2015. évi LVII. törvény

SZÍNEZŐS

az energiahatékonyságról

Az Országgyűlés a nemzeti energiahatékonysági célkitűzés teljesítéséhez szükséges egyes feladatok meghatározása és e feladatok végrehajtási feltételeinek biztosítása céljából, az energiaellátás és energia-felhasználás hatékonyságának átfogó biztosítására, s ezzel az energiafogyasztói költségek csökkentését, valamint a környezeti erőforrások jövő nemzedékek számára történő megóvását elősegítve - az európai uniós jogi követelményekre figyelemmel - a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. §

E törvény alkalmazásában:

1.	effektív névleges teljesítmény: a gyártó által előírt és garantált maximális leadott hőteljesítmény (kW-ban kifejezve), amely a folyamatos működés során átadható, ugyanakkor megfelel a gyártó által megjelölt hasznos teljesítménynek;

2.	egyéni fellépés: olyan fellépés, amely ellenőrizhető, és mérhető vagy megbecsülhető energiahatékonysági javulást eredményez és arra egy szakpolitikai intézkedés nyomán került sor;

2a.	"első az energiahatékonyság" elve: az energiapolitikai tervezés, valamint a szakpolitikai és beruházási döntéshozatal során a költséghatékony, technikailag, gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból megfelelő energiahatékonysági intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele;

3.	energia: az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk d) pontja szerinti energiatermékek minden formája, éghető üzemanyagok, hő, megújuló energiák, villamos energia vagy az energia bármely más formája;

4.	energiagazdálkodási rendszer: az energiahatékonysági célkitűzést, valamint az annak elérését célzó stratégiát meghatározó terv egymással összefüggő vagy kölcsönhatásban lévő elemeinek összessége;

energiahatékony beszerzéssel kapcsolatos dokumentáció: az energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezet ezen beszerzései során keletkezett olyan irat, amely rögzíti a beszerzés energiahatékonysági jellemzőit, valamint azt a tényt, hogy régi termék, épület cseréje vagy új beszerzés történt, továbbá a beszerzéssel elérhető éves energiamegtakarítás mértékét;

6.	energiahatékonyság: a teljesítményben, a szolgáltatásban, a termékben vagy az energiában kifejezett eredmény és a befektetett energia hányadosa;

energiahatékonyság-alapú szerződés: az energiafogyasztó és az energiahatékonysági szolgáltató között létrejött olyan szerződés, amelyet teljes időtartama alatt ellenőriznek és nyomon követnek, és amelynek keretében nyújtott energiahatékonysági szolgáltatások ellentételezése a szerződésben megállapodott szintű energiahatékonyság-javulás vagy más energiahatékonysági kritérium teljesítésével összefüggésben történik;

energiahatékonysági szolgáltatás: olyan fizikai előny, haszon vagy javak szerződés alapján történő biztosítása - beleértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges üzemeltetést, karbantartást és ellenőrzést is, ha ilyen szolgáltatást e szerződés tartalmaz -, amelyek az energia és az energiahatékony technológia vagy cselekvés kombinációjából származnak és rendes körülmények között bizonyítottan az energiahatékonyság igazolható, mérhető vagy felbecsülhető javulásához vagy primerenergia-megtakarításhoz vezetnek;

9.	energiahatékonysági szolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, aki energiahatékonysági szolgáltatást nyújt vagy egyéb energiahatékonyság-javító intézkedést hajt végre a végső felhasználó létesítményében vagy helyiségében;

10.	energiahatékonyság-javulás: az energiahatékonyság növekedése a technológiai, magatartásbeli vagy gazdasági változások vagy ezek kombinációjának eredményeképpen;

11.	energiamegtakarítás: az az energiamennyiség, amellyel csökkent valamely energiahatékonyság-javító intézkedés végrehajtása után a mért vagy becsült fogyasztás az intézkedést megelőzőhöz képest, biztosítva az energiafogyasztást befolyásoló külső feltételeknek megfelelő normalizálást;

12.	energetikai audit: az energetikai auditálás eredményeit tartalmazó, jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő irat;

13.

energetikai auditálás: olyan, meghatározott módszerrel végzett eljárás, amelynek célja megfelelő ismeretek gyűjtése valamely épület vagy épületcsoport, ipari vagy kereskedelmi művelet vagy létesítmény, magán- vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energiamegtakarítási lehetőségeket és beszámol az eredményekről;

14.	energetikai auditáló szervezet: energetikai auditálást végző gazdálkodó szervezet;

15.	energetikai auditor: energetikai auditálást végző természetes személy;

15a.

épületautomatizálási és -szabályozási rendszer: olyan rendszer, amely magában foglalja mindazon termékeket, szoftvereket és mérnöki szolgáltatásokat, amelyek automatikus vezérlés révén és a kézi működtetés megkönnyítésével elősegíthetik az épülettechnikai rendszerek energiahatékony, gazdaságos és biztonságos üzemeltetését;

15b.	fűtési rendszer: a beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, amelynek révén növelhető a hőmérséklet;

16.

gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az euópai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalalta, a közös vállalat, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó;

16a.	halmozott energiamegtakarítás: az energiahatékonyság-javító intézkedéssel a vizsgált időtávon elért összes energiamegtakarítás;

17.	hatékony távfűtés: olyan távfűtési rendszer, amely legalább 50%-ban megújuló energia, 50%-ban hulladékhő, 75%-ban kapcsolt energiatermelésből származó hő vagy 50%-ban ilyen energiák és hők kombinációjának felhasználásával működik;

18.	hatékony távhűtés: olyan távhűtési rendszer, amely legalább 50%-ban megújuló energia, 50%-ban hulladékhő, 75%-ban kapcsolt energiatermelésből származó hő vagy 50%-ban ilyen energiák és hők kombinációjának felhasználásával működik;

18a.

hőfejlesztő berendezés: a fűtési rendszer azon része, amely hasznos hőt állít elő fűtőanyag kazánban történő elégetésével, vagy az elektromos ellenállásos fűtőrendszer fűtőelemeiben fellépő hőhatás (Joule-hatás) alkalmazásával, valamint a környezeti levegőből, szellőzőberendezésből távozó használt levegőből, vízből vagy talajbeli hőforrásból való, hőszivattyúval történő hőelvonás révén;

18b.	integrált nemzeti energia- és klímaterv: az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott terv;

19.

jelentős korszerűsítés: olyan korszerűsítés, amelynek költsége meghaladja egy hasonló új egység beruházási költségének 50%-át azzal, hogy nem tekinthető jelentős korszerűsítésnek, ha a tüzelőberendezést az általa kibocsátott szén-dioxid leválasztására alkalmas berendezéssel szerelik fel azzal a céllal, hogy gondoskodjanak a szén-dioxidnak a geológiai tárolásáról;

20.	kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) 3. § (4) bekezdésének kivételével a Kkvtv. alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás;

21.	kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalat: az a gazdálkodó szervezet, amely energiát értékesít a végső felhasználó számára;

22.	komplex korszerűsítés: az épülethatároló szerkezetek és az épületgépészeti rendszerek többségét érintő korszerűsítés, amely a korszerűsítés előtti szinthez képest jelentős energiahatékonyság-javulást eredményez;

23.	közintézmény: a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott ajánlatkérő szervezet;

24.

központi kormányzat: a központi kormányzati igazgatási szervek, a rendvédelmi szervek és a honvédelmi szervezetek országos hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei, továbbá ha e szervezetek körében egy adott hatáskör vonatkozásában nem létezik országos hatáskörű szervezeti egység, akkor azok a szervezeti egységek vagy szervezetek, amelyek illetékessége együttesen terjed ki az ország területére;

24a.	lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület;

24b.	légkondicionáló rendszer: a beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, amely által szabályozható vagy csökkenthető a hőmérséklet;

23a.	közlekedési célú üzemanyag: a jövedéki adóról szóló törvény szerinti üzemanyag a repülőgép-üzemanyag kivételével;

25.	nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés: a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló rendelet szerint nagy hatásfokúnak minősülő kapcsolt energiatermelés;

26.	nagyvállalat: a Kkvtv. 4. § (2) bekezdése szerinti partnervállalkozások és a Kkvtv. 4. § (5) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás;

27.

névleges bemenő hőteljesítmény: az adott energiaátalakító berendezésre vonatkozó hatósági határozatban vagy a berendezés gépkönyvében vagy gyártói nyilatkozatában rögzített névleges teljesítményen történő üzemeltetéséhez szükséges, az energiaátalakító berendezésbe bevitt hőteljesítmény megawattban (MWth) kifejezve;

28.	primerenergia-fogyasztás: a nem energiacélú felhasználással csökkentett bruttó belföldi energiafogyasztás;

28a.	szellőzőrendszer: a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. július 7-i 1253/2014/EU bizottsági rendelet szerinti szellőztetőberendezés;

28b.

támogatandó háztartás: az a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartás, amely által használt lakóépületben a lakóépület 20 °C fokra való fűtéséhez és melegvíz készítéshez kapcsolódó, a háztartásra jutó éves energiaköltség meghaladja a háztartás éves jövedelmének 25%-át, ahol az éves energiaköltség és a háztartás éves jövedelme a 2020-tól kezdődő, a számítás időpontjában lezárt naptári évek energiaköltségének, illetve átlagjövedelmének számtani átlaga;

29.	teljes bemenő hőteljesítmény: az összes olyan műszaki egység névleges bemenő hőteljesítményének összege, amely a létesítmény részét képezi;

30.

végfelhasználási energiamegtakarítás: a 12. § szerinti egyes kötelezettségi időszakok tekintetében az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott alapelvek szerinti számítási módszer alkalmazásával megállapított mértékű energiamegtakarítási cél, amelynek a végső felhasználók körében történő eléréséről a Kormány gondoskodik;

31.

végső felhasználó: az a természetes személy vagy szervezet, aki vagy amely saját felhasználására vásárol energiát; távhűtéssel ellátott épület esetében, ha a távhűtési szolgáltatás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében - a közös használatú épületrészek kivételével - mérhető, végső felhasználónak kell tekinteni az egyes épületrészek tulajdonosát is.

32.	végsőenergia-fogyasztás: az ipar, a közlekedés, a háztartások, a szolgáltatások és a mezőgazdaság számára szolgáltatott energia, az energiaátalakítási ágazatnak és az energetikai iparnak szolgáltatott energiaszállítás kivételével.

33.	vállalkozáscsoport: azon vállalkozások összessége, amelyek egymással a Kkvtv. szerinti kapcsolódó vállalkozási vagy partnervállalkozási kapcsolatban állnak.

II. FEJEZET
AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI CÉLKITŰZÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖZPONTI FELADATAI ÉS STRATÉGIAI DOKUMENTUMAI

2. Energiahatékonysági célkitűzés

2. §

(1)	Indikatív energiahatékonysági célkitűzésként kell meghatározni a 2020-ra és 2030-ra elérendő primerenergia-felhasználást és végsőenergia-fogyasztást.

(3)

A 2030-ra elérendő indikatív energiahatékonysági célt az integrált nemzeti energia- és klímatervben kell meghatározni az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. és 6. cikkével összhangban. A 2030-ra elérendő indikatív energiahatékonysági cél meghatározása során figyelembe kell venni, hogy az Európai Unió 2030. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1128 Mtoe primer energiát és a 846 Mtoe végső energiát.

(4)	A 2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig tartó időszak során elérendő indikatív energiahatékonysági célt és a támogatandó háztartások érdekében hozott intézkedések eredményét az integrált nemzeti energia- és klímaterv keretében kell az Európai Bizottság számára bejelenteni.

4. Hosszú Távú Felújítási Stratégia

4. §

(1)

A magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá való felújítását (a továbbiakban: mélyfelújítás), valamint a meglévő épületek közel nulla energiaigényű épületekké való költséghatékony átalakításának megkönnyítését ösztönző hosszú távú stratégiaként 2050-ig terjedő Hosszú Távú Felújítási Stratégiát kell kidolgozni.

(2)

A Hosszú Távú Felújítási Stratégia

a)	tartalmazza a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú nemzeti épületállomány áttekintését a felújított épületek 2020-ban várható arányának figyelembevételével;

b)	meghatározza az épülettípusoknak és az éghajlati zónának megfelelő költséghatékony felújítási módokat, valamint az épületek életciklusán belül a szükséges felújítások javasolt időpontjait;

olyan szakpolitikákat és intézkedéseket határoz meg, amelyekkel ösztönözhető az épületek költséghatékony mélyfelújítása, ideértve a szakaszos mélyfelújításokat is, továbbá amelyekkel támogathatók a célzott, költséghatékony intézkedések és felújítások, így különösen az épületfelújítási útlevél rendszerének szabadon választható bevezetése révén;

tartalmazza azokat a speciális szakpolitikákat és intézkedéseket, amelyek célja a legkevésbé energiahatékony vagy gyenge műszaki állapotú épületek energetikai célú korszerűsítése, a tulajdonos és bérlő közötti esetleges érdekellentét csökkentése, a piac megfelelő működésének biztosítása, valamint azokat a szakpolitikákat és intézkedéseket, amelyek a támogatandó háztartásokat célozzák;

e)	meghatározza az épületenergetika terén várható energiamegtakarítást, és tényeken alapuló becslést tartalmaz az egészséggel, biztonsággal, valamint a levegőminőség javításával kapcsolatos előnyök vonatkozásában;

f)	ismerteti a középületekre vonatkozó energiahatékonysági szakpolitikákat és intézkedéseket;

ismerteti az energiamegtakarítást eredményező intelligens technológiák terjesztését, valamint épületek és közösségek összekapcsolását célzó kezdeményezéseket, továbbá az energiahatékony épületek tervezésével, építésével és korszerűsítésével foglalkozó szakemberek oktatására és továbbképzésére vonatkozó intézkedéseket;

intézkedéseket, valamint az előrehaladás mérésére alkalmas - 2030-ra, 2040-re és 2050-re külön-külön megállapított - indikatív mutatószámokat tartalmazó ütemtervet határoz meg az (1) bekezdésben rögzített célok elérése érdekében, ismertetve, hogy az ütemtervben meghatározott indikatív részcélok miként járulnak hozzá a 2. § (3) bekezdése szerinti energiahatékonysági célkitűzések eléréséhez;

i)	tartalmazhat olyan intézkedéseket is, amelyek az épületek energiahatékonysági felújítását és élettartamát befolyásoló tűzbiztonsági és földrengésállósági kockázatokat kezelik.

(3)	A Hosszú Távú Felújítási Stratégia mellékleteként ismertetni kell a megelőző Hosszú Távú Felújítási Stratégia végrehajtását, a megvalósított szakpolitikákat és intézkedéseket.

(4)

A Hosszú Távú Felújítási Stratégia kidolgozása és végrehajtása során az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkében rögzítetteknek megfelelően nyilvános egyeztetést kell lefolytatni, a beérkezett vélemények és javaslatok összefoglalóját, valamint a nyilvános egyeztetésbe bevont hatóságok, civil szervezetek, piaci szereplők megnevezését pedig mellékelni kell a stratégiához.

5. Az energiaellátás hatékonysága

5. §

(1)

Az energiaellátás hatékonyságának biztosítása érdekében a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés és távhűtés megvalósíthatósági potenciáljának átfogó értékelését - a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv VIII. és IX. mellékletének a hatékony fűtési és hűtési potenciál átfogó értékelésének tartalma tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. március 4-i 2019/826/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti tartalommal - el kell végezni, és azt az Európai Bizottság kérésére ötévente felül kell vizsgálni.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti értékelés céljából gondoskodni kell egy olyan országos költség-haszon elemzés készítéséről, amely a fűtési és hűtési szükségleteknek megfelelő, leginkább költséghatékony megoldások azonosítására és végrehajtására alkalmas.

(3)

Ha az (1) bekezdés szerinti értékelés és a (2) bekezdés szerinti országos költség-haszon elemzés alapján lehetőség van nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés vagy a hatékony távfűtés vagy hatékony távhűtés olyan alkalmazására, ahol a haszon meghaladja a költségeket, a Kormány gondoskodik intézkedések kidolgozásáról és végrehajtásáról a hatékony távfűtési vagy hatékony távhűtési infrastruktúra fejlesztése érdekében, vagy annak érdekében, hogy az kompatibilis legyen a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés kifejlesztésével, valamint a hulladékhőből és megújuló energiaforrásokból előállított fűtési energia hasznosításával.

(4)

Az energiaellátás hatékonyságának biztosítása érdekében - az (1) bekezdésben foglaltak mellett, attól függetlenül - el kell végezni a földgáz- és villamosenergia-hálózatok - így különösen a szállítással, az átvitellel, az elosztással, a terhelésszabályozással és együttműködő képességgel, valamint az energiatermelő létesítményekhez történő csatlakozással összefüggő - energiahatékonysági potenciáljának átfogó értékelését, különös tekintettel a háztartási méretű kiserőműre vonatkozó lehetőségekre.

III. FEJEZET
A KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS ENERGIAHATÉKONYSÁGI FELADATAI

6. A Kormány energiahatékonysági feladatai

A Kormány

6. §

A Kormány

1.	az „első az energiahatékonyság” elve alapján meghatározza a nemzeti energiahatékonysági célkitűzést;

2.	kidolgozza a Hosszú Távú Felújítási Stratégiát, gondoskodik annak az Európai Bizottság részére történő megküldéséről;

a tárgyév január 1-jei állapot szerint összeállítja és közzéteszi minden év február 28-ig a 8. §-ban meghatározott épületek listáját, amelyek az energiahatékonyságra vonatkozó nemzeti minimumkövetelményeknek nem felelnek meg, biztosítja, hogy a listában meghatározott épületek alapterületének 3%-át az energiahatékonysági minimumkövetelményeknek megfelelően a tárgyévben felújítsák, továbbá kijelöli a központi kormányzat energiahatékonysági felújítási kötelezettség alá eső épületeinek nyilvántartását vezető minisztert;

4.	meghatározza az energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezetek által beszerezhető magas energiahatékonyságú termékek, szolgáltatások, épületek energiahatékonysági követelményeit;

5.	kidolgozza a végfelhasználási energiamegtakarítás eléréséhez a végső felhasználók körében szükséges, a 13. § (1) bekezdése szerinti szakpolitikai intézkedéseket (a továbbiakban: szakpolitikai intézkedések) és ellenőrzésük rendszerét;

6.	gondoskodik a szakpolitikai intézkedések és alkalmazásuk módszertanának az Európai Bizottsághoz történő bejelentéséről;

7.	kijelöli az egyes szakpolitikai intézkedések megvalósításáért felelős végrehajtó hatóságokat;

8.	biztosítja a kijelölt végrehajtó hatóságok által működtetett nyomonkövetési rendszereknek az integrált nemzeti energia- és klímatervvel való összhangját, valamint meghatározza a végfelhasználási energiamegtakarítás mértékét és éves célértékeit;

9.	gondoskodik a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés, valamint a hatékony távfűtés és a hatékony távhűtés megvalósíthatósági potenciálja átfogó értékelésének és az ahhoz szükséges országos költség-haszon elemzésnek az előkészítéséről;

10.	meghatározza az energetikai auditálással kapcsolatos követelményeket;

11.	biztosítja az Európai Bizottság felé fennálló energiahatékonysági jelentéstételi, értékeléskészítési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését;

12.	meghatározza az energiamegtakarítás összehasonlításakor és összevethető mértékegységre történő átváltásakor alkalmazandó átváltási tényezőket;

13.	gondoskodik a fenntartható fejlődéssel és az energiatudatossággal kapcsolatos ismeretek oktatásáról, illetve a médián keresztüli terjesztéséről;

14.	nyilvántartja és közzéteszi a végfelhasználási energiamegtakarítás összesítéséhez szükséges, az egyes szakpolitikai intézkedések révén elért energiamegtakarítási adatokat;

15.

a 12. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségi időszakban olyan felülvizsgálati, verifikációs, mérési, irányítási és ellenőrzési rendszert vezet be, amely keretében a szakpolitikai intézkedésekkel megvalósított, végső felhasználók körében elért energiamegtakarítási adatok hitelességét reprezentatív statisztikai mintával igazolja, majd megállapítja azokat halmozottan és éves bontásban;

16.

a 12. § (2) bekezdés szerinti kötelezettségi időszakban olyan irányítási rendszert vezet be, amely alapján biztosítja, hogy a szakpolitikai intézkedések alapján elérhető éves új energiamegtakarítás ne legyen kevesebb a végfelhasználási energiamegtakarítás e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben rögzített éves célértékeinél, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket határoz meg arra az esetre, ha az előrehaladás mértéke nem kielégítő;

17.

megtervezi és az integrált nemzeti energia- és klímaterv esedékes felülvizsgálatai során rögzíti az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemeknek megfelelően az energiamegtakarítási célok teljesülését elősegítő szakpolitikai intézkedések körét, valamint meghatározza az egyes szakpolitika intézkedések nyomon követéséhez és hitelesítéséhez szükséges módszertani eljárások kereteit;

18.	a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) javaslata alapján, de legalább kétévente felülvizsgálja az energiahatékonysági kötelezettségi rendszeren belül az energiamegtakarítási kötelezettség 15. § (1) bekezdésben meghatározott mértékét;

19.

biztosítja az energiahatékonysági intézkedések és az energetikai felújítások magánfinanszírozásának erősödését, ennek keretében pedig intézkedéseket határozhat meg az energetikai auditok jobb felhasználására az egyéni fellépések befolyásolása érdekében, továbbá optimális mértékben alkalmazza az „Intelligens finanszírozás - intelligens épületek” európai uniós közösségi kezdeményezésben javasolt lehetőségeket és eszközöket.

