgép üzembe helyezése az állami adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal valósul meg.
(9) A bejelentésen megadott, a (2) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt adatok kizárólag az adóalany azonosítását szolgálják, a pénztárgép üzembe helyezése, átszemélyesítése az állami adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal valósul meg.
(10) A változó telephelyen, mozgóboltban vagy mozgó szolgáltató helyen működő pénztárgépként csak hordozható pénztárgép helyezhető üzembe, illetve már működő pénztárgép üzemeltetési módja csak hordozható pénztárgép esetén változtatható meg ezen módokra.
45. §
(1) Amennyiben az adóalany 44. § (2) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt adataiban változás következik be, a NAV szervere az 5. mellékletben meghatározottak szerint módosítja a pénztárgépben az adóalany nevére, adószámára, székhelyére vonatkozó adatot.
(2) A 44. § (2) bekezdés e) pontjában megjelölt adat pénztárgépben történő megváltoztatását az adóalany az 52. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint kérheti az állami adóhatóságtól.
(3) Az (1)-(2) bekezdéstől eltérően, a 3. § szerinti egyedi mentesítéssel érintett pénztárgép tekintetében az egyedi mentesítés időtartama alatt, illetve azon pénztárgép tekintetében, amely vonatkozásában az adóalany a 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint teljesíti az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét, a 44. § (2) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti adatokat a pénztárgépben a műszerész szervizelési tevékenység keretében módosítja.
(3) Az (1)-(2) bekezdéstől eltérően, a 3. § szerinti egyedi mentesítéssel érintett pénztárgép tekintetében az egyedi mentesítés időtartama alatt, a 44. § (2) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti adatokat a pénztárgépben a műszerész szervizelési tevékenység keretében módosítja.
46. §
(1) A pénztárgép üzemeltetője az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles az állami adóhatósághoz adatszolgáltatást teljesíteni, amennyiben az általa üzemeltetett pénztárgépet használatból kivonta, a használatból történő kivonást követő 5 napon belül.
(2) Használatból történő kivonásnak minősül, ha a pénztárgép üzemeltetője azzal a céllal fejezi be a pénztárgép használatát, hogy az adott pénztárgépet a továbbiakban nem kívánja üzemeltetni.
(3) Amennyiben a pénztárgép használatból való kivonásával egyidejűleg új pénztárgép üzembe helyezésére is sor kerül, az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a 44. § szerinti bejelentés útján kell teljesíteni.
(4) Nem áll fenn az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség a pénztárgép selejtezése, illetve eladása esetén.
47. §
(1) A pénztárgép adóügyi ellenőrző egységét az üzemeltetőnek az adómegállapításhoz való jog elévülési idejéig meg kell őriznie.
(1a) Ha a pénztárgép üzemeltetőjének személyében az AEE átszemélyesítésével változás következik be, az üzemeltetőt az (1) bekezdés szerinti megőrzési kötelezettség nem terheli. Az átszemélyesítést megelőzően az üzemeltetőnek gondoskodnia kell az AEE adatainak kiolvasásáról.
(2) A 3. melléklet GA) alcím 3. pontja szerinti kétvállalkozós pénztárgép esetén az adóügyi ellenőrző egységet az üzemanyag tulajdonosának kell megőriznie az adómegállapításhoz való jog elévülési idejéig.
48. §
(1) A pénztárgépek éves szervizes felülvizsgálata kötelező.
(1) A pénztárgépek éves felülvizsgálata kötelező.
(1a) Az éves felülvizsgálat
a) forgalmazói szoftver-felülvizsgálatból, valamint
b) szervizes helyszíni vizsgálatból
(1b) Az (1a) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálat a forgalmazó kötelezettsége, amelynek keretében elvégzi az általa forgalmazott pénztárgépek AEE szoftver jogszabályoknak való megfelelőségének vizsgálatát és szükség szerinti módosítását a módosítást szükségessé tevő jogszabályban meghatározottak szerint, mely tényről az AEE gyártó által kiállított egyedi azonosító számmal rendelkező igazolást köteles beszerezni, mely igazolást a szervizes helyszíni vizsgálat során a szerviz az adóalany részére átadni köteles. Ezt a tevékenységet kizárólag az adott típus szervizelésére jogosult műszerész végezheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot a pénztárgép üzembe helyezését, illetve legutóbbi éves szervizelését követő 1 éven belül kell elvégeztetnie az üzemeltetőnek.
(2) Az (1a) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálatot a pénztárgép üzembe helyezését, illetve legutóbbi éves szervizelését követő 1 éven belül kell elvégeztetnie az üzemeltetőnek.
(3) Az éves felülvizsgálat során a szerviz
a) ellenőrzi, hogy nem történt-e illegális beavatkozás a pénztárgépen,
b) szükség esetén kicseréli az adóügyi ellenőrző egység akkumulátorát.
b) ellenőrzi, hogy a pénztárgép működése, működési körülményei megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak,
c) szükség esetén kicseréli az AEE akkumulátorát.
(4) Az éves felülvizsgálatot a szerviznek a pénztárgépnaplóban dokumentálnia kell.
(4) Az (1a) bekezdés b) pontja szerinti éves felülvizsgálatot a szerviznek a pénztárgépnaplóban dokumentálnia kell.
49. §
(1) A pénztárgépen a napi nyitás és napi zárás végrehajtása kötelező.
(2) A napi nyitás végrehajtása során rögzíteni kell a nyitó készpénzállomány értékét.
(2) A napi nyitás végrehajtása során rögzíteni kell a nyitó pénzkészlet összegét és összetételét.
(3) A pénztárgépen minden nyitvatartási nap végén, folyamatos nyitva tartás mellett 24 óránként „Napi forgalmi jelentést”-t kell készíteni.
49/A. §
(1) A pénztárgéphez hozzárendelten pénztároló eszközt kell tartani.
(2) A pénztároló eszközben levő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint meg kell egyeznie a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével, kivéve, ha az eltérést az üzemeltető működési sajátosságai okozzák és az eltérés mértéke e működési sajátosságokhoz igazodik.
(3) A (2) bekezdés, valamint a 49. § (2) bekezdésének alkalmazásában a pénzmozgás, illetve a pénzkészlet összetétele a pénznek a 4. melléklet 6. pont 6.2. alpontja szerinti bejegyzésre előírt részletezettséggel történő megbontását jelenti.
(4) A 49-49/A. §-ok alkalmazásában pénznek kell tekinteni a készpénzt, a forgatható utalványt és a papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközt.
(5) A TEÁOR ’08.53.1 szerint Postai tevékenységet (egyetemes kötelezettséggel) folytató adóalany, a napi forgalmi jelentés készítés kivételével mentesül a 49. § és az e §-ban előírt kötelezettségek alól, amennyiben az adott pénzátvételi helyen egyidejűleg nyújt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdésében meghatározott készpénzátutalást, valamint a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatást és készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatást.
(6) Amennyiben az üzemeltető az (5) bekezdésben meghatározott pénzátvételi helyeken olyan tevékenységet is végez, melyhez kapcsolódó nyugtaadási kötelezettség kizárólag pénztárgéppel teljesíthető, akkor a pénztárgépben csak az e tevékenysége keretében végzett szolgáltatásnyújtáshoz, termékértékesítéshez kapcsolódó forgalmat köteles rögzíteni.
50. §   Az üzemeltető köteles biztosítani, hogy az adóügyi ellenőrzőegység és a NAV szervere közötti, e rendelet szerinti elektronikus hírközlő hálózat útján történő adatkapcsolatot az üzemeltető által befolyásolható külső körülmény ne zavarja, ne gátolja, illetve köteles az ilyen körülményt haladéktalanul megszüntetni.

11. Változás a pénztárgép használatában

51. §
(1) Az üzemeltető az erre rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak a pénztárgép használatának 30 napot meghaladó szüneteltetését, a szüneteltetés megkezdésétől számított 45 napon belül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően a pénztárgép csak azt követően használható újra, ha az üzemeltető az erre rendszeresített nyomtatványon bejelenti az állami adóhatóságnak a használat folytatását.
(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a tartalék pénztárgépként üzemeltetett pénztárgép tekintetében kizárólag a tartalék pénztárgép működésének szüneteltetését kell bejelenteni a szünetelés megkezdését követő 3 munkanapon belül.
51/A. §
(1) A pénztárgép üzemeltetője az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles az állami adóhatósághoz adatszolgáltatást teljesíteni, amennyiben azzal a céllal fejezi be a pénztárgép használatát, hogy az adott pénztárgépet a továbbiakban nem kívánja üzemeltetni (a továbbiakban: használatból kivonás). Az adatszolgáltatást a használatból kivonás tervezett időpontját megelőző 5. napig kell teljesíteni.
(2) A pénztárgép üzemeltetője köteles bejelenteni az állami adóhatóság részére az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, ha a pénztárgép használatának 44. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott célját meg kívánja változtatni, az adatszolgáltatásra okot adó körülmény bekövetkezését követő 5 napon belül.
51/B. §   Bérbeadás céljából üzembe helyezett pénztárgépek tekintetében, amennyiben a pénztárgép nincs bérlő részére átszemélyesítve, a pénztárgépet a bérbeadó részére kell átszemélyesíteni. Ezt csak az adott pénztárgéptípusra engedéllyel rendelkező műszerész végezheti el.
52. §
(1) A pénztárgép üzemeltetője köteles a pénztárgép üzemeltetési helyének megváltozását az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az üzemeltetési hely megváltoztatásának időpontját megelőző 5. napig az állami adóhatósághoz bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni az üzemeltetési hely megváltoztatásának tervezett időpontját.
(1) A pénztárgép üzemeltetője köteles a pénztárgép 44. § (2a) bekezdése szerint bejelentett adatának megváltozását az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adat megváltoztatásának időpontját megelőző 5. napig az állami adóhatósághoz bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni az adat megváltoztatásának tervezett időpontját.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a NAV szervere az 5. mellékletben meghatározottak szerint a bejelentésben megjelölt időponttal módosítja a pénztárgépben a pénztárgép üzemeltetési helyére vonatkozó adatot.
(3) Az (1)-(2) bekezdéstől eltérően, a 3. § szerinti egyedi mentesítéssel érintett pénztárgép tekintetében - amennyiben az adóalany a pénztárgép új üzemeltetési helye tekintetében is egyedi mentesítésben részesül - az egyedi mentesítés időtartama alatt, illetve azon pénztárgép tekintetében, amely vonatkozásában az adóalany a 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint teljesíti az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét, a pénztárgépben a műszerész szervizelési tevékenység keretében rögzíti az új üzemeltetési helyet.
(3) Az (1)-(2) bekezdéstől eltérően, a 3. § szerinti egyedi mentesítéssel érintett pénztárgép tekintetében - amennyiben az adóalany a pénztárgép új üzemeltetési helye tekintetében is egyedi mentesítésben részesül - az egyedi mentesítés időtartama alatt, a pénztárgépben a műszerész szervizelési tevékenység keretében rögzíti az új üzemeltetési helyet.
(4) A pénztárgép üzemeltetési helyének megváltoztatásakor az üzemeltetési hely megváltozásának időpontját és az üzemeltetési hely címét
a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemeltető,
b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben a műszerész
köteles a pénztárgépnaplóba bejegyezni.
53. §   Az üzemeltető köteles a pénztárgép megsemmisülését, elvesztését, eltulajdonítását annak észlelését követően haladéktalanul bejegyezni a pénztárgépnaplóba, és azt az észlelést követő 8 napon belül, az erre rendszeresített nyomtatványon bejelenteni az állami adóhatóságnak.
53. §   Az üzemeltető köteles a pénztárgép megsemmisülését, elvesztését, eltulajdonítását annak észlelését követően haladéktalanul bejegyezni a pénztárgépnaplóba, és azt az észlelést követő 5 napon belül, az erre rendszeresített nyomtatványon bejelenteni az állami adóhatóságnak.

12. A pénztárgépnapló

54. §
(1) A pénztárgépnapló a pénztárgéppel kapcsolatos események dokumentálására szolgál. A pénztárgépnaplót szigorú számadás alá kell vonni.
(2) A pénztárgép üzemeltetéséről és szervizeléséről pénztárgépnapló vezetése kötelező. Egy pénztárgépről egy pénztárgépnapló vezethető.
(3) A pénztárgépnaplóba bejegyzést az e rendeletben meghatározott esetekben az üzemeltető vagy - a (4) bekezdésben foglaltak szerint - a műszerész tehet.
(3) A pénztárgépnaplóba bejegyzést az e rendeletben meghatározott esetekben az üzemeltető, a (4) bekezdésben foglaltak szerint a műszerész vagy a forgalmazó tehet.
(4) A műszerész az üzemeltető (az üzemeltető részéről jelen lévő személy) aláírásával ismerteti el bejegyzését. Az aláírás megtagadása esetén a műszerész jegyzőkönyvet vesz fel, melyben meg kell jelölni az aláírás megtagadásának okát. Az aláírás megtagadásáról az üzemeltető az erre rendszeresített nyomtatványon, az aláírás megtagadásától számított 15 napon belül adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.
(4) A műszerész vagy a forgalmazó az üzemeltető (az üzemeltető részéről jelen lévő személy) aláírásával ismerteti el bejegyzését. Az aláírás megtagadása esetén a műszerész vagy a forgalmazó jegyzőkönyvet vesz fel, melyben meg kell jelölni az aláírás megtagadásának okát. Az aláírás megtagadásáról az üzemeltető az erre rendszeresített nyomtatványon, az aláírás megtagadásától számított 5 napon belül adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.
(5) Az üzemeltető köteles a pénztárgépnaplót az üzemeltetési helyen tartani.
(6) A pénztárgépnaplót a pénztárgép selejtezését vagy értékesítését követően szervizzel le kell záratni.
(7) Az üzemeltető köteles a pénztárgépnaplót a lezárásától számított nyolc évig megőrizni.
(8) Ha a pénztárgépnapló elveszett, megsemmisült, az üzemeltető köteles a szervizt haladéktalanul értesíteni. A bejelentésről a szerviz jegyzőkönyvet vesz fel. Új pénztárgépnaplóba csak a pénztárgép beszerzésére vonatkozó bizonylat bemutatása után jegyezhet be adatot a műszerész.
(8) Ha a pénztárgépnapló elveszett, megsemmisült, az üzemeltető köteles erről a szervizt haladéktalanul értesíteni. A bejelentésről a szerviz jegyzőkönyvet vesz fel. Új pénztárgépnaplóba csak a pénztárgép beszerzésére vonatkozó bizonylat bemutatása után jegyezhet be adatot a műszerész.

13. A pénztárgép selejtezése

55. §
(1) Selejtezni kell a pénztárgépet, ha
a) javíthatatlan,
b) megsemmisült, elveszett,
c) eltulajdonították.
(1) Ha a pénztárgép javíthatatlan, akkor a forgalmazónak és az AEE gyártó magyarországi szervizének ezt a tényt jegyzőkönyvbe kell foglalnia, és a felvett jegyzőkönyv alapján a pénztárgépet az üzemeltetőnek selejteznie kell a jegyzőkönyv átvételétől számított 30 napon belül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti selejtezést
a) javíthatatlan pénztárgép esetén a szerviz által felvett jegyzőkönyv alapján, a jegyzőkönyv átvételétől,
b) megsemmisült, elveszett pénztárgép esetén a megsemmisülés, elvesztés 53. § szerinti bejelentése alapján, a bejelentéstől,
c) eltulajdonított pénztárgép esetén az eltulajdonítás miatt indult szabálysértési eljárást vagy büntetőeljárást lezáró jogerős döntés alapján, a döntés jogerőre emelkedésétől
számított 30 napon belül kell elvégezni.
(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben a pénztárgép selejtezhető.
(3) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben a pénztárgép selejtezhető. A selejtezésről a szerviz jegyzőkönyvet vesz fel, és a selejtezésről, valamint a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének kiszereléséről az állami adóhatóság részére az erre rendszeresített nyomtatványon adatot szolgáltat.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti selejtezésről a szerviz jegyzőkönyvet vesz fel. A selejtezés során az AEE-t a szervizzel ki kell szereltetni. A kiszerelt AEE más pénztárgépbe nem szerelhető be. Az ilyen kiszerelt AEE-t nem lehet átszemélyesíteni.
(4) A pénztárgép selejtezésekor az adóügyi ellenőrző egységet a szervizzel ki kell szereltetni. A kiszerelt adóügyi ellenőrző egység más pénztárgépbe nem szerelhető be.

14. Adóügyi ellenőrző egység cseréje és az adóügyi ellenőrző egységre vonatkozó egyéb szabályok

56. §
(1) Amennyiben a pénztárgép adóügyi ellenőrző egysége megtelik, meghibásodik, vagy a pénztárgép üzemeltetőjének személyében változás következik be, az adóügyi ellenőrző egységet cserélni kell.
(1) Amennyiben a pénztárgép adóügyi ellenőrző egysége megtelik, meghibásodik, az adóügyi ellenőrző egységet cserélni kell.
(2) Tilos a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének cseréje, ha a pénztárgép forgalmazási engedélyét a 22. § a)-d) pontjaiban foglaltak miatt vonták vissza.
57. §
(1) A pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének cseréje esetén kizárólag a forgalmazó által biztosított, adott pénztárgéptípushoz engedélyezett adóügyi ellenőrző egység építhető be a pénztárgépbe.
(2) A pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének cseréje esetén új AP-számot kell programozni az új adóügyi ellenőrző egységbe.

VI. FEJEZET
VEGYES RENDELKEZÉSEK

58. §   Az e rendeletben foglaltakat az Áfa tv. 168. § (3) bekezdése szerinti számlára nem kell alkalmazni.
59. §
(1) A IV. fejezet 9. és 10. alcímében, továbbá az V. fejezetben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget kétvállalkozós üzemanyagkút rendszer esetén adóalanyonként külön-külön kell teljesíteni.
(2) A IV. fejezet 9. és 10. alcímében, továbbá az V. fejezetben előírt adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséget az Art. 175. § (9) bekezdése alapján elektronikus bevallásra kötelezettek elektronikusan teljesítik.
(2) A IV. fejezet 9. és 10. alcímében, továbbá az V. fejezetben előírt adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséget az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) alapján elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek elektronikusan teljesítik.

15. Az AP szám

60. §   A forgalmazó a pénztárgép értékesítésekor köteles az adóügyi ellenőrző egységben rögzíteni az AP számot.
61. §
(1) Az AP szám az adóügyi ellenőrző egység és egyben a pénztárgép egyedi azonosító száma.
(2) Az AP szám 9 karakterből álló azonosító, amelynek
a) az 1. karaktere „A”-val induló, a forgalmazási engedélyben meghatározott, alfabetikus sorrendben folyamatosan növekvő betű,
b) 2-4. karaktere „001”-gyel induló, a forgalmazási engedélyben meghatározott, folyamatosan 1-gyel növekvő sorszám,
c) az 5-9. karaktere a forgalmazó által meghatározott, „00001”-gyel kezdődő, folyamatosan 1-gyel növekvő sorszám.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott karakter alfabetikus sorrendben akkor változik, ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott 2-4. karakter a 999-et meghaladta.
(4) A (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott 1-4. karakter a forgalmazási engedély száma.
(5) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott karakterként a latin abc nagy betűi használhatók, a „T” betű kivételével.
(5) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott karakterként a latin abc nagy betűi használhatók, az „Y” és „Z” betű kivételével.
61/A. §
(1) A forgalmazói tesztelés céljából üzembe állított pénztárgépe tekintetében az AP számot a forgalmazó kérésére az állami adóhatóság adja. Az AP szám meghatározásakor a 61. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott karakterként „Y” és „Z” betű használható. Az így rendszerbe állított pénztárgép kizárólag tesztelési célra használható.
(2) A pénztárgép forgalmazója az (1) bekezdés szerinti pénztárgép rendszerbe állításáról, üzemeltetési helyéről és üzemeltetésének megszüntetéséről elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére az adatszolgáltatásra okot adó körülmény bekövetkezését követő 5 napon belül.
61/B. §   Ha a forgalmazó által adott engedélyszámon értékesített AEE-k száma meghaladja a 99 ezret, a jelen alcímben foglaltak biztosítása érdekében a forgalmazó kérelmére az engedélyező hatóság az adott pénztárgéptípusra díjmentesen új engedélyszámot állapít meg.
61/B. §   Ha a forgalmazó által adott engedélyszámon értékesített AEE-k száma meghaladja a 99 ezret, a jelen alcímben foglaltak biztosítása érdekében a forgalmazó kérelmére a Kormányhivatal az adott pénztárgéptípusra díjmentesen új engedélyszámot állapít meg.

16. Ellenőrzés

62. §
(1) A pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket az állami adóhatóság az Art. egyes adókötelezettségek ellenőrzésére, illetve adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésre vonatkozó szabályainak, a hatósági eljárást az Art. hatósági eljárásra vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával folytatja le azzal, hogy az ellenőrzött adóalanyon az ellenőrzött forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt, egyéb személyt, adókötelezettségen a pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettséget kell érteni.
(1) A pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket az állami adó- és vámhatóság az Art. egyes adókötelezettségek ellenőrzésére, illetve adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésre vonatkozó szabályainak, a hatósági eljárást az Art. hatósági eljárásra vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával folytatja le azzal, hogy az ellenőrzött adóalanyon az ellenőrzött forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt, egyéb személyt, adókötelezettségen a pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettséget kell érteni.
(1) Az állami adó- és vámhatóság a pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket az Air. és az adóigazgatási eljárás részletes szabályairól szóló Korm. rendelet szerinti jogkövetési vizsgálat szabályainak, a hatósági eljárást pedig az Air. hatósági eljárásra vonatkozó szabályainak alkalmazásával folytatja le azzal, hogy az ellenőrzött adóalanyon az ellenőrzött forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt, egyéb személyt, adókötelezettségen a pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettséget kell érteni.
(2) Az Art. 176/F. § szerinti ellenőrző vizsgálatot a Hatóság a bevont pénztárgép átvételétől számított 10 napon belül elvégzi.
(2) Az Art. 176/F. § szerinti ellenőrző vizsgálatot Kormányhivatal a bevont pénztárgép átvételétől számított 10 napon belül elvégzi.
(2) Az Art. 106. § (15) bekezdése szerinti ellenőrző vizsgálatot Kormányhivatal a bevont pénztárgép átvételétől számított 10 napon belül elvégzi.
(3) A Hatóság az ellenőrző vizsgálat eredményéről határozatot hoz, amelyet azzal a személlyel (szervezettel) közöl, akitől (amelytől) a pénztárgépet bevonták. A Hatóság a határozatról elektronikus úton tájékoztatja az állami adóhatóságot.
(3) A Kormányhivatal az ellenőrző vizsgálat eredményéről határozatot hoz, amelyet azzal a személlyel (szervezettel) közöl, akitől (amelytől) a pénztárgépet bevonták. A Hatóság a határozatról elektronikus úton tájékoztatja az állami adóhatóságot.
(4) Amennyiben a Hatóság az ellenőrző vizsgálat eredményeként megállapítja, hogy a bevont pénztárgép e rendeletben meghatározott követelményeknek nem felel meg, de a hiba, hiányosság kiküszöbölhető, úgy a pénztárgép visszaadásával egyidejűleg határidő tűzésével felhívja a forgalmazót vagy azt, akitől a pénztárgépet bevonták a hiba kijavítására. A kötelezett a hiba előírt határidőben történő kijavítását a Hatóság előtt igazolni köteles.
(4) Amennyiben a Kormányhivatal az ellenőrző vizsgálat eredményeként megállapítja, hogy a bevont pénztárgép e rendeletben meghatározott követelményeknek nem felel meg, de a hiba, hiányosság kiküszöbölhető, úgy a pénztárgép visszaadásával egyidejűleg határidő tűzésével felhívja a forgalmazót vagy azt, akitől a pénztárgépet bevonták a hiba kijavítására. A kötelezett a hiba előírt határidőben történő kijavítását a Hatóság előtt igazolni köteles.
63. §   Az Art. 176/F. § (4) bekezdése szerinti esetben az állami adóhatóság a pénztárgép bevonásáig a pénztárgépet - az 5. melléklet 9. pontjában foglaltak szerint - blokkolhatja. A pénztárgép blokkolt állapotba helyezése a pénztárgép bevonásának idejébe beleszámít.
63. §   Az Art. 176/F. § (4) bekezdése szerinti esetben az állami adó- és vámhatóság a pénztárgép bevonásáig a pénztárgépet - az 5. melléklet 9. pontjában foglaltak szerint - blokkolhatja. A pénztárgép blokkolt állapotba helyezése a pénztárgép bevonásának idejébe beleszámít.
63. §   Az Art. 106. § (16) bekezdése szerinti esetben az állami adó- és vámhatóság a pénztárgép bevonásáig a pénztárgépet - az 5. melléklet 9. pontjában foglaltak szerint - blokkolhatja. A pénztárgép blokkolt állapotba helyezése a pénztárgép bevonásának idejébe beleszámít.

17. A pénztárgép engedélyeztetésével összefüggő díjfizetés részletszabályai

64. §
(1) A pénztárgép forgalmazásának engedélyezéséért és a forgalmazási engedély módosításáért, kiterjesztéséért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékét a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az igazgatási-szolgáltatási díjat az MKEH 10032000-00282448-00000000 számú fizetési számlájára átutalással vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetés útján kell befizetni. A közlemény rovatban az alábbiakat kell szerepeltetni:
a) forgalmazás engedélyezésért fizetendő díj esetében a forgalmazó neve, adószáma,
b) forgalmazási engedély módosításáért fizetendő díj esetében:
ba) forgalmazó neve, adószáma,
bb) eredeti engedély száma,
bc) módosítás sorszáma.
(2) Az igazgatási-szolgáltatási díjat a Kormányhivatal 10023002-00309653-00000000 számú fizetési számlájára átutalással vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetés útján kell befizetni. A közlemény rovatban az alábbiakat kell szerepeltetni:
a) forgalmazás engedélyezésért fizetendő díj esetében a forgalmazó neve, adószáma,
b) forgalmazási engedély módosításáért fizetendő díj esetében:
ba) forgalmazó neve, adószáma,
bb) eredeti engedély száma,
bc) módosítás sorszáma.
(3) A díj megfizetése a kérelem benyújtásával egyidejűleg esedékes. Az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését a fizetési számlára történő készpénzbefizetést igazoló szelvényrész másolatával, átutalási megbízás esetén a hitelintézet által kiállított, az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító igazolás (bankkivonat) másolatával kell igazolni a forgalmazási engedély iránti kérelem benyújtásakor.
(4) A Hatóság döntése ellen benyújtott fellebbezés díja a 2. mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj 50%-a, amelyet a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg kell a (2) bekezdésben meghatározott módon befizetni.
65. §   Az igazgatási szolgáltatási díj kezelésére, elszámolására, nyilvántartására, valamint - a 66. §-ban szabályozott esetek kivételével - visszatérítésére az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabályi előírásokat kell alkalmazni.
66. §
(1) Ha a forgalmazási engedély megadására, módosítására, vagy kiterjesztésére irányuló kérelmet a forgalmazó visszavonja és a típusvizsgálat a kérelem visszavonása előtt elvégzésre került, a megfizetett igazgatási-szolgáltatási díj nem jár vissza.
(2) Az igazgatási-szolgáltatási díj nem jár vissza akkor sem, ha az engedélyező hatóság a forgalmazás engedélyezése iránti, a módosítás iránti, vagy a kiterjesztés iránti kérelmet elutasítja.
(2) Az igazgatási-szolgáltatási díj nem jár vissza akkor sem, ha a Kormányhivatal a forgalmazás engedélyezése iránti, a módosítás iránti, vagy a kiterjesztés iránti kérelmet elutasítja.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott kérelem visszavonásáig a típusvizsgálatra nem került sor, a megfizetett igazgatási-szolgáltatási díj visszatérítéséről az engedélyező hatóság gondoskodik.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott kérelem visszavonásáig a típusvizsgálatra nem került sor, a megfizetett igazgatási-szolgáltatási díj visszatérítéséről a Kormányhivatal gondoskodik.
(4) A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat a forgalmazónak teljes mértékben vissza kell téríteni, ha a Hatóság által hozott határozat a forgalmazó hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A díj visszatérítését hivatalból a jogorvoslati eljárás során hozott határozatban kell elrendelni.

