Hatályos állapot
Közlönyállapot
2010.11.17. - 2010.12.01.
2010.12.02. - 2011.03.08.
2011.03.09. - 2011.08.31.
2011.09.01. - 2011.10.31.
2011.11.01. - 2011.11.18.
2011.11.19. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.12.28.
2012.12.29. - 2013.05.24.
2013.05.25. - 2013.06.24.
2013.06.25. - 2013.07.19.
2013.07.20. - 2013.08.01.
2013.08.02. - 2013.08.28.
2013.08.29. - 2013.10.31.
2013.11.01. - 2014.03.20.
2014.03.21. - 2014.04.30.
2014.05.01. - 2015.10.05.
2015.10.06. - 2015.11.10.
2015.11.11. - 2016.02.27.
2016.02.28. - 2016.03.23.
2016.03.24. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2019.06.30.
2019.07.01. - 2020.02.29.
2020.03.01. - 2020.04.18.
2020.04.19. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet

a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól

A Kormány
a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdésének b) pontjában,
az 53. § tekintetében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 90. §-a (1) bekezdésének e) pontjában,
az 54. § tekintetében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. §-a (1) bekezdésének c)-e) pontjában
kapott felhatalmazás alapján,
az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében
a következőket rendeli el:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §
(1) E rendelet hatálya a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos eljárásokra, jogügyletekre, jogviszonyokra, valamint az azokban részt vevő természetes személyekre, jogi személyekre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. E rendelet hatálya nem terjed ki a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 21. és 22. §-ban meghatározott eljárásokra és jogügyletekre.
(1) E rendelet hatálya a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos eljárásokra, jogügyletekre, jogviszonyokra, valamint az azokban részt vevő természetes személyekre, jogi személyekre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. E rendelet hatálya - az I. fejezetben foglalt rendelkezések kivételével - nem terjed ki a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 21. és 22. §-ban meghatározott eljárásokra és jogügyletekre.
(1) E rendelet hatálya a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos eljárásokra, jogügyletekre, jogviszonyokra, valamint az azokban részt vevő természetes személyekre, jogi személyekre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. E rendelet hatálya - az I., az V-VI. és a VIII. fejezetben foglalt rendelkezések kivételével - nem terjed ki a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 21. és 22. §-ban meghatározott eljárásokra és jogügyletekre.
(1) E rendelet hatálya a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos eljárásokra, jogügyletekre, jogviszonyokra, valamint az azokban részt vevő természetes személyekre, és a gazdálkodó szervezetekre terjed ki. E rendelet hatálya - az I., az V-VI. és a VIII. fejezetben foglalt rendelkezések kivételével - nem terjed ki a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 21. és 22. §-ban meghatározott eljárásokra és jogügyletekre.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) ellenszolgáltatás: a földrészlet hasznosítására vonatkozó szerződés típusától függően vételár, haszonbérleti díj, vagyonkezelési díj, vagy az Nfatv. 20. § (1) bekezdése alapján a vagyonkezelői díj helyett vállalt kötelezettség, a földrészlet cserével történő hasznosítása esetén a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel szerződő fél tulajdonában álló, csere jogcímén átadott termőföld és az esetleges értékkülönbözet kiegyenlítését szolgáló pénzösszeg;
a) ellenszolgáltatás: a földrészlet hasznosítására vonatkozó szerződés típusától függően vételár, haszonbérleti díj, vagyonkezelői díj, vagy az Nfatv. 20. § (4) bekezdése alapján a vagyonkezelői díj helyett vállalt kötelezettség, a földrészlet cserével történő hasznosítása esetén a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel szerződő fél tulajdonában álló, csere jogcímén átadott termőföld és az esetleges értékkülönbözet kiegyenlítését szolgáló pénzösszeg;
a) ellenszolgáltatás: a földrészlet hasznosítására vonatkozó szerződés típusától függően vételár, haszonbérleti díj, vagyonkezelői díj, vagy az Nfatv. 19/A. § (3) bekezdése alapján a vagyonkezelői díj helyett vállalt kötelezettség, a földrészlet cserével történő hasznosítása esetén a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel szerződő fél tulajdonában álló, csere jogcímén átadott földrészlet és az esetleges értékkülönbözet kiegyenlítését szolgáló pénzösszeg;
a) ellenszolgáltatás: a földrészlet hasznosítására vonatkozó szerződés típusától függően vételár, haszonbérleti díj, vagyonkezelői díj, vagy az Nfatv. 19/A. § (3) bekezdése alapján a vagyonkezelői díj helyett vállalt kötelezettség, a földrészlet cserével történő hasznosítása esetén a Nemzeti Földügyi Központtal szerződő fél tulajdonában álló, csere jogcímén átadott földrészlet és az esetleges értékkülönbözet kiegyenlítését szolgáló pénzösszeg;
b) földrészlet: az Nfatv. 15. § (1) bekezdésében meghatározott földrészlet;
b) földrészlet: az Nfatv. 1. § (2a) bekezdése szerinti földrészlet;
c) gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § c) pontjában megjelölt szervezet;
c) gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;
d) hasznosítás: a földrészletnek az Nfatv. 18. §-ában meghatározott hasznosítása;
e) pályázó: a pályázati felhívás alapján ajánlatot tevő természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;
e) pályázó: a pályázati felhívás alapján ajánlatot tevő természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet;
f) piaci érték: a földrészlet hasznosítására vonatkozó szerződés tárgyát képező valamely jog - az adott feltételek és körülmények figyelembevételével történő - átengedéséért a szabad piacon, független felek között elérhető, pénzben kifejezett reális ellenérték;
g) termőföld: a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 3. § a) és f) pontjában meghatározott földrészlet, a haszonbérlet tekintetében csak a Tft. 3. § a) pontjában meghatározott földrészlet;
h) versenyeztetés: nyilvános pályázati eljárás vagy nyilvános árverés;
i) vízvédelmi terület: a nagyvízi meder, valamint a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben meghatározott védőterület és védősáv.
j) halastó: az ingatlan-nyilvántartásban halastóként nyilvántartott terület, ide értve a halgazdálkodási tevékenységet szolgáló, az Nfatv. 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti területeket is (így különösen: a vízi létesítményt, amelyet a vízügyi hatóság engedélyével haltenyésztésre használnak, a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint ezek tartozékaiként a védtöltés, a táp- és lecsapoló csatorna és a kiszolgáló épületek által elfoglalt területet is).
2. §
(1) Az Nfatv. 8. § (1) bekezdés d)-f) pontjainak alkalmazása szempontjából a földrészletek értéke alatt a hasznosítással közvetlenül érintett egyes földrészletek értékét kell érteni.
(2) Az Nfatv. 24. § alkalmazásában a helyben kialakult piaci ár tekintetében a 4/A. §-ban feljogosított szakértő által elvégzett értékbecslésben megállapított összeg az irányadó.
(3) Az Nfatv. 18. § (1) bekezdés a) pontja végrehajtása tekintetében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) közreműködőként a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal) igénybe veszi.
(3) Az Nfatv. 18. § (1) bekezdés a) pontja végrehajtása tekintetében a Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK) közreműködőként a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal) igénybe veszi.
2. §
(1) A földrészleteket a Kormány által elfogadott középtávú stratégiai terv és az annak alapján - a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) által - elkészített éves terv figyelembevételével lehet hasznosítani.
(2) Az NFA a földrészletek hasznosításáról szóló éves terv alapján minden év február 15-ig közzéteszi az Nfatv. 27. §-ában foglalt jegyzéket.
(2) Az NFA az Nfatv. 27. §-ában foglalt jegyzéket a földrészletek hasznosításáról szóló terv alapján készíti el és teszi közzé.
3. §
(1) A természetvédelemért felelős miniszter egyetértése szükséges védett természeti terület és Natura 2000 terület cseréjéhez, valamint a Natura 2000 terület eladására vagy vagyonkezelésbe adására, továbbá a védett természeti terület vagyonkezelésbe adására irányuló pályázati felhívás közzétételéhez.
(1) A természetvédelemért felelős miniszter egyetértése szükséges védett természeti területnek és Natura 2000 területnek minősülő földrészlet (a továbbiakban együtt: védett terület) bármely jogcímen történő átruházására vagy vagyonkezelésbe adására irányuló pályázati felhívás közzétételéhez.
(1) A természetvédelemért felelős miniszter egyetértése szükséges védett természeti területnek és Natura 2000 területnek minősülő földrészlet (a továbbiakban együtt: védett terület) bármely jogcímen történő átruházásához vagy vagyonkezelésbe adásához.
(1) A természetvédelemért felelős miniszter egyetértése szükséges védett természeti területnek és Natura 2000 területnek minősülő földrészlet bármely jogcímen történő átruházásához vagy vagyonkezelésbe adásához.
(2) A vízgazdálkodásért felelős miniszter egyetértése szükséges a vízvédelmi terület cseréjéhez, valamint eladására, vagy vagyonkezelésbe adására irányuló pályázati felhívás közzétételéhez.
(2) A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter egyetértése szükséges a vízvédelmi terület cseréjéhez, valamint eladására, vagy vagyonkezelésbe adására irányuló pályázati felhívás közzétételéhez.
(2) A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter egyetértése szükséges a vízvédelmi terület cseréjéhez, valamint eladásához, vagy vagyonkezelésbe adásához.
(2) A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter egyetértése szükséges a vízvédelmi terület cseréjéhez vagy eladásához, vagy vagyonkezelésbe adásához.
(2) A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter egyetértése szükséges a vízvédelmi terület tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházásához, vagy vagyonkezelésbe adásához.
(3) Az erdőgazdálkodásért felelős miniszter egyetértése szükséges az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 8. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott földterület cseréjéhez vagy eladására, illetve vagyonkezelésbe adására irányuló pályázati felhívás közzétételéhez.
(3) Az erdőgazdálkodásért felelős miniszter egyetértése szükséges az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 8. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott földterület cseréjéhez vagy eladásához illetve az állam 100%-os tulajdonában álló erdő, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelésbe adásához.
(3) Az erdőgazdálkodásért felelős miniszter egyetértése szükséges az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 8. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott földterület tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházásához illetve az állam 100%-os tulajdonában álló erdő, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelésbe adásához.
(4) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter egyetértése szükséges a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre és a régészeti védőövezetre kiterjedő földrészlet cseréjéhez, valamint az eladására vagy vagyonkezelésbe adására irányuló pályázati felhívás közzétételéhez.
(4) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter egyetértése szükséges a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre és a régészeti védőövezetre kiterjedő földrészlet cseréjéhez, valamint az eladásához, vagy vagyonkezelésbe adásához.
(4) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter egyetértése szükséges a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre és a régészeti védőövezetre kiterjedő földrészlet tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházásához, vagy vagyonkezelésbe adásához.
(5) Az NFK megkeresésére a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter nyilatkozik az értékesítés vagy csere útján hasznosítandó ingatlan parti sávval való érintettségéről, valamint arról, hogy erre tekintettel van-e akadálya az adott ingatlan tulajdonjoga átruházásának.
(6) A feladatköre által érintett miniszter egyedi hasznosítási ügyben az NFK megkeresésének kézhezvételétől, míg pályáztatás útján történő értékesítés esetén az NFK által rendelkezésre bocsátott ingatlanjegyzék kézhezvételétől számított 30 napon belül adja meg az (1)-(5) bekezdés szerinti nyilatkozatát.
(7) Amennyiben a feladatköre által érintett miniszter a hozzájárulását valamilyen - az értékesítési pályázati kiírásban, illetve az (1)-(5) bekezdés szerinti szerződésben rögzítendő - hasznosítási feltételhez vagy előíráshoz köti, úgy annak konkrét szövegét az NFK rendelkezésére bocsátja.
(8) A Balaton Fejlesztési Tanács (a továbbiakban: BFT) előzetes egyetértése szükséges a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet önkormányzat számára bármely jogcímen történő tulajdonátruházásához és vagyonkezelésbe adásához. A BFT állásfoglalását az NFK megkeresésétől számított 15 napon belül adja meg, e határidő elmulasztása esetén egyetértése megadottnak tekintendő.
3/A. §
(1) Védett természeti területnek vagy Natura 2000 területnek minősülő földrészlet haszonbérlet útján történő hasznosítása esetén a természetvédelemért felelős miniszter, vízvédelmi területnek minősülő, valamint parti sávval érintett földrészlet haszonbérlet útján történő hasznosítása esetén a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre és régészeti védőövezetre kiterjedő földrészlet, valamint műemléknek minősülő földrészlet haszonbérlet útján történő hasznosítása esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter határozza meg a pályázati felhívásban, valamint a szerződésben rögzítendő hasznosítási előírásokat.
(2) A feladatköre által érintett miniszter a pályáztatásra, vagy pályáztatás mellőzésével haszonbérbe adásra szánt ingatlanjegyzék átvételét követő 30 napon belül konkrét, megszövegezett formában bocsátja az NFK rendelkezésére az (1) bekezdés szerinti előírásokat.
4. §
(1) A védett természeti területnek minősülő földrészlet tulajdonjogát csak csere útján lehet átruházni.
(1) A védett természeti területnek minősülő földrészlet tulajdonjogát csak csere útján lehet átruházni, kivéve azokat az eseteket, amikor az Nfatv. a védett természeti terület tulajdonjogának egyéb jogcímen történő átruházását kifejezetten lehetővé teszi.
(2) A földrészletnek eladás, vagyonkezelésbe adás vagy csere útján történő hasznosítására vonatkozó döntés megalapozásához el kell végeztetni az érintett földrészlet forgalmi értékbecslését. Az eladásra, vagyonkezelésbe adásra vagy cserére vonatkozó döntés az értékbecslésben rögzített érvényességi időn belül hozható meg.
(2) A földrészletnek eladás, vagyonkezelésbe adás vagy csere útján történő hasznosítására vonatkozó döntés megalapozásához el kell végeztetni az érintett földrészlet forgalmi értékbecslését (a továbbiakban: értékbecslés). Az eladásra, vagyonkezelésbe adásra vagy cserére vonatkozó döntés az értékbecslésben rögzített érvényességi időn belül hozható meg.
(2) A földrészletnek eladás, ellenszolgáltatás fejében történő vagyonkezelésbe adás vagy csere útján történő hasznosítására vonatkozó döntés megalapozásához el kell végeztetni az érintett földrészlet forgalmi értékbecslését (a továbbiakban: értékbecslés). Az eladásra, az ellenszolgáltatás fejében történő vagyonkezelésbe adásra vagy cserére vonatkozó döntés az értékbecslésben rögzített érvényességi időn belül hozható meg.
(2) A földrészletnek eladás vagy csere útján történő hasznosítására vonatkozó döntés megalapozásához el kell végeztetni az érintett földrészlet forgalmi értékbecslését (a továbbiakban: értékbecslés). Az eladásra vagy cserére vonatkozó döntés az értékbecslésben rögzített érvényességi időn belül hozható meg.
(2) A földrészletnek eladás vagy csere útján történő hasznosítására vonatkozó döntés megalapozásához - a 4/B. §-ban foglaltak kivételével - el kell végeztetni az érintett földrészlet forgalmi értékbecslését (a továbbiakban: értékbecslés). Az eladásra vagy cserére vonatkozó döntés értékbecslési kötelezettség esetén az értékbecslésben rögzített érvényességi időn belül hozható meg. Értékbecslési kötelezettség esetén az értékbecslésben megállapított forgalmi értéknél alacsonyabb ellenértéket az adásvételi és a csereszerződésben megállapítani nem lehet.
(2a) Az értékbecslés - a (2b) bekezdésben rögzített kivételektől eltekintve - helyszíni szemlén alapul.
(2b) Nem kötelező helyszíni szemle lefolytatása a kizárólag szántó, rét, legelő alrészletet tartalmazó földrészlet értékesítését megalapozó értékbecslés elkészítéséhez, ha a földrészletben a Magyar Állam tulajdonrésze nem haladja meg a 10 hektárt.
(2c) Ha az NFK tudomással bír arról, hogy a (2b) bekezdés alá tartozó földrészlet természetbeni állapota eltér az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett művelési ágtól, az értékbecslés elkészítése előtt a természetbeni és az ingatlan-nyilvántartási állapot egyezőségének biztosítása szükséges.
(2c) Ha az NFK tudomással bír arról, hogy a (2b) bekezdés alá tartozó földrészlet természetbeni állapota eltér az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett művelési ágtól vagy a földrészlet értéknövelő beruházással érintett, azt köteles az értékbecslés megrendelésekor jelezni.
(2d) Ha a (2c) bekezdésben foglalt jelzés alapján vagy az értékbecslés készítése során egyéb módon a szakértő tudomására jut, hogy a földrészlet természetbeni állapota úgy tér el az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett művelési ágtól, hogy az a természetben nem kizárólag szántó, rét, legelő alrészletet tartalmaz, vagy a földrészlet értéknövelő beruházással érintett, a (2b) bekezdés nem alkalmazható.
(2d) Ha az értékbecslés készítése során a szakértő tudomására jut, hogy a földrészlet természetbeni állapota eltér az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett művelési ágtól vagy a földrészlet értéknövelő beruházással érintett, a (2c) bekezdés alkalmazandó.
(2e) A (2b) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha
a) az értékesítésre telekalakítással egybekötötten kerül sor, vagy
b) az ingatlan a helyi építési szabályzat alapján nem mezőgazdasági övezeti besorolással rendelkezik.
(2f) Az adásvételi és a csereszerződésben rögzíteni szükséges, hogy az értékbecslés díját a vevő, illetve a cserepartner viseli, továbbá elővásárlási joggyakorlás esetén az elővásárlási vevő az előzetesen megfizetett értékbecslési díjat közvetlenül az eredeti vevő számára téríti meg.
(2g) Amennyiben a kérelmező a (2b) bekezdés alapján készült értékbecslésben megállapított forgalmi értéket kifogásolja, úgy kötelező az értékbecslés felülvizsgálata helyszíni szemle lefolytatásával. Amennyiben a felülvizsgálat alapján az eredeti értékbecslésben foglalt forgalmi érték megváltoztatásra kerül, úgy a felülvizsgálat díját az NFK viseli. Amennyiben a felülvizsgálat az eredeti értékbecslésben foglalt forgalmi értéket megerősíti, úgy a felülvizsgálat díját a kérelmező viseli.
(2h) Az 1 hektár térmértéket meg nem haladó ingatlanok eladás útján történő hasznosítása esetén az értékbecslési díjat az NFK viseli.
(3) A (2) bekezdés szerinti értékbecslést - az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló rendelet alapján - az agrár-vidékfejlesztésért és az erdőgazdálkodásért felelős miniszter által termőföld-értékbecslés, illetve az erdőérték és kárértékelés szakterületet érintően nyilvántartásba vett szakértő vagy az NFA-nak a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő alkalmazottja végezhet. Az NFA alkalmazottja akkor végezhet értékbecslést, ha az értékbecslésre kijelölt önálló helyrajzi számú földrészlet vagy földrészletek területnagysága nem haladja meg az egy hektárt.
(3) A vagyonkezelői jog alatt álló földrészlet tulajdonjoga akkor ruházható át, ha az adásvételi szerződés megkötése előtt a vagyonkezelési szerződés megszüntetésre kerül, és a felek a 41. § (2) bekezdése szerint elszámoltak egymással.
(3) A vagyonkezelői jog alatt álló földrészlet tulajdonjoga akkor ruházható át, ha az tulajdonátruházó szerződés megkötése előtt a vagyonkezelési szerződés megszüntetésre kerül, és a felek a 41. § (2) bekezdése szerint elszámoltak egymással.
(4) Értékbecslést az NFA olyan alkalmazottja végezhet, aki a (3) bekezdésben meghatározott rendeletben a termőföld-értékbecslés, illetve az erdőérték és kárértékelés szakterületre előírt képesítési feltételekkel, és e képesítésnek megfelelő legalább háromévi szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(5) A vagyonkezelői jog alatt álló földrészlet tulajdonjoga akkor ruházható át, ha az adás-vételi szerződés megkötése előtt a vagyonkezelési szerződés megszüntetésre kerül, és a felek a 41. § (2) bekezdése szerint elszámoltak egymással.
4/A. §   Az értékbecslést - az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló rendelet alapján - az agrár-vidékfejlesztésért és az erdőgazdálkodásért felelős miniszter által termőföld-értékbecslés, vagy az erdőérték és kárértékelés szakterületet érintően nyilvántartásba vett szakértő, vagy az NFA által vezetett értékbecslői névjegyzékben (a továbbiakban: névjegyzék) szereplő személy vagy gazdálkodó szervezet végezhet. A névjegyzékbe felvett értékbecslőnek az NFA részére végzett értékbecslési tevékenysége végzésekor is meg kell felelni a 4/B. §-ban foglalt feltételeknek.
4/A. §   A 4. § (2) bekezdése szerinti értékbecslést végezhet
a) az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakértői névjegyzékben, valamint az igazságügyi szakértői névjegyzékben az értékbecslési szakterületnek megfelelő ágazati szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő, vagy
b) olyan gazdálkodó szervezet, amely az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság által az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelői és közvetítői tevékenység végzésére jogosult szolgáltatókról vezetett nyilvántartásban szerepel, és legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja, foglalkoztatottja az a) pontban meghatározott szakértői jogosultsággal rendelkezik.
4/B. §
(1) Mellőzhető az értékbecslés elvégzése az Nfatv. 21. § (3a) bekezdés b) pontjában meghatározott területnagyságot meghaladó, az ingatlan-nyilvántartásban szőlő, gyümölcsös vagy halastó művelési ágban nyilvántartott, alrészletet nem tartalmazó földrészletek árverés útján történő eladása esetén. A földrészletek értékét a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani.
(1) Mellőzhető az értékbecslés elvégzése az Nfatv. 21. § (3a) bekezdés b) pontjában meghatározott területnagyságot meghaladó, az ingatlan-nyilvántartásban szőlő, gyümölcsös vagy halastó művelési ágban nyilvántartott, alrészletet nem tartalmazó földrészletek versenyeztetés útján történő eladása esetén. A földrészletek értékét a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani.
(2) Árverés útján szántó, rét, legelő vagy nádas művelési ágban nyilvántartott földrészletek eladására a megyei és a helyi átlagárak figyelembe vételén alapuló, az NFA által Ft/AK mértékegységben meghatározott értékhez képest legalább 10%-kal magasabb áron kerülhet sor. Az NFA fentiek szerinti érték megállapítási módszere egyszerűsített, általánosított értékbecslésnek minősül.
(2) Árverés útján szántó, rét, legelő vagy nádas művelési ágban nyilvántartott földrészletek eladására a megyei és a helyi átlagárak figyelembe vételén alapuló, az NFK által Ft/AK mértékegységben meghatározott értékhez képest legalább 10%-kal magasabb áron kerülhet sor. Az NFK fentiek szerinti érték megállapítási módszere egyszerűsített, általánosított értékbecslésnek minősül.
(2) Versenyeztetés útján szántó, rét, legelő vagy nádas művelési ágban nyilvántartott földrészletek eladására a megyei és a helyi átlagárak figyelembe vételén alapuló, az NFK által Ft/AK mértékegységben meghatározott értékhez képest legalább 10%-kal magasabb áron kerülhet sor. Az NFK fentiek szerinti érték megállapítási módszere egyszerűsített, általánosított értékbecslésnek minősül.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott földrészletekkel szomszédos, vagy azok alrészletét képező művelés alól kivett területek eladására a kivett terület fekvése szerinti településen fekvő, szántó művelési ágú földek átlag aranykorona (AK) értékét fajlagosan (területarányosan) figyelembe véve, a 4. § (2) bekezdésében előírt értékbecslés elvégzése nélkül, legalább a (2) bekezdésben megállapított értéken kerülhet sor.
(4) Nem alkalmazható a (2) és (3) bekezdésben rögzített árképzés olyan földrészlet eladása esetén, melyen állandó jellegű épület vagy más, a földrészlettől az állag sérelme nélkül el nem választható értéknövelő beruházás található. A beruházás tényleges természetbeni állapotáról a hasznosításra irányuló döntés megalapozása előtt az NFA köteles meggyőződni.
4/B. §
(1) Az NFA pályáztatás útján választja ki azt a személyt vagy gazdálkodó szervezetet, akit, vagy amelyet a névjegyzékbe felvesz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pályáztatási eljárásban pályázóként az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet vehet részt, aki, illetve amely üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő tevékenységet folytató személyként vagy erre jogosult gazdálkodó szervezetként az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság által - a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján - vezetett nyilvántartásban szerepel, és e tevékenység végzését a pályázat benyújtását megelőző 5 évre visszamenőlegesen igazolja.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl pályázóként az a természetes személy is részt vehet,
a) aki a pályázat benyújtásakor az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőkről vezetett névjegyzékben szerepel, vagy
b) aki rendelkezik
ba) felsőfokú agrármérnöki, kertészmérnöki, erdőmérnöki, vagy meliorációs mérnöki képesítés mellett ingatlanközvetítői, vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő szakképesítéssel, és
bb) az a) pontban foglalt képesítéseknek megfelelő 5 év szakmai gyakorlattal.
(4) A (2) bekezdésben foglaltakon túl pályázóként olyan gazdálkodó szervezet is részt vehet, amelynek a pályázat benyújtásakor
a) legalább egy személyesen közreműködő természetes személy tagja vagy alkalmazottja, egyéni vállalkozó esetén - ha a tevékenységet nem maga látja el - legalább egy foglalkoztatottja a (3) bekezdésben meghatározott valamelyik feltételnek megfelel,
b) tevékenységi köre között szerepel az ingatlanérték-becslés, és e tevékenyég végzését a pályázat közzétételét megelőző 5 évre igazolja, és
c) minimum 10 millió forint értékű szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik.
(5) Gazdálkodó szervezet esetében - a (2) bekezdésben, illetve a (4) bekezdésben foglaltakon túl - a pályázat benyújtásának feltétele, hogy a pályázat benyújtásának napját megelőző 2 lezárt évre vonatkozó (egyszerűsített) mérlegének és eredmény kimutatásának valamennyi eredménye pozitív legyen.
(6) A pályázatban a pályázó természetes személynek, illetve gazdálkodó szervezet pályázó esetében a gazdálkodó szervezettel jogviszonyban álló, az e rendeletben foglalt előírásokat teljesítő természetes személynek nyilatkoznia kell arról, hogy neve és lakcíme az e rendelet szempontjából releváns tevékenységére vonatkozó jogszabályok előírásai alapján nyilvános-e, és amennyiben nem, úgy nyertessége esetére ezen adatainak az e rendelet szerinti kezeléséhez hozzájárul.
(7) Érvénytelen a pályázat, ha a pályázó nem felel meg az e §-ban írt követelményeknek, vagy vele szemben a pályázat benyújtásáig vagy a pályáztatási eljárás alatt az Nfatv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás indult vagy döntés született.
(8) Az NFA a pályázati felhívásban szakirányú ismeretanyagra, és tapasztalatra, értékbecslési referenciákra vonatkozó feltételeket írhat elő.
(9) A pályázati felhívást az NFA internetes honlapján, az NFA székhelyén az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, és az NFA területi irodáinak hivatali helyiségében kell közzétenni.
4/C. §
(1) A pályázati eljárás alapján a nyertes pályázót az NFA a névjegyzékbe veszi. A névjegyzéknek legalább tartalmaznia kell az értékbecslő:
a) nevét, gazdálkodó szervezet esetén a megnevezését,
b) lakcímét, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyét,
c) (szak)képesítésének megnevezését, valamint az azt tanúsító bizonyítvány (oklevél) számát, és
d) névjegyzékbe vételének számát.
(2) A névjegyzéknek az (1) bekezdésben foglalt adatait az NFA az internetes honlapján közzéteszi. A nyilvántartásban szereplő minden további adatról a bíróság, nyomozó hatóság megkeresésére az NFA tájékoztatást köteles adni, harmadik személy részére történő tájékoztatás megadásához az érintett névjegyzékben szereplő természetes személy írásbeli hozzájárulása szükséges.
(3) A névjegyzékből törölni kell azt
a) a természetes személyt, vagy egyéni vállalkozót, aki
aa) meghalt,
ab) törlését kéri,
b) azt a gazdálkodó szervezetet, amely három hónapon keresztül nem tud eleget tenni a 4/B. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek.
(4) A névjegyzékben szereplő értékbecslő köteles az NFA-t tájékoztatni a 4/B. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel megszűnéséről, az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt adatok megváltozásáról, valamint a (3) bekezdés b) pontjában foglalt tényről, a feltétel megszűnésétől, a változástól, a tény bekövetkeztétől számított 15 napon belül.
4/D. §   A földrészletek értékbecslésére vonatkozó szabályokat, az értékbecslési módszert az NFA szabályzatban határozza meg. A szabályzatot az NFA a honlapján közzéteszi.
5. §
(1) A földrészlet vagyonkezelője vagy haszonbérlője a földrészlet részére történő eladását, illetve cseréjét a szerződés hatálya alatt, a földtulajdonos a földrészlet cseréjét az NFA-hoz benyújtott írásbeli kérelmében kezdeményezheti. A kérelemről - a 2. §-ban meghatározottak figyelembevételével - az NFA hatvan napon belül dönt és a döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja. E bekezdés szerinti hatvan napos határidőbe nem számít be a hiánypótlásra irányuló felhívás közlésétől a hiánypótlás teljesítéséig terjedő idő.
(1) A földrészlet vagyonkezelője vagy haszonbérlője a földrészlet részére történő eladását, illetve cseréjét a szerződés hatálya alatt, a földtulajdonos a földrészlet cseréjét a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (a továbbiakban: NFA) benyújtott írásbeli kérelmében kezdeményezheti. A kérelemről - a 2. §-ban meghatározottak figyelembevételével - az NFA hatvan napon belül dönt és a döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja. E bekezdés szerinti hatvan napos határidőbe nem számít be a hiánypótlásra irányuló felhívás közlésétől a hiánypótlás teljesítéséig terjedő idő.
(1) A földrészlet vagyonkezelője vagy haszonbérlője a földrészlet részére történő eladását, illetve cseréjét a szerződés hatálya alatt, a földtulajdonos a földrészlet cseréjét az NFA-hoz benyújtott írásbeli kérelmében kezdeményezheti. A kérelemről - a 2. §-ban meghatározottak figyelembevételével - az NFA hatvan napon belül dönt és a döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja. E bekezdés szerinti hatvan napos határidőbe nem számít be a hiánypótlásra irányuló felhívás közlésétől a hiánypótlás teljesítéséig terjedő idő.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemnek tartalmaznia kell az érintett földrészlet fekvése szerinti település nevét, helyrajzi számát, a kezdeményezett hasznosítás típusát, az azt megalapozó szakmai és gazdaságossági érveket, indokokat, a kedvező irányú hatások, illetve esetleges hátrányok bemutatását. Ha a kérelem a földrészlet tulajdonjogának átruházására irányul, a kérelemnek tartalmaznia kell az ajánlott ellenszolgáltatás összegét, valamint nyilatkozatot arról, hogy amennyiben a pályáztatás, illetve az árverés eredményeként a kérelmezővel köti meg a szerződést az NFA, a kérelmező viseli a 4. § (3) bekezdésében meghatározott szakértő által elvégzett értékbecslés díját.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemnek tartalmaznia kell az érintett földrészlet fekvése szerinti település nevét, helyrajzi számát, a kezdeményezett hasznosítás típusát, az azt megalapozó szakmai és gazdaságossági érveket, indokokat, a kedvező irányú hatások, illetve esetleges hátrányok bemutatását. Ha a kérelem a földrészlet tulajdonjogának átruházására irányul, a kérelemnek tartalmaznia kell az ajánlott ellenszolgáltatás összegét, valamint nyilatkozatot arról, hogy amennyiben a pályáztatás, illetve az árverés eredményeként a kérelmezővel köti meg a szerződést az NFA, a kérelmező viseli az értékbecslés díját.