7. A Hivatal energiahatékonysági feladatai

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

7. §

A Hivatal

a 12. § (2) bekezdés szerinti kötelezettségi időszakban az integrált nemzeti energia- és klímatervnek és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módszereknek és elveknek megfelelően biztosítja az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott egyes alternatív szakpolitikai intézkedések, továbbá az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer nyomonkövetési adatainak hitelesítését;

b)	az integrált nemzeti energia- és klímaterv felülvizsgálatai során javaslatot tesz az egyes, az integrált nemzeti energia- és klímatervben rögzített és rögzíteni tervezett szakpolitikai intézkedések nyomonkövetési rendszerét megalapozó módszertani keret meghatározására.

névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet az energetikai auditorokról és energetikai auditáló szervezetekről, valamint a természetes személy energetikai szakreferensekről és energetikai szakreferens szervezetekről, nyilvántartást vezet a közreműködő szervezetekről, ellátja e személyek és szervezetek felügyeletét; valamint elvégzi az energetikai auditálás ellenőrzését;

d)	a 20. § szerinti energiahatékonysági tájékoztató honlapot tart fenn;

értékelést készít a földgáz- és villamosenergia-hálózatok - így többek között a szállítással, az átvitellel, az elosztással, a terhelésszabályozással és együttműködő képességgel, valamint az energiatermelő létesítményekhez történő csatlakozással összefüggő - energiahatékonysági potenciáljáról, különös tekintettel a háztartási méretű kiserőműre vonatkozó lehetőségekre;

meghatározza

fa)	a 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó új villamosenergia-termelő létesítmények tervezése esetén a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményként történő üzemeltetéssel,

fb)	a 20 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményt meghaladó villamosenergia-termelő létesítmények jelentős korszerűsítése esetén a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítménnyé történő átalakítással,

fc)

a 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó, hasznosítható hőmérsékleti szintű hulladékhőt termelő ipari létesítmények tervezése vagy jelentős korszerűsítése esetén a hőenergiát szállító hálózathoz csatlakoztatással, vagy a hulladékhő gazdaságilag indokolt igény kielégítésére - többek között kapcsolt energiatermeléssel - történő felhasználásával, valamint

fd)	a hőenergiát szállító hálózat tervezése, vagy a már meglévő, hőenergiát szállító hálózatba 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó energiatermelő létesítmény létrehozásának vagy jelentős korszerűsítésének tervezése esetén a közeli ipari létesítményekből származó hulladékhő felhasználásával

járó kiadások és bevételek értékelésére (a továbbiakban: költség-haszon elemzés) vonatkozó módszertant és a költség-haszon elemzés elkészítésének követelményeit;

g)	jóváhagyja az f) pont szerinti költség-haszon elemzést;

h)	felmentést ad az f) pont szerinti költség-haszon elemzés elkészítésének kötelezettsége alól;

i)	meghatározza a nem kötelező energetikai audit ellenőrzésére vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.

j)	nyilvántartást vezet a regisztrált nagyvállalatokról és a regisztrált nagyvállalatok nevét és székhelyét, továbbá a regisztrált nagyvállalattal szemben hozott, kötelező energetikai auditálás elmulasztását megállapító határozat véglegessé válása dátumát a Hivatal honlapján közzéteszi.

7/A. §

e törvény rendelkezéseinek megsértése esetén nem alkalmazható közigazgatási szankció a jogsértő magatartásnak a szankció alkalmazására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított 5 év elteltével.

IV. FEJEZET
KÖZINTÉZMÉNYEK ENERGIAHATÉKONYSÁGI FELADATAI

8. A központi kormányzati épületek energiahatékonysági jellemzőinek javítása

8. §

(1)

A központi kormányzat által használt,

a)	állami vagy központi kormányzati tulajdonban lévő,

b)	fűtött vagy hűtött,

c)	az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletben meghatározott követelményértéket el nem érő és

d)	500 m2-t, 2015. július 9-étől 250 m2-t meghaladó hasznos alapterületű

épületek (a továbbiakban: felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek) energiahatékonysági felújítási kötelezettség alá esnek.

(2)

2014. január 1. napjától kezdve évente el kell végezni a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek közül a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek összalapterületének 3%-át kitevő alapterületű épületek - legalább a jogszabályban meghatározott energetikai minimumkövetelményeknek megfelelő - energiahatékonysági felújítását, amely során vizsgálni kell a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek távhőellátásba kapcsolását.

(2a)

2022. január 1. napjától kezdve a (2) bekezdés szerinti energiahatékonysági felújítás mértékének el kell érnie az épületeken energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben az új épületek tekintetében előírt energetikai minimum követelményszintjét legalább a felújítandó alapterület 50%-a esetében.

(3)

Nem tartoznak a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek körébe

a)	a hitéleti célra használt épületek,

b)	azon műemlék épületek, helyi védelem alatt álló épületek, amelyek esetében az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása a műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó érték elfogadhatatlan mértékű megváltoztatását eredményezné,

c)	a fegyveres erők vagy központi kormányzat használatában lévő nemzetvédelmi célt szolgáló épületek, a fegyveres erők vagy a nemzetvédelmi hatóságok egyéb alkalmazottai által használt lakónegyedei vagy irodaépületei kivételével.

9. §

A felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületekről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza az épületek négyzetméterben kifejezett alapterületét, valamint energiahatékonysági adatait. A nyilvántartást közzé kell tenni.

9. Energiahatékonysági célú beszerzés

10. §

(1)

Ha a termékek, szolgáltatások és épületek minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az országos hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szervek és honvédségi szervezetek (a továbbiakban együtt: energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezet) általi beszerzéséről szóló szerződés értéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott uniós értékhatárokat, az ajánlatkérők által kizárólag magas energiahatékonysági teljesítményű termékek, szolgáltatások és épületek szerezhetők be, ha ez összeegyeztethető a költséghatékonysággal, a gazdasági megvalósíthatósággal, a fenntarthatósággal, a műszaki alkalmassággal, valamint a verseny megfelelő érvényesülésével.

(2)	Az (1) bekezdés csak olyan mértékben vonatkozik a katonai nemzetbiztonsági és az országos hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szervekre, valamint a honvédségi szervezetekre, amennyiben az nem eredményez összeütközést ezen szervezetek alaptevékenységének céljával.

11. §

Ha közintézmény az energiahatékonysági célú beszerzése során energiahatékonyság-alapú szerződést kíván kötni, e szerződésnek legalább az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmi elemeket kell tartalmaznia. A szerződést írásban kell megkötni.

9/A. A közintézményi tulajdonban és használatban álló épületekkel kapcsolatos energiahatékonysági feladatok

A közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetője:

a)	ötévente a Hivatal által elkészített és az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzétett minta szerinti energiamegtakarítási intézkedési tervet készít, amit a készítés évében március 31-ig köteles megküldeni a Nemzeti Energetikusi Hálózat területileg illetékes irodája felé;

b)	végrehajtja az energiamegtakarítási intézkedési tervet, a teljesítésről évente jelentést készít, amit a tárgyévet követő év március 31-ig megküld a Nemzeti Energetikusi Hálózat területileg illetékes irodája felé;

c)	a Nemzeti Energetikusi Hálózat által működtetett online felületen az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint bejelenti az épületre vonatkozó energiafogyasztási adatokat;

d)	gondoskodik az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzétett módszertan alapján az épület használóinak energiahatékonysági szemléletformálásáról és a b) pont szerinti éves jelentésben erről beszámol;

e)	együttműködik a Nemzeti Energetikusi Hálózattal az a)-d) pontban meghatározott feladatok ellátása során,

f)	a Hivatal által üzemeltetett online felületre feltölti és folyamatosan frissíti az épületre vonatkozó energetikai adatokat.

11/A. §

A közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetője:

a)	ötévente a Hivatal által elkészített és az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzétett minta szerinti energiamegtakarítási intézkedési tervet készít, amit a készítés évében március 31-ig köteles feltölteni a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületre;

b)	végrehajtja az energiamegtakarítási intézkedési tervet, a teljesítésről évente jelentést készít, amit a tárgyévet követő év március 31-ig köteles feltölteni a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületre;

c)	a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületen az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint bejelenti az épületre vagy épületrészre vonatkozó energiafogyasztási adatokat;

d)	gondoskodik az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzétett módszertan alapján az épület vagy épületrész használóinak energiahatékonysági szemléletformálásáról és a b) pont szerinti éves jelentésben erről beszámol;

e)	együttműködik a Nemzeti Energetikusi Hálózattal az a)-d) pontban meghatározott feladatok ellátása során,

f)	a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületre feltölti és változás esetén frissíti az épületre vagy épületrészre vonatkozó adatokat, energetikai tanúsítványt, energetikai auditot.

együttműködik a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) szerinti elosztó, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) szerinti földgázelosztó (a továbbiakban együtt: elosztói engedélyesek) és a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) szerinti távhőszolgáltató (a továbbiakban: távhőszolgáltató) által a Hivatal számára bejelentett energiafogyasztási adatok vizsgálatában;

h)	mentesül az a), b) és d) pont szerinti feladatok alól, ha a közintézmény nagyvállalatnak vagy energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetnek minősül.

i)	energetikai felelőst jelöl ki a Nemzeti Energetikusi Hálózattal történő kapcsolattartás és e §-ban meghatározott feladatok közvetlen ellátása céljából.

11/B. §

(1)	A Magyar Államkincstár a Hivatal megkeresésének megfelelő rendszerességgel és adattartalommal elektronikus úton megküldi a Hivatal számára az e törvény szerinti közintézmények törzskönyvi nyilvántartásában szereplő adatait.

(2)	Az elosztói engedélyes és a távhőszolgáltató köteles a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott módon és tartalommal, elektronikus úton bejelenteni a Hivatal által rendelkezésre bocsátott listában szereplő közintézmények energiafogyasztási adatait a Hivatal számára.

V. FEJEZET
ENERGIAHATÉKONYSÁG-JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK A VÉGFELHASZNÁLÁSI ENERGIAMEGTAKARÍTÁS ÉRDEKÉBEN

10. A végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke

12. §

(1)

A végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti kötelezettségi időszakban (a továbbiakban: első kötelezettségi időszak) a 2010., 2011. és 2012. bázisévekben átlagosan a végső felhasználók részére értékesített, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával megállapított mértékű energiamennyiséghez képest országos szinten évi 1,5% mértékű energiamegtakarítással elért, halmozott energiamegtakarítás.

(2)

A végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke a 2021. január 1. és 2030. december 31. közötti kötelezettségi időszakban (a továbbiakban: második kötelezettségi időszak) a 2016., 2017. és 2018. bázisévek átlagos végsőenergia-fogyasztási mennyiségéhez képest országos szinten évi 0,8% mértékű energiamegtakarítással elért, halmozott energiamegtakarítás.

(3)	Az első kötelezettségi időszakban a végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint legfeljebb 25%-kal csökkenthető.

(4)	A második kötelezettségi időszakban a végfelhasználási energiamegtakarítás éves célértékeit a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg azzal, hogy a kötelezettségi időszak végéig a (2) bekezdésben meghatározott végfelhasználási energiamegtakarítást el kell érni.

(5)	A 2031. január 1. és 2040. december 31. közötti kötelezettségi időszakban és a 2041. január 1. és 2050. december 31. közötti kötelezettségi időszakban a (2) bekezdéssel összhangban megállapított mértékű végfelhasználási energiamegtakarítást kell elérni.

(6)	A második kötelezettségi időszakban a 2020. december 31. után megvalósuló energiamegtakarítás számolható el. A 2020. december 31. után elért energiamegtakarítás az első kötelezettségi időszakban nem számolható el.

11. A végfelhasználási energiamegtakarítást megvalósító intézkedések meghatározása és számítási módja

13. §

(1)

A végfelhasználási energiamegtakarítást

a)	az energiára vagy szén-dioxidra kivetett adókkal, amelyek az energia végső felhasználói fogyasztásának csökkentését eredményezik,

b)	finanszírozási rendszerekkel, eszközökkel vagy pénzügyi ösztönzőkkel,

c)	szabályozással vagy önkéntes megállapodásokkal,

d)	termékek és szolgáltatások energiahatékonyságának javítását célzó nemzeti szabványok bevezetésével, továbbá európai szabványokhoz kapcsolódó nemzeti értékek megadásával,

e)	energiacímkézési rendszerekkel,

f)	oktatási, képzési, tanácsadási, szemléletformálási programokkal,

g)	egyéb eszközökkel vagy

h)	energiahatékonysági kötelezettségi rendszerrel kell elérni.

(2)	A szakpolitikai intézkedéseket az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően kell kidolgozni. A szakpolitikai intézkedések kidolgozásakor figyelembe kell venni a támogatandó háztartások számának csökkentésére irányuló célkitűzéseket.

(3)	A szakpolitikai intézkedések végrehajtásával megvalósuló energiamegtakarítást az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott számítási módszertan alapján kell megállapítani.

(4)

Az épületek felújítása során megvalósuló energiahatékonyság-javulást ösztönző szakpolitikai intézkedéseket a megcélzott vagy megvalósult energiamegtakarítás elérése érdekében a következő kritériumok közül egy vagy több figyelembevételével kell meghatározni:

a)	a felújítás céljából használt berendezés vagy anyag energetikai jellemzője, ha a felújítás céljából felhasznált berendezést vagy anyagot olyan szakember telepíti, aki rendelkezik az előírt szintű minősítéssel vagy képesítéssel;

b)	az épületeken belüli energiamegtakarítás kiszámításához használt szabványos értékek;

c)	a felújítással elért javulás, a felújítás előtt, illetve után kiállított energiahatékonysági tanúsítványok összehasonlításának eredménye;

d)	energetikai audit eredményei;

e)	az energetikai jellemző javulását jelző, más releváns, átlátható és arányos módszerrel végzett vizsgálat eredményei.

(5)

A második kötelezettségi időszakban az egyes szakpolitikai intézkedések révén elért energiamegtakarítási, valamint az energiamegtakarítás terén érvényesülő éves tendenciákkal kapcsolatos adatokat halmozottan és éves bontásban a Hivatal az egyes energiahatékonyság-javító intézkedések megvalósulását követő év szeptember 30-ig megküldi az energiapolitikáért felelős miniszter részére, aki gondoskodik a személyes adatnak vagy üzleti titoknak nem minősülő információk közzétételéről. A Hivatal az adatokat összesítve, valamint a 15. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezetti csoportok szerinti bontásban is feltünteti.

(6)

A második kötelezettségi időszak során elérendő végfelhasználási energiamegtakarítás mértékéről, annak kiszámítási módjáról, a kapcsolódó szakpolitikai intézkedésekről és az alkalmazásukra vonatkozó, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemekkel rendelkező módszertanokról az energiapolitikáért felelős miniszter jelentést készít, amelyet az integrált nemzeti energia- és klímaterv részeként nyújt be az Európai Bizottság részére.

(7)

A (6) bekezdés szerinti jelentéshez az energiapolitikáért felelős miniszter felhívására a Hivatal a felhívás érkeztetéstől számított 90 napon belül megküldi

a)	a szakpolitikai intézkedések által elért energiamegtakarítás számításának és hitelesítésének módszertanát, beleértve az addicionalitás meghatározásának módját, valamint a várható és a nagyságrendi megtakarítás tekintetében alkalmazott módszertanok és referenciaértékek megjelölését;

b)	az intézkedések élettartamát és számításának módját, valamint azt, hogy ezek a számítások min alapulnak;

c)	az országon belüli éghajlati eltérések figyelembevételére alkalmazott megközelítést.

(8)

Ha a Hivatal által elszámolt halmozott energiamegtakarítás legalább 20%-kal elmarad a Kormány rendeletében megállapított éves célértéktől, a Hivatal tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert az (5) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettsége során. Ha az elmaradás az (1) bekezdés h) pontjában rögzített energiahatékonysági kötelezettségi rendszert érinti, a Hivatal javaslatot tesz az energiapolitikáért felelős miniszter részére a 15. § (1) bekezdés szerinti energiamegtakarítási kötelezettség mértékének megemelésére.

12. Az energiahatékonyság-javító szakpolitikai intézkedések végrehajtása

14. §

(1)

A végfelhasználási energiamegtakarítás eléréséhez alkalmazott, 13. § (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szakpolitikai intézkedések (a továbbiakban: alternatív szakpolitikai intézkedések) megvalósításáért és nyomon követéséért felelős közfeladatot ellátó szervezet (a továbbiakban: végrehajtó hatóság)

a)	gondoskodik a hatáskörébe tartozó alternatív szakpolitikai intézkedések végrehajtásáról és a végrehajtás ellenőrzéséről,

átadja az egyes alternatív szakpolitikai intézkedések és egyéni fellépések révén elért energiamegtakarítás számbavételéhez és hitelesítéséhez szükséges rendelkezésre álló adatokat az egyes energiahatékonyság-javító intézkedések megvalósulását követő év április 30-ig

ba)	az első kötelezettségi időszak vonatkozásában az energiapolitikáért felelős miniszter számára, az energiapolitikáért felelős miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott módon,

bb)	a második kötelezettségi időszak vonatkozásában a Hivatal számára, a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott módon és adattartalommal,

c)	együttműködik az adatok felülvizsgálata során és megadja a szükséges tájékoztatást.

(2)	Az egyes alternatív szakpolitikai intézkedéseket és a megvalósításukért felelős végrehajtó hatóságot az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(3)

Ha az energiamegtakarítás több alternatív szakpolitikai intézkedés közös eredménye, az egy alternatív szakpolitikai intézkedés eredményei között számolható el a végfelhasználási energiamegtakarítás teljesítése során. Az alternatív szakpolitikai intézkedések hitelesítési és nyomonkövetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a 15. § szerinti energiahatékonysági kötelezettségi rendszerrel vagy más alternatív szakpolitikai intézkedésekkel történő közös megvalósítással létrejött energiamegtakarítás eredményei elkülöníthetők legyenek.

(4)

A Hivatal a 13. § (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott alternatív szakpolitikai intézkedések keretében a második kötelezettségi időszakban megvalósított egyes energiahatékonyság-javító intézkedések reprezentatív módon kiválasztott statisztikailag jelentős részét felülvizsgálja. A statisztikailag jelentős részt a Hivatal éves felülvizsgálati tervben határozza meg. A felülvizsgálat végrehajtásáról, a levont következtetésekről a Hivatal felülvizsgálati jelentést készít.

(5)

A Hivatal a (4) bekezdésben meghatározott feladatainak teljesítése érdekében jogosult a végrehajtó hatóságtól, az adott energiahatékonyság-javító intézkedéssel érintett végső felhasználótól, az energetikai tanúsítványok elektronikus nyilvántartását vezető szervezettől, valamint a közreműködő energetikai auditortól vagy auditáló szervezettől információt kérni, a kapcsolódó iratokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot és személyes adatot tartalmazó iratokat is, valamint jogosult az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti szemlét lefolytatni.

(6)

A végrehajtó hatóság, az adott energiahatékonyság-javító intézkedéssel érintett végső felhasználó, az energetikai tanúsítványok elektronikus nyilvántartását vezető szervezet, valamint a közreműködő energetikai auditor vagy auditáló szervezet a Hivatal részére megadja a (4) bekezdés szerinti feladatai ellátásához szükséges információkat. Az adatszolgáltatás tartalmát és formáját a Hivatal az adatszolgáltatási kötelezettséget előíró határozatában határozza meg. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal ötmillió forintig terjedő bírságot szab ki.

(7)	A (6) bekezdés szerinti bírság ugyanazon mulasztás tekintetében - összesen legfeljebb hat alkalommal, legalább 60 napos időközönként, de az első bírságot megállapító határozat véglegessé válását követő legfeljebb egy éven belül - ismételten kiszabható.

12/A. Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer

15. §

(1)

A Vet. és a Get. szerinti villamos energia és földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyes, valamint közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: kötelezett fél)

a)	a 2021. évben az általa 2019-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,05%-ának,

b)	a 2022. évben az általa 2020-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,1%-ának,

c)	a 2023. évben az általa 2021-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,3%-ának,

d)	a 2024-2027. években az egyes éveket megelőző második évben általa végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,5%-ának,

e)	a 2028. évben az általa 2026-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,35%-ának,

f)	a 2029. évben az általa 2027-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,15%-ának,

g)	a 2030. évben az általa 2028-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,05%-ának

megfelelő mértékű éves energiamegtakarítást (a továbbiakban: energiamegtakarítási kötelezettség) köteles elérni a végső felhasználók körében.

(2)	Az energiamegtakarítási kötelezettség számítása során a kötelezettség alá vont energiamennyiségbe a számítás alapjául szolgáló évben a kötelezett fél által értékesített villamos energia, földgáz, és közlekedési célú üzemanyag értékesítése számít bele.

(3)

A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítését a 13. § (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott olyan alternatív szakpolitikai intézkedésekkel is kombinálhatja, amelyekhez a kötelezett fél - vagy hitelesített energiamegtakarítás átruházása esetén az energiahatékonyság-javító intézkedés vagy beruházás megvalósítója - részéről addicionálisnak minősülő hozzájárulás történt. Ha a kötelezett fél az elért energiamegtakarítást ilyen alternatív szakpolitikai intézkedések igénybevételével éri el, az elért energiamegtakarításból a kötelezett félnek és a végfelhasználónak nyújtott vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény részaránya - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az alternatív szakpolitikai intézkedés keretében, az energiahatékonyság-javító intézkedés vagy beruházás további elszámolható költségének részaránya pedig kötelezetti energiamegtakarításként számolható el. Oktatási, képzési, tanácsadási és szemléletformálási programok kötelezetti igénybevétele esetén a kötelezetti elszámolhatóság részarányát az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(4)

Lakóépületek energiahatékonyságát javító intézkedés vagy beruházás megvalósítása során a kötelezett félnek és a végfelhasználónak nyújtott vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény biztosítása esetén a kötelezett az energiamegtakarítás 70%-át számolhatja el kötelezetti energiamegtakarításként.

(5)	Nem számolható el az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként olyan energiahatékonyság-javító intézkedésből, beruházásból vagy alternatív szakpolitikai intézkedésből származó energiamegtakarítás, ahol az intézkedés vagy beruházás 2020. január 16. előtt megkezdődött.

(6)

A villamos energia és földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyes a Vet. vagy a Get. szerinti engedélye időbeli hatályának megszűnéséig terjedő időtartamra vonatkozóan vagy az engedély visszavonásáról szóló határozatban megjelölt időpontig, ennek hiányában a visszavonást elrendelő határozat véglegessé válásának napjáig terjedő időtartamra vonatkozóan időarányosan teljesíti az energiamegtakarítási kötelezettségét. A közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók számára értékesítő gazdálkodó szervezet az értékesítési tevékenységének megszűnése esetén a tevékenység befejezéséig időarányosan teljesíti az energiamegtakarítási kötelezettségét.