18. Értelmező rendelkezések

67. §   E rendelet alkalmazásában:
1. adóév: az Art.-ban meghatározott adóév,
2. adóügyi bizonylat: nyugta, egyszerűsített számla, napi forgalmi jelentés, időszakos forgalmi jelentés, nyugta vagy egyszerűsített számla sztornó bizonylata, nyugta vagy egyszerűsített számla visszáru bizonylata, göngyölegjegy,
3. adóügyi nap: a napi nyitás és napi zárás parancs végrehajtása között eltelt idő,
4. adóügyi ellenőrző egység: a pénztárgép azon önállóan elkülöníthető zárt, elektronikus adattároló és mobil adatkommunikációs egysége, mely az Áfa tv.-ben és e rendeletben foglalt előírások szerint meghatározott adattartalmú adóügyi bizonylatokat, valamint annak elválaszthatatlan részét képező elektronikus nyilvántartásokat tartalmazza, továbbá biztosítja és ellátja a pénztárgép és a NAV közötti titkosított adatkommunikációt,
5. adóügyi ellenőrző egység szoftver: az adóügyi ellenőrző egység e rendeletben foglalt funkcióit biztosító, abban működő szoftver,
6. áfa tábla: az áfa jel és a hozzátartozó érték egymáshoz rendelése,
7. bizonylat: adóügyi és nem adóügyi bizonylat,
8. blokkolt állapot: olyan állapot, amelyben a pénztárgép üzemszerű használatra nem alkalmas,
9. elektronikus napló: a pénztárgépek lehetséges szolgáltatása, ami biztonságos műszaki megoldással védett tárterület és lenyomatképző eljárás együttes alkalmazásával biztosítja, hogy a kiadott bizonylatok adattartalma a kiadás után manipulálhatatlan módon kerüljön eltárolásra, illetve a kiadott bizonylatok ellenőrzés céljából hozzáférhetőek legyenek,
10. ellenőrző kód: a pénztárgépen kibocsátott bizonylatok és a pénztárgépen bekövetkező események rögzítésekor az adóügyi ellenőrző egység által, az SHA-256 algoritmussal, az adott bejegyzésből, az előző bejegyzésre képzett ellenőrző kódból, valamint az előzőleg lezárt szöveges állomány utolsó ellenőrző kódjából képzett 64 karakter hosszú, hexadecimális számként értelmezhető kód, ami alkalmas a rögzített adattartalom sértetlenségének igazolására,
11. gyakorló üzemmód: a pénztárgép olyan, nem kötelezően beépített üzemmódja, mely az új felhasználók oktatását szolgálja. Ennek során a pénztárgép adóügyi bizonylatot vagy az üzletmenet szempontjából releváns adatokat tartalmazó dokumentumot nem bocsát ki,
12. inicializálás: az eszköz működéséhez szükséges előkészítő műveletek meghatározott sorozata,
13. kriptográfiai modul: olyan mikrokontroller, amely a digitális aláírás képzéséhez szükséges feladatokat végzi el,
14. nem adóügyi bizonylat: olyan tranzakciókról készített bizonylat, amely a napi zárás összesítőit nem változtatja meg,
15. pénzátvételi hely: minden olyan hely, ahol az adóalany nyugtaadási kötelezettségével járó fizetés történik,
16. stilizált AP jel: az adóügyi bizonylatok záró sorának kezdő szimbóluma,
17. szekvenciális kiíratás: az adatok tárolási sorrendje szerinti kiíratás,
18. szervizelési tevékenység: a pénztárgép üzembe helyezése, javítása, éves felülvizsgálata, programozása, az adóügyi ellenőrző egység cseréje, továbbá minden olyan művelet elvégzése, amely szabályosan plombált pénztárgépnél, a plomba megbontását igényli,
19. túlcsordulás: olyan esemény, amelynek során egy művelet eredménye nem ábrázolható a számára definiált változóban,
20. „újsor” karakter: a 10-es kódú karakter,
21. üzemanyagkártya: üzemanyag vásárlást lehetővé tévő kártya, amely használatával megvalósult vásárlás ellenértékének kifizetése utólag, banki átutalással történik meg,
22. üzembe helyezés: a végfelhasználó számára szánt pénztárgép első, továbbá az üzemeltető személyének megváltozását követő rendeltetésszerű használatának megkezdése,
23. üzemeltetési hely: az a pénzátvételi hely, ahol az üzemeltető a pénztárgépet használja,
24. üzlet: a kereskedelemről szóló törvény szerinti üzlet.
67. §   E rendelet alkalmazásában:
1. adóév: az Art.-ban meghatározott adóév,
2. adóügyi bizonylat: nyugta, egyszerűsített számla, napi forgalmi jelentés, időszakos forgalmi jelentés, nyugta vagy egyszerűsített számla sztornó bizonylata, nyugta vagy egyszerűsített számla visszáru bizonylata, göngyölegjegy, továbbá a napnyitás és a pénzmozgás bizonylat,
3. adóügyi nap: a napi nyitás és napi zárás parancs végrehajtása között eltelt idő,
4. adóügyi ellenőrző egység: a pénztárgép azon önállóan elkülöníthető zárt, elektronikus adattároló és mobil adatkommunikációs egysége, mely az Áfa tv.-ben és e rendeletben foglalt előírások szerint meghatározott adattartalmú adóügyi bizonylatokat, valamint annak elválaszthatatlan részét képező elektronikus nyilvántartásokat tartalmazza, továbbá biztosítja és ellátja a pénztárgép és a NAV közötti titkosított adatkommunikációt,
5. adóügyi ellenőrző egység szoftver: az adóügyi ellenőrző egység e rendeletben foglalt funkcióit biztosító, abban működő szoftver,
5a. AEE gyártó: az a szervezet, amely a pénztárgépbe épített AEE adóügyi információkat (naplóállományokat) tároló és azokat a NAV szerverének továbbító részegységet gyártja; a nem Magyarországon gyártott AEE-k esetén a gyártó magyarországi, jogi személyiséggel rendelkező képviselete minősül AEE gyártónak; képviselettel nem rendelkező gyártó közjegyző által hitelesített meghatalmazással a pénztárgép forgalmazóját jelölheti ki képviseletre,
6. áfa tábla: az áfa jel és a hozzátartozó érték egymáshoz rendelése,
6a. átszemélyesítés: üzembe helyezett pénztárgép más üzemeltetőhöz rendelése,
7. bizonylat: adóügyi és nem adóügyi bizonylat,
8. blokkolt állapot: olyan állapot, amelyben a pénztárgép üzemszerű használatra nem alkalmas,
8a. cserepénztárgép: a cserepénztárgépként üzembe helyezett pénztárgép, amelyet nyugtaadási kötelezettség teljesítésére kizárólag a meghibásodott pénztárgép üzemeltetője használ, kizárólag a javítás ideje alatt,
8b. egyes speciális értékesítések bizonylata: azon ügyletekről kiállított nem adóügyi bizonylat, amelyek tekintetében az üzemeltetőt számlakibocsátási kötelezettség terheli,

9. elektronikus napló: a pénztárgépek lehetséges szolgáltatása, ami biztonságos műszaki megoldással védett tárterület és lenyomatképző eljárás együttes alkalmazásával biztosítja, hogy a kiadott bizonylatok adattartalma a kiadás után manipulálhatatlan módon kerüljön eltárolásra, illetve a kiadott bizonylatok ellenőrzés céljából hozzáférhetőek legyenek,
10. ellenőrző kód: a pénztárgépen kibocsátott bizonylatok és a pénztárgépen bekövetkező események rögzítésekor az adóügyi ellenőrző egység által, az SHA-256 algoritmussal, az adott bejegyzésből, az előző bejegyzésre képzett ellenőrző kódból, valamint az előzőleg lezárt szöveges állomány utolsó ellenőrző kódjából képzett 64 karakter hosszú, hexadecimális számként értelmezhető kód, ami alkalmas a rögzített adattartalom sértetlenségének igazolására,
11. gyakorló üzemmód: a pénztárgép olyan, nem kötelezően beépített üzemmódja, mely az új felhasználók oktatását szolgálja. Ennek során a pénztárgép adóügyi bizonylatot vagy az üzletmenet szempontjából releváns adatokat tartalmazó dokumentumot nem bocsát ki,
12. inicializálás: az eszköz működéséhez szükséges előkészítő műveletek meghatározott sorozata,
13. kriptográfiai modul: olyan mikrokontroller, amely a digitális aláírás képzéséhez szükséges feladatokat végzi el,
13a. mozgóbolt: a kereskedelemről szóló törvény szerinti mozgóbolt,
13b. NAV szerver: az online pénztárgépekkel kommunikáló, a NAV által üzemeltetett informatikai rendszer,

14. nem adóügyi bizonylat: olyan tranzakciókról készített bizonylat, amely a napi zárás összesítőit nem változtatja meg, ide nem értve a napnyitás és a pénzmozgás bizonylatot,
15. pénzátvételi hely: minden olyan hely, ahol az adóalany nyugtaadási kötelezettségével járó fizetés történik,
15a. pénztárgép: azon hardverelemek és szoftverek összessége, amelyek az ezen rendeletben megkövetelt vagy engedélyezett funkcionalitást biztosítják,
15b. pénztárgép program: a pénztárgépben működő azon szoftverelemek összessége, melyek az AEE kiszolgálását, a pénztárgép működtetésének biztosítását, valamint a bizonylatok összeállítását ellátja, továbbá a külső számítógépes kapcsolat esetén az azzal való kommunikációban részt vesz,

16. stilizált AP jel: az adóügyi bizonylatok záró sorának kezdő szimbóluma,
16a. számítógép alapú pénztárgép: olyan pénztárgép, amely egy blokknyomtató, az abba épített AEE, illetve egy számítógép és az arra telepített pénztárgép alkalmazás elválaszthatatlan egységeként teljesíti a pénztárgépekre vonatkozó, e rendeletben foglalt követelményeket,
18. szervizelési tevékenység: a pénztárgép üzembe helyezése, javítása, éves felülvizsgálata, programozása, az adóügyi ellenőrző egység cseréje, továbbá minden olyan művelet elvégzése, amely szabályosan plombált pénztárgépnél, a plomba megbontását igényli, ide nem értve az AEE megbontásával járó javítást,
18a. szolgáltatóhely: szolgáltatási tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség vagy terület, ahol szolgáltatási tevékenységet folytatnak, ideértve a szolgáltatási tevékenység folytatására kialakított járművet, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszközt, illetve amennyiben a szolgáltatás jellege nem igényel külön helyiséget, akkor a pénzátvétel helye,
18b. tartalék pénztárgép: az üzemeltető nevére üzembe helyezett, de csak más, nem tartalék pénztárgépének meghibásodása esetén vagy egyéb rendkívüli esetben működtetett pénztárgép.

19. túlcsordulás: olyan esemény, amelynek során egy művelet eredménye nem ábrázolható a számára definiált változóban,
20. „újsor” karakter: a 10-es kódú karakter,
21. üzemanyagkártya: üzemanyag vásárlást lehetővé tévő kártya, amely használatával megvalósult vásárlás ellenértékének kifizetése utólag, banki átutalással történik meg,
22. üzembe helyezés: a végfelhasználó számára szánt pénztárgép első, továbbá az üzemeltető személyének megváltozását követő rendeltetésszerű használatának megkezdése,
23. üzemeltetési hely: az a pénzátvételi hely, ahol az üzemeltető a pénztárgépet használja,
24. üzlet: a kereskedelemről szóló törvény szerinti üzlet.

VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. Hatályba léptető rendelkezések

68. §
(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. melléklet C) alcím 1. pont f) alpontja 2018. január 1-jén lép hatályba.

20. Átmeneti rendelkezések

69. §
(1) A 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett, de az e rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő pénztárgépek - a 70-73. §-ban foglalt kivétellel - 2013. augusztus 31-ig üzemeltethetők.
(1) A 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett, de az e rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő pénztárgépek - az (1a) bekezdésben és a 73. §-ban foglalt kivétellel - 2014. augusztus 31-ét követően nem üzemeltethetőek.
(1a) Az üzemeltető 2014. december 31-ig jogosult a 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett, de az e rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő pénztárgép üzemeltetésére, ha
a) az üzembe helyezett, e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelő pénztárgép meghibásodik,
b) a szerviz nem tud cserepénztárgépet biztosítani, amely tényt a szerviz - akár a 42. § (1) bekezdése szerinti 8 napos határidő lejártát megelőzően - a pénztárgépnaplóban rögzíti,
c) nincs más olyan pénzátvételi hely, ahol a fizetések lebonyolítása aránytalan nehézség nélkül megoldható lenne,
d) a 41. § (1) és (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének az üzemeltető eleget tesz, és
e) a műszerész a pénztárgép javítási célú elszállítását a pénztárgépnaplóba bejegyzi.
(1b) A pénztárgépbe a javítás befejezését követő első tételként az (1a) bekezdés alapján bizonylatolt bevételt is be kell ütni külön megjelöléssel vagy az (1a) bekezdés alapján bizonylatolt bevételről utólag egy összegben készült gépi nyugtán történő feljegyzéssel. Az (1a) bekezdés alapján bizonylatolt bevételről utólag kiállított bizonylatot az üzemeltetőnek meg kell őriznie.
(1c) Ha az üzemeltető részére az e rendeletben fogalt előírásoknak megfelelő pénztárgép üzembe helyezésre került, az üzemeltető az üzlet eladóteréből köteles eltávolítani az e rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő pénztárgépet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pénztárgépek szervizelésére, üzemeltetésére, a pénztárgép adataira vonatkozó adatszolgáltatásra - ideértve az adómemória kiíratására vonatkozó kötelezettséget is - a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 2013. február 15-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett, de az e rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő, elektronikus naplóval rendelkező pénztárgép szervizelésére, üzemeltetésére e rendeletet kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 48. § szerinti éves felülvizsgálat nem kötelező.
(2a) A pénztárgép üzemeltetője köteles az (1) bekezdés szerinti pénztárgép adómemóriáját a 2013. január 1-je és a pénztárgép használatból történő kivonása közötti időszak vonatkozásában - a használatból történő kivonást követő két hónapon belül - kiíratni, és azt az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni.
(3) A NAV előtt 2013. március 19-én folyamatban lévő, a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 2. § (1) bekezdése, 4. § (7) bekezdése és 5. § (3) bekezdése szerinti eljárásokat a NAV 2013. március 20-ával megszünteti. 2013. március 19-ét követően az e rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő pénztárgépek tekintetében forgalmazási engedély módosítása, kiterjesztése, illetve adómemória csere iránti kérelem nem terjeszthető elő. Az e rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő pénztárgépek adómemóriája külön engedély nélkül cserélhető.
(4) A NAV által 2013. március 19-ig kiadott szervizengedélyek, műszerészi igazolványok és plombanyomók 2013. április 30-án érvényüket vesztik.
70. §   Az az 1. § (1) bekezdése alapján pénztárgéphasználatra kötelezett adóalany, aki 2013. szeptember 3-át megelőzően a 44. § (1) bekezdése szerinti bejelentést az állami adóhatósághoz megtette, jogosult az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelő pénztárgép üzembe helyezéséig a 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett, de az e rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő pénztárgépet üzemeltetni azzal, hogy 2013. október 1-jétől az üzemeltetés további feltétele, hogy az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelő pénztárgép beszerzésére vonatkozó szerződéssel vagy a pénztárgép forgalmazója által visszaigazolt megrendeléssel rendelkezzen.
71. §
(1) A 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett, de az e rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő, elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépek 2013. december 31-éig üzemeltethetőek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő vonatkozik azokra a 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett, de az e rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő, elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépekre is, amelyeket olyan, az 1. § (1) bekezdése alapján pénztárgéphasználatra kötelezett adóalany üzemeltet, aki (amely) a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény hatálya alá tartozó beszerzéseit közbeszerzés keretében köteles megvalósítani.
(3) 2013. május 1-jéig az (1) és (2) bekezdés szerinti pénztárgépek szervizelésére, üzemeltetésére a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 2013. február 15-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az a szerviz, illetve műszerész, aki (amely) 2013. március 20-án nem rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott szervizengedéllyel, műszerészi igazolvánnyal, illetve plombanyomóval, az az e rendelet szerint kérheti a szervizként, illetve műszerészként történő nyilvántartásba vételét. 2013. május 1-jét követően az (1) és (2) bekezdés szerinti pénztárgépek szervizelésére, üzemeltetésére jelen rendeletet kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 48. § szerinti éves felülvizsgálat nem kötelező.
(4) A pénztárgép üzemeltetője 2014. február 28-ig köteles az (1) és (2) bekezdés szerinti pénztárgép adómemóriáját a 2013. január 1. és a pénztárgép használatból történő kivonása közötti időszak vonatkozásában kiíratni, és azt az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni.
72. §
(1) A 71. § (1) bekezdés szerinti pénztárgép tekintetében a 2. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget 2013. július 1. és a pénztárgép használatból történő kivonása (legkésőbb 2013. december 31.) között az elektronikus naplók, valamint az elektronikus naplók adattartalmának NAV részére elektronikus úton történő megküldésével kell teljesíteni havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.
(1) A 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett, de az e rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő, elektronikus naplóval rendelkező pénztárgép tekintetében a 2. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget 2013. július 1-je és a pénztárgép használatból történő kivonása között az elektronikus naplók, valamint az elektronikus naplók adattartalmának NAV részére elektronikus úton történő megküldésével kell teljesíteni havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének technikai részleteit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes honlapján 2013. március 10-ig közzéteszi.
73. §
(1) A pénztárgép használatra nem kötelezett adóalany, illetve az adóalany azon tevékenysége tekintetében, amely vonatkozásában nem kötelezett pénztárgép használatra, a 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett, de az e rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő pénztárgépet 2015. január 1-jéig üzemeltetheti.
(2) 2013. május 1-jéig az (1) bekezdés szerinti pénztárgépek szervizelésére, üzemeltetésére a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 2013. február 15-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az a szerviz, illetve műszerész, aki (amely) 2013. március 20-án nem rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott szervizengedéllyel, műszerészi igazolvánnyal, illetve plombanyomóval, az e rendelet szerint kérheti a szervizként, illetve műszerészként történő nyilvántartásba vételét. 2013. május 1-jét követően az (1) bekezdés szerinti pénztárgépek szervizelésére, üzemeltetésére jelen rendeletet kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 48. § szerinti éves felülvizsgálat nem kötelező.
(3) Az (1) bekezdés szerinti, a 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett, de az e rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő pénztárgép adómemóriáját ki kell íratni
a) adómemória csere esetén,
b) a bevétellel való egyeztetés érdekében, az adóévet követő második hónap utolsó napjáig,
c) az állami adóhatóság e rendelet szerint vagy adóellenőrzés során eljáró alkalmazottjának felhívására.
(3) Az adómemória kiíratást a pénztárgépnaplóba be kell jegyezni.
(4) A pénztárgép adómemóriájának kiírását az üzemeltető maga is elvégezheti vagy azzal szervizt, illetve más, szerviznek vagy műszerésznek nem minősülő személyt is megbízhat. A szerviz, illetve amennyiben az adómemória kiírást nem szerviz végzi, az üzemeltető köteles a kiírást bejegyezni a pénztárgépnaplóba, és arról a 39. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával adatot szolgáltatni az állami adóhatóságnak.
74. §
(1) Az 1. § (1) bekezdése alapján pénztárgéphasználatra kötelezett adóalany, akinél 2013. május 1-jét követően új tevékenység kezdése miatt vagy egyéb okból pénztárgép beszerzése szükséges, az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelő pénztárgép üzembe helyezéséig nyugta- és számlakibocsátási kötelezettségének kézi kibocsátású nyugtával, számlával vagy az e rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő, de e rendeletben foglaltak szerint 2013. augusztus 31-ig vagy 2013. december 31-ig üzemeltethető pénztárgéppel is eleget tehet, feltéve, hogy a pénztárgép beszerzését kiváltó ok bekövetkezésétől számított 8 napon belül a 44. § (1) bekezdése szerinti bejelentést az állami adóhatósághoz megteszi és az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelő pénztárgép beszerzésére vonatkozó, a bejelentésre előírt határidőt megelőzően kötött szerződéssel vagy a pénztárgép forgalmazója által a bejelentésre előírt határidőt megelőzően visszaigazolt megrendeléssel rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelő pénztárgép beszerzését követően első tételként a kézi nyugta- és számlaadással bizonylatolt bevételt is be kell ütni külön megjelöléssel, vagy az erről utólag egy összegben készült gépi nyugtán történő feljegyzéssel, a bizonylat megőrzése mellett.
75. §   A 3. melléklet C) alcím 1. pont f) alpontja hatálybalépéséig valamennyi termék, szolgáltatás forgalmi gyűjtőinek második és harmadik karaktere „00”.
76. §   Az állami adóhatóság által a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 3. § (2) bekezdése alapján, pénztárgép kötelező alkalmazása alól adott, 2013. március 19-én érvényben lévő felmentések 2014. december 31-ig érvényben maradnak.
77. §   A 44. §-t a NAV, illetve jogelődje az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által engedélyezett pénztárgépek tekintetében nem kell alkalmazni.
78. §
(1) 69. § (1) bekezdését, 70. §-át és 74. § (1) bekezdését a 2013. augusztus 31-ét követően indult, 2013. szeptember 14-én folyamatban volt eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A 74. § (1) bekezdése alkalmazásában, ha a pénztárgép beszerzését kiváltó ok 2013. szeptember 14-ét megelőzően következett be, a pénztárgép beszerzését kiváltó ok bekövetkezése időpontjának 2013. szeptember 14-ét kell tekinteni.
78/A. §
(1) E rendeletnek a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet módosításáról szóló 9/2016. (III. 25.) NGM rendelettel (a továbbiakban: Mód. rendelet) megállapított 3., 4. és 5. melléklete szerinti rendelkezéseknek való megfelelést a pénztárgép forgalmazója az AEE szoftver frissítésével köteles az általa forgalmazott pénztárgépek tekintetében biztosítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megfelelés biztosítása érdekében a pénztárgép forgalmazásának engedélyezése iránti kérelmet és a forgalmazási engedély módosítása iránti kérelmet a Mód. rendelet hatálybalépésétől számított 180 napon belül kell az engedélyező hatóság részére a szükséges dokumentációval, valamint a típusvizsgálható pénztárgéppel együtt benyújtani, egyidejűleg pedig igazolni a 7. § (2) bekezdésének való megfelelést. A kérelem benyújtásának legkorábban a Mód. rendelet hatálybalépésétől számított 91. napon van helye.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megfelelés biztosítása érdekében a pénztárgép forgalmazásának engedélyezése iránti kérelmet és a forgalmazási engedély módosítása iránti kérelmet a Mód. rendelet hatálybalépésétől számított 180 napon belül kell a Kormányhivatal részére a szükséges dokumentációval, valamint a típusvizsgálható pénztárgéppel együtt benyújtani, egyidejűleg pedig igazolni a 7. § (2) bekezdésének való megfelelést. A kérelem benyújtásának legkorábban a Mód. rendelet hatálybalépésétől számított 91. napon van helye.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megfelelés biztosítása érdekében a pénztárgép forgalmazásának engedélyezése iránti kérelmet és a forgalmazási engedély módosítása iránti kérelmet 2017. április 30-ig kell a Kormányhivatal részére a szükséges dokumentációval, valamint a típusvizsgálható pénztárgéppel együtt benyújtani, egyidejűleg pedig igazolni a 7. § (2) bekezdésének való megfelelést. A kérelem benyújtásának legkorábban a Mód. rendelet hatálybalépésétől számított 91. napon van helye.
(3) Ha a pénztárgép forgalmazására irányuló engedélykérelmet vagy forgalmazási engedély módosítására irányuló kérelmet a Mód. rendelet hatálybalépésétől számított 91. napot megelőzően nyújtják be, az engedélyező hatóság e rendelet Mód. rendelet hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezéseinek alkalmazásával folytatja le az engedélyezési eljárást. A jelen bekezdés alapján kiadott engedély azonban nem mentesíti a forgalmazót az (1) és (2) bekezdésben foglalt előírásoknak való megfelelés alól.
(3) Ha a pénztárgép forgalmazására irányuló engedélykérelmet vagy forgalmazási engedély módosítására irányuló kérelmet a Mód. rendelet hatálybalépésétől számított 91. napot megelőzően nyújtják be, a Kormányhivatal e rendelet Mód. rendelet hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezéseinek alkalmazásával folytatja le az engedélyezési eljárást. A jelen bekezdés alapján kiadott engedély azonban nem mentesíti a forgalmazót az (1) és (2) bekezdésben foglalt előírásoknak való megfelelés alól.
(4) Ha a forgalmazó nem tesz eleget az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének a (2) bekezdés szerinti határidőben, úgy további 15 napon belül a forgalmazási engedéllyel érintett pénztárgép AEE gyártója kérelemmel fordulhat az engedélyező hatósághoz a forgalmazási engedély módosítása iránt.
(4) Ha a forgalmazó nem tesz eleget az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének a (2) bekezdés szerinti határidőben, úgy további 15 napon belül a forgalmazási engedéllyel érintett pénztárgép AEE gyártója kérelemmel fordulhat a Kormányhivatalhoz a forgalmazási engedély módosítása iránt.
(5) Ha sem a forgalmazó, sem a forgalmazási engedéllyel érintett pénztárgép AEE gyártója nem kezdeményezi a jelen § szerinti eljárásokat, vagy ha az engedélyező hatóság a forgalmazási engedély módosítása iránti kérelmet elutasítja, az engedélyező hatóság a Mód. rendelet előírásainak meg nem felelő pénztárgépek forgalmazási engedélyét visszavonja. A visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép a forgalmazási engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig üzemeltethető. A visszavont forgalmazási engedély jogerőre emelkedését követően az engedélyező hatóság haladéktalanul közleményt ad ki a visszavont forgalmazási engedély számáról, a visszavont forgalmazási engedéllyel érintett pénztárgép típusáról és annak üzemeltetési véghatáridejéről. Az MKEH és az állami adó- és vámhatóság honlapján közzéteszi a visszavont forgalmazási engedély számát, a visszavont forgalmazási engedéllyel érintett pénztárgép típusát és annak üzemeltetési véghatáridejét.
(5) Ha sem a forgalmazó, sem a forgalmazási engedéllyel érintett pénztárgép AEE gyártója nem kezdeményezi a jelen § szerinti eljárásokat, vagy ha a Kormányhivatal a forgalmazási engedély módosítása iránti kérelmet elutasítja, az engedélyező hatóság a Mód. rendelet előírásainak meg nem felelő pénztárgépek forgalmazási engedélyét visszavonja. A visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép a forgalmazási engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig üzemeltethető. A visszavont forgalmazási engedély jogerőre emelkedését követően az engedélyező hatóság haladéktalanul közleményt ad ki a visszavont forgalmazási engedély számáról, a visszavont forgalmazási engedéllyel érintett pénztárgép típusáról és annak üzemeltetési véghatáridejéről. Az MKEH és az állami adó- és vámhatóság honlapján közzéteszi a visszavont forgalmazási engedély számát, a visszavont forgalmazási engedéllyel érintett pénztárgép típusát és annak üzemeltetési véghatáridejét.
(5) Ha sem a forgalmazó, sem a forgalmazási engedéllyel érintett pénztárgép AEE gyártója nem kezdeményezi a jelen § szerinti eljárásokat, vagy ha a Kormányhivatal a forgalmazási engedély módosítása iránti kérelmet elutasítja, az engedélyező hatóság a Mód. rendelet előírásainak meg nem felelő pénztárgépek forgalmazási engedélyét visszavonja. A visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép a forgalmazási engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig üzemeltethető. A visszavont forgalmazási engedély jogerőre emelkedését követően az engedélyező hatóság haladéktalanul közleményt ad ki a visszavont forgalmazási engedély számáról, a visszavont forgalmazási engedéllyel érintett pénztárgép típusáról és annak üzemeltetési véghatáridejéről. A Kormányhivatal és az állami adó- és vámhatóság honlapján közzéteszi a visszavont forgalmazási engedély számát, a visszavont forgalmazási engedéllyel érintett pénztárgép típusát és annak üzemeltetési véghatáridejét.
(5) Ha sem a forgalmazó, sem a forgalmazási engedéllyel érintett pénztárgép AEE gyártója nem kezdeményezi a jelen § szerinti eljárásokat, vagy ha a Kormányhivatal a forgalmazási engedély módosítása iránti kérelmet elutasítja, az engedélyező hatóság a Mód. rendelet előírásainak meg nem felelő pénztárgépek forgalmazási engedélyét visszavonja. A visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép a forgalmazási engedély visszavonásáról szóló határozat véglegessé válásátől számított 5 évig üzemeltethető. A visszavont forgalmazási engedély véglegessé válását követően az engedélyező hatóság haladéktalanul közleményt ad ki a visszavont forgalmazási engedély számáról, a visszavont forgalmazási engedéllyel érintett pénztárgép típusáról és annak üzemeltetési véghatáridejéről. A Kormányhivatal és az állami adó- és vámhatóság honlapján közzéteszi a visszavont forgalmazási engedély számát, a visszavont forgalmazási engedéllyel érintett pénztárgép típusát és annak üzemeltetési véghatáridejét.
(6) 2017. január 1-jét követően kizárólag a Mód. rendelet által megállapított követelményeknek megfelelő pénztárgép helyezhető üzembe.
78/B. §   A 2014. december 31-ig kiadott üzembehelyezési kódok 2016. február 29-én érvényüket vesztik.
78/C. §   A közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtó adóalany a 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett, de az e rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő pénztárgépet 2017. december 31-éig üzemeltetheti.
78/C. §   A közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtó adóalany a 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett, de az e rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő pénztárgépet 2018. december 31-éig üzemeltetheti.
78/C. §   A közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtó adóalany a 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett, de az e rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő pénztárgépet 2019. december 31-éig üzemeltetheti.
78/D. §   A Mód. rendelet hatálybalépésekor érvényes műszerészi igazolványokat érvényesnek kell tekinteni minden érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező pénztárgéptípusra a forgalmazási engedély módosításáig vagy kiterjesztéséig.
78/E. §   A Mód. rendelet 1-2. melléklete alapján pénztárgép használatra kötelezett adóalany kizárólag a Mód. rendeletben meghatározott követelményeknek is eleget tevő pénztárgépet helyezhet üzembe.
78/F. §   Cserepénztárgép 2016. december 31-ét követően kizárólag online módon működhet. A forgalmazó a cserepénztárgép átadásakor azt az üzemeltető részére átszemélyesíti. A cserepénztárgép visszavételekor a forgalmazó a cserepénztárgépet magára átszemélyesíti. Az e § szerinti eljárás esetén az utólagos rögzítésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak.
78/G. §   Az 1. melléklet szerint taxis szolgáltatási tevékenységet végző adóalany mentesül a pénztárgép használat alól, ha az állami adó- és vámhatósághoz e rendelet szerinti tartalommal adatot szolgáltat fuvarairól és bevételeiről.
78/H. §   A 78/A. § (5) bekezdése alapján üzemeltetett pénztárgép üzemeltetője - szerviz közreműködése útján - 2019. december 31-ig gondoskodik az euró hivatalos pénznemmé tételének időpontját tartalmazó rekord alapértékének 2030. január 1-jére történő módosításáról.