II. FEJEZET
A NYILVÁNOS PÁLYÁZTATÁSSAL TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁS KÖZÖS SZABÁLYAI

II. FEJEZET
A NYILVÁNOS PÁLYÁZTATÁSSAL TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁS SZABÁLYAI

A pályázati felhívás és kiírás

6. §
(1) A földrészlet nyilvános pályázat útján történő eladására, haszonbérbe adására és vagyonkezelésbe adására irányuló pályázati felhívásban az NFA - mint kiíró - köteles valamennyi pályázó számára egyenlő esélyt biztosítani, valamint a pályázati felhívás és kiírás tartalmát úgy meghatározni, hogy az abban foglalt feltételek teljesíthetők legyenek.
(1) A földrészlet nyilvános pályázat útján történő eladására, haszonbérbe adására irányuló pályázati felhívásban az NFA - mint kiíró - köteles valamennyi pályázó számára egyenlő esélyt biztosítani, valamint a pályázati felhívás és kiírás tartalmát úgy meghatározni, hogy az abban foglalt feltételek teljesíthetők legyenek.
(1) Az NFK a földrészlet nyilvános pályázat útján történő eladása, haszonbérbe adása során elektronikus pályázati rendszert alkalmaz.
(2) A pályázati felhívásban az NFK - mint kiíró - valamennyi pályázó számára egyenlő esélyt biztosít, valamint a pályázati felhívás és kiírás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy az abban foglalt feltételek teljesíthetők legyenek. A pályázati felhívás és kiírás mintadokumentumait az NFK elnöke javaslatára a Birtokpolitikai Tanács hagyja jóvá. A meghirdetésre kerülő egyes pályázati felhívásokat az NFK elnöke aláírásával hagyja jóvá.
(2) A pályázati felhívást és kiírást az NFA elnöke hagyja jóvá.
(3) Azon települések esetében, melyek körjegyzőséget tartanak fenn, a pályázati felhívást az Nfatv. 26. § (2) bekezdése alapján a körjegyzőségnél is közzé kell tenni.
(3) A közös önkormányzati hivatal esetében a pályázati felhívást az Nfatv. 26. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján a közös önkormányzati hivatalnál is közzé kell tenni.
(4) A pályázati eljárás kezdő napja a pályázati felhívást tartalmazó hirdetménynek a földrészlet fekvése szerinti települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzőség székhelyén a körjegyzőség hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja.
(4) A pályázati eljárás kezdő napja a pályázati felhívást tartalmazó hirdetménynek a földrészlet fekvése szerinti települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzőség székhelyén a körjegyzőség hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja.
(4) A pályázati eljárás kezdő napja a pályázati felhívást tartalmazó hirdetménynek a földrészlet fekvése szerinti települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzőség székhelyén a körjegyzőség hirdetőtáblájára való kifüggesztést követő nap.
(4) A pályázati eljárás kezdő napja a pályázati felhívást tartalmazó hirdetménynek a földrészlet fekvése szerinti települési (a fővárosban a kerületi, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzőség székhelyén a körjegyzőség hirdetőtáblájára való kifüggesztést követő nap.
(4) A pályázati eljárás kezdő napja a pályázati felhívást tartalmazó hirdetménynek a földrészlet fekvése szerinti települési (a fővárosban a kerületi, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) polgármesteri hivatala, illetve a közös önkormányzati hivatal esetében a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára és a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztést követő nap.
(4) A pályázati eljárás kezdő napja a pályázati felhívást tartalmazó hirdetménynek az NFK honlapján történő közzétételét követő nap.
(5) A pályáztatási eljárást kettő fordulóban is meg lehet hirdetni az Nfatv. 8. § (1) bekezdése d) pontjában meghatározott esetekben. Ebben az esetben az első fordulóban a Birtokpolitikai Tanács (a továbbiakban: Tanács) a pályázók teljesítőképességét, szakismeretét, alkalmasságát, illetve pénzügyi megbízhatóságát méri fel (előminősítési eljárás). Az első forduló eredménye alapján határozza meg a Tanács a második fordulóra részvételt nyert pályázók körét, akik a pályázati kiírásban foglalt feltételek szerint vehetnek részt a pályáztatási eljárás további részében. Az előminősítési eljárásban hozott döntést részletesen indokolni kell. A kétfordulós pályáztatási eljárás esetén a 7. § (6) bekezdése szerinti útmutatónak tartalmaznia kell a pályázat egészére vonatkozó szabályokat.
7. §
(1) A földrészlet nyilvános pályázat útján történő eladására, haszonbérbe adására és vagyonkezelésbe adására irányuló pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
1. a pályázati felhívást kiíró megnevezését és székhelyét;
2. a megkötendő szerződés típusát;
3. pályázati azonosító számát;
4. a földrészlet adatait (település, helyrajzi szám, alrészlet szintű bontásban: művelési ág, területnagyság, aranykorona érték);
5. a hatályos ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kinyomtatott, megfelelő áttekintést biztosító térképmásolatot;
6. a megkötendő szerződés tárgyát képező tulajdoni illetőséget;
7. a regisztráció helyét, módját, határidejét;
8. a regisztrációs díj összegét, a rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját;
9. szükség esetén a részletes pályázati útmutató átvételének helyét, módját és határidejét;
10. a pályázat benyújtásának helyét, módját és határidejét;
11. az ajánlati kötöttség határidejét, és az annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat;
12. a pályázat érvényességének feltételeit;
13. az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának módját;
13. az elővásárlási jog gyakorlásának módját;
14. a minimális ellenszolgáltatást, amelynél kedvezőtlenebb ajánlat nem tehető;
15. a pályázati biztosíték összegét;
16. az ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó előírásokat;
17. az NFA azon joga fenntartásának rögzítését, hogy
17.1. a pályázati felhívást a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt visszavonhatja,
17.2. a pályázati eljárást az e rendeletben meghatározott esetekben eredménytelennek nyilvánítsa,
17.3. a nyertes pályázó visszalépése esetén vagy a 23. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a pályázati eljárás eredménye szerint a soron következő helyezettel szerződést kössön;
18. annak rögzítését, hogy a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek a pályázat eredményességétől függetlenül a pályázót terhelik.
(1) A földrészlet nyilvános pályázat útján történő eladására, haszonbérbe adására irányuló pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
1. a pályázati felhívást kiíró megnevezését és székhelyét;
2. a megkötendő szerződés típusát;
3. pályázati azonosító számát;
4. a földrészlet adatait (település, helyrajzi szám, alrészlet szintű bontásban: művelési ág, területnagyság, aranykorona érték);
5. a hatályos ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kinyomtatott, megfelelő áttekintést biztosító térképmásolatot;
6. a megkötendő szerződés tárgyát képező tulajdoni illetőséget;
7. a regisztráció helyét, módját, határidejét;
8. a regisztrációs díj összegét, a rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját;
9. szükség esetén a részletes pályázati útmutató átvételének helyét, módját és határidejét;
10. a pályázat benyújtásának helyét, módját és határidejét;
11. az ajánlati kötöttség határidejét, és az annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat;
12. a pályázat érvényességének feltételeit;
13. az elővásárlási jog gyakorlásának módját;
14. a minimális ellenszolgáltatást, amelynél kedvezőtlenebb ajánlat nem tehető;
15. a pályázati biztosíték összegét;
16. az ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó előírásokat;
17. az NFA azon joga fenntartásának rögzítését, hogy
17.1. a pályázati felhívást a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt visszavonhatja,
17.2. a pályázati eljárást az e rendeletben meghatározott esetekben eredménytelennek nyilvánítsa,
17.3. a nyertes pályázó visszalépése esetén vagy a 23. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a pályázati eljárás eredménye szerint a soron következő helyezettel szerződést kössön;
18. annak rögzítését, hogy a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek a pályázat eredményességétől függetlenül a pályázót terhelik.
19. az Nfatv. 19. § (4) bekezdésében meghatározottakról való figyelemfelhívást.
(1a) Ha a haszonbérleti pályázati felhívás tárgyát képező birtoktest a Földforgalmi tv. hatálya alá tartozó földrészletet tartalmaz, akkor a pályázati felhívásnak - a Földforgalmi tv. 44. §-ában foglalt előírások figyelembevételével - tartalmaznia kell a haszonbérleti jogviszony időtartamát.
(1b) Ha a haszonbérleti pályázati felhívás tárgyát képező birtoktest a Földforgalmi tv. hatálya alá tartozó földrészletet tartalmaz, a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell továbbá a figyelemfelhívást arra vonatkozóan, hogy a pályázati eljárásban pályázóként az a természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet vehet részt, aki a Földforgalmi tv. alapján földhasználati jogosultsággal rendelkezik, továbbá tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a pályázati eljárás során az előhaszonbérleti jog nem gyakorolható.
(1) A földrészlet nyilvános pályázat útján történő haszonbérbe adására irányuló pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
1. a pályázati felhívást kiíró megnevezését és székhelyét;
2. a megkötendő szerződés típusát;
3. a pályázati azonosító számát;
4. a pályázati felhívás tárgyát képező birtoktesthez tartozó földrészletek adatait (település, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet szintű bontásban: művelési ág, területnagyság, aranykorona érték);
5. a pályázati felhívás tárgyát képező birtoktestre vonatkozó, megfelelő áttekintést biztosító térképmásolatot, amely osztatlan közös tulajdonban fennálló állami tulajdoni illetőség meghirdetése esetén tartalmazza a használati megosztásról szóló megállapodásban rögzített használati rendet is;
6. a megkötendő szerződés tárgyát képező tulajdoni illetőséget;
7. a regisztráció módját, határidejét;
8. a regisztrációs díj összegét, a rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját;
9. a pályázat benyújtásának módját és határidejét;
10. az ajánlati kötöttség határidejét, és az annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat;
11. a pályázat érvényességének feltételeit;
12. a hasznosításra vonatkozó lényeges előírásokat;
13. a haszonbérleti díj meghatározását, amelytől eltérő ajánlat nem tehető;
14. a pályázati biztosíték összegét;
15. az ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó előírásokat;
16. az NFK azon joga fenntartásának rögzítését, hogy
16.1. a pályázati felhívást a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt visszavonhatja,
16.2. a pályázati eljárást az e rendeletben meghatározott esetekben eredménytelennek nyilvánítsa;
17. annak rögzítését, hogy a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek a pályázat eredményességétől függetlenül a pályázót terhelik;
18. az Nfatv. 19. § (4) bekezdésében meghatározottakról való figyelemfelhívást;
19. a birtokba lépés várható időpontját.
(2) A pályázati kiírás a pályázati felhívásban foglalt adatokon túl tartalmazza:
1. a pályázat hivatalos nyelvének megjelölését;
2. az ingatlan-nyilvántartásba a Magyar Állam tulajdoni illetőségére bejegyzett, illetve feljegyzett jogokat és terheket, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba fel nem jegyzett, az NFA által ismert terheket;
2. az ingatlan-nyilvántartásba a Magyar Állam tulajdoni illetőségére bejegyzett, illetve feljegyzett jogokat és terheket;
2. az ingatlan-nyilvántartásba az állam tulajdoni illetőségére bejegyzett, illetve feljegyzett jogokat és terheket;
3. az ingatlan-nyilvántartásba jogi jellegként feljegyzett tényeket;
4. a földrészletet terhelő szolgalmi jogot;
4. a földrészletet terhelő szolgalmi jogot és vezetékjogot;
5. az ingatlan-nyilvántartásba a Magyar Állam tulajdoni illetőségére feljegyzett elidegenítési és terhelési tilalmat;
5. az ingatlan-nyilvántartásba az állam tulajdoni illetőségére feljegyzett elidegenítési tilalmat;
6. a földhasználati nyilvántartásba a Magyar Állam tulajdoni illetőségét érintően bejegyzett földhasználat jogcímét és a földhasználat időtartamát, vagy bejegyzés hiányában, az NFA által ismert fennálló földhasználat jogcímét és a földhasználat időtartamát;
6. a földhasználati nyilvántartásba az állam tulajdoni illetőségét érintően bejegyzett földhasználat jogcímét és a földhasználat időtartamát, vagy bejegyzés hiányában, az NFA által ismert fennálló földhasználat jogcímét és a földhasználat időtartamát;
7. a földrészletet érintően a földhasználó javára megítélt, egy éven túli kötelezettségvállaláson alapuló, európai uniós vagy nemzeti terület alapú támogatás jogcímét és a kötelezettségvállalás időtartamát;
8. a pályázati biztosíték rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját;
9. a szerződést biztosító mellékkötelezettség megjelölését, ha az NFA a mellékkötelezettség alkalmazása mellett dönt;
10. hiányos pályázat esetén a pályázat lényegét nem érintő pótolható hiányosságok esetkörét és a hiánypótlás teljesítésének a határidejét, ha az NFA a hiánypótlási lehetőséget nem zárja ki;
11. a hasznosításra vonatkozó lényeges előírásokat;
12. a szerződéskötésre vonatkozó lényeges feltételeket, kötelezettségeket és jogokat;
13. a pályázatok bontásának helyét és időpontját;
14. a pályázatok elbírálása során a pályázatok rangsorolására alkalmazandó értékelési szempontokat;
15. a pályázatok elbírálásának időpontját vagy határidejét;
16. az eredményhirdetés módját, helyét és várható időpontját;
17. az eredményről a pályázók értesítésének módját és határidejét;
18. annak rögzítését, hogy a nyertes pályázóval kötött szerződés tartalmából közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek az Nfatv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatok, valamint hogy az Nfatv. 30. § (2) bekezdésében meghatározott ellenszolgáltatást tartalmazó szerződés esetén a szerződést közzé kell tenni.
18. annak rögzítését, hogy a nyertes pályázó által benyújtott pályázatot a 22. § (3) bekezdésben meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni, továbbá a nyertes pályázóval kötött szerződés tartalmából közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek az Nfatv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatok, valamint, hogy az Nfatv. 30. § (2) bekezdésében meghatározott ellenszolgáltatást tartalmazó szerződés esetén a szerződést közzé kell tenni.
(2) A pályázati kiírás a pályázati felhívásban foglalt adatokon túl tartalmazza:
1. a pályázat hivatalos nyelvének megjelölését;
2. az ingatlan-nyilvántartásban az állam tulajdoni illetőségére bejegyzett, illetve feljegyzett jogokat és terheket;
3. az ingatlan-nyilvántartásban jogi jellegként feljegyzett tényeket;
4. a földrészletet terhelő szolgalmi jogot és vezetékjogot;
5. az ingatlan-nyilvántartásban az állam tulajdoni illetőségére feljegyzett elidegenítési tilalmat;
6. az NFK vagyon-nyilvántartása szerint a földrészleten fennálló használat jogcímét és időtartamát;
7. a pályázati biztosíték rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját;
8. a szerződést biztosító mellékkötelezettség megjelölését, ha az NFK a mellékkötelezettség alkalmazása mellett dönt;
9. arra való figyelemfelhívást, hogy a pályázati eljárás során a hiánypótlás kizárt;
10. a szerződéskötésre vonatkozó lényeges feltételeket, kötelezettségeket és jogokat;
11. a pályázatok elbírálása során a pályázatok rangsorolására alkalmazandó értékelési szempontokat;
12. a pályázatok elbírálásának időpontját vagy határidejét;
13. az eredményhirdetés módját, helyét és várható időpontját;
14. az eredményről a pályázók értesítésének módját és határidejét;
15. annak rögzítését, hogy a nyertes pályázóval kötött szerződés tartalmából közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek az Nfatv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatok.
(3) A (2) bekezdés 7. pontjában foglalt adatokat az NFA a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatszolgáltatása alapján állapítja meg.
(4) Ha a pályázati felhívás tárgyát védett természeti terület, vagy Natura 2000 területnek minősülő földrészlet képezi, a (2) bekezdés 11. pontjában foglalt előírásnak tartalmaznia kell az e területre vonatkozó jogszabályi előírásokat.
(4) Ha a pályázati felhívás tárgyát jogszabállyal vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem, illetve védett terület képezi, a (2) bekezdés 11. pontjában foglalt előírásnak tartalmaznia kell az e területre vonatkozó jogszabályi előírásokat.
(4) Ha a haszonbérleti pályázati felhívás tárgyát védett természeti terület, Natura 2000 terület, vízvédelmi terület, védetté nyilvánított régészeti lelőhely, régészeti védőövezet, műemlék vagy parti sávval érintett ingatlan képezi, az (1) bekezdés 12. pontjában foglalt előírásnak tartalmaznia kell az e területre vonatkozó, a feladatköre által érintett miniszter által az NFK rendelkezésére bocsátott hasznosítási előírásokat.
(5) Az NFA oly módon köteles a pályázati felhívást közzétenni, és a pályázati kiírást elkészíteni, hogy az abban foglalt jogok, tények, adatok megegyezzenek a pályázati felhívás közzétételének időpontjában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokkal, tényekkel és adatokkal, valamint a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatokkal.
(6) Ha az NFA a pályázatok elkészítéséhez részletes pályázati útmutatót (a továbbiakban: útmutató) bocsát rendelkezésre, az NFA biztosítani köteles, hogy az útmutató a pályázati eljárás kezdő napjától a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő végéig az NFA székhelyén és területi irodáinál rendelkezésre álljon.
(7) A pályázati kiírás és az útmutató a regisztrált pályázónak a titoktartási nyilatkozat aláírása után adható át. Regisztrációs díjfizetési kötelezettség esetén a pályázati kiírás és az útmutató a regisztrációs díj megfizetése, és az erről szóló igazolás ellenében történik. A regisztráció során a pályázó megadhatja azt a bankszámlaszámot, amelyre a pályázati felhívás visszavonása esetén a regisztrációs díj összegének visszafizetését kéri.
(8) A pályázónak a pályázati felhívásban és kiírásban foglaltakon túl is adható információ, illetve biztosítható a pályázati felhívásban közzétett földrészlet helyszíni megtekintésének lehetősége, oly módon és tartalommal, amely nem sérti a pályázók esélyegyenlőségét, a pályázatok kezelésére vonatkozó előírásokat és az üzleti titkot.
(9) Az NFA a pályázók bármelyikének biztosított információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázó számára is ugyanolyan módon biztosítani.
7/A. §
(1) A földrészlet nyilvános pályázat útján történő eladására irányuló pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
1. a pályázati felhívást kiíró megnevezését és székhelyét;
2. a megkötendő szerződés típusát;
3. a pályázati azonosító számát;
4. a pályázati felhívás tárgyát képező földrészlet adatait (település, helyrajzi szám, alrészlet szintű bontásban: művelési ág, területnagyság, aranykorona érték);
5. a pályázati felhívás tárgyát képező ingatlanra vonatkozó, megfelelő áttekintést biztosító térképmásolatot;
6. a megkötendő szerződés tárgyát képező tulajdoni illetőséget;
7. a regisztráció módját, határidejét;
8. a regisztrációs díj összegét, a rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját;
9. a pályázat benyújtásának módját és határidejét;
10. az ajánlati kötöttség határidejét, és az annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat;
11. a pályázat érvényességének feltételeit;
12. az elővásárlási jog gyakorlásának módját;
13. a minimális vételárat, amelynél kedvezőtlenebb ajánlat nem tehető;
14. a pályázati biztosíték összegét;
15. az ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó előírásokat;
16. az NFK azon joga fenntartásának rögzítését, hogy
16.1. a pályázati felhívást a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt visszavonhatja,
16.2. a pályázati eljárást az e rendeletben meghatározott esetekben eredménytelennek nyilvánítsa;
17. annak rögzítését, hogy a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek a pályázat eredményességétől függetlenül a pályázót terhelik;
18. annak rögzítését, hogy értékbecslési kötelezettség esetén az értékbecslés díja a nyertes pályázót terheli, valamint az értékbecslési díj összegének pontos meghatározását;
19. az Nfatv. 19. § (4) bekezdésében meghatározottakról való figyelemfelhívást.
(2) Ha az értékesítési pályázati felhívás tárgyát képező földrészlet a Földforgalmi tv. hatálya alá tartozik, a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell továbbá a figyelemfelhívást arra vonatkozóan, hogy a pályázati eljárásban pályázóként az a természetes személy vehet részt, aki a Földforgalmi tv. alapján tulajdonszerzési jogosultsággal rendelkezik.
(3) Az értékesítési pályázati kiírás a pályázati felhívásban foglalt adatokon túl tartalmazza:
1. a pályázat hivatalos nyelvének megjelölését;
2. az ingatlan-nyilvántartásba az állam tulajdoni illetőségére bejegyzett, illetve feljegyzett jogokat és terheket;
3. az ingatlan-nyilvántartásba jogi jellegként feljegyzett tényeket;
4. a földrészletet terhelő szolgalmi jogot és vezetékjogot;
5. az NFK vagyon-nyilvántartása szerint a földrészleten fennálló használat jogcímét és időtartamát;
6. a pályázati biztosíték rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját;
7. a szerződést biztosító mellékkötelezettség megjelölését, ha az NFK a mellékkötelezettség alkalmazása mellett dönt;
8. arra való figyelemfelhívást, hogy a pályázati eljárás során a hiánypótlás kizárt;
9. a 3. § (7) bekezdése szerinti előírásokat;
10. a szerződéskötésre vonatkozó lényeges feltételeket, kötelezettségeket és jogokat;
11. a pályázatok elbírálása során a pályázatok rangsorolására alkalmazandó értékelési szempontokat;
12. a pályázatok elbírálásának időpontját vagy határidejét;
13. az eredményhirdetés módját, helyét és várható időpontját;
14. az eredményről a pályázók értesítésének módját és határidejét;
15. annak rögzítését, hogy a nyertes pályázóval kötött szerződés tartalmából közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek az Nfatv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatok;
16. haszonbérleti szerződéssel terhelt földrészlet értékesítése esetén a haszonbérleti szerződés módosításával, továbbá elszámolási kötelezettséggel érintett ingatlan esetében az elszámolással kapcsolatos, az adásvételi szerződésben rögzítendő kötelezettségeket;
17. a birtokba lépés várható időpontját.
18. az értékesítésre kerülő földrészletre vonatkozó 20 éves visszavásárlási jogra, valamint elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó utalást.
7/B. §
(1) Az NFK oly módon teszi közzé a pályázati felhívást, és a készíti el a pályázati kiírást, hogy az abban foglalt jogok, tények, adatok megegyezzenek a pályázati felhívás közzétételének időpontjában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokkal, tényekkel és adatokkal.
(2) A pályázati kiírás a regisztrált pályázónak a pályázati regisztráció aktiválását követően válik elérhetővé az elektronikus pályázati rendszeren keresztül. Regisztrációs díjfizetési kötelezettség esetén a pályázati regisztráció aktiválásának feltétele a regisztrációs díj megfizetése.
(3) Az NFK a pályázók bármelyikének biztosított információt, adatot és egyéb szolgáltatást a többi pályázó számára is ugyanolyan módon biztosítja.
8. §
(1) A pályázati felhívásban foglaltak a pályázati eljárás kezdő napját követően nem módosíthatók.
(2) Az NFA a pályázati felhívást a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt vonhatja vissza. A visszavonásról a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken és módon, legkésőbb a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejárta napján köteles hirdetményt közzétenni.
(2) Az NFK a pályázati felhívást a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt vonhatja vissza. A visszavonásról a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken és módon, legkésőbb a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejárta napján köteles hirdetményt közzétenni.
(3) Ha a regisztrált pályázó útmutatót vett át, a pályázati felhívás visszavonása esetén az útmutató visszaszolgáltatására köteles.

A pályázati részvétel előfeltétele

8/A. §   A haszonbérleti és az értékesítési pályáztatási eljárásban való részvétel előfeltétele, hogy a pályázó a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatási regisztrációval rendelkezzen. A megadott adatok és a feltöltött dokumentumok valóságtartalmáért a partner felel. A regisztráció során a pályázó köteles adatkezeléssel összefüggő nyilatkozatot tenni.