(7)

A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettsége teljesítésével összefüggésben nem akadályozhatja, hogy a végső felhasználó más energiaszolgáltatóval kössön energia vásárlására irányuló szerződést. Ha az energiahatékonyság-alapú szerződés egyben a Vet. hatálya alá tartozó villamosenergia-vásárlásra vagy a Get. hatálya alá tartozó földgáz-kereskedelemre is irányul, a megállapodásban rögzíteni kell az energiahatékonysági intézkedésekhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek kereskedőváltás esetén alkalmazandó szabályait. Az ilyen megállapodások nem lehetnek ellentétesek a Vet. és a Get. kereskedőváltásra vonatkozó előírásaival.

15/A. §

(1)

A kötelezett felek, az energiahatékonyság-javító intézkedést vagy beruházást megvalósító, kötelezett félnek nem minősülő energiahatékonysági szolgáltatók, valamint egyéb harmadik személyek az egyes energiahatékonyság-javító intézkedésekből származó energiamegtakarítást a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott jegyzék alapján, ennek hiányában energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet által kiállított energetikai audit alapján, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti átváltási tényezők, valamint számítási módszerek és elvek alkalmazásával állapítják meg. Az energiamegtakarítás megállapítása céljából készített energetikai audit kiegészítő kötelező tartalmi elemeit a Hivatal elnöke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg. A kötelezett fél gondoskodik a saját maga által megvalósított, vagy számára átruházott energiahatékonyság-javító intézkedéssel kapcsolatos dokumentációnak a második kötelezettségi időszak végéig, de legalább az intézkedés vagy beruházás megvalósulásától számított 5 évig történő megőrzéséről.

(2)	Az energiahatékonyság-javító intézkedéseket és beruházásokat tartalmazó jegyzéket a Hivatal félévente felülvizsgálja.

(3)

Az energiahatékonyság-javító intézkedéseket és beruházásokat tartalmazó jegyzék előzetes tervezetét minden év június 30-ig és december 31-ig küldi meg a Hivatal az energiapolitikáért felelős miniszter részére az előzetes véleményezés érdekében. Az energiapolitikáért felelős miniszter az előzetes tervezetre a kézhezvételtől számított 30 napon belül tehet írásbeli észrevételt. Ha az előzetes tervezetre az energiapolitikáért felelős miniszter határidőn belül észrevételt tesz, a Hivatal egyeztetést hív össze. Ha az egyeztetésen konszenzusos álláspont nem alakul ki, a Hivatal az energiahatékonyság-javító intézkedéseket és beruházásokat tartalmazó jegyzékről szóló elnöki rendelet indokolásában a felek eltérő álláspontjáról tájékoztatást ad.

(4)

Az energiahatékonyság-javító intézkedésekből vagy beruházásokból származó, energiamegtakarítási kötelezettségként elszámolni, vagy más kötelezettek számára átruházni kívánt energiamegtakarításokat a Hivatal által névjegyzékbe vett - kötelezett félnek vagy kötelezett féllel egy vállalkozáscsoportba tartozó szervezetnek nem minősülő - energetikai auditáló szervezet hitelesíti. Hitelesítés nélküli energiamegtakarítás a Hivatalhoz nem jelenthető be és a Hivatal részéről nem számolható el energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként.

(5)

A hitelesítést ellátó energetikai auditáló szervezet felel, hogy a kötelezett fél az (1) bekezdés szerinti energiamegtakarítás megállapítása során megfelelően vette-e figyelembe az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti átváltási tényezőket, számítási módszereket és elveket, és hitelesítésével igazolja a beruházást vagy az intézkedést megvalósító személy addicionálisnak minősülő hozzájárulását, valamint az energiamegtakarítás mértékét a tárgyévre és az azt követő évekre egyaránt.

(6)	Az addicionalitás kritériumait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet a szakpolitikai intézkedéssel megvalósuló energiamegtakarítás kiszámításának módszerei és elvei között rögzíti.

15/B. §

(1)

A kötelezett felek dönthetnek úgy, hogy együttesen tesznek eleget a 15. § (1) bekezdés szerinti energiamegtakarítási kötelezettségüknek, amely esetben az energiamegtakarítási kötelezettségüket össze kell számítani. Ebben az esetben a kötelezett felek az energiamegtakarítási és valamennyi kapcsolódó kötelezettségük teljesítéséért - ideértve az adatszolgáltatási és bírságfizetési kötelezettségeket - egyetemlegesen felelnek.

(2)

A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettségét akár saját tevékenységi körében, akár tevékenységi körén kívül eső más szektorban végrehajtott energiahatékonysági beruházással vagy energiahatékonyság-javító intézkedéssel, valamint más kötelezett felek, kötelezett félnek nem minősülő energiahatékonysági szolgáltatók vagy egyéb harmadik személyek által megvalósított hitelesített energiamegtakarítással is teljesítheti.

(3)

A hitelesített energiamegtakarítás korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, amely kizárólag a kötelezett fél részére ruházható át. A nem hitelesített vagy a Hivatal által érvénytelenített energiamegtakarítás átruházása, továbbá az energiamegtakarítás nem kötelezett félnek minősülő vevő részére történő átruházása semmis.

(4)	A hitelesített energiamegtakarítás kétoldalú megállapodás keretében vagy szervezett piacon ruházható át. A hitelesített energiamegtakarítás szervezett piacon történő átruházásának részletszabályait e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.

15/C. §

(1)

A Hivatal az egyes kötelezett felek vonatkozásában határozatban állapítja meg a tárgyévben esedékes energiamegtakarítás mértékét a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig. Ha a szükséges adatok ezen időpontig nem állnak rendelkezésre, a Hivatal a rendelkezésére álló adatok alapján hozza meg a határozatot. A kötelezett fél a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott módon, adattartalommal és határidőben a Hivatal számára megküldi az energiamegtakarítási kötelezettsége megállapításához szükséges adatokat. A kötelezett fél e bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését a Hivatal ellenőrzi. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal a Vet. vagy a Get. hatálya alá tartozó kötelezett féllel szemben a Vet. vagy a Get. szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő kötelezett féllel szemben tízmillió forintig terjedő bírságot szab ki azzal, hogy az alkalmazott jogkövetkezmény nem mentesíti a kötelezett felet az energiamegtakarítási kötelezettsége alól.

(2)	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal minden év szeptember 30-ig a Hivatal rendelkezésére bocsátja a közlekedési célú üzemanyagot értékesítők 15. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségének megállapításához szükséges adatokat.

(3)	A kötelezett fél átalakulása vagy egyesülése esetén a jogutód energiamegtakarítási kötelezettsége éves mértékének meghatározása során figyelembe kell venni a jogelőd által értékesített energiamennyiségeket.

(4)	A kötelezett fél szétválása esetén a jogutód energiamegtakarítási kötelezettsége éves mértékének meghatározása során a vagyonmegosztás arányában kell figyelembe venni a szétváló jogi személy által értékesített energiamennyiségeket.

(5)	A (3) és (4) bekezdés szerinti szabályokat a legutolsó és a korábbi jogutódlásokra kiterjedően is alkalmazni kell.

(6)

A Hivatal nem állapítja meg határozatban a tárgyévben esedékes energiamegtakarítás kötelezettre vonatkozó mértékét, ha - a jogutódlás esetét ide nem értve - a kötelezett fél

a)	a tárgyévet megelőző második évben nem rendelkezett vagy nem teljes évre vonatkozóan rendelkezett értékesítési jogosultsággal,

b)	a tárgyévet megelőző két év egyikében sem rendelkezett vagy nem teljes évre vonatkozóan rendelkezett értékesítési jogosultsággal.

(7)

A (6) bekezdés alkalmazásában a tárgyévi energiamegtakarítási kötelezettség

a)	alapja a (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tárgyévet megelőző évben, a (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tárgyévben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség,

b)	mértéke a 15. § (1) bekezdésben a tárgyévre előírt %-os mérték.

15/D. §

(1)

A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként egy adott évre elszámolni kívánt hitelesített energiamegtakarítást és az azt alátámasztó adatokat legkésőbb a tárgyévet követő március 31-ig a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében megállapított módon és adattartalommal jelenti be a Hivatal részére. A határidő jogvesztő.

(2)	A Hivatal a kötelezett felekre vonatkozó energiahatékonyság-javító intézkedéseket és energiamegtakarítási adatokat folyamatosan, visszakövethetően, a kötelezett felek számára hozzáférhető módon nyilvántartja.

(3)

A kötelezett fél az adott évre bejelentett energiamegtakarítás tárgyévi kötelezettség feletti részét - a (6) bekezdés szerinti kivétellel - a két megelőző évre visszamenőleg is elszámolhatja elért megtakarításként. A két megelőző évre elszámolt energiamegtakarítás csökkentett értékeléssel történhet. A csökkentés mértéke:

a)	a tárgyévet megelőző évre vonatkozó elszámolás esetén 50%;

b)	a tárgyévet megelőző második évre vonatkozó elszámolás esetén 75%.

(4)

A kötelezett fél a tárgyévet követő március 31-ig nyilatkozik arról, hogy a számára az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarításból mennyit kíván a korábbi évekre visszamenőlegesen elszámolni. A korábbi évekre el nem számolt, adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarítást a Hivatal a következő évi energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként veszi figyelembe. Az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli, a korábbi évekre el nem számolt energiamegtakarítást a Hivatal másfélszeres szorzóval veszi figyelembe a következő évi megtakarítási kötelezettség teljesítéseként, feltéve, hogy az energiamegtakarítás hitelesített időtartama legalább három év. A másfélszeres szorzóval elszámolt megtakarítási kötelezettség csak a tárgyévet követő év tekintetében számolható el az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére.

(5)

Ha a kötelezett fél az adott évre számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget nem éri el, a tárgyévet követő március 31-ig nyilatkozik, hogy kötelezettségét részben vagy egészben a 15/E. § (1) bekezdésében meghatározott energiahatékonysági járulék megfizetésével teljesíti-e, vagy a következő két év egyikében fogja azt teljesíteni a (3) bekezdés szerinti csökkentés figyelembevételével. Ha a kötelezett fél a fenti határidőn belül a hiányzó kötelezettség tekintetében nem nyilatkozik, vagy a járulék megfizetésére a 15/E. § (1) bekezdés szerinti határidőn belül nem kerül sor, az a kötelezett fél 15/F. § (1) bekezdés szerinti nemteljesítésének minősül.

(6)	A 2021. és a 2022. évekre vonatkozó energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésénél a tárgyévet követő évekből az energiamegtakarítási kötelezettség feletti energiamegtakarítás visszamenőlegesen nem számítható be.

(7)

A kötelezett felek által bejelentett energiamegtakarítás alapját képező egyes energiahatékonyság-javító intézkedések reprezentatív módon kiválasztott, statisztikailag jelentős részét a Hivatal ellenőrzi. A statisztikailag jelentős hányadot a Hivatal éves ellenőrzési tervben határozza meg. Ha a Hivatal az ellenőrzés során megállapítja, hogy a bejelentett energiamegtakarítás, vagy annak egy része nem megfelelően került megállapításra, azt érvényteleníti, és a hitelesítő szervezetre az érvénytelenítéssel érintett 1 GJ energiamegtakarításonként 10 000 Ft mértékű bírságot szab ki. Az érvénytelenített energiamegtakarítás a 15. § (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során nem számolható el. Ha a kötelezett fél a Hivatal ellenőrzése során kért adatot nem adja meg, vagy bármely más módon nem működik együtt, a Hivatal az érintett energiamegtakarítást teljes egészében érvényteleníti. Az érvénytelenített energiamegtakarítást a Hivatal a (3) bekezdés szerinti csökkentéssel teljesíthető energiamegtakarításként veszi figyelembe, amennyiben pedig erre nincs lehetőség, a 15/F. § (1) bekezdés szerinti nemteljesítés jogkövetkezményeit alkalmazza.

(8)

Ha a Hivatal a hitelesítő szervezettel szemben két éven belül a (7) bekezdés alapján két alkalommal bírságot szab ki, a Hivatal a bírság kiszabása mellett egyidejűleg öt évre megtiltja az energetikai auditáló szervezet számára a hitelesítés végzését. Erre a hitelesítő szervezetet a (7) bekezdés szerinti első bírság kiszabásakor figyelmeztetni kell. A megtiltás hatálya alatt az energetikai auditáló szervezet energetikai auditoraként bejegyzett személlyel későbbiekben bejegyzésre kerülő energetikai auditáló szervezet sem végezhet hitelesítést.

15/E. §

(1)

A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése helyett - részben vagy egészben - energiahatékonysági járulék megfizetését választhatja. Az energiahatékonysági járulék mértéke 50 000 Ft/minden nem teljesített 1 GJ/év. A járulékfizetés kombinálható a 15. § (1) bekezdés szerinti energiamegtakarítási kötelezettséggel a 15/D. § (5) bekezdésének megfelelően. Az energiahatékonysági járulékot a kötelezett fél a 15/D. § (5) bekezdésében rögzített nyilatkozattételi határidőt követő 60 napon belül köteles megfizetni az energiapolitikáért felelős miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletében rögzített számlára. Az energiahatékonysági járulékfizetés teljesítésének határidejét követően az energiapolitikáért felelős miniszter haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt a befizető kötelezett felek személyéről, a megfizetett összegről és a jóváírás dátumáról. Ha az energiahatékonysági járulék fizetés vonatkozásában a Hivatal mulasztást tapasztal, a 15/F. § (1) bekezdés szerinti bírságot szabja ki.

(2)

Az energiahatékonysági járulékból származó bevételeket elsődlegesen a támogatandó háztartások energiahatékonyságát javító alternatív szakpolitikai intézkedések finanszírozására kell felhasználni. Az energiahatékonysági járulékból származó bevételek felhasználásáról az energiapolitikáért felelős miniszter a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló rendelete szerint gondoskodik, amely feladatának ellátása érdekében jogosult a támogatandó háztartások beazonosítása kapcsán felmerülő, a tulajdonos és a használó azonosításához szükséges (3) bekezdésben meghatározott személyes adatok kezelésére a rendelkezésre bocsátását követő 10. év végéig. Az energiahatékonysági járulék bejelentésének, megfizetésének és nyilvántartásának részletszabályait az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében szabályozza.

(3)

A támogatandó háztartások vonatkozásában kezelt személyes adatok:

a)	a támogatandó háztartással érintett ingatlan jogszerű használójának, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosának (a továbbiakban: háztartást vezető) neve,

b)	a háztartást vezető személy születési helye és ideje,

c)	a háztartást vezető lakcíme és értesítési címe,

d)	a háztartás éves jövedelme,

e)	a háztartás számlával igazolt éves energiaköltsége,

f)	a háztartás által használt lakóépület hasznos alapterülete.

15/F. §

(1)

A Hivatal ellenőrzi a 15. § (1) bekezdés szerinti energiamegtakarítási és a 15/E. § (1) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettség teljesítését. A kötelezettség nemteljesítése esetén a Hivatal minden nem teljesített 1 GJ/év energiamegtakarítás után 70 000 forint bírságot szab ki. A 15/C. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás elmulasztása esetén a Hivatal a rendelkezésére álló adatok alapján határozza meg a nem teljesített kötelezettség mértékét. A bírságot az adott tárgyévi teljesítéssel kapcsolatban a Hivatal akkor szabja ki, amikor a tárgyévet követő évek energiamegtakarításaiból történő tárgyévi beszámításra már nincs lehetőség vagy a kötelezett fél elmulasztotta a 15/D. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozatételi határidőt.

(2)	A kötelezett fél az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésével mentesül a tárgyévi kötelezettség teljesítése alól.

(3)

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerből mint szakpolitikai intézkedésből eredő halmozott energiamegtakarítás célértékeit éves szinten a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg. Ha a Hivatal által elszámolt halmozott energiamegtakarítás legalább 20%-kal elmarad a Kormány rendeletében megállapított éves célértéktől, a Hivatal tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert a 13. § (5) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettsége során, és javaslatot tesz az energiapolitikáért felelős miniszter részére a 15. § (1) bekezdés szerinti energiamegtakarítási kötelezettség mértékének megemelésére.

VI. FEJEZET
ENERGIATERMELŐ LÉTESÍTMÉNYEK, HŐENERGIÁT SZÁLLÍTÓ HÁLÓZATOK ÉS HULLADÉKHŐT TERMELŐ IPARI LÉTESÍTMÉNYEK HATÉKONY MŰKÖDTETÉSE

13. Költség-haszon elemzés készítése

16. §

A 7. § f) pontja szerinti esetekben az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott személy köteles költség-haszon elemzést készíteni, és azt a Hivatalhoz jóváhagyás céljából benyújtani.

17. §

(1)	A Hivatal kormányrendeletben meghatározottak szerint felmentést adhat a költség-haszon elemzés elkészítése alól.

(2)	A költség-haszon elemzés elkészítése alól az (1) bekezdés szerint mentesített köteles haladéktalanul bejelenteni a Hivatalnak, ha a mentesség alapjául szolgáló feltételek megváltoztak és megadni annak okát.

(3)	A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hivatal a villamos energiáról szóló törvénynek az engedély megszegése esetében alkalmazható jogkövetkezményeit alkalmazhatja.

14. A költség-haszon elemzés módszertanához szükséges adatok bekérése

18. §

A Hivatal az összehasonlító költség-haszon elemzés alátámasztásához, a módszertan kialakításához és módosításához szükséges adatokat, információkat bekérheti valamennyi érintett szereplőtől.

15. Mentesítés a költség-haszon elemzésben foglaltak megvalósítása alól

19. §

(1)	A Hivatal kérelemre pozitív eredményű költség-haszon elemzés esetén is mentesítheti a kérelmezőt a jóváhagyott költség-haszon elemzés szerint történő megvalósítás alól, ha az jogi, finanszírozási vagy tulajdoni okok alapján indokolt.

(2)	A Hivatal az (1) bekezdés szerinti, indokolással ellátott határozatát - a határozat meghozatalát követően legkésőbb 3 hónapon belül - megküldi az energiapolitikáért felelős miniszter és az Európai Bizottság részére.

VII. FEJEZET
AZ ENERGIAFOGYASZTÓK ÉS A PIACI SZEREPLŐK TÁJÉKOZTATÁSA, AZ ENERGETIKAI SZAKREFERENS ÉS A NEMZETI ENERGETIKUSI HÁLÓZAT

16. Energiahatékonysági tájékoztató honlap

20. §

(1)

Az energiafogyasztók és a piaci szereplők részére az energiahatékonysági és energiamegtakarítási módszerekről, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos pénzügyi és jogi keretekről szóló tájékoztatást rendszeresen frissülő honlapon (a továbbiakban: energiahatékonysági tájékoztató honlap) keresztül kell megvalósítani.

(2)

Az energiahatékonysági tájékoztató honlapon lehetőséget kell adni arra, hogy az energiahatékonysági szolgáltatók és a pénzügyi szolgáltatást végző szervezetek az energiafogyasztók számára információt tegyenek közzé az általuk nyújtott, energiahatékonysági célokat szolgáló vagy segítő szolgáltatásokról.

(3)

Az energiahatékonysági tájékoztató honlapon aktuális és részletes tájékoztatást kell nyújtani a hőtermelő berendezések (kazánok) cseréjére, ideértve a hőtermelő berendezések hatékonyságának és a megfelelő méretének kiválasztására, valamint a fűtési rendszer korszerűsítésére vonatkozó információkról.

17. Kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalatok és a Magyar Mérnöki Kamara tájékoztatási feladatai

21. §

(1)

A kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalat köteles ügyfélszolgálatán és honlapján az energiahatékonysággal kapcsolatos olyan tájékoztatást és tanácsadást nyújtani az energiafogyasztók számára, amely segíti a fogyasztók tudatos energiafogyasztási szemléletének kialakítását, gyakorlatias és hasznos információkat tartalmaz az egyes fogyasztói célcsoportok által kivitelezhető energiamegtakarítási lehetőségekről és a beruházásokhoz elérhető támogatási konstrukciókról.

(2)	A tájékoztatási és tanácsadási kötelezettséget a kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalat üzletszabályzatában fel kell tüntetni.

(3)	A kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalat köteles honlapján az energiahatékonysági tájékoztató honlapra mutató hivatkozást feltüntetni.

(4)

A Magyar Mérnöki Kamara

a)	a vállalkozások számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít, valamint nyomon követi a tanácsadás következtében elért energiamegtakarítás mértékét,

b)	ösztönzi a kis- és középvállalkozásokat energetikai auditálás lefolytatására és az auditokban foglalt ajánlások végrehajtására,

c)	a lakosság számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít, valamint nyomon követi a tanácsadás következtében elért energiamegtakarítás mértékét,

d)	tájékoztatást nyújt az elérhető energiahatékonysági pályázatokról.

tájékoztatást nyújt az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti energiahatékonysági tanúsítványokról, ezek rendeltetéséről és céljáról, a megújuló energiahasználatot, és a rendkívül energiahatékony megoldásokat is ösztönző költséghatékony intézkedésekről, felújítási tanácsadás keretében az épület energiahatékonyságának javítását és a megújuló energiahasználat növelését szolgáló pénzügyi eszközökről, valamint a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok fenntarthatóbb - pl. megújuló energián, hulladékhőn vagy hulladék hűtőenergián alapuló - alternatívával való helyettesítéséről.

17/A. Fogyasztóvédelmi feladatok a távhűtés terén

21/A. §

(1)	A fogyasztóvédelmi hatóság jár el a távhűtés mérésével, elszámolásával, a díjfizetéssel, a számlázással és a végső felhasználók tájékoztatásával kapcsolatos rendelkezések végső felhasználóval szemben történő távhűtési szolgáltató általi megsértése esetén.

(2)	A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti végső felhasználó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(3)	Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(4)	A végső felhasználó akkor kezdeményezheti a fogyasztóvédelmi hatóság eljárását, ha igazolja, hogy eredménytelenül fordult panaszával a távhűtési szolgáltatóhoz.

17/B. Az energetikai szakreferens

21/B. §

(1)

E törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott végsőenergia- fogyasztású gazdálkodó szervezetnek

a)	legalább egy, tőle munkajogilag és társasági jogilag független energetikai szakreferenst kell igénybe vennie és

b)	a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott berendezések, technológiai folyamatok vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon követése érdekében almérőt kell felszerelnie.