21. Az Európai Unió jogának való megfelelés

79. §
(1) A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
(2) Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan pénztárgépnek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő vagy hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások az adóügyi ellenőrzés hatékonyságának biztosítása tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
(3) E rendelet IV. fejezete a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.
(4) E rendelet IV. fejezete rendelkezéseinek a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelethez

Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel eleget tenni kötelezettek köre

a) a gyógyszertárak,
b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08
1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási,
2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi,
3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási,
4. a 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi,
5. 49.32 szerinti taxis személyszállítási,
6. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),
7. az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),
8. 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,
9. a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,
10. 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,
11. 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,
12. a 95.1-95.2 szerinti javítási,
13. 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,
14. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és
15. 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási
ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
bc) az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
bd) a termelői borkimérés,
be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,
c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek, a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

22. Hatályon kívül helyező rendelkezések

80. §   Hatályát veszti a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet.

1. MELLÉKLET A 48/2013. (XI. 15.) NGM RENDELETHEZ

Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel eleget tenni kötelezettek köre

1. Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:
a) a gyógyszertárak,
b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
bc) az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
bd) a termelői borkimérés,
be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,
b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR 08
c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.
1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási
2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelemi,
3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási,
4. a 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi,
4. a 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi,
4a. 49.32 szerinti taxis személyszállítási,
5. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),
6. az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),
6. az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),
6a. 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,
7. a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,
8. 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,
9. 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,
10. a 95.1-95.2 szerinti javítási,
11. 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,
12. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és
13. 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási
tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:

ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
bc) az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
bd) a termelői borkimérés,
be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,
c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel eleget tenni kötelezettek köre

a) a gyógyszertárak,
b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08
1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási,
2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi,
3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási,
4. a 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi,
5. 49.32 szerinti taxis személyszállítási,
6. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),
7. az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),
8. 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,
9. a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,
10. 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,
11. 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,
12. a 95.1-95.2 szerinti javítási,
13. 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,
14. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és
15. 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási
ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
bc) az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
bd) a termelői borkimérés,
be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,
c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek, a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

2. MELLÉKLET A 48/2013. (XI. 15.) NGM RENDELETHEZ

Igazgatási szolgáltatási díjak

A) Speciálisnak nem minősülő pénztárgép

  A B C
1. Tétel-
szám
Megnevezés Díjtétel
2. 1. Pénztárgép forgalmazása iránti engedély engedélyenként
600 000 Ft
3. 2. Pénztárgép érvényes forgalmazási engedélyének módosítása (egy éven belül az első módosítás) 300 000 Ft
4. 3. Pénztárgép érvényes forgalmazási engedélyének módosítása [egy éven belül a második, vagy az azt követő módosítás(ok)] módosításonként
400 000 Ft
5. 4. Forgalmazási engedély kiterjesztése kiterjesztésenként
80 000 Ft
B) Speciális pénztárgép [3. melléklet G) pontjában meghatározott pénztárgépek]

  A B C
1. Tétel-
szám
Megnevezés Díjtétel
2. 1. Pénztárgép forgalmazása iránti engedély engedélyenként
900 000 Ft
3. 2. Pénztárgép érvényes forgalmazási engedélyének módosítása (egy éven belül az első módosítás) 450 000 Ft
4. 3. Pénztárgép érvényes forgalmazási engedélyének módosítása [egy éven belül a második, vagy az azt követő módosítás(ok)] módosításonként
600 000 Ft
5. 4. Forgalmazási engedély kiterjesztése kiterjesztésenként
80 000 Ft
C) 11. mellékletben meghatározott pénztárgépek

  A B C
1. Tétel-
szám
Megnevezés Díjtétel
2. 1. Pénztárgép forgalmazása iránti engedély elvi forgalmazási engedély engedélyenként
900 000 Ft
      üzembe helyezési engedély engedélyenként
100 000 Ft
3. 2. Pénztárgép érvényes forgalmazási engedélyének módosítása (egy éven belül az első módosítás) 500 000 Ft
4. 3. Pénztárgép érvényes forgalmazási engedélyének módosítása [egy éven belül a második, vagy az azt követő módosítás(ok)] módosításonként
600 000 Ft
5. 4. Forgalmazási engedély kiterjesztése kiterjesztésenként
80 000 Ft

3. MELLÉKLET A 48/2013. (XI. 15.) NGM RENDELETHEZ

A) A pénztárgépekre vonatkozó műszaki követelmények

A) Pénztárgépekre vonatkozó műszaki követelmények

1. A pénztárgépnek alkalmasnak kell lennie a készpénzzel történő fizetések kimutatására, rögzítésére és bizonylatolására.
1. A pénztárgépnek alkalmasnak kell lennie az értékesítés, illetve az egyéb pénzmozgások kimutatására, rögzítésére és bizonylatolására.
2. A pénztárgépnek alkalmasnak kell lennie a készpénztől eltérő különböző fizetési módokban eszközölt fizetések kimutatására, rögzítésére és bizonylatolására.
2. A pénztárgépnek alkalmasnak kell lennie a készpénzben és ettől eltérő fizetési módokban eszközölt fizetések és egyéb pénzmozgások kimutatására, rögzítésére és bizonylatolására.
3. A pénztárgépnek e rendelet 9. mellékletében meghatározott bizonylatokat kell nyomtatnia.
4. A pénztárgép nem rendelkezhet olyan funkcióval, amely révén az üzemeltető, vagy más személy törölheti, módosíthatja, vagy kiegészítheti a már rögzített adatokat.
4. A pénztárgép nem rendelkezhet olyan funkcióval, amely révén az üzemeltető, vagy más személy törölheti, módosíthatja, vagy kiegészítheti a már rögzített adatokat, ide nem értve, ha erre vonatkozó utasítás a NAV szerveréről érkezik.
5. A pénztárgép nem lehet képes adóügyi bizonylat nyomtatás nélkül értékesítési tranzakció rögzítésére.
5. A pénztárgép nem lehet alkalmas adóügyi bizonylat nyomtatás nélkül értékesítési tranzakció rögzítésére, ide nem értve az önkiszolgáló üzemanyagkút rendszerek e rendeletben meghatározott eseteit.
6. A pénztárgép nem rendelkezhet olyan funkcióval, amely révén az árucikkek és szolgáltatások előre beprogramozott szövege rögzített tranzakció tekintetében módosítható.
6. A pénztárgép lehetőséget biztosíthat a kezelés gyakorlására, a pénztárgép gyakorló üzemmódba kapcsolásával. A gyakorló üzemmód be- és kikapcsolására csak zárt adóügyi napnál lehet alkalmas a pénztárgép. A gyakorló üzemmóddal kapcsolatos eseményekre és a gyakorló üzemmódban kibocsátott bizonylatokra vonatkozó eseményeket rögzíteni kell a 4. mellékletben foglaltak szerint.
7. A pénztárgép programot el kell látni verziószámmal. A verziószám a szoftver programverziójának egyedi azonosítója, amely a szoftver frissítésével, bővítésével megváltozik.
A pénztárgépekre telepített pénztárgép programok verziószámát, valamint a program készítőjének nevét rögzíteni kell, az adatoknak lehívhatónak kell lenniük.
A pénztárgépet tilos csatlakoztatni, illetve egybeépíteni olyan készülékkel, vagy szoftverrel, amely befolyásolja annak e rendeletben szabályozott funkcióit.
7. A pénztárgép programot el kell látni verziószámmal. A verziószám a szoftver programverziójának egyedi azonosítója, amely a szoftver frissítésével, bővítésével megváltozik.
7.1. A pénztárgépekre telepített pénztárgép programok verziószámát, valamint a program készítőjének nevét rögzíteni kell, az adatoknak lehívhatónak kell lenniük.
7.2. A pénztárgépet tilos csatlakoztatni, illetve egybeépíteni olyan készülékkel, vagy szoftverrel, amely befolyásolja annak e rendeletben szabályozott funkcióit, kivéve az e rendeletben kifejezetten nevesített eseteket.
8. A pénztárgép csak akkor rögzíthet értékesítési összeget, ha a csatlakoztatott - F) pont FD) alpontja szerinti - adóügyi ellenőrző egység (a továbbiakban: AEE) működik.
8. A pénztárgép csak akkor bocsáthat ki adóügyi bizonylatot, ha a pénztárgépben - F) pont FD) alpontja szerinti - AEE működik.
9. A pénztárgépnek képesnek kell lennie az AEE-ből egy erre a célra szolgáló USB 2.0 csatlakozón keresztül az AEE-ben tárolt valamennyi naplófájlt, illetve a még ki nem olvasott naplófájlokat (napi zárások naplója, működési napló) kiolvasni és a felhasználó számára kódolatlan szövegfájlként rendelkezésre bocsátani.
9. A pénztárgépnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az üzemeltető egy erre a célra szolgáló USB 2.0 csatlakozón keresztül kiolvasssa az AEE-ben tárolt valamennyi naplóállományt, illetve a kezelő által megadott időintervallumban keletkezett naplóállományokat. Ez a funkció a kezelő számára korlátozás nélkül elérhető kell legyen. Az alkalmazott csatlakozóaljzat USB-A, USB-B, miniUSB-B vagy microUSB lehet. Amennyiben a kiolvasási művelet végrehajtásához valamilyen speciális csatlakozóra, kábelre, egyéb eszközre vagy szoftverre van szükség, az ilyen eszközöket a pénztárgép értékesítése során pénztárgéphez az üzemeltető részére biztosítani kell, a szoftvereket hozzáférhetővé kell tenni. A pénztárgépnek alkalmasnak kell lennie a naplófájlok kiolvasása során legalább 300 kilobájt/s adatátviteli sebesség biztosítására.
9.1. A Forgalmazó kötelezettsége, hogy a kiolvasott naplófájlok üzemeltető általi értelmezését segítő programot tegyen hozzáférhetővé az üzemeltető számára.
10. A pénztárgépnek pecsétnyomóval (plomba) lezárhatónak kell lennie. A pénztárgép lezárására kizárólag a NAV által biztosított pecsétnyomó használható. A pecsétnyomó anyaga acél. A pecsétnyomó mérete 10 mm. A pecsétanyag viasz, a lenyomat homorú.
10. A pénztárgépnek pecsétnyomóval (plomba) lezárhatónak kell lennie. A pénztárgép lezárására kizárólag a NAV által biztosított pecsétnyomó használható. A pecsétnyomó anyaga acél. A pecsétnyomó mérete 10 mm. A pecsétanyag pecsétviasz, a lenyomat homorú. Számítógép alapú pénztárgépeken kizárólag azt az egységet szükséges plombálni, amelyikben az AEE beépítésre került.
11. A plomba helyét úgy kell meghatározni, hogy felbontása nélkül a készüléken (pénztárgép) illetéktelen beavatkozás, adattörlés ne legyen végrehajtható.
12. A pénztárgép burkolatát úgy kell kialakítani, hogy a készülék nyílásain keresztül ne legyen lehetőség a tárolt adatok módosítására.
13. A pénztárgépnek alkalmasnak kell lennie az áfa kulcsok előre programozott módú kezelésére, azaz egy korábbi időpontban beállított áfa tábla megadott dátum szerinti érvénybe léptetésére.
13. A pénztárgépnek alkalmasnak kell lennie a forgalmi gyűjtőkhöz tartozó áfa kulcsok előre programozott módú kezelésére, azaz egy korábbi időpontban beállított áfa tábla megadott dátum szerinti érvénybe léptetésére.
14. A pénztárgép az AEE indítását megelőzően kizárólag „gyakorló üzemmódban” működhet. Gyakorló üzemmód során:
a) adóügyi bizonylat nem nyomtatható,
b) valamennyi szóközkarakter helyett „” karaktert kell nyomtatni.
14. A pénztárgép az AEE rendszerbe állítását megelőzően kizárólag „gyakorló üzemmódban” működhet. Gyakorló üzemmód során:
a) a pénztárgép nem lehet alkalmas adóügyi bizonylat nyomtatására,
b) valamennyi szóközkarakter helyett „” karaktert kell nyomtatni.
15. Az AEE-ben tárolt utolsó „napi forgalom rekord” dátumánál korábbi dátumra történő beállítást a pénztárgép nem engedélyezhet.
15. Az AEE-ben tárolt utolsó „napi forgalmi jelentés” dátumánál korábbi dátumra történő beállítást a pénztárgép nem engedélyezhet.
16. A napi nyitást követő 24+1,5 óra elteltével a pénztárgép nem adóügyi bizonylat és a napi forgalmi jelentés kivételével újabb bizonylat megnyitását nem végezheti el.
17. A pénztárgépen lehetővé kell tenni értékhatárok beállítását az alábbiakra:
a) egy tétel egységára,
b) egy tételsor összértéke,
c) egy bizonylat összértéke.
17.1. A pénztárgépnek gyári állapotában tartalmaznia kell a nyugta maximális összegére vonatkozó, ÁFA tv. 165. § (3) b) pontjában meghatározott értékhatárt.
18. Az üzemeltetőnek a tőle elvárható mértékben, a gazdasági tevékenysége sajátosságaihoz illeszkedően alkalmaznia kell a 17. pontban leírt funkciókat annak érdekében, hogy a téves beütés esélyét minimalizálja.

B) Papír

1. A pénztárgépben kizárólag jól olvasható, olvashatóságát a felhasználástól számított legalább 8 évig megőrző folytonos papírtekercs használható.
2. A hőpapír használatának további feltétele, hogy a papírtekercs hátoldalán tartalmazza az alábbi adatokat:
a) „A hőpapír pénztárgép vagy taxaméter hőnyomtatóban használható.”,
b) az 1. pontban foglaltaknak megfelelő hőpapírként Magyarországon elsőként forgalomba hozó neve, címe,
c) a hőpapír használhatóságának határideje (év, hó, nap),
d) „Olvashatóságát megőrzi 8 évig”,
e) az olvashatóság megőrzési feltételei.

C) Forgalmi gyűjtők, tranzakció típusok, tranzakció gyűjtők, számlálók, funkciók

1. A pénztárgépnek legalább az alábbi ötszáz forgalmi gyűjtővel kell rendelkeznie, amelyek az értékesítések és egyéb, a 4-6. pontokban meghatározott tranzakciók áfa-csoportonkénti, valamint termék- vagy szolgáltatáscsoportonkénti elkülönített regisztrációját biztosítják.
Az egyes gyűjtők jele egy betűből és két számjegyből áll. A betű az értékesített termék vagy szolgáltatás ÁFA-kulcsát, a kétjegyű szám pedig a termék- vagy szolgáltatáscsoportot jelöli.

a) 05%-os áfa kulcsú termékek, szolgáltatások forgalmának gyűjtőinek, első karaktere „A”,
b) 18%-os áfa kulcsú termékek, szolgáltatások forgalmának gyűjtőinek első karaktere: „B”,
c) 27%-os áfa kulcsú termékek, szolgáltatások forgalmának gyűjtőinek első karaktere: „C”,
d) adójegyes termékek forgalmának gyűjtőinek első karaktere: „D”,
e) áfa alól mentes termékek, szolgáltatások forgalmának gyűjtőinek első karaktere: „E”.
Jelen pont alkalmazásában az áfa alól mentes termékek, szolgáltatások forgalmával esik egy tekintet alá az alanyi adómentességet választó adóalany forgalma, az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany forgalma, az Áfa tv. XV. fejezetében meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás forgalma, az Áfa tv. XVI. fejezetében meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítésének forgalma, valamint az Áfa tv. hatályán kívüli értékesítések, szolgáltatások forgalma.
1. A pénztárgépnek legalább az alábbi ötszáz forgalmi gyűjtővel kell rendelkeznie, amelyek az értékesítések és egyéb, a 4-6. pontokban meghatározott tranzakciók áfa-csoportonkénti, valamint termék- vagy szolgáltatáscsoportonkénti elkülönített regisztrációját biztosítják.
1.1. Az egyes gyűjtők jele egy betűből és két számjegyből áll. A betű az értékesített termék vagy szolgáltatás ÁFA-kulcsát, a kétjegyű szám pedig a termék- vagy szolgáltatáscsoportot jelöli.
a) 05%-os áfa kulcsú termékek, szolgáltatások forgalmának gyűjtőinek, első karaktere „A”,
b) 18%-os áfa kulcsú termékek, szolgáltatások forgalmának gyűjtőinek első karaktere: „B”,
c) 27%-os áfa kulcsú termékek, szolgáltatások forgalmának gyűjtőinek első karaktere: „C”,
d) adójegyes termékek forgalmának gyűjtőinek első karaktere: „D”,
e) az egyéb termékek, szolgáltatások forgalmának gyűjtőinek első karaktere: „E”. Jelen alpont alkalmazásában az egyéb termékek, szolgáltatások forgalma:
ea) az áfa alól mentes termékek, szolgáltatások forgalma,
eb) az alanyi adómentességet választó adóalany forgalma,
ec) az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany forgalma,
ed) az Áfa tv. XV. fejezetében meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás forgalma,
ee) az Áfa tv. XVI. fejezetében meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítésének forgalma,
ef) az Áfa tv. hatályán kívüli értékesítések, szolgáltatások forgalma.
f) az a)-e) pont szerinti termékek, szolgáltatások forgalmának gyűjtőinek második és harmadik karaktere:
fa) a termék (árucikk) esetén a termék vámtarifaszámának első két számjegye,
fb) szolgáltatás esetén „99”.
1.2. Az fa) pont alkalmazásában a Kereskedelmi Vámtarifa (vtsz.) 2002. év július hó 31. napján hatályos besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni.
2. A forgalmi adatok gyűjtését bizonylat szinten (nyugta, egyszerűsített számla) és napi szinten is biztosítani kell.
3. A pénztárgépnek alkalmasnak kell lennie az áfa-kulcsok A) pont 13. alpont pont szerinti módosítására
4. A pénztárgép nyugta, egyszerűsített számla készítésekor az alábbi elemi tranzakció típusokat kezelheti:
a) értékesítés-sztornó (jele: „”)
b) felár-felár sztornó (jele: „f”)
c) engedmény-engedmény sztornó (jele: „e”)
d) visszáru-visszáru sztornó (jele: „v”)
e) részösszeg felár-részösszeg felár sztornó (jele: „f”)
f) részösszeg engedmény-részösszeg engedmény sztornó (jele: „e”),
4. A pénztárgép nyugta, egyszerűsített számla készítésekor az alábbi elemi tranzakció típusokat kezelheti bizonylaton belül:
a) értékesítés- értékesítés sztornó (jele: „”, illetve „s”),
b) felár-felár sztornó (jele: „f”, illetve „fs”),
c) engedmény-engedmény sztornó (jele: „e”, illetve „es”),
d) nem üzletpolitikai kedvezmény és ennek sztornója (jele: „k”, illetve „ks”),
e) göngyöleg visszaváltás és göngyöleg visszaváltás sztornó (jele: „g” és „gs”).
5. A 4. pontban felsoroltak közül az értékesítés és sztornó tranzakció típus alkalmazása kötelező, a többi tranzakció opcionális.
5. A 4. pontban felsoroltak közül az értékesítés és értékesítés sztornó, illetve a göngyöleg visszaváltás és göngyöleg visszaváltás sztornó tranzakció típus alkalmazása kötelező, a többi tranzakció alkalmazása opcionális.
6. A nyugta, egyszerűsített számla tételsorainak nyomtatásakor a tranzakció típusát jellel, vagy megnevezéssel egyértelműen azonosítani kell. A forgalmi gyűjtők tartalmát csökkentő tranzakciók (sztornó, engedmény, visszáru, felár sztornó) értékét „-” előjellel kell kinyomtatni.
6. A nyugta, egyszerűsített számla tételsorainak nyomtatásakor a tranzakció típusát jellel, vagy megnevezéssel egyértelműen azonosítani kell. A forgalmi gyűjtők tartalmát csökkentő tranzakciók (értékesítés sztornó, engedmény, göngyöleg visszaváltás, felár sztornó) értékét „-” előjellel kell kinyomtatni és az AEE-ben rögzíteni.
7. A pénztárgépnek - az alkalmazott tranzakció típusoktól függően - az alábbi bizonylat szintű és napi szintű tranzakció-gyűjtőkkel kell rendelkeznie:
a) felár
b) sztornó
c) engedmény
c) engedmény és
d) visszáru.
d) göngyöleg.
8. A tranzakció típusok, bizonylat szintű forgalmi és tranzakció-gyűjtők kapcsolatait a 7. melléklet tartalmazza.
9. Sztornó és visszáru bizonylatok kezelése esetén a pénztárgépnek a következő napi szintű gyűjtéseket is el kell végezni:
a) sztornó bizonylatok értékének gyűjtése,
b) visszáru bizonylatok értékének gyűjtése.
9. Sztornó és visszáru bizonylatok vonatkozásában a pénztárgépnek a következő napi szintű gyűjtéseket is el kell végezni:
a) sztornó bizonylatok értékének gyűjtése és
b) visszáru bizonylatok értékének gyűjtése.
10. A pénztárgépnek legalább a következő napi szintű számlálókat kell kezelnie:
a) kinyomtatott nyugták számlálója,
b) a pénztárgép nyugtanyomtatóján kinyomtatott egyszerűsített számlák számlálója,
c) nyugták, egyszerűsített számlák megszakításainak számlálója.
11. Sztornó és visszáru bizonylatok kezelése esetén a pénztárgépnek az alábbi napi szintű számlálásokat is el kell végeznie:
a) sztornó bizonylatok számlálása,
b) visszáru bizonylatok számlálása.
11. Sztornó és visszáru bizonylatok vonatkozásában a pénztárgépnek az alábbi napi szintű számlálásokat is el kell végeznie:
a) sztornó bizonylatok számlálása,
b) visszáru bizonylatok számlálása.
12. A pénztárgépnek göngyölített forgalomként (GT) az AEE indításától kezdődően gyűjtenie kell a napi forgalmi gyűjtők összegét.
12. A pénztárgépnek göngyölített forgalomként (GT) az AEE üzembe helyezésétől vagy legutóbbi átszemélyesítésétől kezdődően gyűjtenie kell a napi forgalmi gyűjtők összegét.
13. A pénztárgépnek az AEE indításától kezdődően „napi zárások számlálója” globális számlálót kezelnie kell.
13. A pénztárgépnek az AEE üzembe helyezésétől, vagy legutóbbi átszemélyesítésétől kezdődően „napi zárások számlálója” globális számlálót kezelnie kell.
14. A pénztárgépnek legalább az alábbi funkciókat kell kezelnie:
a) napi funkciók:
aa) Napi nyitás,
aa) napi nyitás, beleértve a nyitó pénzkészlet rögzítését
ab) Bizonylatnyitás (nyugta, egyszerűsített számla, nem adóügyi bizonylat),
ab) bizonylatnyitás,
ac) Tételsor nyomtatás (nyugta tételsor, egyszerűsített számla tételsor, megjegyzés sor),
ac) tételsor nyomtatás,
ad) Rész-összesen sor nyomtatás,
ae) ÖSSZESEN sor nyomtatás,
af) Bizonylat-megszakítás (nyugta, egyszerűsített számla, nem adóügyi bizonylat),
af) bizonylat-megszakítás,
ag) Bizonylatzárás (nyugta, egyszerűsített számla, nem adóügyi bizonylat),
ag) bizonylatzárás,
ah) Napi zárás.
ah) napi zárás (napi forgalmi jelentés nyomtatása).
b) technikai és egyéb funkciók:
ba) Dátum-, időállítás,
ba) dátum-, időállítás, az e rendelet 4. mellékletében foglaltak szerint naplózva,
bb) „Azonosító rekord” írás,
bb) forgalmi gyűjtőkhöz tartozó ÁFA kulcs és 1/a-e. szerinti megjelölésének állítása - a 3. § szerinti egyedi mentesítéssel érintett pénztárgépek kivételével - kizárólag a NAV szerverről érkező üzenet alapján, a rendelet 5. mellékletében foglaltak szerint,
bc) „Áfa rekord” írás,
bc) fejléc beállítása, kizárólag az AEE-re érkező üzenet alapján az 5. mellékletben foglaltak szerint,
bd) Fejléc beállítás,
bd) pénzmozgás bizonylat nyomtatása,
be) Váltópénz kezelés („Pénz be”),
be) pénztárjelentés nyomtatás,
bf) Fölözés („Pénz ki”),
bf) Euró bevezetéséhez kapcsolódó dátumok állítása az AEE-re érkező üzenet alapján az e rendelet 5. mellékletében foglaltak szerint,
bg) Pénztárjelentés nyomtatás,
bg) érkezett üzenet nyomtatása az e rendelet 5. mellékletében foglaltak szerint.
bh) „Euró bevezetésének időpontja rekord” írás,
bi) Euró üzemmód beállítása.
15. Az euró bevezetésével kapcsolatos funkciók leírását a H) pont tartalmazza.
16. A pénztárgép az általa kezelt funkciókat csak meghatározott sorrendben hajthatja végre