A regisztrációs díj és a pályázati biztosíték

9. §
(1) Az NFA pályázati felhívásonként pályázati regisztrációs díjat állapíthat meg, melynek összege nem lehet kevesebb 2000 forintnál.
(1) Az NFK pályázati felhívásonként pályázati regisztrációs díjat állapíthat meg, melynek összege nem lehet kevesebb 2000 forintnál.
(2) A pályázaton való részvételért pályázati biztosítékot (e fejezetben a továbbiakban: biztosíték) kell fizetni. A biztosíték összege a pályázati felhívásban közölt minimális ellenszolgáltatás összegének - ezer forintra kerekített - tíz százaléka, amelytől az NFA a pályázati felhívásban eltérhet azzal, hogy a biztosíték összege nem lehet kevesebb 10 000 forintnál. Ha a pályázati felhívás a földrészlet vagyonkezelésbe adás útján történő hasznosítására irányul, és az ellenszolgáltatás nem pénzben kifejezett, a biztosíték összege legalább 10 000 forint.
(2) A pályázaton való részvételért pályázati biztosítékot (e fejezetben a továbbiakban: biztosíték) kell fizetni. A biztosíték összege a pályázati felhívásban közölt minimális ellenszolgáltatás összegének - ezer forintra kerekített - tíz százaléka, amelytől az NFA a pályázati felhívásban eltérhet azzal, hogy a biztosíték összege nem lehet kevesebb 10 000 forintnál.
(2) A pályázaton való részvételért pályázati biztosítékot (e fejezetben a továbbiakban: biztosíték) kell fizetni. A biztosíték összege a pályázati felhívásban közölt haszonbérleti díj éves összegének, illetve minimális vételár összegének - ezer forintra kerekített - tíz százaléka, amelytől az NFK a pályázati felhívásban eltérhet azzal, hogy a biztosíték összege nem lehet kevesebb 10 000 forintnál.
(3) A regisztrációs díjat és a biztosítékot a pályázati felhívásban, illetőleg a kiírásban meghatározott időpontig kell az NFA rendelkezésére bocsátani.
(3) A regisztrációs díjat és a biztosítékot a pályázati felhívásban, illetőleg a kiírásban meghatározott időpontig kell az NFK rendelkezésére bocsátani.
(4) A nyertes pályázó által befizetett biztosíték az ellenszolgáltatásba beszámít vagy a szerződést biztosító mellékkötelezettséggé fordul át.
10. §
(1) Az NFA a pályázati felhívás visszavonása esetén a regisztrációs díj összegét köteles valamennyi pályázónak visszafizetni. A regisztrációs díj összegének visszafizetése pályázó a regisztrációkor megadott bankszámlaszámra, ennek hiányában készpénz-átutalással postai úton történik.
(1) Az NFK a pályázati felhívás visszavonása esetén a regisztrációs díj összegét valamennyi pályázónak visszafizeti. A pályázati eljárás érvénytelenségének megállapítása esetén az NFK a regisztrációs díj összegét valamennyi pályázónak visszafizeti, kivéve azt a pályázót, akinek érdekkörében felmerült ok eredményezte a pályázati eljárás érvénytelenségét. A regisztrációs díj összegének visszafizetése arra a bankszámlaszámra történő visszautalással történik, amelyről a regisztrációs díjat a pályázó az NFK részére átutalta.
(2) Az NFA - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a biztosíték összegét köteles visszafizetni:
a) a pályázati felhívás visszavonása esetén valamennyi pályázó részére,
b) a pályázati eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén valamennyi pályázó részére,
b) a pályázati eljárás eredménytelenségének vagy érvénytelenségének megállapítása esetén valamennyi pályázó részére,
c) a pályázatok elbírálását követően a nem nyertes pályázó részére.
(2) Az NFK - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a biztosíték összegét köteles visszafizetni:
a) a pályázati felhívás visszavonása esetén valamennyi pályázó részére,
b) a pályázati eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén valamennyi pályázó részére,
b) a pályázati eljárás eredménytelenségének vagy érvénytelenségének megállapítása esetén valamennyi pályázó részére,
c) a pályázatok elbírálását követően a nem nyertes pályázó részére.
(3) Nem jár vissza a biztosíték, ha
a) a pályázó a pályázatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta,
b) a szerződés megkötése a nyertes pályázónak felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
(4) A pályázati felhívás visszavonása esetén a regisztrációs díj és a biztosíték összegét - az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - a visszavonásról szóló hirdetmény közzétételétől számított nyolc napon belül kell visszafizetni.
(4) A pályázati felhívás visszavonása, illetve a pályázati eljárás érvénytelenné nyilvánítása esetén a regisztrációs díj összegét a visszavonásról, illetve az eredménytelenségről szóló hirdetmény közzétételétől számított harminc napon belül kell visszafizetni.
(5) Ha a regisztrált pályázó útmutatót vett át, a pályázati felhívás visszavonása esetén az útmutatónak a 8. § (3) bekezdésében előírt visszaszolgáltatása napját követő nyolc napon belül kell a regisztrációs díj és a biztosíték összegét visszafizetni.
(6) A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben a biztosíték összegét az eredménytelenség, vagy az eredmény kihirdetését követő nyolc napon belül kell visszafizetni.
(6) A biztosíték összegét a (2) bekezdés
a) a) pontjában meghatározott esetekben a pályázati felhívás visszavonásáról szóló hirdetmény közzétételét,
b) b) pontjában meghatározott esetben a pályázati eljárás eredménytelenségéről szóló döntés hirdetményi közzétételét,
c) c) pontjában meghatározott esetben az ajánlati kötöttség megszűnését
követő nyolc napon belül kell visszafizetni.
(6) A biztosíték összegét a (2) bekezdés
a) a) pontjában meghatározott esetekben a pályázati felhívás visszavonásáról szóló hirdetmény közzétételét,
b) b) pontjában meghatározott esetben a pályázati eljárás eredménytelenségéről szóló döntés hirdetményi közzétételét,
c) c) pontjában meghatározott esetben az ajánlati kötöttség megszűnését
követő harminc napon belül kell visszafizetni.
(7) A biztosíték összegének visszafizetését banki átutalással kell teljesíteni a pályázó által a pályázatában megadott bankszámlaszámra, ennek hiányában a visszafizetés készpénz-átutalással postai úton történik.
(7) A biztosíték összegének visszafizetését banki átutalással kell teljesíteni arra a bankszámlaszámra, amelyről a pályázó a biztosítékot az NFK részére átutalta.
(8) Az NFA a regisztrációs díj és a biztosíték után kamatot nem fizet, kivéve, ha e §-ban előírt visszafizetési határidőt elmulasztja. Ez esetben a késedelmi kamat a Ptk. 301. §-ában és a 301/A. §-ában meghatározott mértékű.
(8) Az NFA a regisztrációs díjra és a biztosítékra kamatot nem fizet. Ha azonban az e §-ban előírt visszafizetési határidőt elmulasztja, akkor a Ptk. 301. § és 301/A. §-a szerinti késedelmi kamat egyidejű megfizetésére köteles.
(8) Az NFA a regisztrációs díjra és a biztosítékra kamatot nem fizet. Ha azonban az e §-ban előírt visszafizetési határidőt elmulasztja, akkor a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48. §-a szerinti késedelmi kamat egyidejű megfizetésére köteles.
(8) Az NFK a regisztrációs díjra és a biztosítékra kamatot nem fizet. Ha azonban az e §-ban előírt visszafizetési határidőt elmulasztja, akkor a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48. §-a szerinti késedelmi kamat egyidejű megfizetésére köteles.

A pályázat és az ajánlati kötöttség

11. §
(1) A pályázó a pályázatát zárt borítékban, legalább négy példányban - ebből két példányt minden oldalon eredetiben cégszerű aláírással, magánszemélyeknél eredeti aláírással, illetve a meghatalmazott aláírásával ellátva - köteles a pályázat benyújtására nyitva álló határidőben, a megadott helyen, az adott pályázati azonosítószám feltüntetésével, személyesen vagy meghatalmazott útján benyújtani.
(1) A pályázó a pályázatát zárt borítékban, egy példányban - minden oldalon eredetiben cégszerű aláírással, magánszemélyeknél eredeti aláírással, illetve a meghatalmazott aláírásával ellátva - köteles a pályázat benyújtására nyitva álló határidőben, a megadott helyen, az adott pályázati azonosítószám feltüntetésével, személyesen vagy meghatalmazott útján benyújtani.
(1) A pályázó a pályázatát zárt borítékban, egy példányban - minden oldalon eredetiben cégszerű aláírással, természetes személyeknél eredeti aláírással, illetve a meghatalmazott aláírásával ellátva - köteles a pályázat benyújtására nyitva álló határidőben, a megadott helyen, az adott pályázati azonosítószám feltüntetésével, személyesen vagy meghatalmazott útján benyújtani.
(1) A pályázó a pályázatát köteles a pályázat benyújtására nyitva álló határidőben, a pályázati azonosítószám feltüntetésével elektronikus úton benyújtani.
(2) A pályázó meghatalmazottja köteles közokirattal vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak terjedelmét.
(2) A pályázó meghatalmazottja köteles közokirattal, vagy ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak terjedelmét.
(3) A pályázó csak egy pályázatot nyújthat be a közzétett pályázati felhívás alapján megindult eljárásban.
(4) A pályázatnak minden esetben tartalmaznia kell a pályázó által
a) vállalt szolgáltatásokat és kötelezettségeket;
b) ajánlott ellenszolgáltatást.
(5) A pályázatnak minden esetben tartalmaznia kell a pályázó nyilatkozatát arról, hogy
a) a pályázati felhívásban és kiírásban foglalt feltételeket elfogadja;
b) nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt;
c) tevékenységét nem függesztette fel, vagy nem függesztették fel;
d) nincs az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozása;
d) nincs az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 34. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozása;
e) hamis adat szolgáltatása miatt nem zárták ki állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásból.
(6) Ha a pályázati felhívás a földrészlet eladására vagy haszonbérbe adásárára irányul, a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy elővásárlásra vagy előhaszonbérletre jogosult-e, és ha igen, az szerződésen vagy jogszabályon alapul. Ha az elővásárlási vagy előhaszonbérleti jog jogszabályon alapul, nyilatkozni kell arról is, a jogosultság mely jogszabály alapján és mely jogcímen illeti meg.
(6) Ha a pályázati felhívás a földrészlet eladására irányul, a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy elővásárlásra jogosult-e, és ha igen, az szerződésen vagy jogszabályon alapul. Ha az elővásárlási jog jogszabályon alapul, nyilatkozni kell arról is, a jogosultság mely jogszabály alapján és mely jogcímen illeti meg.
(6) Ha a pályázati felhívás a földrészlet eladására irányul, a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy elővásárlásra jogosult-e, és ha igen, az elővásárlási joga szerződésen vagy jogszabályon alapul. Ha az elővásárlási jog jogszabályon alapul, nyilatkozni kell arról is, a jogosultság mely jogszabály alapján és mely jogcímen illeti meg. Az elővásárlási jogosultságot megalapozó igazolásokat az elektronikus pályázati felületen csatolni kell, amelynek elmaradása a pályázat érvénytelenségét vonja maga után.
(7) A pályázathoz mellékelni kell az arra vonatkozó igazolást, hogy a pályázó a biztosíték összegét a pályázati kiírásban előírt módon az NFA rendelkezésére bocsátotta.
(8) A pályázó a pályázatában feltüntetheti azt a bankszámlaszámot, amelyre - a 10. §-ban meghatározott feltételek bekövetkezése esetében - a biztosíték visszafizetését kéri.
(9) A pályázó nem igényelhet térítést az NFA-tól a pályázata elkészítéséért. A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek - az ajánlat érvényességétől, illetve eredményességétől függetlenül - a pályázót terhelik.
(9) A pályázó nem igényelhet térítést az NFK-tól a pályázata elkészítéséért. A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek - az ajánlat érvényességétől, illetve eredményességétől függetlenül - a pályázót terhelik.
(10) A pályázó a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja a pályázatát.
(10) A pályázó a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig visszavonhatja a pályázatát.
(11) Az elektronikus pályázati felületen megadott adatok és feltöltött dokumentumok valóságtartalmáért a pályázó felel. A pályázó az NFK felhívására a megjelölt határidőig köteles a pályázatában foglaltakat igazolni.
(11) A pályázó az NFA felhívására, a megjelölt határidőig köteles a pályázatában foglaltakat igazolni.
12. §
(1) A pályázó a pályázat eredményének a közléséig, a nyertes pályázó a szerződéskötésig köteles titokban tartani pályázata tartalmát.
(1) A pályázó a pályázat eredményének a közléséig köteles titokban tartani pályázata tartalmát.
(2) A pályázó köteles továbbá a pályázati eljárás befejezését követően is bizalmasan kezelni az NFA által a rendelkezésére bocsátott és közérdekű adatnak, vagy közérdekből nyilvános adatnak nem minősülő adatot, tényt, információt, azokról harmadik személynek tájékoztatást nem adhat. Ez a tilalom nem zárja ki a finanszírozó bankokkal, valamint a pályázó meghatalmazottjával, illetve a pályázat elkészítéséhez a pályázó által igénybe vett, felhatalmazással rendelkező egyéb szakértővel való adatközlést, az e §-ban foglalt titoktartási kötelezettség azonban e személyekre is kiterjed.
(2) A pályázó és az NFA, mint kiíró köteles továbbá a pályázati eljárás befejezését követően is bizalmasan kezelni az NFA által a pályázó rendelkezésére bocsátott és közérdekű adatnak, vagy közérdekből nyilvános adatnak nem minősülő adatot, tényt, információt, azokról harmadik személynek tájékoztatást nem adhat. Ez a tilalom nem zárja ki a finanszírozó bankokkal, valamint a pályázó meghatalmazottjával, illetve a pályázat elkészítéséhez a pályázó által igénybe vett, felhatalmazással rendelkező egyéb szakértővel való adatközlést, az e §-ban foglalt titoktartási kötelezettség azonban e személyekre is kiterjed.
(2) A pályázó és az NFK mint kiíró köteles továbbá a pályázati eljárás befejezését követően is bizalmasan kezelni az NFK által a pályázó rendelkezésére bocsátott és közérdekű adatnak, vagy közérdekből nyilvános adatnak nem minősülő adatot, tényt, információt, azokról harmadik személynek tájékoztatást nem adhat. Ez a tilalom nem zárja ki a finanszírozó bankokkal, valamint a pályázat elkészítéséhez a pályázó által igénybe vett, felhatalmazással rendelkező szakértővel való adatközlést, az e §-ban foglalt titoktartási kötelezettség azonban e személyekre is kiterjed.
13. §
(1) A pályázó ajánlati kötöttsége - ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik - akkor kezdődik, amikor a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
(2) A pályázó a pályázatában foglaltakhoz a pályázati felhívásban meghatározott időpontig, de legalább a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártától számított kilencven napig kötve van, kivéve, ha az NFA ezen időtartam alatt a nyertes pályázóval szerződést köt, vagy a pályázati felhívást visszavonja, vagy a pályázatot eredménytelennek minősíti.
(2) A pályázó a pályázatában foglaltakhoz a pályázati felhívásban meghatározott időpontig, de legalább a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártától számított kilencven napig kötve van, kivéve, ha az NFA ezen időtartam alatt a nyertes pályázóval szerződést köt, vagy a pályázati felhívást visszavonja, vagy a pályázati eljárást eredménytelennek, illetve érvénytelennek nyilvánítja.
(2) A pályázó a pályázatában foglaltakhoz a pályázati felhívásban meghatározott időpontig, de legalább a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártától számított kilencven napig kötve van, kivéve, ha az NFK ezen időtartam alatt a nyertes pályázóval szerződést köt, vagy a pályázati felhívást visszavonja, vagy a pályázati eljárást eredménytelennek, illetve érvénytelennek nyilvánítja.
14. §
(1) Érvénytelen a pályázat, ha
a) nem felel meg a pályázati felhívásban és kiírásban foglaltaknak;
b) nem tartalmazza a 11. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat;
c) a pályázó a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;
d) a pályázó a pályázatát egy másik pályázathoz kötötte;
e) a pályázó a pályázat szerinti szerződés megkötésére jogszabály alapján nem jogosult;
f) a közölt tények, adatok, információk részben vagy egészben nem felelnek meg a valóságnak;
g) a pályázóval szemben a pályáztatási eljárás alatt az Nfatv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás indult vagy döntés született;
h) a pályázóval szemben a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosításával kapcsolatos jogsértő magatartása miatt a pályázat meghirdetését megelőző két évben jogerős hatósági elmarasztaló, illetve bírságot kiszabó jogerős döntés született;
i) az NFA-val szemben 120 napot meghaladó lejárt tartozása van a pályázónak vagy közeli hozzátartozójának, illetve élettársának, vagy annak a gazdasági társaságnak, amelyben a pályázó vagy közeli hozzátartozója, illetve élettársa többségi befolyással rendelkezik.
i) az NFK-val szemben 120 napot meghaladó lejárt tartozása van a pályázónak vagy közeli hozzátartozójának, illetve élettársának, vagy annak a gazdasági társaságnak, amelyben a pályázó vagy közeli hozzátartozója, illetve élettársa többségi befolyással rendelkezik.
i) az NFK-val szemben 120 napot meghaladó lejárt tartozása van a pályázónak .
j) a pályázóval szemben megállapításra kerül, hogy nyertessége esetén a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) foglalt szerzési korlátok megsértése állna fenn.
k) a pályázó a pályázati felhívásban foglaltaktól eltérő mértékű haszonbérleti díjra tett ajánlatot, illetve a pályázó által megjelölt ajánlati ár alacsonyabb a pályázati felhívásban rögzített minimális vételárnál;
l) a pályázó a pályázatát nem az erre a célra kialakított elektronikus rendszeren keresztül nyújtotta be.
(2) Az NFA érvénytelennek nyilváníthatja a pályázatot, ha pályázó vagy az érdekkörébe tartozó más személy a 12. §-ban foglalt titoktartási kötelezettségét megsértette.
(2) Az NFK érvénytelennek nyilváníthatja a pályázatot, ha pályázó vagy az érdekkörébe tartozó más személy a 12. §-ban foglalt titoktartási kötelezettségét megsértette.
(3) Az érvénytelen vagy érvénytelennek nyilvánított pályázatot benyújtó pályázó a pályázati eljárásban, illetve annak további szakaszában nem vehet részt. Erről - az érvénytelenség okának megjelölésével - az NFA írásban értesíti a pályázót.
(3) Az érvénytelen vagy érvénytelennek nyilvánított pályázatot benyújtó pályázó a pályázati eljárásban, illetve annak további szakaszában nem vehet részt. Erről - az érvénytelenség okának megjelölésével - az NFK írásban értesíti a pályázót.
(3) Az érvénytelen vagy érvénytelennek nyilvánított pályázatot benyújtó pályázó a pályázati eljárásban, illetve annak további szakaszában nem vehet részt. Erről - az érvénytelenség okának megjelölésével - az NFK elektronikus úton értesíti a pályázót.

A pályázatok nyilvános felbontása

15. §
(1) A pályázatok beérkezése során az NFA képviselője az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, s egyúttal igazolja az átvétel tényét. A pályázatokat a beérkezésük érkezési sorrendje szerinti sorszámmal kell ellátni.
(1) A pályázat benyújtását követően a pályázó az elektronikus pályázati felületen kap visszaigazolást a pályázat befogadásáról.
(2) A pályázatok tartalma az NFK számára csak a pályázatok beadására nyitva álló határidő lejártával válik megismerhetővé az elektronikus pályázati felületen.(3) A pályázatok beadására nyitva álló határidő lejártát követően a pályázó számára az NFK honlapján megismerhetővé válik az adott pályázati felhívásra pályázatot benyújtók száma.
(2) A határidőben beérkezett pályázatokat tartalmazó zárt borítékokat az NFA képviselője a pályázati kiírásban megjelölt időpontban, közjegyző jelenlétében bontja fel. A pályázatok felbontásánál csak a pályázók, illetve a meghatalmazottaik, az NFA képviselője és a közjegyző lehetnek jelen.
(3) A pályázatok felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell a pályázók nevét, lakóhelyét (székhelyét), a pályázatokkal kapcsolatos további részletek azonban nem hozhatók nyilvánosságra.
(4) A pályázatok felbontásáról és ismertetéséről a közjegyző jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell:
a) a pályázatok darabszámát és a pályázatok sorszámát,
b) az NFA képviselőjének nyilatkozatát arról, hogy a pályázatok megfeleltek-e a pályázati felhívás és kiírás szerinti alaki követelményeknek,
c) a pályázatok felbontásakor, illetve ismertetésekor bejelentett esetleges kifogásokat, észrevételeket.
(5) Az NFA a pályázók számát a pályázatok bontásáig, a pályázatok tartalmát a döntéshozatalig titkosan kezeli, arról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton részt vevőknek nem ad.
(5) Az NFK a pályázók számát a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig, a pályázatok tartalmát a döntéshozatalig titkosan kezeli, arról felvilágosítást sem a pályázóknak, sem harmadik személyeknek nem ad.
(6) A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártát követően a 16. §-ban meghatározott értékelő bizottság megkezdi a pályázatok értékelését.
(6) A pályázatok felbontása után az NFA képviselője a pályázat anyagának egy eredeti példányát megőrzés céljából átadja a közjegyzőnek, a pályázat anyagának többi példányát értékelés céljából átadja a 16. §-ban meghatározott értékelő bizottságnak.
(6) A pályázatok felbontása után az NFA képviselője a pályázat anyagát értékelés céljából átadja a 16. §-ban meghatározott értékelő bizottságnak.

A pályázatok értékelése és elbírálása

16. §
(1) A pályázatok elbírálására vonatkozó döntés előkészítése érdekében - a 6. § (5) bekezdésében meghatározott előminősítési eljárás kivételével - az NFA alkalmazottaiból értékelő bizottságot (a továbbiakban: bizottság) kell létrehozni. A bizottság elnökét és tagjait (a továbbiakban együtt: bizottság tagjai) az NFA elnöke írásban nevezi ki, a bizottság elnökének és tagjainak egyidejű megnevezésével. Az egyes pályázatok tartalmával és azok értékelésének eredményével összefüggésben a bizottság tagjait titoktartási kötelezettség terheli.
(1) A pályázatok elbírálására vonatkozó döntés előkészítése érdekében - a 6. § (5) bekezdésében meghatározott előminősítési eljárás kivételével - az NFA alkalmazottaiból, illetőleg az NFA által megbízott külső szakértőkből értékelő bizottságot (a továbbiakban: bizottság) kell létrehozni. A bizottság elnökét és tagjait (a továbbiakban együtt: bizottság tagjai) az NFA elnöke írásban nevezi ki, a bizottság elnökének és tagjainak egyidejű megnevezésével. A külső szakértőként kinevezett tag helyett - az NFA hozzájárulásával - annak meghatalmazottja is eljárhat. A meghatalmazás egy másolati példányát a bizottság által készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Az egyes pályázatok tartalmával és azok értékelésének eredményével összefüggésben a bizottság tagjait titoktartási kötelezettség terheli.
(1) A pályázatok elbírálására vonatkozó döntés előkészítése érdekében az NFK alkalmazottaiból, illetőleg az NFK által megbízott külső szakértőkből értékelő bizottságot (a továbbiakban: bizottság) kell létrehozni. A bizottság elnökét és tagjait (a továbbiakban együtt: a bizottság tagjai) az NFK elnöke írásban nevezi ki, a bizottság elnökének és tagjainak egyidejű megnevezésével. Az egyes pályázatok tartalmával és azok értékelésének eredményével összefüggésben a bizottság tagjait titoktartási kötelezettség terheli.
(2) Ha a pályázati kiírás nem zárta ki, a pályázó önként vagy a bizottság felhívására - a pályázati kiírásban foglalt esetkörben és határidő megjelölésével - írásban pótolhatja a hiányokat. A bizottság írásban felvilágosítást kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen. A hiánypótlási felhívásokat, a felvilágosítás iránti kérelmeket, és azokra az érintett pályázó által adott írásbeli válaszokat, dokumentációkat a pályázati anyaghoz kell csatolni.
(3) A bizottság a pályázatokat először az érvényességi kritériumoknak való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg. A bizottság a pályázat érvényességét a hiánypótlási határidő leteltével vizsgálja. A bizottság az érvénytelennek minősített pályázatokról külön jegyzéket készít.
(3) A bizottság a pályázatokat először az érvényességi kritériumoknak való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg. A bizottság az érvénytelennek minősített pályázatokról külön jegyzéket készít.
(4) A bizottság köteles a pályázati felhívásban és kiírásban meghatározott szempontok szerint megvizsgálni a pályázók alkalmasságát a szerződés teljesítésére, továbbá ellenőrizheti a csatolt dokumentumok valódiságát.
(5) A bizottság a pályázatok összehasonlítását a pályázati kiírásban meghatározott szempontok és súlyozás alapján végzi. A bizottság speciális szakkérdés eldöntésére jogosult, független szakértőt kérhet fel véleményadásra.
17. §
(1) A pályázatok értékeléséről a bizottság jegyzőkönyvet (a továbbiakban: értékelési jegyzőkönyv) készít, amelynek tartalmaznia kell:
a) a pályázati eljárás rövid ismertetését;
b) a határidőben beérkezett pályázatok darabszámát, valamint az ebből érvénytelennek és érvényesnek minősített pályázatok darabszámát;
c) az érvényes pályázatoknak a pályázati kiírásban közzétett szempontok szerinti részletes értékelését;
d) az érvényes pályázatok egésze értékelésének szempontjait, ideértve az ellenszolgáltatást befolyásoló kötelezettségvállalásokat is;
e) a legjobb pályázatra vonatkozó javaslatot és annak indokait;
f) a pályázók rangsorolására vonatkozó javaslatot és annak indokait;
g) a pályázati eljárás összefoglaló értékelését.
(2) Az értékelési jegyzőkönyvet a bizottság minden tagja aláírásával hitelesíti, és azt a pályázatok nyilvános bontásának napjától, vagy a hiánypótlás teljesítésére előírt határidő lejártától számított harminc napon belül megküldi az NFA elnökének. Az értékelési jegyzőkönyvet a bizottság tagja különvéleményével láthatja el.
(2) Az értékelési jegyzőkönyvet a bizottság minden tagja aláírásával hitelesíti, és azt a bizottság a pályázatok beadására nyitva álló határidő lejártától számított negyvenöt napon belül megküldi az NFK elnökének. Az értékelési jegyzőkönyvhöz a bizottság tagja különvéleményt fűzhet.
(3) Az NFA elnöke részére megküldött értékelési jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a pályázati felhívást és kiírást;
b) az esetlegesen rendelkezésre bocsátott útmutatót;
c) a pályázatok bontásáról készült jegyzőkönyv eredeti példányát;
d) a pályázatok egy-egy eredeti példányát, továbbá az egyes pályázatok értékelése érdekében kiküldött hiánypótlási felhívásokat és a felvilágosítás iránti kérelmeket, valamint azokra az érintett pályázó által adott írásbeli válaszokat, dokumentációkat;
d) a nyertes pályázatok elektronikus rendszerből generált, nyomtatott példányát;
e) az érvénytelennek minősített pályázatokról készített jegyzéket.
(3) Az NFK elnöke részére megküldött értékelési jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a pályázati felhívást és kiírást;
b) az esetlegesen rendelkezésre bocsátott útmutatót;
c) a pályázatok bontásáról készült jegyzőkönyv eredeti példányát;
d) a pályázatok egy-egy eredeti példányát, továbbá az egyes pályázatok értékelése érdekében kiküldött hiánypótlási felhívásokat és a felvilágosítás iránti kérelmeket, valamint azokra az érintett pályázó által adott írásbeli válaszokat, dokumentációkat;
d) a nyertes pályázatok elektronikus rendszerből generált, nyomtatott példányát;
e) az érvénytelennek minősített pályázatokról készített jegyzéket.
18. §
(1) A pályázatok elbírálásáról a bizottság javaslatának mérlegelésével - az Nfatv. 8. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetet kivéve - az NFA elnöke dönt. Az Nfatv. 8. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a pályázatok elbírálásáról a bizottság javaslatának mérlegelésével a Tanács dönt.
(1) A pályázatok elbírálásáról a bizottság javaslatának mérlegelésével - az Nfatv. 8. § (1) bekezdés d) és h) pontjában meghatározott esetet kivéve - az NFA elnöke dönt. Az Nfatv. 8. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a pályázatok elbírálásáról a bizottság javaslatának mérlegelésével a Tanács, az Nfatv. 8. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a Tanács az MNV Zrt.-vel közösen dönt.
(1) A pályázatok elbírálásáról a bizottság javaslatának mérlegelésével - az Nfatv. 8. § (1) bekezdés d) és h) pontjában meghatározott esetet kivéve - az NFK elnöke dönt. Az Nfatv. 8. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a pályázatok elbírálásáról a bizottság javaslatának mérlegelésével a Tanács, az Nfatv. 8. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a Tanács az MNV Zrt.-vel közösen dönt.
(2) A pályázatok közül az összességében legkedvezőbb ajánlatokat kínáló, megalapozott és érvényes pályázat mellett kell dönteni. A pályázati felhívásban és kiírásban közölt bírálati szempontokkal ellentétes döntés nem hozható.
(3) Több, azonos értékű, érvényes pályázatot benyújtó pályázó közül sorsolással kell kiválasztani a pályázat nyertesét. A sorsolást az NFA hivatalos helyiségében, közjegyző, az NFA képviselője, és az érintett pályázók jelenlétében kell megtartani. A sorsolásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) Több, azonos értékű, érvényes pályázatot benyújtó pályázó közül sorsolással kell kiválasztani a pályázat nyertesét. A sorsolást az NFK hivatalos helyiségében, közjegyző, az NFK képviselője, és az érintett pályázók jelenlétében kell megtartani. A sorsolásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(4) Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, a pályázatokat a bizottság által átadott értékelési jegyzőkönyv kézhezvételét követő naptól számított tizenöt napon belül kell elbírálni. Az elbírálási határidőt az NFA elnöke, illetve az Nfatv. 8. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a Tanács egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, melyről a pályázókat az NFA értesíti. A pályázati kiírás szerinti elbírálási határidő - annak meghosszabbítása esetén - sem haladhatja meg a pályázatok benyújtási határidejének lejártától számított kilencven napot.
(4) Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, a pályázatokat a bizottság által átadott értékelési jegyzőkönyv kézhezvételét követő naptól számított tizenöt napon belül kell elbírálni. Az elbírálási határidőt az NFA elnöke, illetve az Nfatv. 8. § (1) bekezdés d) vagy a h) pontjában meghatározott esetben a Tanács, vagy a Tanács az MNV Zrt.-vel közösen egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, melyről a pályázókat az NFA értesíti. A pályázati kiírás szerinti elbírálási határidő - annak meghosszabbítása esetén - sem haladhatja meg a pályázatok benyújtási határidejének lejártától számított kilencven napot.
(4) Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, a pályázatokat a bizottság által átadott értékelési jegyzőkönyv kézhezvételét követő naptól számított tizenöt napon belül kell elbírálni. A pályázati kiírás szerinti elbírálási határidő nem haladhatja meg a pályázatok benyújtási határidejének lejártától számított kilencven napot.
19. §
(1) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha
a) nem érkezett érvényes pályázat;
b) az NFA a 20. §-ban megjelölt okból az eljárás érvénytelenítéséről döntött;
b) az NFK a 20. §-ban megjelölt okból az eljárás érvénytelenítéséről döntött;
c) a legjobb érvényes ajánlat elfogadása esetén a pénzben kifejezett ellenszolgáltatás értéke nem éri el a földrészlet piaci értékét.
d) a 23. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetében is meghiúsult a szerződéskötés.
(2) A pályázati eljárás eredménytelenségéről szóló döntést az NFA-nak a pályázati felhívással megegyező helyeken és módon, hirdetmény formájában kell közzétenni.
(2) A pályázati eljárás eredménytelenségéről szóló döntést az NFK-nak a pályázati felhívással megegyező helyeken és módon, hirdetmény formájában kell közzétenni.
20. §
(1) Érvénytelen és így eredménytelenné válik a pályázati eljárás, ha
a) a pályázat elbírálásakor a 24. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályokat megsértették,
b) valamelyik pályázó az eljárás tisztaságát sértő cselekményt követett el.
c) a pályázati felhívás, illetve a pályázati kiírás nem felel meg a 7. § (1)-(5) bekezdésében foglaltaknak.
c) a pályázati felhívás, illetve a pályázati kiírás nem felel meg a 7. § (1)-(4) bekezdésében, valamint a 7/A. és 7/B. §-ban foglaltaknak.
(2) Az érvénytelenséget az NFA elnöke állapítja meg.
(2) Az érvénytelenséget az NFK elnöke állapítja meg.
21. §   Az NFA a pályázati eljárás során készített jegyzőkönyveket, dokumentumokat köteles öt évig megőrizni.
21. §   Az NFA a pályázati eljárás során készített jegyzőkönyveket, és egyéb dokumentumokat, továbbá a nyertes pályázó, illetve a 23. § (2) bekezdésében meghatározott esetek fennállása esetén a következő legjobb pályázatot benyújtó pályázó (a továbbiakban együtt: NFA-val szerződést kötő pályázó) által benyújtott pályázati dokumentációkat köteles öt évig megőrizni.
21. §   Az NFK a pályázati eljárás során készített jegyzőkönyveket és egyéb dokumentumokat, továbbá a nyertes pályázó pályázati dokumentációját öt évig őrzi meg.