(2)

Az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában. Ennek keretében:

a)	figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet energiafelhasználásának változásait, valamint az energiahatékonysági intézkedések megvalósítását,

b)	a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott berendezések, technológiai folyamatok vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon követése érdekében alkalmazott almérők mérési adatait nyilvántartja és azokat a c) pont szerinti jelentésben feltünteti,

c)	tevékenységéről e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmú és rendszerességű jelentést ad a vállalkozás számára,

d)	közreműködik a 22/C. § szerinti jelentés elkészítésében,

e)	részt vesz a gazdálkodó szervezet alkalmazottai energiahatékonysági szemléletének kialakításában.

(3)	Energetikai szakreferens természetes személy vagy gazdálkodó szervezet lehet. Az energetikai szakreferens a Hivatal engedélye alapján láthat el energetikai szakreferensi tevékenységet. Az engedély határozatlan időre szól.

(3a)	A kérelmezőt az energetikai szakreferensi tevékenység megkezdésének és folytatásának joga nem illeti meg, ha a Hivatal a kérelem elbírálására irányadó ügyintési határidőt túllépte.

(3b)

Ha a Hivatal az engedély iránti kérelem alapján megállapítja, hogy a kérelmező eleget tesz az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek, a kérelmező számára engedélyezi az energetikai szakreferensi tevékenység folytatását, és a kérelmezőt az engedélyező határozat véglegessé válásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi.

(4)

Energetikai szakreferens az a természetes személy lehet, aki

a)	rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel;

b)	rendelkezik legalább 3 év, energetikai területen szerzett mérnöki szakmai gyakorlattal;

c)	a 39. § szerinti szakmai vizsgát teljesítette.

d)	büntetlen előéletű; és

e)	a regisztrációs díjat megfizette.

(5)

A természetes személy energetikai szakreferensnek

a)	első alkalommal a névjegyzékbe vételét követő év december 31-ig, ezt követően minden év december 31-ig a 39. § szerinti továbbképzésen kell részt vennie és

b)	első alkalommal a névjegyzékbe vételét követő ötödik év december 31-ig, ezt követően minden ötödik év december 31-ig szakmai megújító vizsgát kell tennie.

(5a)	Ha az energetikai szakreferens az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a Hivatal haladéktalanul törli a természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzékéből.

(5b)	Az (5) bekezdésben meghatározott továbbképzésben részt vevőkről és a szakmai megújító vizsgát teljesítőkről a közreműködő szervezet értesíti a Hivatalt.

(5c)	Szakmai gyakorlati időként az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szakirányú szakképzettség megszerzését igazoló oklevél kiállítását követően teljesített, energetikai területen végzett mérnöki szakmai gyakorlat fogadható el.

(6)

Energetikai szakreferensi tevékenységet az a gazdálkodó szervezet folytathat, amely

a)	az energetikai szakreferensek névjegyzékében szereplő természetes személyt munkaviszony keretében foglalkoztat, vagy ilyen személlyel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban áll, és

b)	a regisztrációs díjat megfizette.

(6a)	Az energetikai szakreferensek névjegyzékében szereplő természetes személy egy energetikai szakreferens gazdálkodó szervezet energetikai szakreferenseként jegyezhető be az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékébe.

(6b)

Energetikai szakreferensi tevékenységre irányuló szolgáltatást kizárólag névjegyzékben szereplő természetes személy vagy gazdálkodó szervezet energetikai szakreferens, illetve az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet között közvetlenül létrejött szerződés alapján lehet nyújtani vagy igénybe venni.

(7)

A természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzéke a természetes személy energetikai szakreferensre vonatkozó következő adatokat tartalmazza:

a)	a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 26. § (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt adatok,

b)	anyja születési neve,

c)	születési helye és ideje,

d)	elérhetőségi adatok (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az energetikai szakreferens által megadott egyéb elérhetőségi adat),

e)	államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás szintje),

f)	szakirányú iskolai végzettség és szakmai képesítés megszerzését igazoló oklevél kiállításának időpontja,

g)	igazolt szakmai gyakorlat jellege,

h)	a tevékenység folytatása iránti kérelem benyújtásának időpontja,

i)	a névjegyzékbe vétel és a névjegyzékből törlés időpontja,

j)	névjegyzéki jelölés,

k)	szakmai vizsga kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,

l)	megújító szakmai vizsga kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,

m)	továbbképzési kötelezettség teljesítés kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,

n)	adatváltozás bejelentés időpontja,

o)	a Hivatal által végleges döntéssel megállapított szankció típusa, és a szankcióról rendelkező határozat véglegessé válásának időpontja.

(8)

A természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzéke a (7) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül az energetikai szakreferensi tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, az engedély száma, a tevékenység megkezdése és folytatása területi és időbeli korlátjára vonatkozó adat, valamint a (7) bekezdés g)-o) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(9)

A természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzéke a (7) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül a név és az energetikai szakreferensi tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, az engedély száma, a tevékenység megkezdésének és folytatásának területi és időbeli korlátjára vonatkozó adat, valamint a (7) bekezdés d)-o) pontjában meghatározott adatai nyilvánosak, azokat a Hivatal az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi.

(10)

Az energetikai szakreferens - a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül - bejelenti a Hivatal számára a természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzékében nyilvántartott adatai tekintetében bekövetkezett változást. A bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az energetikai szakreferens kéri - 8 napon belül értesíti a Hivatalt. Az energetikai auditori és energetikai szakreferensi névjegyzékbe egyaránt felvett személynek elegendő az egyik névjegyzék vonatkozásában bejelentést tennie, a Hivatal az adatváltozást az általa vezetett további névjegyzéken is átvezeti.

(11)	Ha az energetikai szakreferens a (10) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a Hivatal az adatváltozás bejelentésére kötelezi és 100 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja. A kötelezés nem vagy részbeni teljesítése esetén a bírság ismételten kiszabható.

(12)

Az energetikai szakreferenst törölni kell a természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzékéből

a)	ha a tevékenysége megszüntetését bejelentette,

b)	ha az energetikai szakreferens meghalt,

c)	ha valamely energetikai szakreferensre vonatkozó jogszabályi feltétel hiányzik vagy

d)	a Szolgtv. 26. § (3) bekezdésében foglalt esetben.

(13)

Az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzéke az energetikai szakreferens szervezet következő adatait tartalmazza:

a)	a Szolgtv. 26. § (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt adatok,

b)	cégjegyzékszám vagy cégjegyzékszám hiányában a nyilvántartást vezető hatóság neve és nyilvántartási szám,

c)	a vezető tisztségviselő neve,

d)	elérhetőségi adatok (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az energetikai szakreferens szervezet által megadott egyéb elérhetőségi adat),

e)	az energetikai szakreferens szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban álló természetes személy energetikai szakreferens neve,

f)	a tevékenység folytatása iránti kérelem benyújtásának időpontja,

g)	a névjegyzékbe vétel és a névjegyzékből törlés időpontja,

h)	névjegyzéki jelölés,

i)	adatváltozás bejelentés időpontja,

j)	a Hivatal által végleges döntéssel megállapított szankció típusa, a szankcióról rendelkező határozat véglegessé válásának időpontja.

(14)

Az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzéke a (13) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül az energetikai szakreferensi tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, az engedély száma, a tevékenység megkezdésének és folytatásának területi és időbeli korlátjára vonatkozó adat, valamint a (13) bekezdés f)-j) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(15)	Az energetikai szakreferens szervezet (13) bekezdésben foglalt adatai nyilvánosak, azokat a Hivatal az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi.

(16)

Az energetikai szakreferens szervezet - a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül - bejelenti a Hivatalnak az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékében nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást. A bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az energetikai szakreferens szervezet kéri - 8 napon belül értesíti a Hivatalt. Az energetikai auditáló szervezetek és energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékében egyaránt szereplő gazdálkodó szervezetnek elegendő az egyik névjegyzék vonatkozásában bejelentést tennie, a Hivatal az adatváltozást az általa vezetett további névjegyzéken is átvezeti.

(17)	Ha az energetikai szakreferens szervezet a (16) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a Hivatal az adatváltozás bejelentésére kötelezi és 100 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja. A kötelezés nem vagy részbeni teljesítése esetén a bírság ismételten kiszabható.

(18)

Az energetikai szakreferens szervezetet az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékéből törölni kell

a)	ha a tevékenysége megszüntetését bejelentette,

b)	ha az energetikai szakreferens szervezet megszűnt,

c)	ha valamely energetikai szakreferensre vonatkozó jogszabályi feltétel hiányzik vagy

d)	a Szolgtv. 26. § (3) bekezdésében meghatározott esetben.

(19)

Névjegyzékbe vételt követően a természetes személy energetikai szakreferens és az energetikai szakreferens szervezet éves nyilvántartási díjat fizet a Hivatal számára. A regisztrációs díj, az éves nyilvántartási díj és az e törvény szerinti bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A regisztrációs díjból és az éves nyilvántartási díjból befolyó bevétel a Hivatal bevételét képezi.

(20)	Az éves nyilvántartási díj megfizetésének elmulasztása esetén a Hivatal 8 napos határidő tűzésével felhívja a nyilvántartási díj fizetésére kötelezettet a kötelezettség teljesítésére, a határidő eredménytelen elteltét követően a Hivatal a kötelezettet törli a névjegyzékből.

(21)	Az energetikai auditorok, vagy energetikai auditáló szervezetek névjegyzékében szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet e törvény erejénél fogva kerül bejegyzésre a természetes személy energetikai szakreferensek vagy az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékébe.

(22)

Az energetikai auditorok vagy energetikai auditáló szervezetek névjegyzékében, valamint a természetes személy energetikai szakreferensek vagy az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékében egyidejűleg szereplő személy vagy szervezet kizárólag az energetikai auditorokra vagy energetikai auditáló szervezetekre vonatkozó nyilvántartási díjat köteles megfizetni. A névjegyzékből történő törlés esetén azonban a törlés feltételeinek fennállását külön-külön kell vizsgálni az energetikai auditorokra, az energetikai auditáló szervezetekre, a természetes személy energetikai szakreferensekre és az energetikai szakreferens szervezetekre vonatkozó szabályok figyelembevételével.

21/C. §

(1)

Az energetikai szakreferens a 21/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti energetikai szakreferensi szolgáltatás létrejöttéről, valamint e szolgáltatást érintő változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a bekövetkezett változásról az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. §-a szerinti követelményeknek megfelelő hivatalos elérhetőségen keresztül (a továbbiakban: elektronikus úton) tájékoztatja a Hivatalt.

(2)

Az energetikai szakreferens a 21/B. § (1) bekezdés a) pontja szerint nyújtott szolgáltatás vonatkozásában a következő adatokat szolgáltatja a Hivatal számára:

a)	az energetikai szakreferens neve,

b)	az energetikai szakreferens névjegyzéki jelölése,

c)	a szolgáltatást megrendelő gazdálkodó szervezet neve, székhelye, adószáma,

d)	a jogviszony kezdő időpontja, jogviszony megszűnése esetén a megszűnés időpontja.

(4)	A Hivatal kétszázezer forinttól kétmillió forintig terjedő bírsággal sújtja azt az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetet, amely a 21/B. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.

(5)	A bírság ismételten kiszabható, az ismételt bírság legkisebb összege az előzőleg megállapított bírság 150%-a, legmagasabb összege hárommillió forint lehet.

(6)

A Hivatal az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén

a)	írásban kötelezi az energetikai szakreferenst az adatszolgáltatás teljesítésére vagy megfelelő teljesítésére és

b)	100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki, amely bírság ismételten kiszabható.

(6a)	Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(7)

A Hivatal az energetikai szakreferensek igénybevételére vonatkozóan szolgáltatott adatok nyilvántartása, valamint ellenőrzési feladatainak ellátása céljából a jogviszony fennállása időszakában, majd annak megszűnését követő ötödik év végéig kezeli az energetikai szakreferensekre vonatkozóan az (1) bekezdés alapján szolgáltatott adatokat. Ezt követően a nyilvántartott adatot visszavonhatatlanul törli.

(8)

Az energetikai szakreferensek igénybevételére vonatkozóan szolgáltatott adatokat elektronikusan kell vezetni, az azokban szereplő adatokat elektronikusan kell tárolni és feldolgozni. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie a bekövetkezett változások folyamatos követésére és a nyilvántartásból történő elektronikus adatszolgáltatásra.

(9)

A Hivatal megkeresésére

a)	a Vet. 152. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezett,

b)	a Get. 3. § 15. pontja szerinti engedélyes,

c)	a Get. 125. § (17) bekezdése szerinti kötelezett,

d)	a Get. 127. § s) pontjában meghatározott személy,

e)	a Tszt. 3. § c) pontja szerinti engedélyes köteles a megkeresésben meghatározott tartalommal és formában, a Hivatal (4) bekezdés szerinti feladatának ellátásához szükséges adatot szolgáltatni.

(10)

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államban (a továbbiakban: EGT-tagállam) letelepedett és ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató természetes személy és szervezet a Hivatal engedélye alapján láthat el Magyarországon - határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében - energetikai szakreferensi tevékenységet. Az engedély határozatlan időre szól.

(11)

EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató természetes személy Magyarország területén letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében történő energetikai szakreferensi tevékenységet akkor folytathat, ha megfelel a 21/B. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek azzal, hogy mentesül a 21/B. § (4) bekezdés c) pontja szerinti szakmai vizsga, valamint a 21/B. § (5) bekezdése szerinti továbbképzés és megújító szakmai vizsga letétele alól.

(12)

EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató szervezet Magyarország területén történő letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében energetikai szakreferensi tevékenységet a természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzékében szereplő természetes személy vagy a (11) bekezdés szerint jogosult természetes személy igénybe vételével folytathat, ha vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban áll.

(13)

A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén energetikai szakreferensi tevékenységet végző természetes személy és szervezet a működése során köteles betartani az energetikai szakreferensi tevékenység folytatására e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott szabályokat.

(14)

A határon átnyúló szolgáltatás keretében energetikai szakreferensi tevékenység folytatására jogosult természetes személyekre és szervezetekre az e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben a természetes személy energetikai szakreferensekre és energetikai szakreferens szervezetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(15)	A Hivatal a névjegyzéki jelöléssel rendelkező, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében energetikai szakreferensi tevékenység végzésére jogosult természetes személyt és gazdálkodó szervezetet a 21/B. § (3b) bekezdése szerinti névjegyzékbe felveszi.

17/C. A Nemzeti Energetikusi Hálózat

21/D. §

(1)	A Nemzeti Energetikusi Hálózat célja a közintézmények - köztük az önkormányzatok -, energiahatékony működésének elősegítése.

(3)	A Nemzeti Energetikusi Hálózat feladatait a Hivatal látja el.

(2)

A Nemzeti Energetikusi Hálózat szakmai feladatait olyan természetes személy láthatja el közvetlenül, aki rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott szakmai végzettséggel, a 39. § szerinti szakmai vizsgát teljesítette és nem áll a szakterületének megfelelő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

21/E. §

(1)

A Nemzeti Energetikusi Hálózat ellenőrzi a közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épület vagy épületrész üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezetek e törvényben meghatározott energiahatékonysági feladatainak ellátását és mulasztás esetén haladéktalanul felhívja a szervezetet a kötelezettség teljesítésére.

VIII. FEJEZET
AZ ENERGETIKAI AUDITÁLÁS

18. Az energetikai auditálási kötelezettség

22. §

(1)	A nagyvállalat tevékenysége energetikai jellemzőinek megismerése céljából köteles négyévente energetikai auditálást végeztetni (a továbbiakban: kötelező energetikai auditálás).

(1a)	A négyéves időszak számításának kezdő időpontja a korábbi energetikai audit elkészítésének napja.

(1b)	A létrejövő nagyvállalat vagy nagyvállalattá minősülő vállalkozás esetében a kötelező energetikai auditálás első elvégeztetésének határideje az első nagyvállalati regisztrációs kötelezettséget követő év június 30. napja, függetlenül a regisztráció tényleges megtörténtétől.

(2)

(2a)

Nem kell külön tanúsítványt szereznie annak a nagyvállalatnak, amely vállalkozáscsoport tagja és a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó tanúsítvány ezen nagyvállalatra is kiterjed. Ha a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó tanúsítványt a vállalkozáscsoport valamely tagja a Hivatal részére megküldte, a tanúsítványon szereplő további nagyvállalatnak ugyanazt a tanúsítványt már nem kell megküldenie a Hivatal részére.

(4)

A vállalkozáscsoport azon tagjának, amely önmagában kis- és középvállalkozásnak minősülne és az auditálás évét megelőző 3 évben az átlagos éves összes energiafogyasztása nem éri el a 3 GWh-t, nem kell kötelező energetikai auditálást lefolytatnia vagy a (2) bekezdés szerinti energiagazdálkodási rendszert működtetnie.

(4a)	Ha a nagyvállalat a (4) bekezdés szerinti mentesség igénybevételekor nem rendelkezik 3 teljes évre vonatkozó energiafogyasztási adatokkal, akkor a törtidőszakra vonatkozó fogyasztási adatait kell éves szintre vetíteni és ez alapján az éves fogyasztási átlagot megállapítani.

(5)	Nem kell külön energetikai auditálást lefolytatnia annak a nagyvállalatnak, amely egy vállalkozáscsoport tagja és a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó energetikai audit ezen nagyvállalatra is kiterjed.

(6)

Ha a nagyvállalat energetikai alapállapot felmérése során megállapították, hogy a valamely auditálandó részterület (épületek, folyamatok és szállítás) - tárgyévet megelőző 3 év átlagában - éves energiafelhasználása az összes éves energiafelhasználás 10 százalékát nem éri el, a részterület mentesül a kötelező auditálás alól.

(7)	Energetikai auditálás lefolytatása esetén a kötelező energetikai auditálás akkor minősül teljesítettnek, amikor a 23. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatás a jogszabályoknak megfelelő módon megtörtént.

(8)	A (4) bekezdés szerinti mentesség igénybevételét a Hivatal számára be kell jelenteni.

22/A. §

(1)	A nagyvállalatnak minősülő tulajdonos köteles elvégeztetni a kötelező energetikai auditálás keretében a tulajdonában álló épület vonatkozásában az energetikai auditot.

(2)	A nagyvállalatnak minősülő bérlő abban az esetben köteles épületre vonatkozó energetikai auditálást végeztetni, ha a bérlemény alapterülete meghaladja a teljes épület alapterületének 50%-át.

(3)	A kötelező energetikai auditálás keretében ugyanazon épületre vonatkozó energetikai auditálás elvégeztetésére a nagyvállalatnak minősülő tulajdonos és a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő és nagyvállalatnak minősülő bérlő egyetemlegesen kötelezett.

(4)	Az energetikai auditálás elvégeztetése során az épület tulajdonosa és a bérlő köteles együttműködni.

22/B. §

(1)	A nagyvállalatnak minden év június 30-áig a Hivatalnál regisztrálnia kell.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal

a)	határidő tűzével írásban felszólítja a nagyvállalatot a kötelezettsége teljesítére vagy megfelelő teljesítére,

b)	egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(2a)	Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(3)	A (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatók. A bírság ismételten kiszabható.

(4)	A regisztráló nagyvállalat az első regisztrációval egyidejűleg százezer forint regisztrációs díjat fizet a Hivatal részére. A regisztrációs díj a Hivatal bevételét képezi.

(5)	A Hivatal a regisztráló nagyvállalatokról nyilvántartást vezet, amelyet a Hivatal honlapján közzétesz. A nyilvántartás tartalmazza a nagyvállalat cégnevét és székhelyét.

(6)	A regisztrációs díj köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani.

22/C. §

(1)

A nagyvállalat és - ha az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet nem minősül nagyvállalatnak - az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet a Hivatal részére adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás teljesítését közvetlenül megelőző naptári évre vonatkozó éves energiafelhasználás mértékéről, valamint a vizsgált évben megvalósult energiahatékonysági intézkedésekkel, fejlesztésekkel, a bevezetett üzemeltetési megoldásokkal kapcsolatos energiamegtakarítási adatokról.

(2)	Az adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát és formáját, valamint teljesítésének határidejét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.

(3)

Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal

a)	határidő tűzével írásban felszólítja a nagyvállalatot vagy az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetet a kötelezettsége teljesítére vagy megfelelő teljesítére,

b)	egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(3a)	Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(4)	A (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatók. A bírság ismételten kiszabható.

19. Az energetikai auditálás elvégzésére vonatkozó adatszolgáltatás

23. §

(1)

Az energetikai auditálás elvégzéséről az energetikai auditálás elvégzését követő 30 napon belül az energetikai auditornak és - ha az energetikai auditor energetikai auditáló szervezet keretében látja el tevékenységét - az energetikai auditáló szervezetnek a Hivatal elnökének rendeletében foglalt módon és tartalommal, elektronikus úton adatszolgáltatást kell teljesítenie.

(3)

Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal

a)	írásban felszólítja az energetikai auditort vagy - ha az energetikai auditor energetikai auditáló szervezet keretében látja el tevékenységét - az energetikai auditáló szervezetet a kötelezettség teljesítére vagy megfelelő teljesítére

b)	100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki, amely bírság ismételten kiszabható.

(4)	Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

20. Az energetikai auditálás ellenőrzése

24. §

(1)	A Hivatal az e törvényben és végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellenőrzi a kötelező energetikai auditálás teljesítését - ideértve a mentesülési lehetőségek jogszerű igénybevételét - és energetikai audit jogszabályi feltételeknek való megfelelőségét.

(2)	A Hivatalt az ellenőrzés során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, azokról csak törvényben meghatározott szerv vagy személy részére nyújthat tájékoztatást.

(3)	Az ellenőrzési eljárásban az ügyintézési határidő 6 hónap, amely egy alkalommal legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(4)	A Hivatal ellenőrzési tevékenységéhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal minden év augusztus 30-ig a Hivatal rendelkezésére bocsátja azon gazdálkodó szervezetek listáját, amelyek társasági adóbevallásukban tett nyilatkozatuk szerint a Kkvtv. alapján nem minősülnek mikro-, kis- és középvállalkozásnak.

(4a)	A Hivatal megkeresésére 21/C. § (9) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott személy köteles a megkeresésben meghatározott tartalommal és formában, az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása céljából adatot szolgáltatni.

(4b)

A Hivatal ellenőrzési tevékenységében nem vehet részt

a)	az energetikai auditorok névjegyzékében szereplő személy, továbbá a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy,

b)	az energetikai auditáló szervezetek névjegyzékében szereplő szervezet, továbbá az azzal társasági jogi kapcsolatban, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy.