D) A pénztárgép blokkolt állapota

1. A pénztárgépnek blokkolt állapotba kell kerülnie, amennyiben
a) az AEE bármilyen okból nem működik megfelelően, különösen amennyiben az AEE nem képes biztonságosan ellátni a pénztárgépen lezajlott események rögzítésének és/vagy NAV felé továbbításának feladatát, ide nem értve, ha az adatok NAV felé történő továbbítása az elektronikus hírközlő hálózat elérhetőségének hiányából adódik,
b) az AEE felnyitási kísérletet érzékelt,
c) a kapcsolat sérül az AEE és a pénztárgép többi egysége között,
d) a NAV oldaláról blokkolási utasítás érkezett az 5. melléklet 9. pontjában foglaltak szerint.
d) a NAV oldaláról blokkolási utasítás érkezett az 5. mellékletben foglaltak szerint.
2. Blokkolt állapotban a pénztárgép napi funkcióinak végrehajtása tilos.
2. Blokkolt állapotban a pénztárgép napi funkcióinak végrehajtása tilos, ilyenkor kizárólag szerviz funkciók érhetők el.
3. Az 1. pont a)-c) alpontja szerinti blokkolt állapotot kizárólag a szerviz szervizelési tevékenysége keretében oldhatja fel.
4. Az 1. pont d) alpontja szerinti blokkolt állapotot kizárólag a NAV szerveréről érkező 5. melléklet 10. pontjában foglalt utasítás oldhatja fel.
4. Az 1. pont d) alpontja szerinti blokkolt állapotot kizárólag a NAV szerveréről érkező 5. mellékletben foglalt ezirányú utasítás oldhatja fel.

E)

EA) A pénztárgép nyomtató egysége által kinyomtatható bizonylatok

1. A pénztárgép nyomtató egysége kizárólag az alábbiakban meghatározott magyar nyelvű bizonylatokat nyomtathatja ki:
a) nyugta (adóügyi bizonylat),
b) egyszerűsített számla (adóügyi bizonylat),
c) napi forgalmi jelentés (adóügyi bizonylat)
d) nem adóügyi bizonylat,
e) nyugta, egyszerűsített számla sztornó bizonylata (adóügyi bizonylat),
f) nyugta, egyszerűsített számla visszáru bizonylata (adóügyi bizonylat),
g) göngyölegjegy (speciális visszáru bizonylat, adóügyi bizonylat).
h) pénzmozgás (ki- és befizetés) bizonylat (adóügyi bizonylat),
i) napnyitás bizonylat (adóügyi bizonylat).
1. A kinyomtatott nyugtát és a nyugtanyomtatón kinyomtatott egyszerűsített számlát közös sorszámtartományban folyamatosan növekvő, ZZZZ/NNNNN formájú sorszámmal, a kinyomtatott pénzmozgás bizonylatot M/ZZZZ/NNNNN formájú, elkülönülten növekvő sorszámmal kell ellátni, ahol:
a) ZZZZ a legutóbb megnyitott adóügyi nap sorszáma (négy számjeggyel, vezető nullákkal kinyomtatva),
b) NNNNN a bizonylat sorszáma (az adóügyi nap megnyitásakor 1-től induló, folyamatosan 1-gyel növekvő sorszám, öt számjeggyel, vezető nullákkal kinyomtatva),
c) M a pénzmozgás bizonylatot jelölő fix karakter.
1. A pénztárgépnek alkalmasnak kell lennie sztornó bizonylat, visszáru bizonylat, illetve göngyölegjegy nyomtatására.
2. Az 1. pontban felsorolt bizonylatok mintáját a 9. melléklet tartalmazza.
2. A pénztárgép nyugtanyomtatóján kibocsátott egyszerűsített számla esetén ugyanazon értékesítésről nyugta vagy újabb számla nem nyomtatható, kivéve, ha az értékesítésről sztornó bizonylat készült.
2. Visszáru bizonylaton a C rész 4. pont b), c), d) és e) alpontjában szereplő tranzakció típusokon túl az alábbi tranzakció típus is szerepeltethető: visszáru és visszáru sztornó (jele: „v” és „vs”).
3. Az euró bevezetésével kapcsolatos bizonylat-változások leírását a 10. melléklet tartalmazza.
3. Az adóügyi bizonylatok megnevezését - a fejléc és a bizonylat megnevezése között egy üres sor kihagyással (továbbiakban: soremelés) - közvetlenül a fejléc sorok után, vagy a bizonylat kezdősorába kell nyomtatni. A bizonylat utolsó soraként a stilizált AP jelet és a pénztárgép 9 karakteres azonosítószámát kell kiíratni. A bizonylat utolsó előtti soraként kizárólag a „NAV ellenőrző kód” és a 3. melléklet F) pont FD) alcím 9. és 10. pontja szerinti ellenőrző kód szerepelhet. A nyugtán, egyszerűsített számlán a reklám, üdvözlő, vásárlást megköszönő üzenetek, a vonalkód a fizetőeszköz sorok és a bizonylat utolsó előtti sora közötti részben nyomtathatók.
3. Sztornó bizonylat vagy visszáru bizonylat kizárólag nyugtán vagy egyszerűsített számlán rögzített tranzakcióról nyomtatható.
3. Amennyiben a „NAPI FORGALMI JELENTÉS” teljes körű kinyomtatása nem biztosítható, akkor a bizonylaton „JELENTÉS-MEGSZAKÍTÁS” szöveggel jelezni kell a megszakítás tényét, dátum, idő, AP jel és a pénztárgép 9 karakteres azonosítószáma kinyomtatásával le kell zárni, majd újra kell kezdeni a bizonylat kinyomtatását.
4. A pénztárgéppel negatív végösszegű vagy forgalmi gyűjtőjű nyugta, egyszerűsített számla nem bocsátható ki.
EB) A bizonylatokra vonatkozó egyéb szabályok
1. A kinyomtatott nyugtát és a nyugtanyomtatón kinyomtatott egyszerűsített számlát közös sorszámtartományban folyamatosan növekvő, ZZZZ/NNNNN formájú sorszámmal kell ellátni, ahol:
a) ZZZZ a legutóbb megnyitott adóügyi nap sorszáma (négy számjeggyel, vezető nullákkal kinyomtatva);
b) NNNNN a bizonylat sorszáma (az adóügyi nap megnyitásakor 1-től induló, folyamatosan 1-gyel növekvő sorszám, öt számjeggyel, vezető nullákkal kinyomtatva).
2. A pénztárgép nyugtanyomtatóján kibocsátott egyszerűsített számla esetén ugyanazon értékesítésről nyugta vagy újabb számla nem nyomtatható.
3. Az adóügyi bizonylatok megnevezését - a fejléc és a bizonylat megnevezése között egy üres sor kihagyással (továbbiakban: soremelés) - közvetlenül a fejléc sorok után, vagy a bizonylat kezdősorába kell nyomtatni. A bizonylat utolsó soraként a stilizált AP jelet és a pénztárgép 9 jegyű azonosítószámát kell kiíratni. A bizonylat utolsó előtti soraként kizárólag a „NAV ellenőrző kód” és a 3. melléklet F) pont FD) alcím 9. és 10. pontja szerinti ellenőrző kód szerepelhet. A nyugtán, egyszerűsített számlán a reklám, üdvözlő, vásárlást megköszönő üzenetek, a vonalkód a fizetőeszköz sorok és a bizonylat utolsó előtti sora közötti részben nyomtathatók.
4. Az egyéb bizonylatok „NEM ADÓÜGYI BIZONYLAT”, „SZTORNÓ BIZONYLAT”, vagy „VISSZÁRU BIZONYLAT” megnevezését - soremeléssel - közvetlenül a fejléc sorok után, vagy a bizonylat kezdősorába kell nyomtatni. Az adott bizonylatot a megnevezéssel megegyező „NEM ADÓÜGYI BIZONYLAT”, „SZTORNÓ BIZONYLAT”, vagy „VISSZÁRU BIZONYLAT” szöveg kiírásával kell lezárni.
4. A pénztárgéppel negatív végösszegű vagy forgalmi gyűjtőjű nyugta, egyszerűsített számla nem bocsátható ki.
4. Sztornó bizonylaton fel kell tüntetni a vevő adatait, vagy a sztornó bizonylat kiadását alátámasztó jegyzőkönyv azonosítószámát. Visszáru bizonylaton fel kell tüntetni a vevő adatait. Ezeket az adatokat az AEE naplóállományában is szerepeltetni kell a 4. mellékletben foglaltak szerint.
4. Amennyiben a nem adóügyi bizonylat teljes körű kinyomtatása nem biztosítható, akkor a bizonylaton „BIZONYLAT-MEGSZAKÍTÁS” szöveggel jelezni kell a megszakítás tényét, majd dátum, idő és „NEM ADÓÜGYI BIZONYLAT” szöveg kinyomtatásával kell a bizonylatot lezárni.
5. A pénztárgép által készített bizonylatokon a dátumot az FA) alcím 4. pontjában meghatározottak szerint kell megjeleníteni.
5. A pénztárgépnek alkalmasnak kell lennie a legutóbb megnyitott és az azt megelőző adóügyi nap során kibocsátott nyugták, egyszerűsített számlák, sztronó bizonylatok, visszáru bizonylatok listájáról bizonylatot nyomtatni, amelyen szerepel a bizonylatok sorszáma, a kibocsátás időpontja, a bizonylaton szereplő végösszeg, illetve a bizonylaton szereplő NAV ellenőrző kód. Ez a funkció a kezelő számára korlátozás nélkül elérhető kell, hogy legyen.
EB) A bizonylatokra vonatkozó egyéb szabályok
5. A sztornó bizonylat tételsor érték és összesítő adatai meg kell, hogy egyezzenek az eredeti értékesítési bizonylat tételsor érték és összesítő adataival úgy, hogy a mennyiség adat és a tételsor érték előjele megváltozik. Az egyes tételsorok tekintetében az eredeti bizonylaton szereplő tranzakció típus ellentettjét kell szerepeltetni a sztornó bizonylaton. Sztornó bizonylaton nem kell szerepeltetni az eredeti bizonylaton sztornózott tételsorokat, és ezek sztornózó tételsorát.
5. Amennyiben egy több példányban nyomtatni kívánt bizonylat első példányának nyomtatása nem biztosítható, úgy a bizonylat megszakítására vonatkozó előírások alkalmazása mellett minden példány nyomtatását sikertelennek kell tekinteni és ezt a tényt naplózni kell. Amennyiben egy több példányban nyomtatni kívánt bizonylat első példányának nyomtatása megtörtént, akkor a pénztárgép következő műveletként csak a következő példányok kinyomtatását végezheti el.
EE) A forint üzemmódra és a kerekítésre vonatkozó előírások
6. E rendeletben használt
a) storno bizonylat alatt az Áfa tv.-ben meghatározott érvénytelenítő számlát,
a) sztornó bizonylat alatt, amennyiben az nem nyugtát érvénytelenít, az Áfa tv.-ben meghatározott érvénytelenítő számlát,
b) visszáru, speciális visszáru (göngyölegjegy) bizonylat alatt az Áfa törvényben meghatározott módosító számlát megfelelően érteni kell.
6. A sztornó és visszáru bizonylatot a pénztárgép nyugtanyomtatóján két példányban kell kinyomtatni. A két példány nyomtatását az AEE-ben egy bejegyzéssel kell naplózni.
7. A pénztárgép által készített bizonylatok esetén fix szélességű karakter nyomtatást kell alkalmazni.
EC) A sztornó és visszáru bizonylatok kezelésének szabályai
1. A sztornó és visszáru bizonylatok alkalmazása opcionális.
2. Sztornó vagy visszáru bizonylat kizárólag nyugtán vagy egyszerűsített számlán rögzített tranzakcióról nyomtatható.
3. A sztornó bizonylat tételsor érték és összesítő adatai - a mennyiség és érték adatok negatív előjele kivételével - meg kell, hogy egyezzenek az eredeti értékesítési bizonylat tételsor érték és összesítő adataival.
4. A sztornó és visszáru bizonylatot a pénztárgép nyugtanyomtatóján két példányban kell kinyomtatni.
5. A sztornó vagy visszáru bizonylat mindkét példányának teljes körű kinyomtatásakor az adott bizonylat számlálóját eggyel, értékének gyűjtőjét a bizonylat összesen értékével meg kell növelni.
6. Egy adott nyugtáról vagy egyszerűsített számláról csak egy sztornó bizonylat nyomtatható.
7. Egy adott nyugta vagy egyszerűsített számla egy adott tételsoráról legfeljebb a tételsor értékesítési darabszáma szerinti visszáru bizonylat nyomtatható.
7. A pénztárgép által készített bizonylatok esetén fix szélességű karakter nyomtatást kell alkalmazni. A bizonylatok egyes elemeihez külön betűtípus és betűméret is tartozhat.
7. A sztornó vagy visszáru bizonylat mindkét példányának teljes körű kinyomtatásakor az adott bizonylat számlálóját eggyel, értékének gyűjtőjét a bizonylat összesen értékével meg kell növelni.
8. Amennyiben a sztornó vagy visszáru bizonylat első, vagy második példányának teljes körű kinyomtatása, vagy adatainak előírás szerinti gyűjtése nem biztosítható, akkor a bizonylaton „BIZONYLAT-MEGSZAKÍTÁS” szöveggel jelezni kell a megszakítás tényét, majd dátum, idő, „SZTORNÓ BIZONYLAT”, vagy „VISSZÁRU BIZONYLAT” szöveg kinyomtatásával kell a bizonylatot lezárni. A megszakított bizonylaton nem szerepelhet bizonylatszám.
8. Nyugtaként vagy egyszerűsített számlaként kell naplózni a pénztárgép által nyomtatott olyan dokumentumokat is, amelyek ezen adóügyi funkciójuk mellett valamely szolgáltatás igénybevételére való jogosultság igazolására is szolgálnak. Az ilyen bizonylatokon az igénybe vehető szolgáltatást leíró adatokat a tételsorok helyén kell szerepeltetni.
EC) A sztornó és visszáru bizonylatok kezelésének szabályai
8. Egy adott nyugtáról vagy egyszerűsített számláról csak egy sztornó bizonylat nyomtatható.
9. Amennyiben egy sztornó, vagy visszáru bizonylat első példánya teljes körűen kinyomtatásra került, akkor a pénztárgép következő nyomtatási műveletként kizárólag a bizonylat második példányának kinyomtatását végezheti el. A két példány adatainak azonosságát - eltekintve a különböző példánysorszámtól - biztosítani kell.
ED) A bizonylatok teljes körű kinyomtatásakor jelentkező hibák esetén követendő eljárás
9. Egy adott nyugta vagy egyszerűsített számla egy adott tételsoráról legfeljebb a tételsor értékesítési darabszáma szerinti visszáru bizonylat nyomtatható.
10. Amennyiben a sztornó vagy visszáru bizonylat első, vagy második példányának teljes körű kinyomtatása, vagy adatainak előírás szerinti gyűjtése nem biztosítható, akkor a bizonylaton „BIZONYLAT-MEGSZAKÍTÁS” szöveggel jelezni kell a megszakítás tényét, majd dátum, idő, „SZTORNÓ BIZONYLAT”, vagy „VISSZÁRU BIZONYLAT” szöveg kinyomtatásával kell a bizonylatot lezárni. A megszakított bizonylat bizonylatszámát úgy kell meghatározni, mintha a bizonylat nem volna megszakított.
11. Amennyiben egy sztornó, vagy visszáru bizonylat első példánya teljes körűen kinyomtatásra került, akkor a pénztárgép következő nyomtatási műveletként kizárólag a bizonylat második példányának kinyomtatását végezheti el. A két példány adatainak azonosságát - eltekintve a különböző példánysorszámtól - biztosítani kell.
ED) A bizonylatok teljes körű kinyomtatásakor jelentkező hibák esetén követendő eljárás
1. Amennyiben a „NYUGTA”, „EGYSZERŰSÍTETT SZÁMLA” teljes körű kinyomtatása, vagy adatainak előírás szerinti gyűjtése nem biztosítható (például hardver hiba, papírhiány, mező túlcsordulás, stb.), akkor a bizonylat nyomtatását meg kell szakítani.
2. A megszakított bizonylaton „NYUGTA-MEGSZAKÍTÁS”, vagy „EGYSZERŰSÍTETT SZÁMLA-MEGSZAKÍTÁS” szöveggel jelezni kell a megszakítás tényét, majd „ÖSSZESEN: 0 Ft”, bizonylat sorszám, dátum, idő, AP jel és sorszám kinyomtatásával kell a bizonylatot lezárni. A megszakított bizonylatokat az EB) alcím 1. pontja szerint kell sorszámozni.
3. Amennyiben a „NAPI FORGALMI JELENTÉS” teljes körű kinyomtatása nem biztosítható, akkor a bizonylaton „JELENTÉS-MEGSZAKÍTÁS” szöveggel jelezni kell a megszakítás tényét, dátum, idő, AP jel és a pénztárgép 9 jegyű azonosítószáma kinyomtatásával le kell zárni, majd újra kell kezdeni a bizonylat kinyomtatását.
4. Amennyiben a nem adóügyi bizonylat teljes körű kinyomtatása nem biztosítható, akkor a bizonylaton „BIZONYLAT-MEGSZAKÍTÁS” szöveggel jelezni kell a megszakítás tényét, majd dátum, idő és „NEM ADÓÜGYI BIZONYLAT” szöveg kinyomtatásával kell a bizonylatot lezárni.
EE) A forint üzemmódra és a kerekítésre vonatkozó előírások
1. A pénztárgépnek forint üzemmódban a következő minimális értékhatárokat kell kezelni:
a) tételsor: 9 999 999,
b) bizonylat szintű (nyugta, egyszerűsített számla) forgalmi gyűjtők: 99 999 999,
c) napi forgalmi gyűjtők, sztornó és visszáru bizonylatok gyűjtői: 999 999 999,
d) göngyölített forgalom: 999 999 999 999.
2. Forint üzemmódban a tételsor és összesen értékek egész számként nyomtatandók. Tört mennyiség értékesítése, engedmény, vagy felár érvényesítése esetén a tételsor értéket a kerekítési szabályok szerint forintra kell kerekíteni.
3. Az 1 és 2 forintos érmék kivonása miatt a kerekítés értékének megjelenítésére és gyűjtésére vonatkozó szabályok:
a) készpénzfizetés esetén a nyugtán, egyszerűsített számlán, sztornó és visszáru bizonylaton az „Összesen” érték után az alábbiakat kell kinyomtatni:
aa) a vevő által átadott fizetőeszközök értéke (KÉSZPÉNZ),
ab) a vevőnek visszaadott készpénz értéke (VISSZAJÁRÓ),
ac) a kerekítés értéke (KEREKÍTÉS).
A nullaértékű mezők fizetőeszköz sorát nem kell kinyomtatni.
a) készpénzfizetés esetén a nyugtán, egyszerűsített számlán, sztornó és visszáru bizonylaton az „Összesen” érték után az alábbiakat kell kinyomtatni:
aa) a vevő által átadott fizetőeszközök értéke (KÉSZPÉNZ),
ab) a vevőnek visszaadott készpénz értéke (VISSZAJÁRÓ),
ac) a kerekítés értéke (KEREKÍTÉS).
A nullaértékű mezők fizetőeszköz sorát nem kell kinyomtatni. A kerekítések értékét a forgalmi gyűjtőktől független gyűjtőben kell összegezni és a pénztárjelentésen meg kell jeleníteni.
b) Idegen fizetőeszköz használata esetén rögzíteni kell az átadott valuta értékét, annak forintra átszámított értékét (KÉSZPÉNZ) és az átváltási árfolyamot. A forintra átszámított értéket egész számra kell kerekíteni. A kerekítés értékét a forgalmi gyűjtőktől független gyűjtőben kell összegezni. A kerekítés összegét a Pénztárjelentés bizonylaton a következő részletezésben kell feltüntetni:
ba) kerekítés nélküli fióktartalom
bb) kerekítések összege
bc) kerekített fióktartalom.
b) Idegen fizetőeszköz használata esetén rögzíteni kell az átadott valuta értékét, annak forintra átszámított értékét (KÉSZPÉNZ) és az átváltási árfolyamot. A forintra átszámított értéket egész számra kell kerekíteni.
4. Tört érték jelölésére tizedes vesszőt, ezres helyi érték jelölésére szóköz karaktert kell használni.

