Hatályos állapot
Közlönyállapot
2015.06.29. - 2015.07.02.
2015.07.03. - 2015.07.03.
2015.07.04. - 2015.07.04.
2015.07.05. - 2015.07.06.
2015.07.07. - 2015.07.07.
2015.07.08. - 2015.08.31.
2015.09.01. - 2015.09.01.
2015.09.02. - 2015.11.25.
2015.11.26. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.01.01.
2016.01.02. - 2016.01.02.
2016.01.03. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.01.01.
2017.01.02. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.01.01.
2018.01.02. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2015. évi LXXXV. törvény

egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról

1. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

1. §   Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 65. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A pénztár köteles a Felügyelet által a (3) bekezdés alapján vele szemben hozott határozat rendelkező részét az adott határozat közlésétől számított öt évig honlapján közzétenni. Ha a pénztár nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő kifüggesztéssel is eleget tehet.
(8) A pénztár jogosult a (7) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele során a pénztári és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a pénztár mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.”

2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

2. §   A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény) 7. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1d) A magánszemély részére nem eredményez adókötelezettséget - bármely adóévre vonatkozóan -, ha a magánszemély pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelését eredményező jogviszonya a pénzügyi intézmény felszámolása miatt szűnik meg, ideértve az adó feletti rendelkezés esetére meghatározott visszafizetési kötelezettséget is. A pénzügyi intézmény felszámolásával összefüggésben kárrendezés címén a magánszemélyt megillető összeg után adókötelezettség megállapításának nincs helye.”
3. §   Az Szja. törvény 44/B. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az adóhatóság a magánszemély kérelmére az általa megjelölt lakcímre vagy bankszámlára utalja ki az (1) bekezdés szerinti összeget, ha a számlavezető felszámolása miatt annak nyugdíj-előtakarékossági számlára történő utalása nem lehetséges.”

3. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

4. §   A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/B. §-a a következő (1)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló 2015. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Kárrendezési Törvény) alapján a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (a továbbiakban: Alap) részére az Alap záró beszámolójának elfogadásáig a Kárrendezési Törvény 4. §-a alapján előleget befizető adózó által megelőlegezett, de meg nem térült követelés összege (a továbbiakban e §-ban: visszajáró összeg) csökkenti az Alap záró beszámolója elfogadásának adóévére az előleget befizető adózó által fizetendő társasági adót, majd a fizetendő pénzügyi szervezetek különadóját vagy a fizetendő hitelintézeti különadót, majd a fizetendő pénzügyi tranzakciós illetéket.
(2) Ha a visszajáró összeg több, mint az (1) bekezdés szerint érvényesített csökkentés összege, akkor különbözetüket az Alap záró beszámolója elfogadása adóévének valamely napján az előleget befizető adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) adózó érvényesítheti az Alap záró beszámolója elfogadásának adóévére fizetendő társasági adója, majd a fizetendő pénzügyi szervezetek különadója vagy a fizetendő hitelintézeti különadó, majd a fizetendő pénzügyi tranzakciós illeték megállapításánál. Ha a különbözetet egynél több kapcsolt vállalkozásnak minősülő adózó érvényesíti, akkor ezen adózókat e jogcímen külön-külön megillető adócsökkentés teljes összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az előleget befizető adózó és kapcsolt vállalkozásai írásos megállapodásban rögzítik a külön-külön érvényesítendő csökkentés összegét.
(3) A visszajáró összeg azon része, amelyre tekintettel az adózó vagy kapcsolt vállalkozása az (1)-(2) bekezdés szerinti csökkentést nem alkalmazta, csökkenti az Alap záró beszámolója elfogadásának adóévét követő adóévekre az adózó és kapcsolt vállalkozása adókötelezettségét az (1)-(2) bekezdés szerinti módszer alkalmazásával.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekkel összefüggő adókötelezettségek teljesítése és azok ellenőrzése érdekében az adózó és az érintett kapcsolt vállalkozása külön nyilvántartást vezet.”

4. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

5. §   A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 110. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A pénztár köteles a Felügyelet által az (1) bekezdés alapján vele szemben hozott határozat rendelkező részét az adott határozat közlésétől számított öt évig honlapján közzétenni. Ha a pénztár nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő kifüggesztéssel is eleget tehet.
(5) A pénztár jogosult a (4) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele során a pénztári és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a pénztár mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.”

5. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

34. §
(1) A Tpt. 358. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A kibocsátó által - a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései által a könyvvizsgálókra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég részére adható megbízás, amely rendelkezik kibocsátói minősítéssel.”
(2)
6. §
(1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. § f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)
f) a Magyarország területén székhellyel rendelkező tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél tevékenységére,
g) a Magyarország területén székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet által végzett határon átnyúló szolgáltatásra,”
(2) A Tpt. 1. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)
q) Magyarország területén a befektetési alapkezelő, kollektív befektetési forma, befektetési vállalkozás, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által végzett, e törvényben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre.”
7. §   A Tpt. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fióktelep formájában működő tőzsde tekintetében a 307-310. §, a 355-357. §, fióktelep formájában működő központi szerződő fél tekintetében a 355-357. §, fióktelep formájában működő központi értéktár esetén a 355-357. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
8. §
(1) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„37. külföldi elszámolóház: pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolását végző olyan nem magyarországi székhelyű vállalkozás, amely nem tartozik sem a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet), sem az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 909/2014/EU rendelet) hatálya alá,”
(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 48. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„48. felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési alapkezelő, szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, elszámolóház, központi szerződő fél tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet,”
(3) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„54. garanciaalap: a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolásának a biztosítékaként a központi szerződő fél által létrehozott olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez óvadékul szolgál,”
(4) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 62. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„62. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás, központi értéktár, központi szerződő fél vagy befektetési alapkezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást végez,”
(5) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 68. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„68. kiszervezés: olyan megállapodás a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél és egy más személy között, amelynek keretében a kiszervezett tevékenységet végző olyan tevékenységet folytat, amelyet egyébként a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél maga végezne,”
(6) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 80a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„80a. központi értéktár: a 909/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott fogalom,”
(7) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 82. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„82. központi szerződő fél: a 648/2012/EU rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom,”
(8) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 109. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„109. referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkező, illetve értékpapír-kölcsönzési tevékenységet végző szervezet (befektetési vállalkozás, kollektív befektetési forma, befektetési alapkezelő, központi értéktár, pénzügyi intézmény, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító),”
(9) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 120. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„120. teljesítés: a központi értéktár ügyfelei és a központi szerződő fél ügyfelei között, a központi szerződő fél kötelezettségvállalása mellett kötött ügylet esetében a központi szerződő fél ügyfelei és a központi szerződő fél között fennálló pénzben, illetve nem pénzben meghatározott követelések (pozíciók) kiegyenlítése,”
(10)
13. §   A Tpt. a következő 142/A. §-sal egészül ki:
„142/A. § (1) A számlavezető belépési azonosítót és havonta új jelszót képez a Felügyelet által megadott módszertan szerint a számlatulajdonos számára, amelyhez hozzárendeli a számlatulajdonos értékpapírszámláján lévő értékpapírokra és ügyfélszámlája adataira vonatkozó - (3) bekezdésben megjelölt - egyenleget és adatokat. A belépési azonosító és jelszó célja, hogy biztosítsa a számlatulajdonos részére annak lehetőségét, hogy az MNB honlapján azok használatával tájékozódjon az értékpapírszámlájának és ügyfélszámlájának aktuális helyzetéről az előző hónap utolsó napjára vonatkozóan. A belépési azonosító és jelszó által elért adatok nem mentesítik a számlavezetőt az ügyfél részére történő, külön jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettsége alól, valamint jogvita esetén a számlavezető nem hivatkozhat arra, hogy az ügyfélnek lehetősége lett volna az eltérést felfedni.
(2) A számlavezető az értékpapírszámlához és ügyfélszámlához kapcsolódóan képzett belépési azonosítót és jelszót átadja a számlatulajdonosnak és a Felügyeletnek. A belépési azonosító és jelszó nem lehet azonos természetes személy számlatulajdonos esetén a számlavezető által kezelt személyes adattal, nem természetes személy számlatulajdonos esetén a számlavezető által kezelt, a számlatulajdonos azonosítására szolgáló adattal, valamint nem származtatható azokból.
(3) A számlavezető a belépési azonosítóhoz tartozóan a Felügyelet számára anonimizált módon átadja a tárgyhónap utolsó napjának helyzetét mutató értékpapírszámla- és ügyfélszámla-egyenleget és adatokat - a Felügyelet által kialakított adatstruktúrának megfelelő tartalommal - a tárgyhónapot követő 5. munkanapig. A Felügyelet az átadott értékpapírszámla- és ügyfélszámla-egyenleg és adatok elérhetőségét az átadást követő 5. munkanaptól a tárgyhónapot követő második hónap 10. munkanapjáig - vagy ha az korábbi, a tárgyhónapot követő hónapra vonatkozó értékpapírszámla-egyenleg és adatok elérhetővé tételéig - az (1) bekezdés szerint, folyamatosan biztosítja.
(4) A Felügyelet a belépési azonosítót és jelszót kizárólag az (1) bekezdés szerinti tájékozódási lehetőség biztosítása és a tájékozódási lehetőségre való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából kezelheti, az említett adatok biztonságos megőrzéséhez szükséges technikai feltételeket biztosítja.
(5) A számlavezető a belépési azonosító és jelszó kezelésének és a számlatulajdonos részére történő átadásának rendjére vonatkozóan az adatbiztonsági követelményeket rögzítő szabályzatot készít, és azt a tervezett hatálybalépése, módosítása esetén a módosítás tervezett hatálybalépése előtt legalább 60 nappal jóváhagyásra megküldi a Felügyeletnek. A szabályzatot és annak hatálybalépését a Felügyelet abban az esetben hagyja jóvá, ha az megfelelő eljárási és technikai intézkedésekkel biztosítja, hogy jogosulatlan személyek a belépési azonosítóhoz és jelszóhoz ne férhessenek hozzá.
(6) A Felügyelet a számlavezető által a (3) bekezdés szerint átadott értékpapírszámla-egyenlegek vonatkozásában ellenőrzést végez, amelynek keretében a számlavezető által vezetett értékpapírszámlák összesített egyenlegét összeveti a számlavezetőnek a központi értéktárnál kezelt értékpapír állományának a Felügyelet rendelkezésére álló adataival.
(7) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti tájékozódási lehetőséghez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatok ellátását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalán keresztül biztosítja. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala az általa nyújtott szolgáltatás során a számlavezető és a számlatulajdonos adatait - ideértve az értékpapírszámla és ügyfélszámla egyenlegét és egyéb adatait, valamint a számlatulajdonos részére képzett belépési azonosítót és jelszót - nem kezelheti.”
16. §   A Tpt. 212. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese képviseli.”
18. §
(1) A Tpt. 217. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését - személyenként és Alap tagonként összevontan - legfeljebb százezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.”
(2)
20. §
(1) A Tpt. 223. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az igazgatóság tagja:
a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt két személy;
b) tőzsde és központi értéktár által kijelölt egy-egy személy;
c) az MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNBtv. 4. § (8) bekezdésében, a másik az MNBtv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatokat ellátó vezető;
d) az Alap tagjainak - szakmai érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt - két képviselője;
e) az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese.”
(2)-(3)
(4) A Tpt. 223. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az igazgatóság az Alappal kapcsolatos feladatainak végrehajtása során igénybe veheti az Országos Betétbiztosítási Alap szolgáltatásait.
(11) Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat elkülönítetten az Országos Betétbiztosítási Alap munkaszervezete látja el az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettesének irányításával.”
21. §   A Tpt. 224. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az igazgatóság)
b) javaslatot tesz az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettesének kinevezésére és felmentésére, valamint díjazására;”
24. §   A Tpt. 303. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Tőzsdei tevékenység folytatására jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha igazolja, hogy)
c) a tőzsdei kereskedelem elszámolása biztosított, amelyet központi szerződő féllel, illetve központi értéktárral kötött megállapodás igazol;”
25. §   A Tpt. 314. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi szerződő fél a szabályzatában meghatározott esetben jogosult korlátozni a tőzsdei kereskedő kereskedési jogának gyakorlását.”
28. §   A Tpt. 319. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tőzsdei ügylet érvényességéhez a tőzsdei ügylet adatainak a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon történő rögzítése, ezenfelül központi értéktár, illetve központi szerződő fél által történő nyilvántartásba vétele és visszaigazolása is szükséges.”
30. §   A Tpt. 324. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„324. § (1) A tőzsde a tőzsdei ügylet elszámolása tekintetében központi értéktárral, illetve központi szerződő féllel köteles szerződést kötni.
(2) Ha a tőzsdei ügylet tárgya értékpapír, akkor a tőzsde köteles központi értéktárral az ügylet teljesítésére szerződést kötni.”
31. §   A Tpt. 330. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti az adott tőzsdére bevezetett és forgalmazott tőzsdei termékbe, ide nem értve az állampapírt és a tőzsde, a tőzsdei ügyletek elszámolását, illetve teljesítését végző központi szerződő fél, külföldi elszámolóház, illetve központi értéktár, valamint a külföldi elszámolóházban, a központi szerződő félben és a központi értéktárban részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaság által kibocsátott részvényt.”
32. §   A Tpt. Tizedik része helyébe a következő rendelkezés lép:
TIZEDIK RÉSZ
KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI ÉS KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL TEVÉKENYSÉG
Központi értéktári tevékenység
334. § (1) Központi értéktár a központi értéktári tevékenység végzésére a 909/2014/EU rendeletben meghatározott feltételekkel jogosult.
(2) Központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza a 909/2014/EU rendeletben foglalt követelményeknek és e törvény rendelkezéseinek megfelelően.
(3) Központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet a Magyarország területén székhellyel rendelkező legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével rendelkező részvénytársaságnak adja meg.
(4) Központi értéktár a 909/2014/EU rendelet C szakasza szerinti tevékenység végzésére szakosított hitelintézetként jogosult.
(5) A szakosított hitelintézetként működő központi értéktár
a) legalább kettőmilliárd forint induló tőkével működhet,
b) nem kaphat engedélyt a 909/2014/EU rendelet C szakasza szerinti tevékenységen kívül más pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére.
335. § Központi értéktár szolgáltatást nyújthat
a) tőzsdének,
b) külföldi elszámolóháznak,
c) központi értéktárnak,
d) központi szerződő félnek,
e) befektetési vállalkozásnak,
f) hitelintézetnek,
g) árutőzsdei szolgáltatónak,
h) befektetési alapkezelőnek,
i) törvény által meghatározott szervezett piac szereplőjének,
j) értékpapír-kibocsátónak,
k) a magyar állam számára,
l) az állam vagyonát kezelő szervezetek számára,
m) az MNB számára,
n) betétbiztosítási rendszer számára,
o) befektető-védelmi rendszer számára,
p) szanálásfinanszírozási rendszer számára,
q) pénzforgalmi intézménynek és
r) elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek.
336. § (1) Központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet A szakasz 3. pontja szerinti értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetése keretében a 909/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 19. pontja szerinti résztvevő fél (a továbbiakban: résztvevő fél) számára biztosítania kell saját értékpapírjaik ügyfelek értékpapírjaitól történő elkülönítését.
(2) Központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet A szakasz 3. pontja szerinti értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetése keretében olyan nyilvántartási és számlavezetési rendet kell kialakítania, amely a résztvevő fél számára lehetővé teszi annak biztosítását, hogy ügyfele kérelme esetén az ügyfél értékpapírjait a központi értéktár egyéni alszámlán különítse el, amely egyéni alszámla a résztvevő fél által bejelentett, az ügyfél tulajdonában lévő értékpapírok nyilvántartására szolgál.
(3) A résztvevő félnek fel kell ajánlania az ügyfél számára a központi értéktárnál egyéni alszámlán történő elkülönítést, és tájékoztatnia kell a lehetőségekhez kapcsolódó költségekről és kockázatokról.
(4) A Felügyelet az intézményi befektető ügyfél értékpapírszámláját vezető résztvevő felet kötelezheti, hogy az intézményi befektető ügyfél értékpapírjait a központi értéktár egyéni alszámlán történő elkülönítésére alkalmas módon jelentse.
Központi értéktári tevékenységhez szükséges szabályzatok
337. § (1) A 909/2014/EU rendeletben foglalt központi értéktári tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott - a jogszabályoknak való megfelelés érdekében elfogadott - üzletszabályzat és szabályzatok alapján végezhetők.
(2) Az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek teljesítésével kapcsolatosan azt az időpontot, amelyet követően az ügyfél a megbízását nem vonhatja vissza.
(3) A Felügyelet engedélyét követően a központi értéktár az üzletszabályzatát és szabályzatait a saját honlapján közzéteszi.
Központi értéktári tevékenység végzésére vonatkozó speciális szabályok
338. § (1) Központi értéktár az ügylet teljesítésének biztosítása érdekében, a szabályzatában óvadék elhelyezését írhatja elő. Központi értéktár szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 5:95. § szerinti alapításnak minősül.
(2) Az ügylet teljesítéséhez az ügyfél központi értéktár által vezetett számláján elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.
(3) Központi értéktár ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfél központi értéktárnál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.
(4) Az e § szerinti óvadék igénybevétele esetén a központi értéktár ügyfelét az óvadék haladéktalan visszapótlására szólítja fel. Az óvadék az ügyfél bevételeiből minden más követelést megelőzően visszapótolandó.
(5) Ha a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakasza szerinti tevékenységet is végző központi értéktárra vonatkozó prudenciális szabályok a Hpt. és a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet), valamint a 909/2014/EU rendelet tekintetében nem koherensek, akkor a Hpt.-t és az 575/2013/EU rendeletet kell alkalmazni.
(6) Központi értéktár által működtetett kölcsönzési rendszer keretében kötött kölcsönügyletek esetében a felek a 168. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaktól eltérő feltételekben is megállapodhatnak.
Központi szerződő fél tevékenység
339. § (1) Központi szerződő fél a 648/2012/EU rendeletben meghatározott tevékenység végzésére az ott meghatározott feltételekkel jogosult.
(2) Központi szerződő fél az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységen kívül jogosult
a) árura tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon kötött ügyletek teljesítéséhez kapcsolódóan kötelezettséget vállalni,
b) árura tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezet piacon, egyensúlyozó platformon kötött ügyletet elszámolni,
c) az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügyletek vonatkozásában teljesítést végezni,
d) a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylet teljesítése érdekében, kizárólag likvid eszközben történő, legalább teljes mértékű fedezettséget biztosító biztosítéknyújtás mellett végezni,
e) a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylettel kapcsolatos teljesítés lebonyolítása érdekében végezni.
(3) Központi szerződő fél a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott tevékenység végzésére szakosított hitelintézetként jogosult. A szakosított hitelintézetként működő központi szerződő fél legalább kettőmilliárd forint induló tőkével működhet.
(4) Központi szerződő fél tevékenységi engedély iránti kérelmének benyújtási időpontjára vonatkozó - a 648/2012/EU rendelet 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott - indulótőke összegét a tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtását megelőző naptári hónap utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(5) A Felügyelet központi szerződő fél kérelmére indult eljárásban központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha központi szerződő fél ügyfele felé vállalt összes kötelezettségének eleget tett, a pénzügyi eszközben megkötött ügyletek elszámolását és az ügyletek teljesítésének garantálását más központi szerződő fél átvette.
Központi szerződő fél tevékenységhez szükséges szabályzatok
340. § Központi szerződő fél tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott - a jogszabályoknak való megfelelés érdekében elfogadott - üzletszabályzat és szabályzatok alapján végezhetők.
Központi értéktárra és központi szerződő félre vonatkozó közös rendelkezések
341. § (1) Központi értéktárral, valamint központi szerződő féllel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy - kivéve a vezető állású személyként megbízási jogviszonyban álló személyt - befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél - kivéve a szakosított hitelintézetként működő értéktárat -, központi értéktár, továbbá központi szerződő fél ügyfelénél, szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál és szabályozott piac működtetőjénél - ide nem értve központi értéktárban, valamint központi szerződő félben tulajdonosi részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaságot -
a) nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban; és
b) nem lehet vezető állású személy.
(2) Központi értéktárnál, valamint központi szerződő félnél munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, központi szerződő félben, központi értéktárban közvetlen tulajdont nem szerezhet, kivéve a szabályozott piacra bevezetett részvény tulajdonjogának megszerzését.
342. § Központi értéktár, valamint központi szerződő fél nem szerezhet olyan részesedést, és nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel. Központi szerződő fél befektetései kapcsán a 648/2012/EU rendeletben foglaltaknak meg kell felelni.
343. § (1) Központi értéktár és központi szerződő fél az e törvényben szabályozott feladata ellátásához azon ügyletek tekintetében, amelyeknél szerződő félként szerepel, személyes adatot kezelhet.
(2) Központi értéktár és központi szerződő fél az e törvényben szabályozott feladata ellátása érdekében jogosult az e § alapján kezelt személyes adatokat külön felhatalmazás nélkül egymásnak átadni.
(3) Központi értéktár, központi szerződő fél működése során az üzleti titokra, a banktitokra, fizetési titokra, az értékpapírtitokra és a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(4) Ha központi értéktár, központi szerződő fél feladatkörében eljárva e törvény, illetőleg e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály megsértését észleli, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
344. § Központi értéktár és központi szerződő fél - a 648/2012/EU rendeletben, a 909/2014/EU rendeletben foglaltakra figyelemmel - tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.
345. § (1) Központi szerződő fél ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik a központi szerződő fél felszámolási vagyonába a 648/2012/EU rendeletben meghatározott biztosíték, valamint az általa létrehozott garanciaalap.
(2) Központi szerződő féllel szembeni számlakövetelések kielégítésére - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően kerül sor.
(3) Központi értéktár felszámolása során az ügyfelek által központi értéktárnál letétbe helyezett értékpapír, az ügyfelek értékpapírszámláin, illetőleg értékpapír-letéti számláin nyilvántartott értékpapír nem képezi a felszámolási vagyon részét. A felszámolási eljárás során az ügyfél értékpapír-követelése helyébe lépő pénzkövetelés az eredeti értékpapír-követeléssel azonos módon kezelendő. Központi értéktár ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik központi értéktár felszámolási vagyonába a 338. §-ban meghatározott óvadék.
(4) Ha az ügyfelek tulajdonát képező, a (3) bekezdésben meghatározott ügyfélvagyon részben vagy egészben nem adható vissza az ügyfeleknek, akkor - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően központi értéktár vagyonából először ezen ügyfelek követelését kell kielégíteni.
(5) Nem kell alkalmazni a (3) és (4) bekezdésben meghatározott előírást központi értéktár minősített befolyással rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező értékpapír és pénzeszköz esetében.
(6) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetén a felszámolási eljárás során az elsődleges értékpapír a másodlagos értékpapír tulajdonosai által letétbe helyezett, az ügyfelek tulajdonát képező értékpapírként kezelendő, és az nem képezi a felszámolási vagyon részét.
(7) Központi értéktár felszámolása esetén az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti alárendelt kölcsönből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.”
33. §   A Tpt. 355. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Befektetési vállalkozás, tőzsde részvénykönyve mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt százalékot elérő tulajdonos által a befektetési vállalkozásban, tőzsdében fennálló közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is. A befektetési vállalkozásban, tőzsdében ötszázalékos vagy ezt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező, illetve ilyen hányadot megszerző tulajdonos a befektetési vállalkozásban, tőzsdében birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását - az azonosításra alkalmas adatok egyidejű közlésével - köteles a befektetési vállalkozásnak, a tőzsdének bejelenteni.”
34. §
(2) A Tpt. 358. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló cég nevében könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátónál, tőzsdénél, központi szerződő félnél, központi értéktárnál, és a megbízatás lejártát követő 2 üzleti éven belül nem láthat el újra - ugyanannál a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátónál, tőzsdénél, központi szerződő félnél, központi értéktárnál - könyvvizsgálói feladatot.”
35. §   A Tpt. 360. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár által megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján
a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;
b) bűncselekmény elkövetésére vagy a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár belső szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;
c) e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;
d) a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak;
e) a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg;
f) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vezetése között a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.”
36. §   A Tpt. 376. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye)
g) a központi szerződő fél és a központi értéktár alapszabályával, üzletszabályzatával és szabályzataival;”
(kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.)
38. §   A Tpt. 394. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)
f) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében
1. a tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy,
2. a tőzsde tisztségviselője és alkalmazottja,
3. a központi szerződő fél vagy a központi értéktár vezető állású személye és alkalmazottja,
4. az ügynök
természetes személyazonosító adatait;”
39. §
(1) A Tpt. 395. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi szerződő fél és a központi értéktár köteles a Felügyeletnek megküldeni és ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolót.”
(2) A Tpt. 395. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A központi szerződő fél és a központi értéktár köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek adatot szolgáltatni.”
41. §   A Tpt. 402. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felügyeleti biztos feladata:
a) a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vagyoni helyzetének felmérése;
b) az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése;
c) az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár nyilvántartásának helyreállítása; és
d) a szükséges mértékben a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár működtetése.”
46. §
(1) A Tpt. 451. § (2) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
u) a szabályozott piac és a tőzsde tájékoztatási kötelezettségének tartalmára vonatkozó részletszabályokat.”
(2) A Tpt. 451. § (3) bekezdés b) pontja bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
b) a szabályozott piac és a tőzsde tájékoztatási kötelezettségének módjára és gyakoriságára vonatkozó részletszabályokat;”
(3) A Tpt. 451. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
e) a Tpt. 142/A. §-ában foglalt belépési azonosító és jelszó megképzésének módszertanát, a számlavezető által a Felügyelet részére átadott értékpapírszámla és ügyfélszámla egyenleget és adatokat tartalmazó adatszolgáltatás struktúráját, valamint az adatbiztonsági követelményeket rögzítő szabályzat kötelező tartalmi elemeit.”
48. §
(2) A Tpt.
1. 140. § (1) bekezdésében a „335/A. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „335. §-ban” szöveg,
2. 149. § (3) bekezdésében, a 371. § (5) bekezdésében a „tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi” szövegrész helyébe a „tőzsde, központi” szöveg,
3. 151. § (1) bekezdésében „az elszámolóház” szövegrész helyébe „a központi értéktár” szöveg,
4. 168. § (1) bekezdésében a „forma, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe a „forma, a központi” szöveg,
5. 312. § (1) bekezdés d) pontjában „a tőzsdei ügyletek elszámolását végző szervezettel” szövegrész helyébe a „központi szerződő féllel, illetve központi értéktárral” szöveg,
6. 318. § (2) bekezdésében „az elszámolást végző szervezet” szövegrész helyébe „a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár” szöveg,
7. 333. § (3) bekezdésében „a tőzsdék, illetve az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve” szövegrész helyébe „a tőzsdék, illetve” szöveg,
8. 356. § (1) bekezdésében a „tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, központi” szövegrész helyébe a „tőzsdénél, központi” szöveg,
9. 358. § (1) bekezdésében, a 363. § (1) bekezdésében a 368. § (2) bekezdésben a „tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsde, a központi” szöveg,
10. 358. § (6) bekezdésében az „féltől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, illetve” szövegrész helyébe „féltől és központi értéktártól, illetve” szöveg,
11. 358. § (7) bekezdésében a „tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, központi” szövegrész helyébe a „tőzsdétől, központi” szöveg,
12. 363. § (2) bekezdésében a „tőzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdénél, a központi” szöveg,
13. 363. § (3) bekezdésében a „tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdét, a központi” szövegrész, a „tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsde, a központi” szöveg,
14. 369. § (1) bekezdésében a „tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi” szövegrész helyébe a „tőzsde, központi” szövegrész, a „tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdével, a központi” szöveg,
15. 369. § (2) bekezdésében a „tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, központi” szövegrész helyébe a „tőzsdétől, központi” szöveg,
16. 371. § (3) bekezdésében a „tőzsdének, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdének, a központi” szöveg,
17. 372. §-ban a „fél, valamint az elszámolóházi tevékenység” szövegrész helyébe a „fél tevékenység” szöveg, a „fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közötti” szövegrész helyébe a „fél közötti” szöveg,
18. 375. §-ban a „tőkealap-kezelőről, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetről, központi” szövegrész helyébe a „tőkealap-kezelőről, központi” szöveg,
19. 380. § (2) bekezdésében az „a 381. § (1)-(7) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 381. §” szöveg,
20. 391. § (1) bekezdés a)-i) pontjában, a 394. § (1) bekezdés a) és c) pontjában a „tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsde, a központi” szöveg,
21. 400. § (1) bekezdés a) pontjában „a tőzsde által végzett tevékenységre, az elszámolóház által végzett tevékenységre, a központi” szövegrész helyébe „a tőzsde által végzett tevékenységre, a központi” szöveg,
22. 400. § (1) bekezdés b) pontjában a „tőzsdei, elszámolóházi, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdei, a központi” szöveg,
23. 400. § (1) bekezdés d), e) és j) pontjában „a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe „a tőzsde, a központi” szöveg,
24. 400. § (1) bekezdés f), g) és r) pontjában „a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi” szövegrész helyébe „a tőzsdét, a központi” szöveg,
25. 400. § (1) bekezdés l) pontjában „a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez, központi” szövegrész helyébe „a tőzsdéhez, központi” szöveg,
26. 400. § (1) bekezdés q) pontjában „a tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél” szövegrész helyébe „a tőzsde, központi szerződő fél” szöveg,
27. 400. § (4) bekezdésében a „védelmében az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi” szövegrész helyébe a „védelmében a központi” szöveg,
28. 400. § (8) bekezdésében, 402. § (1) bekezdésében a „tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsde, a központi” szöveg,
29. 401. § (1) bekezdésében a „ha az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe a „ha a központi” szöveg,
30. 401. § (2) bekezdés a) pontjában az „alapítója az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe az „alapítója a központi” szöveg,
31. 401. § (3) bekezdésében az „a)-d) és h) pontjaiban” szövegrész helyébe az „a)-d) pontjaiban” szöveg,
32. 402. § (3) bekezdésében a „tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdével, a központi” szöveg, a „tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdét, a központi” szöveg,
33. 405. § (1) bekezdésében a „tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdét, a központi” szöveg
(3) A Tpt. 223. § (7) bekezdésében az „Az ügyvezető igazgató” szövegrész helyébe az „Az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettese” szöveg lép.
49. §
(2) Hatályát veszti a Tpt.
a) 224. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése, 304. § c) pont 5. alpontja, 317. § (4) bekezdés h) pontja, 381. § (6) bekezdése, 419. § (3) és (4) bekezdése, 451. § (1) bekezdés c) pontja, 451. § (2) bekezdés k) pontja,
b) 355. § (1) bekezdésében az „elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,” szövegrész,
c) 361. §-ában az „az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet,” és az „az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,” szövegrész,
d) 395. § (1) bekezdésében az „z elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a” szövegrész.
8. §
(10) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„130. ügyfélszámla: az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, korlátozott rendeltetésű számla, amely kizárólag a számlavezető által nyújtott befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás, illetve árutőzsdei szolgáltatás során igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó tranzakciók lebonyolítására szolgál,”
9. §   A Tpt. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tájékoztató a regisztrációs okmányból, az értékpapírjegyzékből és az összefoglalóból áll. A regisztrációs okmány tartalmazza a kibocsátóra vonatkozó információkat. A tájékoztató egyetlen összevont dokumentumként is elkészíthető (összevont tájékoztató).”
10. §   A Tpt. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben a forgalomba hozatal végleges feltételeit (amelyek csak az értékpapírjegyzékkel kapcsolatos információkat tartalmazzák, így különösen: a forgalomba hozatal össznévértékét, az értékpapír futamidejét, lejáratát, kamatát vagy egyéb járulékait, a forgalomba hozatal módját és helyét, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódját) sem az alaptájékoztató, sem a 32. § szerinti kiegészítés nem tartalmazza, az egyes részkibocsátásokra vonatkozóan a kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeit közzéteszi, és azokról tájékoztatja a Felügyeletet. A Felügyelet a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot ezt követően tájékoztatja a forgalomba hozatal végleges feltételeiről.”
11. §   A Tpt. 68. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nem kell az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni abban az esetben, ha az (1) bekezdésben meghatározott mértékű befolyásszerzésre a Szantv. keretében alkalmazható szanálási intézkedések vagy hatáskörök alkalmazásával kerül sor.”
12. §   A Tpt. 140. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Értékpapírszámla-szerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost haladéktalanul értesíti.”
14. §   A Tpt. 147. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyfélszámlán kell nyilvántartani a számlatulajdonost megillető bevételt, és az ügyfélszámláról kell teljesíteni a számlatulajdonost terhelő kifizetést. Az ügyfélszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetve az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket.
(2) A számlavezető az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla-állományt - ha e törvény másként nem rendelkezik - letéti számlán köteles elhelyezni.”
15. §   A Tpt. 201/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentésre kötelezett személy nevét (cégnevét), természetes személyazonosító adatait, lakcímét (székhelyét), a bejelentési kötelezettség indokát, az érintett kibocsátó nevét, az ügyletben szereplő pénzügyi eszköz megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügylet jellegét (például vétel vagy eladás), az ügyletkötés időpontját és helyét, illetve az ügyletet lebonyolító befektetési vállalkozás, hitelintézet megnevezését.”
17. §   A Tpt. 216. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„216. § (1) Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha
a) a Felügyelet az Alap tagjával szemben a Bszt. 133. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak alapján felszámolási eljárást kezdeményez vagy
b) a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bármelyik esemény bekövetkezik, az Alap tagja erről köteles haladéktalanul értesíteni az Alapot. Az Alap tagja a kártalanítási igény elbírálásához szükséges adatot az Alap által meghatározott formában és módon haladéktalanul előállítja, majd az Alap rendelkezésére bocsátja. Az Alap jogosult az érintett tagjánál minden olyan adathoz személyesen is hozzáférni, amely a kártalanítási kötelezettségének felméréséhez szükséges.
(3) Az Alap az (1) bekezdésben meghatározott esemény időpontjának közzétételét követő tizenöt napon belül a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közleményben tájékoztatja a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről. Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint az (1) bekezdésben meghatározott esemény időpontjának közzétételét követő harmincadik nap.”
18. §
(2) A Tpt. 217. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az Alap tagja által vezetett értékpapírszámlákon valamely kötvényből többet tartanak nyilván, mint ahány darab az adott kötvényből a központi értéktár nyilvántartásában megtalálható, akkor az értékpapírszámlákon nyilvántartott, de a központi értéktár nyilvántartásában nem szereplő kötvényre az Alapnak kártalanítást kell fizetnie. A kártalanítás összegét ez esetben úgy kell megállapítani, hogy az ügyfél értékpapírszámláján szereplő kötvények nyilvántartási értékét azzal a törtszámmal kell megszorozni, amely megfelel az adott kötvényből többletként nyilvántartott állomány és az ügyfelek értékpapírszámláin nyilvántartott összes kötvény arányának.”
19. §   A Tpt. 222. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendel el, ha az Alap eszközei az esedékes vagy az előre látható kártalanítási kötelezettség teljesítését nem fedezik. Rendkívüli befizetés akkor is elrendelhető, ha az Alap az esedékes hiteltörlesztést, illetve annak kamatait, továbbá az általa kibocsátott kötvény visszaváltását nem képes határidőben teljesíteni. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetés alapja megegyezik az éves díj alapjával, de az egy naptári évben rendkívüli befizetés jogcímén elrendelt fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj mértékét.”
20. §
(2) A Tpt. 223. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az igazgatóság tagja - az igazgatóság jóváhagyásával - írásban állandó helyettest nevezhet ki, aki a tag távollétében teljes döntési joggal vesz részt az igazgatóság ülésein.”
(3) A Tpt. 223. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az igazgatóság a tagjai közül évente elnököt választ. Az ügyvezető igazgató nem választható meg elnöknek.”
(4)
22. §   A Tpt. 226. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„226. § (1) Az Alap forrásai
a) a csatlakozási díj,
b) az éves díj,
c) a rendkívüli befizetés,
d) az Alap vagyonának hozama,
e) az Alap által felvett kölcsön,
f) az Alap által kibocsátott kötvény,
g) egyéb bevétel.
(2) Az Alap kölcsönt vehet fel
a) a 213. §(1) bekezdés szerinti feladat ellátása érdekében az MNB-től, illetve
b) a 213. § (1) bekezdés szerinti feladat ellátása, valamint az a) pont szerinti kölcsön visszafizetése érdekében hitelintézettől.
(3) Az Alap a213. § (1) bekezdés szerinti feladat ellátása, valamint a (2) bekezdés szerinti kölcsön visszafizetése érdekében kötvényt bocsáthat ki.
(4) Az állam készfizető kezesként felel az Alap azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a (2) bekezdés szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett - az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegű - kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából erednek. Az Alap kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az Alapnak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.”
23. §   A Tpt. 298. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„298. § (1) A tőzsde kizárólag
a) tőzsdei tevékenységet,
b) tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységet,
c) a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységet
folytathat.
(2) Tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenység különösen az
a) oktatási,
b) informatikai,
c) kiadvány előállítási és terjesztési,
d) adatszolgáltatási
tevékenység.”
26. §   A Tpt. 317. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde - törvény által meghatározott keretek között - szabályzatban határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános szabályokat, valamint a tőzsdei kereskedőkre és kibocsátókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. A tőzsde által alkalmazott eljárásnak, rendszernek és megoldásnak biztosítania kell minden, a tőzsdére vonatkozó jogszabályban és a tőzsde szabályzatában foglalt előírás teljesülését, ideértve a következetesség, a folyamatos figyelemmel kísérhetőség és az ellenőrizhetőség biztosítását is.”
27. §   A Tpt. a 318. §-t követően a következő XXXVI/A. Fejezettel és 318/A-318/D. §-sal egészül ki:
XXXVI/A. Fejezet
KISZERVEZÉS
318/A. § (1) A tőzsde - a (2)-(5) bekezdésben, valamint a 318/B. és 318/C. §-ban foglaltakra figyelemmel - tőzsdei tevékenységét, tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységét, a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységét vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.
(2) A kiszervezés
a) nem eredményezheti a tőzsde vezető állású személyei hatáskörének átadását,
b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a tőzsde közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a tőzsde ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és
c) nem eredményezhet változást az e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében.
(3) Ha a tőzsde tőzsdei tevékenységét, tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységét, a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységét vagy kritikus funkcióját szervezi ki, a kiszervezésről szóló megállapodás megkötését megelőzően meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél
a) rendelkezik-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység ellátásához szükséges valamennyi hatósági engedéllyel, illetve a szükséges hatósági bejelentési kötelezettségének eleget tett-e,
b) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység hatékony és eredményes ellátására, a hatékony ellenőrzésre és a kockázatok kezelésére,
c) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység ellátása során felhasznált vagy keletkező, a tőzsdére vagy annak ügyfeleire, leendő szerződő feleire vonatkozó adatok jogszabályszerű kezelésére és védelmére,
d) rendelkezik-e mindazokkal a szervezeti megoldásokkal, működési és eljárási szabályokkal, valamint személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy a tőzsde számára minden, a Felügyelet eljárásához szükséges információt és adatot az elvárt formában és határidőben szolgáltasson, és
e) rendelkezik-e olyan vészforgatókönyvvel, amely a vészhelyzetek megoldására és a biztonsági eszközök rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat tartalmazza.
(4) A tőzsde kritikus funkció kiszervezéséről szóló megállapodást csak azzal köthet, aki megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak.
(5) A tőzsde az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége vagy szolgáltatása kiszervezésére harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor köthet megállapodást, ha a leendő szerződő megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint
a) a székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó jogszabályainak és a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság felügyelete alatt áll, és
b) a kiszervezett tevékenységére nézve hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság és a Felügyelet között a tevékenység felügyelete tekintetében együttműködési megállapodás van hatályban.
(6) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősül minden olyan funkció, amelynek végrehajtásában tapasztalható hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a tőzsde e törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezőségét vagy a tőzsde által folytatott tevékenység végzésének folyamatosságát.
318/B. § (1) A kiszervezésről szóló megállapodást a szerződő felek írásba foglalják.
(2) A kiszervezésről szóló megállapodásban a felek rendelkeznek
a) a megállapodás időbeli hatályáról,
b) a szerződő felek jogairól és kötelezettségeiről,
c) a kiszervezésre kerülő tevékenységről.
(3) A kiszervezésről szóló megállapodásban a (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogok és kötelezettségek között a felek rendelkeznek legalább
a) a kiszervezett tevékenység végzésének a 318/A. § (3) bekezdésében foglalt feltételek szerinti értékelésének rendszerességéről és módjáról,
b) a 318/C. § szerinti értékelés során feltárt hiányosságok rendezésének szabályairól,
c) a Felügyelet számára szükséges információ- és adatszolgáltatás rendjéről és módjáról,
d) a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet Felügyelettel történő együttműködésének kötelezettségéről, és
e) a kiszervezett tevékenység végzésének a 318/A. § (3) bekezdésében foglalt feltételeiben bekövetkezett változás tőzsde felé történő jelentésének módjáról.
(4) A tőzsde az (1) bekezdés szerinti, kiszervezésről szóló megállapodást a megkötését követő három napon belül megküldi a Felügyeletnek.
318/C. § (1) A tőzsde a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenysége vagy szolgáltatása megfelelő színvonalú ellátása érdekében folyamatosan értékeli a 318/A. § (3) bekezdésében foglaltak teljesülését.
(2) Ha a tőzsde a kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak megsértését állapítja meg, amelynek következménye, hogy a 318/A. § (3) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek,
a) felszólítja a kiszervezést végzőt a szerződésszerű teljesítésre, vagy
b) ha a szerződésszerű állapot nem állítható helyre, felmondja a kiszervezésről szóló megállapodást.
(3) A megállapodás (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felmondása nem eredményezheti a tőzsde tőzsdei tevékenységének vagy tőzsdei tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységének szünetelését vagy minőségének csökkenését.
(4) Ha a tőzsde és a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet ugyanazon csoport tagja, e fejezet rendelkezéseinek történő megfelelés céljából a tőzsde figyelembe veheti az általa a kiszervezett tevékenységet végzőre gyakorolt ellenőrzés és befolyás mértékét.
Az informatikai rendszer védelme
318/D. § A tőzsdei tevékenységet végzőnek alkalmaznia kell a Bszt. 12. §-ában foglaltakat.”
29. §   A Tpt. 321. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A határidős ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, közraktári jeggyel történő teljesítéssel, illetve számlapénzben történő teljesítéssel. A teljesítésre vonatkozó szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják vagy kizárhatják.”
37. §   A Tpt. 391. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:)
q) a bennfentes személyek neve (cégneve), természetes személyazonosító adatai, lakcíme (székhelye);”
40. §
(1) A Tpt. 400. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
i) meghatározott időre felfüggesztheti a tőzsdei szekcióban történő kereskedést, illetve a teljes tőzsdei kereskedést, valamint előírhatja valamely tőzsdei termék terméklistáról történő törlését;”
(2) A Tpt. 400. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
u) az e törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a közzétenni elmulasztott információt a 34. §-ban foglaltak szerint, a mulasztó költségén nyilvánosságra hozza,”
(3) A Tpt. 400. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Felügyelet a tevékenység kiszervezését megtilthatja, ha nem felel meg az e törvény kiszervezésre vonatkozó előírásainak.”
42. §   A Tpt. a 402. §-t követően a következő alcímmel és 403. §-sal egészül ki:
A helyszíni vizsgáló
403. § (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt, továbbá a központi értéktár vagy központi szerződő fél tevékenységére vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének gyakorlása érdekében - a központi értéktár vagy a központi szerződő fél működésének szükségtelen zavarása nélkül, indokolt gyakorisággal, ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra - egy vagy több - helyszíni vizsgálót rendelhet ki.
(2) A Felügyelet a helyszíni vizsgálatot végző alkalmazottját megbízólevéllel látja el.
(3) A kirendelt helyszíni vizsgáló jogosult
a) bármely ellenőrzési tevékenység ellátására,
b) megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, igazgatóság, valamely kockázatvállalási döntést hozó testület vagy bizottság, valamint a felügyelőbizottság ülésén, a közgyűlésen,
c) konzultálni a központi értéktár, illetve a központi szerződő fél könyvvizsgálójával.
(4) A helyszíni vizsgáló kirendelésének időtartama harminc napra szól, amely indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.
(5) Ha az e §-ban meghatározott helyszíni vizsgáló a működése során jogszabálysértést tapasztal, - a vizsgáló kezdeményezésére - a Felügyelet a jogsértés súlyának figyelembevételével köteles célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indítani.
(6) A helyszíni vizsgáló kirendelése a határozott időtartam lejártával vagy a Felügyelet végzésével zárul.”
43. §   A Tpt. 411. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„411. § Az az elszámolóház, amely
a) a 2014. december 31-én hatályos 335. § (3) bekezdés a) és c) pontjában foglalt tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezett és
b) a 2015. december 31-én hatályos 334. §-ban, valamint a 335. § (3) és (5) bekezdésében megjelölt tevékenységek végzésére jogosult volt
a 909/2014/EU rendelet szerinti központi értéktári tevékenység - szakosított hitelintézetként történő - végzésére szóló engedély megszerzéséig, de legkésőbb 2016. június 30-ig ezen engedélyben foglaltak szerint jogosult az a) és b) pontban megjelölt tevékenységek végzésére.”
44. §   A Tpt. a következő 413. §-sal egészül ki:
„413. § (1) 2016. január 1-jén annak a személynek, akinek 2015. december 31-én az Alappal
a) határozatlan idejű munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozatlan idejű Országos Betétbiztosítási Alappal fennálló munkaviszonnyá,
b) határozott idejű munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozott idejű Országos Betétbiztosítási Alappal fennálló munkaviszonnyá
alakul át.
(2) A 2015. december 31-én az Alapnál fennálló munkaviszonyban kikötött próbaidő mértéke a jogviszonyváltást követően változatlan marad.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy munkabére 2016. január 1-jétől nem lehet kevesebb, mint a 2015. december 31-én a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint fennálló munkaszerződése alapján őt megillető munkabér.
(4) Ha a munkavállaló az (1)-(3) bekezdésben meghatározottak szerint létrejött munkaviszonyában a munkaszerződését annak átvételét követő nyolc munkanapon belül nem írja alá, munkaviszonya az Mt.-nek a munkavállaló felmondására vonatkozó szabályai szerint szűnik meg, azzal, hogy a felmondási idő kezdete a munkaszerződés átvételét követő kilencedik napon kezdődik, kivéve, ha a késedelem a munkavállaló önhibáján kívül eső okból következett be. A munkaszerződés munkavállaló általi aláírásának időpontjáig a munkáltatói jogkört a munkavállaló felett az Országos Betétbiztosítási Alappal létrejött munkaviszonyában az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatója gyakorolja.
(5) Az Alapnál fennálló, (1) bekezdés szerinti jogviszony időtartamát - ideértve a jogviszonnyal kapcsolatosan elismert egyéb foglalkoztatási időtartamot is 2016. január 1-et követően az Országos Betétbiztosítási Alappal fennálló munkaviszonyban töltött időként kell elismerni és figyelembe venni. Az Alap 2015. december 31. napjával a nála foglalkoztatott személyek számára munkáltatói igazolást állít ki.
(6) Az Alap által 2015. december 31-én foglalkoztatott személyek részére - az őket munkaviszonyukban 2015. december 31. napjáig megillető - ki nem adott szabadságot az Alap megváltja.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek tekintetében az Országos Betétbiztosítási Alap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé fennálló, a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adataira vonatkozó jelentéstételi és változás-bejelentési kötelezettségének a munkaviszony létesítésétől számított 8 munkanapon belül tehet eleget.”
45. §   A Tpt. a következő 450/C. §-sal egészül ki:
„450/C. § Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény 13. §-ával megállapított 142/A. § (5) bekezdésében meghatározott belépési azonosító és jelszó kezelésének és a számlatulajdonos részére történő átadásának rendjére vonatkozó adatbiztonsági követelményeket rögzítő szabályzatot a számlavezető első alkalommal 2015. szeptember 30. napjáig küldi meg jóváhagyásra az MNB-nek.”
47. §   A Tpt. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
48. §
(1) A Tpt.
a) 35. § (1) bekezdésében a „forgalmazásban” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalban” szöveg,
b) 205. § (8) bekezdésében a „tényét, illetve annak tartalmát” szövegrész helyébe a „tényére, illetve annak tartalmára vonatkozó információt” szöveg,
c) 405. § (1) bekezdésében a „piacbefolyásolást elkövető személyt az e” szövegrész helyébe a „piacbefolyásolást elkövető személyt, a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályokat megsértő személyt az e” szöveg
49. §
(1) Hatályát veszti a Tpt.
a) 5. § (1) bekezdés 129. pontja,
b) 77. § (1) bekezdésében az „, illetőleg a 2001. évi L. törvény 82. §-ának (3) bekezdésében” szövegrész,
c) 219. § (4) bekezdése,
d) 215. § (1) bekezdés k) pontjában az „, az Alap tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy” szövegrész,
e) 304. § b) pontjában az „elszámolási technikát,” szövegrész,
f) 389. § (4) bekezdése.