(5)	A Hivatal éves ellenőrzési tervben határozza meg az adott évet megelőző évben elvégzett kötelező auditálás keretében létrejött energetikai auditálások statisztikailag jelentős hányadát, amely vonatkozásában megfelelőségi ellenőrzést végez.

(6)	A Hivatal az energetikai auditálási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése során a nagyvállalattól bekérhet a kötelezettség teljesítésével kapcsolatos bármely iratot, kapcsolódó dokumentációt, ideértve valamely mentesülési lehetőség igénybevételét igazoló iratot.

25. §

(1)

Az energetikai auditálási kötelezettség nem teljesítése esetén a Hivatal

a)	írásban felszólítja a nagyvállalatot a kötelezettség 180 napon belüli teljesítére,

b)	10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatók.

(3)	A bírság ismételten is kiszabható, az ismételt bírság legkisebb összege az előzőleg megállapított bírság 150%-a, legmagasabb összege tizenötmillió forint lehet.

26. §

(3)

Ha a Hivatal az ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az energetikai audit nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, felhívja az energetikai auditort, energetikai auditáló szervezet által végzett auditálás esetében az energetikai auditáló szervezetet a feltárt hibák kijavítására. A feltárt hibát a Hivatal felhívásának kézhezvételétől számított 90 napon belül kell kijavítani.

(4)	A Hivatal az energetikai auditort vagy energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezetet egymillió forintig terjedő bírsággal sújthatja, ha a feltárt hibát vagy hiányosságot felhívás ellenére a megadott határidőben nem javítja ki, vagy nem pótolja.

(5)

A (4) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazása helyett vagy mellett a Hivatal az energetikai auditot érvénytelennek minősíti és ennek tényéről a nagyvállalatot értesíti. A nagyvállalatnak az értesítés kézhezvételétől számított 180 napon belül új, a jogszabálynak megfelelő energetikai auditálást kell elvégeztetnie.

(6)

Ha az energetikai auditorral vagy energetikai auditáló szervezettel szemben 2 éven belül ismét a (4) bekezdés alapján bírság kiszabásának lenne helye, a Hivatal a bírság kiszabása helyett a névjegyzékből törléssel egyidejűleg megtilthatja az energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezet számára az energetikai auditálási tevékenység folytatását. Erre az érintettet a (4) bekezdés szerinti bírság kiszabásakor figyelmeztetni kell.

(7)	Ha a nagyvállalat az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a Hivatal a 25. § szerinti bírsággal, vagy ismételt bírsággal sújthatja és a teljesítésre 30 napos határidőt szab.

27. §

(1)	A Hivatal a nem kötelező energetikai auditálás során készített energetikai audit jogszabályi feltételeknek való megfelelőségét a megbízó vagy az egyéb érdekelt kezdeményezésére, díjfizetés ellenében ellenőrzi.

(2)

A nem kötelező energetikai auditálás során készített energetikai audit ellenőrzésére a 24. § (5) bekezdése, a 25. §, valamint a 26. § (5) bekezdésében az energetikai audit érvénytelennek minősülését követően fennálló, új energetikai auditra vonatkozó beszerzési kötelezettség kivételével a kötelező energetikai audit jogszabályi feltételeknek való megfelelőségének ellenőrzésére vonatkozó szabályok alkalmazandóak.

21. Az energetikai auditálásra jogosult természetes személyek és szervezetek

28. §

(1)

Energetikai auditálást mint energetikai auditor természetes személy vagy mint energetikai auditáló szervezet gazdálkodó szervezet folytathat. Az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet a Hivatal engedélye alapján láthat el energetikai auditálási tevékenységet. Az engedély határozatlan időre szól.

(1a)

Ha a Hivatal az engedély iránti kérelem alapján megállapítja, hogy a kérelmező eleget tesz az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek, a kérelmező számára engedélyezi az energetikai auditálási tevékenység folytatását, valamint az engedélyező határozat véglegessé válásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi.

(1b)

Energetikai auditor az a természetes személy lehet, aki

a)	büntetlen előéletű,

b)	rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel,

c)	rendelkezik az (5) bekezdés szerinti szakmai gyakorlattal,

d)	valamely, a 24. alcím szerinti közreműködő szervezet által szervezett energetikai auditori szakmai vizsgát teljesítette,

e)	a regisztrációs díjat megfizette és

f)	nem áll a (2) bekezdés szerinti tilalom alatt.

(1c)	A kérelmezőt az energetikai auditálási tevékenység megkezdésének és folytatásának joga nem illeti meg, ha a Hivatal a kérelem elbírálására irányadó ügyintési határidőt túllépte.

(2)

Az energetikai auditori névjegyzékből történő törléstől számított két évig nem folytathat energetikai auditálási tevékenységet az, aki számára a Hivatal

a)	az energetikai audit ellenőrzésének eredményeként a 26. § (6) bekezdése vagy a 32. § (7) bekezdés b) pontja alapján megtiltotta az energetikai auditálási tevékenység folytatását vagy

b)	a 32. § (7) bekezdés a) pontja alapján amiatt tiltotta meg az energetikai auditálási tevékenység folytatását, mert a bejelentésében valótlan adatot szolgáltatott.

(3)

Az energetikai auditornak

a)	első alkalommal a névjegyzékbe vételét követő év december 31-ig, ezt követően minden év december 31-ig a 39. § szerinti továbbképzésen kell részt vennie, és

b)	első alkalommal a névjegyzékbe vételét követő ötödik év december 31-ig, ezt követően minden ötödik év december 31-ig szakmai megújító vizsgát kell tennie.

(4)	A (3) bekezdésben meghatározott továbbképzésben résztvevőkről és a szakmai megújító vizsgát teljesítőkről a közreműködő szervezet értesti a Hivatalt. Ha az energetikai auditor a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a Hivatal haladéktalanul törli a névjegyzékből.

(5)

Szakmai gyakorlati időként az e törvény végrehajtási rendeletében a felsőfokú végzettségi szint szerint meghatározott időtartamú, meghatározott szakirányú szakképzettség megszerzését igazoló oklevél kiállítását követően teljesített, energetikai területen végzett mérnöki szakmai gyakorlat fogadható el.

29. §

(1)

Energetikai auditálási tevékenységet az a gazdálkodó szervezet folytathat,

a)	amely az energetikai auditori névjegyzékben szereplő energetikai auditorral munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban áll,

b)	amely a regisztrációs díjat megfizette és

c)	amely nem áll a (3) bekezdés szerinti tilalom alatt.

(1a)	Az energetikai auditori névjegyzékben szereplő természetes személy egy energetikai auditáló szervezet energetikai auditoraként jegyezhető be az energetikai auditáló szervezetek névjegyzékébe.

(2)	Az energetikai auditáló szervezet felelősségére az energetikai auditor energetikai auditálással kapcsolatos, e törvényben meghatározott felelősségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3)

A névjegyzékből történő törléstől számított két évig nem folytathat energetikai auditálási tevékenységet az a szervezet, amely számára a Hivatal

a)	az energetikai audit ellenőrzésének eredményeként a 26. § (6) bekezdése vagy a 33. § (7) bekezdés b) pontja alapján megtiltotta az energetikai auditálási tevékenység folytatását, vagy

b)	a 33. § (7) bekezdés a) pontja alapján amiatt tiltotta meg az energetikai auditálási tevékenység folytatását, mert a bejelentésében valótlan adatot szolgáltatott.

(4)

Energetikai auditálási tevékenységre irányuló szolgáltatást kizárólag a névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet és a nagyvállalat, vagy a nagyvállalat vonatkozásában a nagyvállalat vállalkozáscsoportjába tartozó egyéb vállalkozás között közvetlenül létrejött szerződés alapján lehet nyújtani.

30. §

(1)	Az energetikai auditálási tevékenység folytatására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg a regisztrációs díj megfizetését is igazolni kell a Hivatal felé.

(2)	A kérelemhez csatolni kell az energetikai auditálási tevékenység folytatásához szükséges feltételek fennállását igazoló iratokat.

31. §

A Hivatal névjegyzéket vezet a véglegessé vált határozat útján névjegyzéki jelöléssel rendelkező energetikai auditorokról és energetikai auditáló szervezetekről.

32. §

(1)

A névjegyzék az energetikai auditorra vonatkozó következő adatokat tartalmazza:

a)	a Szolgtv. 26. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatok,

b)	anyja születési neve,

c)	születési helye és ideje,

d)	elérhetőségi adatok (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az energetikai auditor által megadott egyéb elérhetőségi adat),

e)	államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás szintje),

f)	szakirányú iskolai végzettség, és szakmai képesítés megszerzését igazoló oklevél kiállításának időpontja,

g)	igazolt szakmai gyakorlat jellege,

h)	a tevékenység folytatása iránti kérelem benyújtásának időpontja,

i)	a névjegyzékbe vétel és a névjegyzékből törlés időpontja.

j)	névjegyzéki jelölés,

szakmai vizsga kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,l) megújító szakmai vizsga kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,m) továbbképzési kötelezettség teljesítés kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,n) adatváltozás bejelentés időpontja,o) a Hivatal által megállapított szankció, bírság.

(2)

A névjegyzék az (1) bekezdés a) pontjában szereplő adatok közül az energetikai auditálási tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, az engedély száma, a tevékenység megkezdésének és folytatásának területi és időbeli korlátjára vonatkozó adat, és az (1) bekezdés g)-o) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(3)

A névjegyzék az (1) bekezdés a) pontjában szereplő adatok közül a név és az energetikai auditálási tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, az engedély száma, a tevékenység megkezdésének és folytatásának területi és időbeli korlátjára vonatkozó adat, valamint az (1) bekezdés d)-o) pontjában foglalt adat nyilvános. A nyilvános adatokat a Hivatal az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi.

(4)	Az energetikai auditor a bekövetkezéstől számított 8 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak a névjegyzékben nyilvántartott adatai tekintetében bekövetkezett változást.

(4a)	A (4) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az energetikai auditor kéri - a (4) bekezdés szerinti határidőben értesíti a Hivatalt.

(5)	Ha az energetikai auditor a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a Hivatal a kötelezettség teljesítésére írásban felszólítja és 100 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja. A bírság ismételten kiszabható.

(6)

Az energetikai auditort törölni kell a névjegyzékből

a)	ha a Hivatal az energetikai auditálási tevékenység folytatását megtiltotta,

b)	ha a tevékenysége megszüntetését bejelentette,

c)	ha az energetikai auditor meghalt, vagy

d)	a Szolgtv. 26. § (3) bekezdésében foglalt esetben.

(7)	Ha a Hivatal megállapítja, hogy a tevékenység folytatásának valamely feltétele a tevékenység folytatására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában sem állt fenn, az energetikai auditor auditálási tevékenységét intézkedésében megtiltja.

(8)	Ha a Hivatal megállapítja, hogy az energetikai auditor e törvény szerinti valamely kötelezettségét bírságolás vagy ismételt bírságolás ellenére sem teljesítette, az energetikai auditort az auditálási tevékenység folytatásától eltiltja.

33. §

(1)

A névjegyzék az energetikai auditáló szervezet következő adatait tartalmazza:

a)	a Szolgtv. 26. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatok,

b)	cégjegyzékszám vagy nyilvántartást vezető hatóság neve és nyilvántartási szám,

c)	a vezető tisztségviselő neve,

d)	elérhetőségi adatai (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az energetikai auditáló szervezet által megadott egyéb elérhetőségi adat),

e)	az energetikai auditáló szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban álló energetikai auditor neve,

f)	a tevékenység folytatása iránti kérelem benyújtásának időpontja,

g)	a névjegyzékbe vétel és a névjegyzékből törlés időpontja.

h)	névjegyzéki jelölés,

i)	adatváltozás bejelentés időpontja,j) a Hivatal által megállapított jogkövetkezmények.

(2)	A névjegyzék az (1) bekezdés f)-j) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3)	Az energetikai auditáló szervezet (1) bekezdésben foglalt adatai nyilvánosak, azokat a Hivatal az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi.

(4)	Az energetikai auditáló szervezet a bekövetkezéstől számított 8 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak a névjegyzékben nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást.

(4a)

A (4) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az energetikai auditáló szervezet kéri - a (4) bekezdés szerinti határidőben értesíti a Hivatalt.

(5)	Ha az energetikai auditáló szervezet a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a Hivatal a kötelezettség teljesítésére írásban felszólítja és 100 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja. A bírság ismételten kiszabható.

(6)

Az energetikai auditáló szervezetet a névjegyzékből törölni kell

a)	ha a Hivatal az energetikai auditálási tevékenység folytatását megtiltotta,

b)	ha a tevékenysége megszüntetését bejelentette,

c)	ha az energetikai auditáló szervezet megszűnt, vagy

d)	a Szolgtv. 26. § (3) bekezdésében meghatározott esetben.

(7)

A Hivatal az energetikai auditáló szervezet auditálási tevékenységét megtiltja, ha

a)	megállapítja, hogy a tevékenység folytatásának valamely feltétele a tevékenység folytatása iránti kérelem benyújtásának időpontjában sem állt fenn, vagy

b)	az energetikai auditáló szervezet e törvény szerinti valamely kötelezettségét bírságolás vagy ismételt bírságolás ellenére sem teljesítette.

34. §

(1)	A névjegyzékbe vételt követően az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet köteles éves nyilvántartási díjat fizetni a Hivatal számára.

(2)	A regisztrációs díj, az éves nyilvántartási díj és az e törvény szerinti bírság köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani.

(3)	A regisztrációs díjból és nyilvántartási díjból befolyó bevétel a Hivatal bevételét képezi.

(4)	A nyilvántartási díj megfizetésének elmulasztása esetén a Hivatal határidő tűzésével felhívja a nyilvántartási díj fizetésére kötelezettet a kötelezettség teljesítésére, a határidő eredménytelen elteltét követően a Hivatal a kötelezettet törli a névjegyzékből.

(5)	Az e törvény szerint kiszabott bírság a Hivatal bevételét képezi.

22. Határon átnyúló energetikai auditálási szolgáltatásnyújtás

35. §

(1)

Az EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet a Hivatal engedélye alapján láthat el Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében energetikai auditálási tevékenységet. Az engedély határozatlan időre szól.

(2)

EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult energetikai auditor Magyarország területén letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében történő energetikai auditálási tevékenységet akkor folytathat, ha megfelel a 28. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek azzal, hogy nem kell teljesítenie a 28. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szakmai vizsgát, valamint a 28. § (3) bekezdése szerinti továbbképzést és megújító szakmai vizsgát.

(3)

EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult energetikai auditáló szervezet Magyarország területén történő letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében energetikai auditálási tevékenységet az energetikai auditorok névjegyzékében szereplő vagy Magyarország területén energetikai auditálásra a (2) bekezdés szerint jogosult, a vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban álló energetikai auditor útján folytathatja.

(4)

A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén energetikai auditálási tevékenységet végző személy és szervezet a működése során köteles betartani az energetikai auditálási tevékenység folytatására e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott szabályokat.

(4a)

A határon átnyúló szolgáltatás keretében energetikai auditálási tevékenység folytatására jogosult személyekre és szervezetekre megfelelően alkalmazni kell az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben az energetikai auditorokra és energetikai auditáló szervezetekre meghatározott szabályokat.

(5)	A Hivatal a névjegyzéki jelöléssel rendelkező, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult természetes személyt és gazdálkodó szervezetet a 28. § (1a) bekezdése szerinti névjegyzékbe felveszi.

23. Harmadik ország energetikai auditálást végző szolgáltatói

36. §

Harmadik országbeli, energetikai auditálást végző szolgáltató számára energetikai auditálás folytatására való jogosultság nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján állapítható meg.

24. A közreműködő szervezet

37. §

(1)	Az energetikai auditorokat és energetikai auditáló szervezeteket közreműködő szervezet e törvényben meghatározott feladatait a Hivatal közreműködő szervezeti tevékenység végzésére jogosító engedélye (a továbbiakban e § alkalmazásában: engedély) alapján látja el. Az engedély 10 évre szól.

(2)

Ha a Hivatal az engedély iránti kérelem alapján megállapítja, hogy a kérelmező eleget tesz az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek, a kérelmező számára engedélyezi e törvényben meghatározott közreműködő szervezeti tevékenység folytatását. Kérelmező kizárólag köztestület lehet.

(3)	Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező szervezet által a Hivatallal történő kapcsolattartásra kijelölt személy családi és utónevét, valamint elérhetőségeit (hivatali címe, telefonszáma, telefaxszáma és elektronikus levélcíme) is.

(4)

A Hivatal a közreműködő szervezet engedélyét visszavonja, ha a közreműködő szervezet

a)	nem felel meg e törvényben, valamint végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek,

b)	e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok kötelezettségeit felszólítás ellenére sem teljesíti vagy

c)	bejelenti regisztráló szervezeti tevékenysége megszüntetését.

(5)

Az engedély hatályát veszti:

a)	az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével,

b)	a közreműködő szervezet megszűnése esetén,

c)	visszavonással.

(6)	A közreműködő szervezet az engedélyezés alapjául szolgáló követelményeknek való megfelelősége tekintetében bekövetkezett változást köteles a Hivatalnak haladéktalanul írásban bejelenteni.

(7)	Ha az engedély hatályát veszti, a közreműködő szervezet köteles saját költségén a közreműködési tevékenységével kapcsolatos iratoknak a Hivatal vagy a Hivatal által megjelölt közreműködő szervezet részére történő átadásáról gondoskodni.

(8)	Ha nincs hatályos közreműködő szervezeti engedéllyel rendelkező szervezet, a közreműködő szervezeti feladatokat a Hivatal látja el.

38. §

(1)

A Hivatal a közreműködő szervezetekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a közreműködő szervezet

a)	elnevezését,

b)	székhelyét,

c)	levelezési címét, valamint a regisztráló szervezet által megjelölt egyéb elérhetőségi adatait,

d)	engedélye kiadásának, visszavonásának, hatályvesztésének időpontját,

e)	részére engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelöléseként az „energetikai auditorokkal és energetikai szakreferensekkel kapcsolatos közreműködői tevékenység” megjelölést.

(2)	A nyilvántartás - az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartás adatai nyilvánosak, amelyeket a Hivatal közzétesz az energiahatékonysági tájékoztató honlapon.

(3)	A Hivatal törli a közreműködő szervezetet a nyilvántartásból, ha az engedélye hatályát veszti.

39. §

(1)

Az energetikai auditálási és energetikai szakreferensi tevékenység folytatásához szükséges szakmai vizsgát, szakmai megújító vizsgát és továbbképzést a közreműködő szervezet jelentkező esetén legalább negyedévente megszervezi és a vizsga, megújító vizsga, valamint a továbbképzés teljesítéséről az igazolást kiállítja.

(2)

A közreműködő szervezet az energetikai auditorok és energetikai szakreferensek által teljesítendő szakmai vizsga és megújító vizsga tartalmáról és eljárásrendjéről szabályzatot (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) dolgoz ki, amelynek elfogadása és módosítása a Hivatal jóváhagyásához kötött. A Hivatal felügyeli a szakmai vizsga és megújító vizsga lebonyolítását. A Hivatal a szabályzatot jóváhagyja, ha az megfelel a (7)-(9) bekezdésben foglaltaknak.

(3)	A szakmai vizsgát és megújító vizsgát megelőzően a vizsgázók felkészítő tanfolyamon vehetnek részt. A közreműködő szervezetnek a vizsgára felkészítő tanfolyamot meg kell hirdetnie és jelentkező esetén a tanfolyamot évente legalább egy alkalommal le kell folytatnia.

(4)

A felkészítő tanfolyam és a továbbképzés tananyagáról, valamint a részletes oktatási módszertanról a közreműködő szervezetnek szabályzatot (a továbbiakban: tanulmányi szabályzat) kell kidolgoznia, amelynek elfogadása és módosítása a Hivatal jóváhagyásához kötött. A Hivatal felügyeli a felkészítő tanfolyam és a továbbképzés lebonyolítását.

(5)	A közreműködő szervezetnek évente - a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott tartalommal - kell jelentést készítenie tevékenységéről a Hivatal számára.

(6)	A közreműködő szervezet a felkészítő tanfolyam, a továbbképzés, a szakmai vizsga és megújító vizsga lebonyolítása során a Hivatal által jóváhagyott tanulmányi és vizsgaszabályzat alapján jár el.

(7)

A tanulmányi szabályzatnak tartalmaznia kell különösen:

a)	a felkészítő tanfolyamon és a továbbképzésen való részvétel feltételeit,

b)	a felkészítő tanfolyam és a továbbképzés tematikáját, oktatási módszertanát,

c)	a tananyag aktualizálására vonatkozó ütemezést,

d)	az oktatók kiválasztására vonatkozó feltételeket.

(8)

A vizsgaszabályzatnak tartalmaznia kell különösen:

a)	a vizsgán való részvétel feltételeit,

b)	a jelentkezés szabályait,

c)	a vizsgakövetelmény részletes tematikáját,

d)	a vizsgázók teljesítményének értékelési módszerét,

e)	a vizsgáról történő kizárás szabályait,

f)	a vizsgával kapcsolatos dokumentumok kezelésére vonatkozó szabályokat,

g)	a vizsgára történő jelentkezésre szolgáló jelentkezési lap mintáját,

h)	a vizsga eredményes teljesítését igazoló tanúsítvány mintáját,

i)	a vizsga teljes menetének rögzítésére szolgáló jegyzőkönyvmintát,

j)	a vizsgabizottság összetételére vonatkozó követelményeket,

k)	a panaszok kezelésének módját.

(9)	A tanulmányi és vizsgaszabályzatot úgy kell elkészíteni, hogy biztosított legyen az energiahatékonysággal kapcsolatos lehető legszélesebb körű és aktuális szakmai ismeretek átadása, a vizsgázók számára egyenlő feltételek biztosítása és a vizsgák részrehajlástól mentes lefolytatása.

(10)	Ha a szabályzat nem felel meg a (7)-(9) bekezdésben előírt feltételeknek, a Hivatal egy alkalommal határidő tűzésével hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt. A határidő eredménytelen letelte vagy a hiánypótlás nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal a kérelmet elutasítja.

(11)	A Hivatal részéről jóváhagyott szabályzatot a közreműködő szervezetnek honlapján közzé kell tennie és ismertetnie kell a továbbképzés és szakmai vizsga során a résztvevőkkel. A résztvevők a szabályzat megismeréséről írásban nyilatkoznak.