A pályázati eljárás eredményének közlése és a szerződés megkötése

22. §   Az NFA a pályázati eljárás eredményét az elbírálást követően haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül írásban közli valamennyi pályázóval. Az NFA a pályázati eljárás eredményét hirdetmény formájában, a pályázati felhívással megegyező helyeken és módon is közzéteszi. Az eredmény közlésének tartalmaznia kell a nyertes pályázó nevét, lakóhelyét (székhelyét), az általa ajánlott és az NFA által elfogadott ellenszolgáltatást, és a megkötendő szerződést biztosító mellékkötelezettségek megjelölését.
22. §
(1) Az NFA a pályázati eljárás eredményét az elbírálást követően haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül írásban közli valamennyi pályázóval.
(1) Az NFK a pályázati eljárás eredményét az elbírálást követő harminc napon belül az NFK honlapján közzéteszi.
(2) Az NFK a pályázati eljárás eredményét - az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül - hirdetmény formájában, a pályázati felhívással megegyező helyeken és módon is közzéteszi. Az eredmény közlésének tartalmaznia kell a nyertes pályázó nevét, lakóhelyét (székhelyét), az általa ajánlott és az NFK által elfogadott ellenszolgáltatást, és - amennyiben van ilyen - a megkötendő szerződést biztosító mellékkötelezettségek megjelölését.
(2) Az NFA a pályázati eljárás eredményét - az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül - hirdetmény formájában, a pályázati felhívással megegyező helyeken és módon is közzéteszi. Az eredmény közlésének tartalmaznia kell a nyertes pályázó nevét, lakóhelyét (székhelyét), az általa ajánlott és az NFA által elfogadott ellenszolgáltatást, és a megkötendő szerződést biztosító mellékkötelezettségek megjelölését.
(3) Az NFA - az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül - a honlapján közzéteszi a nyertes pályázó által benyújtott pályázatot, oly módon, hogy a közétett nyertes pályázatban megismerhetetlenné kell tenni a törvény által védett titkot, a hivatás gyakorlásához kötött titkot, és a személyes adatokat, ide nem értve a (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat.
23. §
(1) Az NFA a szerződést a pályázat nyertesével köti meg az Nfatv. 26. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül.
A pályázat eredményeként megkötendő szerződéssel kapcsolatos költségek az NFA-val szerződő felet terhelik.
(1) Az NFK a szerződést a pályázat nyertesével köti meg az Nfatv. 26. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül.
A pályázat eredményeként megkötendő szerződéssel kapcsolatos költségek az NFK-val szerződő felet terhelik.
(2) Ha az NFA a pályázati felhívásban nem zárta ki, jogosult a következő legjobb pályázatot benyújtó pályázóval szerződést kötni, feltéve, hogy
a) a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsult;
b) az adásvételi szerződés megkötése után a szerződő fél nem teljesítése miatt az NFA a szerződéstől elállt;
c) a haszonbérleti vagy a vagyonkezelési szerződés a megkötésétől számított hat hónapon belül - a felek közös akaratából vagy az egyik fél által gyakorolt felmondási jog gyakorlása következtében - megszűnt.
c) a haszonbérleti szerződés a megkötésétől számított hat hónapon belül - a felek közös akaratából vagy az egyik fél által gyakorolt felmondási jog gyakorlása következtében - megszűnt.
(3) Az NFA a (2) bekezdésben meghatározott jogát legfeljebb a szerződéskötés meghiúsulásának, vagy a szerződéstől való elállási jog gyakorlásának időpontjától, illetőleg a szerződés megszűnésétől számított 60 napon belül gyakorolhatja.
23/A. §   A pályázati eljárás eredményeként megkötött szerződés aláírásának dátumától számított öt munkanapon belül az NFA - az NFA-val szerződést kötő pályázó kivételével - valamennyi pályázó részére postai úton visszaküldi az általuk benyújtott pályázati dokumentációt.
23/B. §
(1) Értékesítési pályáztatás estén a szerződéskötést követően az NFK gondoskodik a szerződésnek az elővásárlási jog gyakorlása érdekében történő közléséről. Amennyiben az elővásárlási joggyakorlásra rendelkezésre álló határidőn belül érvényes elővásárlási jognyilatkozat benyújtására kerül sor, úgy az elővásárló a megkötött szerződésben a pályázat nyertesének helyébe lép.
(2) Több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult közül sorsolással kell kiválasztani a szerződő felet. A sorsolást az NFK által kijelölt helyen, közjegyző, az NFK képviselője és az azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosultak jelenlétében kell megtartani. A sorsolásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) Az elővásárlási jog gyakorlása esetén a nyertes pályázó részére az általa megfizetett pályázati biztosítékot az elővásárlásra jogosult tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követő tizenöt napon belül vissza kell téríteni.
23/C. §   Értékesítési pályáztatás esetén a 29. § (6)-(8) bekezdésében és a 33/A. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
23/A. §   A pályázati eljárás eredményeként megkötött szerződés aláírásának dátumától számított harminc napon belül az NFK - az NFK-val szerződést kötő pályázó kivételével - törli az elektronikus rendszerből valamennyi pályázó pályázati dokumentációját.

Összeférhetetlenségi szabályok

24. §
(1) A pályázatok értékelésében és elbírálásában nem vehet részt
a) a pályázatot benyújtó természetes személy és annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója;
b) a pályázatot benyújtó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselője, tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja, felügyelőbizottsági tagja vagy szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja;
b) a pályázatot benyújtó gazdálkodó szervezet képviselője, tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja, felügyelőbizottsági tagja vagy szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja;
c) annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a képviselője, vezető tisztségviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja), felügyelőbizottsági tagja, amelyben a pályázó többségi befolyással rendelkezik, illetőleg amelynek a pályázó tulajdonosa, tagja;
c) annak a gazdálkodó szervezetnek a képviselője, vezető tisztségviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja), felügyelőbizottsági tagja, amelyben a pályázó többségi befolyással rendelkezik, illetőleg amelynek a pályázó tulajdonosa, tagja;
d) az a)-c) pontban megjelölt személyek közeli hozzátartozója és élettársa;
e) akitől bármely oknál fogva nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése (elfogultság).
(2) A pályázat értékelésében vagy elbírálásában részt vevő köteles az NFA elnökének haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármilyen összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(2) A pályázat értékelésében vagy elbírálásában részt vevő köteles az NFK elnökének haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármilyen összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(3) Összeférhetetlenségi kérdésben az NFA elnöke dönt. Ha az összeférhetetlenségi ok az NFA elnökével szemben merül fel, akkor az összeférhetetlenségi kérdésben a Tanács dönt.
(3) Összeférhetetlenségi kérdésben az NFK elnöke dönt. Ha az összeférhetetlenségi ok az NFK elnökével szemben merül fel, akkor az összeférhetetlenségi kérdésben a Tanács dönt.

III. FEJEZET
TERMŐFÖLDNEK MINŐSÜLŐ FÖLDRÉSZLET ELADÁSÁRA VAGY HASZONBÉRBE ADÁSÁRA IRÁNYULÓ PÁLYÁZTATÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

25. §
(1) Termőföldnek minősülő földrészlet eladására vagy haszonbérbe adására irányuló pályáztatás során a II. Fejezetben, és a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltakat az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az R.-ben foglaltak alkalmazása során az R. szerinti eladó alatt az NFA-át, az ajánlat alatt a 27. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott közleményt kell érteni.

III. FEJEZET
FÖLDNEK MINŐSÜLŐ FÖLDRÉSZLET ELADÁSÁRA VAGY HASZONBÉRBE ADÁSÁRA IRÁNYULÓ PÁLYÁZTATÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

25. §   Az Nfatv. 21. § (3a) bekezdés b) pontjában foglalt területnagyságot el nem érő földrészletek eladása során az NFA a földrészletek és az elvárt minimális vételárak nyilvános közzétételével, legalább 45 napos ajánlattételi határidő biztosításával jár el.

A haszonbérbe adásra vonatkozó pályázati eljárás

26. §
(1) Ha a haszonbérbe adásra irányuló pályázati felhívásnak - a Tft. 13. §-ában foglalt előírások figyelembevételével - tartalmaznia kell a haszonbérleti jogviszony időtartamát.
(1) Ha a haszonbérbe adásra irányuló pályázati felhívásnak - a Földforgalmi tv. 44. §-ában foglalt előírások figyelembevételével - tartalmaznia kell a haszonbérleti jogviszony időtartamát.
(1a) Ha a pályáztatási eljárás tárgyát több földrészlet képezi, és azok együttes területnagysága a 100 hektárt eléri (a továbbiakban: birtoktest), a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a 26/A. §-ban meghatározottak szerint a pályázatok elbírálásának eredményeként több nyertes pályázó is kiválasztható.
(1a) Ha a pályázati eljárás tárgyát képező földrészlet, vagy földrészletek területe összesen a 100 hektárt eléri (a továbbiakban együtt: birtoktest), a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a 26/A. §-ban meghatározottak szerint a pályázatok elbírálásának eredményeként több nyertes pályázó is kiválasztható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott földrészlet haszonbérbe adására irányuló pályázati eljárásban pályázóként
a) az a természetes személy vehet részt, aki
aa) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló rendeletben meghatározott szakképesítéssel, illetve végzettséggel rendelkezik,
ab) családi gazdálkodó,
ac) nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, vagy
ad) egyéni mezőgazdasági vállalkozó;
b) olyan jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vehet részt, amelynek a pályázat benyújtását megelőző adóévben a bevétele több mint 50%-ban a Tft. 3. § k) pontja szerinti mezőgazdasági tevékenységből származik.
b) olyan jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vehet részt, amelynek a pályázat benyújtását megelőző adóévben a bevétele több mint 50%-ban a Tft. 3. § k) pontja szerinti mezőgazdasági tevékenységből származik, vagy ha a pályázó nem rendelkezik lezárt adóévvel, a pályázó főtevékenysége mezőgazdasági tevékenység és a pályázat benyújtásának évére vonatkozó üzleti terv szerinti bevétele, ennek hiányában a számvitelről szóló törvénynek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint - a pályázat benyújtásának napjával mint fordulónappal - kiszámított bevétele több mint 50%-ban a Tft. 3. § k) pontja szerinti mezőgazdasági tevékenységből származik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott földrészlet haszonbérbe adására irányuló pályázati eljárásban pályázóként az a természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet vehet részt, aki a Földforgalmi tv. alapján földhasználati jogosultságot szerezhet.
(3) Ha a pályázati felhívás tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározott figyelemfelhívást, a pályázó köteles nyilatkozni arról, hogy tudomásul veszi és elfogadja azt, hogy amennyiben a pályázatát NFA nyertessé nyilvánítja, a haszonbérleti jogot a pályázati felhívásban közzétett birtoktestnek csak egy részére is elnyerheti.
(3) Ha a pályázati felhívás tartalmazza az (1a) bekezdésben meghatározott figyelemfelhívást, a pályázó köteles nyilatkozni arról, hogy tudomásul veszi és elfogadja azt, hogy amennyiben a pályázatát NFA nyertessé nyilvánítja, a haszonbérleti jogot a pályázati felhívásban közzétett birtoktestnek csak egy részére is elnyerheti.
26/A. §
(1) Ha a pályázati felhívás tárgyát a 26. § (1) bekezdésében meghatározott birtoktest képezi, a 18. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pályázatok közül az összességében legkedvezőbb ajánlatokat kínáló, megalapozott és érvényes pályázat (a továbbiakban: legjobb pályázat) mellett olyan pályázat is nyertessé nyilvánítható, amely a legjobb pályázathoz képest legfeljebb 10%-kal alacsonyabb pontszámot ér el.
(1) Ha a pályázati felhívás tárgyát a 26. § (1a) bekezdésében meghatározott birtoktest képezi, a 18. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pályázatok közül az összességében legkedvezőbb ajánlatokat kínáló, megalapozott és érvényes pályázat (a továbbiakban: legjobb pályázat) mellett olyan pályázat is nyertessé nyilvánítható, amely a legjobb pályázathoz képest legfeljebb 10%-kal alacsonyabb pontszámot ér el.
(2) Az (1) bekezdés esetén a nyertessé nyilvánítható pályázatok száma az alábbiak szerint alakul:
a) 100 hektártól 150 hektárig terjedő térmértékű birtoktest esetén a legjobb pályázat mellett egy pályázat;
b) a 150 hektárt meghaladó térmértékű birtoktest esetén a legjobb pályázat mellett két pályázat;
c) a 200 hektárt meghaladó térmértékű birtoktest esetén a legjobb pályázat mellett három legmagasabb pontszámot elért pályázat;
d) 250 hektárt meghaladó térmértékű birtoktest esetén a legjobb pályázat mellett további négy pályázat.
(3) A bizottság a legjobb pályázat mellett valamennyi, az (1) bekezdésben meghatározott alacsonyabb pontszámot elért pályázatot a döntéshozó elé terjeszt, aki a pályázat eredményéről a bizottság javaslatának mérlegelésével dönt a (2) bekezdés alkalmazásával. A bizottsági javaslat tartalmazza a mérlegelés alapjául szolgáló, a bizottság általa előzetesen megvizsgált szempontokat és körülményeket.
(4) Ha az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása alapján több pályázat felel meg a (2) bekezdésben meghatározott, nyertessé nyilvánítható pályázatok darabszámának, akkor az egyes pályázatok egymáshoz viszonyított sorrendiségét a pályázatok pontszáma határozza meg.
(5) Ha az (1) és a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazása alapján több azonos pontszámú pályázat felel meg a (2) bekezdésben meghatározott nyertessé nyilvánítható pályázatok darabszámának, akkor a 18. § (3) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a sorsoláson a legjobb pályázatot benyújtott pályázónak nem kell jelen lenni.
(6) E § alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a legjobb pályázat mellett az alacsonyabb pontszámú pályázat vagy pályázatok figyelembevétele az Nfatv. szerinti földbirtok-politikai irányelvek célkitűzéseinek hatékonyabb érvényesülése érdekében indokolt. A földbirtok-politikai irányelvek célkitűzéseinek hatékonyabb érvényesülése érdekében a döntéshozatali eljárás értékelési szakaszában vizsgálandó szempontokat és körülményeket az NFA elnöke az agrárpolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott utasításban határozza meg.
26/B. §
(1) A 17. § (1) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy bizottságnak az értékelési jegyzőkönyvben rögzíteni kell
a) a legjobb pályázat mellett a 26/A. §-a szerint nyertessé nyilvánítható pályázatra vagy pályázatokra vonatkozó javaslatát,
b) az a) pontban foglalt pályázatokat benyújtó pályázók között a birtoktest használatának megosztására vonatkozó javaslatát, és
c) az a) és a b) pontban foglalt javaslatok indokait.
(2) Az NFA a pályáztatási eljárás eredményét a döntés meghozatala napját követő 5 munkanapon belül közli a 22. §-ban meghatározottak szerint. A 22. § (2) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pályáztatási eljárás eredményéről közzétett hirdetménynek tartalmaznia kell a nyertessé nyilvánított pályázatok pontszámait, a nyertes pályázatok kiválasztásának indokait, és a birtoktest használatának a nyertes pályázók közötti megosztását.

Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása

Az elővásárlási jog gyakorlása

27. §
(1) Ha a pályázati eljárásban nyertes pályázó nem az első helyen álló elővásárlásra vagy előhaszonbérletre jogosult, az NFA az R. szerinti módon, közleményben közli a Tft. vagy a Ptk. alapján elővásárlásra vagy előhaszonbérletre jogosultakkal (e fejezetben a továbbiakban: jogosult) a nyertes pályázat benyújtásának tényét.
(1) Ha a pályázati eljárásban nyertes pályázó nem az első helyen álló elővásárlásra jogosult, az NFA az R. szerinti módon, közleményben közli a Tft. vagy a Ptk. alapján elővásárlásra jogosultakkal (e fejezetben a továbbiakban: jogosult) a nyertes pályázat benyújtásának tényét.
(2) A közleménynek tartalmaznia kell:
a) a 7. § (2) bekezdés 2-6. pontjában foglalt adatokat,
b) a nyertes pályázatban felajánlott és az NFA által elfogadott vételárat, illetve haszonbérleti díjat;
b) a nyertes pályázatban felajánlott és az NFA által elfogadott vételárat,
c) a (3) bekezdés szerinti kivonatolt nyertes pályázat átadásának helyét, módját és határidejét,
d) a jognyilatkozat megtételének a (4) bekezdésben meghatározott határidejét és módját.
(3) A jogosult részére a jogának gyakorlása érdekében kivonatolt nyertes pályázatot kell átadni. A kivonatolt nyertes pályázatban megismerhetetlenné kell tennie a nyertes pályázatban szereplő törvény által védett titkot, a hivatás gyakorlásához kötött titkot, és a személyes adatokat.
(3) A jogosult részére a jogának gyakorlása érdekében kivonatolt nyertes pályázatot kell átadni. A kivonatolt nyertes pályázatban megismerhetetlenné kell tennie a nyertes pályázatban szereplő törvény által védett titkot, a hivatás gyakorlásához kötött titkot, és a személyes adatokat, ide nem értve a 22. §-ban meghatározott személyes adatokat.
(4) A jogosult a nyertes pályázat átvételének határidejét követő naptól számított 15 napon belül az NFA-hoz címezve a kivonatolt nyertes pályázattal azonos tartalmú elfogadó, illetve az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jogról lemondó jognyilatkozatot tehet az R. 3. § (2) bekezdésében meghatározott módon. Az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jogról való lemondó nyilatkozatnak kell tekinteni, ha a jogosult határidőn belül nem nyilatkozik. A pályázat átadásának időpontja az átvételt igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény) igazolható.
(4) A jogosult a nyertes pályázat átvételének határidejét követő naptól számított 15 napon belül az NFA-hoz címezve a kivonatolt nyertes pályázattal azonos tartalmú elfogadó, illetve az elővásárlási jogról lemondó jognyilatkozatot tehet az R. 3. § (2) bekezdésében meghatározott módon. Az elővásárlási jogról való lemondó nyilatkozatnak kell tekinteni, ha a jogosult határidőn belül nem nyilatkozik. A kivonatolt nyertes pályázat átadásának időpontja az átvételt igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény) igazolható.
(5) Érvénytelen az olyan elfogadó nyilatkozat, amelyet a jogosult határidőn túl, vagy a nyertes pályázattól eltérő tartalommal tesz meg.
28. §
(1) Az NFA a szerződést az érvényes elfogadó nyilatkozatot benyújtó jogosultak közül a jogszabály szerint első helyen álló jogosulttal köti meg az Nfatv. 26. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül.
(1) Az NFA a szerződést a Földforgalmi tv.-ben meghatározott 60 napos jogvesztő határidőn belül, az ott meghatározott érvényes elfogadó jognyilatkozatot benyújtó elővásárlásra jogosultak közül a jogszabály szerint első helyen álló jogosulttal köti meg az Nfatv. 26. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül.
(2) Több, azonos rangsorban álló jogosult közül sorsolással kell kiválasztani a szerződő felet. A sorsolást az NFA hivatalos helyiségében, közjegyző, az NFA képviselője, és az azonos rangsorban álló jogosultak jelenlétében kell megtartani. A sorsolásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult közül sorsolással kell kiválasztani a szerződő felet. A sorsolást az NFA hivatalos helyiségében, közjegyző, az NFA képviselője, és az azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosultak jelenlétében kell megtartani. A sorsolásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) Elfogadó nyilatkozat hiányában a 23. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(3) Elfogadó nyilatkozat hiányában a 23. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal, hogy a szerződéskötés határidejének kezdő napja a 27. § (4) bekezdésében meghatározott 15 napos határidő lejártát követő nap.
(3) Elfogadó nyilatkozat hiányában a 23. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal, hogy a szerződéskötés határidejének kezdő napja a Földforgalmi tv.-ben meghatározott, az elővásárlásra jogosult jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 60 napos határidő lejártát követő nap.

III/A. FEJEZET
HALASTÓ ELADÁSÁRA VAGY HASZONBÉRBE ADÁSÁRA IRÁNYULÓ PÁLYÁZTATÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

A hasznosításra vonatkozó pályázati eljárás

28/A. §
(1) Az állami tulajdonban lévő halastó haszonbérbeadásának elsődleges célja azok olyan módon történő hasznosítása, amely hosszú távon biztosítja az állami tulajdonú halastavak állagmegőrzését, javítja a gazdálkodás feltételeit és a haszonbérleti díjakból állami bevételt biztosít.
(1a) Halastó eladására vagy haszonbérbe adására irányuló pályázati felhívás közzétételét megelőzően a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős minisztert minden esetben meg kell keresni.
(1b) Halastó eladására vagy haszonbérbe adására irányuló pályáztatás során együtt kell meghirdetni a halastóhoz kapcsolódó, azzal egy műszaki egységet képező állami tulajdonú területeket is. Haszonbérleti pályáztatás esetén ezek a területek egy birtoktestet képeznek, értékesítési pályáztatás esetén pedig meghirdetésükre dologösszességként kerül sor.
(2) Ha a haszonbérleti szerződés tárgyát képező, halastavat tartalmazó földrészlet (a továbbiakban: halastavat tartalmazó földrészlet) vízvédelmi területnek minősül, a földrészlet haszonbérbe adása során a 37. § rendelkezését kell alkalmazni és a szerződés megkötését megelőzően a vízügyi igazgatóság előzetes véleményét be kell szerezni. A vízügyi igazgatóság vagyonkezelésében levő és belvíztározásra kijelölt, egyéb kezelésű halastóként nyilvántartott területen a vagyonkezelővel történő előzetes egyeztetés mellett a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény VII. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Halastó hasznosítása esetén a 16. § szerinti bizottságba külső szakértőként az Országos Halgazdálkodási Tanács, a (2) bekezdés szerinti esetben a vagyonkezelő legalább egy képviselőjét is meg kell hívni.
(4) A halastavat tartalmazó földrészlet bérleti díjának megállapításakor az NFA figyelembe veszi a halastó építésének idejét és műszaki állapotát, a meglévő infrastruktúrát, a vízellátás módját, a halastó meglévő információk szerint elvárható hozamát, megközelíthetőségét, valamint a termelést hátrányosan befolyásoló egyéb tényezőket. Ezek a tényezők az alap haszonbérleti díjat legfeljebb 50%-kal csökkenthetik.
(4) A halastavat tartalmazó földrészlet bérleti díjának megállapításakor az NFK figyelembe veszi a halastó építésének idejét és műszaki állapotát, a meglévő infrastruktúrát, a vízellátás módját, a halastó meglévő információk szerint elvárható hozamát, megközelíthetőségét, valamint a termelést hátrányosan befolyásoló egyéb tényezőket. Ezek a tényezők az alap haszonbérleti díjat legfeljebb 50%-kal csökkenthetik.
(4) A halastavat tartalmazó földrészlet bérleti díjának megállapításakor az NFK figyelembe veszi a halastó építésének idejét és műszaki állapotát, a meglévő infrastruktúrát, a vízellátás módját, a halastó meglévő információk szerint elvárható hozamát, megközelíthetőségét, valamint a termelést hátrányosan befolyásoló egyéb tényezőket. Ezek a tényezők az alap haszonbérleti díjat legfeljebb 75%-kal csökkenthetik.
(5) Az NFA az éves haszonbérleti díj 36. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálata során a haszonbérleti díjat csökkentő tényezőként veszi figyelembe a haszonbérbe adott, állami tulajdonú, halastavat tartalmazó földrészleten megvalósított, annak műszaki állapotát és piaci értékét növelő, bizonylatokkal igazolt beruházásokat, ideértve az európai uniós vagy nemzeti pályázati forrásból megvalósult fejlesztések önrészét is. Ebben az esetben az alap haszonbérleti díj 50%-nál nagyobb mértékben is csökkenthető.
(5) Az NFK az éves haszonbérleti díj 36. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálata során a haszonbérleti díjat csökkentő tényezőként veszi figyelembe a haszonbérbe adott, állami tulajdonú, halastavat tartalmazó földrészleten megvalósított, annak műszaki állapotát és piaci értékét növelő, bizonylatokkal igazolt beruházásokat, ideértve az európai uniós vagy nemzeti pályázati forrásból megvalósult fejlesztések önrészét is. Ebben az esetben az alap haszonbérleti díj 50%-nál nagyobb mértékben is csökkenthető.
(6) A (4) bekezdés alkalmazása esetén a szerződés megszűnésekor a haszonbérlő nem követelheti a haszonbérleti jog időtartama alatt létesített beruházások megállapítható tényleges értékének megtérítését.
(7) Halastavat tartalmazó földrészlet esetében a haszonbérleti szerződés időtartama legfeljebb 20 év.
(8) Halastavat tartalmazó földrészlet haszonbérbe adására vagy eladására irányuló pályázati eljárásban pályázóként az a természetes vagy jogi személy vehet részt, amely a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendelet (a továbbiakban: Hhvtv. Vhr.) szerinti szakirányú halászati, halgazdálkodási végzettséggel rendelkezik, vagy ilyen végzettségű alkalmazottat foglalkoztat. 100 hektárnál nagyobb összes kiterjedésű halastóterületet hasznosító halgazdálkodásra jogosultnak a Hhvtv. Vhr.-ben meghatározott felsőfokú halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie vagy ilyen végzettséggel rendelkező személyt kell foglalkoztatnia. A jogosultságot igazoló dokumentumok másolatát a pályázónak csatolnia kell a pályázati anyaghoz.
(9) Halastavat tartalmazó birtoktest esetében a pályázatok elbírálásának eredményeként egy nyertes pályázó választható ki.
(10) Halastavat tartalmazó földrészlet esetében a haszonbérleti szerződésben ki kell kötni, hogy a haszonbérlet időtartama alatt a bérelt földrészleten található halastó kultúrállapota és műszaki állapota nem romolhat.
(11) Az e §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a halastónak minősülő földrészlet nyilvános pályáztatás mellőzésével történő haszonbérbe adása vagy értékesítése során is.

