Hatályos állapot
Közlönyállapot
2015.06.19. - 2015.06.19.
2015.06.20. - 2015.06.20.
2015.06.21. - 2015.08.31.
2015.09.01. - 2015.09.01.
2015.09.02. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

32/2015. (VI. 19.) EMMI rendelet

a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés a), e), g), n), p) és t) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a 3-16. § és a 18. § tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §   A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.) 20. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az Nkt. 49. § (3) bekezdése alkalmazásában életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető, illetve az Nkt. 49. § (2) bekezdés szerinti esetben az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot.
(10) Ha az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság felszólítása ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Ha az óvodavezető, az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható.”
2. §
(1) Az R. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
a) a gyermek, a tanuló - gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,
d) a tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a 49. § (2a) bekezdése szerinti igazolással igazolja.”
(2)-(3)
3. §   Az R. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem az eljárás megindításának alapjául szolgáló indítvány elutasításával vagy felmentéssel végződött, a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani.”
4. §
(1) Az R. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót szülője, törvényes képviselője, a tanulót és a szülőt meghatalmazott képviselője is képviselheti.”
(2) Az R. 56. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. A kiskorú tanuló kérésére a meghallgatáson a szülő részvételét biztosítani kell. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni.”
5. §   Az R. 57. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.
(4) Ha a fegyelmi eljárás során a kiskorú tanuló veszélyeztetettsége felmerül, a nevelési-oktatási intézmény vezetője jelzi azt a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak, indokolt esetben a gyámhatóság számára is.
(5) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni.”
6. §   Az R. 118. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg.
(5) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség - az SZMSZ-ben meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg.
(6) Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben.
(7) A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre.”
7. §   Az R. 123. § (4) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(A köznevelési intézmény jogszabály szerinti megnevezése)
q) szakképzési centrum”
(lehet.)
8. §   Az R. 126. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A szakképzési centrum rövid neve az egyedi elnevezést és az SZC rövidítést tartalmazza.”
9. §   Az R. 145. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés különösen az óra- és foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú és a pedagógiai dokumentumok vizsgálata módszereit alkalmazza. Az intézmény ellenőrzését legalább három - a jogszabályi feltételek szerint kijelölt - köznevelési szakértőből álló csoport végzi. A szakértői csoport intézkedésre nem jogosult, megállapításait, javaslatait jegyzőkönyvben rögzíti.”
10. §   Az R. XV. Fejezete a következő 59/A. alcímmel egészül ki:
59/A. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a miniszter által elrendelt szakmai ellenőrzés és a fenntartó által indított törvényességi ellenőrzés szabályai
156. § (1) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés vezetőjének egyeztetnie kell a köznevelési intézmény vezetőjével és azzal, aki az ellenőrzést kezdeményezte, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés időtartamát, formáját, módszereit, az ellenőrzés időpontját, továbbá, hogy az érdekeltek milyen módon nyilváníthatnak véleményt az ellenőrzés megállapításairól.
(2) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait megkapja az, akit az ellenőrzés érintett, továbbá az, akinek a kezdeményezésére az ellenőrzés indult, valamint a fenntartó. Ha az ellenőrzés nemzetiségi feladatot ellátó köznevelési intézményben folyik, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait meg kell küldeni az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzatnak, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatnak.
(3) Az oktatásért felelős miniszter által az Nkt. 77. § (2) bekezdés d) pontja szerint szervezett szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal értesíteni kell a köznevelési intézmény fenntartóját, tájékoztatva arról, hogy a szakmai ellenőrzés lefolytatásánál jelen lehet.
(4) A köznevelési intézményben a fenntartó által indított törvényességi ellenőrzésnél az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az előzetes egyeztetésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell megtartani, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti.
(5) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával, anonimizált módon kell az érintett nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon, továbbá az ellenőrzést indító honlapján nyilvánosságra hozni.
(6) A köznevelési intézményben a pedagógiai-szakmai ellenőrzést, a szakmai ellenőrzést végző személynek és a fenntartó által indított törvényességi ellenőrzést végző személynek, szervezetnek nincs döntési, intézkedési jogköre.”
11. §   Az R. 157. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„157. § (1) Ha a köznevelési intézmény székhelye megváltozik, az Nkt. 21. § (2) bekezdésében foglaltak szerint újra nyilvántartásba kell venni, feltéve, hogy a kormányhivatal illetékessége is megváltozik. Az ismételt nyilvántartásba vétel a köznevelési intézmény létrejöttének időpontját nem érinti.
(2) Az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények működéséhez szükséges engedély iránti kérelmet az intézmény nyilvántartásba vételét, vagy annak módosítását követő hat hónapon belül lehet benyújtani az intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása iránti kérelmet a telephely szerint illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása tárgyában a telephely szerint illetékes kormányhivatal az intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal véleményének kikérésével hoz határozatot. A határozatot meg kell küldeni a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak is.
(3) Új iskola indítása esetén, valamint az Nkt. 84. § (7) bekezdése szerinti esetekben a tervezett indítás vagy az átszervezés, fenntartóváltás évének május utolsó munkanapjáig nyújthatja be a fenntartó a kormányhivatalhoz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet.”