25. A névjegyzék vezetésének és a közreműködő szervezetek nyilvántartásának, az adatok kezelésének közös szabályai

40. §

(1)

A Hivatal az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek , valamint a természetes személy energetikai szakreferensek és az energetikai szakreferens szervezetek engedélyezése, névjegyzékének vezetése, a közreműködő szervezetek nyilvántartásának vezetése, valamint az e törvény szerinti ellenőrzési feladatainak ellátása céljából kezeli

a)	az energetikai auditorok és az energetikai auditáló szervezetek névjegyzékében szereplő adatokat, valamint a tevékenység engedélyezésére irányuló kérelemben szereplő adatokat,

b)	az energetikai auditálás elvégzésére vonatkozó adatszolgáltatásból származó adatokat,

c)	az energetikai auditálás ellenőrzése során beszerzett adatokat,

d)	a regisztráló szervezetek nyilvántartásában szereplő adatokat, valamint a regisztráló szervezeti tevékenység végzésére jogosító engedély kiadása és visszavonása során tudomására jutott adatokat,

e)	a regisztráló szervezetek jelentésében szereplő adatokat.

(2)	A Hivatal a névjegyzékbe vétel megtagadása esetén a megtagadás véglegessé válásáig, valamint a névjegyzékből és a közreműködő szervezetek nyilvántartásából történő törlés időpontjától számított öt évig kezeli az (1) bekezdés szerinti adatokat.

41. §

(1)

A közreműködő szervezet az energetikai auditorok és energetikai szakreferensek képzésével, valamint szakmai vizsgák, megújító vizsgák megszervezésével és lebonyolításával összefüggő feladatai ellátása céljából kezeli

a)	a képzésekre, továbbképzésekre jelentkező személyek személyes adatait (név, lakcím),

b)	az energetikai auditori szakmai vizsgával és megújító vizsgával kapcsolatban beszerzett adatokat.

(2)

A közreműködő szervezet a képzésre, továbbképzésre, szakmai vizsgára, valamint megújító vizsgára való jelentkezés időpontjától számított két év elteltéig gondoskodik az (1) bekezdés b) pontja szerinti, valamint a névjegyzékből történő törlés időpontjától számított tíz év elteltéig gondoskodik az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok megőrzéséről, azt követően intézkedik azok megsemmisítése iránt.

42. §

Az adatkezelők által kezelt személyes adatokat az adatkezelő és az adatfeldolgozó korlátozás nélkül, egyéb szervek és személyek - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az érintett írásbeli hozzájárulásával ismerhetik meg.

VIII/A. FEJEZET
ENERGETIKAI FELÜLVIZSGÁLAT

25/A. A fűtési és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálata

43. §

(1)

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 10. pontja szerinti épületet vagy több épületet együttesen ellátó

a)	70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű fűtési rendszer vagy kombináltan helyiségfűtési és szellőzőrendszer,

b)	70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondicionáló rendszer vagy kombináltan légkondicionáló és szellőzőrendszer

hozzáférhető részeinek vonatkozásában rendszeres energetikai felülvizsgálatot kell készíteni.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott rendszerek vonatkozásában az energetikai felülvizsgálatot − amennyiben energetikai auditálást kell lefolytatni − a kötelező energetikai auditálás részeként, egyéb esetben nyolcévente kell elvégezni.

(3)

Nem szükséges energetikai felülvizsgálat elvégzése azon lakóépületek vonatkozásában, amelyekben az (1) bekezdésben meghatározott rendszer üzemel, és amely rendelkezik

a)	olyan folyamatos elektronikus felügyeleti funkcióval, amely méri a rendszer hatékonyságát és tájékoztatja az épület tulajdonosát vagy kezelőjét, ha a hatékonyság jelentősen csökkent, és jelzi, ha szükség van a rendszer karbantartására, valamint

b)	hatékony ellenőrző funkciókkal az energiatermelési, -elosztási, -tárolási és -felhasználási optimum elérése érdekében.

(4)

Nem szükséges energetikai felülvizsgálat az épületautomatizálási és -szabályozási rendszerrel felszerelt, 290 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű fűtési rendszerrel, kombinált fűtési rendszerrel, kombinált helyiségfűtési és szellőzőrendszerrel, légkondicionáló rendszerrel vagy kombinált légkondicionáló és szellőzőrendszerrel rendelkező nem lakóépületek esetében, ha azok épületautomatizálási és -szabályozási rendszere alkalmas

a)	az energiafelhasználás folyamatos ellenőrzésére, naplózására, elemzésére és kiigazításának lehetővé tételére;

b)	az épület energiahatékonyságának értékelésére, az épülettechnikai rendszerek hatékonyságcsökkenésének feltárására, a berendezések vagy az épülettechnikai rendszer kezeléséért felelős személy tájékoztatására az energiahatékonyság javításának lehetőségéről; valamint

c)	az összekapcsolt épülettechnikai rendszerekkel vagy az épületen belüli más készülékekkel való kommunikáció lehetővé tételére, valamint az épülettechnikai rendszerekkel történő átjárhatóságra, a különböző típusú jogvédett technológiáktól, berendezésektől és gyártóktól függetlenül.

(5)	Az energetikai felülvizsgálat elvégzéséről az (1) bekezdésben meghatározott rendszer üzemeltetője, ennek hiányában az épület tulajdonosa (a továbbiakban együtt: rendszerüzemeltető) köteles gondoskodni.

(6)	Az energetikai felülvizsgálatot a klímavédelemért felelős hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által üzemeltetett adatbázisban (a továbbiakban: Adatbázis) regisztrációval rendelkező energetikai felülvizsgáló végezhet.

(7)

Az energetikai felülvizsgálat az alábbiakra terjed ki:

az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott rendszerek vonatkozásában helyszíni vizsgálatot követően a hőfejlesztő berendezés hatékonyságának és az épület fűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelése, továbbá annak vizsgálata, hogy a fűtési rendszer vagy a kombinált helyiségfűtési és szellőzőrendszer teljesítménye tipikus vagy átlagos üzemelési feltételek mellett milyen mértékben optimalizálható;

az (1) bekezdés b) pontja vonatkozásában a légkondicionáló rendszer hatékonyságának és az épület hűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelése, továbbá annak vizsgálata, hogy a légkondicionáló rendszer, illetve a kombinált légkondicionáló és szellőzőrendszer teljesítménye tipikus vagy átlagos üzemelési feltételek mellett milyen mértékben optimalizálható.

(8)	Az energetikai felülvizsgálatról az energetikai felülvizsgáló e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott elektronikus úton adatszolgáltatást (a továbbiakban: felülvizsgálati jelentés) teljesít az Adatbázison keresztül.

(9)	A helyszíni vizsgálaton alapuló felülvizsgálati jelentés egy példányát az energetikai felülvizsgáló köteles átadni a rendszerüzemeltetőnek. A rendszerüzemeltető a felülvizsgálati jelentést köteles átadni az épület tulajdonosának és bérlőjének.

(10)	Az energetikai felülvizsgálat akkor minősül teljesítettnek, amikor a felülvizsgálati jelentés átadása a (9) bekezdés szerint megtörtént, és az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott díját az energetikai felülvizsgáló megfizette.

(11)

Az energetikai felülvizsgálati kötelezettséggel érintett épület vonatkozásában fennálló (3) és (4) bekezdés szerinti mentességet a rendszerüzemeltető köteles igazolni. A Magyar Mérnöki Kamara a mentesség igazolására szolgáló dokumentumok vizsgálatának eredményéről az Adatbázis útján értesíti a Hatóságot.

43/A. §

(1)

A Hatóság a 43. § (1) bekezdésben meghatározott rendszerekről inspekciós szám alkalmazásával, a (2) bekezdésben meghatározott adatokkal nyilvántartást vezet a 43. § (3) és (4) bekezdésben meghatározott mentességi feltétel igazolásának időpontjáig az alábbi célok érdekében:

a)	az épületek energiahatékonyságának, különösen a fűtési és hűtési rendszerek szükségleteknek megfelelő, leginkább költséghatékony javításának előmozdítása;

b)	az energetikai felülvizsgálattal kapcsolatos jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése;

c)	a felülvizsgálati jelentés kiállításához felhasznált adatok és az abban feltüntetett eredmények megfelelőségének ellenőrzése;

d)	a felülvizsgálati jelentésben rögzített ajánlások, energiahatékonysági beruházások megvalósításnak nyomon követése.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott célra inspekciós szám alatt az Adatbázisban kezelt adatok:

természetes személy rendszerüzemeltető esetében:

aa)

név,

ab)	lakcím és értesítési cím,

ac)	telefonszám, e-mail cím,

gazdasági társaság, egyéni vállalkozás, valamint egyéni cég, egyéb szerv vagy szervezet rendszerüzemeltető esetében:

ba)

név,

bb)

székhely,

bc)	cégjegyzékszám, ennek hiányában az egyéni vállalkozói nyilvántartási szám, törzskönyvi nyilvántartási szám, oktatási azonosító, egyéb, az azonosítást szolgáló nyilvántartási szám,

bd)

adószám,

be)	nevében nyilatkozattételre jogosult személy neve,

bf)	telefonszám, e-mail cím,

bg)	szakmai kapcsolattartó neve, telefonszáma, e-mail címe;

c)	rendszert érintő energetikai felülvizsgálattal érintett épület címe és helyrajzi száma, a rendszer megnevezése, funkciója, egyedi azonosítója, az energetikai felülvizsgálattal kapcsolatos dokumentumok, a rendszerről kiállított felülvizsgálati jelentés,

d)	a Hatóság döntéseinek rendelkezései, hatósági döntés iktatószáma, végleges döntéssel kiszabott bírság összege, megfizetésének ténye, behajtás állapota, a figyelmeztetés ténye.

(3)

A Hatóság az energetikai felülvizsgálókról nyilvántartási szám alkalmazásával a (4) bekezdésben meghatározott adatokat tartja nyilván a végzett tevékenység megszűnésének, megszüntetésének időpontjáig az alábbi célok érdekében:

a)	az energetikai felülvizsgáló energetikai felülvizsgálathoz kapcsolódó tevékenységével kapcsolatos kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése;

b)	az energetikai felülvizsgálathoz kapcsolódó fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése.

(4)

A (3) bekezdésben meghatározott célra nyilvántartási szám alatt az energetikai felülvizsgálót érintő, Adatbázisban kezelt adatok:

a)	személyazonosításra szolgáló adatok (név, anyja neve, születési hely, idő),

b)	lakcím és értesítési cím,

c)	telefonszám, e-mail cím,

d)	tevékenység folytatására jogosultság időpontja, területi és időbeli korlátait (kamarai tagság szünetelése, tevékenység megszűnése, megszüntetése),

e)	kamarai szám,

azon gazdasági társaság, egyéni vállalkozás, valamint egyéni cég, egyéb szerv vagy szervezet

fa)

neve,

fb)	székhelye,

fc)

adószáma,

fd)

cégjegyzékszáma, ennek hiányában az egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, törzskönyvi nyilvántartási száma, oktatási azonosítója, egyéb, az azonosítást szolgáló nyilvántartási száma, amellyel az Adatbázisban szereplő energetikai felülvizsgáló munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban áll,

g)	képzési és továbbképzési kötelezettség teljesítésére vonatkozó adatok,

h)	a felülvizsgáló által kiállított felülvizsgálati jelentések egyedi azonosítói.

(5)	Az Adatbázisban tárolt, energetikai felülvizsgálóhoz tartozó személyes adatokat a tevékenység megszűnését vagy megszüntetését követő 5 év elteltével törölni kell. A Hatóság biztosítja az energetikai felülvizsgáló nevére és elérhetőségére vonatkozó adatok nyilvánosságát.

(6)	Az Adatbázis a felülvizsgálati jelentésre vonatkozó adatokat közhitelesen tartalmazza.

(7)	Az energetikai felülvizsgáló és a rendszerüzemeltető az adataiban bekövetkezett változást a Hatóságnak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon, a változást követő 15 napon belül bejelenti.

43/B. §

(1)

Energetikai felülvizsgáló az a természetes személy lehet, aki

a)	a Magyar Mérnöki Kamara által vezetett névjegyzékben vagy a szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatóról elkülönített közhiteles nyilvántartásban szerepel és az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott jogosultsággal rendelkezik,

b)	sikeresen regisztrált az Adatbázisban,

c)	e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott képzésen részt vett, és

d)	az éves felügyeleti díjat megfizette.

(2)

Az energetikai felülvizsgálók továbbképzési és vizsgáztatási feladatait a Magyar Mérnöki Kamara látja el. A Magyar Mérnöki Kamara az energetikai felülvizsgáló által teljesítendő képzési, továbbképzési és vizsgakötelezettségek tartalmáról és eljárásrendjéről szabályzatot dolgoz ki, amelyről tájékoztatja a Hatóságot. Az energetikai felülvizsgálók által teljesített képzést és továbbképzést a Magyar Mérnöki Kamara az Adatbázisban igazolja.

(3)	Az éves felügyeleti díj megfizetésére kötelezett a felügyeleti díjat a nyilvántartásba vétel kezdeményezésekor, majd azt követően minden év január 31. napjáig köteles az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon megfizetni.

(4)	Az éves felügyeleti díj mértéke 50 000 Ft. Az éves felügyeleti díj a Hatóság bevételét képezi, amely kizárólag a Hatóság feladatellátásával összefüggő költségekre fordítható.

(5)

Az éves felügyeleti díj határidőben történő megfizetésének elmulasztása esetén, a Hatóság a határidő lejártát követően kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a díjfizetésére kötelező határozatot hoz. A végleges határozatban megállapított éves felügyeleti díj adók módjára behajtandó köztartozás.

(6)

A felügyeleti díj késedelmes megfizetése esetén a Hatóság az Adatbázison keresztül korlátozza az energetikai felülvizsgáló tevékenységét oly módon, hogy felülvizsgálati jelentést nem állíthat ki. A Hatóság a fizetési kötelezettség teljesítésének jóváhagyását követő 5 napon belül intézkedik a korlátozás Adatbázison keresztül történő megszüntetése iránt.

(7)	Az energetikai felülvizsgáló nyilvántartásba vételét követően köteles részt venni a Magyar Mérnöki Kamara által meghatározott továbbképzésen.

(8)	Ha az energetikai felülvizsgáló a (7) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, az energetikai felülvizsgálót törölni kell az Adatbázisból.

43/C. §

(1)	A Hatóság az e törvényben és végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellenőrzi a kötelező energetikai felülvizsgálat teljesítését.

(2)	A felülvizsgálati jelentés kiállításához felhasznált adatok és a felülvizsgálati jelentésben feltüntetett eredmények, ajánlások szakmai ellenőrzéséről a Hatóság a Magyar Mérnöki Kamara útján, megállapodás keretében gondoskodik.

(3)	A Magyar Mérnöki Kamara az ellenőrzése során a 43. § (1) bekezdésben meghatározott rendszer rendszerüzemeltetőjétől bekérhet a kötelezettség teljesítésével kapcsolatos bármely adatot, kapcsolódó dokumentációt, ideértve valamely mentesülési lehetőség igénybevételét igazoló iratot.

(4)	A 43. § (1) bekezdésben foglalt energetikai felülvizsgálati kötelezettség nemteljesítése esetén a Hatóság határidő tűzésével felszólítja a rendszerüzemeltetőt a kötelezettsége teljesítésére vagy megfelelő teljesítésére.

(5)	A (4) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen eltelte esetén a Hatóság a kötelezettség teljesítésére történő felhívás mellett az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki. A bírság ismételten kiszabható.

IX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. Felhatalmazó rendelkezések

44. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a)	a második kötelezettségi időszakban elérendő végfelhasználási energiamegtakarítás éves célértékeit,

a második kötelezettségi időszakban az egyes alternatív szakpolitikai intézkedésekből eredő éves és halmozott energiamegtakarítás célértékeit a teljes időszakra, az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerből eredő halmozott energiamegtakarítás célértékeit a teljes időszakra és az egyes évekre vonatkozóan

c)	a végfelhasználási energiamegtakarítás alapját képező energiamennyiség kiszámítására vonatkozó számítási módszert, a végfelhasználási energiamegtakarítás mértékének csökkentésére vonatkozó szabályokat és a kötelezettségi rendszerre vonatkozó energiamegtakarítási átváltási tényezőket,

d)	a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés, valamint a hatékony távfűtés és a hatékony távhűtés megvalósíthatósági potenciálja átfogó értékeléséhez szükséges országos költség-haszon elemzés kötelező tartalmi elemeit és elkészítésének elveit,

a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületekből a tényleges felújításra kijelölt mennyiség meghatározásának részletes szabályait, a felújítási kötelezettség teljesítésének módjára vonatkozó szabályokat, a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek nyilvántartása közzétételének szabályait, valamint a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek nyilvántartását vezető miniszter kijelölését,

f)	a közintézmények által az energiahatékonysági célú beszerzéseik során megköthető energiahatékonyság-alapú szerződés kötelező tartalmi elemeit,

az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben az energiamegtakarítási kötelezettség más kötelezett felek, kötelezett félnek nem minősülő energiahatékonysági szolgáltatók vagy egyéb harmadik személyek által megvalósított, hitelesített energiamegtakarítás szervezett piacon történő átruházásának, továbbá az energiahatékonysági intézkedések és az energetikai felújítások finanszírozásának részletszabályait

a 7. § f) pontja szerinti költség-haszon elemzésre kötelezettek körét, a költség-haszon elemzéssel érintettek jogait és kötelezettségeit, a költség-haszon elemzés jóváhagyásának és a költség-haszon elemzéssel kapcsolatos mentesség részletes szabályait, valamint a költség-haszon elemzés módszertanának kialakítása érdekében a Hivatal részére történő adatszolgáltatás részletes szabályait,

i)	az energetikai auditra vonatkozó minimális tartalmi követelményeket és az energetikai auditálási tevékenység folytatásának részletes szabályait,

j)	az energetikai auditok ellenőrzésére, valamint a kötelező energetikai auditálás teljesítésének ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,

k)	az energetikai auditálási és az energetikai szakreferensi tevékenység engedélyezésére irányuló kérelem, valamint a névjegyzékbe vétel részletes szabályait,

l)	a közreműködő szervezetekkel szemben támasztott engedélyezési követelményeket, az engedély kiadásának és visszavonásának általános eljárási szabályait, a közreműködő szervezetek tevékenységének végzésére vonatkozó szabályokat,

m)	Magyarországnak az Európai Bizottság felé teljesítendő energiahatékonysági jelentéstételi, értékeléskészítési és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat,

n)	az energiamegtakarítás összehasonlításakor és összevethető mértékegységre történő átváltásakor alkalmazandó átváltási tényezőket,

o)	a 7. § f) pontja szerinti költség-haszon elemzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése esetén a kiszabható bírság mértékét

p)	a távhűtés mérésével, elszámolásával, a díjfizetéssel, a számlázással és a felhasználók tájékoztatásával kapcsolatos rendelkezéseket, a felek jogait és kötelezettségeit;

az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet energiafogyasztási szintjére, az energetikai szakreferens által ellátandó tevékenységre, a természetes személy energetikai szakreferens szükséges szakmai képesítésére és gyakorlatára, a szakreferens igénybevételével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségre, valamint az energetikai szakreferens tevékenységével kapcsolatos jelentéstételre - ide nem értve a személyes adatokat - vonatkozó részletes szabályokat,

a Nemzeti Energetikusi Hálózat szakmai feladatait közvetlenül ellátó természetes személy szakmai végzettségére vonatkozó követelményeket, a közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épületekre vonatkozó energiafogyasztási adatok bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat,

s)	a közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épület vagy épületrész energiafogyasztási adatainak bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat

a szakpolitikai intézkedésekre vonatkozó követelményeket, a szakpolitikai intézkedések végrehajtásával megvalósuló energiamegtakarítás kiszámításának módszereit és elveit, azon belül az addicionális energiamegtakarítás kritériumait, a nyomon követés és hitelesítés szabályait, az Európai Bizottság számára történő bejelentés egyes szabályait, valamint az egyes szakpolitikai intézkedések megvalósításáért felelős végrehajtó hatóságok kijelölését,

u)	az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett fél által igénybe vett oktatási, képzési, tanácsadási és szemléletformálási program eredményeként megvalósult energiamegtakarítás tekintetében az elszámolhatóság részarányát,

az energetikai felülvizsgálatra vonatkozó nyilvántartási rendszer működésének részletszabályait, a nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatás rendjét és - a személyes adatok kivételével - a nyilvántartási rendszerhez szükséges adatok körét, valamint a nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés részletszabályait,

az energetikai felülvizsgálattal kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó hatóság kijelölését, az energetikai felülvizsgálat ellenőrzésére, valamint annak teljesítésének ellenőrzésére és az energetikai felülvizsgálattal kapcsolatos kötelezettségek megszegése esetén kiszabható bírság mértékére vonatkozó szabályokat,

x)	az energetikai felülvizsgáló képzésére vonatkozó részletszabályokat,

y)	az energetikai felülvizsgálatra vonatkozó egyéb részletszabályokat

rendeletben állapítsa meg.

45. §

Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter arra, hogy

a)	az energiahatékonysággal kapcsolatos, az energiafogyasztók és a piaci szereplők tájékoztatására vonatkozó részletes szabályokat,

b)	az energiahatékonyság növelésével kapcsolatos energiahatékonysági tájékoztató honlap tartalmával és üzemeltetésével kapcsolatos részletes szabályokat,

c)	az első kötelezettségi időszak vonatkozásában az alternatív szakpolitikai intézkedések és egyéni fellépések révén elért energiamegtakarítás számbavételéhez és hitelesítéséhez szükséges adatok körét és az adatszolgáltatás rendjét,

d)	az energiahatékonysági járulék bejelentésének, megfizetésének, nyilvántartásának, valamint a bevételek felhasználásának részletszabályait

e)	a felülvizsgálati jelentés tartalmára vonatkozó minimális tartalmi követelményeket,

f)	az energetikai felülvizsgáló által teljesítendő díjfizetési kötelezettség mértékére és teljesítésére vonatkozó részletszabályokat - az igazgatási szolgáltatási díjnak minősülő fizetési kötelezettség esetén az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben -,

g)	az energetikai felülvizsgáló nyilvántartásba vételéhez, névjegyzékbe való felvételéhez szükséges jogosultságokat

rendeletben állapítsa meg.