6. A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása

53. §   A Tvt. 10. § d) pont da) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A rendszer és a rendszerüzemeltető kijelölésre kerül, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
d) a megállapodásban elszámoló félként rögzített résztvevő rendelkezik:]
da) a Tpt. szerinti központi szerződő fél tevékenység esetén a Tpt. szerinti tevékenységi engedéllyel, vagy”
50. §   A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:
a) a magyar jog alapján működő, a 2. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerre (a továbbiakban együtt: rendszer),
b) a magyar jog alapján működő rendszer valamennyi résztvevőjére,
c) az Európai Unió más tagállamának joga alapján kijelölt vagy működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevőjére a (2) bekezdés és a 12-13. § vonatkozásában,
d) a magyar jog, illetve az Európai Unió más tagállamának joga alapján működő rendszerben nyújtott biztosítékra, ha annak nyilvántartása Magyarországon történik.
(2) Az Európai Unió más tagállamának joga alapján kijelölt vagy működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevőjének a rendszerben való részvételből származó jogait és kötelezettségeit, ideértve az üzleti nap adott rendszer szabályai szerint meghatározott fogalmát is, minden esetben a rendszerre irányadó jog szerint kell megállapítani.”
51. §
(1) A Tvt. 2. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
i) rendszer: az - a rendszerkapcsolatnak nem minősülő - írásbeli megállapodáson alapuló együttműködési forma,
ia) amikor három vagy több résztvevő - kivéve a rendszerüzemeltető, a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámoló fél, illetőleg a közvetett résztvevő - megállapodik abban, hogy egymás közötti transzfer megbízásaik közös szabályok és egységes eljárási rend szerint, központi szerződő fél igénybevételével vagy anélkül kerülnek teljesítésre, és
ib) amely kijelölésre kerül és a kijelölő hatóság értesíti erről az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot;”
(2) A Tvt. 2. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
n) teljesítő fél: az a szervezet, amely a rendszerben résztvevő intézmények, illetve - amennyiben alkalmazandó - a központi szerződő fél teljesítési számlájának vezetőjeként biztosítja a transzfer megbízások kiegyenlítését, illetve - szükség esetén - az intézmény, illetőleg a központi szerződő fél részére hitelt nyújt a teljesítés megkönnyítése érdekében;”
(3) A Tvt. 2. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
o) üzleti nap: a rendszer üzleti ciklusa által meghatározott azon időszak, amelyben az üzleti események történnek, ideértve az éjszakai és nappali elszámolásokat és a rendszer üzleti ciklusában bekövetkező valamennyi eseményt is;”
52. §   A Tvt. 5. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kijelölő hatóság a fizetést korlátozó eljárás megindításáról vagy az eljárás megindításával kapcsolatos kérelem előterjesztéséről haladéktalanul értesíti az Európai Rendszerkockázati Testületet, az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és a tagállamok illetékes hatóságait, valamint haladéktalanul továbbítja a tagállamoktól érkező hasonló jellegű értesítéseket a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti rendszerüzemeltetőhöz.
(7) A bíróság vagy az intézkedésre jogosult hatóság és a kijelölő hatóság a fizetést korlátozó eljárás megindításával vagy az eljárás megindításával kapcsolatos kérelem előterjesztésével kapcsolatos belföldi értesítési kötelezettségeiknek olyan módon kötelesek eleget tenni, hogy az értesítés elektronikus dokumentum formájában az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a lehető legrövidebb időn belül megérkezzék a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendszerüzemeltetőhöz, illetve a kijelölő hatósághoz. Amennyiben az elektronikus úton való értesítésre nincsen lehetőség, akkor az értesítési kötelezettségnek személyes átadás, az intézkedésre jogosult vagy a kijelölő hatóság kézbesítője útján vagy postai úton kell eleget tenni.”
54. §   A Tvt. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Európai Unió más tagállamának joga alapján működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevője az ezen rendszerhez való csatlakozás tényéről a csatlakozástól, illetve a rendszerből való kilépésről a kilépéstől számított 15 napon belül tájékoztatni köteles a kijelölő hatóságot.”

7. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

55. §   A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 163. § (1b) bekezdésében az „adatszolgáltatás” szövegrész helyébe az „adatszolgáltatás - ideértve a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti szabályozási környezetből adódó feladatokra való felkészüléshez szükséges információk szolgáltatását is -” szöveg lép.

8. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

65. §
(3) A Kkt. 50. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kamarai tag könyvvizsgáló a Hpt. 8. § (4) bekezdése szerinti hitelintézetnél (a továbbiakban: bank) pénzügyi intézményi minősítés birtokában is csak akkor végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, ha rendelkezik a közfelügyeleti hatóság által elismert
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti banknál végzett számviteli, ellenőrzési gyakorlattal, vagy
b) a (2) bekezdés b) pontja szerint a pénzügyi intézményi minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló mellett legalább két évig banknál végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában való közreműködéssel.
(2b) Könyvvizsgáló cég banknál pénzügyi intézményi minősítés birtokában is csak akkor végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, ha van legalább egy olyan kamarai tag könyvvizsgáló tagja vagy munkavállalója, aki a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végez, és megfelel a (2a) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(2c) A (2a) és (2b) bekezdés szerinti feltételek teljesülésének elismeréséről a közfelügyeleti hatóság értesíti a kamarát. A feltételek teljesülésének elismerését a kamara rögzíti a kamarai nyilvántartásokban, és közzéteszi a honlapján.”
(4)-(7)
69. §   A Kkt. „A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében ellátott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység különös szabályai” alcíme a következő 59/A. §-sal egészül ki:
„59/A. § A kamarai tag könyvvizsgáló, valamint a könyvvizsgáló cég nevében a könyvvizsgálói feladatokat ellátó kamarai tag könyvvizsgáló a megbízó közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál nem láthat el jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívül más tevékenységet az általa vizsgált időszak kezdete és a könyvvizsgálói jelentés kiadása közötti időszakban, valamint ezen időszakot közvetlenül megelőző üzleti évben.”
59. §   A Kkt. a következő 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló köteles olyan, Magyarország területén végzett, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységére is kiterjedő hatályú könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezni, amelynek biztosítási összege eléri a 100 millió forintot.
(2) Nem kell a kamarai tag könyvvizsgálónak az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelni, ha kizárólag könyvvizsgáló cég nevében végez közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.”
62. §   A Kkt. „A könyvvizsgáló cég kötelességei” alcíme a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző könyvvizsgáló cég köteles olyan, Magyarország területén végzett, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységére is kiterjedő hatályú könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezni, amelynek biztosítási összege eléri az 500 millió forintot.”
57. §   A Kkt. I. Fejezete a következő 9/C. §-sal egészül ki:
„9/C. § A közfelügyeleti hatóság által a 49. § szerinti minősítés tekintetében hozott döntése ellen a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég - jogszabály megsértésére való hivatkozással - a határozat közlésétől számított 30 napon belül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint bírósághoz fordulhat.”
64. §   A Kkt. a következő 49/A. §-sal egészül ki:
„49/A. § Minősítési kérelem az alábbi minősítések megszerzésre nyújtható be:
a) pénzügyi intézményi minősítés,
b) befektetési vállalkozási minősítés,
c) pénztári minősítés,
d) biztosítói minősítés,
e) költségvetési minősítés,
f) IFRS minősítés,
g) kibocsátói minősítés.”
65. §
(1) A Kkt. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég 49. § szerinti minősítéséről a közfelügyeleti hatóság dönt. A minősítés iránti kérelem elbírálásáért az ügyfél igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj a közfelügyelet hatóság bevétele. Az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.”
(2) A Kkt. 50. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 49. § szerinti minősítés iránti kérelmet az 1., illetve 2. melléklet szerinti adattartalommal kell a közfelügyeleti hatósághoz benyújtani.
(1b) A közfelügyeleti hatóság a 49. § szerinti minősítés iránti kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül - határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet, amennyiben a kérelem nem felel meg az e törvény szerinti követelményeknek.
(1c) A 49. § szerinti minősítés iránti kérelem tárgyában a közfelügyeleti hatóság a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül dönt.”
(3)
(4) A Kkt. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti kérelem elbírálása során ki kell kérni az érintett állami szerv egyetértését, továbbá figyelembe kell venni a kérelmező tekintetében lefolytatott minőségellenőrzés(ek), kamarai minőségellenőrzés(ek) eredményét, valamint a kérelmezővel szemben lefolytatott fegyelmi eljárásokat.”
(5) A Kkt. 50. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A minősítés megadását meg kell tagadni,)
b) ha a rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltételezhető, hogy a kérelmező a minősítésnek megfelelő gazdálkodó tekintetében nem tudja ellátni a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.”
(6) A Kkt. 50. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A minősítés megadásáról a közfelügyeleti hatóság dönt, amelyről értesíti a kamarát. A minősítést a minősítésnek megfelelő részletezésben a kamara rögzíti a közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő kamarai tag könyvvizsgálókra, könyvvizsgáló cégekre vonatkozó kamarai nyilvántartásokban.”
(7) A Kkt. 50. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (8) bekezdés szerinti külön szabályzatot a közfelügyeleti hatóság hagyja jóvá.
(10) A 49/A. § a)-d) és g) pontja szerinti minősítések esetén a minősítés megadásának feltétele, hogy az adott minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgát a könyvvizsgáló sikeresen teljesítette.”
66. §   A Kkt. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § A minősített kamarai tag könyvvizsgáló, a minősített könyvvizsgáló cég köteles 30 napon belül írásban bejelenteni a közfelügyeleti hatóságnak, ha a minősítés előírt feltételei a továbbiakban már nem állnak fenn.”
67. §
(1) A Kkt. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A minősítés visszavonása tekintetében a közfelügyeleti hatóság jár el. Az eljárás megindítását - az ok megjelölésével - az érintett állami szerv is kérheti.”
(2) A Kkt. 52. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A közfelügyeleti hatóság az érintett állami szerv kezdeményezésére a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég minősítését felfüggeszti. A közfelügyeleti hatóság a felfüggesztés elrendelését követően dönt a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég minősítésének visszavonásáról, vagy a 173/B. § (4) bekezdése szerinti rendkívüli minőségellenőrzés lefolytatásáról, illetve a 195. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat lefolytatásáról. A felfüggesztés a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég minősítésének visszavonásakor, a 173/B. § (4) bekezdése szerinti rendkívüli minőségellenőrzés, illetve a 195. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat lezárásakor megszűnik.
(2b) A (2a) bekezdés szerinti felfüggesztésről és a minősítés visszavonásáról a közfelügyeleti hatóság értesíti a kamarát.”
72. §   A Kkt. 177. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fegyelmi eljárásban a következő fegyelmi büntetések alkalmazhatók:)
c) a 49. § szerinti minősítés megvonásának kezdeményezése,”
76. §
(1) A Kkt. a 2. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
(2) A Kkt. a 3. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.
56. §   A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 4. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kamara)
b) a közfelügyeleti hatóság jóváhagyásával megalkotja és naprakészen tartja a könyvvizsgálati, valamint az átvilágítási megbízásokra, a bizonyosságot nyújtó megbízásokra, a kapcsolódó szolgáltatásokra és a belső minőségellenőrzésre vonatkozó nemzeti standardokat,”
58. §   A Kkt. 12. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Nem vehető fel a kamara tagjai közé az,)
g) aki a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltás hatálya alatt áll.”
60. §   A Kkt. 30. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
[A kamarai tagság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - megszűnik]
d) a közfelügyeleti hatóság jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltásról szóló határozata alapján,
e) a tag halálával.”
61. §   A Kkt. 36. §-a következő e) ponttal egészül ki:
[Nem adható jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedély annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek),]
e) amely a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltás hatálya alatt áll.”
63. §   A Kkt. 41. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő e) ponttal egészül ki:
(A könyvvizsgáló cég engedélye megszűnik)
d) a könyvvizsgáló cég megszűnésével,
e) a közfelügyeleti hatóság jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltásról szóló határozata alapján.”
68. §   A Kkt. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízása legfeljebb 5 üzleti évre szólhat, ha közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében végzi e tevékenységét. Ugyanazon közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében a megbízás lejáratát követő 4 üzleti éven belül a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég nem vállalhat jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízást.”
70. §
(1) A Kkt. 67. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését a pénz-, tőke- és biztosításpiaci szervezeteket, pénztárakat érintően a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által lefolytatott ellenőrzési eljárás során a Magyar Nemzeti Bank által az adott intézmény jogszabály alapján kötelező könyvvizsgálatát végző kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől kért, a tényállás megállapításához szükséges adatok rendelkezésre bocsátása. E tekintetben a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró személyeket a kamarai tag könyvvizsgálóval, a könyvvizsgáló céggel azonos titoktartási kötelezettség terheli.”
(2) A Kkt. 67. §-a a következő (4) bekezdéssel egészüli ki:
„(4) Az érintett állami szervet titoktartási kötelezettség terheli, amennyiben részére a közfelügyeleti hatóság a 66. § (1) bekezdése szerinti titkot ad át.”
71. §
(1) A Kkt. 173/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók:
a) kötelezés továbbképzésen való részvételre,
b) figyelmeztetés az előírásoknak nem megfelelő gyakorlat megszüntetésére,
c) fegyelmi eljárás kezdeményezése,
d) kötelezés könyvvizsgálat ismételt elvégzésére vagy a könyvvizsgálói jelentés visszavonására,
e) pénzbírság kiszabása,
f) a 49. § szerinti minősítés megvonása,
g) jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltás.”
(2) A Kkt. 173/C. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A (7) bekezdés e) pontja szerinti pénzbírság összege kamarai tag könyvvizsgáló esetén 100 ezer forinttól 100 millió forintig, könyvvizsgáló cég esetén 100 ezer forinttól 500 millió forintig terjedhet. A pénzbírságból befolyó bevételek a közfelügyeleti hatóság bevételeit képezik azzal, hogy azt a könyvvizsgálói közfelügyelet működésére kell felhasználni.
(7b) A (7) bekezdés g) pontja szerinti eltiltás 3 évig terjedhet.”
(3) A Kkt. 173/C. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A közfelügyeleti hatóság a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek nem megfelelt eredménnyel zárult minőségellenőrzése esetén annak tényéről és az alkalmazott intézkedésekről értesíti a kamarát, a Budapesti Értéktőzsde Zrt.-t, illetve az érintett állami szervet.”
73. §   A Kkt. 189. §-a a következő (3) és (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közfelügyeleti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott feladataival összefüggésben szakmai standard megalkotására kötelezheti a kamarát.
(3a) A (3) bekezdés alapján megalkotott standard jóváhagyása során a közfelügyeleti hatóság kikéri az érintett állami szerv egyetértését.”
74. §   A Kkt. a következő 208/I. §-sal egészül ki:
„208/I. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Mód1. törvény) megállapított 50. § (10) bekezdésében foglalt feltételeknek a Mód1. törvény hatályba lépésekor már minősítéssel rendelkező könyvvizsgálóknak 2017. december 31-ig kell megfelelniük.
(2) E törvénynek a Mód1. törvénnyel megállapított 58. § (1) bekezdését a Mód1. törvény hatályba lépésekor hatályos szerződésekre a Mód1. törvény hatálybalépését követő legfeljebb 5 évig nem kell alkalmazni.”
75. §   A Kkt. 228. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég saját magával szemben kért rendkívüli minőségellenőrzésért, valamint a minősítési kérelem elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat és a díj fizetésének részletes szabályait rendeletben szabályozza.”
77. §   A Kkt.
a) 11. § (1) bekezdés g) pontjában az „a kamara alapszabályában meghatározott mértékű,” szövegrész helyébe az „- a 22/A. §-ban foglaltak kivételével - a kamara alapszabályában meghatározott mértékű,” szöveg,
b) 35. § g) pontjában „a kamara alapszabályában meghatározott mértékű,” szövegrész helyébe az „- a 40/A. §-ban foglaltak kivételével - a kamara alapszabályában meghatározott mértékű,” szöveg,
e) 185. § (5) bekezdésében az „öt százaléka” szövegrész helyébe a „tíz százaléka” szöveg
c) 50. § (3) bekezdés a) pontjában a „kamarai tag könyvvizsgáló” szövegrész helyébe a „kamarai tag könyvvizsgáló tagja vagy munkavállalója” szöveg,
d) 141. § (4) bekezdésében a „kamara okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzatának” szövegrész helyébe a „kamara okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzatának, továbbá a szakmai minősítő vizsgáról szóló szabályzatának” szöveg,
78. §   Hatályát veszti a Kkt.
a) 5. § e) pontja,
b) 9. § (2) bekezdés b) pontja,
c) 50. § (5) bekezdés a) pontjában és 52. § (1) bekezdés c) pontjában a „fegyelmi eljárás keretében” szövegrész.

9. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

79. §   A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 64. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény köteles a Felügyelet által az (1) bekezdés alapján vele szemben hozott határozat rendelkező részét az adott határozat közlésétől számított öt évig honlapján közzétenni. Ha a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő kifüggesztéssel is eleget tehet.
(4) A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény jogosult a (3) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele során a foglalkoztatói nyugdíj- és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.”

10. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

81. §
(1) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„17. elismert elszámolóház: EGT-államban vagy az OECD tagállamában működő, a székhely szerinti ország jogszabálya vagy felügyeleti hatósága által elismertnek minősített, az elszámolásforgalom lebonyolítását végző pénzügyi intézmény, illetve központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet,”
(2)-(5)
82. §   A Bszt. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Kiegészítő szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély - kivéve ha a kérelmező a Tpt. szerinti központi értéktár - befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély nélkül, önállóan nem szerezhető.”
83. §
(3) A Bszt. 12. §-a a következő (12)-(14) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A befektetési vállalkozásnak és az árutőzsdei szolgáltatónak a tevékenysége végzésére csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. Az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a befektetési vállalkozásnak és az árutőzsdei szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.
(13) A (12) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel és a tanúsítással szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza meg.
(14) A (13) bekezdés szerinti tanúsító szervezet írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató informatikai rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel.”
90. §   A Bszt. 54. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha)
b) az jogszabályba vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne,”
91. §
(3) A Bszt. 57. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A befektetési vállalkozás biztosítani köteles, hogy alkalmazottja vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatott más személy az ügyfél részére vezetett ügyfélszámla, értékpapírszámla fölött az ügyfél képviselőjeként - a jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton alapuló képviseleti jogosultság kivételével - rendelkezési jogot nem gyakorolhat.”
93. §
(1) A Bszt. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás, amely a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében portfóliókezelési tevékenységet végez, az ügyfél számára havonta jelentést készít a tárgyhónap utolsó napjára vonatkozóan, és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja.”
(2) A Bszt. 68. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott jelentést a lakossági ügyfél számára az alábbi tartalommal adja meg:]
i) az ügyfél számára az MNB honlapján elérhetővé tett adatok lekérdezéséhez szükséges, egyedileg - külön jogszabályban meghatározott módszertan szerint - képzett jelszó.”
(3) A Bszt. 68. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az ügyfél a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő tájékoztatást választotta, a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél megbízása alapján végrehajtott ügyletekről szóló (1) bekezdés szerinti rendszeres jelentést legalább havonta elkészíti, és írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja.”
94. §   A Bszt. „A megbízás végrehajtását követő tájékoztatás” alcíme a következő 69/A. §-sal egészül ki:
„69/A. § A befektetési vállalkozás - a portfóliókezelés kivételével - befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében kezelt, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközről és pénzeszközről havonta, a hónap utolsó napjára vonatkozóan az alábbi tartalommal jelentést készít és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja:
a) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök állománya és részletezése a jelentésben foglalt hónap utolsó napjára vonatkozóan,
b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök azon állománya, amely értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képezte a jelentésben foglalt hónap utolsó napjára vonatkozóan,
c) az értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képező, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközön és pénzeszközön realizált eredmény, és az eredmény számításának alapja,
d) az ügyfél számára az MNB honlapján elérhetővé tett adatok lekérdezéséhez szükséges, egyedileg - külön jogszabályban meghatározott módszertan szerint - képzett jelszó.”
102. §   A Bszt. 118. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn]
b) a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, központi szerződő féllel, központi értéktárral, az Áht. 63. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),”
(szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.)
115. §   A Bszt. 4. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
80. §   A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 3. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre - a 8. § (5) bekezdése, a 13. §, a 15-17. §, a 19/A-20/B. §, a 21/A. §, a 22. § (1)-(3) bekezdése, a 22/A. §, a 24/A-24/G. §, 25. § (1) bekezdése, a 26/A. §, a 37-39. §, a 60. §, a 78. § (2a) bekezdése, a 97-99. §, a 100. § (1) bekezdés e) pontja, a 101-106. §, a XX/A. Fejezet, a 121. §, a 123. § (8) és (9) bekezdése, a 123/A. §, a 124-127. § (1) és (2) bekezdése, a 128-135. §, a 136. § (5) bekezdése, a 137-139. §, a 162-163/B. §, a 164. § (1) bekezdés v) pontja, a 164. § (7) és (8) bekezdése, valamint a 4. melléklet kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet kell érteni.
(3) A Kbftv. szerinti befektetési alapkezelő a Kbftv.-ben meghatározott körben befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet és kiegészítő szolgáltatást nyújthat, azzal, hogy e tevékenysége, illetve szolgáltatása tekintetében a VII. Fejezetben, - a 73-78. § kivételével - a Negyedik Részben, valamint - a 123/A. § kivételével - a XXI. Fejezetben, továbbá - a 124-139. § kivételével - a XXII. Fejezetben a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.”
81. §
(2) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 33a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„33a. jó üzleti hírnév: a befektetési vállalkozás vezető állású személyeinek, befolyásoló részesedéssel rendelkező tagjainak a befektetési vállalkozás irányítására vagy tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte,”
(3) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 69a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„69a. ügyvezető: a befektetési vállalkozással munkaviszonyban álló, a befektetési vállalkozás vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a befektetési vállalkozás irányításában résztvevő olyan további személy, akit a befektetési vállalkozás létesítő okirata vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg,”
(4) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 71. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„71. vezető állású személy:
a) a vezető tisztségviselő - ideértve az e törvény szerinti ügyvezetőt is - és a felügyelő bizottság tagja,
b) a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és
c) minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg,”
(5) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 100. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„100. közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás: az e törvény hatálya alá tartozó befektetési vállalkozás, ide nem értve a 3. §-ban meghatározottakat,”
83. §
(1) A Bszt. 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 5. § (1) bekezdésének a)-d), valamint f)-h) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, továbbá az 5. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás és a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató kialakítja a tevékenysége ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét, valamint gondoskodik az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szabályozási rendszerben meg kell határozni az információ-technológiával szemben támasztott követelményeket, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére vonatkozó szabályokat az informatikai vállalatirányítás, a tervezés, a fejlesztés és a beszerzés, valamint az üzemeltetés, a monitorozás és független ellenőrzés területén.”
(2) A Bszt. 12. § (4)-(10) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meghatározza a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, a nyilvántartási és a tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató kiépíti az informatikai rendszere biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működteti.
(6) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább:
a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról,
b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,
c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés-naplózás, rendkívüli események),
d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, valamint lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére is,
e) a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,
f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről, valamint
g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírus- és más rosszindulatú program elleni védelméről.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket megvalósítja, és rendelkezik
a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,
b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító, valamint a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is - biztosítja,
c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb - a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító - megoldásokkal,
d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és a tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását,
e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan helyreállítási tervekkel, biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik,
f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig, bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék, valamint
g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.
(8) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnak és árutőzsdei szolgáltatónak a (7) bekezdés e) pontja szerinti mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolnia, valamint gondoskodnia kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférési védelméről.
(9) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnál és árutőzsdei szolgáltatónál mindenkor rendelkezésre kell állnia:
a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,
b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,
c) az informatikai rendszer elemeinek a szolgáltató, valamint a központi szerződő fél által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,
d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,
e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó dokumentumnak,
f) az alkalmazott szoftvereszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek, valamint
g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.
(10) A (7) bekezdésben foglalt szoftvereknek együttesen alkalmasaknak kell lenniük
a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,
b) a pénzeszközök és a pénzügyi eszközök biztonságos nyilvántartására,
c) a befektetési vállalkozás esetében a pénzügyi eszközök, illetve az árutőzsdei szolgáltatás tárgyának ügyfelenkénti és összesített naprakész nyilvántartására,
d) a befektetési vállalkozás tevékenységével összefüggő országos informatikai rendszerekhez történő közvetlen vagy közvetett csatlakozásra,
e) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására, valamint
f) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.”
(3)
84. §   A Bszt. 17. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Annak a befektetési vállalkozásnak, amely összevont alapú felügyelet alá tartozik, az e §-ban és a 100-102. §-ban foglaltaknak az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézettel és befektetési vállalkozással együttesen is meg kell felelnie.
(3) A befektetési vállalkozás az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenységekben, kiegészítő szolgáltatásokban és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (4) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül
a) a szervezeti felépítését belső szabályzatban áttekinthetően rögzíti,
b) a felelősségi köröket, feladatokat egymástól elhatárolja és egyértelműen meghatározza,
c) a szervezeten belüli összeférhetetlenséget ellenőrzi, megelőzi és kiküszöböli,
d) a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat alkalmaz,
e) a jogszabályoknak megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, adminisztratív és számviteli eljárásokat alkalmaz,
f) a befektetési vállalkozás a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 4. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politikát és gyakorlatot valósít meg,
g) elősegíti a szervezet zavartalan és eredményes működését, az intézménnyel szembeni bizalom fenntartását, a tulajdonosok és az ügyfelek intézménnyel összefüggő gazdasági érdekeinek és társadalmi céljainak védelmét.”
85. §
(1) A Bszt. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésére belső ellenőrzési vezetőt (a továbbiakban: belső ellenőr) nevez ki, és személyét a megbízás tervezett időpontját 30 nappal megelőzően bejelenti a Felügyeletnek.”
(2) A Bszt. 19. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A belső ellenőr az általa elkészített jelentéseket megküldi a befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató felügyelőbizottságának és igazgatóságának, továbbá gondoskodik arról, hogy szükség esetén jelentése a Felügyelet rendelkezésére álljon.
(2b) A befektetési vállalkozásnál, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónál belső ellenőrnek csak olyan személy bízható meg, aki
a) felsőfokú iskolai végzettséggel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik és
b) a 22. § (5) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű és e tényt a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet igazoló - hatósági bizonyítvány, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okirat útján igazolja.
(2c) A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az ügyvezető gyakorolja.”
86. §   A Bszt. 20/A. §-ának (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a tárgyévet megelőző üzleti évben a nem nyilvános részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás mérlegfőösszege meghaladja az ötszázmilliárd forintot, akkor a Ptk. 3:291. §-a szerinti audit bizottságot hoz létre és működtet.
(9) A (8) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandóak, ha a befektetési vállalkozás rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Ptk. 3:291. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek és a testület ellátja a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében foglaltakat. A befektetési vállalkozás ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy melyik testület látja el a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében foglaltakat és a testület összetételét.”
87. §   A Bszt. 22. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Befektetési vállalkozásnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki
a) hatósági bizonyítvány útján igazolja, hogy az (5) bekezdés szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű;
b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik;
c) legalább hároméves szakirányú szakmai gyakorlattal és legalább hároméves pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik;
d) igazolja, hogy vele szemben a 25. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn és
e) igazolja, hogy jó üzleti hírnévvel rendelkezik.”
88. §   A Bszt. a következő 22/A. és 22/B. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) A befektetési vállalkozás vezető állású személyének az nevezhető ki, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a Felügyeletnek - az előzetes engedély megszerzése érdekében - bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta.
(2) A vezető állású személy és a befektetési vállalkozás köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha a vezető állású személlyel kapcsolatban az engedély megadását követően kizárási ok merül fel. A vezető állású személy megválasztásához vagy kinevezéséhez megadott engedélyt a Felügyelet visszavonhatja, illetve felfüggesztheti, ha az engedély alapjául szolgáló feltétel az engedély megadását követően megszűnik, illetve ha az engedély megadását követően merül fel kizárási ok.
(3) Ha a vezető állású személy kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a vezető állású személy csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt engedélyezési eljárásra az (1) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.
22/B. § (1) A 116/A. § (2) bekezdés d) pontja tekintetében szakmai képesítésként fogadható el:
a) a szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy
b) a középiskolai végzettség és
ba) a szakképesített bankreferensi szakképesítés,
bb) a banki, befektetési termékértékesítői szakképesítés,
bc) a befektetési tanácsadói szakképesítés,
bd) a banki szakügyintézői szakképesítés,
be) a pénzügyi szakügyintézői szakképesítés,
bf) az értékpapír-piaci szakügyintézői szakképesítés,
bg) a pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelői szakképesítés,
bh) a tőzsdei szakvizsga,
bi) a Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai Oklevél,
bj) a ba)-bi) alpontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítés, vagy
c) jogszabályban meghatározott, az MNB által kiadott tőkepiaci hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvány.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú végzettségnek minősülnek
a) a felsőoktatásról szóló törvény szerint a közgazdasági felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettség, vagy a felsőoktatásról szóló törvény szerint a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben szerezhető közgazdász szakképzettség,
b) a jogász szakképzettség,
c) a könyvvizsgálói képesítés,
d) a felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítés,
e) a főiskolai vagy egyetemi szintű, illetve mesterképzésben szerzett gazdasági agrármérnök szakképzettség vagy műszaki menedzser alapképzési szakon, vagy gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapképzési szakon szerzett szakképzettség, és
f) a felsőfokú végzettség birtokában szakirányú továbbképzésben, szakosító továbbképzésben a közgazdasági felsőoktatásban szerezett bankszakmai szakképzettség vagy gazdasági, közgazdasági szakképzettség.”
89. §   A Bszt. IX. Fejezete a következő alcímmel és 39/A. §-sal egészül ki:
Jó üzleti hírnév
39/A. § (1) A jó üzleti hírnevet a kérelmezőnek, illetve annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azt a Felügyelet elfogadja.
(2) A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.
(3) A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.
(4) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell megállapítania.”
91. §
(1) A Bszt. 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközei és pénzeszközei kezelésére akkor köthet harmadik személlyel megállapodást, ha a harmadik személy megfelel az (1)-(3) bekezdésben foglaltaknak.”
(2) A Bszt. 57. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (7) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a hitelintézet befektetési szolgáltatási tevékenysége végzésével vagy kiegészítő szolgáltatása nyújtásával kapcsolatban fizetési számla követelésen alapított óvadék esetére is.”
(3)
92. §   A Bszt. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - a tőle elvárható gondossággal kiválasztott harmadik személlyel megállapodást köthet. A befektetési vállalkozás a kiválasztott személyt, valamint a pénzügyi eszközök letéti őrzésére általa alkalmazott megoldásokat a tőle elvárható gondossággal rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja és az erről készült jelentést legkésőbb a tárgyhót követő hónap 15. napjáig megküldi a Felügyeletnek.”
95. §   A Bszt. 96. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás végzésére jogosult befektetési vállalkozás belső ellenőre
a) folyamatosan értékeli az 57-60. §-ban foglaltak teljesülését, beleértve a pénz- és értékpapír-fedezettség vizsgálatát, és
b) minden naptári negyedévre vonatkozóan, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig jelentést készít az a) pontban foglaltakról és azt egyidejűleg megküldi a Felügyeletnek.”
96. §   A Bszt. a 102. §-t megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
Helyreállítási terv
97. §   A Bszt. 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Minden olyan befektetési vállalkozás,
a) amelyre az összevont alapú felügyelet nem terjed ki, vagy
b) amely a csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata alapján erre külön kötelezett,
az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenységben, kiegészítő szolgáltatásban és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos helyreállítási tervvel rendelkezik.”
98. §   A Bszt. 110/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a befektetési vállalkozás nem teljesíti a 110/H. § (1) bekezdésben meghatározott kombinált pufferkövetelményt, akkor a befektetési vállalkozás korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit.”
99. §
(1) A Bszt. 114. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásba vételt kérelmező a kérelméhez mellékeli)
e) a megbízóval kötött szerződés tervezetét.”
(2) A Bszt. 114. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet törli a nyilvántartásból a függő ügynököt, ha)
d) a befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató a 123. § (1) bekezdés e) pontja alapján a közvetítővel kötött szerződés megszűnését bejelenti;”
100. §   A Bszt. 115. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A függő ügynök a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységéhez további közvetítőt vehet igénybe, azzal, hogy a függő ügynök által igénybe vett közvetítő további közvetítőt nem vehet igénybe. A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató teljes felelősséggel tartozik a függő ügynök és az általa igénybe vett közvetítő által az e törvényben foglaltak betartásáért, továbbá a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenység során okozott kárért. Az igénybe vett további közvetítőre a függő ügynökre vonatkozó nyilvántartási szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelkezés függő ügynököt említ, ott további közvetítőt is kell érteni.”
101. §   A Bszt. „A közvetítőre és a közvetítő igénybevételére vonatkozó szabályok” alcíme a következő 116/A. §-sal egészül ki:
„116/A. § (1) A befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, továbbá ezek közvetítője a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben megbízás végrehajtását megvalósító üzletkötésre olyan, vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, akit a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató vagy a közvetítő előzetes kérelme alapján a Felügyelet nyilvántartásba vett.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személyekről vezetett névjegyzékbe a Felügyelet azt a személyt jegyzi be, aki
a) büntetlen előéletű;
b) nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt;
c) ellene a Felügyelet vagy a tőzsde öt éven belül nem alkalmazott jogerős határozatban megállapított, figyelmeztetésnél súlyosabb szankciót;
d) rendelkezik az e törvény szerinti szakmai képesítéssel.
(3) A befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, továbbá ezek közvetítőjénél az ügyfélnek befektetési szolgáltatást vagy kiegészítő szolgáltatást ajánló és az ügyfél igényt az üzletkötésre jogosultnak továbbító, de az ügyféllel befektetési szolgáltatásra vonatkozó megbízási szerződés kötésére, illetve az ügyfél felé befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő szolgáltatási jogviszonyt létrehozó kötelezettségvállalásra nem jogosult személynek nem kell megfelelnie az (1) bekezdés szerinti követelménynek.
(4) A nyilvántartásba vételt kérelmező a bejelentéshez mellékeli az (1) bekezdés szerinti személy azonosító adatait, valamint a (2) bekezdésben foglaltak alátámasztását szolgáló dokumentumokat.
(5) Ha a névjegyzékbe bejegyzett személlyel szemben a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül valamelyik már nem áll fenn, az (1) bekezdésben meghatározott személy köteles ezt a tényt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni. A Felügyelet az érintett személyt a névjegyzékből haladéktalanul törli.
(6) A Felügyelet által vezetett névjegyzék adatai nyilvánosak.”
103. §   A Bszt. 120. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét)
r) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás, multilaterális kereskedési rendszer működtetési tevékenység keretében az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás teljesítése céljából a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató és a multilaterális kereskedési rendszer működtetője által az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, multilaterális kereskedési rendszer működtetője, központi értéktár, központi szerződő fél, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, továbbá befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézet és befektetési alapkezelő részére történő adattovábbítás,”
104. §
(1) A Bszt. 121. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.”
(2) A Bszt. 121. § (7)-(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A szolgáltató a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
(8) A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az MNB tv. szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A szolgáltatónak tájékoztatnia kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a szolgáltató rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.
(9) A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.”
105. §
(1) A Bszt. 123. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
[A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg - az i) és k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:]
n) a vele szoros kapcsolatban álló személyek körét.”
(2) A Bszt. 123. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A működési kockázat kivételével az egyes kockázati típusok tőkekövetelmény számítására belső módszert alkalmazó befektetési vállalkozások évente legalább egyszer megküldik a Felügyelet számára a kialakított referenciaérték portfóliókra a belső módszerük által számított tőkekövetelmény eredményeket és a számításra alkalmazott módszerek magyarázatát. A referenciaérték portfólióra vonatkozó adatszolgáltatás módját, annak tartalmát, valamint a beérkezett információk értékelésének módszertanát az Európai Bizottság vonatkozó rendelete határozza meg. A Felügyelet a rendeletben foglaltakhoz képest további referenciaérték portfóliókat is meghatározhat.
(9) Ha a Felügyelet azt állapítja meg, hogy a befektetési vállalkozás által a tőkekövetelmény számításra alkalmazott belső módszer indokolatlanul jelentősen alulbecsüli a tőkekövetelmény mértékét, akkor a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást a belső módszer módszertanának vagy az egyes paramétereknek a megváltoztatására.”
106. §   A Bszt. 123/A. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A befektetési vállalkozás köteles a Felügyelet által vele szemben hozott határozat rendelkező részét honlapján közzétenni. Ha a befektetési vállalkozás nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő kifüggesztéssel is eleget tehet.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség az adott határozat közlésétől számított öt évig áll fenn.
(8) A befektetési vállalkozás jogosult a (6) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele során az értékpapír- és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a befektetési vállalkozási mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.”
107. §
(1) A Bszt. 136. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha akár a nyilvántartások és a befektetői követelések egyezőségének hiánya miatt, akár egyéb akadályozó körülmény miatt nem lehet az összes ügyfél vonatkozásában egyidejűleg az (1) bekezdésnek megfelelően eljárni, úgy a felszámoló a pénzügyi eszközök és az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközök vonatkozásában a következőképpen jár el:
a) ha valamely pénzügyi eszköz vagy árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz tulajdonosa, letevője kétséget kizáróan, egyedileg azonosítható, úgy az eszközt kiadja a tulajdonosnak, illetve letevőnek,
b) az ügyfélnek az a) pontban előírtak szerint ki nem adható megbízói vagy letéti számlán található pénzügyi eszközöket vagy árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközöket (a továbbiakban: eszköz) a felszámoló homogén csoportokba sorolja és az ügyfél részére a (3) bekezdés szerint megállapított kiadási arányoknak megfelelően adja ki,
c) ha az eszköz az a) és b) pontok alapján nem adható ki, akkor - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató vagyonából először ezen követelést kell a (3) bekezdésben foglaltak szerint kielégíteni.”
(2) A Bszt. 136. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E § alkalmazásában homogén csoport a minden egyedi jellemzőjében azonos tulajdonságokkal rendelkező eszközökből, vagy a felszámolás kezdő időpontját követően annak helyébe lépő eszközökből álló csoport. A felszámoló a megbízói vagy letéti számlán található homogén csoportba tartozó eszközökre vonatkozó kiadási arányokat úgy állapítja meg, hogy biztosítva legyen a vitatott követelések kielégítése is. Ennek érdekében a felszámoló a homogén csoportból a vitatott követelésekre tartalékot képez.”
(3) A Bszt. 136. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha akár a nyilvántartások és a befektetői követelések egyezőségének hiánya miatt, akár egyéb akadályozó körülmény miatt nem lehet az összes ügyfél vonatkozásában egyidejűleg az (1) bekezdésnek megfelelően eljárni, úgy a felszámoló a pénzeszközök vonatkozásában a következőképpen jár el:
a) kiadja a tulajdonosnak az elkülönített és egyedileg nevesített számlán, letéti alszámlán, ténylegesen rendelkezésre álló összeget,
b) az ügyfélnek az a) pontban előírtak szerint ki nem adható megbízói vagy letéti számlán található pénzeszközöket a felszámoló devizanemek szerinti csoportokba sorolja, és az ügyfél részére a (3) bekezdés szerint megállapított kiadási arányoknak megfelelően adja ki,
c) ha a pénzeszköz az a) és b) pontok alapján nem adható ki, - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató vagyonából először ezen követelést kell a (3) bekezdésben foglaltak szerint kiadni.”
(4) A Bszt. 136. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A másodlagos értékpapír esetében az elsődleges értékpapírt az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a másodlagos értékpapír tulajdonosa által letétbe helyezett pénzügyi eszköznek kell tekinteni.”
(5) A Bszt. 136. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató minősített befolyással rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz vonatkozásában az (1), (2) és (4) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak.
(7) A befektetési vállalkozás felszámolása esetén az 575/2013/EU rendeletben meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.
(8) Az (1)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezések bűnügyi zárlat elrendelése esetén annak feloldása után alkalmazandók.”
108. §   A Bszt. 161/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az olyan befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, hitelintézet és járulékos vállalkozás, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik - ha jogszabály másként nem rendelkezik -, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság részére az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges minden adatot és információt átad. Ezen egyedi adatot és információt az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezeli.”
109. §   A Bszt. 162. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Ha a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során azt állapítja meg, hogy a befektetési vállalkozás az (5) bekezdés h) pontja szerinti kamatlábváltozás figyelembevételével számított üzleti értéke (eszköz-, idegen forrás- és mérlegen kívüli pozíciói várható nettó pénzáramlásának jelenértéke) a szavatoló tőke több mint 20 százalékával csökkenne a kamatlábváltozás figyelembevétele nélkül számított üzleti értékéhez viszonyítva, a kamatláb hirtelen és nem várt, 200 bázispontos vagy az EBH által meghatározott egyéb változás eredményeként, akkor a Felügyelet a 164. §-ban foglalt intézkedést alkalmaz.”
110. §   A Bszt. a következő 170. §-sal egészül ki:
„170. § (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt, továbbá a befektetési szolgáltatásra, kiegészítő szolgáltatásra vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének gyakorlása érdekében, a befektetési vállalkozás működésének szükségtelen zavarása nélkül, indokolt gyakorisággal, ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra - egy vagy több - helyszíni vizsgálót rendelhet ki.
(2) A Felügyelet a helyszíni vizsgálatot végző alkalmazottját megbízólevéllel látja el.
(3) A kirendelt helyszíni vizsgáló jogosult
a) bármely ellenőrzési tevékenység ellátására,
b) megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, igazgatóság, valamely kockázatvállalási döntést hozó testület vagy bizottság, valamint a felügyelőbizottság ülésén, a közgyűlésen,
c) konzultálni a befektetési vállalkozás könyvvizsgálójával.
(4) A helyszíni vizsgáló kirendelésének időtartama harminc napra szól, amely indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.
(5) Ha az e §-ban meghatározott helyszíni vizsgáló a működése során jogszabálysértést tapasztal - a vizsgáló kezdeményezésére - a Felügyelet a jogsértés súlyának figyelembevételével köteles célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indítani.
(6) A helyszíni vizsgáló kirendelése a határozott időtartam lejártával vagy a Felügyelet végzésével zárul.”
111. §   A Bszt. 174. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az eljárásban résztvevő EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat), amely határozat meghozatalának határideje
a) a 173/A. § a), c) és d) pontja tekintetében a Felügyelet által elkészített összevont alapú kockázatértékelési jelentésnek (amely kiterjed arra is, hogy a csoport szavatoló tőkéje összevont alapon megfelel-e a csoport pénzügyi helyzetének és kockázati jellemzőinek) az eljárásban résztvevő hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok részére történő továbbításától számított négy hónap,
b) a 173/A. § b) és e) pontja tekintetében a Felügyelet által elkészített összevont alapú likviditási kockázat-elemzési jelentésnek (amely kiterjed a likviditási felügyelethez kapcsolódó jelentős problémák kezelésére szolgáló intézkedésekre, ideértve a kockázatkezeléssel vagy az intézményspecifikus likviditási követelmények szükségességével kapcsolatos intézkedéseket is) az eljárásban résztvevő hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok részére történő továbbításától számított egy hónap.”
112. §   A Bszt. 177. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„177. § (1) Ha a Felügyelet Magyarország területén más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás vagy piacműködtető
a) határon átnyúló tevékenysége esetén e törvény vagy más Magyarországon hatályos jogszabály, illetve
b) Magyarország területén létesített fióktelepe esetén a 176. §-ban nem említett - e törvény szerinti - rendelkezés vagy más Magyarországon hatályos jogszabály
megsértését tapasztalja, értesíti a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.
(2) Ha a Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt értesítést követően, a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának intézkedései nyomán vagy azok ellenére, a befektetési vállalkozás vagy a fióktelepe, illetve a piacműködtető továbbra is a jogszabályban foglaltakkal ellentétes viselkedését tapasztalja, azt követően, hogy erről a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát értesítette, minden olyan intézkedést megtesz, amely az ügyfeleknek történő károkozást, illetve az intézményrendszer stabilitásának hátrányos változását megakadályozza.
(3) A Felügyelet az (1) és (2) bekezdés alapján megtett intézkedéséről és annak indokolásáról haladéktalanul tájékoztatja a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, az Európai Bizottságot és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.”
113. §
(1) A Bszt. 180. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
d) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató informatikai rendszerét felülvizsgáló szakértővel szembeni követelményeket,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) A Bszt. 180. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire,
b) a 22/B. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hatósági képzésre, a hatósági képzés során szerzett tanúsítvány megszerzésének követelményeire, a hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére
vonatkozó részletes szabályokat.”
114. §   A Bszt. 182. §-a a következő (17)-(20) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) hatálybalépésekor
a) befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál foglalkoztatott belső ellenőrnek legkésőbb 2019. január 1-től kell megfelelnie a 19. § (2b) bekezdés a) pontjában,
b) befektetési vállalkozásnál már megválasztott, kinevezett vezető állású személynek legkésőbb 2019. január 1-től kell megfelelnie a 22. § (1a) bekezdés b) és c) pontjában,
c) az üzletkötéssel már foglalkozó személynek legkésőbb 2017. január 1-től kell megfelelnie a 116/A. § (2) bekezdés d) pontjában
foglalt követelményeknek.
(18) A Módtv1. hatálybalépését követő 30 napon belül a befektetési vállalkozás ellenőrzi, hogy az üzletkötésre alkalmazott munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló alkalmazottai a 116/A. § (2) bekezdés a)-c) pontjában rögzített feltételeknek megfelelnek, és ezen alkalmazottait a Felügyeletnek e határidőn belül bejelenti. A Felügyelet a bejelentett személyeket nyilvántartásában rögzíti.
(19) Az üzletkötésre alkalmazott személynek a befektetési vállalkozás kérelmére történő feltételhez kötött nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályok az üzletkötésre alkalmazott személyre vonatkozó rendelkezések hatálybalépését követően létesített munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló üzletkötésre alkalmazott személyre nézve alkalmazandók.
(20) A Módtv1.-gyel megállapított 136. § (2)-(8) bekezdését a Módtv1. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
116. §   A Bszt.
a) 22. § (5) bekezdésében az „Az (1) és (4)” szövegrész helyébe az „Az (1), az (1a), a (4)” szöveg,
b) 24. § (1) bekezdésében az „A 22. § (1) és (4) bekezdése,” szövegrész helyébe az „A 22. § (1), (1a) és (4) bekezdése,” szöveg,
c) 60. § (5) bekezdés a) pontjában az „és jó üzleti hírnévvel rendelkezik” szövegrész helyébe az „és jó hírnévvel rendelkezik” szöveg,
d) 69. § (1) bekezdésében a „pénzeszközről legalább évente, a” szövegrész helyébe a „pénzeszközről havonta, a hónap utolsó napjára vonatkozóan, a” szöveg, a „bocsátja.” szövegrész helyébe a „bocsátja a tárgyhónapot követő hónap 10. munkanapjáig.” szöveg,
e) 110/G. § (6) bekezdésében a „Felügyelet” szövegrész helyébe a „makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB” szöveg
117. §
(3) Hatályát veszti a Bszt. 24. § (1) bekezdés d) pontja, 48. § (1) bekezdés i) pontja és 68. §-ának (7) és (9) bekezdése.
117. §
(1) Hatályát veszti a Bszt.
a) 4. § (2) bekezdés 68. pontja,
b) 102. § (3) bekezdésében a „legalább” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a Bszt. 97. § (1) bekezdésében a „pénzügyi intézményi vagy” szövegrész.

11. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

118. §   A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 62/J. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a (4) és (5) bekezdés szerint előterjesztett tájékoztatás iránti igényléseket - amennyiben a nyilatkozattevő ezt kifejezetten kéri - elektronikus levélben is megadhatja.”
119. §   A Pft. 19. § (5) bekezdésében a „szolgáltató bejelentett” szövegrész helyébe a „szolgáltatónál bejelentett” szöveg lép.

12. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása

120. §   A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Dttv.) 1. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi intézmény a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt svájci frank esetén a 180 HUF/CHF, euró esetén a 250 HUF/EUR, japán jen esetén a 2,5 HUF/JPY árfolyamot alkalmaz. A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka)
b) záró időpontja a kezdő időponttól számított 60 hónap vagy - amennyiben az korábbi időpontra esik - a devizakölcsön végső lejáratának időpontja, amennyiben a hiteladós devizakölcsönből eredő - a rögzített árfolyam figyelembevételével fennálló - tartozása megfizetésével 180 napot meghaladó késedelembe esik, akkor a késedelem 181. napja, amennyiben pedig a fedezeti ingatlannal szemben megindított végrehajtási eljárás miatt a devizakölcsönt és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést a hitelező felmondta, a felmondás napja; az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződések esetében a fordulónap.”
121. §
(1) A Dttv. 4. § (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésnek a következő feltételeknek kell megfelelnie:)
b) a pénzügyi intézmény a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésből eredő fizetési kötelezettséget a hiteladóssal szemben a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjáig nem állapít meg, ezt követően - a g) pontban foglalt kivétellel - a záró időpontban fennálló gyűjtőszámlahitel-tartozás alapulvételével az annuitás szabályai szerint havi törlesztési kötelezettséget állapít meg,
c) a gyűjtőszámlahitel háromhavonta tőkésíthető, három hónapos kamatperiódusra meghatározott ügyleti kamata nem haladhatja meg
ca) a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjáig - az Fttv. szerint forintosított kölcsönszerződések esetében a g) pontban meghatározott időpontig vagy a 4. § (8) bekezdésben az abban meghatározott időpontig - a kamatperiódus kezdő időpontjával érintett hónap első napján érvényes 3 havi BUBOR mindenkor aktuális mértékét,
cb) a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően - az Fttv. szerint forintosított kölcsönszerződések esetében a g) pontban meghatározott időponttól vagy a 4. § (8) bekezdésben meghatározott időpontot követően - a futamidő végéig a pénzügyi intézmény által a kapcsolódó devizakölcsön céljával azonos célra nyújtott forinthitelre meghatározott piaci kamat mértékét,”
(2) A Dttv. 4. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésnek a következő feltételeknek kell megfelelnie:)
g) az Fttv. szerint forintosított fogyasztói kölcsönszerződések esetében a pénzügyi intézmény a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésből eredő fizetési kötelezettséget a hiteladóssal szemben az e törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapig vagy - amennyiben az korábbi időpontra esik - a szerződés végső lejáratának időpontjáig nem állapít meg, ezt követően a fennálló gyűjtőszámlahitel-tartozás alapulvételével az annuitás szabályai szerint havi törlesztési kötelezettséget állapít meg.”
(3) A Dttv. 4. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A hiteladós - a jelen törvényben meghatározott rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapig - bármikor kezdeményezheti a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés olyan módosítását, amely alapján a pénzügyi intézmény a kezdeményezés időpontjában fennálló gyűjtőszámlahitel-tartozás alapulvételével az annuitás szabályai szerint havi törlesztési kötelezettséget állapít meg. A felek a kezdeményezés kézhezvételét követő 30 nap utáni első törlesztési esedékességi naptól kezdődően a hitelkeret-szerződést a kezdeményezésnek megfelelően módosítják.
(9) A rögzített árfolyam alkalmazásának záró időpontját követően - az 5. § (1) bekezdésétől eltérően - a hiteladós jogosult a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret szerződés alapján fennálló tartozása teljes vagy részleges előtörlesztésére.”
122. §   Hatályát veszti a Dttv. 4/A. §-a és 2. melléklete.

13. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

127. §   Az MNBtv. 44. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvény alkalmazásában összevont alapú felügyelet a Hpt. és a Bszt. szerinti összevont alapú felügyelet, továbbá a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti csoportfelügyelet.”
172. §
(1) Az MNBtv. 140. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az MNB teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok irányában fennálló, e hatóságok feladatainak az ellátásához szükséges bejelentési, adat- és információszolgáltatási kötelezettségeket.”
(2)
(3) Az MNBtv. 140. § (3) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak)
e) harmadik országban bejegyzett vállalkozás által Magyarországon bejegyzett biztosítóban vagy viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a Magyarországon bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országbeli vállalkozás leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,
f) azokat az általános problémákat, amelyeket a Magyarországon működő biztosítók vagy viszontbiztosítók tapasztaltak harmadik országba történő letelepedésük és működésük vagy tevékenységük harmadik országban történő folytatása során,”
(4) Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés b) pontja a következő bzs) alponttal egészül ki:
[Az MNB tájékoztatja
b) az Európai Bankhatóságot]
bzs) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 327. § (9) bekezdése szerinti határozatokról.”
(5) Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB tájékoztatja)
c) az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot
ca) a Pmt. 12. § (2) bekezdése, 18. § (7) bekezdése, 27. § (6) bekezdése és 30. § (3) bekezdése alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról,
cb) a biztosító, a viszontbiztosító és a foglalkoztatói nyugdíjintézmény tevékenységi engedélyének kiadásáról és visszavonásáról,
cc) - az érintett csoport szerkezetének és a csoportfelügyelet terjedelmének egyidejű bemutatásával - az olyan biztosító vagy viszontbiztosító számára kiadott tevékenységi engedélyről és annak visszavonásáról, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,
cd) harmadik országban bejegyzett vállalkozás által Magyarországon bejegyzett biztosítóban vagy viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzéséről, amelynek eredményeképpen a Magyarországon bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országbeli vállalkozás leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnéséről,
ce) azokról az általános problémákról, amelyeket a Magyarországon működő biztosítók vagy viszontbiztosítók tapasztaltak harmadik országba történő letelepedésük és működésük vagy tevékenységük harmadik országban történő folytatása során,
cf) a Bit. 327. § (9) bekezdése, 337. § (7) bekezdése, 342. § (4)-(5) bekezdése, 343. § (9) bekezdése, 344. § (11) bekezdése, 351. § (5) bekezdése és 363. § (3) bekezdése szerinti határozatról,
cg) a Bit. 310. § (4)-(5) bekezdése szerinti vizsgálatról és az annak alapján hozott határozatról,
ch) a Bit. 335. § (8)-(9) bekezdése szerinti vizsgálatról és az annak alapján hozott határozatról,
ci) a Bit. 350. § (3) bekezdése szerinti közös határozatról,
cj) a Bit. 351. § (9) bekezdése és 352. § (3) bekezdése szerinti információkról;”
173. §
(1) Az MNBtv. 142. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felügyeleti kollégium az Európai Unió tagállamainak érintett, hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságaival közösen biztosítja:)
f) a Hpt. 176. § (4) bekezdése szerinti együttműködést, valamint a Bit. 351. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátását biztosító együttműködést.”
(2) Az MNBtv. 142. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felügyeleti kollégium az MNB és a többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságainak konzultációját követően, az MNB által kidolgozott írásbeli megállapodás alapján jön létre és működik. Az MNB a felügyeleti kollégiumban való részvételre az érintett EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, EU-szintű biztosítói anyavállalat, EU-szintű viszontbiztosítói anyavállalat, EU-szintű biztosítói holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyelő hatóságokat, az érintett - külön törvényben meghatározott - rendszerszinten jelentős fióktelepeket felügyelő hatáskörrel rendelkező hatóságokat, szükség szerint az érintett központi bankokat és az összevont alapú vagy pénzügyi konglomerátum szintű kiegészítő felügyeléshez kapcsolódóan adott esetben a harmadik érintett ország hatáskörrel rendelkező hatóságait kérheti fel.”
(3) Az MNBtv. 142. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az MNB akkor is köteles felügyeleti kollégiumot létrehozni, ha magyarországi székhelyű, összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító vagy befektetési vállalkozás az Európai Unió másik tagállamában rendszerszinten jelentős fióktelepet létesített, azzal, hogy ezen felügyeleti kollégium működésére a (3) és (4) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandóak.
(6) Az MNB tájékoztatja az Európai Bank Hatóságot és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot a felügyeleti kollégium őket érintő tevékenységéről és közli velük a felügyeleti konvergencia szempontjából lényeges információkat.”
123. §   A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 26. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Tilos az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő forint- és euró-emlékérem forgalmazása során az MNB 4. § (2) bekezdése szerinti alapvető feladatának ellátását, a törvényes fizetőeszközbe vetett bizalmat, valamint az MNB-vel kötött szerződés alapján az érmék - ideértve az emlékérméket is (a továbbiakban együtt: érmék) - gyártását és forgalmazását végző szervezet ezen tevékenységét sértő magatartás, így különösen az olyan kereskedelmi gyakorlat, amely
a) az MNB-vel, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel, cégnevükkel vagy az érmékkel való összetévesztésre vezethet,
b) az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazójának jogállását, az MNB-vel és az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel való kapcsolatát illetően valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon jelenít meg.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában
a) forint- és euró-emlékérem: a forint- és az euróérmék utánzatáról szóló MNB rendeletben meghatározott forint- vagy euróbankjegy-utánzat;
b) kereskedelmi gyakorlat: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti fogalom.”
124. §   Az MNBtv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § Az MNB az Országos Betétbiztosítási Alapnak, valamint a Befektető-védelmi Alapnak - kérésükre, azt önállóan mérlegelve - sürgős, rendkívüli, a pénzügyi rendszer egészének stabilitását és a pénzforgalom zavartalanságát veszélyeztető esetben a monetáris finanszírozás 146. § szerinti tilalmának betartásával hitelt nyújthat, amelynek lejárata legfeljebb három hónap lehet.”
125. §   Az MNBtv. 40. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a hatáskörrel rendelkező hatóságok által az Európai Értékpapír-piaci Hatóság számára a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 67. cikkének (3) bekezdése alkalmazásában a benyújtandó információkról szóló, 2014. december 18-i a Bizottság (EU) 2015/514 felhatalmazáson alapuló rendelete végrehajtásából eredő feladatokat.”
126. §   Az MNBtv. 43. § (2) bekezdés i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB a honlapján közzéteszi)
i) a Hpt. és az 575/2013/EU rendelet megsértése következtében, valamint felügyeleti intézkedések ügyében hozott határozatok számát és jellegét,
j) az 575/2013/EU rendelet Ötödik részének alkalmazásában az 575/2013/EU rendelet 405-409. cikkének való megfelelés vizsgálatakor alkalmazott általános kritériumokat és módszereket, valamint az 575/2013/EU rendelet 405-409. cikkének való megfelelés vizsgálata ügyében a felügyeleti felülvizsgálat eredményének összefoglalását és az 575/2013/EU rendelet 405-409. cikkének való meg nem felelés esetén hozott intézkedések összegző leírását,”
128. §   Az MNBtv. 45. §-a következő f) ponttal egészül ki:
(Az MNB hatóságként jár el)
f) a 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Hpt. 89. és 90. §-ában, valamint a Bszt. 110/D. és 110/E. §-ában meghatározottak szerint a globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre, befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer, a 35/A. § (1) bekezdésében meghatározott rendszerkockázati tőkepuffer képzésére való kötelezés”
(során.)
129. §   Az MNBtv. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB engedélyezési, ellenőrzési, piacfelügyeleti eljárásában, továbbá a 45. § f) pontjában meghatározott eljárásban ügyfél az,
a) akire nézve az MNB jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg,
b) akit az MNB ellenőrzése alá von,
c) aki engedélyezés iránt az MNB-hez kérelmet nyújt be, vagy
d) akire nézve az MNB által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.”
130. §
(1) Az MNBtv. 48. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az MNB a 45. § a) pontjában meghatározott folyamatos felügyelet során megfelelően mérlegeli döntéseinek magyar pénzügyi közvetítőrendszerre, továbbá az Európai Unió érintett pénzügyi rendszereire gyakorolt lehetséges hatását, figyelembe véve az adott időpontban rendelkezésre álló információkat. Olyan időszakokban, amikor a pénzügyi piacokat rendkívüli mozgások jellemzik, az MNB figyelembe veszi tevékenységei lehetséges prociklikus hatásait.”
(2) Az MNBtv. 48. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az MNB az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott eljárásaival kapcsolatban készíti el vagy vizsgálja felül az ellenőrzési tervét, amely tartalmazza legalább az előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét, az ellenőrzések szempontrendszerét, valamint nem kell megjeleníteni a folyamatos ellenőrzési feladatot.
(2b) Az ellenőrzési tervet az MNB a honlapján közzéteszi. Az ellenőrzési tervet úgy, illetve azon részeit kell közzétenni, hogy az ne veszélyeztesse az ellenőrzések célját.”
131. §   Az MNB tv. a következő 53/A. §-sal egészül ki:
„53/A. § (1) A Ket. hatósági jogkörben hozott döntés hivatalból való módosítására és visszavonására vonatkozó rendelkezéseit a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
(2) A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának kihirdetését megelőzően az MNB a döntését a teljesítési határidő tekintetében hivatalból akkor is módosíthatja, ha az jogszabályt nem sért és a Ket. 74. § (2) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, azonban a döntés a módosítás következtében az ügyfélre terhesebbé nem válhat. A döntésben foglalt teljesítési határidő kérelemre történő módosításának csak a Ket. 74. § (2) bekezdése alapján van helye. A döntés módosítása esetén az MNB értesíti az eljáró bíróságot.”
132. §   Az MNBtv. 55. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az MNB a bíróság előtt megtámadott határozat tekintetében hivatalból elrendelheti a határozatban foglaltak egésze vagy egy része végrehajtásának felfüggesztését a bíróság végrehajtás felfüggesztéséről szóló döntéséig vagy a felülvizsgálat tárgyában hozott jogerős döntésig. Amennyiben a felfüggesztés ellenére a kötelezett teljesíti a határozatban foglaltakat, úgy az abból eredő kár az 56. § szerinti kártérítési igény keretében nem érvényesíthető.”
133. §   Az MNBtv. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § Az MNB-vel szemben - közigazgatási jogkörben okozott kár vagy személyiségi jogsérelem miatt - kártérítés, illetve sérelemdíj iránti igény akkor érvényesíthető, ha az MNB határozata vagy mulasztása jogszabálysértő és a bekövetkezett kárt, illetve a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelmet közvetlenül ez idézte elő, és a sérelmet okozó MNB-döntés kapcsán megindított közigazgatási perben az MNB-nek legalább a kártérítés vagy a sérelemdíj iránti igény alapjául szolgáló döntés vagy mulasztás tekintetében történő pervesztessége esetén a hozott ítélet jogerőre emelkedett.”
134. §
(1) Az MNBtv. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében, nemzetközi együttműködés során külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságtól kapott egyedi adatokat kizárólag az alábbi célokra használhatja fel, valamint külföldi pénzügyi felügyeleti és szanálási hatóságnak, továbbá a 140. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervezetnek az alábbi célokra adhat ki adatokat:
a) az alapítás és a tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek prudens működésének megítéléséhez, valamint az MNB határozatával kapcsolatos bírósági eljáráshoz,
b) a pénzügyi felügyeleti és szanálási hatóság döntésének, így különösen az alkalmazott intézkedések és kiszabott szankciók megalapozásához, valamint
c) a 140. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervezeteknek az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott feladatainak az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben történő ellátásához.”
(2) Az MNBtv. 57. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az MNB által kezelt adatok csak akkor adhatók ki külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak, ha az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. §-ában meghatározott feltételek teljesülnek. Az Európai Gazdasági Térség államaiban (a továbbiakban: EGT-állam) pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságoknak, valamint a 140. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervezeteknek történő adattovábbítás esetén az Infotv. 8. § (4) bekezdését kell alkalmazni.”
(3) Az MNBtv. 57. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az MNB a 150. § (1) bekezdés szerinti titkot adhat át a feladatkörében eljáró könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóságnak. E tekintetben a közfelügyeleti hatáskört gyakorló személyeket titoktartási kötelezettség terheli.”
135. §   Az MNBtv. a következő 57/A. §-sal egészül ki:
„57/A. § Az MNB-nek a 48. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott eljárásában a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A. §-át nem kell alkalmazni.”
136. §   Az MNBtv. 58. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az irat kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követően a címzett az iratot nyolc napon belül nem veszi át, az iratot a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő kilencedik napon kézbesítettnek kell tekinteni. Amennyiben a kézbesítési helyen elhelyezett irat a Tpt. 32. §-a szerinti tájékoztató, alaptájékoztató kiegészítésére, illetve a forgalomba-hozatali eljárás felfüggesztésére vonatkozik, úgy azt, az elhelyezést követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A kézbesítés megtörténtéről és a kézbesítési vélelem beállásáról az MNB automatikusan létrehozott elektronikus visszaigazolásban (elektronikus tértivevény) értesül.”
137. §   Az MNBtv. 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), l), m) és s) pontjában, valamint a 40. § (10) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban, valamint a bejelentéseknél a kérelmet, illetve bejelentést az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani.”
138. §   Az MNB tv. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61. § (1) Az MNB eljárásaiban - a (2)-(5) bekezdésben meghatározottak kivételével - az ügyintézési határidő harminc nap.
(2) Az alapítási, az egyesülési, a szétválási, a tevékenységi engedély megszerzésére, a tevékenység megszüntetésére irányuló eljárásban, továbbá a 45. § c) pontban meghatározott eljárásban az ügyintézési határidő három hónap, amely határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
(3) Az állományátruházás engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő két hónap, amely határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.
(4) Az 575/2013/EU rendelet alapján az MNB hatáskörébe tartozó engedélyezésre és jóváhagyásra irányuló eljárásban az ügyintézési határidő három hónap, amely határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
(5) Ha az MNB hatáskörébe tartozó eljárásra az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérő határidőt állapít meg az (1)-(4) bekezdésben meghatározott szabályok nem alkalmazhatók.
(6) Ha az ügyfél a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása iránti kérelmet hiányosan nyújtotta be, az MNB a kérelmezőt egy alkalommal harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.
(7) Ha a hiánytalanul rendelkezésre álló kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaznak, az MNB a hiánytalan beérkezést követő harminc napon belül - megfelelő határidő megjelölése mellett - az ügyfelet a kérelem vagy annak melléklete kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel.
(8) Az MNB a kérelem kiegészítésének, illetve módosításának elrendelése során figyelmezteti az ügyfelet arra, hogy annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló adatok alapján érdemben bírálja el a kérelmet.”
139. §   Az MNBtv. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az MNB ellenőrzése az adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzését, valamint az MNB által hivatalból lefolytatott - helyszíni és helyszínen kívüli - ellenőrzési eljárást (a továbbiakban: ellenőrzési eljárás) foglalja magába.”
140. §   Az MNBtv. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64. § (1) Az ellenőrzési eljárás során az MNB
a) átfogó vizsgálatot,
b) célvizsgálatot,
c) témavizsgálatot,
d) rendkívüli célvizsgálatot és
e) utóvizsgálatot
végez.
(2) Az MNB
a) fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző szervezetnél, továbbá elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél legalább kétévente,
b) központi szerződő félnél, továbbá központi értéktárnál legalább évente,
c) a d) pontban foglaltakat ide nem értve
ca) hitelintézetnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, valamint a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó olyan személynél és szervezetnél, amelyre kiterjed az összevont alapú felügyelet (a továbbiakban: pénzügyi csoport) legalább háromévente,
cb) hitelintézetnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, továbbá befektetési alapkezelőnél a tevékenységének megkezdését követő egy év elteltével,
d) a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényben meghatározott Integrációs Szervezethez csatlakozott hitelintézeteknél, a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatodik részének hatálya alá tartozó kisbiztosítónál, kockázati tőkealapkezelőnél, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, továbbá foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél legalább ötévente
átfogó vizsgálatot folytat le.
(3) Az MNB a pénzügyi csoportnál, az összes csoporttag vonatkozásában együttesen is jogosult átfogó vizsgálatot végezni. A pénzügyi csoport vizsgálata kiterjed az összevont alapú felügyeletre vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzésére és magában foglalhatja az összes csoporttagra vonatkozó törvényi előírások betartásának egyedi alapú vizsgálatát is (a továbbiakban: csoportvizsgálat).
(4) Az MNB célvizsgálatot a 62. § (1) bekezdésben meghatározott jogszabályi rendelkezések betartásának az eseti jellegű ellenőrzése céljából végezhet. A célvizsgálat jogszabályi rendelkezés megsértésének gyanúja esetén, továbbá egyes jogszabályi rendelkezések betartásának - nem átfogó - ellenőrzése céljából is folytatható.
(5) Az MNB hivatalból témavizsgálatot több személynél és szervezetnél végezhet a 62. § (1) bekezdésben meghatározott az azonos vagy hasonló jellegű jogszabályi rendelkezések betartásának összehangolt és összehasonlító ellenőrzése céljából.
(6) Az MNB rendkívüli célvizsgálatot indít a 39. § hatálya alá tartozó személyeknél és szervezeteknél a 62. § (1) bekezdésben meghatározott jogszabályi rendelkezések súlyos megsértésének megalapozott gyanúja esetén, ha a jogsértés
a) az ügyfelek nagy számát érinti,
b) jelentős rend szerkockázattal jár, vagy
c) az adott piacba vetett bizalmat általánosan veszélyezteti.
(7) Az MNB a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében ellenőrzi, amely kiterjedhet a rendes, illetve rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok vizsgálatára, valamint a helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzésből származó megállapítások vizsgálatára.”
141. §   Az MNBtv. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § (1) A helyszínen kívüli ellenőrzési eljárás során a tényállás tisztázása érdekében az MNB a 48. § (3) és (4) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket alkalmazhatja, továbbá egyéb tájékoztatást kérhet.
(2) A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosítást írásban is megadni, illetve az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratokat az MNB-nek megküldeni.
(3) Az ellenőrzési eljárás alá vont személyt, szervezetet és a pénzügyi csoport irányító tagját az MNB az ellenőrzési eljárás lefolytatásáról - annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - írásban értesíti, kivéve ha az előzetes értesítés az ellenőrzési eljárás eredményességét veszélyezteti.
(4) Az MNB alkalmazottai közül az MNB elnöke által kijelölt személy jogosult elektronikus úton a tőzsdei forgalmat figyelemmel kísérni, feljegyzést készíteni, az esetlegesen észlelt szabálytalanság rövid kivizsgálása érdekében technikai szünetet kérni, helyszíni jegyzőkönyvet felvenni.
(5) Az MNB alkalmazottai közül az MNB elnöke által kijelölt személy jogosult a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek igazgatósági ülésein, közgyűlésein, ügyvezető testületének és a legfőbb szervének hatáskörét gyakorló testület ülésein jelen lenni.
(6) Az MNB az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vonatkozó külön jogszabályban előírt kötelezettségek ellenőrzése keretében, az ott meghatározott körben és módon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal együttműködve jár el.”
142. §   Az MNBtv. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § (1) Az MNB a 64. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési eljárás során helyszíni ellenőrzést is tarthat. A csoportvizsgálat esetén valamennyi csoporttagnál tartható helyszíni ellenőrzés.
(2) A helyszíni ellenőrzés tartására vonatkozó értesítésre a 65. § (3) bekezdését kell alkalmazni.
(3) Az MNB a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el, aki e feladatkörében eljárva hivatalos személynek minősül.
(4) A helyszíni ellenőrzést végző személy köteles a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor megbízólevelét bemutatni, és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni.
(5) Helyszíni ellenőrzés bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot figyelemmel kísérhet, megvizsgálhat, az ügyféltől, annak képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet vagy készíthet, próbaügyletkötést végezhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.
(6) A helyszíni ellenőrzés során az MNB jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.
(7) Ha a helyszíni ellenőrzést az MNB informatikai eszköz útján végzi, annak elvégzésére való jogosultság igazolását követően - szükség szerint az informatikai rendszerhez történő hozzáférés technikai és jogosultsági feltételeinek biztosításával - az MNB számára hozzáférést kell biztosítania az adatokhoz.
(8) A helyszíni ellenőrzést a megfigyelni kívánt tevékenység folytatása idején, nem székhelyként bejelentett magánlakásban pedig - kivéve, ha a helyszíni ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé - munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A helyszíni ellenőrzést úgy kell végezni, hogy az az ellenőrzött személy vagy szervezet munkáját, a rendeltetésszerű tevékenységet lehetőleg ne akadályozza.
(9) A helyszíni ellenőrzés eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, az MNB a rendőrség közreműködését kérheti.
(10) Az MNB az ellenőrzési eljárásban tartott helyszíni ellenőrzésről külön jegyzőkönyvet vagy egyszerűsített jegyzőkönyvet nem készít, az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait a 69. § (1) bekezdése szerinti vizsgálati jelentésben és csoportvizsgálati jelentésben rögzíti.”
143. §   Az MNBtv. a következő 67/A. és 67/B. §-sal egészül ki:
„67/A. § (1) A helyszíni ellenőrzés - a célvizsgálat, a rendkívüli célvizsgálat vagy az utóvizsgálat elrendelésével egyidejűleg - haladéktalanul is megtartható.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megtartására halaszthatatlan indokból - így különösen bizonyítási eszköz megsemmisítésének, eltüntetésének, hozzáférhetetlenné tételének a veszélye esetén - van szükség a helyszíni ellenőrzést a hatóság a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott módon történő helyszíni ellenőrzés megtartásához az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges, továbbá ahhoz a rendőrség és hatósági tanú közreműködését kell kérni.
(4) Ha az ügyész előzetes jóváhagyásának beszerzése a késedelem veszélyével járna, a helyszíni ellenőrzés az ügyész jóváhagyása nélkül is megtartható, ilyen esetben a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet - ami a halaszthatatlanság okait és a megtett cselekményeket részletesen tartalmazza - az ügyésznek öt napon belül meg kell küldeni.
67/B. § (1) Az MNB valamely ellenőrzési eljárásában jogszerűen megszerzett iratot, adatot, dokumentumot vagy egyéb bizonyítási eszközt más eljárásaiban is felhasználhatja.
(2) Az ügyfél iratbetekintési joga - a Ket. 69. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül - abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményez.”
144. §   Az MNBtv. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § (1) Az MNB jogosult az ellenőrzés során próbaügyletet kötni.
(2) Próbaügyletkötés keretében ellenőrizhető egy alkalommal megköthető ügylet vagy hosszabb ügyletkötési folyamat is, de az legfeljebb a próbaügylet tárgyára vonatkozó szerződés aláírásáig tarthat, fizetési megbízás vagy bankjegyek és érmék átváltására irányuló próbaügylet esetén az átváltandó bankjegyek és érmék átvételéig tarthat.
(3) Az MNB a próbaügylethez közreműködőt vehet igénybe. A közreműködő személy részére az MNB megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél vagy szervezetnél milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.
(4) A közreműködő személyt is terheli az MNB alkalmazottjára vonatkozóan előírt titoktartási kötelezettség.
(5) A közreműködő személyre alkalmazni kell az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat, valamint az MNB alkalmazottjára vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.
(6) Próbaügylet esetén az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja vagy a közreműködő ellenőrzési jogosultságát a próbaügylet befejezésekor megbízólevele felmutatásával igazolja.
(7) Az ellenőrzési jogosultság igazolásakor az ellenőrzött személy vagy szervezet és az ellenőrzést végző személy, illetve a közreműködő személy köteles minden, a próbaügylet keretében átvett összeget visszatéríteni.
(8) Nem kell alkalmazni a (7) bekezdésben meghatározott rendelkezést a szervezet vagy személy által a próbaügyletkötés során nyújtott olyan szolgáltatás díjára, amelyet a próbaügyletkötés befejezéséig teljesítettek, feltéve, hogy az eljárás során megállapításra kerül, hogy az ellenőrzés alá vont szervezet vagy személy nem sértette meg a próbaügyletkötés keretében vizsgált fogyasztóvédelmi rendelkezéseket. Az ilyen szolgáltatás díját az MNB az ellenőrzés alá vont szervezetnek vagy személynek a határozathozatalt követően haladéktalanul megtéríti.”
145. §   Az MNBtv. 69. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az MNB 64. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott rendkívüli célvizsgálat során tett megállapításait az ellenőrzési eljárás megindítását követő két hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli. Rendkívüli célvizsgálat esetén a vizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb egy hónappal meghosszabbítható.
(1b) Ha a célvizsgálat vagy a rendkívüli célvizsgálat során jogszabálysértés nem került megállapításra a vizsgálati jelentés elkészítését az MNB mellőzheti. Ebben az esetben az MNB az eljárását végzéssel zárja le, amelyet közöl az érintett szervezettel.”
146. §   Az MNBtv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. § (1) Az MNB a 69. § (4) bekezdése alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított hatvan napon belül hoz döntést. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(2) Az MNB a 69. § (4) bekezdése alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül hoz döntést. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb nyolc nappal meghosszabbítható.
(3) Rendkívüli célvizsgálat esetén - különösen indokolt esetben - az MNB a 69. § (4) bekezdésben meghatározott észrevétel beérkezését megelőzően is hozhat döntést, feltéve, ha ezt a rendkívüli célvizsgálat alapjául szolgáló jogsértés hatásainak enyhítésére vagy kiküszöbölésére szolgáló halaszthatatlan intézkedés megtétele indokolja.
(4) Az MNB a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.
(5) A 65. § (3) bekezdés szerinti értesítés mellőzését - kivéve a rendszeres adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzésén alapuló ellenőrzési eljárást - és a 69. § (4) bekezdésében meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását, továbbá a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti döntés indokait az MNB az (1)-(3) bekezdés szerinti döntésében megindokolja.”
147. §   Az MNBtv. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § (1) Ha az ellenőrzési eljárás hatékony, gyors és eredményes lefolytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételek MNB általi biztosítása ideiglenesen más módon - így különösen ezen feltételek bővítésével - nem oldható meg, akkor az MNB
a) az adott ágazatnak megfelelő minősítéssel rendelkező független könyvvizsgálót vagy
b) egyéb szakértőt
rendelhet ki.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személy igénybevételére helyszíni vizsgálat során kerül sor az MNB köteles a személyt megbízólevéllel ellátni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy igénybevételére a helyszíni ellenőrzést végző személy egyidejű jelenlétének biztosításával kerülhet sor.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott személy helyszíni vizsgálat során történő eljárására a 67. § (5)-(8) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni. Az (1) bekezdésben meghatározott személy eljárása során a Ket. szakértőre vonatkozó rendelkezéseit - a Ket. 58. § (1) bekezdése kivételével - kell alkalmazni.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott személy kirendelése nem eredményezheti az MNB egyes ellenőrzési feladatainak tartós más általi ellátását.”
148. §   Az MNBtv. 76. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 14/A. §-ában, 36/A. § (1)-(3) bekezdésében és 36/B. §-ában a pénzforgalmi szolgáltató számára előírt kötelezettség megszegése, elkerülése, elmulasztása, késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén az MNB a 88. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.”
149. §   Az MNBtv. 79. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az MNB munkavállalójaként kirendelt felügyeleti biztos által e minőségében harmadik személynek okozott kárért, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelemért az MNB, a nonprofit gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló felügyeleti biztos e minőségében harmadik személynek okozott kárért, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelemért a nonprofit gazdasági társaság köteles helytállni. A nonprofit gazdasági társaságnak rendelkeznie kell megfelelő vagyoni biztosítékkal a kártérítési, illetve a sérelemdíj-megfizetési kötelezettségek megtérítése fedezetének biztosítására.
(8) A kijelölt felügyeleti biztos a nonprofit gazdasági társaságnak okozott károkért, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelmekért a munkavállalók, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók kártérítési felelősségére, illetve sérelemdíj-megfizetésére vonatkozó szabályok szerint köteles helytállni azzal, hogy gondatlan károkozás, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem-okozás esetén a kártérítés, illetve a sérelemdíj mértéke a kijelölt felügyeleti biztos hathavi illetményét nem haladhatja meg. Szándékos károkozás, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem-okozás esetén a teljes kárt, illetve a sérelemdíj-követelést meg kell téríteni.”
150. §   Az MNBtv. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § (1) A fogyasztóvédelmi eljárás a jogsértés bekövetkezését követő öt éven túl nem indítható meg.
(2) Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik.
(3) Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
(4) Az ügyintézési határidő a kérelemre indult fogyasztóvédelmi eljárásban három hónap.”
151. §   Az MNBtv. 85. és 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„85. § (1) Az MNB a fogyasztóvédelmi eljárás keretében jogosult az ügyletkötést szabályozó rendelkezések betartását próbaügyletkötés keretében ellenőrizni.
(2) A fogyasztóvédelmi eljárás során végzett próbaügyletkötésre alkalmazni kell a 68. § (2)-(8) bekezdésben meghatározott szabályokat.
86. § (1) Az MNB a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetnél vagy személynél hivatalból fogyasztóvédelmi
a) célvizsgálatot
b) témavizsgálatot vagy
c) utóvizsgálatot
tarthat.
(2) Az MNB fogyasztóvédelmi célvizsgálatot a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának az eseti jellegű ellenőrzése céljából folytathat, továbbá abban az esetben, ha a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése fogyasztók széles körét érinti és az azonnali beavatkozás szükségessége ezt indokolja.
(3) Az MNB fogyasztóvédelmi témavizsgálatot több személynél és szervezetnél végezhet az azonos vagy hasonló jellegű fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának összehangolt és összehasonlító ellenőrzése céljából.
(4) Az MNB a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban hozott határozatainak teljesülését fogyasztóvédelmi utóvizsgálat keretében ellenőrzi, amely kiterjedhet a rendes, illetve rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok vizsgálatára, valamint a helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzésből származó megállapítások vizsgálatára.
(5) A fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban a 62. § (2) bekezdésében, a 63. § (1) és (3) bekezdésében, a 65. § (1)-(3) bekezdésében, a 66-67. §-ban, a 67/B. §-ban, a 70. § (4) bekezdésben, a 75. § (3)-(6) bekezdésben és a 77. §-ban meghatározott rendelkezések megfelelően alkalmazandók, azzal, hogy ahol a rendelkezés ellenőrzési eljárást említ, azon fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kell érteni.
(6) A hivatalból indított fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban a 81. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.”
152. §   Az MNBtv. a következő 86/A. §-sal egészül ki:
„86/A. § (1) Az MNB a hivatalból indított fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás során tett megállapításait célvizsgálat esetében az ellenőrzési eljárás megindítását követő hat hónapon belül, témavizsgálat esetében egy éven belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli. A vizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
(2) A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell
a) a vizsgálat tárgyának megjelölését,
b) a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat,
c) a tényállás értékelését.
(3) Az eljárás alá vont szervezetek és személyek a vizsgálati jelentésre annak kézhezvételétől számított húsz napon belül írásban észrevételeket tehetnek. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, az MNB rövidebb határidőt is előírhat.
(4) Az MNB az észrevételek kézhezvételétől, illetve a határidő eredménytelen elteltétől számított negyvenöt napon belül hozza meg a döntését. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.”
153. §   Az MNBtv. a következő 87/A. §-sal egészül ki:
„87/A. § (1) Ha a fogyasztóvédelmi célvizsgálat lefolytatását a fogyasztóvédelmi rendelkezések olyan megsértése indokolja, amely a fogyasztók széles körét érinti és azonnali beavatkozás szükséges, az MNB a vizsgálati jelentését az ellenőrzési eljárás megindítását követő harminc napon belül készíti el és közli az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel, amely határidő egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 86/A. § (3) bekezdésben meghatározott észrevétel megtételére vonatkozó határidő nyolc nap. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, az MNB ennél rövidebb határidőt is előírhat.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben - különösen indokolt esetben - az MNB a (2) bekezdésben meghatározott észrevétel beérkezését megelőzően is hozhat döntést, feltéve, ha ezt a célvizsgálat alapjául szolgáló jogsértés hatásainak enyhítésére vagy kiküszöbölésére szolgáló halaszthatatlan intézkedés megtétele indokolja.
(4) Az MNB a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.
(5) A 65. § (3) bekezdés szerinti értesítés mellőzését, a 86/A. § (3) bekezdésében meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását, továbbá a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti döntés indokait az MNB a 86/A. § (4) bekezdésében és a (3) bekezdésben meghatározott döntésében megindokolja.”
154. §   Az MNBtv. 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fogyasztóvédelmi bírság összege tizenötezer forinttól
a) a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet esetében az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy esetében ötmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén a szervezet vagy személy éves nettó árbevételének tíz százalékáig, amennyiben ez az ötmillió forintot meghaladja, a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy esetében legfeljebb tizenötmillió forintig terjedhet.”
155. §   Az MNBtv. 89/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„89/A. § (1) Ha az MNB a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását az ellenőrzési eljárás keretében ellenőrzi, akkor az eljárásra a 81. § (1) és (2) bekezdésében és a 83-89. §-ban meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(2) Ha az MNB a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárása során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt a 88-89. §-okban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.
(3) Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 75. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetkörök mellett a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése is megvalósult, akkor az MNB valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amelyre a 75-76. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni.”
156. §
(1) Az MNBtv. 90. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB piacfelügyeleti eljárást indít)
a) engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, központi értéktári, elszámolóházi, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári, biztosítási, viszontbiztosítási, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység gyanúja esetén,
b) bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás gyanúja esetén,”
(2) Az MNBtv. 90. §-a a következő (6)-(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) Ha a piacfelügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges és az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény azt nem zárja ki, az MNB a Ket. 17. § (4) bekezdésben meghatározottak szerint jogosult megismerni és kezelni a védett adatot.
(7) Az MNB felhívására az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személy adatszolgáltatás keretében köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat, ideértve a személyes és - ha az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény azt nem zárja ki - a védett adatokat is. Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni, azonban az egyéb, rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátását, adatok, iratok szolgáltatását nem tagadhatja meg.
(8) Az MNB felhívására az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személy - különösen egyéb adatok szolgáltatásával vagy iratok csatolásával - köteles igazolni a nyilatkozata, vallomása vagy adatszolgáltatása részét képező tényállítás valóságát.
(9) Az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személy - ha az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény azt nem zárja ki - a személyes és védett adatról is meghallgatható, illetve köteles azt az MNB rendelkezésére bocsátani. Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot meghallgatása keretében sem köteles tenni.”
157. §   Az MNBtv. a következő 90/A-90/C. §-sal egészül ki:
„90/A. § (1) Piacfelügyeleti eljárás során helyszíni kutatás a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatása céljából - a 67. § szerinti helyszíni ellenőrzéstől eltérően - a tulajdonos (birtokos), illetve a helyszínen tartózkodó személyek akarata ellenére vagy ezen személyek távollétében is foganatosítható bármely olyan helyen, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Ennek keretében lezárt terület, épület, helyiség felnyitásának is helye van. Az e § szerinti helyszíni kutatás eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében az MNB a rendőrség közreműködését igényelheti.
(2) Az ügyfél lakcímeként, székhelyeként vagy telephelyeként nem bejelentett és gazdasági tevékenység folytatására egyébként általa nem használt magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű, adathordozó tekintetében helyszíni kutatás csak akkor lehetséges, ha az olyan természetes személy használatában van, aki az eljárás ideje alatt ügyfél, vagy - nem természetes személy esetén - az ügyfél vezető tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja vagy - nem természetes személy esetén - az ügyfél felett ténylegesen irányítást gyakorló személy, vagy a vizsgálat tárgyát képező időszakban ilyen volt.
(3) E § szerinti helyszíni kutatásra csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor. Az MNB engedély iránti kérelmének tartalmaznia kell a helyszíni kutatás célját, helyét, az indokoltság alátámasztására szolgáló tényeket, továbbá a helyszíni kutatásra okot adó bizonyítási eszközök - így különösen adatok és adathordozók - meghatározását. Az MNB engedély iránti írásbeli kérelmét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírálja el, a kérelem beérkezésétől számított hetvenkét órán belül, nemperes eljárásban.
(4) A bíróság a kérelmezett helyszíni kutatást akkor engedélyezi, ha az MNB valószínűsíti, hogy más vizsgálati cselekmény - így különösen a 67. § szerinti helyszíni ellenőrzés - nem vezetne eredményre, és ésszerű megalapozottsággal feltehető, hogy az indítvány szerinti helyen a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz fellelhető, és feltételezhető, hogy azt önként nem bocsátanák rendelkezésre vagy felhasználhatatlanná tennék. A bíróság a kérelmezett helyszíni kutatást részben is engedélyezheti, meghatározva, hogy kivel szemben, illetve milyen vizsgálati cselekmény tehető.
(5) A helyszíni kutatás a bírói engedély közlésétől számított tizenöt napon belül foganatosítható.
(6) A piacfelügyeleti eljárást legkésőbb a helyszíni kutatás megkezdésével egy időben meg kell indítani, ennek tényét a jelen lévő ügyféllel, ideértve az ügyfél jelen lévő alkalmazottját is, a helyszínen közölni kell, az egyéb ügyféllel - a döntés közlésének módjára vonatkozó általános szabályok szerinti közlés megkezdése mellett - telefonon vagy elektronikus levél útján is közölni kell.
(7) A helyszíni kutatásról a jelen lévő érintettet a helyszíni kutatás megkezdésével egyidejűleg szóban kell értesíteni, és a helyszíni kutatás megkezdése előtt közölni kell az érintettel a helyszíni kutatást engedélyező bírói végzést és a helyszíni kutatás célját. A helyszíni kutatást lehetőleg az érintett jelenlétében kell elvégezni. Ha az érintett jelenléte nem biztosítható, a helyszíni kutatáshoz hatósági tanú közreműködését kell kérni. A helyszíni kutatás során a kutatást végző személy az érintetteket szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más módon tájékozódhat.
(8) A helyszíni kutatást - kivéve, ha annak sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé - munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A (3) bekezdés szerinti esetben a helyszíni ellenőrzést úgy kell elvégezni, hogy az ne járjon az érintett személy magánéletének aránytalan korlátozásával, és hogy az érintett munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza.
(9) A helyszíni kutatás során az MNB munkatársa jogosult a piacfelügyeleti eljárás tárgyához nem kapcsolódó, a bírói engedélyben nem foglalt, de piacfelügyeleti eljárás megindítására egyébként okot adó bizonyítási eszközről is másolatot készíteni, illetve azt lefoglalni. Az ilyen bizonyítási eszköz tekintetében a (3) bekezdés szerinti bírói engedélyt utólag kell beszerezni; utólagos bírói engedély hiányában a fellelt bizonyítási eszköz bizonyítékként nem használható fel.
(10) A (9) bekezdés szerinti utólagos bírói engedély iránti kérelmet legkésőbb a helyszíni kutatás lefolytatásától számított tizenöt napon belül kell előterjeszteni.
90/B. § (1) Ha a helyszíni kutatás során az adathordozó átvizsgálása a helyszínen az érintett tevékenysége rendeltetésszerű folytatásának aránytalanul hosszú ideig történő korlátozása nélkül nem lehetséges vagy az érintett ahhoz egyébként hozzájárul, az adathordozón fellelhető adatokról, iratokról a kutatást végző személy másolatot készít (a továbbiakban: lefoglalási másolat).
(2) A helyszíni kutatásról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a másolat rögzítésére használt adathordozó típusát és az egyedi azonosítására szolgáló adatokat, a lemásolt adatok, iratok jellegét, valamint a másolat egyedi azonosíthatóságát, illetve az adatok változatlanságának utólagos ellenőrzését lehetővé tevő egyéb szükséges adatokat.
(3) A helyszíni kutatást végző személy a bizonyítási eszközök kutatását a lefoglalási másolaton szereplő adatokról, iratokról e célból készült munkamásolaton (a továbbiakban: vizsgálati munkamásolat) folytatja le. A felhasználni kívánt bizonyítékokról a helyszíni kutatást végző személy külön elektronikus vagy papír alapú másolatot (a továbbiakban: bizonyíték-összefoglaló) készít, és az abban szereplő adatoknak, iratoknak az egyenkénti azonosítását lehetővé tévő leírását nyolcnapos határidő tűzésével megküldi annak az ügyfélnek, akinek az adathordozó a birtokában volt, illetve akihez kapcsolódó, a 90/A. § (2) bekezdése szerinti helyszínen a lefoglalási másolat készült.
(4) A vizsgálati munkamásolatot készítése során az adathordozón tárolt adatokról elektronikus másolat készítésekor az adatokat olyan módon kell rögzíteni, hogy az adatok megváltoztatása utólag ne legyen lehetséges, illetve - ha az adathordozó jellege ezt nem teszi lehetővé - az adatokat olyan adatrögzítési eljárással kell rögzíteni, amely biztosítja az adatok változatlansága utólagos ellenőrzésének lehetőségét.
90/C. § (1) A védekezés céljából készült irat a piacfelügyeleti eljárásban bizonyítékként nem használható fel és - az e §-ban meghatározott esetek kivételével - nem vizsgálható meg, nem foglalható le, illetve nem másolható le, annak felmutatása, átadása, az ahhoz való hozzáférés adása megtagadható. E tilalom alól az ügyfél felmentést adhat.
(2) Védekezés céljából készült irat az olyan irat vagy iratrész, amely az ügyfél védekezéshez való jogának gyakorlása érdekében, illetve annak keretében, az ügyfél és megbízott ügyvédje közötti kommunikáció során keletkezett, vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, és e jellege magából az iratból is kitűnik. Nem minősül védekezés céljából készült iratnak az az irat, amely nincs az ügyfél vagy az érintett ügyvéd birtokában, kivéve, ha bizonyítják, hogy az irat jogellenesen került ki a birtokukból.
(3) A helyszíni kutatást végző személy jogosult az iratba - az e §-ban védett jog sérelme nélkül, a feltétlenül szükséges mértékig - betekinteni annak megállapítása céljából, hogy a védekezés céljából készült iratként minősülésére való hivatkozás nem nyilvánvalóan alaptalan-e.
(4) A helyszíni kutatás során birtokba vehető az irat, ha
a) arról lefoglalási másolat készül,
b) az eljárási cselekménynél kizárólag olyan érintett volt jelen, aki az iratok védekezés céljából készült iratkénti minősülésére vonatkozó nyilatkozat megtétele körében az ügyfél vagy az érintett ügyvéd képviseletére nem volt jogosult, illetve
c) a helyszíni kutatást végző személy nem ért egyet az irat védekezés céljából készült iratként való minősítésére vonatkozó nyilatkozattal.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben az iratot, illetve az azt tartalmazó lefoglalási másolatot olyan tárolóeszközben kell elhelyezni, amely kizárja az adatok megismerhetőségét és utólagos megváltoztathatóságát, és amelyet az érintett és a helyszíni kutatást végző személy aláírásukkal hitelesítve úgy zár le, hogy a hitelesítés sérelme nélkül a tárolóeszköz felnyitása ne legyen lehetséges (a továbbiakban: zárt tárolóeszköz).
(6) A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az érintett ügyfelet fel kell hívni arra, hogy - az irat, illetve iratrész pontos megjelölésével - nyilatkozzon arról, hogy a birtokba vett iratok között van-e olyan, amelyik védekezés céljából készült iratnak minősül. Az érintett ügyfelet egyidejűleg értesíteni kell arról, hogy az általa ilyen iratnak minősített iratok tekintetében a (9) bekezdés szerinti vizsgálati cselekményre kerül sor. Az értesítésben közölni kell a vizsgálati cselekmény időpontját, várható időtartamát és helyét, és azt az érintett ügyféllel úgy kell közölni, hogy a nyilatkozat megtételére legalább nyolc nap rendelkezésére álljon.
(7) A zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban elhelyezett iratot, illetve a lefoglalási másolatot megvizsgálni csak azt követően lehet, hogy a (6) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő eltelt. Ha az ügyfél a határidőn belül úgy nyilatkozott, hogy a tárolóeszköz védekezés céljából készült iratot tartalmaz, illetve a lefoglalási másolaton ilyen irat van, akkor a zárt tárolóeszközt csak a (9), illetve (13) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során lehet felnyitni, és a vizsgálati cselekmény lefolytatását követően a lefoglalási másolatot ismételten zárt tárolóeszközben kell elhelyezni.
(8) Nem kezelhető védekezés céljából készült iratként az olyan irat, amelyre vonatkozóan az érintett ügyfél az iratnak az MNB általi birtokbavételekor vagy a (6) bekezdés szerinti nyilatkozattételre előírt határidőn belül nem tett ilyen nyilatkozatot. A (6) bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
(9) Ha az érintett ügyfél nyilatkozata szerint a birtokba vett iratok között védekezés céljából készült irat is van, az ilyen iratokat az érintett ügyfél jelenlétében - lefoglalási másolat esetében az adatok szétválasztását lehetővé tevő másolat (a továbbiakban: köztes munkamásolat) használatával - külön kell válogatni, és a védekezés céljából készült iratot az érintett ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolatot kell készíteni, és ezt követően a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ha az ügyfél nyilatkozatával ellentétben a helyszíni kutatást végző személy álláspontja szerint az irat nem minősül védekezés céljából készült iratnak, a vitatott iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot zárt tárolóeszközben kell elhelyezni. A szabályszerűen értesített érintett ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.
(10) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben, illetve ha a (9) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során a védekezés céljából készült iratként való minősítést a vizsgáló vitatja, a kérdésben az MNB kérelme alapján az érintett ügyfél meghallgatásával a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dönt nemperes eljárásban, a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül. Az iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot tartalmazó zárt tárolóeszközt az MNB a kérelméhez mellékeli.
(11) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az irat, iratrész nem minősül védekezés céljából készült iratnak, azt az MNB számára kiadja. Ellenkező döntés esetében a bíróság az iratot, iratrészt az érintett ügyfélnek adja ki.
(12) A (11) bekezdéstől eltérve, a köztes munkamásolaton szereplő iratok tekintetében, illetve akkor, ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült iratnak, a köztes munkamásolatot, illetve az iratot pedig zárt tárolóeszközben az MNB-nek adja ki.
(13) A (12) bekezdés szerint az MNB-nek kiadott zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban foglalt adatokat megvizsgálni csak a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolat készítése, illetve az irat védekezés céljából készült iratnak nem minősülő részének megvizsgálása céljából, az érintett ügyfél jelenlétében lehet, és ezt követően az iratot az ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Az ügyfelet legalább három nappal megelőzően értesíteni kell az ilyen vizsgálati cselekmény időpontjáról, várható időtartamáról és helyéről. A szabályszerűen értesített ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.”
158. §   Az MNBtv. 91. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés a) pont szerinti adatok megismerésére nem természetes személy ügyfél esetén az MNB az ügyfél vizsgált tevékenységéért felelős vagy azzal közvetlen összefüggésbe hozható személy vonatkozásában is jogosult, amennyiben a piacfelügyeleti eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján valószínűsíthető, hogy a nem természetes személy ügyfél tevékenysége végzéséhez ezen értékpapír-, ügyfél- vagy fizetési számlán kezelt összegek is felhasználásra kerülnek. Amennyiben a megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú alaptalannak bizonyul, az ellenőrzött személyt az MNB ügyfélként nem vonja be a piacfelügyeleti eljárásba, azonban az érintett számlaforgalom ellenőrzéséről értesíti. Amennyiben a megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú alaposnak bizonyul, úgy az MNB az ellenőrzött személyt a piacfelügyeleti eljárásba ügyfélként vonja be.”
159. §   Az MNBtv. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„92. § (1) Az MNB piacfelügyeleti eljárásban a küldeményeit postai szolgáltató útján vagy saját kézbesítés keretében is kézbesítheti. A külföldön teljesített postai úton való kézbesítést szabályszerűnek kell tekinteni, ha az akár a hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó belföldi jogszabályok rendelkezéseinek, akár a kézbesítés helyén irányadó jogszabályok rendelkezéseinek megfelel.
(2) A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél részére hirdetményi közlésnek, illetve - amennyiben annak feltételei fennállnak - kézbesítési ügygondnok útján történő kézbesítésnek kézbesítési meghatalmazott megnevezésének hiánya miatt csak akkor van helye, ha nemzetközi jogsegély útján vagy az igénybe vehető egyéb közlési módok alkalmazásával a közlés - annak megtörténte igazolásával - nem biztosítható.”
160. §   Az MNBtv. a következő 92/A. §-sal egészül ki:
„92/A. § (1) Az MNB a piacfelügyeleti eljárásban meghozott, külön jogorvoslattal megtámadható végzésével a piacfelügyeleti eljárás eredményessége érdekében elrendelheti, hogy a Ket. alapján iratbetekintésre jogosult a piacfelügyeleti eljárás irataiba csak a bizonyítási eljárás lezárását követően tekinthet be. Az iratbetekintésre jogosult a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően is betekinthet abba az iratba, amelynek megismerése a piacfelügyeleti eljárás során hozott külön jogorvoslattal megtámadható végzéssel szembeni jogorvoslati joga gyakorlásához feltétlenül szükséges.
(2) Az iratbetekintésre jogosult kérelme alapján az MNB a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően, az (1) bekezdésben megjelölttől eltérő okból is engedélyezheti az iratokba történő betekintést, ha az nem veszélyezteti a piacfelügyeleti eljárás eredményességét.
(3) Az ügyfél Ket. 69. § (2) bekezdése szerinti kérelmében pontosan meg kell határozni az üzleti titokként vagy magántitokként kezelendő adatot és - az egyes adatok tekintetében külön-külön - ennek indokait, így különösen azt a védendő érdeket, amely az adat jogosulatlan személy általi megismerése esetén sérülne.
(4) Az ügyfél egyidejűleg köteles az iratról olyan iratváltozatot szolgáltatni, amely (3) bekezdés szerinti adatot nem tartalmaz.
(5) Az iratbetekintést engedélyező végzésben - ha az az adat jogosulatlan személyek általi megismerésének megakadályozása miatt szükséges - az MNB az adat lehető legszükségesebb mértékben és körben való megismerhetővé válása érdekében az iratbetekintés gyakorlása részletes szabályainak meghatározása mellett
a) az iratról való másolat-, illetve kivonatkészítés jogát korlátozhatja, illetve
b) kivételesen, ha az ügyfél törvényes jogainak gyakorlása csak olyan adat megismerésének lehetővé tételével biztosítható, amely adatnak a betekintést kérő általi pontos ismerete az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekét közvetlenül és visszafordíthatatlanul sértheti, előírhatja, hogy az iratbetekintés csak az ügyfelet képviselő ügyvéd vagy az ügyfél által megbízott szakértő személy útján gyakorolható azzal, hogy a megismert korlátozottan megismerhető adatok nem tárhatók fel az ügyfélnek sem.”
161. §
(1) Az MNBtv. 93. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az MNB piacfelügyeleti eljárásban ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el a Ket.-ben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja. Az MNB piacfelügyeleti eljárásban hozott döntésének végrehajtása érdekében biztosítási intézkedést rendel el a Ket.-ben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja. Az MNB a piacfelügyeleti eljárásban elrendelt ideiglenes biztosítási intézkedését és biztosítási intézkedését - a haladéktalan foganatosítás érdekében - közvetlenül közli az érintett pénzügyi szervezetekkel.
(5) Piacfelügyeleti eljárás során
a) az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól kettőmilliárd forintig,
b) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól kettőmilliárd forintig,
c) a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértése esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól tízmillió forintig,
d) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettség, valamint a 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletkötési korlátozások megsértése esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól kettőmilliárd forintig
terjedhet.”
(2) Az MNBtv. 93. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Nem természetes személy ügyfél esetén az ügyfél piacfelügyeleti bírsággal sújtott tevékenységében érdemben közreműködő természetes személlyel szemben kiszabható piacfelügyeleti bírság összege - a 93. § (5) bekezdés alkalmazásán felül - százezer forinttól százmillió forintig terjedhet.”
(3) Az MNB tv. 93. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A piacfelügyeleti eljárás során a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontját és (4) és (5) bekezdését, a 70. §-át, valamint az e törvény szerinti ellenőrzési eljárás szabályait - a 64. § (1)-(6) bekezdésében, a 65. § (3)-(6) bekezdésében, a 67. § (10) bekezdésében, a 67/A. §-ban, a 67/B. § (2) bekezdésében, a 69-71. §-ban, a 73. §-ban, a 76. §-ban és a 78. §-ban meghatározott rendelkezések kivételével - alkalmazni kell.”
162. §   Az MNBtv. 95. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
30/A. A hatósági szerződésre vonatkozó szabályok
163. §   Az MNBtv. 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozzon és a kérelem benyújtását megelőzően a fogyasztói jogvitával érintett személynél vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy e szervezetnél eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt.”
164. §   Az MNBtv. 104. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testülethez kell írásban benyújtani, a méltányossági kérelem kivételével az erre rendszeresített nyomtatványon. A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
b) a fogyasztói jogvitával érintett, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet nevét, székhelyét,
c) a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és bizonyítékokat,
d) a fogyasztó nyilatkozatát a vitás ügy rendezésének megkísérléséről,
e) az elutasított panaszt és az elutasítást tartalmazó iratot,
f) a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben közvetítői eljárást vagy polgári peres eljárást nem indított,
g) amennyiben a kérelemhez különleges adat is kapcsolódik, a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy a kérelme benyújtásával egyidejűleg különleges adata tekintetében hozzájárul az Infotv. 5. § (2) bekezdés a) pont szerinti adatkezeléshez és adatátadáshoz,
h) a döntésre irányuló indítványt,
i) méltányosság iránti kérelem esetén a fogyasztó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy ugyanabból a ténybeli alapból, ugyanazon jog iránt korábban nem terjesztett elő méltányossági kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testületnél.”
165. §   Az MNBtv. 106. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Pénzügyi Békéltető Testület az értesítésben közli a felekkel a kijelölt eljáró tanács tagjainak vagy az adott ügyben egyedül eljáró testületi tag nevét.”
166. §   Az MNBtv. 107. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„107. § A Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet meghallgatás kitűzése nélkül írásban elutasítja, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban a Pénzügyi Békéltető Testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak vagy per van folyamatban, vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.”
167. §   Az MNBtv. 108. § (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az értesítésben a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságáról, az ügy körülményeiről, a fogyasztói panasz elbírálásának sikertelenségéről, vagy méltányossági eljárás esetén a méltányosság mellőzésének okairól, továbbá a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és bizonyítékokat, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a szolgáltatót, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a Pénzügyi Békéltető Testület a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
(3) A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet válasziratának másolatát a Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át.
(4) Ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet válasziratát nem terjeszti elő, a Pénzügyi Békéltető Testület köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené.”
168. §   Az MNBtv. 114. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére - a határozat kézbesítését követő naptól számított - legalább tizenöt napos határidőt kell szabni.”
169. §   Az MNBtv. 118. § (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részévé válik.
(3) A Pénzügyi Békéltető Testület az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.
(4) A Pénzügyi Békéltető Testület a kijavított határozatot vagy ajánlást a kijavítást követő öt munkanapon belül megküldi a feleknek.”
170. §
(1) Az MNBtv. 120. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a kötelezést tartalmazó határozatot vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtási záradékkal történő ellátását.”
(2) Az MNBtv. 120. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fogyasztó és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásáról vagy annak elmaradásáról, illetve az ajánlásban foglaltak követéséről vagy a követésének elmaradásáról hatvan napon belül írásban köteles értesíteni a Pénzügyi Békéltető Testületet.”
171. §   Az MNBtv. 130. §(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tájékoztató jóváhagyása után a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a tájékoztatót harminc napon belül nyilvánosságra hozza és megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.”
174. §   Az MNBtv. 156. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Monetáris Tanács tagjára nézve a 152. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályokat - a Magyar Állam vagy az MNB többségi tulajdonában álló, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetnél létesítendő tagsági vagy részvényesi viszony, munkaviszony vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, vezető tisztségviselői jogviszony vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszony kivételével - az MNB-vel fennálló munkaviszonya megszűnését követően is hat hónapig alkalmazni kell.”
175. §   Az MNBtv. 160. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Amennyiben a monetáris politikai eszköz vonatkozásában kerül sor a pénzügyi intézmények egymás közötti, valamint a pénzügyi intézmény és az MNB közötti fogyasztói szerződésnek nem minősülő hitel- és pénzkölcsön nyújtására és pénzügyi lízingre vonatkozó szerződések átruházására, a Ptk. szerződésátruházásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződésállomány-átruházással sem a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, sem a 2013. évi V. törvény hatálya alatt álló szerződés biztosítékai nem szűnnek meg, valamint nem szükséges a szerződésben maradó fél hozzájárulása.”
176. §   Az MNBtv. 164. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és az igényben megjelölt kár, illetve sérelemdíj összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma - a jogsértéssel érintett egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül - egyértelműen megállapítható, az MNB kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet az ilyen követelés teljesítésére, ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapította meg, a jogsértéssel érintett fogyasztó az általa a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet ellen indított perben - kártérítési igény esetén - kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani.”
177. §   Az MNBtv. a következő 48/A. alcímmel és 164/A. §-sal egészül ki:
48/A. A bejelentők védelme
164/A. § (1) Az MNB-hez a 39. §-ban meghatározott személy vagy szervezet működésének a szabálytalanságával kapcsolatban bárki bejelentéssel élhet.
(2) Az MNB a hozzá beérkezett bejelentéseket a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény (a továbbiakban: Pkbtv.) közérdekű bejelentésre vonatkozó szabályai szerint az e §-ban meghatározott eltéréssel köteles elintézni azzal, hogy ahol a Pkbtv. rendelkezése közérdekű bejelentést említ, azon az e §-ban meghatározott bejelentést kell érteni.
(3) A bejelentés olyan körülményre hívja fel az MNB figyelmét, amely alapján megalapozottan feltehető a 39. §-ban meghatározott személy vagy szervezet működésére vonatkozó törvényben vagy egyéb jogszabályban meghatározott - fogyasztóvédelmi rendelkezések körébe nem tartozó - rendelkezés megsértése. A bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
(4) Az MNB a bejelentés beérkezésétől számított tizenöt napon belül megvizsgálja a bejelentést.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott vizsgálatot követően a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezés megsértése valószínűsíthető, az MNB megindítja a 48. § (1) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott eljárást.
(6) Az eljárás megindításáról vagy annak mellőzéséről, továbbá az eljárás megindításának mellőzése esetén annak indokairól tájékoztatja a bejelentőt.
(7) Ahol a Pkbtv. rendelkezése
a) közérdekű bejelentést említ, azon az e §-ban meghatározott bejelentést,
b) állami szervet említ, azon az MNB-t
kell érteni.”
178. §   Az MNBtv. 173. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza:)
a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szervezetei és személyei, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, továbbá a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató esetében az MNB hatáskörébe tartozó eljárások - ide nem értve a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti kijelölés iránti eljárást - tekintetében
aa) az alapításra, létesítésre vonatkozó engedélyezésre,
ab) egyesülésre, szétválásra vonatkozó engedélyezésre,
ac) nyilvántartásba vételre,
ad) tevékenységi engedély megadására,
ae) határon átnyúló tevékenység bejelentésére,
af) fióktelep létesítésére,
ag) a szabályzatának jóváhagyására vagy módosítására,
ah) a minősített befolyás engedélyezésére,
ai) a független és függő közvetítő igénybevételéhez szükséges engedélyezésre vagy nyilvántartásba vételre,
aj) a sorozatban kibocsátott értékpapír forgalomba hozatalával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megszüntetésére,
ak) a sorozatban kibocsátott értékpapír szabályozott piacra történő bevezetésére vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrálására,
al) a nyilvánosan működő társaságban történő befolyásszerzésre
irányuló eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat.”
179. §   Az MNBtv. a következő 183/F. §-sal egészül ki:
„183/F. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 26. § (3) és (4) bekezdését e rendelkezések hatálybalépését követően indított hatósági eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A Módtv.-vel megállapított 64. § (2) bekezdését az MNB az átfogó vizsgálatainak az időbeli ütemezése során a 2016. január 1-től alkalmazza. Ezen időpontot megelőzően az e törvény Módtv. hatálybalépését megelőző napján hatályos 64. § (3) bekezdését kell alkalmazni.”
180. §   Az MNBtv. 185. §-a a következő x) és y) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
x) az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/138/EK irányelve a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II),
y) az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 2014/51/EU irányelve a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíjhatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.”
181. §   Az MNBtv. 1. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.
182. §   Az MNBtv.
a) 45. § a) pontjában a „felügyelet” szövegrész helyébe a „folyamatos felügyelet” szöveg,
b) a 48. § (2) bekezdésében a „a 39. §-ban” szövegrész helyébe az „a 39. §-ban, valamint a 45. § a) pontjában” szöveg,
c) a 48. § (3) bekezdésében a „felügyelethez” szövegrész helyébe a „folyamatos felügyelethez” szöveg,
d) 53. § (1) bekezdés a) pontjában, az 54. § (3) bekezdésében és a 77. § (1) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg,
e) 75. § (4) bekezdés e) pontjában a „kár mértékére” szövegrész helyébe a „kár mértékére, illetve a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem nagyságára” szöveg,
f) 76. § (3) bekezdésében a „százezer forinttól húszmillió forintig” szövegrész helyébe a „százezer forinttól ötszázmillió forintig” szöveg,
g) 77. § (1) bekezdésében a „határozatban” szövegrész helyébe a „döntésben” szöveg,
h) 79. § (4) bekezdésben és (5) bekezdés a) pontjában az „l), m) és n) pontjában” szövegrész helyébe az „l) és m) pontjában” szöveg,
i) 105. §-ában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg,
j) 111. § (1) bekezdésében a „folytatja” szövegrész helyébe a „folytatja a méltányossági kérelmeket tartalmazó ügyek kivételével” szöveg,
k) 184. §-ában a „26-28. §-a” szövegrész helyébe a „26. § (1) és (2) bekezdése, a 27-28. §-a” szöveg,
l) 184. §-ában a „44. §” szövegrész helyébe a „44. § (1)-(4) bekezdése” szöveg,
m) 184. §-ában a „41. cikk (1), (4) és (5) bekezdése, valamint 42. cikke” szövegrész helyébe a „41. cikk (1), (2), (5) és (6) bekezdése” szöveg
183. §
(1) Hatályát veszti az MNBtv.
a) 49. § (3) bekezdése,
b) 79. § (3) bekezdés b) pont bh) alpontja,
(2) Hatályát veszti az MNBtv.
a) 64. § (2) bekezdés a) pontjában a „továbbá elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél”,
b) 79. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontjában az „elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél,”,
c) 90. § (1) bekezdés a) pontjában és 165. § (2) bekezdés c) pontjában az „elszámolóházi,”
szövegrész.
c) 89/B. §-a,
d) 102. § (2) és (3) bekezdése,
e) 140. § (3) bekezdés h), k) és r) pontja.

14. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

184. §   Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fszt.) a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) A fizetési számlavezetésre engedéllyel rendelkező pénzforgalmi intézménynek és elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek a tevékenysége végzésére csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. Az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a pénzforgalmi intézménynek és elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel és a tanúsítással szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti tanúsító szervezet írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény informatikai rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény folyamatos működését kedvezőtlenül érinti, vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel.”
185. §   Az Fszt. 17. § (1) bekezdés q) és r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő s) ponttal egészül ki:
(A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli:)
q) nyilatkozatot arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,
r) a panaszkezelési szabályzatát, valamint
s) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.”
186. §   Az Fszt. 27. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az utalványkibocsátó a (2) bekezdés szerinti bejelentéshez mellékeli:]
d) a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó általános üzleti feltételeket tartalmazó szabályzatot és panaszkezelési szabályzatot.”
187. §
(1) Az Fszt. 70. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.”
(2) Az Fszt. 70. § (7)-(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
(8) A panasz elutasítása esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, utalványkibocsátónak tájékoztatnia kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.
(9) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.”

15. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

188. §
(5) A Hpt. 6. § (4) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak)
h) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszeren belül a teljesítő fél, a központi szerződő fél, a központi bank, a rendszer más résztvevői, valamint a pénzforgalmi szolgáltató közötti fizetési művelet,”
195. §   A Hpt. 27. alcíme a következő 67/A. §-sal egészül ki:
„67/A. § (1) A pénzügyi szolgáltatói tevékenység - a kiegészítő pénzügyi szolgáltatás kivételével - végzésére csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. Az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a hitelintézetnek adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel és a tanúsítással szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti tanúsító szervezet írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a hitelintézet informatikai rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a hitelintézet folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a hitelintézet belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel.”
202. §   A Hpt. 117. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A javadalmazási politika hatálya kiterjed a hitelintézet
a) vezető állású személyeire,
b) belső szabályzatában meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalóira - ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is -,
c) a) vagy b) pontba tartozó személyeivel azonos javadalmazási kategóriába tartozó munkavállalóira, akinek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázati profiljára, valamint
d) azon munkavállalóira, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázati profiljára.”
211. §
(3) A Hpt. 164. § v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét)
v) a központi szerződő fél, valamint a központi értéktári tevékenység végzésének érdekében szükséges, a központi értéktár és a központi szerződő fél közötti adattovábbítás,”
(4)
224. §   A Hpt. 224. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az igazgatótanács)
c) meghatározza az OBA ügyvezetőjének, megbízottainak, valamint - a Befektető-védelmi Alap igazgatósága javaslatára - az OBA ügyvezetője helyettesének feladatait, megállapítja díjazásukat,”
225. §   A Hpt. 226. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OBA tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető, a Befektető-védelmi Alappal kapcsolatos operatív feladatok irányítását az ügyvezető helyettese látja el. Az ügyvezető gyakorolja az OBA alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.”
236. §   A Hpt. a következő 304/D. §-sal egészül ki:
„304/D. § Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. LXXXV. évi törvény 195. §-ával megállapított 67/A. §-t a szövetkezeti hitelintézetek tekintetében 2018. január 1-től kell alkalmazni.”
188. §
(1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdés 48. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
„48. járulékos vállalkozás: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;”
(2) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 58. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
„58. kiszervezés: ha a pénzügyi intézmény a pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel köt szerződést;”
(3) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 62. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
„62. közérdeklődésre számot tartó hitelintézet: az e törvény szerinti hitelintézet, kivéve az MNB, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Export-Import Bank Zrt.;”
(4) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 61. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
„61. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó és az élettárs;”
(5)
189. §   A Hpt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz, valamint pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés-állomány - az átadó és az átvevő hitelintézet közötti megállapodás alapján - a Felügyelet engedélyével átruházható. Az állományátruházás során a Ptk. szerződésátruházásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az állományátruházás esetén a szerződés biztosítékai nem szűnnek meg, továbbá az állományátruházáshoz nem szükséges a szerződésben maradó fél jognyilatkozata. A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti engedélyét.
(2) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,
b) az átruházandó állományhoz kapcsolódó eszközök, fedezetek megjelölését,
c) az állományátruházás időpontját, ellenértékét,
d) annak igazolását, hogy az átvevő hitelintézet rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével.
(3) A szerződésállományt átruházó hitelintézet az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontjának napját megelőző legalább hatvan nappal postai úton értesít minden érintett ügyfelet az átruházás szándékáról. Az értesítésben felhívja a figyelmet arra, hogy az ügyfél az átruházás Felügyelet által engedélyezett napjáig jogosult a szerződését díjmentesen írásban felmondani, ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy az átruházás tényét tudomásul vette. Bemutatóra szóló betét vagy értékpapír esetén az értesítést két országos napilapban hirdetményként kell közzétenni.
(4) Ha a szerződésállományt átvevő hitelintézet az állományátruházással összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződések módosítását kezdeményezi, az átruházó és az átvevő hitelintézet megállapodhat arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződések átvevő hitelintézet általi módosításának hatálybalépéséig az átadó hitelintézet mindazon szolgáltatást biztosítja, amely szükséges ahhoz, hogy az átvevő hitelintézet teljesítse az átruházott pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződéseket.
(5) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átvevő, illetve az átadó hitelintézet által megkötött szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését.
(6) A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés átruházását követően a keretszerződésen alapuló fizetési megbízások teljesítése az átvevő hitelintézetet terhelik. Az átadó hitelintézet részére adott fizetési megbízás teljesítésére szóló jóváhagyás az átvevő hitelintézet részére adott jóváhagyásnak minősül. A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés-állomány átruházásával minden pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó szerződés is átruházásra kerül azzal, hogy a fizetési műveletek hitelkeretből történő teljesítésére irányuló szerződés átruházása esetén - a (2) bekezdéstől eltérően - a kérelemnek a 17/A. § (2) bekezdés a) pontját kell tartalmaznia.”
190. §   A Hpt. 10. alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § (1) A szerződésből kilépő pénzügyi intézmény (a továbbiakban: átadó) és a szerződésbe belépő pénzügyi intézmény (a továbbiakban: átvevő) megállapodhat a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és l) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló, legalább húsz szerződést vagy legalább tízmilliárd forint tőketartozást vagy lízingdíj-követelést tartalmazó szerződéses állományból (a továbbiakban: szerződésállomány) az átadót megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének - a Felügyelet engedélyével - a szerződést átvevő félre történő átruházásában. Az átruházás során a Ptk. szerződésátruházásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az átruházás esetén a szerződés biztosítékai nem szűnnek meg, továbbá az átruházáshoz nem szükséges a szerződésben maradó fél jognyilatkozata. A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti engedélyét.
(2) Az átruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) ha az átvevő hitelintézet:
aa) az átadó pénzügyi intézmény és az átvevő hitelintézet átruházásra irányuló jognyilatkozatát,
ab) az átruházandó szerződések, azok biztosítékainak megjelölését,
ac) a szerződésállomány-átruházás időpontját, ellenértékét,
ad) az átruházandó szerződésállománynak az átadó pénzügyi intézménynél kimutatott könyv szerinti értékét, valamint a szerződésállományra vonatkozó értékvesztés, illetve céltartalék összegét,
ae) a szerződésben maradó felek azonosítására szolgáló adatokat,
af) annak igazolását, hogy az átvevő hitelintézet rendelkezik az átvenni kívánt szerződésállományhoz kapcsolódó kockázatokat minimálisan fedező szavatoló tőkével,
ag) az átvevő hitelintézet átvenni kívánt szerződésállomány figyelembe vételével elkészített üzleti tervét;
b) ha az átvevő pénzügyi vállalkozás:
ba) az átadó pénzügyi intézmény és az átvevő pénzügyi vállalkozás átruházásra irányuló jognyilatkozatát,
bb) az átruházandó szerződések, azok biztosítékainak megjelölését,
bc) a szerződésállomány-átruházás időpontját, ellenértékét,
bd) az átruházandó szerződésállománynak az átadó pénzügyi intézménynél kimutatott könyv szerinti értékét, valamint a szerződésállományra vonatkozó értékvesztés, illetve céltartalék összegét,
be) a szerződésben maradó felek azonosítására szolgáló adatokat,
bf) az átvevő pénzügyi vállalkozás átvenni kívánt szerződésállományra vonatkozó üzleti tervét;
c) ha az átvevő összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozás, akkor a b) pontban felsoroltakon túl az anyavállalatának azon igazolását is, hogy az átvevő összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások rendelkeznek az összevont alapú felügyelet szintjén a felmerülő többletkockázatokat fedező szavatoló tőkével.
(3) A Felügyelet az átruházás engedélyezését megtagadja, ha az átvevő nem tudja igazolni, hogy rendelkezik az átvenni kívánt szerződésállomány vonatkozásában mindazon feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy az átruházás ne veszélyeztesse az átadó pénzügyi intézmény átruházandó szerződésekben vállalt kötelezettségeinek teljesítését.
(4) A szerződésállományt átadó pénzügyi intézmény - az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontját megelőzően legalább harminc nappal - postai úton írásban köteles minden érintett ügyfelet értesíteni a szerződésállomány átruházás szándékáról. Az értesítéssel egyidejűleg az átadó pénzügyi intézmény köteles tájékoztatni az ügyfelet az átruházással összefüggésben szükségessé váló egyes szerződési feltételeknek az átruházás engedélyezett időpontját követő módosulásáról. A szerződési feltételek átruházással összefüggő egyoldalú módosítása a kamat, díj, költség tekintetében az ügyfélre nem lehet hátrányosabb.
(5) A (4) bekezdés szerinti értesítésben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ügyfél az átruházás Felügyelet által engedélyezett napjáig jogosult a szerződést díjmentesen írásban felmondani, ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy az átruházás tényét és az ezzel összefüggésben módosuló szerződési feltételeket tudomásul vette. A szerződés felmondása esetén az ügyfél fennálló kötelezettségei egy összegben esedékessé válnak, melyet legkésőbb a szerződés szerinti felmondási idő utolsó napjáig köteles teljesíteni.
(6) A szerződésállomány átruházásával egyidejűleg - az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontjának napjával - az átvevőre szállnak át a szerződést biztosító megállapodásokból eredő jogok és kötelezettségek, így különösen a zálogjogi, a kezességi, az óvadéki, a biztosítékként alkalmazott opciós, engedményezési és garancia szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek. E rendelkezés irányadó az átadó pénzügyi intézményt az átruházást megelőzően megillető adatigénylési, ellenőrzési jogosultságaira is. Az átadó és az átvevő pénzügyi intézménynek együttesen értesítenie kell a szerződést biztosító megállapodások kötelezettjeit a biztosítékok, a jogok és kötelezettségek átszállásáról.
(7) A (6) bekezdést kell alkalmazni a szerződésben maradó félnek az átadó pénzügyi intézménynél vezetett fizetési számlájára vonatkozóan az átadó javára kibocsátott - az átruházott szerződéssel összefüggő - beszedési és beszámítási felhatalmazásokban foglalt jogok és kötelezettségek szerint gyakorolt beszedésből és számlaterhelésekből származó bevételek tekintetében is azzal, hogy a beszedéseket és a számlaterheléseket az átadó pénzügyi intézmény az átvevő pénzügyi intézménnyel kötött megállapodásban foglaltak szerint, illetve az átvevő pénzügyi intézmény utasításainak megfelelően köteles végrehajtani, és az ekként befolyt pénzeszközöket továbbítani az átvevő pénzügyi intézménynek.
(8) Az átadó köteles az ügyfélnek, valamint egyéb kötelezettnek az átadónál nyitott vagy vezetett bármely fizetési számláját érintő fizetési megbízásról, hatósági átutalásról vagy átutalási végzésről, valamint bármely további számlaműveletről az átvevőt az arról való tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatni.
(9) Az átruházott szerződésállományba tartozó szerződésekhez kapcsolódó, biztosítéki céllal létesített biztosítási és egyéb jogviszonyokból eredő követeléseket engedményező szerződések és kedvezményezetti pozíciók is részét képezik az átruházott szerződésállománynak.
(10) A szerződésátruházás következtében felmerülő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.
(11) A pénzügyi intézmények az (1) bekezdésben foglalt pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésekből eredő követelésállomány átruházásában - a Felügyelet engedélyével - akként is megállapodhatnak, hogy az átruházással az engedményest a követelésállományon kívül a (6)-(9) bekezdés szerinti szerződésekből eredő jogok és kedvezmények is megilletik. A követelésállomány ilyen engedményezésének esetére e § rendelkezéseit is alkalmazni kell azzal, hogy a szerződésállomány alatt követelésállományt, az átadó alatt engedményezőt, az átvevő alatt pedig az engedményest kell érteni.”
191. §   A Hpt. 18. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi intézmény az alapítási engedély iránti kérelméhez mellékeli)
f) pénzügyi vállalkozás esetén annak igazolását, hogy rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a 20. § (2) bekezdés d)-f), h), k) és q) pontjában foglaltakat,”
192. §   A Hpt. 20. § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(A hitelintézet a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez mellékeli)
q) a panaszkezelési szabályzatát.”
193. §   A Hpt. 21. § (7) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:
(Független közvetítőként történő működésre jogosító engedély iránti kérelemhez a kérelmező mellékeli)
f) a nyilatkozatát arról, hogy a jogszabályban meghatározott vagy jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült,
g) a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez, valamint
h) a panaszkezelési szabályzatát.”
194. §   A Hpt. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § A külföldi székhelyű hitelintézet bankképviseletének Magyarországon történő létesítését bejelenti a Felügyeletnek. A Felügyelet engedélye szükséges magyarországi székhelyű hitelintézet bankképviseletének harmadik országban történő létesítéséhez és a bankképviselet működésének megkezdéséhez.”
196. §   A Hpt. 68. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kiszervezésre vonatkozó szerződés tartalmazza:)
b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a hitelintézet belső ellenőrzése, adatvédelmi felelőse, külső könyvvizsgálója, a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,”
197. §   A Hpt. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A független közvetítő - ide nem értve az alkuszt - a pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötésének elősegítése során az ügyfélnek kielégítő mennyiségű, de - ha a piacon hozzáférhető - legalább három szolgáltató versengő szolgáltatásnak minősülő ajánlatát elemzi és átadja. Ha kizárólag kettő versengő szolgáltatást közvetít, akkor kettő ajánlatot elemez és ad át.”
198. §   A Hpt. 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a hitelintézet nem teljesíti a 93. § (1) bekezdésben meghatározott kombinált pufferkövetelményt, akkor a hitelintézet korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit.”
199. §   A Hpt. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„106. § (1) Hitelintézet, ide nem értve a hitelszövetkezetet
a) a hitelintézet, illetve a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás vezető testületének tagjával és könyvvizsgálójával szemben,
b) az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozójával szemben,
c) az a) és b) pontban megjelölt személy ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozással szemben, vagy
d) az a) és b) pontban megjelölt személy ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás harmadik személy részére történő értékesítése tekintetében
kockázatot csak az e §-ban meghatározott feltételekkel vállalhat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállaláshoz az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület egyhangú határozata és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület hozzájáruló határozata szükséges. A határozatnak tartalmaznia kell a kockázatvállalás feltételeit is. A vezető testület határozathozatala során az (1) bekezdés alapján érintett személy nem rendelkezik szavazati joggal. A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület legfeljebb 1 évvel előre is megadhatja a hozzájárulását.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállalás nem történhet az (1) bekezdésben meghatározott személyekre nézve kedvezőbb feltételekkel, mint a hitelintézettel az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolatban nem álló személyekkel szembeni kockázatvállalás.
(4) Az egy személlyel vagy kapcsolatban álló személyekkel szembeni kitettség értéke nem érheti el az 575/2013/EU rendeletet 392. cikke szerinti érték 80 százalékát azzal, hogy az éven túli kitettség értéke nem érheti el az 575/2013/EU rendelet 392. cikke szerinti érték 50 százalékát.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás nem vonatkozik
a) a hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeretre, valamint
b) a munkáltató által adott fizetési előleg vagy lakás-, illetve más szociális célú kölcsönre
a belső szabályzatban meghatározott mértékig.
(6) A (2) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdésben meghatározott személy részére fogyasztónak nyújtott hitel az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület jelen lévő tagjainak több mint kétharmados többséggel hozott határozata alapján nyújtható. A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által hozott határozat tartalmazza a kamat és a törlesztés feltételeit is. A határozathozatal során az (1) bekezdés alapján érintett személy nem rendelkezik szavazati joggal.
(7) A hitelintézet írásban rögzített hatékony eljárásrenddel, szabályzatokkal rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott személyekkel szembeni kockázatvállalások
a) tekintetében annak megakadályozására, hogy az (1) bekezdésben meghatározott személyek részt vehessenek a velük szembeni kockázatvállalásra vonatkozó döntésekben, folyamatokban és eljárásokban,
b) azonosítására, nyilvántartására, a hitelintézet ezekből származó kitettségeinek meghatározására, a kockázatvállalások független vizsgálatára,
c) folyamatos monitoringjára és jelentésére,
d) esetében annak biztosítására, hogy a kockázatvállalások a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfeleljenek és
e) kockázatainak azonosítására és értékelésére.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott eljárásrendtől és szabályzatoktól való eltérést jelenteni kell a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének, valamint a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének a megfelelő intézkedések meghozatala érdekében.”
200. §   A Hpt. 107. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézet az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységekben és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (2) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül
a) a szervezeti felépítését belső szabályzatban áttekinthetően rögzíti,
b) a felelősségi köröket, feladatokat egymástól elhatárolja és egyértelműen meghatározza,
c) a szervezeten belüli összeférhetetlenséget ellenőrzi, megelőzi és kiküszöböli,
d) a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat alkalmaz,
e) a jogszabályoknak megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, adminisztratív és számviteli eljárásokat alkalmaz,
f) a hitelintézet a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 117-121. §-okban meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politikát és gyakorlatot valósít meg,
g) elősegíti a szervezet zavartalan és eredményes működését, az intézménnyel szembeni bizalom fenntartását, a tulajdonosok és az ügyfelek intézménnyel összefüggő gazdasági érdekeinek és társadalmi céljainak védelmét.”
201. §
(1) A Hpt. 114. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Minden olyan hitelintézet,
a) amelyre az összevont alapú felügyelet nem terjed ki, vagy
b) amely a csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata alapján erre külön kötelezett
az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységekben és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos helyreállítási tervet készít.”
(2) A Hpt. 114. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A csoportszintű helyreállítási terv a csoport tagjainak helyreállítási tervén kívül minden olyan lépést tartalmaz, amelyet a csoport esetleges fizetésképtelenné válásának elkerülése érdekében alkalmaznának.”
203. §   A Hpt. 122. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A pénzügyi intézmény a honlapján közzéteszi
a) a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosai nevét (cégnevét), tulajdoni és szavazati hányadát, valamint a vele szoros kapcsolatban álló személyek körét, kivéve, ha a szoros kapcsolatot a magyar állam alapozza meg,
b) a Felügyelet által a vonatkozó jogszabályok megsértése miatt vele szemben hozott határozat rendelkező részét.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti közzétételi kötelezettség az adott határozat közlésétől számított öt évig áll fenn. A pénzügyi intézmény jogosult a határozat indokolását is közzétenni azzal, hogy az indokolás közzététele során a bank- és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell. A pénzügyi intézmény mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.”
204. §
(1) A Hpt. 137. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Azon vezető állású személy, akivel szemben
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében vagy
b) a Btk. XXVII. vagy XXXV-XLIII. Fejezetében
meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetve külföldön vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt az illetékes hatóság vádat emelt, ezt a tényt a vádemelésről való tudomásszerzését követően haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek. A bejelentéshez mellékelni kell a vádemelésről szóló okiratot és a vádemelés alapjául szolgáló cselekmény leírását.
(7) Ha az ügyész vádat emelt vagy az illetékes hatóság külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt emelt vádat, amely a magyar jog szerint is büntetendő, a Felügyelet a (6) bekezdés szerinti bejelentés alapján mérlegeli, hogy a vezető állású személy ellen emelt vád alkalmas-e a pénzügyi intézmény iránti bizalom vagy a pénzügyi közvetítőrendszer iránti közbizalom megingatására.”
(2) A Hpt. 137. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Amennyiben a Felügyelet a (7) bekezdés szerinti mérlegelési jogkörében úgy ítéli meg, hogy a (6) bekezdésben említett vádemeléssel érintett cselekmény a pénzügyi intézmény iránti bizalom vagy a pénzügyi közvetítőrendszer iránti közbizalom megingatására alkalmas, a kinevezésre, illetve a megválasztásra irányuló engedélyt a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.
(9) Vezető állású személy megválasztásának vagy kinevezésének engedélyezésére irányuló eljárásban az engedélykérelemben megjelölt természetes személy nyilatkozik arról, hogy folyik-e vele szemben büntetőeljárás, és ha igen, a folyamatban lévő büntetőeljárásban emeltek-e ellene a (6) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt vádat. Ha a vád a pénzügyi intézmény iránti bizalom vagy a pénzügyi közvetítőrendszer iránti közbizalom megingatására alkalmas, a Felügyelet a kinevezés, illetve a megválasztás engedélyezésére irányuló eljárást a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.
(10) Nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet alapszabálya az igazgatósági tagok visszahívását a szavazatok egyszerű többségénél nagyobb, de legfeljebb háromnegyedes arányú határozathoz is kötheti.”
205. §
(1) A Hpt. 145. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés alkalmazásában egy ügyvezetői tisztségnek minősül]
b) együttesen azon ügyvezetői és vezető testületben betöltött nem ügyvezetői tisztség, amelyet
ba) intézményvédelmi rendszer hitelintézeti tagjánál töltenek be, vagy
bb) olyan vállalkozásnál töltenek be, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik.”
(2) A Hpt. 145. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Felügyelet engedélyezheti az (1) bekezdésben meghatározott hitelintézet vezető testületének tagja számára, hogy a korlátozást meghaladóan további egy nem ügyvezetői tisztséget töltsön be.”
206. §   A Hpt. 148. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás kuratóriumában van legalább egy, az alapítvánnyal munkaviszonyban álló tag.”
207. §   A Hpt. 154. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pénzügyi vállalkozás legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. A pénzügyi vállalkozások írásban megállapodhatnak arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emelnek kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három pénzügyi vállalkozásnál foglalkoztatható belső ellenőrként.”
208. §   A Hpt. 68. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
68. Auditbizottság
157. § (1) Ha a tárgyévet megelőző üzleti évben a nem nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet mérlegfőösszege meghaladja az ötszázmilliárd forintot, akkor a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti auditbizottságot hoz létre és működtet azzal, hogy ahol a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezése részvénytársaságot és közgyűlést említ, ott hitelintézetet és annak legfőbb szervét kell érteni.
(2) A mérlegfőösszeg tekintetében 5 százaléknál kisebb piaci részesedéssel rendelkező hitelintézet közös kockázatvállalási-kockázatkezelési és audit bizottságot állíthat fel, amelynek tagjai megfelelő szakértelemmel rendelkeznek feladataik ellátásához.”
209. §   A Hpt. 159. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró]
b) OBA-val, betét- és intézményvédelmi alappal, a Szhitv. alapján a szövetkezeti hitelintézeti integráció feladatkörében eljáró központi bankjával és az ugyanezen törvényben leírt kötelező intézményvédelmi szervezettel,”
210. §   A Hpt. 161. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
a) a feladatkörében eljáró MNB-vel, OBA-val, betét- és intézményvédelmi alappal, a Szhitv. alapján a szövetkezeti hitelintézeti integráció feladatkörében eljáró központi bankjával, kötelező intézményvédelmi szervezettel, valamint az Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Pénzügyi Békéltető Testülettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),”
(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)
211. §
(1) A Hpt. 164. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét)
e) a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező tagnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tag vagy esetleges jövőbeni tag által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő, valamint a 17. és 17/A. § szerinti állományátruházáshoz kapcsolódóan az átadó és az átvevő pénzügyi intézmény közötti adatátadás,”
(2) A Hpt. 164. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét)
m) az OBA által a 161. § (2) bekezdés a), b), d), e) és h) pontjai alapján, az e szervezeteknek az OBA-hoz intézett írásbeli megkeresésére adott válasz, továbbá a külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,”
(3)
(4) A Hpt. 164. §-a a következő y) ponttal egészül ki:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét)
y) az elhalálozott által felvett és még vissza nem fizetett kölcsönről, pénzügyi lízingről az örökhagyó hozzátartozója részére - annak írásbeli kérelmére - történő adatszolgáltatás a hagyatéki eljárás jogerős lezárásának napjáig.”
212. §   A Hpt. 72. alcíme a következő 166/A. és 166/B. §-sal egészül ki:
„166/A. § (1) A pénzügyi intézmény köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
(2) A pénzügyi intézmény a létre nem jött szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos banktitkot képező ügyféladatokat, személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
(3) Az igényérvényesítés szempontjából - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Ptk.-ban meghatározott általános elévülési idő az irányadó.
166/B. § (1) A hitelintézetek jogosultak akár közvetlenül, akár érdek-képviseleti vagy egyéb szervezet közreműködésével - az általuk kezelt, üzleti titoknak minősülő, személyes adatokat nem tartalmazó adatok felhasználásával - olyan összesített adatokat tartalmazó adatbázis létrehozására és működtetésére, amelynek célja az egyes pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatások tekintetében - az igények, illetve a vállalt kockázatok pontosabb felmérésének biztosításával - a fogyasztók hatékonyabb kiszolgálásának javítása, az ilyen szolgáltatások fejlődésének előmozdítása, versenyképesség javítása, feltéve, ha az adatbázis létrehozása és működtetése
a) e célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg,
b) nem teszi lehetővé a hitelintézetek szolgáltatásai közötti verseny megakadályozását vagy korlátozását, vagy hogy ilyen hatást fejtsen ki és
c) nem eredményezhet egyes hitelintézet-specifikus adatok más hitelintézetek általi felhasználását.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatbázisból származó adatok felhasználása során a hitelintézetek a saját döntéseiknek megfelelően, szabadon és önállóan - más piaci szereplőtől függetlenül - hozzák meg üzleti döntéseiket.”
213. §
(1) A Hpt. 167. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Fióktelep formájában működő hitelintézet esetén az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentést a fióktelep vezető állású személye teszi meg, valamint a Felügyeletnek haladéktalanul - írásban - bejelenti azt is, ha]
c) a külföldi hitelintézetével vagy annak bármely államban működő hitelintézet leányvállalatával, fióktelepével szemben az illetékes felügyeleti hatóság olyan intézkedést, illetve szankciót alkalmazott, amely a külföldi hitelintézet vagy a fióktelep fizetésképtelenné válásának elkerülését szolgálta.”
(2) A Hpt. 167. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A működési kockázat kivételével az egyes kockázati típusok tőkekövetelmény számítására belső módszert alkalmazó hitelintézetek évente legalább egyszer megküldik a Felügyelet számára a kialakított referenciaérték portfóliókra a belső módszerük által számított tőkekövetelmény eredményeket és a számításra alkalmazott módszerek magyarázatát. A referenciaérték portfolióra vonatkozó adatszolgáltatás módját, annak tartalmát, valamint a beérkezett információk értékelésének módszertanát az Európai Bizottság vonatkozó rendelete határozza meg. A Felügyelet a rendeletben foglaltakhoz képest további referenciaérték portfoliókat is meghatározhat.
(5) Ha a Felügyelet azt állapítja meg, hogy a hitelintézet által a tőkekövetelmény számításra alkalmazott belső módszer indokolatlanul jelentősen alulbecsüli a tőkekövetelmény mértékét, akkor a Felügyelet kötelezheti a hitelintézetet a belső módszer módszertanának vagy az egyes paramétereknek a megváltoztatására.”
214. §   A Hpt. 176. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet felügyeletét, és olyan válsághelyzet áll elő - ideértve a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is -, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását azon EGT-államok bármelyikében, amelyben)
b) az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, a székhelye van, vagy amely EGT-államban olyan hitelintézet létesített rendszerszinten jelentős fióktelepet, amelyre a Felügyelet összevont alapú felügyelete kiterjed, akkor a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t, az érintett EGT-állam központi kormányának a pénz- és tőkepiac felügyeletére vonatkozó jogszabályokért felelős tagját, illetékes felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját.”
215. §   A Hpt. 177. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Ha a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során azt állapítja meg, hogy a hitelintézet az (5) bekezdés h) pontja szerinti kamatlábváltozás figyelembevételével számított üzleti értéke (eszköz-, idegen forrás- és mérlegen kívüli pozíciói várható nettó pénzáramlásának jelenértéke) a szavatoló tőke több mint húsz százalékával csökkenne a kamatlábváltozás figyelembevétele nélkül számított üzleti értékéhez viszonyítva a kamatláb hirtelen és nem várt, 200 bázispontos vagy az EBH által meghatározott egyéb változás eredményeként, akkor a Felügyelet a 185-186. §-okban foglalt intézkedést alkalmaz.”
216. §   A Hpt. 79. alcíme a következő 188/A. §-sal egészül ki:
„188/A. § (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt, továbbá a pénzügyi szolgáltatásra, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének gyakorlása érdekében, a pénzügyi intézmény működésének szükségtelen zavarása nélkül, indokolt gyakorisággal, ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra - egy vagy több - helyszíni vizsgálót rendelhet ki.
(2) A Felügyelet a helyszíni vizsgálatot végző alkalmazottját megbízólevéllel látja el.
(3) A kirendelt helyszíni vizsgáló jogosult
a) bármely ellenőrzési tevékenység ellátására;
b) megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, az igazgatóság, bármely más kockázatvállalási döntést hozó testület vagy bizottság, valamint a felügyelőbizottság ülésén, a közgyűlésen (küldöttgyűlésen);
c) konzultálni a pénzügyi intézmény könyvvizsgálójával.
(4) A helyszíni vizsgáló kirendelésének időtartama harminc napra szól, amely indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.
(5) Ha az e §-ban meghatározott helyszíni vizsgáló a működése során jogszabálysértést tapasztal - a vizsgáló kezdeményezésére - a Felügyelet a jogsértés súlyának figyelembevételével köteles célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indítani.
(6) A helyszíni vizsgáló kirendelése a határozott időtartam lejártával vagy a Felügyelet végzésével zárul.”
217. §
(1) A Hpt. 202. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet ellenőrzési tevékenységének ellátása és a fogyasztók érdekeinek védelme céljából nyilvántartást vezet a közvetítőkről és a közvetítői alvállalkozókról. A Felügyelet a nyilvántartásban a közvetítők és a közvetítői alvállalkozók következő adatait kezeli:)
f) a közvetített szolgáltatás típusa,”
(2) A Hpt. 202. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet ellenőrzési tevékenységének ellátása és a fogyasztók érdekeinek védelme céljából nyilvántartást vezet a közvetítőkről és a közvetítői alvállalkozókról. A Felügyelet a nyilvántartásban a közvetítők és a közvetítői alvállalkozók következő adatait kezeli:)
i) a 288. § (15) bekezdésben meghatározott fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó azonosító adatai közül a neve, postai és elektronikus elérhetősége.”
218. §   A Hpt. 207. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„207. § A 21. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügynökök jegyzékét a Felügyelet honlapján napra készen közzéteszi.”
219. §   A Hpt. 209. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Az OBA tájékoztatja az EBH-t a külföldi betétbiztosítási rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal kötött megállapodásokról és annak tartalmáról.”
221. §   A Hpt. 213. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki)
e) a befektetési alap, a befektetési alapkezelő,”
(betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.)
223. §   A Hpt. 220. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az OBA pénzeszközei nem vonhatók el, és a 211. §-ban meghatározottól eltérő célra - a 232. § (2) bekezdésben foglalt kölcsönből és a 232. § (3) bekezdésben foglalt kötvényből eredő kötelezettségei teljesítésének, valamint az OBA-nak az igazgatótanács által a 224. § (1) bekezdés i) pontja szerint jóváhagyott működési költségei fedezésének kivételével - nem használhatók fel.”
227. §
(2) A Hpt. 234. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha a kölcsön igénybevételét, illetve kötvény kibocsátását szükségessé tevő káresemény kapcsán az OBA bevételre tesz szert, azt elsősorban a fennálló kölcsön- vagy kötvénytartozás csökkentésére, ezt követően pedig a hitelintézeteket terhelő rendkívüli fizetési kötelezettség mérséklésére, visszafizetésére kell fordítani.”
228. §   A Hpt. 260. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát csak olyan kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég végezheti, aki (amely) rendelkezik pénzügyi intézményi és befektetési vállalkozási minősítéssel is.”
230. §   A Hpt. 275. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Folyamatos szerződések - ideértve a betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződést is - esetében a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél részére)
b) a szerződés lejártát követő harminc napon belül”
[egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni.]
231. §   A Hpt. 276. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A pénzügyi intézmény a természetes személy ügyféllel kötendő szerződéshez, a szerződéses jogviszonyhoz kapcsolódó adatkezelési tájékoztatásának oly módon is eleget tehet, hogy a pénzügyi intézmény a személyes adatkezelés szabályait üzletszabályzatában határozza meg és a részletes tájékoztatás tekintetében kiutal üzletszabályzatára.”
233. §
(1) A Hpt. 288. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény, független közvetítő és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a pénzügyi intézmény hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.”
(2) A Hpt. 288. § (7)-(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi az ügyfélnek. A pénzügyi intézmény és a független közvetítő a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
(8) A panasz elutasítása esetén a pénzügyi intézmény és független közvetítő válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az MNB tv. szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A pénzügyi intézménynek vagy független közvetítőnek tájékoztatnia kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a pénzügyi intézmény, független közvetítő rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.
(9) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.”
234. §   A Hpt. 302. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„302. § (1) Az 575/2013/EU rendelet 395. cikk (1) bekezdését a hitelintézet 2028. december 31-ig nem alkalmazza
a) az 575/2013/EU rendelet 129. cikk (1), (3) és (6) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő fedezett kötvényre,
b) az olyan kitettségre, amely EGT-állam regionális kormányával, helyi önkormányzatával szemben áll fenn, vagy amelyet ezek valamelyike garantál, feltéve, hogy az ezen regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség az 575/2013/EU rendelet harmadik rész II. cím 2. fejezet alkalmazásában 20%-os kockázati súlyt kapna,
c) az anyavállalatával, az adott anyavállalat más leányvállalatával vagy a saját leányvállalatával szembeni kitettségre, amennyiben az érintett vállalkozásokra olyan, az 575/2013/EU rendeletben vagy a 2002/87/EK irányelvben meghatározottak szerinti, vagy harmadik országban azzal egyenértékűnek minősülő összevont alapú felügyelet vonatkozik, amelybe a hitelintézet is beletartozik,
d) az olyan központi szervként működő hitelintézettel szemben fennálló kitettségre, amellyel jogszabályi kötelezettségek alapján áll kapcsolatban, és amely a hitelintézet készpénz-elszámolási műveletéért felelős,
e) az olyan hitelintézetekkel szembeni vagy az ezek kezességével, garanciájával biztosított kitettségekre, amely hitelintézetek jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott célja egyes gazdasági ágazatok ösztönzése, és ezt a tevékenységüket kormányzati ellenőrzés alatt végzik,
f) a hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szemben fennálló kitettségre, feltéve, hogy a kitettség nem képezi részét a szóban forgó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének, legfeljebb a következő munkanapig áll fenn és pénzneme nem valamely jelentős kereskedési pénznem,
g) a kötelező jegybanki tartalékra, ideértve a jegybanki kötelező tartalék előírást levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézet által elhelyezett kötelező tartalékot is,
h) a központi kormányzatokkal szembeni követelést megtestesítő olyan eszköztételekre, amelyek kormányzati értékpapírokban tartott, törvényben előírt likviditási követelmények formájában állnak fenn, és amelyeket nemzeti pénznemükben denomináltak és finanszíroztak, feltéve, hogy - az illetékes hatóságok mérlegelése alapján - e központi kormányzatoknak egy külső hitelminősítő intézet által készített hitelminősítése befektetési fokozatú minősítés,
i) az 575/2013/EU rendelet I. melléklet 3. pontja szerinti közepes/alacsony kockázati kategóriába tartozó mérlegen kívüli okmányos meghitelezésre, valamint hitelkeret még igénybe nem vett részének 50 százalékára,
j) az elismert tőzsdével szembeni kitettségre.
(2) Az e törvény egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvénnyel megállapított 166/B. §-át a folyamatban lévő hatósági eljárások esetében is alkalmazni kell.”
220. §   A Hpt. 211. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBA feladata)
a) a betétes magyar nyelvű tájékoztatása,”
222. §   A Hpt. 217. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az OBA
a) a hitelintézet tevékenységi engedélye 33. § (1) bekezdésében meghatározott visszavonásáról hozott határozat közzétételének,
b) a Felügyelet a Szhitv. 17/T. § (5) bekezdése alapján hozott határozata közlésének vagy
c) a felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzése közzétételének
időpontját követő napon [az a)-c) pont a továbbiakban együtt: a kártalanítás kezdő időpontja] megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését.”
226. §   A Hpt. 232. § (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az OBA kölcsönt vehet fel
a) a 211. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti feladatok ellátása érdekében az MNB-től, illetve
b) a 211. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti feladatok ellátása, valamint az a) pont szerinti kölcsön visszafizetése érdekében hitelintézettől.
(3) Az OBA a 211. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti feladatok ellátása, valamint a (2) bekezdés szerinti kölcsönök visszafizetése érdekében kötvényt bocsáthat ki.
(4) Az állam készfizető kezesként felel az OBA azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a (2) bekezdés szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett - az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegű - kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából erednek. Az OBA kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az OBA-nak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.”
227. §
(1) A Hpt. 234. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az OBA az általa a 232. § (2) bekezdése szerint felvett kölcsön visszafizetése és a 232. § (3) bekezdése alapján kibocsátott kötvény visszaváltása érdekében a hitelintézetek számára egységes elvek szerint megállapított - az (1) bekezdés szerinti éves díjfizetési kötelezettségen felül teljesítendő - rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő, amely fizetési kötelezettség mértékének és ütemezésének igazodnia kell a kölcsöntörlesztési feltételekhez. A rendkívüli fizetési kötelezettség éves mértéke - a díjfizetési kötelezettség (2) bekezdésben meghatározott mértékén felül - nem haladhatja meg egyetlen hitelintézet esetében sem a díjfizetési alap 0,5%-át. Ha az OBA által felvett kölcsön vagy az általa kibocsátott kötvény összege meghaladja a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállomány 0,8%-át, a Felügyelet jóváhagyásával magasabb összegű befizetéseket is előírhat.”
(2)
229. §   A Hpt. 272. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást az ügyfél számára világos és érthető módon - a felek eltérő megállapodásának hiányában - magyar nyelven vagy magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön létrehozott fióktelepe esetén annak az országnak a nyelvén adja meg, amelyben a fióktelepet létrehozták, magyarországi székhelyű hitelintézet határon átnyúló szolgáltatása esetén pedig azon a nyelven, amelyről a betétes és a hitelintézet a betét elhelyezésekor vagy a szerződés megkötésekor megállapodott.”
232. §   A Hpt. 281. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézet csak akkor köthet betétszerződést (szolgáltathat ki betétokiratot), ha a szerződés tartalmazza a 213. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre történő figyelemfelhívást.”
235. §   A Hpt. 304/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló 2014. évi CIV. törvény 87. § (2) bekezdésében megállapított 272. § (3) bekezdésében foglaltaknak a 2015. július 3-án már fennálló betétszerződés, betét elhelyezését lehetővé tevő szerződés vagy keretszerződés esetén a hitelintézet a 275. § (6) bekezdésben meghatározott, 2015. július 3-át követő első éves tájékoztatási kötelezettsége teljesítésével tesz eleget azzal, hogy ebben az esetben nem szükséges, hogy a betétes a 6. melléklet szerinti tájékoztatás megtörténtét aláírásával igazolja.”
237. §   A Hpt.
a) 4. § (3) bekezdésében a „b) és c) pontjában;” szövegrész helyébe a „b), c) és l) pontjában;” szöveg,
b) 45. § (1) bekezdésében a „külföldi” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli” szöveg,
c) 68. § (3) bekezdésében a „napon” szövegrész helyébe a „munkanapon” szöveg,
d) 92. § (6) bekezdésében a „Felügyelet” szövegrész helyébe a „makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB” szöveg,
e) 184. § (3) bekezdés n) pontjában, 194. § (2) bekezdésében, 198. § (3) bekezdésében, 219. § (5) bekezdésében az „a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény” szövegrészek helyébe az „a Szhitv.” szöveg,
f) 211. § (1) bekezdés b) pontjában az „a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény” szövegrészek helyébe az „a Szhitv.” szöveg
238. §
(1) Hatályát veszti a Hpt. 185. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a Hpt.
a) 114. § (3) bekezdésében a „legalább”,
b) 200. § (2) és (3) bekezdésében a „határozattal”,
c) 204. § (1) bekezdés c) pontjában az „, a független közvetítő”
szövegrész.

16. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

239. §   A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdése a következő 54a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„54a. jó üzleti hírnév: a befektetési alapkezelő vezető állású személyeinek, minősített befolyással rendelkező tagjainak a befektetési alapkezelő irányítására vagy tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte;”
240. §   A Kbftv. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ABAK az 5. §-ban meghatározott kollektív portfóliókezelési tevékenységet - részére történő kiszervezés útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretén belül - belföldi és külföldi ABAK részére is végezheti, azzal, hogy a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK határon átnyúló szolgáltatást nem végezhet. A határon átnyúló szolgáltatás végzését a Felügyeletnek be kell jelenteni.”
241. §
(1) A Kbftv. 19. § (3)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A befektetési alapkezelő ügyvezetőjének, igazgatósága, valamint felügyelőbizottsága tagjának, teljes tevékenységet irányító személyének, a befektetéskezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személyének a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken kívül az nevezhető ki, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a Felügyeletnek - az előzetes engedély megszerzése érdekében - bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta.
(4) A befektetési alapkezelő ügyvezetője, igazgatósága, valamint felügyelőbizottsága tagja, teljes tevékenységet irányító személye, a befektetéskezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személye valamint a befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha az engedély megadását követően kizárási ok merül fel. A megválasztáshoz vagy kinevezéshez megadott engedélyt a Felügyelet visszavonhatja, illetve felfüggesztheti, ha az engedély alapjául szolgáló feltétel az engedély megadását követően megszűnik, illetve ha az engedély megadását követően merül fel kizárási ok.
(4a) Ha a befektetési alapkezelő ügyvezetője, igazgatósága, valamint felügyelőbizottsága tagja, teljes tevékenységet irányító személye, a befektetéskezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személye kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, úgy arra csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (3) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.
(5) A befektetési alapkezelő teljes tevékenységét irányító személy az lehet, aki
a) a (9) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű - és e tényt a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet igazoló - hatósági bizonyítvány vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okirat útján igazolja -,
b) felsőfokú végzettséggel,
c) legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 2 év magyarországi szakmai gyakorlat, és
d) nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt.”
(2) A Kbftv. 19. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) és (5)-(7) bekezdés esetében]
a) a befektetési alapkezelőnél, kollektív befektetési formánál, befektetési vállalkozásnál, pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes, kölcsönös biztosító pénztárnál, magánnyugdíjpénztárnál, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél,”
(szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak.)
242. §   A Kbftv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési alapkezelő vezető tisztségviselőjének, teljes tevékenységet irányító személyének, a befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személyének, üzleti tevékenységét irányító személyeinek jó üzleti hírnévvel kell rendelkezniük.”
243. §   A Kbftv. 40. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kiszervezésre irányuló szerződés megkötése)
c) nem befolyásolhatja a befektetési alapkezelő e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését,”
244. §
(1) A Kbftv. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ABAK tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében feladatának ellátására harmadik személyt vehet igénybe.”
(2) A Kbftv. 41. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az ABAK a kiszervezés során e §-ban, valamint az ABAK-rendelet 75. cikkében foglalt általános elvek figyelembevételével jár el azzal, hogy a kiszervezésre vonatkozó megállapodás hatálybalépése előtt értesítenie kell a Felügyeletet.”
(3) A Kbftv. 41. §-a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK esetében az (1a) bekezdés, a (2) bekezdés, az (5) bekezdés, a (7) bekezdés b) és c) pontja, valamint a (8)-(10) bekezdés nem alkalmazandó.”
245. §   A Kbftv. 72. § (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az)
i) a letétkezelő vagy a könyvvizsgáló személyében bekövetkezett változást jelenti.”
246. §   A Kbftv. 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési alapkezelő befektetési alapok kezelésével kapcsolatos kötelezettségei átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a befektetési alap Ptk. 6:203. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozatát
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet engedélye,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben a befektetési jegy tulajdonosok 75%-ának jóváhagyó nyilatkozata
pótolja.”
247. §   A Kbftv. 103. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A zártkörű befektetési alap befektetési jegyei forgalomba hozatalának feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a jegyzést legalább 7 nappal megelőzően a 3. melléklet II. Fejezet szerinti kezelési szabályzatot tegyen hozzáférhetővé lehetséges befektetői számára. A hozzáférhetővé tétel zártkörű befektetési alapok esetén a nyilvánosság kizárása mellett a befektetők részére való közlést jelenti.”
248. §   A Kbftv. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„104. § A nyilvános nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatalát megelőzően hirdetményt kell közzétenni, amely tartalmazza
a) a tájékoztatót jóváhagyó felügyeleti határozat számát és időpontját,
b) a forgalomba hozandó befektetési jegy és a kibocsátó befektetési alap megnevezését,
c) a forgalomba hozandó befektetési jegy mennyiségét (darabszámát), névértékét és értékesítési árát vagy az ármeghatározás módját,
d) a forgalomba hozatali eljárás lebonyolítására rendelkezésre álló időtartamot, a forgalomba hozatali helyeket,
e) a forgalomba hozatal és a befektetési jegyek ellenértéke szolgáltatásának módját és
f) a tájékoztató megjelentetésének, illetve megtekintésének helyét, idejét és módját.”
249. §   A Kbftv. 139. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A befektetési alapkezelő rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége keretében köteles az általa kezelt nyilvános nyílt végű befektetési alapok működésére vonatkozóan honlapján közzétenni, továbbá a befektetési jegyek forgalmazási helyein nyomtatott formában elérhetővé tenni, valamint a Felügyelet részére egyidejűleg megküldeni az alábbiakban meghatározott információkat:)
d) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltásával kapcsolatos költségek befektetőkre nézve hátrányos változását, valamint a befektetési jegyek visszaváltását érintő forgalmazási szabályoknak az elszámolási vagy a teljesítési időtartam növekedésével járó változásait jelenti, a változás hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal;”
250. §   A Kbftv. 140. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alapkezelő az általa kezelt zártkörű befektetési alap rendszeres tájékoztatási kötelezettségét az éves és féléves jelentés befektetők számára - a kezelési szabályzatban meghatározott módon történő - rendelkezésre bocsátásával teljesíti, azzal hogy az éves jelentésben közölt számviteli információkra a 135. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A befektetők tájékoztatásával egyidejűleg az éves jelentést a Felügyelet, valamint kérésre a zártkörű ABA letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatósága részére is meg kell küldeni a pénzügyi év végét követő hat hónapon belül. A 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK által kezelt zártkörű befektetési alap esetében nem alkalmazandó a féléves jelentés készítésére vonatkozó tájékoztatási kötelezettség, valamint az éves jelentésben közölt számviteli információkat nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, amely tényre a kezelési szabályzatban fel kell hívni a befektetők figyelmét.”
251. §   A Kbftv. 167. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Ha az ABAK-ban a minősített befolyásszerző részesedése a 10%-os mértéket eléri vagy a 20%-os, 33%-os vagy 50%-os mértéket meghaladja, a minősített befolyásszerzőnek a minősített befolyásszerzését a 21. § által előírt jó üzleti hírnév igazolásával és a 21. § (1) bekezdésre vonatkozó nyilatkozat megtételével egyidejűleg a szerződéskötést követő két munkanapon belül be kell jelentenie a Felügyeletnek.”
252. §   A Kbftv. a 171. §-t követően a következő 70/A. alcímmel egészül ki:
„70/A. A helyszíni vizsgáló
171/A. § (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt, továbbá a befektetési alapkezelési tevékenységre vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének gyakorlása érdekében, a befektetési alapkezelő működésének szükségtelen zavarása nélkül, indokolt gyakorisággal, ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra - egy vagy több - helyszíni vizsgálót rendelhet ki.
(2) A Felügyelet a helyszíni vizsgálatot végző alkalmazottját megbízólevéllel látja el.
(3) A kirendelt helyszíni vizsgáló jogosult
a) bármely ellenőrzési tevékenység ellátására,
b) megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, igazgatóság, valamely kockázatvállalási döntést hozó testület vagy bizottság, valamint a felügyelőbizottság ülésén, a közgyűlésen,
c) konzultálni a befektetési alapkezelő könyvvizsgálójával.
(4) A helyszíni vizsgáló kirendelésének időtartama harminc napra szól, amely indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.
(5) Ha az e §-ban meghatározott helyszíni vizsgáló a működése során jogszabálysértést tapasztal - a vizsgáló kezdeményezésére - a Felügyelet a jogsértés súlyának figyelembevételével köteles célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indítani.
(6) A helyszíni vizsgáló kirendelése a határozott időtartam lejártával vagy a Felügyelet végzésével zárul.”
253. §   A Kbftv. 180. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„180. § (1) A Felügyelet nyilvánosságra hozhat bármely, általa alkalmazott intézkedést vagy szankciót, kivéve, ha a közzététel súlyosan veszélyeztetné az EGT pénzügyi piacait, sértené a befektetők érdekeit, vagy aránytalan kárt okozna a szankcióval vagy intézkedéssel érintett feleknek.
(2) A befektetési alapkezelő köteles honlapján közzétenni a Felügyelet által vele szemben hozott határozat rendelkező részét.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség az adott határozat közlésétől számított öt évig áll fenn.
(4) A befektetési alapkezelő jogosult a (2) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele során az értékpapír és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a befektetési alapkezelő mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.”
254. §   A Kbftv. 203. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló törvény hatálybalépésekor befektetési alapkezelő teljes tevékenységét irányító személynek legkésőbb 2019. január 1-től kell megfelelnie a 19. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt követelményeknek.”
255. §   A Kbftv.
a) 6. § (2) bekezdés c) pontjában a „magában foglalja.” szövegrész helyébe a „magában foglalja, továbbá a kollektív befektetési értékpapírokkal kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások.” szöveg,
b) a 7. § (3) bekezdés c) pontjában a „magában foglalja,” szövegrész helyébe a „magában foglalja, továbbá a kollektív befektetési értékpapírokkal kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások,” szöveg,
c) 19. § (8) bekezdés b) pontjában az „értéktárnál, az elszámolóháznál, központi” szövegrész helyébe az „értéktárnál, központi” szöveg,
d) 32. § (1) bekezdésében a „23-26. §-ban” szövegrész helyébe a „24-26. §-ban” szöveg,
e) 194. § (1) bekezdés c) pontjában a „tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve” szövegrész helyébe a „tőzsde, a központi szerződő fél, illetve” szöveg,
f) 199. § (1) bekezdés b) pontjában a „működtetőjével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi” szövegrész helyébe a „működtetőjével, a központi szerződő féllel, a központi” szöveg,
g) 5. melléklet III. fejezetében a „113. §-ban” szövegrész helyébe a „138. §-ban” szöveg

18. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

282. §   A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 4. § (1) bekezdés 65. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„65. közérdeklődésre számot tartó biztosító és viszontbiztosító: az e törvény szerinti biztosító és viszontbiztosító, kivéve a hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító és a kölcsönös biztosító egyesület;”
283. §   A Bit. 94. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A biztosítónak és a viszontbiztosítónak a tevékenysége végzésére csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. Az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a biztosítónak és a viszontbiztosítónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel és a tanúsítással szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza meg.
(6) Az (5) bekezdés szerinti tanúsító szervezet írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a biztosító és a viszontbiztosító informatikai rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a biztosító és a viszontbiztosító folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a biztosító és a viszontbiztosító belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel.”
284. §   A Bit. 40. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
40. A fizetőképességgel és a pénzügyi helyzettel kapcsolatos, továbbá egyéb közzétételi szabályok
285. §   A Bit. 40. alcíme a következő 108/A. §-sal egészül ki:
„108/A. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító köteles a Felügyelet által vele szemben hozott határozat rendelkező részét - a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 53. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével - a honlapján közzétenni. Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő kifüggesztéssel is eleget tehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség az adott határozat közlésétől számított öt évig áll fenn.
(3) A biztosító és a viszontbiztosító jogosult az (1) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele során a személyes, biztosítási és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a biztosító vagy a viszontbiztosító mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.
(4) A biztosító és a viszontbiztosító - a fenti rendelkezések figyelembevételével - jogosult az (1) bekezdés szerinti határozat bírósági felülvizsgálata keretében hozott határozatot is közzétenni.”
286. §
(1) A Bit. 159. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.”
(2) A Bit. 159. § (8)-(10) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A biztosító a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
(9) A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az MNBtv.-ben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.
(10) A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.”
287. §   A Bit. 209. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kisbiztosítók esetén az 55. § (1) bekezdés e)-f) pontjában, a 65-68. §-ban, a 76-84. §-ban, a 86-90. §-ban és a 94. § (4)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.”
288. §   A Bit. 236. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kisbiztosító-egyesület esetében a 94. § (1) bekezdés e) pontját és a (3)-(6) bekezdését nem kell alkalmazni.”
289. §   A Bit. a következő 109/A. alcímmel és 278/A. §-sal egészül ki:
109/A. A helyszíni vizsgáló
278/A. § (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt, továbbá a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységre vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének gyakorlása érdekében, a biztosító vagy a viszontbiztosító működésének szükségtelen zavarása nélkül, indokolt gyakorisággal, ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra - egy vagy több - helyszíni vizsgálót rendelhet ki.
(2) A Felügyelet a helyszíni vizsgálatot végző alkalmazottját megbízólevéllel látja el.
(3) A kirendelt helyszíni vizsgáló jogosult
a) bármely ellenőrzési tevékenység ellátására;
b) megfigyelőként részt venni és felszólalni, az igazgatóság, bármely más döntést hozó testület vagy bizottság, valamint a felügyelőbizottság ülésén, a közgyűlésen (küldöttgyűlésen);
c) konzultálni a biztosító és viszontbiztosító könyvvizsgálójával.
(4) A helyszíni vizsgáló kirendelésének időtartama harminc napra szól, amely indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.
(5) Ha az e §-ban meghatározott helyszíni vizsgáló a működése során jogszabálysértést tapasztal - a vizsgáló kezdeményezésére - a Felügyelet a jogsértés súlyának figyelembevételével köteles célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indítani.
(6) A helyszíni vizsgáló kirendelése a határozott időtartam lejártával vagy a Felügyelet végzésével zárul.”
290. §   A Bit. 375. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„375. § (1) A 131. §-ban meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítő által történő termékterjesztésre is.
(2) A független biztosításközvetítő és a többes ügynök esetében megfelelően alkalmazni kell a 108/A. §-ban meghatározott rendelkezéseket, azzal, hogy ahol a rendelkezés biztosítót említ, azon a független biztosításközvetítőt és a többes ügynököt kell érteni. Ha a független biztosításközvetítő vagy a többes ügynök nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő kifüggesztéssel is eleget tehet.”
291. §   A Bit. 433. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet dönthet a biztosításközvetítő a biztosításközvetítő nyilvántartásban szereplő státusza inaktív szerepeltetéséről, ha)
c) megállapítja, hogy a biztosításközvetítő tevékenységi engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végez pénzügyi szervezet által végezhető tevékenységet és
ca) e tevékenységével előidézett jogsértés súlya indokolja, vagy
cb) azon személyek érdekeinek a megóvása indokolja, amelyek számára e tevékenységet végezte.”
292. §   A Bit. 435. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A többes ügynöki és az alkuszi engedélyt a Felügyelet visszavonhatja és ezzel egyidejűleg a biztosításközvetítő nyilvántartásban szereplő státusza inaktív szerepeltetéséről dönt, ha)
f) megállapítja, hogy a többes ügynök vagy az alkusz tevékenységi engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végez pénzügyi szervezet által végezhető tevékenységet és
fa) e tevékenységével előidézett jogsértés súlya indokolja, vagy
fb) azon személyek érdekeinek a megóvása indokolja, amelyek számára e tevékenységet végezte.”
256. §
(1) Hatályát veszti a Kbftv. 139. § (1) bekezdés o) pontja és 163. § (4) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a Kbftv. 6. § (2) bekezdés c) pontjában és a 7. § (3) bekezdés c) pontjában az „és az ezzel kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások” szövegrész.

17. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása

257. §   A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 1. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e törvényben meghatározott szanálási keretrendszer alkalmazandó)
c) az olyan magyarországi székhelyű pénzügyi vállalkozásra, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, amennyiben intézmény vagy b) pont szerinti vállalat leányvállalata, valamint”
258. §   A Szantv. 3. § 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„56. szanálás alatt álló intézmény: olyan intézmény vagy 1. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szervezet, amelynek szanálását határozattal elrendelte a szanálási feladatkörében eljáró MNB vagy valamely más szanálási hatóság;”
259. §   A Szantv. 12. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A szanálhatósági akadályok kezelése vagy megszüntetése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB - a Felügyelettel történt előzetes egyeztetést követően - előírhatja az intézmény számára)
h) a szavatoló tőkére és a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményeknek való megfelelés érdekében szükséges lépések megtételét, különösen annak érdekében, hogy megkísérelje újratárgyalni az általa kibocsátott, leírható vagy átalakítható kötelezettségeket, kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat vagy járulékos tőkeinstrumentumokat annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB az érintett kötelezettség vagy eszköz leírása mellett dönt, ezt a döntést a kötelezettségre vagy eszközre vonatkozó joghatóság joga alapján lehessen érvényesíteni.”
260. §
(1) A Szantv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a független értékelő nyilvántartási száma, a nyilvántartásba-vétel időpontja, valamint a független értékelői tevékenység végzésére való jogosultság tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
(2) A Szantv. 22. § (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelőt törli a (2) bekezdés szerinti névjegyzékből, ha]
e) a független értékelőként nyilvántartásba vett személy vagy szervezet gazdasági vagy szakmai tevékenységével kapcsolatban olyan magatartásról szerez tudomást, amely jogszabályba, szakmai vagy etikai szabályba ütközik, vagy amely alkalmas arra, hogy a független értékelői feladatok ellátásához szükséges közbizalmat sértse vagy veszélyeztesse.”
(3) A Szantv. 22. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Nem vehető fel a független értékelők névjegyzékébe olyan személy vagy szervezet, akinek vagy amelynek gazdasági vagy szakmai tevékenységével kapcsolatban a szanálási feladatkörében eljáró MNB olyan magatartásról szerez tudomást, amely jogszabályba, szakmai vagy etikai szabályba ütközik, vagy amely alkalmas arra, hogy a független értékelői feladatok ellátásához szükséges közbizalmat sértse vagy veszélyeztesse, továbbá, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelőként nyilvántartásba vett személyt vagy szervezetet a (6) bekezdés e) pontja szerint törölte a névjegyzékből, a törlés napjától számított öt évig.”
261. §   A Szantv. 26. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatban hagyja jóvá a (3) bekezdésben meghatározott értékelést.”
262. §   A Szantv. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szanálási eszközt csak a szanálás alatt álló intézmény eszközei, forrásai, jogai vagy kötelezettségei egy részének átruházására használják fel, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB kezdeményezi a Felügyeletnél azon szanálás alatt álló intézmény tevékenységi engedélyének visszavonását, amely vonatkozásában az eszközei, forrásai, jogai vagy kötelezettségei egy részének átruházására került sor.”
263. §   A Szantv. 19. alcíme a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § (1) A szanálási vagyonkezelő - a szanálási célok érvényesítése és a szanálási intézkedések hatékonyságának növelése érdekében - feladatai ellátásához
a) pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése vagy elhárítása érdekében fedezet, illetve biztosíték hasznosítására,
b) az értékesítésben való közreműködésre irányuló tevékenységre,
c) a követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenységre,
d) informatikai szolgáltató tevékenységre és pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt minden olyan tevékenységre, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg
állami tulajdonban vagy az MNB tulajdonában vagy ellenőrző befolyása alatt álló pénzügyi vállalkozás, illetve e pénzügyi vállalkozás tulajdonában álló gazdálkodó szervezet szolgáltatásait is igénybe veheti.
(2) Az állami tulajdonban vagy az MNB tulajdonában vagy ellenőrző befolyása alatt álló pénzügyi vállalkozás a Hpt. szerinti felügyeleti engedély nélkül jogosult a szanálási vagyonkezelővel kötött megállapodás alapján, a szanálási vagyonkezelő számára az (1) bekezdés a)-d) pontok szerinti tevékenységeket ellátni.”
264. §   A Szantv. 42. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A vagyonértékesítési eszköz alkalmazása során az alábbi követelményeknek kell megfelelni:)
f) nem állhat fenn összeférhetetlenség.”
265. §   A Szantv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 42. § (2) bekezdésében meghatározott értékesítési követelmény teljesítése nélkül is alkalmazhatja a vagyonértékesítési eszközt, ha úgy ítéli meg, hogy az e követelménynek való megfelelés valószínűleg meghiúsítaná vagy súlyosan veszélyeztetné egy vagy több szanálási cél elérését. A szanálási feladatkörében eljáró MNB különösen a következő feltételek fennállása esetén tekinthet el a 42. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésétől:
a) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását közvetlen veszély fenyegeti, amit a szanálás alatt álló intézmény fizetésképtelensége vagy a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthető fizetésképtelensége okoz vagy súlyosbít;
b) az említett követelményeknek való megfelelés csökkentené a vagyonértékesítés hatékonyságát e veszély elhárítása vagy a 16. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott szanálási cél elérése terén.”
266. §   A Szantv. a következő 53/A. §-sal egészül ki:
„53/A. § Akkor kérelmezhető a Felügyelettől szanálási vagyonkezelő alapításának engedélyezése, ha ennek érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási vagyonkezelő
a) alapító okiratát jóváhagyta,
b) vezetésének megválasztását vagy kinevezését jóváhagyta,
c) vezetésének felelősségi köreit meghatározta,
d) vezetésének javadalmazását jóváhagyta,
e) stratégiáját és kockázati profilját jóváhagyta.”
267. §   A Szantv. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott összes kötelezettség értékének része a származtatott kötelezettség is a partnerek nettósítási jogának teljes körű elismerése érdekében.”
268. §   A Szantv. 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egy harmadik ország jogának hatálya alá tartozó instrumentum akkor minősül az (1) bekezdés szerint hitelezői feltőkésítésbe szerződéses kikötés alapján bevonható forrásnak, ha megfelel a 72. § (7) bekezdés rendelkezéseinek és a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja, hogy
a) az instrumentumra vonatkozó szerződés tartalmaz olyan szerződéses feltételt, amely rögzíti, hogy a szanálási hatóság döntése alapján a forrás a hitelezői feltőkésítésbe bevonható olyan módon, hogy más, leírható vagy átalakítható kötelezettségek leírását vagy átalakítását megelőzően kell leírni vagy átalakítani, és
b) a fizetésképtelenségi eljárás során a besorolása alapján egyéb leírható vagy átalakítható kötelezettségek előtt nem elégíthetőek ki a kötelezettség jogosultjainak.”
269. §   A Szantv. 71. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a reorganizációs terv készítésére természetes személyt jelöl ki, akkor jogosult annak a Hpt. 2. melléklet szerinti azonosító adatait a kijelölés időtartama alatt kezelni a zavartalan feladatellátása céljából. A reorganizációs terv elkészítésére kijelölt természetes személy személyes adatai csak törvényben meghatározott esetben ismerhetők meg harmadik személy által.”
270. §   A Szantv. 72. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szanálás alatt álló intézmény vagy az anyaintézmény számára előírt tagsági részesedés, illetve egyéb tőkeinstrumentum kibocsátásának sérelme nélkül az intézménynek vagy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozásnak megfelelő mértékű saját tőkét, alapvető tőkeelemet kell tartania arra az esetre, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézménnyel, az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozással vagy annak leányvállalatával szemben a 84. § (1) bekezdés szerinti hatáskört gyakorolja, akkor az intézmény vagy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás képes legyen elegendő új tagsági részesedést megtestesítő értékpapírt kibocsátani annak érdekében, hogy a kötelezettségek tagsági részesedéssé alakítása ténylegesen végrehajtható legyen.”
271. §   A Szantv. 93. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB természetes személyt rendel ki szanálási biztosként, akkor jogosult annak a Hpt. 2. melléklet szerinti azonosító adatait a kirendelés időtartama alatt kezelni a zavartalan feladatellátása céljából. A természetes személy szanálási biztos személyes adatai csak törvényben meghatározott esetben ismerhetők meg harmadik személy által.”
272. §
(1) A Szantv. 104. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvényben meghatározott tevékenységének részeként)
d) szanálási vagyonértékelés lefolytatására irányuló eljárást,”
(folytat le.)
(2) A Szantv. 104. § (3) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásában ügyfél az,)
c) aki engedélyezés iránt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-hez kérelmet nyújt be, vagy
d) akire nézve a szanálási feladatkörében eljáró MNB által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.”
273. §   A Szantv. 105. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szanálási feladatkörében eljáró MNB felhívására az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet köteles]
e) az előbbiekben fel nem sorolt egyéb kimutatást - így különösen mindazon szerződések azonosító adataira vonatkozó teljes körű kimutatást, amelyben szerződő fél - a szanálási feladatkörében eljáró MNB által meghatározott formában elkészíteni és rendelkezésére bocsátani.”
274. §   A Szantv. 113. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[Ha az intézmény vonatkozásában teljesülnek a 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek, erről haladéktalanul, még a szanálást elrendelő határozatot megelőzően a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek tájékoztatnia kell]
k) az Európai Rendszerkockázati Testületet.”
275. §   A Szantv. 114. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási intézkedésről a szanálási intézkedés meghozatalát követően haladéktalanul értesíti a 113. §-ban meghatározott szervezeteket és személyeket, valamint az Európai Bizottságot, az Európai Központi Bankot, az EBH-t, az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot.”
276. §
(1) A Szantv. 116. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16) A bíróság jogerős ítélete ellen felülvizsgálati kérelem az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül terjeszthető elő azzal, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására meghatározott határidőn belül a felülvizsgálati kérelemnek a bírósághoz meg kell érkeznie. A Kúria soron kívül jár el, a felülvizsgálati kérelmet 30 napon belül elbírálja, és határozatát e határidőn belül írásba foglalja.”
(2) A Szantv. 116. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) A bíróság fellebbezéssel támadható ítélete ellen benyújtott fellebbezési eljárásban a másodfokú bíróság az ügy iratainak megérkezését követő 45 napon belül, soron kívül dönt.”
277. §   A Szantv. 120. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB - mint az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló 1024/2013/EU tanácsi rendelet alapján nem a mechanizmusban résztvevő tagállam illetékes hatósága - együttműködik az EKB-val az uniós jog szerinti felügyeleti feladatok ellátásában.”
278. §   A Szantv. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alap az általa a 133. § (2) bekezdése alapján felvett kölcsön és a 133. § (4) bekezdése alapján kibocsátott kötvény visszafizetése érdekében az intézmény számára egységes elvek szerint megállapított rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő, amely fizetési kötelezettség mértékének és ütemezésének igazodnia kell a kölcsöntörlesztési feltételekhez. A rendkívüli fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az éves díjfizetési kötelesség összegének háromszorosát.”
279. §   A Szantv. 79. alcíme a következő 150/A. §-sal egészül ki:
„150/A. § E törvénynek az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.)
a) 265. §-ával módosított 43. §-ban,
b) 266. §-ával megállapított 53/A. §-ban
foglaltakat a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.”
280. §
(1) A Szantv.
a) 17. § (10) bekezdésében a „Pénzügy” szövegrész helyébe a „Pénzügyi” szöveg,
b) 22. § (9) bekezdésében az „5 üzleti év” szövegrész helyébe a „3 üzleti év”, az „1 százalékát” szövegrész helyébe az „5 százalékát” szöveg,
c) 36. § (2) bekezdésben a „vezetését vevő” szövegrész helyébe a „vezetését a 42. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények és a titoktartási előírások betartása mellett vevő” szöveg,
d) 54. § (1) bekezdés a) pontjában a „vagyonértékesítési eszköz útján” szövegrész helyébe a „fizetésképtelenségi eljárás keretében” szöveg,
e) 64. § (1) bekezdésében a „feltételek figyelembe vételével” szövegrész helyébe a „szempontok figyelembe vételével egyedileg, határozatban” szöveg,
f) 98. § (2) bekezdésében az „(5)” szövegrész helyébe a „(6)” szöveg,
g) 108. § (1) bekezdésében az „az e törvény szerinti eljárás” szövegrész helyébe az „a vizsgálati eljárása” szöveg
(2) A Szantv. 132. § (3) bekezdésében az „A BEVA ügyvezető igazgatója” szövegrész helyébe az „Az OBA ügyvezető igazgató-helyettese” szöveg lép.
281. §   Hatályát veszti a Szantv. 138. § (3) bekezdése és 148. § (3) bekezdése.

19. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

293. §
(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 111. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) A 45/A. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott képviselet, illetve tulajdonosi joggyakorlás tekintetében a 2015. január 1-je és az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény hatálybalépése közötti időszakban a gazdaságpolitikáért felelős miniszter eljárási cselekményeit, illetve jognyilatkozatait a képviseletre, illetve tulajdonosi joggyakorlásra jogosult által megtett eljárási cselekménynek, illetve jognyilatkozatnak kell tekintetni.”
(2) Az Áht. 45/A. § (2) és (3) bekezdésében és 45/B. § (8) bekezdésében a „kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe a „gazdaságpolitikáért” szöveg lép.

20. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

294. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(8) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2015. július 3-án lép hatályba.
(2) A 220. §, a 222. §, a 226. §, a 227. § (1) bekezdés, a 229. § és a 237. § f) pontja 2015. július 4-én lép hatályba.
(3) Az 1-5. §, a 8. § (10) bekezdése, a 9-12. §, a 14. és 15. §, a 17. §, a 18. § (2) bekezdése, a 19. §, a 20. § (2) és (3) bekezdése, a 22. és 23. §, a 26. és 27. §, a 29. §, a 37. §, a 40. §, a 42-45. §, a 47. §, a 48. § (1) bekezdése, a 49. § (1) bekezdése, az 50-52. §, az 54-56. §, az 58. §, a 60. és 61. §, a 63. §, a 68. §, a 70. és 71. §, a 73-75. §, a 79. és 80. §, a 81. § (2)-(5) bekezdései, a 83. § (1) és (2) bekezdése, a 84-89. §, a 91. § (1) és (2) bekezdése, a 92. §, a 95-101. §, a 103-114. §, a 116. § a)-c) és e) pontjai, a 117. § (1) és (2) bekezdése, a 118-126. §, a 128-171. §, a 174-181. §, a 182. § a)-g) és i)-m) pontjai, a 183. § (1) bekezdés a), c)-e) pontjai, a 185-187. §, a 188. § (1)-(4) bekezdései, a 189-194. §, a 196-201. §, a 203-210. §, a 211. § (1), (2) és (4) bekezdése, a 212-219. §, a 221. §, a 223. §, a 227. § (2) bekezdése, a 228. §, a 230. és 231. §, a 233. és 234. §, a 237. § a)-e) pontjai, a 238-254. §, a 255. § a), b), d) és g) pontjai, a 256-281. §, a 293. § e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(4) Az 57. §, a 64. §, a 65. § (1)-(2) és (4)-(7) bekezdése, a 66. és 67. §, a 72. §, a 76. §, a 77. § c) és d) pontja és a 78. § 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.
(5) A 6. és 7. §, a 8. § (1)-(9) bekezdései, a 13. §, a 16. §, a 18. § (1) bekezdése, a 20. § (1) és (4) bekezdése, a 21. §, a 24. és 25. §, a 28. §, a 30. §, a 31. §, a 32. és 33. §, a 34. § (2) bekezdése, a 35. és 36. §, a 38. §, a 39. §, a 41. §, a 46. §, a 48. § (2) és (3) bekezdése, a 49. § (2) bekezdése, az 53. §, a 59. §, a 62. §, a 77. § a), b) és e) pontja, a 81. § (1) bekezdése, a 82. §, a 83. § (3) bekezdése, a 90. §, a 91. § (3) bekezdése, a 93. és 94. §, a 102. §, a 115. §, a 116. § d) pontja, a 117. § (3) bekezdése, a 127. §, a 172. és 173. §, a 182. § h) pontja, a 183. § (1) bekezdés b) pontja, a 183. § (2) bekezdése, a 184. §, a 188. § (5) bekezdése, a 195. §, a 202. §, a 211. § (3) bekezdése, a 224. és 225. §, 236. §, a 255. § c), e) és f) pontja 2016. január 1-én lép hatályba.
(6) A 18. alcím 2016. január 2-án lép hatályba.
(7) A 69. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
(8) A 34. § (1) bekezdése és 65. § (3) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.
295. §
(1) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 1998. május 19-i 98/26/EK irányelve a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/73/EU irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról,
c) az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/138/EK irányelve a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II),
d) az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 2014/51/EU irányelve a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíjhatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.
(2) Ez a törvény
a) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanács rendelet,
b) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK irányelv és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
296. §   E törvény tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. MELLÉKLET A 2015. ÉVI LXXXV. TÖRVÉNYHEZ

2. MELLÉKLET A 2015. ÉVI LXXXV. TÖRVÉNYHEZ

„1. melléklet
MÍNŐSÍTÉS IRÁNTI KÉRELEM KAMARAI TAG KÖNYVVIZSGÁLÓ RÉSZÉRE
A kérelem kötelező tartalmi elemeit az 1-10. pontokat foglalják magukba.
1. A kívánt minősítés megjelölése az alábbiak szerint:
Pénzügyi intézményi
Befektetési vállalkozási
Pénztári
Biztosítói
Költségvetési
IFRS
Kibocsátói
2. A kérelemnek tartalmazni kell az alábbi adatokat:
1. Név,
2. Lakcím/elérhetőség,
3. Telefonszám,
4. E-mail cím,
5. Kamarai bejegyzési szám.
3. Kamarai tag nyilatkozata arról, hogy kérelmét a Kkt. 50. §-a (2) bekezdésének a), b) vagy c) pontjára alapozva kéri.
4. A 49/A. § a)-d) és g) pontja szerinti minősítés esetén a kamarai tag nyilatkozata arról, hogy az adott minősítésre előírt 50. § (10) bekezdése szerinti szakmai minősítő vizsgát a könyvvizsgáló sikeresen teljesítette.
5. A kérelemnek tartalmazni kell a minőségellenőrzésre vonatkozó alábbi adatokat:
1. A legutóbbi minőségellenőrzés éve,
2. A legutóbbi minőségellenőrzés eredménye (megfelelt; megfelelt, megjegyzéssel; nem megfelelt).
6. A kérelemnek tartalmazni kell az alábbi, kérelmezővel szemben indított lezárt vagy folyamatban lévő fegyelmi eljárással kapcsolatos alábbi adatokat:
1. Lezárt fegyelmi eljárás
a) éve,
b) eredménye,
2. Folyamatban lévő fegyelmi eljárás
7. A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi nyilatkozatot:
„Fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a kérelemben feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek és bizonyítékokkal alátámaszthatók. Tudomásul veszem, hogy a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság jogosult a kérelemben feltüntetett adatok ellenőrzésére, illetve azok alátámasztására további bizonyítékokat kérni, amennyiben azok valódiságával kapcsolatban kétely merül fel.
8. Dátum
9. A kérelmező kamarai tag aláírása
10. Mellékletek
I. Az 50. § (2) bekezdés a) pontra alapozott kérelem esetén az alábbiaknak megfelelő igazolás benyújtása szükséges:
1. az igazolás tartalmazza az igazolást kibocsátó gazdálkodó cégnyilvántartás szerinti azonosító adatait, továbbá a kamarai tag könyvvizsgáló (a kérelmező) kamarai nyilvántartással megegyező azonosító adatait,
2. az igazolást kibocsátó gazdálkodó a kérelmező által kért minősítésnek megfelelő tevékenységet végez, illetve végzett,
3. az igazolásból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező eleget tett a minősítés feltételéül a Kkt.-ben meghatározott követelményeknek,
4. azt a minősítésnek megfelelő tevékenységet végző gazdálkodó részéről a munkáltatói jogok gyakorlására jogosult személy írta alá.
Az 50. § (2) bekezdés b) pontra alapozott kérelem esetén alábbiaknak megfelelő igazolás benyújtása szükséges:
1. az igazolás tartalmazza a kérelmezőnek, valamint annak az adott minősítésű kamarai tag könyvvizsgálónak a kamarai nyilvántartással megegyező azonosító adatait, akinél a kérelmező megfelelően közreműködött,
2. az igazolás tartalmazza azoknak a gazdálkodóknak a cégnyilvántartás szerinti azonosító adatait, amelyekre vonatkozóan jogszabály az adott minősítés meglétét előírja, s amelyek tekintetében a kérelmező a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában közreműködött,
3. az igazolásból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező eleget tett a minősítés feltételéül a Kkt.-ben meghatározott követelményeknek,
4. az igazolást kibocsátó, adott minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló írta alá.
Az 50. § (2) bekezdés c) pontra alapozott kérelem esetén a kamara oktatási bizottsága által kiállított, a szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolás.
II. A pénz-, tőke- és biztosításpiaci szervezeteket, pénztárakat érintően a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó gazdálkodóknál külön jogszabályban meghatározott könyvvizsgálói minősítések esetén a kamara oktatási bizottsága által kiállított, a szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolás szükséges.”


3. MELLÉKLET A 2015. ÉVI LXXXV. TÖRVÉNYHEZ

„2. melléklet
MÍNŐSÍTÉS IRÁNTI KÉRELEM KÖNYVVIZSGÁLÓ CÉG RÉSZÉRE
A kérelem kötelező tartalmi elemeit az 1-9. pontok foglalják magukba.
1. A kívánt minősítés megjelölése az alábbiak szerint:
Pénzügyi intézményi
Befektetési vállalkozási
Pénztári
Biztosítói
Költségvetési
IFRS
Kibocsátói
2. A kérelemnek tartalmazni kell az alábbi adatokat:
1. Név, jogi forma megjelölésével,
2. Székhely címe,
3. Kapcsolattartó személy neve, elérhetősége,
4. Kamarai nyilvántartási szám.
3. Könyvvizsgáló cég vezető tisztségviselőjének nyilatkozata arról, hogy van legalább egy olyan, a megfelelő minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló tagja vagy munkavállalója, aki a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végez (neve; tagsági száma).
4. Könyvvizsgáló cég vezető tisztségviselőjének nyilatkozata arról, hogy vállalja, hogy működése során az a kamarai tag könyvvizsgáló tagja vagy munkavállalója, aki a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végez olyan gazdálkodó tekintetében, amelyre vonatkozóan a minősítést külön jogszabály előírja, rendelkezik a megfelelő minősítéssel.
5. A kérelemnek tartalmazni kell a minőségellenőrzésre vonatkozó alábbi adatokat:
1. A legutóbbi minőségellenőrzés éve,
2. A legutóbbi minőségellenőrzés eredménye (megfelelt; megfelelt, megjegyzéssel; nem megfelelt).
6. A kérelemnek tartalmazni kell az alábbi kérelmezővel szemben indított lezárt vagy folyamatban lévő fegyelmi eljárással kapcsolatos alábbi adatokat:
1. Lezárt fegyelmi eljárás
a) éve,
b) eredménye,
2. Folyamatban lévő fegyelmi eljárás
7. A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi nyilatkozatot:
„Fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a kérelemben feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek és bizonyítékokkal alátámaszthatók. Tudomásul veszem, hogy a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság jogosult a kérelemben feltüntetett adatok ellenőrzésére, illetve azok alátámasztására további bizonyítékokat kérni, amennyiben azok valódiságával kapcsolatban kétely merül fel.
8. Dátum
9. Cégszerű aláírás


2-3. MELLÉKLET A 2015. ÉVI LXXXV. TÖRVÉNYHEZ

A Tpt. 1. számú melléklete a következő 10. ponttal egészül ki:
„10. Szantv.: a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény,”


2-3. MELLÉKLET A 2015. ÉVI LXXXV. TÖRVÉNYHEZ

4. MELLÉKLET A 2015. ÉVI LXXXV. TÖRVÉNYHEZ

A Bszt. 4. számú melléklete 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A javadalmazási politika hatálya kiterjed a befektetési vállalkozás:
a) vezető állású személyeire,
b) belső szabályzatában meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalóira - ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is -
c) a) vagy b) pontba tartozó személyeivel azonos javadalmazási kategóriába tartozó munkavállalóira, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára, valamint
d) azon munkavállalóira, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára.”


5. MELLÉKLET A 2015. ÉVI LXXXV. TÖRVÉNYHEZ

1. melléklet a 2013. évi CXXXIX. törvényhez
Kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett ügyek
Az MNB és
a) a befektetési alapkezelő között az általa kezelt befektetési alap tekintetében
aa) a befektetési jegyek forgalomba hozatalával összefüggésben a
1. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ÁÉKBV értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja jóváhagyására, valamint a letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására,
2. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ABA értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja jóváhagyására,
3. nyilvános, nyílt végű ingatlanalap tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye és kiemelt befektetői információi jóváhagyására, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására,
4. nyilvános, zárt végű értékpapír alap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére, a kezelési szabályzat jóváhagyására,
5. nyilvános, zárt végű ingatlanalap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére, kezelési szabályzat jóváhagyására, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására,
6. az ABAK által kezelt, más EGT-államban engedélyezett uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak Magyarországon lakossági befektetők számára történő forgalmazásának engedélyezésére,
ab) a befektetési alap nyilvántartásba vételére,
ac) a befektetési alap nyilvántartásból való törlésére,
ad) a befektetési alappal kapcsolatos megszűnési eljárás esetén az értékesítésre megállapított határidő meghosszabbításának engedélyezésére,
ae) az ÁÉKBV-kel kapcsolatban
1. a gyűjtő-ÁÉKBV-nek a cél-ÁÉKBV-be történő befektetésének engedélyezésére,
2. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén annak engedélyezése, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV egy másik cél-ÁÉKBV-be fektesse eszközeinek legalább 85 százalékát,
3. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV módosítsa a kezelési szabályzatát olyan módon, hogy nem gyűjtő ÁÉKBV-ként működik tovább,
4. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV továbbra is a cél-ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon,
5. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV az egyesülés, illetve szétválás eredményeképp létrejött másik ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon,
6. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV eszközeinek legalább 85 százalékát egy másik, nem az egyesülés vagy szétválás eredményeképp létrejött cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fektesse,
7. a cél-ÁÉKBV szétválása, egyesülése, megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV számára annak engedélyezésére, hogy a Kbftv. 143. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a Kbftv. 143. § (6) bekezdésének c) pontja szerint nem gyűjtő-ÁÉKBV-ként működjön tovább,
8. a cél-ÁÉKBV egyesülése vagy szétválása esetén a gyűjtő-ÁÉKBV törlésére,
9. annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁÉKBV a tervezett egyesülés átvevő ÁÉKBV-je legyen,
10. annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁÉKBV a tervezett szétválás után létrejövő ÁÉKBV-k egyikeként lényegében változatlanul működjön tovább,
11. ha a cél-ÁÉKBV a beolvadó ÁÉKBV, és az egyesülés következtében a gyűjtő ÁÉKBV az átvevő ÁÉKBV befektetőjévé válik, ezen befektetés jóváhagyására,
12. annak engedélyezésére, ha a gyűjtő-ÁÉKBV a szétválás eredményeként létrejövő olyan ÁÉKBV befektetővé válik, amely lényegesen különbözik a cél-ÁÉKBV-től,
13. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV nyilvántartásból való törlésére,
af) egyebekben
1. a nyilvános befektetési alap kezelési szabályzata módosításának engedélyezésére,
2. a nyilvános befektetési alap átalakulásához készült tájékoztató jóváhagyására,
3. a zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá történő átalakulásának engedélyezésére,
4. a befektetési alap kezelése átadásának engedélyezésére,
5. az ABA-k egyesülésének engedélyezésére,
6. az ÁÉKBV-k egyesülésének engedélyezésére,
7. a Kbftv. 82. § (7) bekezdésében meghatározott körbe tarozó - ugyanazon befektetési alapkezelő és letétkezelő által kezelt másik befektetési alap részalapjává válást jelentő - egyesülés engedélyezésére,
8. a kollektív befektetési forma, illetve annak részalapja szétválásának engedélyezésére,
9. egyesülés esetén a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének engedélyezésére,
10. a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének meghosszabbítására,
11. ingatlanértékelővel kötött szerződés és annak módosítása jóváhagyására,
12. tájékoztató vagy alaptájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,
13. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ÁÉKBV esetében a letétkezelői szerződés módosítása hatálybalépésének jóváhagyására,
b) a letétkezelő között azon befektetési alap tekintetében, amellyel kapcsolatos letétkezelői feladatok ellátására megbízással rendelkezik a
ba) befektetési alap nyilvántartásból való törlésére, ha arra azért kerül sor, mert a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét az MNB visszavonta,
bb) befektetési alap nyilvántartásból való törlésére, ha arra azért kerül sor, mert az MNB kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át,
c) a kibocsátó vagy a szabályozott piacra bevezetést kezdeményező személy között a Tpt. 22. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott dokumentumban szereplő információknak a tájékoztatóban foglalt információkkal való egyenértékűségével kapcsolatos döntés meghozatalára,
d) a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését vagy az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy vagy a forgalmazó között
da) a kibocsátási tájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,
db) az alaptájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,
e) a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését vagy az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy között
ea) a kibocsátási tájékoztató és a hirdetmény közzétételének engedélyezésére,
eb) az alaptájékoztató és a hirdetmény közzétételének engedélyezésére,
f) a Tpt. 23. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény, vagy az olyan nemzetközi intézmény között, amelynek az Európai Unió legalább egy tagállama a tagja, az ismertető közzétételének engedélyezésére,
g) a helyi önkormányzat vagy az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata között a helyi önkormányzat, az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, továbbá az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez készített tájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére,
h) a harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó között a tájékoztató közzétételének engedélyezésére,
i) a zártkörű részvénytársasággá alakuló, értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozott kibocsátó között a nyilvánosság felé történő adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítésre,
j) a nem természetes személy ajánlattevő vagy az általa a Tpt. 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató között
ja) az általuk tett nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására,
jb) az általuk tett és módosított nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására,
k) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója között a szabályozott információ bejelentésére
vonatkozó eljárásban kizárólag elektronikus úton történhet a kapcsolattartás.”


  • A jogszabály 2015. június 29-én jelent meg a Magyar Közlöny 92. számában.
  • hatályba lépett 2015. július 3-án.
A szövegrész 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. szeptember 2-án lépett hatályba.A szövegrész 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.