12. §
(1) Az R. 158. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül telephelye is van, a telephelyre az Nkt. 23. §-a szerint működési engedélyt kell kérni. A telephely szerint illetékes kormányhivatal a telephelyen működő tagintézmény tekintetében lefolytatja az Nkt. 23. §-ában meghatározott eljárást, és gyakorolja a fenntartó, valamint az intézmény működésének törvényességi és hatósági ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket, azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartásból történő törlésről - megkeresésre - a székhely szerinti kormányhivatal intézkedik.
(6) Ha a határozatban szereplő adatokban változás következik be, a kormányhivatal - figyelemmel az (1) bekezdésben foglaltakra - határozatot ad ki a kiegészítéssel vagy a módosítással egységes szerkezetben. Ha a nevelési-oktatási intézmény alapfeladata, feladatellátási helye megváltozik, a kormányhivatal a működési engedély kiadása érdekében indított eljárásban azokat a feltételeket vizsgálja, amelyeket a változás érintett.
(7) A kormányhivatal a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilvántartásból,
a) ha megtagadja a működési engedély kiadását, vagy
b) ha a törvényességi ellenőrzés keretében talált törvénysértés megszüntetéséről a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett, és emiatt a kormányhivatal a működési engedélyt jogerősen visszavonta.”
(2) Az R. 158. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A kormányhivatal a köznevelési intézmény nyilvántartásból való törléséről értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet.
(9) Ha a másodfokú határozatot a bíróság előtt megtámadták, a nevelési-oktatási intézmény a bíróság jogerős ítéletének meghozataláig a nyilvántartásból nem törölhető.”
13. §   Az R. 169. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nevelési-oktatási intézmény kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget.”
14. §   Az R. 171. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az általános iskola és a középfokú iskola a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képességkibontakoztató vagy integrációs felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Mindkét felkészítés alapelve az oktatás méltányosságának erősítése és a tanulók iskolai sikerességének elősegítése, a tanulói előrehaladást támogató korszerű módszerek, a társadalmi-gazdasági helyzetből eredő hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység, a tanulói közösségfejlesztés, a család bevonása és támogatása, valamint az esélyteremtést hatékonyan támogató intézményfejlesztés és módszertani megújulás révén. Az alapelveknek megfelelő pedagógiai rendszer magában foglalja az elvárt eredmények intézményi szintű meghatározását, célrendszerét és a szükséges beavatkozások tervezését, a tanulási és tanítási folyamatot segítő eszközrendszer keretében egyéni haladási ütemet segítő differenciált és kooperatív tanulásszervezést, az önálló tanulási képesség kialakítását, a tanulók kreatív tevékenységére épülő foglalkozásait, a tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységeket, a tanulmányi előrehaladást segítő képességfejlesztő programokat, az átmenetek segítését a tanulói előrehaladás, valamint az intézményi, illetve telephelyi szintű teljesítmény rendszeres értékelését.
(2) Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képességkibontakoztató felkészítésben. A képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés (a továbbiakban: képességkibontakoztató felkészítés) megszervezése nem járhat együtt a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével.
(2a) A képességkibontakoztató felkészítés keretében - a tanuló egyedi helyzetéhez igazodva - biztosítja az iskola
a) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programot, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet.”
15. §   Az R. 180. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„180. § (1) Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytatja. A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás az egyéni képességekre és szükségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket, kompetenciákat. A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás felkészíti a tanulókat az egyéni képességeikhez igazodó tanulási módszerek elsajátítására, illetve pályaorientációs tevékenység keretében megismerteti a tanulókat a munkaerőpiacra történő belépéshez szükséges ismeretekkel. A Híd I. program keretében a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tesz. A program végén a tanulmányi követelmények teljesítéséről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A Híd I. programot úgy kell megszervezni, hogy az érintett tanulók számára - igény esetén - biztosítható legyen a kollégiumi elhelyezés.
(2) Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, azt a tanévet követően, amelyben tizenötödik életévét betölti, az általános iskola kezdeményezi felvételét a Híd II. programba. E határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudta teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt vagy tanulmányait külföldön folytatta. A Híd II. programban nyújtott nevelés-oktatás tanulásra motivál, fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, részszakképesítés megszerzésére készít fel. A Híd II. program záróvizsgával, ennek részeként komplex szakmai vizsgával zárul. A Híd II. program elvégzéséről a szervező iskola alapfokú végzettséget igazoló tanúsítványt, sikeres komplex szakmai vizsgáról pedig részszakképesítést igazoló szakmai bizonyítványt állít ki. A tanuló a Híd II. program keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után a szakiskolai szakképzési évfolyamon, évfolyamokon készülhet fel a szakmai vizsga letételére.