46. §

Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy

a)	a 7. § f) pontja szerinti költség-haszon elemzés módszertanát és a költség-haszon elemzés elkészítésének követelményeit,

b)	a nem kötelező energetikai audit ellenőrzéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,

c)	az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek, valamint a természetes személy energetikai szakreferensek és energetikai szakreferens szervezetek által fizetendő regisztrációs és nyilvántartási díj összegére, megfizetésének módjára és visszatérítésére vonatkozó szabályokat

d)	a 22/C. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatásra kötelezettek által szolgáltatandó - személyes adatnak nem minősülő - adatok körét, a teljesítés módjára vonatkozó követelményeket, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének határidejét

e)	a 23. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás keretében szolgáltatandó - személyes adatnak nem minősülő - adatok körét, a teljesítés módjára vonatkozó követelményeket, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének határidejét,

f)	a közreműködő szervezetek éves jelentésének tartalmi követelményeit, benyújtásának idejét és módját,

g)	az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek által telepítendő almérők telepítési pontját, valamint az almérők alkalmazásával történő mérés minimális követelményeit,

h)	az elosztói engedélyesek és a távhőszolgáltatók által a közintézmények energiafogyasztási adatai Hivatal számára történő bejelentésének részletszabályait

az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer keretében elért energiamegtakarítási adatok bejelentésének és átruházása bejelentésének módját, adattartalmát és egyéb részletszabályait, az egyes energiahatékonyság-javító intézkedésekből származó energiamegtakarítás mértékét meghatározó jegyzéket, az egyes energiahatékonyság-javító intézkedésekből származó energiamegtakarítás megállapítása céljából készített energetikai audit kiegészítő kötelező tartalmi elemeit, az alternatív szakpolitikai intézkedések vonatkozásában a második kötelezettségi időszakban az energiamegtakarítás számbavételéhez szükséges adatok végrehajtó hatóság általi megküldésének módját és adattartalmát, valamint a 15. § (1) bekezdés szerinti energiamegtakarítási kötelezettség megállapításához szükséges adatszolgáltatás adattartalmát és részletszabályait.

rendeletben állapítsa meg.

27. Hatályba léptető rendelkezések

47. §

(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(2)	A 21. § (1) és (2) bekezdése és az 54. § (1) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.

28. Átmeneti rendelkezések

48. §

(1)

Annak a nagyvállalatnak, amely 2015. december 5-én energetikai auditálásra volt kötelezett és 2015. december 26. napját követően nem mentesül az auditálási kötelezettség alól, következő alkalommal - az első kötelező energetikai audit elkészítésének időpontjától függetlenül - 2019. december 5-ig kell energetikai auditálást elvégeztetnie.

(2)	Az energetikai szakreferensnek a 21/B. § (4) bekezdés c) pontja szerinti vizsgát első alkalommal 2017. június 30-ig kell teljesítenie.

(3)

A regisztráló szervezeti tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező köztestület engedélye közreműködő szervezeti tevékenység végzésére történő átminősítését kérheti az egyes klímapolitikai és zöldgazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Mód. Tv.) 5. alcímének hatálybalépését követő 1 hónapos jogvesztő határidőn belül. Átminősítés esetén az annak megtörténtétől számított 30 napon belül a regisztráló szervezetnek el kell számolnia a Hivatal felé.

(4)	A Hivatal a regisztráló szervezet átminősítését követően 5 év elteltével törli a regisztráló szervezet névjegyzékbe vett adatait.

(5)

A társasági adóbevallásban tett nyilatkozatuk szerint a Kkvtv. alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak nem minősülő gazdálkodó szervezeteket tartalmazó listát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2016. évre vonatkozóan a Mód. Tv. 5. alcímének hatálybalépését követő 30 napon belül bocsátja a Hivatal rendelkezésére.

(6)	Első alkalommal 2017. július 1-jétől kell az energetikai auditornak és az energetikai szakreferensnek éves továbbképzést teljesíteni, valamint a közreműködő szervezetnek a továbbképzést megszervezni.

(7)	A Hivatal 2017. június 30-ig nem szab ki bírságot az energetikai szakreferens igénybevételéről szóló bejelentés elmulasztása miatt.

(8)	A Hivatal 2017. június 30-ig nem szab ki bírságot a kötelező energetikai auditálás teljesítésének elmaradása miatt.

(9)

E törvénynek a Mód. Tv. által módosított 22. § (1a) bekezdését, 22/B., 22/C., 23. §-át, 25. § (1) és (2) bekezdését, 26. §-át, 28. § (5) bekezdését, 29. § (1a), (2) és (4) bekezdését, 31. §-át, 32. § (5) bekezdését, 33. § (5) bekezdését és a 34. § (6) bekezdését a módosítás hatálybalépésekor folyamatban lévő és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

(11)	E törvénynek a Mód. Tv. által módosított 22. § (1b) bekezdését a 2015. december 5-ét követően létrejövő nagyvállalat, vagy nagyvállalattá minősülő vállalkozás esetében is alkalmazni kell.

(12)

E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(14)	Energetikai szakreferens tevékenységét névjegyzékbe vétel nélkül legkésőbb 2019. június 30-ig végezheti.

(15)

Az energetikai szakreferens a 21/C. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatást az egyes energetikai tárgyú jogszabályok jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi … törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a 2019. január 15-én és az adatszolgáltatás időpontjában is fennálló energetikai szakreferensi szolgáltatásra irányuló jogviszonyai tekintetében is köteles teljesíteni.

(16)	A Hivatal a 2021. évben esedékes energiamegtakarítás mértékéről 2021. március 31-ig hoz határozatot, amelyhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2021. január 31-ig nyújt a 15/C. § (2) bekezdése szerint adatot.

(17)	Az energiahatékonyság-javító intézkedéseket és beruházásokat tartalmazó jegyzék előzetes tervezetét a Hivatal első alkalommal 2021. június 30-ig köteles véleményezésre megküldeni az energiapolitikáért felelős miniszter részére.

(18)

A Hosszú Távú Felújítási Stratégiát első alkalommal önállóan, a további esetekben pedig az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdésében rögzítettek szerint az integrált nemzeti energia- és klímaterv részeként kell megküldeni az Európai Bizottságnak.” Az Ehat. Tv. 48. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:
„(19) A 2022. január 1-jét megelőzően jogszerűen üzembe helyezett, 43. § (1) bekezdésében meghatározott rendszerek vonatkozásában az energetikai felülvizsgálatot első alkalommal 2025. december 31-ig kell elvégeztetni.

29. Jogharmonizációs záradék

49. §

(1)

E törvény

a)	az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b)	a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

c)	az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d)	az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/844 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e)	az energiahatékonyságról szóló, 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

f)	a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (5) és (6) bekezdésének

(2)

E törvény 5. §-a a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv VIII. és IX. mellékletének a hatékony fűtési és hűtési potenciál átfogó értékelésének tartalma tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. március 4-i 2019/826/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(3)

A 2. § (3) és (4) bekezdése, a 4. § (4) bekezdése, a 6. § 6. és 18. pontja, a 7. § a) és b) pontja, továbbá a 13. § (6) bekezdése az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

30. Módosító rendelkezések

A jogszabály 2015. május 22-én jelent meg a Magyar Közlöny 70. számában.
hatályba lépett 2015. június 7-én.

2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2015. december 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. december 26-án lépett hatályba. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. december 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. július 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2015. december 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lépett hatályba.A szakasz 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. július 1-jén lépett hatályba. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. január 15-én lépett hatályba.A szakasz 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lépett hatályba.A szakasz 2019. január 15-én lépett hatályba. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lépett hatályba.A szakasz 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. január 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 6-án lépett hatályba. 2021. január 6-án lépett hatályba. 2021. január 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 6-án lépett hatályba. 2021. január 6-án lépett hatályba. 2021. január 6-án lépett hatályba.A szakasz 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba. 2021. február 1-jén lépett hatályba. 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba. 2021. február 1-jén lépett hatályba. 2021. február 1-jén lépett hatályba. 2021. február 1-jén lépett hatályba. 2021. február 1-jén lépett hatályba. 2021. február 1-jén lépett hatályba. 2021. február 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. december 21-én lépett hatályba.A szakasz 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2016. december 21-én lépett hatályba.A szakasz 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. december 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. december 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. december 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A szakasz 2015. december 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. december 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. december 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. december 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. december 26-án lépett hatályba.A szakasz 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A szakasz 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A szakasz 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. december 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. december 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. december 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A szakasz 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lépett hatályba.A szakasz 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A szövegrész 2022. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2022. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 6-án lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2021. január 6-án lépett hatályba. 2021. január 6-án lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 6-án lépett hatályba. 2021. február 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2015. december 26-án lépett hatályba. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lépett hatályba. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. június 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. június 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. június 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. június 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. június 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. június 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. június 8-án lett hatályon kívül helyezve.

KIHIRDETÉSI ÁLLAPOT

2015. évi LVII. törvény

az energiahatékonyságról

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. §

E törvény alkalmazásában:

1.	bázisévekben értékesített energiamennyiség: az összes kiskereskedelmi energiaértékesítő által a végső felhasználónak a villamosenergia-, a földgáz- és a távhőszektorban 2010-től 2012-ig évente értékesített energiamennyiség számtani átlaga;

2.	egyéni fellépés: olyan fellépés, amely ellenőrizhető, és mérhető vagy megbecsülhető energiahatékonysági javulást eredményez és arra egy szakpolitikai intézkedés nyomán került sor;

3.	energia: az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk d) pontja szerinti energiatermékek minden formája, éghető üzemanyagok, hő, megújuló energiák, villamos energia vagy az energia bármely más formája;

4.	energiagazdálkodási rendszer: az energiahatékonysági célkitűzést, valamint az annak elérését célzó stratégiát meghatározó terv egymással összefüggő vagy kölcsönhatásban lévő elemeinek összessége;

6.	energiahatékonyság: a teljesítményben, a szolgáltatásban, a termékben vagy az energiában kifejezett eredmény és a befektetett energia hányadosa;

9.	energiahatékonysági szolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, aki energiahatékonysági szolgáltatást nyújt vagy egyéb energiahatékonyság-javító intézkedést hajt végre a végső felhasználó létesítményében vagy helyiségében;

10.	energiahatékonyság-javulás: az energiahatékonyság növekedése a technológiai, magatartásbeli vagy gazdasági változások vagy ezek kombinációjának eredményeképpen;

11.	energiamegtakarítás: az az energiamennyiség, amellyel csökkent valamely energiahatékonyság-javító intézkedés végrehajtása után a mért vagy becsült fogyasztás az intézkedést megelőzőhöz képest, biztosítva az energiafogyasztást befolyásoló külső feltételeknek megfelelő normalizálást;

12.	energetikai audit: az energetikai auditálás eredményeit tartalmazó, jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő irat;

13.

14.	energetikai auditáló szervezet: energetikai auditálást végző gazdálkodó szervezet;

15.	energetikai auditor: energetikai auditálást végző természetes személy;

16.	gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396. §-ában meghatározott szervezet;

17.	hatékony távfűtés: olyan távfűtési rendszer, amely legalább 50%-ban megújuló energia, 50%-ban hulladékhő, 75%-ban kapcsolt energiatermelésből származó hő vagy 50%-ban ilyen energiák és hők kombinációjának felhasználásával működik;

18.	hatékony távhűtés: olyan távhűtési rendszer, amely legalább 50%-ban megújuló energia, 50%-ban hulladékhő, 75%-ban kapcsolt energiatermelésből származó hő vagy 50%-ban ilyen energiák és hők kombinációjának felhasználásával működik;

19.

20.	kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben meghatározottak alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás;

21.	kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalat: az a gazdálkodó szervezet, amely villamos energiát, földgázt értékesít, valamint távhőt szolgáltat a végső felhasználó számára;

22.	komplex korszerűsítés: az épülethatároló szerkezetek és az épületgépészeti rendszerek többségét érintő korszerűsítés, amely a korszerűsítés előtti szinthez képest jelentős energiahatékonyság-javulást eredményez;

23.	közintézmény: a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott ajánlatkérő szervezet;

24.

központi kormányzat: a minisztérium, a kormányhivatal országos hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei, a központi hivatal - a fővárosi és megyei kormányhivatalok kivételével - országos hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat országos hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei, az országos hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szervek és honvédségi szervezetek; továbbá ha e szervezetek körében egy adott hatáskör vonatkozásában nem létezik országos hatáskörű szervezeti egység, akkor azok a szervezeti egységek vagy szervezetek, amelyek illetékessége együttesen terjed ki az ország területére;

25.	nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés: a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló rendelet szerint nagy hatásfokúnak minősülő kapcsolt energiatermelés;

26.	nagyvállalat: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás;

27.

28.	primerenergia-fogyasztás: a nem energiacélú felhasználással csökkentett bruttó belföldi energiafogyasztás;

29.	teljes bemenő hőteljesítmény: az összes olyan műszaki egység névleges bemenő hőteljesítményének összege, amely a létesítmény részét képezi;

30.	végrehajtási időszak: az energiahatékonysági célkitűzés végrehajtására rendelkezésre álló, 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig terjedő időszak;

31.	végső felhasználó: az a természetes személy vagy szervezet, aki vagy amely saját felhasználására vásárol energiát;

32.	végsőenergia-fogyasztás: az ipar, a közlekedés, a háztartások, a szolgáltatások és a mezőgazdaság számára szolgáltatott energia, az energiaátalakítási ágazatnak és az energetikai iparnak szolgáltatott energiaszállítás kivételével.

II. FEJEZET
AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI CÉLKITŰZÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖZPONTI FELADATAI ÉS STRATÉGIAI DOKUMENTUMAI

2. Energiahatékonysági célkitűzés

2. §

(1)	Indikatív energiahatékonysági célkitűzésként kell meghatározni a 2020-ra elérendő primerenergia-felhasználást és végsőenergia-fogyasztást.

(2)	A nemzeti energiahatékonysági célkitűzés felé tett előrelépésekről az Európai Bizottság részére évente jelentést kell benyújtani.

3. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv

3. §

(1)

Az e törvény hatálya alá tartozó energiahatékonyság-javító intézkedéseket, továbbá a várható és az elért energiamegtakarítást háromévente - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemekkel és a 2012/27/EU európai parlamenti irányelv értelmében a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervekre vonatkozó minta létrehozásáról szóló, 2013. május 22-i 2013/242/EU bizottsági határozattal összhangban - Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben kell bemutatni.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti várható és elért energiamegtakarítás leírása során részletesen be kell mutatni az energiaellátás, -továbbítás és -elosztás, valamint az energia végfelhasználása terén elért azon megtakarításokat, amelyek hozzájárulnak az energiahatékonysági célkitűzés teljesítéséhez.

(3)	A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet az Európai Bizottság részére be kell nyújtani.

4. Nemzeti Épületenergetikai Stratégia

4. §

(1)	A magán- és köztulajdonban lévő lakó- és kereskedelmi célú épületek felújításába történő beruházások ösztönzésére hosszú távú stratégiaként Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát kell kidolgozni.

(2)

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia

a)	tartalmazza a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és kereskedelmi célú nemzeti épületállomány áttekintését;

b)	meghatározza az épülettípusoknak és az éghajlati zónának megfelelő költséghatékony felújítási módokat;

c)	olyan szakpolitikákat és intézkedéseket határoz meg, amelyekkel ösztönözhetők a legalább költségoptimalizált követelményszint elérését lehetővé tevő komplex korszerűsítések, ideértve a szakaszos korszerűsítéseket is;

d)	a magánszemélyek, az építőipar és a pénzügyi intézmények beruházásaira vonatkozó iránymutatások tekintetében előretekintő perspektívát alakít ki;

e)	meghatározza az épületenergetika terén várható energiamegtakarítást és becslést tartalmaz az energiamegtakarításon kívül elérhető további előnyök vonatkozásában.

(3)	A Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát háromévente felül kell vizsgálni.

(4)	A felülvizsgált Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv részeként kell benyújtani az Európai Bizottságnak.

5. Az energiaellátás hatékonysága

5. §

(1)

Az energiaellátás hatékonyságának biztosítása érdekében a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés és távhűtés megvalósíthatósági potenciáljának átfogó értékelését - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti kötelező tartalommal - el kell végezni, és azt az Európai Bizottság kérésére ötévente felül kell vizsgálni.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti értékelés céljából gondoskodni kell egy olyan országos költség-haszon elemzés készítéséről, amely a fűtési és hűtési szükségleteknek megfelelő, leginkább költséghatékony megoldások azonosítására és végrehajtására alkalmas.

(3)

(4)

III. FEJEZET
A KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS ENERGIAHATÉKONYSÁGI FELADATAI

6. A Kormány energiahatékonysági feladatai

6. §

A Kormány

a)	meghatározza a nemzeti energiahatékonysági célkitűzést;

b)	kidolgozza a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát és gondoskodik annak felülvizsgálatáról, valamint az Európai Bizottság részére történő megküldéséről;

c)	elkészíti a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet;

biztosítja, hogy a végrehajtási időszakban a felújítási kötelezettség alá eső központi kormányzati épületek alapterületének évente 3%-át felújítsák az energiahatékonysági minimumkövetelményeknek megfelelően és kijelöli a központi kormányzat energiahatékonysági felújítási kötelezettség alá eső épületeinek nyilvántartását vezető minisztert;

e)	meghatározza az energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezetek által beszerezhető magas energiahatékonyságú termékek, szolgáltatások, épületek energiahatékonysági követelményeit;

kidolgozza a végfelhasználási energiamegtakarítás eléréséhez a végső felhasználók körében szükséges, a 13. § (2) bekezdése szerinti szakpolitikai intézkedéseket és ellenőrzésük rendszerét, gondoskodik a szakpolitikai intézkedések és alkalmazásuk módszertanának az Európai Bizottsághoz történő bejelentéséről, valamint kijelöli az egyes szakpolitikai intézkedések megvalósításáért felelős végrehajtó hatóságokat, meghatározza a végfelhasználási energiamegtakarítás mértékét;

g)	gondoskodik a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés, valamint a hatékony távfűtés és a hatékony távhűtés megvalósíthatósági potenciálja átfogó értékelésének és az ahhoz szükséges országos költség-haszon elemzésnek az előkészítéséről;

h)	meghatározza az energetikai auditálással kapcsolatos követelményeket;

i)	elkészíti a nemzeti energiahatékonysági célkitűzés felé tett előrelépésekről szóló éves jelentést;

j)	biztosítja az Európai Bizottság felé fennálló energiahatékonysági jelentéstételi, értékeléskészítési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését;

k)	meghatározza az energiamegtakarítás összehasonlításakor és összevethető mértékegységre történő átváltásakor alkalmazandó átváltási tényezőket.

7. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energiahatékonysági feladatai

7. §

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

a)	adatokat gyűjt az energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezetek energiahatékonysági célú beszerzéseiről;

b)	nyilvántartja és közzéteszi a végfelhasználási energiamegtakarítás összesítéséhez szükséges, az egyes szakpolitikai intézkedések révén elért energiamegtakarítási adatokat;

c)	névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet az energetikai auditorokról és energetikai auditáló szervezetekről, nyilvántartást vezet az energetikai auditorokat regisztráló szervezetekről, ellátja e személyek és szervezetek felügyeletét; valamint elvégzi az energetikai auditálás ellenőrzését;

d)	a 20. § szerinti energiahatékonysági tájékoztató honlapot tart fenn;

meghatározza

fa)	a 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó új villamosenergia-termelő létesítmények tervezése esetén a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményként történő üzemeltetéssel,

fb)	a 20 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményt meghaladó villamosenergia-termelő létesítmények jelentős korszerűsítése esetén a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítménnyé történő átalakítással,

fc)

fd)	a hőenergiát szállító hálózat tervezése, vagy a már meglévő, hőenergiát szállító hálózatba 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó energiatermelő létesítmény létrehozásának vagy jelentős korszerűsítésének tervezése esetén a közeli ipari létesítményekből származó hulladékhő felhasználásával

járó kiadások és bevételek értékelésére (a továbbiakban: költség-haszon elemzés) vonatkozó módszertant és a költség-haszon elemzés elkészítésének követelményeit;

g)	jóváhagyja az f) pont szerinti költség-haszon elemzést;

h)	felmentést ad az f) pont szerinti költség-haszon elemzés elkészítésének kötelezettsége alól;

i)	meghatározza a nem kötelező energetikai audit ellenőrzésére vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.

IV. FEJEZET
KÖZINTÉZMÉNYEK ENERGIAHATÉKONYSÁGI FELADATAI

8. A központi kormányzati épületek energiahatékonysági jellemzőinek javítása

8. §

(1)

A központi kormányzat által használt,

a)	állami vagy központi kormányzati tulajdonban lévő,

b)	fűtött vagy hűtött,

c)	az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletben meghatározott követelményértéket el nem érő és

d)	500 m2-t, 2015. július 9-étől 250 m2-t meghaladó hasznos alapterületű

épületek (a továbbiakban: felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek) energiahatékonysági felújítási kötelezettség alá esnek.

(2)

A végrehajtási időszakban évente el kell végezni a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek közül a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek összalapterületének 3%-át kitevő területű épületek - legalább a jogszabályban meghatározott energetikai minimumkövetelményeknek megfelelő - energiahatékonysági felújítását, amelynek során kötelezően vizsgálni kell a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek távhőellátásba kapcsolását.

(3)

Nem tartoznak a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek körébe

a)	a hitéleti célra használt épületek,

b)	azon műemlék épületek, helyi védelem alatt álló épületek, amelyek esetében az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása a műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó érték elfogadhatatlan mértékű megváltoztatását eredményezné,

c)	a fegyveres erők vagy központi kormányzat használatában lévő nemzetvédelmi célt szolgáló épületek.

9. §

9. Energiahatékonysági célú beszerzés

10. §

(1)

(2)	Az (1) bekezdés csak olyan mértékben vonatkozik a katonai nemzetbiztonsági és az országos hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szervekre, valamint a honvédségi szervezetekre, amennyiben az nem eredményez összeütközést ezen szervezetek alaptevékenységének céljával.

(3)	Az energiahatékony beszerzés lefolytatására köteles szervezet minden év január 31-ig a Hivatal rendelkezésére bocsátja a tárgyévet megelőző évben megvalósult energiahatékony beszerzéseivel kapcsolatban készített valamennyi dokumentációt.