IV. FEJEZET
NYILVÁNOS ÁRVERÉSSEL TÖRTÉNŐ ELADÁS

29. §   A 10 hektárnál kisebb területnagyságú földrészletnek eladás útján történő hasznosítására - az NFA elnökének eltérő döntése hiányában - nyilvános árverés útján kerülhet sor. Az árverés mellőzése esetén a 10 hektárnál kisebb területnagyságú földrészletet is nyilvános pályázat útján kell eladni.
29. §   Az Nfatv. 21. § (3a) bekezdés b) pontjában foglalt területnagyságot meghaladó, de 10 hektárnál kisebb területnagyságú földrészletnek eladás útján történő hasznosítására - az NFA elnökének eltérő döntése hiányában - nyilvános árverés útján kerülhet sor. Az árverés mellőzése esetén e földrészletet is nyilvános pályázat útján kell eladni.
29. §
(1) Az Nfatv. 21. § (3a) bekezdés b) pontjában foglalt területnagyságot meghaladó méretű földrészletnek eladás útján történő hasznosítására árverés útján kerülhet sor.
(2) Az árverés lebonyolításában a kormányhivatal és járási (fővárosi kerületi) hivatal az e Fejezetben foglaltak szerint közreműködik.
(3) Az árverési eljárásban árverezőként a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti helyben lakó, földművesnek minősülő, magyar állampolgárságú természetes személy vehet részt.
(3) Az árverési eljárásban árverezőként a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti helyben lakó, földművesnek minősülő természetes személy vehet részt.
(4) Az erdő alrészletet is tartalmazó föld hirdetményben megjelölt, erdőt nem érintő részére is lehet árverést folytatni. A földrészlet megosztására ebben az esetben az eredményes árverést követően az NFA kérelmére kerül sor. Az eljárás költségeit a nyertes árverező viseli. Az adásvételi szerződés megkötésére csak a megosztást követően kerülhet sor.
(4) Az erdő alrészletet is tartalmazó föld hirdetményben megjelölt, erdőt nem érintő részére is lehet árverést folytatni. A földrészlet megosztását ebben az esetben az eredményes árverést követően az NFA kezdeményezi és viseli az eljárás költségeit. Az adásvételi szerződés megkötésére csak a megosztást követően kerülhet sor.
(4) Az erdő alrészletet is tartalmazó föld hirdetményben megjelölt, erdőt nem érintő részére is lehet árverést folytatni. A földrészlet megosztását ebben az esetben az eredményes árverést követően az NFK kezdeményezi és viseli az eljárás költségeit. Az adásvételi szerződés megkötésére csak a megosztást követően kerülhet sor.
(5) Az elővásárlási jog gyakorlása esetén a (4) bekezdés szerinti költséget az elővásárlási jogával élő jogosult viseli. A nyertes árverező részére az általa megfizetett eljárási költséget a 32/A. § (2) bekezdésében meghatározott határidőben vissza kell téríteni.
(6) Az árverésen értékesítésre kerülő földrészlet vonatkozásában az államot a szerződés megkötésétől számított 20 éves időtartamra - a szerződés szerinti vételáron - visszavásárlási jog illeti meg. A visszavásárlási jog biztosítására a földrészletet 20 éves időtartamra elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A visszavásárlási jogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerződésben is rögzíteni kell. A földrészletek tulajdoni lapjára az állam javára - a vevő költségviselése mellett - a visszavásárlási jogot be kell jegyeztetni, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat fel kell jegyeztetni. Az elidegenítési tilalom törléséhez az NFA - a földrészlet törvényes örökös általi elidegenítésnek az esetét kivéve - a 20 éves időtartam lejárata előtt nem járulhat hozzá. Az elidegenítési tilalom fenntartása mellett a terhelési tilalom törléséhez a 20 éves időtartam lejárata előtt csak abban az esetben járulhat hozzá, ha a földrészlet vételárának kiegyenlítése nem pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával történt, és a földrészletre pénzügyi intézmény javára kíván a tulajdonos terhet alapítani.
(6) Az árverésen értékesítésre kerülő földrészlet vonatkozásában az államot a szerződés megkötésétől számított 20 éves időtartamra - a szerződés szerinti vételáron - visszavásárlási jog illeti meg. A visszavásárlási jog biztosítására a földrészletet 20 éves időtartamra elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A visszavásárlási jogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerződésben is rögzíteni kell. A földrészletek tulajdoni lapjára az állam javára - a vevő költségviselése mellett - a visszavásárlási jogot be kell jegyeztetni, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat fel kell jegyeztetni. Az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez az NFA - a földrészlet törvényes örökös általi elidegenítésnek az esetét kivéve - a 20 éves időtartam lejárata előtt nem járulhat hozzá. Az elidegenítési tilalom fenntartása mellett a terhelési tilalom törléséhez a 20 éves időtartam lejárata előtt csak abban az esetben járulhat hozzá, ha a földrészlet vételárának kiegyenlítése nem pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával történt, és a földrészletre pénzügyi intézmény javára kíván a tulajdonos terhet alapítani.
(6) Az árverésen értékesítésre kerülő földrészlet vonatkozásában az államot a szerződés megkötésétől számított 20 éves időtartamra - a szerződés szerinti vételáron - visszavásárlási jog illeti meg. A visszavásárlási jog biztosítására a földrészletet 20 éves időtartamra elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A visszavásárlási jogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerződésben is rögzíteni kell. A földrészletek tulajdoni lapjára az állam javára - a vevő költségviselése mellett - a visszavásárlási jogot be kell jegyeztetni, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat fel kell jegyeztetni. Az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez az NFK - a földrészlet törvényes örökös általi elidegenítésnek az esetét kivéve - a 20 éves időtartam lejárata előtt nem járulhat hozzá. Az elidegenítési tilalom fenntartása mellett a terhelési tilalom törléséhez a 20 éves időtartam lejárata előtt csak abban az esetben járulhat hozzá, ha a földrészlet vételárának kiegyenlítése nem pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával történt, és a földrészletre pénzügyi intézmény javára kíván a tulajdonos terhet alapítani.
(7) Abban az esetben, ha a földrészlet vételárának kiegyenlítése nem pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával történt, az NFA kizárólag akkor él a visszavásárlási joggal, ha tudomást szerez arról, hogy a tulajdonos a földrészlet elidegenítése vagy megterhelése érdekében intézkedést tett.
(7) Abban az esetben, ha a földrészlet vételárának kiegyenlítése nem pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával történt, az NFK kizárólag akkor él a visszavásárlási joggal, ha tudomást szerez arról, hogy a tulajdonos a földrészlet elidegenítése vagy megterhelése érdekében intézkedést tett.
(8) A visszavásárlási jog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez az NFK abban az esetben is hozzájárulhat, ha a vevő az árverésen értékesítésre került földrészletet elcseréli, feltéve, hogy a cserével megszerzett földrészlet vagy földrészletek - a 4. §-ban foglaltaknak megfelelő értékbecsléssel alátámasztott - értéke legalább azonos az elcserélt földrészletével, és a vevő által cserével megszerzett ingatlanra vagy ingatlanokra a vevő vállalja az állam javára - a vevő költségviselése mellett - a visszavásárlási jog bejegyzését, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzését a szerződéskötéskor megállapodottakkal azonos visszavásárlási feltételekkel. Abban az esetben, ha a földrészlet vételárának kiegyenlítése pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával történt, a vevő által megszerzett földrészlet cseréje esetén a cseréhez a pénzügyi intézmény hozzájárulásának beszerzéséről a vevő köteles gondoskodni, és az NFK-hoz benyújtott cserekérelméhez a pénzügyi intézmény hozzájárulását csatolni.
30. §
(1) Az árverési eljárás során az árverésre bocsátott földrészlet tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szerződés megkötésére licitálás útján, a legmagasabb vételárat felajánló árverező szerez jogot.
(2) Amennyiben a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tettek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.
(3) Az árverési biztosíték az NFA által megállapított összeg, amit az árverésen való részvétel feltételeként az árverezőnek az árverés helyszínén készpénzben kell befizetni.
(3) Az árverési biztosíték a földrészlet kikiáltási árának 10%-a, amit az árverésen való licitálás feltételeként az árverezőnek - helyrajzi számonként - az árverési hirdetményben meghatározottak szerint kell megfizetni legkésőbb az árverést megelőző munkanapon 12 óráig.
(4) A nyertes árverező esetében az árverési biztosíték a vételárba beszámításra kerül, a nem nyertes árverezők részére az árverés napján az árverési biztosítékot vissza kell fizetni.
(4) Az árverési biztosíték elhelyezésére az NFA közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonú hitelintézetnél letéti számlát nyit. A letéti számla megnyitásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye nem szükséges.
(4) Az árverési biztosíték elhelyezésére az NFK közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonú hitelintézetnél letéti számlát nyit. A letéti számla megnyitásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye nem szükséges.
(5) A nyertes árverező esetében az árverési biztosíték a vételárba beszámításra kerül, a nem nyertes árverezők esetén az árverés napját követő 8 munkanapon belül intézkedni kell az árverési biztosíték visszafizetése iránt.
31. §
(1) Az árverési hirdetményt az Nfatv. 26. § (2) bekezdésében előírt módon kell közzétenni, és az árverés helyszínén is ki kell függeszteni. Azon települések esetében, melyek körjegyzőséget tartanak fenn, az árverési hirdetményt az Nfatv. 26. § (2) bekezdése alapján a körjegyzőségnél is közzé kell tenni. Az árverés meghirdetésének napja az árverési hirdetménynek a földrészlet fekvése szerinti települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzőség székhelyén a körjegyzőség hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja.
(1) Az árverési hirdetményt az Nfatv. 26. § (2) bekezdésében előírt módon kell közzétenni, és az árverés helyszínén is ki kell függeszteni. Azon települések esetében, melyek körjegyzőséget tartanak fenn, az árverési hirdetményt az Nfatv. 26. § (2) bekezdése alapján a körjegyzőségnél is közzé kell tenni. Az árverés meghirdetésének napja az árverési hirdetménynek a földrészlet fekvése szerinti önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzőség székhelyén a körjegyzőség hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja.
(1) Az árverési hirdetményt az Nfatv. 26. § (2) bekezdésében előírt módon kell közzétenni, és az árverés helyszínén is ki kell függeszteni. A közös önkormányzati hivatal esetében az árverési hirdetményt az Nfatv. 26. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján a közös önkormányzati hivatalnál is közzé kell tenni. Az árverés meghirdetésének napja az árverési hirdetménynek a földrészlet fekvése szerinti önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve a közös önkormányzati hivatal esetében a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára és a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztést követő nap.
(1) Az árverési hirdetményt az Nfatv. 26. § (2) bekezdésében előírt módon, a kormányhivatalnak az árverezés helye szerinti megyei jogú városban található hivatali helyiségében, az árveréssel érintett földrészlet fekvése szerinti településen a helyben szokásos módon, valamint az árverés helyszínén is ki kell függeszteni, továbbá megyei, illetve helyi sajtótermékekben is közzé kell tenni. A közös önkormányzati hivatal esetében az árverési hirdetményt az Nfatv. 26. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján a közös önkormányzati hivatalnál is közzé kell tenni. Az árverés meghirdetésének napja az árverési hirdetménynek az NFA internetes honlapján történő közzétételének napja.
(1) Az árverési hirdetményt az Nfatv. 26. § (2) bekezdésében előírt módon, a kormányhivatalnak az árverezés helye szerinti megyei jogú városban található hivatali helyiségében, az árveréssel érintett földrészlet fekvése szerinti településen a helyben szokásos módon, valamint az árverés helyszínén is ki kell függeszteni, továbbá megyei, illetve helyi sajtótermékekben is közzé kell tenni. A közös önkormányzati hivatal esetében az árverési hirdetményt az Nfatv. 26. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján a közös önkormányzati hivatalnál is közzé kell tenni. Az árverés meghirdetésének napja az árverési hirdetménynek az NFK internetes honlapján történő közzétételének napja.
(2) Az árverési hirdetmény közzétételének időpontja legalább harminc nappal meg kell előzze a hirdetményben megjelölt árverési időpontot.
(2) Az árverési hirdetmény közzétételének időpontja legalább harminc nappal meg kell, hogy előzze a hirdetményben megjelölt árverési időpontot.
(3) A hirdetményben fel kell tüntetni
1. az árverést kiíró megnevezését és székhelyét;
2. az árverés helyét és időpontját;
3. az árverési azonosító számát;
4. a földrészlet adatait (település, helyrajzi szám, alrészlet szintű bontásban: művelési ág, területnagyság, aranykorona érték);
5. a hatályos ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kinyomtatott, megfelelő áttekintést biztosító térképmásolatot;
5. ha a földrészleten erdő vagy fásított terület található, a földrészlet megosztására, valamint az ezzel kapcsolatos költségek viselésére vonatkozó tájékoztatást;
6. az árverés tárgyát képező tulajdoni illetőséget;
7. az ingatlan-nyilvántartásba a Magyar Állam tulajdoni illetőségére bejegyzett, illetve feljegyzett jogokat és terheket, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba fel nem jegyzett, az NFA által ismert terheket;
7. az ingatlan-nyilvántartásba az állam tulajdoni illetőségére bejegyzett, illetve feljegyzett jogokat és terheket, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba fel nem jegyzett, az NFA által ismert terheket;
7. az ingatlan-nyilvántartásba az állam tulajdoni illetőségére bejegyzett, illetve feljegyzett jogokat és terheket, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba fel nem jegyzett, az NFK által ismert terheket;
8. az ingatlan-nyilvántartásba jogi jellegként feljegyzett tényeket;
9. a Natura 2000 területnek minősülő földrészlet esetén a Natura 2000 területre vonatkozó jogszabályi előírásokat;
9. a Natura 2000 területnek minősülő földrészlet esetén a Natura 2000 területekre vonatkozó főbb jogszabályokra való utalást;
10. a földrészletet terhelő szolgalmi jogot;
11. a földrészletet érintően a földhasználó javára megítélt, egy éven túli kötelezettségvállaláson alapuló, európai uniós vagy nemzeti terület alapú támogatás jogcímét és a kötelezettségvállalás időtartamát;
12. az árverési biztosíték mértékét, megfizetésének módját, határidejét;
12. az árverési biztosíték megfizetésének módját;
13. az árverésre jelentkezés helyét, módját és idejét;
14. az NFA által meghatározott kikiáltási árat;
14. annak rögzítését, hogy az árverésen történő részvétel feltétele, hogy az árverezők írásban hozzájáruljanak személyes adataik kezeléséhez és az árverési jegyzőkönyvhöz mellékletében történő csatolásához;
15. a vételár megfizetésének határidejét és módját;
15. az NFA által meghatározott kikiáltási árat;
15. az NFK által meghatározott kikiáltási árat;
16. az árverésen történő részvétel feltételeit,
16. a vételár megfizetésének határidejét és módját;
17. az elővásárlási jog gyakorlásának módját;
17. az árverésen történő licitálás feltételeit;
18. az NFA azon joga fenntartásának rögzítését, hogy
18.1. az árverési hirdetményt az árverés időpontját megelőzően visszavonhatja,
18.2. az árverést e rendeletben meghatározott esetekben eredménytelennek nyilvánítsa,
18.3. a nyertes árverező visszalépése esetén vagy a 23. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a következő legmagasabb vételárat ajánló árverezővel szerződést kössön;
18. az elővásárlási jog gyakorlásának módját;
19. annak rögzítését, hogy a nyertes árverezővel kötött szerződés tartalmából közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek az Nfatv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatok, valamint az Nfatv. 30. § (2) bekezdésében meghatározott ellenszolgáltatást tartalmazó szerződés esetén a szerződést közzé kell tenni;
19. az NFA azon joga fenntartásának rögzítését, hogy
19.1. az árverési hirdetményt az árverés időpontját megelőzően visszavonhatja,
19.2. az árverést e rendeletben meghatározott esetekben eredménytelennek nyilvánítsa,
19.3. a nyertes árverező visszalépése esetén, a 23. § (2) bekezdés a) és b) pontjában vagy a 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a következő legmagasabb vételárat ajánló árverezővel vagy elővásárlási jogosulttal szerződést kössön;
19. az NFK azon joga fenntartásának rögzítését, hogy
19.1. az árverési hirdetményt az árverés időpontját megelőzően visszavonhatja,
19.2. az árverést e rendeletben meghatározott esetekben eredménytelennek nyilvánítsa,
19.3. a nyertes árverező visszalépése esetén, a 23. § (2) bekezdés a) és b) pontjában vagy a 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a következő legmagasabb vételárat ajánló árverezővel vagy elővásárlási jogosulttal szerződést kössön;
20. mindazon további információt, amit az NFA szükségesnek tart.
20. annak rögzítését, hogy a nyertes árverezővel kötött szerződés tartalmából közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek az Nfatv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatok, valamint az Nfatv. 30. § (2) bekezdésében meghatározott ellenszolgáltatást tartalmazó szerződés esetén a szerződést közzé kell tenni;
21. a pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön igénybevételével történő vásárlás speciális feltételeit és az ilyen esetekben kötendő adásvételi szerződés speciális tartalmi elemeit;
22. az értékesítésre kerülő földrészletre - az e rendeletben meghatározott esetekben - vonatkozó 20 éves visszavásárlási jogra és elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó utalást;
23. a haszonbérleti szerződéssel terhelt földrészlet értékesítése esetén a haszonbérleti szerződés módosításával kapcsolatos, az adásvételi szerződésben rögzítendő kötelezettségeket;
24. mindazon további információt, amit az NFA szükségesnek tart.
24. mindazon további információt, amit az NFK szükségesnek tart.
(4) Az NFA az árverés időpontjáról és a kikiáltási árról az árverési hirdetmény közzétételével egyidejűleg köteles értesíteni:
a) közös tulajdonban álló földrészlet esetén a tulajdonostársakat;
b) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog jogosultjai közül:
ba) a vagyonkezelői jog,
bb) a földhasználati jog, a haszonélvezeti jog és a használat jogának,
bc) a telki szolgalmi jog,
bd) az elővásárlási jog,
be) a tartási és életjáradéki jog,
bf) a jelzálogjog és végrehajtási jog
jogosultját;
c) a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználót vagy azt az NFA-val haszonbérleti jogviszonyban álló haszonbérlőt, akit a Tft. alapján nem terhel a földhasználati nyilvántartásba való bejelentési kötelezettség.
c) a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználót, valamint az NFA-val szerződéses jogviszonyban álló olyan földhasználót is, akinek a használata a földhasználati nyilvántartásba nem került bejegyzésre.
(5) A (3) bekezdés 11. pontjában foglalt adatokat az NFA a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatszolgáltatása alapján állapítja meg.
(5) A (3) bekezdés 11. pontjában foglalt adatokat az NFK a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatszolgáltatása alapján állapítja meg.
32. §
(1) Az árverés nyilvános, és azt közjegyző jelenlétében kell megtartani. Az árverést az NFA képviselője folytatja le. Az árverésről a közjegyző - a licitálásban kialakult végső sorrendet is tartalmazó - jegyzőkönyvet készít.
(1) Árverést megyei jogú városban lehet tartani. Az árverést az NFA részéről eljáró személy és közjegyző jelenlétében a kormányhivatal részéről eljáró személy (a továbbiakban: árverezésvezető) bonyolítja le. A közjegyző árverésen történő közreműködéséért járó díjat a kormányhivatal viseli.
(1) Árverést megyei jogú városban lehet tartani. Az árverést az NFK részéről eljáró személy és közjegyző jelenlétében a kormányhivatal részéről eljáró személy (a továbbiakban: árverezésvezető) bonyolítja le. A közjegyző árverésen történő közreműködéséért járó díjat a kormányhivatal viseli.
(2) Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
(2) Az árverésről az árverezésvezető - a licitálás során kialakult végső sorrendet is tartalmazó - jegyzőkönyvet készít.
(3) Az árverésen - a tulajdonszerzési feltételeknek való megfelelés esetén - az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott árverési biztosítékot a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.
(3) A jegyzőkönyv egy-egy eredeti példányát a kormányhivatal és az NFA köteles megőrizni, a jegyzőkönyv személyes adatokat tartalmazó mellékletét kizárólag az NFA kezeli.
(3) A jegyzőkönyv személyes adatokat tartalmazó mellékletét kizárólag az NFA kezeli.
(3) A jegyzőkönyv személyes adatokat tartalmazó mellékletét kizárólag az NFK kezeli.
(4) Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő földrészlet kikiáltási árát, és fel kell hívni őket ajánlatuk megtételére.
(4) Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazott jogi képviselő útján lehet. Az árverésen árverezőként történő személyes részvétel esetén a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselőre a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti jogi képviseletre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5) Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően fel kell hívni a jelen lévő elővásárlásra jogosultakat az elfogadó jognyilatkozat megtételére.
(5) Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek.
(5) Az árverezőnek az árverésen való részvétel feltételeként árverési naponként 30 ezer forint összegű regisztrációs díjat kell az árverés helyszínén készpénzben befizetnie. A regisztrációs díj a kormányhivatal bevétele.
(6) Az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatot akkor tehet, ha az ajánlattevőkre (licitálókra) vonatkozó szabályoknak megfelelően az árverési biztosítékot befizette. Az elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosultnak az elővásárlási jogát, illetve az azt megalapozó tényeket okiratokkal, az árverés helyszínén és időpontjában kell igazolnia.
(6) Az árverésen árverezőként az vehet részt, aki
a) a hirdetményben meghatározottak szerint az árverési biztosítékot megfizette;
b) a regisztrációs díjat az árverés helyszínén befizette;
c) részvételi jogosultságát a mezőgazdasági igazgatási szervi hatáskörében eljáró kormányhivatal által
ca) a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerzési képesség fennállásáról - a 29. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel - kiállított hatósági bizonyítvány,
cb) a földművesként történt nyilvántartásba-vételéről a földműves-nyilvántartásból kiállított adatlap-másolat - harminc napnál nem régebbi - eredeti példányának bemutatásával a helyszínen igazolja;
d) a 29. § (3) bekezdés szerinti helyben lakást
da) a lakóhely tekintetében a jegyző által kiállított, az életvitelszerű ott lakást bizonyító hatósági bizonyítvánnyal,
db) a mezőgazdasági üzemközpont tekintetében a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartása alapján kiállított igazolással
igazolja.
d) a 29. § (3) bekezdés szerinti helyben lakást
da) a lakóhely tekintetében a jegyző által kiállított, az életvitelszerű ott lakást bizonyító hatósági bizonyítvánnyal,
db) a mezőgazdasági üzemközpont tekintetében a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartása alapján kiállított igazolással;
e) a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti legfeljebb 20 km-es távolságot a föld fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szervi hatáskörében eljáró kormányhivatal által kiállított igazolással
igazolja.
(7) Több, azonos rangsorban álló elővásárlásra jogosult közül sorsolással kell kiválasztani az árverési vevőt. A sorsolást az érintett elővásárlásra jogosultak és a közjegyző jelenlétében kell lefolytatni.
(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti befizetés teljesítéséről az árverés helyszínén az árverést lebonyolító kormányhivatalnak az árverési biztosítékot kezelő hitelintézet kimutatása vagy ezen hitelintézet által kiállított igazolás alapján meg kell győződnie.
(8) Ha elővásárlásra jogosult nem tett elfogadó nyilatkozatot, a földrészletet a legmagasabb vételárat ajánló veheti meg.
(8) A (6) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott okiratok csak eredetiben, vagy közjegyző által hitelesített másolatban fogadhatóak el.
(8a) A (8) bekezdés szerint átadott okiratokat az árverést követően az árverező kérésére vissza kell adni. A visszaadott okiratról a kormányhivatal másolatot készít. Az okiratokat, illetve az azokról készített másolatokat a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.
(9) Az árverési vevő az árverésre bocsátott földrészleten a vételár megfizetésével szerezhet tulajdonjogot.
(9) Az árverésen az árverést lebonyolító kormányhivatal és az NFA részéről eljáró személyek, a közjegyző és a járási hivatalvezető, valamint a (6) bekezdés szerinti árverezők vesznek részt.
(9) Az árverésen az árverést lebonyolító kormányhivatal és az NFK részéről eljáró személyek, a közjegyző és a járási hivatalvezető, valamint a (6) bekezdés szerinti árverezők vesznek részt.
(10) Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő földrészlet kikiáltási árát, amely nem lehet kevesebb a földrészletre vonatkozó értékbecslésben megállapított, vagy a 4/B. § alapján kiszámított, 50 000 forintra kerekített összegnél, és fel kell hívni az árverezőket az ajánlatuk megtételére.
(11) Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Az utolsó ajánlat elhangzását követően, az esetleges további ajánlattételre irányuló háromszori felszólítást követően az árverés az adott földrészlet vonatkozásában lezárul.
(12) Az árverések során alkalmazandó licitküszöb összege 5 millió forintot nem meghaladó kikiáltási ár esetén 50 000 forint, 5 millió forintot meghaladó kikiáltási ár esetén 100 000 forint, 10 millió forintot meghaladó kikiáltási ár esetén 200 000 forint, 50 millió forintot meghaladó kikiáltási ár esetén 500 000 forint. A licitküszöböktől az árverezők nem térhetnek el.
(12a) A (12) bekezdésben alkalmazott licitküszöbökkel történő licitálásra az árverésen egyedül résztvevő licitálónak is biztosítani kell a lehetőséget.
(13) Az a vételi ajánlat érvényes, amelynek összege - a licitküszöb összegével - meghaladja az előzőleg tett érvényes vételi ajánlat összegét.
(13a) Ha az azonos licitösszeggel vételi ajánlatot tevő árverezők közül nem lehet megállapítani a sorrendet (egyidejű licit), és nem tesznek magasabb összegű érvényes vételi ajánlatot, akkor annak az árverezőnek az ajánlatát kell elfogadni, aki az árverés során az egyidejű licitet megelőzően a legmagasabb összegű ajánlatot tette. Ennek hiányában az árverést eredménytelennek kell tekinteni.
(14) Az árverező a vételi ajánlatát nem vonhatja vissza.
32/A. §   Az elővásárlási jog gyakorlására, és a több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult esetén a szerződő fél kiválasztására a 28. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
32/A. §
(1) Az elővásárlási jog gyakorlására az árverést követően a szerződés kifüggesztésének időtartama alatt az általános szabályok szerint van lehetőség. A több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult esetén a szerződő fél kiválasztására a 28. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(1) Az elővásárlási jog gyakorlására az árverést követően a szerződés kifüggesztésének időtartama alatt az általános szabályok szerint van lehetőség. A több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult esetén a szerződő fél kiválasztására a 23/B. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(2) Az elővásárlási jog gyakorlása esetén a nyertes árverező részére az általa megfizetett árverési biztosítékot az elővásárlásra jogosult tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követő öt napon belül vissza kell téríteni.
32/B. §   Az árverés eredménytelen, ha
a) nem tettek érvényes vételi ajánlatot,
b) a felajánlott vételár nem érte el a kikiáltási árat.
32/C. §
(1) Az árverésről készített jegyzőkönyv (a továbbiakban: árverési jegyzőkönyv) tartalmazza:
a) az NFA megnevezését, címét, telefonszámát, számlájának számát, és a részéről eljáró nevét,
a) az NFK megnevezését, címét, telefonszámát, számlájának számát, és a részéről eljáró nevét,
b) az árverés helyét, kezdetének és befejezésének időpontját,
c) a földrészlet ingatlan-nyilvántartási és földhasználati adatait:
ca) a település nevét, a föld fekvését, a helyrajzi számot, területnagyságot, aranykorona értéket, tulajdoni hányadot,
cb) a művelési ágat,
cc) a földön fennálló telki szolgalmat, közérdekű használati jogot, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jogot, törvényen alapuló haszonélvezeti jogot, zálogjogot,
cd) a földhasználati nyilvántartásba, illetve erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett földhasználatot és annak időtartamát,
d) a kikiáltási árat,
e) a felajánlott legmagasabb vételár összegét,
f) az árverési vevő és mellékletként (külön lapon) valamennyi licitet tevő árverező (a továbbiakban: licitáló) nevét, természetes személyazonosító adatait, lakcímét és tárcsaszámát,
g) az árverésvezető nevét (megjelölve a kormányhivatal nevét, címét és telefonszámát),
h) a közjegyző nevét, irodájának címét,
i) a jelenlevők kérelmét és észrevételét, az észrevételekre adott válaszok tartalmát, a kérelmek és az észrevételek alapján hozott intézkedéseket,
j) a jogszabályban meghatározott egyéb adatokat és körülményeket.
(2) Az árverési jegyzőkönyvet és annak mellékleteit a közjegyző hitelesíti és az árverési vevő aláírásával látja el.
(2) Az árverési jegyzőkönyvet az árverésvezető és az árverési vevő aláírásával látja el. A közjegyző az árverésről tanúsítványt állít ki, amely a jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képezi. A jegyzőkönyv és mellékletei eredeti példányát az NFA köteles megőrizni, a kormányhivatal és a nyertes árverező a jegyzőkönyvről másolati példányt kap. További másolatokat az árverés kapcsán keletkezett iratokról nem lehet kiállítani.
(2) Az árverési jegyzőkönyvet az árverésvezető és az árverési vevő aláírásával látja el. A közjegyző az árverésről tanúsítványt állít ki, amely a jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képezi. A jegyzőkönyv és mellékletei eredeti példányát az NFK köteles megőrizni, a kormányhivatal és a nyertes árverező a jegyzőkönyvről másolati példányt kap. További másolatokat az árverés kapcsán keletkezett iratokról nem lehet kiállítani.
(3) A licitálók személyes adatait az (1) bekezdés f) pontja szerint tartalmazó mellékletet az NFA köteles az árverésre bocsátott földrészlet tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséig megőrizni és az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul megsemmisíteni. A licitálók személyes adatait az NFA köteles zártan kezelni, azokat kizárólag a soron következő legmagasabb ajánlatot tevő licitáló személyének megállapítása érdekében használhatja fel.
(3) A licitálók személyes adatait az (1) bekezdés f) pontja szerint tartalmazó mellékletet az NFK köteles az árverésre bocsátott földrészlet tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséig megőrizni és az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul megsemmisíteni. A licitálók személyes adatait az NFK köteles zártan kezelni, azokat kizárólag a soron következő legmagasabb ajánlatot tevő licitáló személyének megállapítása érdekében használhatja fel.
33. §
(1) Amennyiben a nyertes árverező vagy a sorrend szerinti elsőhelyi elővásárlásra jogosult a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződést neki felróható okból nem köti meg, vagy a teljes vételárat nem fizeti meg, úgy kell tekinteni, hogy a jogügylettől visszalépett. Ilyen esetben a befizetett árverési biztosítékot elveszti és felelős a szerződéskötés meghiúsulásából az NFA-t ért károkért, továbbá viselni köteles az NFA ebből fakadó költségeit.
(1) Amennyiben a nyertes árverező vagy a sorrend szerinti elsőhelyi elővásárlásra jogosult az NFA értesítésétől számított 8 munkanapon belül a szerződéskötés érdekében az NFA-nak a föld fekvése szerint illetékes területi szervénél neki felróható okból nem jelentkezik, vagy a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződést neki felróható okból nem köti meg, vagy a teljes vételárat nem fizeti meg, úgy kell tekinteni, hogy a jogügylettől visszalépett. Ilyen esetben a befizetett árverési biztosítékot elveszti és felelős a szerződéskötés meghiúsulásából az NFA-t ért károkért, továbbá viselni köteles az NFA ebből fakadó költségeit. Az árverési jegyzőkönyv átvétele értesítésnek minősül.
(1) Amennyiben a nyertes árverező vagy a sorrend szerinti elsőhelyi elővásárlásra jogosult az NFA értesítésétől számított 8 munkanapon belül a szerződéskötés érdekében az NFA-nak a föld fekvése szerint illetékes területi szervénél neki felróható okból nem jelentkezik, vagy a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződést neki felróható okból nem köti meg, vagy a teljes vételárat nem fizeti meg, úgy kell tekinteni, hogy a jogügylettől visszalépett. Ilyen esetben a befizetett árverési biztosítékot elveszti és felelős a szerződéskötés meghiúsulásából az NFA-t ért károkért, továbbá viselni köteles az NFA ebből fakadó költségeit. Az árverési jegyzőkönyv másolati példányának átvétele értesítésnek minősül.
(1) Amennyiben a nyertes árverező vagy a sorrend szerinti elsőhelyi elővásárlásra jogosult az NFK értesítésétől számított 8 munkanapon belül a szerződéskötés érdekében az NFK-nak a föld fekvése szerint illetékes területi szervénél neki felróható okból nem jelentkezik, vagy a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződést neki felróható okból nem köti meg, vagy a teljes vételárat nem fizeti meg, úgy kell tekinteni, hogy a jogügylettől visszalépett. Ilyen esetben a befizetett árverési biztosítékot elveszti és felelős a szerződéskötés meghiúsulásából az NFK-t ért károkért, továbbá viselni köteles az NFK ebből fakadó költségeit. Az árverési jegyzőkönyv másolati példányának átvétele értesítésnek minősül.
(2) Az árverési eljárás során a 6. § (1)-(4) bekezdését, a 8. § (2) bekezdését, a 10. § (2) bekezdés a) pontját, és a 21-24. §-t megfelelően alkalmazni kell. Az összeférhetetlenségi szabályokat az NFA részéről az árverés lebonyolítását végző személyek és az árverező személyek viszonyában kell alkalmazni.
(2) Az árverési eljárás során a 6. § (1)-(4) bekezdését, a 8. § (2) bekezdését, a 10. § (2) bekezdés a) pontját, és a 21-24. §-t megfelelően alkalmazni kell. Az összeférhetetlenségi szabályokat az NFA és a közreműködő kormányhivatal részéről az árverés lebonyolítását végző személyek és az árverező személyek viszonyában kell alkalmazni.
(2) Az árverési eljárás során a 6. § (1)-(4) bekezdését, a 8. § (2) bekezdését, a 10. § (2) bekezdés a) pontját, és a 21-24. §-t megfelelően alkalmazni kell. Az összeférhetetlenségi szabályokat az NFK és a közreműködő kormányhivatal részéről az árverés lebonyolítását végző személyek és az árverező személyek viszonyában kell alkalmazni.
33/A. §
(1) Ha a visszavásárlási joggal terhelt földrészletek vételárának kiegyenlítése pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával történik, az NFA a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha a pénzügyi intézmény teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatával értesíti az NFA-t a kölcsönszerződés felmondásáról, és az értesítésben - adatváltozás esetén újabb értesítésben -
a) megjelöli az értesítés keltének napján fennálló teljes követelését, valamint azt, hogy a követelés naponta milyen összeggel (napi kamat) emelkedik, továbbá azt a bankszámlaszámot, ahova a követelés összegét utalni kéri, és
b) vállalja, hogy ha a követelése összegét a (2) bekezdés alapján a bankszámláján maradéktalanul jóváírják, nyolc napon belül kiadja a jelzálogjog törlésére vonatkozó engedélyt.
(1) Ha a visszavásárlási joggal terhelt földrészletek vételárának kiegyenlítése pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával történik, az NFK a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha a pénzügyi intézmény teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatával értesíti az NFK-t a kölcsönszerződés felmondásáról, és az értesítésben - adatváltozás esetén újabb értesítésben -
a) megjelöli az értesítés keltének napján fennálló teljes követelését, valamint azt, hogy a követelés naponta milyen összeggel (napi kamat) emelkedik, továbbá azt a bankszámlaszámot, ahova a követelés összegét utalni kéri, és
b) vállalja, hogy ha a követelése összegét a (2) bekezdés alapján a bankszámláján maradéktalanul jóváírják, nyolc napon belül kiadja a jelzálogjog törlésére vonatkozó engedélyt.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő értesítés esetén az NFA él az államot megillető visszavásárlási joggal, és a visszavásárlási ár összegéből a pénzügyi intézmény (1) bekezdés szerinti értesítésében megjelölt teljes követelést az értesítésben, több értesítés esetén a legutolsó értesítésben meghatározott, a fizetés napjára számolt napi kamatokkal növelten a pénzügyi intézmény részére legkésőbb az értesítés, több értesítés esetén az első értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül megfizeti a pénzügyi intézmény által az értesítésben megadott bankszámlára történő átutalás útján.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő értesítés esetén az NFK él az államot megillető visszavásárlási joggal, és a visszavásárlási ár összegéből a pénzügyi intézmény (1) bekezdés szerinti értesítésében megjelölt teljes követelést az értesítésben, több értesítés esetén a legutolsó értesítésben meghatározott, a fizetés napjára számolt napi kamatokkal növelten a pénzügyi intézmény részére legkésőbb az értesítés, több értesítés esetén az első értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül megfizeti a pénzügyi intézmény által az értesítésben megadott bankszámlára történő átutalás útján.