F) A pénztárgép fő egységeivel kapcsolatos követelmények

FA) Kijelző

1. A pénztárgépnek - ide nem értve az önkiszolgáló pénztárgépet - két kijelzővel kell rendelkeznie, amelyek közül az egyik arra szolgál, hogy a nyugtára, egyszerűsített számlára, sztornó- és visszáru bizonylatra kerülő értékeket a tételek rögzítésével egy időben, a vásárló által jól láthatóan megjelenítse (vevőkijelző).
1. A pénztárgépet fel kell szerelni AEE-vel. Az AEE rögzíti és az e rendeletben meghatározott szabályok szerint tárolja és továbbítja a pénztárgépen keletkező adatokat a NAV felé.
2. A vevőkijelzőn a megjelenő karakterek magassága legalább 7 mm, szélessége legalább 4 mm, az egy sorban megjeleníthető karakterek száma legalább 8 db.
2. A kinyomtatott karakterek minimális nagysága kisbetű esetén 2,4 mm, nagybetű esetén 3 mm. Az egy sorban kinyomtatható karakterek száma legalább 18 db. A nyugta minimális szélessége 37 mm, a nyugtanyomtatón kinyomtatott egyszerűsített számla esetén 70 mm.
2. A billentyűket magyar nyelvű felirattal kell ellátni. Számítógép alapú pénztárgép esetén ez a követelmény teljesíthető szabványos számítógép billentyűzet használatával is.
FD) Adóügyi Ellenőrző Egység (AEE)
2. Az AEE-t fizikailag a pénztárgép burkolatán belül kell elhelyezni. Az AEE a számítógép alapú, valamint a mérleggel egybeépített pénztárgépnél elhelyezhető a nyomtatóban is.
2.1. Az AEE-nek meg kell felelnie az elektromágneses összeférhetőségről szóló 62/2006. (VIII. 30.) GKM rendelet előírásainak. Az AEE adattartalma UV sugárzással nem lehet törölhető. Az AEE környezetállóságának teljesítenie kell az IEC 60529 szabvány szerinti IP54 szintet.
2.1. Az AEE-nek meg kell felelnie az elektromágneses összeférhetőségről szóló rendelet előírásainak. Az AEE adattartalma UV sugárzással nem lehet törölhető. Az AEE környezetállóságának teljesítenie kell az IEC 60529 szabvány szerinti IP54 szintet.
2.2. Az AEE-t úgy kell kivitelezni, hogy kizárólag az AEE burkolat roncsolásával legyen nyitható. A burkolat nyitására a pénztárgépnek/AEE-nek blokkolt állapotba kell kerülnie.
2.3. Az AEE saját akkumulátorát úgy kell elhelyezi a pénztárgép burkolatán belül, illetve amennyiben az AEE a nyomtatóban kerül elhelyezésre, úgy a nyomtató burkolatán belül, hogy annak cseréje az AEE burkolatának roncsolása nélkül is megvalósítható legyen.
3. A vevőkijelző meghibásodása esetén a pénztárgép nyugta, vagy egyszerűsített számla megnyitását nem végezheti el.
3. A nyomtató nyomtatást kizárólag úgy végezhet, hogy a nyomtatott bizonylat tartalma a megfelelő bejegyzéssel eltárolásra került az AEE-ben. A nyomtató vezérlését kizárólag az AEE végezheti.
3. Az AEE-t úgy kell elhelyezni a pénztárgépben, hogy bizonylat nyomtatása ne legyen lehetséges ezen tény AEE-ben való rögzítése nélkül, illetve az e rendelet 4. mellékletében nevesített események bekövetkezése az AEE-ben minden esetben rögzítésre kerüljön.
a) Az AEE-nek tételsoronként, a kezelői adatbevitellel egyidejűleg rögzítenie és az adómegállapításhoz való jog elévüléséig tárolnia kell a pénztárgépen keletkező adatokat a 4. melléklet szerinti tartalomban és szerkezetben, ideértve a törölt tételekre és a megszakított bizonylatokra vonatkozó adatokat is.
b) Amennyiben egy bizonylat készítése annak kinyomtatása nélkül ér véget (ide nem értve a megszakított bizonylatot), az AEE-nek a ki nem nyomtatott bizonylat már bevitt adatait megszakított bizonylatként kell eltárolnia a 4. mellékletben foglaltak szerint. Jelen pont alkalmazásában a bizonylatkészítés megkezdésének kell tekinteni egy tételsor bevitelének megkezdését is.
c) A bizonylatok adatai között az AEE vonatkozó bejegyzésében minden olyan adatot rögzíteni kell, ami a nyomtatott bizonylaton szerepel, kivéve a fejlécben szereplő adatokat. A 4. mellékletben külön nem nevesített, de a bizonylaton szereplő adatok rögzítésére a 4. mellékletben megadott egyedi mezőket kell használni. Egyedi mezők alkalmazása esetén azok adattartalmának leírását a pénztárgép dokumentációjában szerepeltetni kell.
d) Az egyedi mezők használatának módját úgy kell kialakítani, hogy a bizonylatkép a pénztárgép technikai leírása, az általa kiadott bizonylatra vonatkozó, AEE-beli bejegyzés, illetve a fejlécben szereplő adatok ismeretében rekonstruálható legyen.
4. A kijelzőkön a dátumot és időt év, hó, nap, óra, perc sorrendben, az évet négy számjeggyel jelölve kell megjeleníteni.
4. A kijelzőkön a dátumot és időt év, hó, nap, óra, perc sorrendben, az évet négy számjeggyel jelölve kell megjeleníteni. A vevőkijelzőn a dátumot és időt akkor kell megjeleníteni, amikor ez az üzemszerű működtetést nem akadályozza.
5. A vevőkijelzőn „NAV” felirat vagy „@” jel megjelenítésével jelezni kell, hogy az AEE megfelelően működik.
5. A vevőkijelzőn „NAV” felirat vagy „@” jel megjelenítésével folyamatosan jelezni kell, ha az AEE megfelelően működik.
5. Két utas (nyugta, dokumentum) nyomtató alkalmazása esetén a dokumentum-nyomtatón adóügyi bizonylat nem nyomtatható. A két utas nyomtató dokumentum nyomtatóján megvalósuló nyomtatásról is bejegyzést kell készíteni az AEE-ben a 4. mellékletben foglaltak szerint. Adózással össze nem függő személyes adatokat tilos naplózni, ilyen adatok esetén minden betű helyett „X”, minden számjegy helyett „0” naplózandó.
FC) Billentyűzet
5. Az AEE-nek a kibocsátott bizonylatokra vonatkozó adatok mellett rögzítenie kell a pénztárgép alábbi adatait és eseményeit is:
a) a pénztárgép be- és kikapcsolása,
b) a pénztárgép napi nyitása,
c) gyakorló üzemmódba kapcsolás, gyakorló üzemmód kikapcsolása,
d) tételsor törlése,
e) a pénztárgép blokkolt állapotba kerülése és visszatérése a blokkolt állapotból,
f) az AEE áramellátásának megszűnése és újraindulása,
g) a NAV szerverével való kommunikáció,
h) az AEE belső áramforrásának lemerülése, és az ezt követő első újraindulás,
i) naplóállomány nyitása és zárása,
j) az AEE órájának átállítása,
k) az euró üzemmód beállítása,
l) a pénztárgép, illetve az AEE működésére, állapotára, illetve kommunikációjára vonatkozó adatok a 4. mellékletben foglaltak szerint.
6. A vevőkijelzőn „GYAK” felirat megjelenítésével jelezni kell, ha a pénztárgép gyakorló üzemmódban működik.
FB) Nyomtató
1. Nyomtatóként olyan eszköz alkalmazható, amely a C) pont 1. alpontjában foglaltak figyelembevételével képes az EA) pont 1. alpontja szerinti bizonylatok kinyomtatására.
2. A kinyomtatott karakterek minimális nagysága kisbetű esetén 3 mm, nagybetű esetén 2,4 mm. Az egy sorban kinyomtatható karakterek száma legalább 18 db. A nyugta minimális szélessége 37 mm, a nyugtanyomtatón kinyomtatott egyszerűsített számla esetén 70 mm.
3. A nyomtató nyomtatási parancsot csak az AEE-től fogadhat el.
4. A pénztárgép nyomtatója adóügyi bizonylat készítése közben grafikus nyomtatási parancsot kizárólag abban az esetben hajthat végre, amikor az adóügyi bizonylat lezárásakor az AEE a stilizált AP jel, vagy a nyugta, egyszerűsített számla azonosítására szolgáló vonalkód kinyomtatására utasítja. Az azonosító vonalkód adóügyi, sztornó és visszáru bizonylaton kizárólag az „ÖSSZESEN sor” és a bizonylat utolsó előtti sora közötti részben nyomtatható. Nem adóügyi bizonylat készítése közben az AEE grafikus nyomtatási parancsot kizárólag vonalkód nyomtatására adhat ki.
5. Két utas (nyugta, dokumentum) nyomtató alkalmazása esetén a dokumentum-nyomtatón adóügyi bizonylat nem nyomtatható.
FC) Billentyűzet
1. A pénztárgép billentyűzetén legalább az alábbi billentyűket kell elhelyezni:
a) számbillentyűk 0-tól 9-ig;
b) tranzakciók jóváhagyására vagy javítására szolgáló billentyűk,
c) összesen billentyű.
2. A billentyűket magyar nyelvű felirattal kell ellátni.
FD) Adóügyi Ellenőrző Egység (AEE)
1. A pénztárgépet fel kell szerelni AEE-vel. Az AEE rögzíti és az e rendeletben meghatározott szabályok szerint továbbítja a pénztárgépen keletkező adatokat a NAV felé.
2. Az AEE-t fizikailag a pénztárgép burkolatán belül kell elhelyezni. Az AEE a számítógép alapú, valamint a mérleggel egybeépített pénztárgépnél elhelyezhető a nyomtatóban is, ekkor a nyomtatónak is plombáltnak kell lennie.
Az AEE-nek meg kell felelnie az elektromágneses összeférhetőségről szóló 62/2006. (VIII. 30.) GKM rendelet előírásainak. Az AEE UV sugárzással nem lehet törölhető. Az AEE környezetállóságának teljesítenie kell az IEC 60529 szabvány szerinti IP54 szintet.
Az AEE-t úgy kell kivitelezni, hogy kizárólag a burkolat roncsolásával legyen nyitható.
Az AEE saját akkumulátorát úgy kell elhelyezi a pénztárgép burkolatán belül, illetve amennyiben az AEE a nyomtatóban kerül elhelyezésre, úgy a nyomtató burkolatán belül, hogy annak cseréje az AEE burkolatának roncsolása nélkül is megvalósítható legyen.
3. Az AEE-t logikailag úgy kell elhelyezni a pénztárgépben, hogy abba minden kezelői adatbevitel és minden készülő bizonylat adatainak be kell kerülnie.
4. a) Az AEE-nek tételsoronként rögzítenie és az adómegállapításhoz való jog elévüléséig tárolnia kell a pénztárgépen keletkező adatokat a 4. melléklet szerinti tartalomban és szerkezetben.
b) Amennyiben egy bizonylat készítése annak kinyomtatása és kiadása nélkül ér véget (ide nem értve a megszakított bizonylatot), az AEE-nek a ki nem adott bizonylat már bevitt adatait visszavont bizonylatként kell eltárolnia a 4. mellékletben foglaltak szerint. Jelen pont alkalmazásában a bizonylatkészítés megkezdésének kell tekinteni egyetlen tételsor bevitelét is.
c) Ha a pénztárgép kezelője a bizonylat adatainak bevitele során egy tételsort töröl, de a bizonylat készítését folytatja és az végül kiadásra kerül, az adott tételsor törlését „tételsor törlése” eseményként rögzítenie kell az AEE-nek a 4. mellékletben foglaltak szerint.
d) A nyugta vagy egyszerűsített számla adatai között az AEE vonatkozó bejegyzésében minden olyan adatot rögzíteni kell, ami a nyomtatott bizonylaton szerepel, kivéve a minden bizonylaton egységesen szereplő szövegrészeket. A 4. mellékletben külön nem megjelölt, de a bizonylaton szereplő adatok rögzítésére a 4. melléklet 19. f) alpontjában megadott egyedi mezőket kell használni. Egyedi mezők alkalmazása esetén azok adattartalmának leírását a pénztárgép dokumentációjában szerepeltetni kell.
5. Az AEE-nek a 4. pontban meghatározott adatok mellett rögzítenie kell a pénztárgép alábbi eseményeit:
a) a pénztárgép be- és kikapcsolása,
b) a pénztárgép napi nyitása,
c) gyakorló üzemmódba kapcsolás, gyakorló üzemmód kikapcsolása,
d) tételsor törlése,
e) a pénztárgép blokkolt állapotba kerülése és visszatérés a blokkolt állapotból,
f) az AEE áramellátásának megszűnése és újraindulása,
g) a NAV szerverével való kommunikáció,
h) a pénztárgép áthelyezése másik telephelyre,
i) az AEE belső áramforrásának lemerülése, és az ezt követő első újraindulás.
6. Az AEE-nek akkora tárkapacitással kell rendelkeznie, amely alkalmas legalább 1 000 000 kiadott bizonylat 4. pont szerinti adatainak tárolására. Az alkalmazott technológiának legalább 10 000 újraírást kell lehetővé tennie. Az AEE-ben működő memóriamodul SDHC/SDXC Class 6 vagy annál magasabb osztályú és legalább 16 GB kapacitású kell legyen.
6. A vevőkijelzőn „GYAK” felirat megjelenítésével folyamatosan jelezni kell, ha a pénztárgép gyakorló üzemmódban működik.
FB) Nyomtató
6. Az AEE-nek akkora tárkapacitással kell rendelkeznie, amely alkalmas legalább 1 000 000 kiadott bizonylat 4. pont szerinti adatainak tárolására. Az alkalmazott technológiának legalább 10 000 újraírást kell lehetővé tennie. Az AEE-ben működő adattároló SDHC/SDXC Class 6 vagy annál magasabb osztályú kell legyen, vagy meg kell felelnie a JEDEC JESD84-B451 szabványának. Az AEE adattároló egységének minimális tárkapacitása 16 GB.
7. Az AEE adattartalmához való hozzáférés, és az adattartalmon végzett bármilyen külső beavatkozás kizárólag az e rendeletben foglaltak szerint, illetve a NAV által, vagy annak engedélyével lehetséges.
8. Az AEE-nek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a külső áramellátás megszűnését követően 2 órán keresztül adatkommunikációt folytasson, további 48 órán keresztül folyamatosan ellássa valamennyi egyéb funkcióját, valamint a külső áramellátás megszűnését követően az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül megőrizze a benne tárolt adatokat.
8. Az AEE-nek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a külső áramellátás megszűnését követően 2 órán keresztül adatkommunikációt folytasson, valamint a külső áramellátás megszűnését követően az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül megőrizze a benne tárolt adatokat. Az AEE mellőzheti az 5. melléklet szerinti rendszeres bejelentkezést, ha teljesül az alábbi feltételek mindegyike, mindaddig, amíg a feltételek fennállnak:
a) az AEE-nek nincs külső áramellátása,
b) nincs a pénztárgépen nyitott adóügyi nap,
c) a legutóbbi lezárt naplóállomány már továbbításra került és sikeres fogadását a NAV szerver az 5. melléklet szerint visszaigazolta,
d) a bejelentkezés mellőzését az AEE az 5. mellékletben foglaltak szerint már jelezte a NAV szerver felé.
9. Az AEE minden pénztárgépen keletkező bizonylatra vonatkozóan e rendelet 4. mellékletében meghatározott adattartalom alapján ellenőrző kódot készít.
9. Az AEE minden bejegyzésre vonatkozóan e rendelet 4. mellékletében meghatározott adattartalom alapján ellenőrző kódot készít.
10. A pénztárgépnek minden általa kiadott bizonylaton fel kell tüntetnie a pénztárgépen előzőleg kiadott bizonylatra vonatkozó ellenőrző kód 8., 24., 32., 48. és 64. karakterét.
10. A pénztárgépnek minden általa kiadott bizonylaton fel kell tüntetnie a pénztárgépen előzőleg kiadott bizonylat bejegyzésére vonatkozó ellenőrző kód 8., 24., 32., 48. és 64. karakterét. A több példányban kinyomtatott bizonylatok egyes példányaira ugyanazt az ellenőrző kódot kell nyomtatni.
11. Az AEE-nek alkalmasnak kell lennie a mobilszolgáltatók hálózatán való adatkapcsolat létesítésére, és az így létrejött adatkapcsolattal a NAV szerverei számára a pénztárgépen keletkező bizonylatok adatainak az 5. mellékletben részletezett protokoll szerinti továbbítására.
11. Az AEE-nek alkalmasnak kell lennie adatkapcsolat létesítésére legalább három magyarországi elektronikus hírközlési szolgáltató mobil földfelszíni hálózatán, és az így létrejött adatkapcsolattal a pénztárgépen keletkező adatoknak az 5. mellékletben részletezett protokoll szerinti továbbítására a NAV szerver számára.
12. Az AEE-nek a gyártó által beépített, és kizárólagosan a NAV szerverével való, 11. pontban meghatározott adatkapcsolat biztosítására alkalmas, áramkörbe eltávolíthatatlanul integrált SIM-kártyát kell tartalmaznia.
12. Az AEE-nek a gyártó által beépített, és kizárólagosan a NAV szerverével való, 11. pontban meghatározott adatkapcsolat biztosítására alkalmas, áramkörbe eltávolíthatatlanul integrált SIM-modult (MIM , SIM-chip) kell tartalmaznia.
a) A pénztárgépen vagy a pénztárgéphez egyértelműen köthetően, a vásárló számára jól láthatóan, legalább 3 cm-es betűmagassággal, jól olvashatóan fel kell tüntetni pénztárgép AP számát.
b) Láthatóvá kell tenni továbbá a pénztárgépen az alábbi jelzőfényeket:
ba) tápellátást jelző zöld jelzőfény, ami folyamatosan világít, ha az AEE külső áramforrásról működik, és villog, ha az AEE saját áramforrásról üzemel.
bb) sárga jelzőfény, ami folyamatosan világít, ha az AEE felépített adatkapcsolatban van a NAV szerverrel, villog, a legutóbbi kapcsolódási kísérlet sikertelen volt, egyébként nem világít.
bc) piros jelzőfény, ami hibás működés esetén villog vagy világít.
13. a) A pénztárgépen vagy a pénztárgéphez egyértelműen köthetően, a vásárló számára láthatóan, legalább 3 cm-es betűkkel, jól olvashatóan fel kell tüntetni pénztárgép AP számát.
b) Láthatóvá kell tenni továbbá a pénztárgépen az alábbi jelzőfényeket:
ba) tápellátást jelző zöld jelzőfény, ami folyamatosan ég, ha az AEE a pénztárgépről kap áramot, és villog, ha az AEE saját áramforrásról üzemel.
bb) sárga jelzőfény, ami folyamatosan ég, ha az AEE kommunikációja jól működik, és villog, ha az adatkapcsolati hálózat elérésével kapcsolatban hiba lépett fel.
bc) piros jelzőfény, ami hibás működés esetén villog.
14. Az AEE-t alkalmassá kell tenni külső antenna csatlakoztatására. Az antenna csatlakozót a pénztárgép külső burkolatára kell elhelyezni, és védett csavarkötéssel kell rögzíteni.
15.1. Az AEE-re csak az e rendeletben megengedett eszközöket lehet csatlakoztatni az alábbiak szerint:
a) a pénztárgépből érkező adatok fogadására és az oda küldött adatok továbbítására használt adatkapura a pénztárgép AEE-n kívüli áramköri elemeit,
b) egy-egy adatkapura a nyomtatót, illetve a pénztárgép egyéb olyan részét, amely az AEE-ből adatot olvas ki, de az AEE-be adatokat nem ír,
c) egy adatkapura az AEE-ben tárolt adatok kódolatlan kiolvasását végző adathordozót/számítógépet, ez az adatkapu kizárólag erre a funkcióra lehet alkalmas,
d) a külső antenna csatlakozóját,
e) a külső GPS antenna csatlakozóját, amennyiben a készülék alkalmas GPS alapú helymeghatározásra.
15.2. Az AEE-n további vezérlőket, ki- vagy bemeneti csatlakozókat elhelyezni tilos.
15.3. Az AEE engedélyezett vezérlő és csatlakozó portjai a pénztárgépről kaphatnak tápellátást, azokat az AEE beépített akkumulátora nem táplálhatja.
15. Az AEE-re csak az e rendeletben megengedett perifériát lehet csatlakoztatni:
a) a pénztárgépből érkező adatok fogadására és az oda küldött adatok továbbítására használt adatkapura a pénztárgép AEE-n kívüli részét,
b) egy-egy adatkapura a nyomtatót, illetve a pénztárgép egyéb olyan részét, amely az AEEből adatot olvas ki,
c) egy adatkapura az AEE-ben tárolt adatok kódolatlan kiolvasását végző adathordozót/számítógépet, ez az adatkapu kizárólag erre a funkcióra lehet alkalmas,
d) a külső antenna csatlakozóját.
Az AEE-n további vezérlőket, ki- vagy bemeneti csatlakozókat elhelyezni tilos.
Az AEE engedélyezett vezérlő és csatlakozó portjai a pénztárgépről kaphatnak tápellátást, azokat az AEE beépített akkumulátora nem táplálhatja.
16. Az AEE-t meghibásodás esetén kizárólag cserélni szabad, burkolata még javítási céllal sem bontható meg.
16. Az AEE-t saját órával kell ellátni a dátum és a pontos idő mérésére. A pénztárgépen kiadott bizonylatokon és az AEE szöveges állományában a bejegyzések időpontját ezen óra szerint kell feltüntetni. Az órát legalább hetente egyszer - ide nem értve a 3. § szerinti egyedi mentesítés időtartamát - szinkronizálni kell a mobilhálózattal úgy, hogy a téli és nyári időszámítások közötti váltások alkalmával az AEE óra átállítására haladéktalanul, de legkésőbb az óraállítás hivatalos időpontját követő első napnyitás előtt sor kerüljön.
17. Az AEE-t saját órával kell ellátni a dátum és a pontos idő mérésére. A pénztárgépen kiadott bizonylatokon és az AEE szöveges állományában a bejegyzések időpontját ezen óra szerint kell feltüntetni. Az órát legalább hetente egyszer - ide nem értve a 3. § szerinti egyedi mentesítés időtartamát - szinkronizálni kell a mobilhálózattal.
17. Az AEE-be a gyártónak ipari beágyazású, magyarországi mobilhálózaton csomagkapcsolt adatátvitelre alkalmas GSM modult kell beépítenie, multi-slot class 12 besorolással.
18. Az AEE-be a gyártónak ipari beágyazású, magyarországi mobilhálózaton csomagkapcsolt adatátvitelre alkalmas GSM modult kell beépítenie, multi-slot class 12 besorolással.
18. Az AEE a NAV szerverével titkosított kapcsolatot alakít ki, amelynek privát kulcsát az AEE gyártó kezdeményezésére a NAV szolgáltatja. A titkosított kapcsolat kialakításához szükséges privát kulcs rendelkezésre bocsátásának rendjét a NAV hivatalos holnapján közleményben teszi közzé. Az AEE és a NAV szerver közötti titkosított kapcsolathoz szükséges kulcskezelő és nyilvántartó rendszert (PKI) a NAV biztosítja. Az AEE-nek képesnek kell lennie ezzel a rendszerrel együttműködni.
19. Az AEE a NAV szerverével titkosított kapcsolatot alakít ki, amelynek privát kulcsát a NAV szolgáltatja. A titkosított kapcsolat kialakításához szükséges privát kulcs rendelkezésre bocsátásának rendjét a NAV hivatalos holnapján közleményben teszi közzé.
19. Az AEE-nek képesnek kell lennie legalább három magyarországi elektronikus hírközlési szolgáltató mobil földfelszíni hálózatára felkapcsolódni. Több mobilhálózat elérhetősége esetén az AEE csak akkor kapcsolódhat a nem preferált hálózatok egyikére, ha a preferált hálózat térereje nem éri el a -100 dBm jelszintet, és a preferált hálózhat jelszintje legalább 30dBm-el alacsonyabb a nem preferált hálózatéhoz képest. Ebben az esetben az AEE-nek a legjobb jelszintet biztosító szolgáltatót kell választania. Az AEE-nek naponta egyszer automatikusan végre kell hajtania a szolgáltató ellenőrzést. Az AEE-nek biztosítania kell, hogy a szolgáltató keresést a pénztárgép igény szerint bármikor kezdeményezhesse. Az AEE ettől a szabálytól csak akkor térhet el, ha a szabály szerint választott szolgáltató nincs adatátvitelre alkalmas állapotban.
20. Az AEE-nek képesnek kell lennie minden magyar mobilszolgáltató hálózatára felkapcsolódni.
20. Az AEE-nek nem lehet érvényes, nyilvános hálózaton való azonosítást lehetővé tevő IP-címe. Az AEE nem folytathat kommunikációt más AEE-ekkel.
21. Az AEE-nek nem lehet érvényes, nyilvános hálózaton való azonosítást lehetővé tevő IP-címe. Az AEE nem folytathat kommunikációt más AEE-kkel.
21. Az AEE-vel kapcsolatos egyéb műszaki követelmények:
a) képesnek kell lennie a NAV által kibocsátott Device Certificate biztonságos tárolására és kezelésére,
b) képesnek kell lennie a TLS 1.0 vagy újabb verziójú szabvány szerinti titkosítási eljárás támogatásaára. A támogatott legfrissebb verzió számát a NAV hivatalos honlapján teszi közzé,
c) képesnek kell lennie a Device Certificate alapon azonosítania magát,
d) képesnek kell lennie az adatkapcsolat kiszolgálására a meglévő nyilvános mobilkommunikációs hálózatokon keresztül,
e) képesnek kell lennie a TCP/IP protokollt alkalmazására az AEE szabványos kommunikációhoz,
f) Az AEE eszközzel szemben elvárás, hogy a kriptográfiai funkciók (rejtjelezés, hitelesítés, kulcstárolás) megvalósításában olyan biztonsági modulra támaszkodjon, amely áramköri (chip) szinten FIPS 140-2 szabvány szerint legalább Level 1 vagy common criteria EAL3 minősítéssel rendelkezik. Az AEE kriptográfiai modul képes legyen kezelni legalább 2048 bit hosszúságú RSA aszimmetrikus kulcsokat,
g) Az AEE-nek képesnek kell lenni a rajta futó szoftver, vagy a naplófájlokat tároló hardverelem megváltozásának érzékelésére, ilyen esetben a pénztárgépet az AEE-nak blokkolt állapotba kell hoznia,
h) Az AEE-ben a naplófájlok és egyéb adatok tárolását titkosítottan kell megvalósítani úgy, hogy azok hatóság számára a sértetlen tárolóegységről a pénztárgép, illetve az AEE meghibásodása esetén is kinyerhetőek legyenek a forgalmazási engedély iránti kérelemben megjelölt, hatósági kiolvasást végző szerviz által,
i) Biztosítani kell a pénztárgép és AEE megbonthatatlan egységét és egyedi azonosíthatóságát. A számítógép alapú pénztárgép esetén a számítógép és az AEE közötti kapcsolatban az azonosításhoz és hitelesítéshez PKI tanúsítványokat kell kiállítani és felhasználni, amely biztosítja az azonosítás után a biztonságos, titkosított információ cserét. Számítógép alapú pénztárgépeken a számítógép és az AEE közötti kapcsolat vezetéken, vagy a PKI alapú eszközazonosítást támogató egyéb átviteli technológiával valósítható meg,
j) Amennyiben az saját operációs rendszerrel működik, az eszköz operációs rendszerét, alkalmazásait úgy kell felkészíteni és beállítani, hogy a nélkülözhető komponenseket le kell tiltani. A rendszerbeállításokat, fájlrendszereket és a cserélhető adathordozók használatát úgy kell kialakítani, hogy a rendszerekhez ne férhessenek hozzá illetéktelen személyek vagy programok. A modulra telepítendő rendszer- és eszközvezérlőket zárolni kell. Az AEE saját operációs rendszerét az AEE működtető szoftver részének kell tekinteni , így az operációs rendszerre is kiterjednek ezen melléklet FD) 23. pontja szerinti előírások és dokumentációs kötelezettségek,
k) Az AEE beágyazott GSM moduljával szembeni követelmények:
ka) Az AEE-nek képesnek kell lennie a magyarországi mobilhálózatokon GPRS technológiával, valamint az EDGE, HSDPA, UMTS technológiák egyikével történő adattovábbításra (továbbiakban: csomagkapcsolt adatátvitel),
kb) A SIM feleljen meg az ETSI M2M UICC standard (TS 102.671) szabványban foglaltaknak.
kc) az AEE minimum vételi teljesítményszintje -102dBm, a készülék bemeneti kapcsaira vonatkoztatva, valamint a szükséges C/I (jel/interferencia viszony) 10dB, az ETSITS0508V050100, valamint az ETSI EN 151.010 szabványoknak megfelelően,
kd) a SIM hálózatkeresési preferencialistáját, mellékelni kell a pénztárgép engedélyezési dokumentációjához.
22. Az AEE-vel kapcsolatos egyéb műszaki követelmények:
a) Device Certificate alkalmazhatósága
b) SSL titkosítási eljárás támogatása
c) User Authentiction /Managed PKI-Service támogatása
d) Az adatkapcsolat kiszolgálására a meglévő mobilkommunikációs nyilvános hálózatokon keresztül.
e) IT Biztonsági szabályozás és megoldások alkalmazása szükséges a rendelkezésre állás, bizalmasság, adatok sértetlensége területén.
f) Valósidejű, ütemezett illetve folyamatos adatgyűjtésre, TCP/IP protokollt alkalmazza az AEE szabványos kommunikációhoz.
g) Az adatkommunikációs folyamatban szereplő eszközök informatikai védelme érdekében:
ga) Az elektronikus hitelesítés PKI - X.509 Registration Authority (RA) szerinti legyen.
gb) A Certificate authority SAS 70 Type II auditált legyen.
gc) Az AEE eszközzel szemben elvárás, hogy a kriptográfiai funkciók (rejtjelezés, hitelesítés, kulcstárolás) megvalósításában legalább olyan biztonsági modulra támaszkodjon, amelynek áramköri (chip) szinten FIPS 140-2 szabvány szerint két szintű vagy common criteria EAL3 szintű értékeléssel rendelkezik.
gd) Az RSA aszimmetrikus kulcs mérete legalább 2048 bit legyen.
ge) az Alkalmazott memóriamodul legalább 16GB kapacitású SDHC class 6 vagy annál magasabb besorolású legyen.
h) A pénztárgép és az abba beépített adatkapcsolatot biztosító AEE, közöttük megvalósuló adatcsere, tároló és memóriák tartalmának manipulálhatóságtól való védelme érdekében
ha) Az AEE mint adatfeldolgozó rendszer informatikai elemeinek aktív védelemmel kell rendelkeznie: authentikáció, authorizáció és hozzáférés védelem, titkosítás, adatmentés és archiválás.
hb) Az AEE-nek alkalmasnak kell lennie az eszköz biztonságos azonosítására alkalmas PKI infrastruktúra kiszolgálására. Biztosítani kell a pénztárgép és AEE megbonthatatlan egységét és egyedi azonosíthatóságát. Az azonosításhoz és hitelesítéshez PKI tanúsítványokat kell kiállítani és felhasználni, amely biztosítja az azonosítás után a biztonságos, titkosított információ cserét. Az AEE TCP/IP szabványos protokollon csatlakozik az adatközponthoz, az eszköz operációs rendszerét, alkalmazásait úgy kell felkészíteni és beállítani a feladat ellátáshoz, hogy a nélkülözhető komponenseket ki kell szerelni, vagy le kell tiltani.
hc) Biztosítani kell az illetéktelen módosításokkal, hálózat alapú támadásokkal (vírusok, programférgek, szándékos hacker tevékenység stb.) szembeni védelmet.
hd) A védelem feladata a jogosulatlan változtatásokat felismerni, megakadályozni, a változtatás tartalmát láthatóvá tenni. A modulra telepítendő rendszer- és eszközvezérlőket zárolni kell. A rendszerbeállításokat, fájlrendszereket és a cserélhető adathordozók használatát úgy kell kialakítani, hogy a rendszerekhez ne férhessenek hozzá illetéktelen személyek vagy programok.
he) Az AEE-nek biztosítani kell a szabályoknak való megfelelést, állapotkövetést központosítottan távoli eléréssel menedzselhető módon. A kommunikációs zavart az AEE naplózza és zavar megszűntével a kommunikációt újraépíti és az újraépítést naplózza. Az AEE elhatárolja az üzemeltetési és biztonság felügyeleti szerepköröket.
i) Az AEE beágyazott GSM moduljával szembeni követelmények:
ia) Az AEE-nek képesnek kell lennie GPRS technológiával, valamint az EDGE, HSDPA, UMTS technológiák egyikével történő adattovábbításra (továbbiakban: csomagkapcsolt adatátvitel).
ib) A SIM feleljen meg az ETSI M2M UICC standard (TS 102.671) szabványban foglaltaknak.
ic) Az AEE-ben működő szoftver működésének helyességét és a rejtett funkcióktól való mentességét fehérdoboz (white box) tesztelési módszertannal, 100%-os forráskód lefedettséget alkalmazva kell tanúsíttatni. A tanúsítványt három független, „ISTQB Certified Tester Foundation Level” minősítéssel rendelkező tesztelőnek kell kiállítania.
id) az AEE minimum vételi teljesítményszintje -102dBm, a készülék bemeneti kapcsaira vonatkoztatva, valamint a szükséges C/I (jel/interferencia viszony) 10dB, az ETSITS0508V050100, valamint az ETSI EN 151.010 szabványoknak megfelelően.
22. Az AEE-ben működő szoftver működésének helyességét és a rejtett funkcióktól való mentességét három független „ISTQB Certified Tester Foundation Level” minősítésű szakértővel rendelkező szervezet által kiállított tanúsítvánnyal kell alátámasztani, amenyben a kiállítók nyilatkoznak arról, hogy
a) a szoftver egészén (minden egyes komponensén, ideértve az esetleges operációs rendszert, fordító környezetet, gyártók által szállított meghajtókat, firmware-eket, stb.) megbízhatósági vizsgálatot végeztek, amely kiterjedt a felhasznált (más gyártók által vagy közösség által fejlesztett) rendszerek eredetének vizsgálatára,
b) valamint minden, a gyártó által végrehajtott fejlesztésen vagy módosításon (ide értve a felhasznált, nem saját fejlesztésű rendszereken végrehajtott módosításokat, valamint a nemhivatalos operációsrendszer-disztribúciókat is) 100%-os forráskód-lefedettséget elérő, sikeres white-box funkcionális tesztelést végeztek,
c) a felhasznált rendszerek/komponensek eredetének tekintetében (ide értve az operációs rendszert is) az adott rendszer/komponens forráskód vagy bináris formátuma publikusan letölthető vagy hozzáférhető egy általuk megbízhatónak elfogadott, a nyilatkozatban megjelölt forrásról, és ezen rendszer/komponens AEE részét képező verziójának SHA-256 hash kódja megegyezik az ezen publikus forrásból letölthető verzió SHA-256 kódjával.
23. A szervizes köteles az AEE bármilyen sérülését, illetéktelen felnyitási kísérletét az észlelést követő napon jelezni az állami adóhatóság felé e rendelet 39. §-ában foglaltaknak megfelelően.
23. Operációs rendszer forráskód esetén az AEE gyártója saját költségén biztosítja az engedélyező hatóság számára az engedélyeztetés tárgyát képező AEE egységen működő szoftver teljes fordítási környezetét, és a fordításhoz szükséges teljes körű dokumentációt, amely segítségével az AEE-re telepített bináris állomány korlátozás nélkül előállítható, reprodukálható.
23. Operációs rendszer forráskód esetén az AEE gyártója saját költségén biztosítja a Kormányhivatal számára az engedélyeztetés tárgyát képező AEE egységen működő szoftver teljes fordítási környezetét, és a fordításhoz szükséges teljes körű dokumentációt, amely segítségével az AEE-re telepített bináris állomány korlátozás nélkül előállítható, reprodukálható.
24. Az AEE-nek alkalmasnak kell lennie a benne működő üzemeltető program (a továbbiakban: AEE szoftver) távoli frissítésére a NAV szerveréről. Az AEE-nek képesnek kell lennie a kezelő figyelmeztetésére, ha az AEE szoftver frissítése a kezelővel kapcsolatban bármilyen követelményt támaszt vagy támaszthat. Az AEE-nek képesnek kell lennie arra, hogy kizárólag az adott AEE-hez tartozó AEE szoftvert töltse le.
24. Az AEE-nek alkalmasnak kell lennie a benne működő szoftver egyes komponenseinek, vagy egészének a NAV szerveréről történő távoli frissítésére. A frissítés lehetőségének feltétele a 22. pontban meghatározott tanúsítványok megléte, amelyek az AEE-n futó szoftver komponenseinek esetleges frissítését követő állapotára vonatkoznak. Az AEE-n futó hash-kódolt AEE-szoftver csak egyben frissíthető.
25. Kétvállalkozós pénztárgép esetén adóalanyonként kell érvényesülnie a rendelet valamennyi előírásának, különös tekintettel arra, hogy egymástól függetlenül kell vezetni a naplóállományokat, kizárólag a saját értékesítésükre vonatkozóan.
FE) Elektronikus napló-szolgáltatás
A számítógép alapú pénztárgépek elektronikus napló szolgáltatással elláthatóak. Ebben az esetben biztosítani kell, hogy azon bizonylatok tartalma, amelyek adatai az AEE-ben rögzítésre kerülnek, az elektronikus naplóban is változatlan adattartalommal rögzítésre kerüljenek.
25. Az AEE-nek képesnek kell lennie a kezelő figyelmeztetésére, ha az AEE szoftver frissítése a kezelővel kapcsolatban bármilyen követelményt támaszt vagy támaszthat. Az AEE-nek képesnek kell lennie arra, hogy kizárólag az adott AEE-hez tartozó AEE szoftvert töltse le. Az AEE-nek képesnek kell lennie a legfrissebb szoftver verzió letöltését kezdeményezni az 5. melléklet szerint.
26. Nem számítógép alapú pénztárgép esetén az AEE-nek alkalmasnak kell lennie a pénztárgépi funkciókat megvalósító programelemek (beleértve az esetleges egyedi operációs rendszert) egyben történő, távoli frissítésére a NAV szerveréről a 24. pontban foglaltak szerint.
27. Kétvállalkozós pénztárgép esetén adóalanyonként kell érvényesülnie a rendelet valamennyi előírásának, különös tekintettel arra, hogy egymástól függetlenül kell vezetni a naplóállományokban az értékesítésre vonatkozó bejegyzéseket, kizárólag a saját értékesítésükre vonatkozóan.
28. Az AEE kezelő által történő újraindítását lehetővé tevő funkció kizárólag akkor helyezhető el a pénztárgépben, ha az AEE újraindítása nem okozhat adatvesztést.
29. Az AEE alkalmas lehet műholdas helymeghatározó rendszer (Global Positioning System, a továbbiakban: GPS) alapú helymeghatározásra. A GPS alapú helymeghatározásra alkalmas pénztárgépnek bekapcsolt állapotában a földrajzi hely meghatározását legfeljebb 15 perces időközzel rendszeresen el kell végezni, és ha a pénztárgép földrajzi helye legalább 20 szögmásodperccel eltér a korábban naplózottól, akkor a földrajzi helyére vonatkozó bejegyzést kell elhelyeznie a naplóállományban a 4. mellékletben foglaltak szerint.
FE) Elektronikus napló-szolgáltatás
A pénztárgépek elektronikus napló szolgáltatással elláthatóak. Ebben az esetben biztosítani kell, hogy azon bizonylatok tartalma, amelyek adatai az AEE-ben rögzítésre kerülnek, az elektronikus naplóban is változatlan adattartalommal rögzítésre kerüljenek.