(3) A Köznevelési Hídprogramok keretében a tanulók komplex fejlesztését szolgáló tevékenységek, foglalkozások és programok a délelőtti és délutáni időszakban arányosan elosztva kerülnek megszervezésre. A Köznevelési Hídprogramokban az érintett tanulók egyéni képességeihez igazodó pedagógiai tevékenységrendszer megvalósításában résztvevő pedagógusok illetménypótlékra jogosultak abban az esetben, ha az adott tanévben a pedagógiai tevékenységükkel érintett tanulóik legalább hetven százaléka eredményes középfokú írásbeli felvételi vizsgát tesz, vagy Híd II. program esetében a második évfolyamba lépett.
(4) A Köznevelési Hídprogramok keretein belül szervezhető olyan osztály is, amely az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott szakképesítések körében folytatott szakiskolai képzés megkezdésére készíti fel azokat a tanulókat, akik általános iskolai tanulmányaikat a tankötelezettségük végéig nem tudták teljesíteni és hat általános iskolai évfolyamnál kevesebbet fejeztek be sikeresen.
(5) A Központ a Köznevelési Hídprogramokat a következő tanévtől megvalósító középfokú intézményt vagy intézményeket az érintett tanévet megelőző március 31-éig jelöli ki, és erről tájékoztatja az általános iskolákat.
(6) A Központ az alábbi szempontok figyelembevételével jelöli ki az intézményeket:
a) a középfokú iskola elsősorban az Nkt. 20. §-ában foglalt többcélú intézményként, összetett iskolaként, egységes iskolaként vagy közös igazgatású köznevelési intézményként működik,
b) Híd I. program esetén érettségi vizsgára felkészítő nevelés-oktatást folytat,
c) Híd II. program esetén van szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakképzési évfolyama, vagy felnőttoktatást szervez.
(7) Ha a tanköteles tanulót nem vették fel középfokú iskolába, az általános iskola tájékoztatást ad a Híd I. és Híd II. programokról a szülőnek, és értesítést küld a tanulóról a tanuló állandó lakhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak annak érdekében, hogy a tankötelezettség teljesítését figyelemmel tudja kísérni. Az általános iskola a Híd I. programba bekapcsolódni kívánó tanulóról értesítést küld a Központnak. Ha a Híd I. programot a tanköteles tanuló nem kezdi meg, arról a Központ értesíti az általános szabálysértési hatóságot.”
16. §   Az R. 78. alcíme a következő 191/A. §-sal egészül ki:
„191/A. § (1) Az oktatásért felelős miniszter, a sportpolitikáért felelős miniszter programok kiadásával, pályázatok kiírásával, pedagógus-továbbképzés biztosításával segítheti a mindennapos testnevelés feladatainak végrehajtását, a sportiskolák megalakulását és működését.
(2) Az oktatásért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával segíti a környezeti nevelés, oktatás feladatainak végrehajtását és az Erdei Iskola Program, Erdei Óvoda Program, Zöld Óvoda Program, Ökoiskola Program megvalósulását.
(3) Az oktatásért felelős miniszter, a kultúráért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával segíti az iskolai könyvtárak és a közgyűjtemények nevelési-oktatási feladatainak végrehajtását.
(4) Az oktatásért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával, pedagógus-továbbképzés biztosításával segíti a nevelési-oktatási intézményekben folyó honvédelmi nevelési feladatok végrehajtását.
(5) Az oktatásért felelős miniszter, a földművelésügyi miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával, pedagógus-továbbképzés biztosításával segíti a nevelési-oktatási intézményekben folyó mezőgazdasági, agrárszakképzési feladatok végrehajtását.”
17. §   Az R.
b) XVI. FEJEZET címében az „A NEM ÁLLAMI, NEM TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI” szövegrész helyébe az „AZ EGYHÁZI, MAGÁN ÉS NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI”,
c) 60. alcím címében az „A működési engedély” szövegrész helyébe az „A nyilvántartásba vétellel kapcsolatos és a működési engedély”,
d) 158. § (1) bekezdésében az „a nem állami, nem települési önkormányzati” szövegrész helyébe az „az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati”,
e) 62. alcímében az „A nem állami, nem települési önkormányzati” szövegrész helyébe az „Az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati”,
f) 160. §-ában az „egyházi és más nem állami, nem települési önkormányzati” szövegrész helyébe az „egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati”,
g) 169. § (8) bekezdésében az „a nem állami, nem települési önkormányzati” szövegrész helyébe az „az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati”
szöveg lép.
2. §
(2) Az R. 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti
a) óvodás gyermek esetén a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot,
b) tanuló esetén a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén - gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével - a gyermekjóléti szolgálatot.”
(3) Az R. 51. §-a a következő (4b) és (4c) bekezdésekkel egészül ki:
„(4b) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és az igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tíz nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot.
(4c) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.”
17. §   Az R.
szöveg lép.
17. §   Az R.
a) 51. § (6) bekezdés a) pontjában az „a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Nkt. 8. § (2) bekezdése”,
szöveg lép.
18. §   Hatályát veszti az R. 77. § (3) és (4) bekezdése.
19. §
(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 17. § a) pontja 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.
  • A jogszabály 2015. június 19-én jelent meg a Magyar Közlöny 85. számában.
  • hatályba lépett 2015. június 20-án.
  • A jogszabály hatályát vesztette 2015. szeptember 2-án.
A szakasz 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2015. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.