V. FEJEZET
AZ ADÁSVÉTELRE ÉS A HASZONBÉRLETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

34. §   Az adásvételi és a haszonbérleti szerződésben rögzíteni kell a szerződés tárgyát képező földrészlet rendeltetését, továbbá azt, hogy az védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, vagy vízvédelmi területnek minősül-e.
34. §   Az adásvételi és a haszonbérleti szerződésben rögzíteni kell a szerződés tárgyát képező földrészlet rendeltetését, továbbá azt, hogy az védett területnek, vagy vízvédelmi területnek minősül-e.
34. §   Az adásvételi és a haszonbérleti szerződésben rögzíteni kell a szerződés tárgyát képező földrészlet rendeltetését, továbbá azt, hogy az védett természeti területtel, Natura 2000 területtel, vízvédelmi területtel, védetté nyilvánított régészeti lelőhellyel, régészeti védőövezettel, műemlékkel vagy parti sávval érintett-e.
35. §
(1) Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell a vevő azon kötelezettségét, hogy a földrészletet öt évig nem idegeníti el, és ha a szerződés tárgya termőföld, úgy azt a termőföld védelméről szóló törvény szerinti más célra nem hasznosítja. Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a birtokbaadás időpontja nem lehet korábbi, mint a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.
(1) Ha az adásvételi szerződés tárgya termőföld, a szerződésben rögzíteni kell a vevő azon kötelezettségét, hogy azt a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 21. § (3) bekezdésének a)-e), g)-h) és l) pontjában foglaltak kivételével 5 évig más célra nem hasznosítja. Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a birtokbaadás időpontja nem lehet korábbi, mint a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.
(1) Ha az adásvételi szerződés tárgya termőföld, a szerződésben - ide nem értve az (1a) bekezdésben meghatározott esetet - rögzíteni kell a vevő azon kötelezettségét, hogy azt a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 21. § (3) bekezdésének a)-e), g)-h) és l) pontjában foglaltak kivételével 5 évig más célra nem hasznosítja. Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a birtokbaadás időpontja nem lehet korábbi, mint a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.
(1) Ha az adásvételi szerződés tárgya termőföld, a szerződésben - ide nem értve az (1a) bekezdésben meghatározott esetet - rögzíteni kell a vevő azon kötelezettségét, hogy azt a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 21. § (3) bekezdésének a)-d), f)-g) és a 21. § (3a) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével 5 évig más célra nem hasznosítja. Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a birtokbaadás időpontja nem lehet korábbi, mint a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.
(1) Ha az adásvételi szerződés tárgya a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben (a továbbiakban: Tfvt.) meghatározott termőföld, a szerződésben - ide nem értve az (1a) bekezdésben meghatározott esetet - rögzíteni kell a vevő azon kötelezettségét, hogy azt a Tfvt. 21. § (3) bekezdésének a)-d), f)-g) és a 21. § (3a) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével 5 évig más célra nem hasznosítja. Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a birtokbaadás időpontja nem lehet korábbi, mint a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.
(1) Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a birtokbaadás időpontja nem lehet korábbi, mint a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.
(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott, a termőföld más célú hasznosításának tilalmát nem kell alkalmazni, ha az adásvételre az Nfatv. 21. § (3a) bekezdés a) pontjában foglalt célokból kerül sor.
(2) A vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozat megadásának a feltétele a teljes vételár megfizetése.
36. §
(1) A haszonbérleti szerződésbe kell foglalni az NFA azon jogát, hogy két évenként felülvizsgálja a szerződésben meghatározott haszonbérleti díjat, és a felülvizsgálat eredményeként, valamint a piaci érték figyelembevételével a haszonbérleti díj összegének megváltozása miatt a szerződés módosítását kezdeményezze. Ha a szerződés fennállása alatt a díj felülvizsgált összegében a felek harminc napon belül nem tudnak megállapodni, az NFA a haszonbérleti szerződést felmondhatja.
(1) A haszonbérleti szerződésbe kell foglalni az NFK azon jogát, hogy két évenként felülvizsgálja a szerződésben meghatározott haszonbérleti díjat, és a felülvizsgálat eredményeként, valamint a piaci érték figyelembevételével a haszonbérleti díj összegének megváltozása miatt a szerződés módosítását kezdeményezze. Ha a szerződés fennállása alatt a díj felülvizsgált összegében a felek harminc napon belül nem tudnak megállapodni, az NFK a haszonbérleti szerződést felmondhatja.
(2) Az NFA-val e rendelet alapján megkötött haszonbérleti szerződés időtartamának - a Tft.-ben foglalt előírások betartásával történő - meghosszabbításához nem kell pályázati eljárást lefolytatni.
(2) Az Nfatv. 18. § (1c) bekezdésében meghatározott esetekben az NFA-val e rendelet alapján megkötött haszonbérleti szerződés időtartamának - a Tft.-ben foglalt előírások betartásával történő - meghosszabbításához nem kell pályázati eljárást lefolytatni.
(2) Az Nfatv. 18. § (1c) bekezdésében meghatározott esetekben az NFA-val e rendelet alapján megkötött haszonbérleti szerződés időtartamának - a Földforgalmi tv.-ben foglalt előírások betartásával történő - meghosszabbításához nem kell pályázati eljárást lefolytatni.
(2) Az Nfatv. 18. § (1c) bekezdésében meghatározott esetekben az NFK-val e rendelet alapján megkötött haszonbérleti szerződés időtartamának - a Földforgalmi tv.-ben foglalt előírások betartásával történő - meghosszabbításához nem kell pályázati eljárást lefolytatni.
37. §   Ha a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földrészlet védett természeti területnek, vagy Natura 2000 területnek minősül, a szerződés elválaszthatatlan részét képezi a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által elkészített, a természeti állapot megőrzését vagy javítását szolgáló előírásokat tartalmazó jegyzék. Ha a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földrészlet vízvédelmi területnek minősül, a szerződésbe kell foglalni a haszonbérlő ezzel összefüggő kötelezettségeit.
37. §   Ha a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földrészlet védett területnek minősül, a szerződés elválaszthatatlan részét képezi a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által elkészített, a természeti állapot megőrzését vagy javítását szolgáló előírásokat tartalmazó jegyzék. Ha a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földrészlet vízvédelmi területnek minősül, a szerződésbe kell foglalni a haszonbérlő ezzel összefüggő kötelezettségeit.
37. §
(1) Ha a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földrészlet védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, illetve vízvédelmi területnek minősül, vagy parti sávval, védetté nyilvánított régészeti lelőhellyel, régészeti védőövezettel, illetve műemlékkel érintett, úgy a feladatköre által érintett miniszter által a 3/A. §-ban foglaltak szerint adott előírásokat a haszonbérleti szerződésbe kell foglalni.
(2) Ha a védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, erdőnek, illetve vízvédelmi területnek minősülő, vagy parti sávval, védetté nyilvánított régészeti lelőhellyel, régészeti védőövezettel, illetve műemlékkel érintett fölrészlet tulajdonjogának átruházását a feladatköre által érintett miniszter valamilyen hasznosítási feltételhez vagy előíráshoz köti, úgy az általa a 3. § (7) bekezdésében foglaltak szerint adott előírásokat az adásvételi, illetve egyéb tulajdon átruházást célzó szerződésbe kell foglalni.
38. §   A haszonbérlő a szerződés megszűnésekor, vagy a szerződésben meghatározott esetben köteles a földrészlet értékének az átvételkor fennálló állapothoz viszonyított, a gazdálkodási tevékenységével összefüggésben keletkezett értékkülönbözetével (értékcsökkenésével vagy értéknövekedésével) a szerződés szerint elszámolni.
38. §   A haszonbérlő a szerződés megszűnésekor vagy a szerződésben meghatározott esetben köteles a földrészlet értékének az átvételkor fennálló állapothoz viszonyított, a gazdálkodási tevékenységével összefüggésben keletkezett értékkülönbözetével (értékcsökkenésével vagy értéknövekedésével) a szerződés és az 50/E. § előírásai szerint elszámolni.
38/A. §
(1) A 26/A. és 26/B. §-ban foglaltak alkalmazása esetén a 23. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az NFA a pályázat nyerteseivel köti meg a haszonbérleti szerződést. A haszonbérleti szerződésben
- szükség szerint - rendelkezni kell a haszonbérlőként szerződő nyertes pályázók közötti, a földhasználatot érintő együttműködési kötelezettségről.
(2) Ha az NFA a nyertes pályázókkal egy okiratba foglaltan köti meg a haszonbérleti szerződést, akkor abban meg kell jelölni, hogy az egyes haszonbérlők a birtoktest részét képező mely helyrajzi számú földrészleteket, milyen térmértékben veszik haszonbérbe. Ez esetben a haszonbérleti szerződés elválaszthatatlan részét képezi az ingatlan- nyilvántartási térképi adatbázisból kinyomtatott, a birtoktest megfelelő áttekintését biztosító térképmásolat, melyen egyértelmű jelöléssel kerül ábrázolásra az egyes haszonbérlők használatába adott terület.
(2) Ha az NFA a nyertes pályázókkal egy okiratba foglaltan köti meg a haszonbérleti szerződést, akkor abban meg kell jelölni, hogy az egyes haszonbérlők a birtoktestet milyen térmértékben veszik haszonbérbe. Ez esetben a haszonbérleti szerződés elválaszthatatlan részét képezi az ingatlan- nyilvántartási térképi adatbázisból kinyomtatott, a birtoktest megfelelő áttekintését biztosító térképmásolat, melyen egyértelmű jelöléssel kerül ábrázolásra az egyes haszonbérlők használatába adott terület.

VI. FEJEZET
A VAGYONKEZELÉS SZABÁLYAI

39. §
(1) Vagyonkezelési szerződés (e fejezetben a továbbiakban: szerződés) költségvetési szervvel vagy többségi állami tulajdoni részesedéssel működő olyan gazdálkodó szervezettel köthető, amely alapító okiratában meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja használni a földrészletet. Vagyonkezelési szerződés köthető továbbá azon gazdálkodó szervezettel, amely jogszabályban rögzített állami feladat ellátásához kívánja igénybe venni a földrészletet. Központi költségvetési szervvel az azt irányító vagy felügyelő szerv egyetértésével köthető vagyonkezelési szerződés.
(2) A szerződés - az Evt.-ben meghatározott erdőre vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre vonatkozó szerződést kivéve - határozott időtartamra köthető. A szerződés időtartama nem haladhatja meg a Tft.-ben előírt, a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartamát.
(3) A vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről - szükség esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, de időközben megszűnt vagyonkezelő törlésének kezdeményezésével együtt - a vagyonkezelő köteles gondoskodni a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül.
(3) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről - szükség esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, de időközben megszűnt vagyonkezelő törlésének kezdeményezésével együtt - a vagyonkezelő köteles gondoskodni a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül.
(4) Ha a vagyonkezelői jog ugyanazon földrészletre - meghatározott eszmei hányadok szerint - több vagyonkezelőt is megillet, a földrészlet birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a szerződésnek tartalmaznia kell.
(5) Az NFA-val e rendelet alapján megkötött szerződés időtartamának - az e rendeletben foglalt előírások betartásával történő - meghosszabbításához nem kell pályázati eljárást lefolytatni.
(6) A szerződés módosításának minősül az, ha a szerződés tárgyát több földrészlet képezi, és a földrészletek egy részén a vagyonkezelői jog a 43. § (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott esetek miatt megszűnik.
(7) Ha a szerződés tárgyát képező földrészlet védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, vagy vízvédelmi területnek minősül, a szerződés tartalmára a 37. §-ban foglaltak irányadók.
(7) Ha a szerződés tárgyát képező földrészlet védett területnek, vagy vízvédelmi területnek minősül, a szerződés tartalmára a 37. §-ban foglaltak irányadók.
(7) Ha a szerződés tárgyát képező földrészlet védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, erdőnek, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek, illetve vízvédelmi területnek minősül, vagy parti sávval, védetté nyilvánított régészeti lelőhellyel, régészeti védőövezettel, illetve műemlékkel érintett, a szerződés mellékletében rögzíteni kell a 3. § szerinti előírásokat is.

A felek jogai és kötelezettségei

40. §
(1) A vagyonkezelő a földrészletet rendeltetésének, a szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, vagyonkezelőtől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja, és szedheti annak hasznait. Felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye. A vagyonkezelő a földrészletet nem idegenítheti el, és azt nem terhelheti meg.
(2) Az NFA ellenőrizheti a használatot, követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. Abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a kifogásolt használat megszüntetésének követelése sem vezetne eredményre, az NFA a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, és kártérítést követelhet.
(2) Az NFK ellenőrizheti a használatot, követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. Abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a kifogásolt használat megszüntetésének követelése sem vezetne eredményre, az NFK a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, és kártérítést követelhet.
(3) A vagyonkezelő köteles a (2) bekezdés szerinti ellenőrzést tűrni, illetve annak lefolytatását lehetővé tenni, és abban lehetőség szerint közreműködni.
(4) Ha jogszabály vagy szerződés nem tiltja a vagyonkezelő a kezelt földrészletet más használatába adhatja. Ha a vagyonkezelő a földrészletet más használatába adta, a használó magatartásáért mint sajátjáért felel.
41. §
(1) A vagyonkezelői jog alatt álló földrészlettel összefüggő közterhek viselése, és jogszabály által előírt kötelezettségek teljesítése a vagyonkezelőt terheli.
(2) A vagyonkezelő a szerződés megszűnésekor, vagy a szerződésben meghatározott esetben köteles a földrészlet értékének az átvételkor fennálló állapothoz viszonyított, a gazdálkodási tevékenységével összefüggésben keletkezett értékkülönbözetével (értékcsökkenésével vagy értéknövekedésével) a szerződés szerint elszámolni.
(2) A vagyonkezelő a szerződés megszűnésekor vagy a szerződésben meghatározott esetben köteles a földrészlet értékének az átvételkor fennálló állapothoz viszonyított, a gazdálkodási tevékenységével összefüggésben keletkezett értékkülönbözetével (értékcsökkenésével vagy értéknövekedésével) a szerződés és az 50/E. § előírásai szerint elszámolni.
(3) A vagyonkezelőnek az Nfatv. 23. § (1) bekezdésében meghatározott, az NFA hozzájárulásával elvégzett tevékenységek értékét bizonylatokkal - így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal - kell igazolnia, és arról a szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal az NFA-nak be kell számolnia.
(3) A vagyonkezelőnek az Nfatv. 23. § (1) bekezdésében meghatározott, az NFK hozzájárulásával elvégzett tevékenységek értékét bizonylatokkal - így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal - kell igazolnia, és arról a szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal az NFK-nak be kell számolnia.
42. §
(1) A vagyonkezelő - a szerződés szerint - a jogosultsága fejében ellenszolgáltatásra köteles oly módon, hogy vagyonkezelői díjat (e fejezetben a továbbiakban: díj) fizet vagy a szerződésben meghatározott kötelezettséget teljesít.
(2) A szerződés alapján a díjfizetés történhet
a) időszakonkénti rendszeres, vagy
b) egy összegben meghatározott egyszeri
teljesítéssel.
(3) Ha a vagyonkezelő a szerződés alapján a (2) bekezdés a) pontja szerinti díjfizetésre köteles, az esedékes díjfizetés elmulasztása esetén az NFA harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólítja a vagyonkezelőt. Ha a vagyonkezelő a díjfizetési kötelezettségének az NFA által megjelölt határidő végéig nem tesz eleget, az NFA a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(3) Ha a vagyonkezelő a szerződés alapján a (2) bekezdés a) pontja szerinti díjfizetésre köteles, az esedékes díjfizetés elmulasztása esetén az NFK harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólítja a vagyonkezelőt. Ha a vagyonkezelő a díjfizetési kötelezettségének az NFK által megjelölt határidő végéig nem tesz eleget, az NFK a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(4) Ha a vagyonkezelő a szerződés alapján a (2) bekezdés b) pontja szerinti díjfizetésre köteles, a díjat a szerződés megkötésekor, vagy a szerződés időtartama alatt a szerződésben meghatározott időpontban kell az NFA-nak megfizetni. Ha a vagyonkezelő díjfizetési kötelezettsége a szerződés megkötésekor esedékes, és ennek nem tesz eleget, az NFA harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a díj megfizetésére írásban felszólítja a vagyonkezelőt. Ha a vagyonkezelő az NFA felszólítására sem tesz eleget a díjfizetési kötelezettségének, az NFA jogosult a szerződéstől elállni. Ha a vagyonkezelő a szerződés alapján a szerződésben meghatározott időpontban köteles az egyszeri díjfizetési kötelezettségének eleget tenni, ha azt elmulasztja, az NFA a (3) bekezdésben foglaltak szerint a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(4) Ha a vagyonkezelő a szerződés alapján a (2) bekezdés b) pontja szerinti díjfizetésre köteles, a díjat a szerződés megkötésekor, vagy a szerződés időtartama alatt a szerződésben meghatározott időpontban kell az NFK-nak megfizetni. Ha a vagyonkezelő díjfizetési kötelezettsége a szerződés megkötésekor esedékes, és ennek nem tesz eleget, az NFK harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a díj megfizetésére írásban felszólítja a vagyonkezelőt. Ha a vagyonkezelő az NFK felszólítására sem tesz eleget a díjfizetési kötelezettségének, az NFK jogosult a szerződéstől elállni. Ha a vagyonkezelő a szerződés alapján a szerződésben meghatározott időpontban köteles az egyszeri díjfizetési kötelezettségének eleget tenni, ha azt elmulasztja, az NFK a (3) bekezdésben foglaltak szerint a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(5) Ha a felek a szerződésben úgy állapodnak meg, hogy a vagyonkezelő értéknövelő beruházást végez, annak a szerződésben előírt módon meghatározott és az NFA-nak számlázott értékét a vagyonkezelő a vagyonkezelői jog ellenszolgáltatása miatt még fennálló, az NFA-val szembeni kötelezettségébe beszámíthatja.
(5) Ha a felek a szerződésben úgy állapodnak meg, hogy a vagyonkezelő értéknövelő beruházást végez, annak a szerződésben előírt módon meghatározott és az NFA-nak számlázott értékét a vagyonkezelő a vagyonkezelői jog ellenszolgáltatása miatt még fennálló, az NFK-val szembeni kötelezettségébe beszámíthatja.
(5) Ha a felek a szerződésben úgy állapodnak meg, hogy a vagyonkezelő értéknövelő beruházást végez, annak a szerződésben előírt módon meghatározott és az NFK-nak számlázott értékét a vagyonkezelő a vagyonkezelői jog ellenszolgáltatása miatt még fennálló, az NFK-val szembeni kötelezettségébe beszámíthatja.
(6) Ha a vagyonkezelő - díjfizetés helyett - más kötelezettség teljesítésére köteles, azt a szerződésben úgy kell meghatározni, hogy a kötelezettség teljesítése ellenőrizhető legyen. A szerződés szerinti teljesítésről a vagyonkezelőnek - a szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal - az NFA részére be kell számolnia. A szerződésben meghatározott kötelezettség teljesítése miatti szerződésszegésre a (3) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni. A vagyonkezelői jog ellenében vállalt kötelezettségnek csak olyan értéknövelő beruházás megvalósítása minősülhet, amely az érintett földrészlet piaci értékének növelését eredményezi. Nem vehető figyelembe ellenszolgáltatásként az állami vagy európai uniós forrás igénybevételével megvalósított értéknövelő beruházásoknál, a támogatásként nyújtott összeg.
(6) Ha a vagyonkezelő - díjfizetés helyett - más kötelezettség teljesítésére köteles, azt a szerződésben úgy kell meghatározni, hogy a kötelezettség teljesítése ellenőrizhető legyen. A szerződés szerinti teljesítésről a vagyonkezelőnek - a szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal - az NFK részére be kell számolnia. A szerződésben meghatározott kötelezettség teljesítése miatti szerződésszegésre a (3) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni. A vagyonkezelői jog ellenében vállalt kötelezettségnek csak olyan értéknövelő beruházás megvalósítása minősülhet, amely az érintett földrészlet piaci értékének növelését eredményezi. Nem vehető figyelembe ellenszolgáltatásként az állami vagy európai uniós forrás igénybevételével megvalósított értéknövelő beruházásoknál, a támogatásként nyújtott összeg.
(7) A (2) bekezdés a) pontja szerinti díjfizetés esetén a szerződésbe kell foglalni az NFA azon jogát, hogy két évenként felülvizsgálja a szerződésben meghatározott díjat, és a felülvizsgálat eredményeként, valamint a piaci érték figyelembevételével a díj összegének megváltozása miatt a szerződés módosítását kezdeményezze. Ha a szerződés fennállása alatt a díj felülvizsgált összegében a felek harminc napon belül nem tudnak megállapodni, az NFA a szerződést felmondhatja.
(7) A (2) bekezdés a) pontja szerinti díjfizetés esetén a szerződésbe kell foglalni az NFK azon jogát, hogy két évenként felülvizsgálja a szerződésben meghatározott díjat, és a felülvizsgálat eredményeként, valamint a piaci érték figyelembevételével a díj összegének megváltozása miatt a szerződés módosítását kezdeményezze. Ha a szerződés fennállása alatt a díj felülvizsgált összegében a felek harminc napon belül nem tudnak megállapodni, az NFK a szerződést felmondhatja.