G) Speciális pénztárgépek műszaki követelményei

Az A)-F) pontjában meghatározott műszaki követelmények a speciális pénztárgépek esetében az alábbi eltérésekkel irányadóak.
GA) Üzemanyagkút-kezelő pénztárgép


1. Üzemanyag töltőállomáson csak ilyen célra kialakított és a Hatóság által engedélyezett, a kútoszlopok és a pénztárgépek közötti kétirányú kommunikációt biztosító pénztárgéprendszer (üzemanyagkút-kezelő pénztárgép) használható.
1. A pénztárgép alkalmas lehet üzeamanyagkártyás, illetve egészségkártyás értékesítési bizonylat kiadására (együtt: egyes speciális értékesítések bizonylatai), illetve az egyes speciális értékesítések bizonylataira vonatkozó sztornó bizonylat és visszáru bizonylat kibocsátására.
1. Hordozhatónak minősül az a pénztárgép, amely saját akkumulátorról is működtethető, és amelyet a forgalmazó „hordozható” pénztárgépként engedélyeztetett.
1. Azon pénztárgépek, amelyek vendéglátóhelyeken, kizárólag vendéglátói szolgáltatások ellenértékének regisztrálására szolgálnak, és alkalmasak a rendelésfelvétel és a fizetés közötti időszakban a rendelések kezelésére, étteremben is használható pénztárgépnek (röviden: éttermi pénztárgépnek) minősülnek.
2. Az üzemanyag kiadását követően a kútoszlop számlálójának nullázását, és újabb üzemanyag kiadásának engedélyezését a nyugta, egyszerűsített számla teljes körű kinyomtatásával egy időben kizárólag a pénztárgép végezheti el. Üzemanyagra a sztornó tranzakció nem alkalmazható. Üzemanyag értékesítését tartalmazó nyugtáról számla kiállítására csak a következő nyugta megkezdése előtt kerülhet sor. Üzemanyag értékesítése során készült hibás adattartalmú bizonylat sztornírozható. Az üzemanyagkút-kezelő pénztárgépnek biztosítania kell azt, hogy a sztornó bizonylat kinyomtatása után következő bizonylatként kizárólag a javított adattartalmú értékesítési bizonylat legyen kinyomtatható.
2. Az egyes speciális értékesítések bizonylatainak kinyomtatását csak akkor lehet megkezdeni, ha megtörtént a használni kívánt üzemanyag vagy egészségkártya központi autorizálása.
2. A mobil menetjegykiadó pénztárgépen kinyomtatott menetjegy újabb menetjegy kinyomtatásának megkezdése előtt, két percen belül sztornírozható.
2. Azokon a nem adóügyi bizonylatokon, amelyek termék, vagy szolgáltatás megnevezést és érték adatot tartalmaznak, félkövér betűstílussal ki kell nyomtatni a „KÉSZPÉNZ ÁTVÉTELÉRE NEM JOGOSÍT” és „NOT VALID FOR CASH PAYMENT” szöveget. Éttermi pénztárgépek kötelező szolgáltatása a fogyasztási összesítő bizonylat nyomtatási lehetősége, ami az AEE naplóállományában a 4. mellékletben előírtak szerint tárolandó.
3. Az üzemanyagkút-kezelő pénztárgép a töltőállomáson működő üzlet egyéb árucikkeinek értékesítésére is használható. Ha az üzemanyag és az üzlet egyéb árucikkeinek tulajdonosa két különböző adóalany, akkor adóalanyonként külön pénztárgépet kell használni, vagy az alkalmazott speciális pénztárgépnek alkalmasnak kell lenni a két vállalkozás forgalmi adatainak elkülönített rögzítésére (kétvállalkozós pénztárgép).
4.1. A kétvállalkozós pénztárgépnek az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:
a) a nyugta, nem adóügyi bizonylat fejléc részében mindkét adóalany nevét, címét és adóigazgatási azonosító számát ki kell nyomtatni. Előbb az üzemanyag tulajdonosának adatai, majd az üzlet üzemeltetőjének adatai jelenjenek meg,
b) a nyugta tételsor részében az üzemanyag tulajdonosához tartozó árucikk megnevezését „*” karakterrel kell kezdeni,
c) a bizonylat szintű, napi szintű és GT gyűjtőket adóalanyonként külön-külön kell kezelni,
d) a két adóalany közös fejlécű nyugtáit együtt kell számlálni,
e) a nyugtanyomtatón kinyomtatott egyszerűsített számlákat a nyugtákkal együtt folyamatosan kell sorszámozni, és adóalanyonként külön-külön kell számlálni,
f) a nyugtanyomtatón kinyomtatott egyszerűsített számla számlaszámának első jegyeként üzemanyag tulajdonos esetén „A”, üzlet üzemeltető esetén „B” betűjelet kell nyomtatni,
g) sztornó és visszáru bizonylatok bizonylatszámának második jegyeként üzemanyag tulajdonos esetén „A”, üzlet üzemeltető esetén „B” betűjelet kell nyomtatni. A bizonylatokat adóalanyonként külön-külön kell sorszámozni,
h) a sztornó és visszáru bizonylatokat adóalanyonként külön-külön kell kinyomtatni,
i) a nyugta megszakításokat együtt, a nyugtanyomtatón kinyomtatott egyszerűsített számla megszakításokat adóalanyonként külön-külön kell számlálni,
j) a napi zárást adóalanyonként külön-külön kell elvégezni, a napi forgalmi jelentéseket e szerint kell kinyomtatni,
k) kétvállalkozós pénztárgép kizárólag úgy állítható át egyvállalkozós üzemmódba, hogy a „B” jelű üzemeltető adatait azonosnak állítják be az „A” jelű üzemeltető adataival.
4.2. A 4.1. a) és b) pontban foglalt kötelezettség teljesíthető úgy is, hogy a pénztárgép a két adóalanyra vonatkozóan külön nyugtát állít ki úgy, hogy a nyugta fejlécében csak egy-egy adózó adatai szerepelnek. Ebben az esetben a használt fizetőeszközökre vonatkozó információkat az üzlet üzemeltetőjének nyugtáján kell szerepeltetni, amit másodikként kell kiállítani.
3. Az üzemanyagkártyás, illetve egészségkártyás értékesítés napi összegét a Pénztárjelentés végén meg kell jeleníteni.
3. A pénztárgéprendszer nyomtató egységének „re-traktor” alkalmazásával, vagy a nyugta kinyomtatásáról való lemondás lehetővé tételével biztosítani kell a vevők által el nem vett bizonylatok biztonságos, zárt térben történő tárolását. Az adott tranzakcióra vonatkozó bejegyzést akkor is el kell helyezni az AEE naplóállományában, ha a bizonylat kinyomtatása a vevő kérésére nem történt meg, vagy halasztottan történik. Ebben az esetben a példányszám mezőben „0” értéket kell feltüntetni.
3. A pénztárgépnek -5 és +40 °C közötti hőmérséklet-tartományban hibátlanul kell működnie, figyelembe véve a „csepegő víz” elleni védettséget is.
3. A Mobil Menetjegykiadó pénztárgépeknek meg kell felelni a GD) pontban meghatározott, hordozható pénztárgépekre vonatkozó előírások mindegyikének.
GF) Éttermi pénztárgépek
3. Az éttermi pénztárgépek által készített Pénztárjelentésen külön sorban kell kinyomtatni a napi felszolgálási díj összegét. A pénztárgépnek biztosítani kell a felszolgálási díj havi szintű gyűjtését és listázását.
4. A kétvállalkozós pénztárgépnek az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:
a) a nyugta, nem adóügyi bizonylat fejléc részében mindkét adóalany nevét, címét és adóigazgatási azonosító számát ki kell nyomtatni. Előbb az üzemanyag tulajdonosának adatai, majd az üzlet üzemeltetőjének adatai jelenjenek meg,
b) a nyugta tételsor részében az üzemanyag tulajdonosához tartozó árucikk megnevezését „*” karakterrel kell kezdeni,
c) a bizonylat szintű, napi szintű és GT gyűjtőket adóalanyonként külön-külön kell kezelni,
d) a két adóalany közös fejlécű nyugtáit együtt kell számlálni,
e) a nyugtanyomtatón kinyomtatott egyszerűsített számlákat a nyugtákkal együtt folyamatosan kell sorszámozni, és adóalanyonként külön-külön kell számlálni,
f) a nyugtanyomtatón kinyomtatott egyszerűsített számla számlaszámának első jegyeként üzemanyag tulajdonos esetén „A”, üzlet üzemeltető esetén „B” betűjelet kell nyomtatni,
g) sztornó és visszáru bizonylatok bizonylatszámának második jegyeként üzemanyag tulajdonos esetén „A”, üzlet üzemeltető esetén „B” betűjelet kell nyomtatni. A bizonylatokat adóalanyonként külön-külön kell sorszámozni,
h) a sztornó és visszáru bizonylatokat adóalanyonként külön-külön kell kinyomtatni,
i) a nyugta megszakításokat együtt, a nyugtanyomtatón kinyomtatott egyszerűsített számla megszakításokat adóalanyonként külön-külön kell számlálni,
j) a napi zárást adóalanyonként külön-külön kell elvégezni, a napi forgalmi jelentéseket e szerint kell kinyomtatni;
k) kétvállalkozós pénztárgép kizárólag az AEE cseréjét követően állítható át egyvállalkozós üzemmódba.
GB) Az üzemanyagkártyás értékesítési bizonylat kezelésére vonatkozó szabályok
1. A bizonylat kinyomtatását csak akkor lehet megkezdeni, ha megtörtént a használni kívánt üzemanyag kártya központi autorizálása.
2. Az üzemanyagkártyás értékesítés napi összegét a Pénztárjelentés végén meg kell jeleníteni.
3. Üresváltás, kútteszt esetén a pénztárgépes rendszernek nyugtát kell nyomtatnia, amelyen jelölni kell a nyomtatás speciális okát. Ezen tranzakciók összegét a Pénztárjelentés fizetőeszköz részében külön sorban kell megjeleníteni.
4. Üzemanyagkút-kezelő pénztárgép esetén, amennyiben a vásárlás ellenértéke átutalással kerül kiegyenlítésre, az üzemanyagkút speciális értékesítési bizonylat (üzemanyagkártyás értékesítési bizonylat) teljes körű kinyomtatásával szabadítható fel. A bizonylatnak (nem adóügyi bizonylat) az értékesítés mennyiségi és érték adatain kívül az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) szigorúan növekvő sorszám,
b) a vásárló neve, címe,
c) az üzemanyag kártya számának legalább négy számjegye,
d) engedélyezési azonosítószám,
e) „A vásárlás ellenértéke számla alapján, banki átutalással kerül kiegyenlítésre”, „A bizonylat készpénz átvételére nem jogosít.” szöveg.
GC) Önkiszolgáló üzemanyagkút rendszerre vonatkozó szabályok
1. Az önkiszolgáló üzemanyagkút berendezés meg kell, hogy feleljen az önkiszolgáló pénztárgépekre vonatkozó követelményeknek.
2. A pénztárgéprendszernek valamennyi nyomtatást eredményező tranzakció megkezdése előtt ellenőrizni kell a nyomtató állapotát. A tranzakció rögzítését a pénztárgéprendszer csak akkor kezdheti meg, ha a nyomtató üzemkész és a nyomtatóban lévő papír mennyisége elegendő a tranzakció teljes körű kinyomtatására.
3. A pénztárgéprendszer nyomtató egységének „re-traktor” alkalmazásával biztosítani kell a vevők által el nem vett bizonylatok biztonságos, zárt térben történő tárolását.
4. A Napi nyitás, Napi zárás, Euró üzemmód beállítása bizonylatot az esemény megtörténtekor nem kell kinyomtatni, annak adatait az elektronikus naplóban kell rögzíteni.
4. Üresváltás, kútteszt esetén a pénztárgépes rendszernek nyugtát kell nyomtatnia, amelyen jelölni kell a nyomtatás speciális okát. Ezen tranzakciók összegét a Pénztárjelentés fizetőeszköz részében külön sorban kell megjeleníteni.
4. A Napi nyitás, Napi zárás, Euró üzemmód beállítása bizonylatot az esemény megtörténtekor nem kell kinyomtatni, annak adatait az AEE-ben kell rögzíteni.
4. A hordozható pénztárgépbe épített AEE akkumulátorának képesnek kell lennie az AEE működését biztosítani a hordozható pénztárgép saját akkumulátorról történő működése alatt. Amennyiben az AEE működése az akkumulátorának alacsony töltöttsége miatt nem biztosítható, a pénztárgépnek blokkolt állapotba kell kerülnie az AEE zavartalan működésének helyreállásáig. Az előírt akkumulátoros üzemidők csökkenése nélkül a pénztárgép és az AEE működhet közös akkumulátorról is.
4. Éttermekben és egyéb vendéglátóipari egységekben árakat is tartalmazó bizonylat kizárólag akkor adható át a vevőnek, ha annak kibocsátása online pénztárgép naplóállományában már rögzítésre került.
5. A „Napi forgalmi jelentés nyomtatása” paranccsal biztosítani kell a napi zárás bizonylat utólagos kinyomtatását.
GD) Hordozható pénztárgépek
5. Kétvállalkozós pénztárgép esetén, az üzlet üzemeltetőjének megváltozásakor a rá vonatkozó adatok - ideértve az adó törzsszámát is - az üzemanyag tulajdonos bejelentésére, az 5. mellékletben foglalt „Pénztárgép adózói vagy telephely adatainak frissítése” szerint módosíthatók. Az üzemanyag tulajdonos változásakor az AEE cseréje szükséges. Kétvállalkozós pénztárgépen átszemélyesítés nem hajtható végre.
GB) Az egyes speciális értékesítések bizonylatainak kezelésére vonatkozó szabályok
5. Üzemanyagkút-kezelő pénztárgép esetén, amennyiben a vásárlás ellenértéke átutalással kerül kiegyenlítésre, az üzemanyagkút speciális értékesítési bizonylat (üzemanyagkártyás értékesítési bizonylat) teljes körű kinyomtatásával szabadítható fel.
5. A „Napi forgalmi jelentés nyomtatása” paranccsal biztosítani kell a napi zárás bizonylat utólagos kinyomtatását.
5. A hordozható pénztárgépbe épített AEE mellőzheti az 5. melléklet szerinti rendszeres bejelentkezést, ha nincs külső áramellátása, illetve a legutóbbi lezárt naplóállomány már továbbításra került és sikeres fogadását a NAV szerver az 5. melléklet szerint visszaigazolta illetve a bejelentkezés mellőzését az AEE az 5.mellékletben foglaltak szerint már jelezte a NAV szerver felé.
5. Az éttermi pénztárgépnek alkalmasnak kell lennie több, párhuzamosan nyitott állapotban levő nyugta, egyszerűsített számla, illetve fogyasztásösszesítő bizonylat bejegyzés kezelésére úgy, hogy a vonatkozó adatok tárolása az AEE-ben történik és a megnyitott rendelések lezárása nem lehetséges fogyasztásösszesítő bizonylat, illetve nyugta vagy egyszerűsített számla kibocsátása nélkül. A rendelésből bármilyen okból törölt tételeket a vonatkozó AEE-beli bejegyzésben szerepeltetni kell.
GG) Önkiszolgáló pénztárgépek
Az önkiszolgáló üzemmódban működő pénztárgépek felépítésére és működésére az alábbi követelmények vonatkoznak:

a) vevő és kezelő üzenetek megjelenítésére egy kijelző alkalmazható,
b) a berendezésben tartalék szünetmentes áramforrást kell alkalmazni, amelynek telítettségét a pénztárgéprendszernek folyamatosan ellenőriznie kell,
c) a tranzakció rögzítését a pénztárgéprendszer csak akkor kezdheti meg, ha az elsődleges hálózati áramforrás rendelkezésre áll, és a tartalék szünetmentes áramforrás telítettsége legalább 75%.
6. Gyógyszertárakban alkalmazott pénztárgéprendszer esetén azon tranzakciókról, amelyek kiegyenlítését a vásárló egészségpénztári kártyával (továbbiakban: egészségkártya) kezdeményezi, egészségkártyás értékesítési bizonylatot kell kinyomtatni.
6. Ha az önkiszolgáló üzemanyagkút rendszer üzemeltetési sajátosságai miatt azon tétel vagy bizonylat sztornózására, vagy visszáruzásra nincs lehetőség, akkor a tétel sztornó regisztrációjára, a sztornó bizonylat vagy a visszáru bizonylat kibocsátására nem kell alkalmasnak lennie a pénztárgépnek, eltérően a A) rész 5. pont rendelkezésétől.
GD) Hordozható pénztárgépek
6. A hordozható pénztárgépnek alkalmasnak kell lennie a GPS alapú helymeghatározásra, és földrajzi helyzetének adatainak a 4. mellékletben foglaltak szerinti továbbítására a NAV szerver részére.
7. A bizonylatnak (nem adóügyi bizonylat) az értékesítés mennyiségi és érték adatain kívül az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) szigorúan növekvő sorszám,
b) a vásárló neve, címe,
ca) egészségkártyás értékesítés bizonylat esetén a vevő egészségpénztári azonosítószáma, illetve az egészségpénztár azonosítószáma, neve, címe,
cb) üzemanyagkártyás értékesítési bizonylat esetén az üzemanyag kártya számának legalább négy számjegye,
d) engedélyezési azonosítószám,
e) „A vásárlás ellenértéke számla alapján, banki átutalással kerül kiegyenlítésre”, „A bizonylat készpénz átvételére nem jogosít.” szöveg.
GC) Önkiszolgáló üzemanyagkút rendszerre vonatkozó szabályok
7. Hordozható pénztárgépen elhagyható a külső antenna csatlakozó, eltérően az FD) rész 14. pont rendelkezéseitől.
8. Hordozható pénztárgépben működő AEE - az FD) rész 12. pontjában foglaltakon túlmenően - ellátható egy második SIM modullal, a pénztárgépen levő kártyaolvasó terminál kiszolgálására. A második SIM modulnak nem kell alaplapra integráltnak lennie.
GE) Mobil menetjegykiadó pénztárgépek
1. Hordozhatónak minősülnek azok a pénztárgépek, amelyek saját akkumulátorról is működtethetők.
2. A hordozható pénztárgépeknek egy akkumulátortöltéssel legalább 300 db (fejlécet és legalább két tételt tartalmazó) nyugta kibocsátására kell alkalmasnak lennie.
3. A pénztárgépnek -5 és +40 °C közötti hőmérséklet-tartományban hibátlanul kell működnie, figyelembe véve a „csepegő víz” elleni védettséget is.
GE) Mobil menetjegykiadó pénztárgépek
1. A tömegközlekedési járműveken menetjegykiadás céljára kialakított és a Hatóság által engedélyezett mobil menetjegykiadó pénztárgép használható.
1. A tömegközlekedési járműveken menetjegykiadás céljára kialakított és Kormányhivatal által engedélyezett mobil menetjegykiadó pénztárgép használható.
2. A mobil menetjegykiadó pénztárgépen kinyomtatott menetjegy újabb menetjegy kinyomtatásának megkezdése előtt, két percen belül sztornírozható.
GF) Éttermi pénztárgépek
1. Azon pénztárgépek, amelyek vendéglátóhelyeken, kizárólag vendéglátói szolgáltatások ellenértékének regisztrálására szolgálnak, éttermi pénztárgépnek minősülnek.
2. Azokon a nem adóügyi bizonylatokon, amelyek termék, vagy szolgáltatás megnevezést és érték adatot tartalmaznak, félkövér betűstílussal ki kell nyomtatni a „KÉSZPÉNZ ÁTVÉTELÉRE NEM JOGOSÍT” és „NOT VALID FOR CASH PAYMENT” szöveget.
3. Az éttermi pénztárgépek által készített Pénztárjelentésen külön sorban kell kinyomtatni a napi felszolgálási díj összegét. A pénztárgépnek biztosítani kell a felszolgálási díj havi szintű gyűjtését és listázását.
GG) Gyógyszertári pénztárgépek
1. Gyógyszertárakban alkalmazott pénztárgéprendszer esetén azon tranzakciókról, amelyek kiegyenlítését a vásárló egészségpénztári kártyával (továbbiakban: egészségkártya) kezdeményezi, Egészségkártyás értékesítési bizonylatot kell kinyomtatni. A bizonylatnak (nem adóügyi bizonylat) az értékesítés mennyiségi és érték adatain kívül legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) szigorúan növekvő sorszám,
b) az egészségpénztár neve, címe
c) a vásárló neve, címe, egészségpénztári azonosítószáma,
d) engedélyezési azonosítószám,
e) „A vásárlás ellenértéke számla alapján, banki átutalással kerül kiegyenlítésre.”, „A bizonylat készpénz átvételére nem jogosít.” szöveg.
2. Az Egészségkártyás értékesítési bizonylat kezelésére az alábbi szabályok vonatkoznak:
a) a bizonylat kinyomtatását csak akkor lehet megkezdeni, ha megtörtént a használni kívánt egészségkártya központi autorizációja,
b) az egészségkártyás értékesítés napi összegét a Pénztárjelentés végén meg kell jeleníteni.
GH) Önkiszolgáló pénztárgépek
Az önkiszolgáló üzemmódban működő pénztárgépek felépítésére és működésére az alábbi követelmények vonatkoznak:

a) vevő és kezelő üzenetek megjelenítésére egy kijelző alkalmazható,
b) a berendezésben tartalék szünetmentes áramforrást kell alkalmazni, amelynek telítettségét a pénztárgéprendszernek folyamatosan ellenőriznie kell,
c) a tranzakció rögzítését a pénztárgéprendszer csak akkor kezdheti meg, ha az elsődleges hálózati áramforrás rendelkezésre áll, és a tartalék szünetmentes áramforrás telítettsége legalább 75%.

H) Az euró hivatalos pénznemmé tételének folyamata a pénztárgépek működésére vonatkozó szabályozás szempontjából

1. Az euró bevezetésének, azaz a forint forgalomból való kivonásának és az euró hivatalos pénznemmé tételének folyamata a pénztárgépek működésére vonatkozó szabályozás szempontjából az alábbi:
a) felkészülési időszak, amelynek időtartama az euró hivatalos pénznemmé tételét megelőző tizenkét hónap. Az időszak során a hivatalos pénznem a forint,
b) az euró hivatalos pénznemmé tételének időpontja, amelynek során a forint, mint hivatalos pénznem megszűnik és ezzel egy időben az euró hivatalos pénznemmé válik,
c) az euró hivatalos pénznemmé tételét követő időszak, amelynek során a hivatalos pénznem az euró, a forintot a használatból folyamatosan kivonják.
2. A pénztárgépeknek az 1. a)-c) pontjainak figyelembevételével a 3-6. pontokban meghatározott szabályok szerint kell működni.
3. A felkészülési időszak szabályai:
a) a pénztárgépnek forint üzemmódban kell működni, vagyis a pénztárgép által készített valamennyi bizonylat tételsor és összesen sor érték adatainak megjelenítését, ezen adatok AEE-ben történő gyűjtését és tárolását, a tárolt adatok megjelenítését forintban kell elvégezni,
b) nyugták, vagy egyszerűsített számlák összesen sorának értékét a 6. pont figyelembe vételével, az alábbiak szerint euróban is ki kell nyomtatni:
ba) ÖSSZESEN: F FFF Ft, ahol F FFF a bizonylat értéke forintban;
bb) EURÓBAN: E,EE €, ahol E,EE a bizonylat értéke euróban;
bc) ÁRFOLYAM: XXX,XXX Ft/€ ,
c) az euróra átszámított értéket minden esetben két tizedes jeggyel, euró centre kerekítve kell kinyomtatni,
d) az euró pénznem jelölésére a következő szimbólumok használhatók: „€”, „EUR”, „euró”, „EURÓ”, az ajánlott jelölés: „€”,
e) az árfolyam értékét hat érvényes számjeggyel kell megadni,
f) forinttal történő fizetés esetén, az árfolyamot követő sorban ki kell nyomtatni az átvett fizetőeszköz típusát, összegét, a forint jelét és az összeg euróra számított értékét abban az esetben, ha a vevő a visszajáró összeget euróban kapja meg,
g) euróval történő fizetés esetén az árfolyamot követő sorban ki kell nyomtatni az átvett fizetőeszköz típusát, összegét, az euró jelét és az összeg forintra számított értékét abban az esetben, ha a vevő a visszajáró összeget forintban kapja meg.
h) felkészülési időszakban a bizonylatokon a tételsorokban szereplő euró értékeket a 4. melléklet szerinti megjegyzés mezőben kell rögzíteni, amennyiben ez a bizonylaton feltüntetésre kerül.
4. Az euró hivatalos pénznemmé tételének időpontjára vonatkozó szabályok:
a) az euró pénztárgép alkalmazása során történő hivatalos pénznemmé tételére egy előre meghatározott időpontban kerülhet sor. Ekkor egy speciális, kizárólag egyszer végrehajtható pénztárgép funkció, az „Euró üzemmód beállítása” parancs végrehajtásával a pénztárgépeket forint üzemmódról euró üzemmódra kell átállítani. Az átállítás dátumát az „Euró bevezetésének kelte” típusú, alábbi tartalmú rekordban kell tárolni:
aa) - Rekord típusazonosító,
ab) - Euró bevezetésének időpontja (év, hó, nap),
a) az euró pénztárgép alkalmazása során történő hivatalos pénznemmé tételére egy előre meghatározott időpontban kerülhet sor. Ekkor egy speciális, kizárólag egyszer végrehajtható pénztárgép funkció, az „Euró üzemmód beállítása” parancs végrehajtásával a pénztárgépeket forint üzemmódról euró üzemmódra kell átállítani,
b) pénztárgép inicializálásakor a szerviznek a rekord alapértékeként a 2020. 01. 01. dátumot kell megadni, és tárolni. Az alapérték forint üzemmódban, lezárt adóügyi nap esetén a szerviz által új rekord beírásával módosítható. Az euró bevezetésének kelte típusú rekord tartalmát és beírásának dátumát a pénztárgépnaplóban is rögzíteni kell,
b) a forint üzemmódban működő pénztárgépnek az adóügyi nap megnyitásakor ellenőrizni kell, hogy az aktuális dátum (év, hó, nap) kisebb-e, mint az euró bevezetésének AEE-ben rögzített időpontja. Abban az esetben, ha:
ba) nincs ilyen adat, vagy nem olvasható, akkor hibaüzenet küldésével el kell utasítania az adóügyi nap megnyitását,
bb) igen, akkor megtörténhet a forint üzemmódú adóügyi nap megnyitása,
bc) nem, akkor a pénztárgép kezelő kijelzőjén az euró üzemmód beállításának megerősítésére vonatkozó üzenetet kell küldeni,
c) a forint üzemmódban működő pénztárgépnek az adóügyi nap megnyitásakor ellenőrizni kell, hogy az aktuális dátum (év, hó, nap) kisebb-e, mint az euró bevezetésének AEE-ben rögzített időpontja. Abban az esetben, ha:
ca) nincs ilyen rekord, vagy nem olvasható, akkor hibaüzenet küldésével el kell utasítania az adóügyi nap megnyitását,
cb) igen, akkor megtörténhet a forint üzemmódú adóügyi nap megnyitása,
cc) nem, akkor a pénztárgép kezelő kijelzőjén az euró üzemmód beállításának megerősítésére vonatkozó üzenetet kell küldeni,
c) az üzemmód átállítási parancsot a pénztárgépnek az alábbi szabályok szerint kell végrehajtani:
ca) a parancs végrehajtásának eredménye, az euró üzemmód állapot beállítása irreverzibilis,
cb) a parancs végrehajtását az AEE-ben vezetett naplóállományban az „Euró üzemmód beállítása” esemény bejegyzésével kell rögzíteni a 4. mellékletben foglaltak szerint:
d) az üzemmód átállítási parancsot a pénztárgépnek az alábbi szabályok szerint kell végrehajtani:
da) a parancs végrehajtásának eredménye, az euró üzemmód állapot irreverzibilis,
db) a parancs végrehajtását az „Euró üzemmód beállítása” típusú, alábbi tartalmú rekord beírásával kell rögzíteni:

- Rekord típusazonosító,

- Euró üzemmód beállításának kelte (év, hó, nap, óra, perc),

- Zárások száma,

- Göngyölített forgalom értéke forintban,

d) a parancs végrehajtásakor az alábbi tartalmú bizonylatot kell kinyomtatni (kétvállalkozós pénztárgép esetén vállalkozónként külön fejléccel és külön forgalmi adattal):
da) fejléc adatok;
daa) a bizonylatot kibocsátó vállalkozás (vállalkozó) neve,
dab) a bizonylatot kibocsátó vállalkozás (vállalkozó) székhelye,
dac) a vállalkozás (vállalkozó) adószáma,
db) „EURÓ ÜZEMMÓD BEÁLLÍTÁSA”,
dc) napi zárások száma,
dd) göngyölített forgalom értéke forintban,
de) Euró üzemmód beállításának kelte (év, hó, nap, óra, perc),
df) „NAV ellenőrző kód” és az F) pont FD) alcím 9. és 10 pontja szerinti ellenőrző kód,
dg) stilizált AP jel és ennek folytatásaként a pénztárgép 9 jegyű azonosítója,
e) a parancs végrehajtásakor az alábbi tartalmú bizonylatot kell kinyomtatni (kétvállalkozós pénztárgép esetén vállalkozónként külön fejléccel és külön forgalmi adattal):
ea) Fejléc adatok;

- A bizonylatot kibocsátó vállalkozás (vállalkozó) neve,

- A bizonylatot kibocsátó vállalkozás (vállalkozó) székhelye,

- A vállalkozás (vállalkozó) adószáma,

eb) „EURÓ ÜZEMMÓD BEÁLLÍTÁSA”,
ec) Zárások száma,
ed) Göngyölített forgalom értéke forintban,
ee) Euró üzemmód beállításának kelte (év, hó, nap, óra, perc),
ef) „NAV ellenőrző kód” és az F) pont FD) alcím 9. és 10 pontja szerinti ellenőrző kód,
eg) Stilizált AP jel és ennek folytatásaként a pénztárgép 9 jegyű azonosítószáma,
e) a beállítási rekord rögzítését és a bizonylat nyomtatását követően a pénztárgép göngyölített forgalmi gyűjtőjének értékét nullára kell állítani,
f) a beállítási rekord rögzítését és a bizonylat nyomtatását követően a pénztárgép göngyölített forgalmi gyűjtőjének értékét nullára kell állítani,
f) amennyiben az euró üzemmód beállítása megtörtént, akkor a pénztárgépnek el kell végezni az aktuális adóügyi nap megnyitását.
g) amennyiben az euró üzemmód beállítása megtörtént, akkor a pénztárgépnek el kell végezni az aktuális adóügyi nap megnyitását.
5. Az euró hivatalos pénznemmé tételét követő időszak szabályai:
Az euró üzemmód beállítást követő adóügyi nap megnyitása után és azt követően a pénztárgépnek az alábbi szabályok szerint kell működni:

a) a pénztárgépnek euró üzemmódban kell működni, vagyis a pénztárgép által készített valamennyi bizonylat tételsor és összesen sor érték adatainak megjelenítését, ezen adatok AEE-ben történő gyűjtését és tárolását, a tárolt adatok megjelenítését euróban és euró centben, két tizedes jeggyel kell elvégezni,
a) a pénztárgépnek euró üzemmódban kell működni, vagyis a pénztárgép által készített valamennyi bizonylat tételsor és összesen sor érték adatainak megjelenítését, ezen adatok AEE-ben történő gyűjtését és tárolását, a tárolt adatok megjelenítését euróban és euró centben, két tizedesjegy pontossággal kell elvégezni,
b) tört mennyiség értékesítése, engedmény, vagy felár érvényesítése esetén a tételsor értékét a kerekítési szabályok szerint euró centre kell kerekíteni,
c) a pénztárgépnek az alábbi minimális értékhatárokat kell kezelni:
ca) tételsor: 99 999,99;
cb) bizonylat szintű (nyugta, egyszerűsített számla, visszáru és sztornó bizonylat) gyűjtők: 999 999,99;
cc) napi szintű gyűjtők: 9 999 999,99;
cd) göngyölített forgalom: 9 999 999 999,99,
d) forinttal, vagy más pénznemmel történő fizetés esetén a nyugta, vagy egyszerűsített számla összesen sora után ki kell nyomtatni az átvett fizetőeszköz típusát, összegét, a pénznem jelét, euróra átszámított értékét, valamint az adott pénznem euróra váltásának árfolyamát. Az euróra átszámított érték kinyomtatásakor, az euró pénznem jelölésekor és a váltási árfolyam ábrázolásakor a felkészülési időszakra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni,
e) valamennyi bizonylat összesen sor érték adatait meg kell jeleníteni forintban is a kivezetési időszak végéig.
6. a nyugta vagy egyszerűsített számla euróban számított összegének és az árfolyam értékének kiíratására vonatkozó szabályok:
a) a kiíratást paraméterezhetővé kell tenni, amely szerint a kiíratás „engedélyezett” vagy „nem engedélyezett”,
b) a pénztárgép üzembe helyezésekor a paramétert „nem engedélyezett” állapotra kell állítani,
c) a felkészülési időszak első napi nyitásakor a paramétert „engedélyezett” állapotra kell állítani,
d) a paraméter átállításának korábbi időpontját a NAV közleményben teszi közzé.
7. Az euró átállással kapcsolatos dátumokat (felkészülési időszak kezdete, átállás időpontja, kivezetési időszak vége) a NAV üzenetben közli az AEE-vel az 5. mellékletben foglaltak szerint. A pénztárgépnek képesnek kell lennie ezen üzenet alapján az egyes események időpontját megfelelően beállítani.

4. MELLÉKLET A 48/2013. (XI. 15.) NGM RENDELETHEZ

Az Adóügyi Ellenőrző Egységben (AEE) tárolt bizonylati adatok tartalmára és szerkezetére vonatkozó előírások

1. Az AEE-nek a pénztárgépben keletkezett adatokat UTF-8-as kódlap szerinti karakterkódolású, XML típusú naplóállományokban kell tárolnia. Az állomány struktúrájának leírását és a séma ellenőrző állományt (XSD állomány) a NAV közleményben teszi közzé.
1. Az AEE-nek a pénztárgépben keletkezett adatokat UTF-8-as kódlap szerinti karakterkódolású, digitálisan aláírt XML típusú naplóállományokban (p7b) kell tárolnia. Az állomány struktúrájának leírását és a séma ellenőrző állományt (XSD állomány) a NAV közleményben teszi közzé.
2. Az AEE-nek a NAV szerverétől kapott, 5. melléklet szerinti utasítás alapján történő adattovábbításkor az AEE-n lévő összes adózó nyitott szöveges állományát le kell zárnia, és azt a NAV szervere felé el kell küldenie. Az AEE-nek minden állomány lezárását követően adózónként új szöveges állományt kell nyitnia, és az adott adózóhoz rendelt szöveges állományban kell folytatnia a bejegyzések rögzítését. Az AEE-nek a szöveges állományt annak megnyitását követő 24 óra elteltével akkor is le kell zárnia és újat kell nyitnia, ha ezen idő alatt nem történt adattovábbítás a NAV szervere felé.
2. Az AEE-nek a NAV szerverétől kapott, 5. melléklet szerinti utasítás alapján történő adattovábbításkor az AEE-n lévő összes adózó nyitott naplóállományát le kell zárnia, azt digitálisan aláírással kell ellátnia, és azt a NAV szervere felé el kell küldenie. Az AEE-nek minden állomány lezárását követően új naplóállományt kell nyitnia, és az adott adózóhoz rendelt naplóállományban kell folytatnia a bejegyzések rögzítését. Az AEE-nek a naplóállományt - a pénztárgép első üzembehelyezését megelőzően keletkezett állományok kivételével - annak megnyitását követő 24 óra elteltével akkor is le kell zárnia és újat kell nyitnia, ha ezen idő alatt nem történt adattovábbítás a NAV szervere felé.
3. Az AEE-nek az elküldött állományt az elküldés megkezdésének időpontja szerinti AAAAAAAAA_BBBBBBBB_ééééhhnnóóppmm_s.xml néven kell eltárolnia, ahol
a) AAAAAAAAA: A pénztárgép AP száma 9 karakteren,
b) BBBBBBBB: Az adózó törzsszáma 8 karakteren
c) éééé: az év száma négy számjegyen,
d) hh: a hónap sorszáma két számjegyen,
e) nn: a nap sorszáma két számjegyen,
f) óó: az óra száma két számjegyen,
g) pp: a perc száma két számjegyen,
h) mm: a másodperc száma két számjegyen,
i) s: az állomány 1-től kezdődően, kihagyás és ismétlés nélkül képzett sorszáma az AEE élettartama során.
3. Az AEE-nek a naplóállományt a naplófájl megnyitásának időpontja szerinti
AAAAAAAAA_BBBBBBBB_ééééhhnnóóppmm_s.p7b néven kell eltárolnia, ahol

a) AAAAAAAAA: A pénztárgép AP száma 9 karakteren,
b) BBBBBBBB: Az adózó törzsszáma 8 karakteren, kétvállalkozós pénztárgép esetén az üzemanyag forgalmazó vállalkozás adó törzsszáma
c) éééé: az év száma négy számjegyen,
d) hh: a hónap sorszáma két számjegyen,
e) nn: a nap sorszáma két számjegyen,
f) óó: az óra száma két számjegyen,
g) pp: a perc száma két számjegyen,
h) mm: a másodperc száma két számjegyen,
i) s: az állomány 1-től kezdődően, kihagyás és ismétlés nélkül képzett sorszáma az AEE élettartama során.
4. A jelen mellékletben meghatározott bejegyzések (továbbiakban bejegyzés típusok) tartalmára vonatkozó egységes szabályok a következők.
4.1. A bejegyzéseket az XML állományban a NAV által közleményben közzétett XSD állományleíró struktúrának megfelelően kell megvalósítani.
4.1. A bejegyzéseket a digitálisan aláírt XML állományban a NAV által közleményben közzétett XSD állományleíró struktúrának megfelelően kell megvalósítani.
4.2. Az AEE által létrehozott állományokban 32-nél kisebb kódú karakterek a CHR(10) sorvégjel kivételével nem szerepelhetnek.
4.3. Minden bejegyzést az adott naplóállományban 1-től kezdődő folyamatos sorszámmal kell ellátni.
4.4. A naplóállományban a numerikus értékeket a szükséges számú számjegyen, vezető nullák nélkül kell ábrázolni, kivéve ha ezzel ellentétes előírás szerepel adott adatnál. A pénznem adatok bejegyzésének formátuma forint esetében tagolás nélkül egészre kerekített értékek tizedes nélkül, kivéve ha ezzel ellentétes előírás szerepel adott adatnál. Az EURO-ra történő átállást követően tagolás nélkül két tizedesre kerekítve, tizedesvesszővel elválasztva.
4.4. A naplóállományban a numerikus értékeket a szükséges számú számjegyen, vezető nullák nélkül kell ábrázolni, kivéve, ha ezzel ellentétes előírás szerepel adott adatnál. A pénznem adatok bejegyzésének formátuma forint esetében tagolás nélkül egészre kerekített értékek tizedes nélkül, kivéve, ha ezzel ellentétes előírás szerepel adott adatnál. Az euróra történő átállást követően tagolás nélkül két tizedesre kerekítve, tizedesvesszővel elválasztva.
4.5. A jelen mellékletben szereplő ellenőrző kódok képzésére az SHA256 algoritmust kell alkalmazni. Az algoritmus eredményeképpen előálló 64 karakteres kódban szereplő A-F hexadecimális számjegyeket minden esetben nagybetűkként kell értelmezni és feltüntetni. Az SHA256 algoritmus bemenő adata az a karaktersorozat, amely az alábbi részekből tevődik össze az alábbi felsorolás sorrendjében:
a) A bemenő karaktersorozat első hatvannégy karaktere az AEE által legutóbb lezárt szöveges állomány utolsóként bejegyzett (LCL) bejegyzésének 64 karakteres ellenőrző kódja. Amennyiben még nem létezik legutóbb lezárt szöveges állomány, akkor a bemenő karaktersorozat első 64 karaktere 64 db „F”.
b) A bemenő karaktersorozat 65-128. karaktere az adott bejegyzést megelőzően rögzített bejegyzésének 64 karakteres ellenőrző kódja. Ha nem létezik az adott szöveges állományban előző bejegyzés, akkor a bemenő karaktersorozat 65-128. karaktere 64 db „F”.
c) A bemenő karaktersorozat további karakterei az adott bejegyzés azonosítója, 4.3. pont szerinti sorszáma, valamint minden mezőjének értéke a jelen mellékletben feltüntetett sorrendben, a mezőazonosító kódok nélkül.
c) A bemenő karaktersorozat további karakterei az adott bejegyzés azonosítója, valamint minden mezőjének értéke a jelen mellékletben feltüntetett sorrendben, a mezőazonosító kódok nélkül.
4.6. Egy adott bejegyzésben minden mezőben fel kell tüntetni az abban szerepeltetendő adatot, ha az az adott konkrét esemény vagy bizonylat tekintetében releváns.
4.7. A naplófájlokban minden dátum/idő adatot az XML 1.0 szerinti „éééé-hh-nnTóó:pp:mm+óó:pp” formátumban kell feltüntetni, ahol az év, hónap, nap, óra, perc, másodperc minden esetben a helyi (magyar) idő szerint értendő. Téli időszámítás esetén az időzóna jelölésére a „+01:00”, nyári időszámítás esetén a „+02:00” jelölés használandó.
4.8. Az e mellékletben leírt szerkezetű naplóállomány verziószáma „X0006”. Jelen rendelet 2013. XI. 16-án hatályos szövegének megfelelő szerkezetű naplóállomány verziószáma „X0005”. Az AEE által létrehozott naplóállományok mindegyikének meg kell felelnie az egyik verzió követelményeinek. Az e rendeletben megkövetelt átállást követően kizárólag az „X0006” verziónak megfelelő naplóállományok képezhetők.
4.9. Ha a vonatkozó sémadefinícióban kötelezőként szereplő mező értéke nem áll rendelkezésre vagy a mező az adott kontextusban nem értelmezhető, a naplóállományban az adott mezőt üres értékkel kell szerepeltetni.

5. Az AEE naplóállományaiban az egyes, itt felsorolt események bekövetkezését az alábbi bejegyzések naplózzák.

5.1. Az AEE naplóállomány nyitása

A pénztárgépben működő AEE a naplóállományok megnyitását - minden esetben a naplóállományok első bejegyzéseként - az alábbi bejegyzésekkel naplózza:

Naplóállomány nyitása esetén a bejegyzés azonosító: LON

Sorszám Mező
azonosító
Mező tartalmának leírása Formátum
1. RSR Bejegyzés sorszám (bejegyzés sorszáma) naplófájlon belül (1-től sorszámozva) 5 karakteres szám
2. DTS Időbélyeg szabványos dátum és idő adat másodperc pontossággal
3. APN Pénztárgép AP száma 9 karakteres szöveg
4. TSZ Üzemeltető törzsszáma (kétvállalkozós pénztárgép esetén az üzemanyag tulajdonos törzsszáma) 8 karakteres szöveg
5. LFN Naplófájl sorszáma 8 karakteres szám
6. THT Kétvállalkozós pénztárgép esetén az üzemeltető törzsszáma 8 karakteres szöveg
7. HSH Ellenőrző kód 64 HEXA karakter

5.2. További eseményekre vonatkozó bejegyzések

Bejegyzés azonosító: EVT

Sorszám Mező
azonosító
Mező tartalmának leírása Formátum
1. RSR Rekordsorszám (bejegyzés sorszáma) naplófájlon belül
(1-től sorszámozva)
5 karakteres szám
2. DTS Időbélyeg szabványos dátum és idő adat másodperc pontossággal
3. EVC Esemény kódja 3 karakteres szöveg
4. EVD Esemény leíró adata üres / 400 karakteres szöveg
5. HSH Ellenőrző kód 64 HEXA karakter
A naplózott esemény jellegét az EVC mező kódolja az alábbiak szerint. Egyes eseményeknél az eseményt jellemző adatot is szerepeltetni kell az EVD mezőben az alábbiak szerint. Ha az esemény jellegéből következően nincs ilyen, az eseményt jellemző adat, akkor az EVD mező üres.