A vagyonkezelési szerződés megszűnése

43. §
(1) A szerződés megszűnik:
a) a szerződés lejártával vagy a szerződésben meghatározott körülmény bekövetkeztével;
b) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével;
c) a szerződés tárgyát képező földrészletnek a Nemzeti Földalapból való kikerülésével;
d) a felek közös megegyezésével;
e) felmondási jog gyakorlásával.
(2) A szerződés azonnali hatállyal felmondható, ha
a) a vagyonkezelő a vagyonkezelői jogot továbbadta;
b) a vagyonkezelő a földrészletben kárt okozott, vagy magatartása közvetlenül károkozással fenyeget;
c) a földrészlet szerződésben megállapított piaci értékéhez képest felróható okból lényeges csökkenés következett be;
d) a vagyonkezelő az Nfatv. 23. § (1) bekezdésében foglalt előírást megsértette;
e) a vagyonkezelő az ellenszolgáltatási kötelezettségét a 42. § (3)-(4) bekezdésében meghatározottak szerint nem teljesítette;
f) az Nfatv. 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamelyik esemény következett be;
g) a felek valamelyike jogszabályból vagy a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét felróható módon megszegte.
(3) Ha az azonnali hatályú felmondást a másik fél 15 napon belül nem veszi tudomásul, a felmondási jogot gyakorló fél további 15 napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti.
(4) A rendes felmondási időt a felek a szerződésben határozzák meg, oly módon, hogy az NFA - a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint - a termőföld és a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld hasznosítási kötelezettségének teljesítéséről, valamint a művelés alól kivett területekkel összefüggő gazdálkodási feladatok ellátásáról gondoskodni tudjon.
(4) A rendes felmondási időt a felek a szerződésben határozzák meg, oly módon, hogy az NFA a Tfvt.-ben előírtak szerint, az ott meghatározott termőföld és a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld hasznosítási kötelezettségének teljesítéséről, illetve a művelés alól kivett területekkel összefüggő gazdálkodási feladatok ellátásáról gondoskodni tudjon.
(4) A rendes felmondási időt a felek a szerződésben határozzák meg, oly módon, hogy az NFA a Tfvt.-ben előírtak szerint, az ott meghatározott föld hasznosítási kötelezettségének teljesítéséről, illetve a művelés alól kivett területekkel összefüggő gazdálkodási feladatok ellátásáról gondoskodni tudjon.
(4) A rendes felmondási időt a felek a szerződésben határozzák meg, oly módon, hogy az NFK a Tfvt.-ben előírtak szerint, az ott meghatározott föld hasznosítási kötelezettségének teljesítéséről, illetve a művelés alól kivett területekkel összefüggő gazdálkodási feladatok ellátásáról gondoskodni tudjon.
(5) A szerződés közös megegyezéssel a gazdasági év végével szüntethető meg.
(6) Ha vagyonkezelő központi költségvetési szerv, a vagyonkezelési szerződés vagyonkezelő általi rendes felmondással vagy közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez a központi költségvetési szervet irányító vagy felügyelő szerv egyetértése szükséges.
(7) A szerződés megszűnése esetén a vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Ettől az időponttól kezdődően a vagyonkezelő által a földrészlet használatára harmadik személlyel kötött szerződésben a vagyonkezelő helyébe az NFA lép.
(7) A szerződés megszűnése esetén a vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Ettől az időponttól kezdődően a vagyonkezelő által a földrészlet használatára harmadik személlyel kötött szerződésben a vagyonkezelő helyébe az NFK lép.

Természetvédelmi célú vagyonkezelés

43/A. §
(1) A természetvédelmi célú vagyonkezelés elsődleges célja állami tulajdonban álló földrészleteken természetvédelmi közcélok megvalósítása, az élő és élettelen természeti értékek megóvása, a tájképi, kultúrtörténeti értékek megőrzése, a természeti vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének fenntartható módon való növelése.
(2) A természetvédelmi célú vagyonkezelés során a védett területen történő mező-, erdőgazdálkodási tevékenység (a továbbiakban: gazdálkodás) a természetvédelmi célokra tekintettel folytatható, előnyben kell részesíteni a hagyományos (tájjellegű), természetkímélő, természetközeli gazdálkodási módok alkalmazását, biztosítani kell az őshonos és régen honosult háziállatok állományának génrezervátumként való fenntartását, valamint az állatállományok (megfelelő létszám, faj- és fajtaösszetétel esetén) útján a védett terület természetvédelmi érdekeknek megfelelő területfenntartását, gondozását.
(3) A nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) a vagyonkezelésben lévő védett területek nyilvántartását a Természetvédelmi Információs Rendszerben naprakészen vezeti.
(4) Az igazgatóság a vagyonkezelési tevékenységét a természetvédelemért felelős miniszter által jóváhagyott hosszútávú (10 éves) természetvédelmi célú vagyonkezelési terv, valamint az annak alapján elkészített éves természetvédelmi célú vagyonkezelési terv figyelembevételével végzi.
43/B. §   Az igazgatóság a vagyonkezelésében álló vagy vagyonkezelésébe kerülő védett területet érintően a birtoklás, a használat, és hasznosítás jogát saját maga gyakorolja (a továbbiakban: saját használat), ha
a) a védett terület klimax és ahhoz közeli állapotú társulásokkal borított természetvédelmi oltalom alatt álló terület, amelyen a természetvédelmi szempontok - a kiemelkedő jelentőségű, értékű védett természeti területek és értékek - miatt gazdálkodási tevékenység nem lehetséges; vagy amelyek nem igényelnek természetvédelmi fenntartási tevékenységet, ezért a védett terület hasznosítása tilos, vagy igen nagymértékben korlátozott (így különösen egyes bioszféra-rezervátum magterületek, tudományos rezervátumok, egyes természeti övezetbe tartozó területek, egyes fokozottan védett természeti területek),
b) a védett területen a természetvédelmi érdekek érvényesítése speciális tevékenység végzését, vagy különleges szakismeret, esetleg eszköz meglétét kívánja meg, és ezek nélkül a védett terület használatba adása előreláthatólag a természeti értékek károsodásával, szaporodásuk veszélyeztetésével, vagy pusztulásával járna,
c) ha a védett területen a természetvédelmi célkitűzések az igazgatóság rendelkezésére álló vagy reálisan megszerezhető eszközökkel és személyi állománnyal - az igazgatóság többi állami feladatának ellátásával összhangban - racionálisan megvalósíthatók, valamint elengedhetetlenül szükségesek az igazgatóság tulajdonában, vagyonkezelésében, valamint használatában lévő állatállomány fenntartásához, ellátásához,
d) a védett terület az ingatlan-nyilvántartás szerint erdő művelési ágban van nyilvántartva, vagy ennek hiányában, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott védett terület jogi jelleg ténye van feljegyezve, és az Országos Erdőállomány Adattárban foglaltak szerint elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül, vagy
e) a védett területen a természetvédelmi hatóság a hasznosítási kötelezettséget felfüggesztette.

VI/A. FEJEZET
AZ IGAZGATÓSÁG VAGYONKEZELÉSÉBEN ÁLLÓ TERÜLETEK HASZNÁLATBA ADÁSA

43/C. §
(1) E rendelet előírásait - a IV. és a VII. fejezetben foglaltak kivételével - a védett területnek az igazgatóság, mint vagyonkezelő részéről történő használatba adása során az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy az NFA alatt az igazgatóságot, az NFA elnöke, illetve a Tanács alatt az igazgatóság vezetőjét kell érteni.
(1) E rendelet előírásait - a IV. és a VII. fejezetben foglaltak kivételével - az igazgatóság vagyonkezelésében álló területnek az igazgatóság mint vagyonkezelő részéről történő használatba adása során az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy az NFK alatt az igazgatóságot, az NFK elnöke, illetve a Tanács alatt az igazgatóság vezetőjét kell érteni.
(2) Ha a 43/B. §-ban meghatározott földrészleteket érintően a saját használatot az igazgatóság a rendelkezésére álló eszközökkel nem képes megvalósítani, vagy a vagyonkezelt terület átlagos (nem kiemelkedő) természetvédelmi értékű és a hagyományos gazdálkodási módok a természetvédelmi kezelés részét képezhetik, az általa vagyonkezelt területet az igazgatóság haszonbérbe adhatja.
(2) Ha a 43/B. § (1) bekezdésben meghatározott védett területeket érintően a saját használatot az igazgatóság a rendelkezésére álló eszközökkel nem képes megvalósítani, vagy a védett terület átlagos (nem kiemelkedő) természetvédelmi értékű és a hagyományos gazdálkodási módok a természetvédelmi kezelés részét képezhetik, a védett területet az igazgatóság haszonbérbe adhatja.
(2) Ha a 43/B. §-ban meghatározott védett területeket érintően a saját használatot az igazgatóság a rendelkezésére álló eszközökkel nem képes megvalósítani, vagy a védett terület átlagos (nem kiemelkedő) természetvédelmi értékű és a hagyományos gazdálkodási módok a természetvédelmi kezelés részét képezhetik, a védett területet az igazgatóság haszonbérbe adhatja.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az igazgatóság a haszonbérleti szerződés fennállása alatt köteles érvényre juttatni a természetvédelmi célok elérését, a megfelelő kezelési eljárások alkalmazását.
(4) Az igazgatóság által lefolytatandó pályáztatási eljárás során nem kell alkalmazni a 7. § (1) bekezdés 5. és 15. pontját, a 7. § (2) bekezdés 5-6. és 8. pontját, a 9-10. § tekintetében a pályázati biztosítékra vonatkozó rendelkezéseket, a 11. § (7)-(8) bekezdését, a 14. § (1) bekezdés c) pontját, valamint a 15. § és a 18. § (3) bekezdése tekintetében a közjegyzőre vonatkozó rendelkezéseket.
(4) Az igazgatóság által lefolytatandó pályáztatási eljárás során nem kell alkalmazni a 7. § (1) bekezdés 5. és 15. pontját, a 7. § (2) bekezdés 5-7. pontját, a 9-10. § tekintetében a pályázati biztosítékra vonatkozó rendelkezéseket, a 11. § (7)-(8) bekezdését, a 14. § (1) bekezdés c) pontját, valamint a 18. § (3) bekezdése tekintetében a közjegyzőre vonatkozó rendelkezéseket.
43/D. §
(1) Az igazgatóság a védett területet nyilvános pályáztatás útján, vagy annak mellőzésével adhatja haszonbérbe. A pályáztatás mellőzésével történő haszonbérbe adás során az igazgatóság köteles a szerződő fél nyilatkozatát beszerezni a 11. § (5) bekezdés b)-e) pontjában foglaltakról.
(1) Az igazgatóság az általa vagyonkezelt területet nyilvános pályáztatás útján, vagy annak mellőzésével adhatja haszonbérbe. A pályáztatás mellőzésével történő haszonbérbe adás során az igazgatóság köteles a szerződő fél nyilatkozatát beszerezni a 11. § (5) bekezdés b)-e) pontjában foglaltakról. Az igazgatóság vezetője dönthet úgy, hogy a pályáztatási eljárásra az elektronikus pályáztatási rendszer mellőzésével kerül sor.
(2) Nem kell pályáztatási eljárást lefolytatni, ha a haszonbérbe adandó területek együttes térmértéke nem haladja meg az 5 hektárt.
(3) A pályázati felhívást az igazgatóság székhelyén és a honlapján kell közzétenni.
(4) A 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a védett természeti területek és Natura 2000 területek, a vízvédelmi területek, a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, a régészeti védőövezettel, műemlékkel vagy parti sávval érintett területek használatára vonatkozó természetvédelmi követelmény- és feltételrendszert.
(2) Nem kell pályáztatási eljárást lefolytatni, ha
a) a védett területet a haszonbérbe adásra vonatkozó döntés meghozatalát megelőző egy éven belül olyan természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet használta, akit, vagy amelyet a döntés meghozatalakor törvényen alapuló előhaszonbérleti jog illeti meg a haszonbérbe adandó védett terület egészén, vagy
b) a haszonbérbe adandó védett területek együttes térmértéke nem haladja meg az 5 hektárt.
(3) A pályázati felhívást az igazgatóság székhelyén, honlapján, és a védett terület fekvése szerint önkormányzatnál legalább harminc napra hirdetmény formájában, valamint a helyben szokásos módon kell közzétenni.
(4) A 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a védett területek használatára vonatkozó természetvédelmi követelmény-, és feltételrendszert.
(5) A pályázati eljárásban résztvevő pályázókra vonatkozó előírások kapcsán a 26. § (2) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.
(6) A pályázó a pályázatát zárt borítékban, legalább két példányban - ebből egy példányt minden oldalon eredetiben cégszerű aláírással, magánszemélyeknél eredeti aláírással, illetve a meghatalmazott aláírásával ellátva - köteles a pályázat benyújtására nyitva álló határidőben, a megadott helyen, az adott pályázati azonosítószám feltüntetésével, személyesen vagy meghatalmazott útján benyújtani.
(6) A pályázó a pályázatát zárt borítékban, legalább két példányban - ebből egy példányt minden oldalon eredetiben cégszerű aláírással, természetes személyeknél eredeti aláírással, illetve a meghatalmazott aláírásával ellátva - köteles a pályázat benyújtására nyitva álló határidőben, a megadott helyen, az adott pályázati azonosítószám feltüntetésével, személyesen vagy meghatalmazott útján benyújtani.
(6) A pályázó a pályázatát köteles a pályázat benyújtására nyitva álló határidőben, a pályázati azonosítószám feltüntetésével elektronikus úton benyújtani.
(6) A pályázó a pályázatát a pályázat benyújtására nyitva álló határidőben, a pályázati azonosítószám feltüntetésével - az igazgatóság vezetőjének az (1) bekezdés szerinti eltérő döntése hiányában - elektronikus úton nyújthatja be.
(7) A 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl érvénytelen az a pályázat is, ha a pályázati eljárás kezdő napját megelőző
a) 3 éven belül a pályázóval szemben természetvédelmi bírság került kiszabásra;
b) 3 éven belül a pályázó felelőssége természetvédelmi szabálysértési eljárásban jogerősen megállapításra került;
c) 7 éven belül a pályázónak természetkárosítás bűntette miatti büntetőjogi felelősségét jogerős ítélet megállapította.
(8) A pályázatok elbírálására az igazgatóság vezetője legalább 3 tagú értékelő bizottságot hoz létre az igazgatóság alkalmazottaiból. Az értékelő bizottság tagjait és elnökét az igazgatóság vezetője írásban nevezi ki.
(9) A 17. § (1) bekezdésben foglaltakon túl az értékelési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a természetvédelmi szempontból legkedvezőbb pályázatra vonatkozó javaslatot és annak indokait is.
(10) A pályázatok értékelése során előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki vagy amely
a) a Tft. szerinti helyben lakónak minősül és az adott tájegységre jellemző hagyományos gazdálkodást folytat,
a) a Földforgalmi tv. szerinti helyben lakónak minősül és az adott tájegységre jellemző hagyományos gazdálkodást folytat,
b) a pályázati kiírásban közzétett természetvédelmi célra, feladatra létesült és nonprofit szervezetnek minősül, vagy
c) a régi magyar háziállatfajták tartását, tenyésztését és genetikai állományának megőrzését végzi, különös tekintettel a legeltetett fajokra és fajtákra.

VII. FEJEZET
A FÖLDRÉSZLET CSERE ÚTJÁN TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁSA

44. §
(1) Az NFA a földrészlet tulajdonjogát versenyeztetés nélkül csere jogcímén átruházhatja.
(1) Az NFK a földrészlet tulajdonjogát versenyeztetés nélkül csere jogcímén átruházhatja.
(2) A csere feltétele, hogy a csere tárgyát képező földrészletek tehermentesek legyenek, és a piaci értékük közel azonos legyen, ennek hiányában a szerződő fél illetőleg az NFA vállalja az értékkülönbözet megtérítését, vagy a szerződő fél vállalja a javára fennálló értékkülönbözetről való lemondást. Az ellenszolgáltatásként megtérítésre kerülő értékkülönbözet nem haladhatja meg a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet piaci értékének 20%-át.
(2) A csere feltétele, hogy a csere tárgyát képező földrészletek tehermentesek legyenek, és a piaci értékük közel azonos legyen, ennek hiányában a szerződő fél illetőleg az NFK vállalja az értékkülönbözet megtérítését, vagy a szerződő fél vállalja a javára fennálló értékkülönbözetről való lemondást. Az ellenszolgáltatásként megtérítésre kerülő értékkülönbözet nem haladhatja meg a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet piaci értékének 20%-át.
(3) Termőföldet érintő csere esetében a (2) bekezdésben foglaltakon túl a csere feltétele, hogy
a) a Tft. 4. § (2) bekezdésben foglalt feltételek fennálljanak, és
b) az állam javára megszerzett termőföld aranykorona (AK) értéke - a szőlő, a gyümölcsös és az erdő művelési ágban nyilvántartott termőföld, valamint a (4) bekezdésben meghatározott területek kivételével - ne legyen kevesebb a termőföld fekvése szerinti településen fekvő, azonos művelési ágú termőföldek átlag AK értékénél.
(3) Földet érintő csere esetében a (2) bekezdésben foglaltakon túl a csere feltétele, hogy
a) a Földforgalmi tv. 12. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennálljanak, és
b) az állam javára megszerzett föld aranykorona (AK) értéke - a szőlő, a gyümölcsös és az erdő művelési ágban nyilvántartott föld, valamint a (4) bekezdésben meghatározott területek kivételével - ne legyen kevesebb a föld fekvése szerinti településen fekvő, azonos művelési ágú földek átlag AK értékénél.
(4) A Nemzeti Földalapba tartozó védett természeti területet legalább azonos természetvédelmi értékű védett természeti területtel, az állam kizárólagos tulajdonában álló erdőt az Evt. 8. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén lehet elcserélni.
(5) A (3) bekezdés szerinti település szerinti átlag AK értéket az adott település azonos művelési ágú termőföldjeinek egy hektárra vetített AK értékeinek átlaga alapján kell megállapítani. Ha a csere tárgyát több termőföld képezi, vagy olyan termőföld képezi, amelynek több művelési ága van, a művelési ágak területi mértéke alapján súlyozott átlagos egy hektárra vetített Ak érték alapján kell az átlag AK értéket megállapítani. E bekezdésben foglalt, a település átlag AK értékét az NFA megkeresésére az ingatlanügyi hatóság állapítja meg.
(5) A (3) bekezdés szerinti település szerinti átlag AK értéket az adott település azonos művelési ágú földjeinek egy hektárra vetített AK értékeinek átlaga alapján kell megállapítani. Ha a csere tárgyát több föld képezi, vagy olyan föld képezi, amelynek több művelési ága van, a művelési ágak területi mértéke alapján súlyozott átlagos egy hektárra vetített Ak érték alapján kell az átlag AK értéket megállapítani. E bekezdésben foglalt, a település átlag AK értékét az NFA megkeresésére az ingatlanügyi hatóság állapítja meg.
(5) A (3) bekezdés szerinti település szerinti átlag AK értéket az adott település azonos művelési ágú földjeinek egy hektárra vetített AK értékeinek átlaga alapján kell megállapítani. Ha a csere tárgyát több föld képezi, vagy olyan föld képezi, amelynek több művelési ága van, a művelési ágak területi mértéke alapján súlyozott átlagos egy hektárra vetített Ak érték alapján kell az átlag AK értéket megállapítani. E bekezdésben foglalt, a település átlag AK értékét az NFK megkeresésére az ingatlanügyi hatóság állapítja meg.
45. §
(1) Ha a termőföld tulajdonosa (a továbbiakban: cserepartner) a cserét a Tft. szerinti birtok-összevonási céllal vagy az állattartó telepe működéséhez szükséges takarmánytermő terület biztosítása céljából kezdeményezi, a csereügylet a 44. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek hiányában sem tagadható meg, feltéve, hogy
a) a cserepartner által felajánlott termőföld jövedelmező mezőgazdasági művelésre alkalmas;
b) a csere eredményeként a cserepartner és az NFA tulajdoni hányada kölcsönösen megnő a csere tárgyát képező termőföldekben; vagy
c) a csere eredményeként az állam kisebbségi tulajdoni hányada megszűnik, és a cserepartner által felajánlott termőföldben az állam 1/1 tulajdoni hányadot szerez.
(1) Ha a föld tulajdonosa (a továbbiakban: cserepartner) a cserét birtok-összevonási céllal vagy az állattartó telepe működéséhez szükséges takarmánytermő terület biztosítása céljából kezdeményezi, a csereügylet a 44. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek hiányában sem tagadható meg, feltéve, hogy
a) a cserepartner által felajánlott föld jövedelmező mezőgazdasági művelésre alkalmas;
b) a csere eredményeként a cserepartner és az NFA tulajdoni hányada kölcsönösen megnő a csere tárgyát képező földekben; vagy
c) a csere eredményeként az állam kisebbségi tulajdoni hányada megszűnik, és a cserepartner által felajánlott földben az állam 1/1 tulajdoni hányadot szerez.
(2) Az (1) bekezdés alapján az állattartó telep működéséhez szántó, rét, legelő, valamint fásított terület művelési ágban nyilvántartott termőföld tulajdonjoga ruházható át az állattartó telepet legalább egy éve folyamatosan üzemeltető természetes személy részére. Az állattartó telep működését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági bizonyítványával kell igazolni.
(2) Az (1) bekezdés alapján az állattartó telep működéséhez szántó, rét, legelő, valamint fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld tulajdonjoga ruházható át az állattartó telepet legalább egy éve folyamatosan üzemeltető természetes személy részére. Az állattartó telep működését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági bizonyítványával kell igazolni.
46. §
(1) A csereszerződéssel kapcsolatos költségek a cserepartnert terhelik.
(2) Az értékkülönbözet megtérítésével kötött csereszerződésben rögzíteni kell, hogy a birtokbaadás időpontja nem lehet korábbi, mint a cserepartner tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.
(3) Az értékkülönbözet megtérítésével kötött csereszerződés esetén a cserepartner tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének a feltétele az értékkülönbözet megfizetése. A birtokbaadásról a csereszerződésben rendelkeznek a felek.

VIII. FEJEZET
TULAJDONOSI ELLENŐRZÉS

VIII. FEJEZET
A TULAJDONOSI ELLENŐRZÉS ÉS A HASZNÁLÓ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE

47. §
(1) A vagyonkezelőt, haszonbérlőt (e fejezetben a továbbiakban együtt: használó) megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az NFA ellenőrzi. Ennek érdekében a vagyonkezelési, haszonbérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy a tulajdonosi ellenőrzés e rendelet szerinti eljárásrendjét, a felek jogait, kötelezettségeit a felek a szerződés részének tekintik.
(1) A vagyonkezelőt, haszonbérlőt, vagy az Nfatv. szerinti egyéb jogcímen alapuló szerződés szerinti használót (e fejezetben a továbbiakban együtt: használó) megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az NFA ellenőrzi. Ennek érdekében a használó és az NFA közötti, a földrészlet használatára, hasznosítására létesített szerződés (e fejezetben a továbbiakban: szerződés) rögzíteni kell, hogy a tulajdonosi ellenőrzés e rendelet szerinti eljárásrendjét, a felek jogait, kötelezettségeit a felek a szerződés részének tekintik.
(1) A vagyonkezelőt, haszonbérlőt, vagy az Nfatv. szerinti egyéb jogcímen alapuló szerződés szerinti használót (e fejezetben a továbbiakban együtt: használó) megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az NFK ellenőrzi. Ennek érdekében a használó és az NFK közötti, a földrészlet használatára, hasznosítására létesített szerződés (e fejezetben a továbbiakban: szerződés) rögzíteni kell, hogy a tulajdonosi ellenőrzés e rendelet szerinti eljárásrendjét, a felek jogait, kötelezettségeit a felek a szerződés részének tekintik.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a földrészlettel való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a rendeltetésellenes, jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása, továbbá a vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása.
(3) Az NFA éves ellenőrzési tervet készít. Az éves ellenőrzési tapasztalatokról, az azok nyomán tett intézkedésekről az NFA elnöke a tárgyévet követő év május 31-ig jelentést készít az agrárpolitikáért felelős miniszter részére. A személyes adatokat nem tartalmazó (anonimizált) jelentést az NFA a honlapján közzéteszi.
(3) Az NFK éves ellenőrzési tervet készít. Az éves ellenőrzési tapasztalatokról, az azok nyomán tett intézkedésekről az NFK elnöke a tárgyévet követő év május 31-ig jelentést készít az agrárpolitikáért felelős miniszter részére. A személyes adatokat nem tartalmazó (anonimizált) jelentést az NFK a honlapján közzéteszi.
48. §
(1) Az NFA megbízásából tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult:
a) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,
b) a használótól írásban vagy szóban felvilágosítást, tájékoztatást, információt, nyilatkozatot kérni.
c) az ellenőrzés során, az ellenőrzéshez kapcsolódóan fényképfelvételt készíteni.
(1) Az NFK megbízásából tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult:
a) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,
b) a használótól írásban vagy szóban felvilágosítást, tájékoztatást, információt, nyilatkozatot kérni.
c) az ellenőrzés során, az ellenőrzéshez kapcsolódóan fényképfelvételt készíteni.
(2) Az NFA megbízásából tulajdonosi ellenőrzést végző személy köteles:
a) jogait oly módon gyakorolni, hogy a használó tevékenységét a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) tevékenységének megkezdéséről a használót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább nyolc nappal tájékoztatni, és megbízólevelét az ellenőrzés megkezdésekor bemutatni,
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges - az el nem fogadott észrevételek indokait is tartalmazó - jelentést a használónak megküldeni.
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentést a használónak megküldeni.
(2) Az NFK megbízásából tulajdonosi ellenőrzést végző személy köteles:
a) jogait oly módon gyakorolni, hogy a használó tevékenységét a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) tevékenységének megkezdéséről a használót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább nyolc nappal tájékoztatni, és megbízólevelét az ellenőrzés megkezdésekor bemutatni,
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges - az el nem fogadott észrevételek indokait is tartalmazó - jelentést a használónak megküldeni.
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentést a használónak megküldeni.
48/A. §   Az Nfatv. 19/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon, törvényben történő kijelöléssel létrejött vagyonkezelői jog jogosultja köteles 30 napon belül írásban jelezni az NFA felé, ha a vagyonkezelésében lévő földrészlet 90 napot meghaladó időtartamban a jogszabályban meghatározott, általa ellátandó állami feladathoz, vagy alapfeladathoz szükségtelenné vált. E bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a vagyonkezelői jog gyakorlásának ideiglenes szünetelése a földrészlet értékesítésének előkészítése miatt következett be.
48/A. §   Az Nfatv. 19/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon, törvényben történő kijelöléssel létrejött vagyonkezelői jog jogosultja köteles 30 napon belül írásban jelezni az NFK felé, ha a vagyonkezelésében lévő földrészlet 90 napot meghaladó időtartamban a jogszabályban meghatározott, általa ellátandó állami feladathoz, vagy alapfeladathoz szükségtelenné vált. E bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a vagyonkezelői jog gyakorlásának ideiglenes szünetelése a földrészlet értékesítésének előkészítése miatt következett be.
49. §
(1) A használó jogosult:
a) az ellenőrzést végző személytől személyazonosságának bizonyítására alkalmas okiratot, illetve megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni,
b) a helyszíni ellenőrzésnél jelen lenni,
c) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre - a megküldéstől számított tizenöt napon belül - észrevételt tenni.
c) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentés kapcsán - a megküldéstől számított tizenöt napon belül - észrevételt tenni.
(2) A használó köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy - az ellenőrzést végző kérésére - írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az NFA-t tájékoztatni.
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az NFK-t tájékoztatni.
(3) A (2) bekezdés e) pontjában említett intézkedések végrehajtását, az ellenőrzés során tett megállapítások, javaslatok hasznosulását az NFA szükség esetén utóellenőrzés keretében megvizsgálja.
(3) A (2) bekezdés e) pontjában említett intézkedések végrehajtását, az ellenőrzés során tett megállapítások, javaslatok hasznosulását az NFK szükség esetén utóellenőrzés keretében megvizsgálja.
50. §   Ha a tulajdonosi ellenőrzés eredményeként az NFA megállapítja a földrészlet adatainak változását, a hatósági nyilvántartásokkal összefüggő eljárást kezdeményez, illetve a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásában a változás átvezetéséről intézkedik.
50. §   Ha a tulajdonosi ellenőrzés eredményeként az NFK megállapítja a földrészlet adatainak változását, a hatósági nyilvántartásokkal összefüggő eljárást kezdeményez, illetve a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásában a változás átvezetéséről intézkedik.
50/A. §
(1) A használót - a Nemzeti Földalap vagyon-nyilvántartásának naprakész vezetése és az NFA beszámolókészítési kötelezettségének megalapozottsága érdekében - e rendelet, az NFA vagyonnyilvántartási szabályzata, valamint a szerződés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség terheli a szerződés tartama alatt.
(1) A használót - a Nemzeti Földalap vagyon-nyilvántartásának naprakész vezetése és az NFA beszámolókészítési kötelezettségének megalapozottsága érdekében - e rendelet, valamint a szerződés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség terheli a szerződés tartama alatt.
(1) A használót - a Nemzeti Földalap vagyon-nyilvántartásának naprakész vezetése és az NFK beszámolókészítési kötelezettségének megalapozottsága érdekében - e rendelet, valamint a szerződés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség terheli a szerződés tartama alatt.
(2) A használó e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége az NFA felé akkor is fennáll, ha az NFA-val vagy az NFA jogelődjével kötött szerződés az adatszolgáltatási kötelezettségről nem rendelkezik.
(2) A használó e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége az NFK felé akkor is fennáll, ha az NFK-val vagy az NFK jogelődjével kötött szerződés az adatszolgáltatási kötelezettségről nem rendelkezik.
(3) A használó 15 napon belül köteles tájékoztatni az NFA-t, ha
a) a földrészlet az állam tulajdonából vagy a Nemzeti Földalapból bármely okból kikerül;
b) a földrészlet művelési ágát megváltoztatatja;
c) a földrészletnek a termőföld védelméről szóló törvény szerinti más célú hasznosítását megkezdi, valamint megvalósítja, illetve megszünteti;
c) a földrészletnek a Tfvt. szerinti más célú hasznosítását megkezdi, valamint megvalósítja, illetve megszünteti;
d) a földrészleten a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházást valósít meg;
e) a földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatai bármely okból megváltoznak.
(3) A használó 15 napon belül köteles tájékoztatni az NFK-t, ha
a) a földrészlet az állam tulajdonából vagy a Nemzeti Földalapból bármely okból kikerül;
b) a földrészlet művelési ágát megváltoztatatja;
c) a földrészletnek a termőföld védelméről szóló törvény szerinti más célú hasznosítását megkezdi, valamint megvalósítja, illetve megszünteti;
c) a földrészletnek a Tfvt. szerinti más célú hasznosítását megkezdi, valamint megvalósítja, illetve megszünteti;
d) a földrészleten a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházást valósít meg;
e) a földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatai bármely okból megváltoznak.
(4) A használó haladéktalanul köteles tájékoztatni az NFA-t, ha
a) vele szemben az Nfatv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás indul vagy valamely körülmény, esemény következik be;
b) az adatai megváltoznak.
(4) A használó haladéktalanul köteles tájékoztatni az NFK-t, ha
a) vele szemben az Nfatv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás indul vagy valamely körülmény, esemény következik be;
b) az adatai megváltoznak.
(5) Ha a használó vagyonkezelő, a (3)-(4) bekezdésben foglaltakon túl 15 napon belül köteles tájékoztatni az NFA-t a földrészlet
a) forgalmi értékbecslése esetén a megállapított forgalmi értékről;
b) további használatára, hasznosítására létesített szerződésről, illetve annak megszűnéséről.
(5) Ha a használó vagyonkezelő, a (3)-(4) bekezdésben foglaltakon túl 15 napon belül köteles tájékoztatni az NFK-t a földrészlet
a) forgalmi értékbecslése esetén a megállapított forgalmi értékről;
b) további használatára, hasznosítására létesített szerződésről, illetve annak megszűnéséről.
(6) A tájékoztatási kötelezettség teljesítési határidejének a kezdő napja
a) a (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott esetben a változásnak a használó tudomására jutását
b) a (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott esetben a művelési ág megváltoztatását, a más célú hasznosítás megkezdését, megvalósítását, illetve megszüntetését
c) a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az eljárásnak, illetve a körülmény, esemény bekövetkezésének a használó tudomására jutását
d) a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a használó adataiban bekövetkezett változást
e) az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a forgalmi értékbecslésről készült szakértői vélemény kézhezvételét
f) az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a szerződés létrejöttét, vagy megszűnését
követő nap.
50/B. §   A Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának naprakész vezetése és az NFA beszámoló-készítési kötelezettségének megalapozottsága érdekében a használó által - az 50/A. §-ban meghatározottakon felül - a szerződés típusától függően szolgáltatandó egyéb adatok körét, továbbá az adatszolgáltatás gyakoriságát, részletes tartalmát, és módját az NFA a vagyon-nyilvántartási szabályzatában határozza meg. A szerződésben rögzíteni kell, hogy a használó az NFA vagyonnyilvántartási szabályzatát megismerte, és magára nézve kötelező érvényűnek ismeri el.
50/C. §
(1) A használó az adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében - a gazdálkodási formájának megfelelően - a saját számviteli politikáját és nyilvántartásait úgy köteles kialakítani és vezetni, hogy azok biztosítsák az adatszolgáltatás pontosságát és ellenőrizhetőségét.
(2) A nyilvántartás pontossága és az adatellenőrzések biztosítása érdekében a használó köteles az NFA-val együttműködni.
(2) A nyilvántartás pontossága és az adatellenőrzések biztosítása érdekében a használó köteles az NFK-val együttműködni.
(3) A használó köteles tűrni, hogy az NFA vagy az általa megbízott szervezet vagy személy helyszíni szemle vagy a rendelkezésére bocsátott dokumentumok megvizsgálásával ellenőrizze a használói adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének teljes körűségét és megfelelőségét.
(3) A használó köteles tűrni, hogy az NFK vagy az általa megbízott szervezet vagy személy helyszíni szemle vagy a rendelkezésére bocsátott dokumentumok megvizsgálásával ellenőrizze a használói adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének teljes körűségét és megfelelőségét.
(4) Ha a használó az adatszolgáltatási kötelezettségének nem, vagy hiányosan, illetve hibásan tesz eleget, az NFA 15 napos határidővel felhívja a kötelezettség teljesítésére, illetve a hiányosság pótlására. E határidő elmulasztása a fennálló szerződés szempontjából lényeges kötelezettségszegésnek minősül.
(4) Ha a használó az adatszolgáltatási kötelezettségének nem, vagy hiányosan, illetve hibásan tesz eleget, úgy az NFA az értéknövelő beruházások fennállásáról és azok értékéről a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, egyéb adatok tekintetében a használót 15 napos határidővel felhívja a kötelezettség teljesítésére, illetve a hiányosság pótlására. E határidő elmulasztása a fennálló szerződés szempontjából lényeges kötelezettségszegésnek minősül.
(4) Ha a használó az adatszolgáltatási kötelezettségének nem, vagy hiányosan, illetve hibásan tesz eleget, úgy az NFK az értéknövelő beruházások fennállásáról és azok értékéről a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, egyéb adatok tekintetében a használót 15 napos határidővel felhívja a kötelezettség teljesítésére, illetve a hiányosság pótlására. E határidő elmulasztása a fennálló szerződés szempontjából lényeges kötelezettségszegésnek minősül.
(5) Ha a használó központi költségvetési szerv, az NFA a (4) bekezdés szerinti mulasztást jelzi az irányítást vagy felügyeletet ellátó szerv vezetőjének. Az irányítást vagy felügyeletet ellátó szerv vezetője a jelzés nyomán tett intézkedéseiről köteles az NFA-t tájékoztatni.
(5) Ha a használó központi költségvetési szerv, az NFK a (4) bekezdés szerinti mulasztást jelzi az irányítást vagy felügyeletet ellátó szerv vezetőjének. Az irányítást vagy felügyeletet ellátó szerv vezetője a jelzés nyomán tett intézkedéseiről köteles az NFK-t tájékoztatni.
50/D. §
(1) A Nemzeti Földalap vagyon-nyilvántartásának naprakész vezetése érdekében a kormányhivatalok, a Földmérési és Távérzékelési Intézet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Államkincstár, az MNV Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank, valamint a GYEMSZI kötelesek együttműködni az NFA-val.
(1) A Nemzeti Földalap vagyon-nyilvántartásának naprakész vezetése érdekében a kormányhivatal és annak járási (fővárosi kerületi) hivatala, a Földmérési és Távérzékelési Intézet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Államkincstár, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ kötelesek együttműködni az NFA-val.
(1) A Nemzeti Földalap vagyon-nyilvántartásának naprakész vezetése érdekében a kormányhivatal és annak járási (fővárosi kerületi) hivatala, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Államkincstár, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ kötelesek együttműködni az NFA-val.
(1) A Nemzeti Földalap vagyon-nyilvántartásának naprakész vezetése érdekében a kormányhivatal és annak járási (fővárosi kerületi) hivatala, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Államkincstár, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ kötelesek együttműködni az NFK-val.
(2) Az erdészeti hatóság az állami erdők vagyonkezelőinek erdőgazdálkodási tevékenységéről szóló beszámolót a tárgyévet követő év július 15-ig megküldi az NFA részére.
(2) Az erdészeti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal az állami erdők vagyonkezelőinek erdőgazdálkodási tevékenységéről szóló beszámolót a tárgyévet követő év július 15-ig megküldi az NFA részére.
(2) A megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörben eljáró járási hivatala az állami erdők vagyonkezelőinek erdőgazdálkodási tevékenységéről szóló beszámolót a tárgyévet követő év július 15-ig megküldi az NFA részére.
(2) A megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörben eljáró járási hivatala az állami erdők vagyonkezelőinek erdőgazdálkodási tevékenységéről szóló beszámolót a tárgyévet követő év július 15-ig megküldi az NFK részére.
(2) Az erdészeti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal az állami erdők vagyonkezelőinek erdőgazdálkodási tevékenységéről szóló beszámolót a tárgyévet követő év július 15-ig megküldi az NFK részére.
50/E. §
(1) A haszonbérlő és a vagyonkezelő a földhasználati jogviszonyának megszűnésekor, vagy a szerződésben meghatározott esetben köteles a földrészlet értékének az átvételkor fennálló állapothoz viszonyított, a gazdálkodási tevékenységével összefüggésben keletkezett értékkülönbözetével (értékcsökkenésével vagy értéknövekedésével) a szerződés és e rendelet előírásai szerint elszámolni.
(2) Amennyiben azonos földrészletre az elszámolási kötelezettséggel járó szerződés megszűnését követően a haszonbérlő vagy a vagyonkezelő földhasználati jogosultsága azonos vagy más jogcímen változatlanul fennáll, az elszámolásra haszonbérlő és a vagyonkezelő az újabb földhasználati jogviszonyának megszűnésekor jogosult és köteles.
(3) Ültetvény vagy halastó értékesítése esetén - az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - korábbi haszonbérleti szerződésből fennálló elszámolási igény esetén az új tulajdonos a használóval a tulajdonjoga bejegyzésétől számított 1 éven belül elszámolásra köteles.
(4) A haszonbérlő vagy a vagyonkezelő - e rendelet előírásai alapján történő - elszámolás iránti jogszerű igényének feltétele, hogy a haszonbérlő vagy a vagyonkezelő - szerződés eltérő rendelkezése hiányában - az értéknövelő beruházás megvalósítására az NFK vagy a korábban eljárt tulajdonosi joggyakorló igazolt hozzájárulásával rendelkezett.
(5) A haszonbérlő vagy a vagyonkezelő a jogelődje által végrehajtott értéknövelő beruházásokkal kapcsolatos elszámolási igény érvényesítésekor a jogutódlást igazolni köteles.
(6) Az NFK-val szembeni, értéknövelő beruházásokkal kapcsolatos elszámolási igény - szerződés eltérő rendelkezése hiányában - harmadik személyre nem ruházható át, nem terhelhető meg, illetve nem adható biztosítékul.
(7) Az NFK jogosult vizsgálni a haszonbérlő vagy a vagyonkezelő által végrehajtott értéknövelő beruházások jogszerűségét, és igényelheti az elszámolás megfelelőségének megállapításához szükséges, hitelt érdemlő dokumentumok benyújtását. A haszonbérlő és a vagyonkezelő köteles az ehhez szükséges okiratokat és alátámasztó bizonylatokat az NFK rendelkezésére bocsátani.
(8) Az elszámolásra vonatkozó eljárás a haszonbérlő vagy a vagyonkezelő erre irányuló kifejezett írásbeli kérelmére indul, amely kérelemnek az NFK által kért dokumentumokon felül tartalmaznia kell a vagyonkezelőnek a beruházás megtérítésének módjára vonatkozó javaslatát is. Amennyiben a dokumentumszolgáltatási kötelezettségének az NFK honlapján közzétett szabályzatban előírtak szerint a haszonbérlő és a vagyonkezelő nem tesz eleget vagy az a felhívás ellenére hiányos, az NFK az elszámolási (megtérítési) igényt elutasítja.
(9) A haszonbérlő és a vagyonkezelő elszámolási igénye előterjesztésekor az általános forgalmi adó adólevonási jogosultságáról nyilatkozni köteles.
(10) Amennyiben a haszonbérlő vagy a vagyonkezelő könyvvizsgálatra kötelezett, az NFK az elszámolási igény megfelelőségéről, alátámasztottságáról, valódiságáráról a haszonbérlő és a vagyonkezelő könyvvizsgálója nyilatkozatát kérheti.
(11) Az NFK által elismert elszámolási igények teljesítésére az NFK és haszonbérlő vagy a vagyonkezelő által végrehajtott értéknövelő beruházások megtérítésére az NFK és haszonbérlő vagy a vagyonkezelő elszámolási megállapodást köt. Megtérítési igényen alapuló kifizetés az NFK részéről kizárólag elszámolási megállapodás megkötését követően teljesíthető.
(12) Az elszámolás során a haszonbérlő és a vagyonkezelő által nemzeti vagy európai uniós támogatási forrás felhasználásával megvalósított értéknövelő beruházás esetén a támogatás teljes összegét a haszonbérlő vagy a vagyonkezelő számára megtérítendő összegből (maradványértékből) le kell vonni.
(13) A maradványértékből le kell vonni a beruházás művelésből történő kivonás esetén eredményezett értéknövekményt, a földvédelmi járulék összegét.
(14) Az e rendeletben foglalt értéknövelő beruházásokkal kapcsolatos elszámolási szabályok megfelelően vonatkoznak az egyéb jogcímen földhasználatra jogosultak értéknövelő beruházásokkal kapcsolatos elszámolási igényére.

IX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

51. §   E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
52. §
(1) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése után közzétett pályázati felhívások és árverési hirdetmények alapján indult eljárásokra és az azok alapján kötött szerződésekre kell alkalmazni.
(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően közzétett pályázati felhívások és árverési hirdetmények alapján indult eljárásokra és az azok alapján kötött szerződésekre, valamint a rendelet hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre a hatálybalépést megelőző napon alkalmazandó rendelkezéseket kell alkalmazni.
53. §   E rendeletnek az egységes elektronikus ügyintézési kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 11. § (1) bekezdését és 43/D. § (6) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
53. §
(1) A termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (5) bekezdésében az „ingatlanok nyilvános pályázat útján történő haszonbérbe adása vagy eladása, illetve” szövegrész helyébe a „földrészlet” szöveg lép.
54. §   Hatályát veszti az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet
a) 25. § (7) bekezdése;
b) 31. §-a;
c) 32. § (5) bekezdése;
d) 41. § (5) bekezdése;
e) 45. §-ának (1) bekezdésében a „termőföld, illetve más” szövegrész;
f) 46. § (6) bekezdése;
g) 54. § (5) bekezdése.
55. §   E rendeletnek az egyes földügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 242/2011. (XI. 18.) Korm rendelet (a továbbiakban: Mr.) 2. §-ával módosított 26. § (2) bekezdésének b) pontját az Mr. hatálybalépését megelőzően közzétett pályázati felhívások alapján indult eljárásokban is alkalmazni kell.
56. §
(1) E rendeletnek a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 153/2013. (V. 24.) Korm rendelet (a továbbiakban: Mr2.) 1. §-ával módosított 1. § (1) bekezdését, 2. §-ával módosított 4. § (2) bekezdését, 4. §-ával módosított 10. § (6) bekezdését, 8. §-ával módosított 20. § (1) bekezdés c) pontját, 9. §-ával módosított 21. §-át, 10. §-ával módosított 22. §-át, 11. §-ával megállapított 23/A. §-át, 12. § (1) bekezdésével módosított 35. § (1) bekezdését, 12. § (2) bekezdésével megállapított 35. § (1a) bekezdését, 13. §-ával módosított 36. § (2) bekezdését, 14. §-ával megállapított 48/A. §-át, 16. §-ával módosított 47. § (1) bekezdését, 17. §-ával megállapított 50/A. §-át, és 50/C-50/D. §-át az Mr2. hatálybalépését megelőzően közzétett pályázati felhívások alapján indult eljárásokban, illetve az Mr2. hatálybalépésekor fennálló szerződések esetében is alkalmazni kell.
(2) E rendeletnek az Mr2. 3. §-ával módosított 7. § (2) bekezdés 18. pontját és az 5. §-ával módosított 11. § (1) bekezdését az Mr2. hatálybalépését követően közzétett pályázati felhívások alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) E rendeletnek az Mr2. 6. §-ával módosított 15. § (6) bekezdését az Mr2. hatálybalépését megelőzően közzétett pályázati felhívások alapján indult eljárásokban is alkalmazni kell, feltéve, hogy a pályázatok felbontására az Mr2. hatálybalépéséig még nem került sor.
(4) E rendeletnek az Mr2. 7. §-ával módosított 16. § (1) bekezdését az Mr2. hatálybalépését megelőzően közzétett pályázati felhívások alapján indult eljárásokban is alkalmazni kell, feltéve, hogy az értékelő bizottság létrehozatalára az Mr2. hatálybalépéséig még nem került sor.
(5) Az Mr2. hatálybalépéséig már lezárult pályázati eljárások esetében az Mr2. hatálybalépésétől számított nyolc napon belül az NFA - az NFA-val szerződést kötő pályázó kivételével - valamennyi pályázó részére az általa benyújtott, és az NFA megőrzésében lévő valamennyi pályázati dokumentációt postai úton visszaküldi. A pályázati dokumentációknak a közjegyzők részére megőrzés céljából átadott, és a közjegyző által az NFA részére visszaszolgáltatott pályázati dokumentációkat az NFA - a beérkezésük napjától számított nyolc napon belül - megsemmisíti.
(5) Az Mr2. hatálybalépéséig már lezárult pályázati eljárások esetében az Mr2. hatálybalépésétől számított nyolc napon belül az NFK - az NFK-val szerződést kötő pályázó kivételével - valamennyi pályázó részére az általa benyújtott, és az NFK megőrzésében lévő valamennyi pályázati dokumentációt postai úton visszaküldi. A pályázati dokumentációknak a közjegyzők részére megőrzés céljából átadott, és a közjegyző által az NFK részére visszaszolgáltatott pályázati dokumentációkat az NFK - a beérkezésük napjától számított nyolc napon belül - megsemmisíti.
(6) Ha az NFA-val vagy az NFA jogelődjével kötött szerződés az 50/B. §-ban meghatározott kikötést nem tartalmazza, akkor az NFA köteles - az 50/B. §-ban foglaltaknak a szerződésben való rögzítése céljából - a szerződés módosítását kezdeményezni.
(6) Ha az NFK-val vagy az NFK jogelődjével kötött szerződés az 50/B. §-ban meghatározott kikötést nem tartalmazza, akkor az NFK köteles - az 50/B. §-ban foglaltaknak a szerződésben való rögzítése céljából - a szerződés módosítását kezdeményezni.
57. §
(1) E rendeletnek a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 320/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mr3.) módosított rendelkezéseit - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint - az Mr3. hatálybalépését megelőzően közzétett pályázati felhívások alapján indult olyan eljárásokban is alkalmazni kell, amelyek tekintetében az Mr3. hatályba lépéséig a pályázatok értékelése még nem zárult le.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti haszonbérleti pályázati felhívásban szereplő földrészlet területe a 100 hektárt eléri, az NFA elnöke dönthet arról, hogy pályázatok elbírálása során a 26/A. §-ban foglaltak szerint több nyertes pályázó kerüljön kiválasztásra. E döntésről az NFA - a döntést követően haladéktalanul - hirdetmény formájában, a pályázati felhívással megegyező helyeken és módon értesíti a pályázókat.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti haszonbérleti pályázati felhívásban szereplő földrészlet területe a 100 hektárt eléri, az NFK elnöke dönthet arról, hogy pályázatok elbírálása során a 26/A. §-ban foglaltak szerint több nyertes pályázó kerüljön kiválasztásra. E döntésről az NFK - a döntést követően haladéktalanul - hirdetmény formájában, a pályázati felhívással megegyező helyeken és módon értesíti a pályázókat.
(3) Ha a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 306/2013. (VIII. 1.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 306/2013. (VIII. 1.) Korm. rendelet] 5. §-ában meghatározott eset áll fenn, és az Mr3. hatályba lépéséig nem került sor a 306/2013. (VIII. 1.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése szerinti hirdetmény közzétételére, akkor a (2) bekezdésben foglaltakat a hirdetmény közzétételének módja és határideje tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a (2) bekezdés szerinti döntést
a) tartalmazó hirdetményt a 306/2013. (VIII. 1.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdés szerinti hirdetménnyel egy időpontban kell közzétenni, vagy
b) a 306/2013. (VIII. 1.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdés szerinti hirdetménynek kell tartalmaznia, feltéve, hogy a pályázati felhívás tárgyát képező, 100 hektárt elérő földrészlet azonos településen fekszik a 306/2013. (VIII. 1.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésében meghatározott földrészletekkel.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott hirdetménynek tartalmaznia kell, hogy
a) a pályázók a hirdetmény közzétételétől számított 15 napon belül a benyújtott pályázatukat visszavonhatják, és ez esetben a 13. §-ban meghatározott ajánlati kötöttség nem érvényesül,
b) ha a pályázó az a) pontban meghatározott határidőn belül visszavonja a pályázatát - az erről szóló nyilatkozatnak az NFA-hoz történő beérkezése napját követő 30 napon belül - az NFA a pályázati biztosítékot és a regisztrációs díjat a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon a részére visszafizeti,
b) ha a pályázó az a) pontban meghatározott határidőn belül visszavonja a pályázatát - az erről szóló nyilatkozatnak az NFK-hoz történő beérkezése napját követő 30 napon belül - az NFK a pályázati biztosítékot és a regisztrációs díjat a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon a részére visszafizeti,
c) ha a pályázó az a) pontban meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, hogy a pályázatát fenntartja,
d) a pályázati eljárás a hirdetmény közzétételének napjával megszakad, a pályázatok értékelése az a) pontban meghatározott határidő lejártát követő napon folytatódik, és az értékelést a visszavonással nem érintett pályázatok tekintetében végzi el az NFA.
d) a pályázati eljárás a hirdetmény közzétételének napjával megszakad, a pályázatok értékelése az a) pontban meghatározott határidő lejártát követő napon folytatódik, és az értékelést a visszavonással nem érintett pályázatok tekintetében végzi el az NFK.
58. §   E rendeletnek a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet és a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 325/2015. (XI. 10.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mr4.) megállapított rendelkezéseit az Mr4. hatálybalépését követően megtartott árverésekre alkalmazni kell, függetlenül az árverésre vonatkozó hirdetmény tartalmától, azzal, hogy ha az Mr4. hatálybalépését megelőzően közzétett hirdetmény e rendelet Mr4.-gyel megállapított rendelkezéseinek nem felel meg, új hirdetményt közzétenni nem szükséges.
59. §   E rendeletnek a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 54/2016. (III. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mr5.) megállapított rendelkezéseit az Mr5. hatálybalépését megelőzően megtartott árverések során értékesített földrészlet tekintetében is alkalmazni kell akkor, ha az érintett földrészlet megosztására irányuló eljárást az Mr5. hatálybalépésének napjáig jogerős határozattal nem zárták le - függetlenül az árverésre vonatkozó hirdetmény tartalmától - azzal, hogy ha az Mr5. hatálybalépését megelőzően közzétett hirdetmény e rendelet Mr5.-tel megállapított rendelkezéseinek nem felel meg, új hirdetményt közzétenni nem szükséges.
  • A jogszabály 2010. november 17-én jelent meg a Magyar Közlöny 175. számában.
  • hatályba lépett 2010. december 2-án.
A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lépett hatályba. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. február 28-án lépett hatályba.A szakasz 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. április 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. április 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. április 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. április 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2020. április 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. április 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. április 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. április 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 11-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2020. április 19-én lépett hatályba.A szakasz 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2014. március 21-én lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. május 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. április 19-én lépett hatályba.A szakasz 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lépett hatályba. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. március 21-én lépett hatályba.A szakasz 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. november 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. február 28-án lépett hatályba.A szövegrész 2016. február 28-án lépett hatályba.A szakasz 2016. február 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. február 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. február 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. február 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. február 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. február 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. február 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. február 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. február 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2020. április 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. március 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. november 11-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 11-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 11-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 11-én lépett hatályba. 2015. november 11-én lépett hatályba. 2015. november 11-én lépett hatályba. 2015. november 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. február 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lépett hatályba.A szakasz 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lépett hatályba.A szakasz 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lépett hatályba.A szakasz 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lépett hatályba. 2012. december 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. május 1-jén lépett hatályba. 2014. május 1-jén lépett hatályba. 2014. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lépett hatályba. 2014. március 21-én lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 21-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. május 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 6-án lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. május 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2014. március 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 25-én lépett hatályba. 2013. május 25-én lépett hatályba. 2013. május 25-én lépett hatályba. 2013. május 25-én lépett hatályba. 2013. május 25-én lépett hatályba. 2013. május 25-én lépett hatályba. 2013. május 25-én lépett hatályba.A szakasz 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. május 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. május 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. március 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. november 19-én lépett hatályba.A szakasz 2013. május 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. augusztus 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 29-én lépett hatályba. 2013. augusztus 29-én lépett hatályba. 2013. augusztus 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 29-én lépett hatályba. 2013. augusztus 29-én lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2013. augusztus 29-én lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. november 11-én lépett hatályba.A szakasz 2016. március 24-én lépett hatályba.