Esemény EVC mező értéke EVD mezőben szereplő adat
Naplóállomány zárása (a naplóállomány utolsó bejegyzése) LCL (üres)
Pénztárgép bekapcsolása CRI (üres)
Pénztárgép kikapcsolása CRO (üres)
Az AEE a saját akkumulátoráról kezd működni
(áramszünet kezdete)
POF (üres)
Az AEE külső áramforrásról folytatja a működését
(áramszünet vége)
PIN (üres)
Az AEE saját áramforrása lemerül BDN (üres)
Az AEE a saját áramforrás lemerülése után újra működni kezd vagy működés közben újraindul RST „B”, ha az újraindulás az áramforrás lemerülése után megy végbe, „O” egyébként
A pénztárgépen észlelt hiba miatt a pénztárgép blokkolt állapotba került BLS „N”, ha a blokkolásra a NAV adott utasítást, „E” egyébként.
A pénztárgép hiba miatt történt blokkolt állapotának vége BLF „N”, ha a blokkolásra a NAV adott utasítást, „E” egyébként.
Pénztárgép gyakorló üzemmód kezdete TRI (üres)
Pénztárgép gyakorló üzemmód vége TRF (üres)
Üzenet küldése a NAV részére MGO Az üzenet szövege
Üzenet fogadása a NAV-tól MGI Az üzenet szövege
Euró üzemmód beállítása EUR (üres)
Pénztárgép szüneteltetés megkezdése STB A szüneteltetés végének várható dátuma
Pénztárgép szüneteltetés vége STF (üres)
Pénztárgép átadása a szerviznek SCB A javítási folyamat végének várható dátuma (ha ez bejegyezhető)
Pénztárgép visszavétele a szerviztől SCF (üres)
Felülvizsgálat elvégzése YCH A felülvizsgálatot végző műszerész igazolványának száma
Fogyasztásösszesítő bizonylat megnyitása éttermi pénztárgépen WDO Fogyasztásösszesítő egyedi azonosítója
Fogyasztásösszesítő bizonylat lezárása éttermi pénztárgépen WDC Fogyasztásösszesítő egyedi azonosítója
NAV szerverről érkezett üzenet sikeres kinyomtatása PRN Az üzenet szövege
A NAV-tól érkező szoftver szeletek naplófájlba történő bejegyzése során a bejegyzés EVD mezőjében a „FW” karaktersorozatot és az érkező szoftver szelet sorszámát három karakteren kell szerepeltetni. A NAV szerverről érkező tanúsítványok és kulcsok fogadására vonatkozó bejegyzések esetén az EVD mező tartalma a „CERT”, illetve a „KEY” karaktersorozat.
A NAV szerver részére küldött naplófájl esetén a bejegyzés EVD mezőjének tartalma a küldött állomány teljes neve.


5.3. Pénztárgép működési információi, rendszerállapota és forgalmazási statisztikái és földrajzi helye

A pénztárgépnek működése során minden naplóállományban legalább egyszer rögzíteni kell a pénztárgép működésére vonatkozó alábbi adatokat az alább leírt bejegyzésekben.

5.3.1. Pénztárgép működési információi bejegyzés azonosítója: INF

Sorszám Mező
azonosító
Mező tartalmának leírása Formátum
1. RSR Bejegyzés sorszám naplófájlon belül (1-től sorszámozva) 5 karakteres szám
2. DTS Időbélyeg szabványos dátum és idő adat másodperc pontossággal
3. DTY AEE gyártói típusnév 200 karakteres szöveg
4. DRV AEE hardver verzió 200 karakteres szöveg
5. DFW AEE szoftver verzió 5 karakteres szöveg
6. DFH AEE-ben futó szoftver SHA256 algoritmussal kiszámított ellenőrző kódja 64 karakteres szöveg
7. DFT Az AEE-ben futó szoftver legutóbbi frissítésének időpontja. szabványos dátum és idő adat másodperc pontossággal
8. DMT Az AEE-ben lévő modem kiolvasott típus megnevezése, 32 karakteres szöveg
9. DMF Az AEE-ben lévő modem kiolvasott szoftver-verziója. 200 karakteres szöveg
10. DME Az AEE-ben lévő modem kiolvasott IMEI száma. 50 karakteres szöveg
11. DMS Az AEE-ben lévő SIM kiolvasott IMSI száma. 50 karakteres szöveg
12. AKN Akkumulátor gyári száma 50 karakteres szöveg
13. TSZ Üzemeltető adó törzsszáma 20 karakteres szöveges
14. NAM Üzemeltető neve 100 karakteres szöveg
15. IRS Üzemeltető székhely irányítószám 6 karakteres szöveg
16. TEL Üzemeltető székhely település 50 karakteres szöveg
17. KZT Üzemeltető székhely közterület neve 50 karakteres szöveg
18. KZJ Üzemeltető székhely közterület jellege 20 karakteres szöveg
19. HSZ Üzemeltető székhely házszám 50 karakteres szöveg
20. VAT Aktuális ÁFA-tábla (a vonatkozó NAV üzenet) 200 karakteres szöveges
21. GSM A legutóbb használt cella egyedi azonosítója 20 karakteres szöveg
22. TNA Pénztárgép telephely (üzlet) elnevezése 100 karakteres szöveg
23. TZC Pénztárgép telephely irányítószám 6 karakteres szöveg
24. TCY Pénztárgép telephely település 50 karakteres szöveg
25. TKN Pénztárgép telephely közterület neve 50 karakteres szöveg
26. TKJ Pénztárgép telephely közterület jellege 20 karakteres szöveg
27. THH Pénztárgép telephely házszám 50 karakteres szöveg
28. DPH A pénztárgép hardver gyártói típusmegjelölése 50 karakteres szöveg
29. DPV A pénztárgép hardververziója 50 karakteres szöveg
30. DPF A pénztárgépben futó szoftver verziószáma 50 karakteres szöveg
31. DPS A pénztárgépben futó szoftver SHA256 algoritmussal kiszámított ellenőrző kódja, AEE-vel felszerelt adóügyi nyomtató esetén üres 64 karakteres szöveg
32. VCC Legutóbb használt üzembe helyezési kód 16 karakteres szöveg
33. MIS A pénztárgépen a legutóbbi beavatkozást végző műszerész igazolványának száma 12 karakteres szöveg
34. APN Pénztárgép AP száma 9 karakteres szöveg
35. COM A pénztárgép által használt kommunikációs protokoll verziószáma Cnnnn, ahol nnnn a kommunikációs protokoll verziószáma.
36. XMV A legfrissebb séma verziószáma, aminek a pénztárgép által képzett naplóállományok megfelelnek. Xnnnn, ahol nnnn a séma verziószáma.
37. HSH Ellenőrző kód 64 HEXA karakter
Az ezen rendelet 5. mellékletében foglaltak szerint kommunikáló pénztárgép esetén a COM mezőben „C0002” értéket kell szerepeltetni.

5.3.2. Pénztárgép rendszerállapota bejegyzés azonosító: STA

Sorszám Mező
azonosító
Mező tartalmának leírása Formátum
1. RSR Bejegyzés sorszám (bejegyzés sorszáma) naplófájlon belül (1-től sorszámozva) 5 karakteres szám
2. DTS Időbélyeg szabványos dátum és idő
adat másodperc pontossággal
3. SST Pénztárgép állapot:
„0”, ha a pénztárgép működik és nincs blokkolva
„1”, ha a pénztárgép blokkolt állapotban van
„2”, ha a pénztárgép hibás
1 karakteres szöveg
4. SFL Az AEE-ben működő adattárolón lévő szabad tároló kapacitás (Kbyte) 10 karakteres numerikus
5. SSG Az AEE-ben működő modem által mért hálózati térerőt
(-1)dBm - (-199)dBm-ig terjedő skálán negatív egész számmal ábrázolva.
4 karakteres numerikus
6. SAC Akkumulátor töltöttség egész számmal, vezető nullák nélkül (%) 3 karakteres numerikus
7. SMT GSM hálózatból kiolvasott pontos idő szabványos dátum és idő adat másodperc pontossággal
8. SCC Pénztárgépben az utolsó STA rekord küldése óta jelentkezett hibák belső kódjainak listája. 400 karakteres szöveg a gyártó által kialakított struktúrában
9. HSH Ellenőrző kód 64 HEXA karakter

5.3.3. Pénztárgép forgalmazási mérőszámai bejegyzés azonosító: OPR

Sorszám Mező
azonosító
Mező tartalmának leírása Formátum
1. RSR Bejegyzés sorszám (bejegyzés sorszáma) naplófájlon belül (1-től sorszámozva) 5 karakteres szám
2. DTS Időbélyeg szabványos dátum és idő adat másodperc pontossággal
3. ODS A legutóbbi bekapcsolás óta a modem által küldött bájtok száma, beleértve a megszakadt kapcsolatok adatait is. 12 karakteres numerikus
4. ODR A legutóbbi bekapcsolás óta a modem által fogadott bájtok számát, beleértve a megszakadt kapcsolatok adatait is, 12 karakteres numerikus
5. ODF A legutóbbi bekapcsolás óta a mobil adatkapcsolat kiépítésére tett sikertelen kísérletek száma. 5 karakteres numerikus
6. OSF A legutóbbi bekapcsolás óta az SSL adatcsatorna felépítésére tett sikertelen kísérletek száma. 5 karakteres numerikus
7. NET A legutóbbi bejelentkezés során használt átviteli technológia:
0 - GSM
1 - 2G technológia
2 - 2,5G technológia
3 - 3G technológia
4 - 4G technológia
1 karakteres szöveg
8. PRV A legutóbbi bejelentkezés során használt infrastruktúrát biztosító fizikai mobilszolgáltató:
0 - Magyar Telekom
1 - Telenor
2 - Vodafone
3 - Egyéb
1 karakteres szöveg
9. OCC AEE belső mérőszámai, ahol „N” a belső mérőszám azonosítóját, „E” a mért paraméter értékét jelenti. 400 karakteres szöveg a forgalmazó által definiált struktúrában
10. HSH Ellenőrző kód 64 HEXA karakter

5.3.4. Pénztárgép földrajzi helye bejegyzés azonosító: POS

Ezt a bejegyzést csak az olyan pénztárgépeknek kell elhelyezni a naplóállományokban, amelyek képesek a GPS alapú helymeghatározásra.

Sorszám Mező
azonosító
Mező tartalmának leírása Formátum
1. RSR Bejegyzés sorszám (bejegyzés sorszáma) naplófájlon belül (1-től sorszámozva) 5 karakteres szám
2. DTS Időbélyeg szabványos dátum és idő adat másodperc pontossággal
3. GSA Pénztárgép földrajzi szélessége fokban, legfeljebb 5 tizedesjegy pontossággal, előjelet használva, a WGS84 szabvány szerint 20 karakteres szöveges
4. GSB Pénztárgép földrajzi hosszúsága fokban, legfeljebb 5 tizedesjegy pontossággal, előjelet használva, a WGS84 szabvány szerint 20 karakteres szöveges
5. GSH Pénztárgép tengerszint feletti magassága méterben, a WGS84 szabvány szerint 5 karakteres szöveg
6. HSH Ellenőrző kód 64 HEXA karakter

5.4. Óraállítás naplózása

A pénztárgépben működő AEE órájának bármilyen okból történő átállítását az alábbi bejegyzéssel kell naplózni.

Óraállítás bejegyzés azonosító: TUD

Sorszám Mező
azonosító
Mező tartalmának leírása Formátum
1. RSR Bejegyzés sorszám max 5 hosszú numerikus
2. OLD Azaz idő, amikor az átállítás régi idő szerint bekövetkezik. szabványos dátum és idő adat másodperc pontossággal
3. NEW Beállított új idő szabványos dátum és idő adat másodperc pontossággal
4. CHT ha a rendszer nem diszkréten változtatja az időt, hanem egy időtávon gyorsítja vagy lassítja az időt, akkor az átmenet ideje másodpercben 10 karakteres numerikus
5. CAS az időállítás módja:
1-GSM szinkronizáció,
2-Szervizes beavatkozás,
3-Üzemeltető által módosítva
4-Számítógép alapú pénztárgépeknél a számítógép órájához szinkronizálva
5-Egyéb automatikus szinkronizáció
1-5 számok egyike
6. HSH Ellenőrző kód 64 HEXA karakter

6. Bizonylatok kibocsátására vonatkozó bejegyzések

A jelen mellékletben felsorolt bizonylatok kibocsátását az itt meghatározott szerkezetű és adattartalmú bejegyzésekkel kell naplózni az AEE naplóállományában. A Rendelet előírásaival összhangban az AEE-nek egy adott bejegyzés naplófájlban történő elhelyezésére akkor kell képesnek lennie, ha az adott pénztárgépen készíthető adott típusú bizonylat.
Gyakorló üzemmódban kibocsátott bizonylatok naplózására akkor kell képesnek lennie az AEE-nek, ha az adott pénztárgép gyakorló üzemmódba kapcsolható.
A bizonylatkibocsátásokra vonatkozó bejegyzésekben szereplő „Bizonylat számláló értéke” kezdeti értéke „1” és minden bizonylat AEE-ben való eltárolását követően 1-gyel nő, a kiadott bizonylat típusától függetlenül.
A több példányban nyomtatott bizonylatok kibocsátását egy bejegyzéssel kell naplózni úgy, hogy a bejegyzés megfelelő mezőjében a nyomtatási példányszám kerül elhelyezésre.
Az önkiszolgáló üzemanyagkút rendszeren a bizonylat példányszámaként nullát kell szerepeltetni, amennyiben a bizonylat nyomtatása halasztottan történik, vagy a vevő kérésére nem történik meg.


6.1 Pénztárnyitás bizonylat

A pénztárnyitás bizonylat az adóügyi nap nyitását kísérő bizonylat. Ennek kibocsátását az alábbi bejegyzéssel kell naplózni az AEE naplóállományában.

Bejegyzés azonosító: CON (gyakorló üzemmódban: COT)

Sorszám Mező
azonosító
Mező tartalmának leírása Formátum
1. RSR Bejegyzés sorszám naplófájlon belül (1-től sorszámozva) 5 karakteres szám
2. BSR Bizonylat számláló értéke 10 karakteres numerikus
3. DTS Időbélyeg, a bizonylat kiadásának pontos ideje az AEE órája szerint szabványos dátum és idő adat másodperc pontossággal
4. TSZ A bizonylatot kiállító adóalany adó törzsszáma 8 karakteres szöveg
5. DNO a megnyitott adóügyi nap sorszáma 20 karakteres numerikus
6. DRC a nyitó pénzkészlet adatai lista
6.1 > FE1 forint készpénz forintban 20 karakteres numerikus
6.2 > FEV a valutában befizetett összeg adatai lista, max. 20
6.2.1 > > CAM a valuta összege (valutában) 10 karakteres numerikus
6.2.2 > > CTY a valuta neme 3 karakteren, nagybetűvel, a Magyar Nemzeti Bank jelölése szerint (pl. EUR) 3 karakteres szöveg
6.2.3 > > CRA a valuta egy egységének forintban kifejezett, adózó által alkalmazott értéke (árfolyama) legfeljebb hat értékes jegy pontossággal 20 karakteres numerikus
6.2.4 > > CFT a valuta összegének értéke egész forintban, a feltüntetett árfolyamon számolva 20 karakteres numerikus
6.3 > FE3 nyitó készlet egyéb fizetőeszköz tekintetében lista 20
6.3.1 > > FEN Fizetőeszköz neve:
ERZSU - Erzsébet utalványesetén
SZÉCHK - Széchenyi-kártya esetén
AJÁND - Ajándék utalvány esetén
HŰSÉG - Hűségkártya esetén
SMART - Smartcard esetén
GÖNGY - göngyölegjegy esetén
KUPON - Kupon esetén
egyéb esetben a fizetőeszköz nevét kell eltárolni
20 karakteres szöveg
6.3.2 > > FES nyitó pénzkészlet a fizetőeszköz tekintetében, forintban 20 karakteres numerikus
7. CPY A bizonylat példányszáma 5 karakteres numerikus
8. NAV A bizonylaton szereplő NAV ellenőrző kód 5 karakteres szöveg
9. ZQQ A nyomtatott bizonylaton szereplő további adatok eltárolásához használható, bizonylatonként maximum 199-szer feltüntethető egyedi mező 200 karakteres szöveges
10. CNC Bizonylat megszakítása esetén a megszakítás tényének jelzése megszakítás esetén 1, egyébként 0.
11. HSH Ellenőrző kód 64 HEXA karakter

6.2. Nyugta, egyszerűsített számla

Nyugta kibocsátása esetén a bejegyzés azonosító: NYN (gyakorló üzemmód esetén NYT)

Egyszerűsített számla kibocsátása esetén a bejegyzés azonosító: ESN (gyakorló üzemmód esetén EST)

Sorszám Mező
azonosító
Mező tartalmának leírása Formátum
1. RSR Bejegyzés sorszám (bejegyzés sorszáma) naplófájlon belül (1-től sorszámozva) 5 karakteres szám
2. BSR Bizonylat számláló értéke. 10 karakteres numerikus
3. DTS Időbélyeg, a bizonylat nyitásának pontos ideje az AEE órája szerint szabványos dátum és idő adat másodperc pontossággal
4. TSZ A bizonylatot kiállító adóalany adó törzsszáma 8 karakteres szöveg
5. NSZ a bizonylat száma bbbb/ccccc formátumban, ahol
bbbb: adóügyi nap sorszáma
ccccc: adott napon kibocsátott bizonylat sorszáma
20 karakteres szöveg
6. IID Csak egyszerűsített számla esetén a számlaszám,
n/aaaaaaaaa/bbbb/ccccc formátumban, ahol
n: kétvállalkozós pénztárgép esetén az üzemeltető
jele (A vagy B)
aaaaaaaaa: AP szám
bbbb: adóügyi nap sorszáma
ccccc: egyszerűsített számla napi számlálója
50 karakteres szöveg
7. ITL A bizonylaton szereplő összes tételre vonatkozóan, tételenként lista (max. 1.000)
7.1 > NA a tétel bizonylaton szereplő megnevezése 200 karakteres szöveg
7.2 > PN a tételhez tartozó cikkszám 50 karakteres szöveg
7.3 > UN a tétel bizonylaton szereplő egységára forintban, tizedesvesszővel elválasztva, legfeljebb négy tizedes pontossággal 8+4 karakteres numerikus
7.4 > QY a tételnél a bizonylaton szereplő mennyiség, maximum 4 tizedesjegy pontossággal 8+4 karakteres numerikus
7.5 > IU a tételnél a bizonylaton szereplő mennyiségi egység 10 karakteres szöveges
7.6 > TY Az adott tétel jellege:
„”: értékesítés
„s”: értékesítés sztornó
„e”: engedmény
„es”: engedmény sztornó
„k”: nem üzletpolitikai kedvezmény
„ks”: nem üzletpolitikai kedvezmény sztornó
„f”: felár
„fs”: felár sztornó
„g”: göngyöleg visszaváltás
„gs”: göngyöleg visszaváltás sztornó
5 karakteres szöveg
7.7 > SU a tételnél a bizonylaton szereplő összérték forintban 20 karakteres numerikus
7.8 > VC a tételnél a bizonylaton feltüntetett forgalmi gyűjtő
jele három karakteren
3 karakteres szöveg
7.9 > RM a tételsorra vonatkozó, legfeljebb 40-szer ismételhető megjegyzés mező 50 karakteres szöveg
8. DRC a fióktartalom változásának adatai lista
8.1 > FE1 forint készpénz fióktartalom változása forintban 20 karakteres numerikus
8.2 > FEV a valutás fióktartalom változásának adatai lista, max. 10
8.2.1 > > CAM a valuta összege (valutában) 10 karakteres numerikus
8.2.2 > > CTY a valuta neme 3 karakteren, nagybetűvel, a Magyar Nemzeti Bank jelölése szerint (pl. EUR) 3 karakteres szöveg
8.2.3 > > CRA a valuta egy egységének forintban kifejezett, adózó által alkalmazott értéke (árfolyama) legfeljebb hat értékes jegy pontossággal 20 karakteres numerikus
8.2.4 > > CFT a valuta összegének értéke egész forintban, a feltüntetett árfolyamon számolva 20 karakteres numerikus
8.3 > FE2 bankkártya fiókegyenleg módosulása egész forintban 20 karakteres numerikus
8.4 > FEE egészségpénztári fiókegyenleg módosulása forintban, csak egyszerűsített számla esetén 20 karakteres numerikus
8.5 > FE3 fióktartalom módosulása egyéb fizetőeszköz tekintetében lista, max. 20
8.5.1 > > FEN Fizetőeszköz neve:
ERZSU - Erzsébet utalványesetén
SZÉCHK - Széchenyi-kártya esetén
AJÁND - Ajándék utalvány esetén
HŰSÉG - Hűségkártya esetén
SMART - Smartcard esetén
GÖNGY - göngyölegjegy esetén
KUPON - Kupon esetén
egyéb esetben a fizetőeszköz nevét kell eltárolni
20 karakteres szöveg
8.5.2 > > FES Fióktartalom módosulása a fizetőeszköz tekintetében, forintban 20 karakteres numerikus
9. RND a bizonylaton szereplő kerekítés összege, egész forintban számolva, szükség esetén negatív előjellel, ha van ilyen adat 20 karakteres numerikus
10. TRA Kétvállalkozós pénztárgépeknél használt mező (átvitel) 20 karakteres numerikus
11. RCV Kétvállalkozós pénztárgépeknél használt mező (áthozat) 20 karakteres numerikus
12. PNU Kétvállalkozós pénztárgépeknél használt mező (iker bizonylat száma) 50 karakteres szöveg
13. VED Egyszerűsített számla esetén a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adatai az ÁFA tv. rendelkezései szerint lista
13.1 > NAM Beszerző vagy igénybevevő neve 50 karakteres szöveg
13.2 > IRS Irányítószám 20 karakteres szöveg
13.3 > TEL Település 50 karakteres szöveg
13.4 > KZT Közterület neve 50 karakteres szöveg
13.5 > KZJ Közterület jellege 20 karakteres szöveg
13.6 > HSZ Házszám 50 karakteres szöveg
13.7 > ASZ Adószám 20 karakteres szöveg
14. SUM A bizonylaton szereplő tételsorok összege forintban 20 karakteres numerikus
15. NYL Egyedi vevő azonosító 20 karakteres szöveg
16. NAV A bizonylaton szereplő NAV ellenőrző kód 5 karakteres szöveg
17. ZQQ A nyomtatott bizonylaton szereplő további adatok eltárolásához használható, bizonylatonként maximum
199-szer feltüntethető egyedi mező
200 karakteres szöveg
18. CPY A bizonylat példányszáma 5 karakteres numerikus
19. CNC Bizonylat megszakítása esetén a megszakítás tényének jelzése megszakítás esetén 1, egyébként 0.
20. CTS Időbélyeg, a bizonylat zárásának pontos ideje az AEE órája szerint szabványos dátum és idő adat másodperc pontossággal
21. HSH Ellenőrző kód 64 HEXA karakter

6.3. Napi forgalmi jelentés (NFN)

Napi forgalmi jelentés bizonylat kibocsátásával kell kísérni a pénztárgépen az adóügyi nap lezárását. A napi forgalmi jelentést közvetlen megelőzően pénztárjelentést is automatikusan nyomtatnia kell a pénztárgépnek. A napi forgalmi jelentés kibocsátását az alábbi bejegyzéssel kell naplózni az AEE naplóállományába.

Napi forgalmi jelentés bejegyzés azonosító: NFN (gyakorló üzemmódban: NFT)

Sorszám Mező
azonosító
Mező tartalmának leírása Formátum
1. RSR Bejegyzés sorszám naplófájlon belül (1-től sorszámozva) 5 karakteres szám
2. BSR Bizonylat számláló értéke 10 karakteres numerikus
3. DTS Időbélyeg, a bizonylat kiadásának pontos ideje az AEE órája szerint szabványos dátum és idő adat másodperc pontossággal
4. TSZ A bizonylatot kiállító adóalany adó törzsszáma 8 karakteres szöveg
5. ZSZ a zárás sorszáma négy karakteren, szükség esetén vezető nullákkal feltöltve 4 karakteres szöveg
6. GYF Napi forgalom forgalmi gyűjtők szerinti összesítése lista
7. > GYJ Forgalmi gyűjtő jele 3 karakteren (A00..E99) 3 karakteres szöveg
8. > GYE Az adott forgalmi gyűjtőbe tartozó napi tételek bruttó összértéke 20 karakteres numerikus
9. NSF a napi forgalom összesen, bruttó összegben, egész forintban számolva 20 karakteres numerikus
10. NSH a napi felár összesen, bruttó összegben, egész forintban számolva 20 karakteres numerikus
11. NSS a napi sztornó összesen, bruttó összegben, egész forintban számolva 20 karakteres numerikus
12. NSY a napi engedmény összesen, bruttó összegben, egész forintban számolva 20 karakteres numerikus
13. NSV a napi visszáru összesen, bruttó összegben, egész forintban számolva 20 karakteres numerikus
14. NDB a napi nyugták és egyszerűsített számlák száma összesen 20 karakteres numerikus
15. NNS napi nyugták száma 20 karakteres numerikus
16. NES napi egyszerűsített számlák száma 10 karakteres numerikus
17. NPB napi pénzmozgás bizonylatok száma 10 karakteres numerikus
18. NIR napi megszakítások száma 10 karakteres numerikus
19. NST a napi sztornó bizonylatok száma összesen 20 karakteres numerikus
20. STS napi sztornó bizonylatok összértéke összesen, egész forintban, pozitív számként 10 karakteres numerikus
21. SGY Napi sztornó bizonylatok forgalmi gyűjtőnként lista (max. 500)
21.1 > GYJ Gyűjtő jele három karakteren 3 karakteres szöveg
21.2 > GYE Napi sztornó értéke az adott gyűjtőben 20 karakteres numerikus
22. NSW a napi visszáru bizonylatok száma összesen, ide nem értve a göngyölegjegyeket 20 karakteres numerikus
23. VSS napi visszáru bizonylatok értéke összesen, egész forintban, pozitív számként, ide nem értve a göngyölegjegyeket 20 karakteres numerikus
24. VGY Napi visszáru bizonylatok értéke forgalmi gyűjtőnként lista (max. 500)
24.1 > GYJ Gyűjtő jele három karakteren 3 karakteres szöveg
24.2 > GYE Napi visszáru értéke az adott gyűjtőben 20 karakteres numerikus
25. GGY Napi göngyöleg visszaváltás értéke forgalmi gyűjtőnként lista (max. 500)
25.1 > GYJ Gyűjtő jele három karakteren 3 karakteres szöveg
25.2 > GYE Napi göngyöleg visszaváltás értéke az adott gyűjtőben