11. §

V. FEJEZET
ENERGIAHATÉKONYSÁG-JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK A VÉGFELHASZNÁLÁSI ENERGIAMEGTAKARÍTÁS ÉRDEKÉBEN

10. A végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke

12. §

(1)

A bázisévekben értékesített, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával megállapított mértékű energiamennyiséghez képest országos szinten évi 1,5% mértékű új megtakarítást kell elérni a végrehajtási időszakban (a továbbiakban: végfelhasználási energiamegtakarítás), amely kötelezettség teljesítéséről a Kormány gondoskodik.

(2)	A végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint legfeljebb 25%-kal csökkenthető.

11. Az energiahatékonyság-javító szakpolitikai intézkedések meghatározása és számítási módja

13. §

(1)

A végfelhasználási energiamegtakarítást

a)	az energiára vagy szén-dioxidra kivetett adókkal, amelyek az energia végfelhasználói fogyasztásának csökkentését eredményezik,

b)	finanszírozási rendszerekkel, eszközökkel vagy pénzügyi ösztönzőkkel,

c)	szabályozással vagy önkéntes megállapodásokkal,

d)	termékek és szolgáltatások energiahatékonyságának javítását célzó szabványok, normák bevezetésével,

e)	energiacímkézési rendszerekkel,

f)	oktatási, képzési, tanácsadási, szemléletformálási programokkal,

g)	egyéb eszközökkel, vagy

h)	az a)-g) pontban meghatározott eszközök kombinációjával

kell elérni.

(2)

Az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott eszközök célja a piaci szereplők számára olyan támogatási keret, követelmény vagy ösztönző biztosítása, amelynek eredményeként energiahatékonysági szolgáltatásokat nyújtanak és vesznek igénybe, valamint egyéb energiahatékonyság-javító intézkedéseket (a továbbiakban együtt: szakpolitikai intézkedés) vezetnek be.

(3)	A szakpolitikai intézkedést az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően kell kidolgozni.

(4)	A szakpolitikai intézkedés végrehajtásával megvalósuló energiamegtakarítást az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott számítási módszertan alapján kell megállapítani.

(5)	A végfelhasználási energiamegtakarítás teljesítésébe nem számítható be azon energiamegtakarítás, amely valamely európai uniós szabályozás vagy kötelezettség alapján alkalmazandó intézkedés végrehajtásának eredménye.

(6)	Ha az energiamegtakarítás több szakpolitikai intézkedés eredménye, kizárólag egy szakpolitikai intézkedés eredményei között számolható el a végfelhasználási energiamegtakarítás teljesítése során.

(7)	A szakpolitikai intézkedéseket és az alkalmazásukra vonatkozó, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemekkel rendelkező módszertanokat az Európai Bizottság számára be kell jelenteni.

12. Az energiahatékonyság-javító szakpolitikai intézkedések végrehajtása

14. §

(1)

A végfelhasználási energiamegtakarítás eléréséhez igénybe vett egyes szakpolitikai intézkedések megvalósításáért és nyomon követéséért felelős közfeladatot ellátó szervezet (a továbbiakban: végrehajtó hatóság)

a)	gondoskodik a hatáskörébe tartozó szakpolitikai intézkedések végrehajtásáról és a végrehajtás ellenőrzéséről,

- az egyes szakpolitikai intézkedések és egyéni fellépések révén elért energiamegtakarítás összesítése érdekében - minden év január 31-ig adatot szolgáltat a szakpolitikai intézkedés végrehajtásáról a Hivatalnak és a Hivatal megkeresésére köteles az energiamegtakarítás összesítéséhez szükséges egyéb tájékoztatás megadására.

(2)	Az egyes szakpolitikai intézkedések révén elért energiamegtakarítási adatokat közzé kell tenni.

15. §

(1)	Ha a Hivatal a végrehajtó hatóságok által az energiamegtakarításról szolgáltatott adatok alapján megállapítja, hogy az összes energiamegtakarítás elmarad az Európai Bizottság számára benyújtott jelentésben tervezettől, haladéktalanul tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az energiapolitikáért felelős miniszter javaslatot tesz a Kormány számára a szakpolitikai intézkedések felülvizsgálatára.

VI. FEJEZET
ENERGIATERMELŐ LÉTESÍTMÉNYEK, HŐENERGIÁT SZÁLLÍTÓ HÁLÓZATOK ÉS HULLADÉKHŐT TERMELŐ IPARI LÉTESÍTMÉNYEK HATÉKONY MŰKÖDTETÉSE

13. Költség-haszon elemzés készítése

16. §

17. §

(1)	A Hivatal kormányrendeletben meghatározottak szerint felmentést adhat a költség-haszon elemzés elkészítése alól.

(2)	A költség-haszon elemzés elkészítése alól az (1) bekezdés szerint mentesített köteles haladéktalanul bejelenteni a Hivatalnak, ha a mentesség alapjául szolgáló feltételek megváltoztak és megadni annak okát.

(3)	A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hivatal a villamos energiáról szóló törvénynek az engedély megszegése esetében alkalmazható jogkövetkezményeit alkalmazhatja.

14. A költség-haszon elemzés módszertanához szükséges adatok bekérése

18. §

15. Mentesítés a költség-haszon elemzésben foglaltak megvalósítása alól

19. §

(1)	A Hivatal kérelemre pozitív eredményű költség-haszon elemzés esetén is mentesítheti a kérelmezőt a jóváhagyott költség-haszon elemzés szerint történő megvalósítás alól, ha az jogi, finanszírozási vagy tulajdoni okok alapján indokolt.

(2)	A Hivatal az (1) bekezdés szerinti, indokolással ellátott határozatát - a határozat meghozatalát követően legkésőbb 3 hónapon belül - megküldi az energiapolitikáért felelős miniszter és az Európai Bizottság részére.

VII. FEJEZET
AZ ENERGIAFOGYASZTÓK ÉS A PIACI SZEREPLŐK TÁJÉKOZTATÁSA

16. Energiahatékonysági tájékoztató honlap

20. §

(1)

Az energiafogyasztók és a piaci szereplők részére az energiahatékonysági és energiamegtakarítási módszerekről, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos pénzügyi és jogi keretekről szóló tájékoztatást elektronikus úton, rendszeresen frissülő honlapon (a továbbiakban: energiahatékonysági tájékoztató honlap) keresztül kell megvalósítani.

(2)

17. Kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalatok tájékoztatási feladatai

21. §

(1)

(2)	A tájékoztatási és tanácsadási kötelezettséget a kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalat üzletszabályzatában fel kell tüntetni.

(3)	A kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalat köteles honlapján az energiahatékonysági tájékoztató honlapra mutató hivatkozást feltüntetni.

VIII. FEJEZET
AZ ENERGETIKAI AUDITÁLÁS

18. Az energetikai auditálási kötelezettség

22. §

(1)	A nagyvállalat tevékenysége energetikai jellemzőinek megismerése céljából köteles négyévente energetikai auditálást végeztetni (a továbbiakban: kötelező energetikai auditálás).

(2)

Mentesül a kötelező energetikai auditálás alól az a nagyvállalat, amely az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet. Ebben az esetben a nagyvállalat köteles négyévente megküldeni a Hivatal részére az érvényes tanúsítványt. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti kapcsolódó és partnervállalkozásnak nem kell külön tanúsítványt megküldeni a Hivatal részére, amennyiben a nagyvállalat egészére vonatkozó tanúsítvány már megküldésre került.

(3)

Ha egy vállalkozás az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államon (a továbbiakban: EGT-tagállam) kívüli harmadik országban bejegyzett kapcsolódó vállalkozása vagy partnervállalkozása figyelembevételével esik az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség hatálya alá, a kötelező energetikai auditálást az EGT-tagállam területén bejegyzett vállalkozások tekintetében kell elvégezni.

(4)

Annak a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti kapcsolódó vagy partnervállalkozásnak, amelynek végsőenergia-fogyasztása nem éri el a nagyvállalat végsőenergia-fogyasztásának 5%-át, nem kell az (1) bekezdés szerinti energetikai auditálást lefolytatni vagy a (2) bekezdés szerinti energiagazdálkodási rendszert működtetni.

19. Az energetikai auditálás elvégzésére vonatkozó adatszolgáltatás

23. §

(1)

Az energetikai auditálás elvégzéséről az energetikai auditor, ha az energetikai auditor energetikai auditáló szervezet keretében látja el tevékenységét, az energetikai auditáló szervezet köteles az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglalt módon és adattartalommal adatszolgáltatást teljesíteni.

(2)	Ha a kötelezett az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírsággal sújtja.

20. Az energetikai auditálás ellenőrzése

24. §

(1)	A Hivatal az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellenőrzi a kötelező energetikai auditálás teljesítését és az energetikai audit jogszabályi feltételeknek való megfelelőségét.

(2)	A Hivatalt az ellenőrzés során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, azokról csak törvényben meghatározott szerv vagy személy részére nyújthat tájékoztatást.

(3)	Az ellenőrzési eljárásban az ügyintézési határidő 6 hónap, amely egy alkalommal legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

25. §

(1)

A Hivatal az ellenőrzést követően legfeljebb tízmillió forint bírsággal sújtja azt a nagyvállalatot, amely

a)	a kötelező energetikai auditálást a Hivatal felhívását követő 90 napon belül sem teljesíti, vagy

b)	a kötelező energetikai auditálás ellenőrzése során az együttműködési kötelezettségét - az audit Hivatal felé történő megküldési kötelezettséget is beleértve - nem teljesíti.

(2)	A Hivatal a bírság összegének megállapítása során figyelembe veszi a nagyvállalat ellenőrzést megelőző évi, összevont (konszolidált) beszámolója szerinti, ennek hiányában a nagyvállalat nyilvántartása szerinti nettó árbevételét vagy mérlegfőösszegét, továbbá a mulasztás időtartamát.

(3)	A bírság ismételten is kiszabható, az ismételt bírság legkisebb összege az előzőleg megállapított bírság 150%-a, legmagasabb összege tizenötmillió forint lehet.

26. §

(1)	A Hivatal éves ellenőrzési tervben határozza meg a tárgyévet megelőző évben elvégzett kötelező auditok statisztikailag jelentős hányadát, amely vonatkozásában ellenőrzést köteles elvégezni.

(2)	A megbízó és az energetikai auditor, valamint az energetikai auditáló szervezet az ellenőrzés során köteles együttműködni az ellenőrzés lefolytatójával.

(3)

Ha a Hivatal az ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az energetikai audit nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, felhívja az energetikai auditort, energetikai auditáló szervezet által végzett auditálás esetében az energetikai auditáló szervezetet a feltárt hibák kijavítására, aki köteles a feltárt hibát a Hivatal felhívásának kézhezvételétől számított 3 hónapon belül kijavítani.

(4)

Szakszerűtlen vagy valótlan tartalmú energetikai audit esetén a Hivatal felhívja az energetikai auditort, energetikai auditáló szervezet által végzett auditálás esetében az energetikai auditáló szervezetet, hogy a Hivatal felhívásának kézhezvételétől számított 3 hónapon belül adjon új, szakszerű és valós szakvéleményt.

(5)

A Hivatal az energetikai auditort vagy energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezetet 100 000 forint bírsággal sújtja, ha

a)	az audit ellenőrzése során együttműködési kötelezettségének - az audit Hivatal felé történő megküldési kötelezettséget is beleértve - nem tesz eleget,

b)	a feltárt hibát az energetikai auditban a Hivatal felhívására és határidőben nem javítja ki vagy

c)	szakszerűtlen vagy valótlan tartalmú energetikai audit esetén a Hivatal felhívására nem ad új, szakszerű és valós szakvéleményt.

(6)

Ha az energetikai auditorral vagy energetikai auditáló szervezettel szemben 5 éven belül legalább 5 alkalommal szabtak ki bírságot és az újabb ellenőrzés során is bírság kiszabásának lenne helye, a Hivatal a bírság kiszabása helyett megtiltja az energetikai auditor vagy az energetikai auditáló szervezet számára az energetikai auditálási tevékenység folytatását. Erre az érintettet a bírság ötödik alkalommal történő kiszabásakor figyelmeztetni kell.

(7)

A feltárt hibák kijavításának elmaradása esetén, valamint szakszerűtlen vagy valótlan tartalmú energetikai audit készítését követően a Hivatal felhívása ellenére az új, szakszerű és valós szakvélemény adásának elmaradása esetén az energetikai audit érvénytelennek minősül, ennek tényéről a megbízót a Hivatal értesíti. A nagyvállalat az értesítés kézhezvételétől számított 6 hónapon belül köteles új energetikai auditot beszerezni.

27. §

(1)	A Hivatal a nem kötelező energetikai auditálás során készített energetikai audit jogszabályi feltételeknek való megfelelőségét a megbízó vagy az egyéb érdekelt kezdeményezésére, díjfizetés ellenében ellenőrzi.

(2)

A nem kötelező energetikai auditálás során készített energetikai audit ellenőrzésére a 25. §, a 26. § (1) bekezdése, valamint a 26. § (7) bekezdésében az energetikai audit érvénytelennek minősülését követően fennálló, új energetikai auditra vonatkozó beszerzési kötelezettség kivételével a kötelező energetikai audit jogszabályi feltételeknek való megfelelőségének ellenőrzésére vonatkozó szabályok alkalmazandóak.

21. Az energetikai auditálásra jogosult természetes személyek és szervezetek

28. §

(1)

Az energetikai auditálási tevékenységet az a természetes személy folytathat, aki

a)	büntetlen előéletű,

b)	rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel,

c)	rendelkezik legalább 5 év, energetikai területen végzett mérnöki szakmai gyakorlattal,

d)	valamely, a 24. alcím szerinti regisztráló szervezet által szervezett energetikai auditori szakmai vizsgát teljesítette,

e)	az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szándékát a Hivatalnak bejelentette, a regisztrációs díjat megfizette és

f)	nem áll a (2) bekezdés szerinti tilalom alatt.

(2)

Az energetikai auditori névjegyzékből történő törléstől számított két évig nem folytathat energetikai auditálási tevékenységet az, aki számára a Hivatal

a)	az energetikai audit ellenőrzésének eredményeként a 26. § (6) bekezdése vagy a 32. § (7) bekezdés b) pontja alapján megtiltotta az energetikai auditálási tevékenység folytatását vagy

b)	a 32. § (7) bekezdés a) pontja alapján amiatt tiltotta meg az energetikai auditálási tevékenység folytatását, mert a bejelentésében valótlan adatot szolgáltatott.

29. §

(1)

Energetikai auditálási tevékenységet az a gazdálkodó szervezet folytathat,

a)	amelynek van az energetikai auditori névjegyzékben szereplő energetikai auditor tagja vagy alkalmazottja, aki a szervezet nevében az energetikai auditálási tevékenységet végzi,

b)	amely az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szándékát a Hivatalnak bejelentette, a regisztrációs díjat megfizette és

c)	amely nem áll a (3) bekezdés szerinti tilalom alatt.

(2)	Az energetikai auditáló szervezet energetikai auditor tagja vagy alkalmazottja az energetikai auditálást a saját szakmai felelőssége mellett, az energetikai auditáló szervezet nevében végzi.

(3)

A névjegyzékből történő törléstől számított két évig nem folytathat energetikai auditálási tevékenységet az a szervezet, amely számára a Hivatal

a)	az energetikai audit ellenőrzésének eredményeként a 26. § (6) bekezdése vagy a 33. § (7) bekezdés b) pontja alapján megtiltotta az energetikai auditálási tevékenység folytatását, vagy

b)	a 33. § (7) bekezdés a) pontja alapján amiatt tiltotta meg az energetikai auditálási tevékenység folytatását, mert a bejelentésében valótlan adatot szolgáltatott.

30. §

(1)	Az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szándékára vonatkozó bejelentést a Hivatal felé, a regisztrációs díj egyidejű megfizetésével, valamely energetikai auditorokat regisztráló szervezet útján kell megtenni.

(2)	A bejelentéshez csatolni kell az energetikai auditálási tevékenység folytatásához szükséges feltételek fennállását igazoló iratokat.

31. §

A Hivatal névjegyzéket vezet az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szándékára vonatkozó bejelentést tett energetikai auditorokról és energetikai auditáló szervezetekről.

32. §

(1)

A névjegyzék az energetikai auditorra vonatkozó következő adatokat tartalmazza:

a)	a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 22. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt adatok,

b)	anyja születési neve,

c)	születési helye és ideje,

d)	elérhetőségi adatok (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az energetikai auditor által megadott egyéb elérhetőségi adat),

e)	nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás foka),

f)	szakirányú iskolai végzettség és szakmai képesítés a megszerzés időpontjával,

g)	igazolt szakmai gyakorlat jellege,

h)	a bejelentés időpontja,

i)	a névjegyzékbe vétel és a névjegyzékből törlés időpontja.

(2)	A névjegyzék az (1) bekezdés g)-i) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3)

A névjegyzék (1) bekezdés a) pontjában szereplő adatok közül a név és az energetikai auditori tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, valamint a d)-i) pontjában foglalt adatai nyilvánosak, azokat a Hivatal az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi. A névjegyzék többi adata nem nyilvános, azokról csak törvényben foglalt esetben, az arra jogosult részére adható tájékoztatás.

(4)	Az energetikai auditor a bekövetkezéstől számított 8 napon belül köteles bejelenteni a regisztráló szervezetnek a névjegyzékben nyilvántartott adatai tekintetében bekövetkezett változást.

(5)	Ha az energetikai auditor a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségét a regisztráló szervezet tudomásszerzését követő 8 napon belül megküldött figyelmeztetése ellenére 8 napon belül sem teljesíti, a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírsággal sújtja.

(6)	Az energetikai auditort törölni kell a névjegyzékből a Szolgtv. 28. § a) és b) pontjában foglalt esetben, valamint ha az energetikai auditor meghalt.

(7)

A Hivatal az energetikai auditor számára megtiltja az energetikai auditálási tevékenység folytatását

a)	ha megállapítja, hogy a tevékenység folytatásának valamely feltétele a bejelentés időpontjában sem állt fenn vagy utóbb megszűnt,

b)	ha valamely, e törvény szerinti kötelezettségét bírságolás ellenére sem teljesítette, vagy

c)	az energetikai audit ellenőrzésének eredményeként a 26. § (6) bekezdésében meghatározott esetben.

33. §

(1)

A névjegyzék az energetikai auditáló szervezet következő adatait tartalmazza:

a)	a Szolgtv. 22. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt adatok,

b)	cégjegyzékszám vagy nyilvántartást vezető hatóság neve és nyilvántartási szám,

c)	a vezető tisztségviselő neve,

d)	elérhetőségi adatai (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az energetikai auditáló szervezet által megadott egyéb elérhetőségi adat),

e)	energetikai auditor tagjának vagy alkalmazottjának neve,

f)	a bejelentés időpontja,

g)	a névjegyzékbe vétel és a névjegyzékből törlés időpontja.

(2)	A névjegyzék az (1) bekezdés f) és g) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3)	Az energetikai auditáló szervezet (2) bekezdésben foglalt adatai nyilvánosak, azokat a Hivatal az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi.

(4)	Az energetikai auditáló szervezet a bekövetkezéstől számított 8 napon belül köteles bejelenteni a regisztráló szervezetnek a névjegyzékben nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást.

(5)	Ha az energetikai auditáló szervezet a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségét a regisztráló szervezet tudomásszerzését követő 8 napon belül megküldött figyelmeztetése ellenére 8 napon belül sem teljesíti, a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírsággal sújtja.

(6)	Az energetikai auditáló szervezetet a névjegyzékből törölni kell a Szolgtv. 28. § a) és b) pontjában foglalt esetben, valamint ha az energetikai auditáló szervezet megszűnt.

(7)

A Hivatal az energetikai auditáló szervezet számára megtiltja az energetikai auditálási tevékenység folytatását

a)	ha megállapítja, hogy a tevékenység folytatásának valamely feltétele a bejelentés időpontjában sem állt fenn vagy utóbb megszűnt,

b)	ha valamely e törvény szerinti kötelezettségét bírságolás ellenére sem teljesítette, vagy

c)	az energetikai audit ellenőrzésének eredményeként a 26. § (6) bekezdésében meghatározott esetben.

34. §

(1)	A névjegyzékbe vételt követően az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet köteles éves nyilvántartási díjat fizetni a regisztráló szervezet útján.

(2)	A regisztrációs díj, az éves nyilvántartási díj és az e törvény szerinti bírság köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani.

(3)

A regisztrációs díjból és nyilvántartási díjból befolyó bevétel négyötöde a regisztráló szervezet, egyötöde a Hivatal bevételét képezi. A regisztráló szervezet köteles a hozzá befolyt regisztrációs díj és nyilvántartási díj egyötödét félévente, a tárgyfélévet követő második hónap végéig a Hivatalnak megfizetni.

(4)	A nyilvántartási díj megfizetésének elmulasztása esetén a regisztráló szervezet határidő tűzésével felhívja a nyilvántartási díj fizetésére kötelezettet a kötelezettség teljesítésére, a határidő eredménytelen elteltét követően a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírságot szab ki.

(5)	Az e törvény szerint kiszabott bírság a Hivatal bevételét képezi.

22. Határon átnyúló energetikai auditálási szolgáltatásnyújtás

35. §

(1)

Az EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet az energetikai auditálás határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles valamely regisztráló szervezet útján a Hivatalnak bejelenteni.

(2)

EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult energetikai auditor Magyarország területén történő letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében akkor folytathatja az energetikai auditálási tevékenységet, ha az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben az energetikai auditorokra előírt végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3)

(4)

(5)

A Hivatal a határon átnyúló szolgáltatás nyújtását bejelentő személyekről és szervezetekről névjegyzéket vezet a 32. § (1) bekezdése, valamint a 33. § (1) bekezdése szerinti adattartalommal, amelynek a következő adatait az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi:

az energetikai auditor

aa)	családi neve és utóneve,

ab)	elérhetőségi adatai (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az energetikai auditor által megadott egyéb elérhetőségi adat),

ac)	nyelvismerete (nyelv, nyelvtudás foka),

ad)	bejelentésének időpontja,

az energetikai auditáló szervezet

ba)	elnevezése,

bb)	székhelye,

bc)	cégjegyzékszáma vagy nyilvántartást vezető hatóság neve és nyilvántartási száma,

bd)	vezető tisztségviselőjének neve,

be)	elérhetőségi adatai (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az energetikai auditáló szervezet által megadott egyéb elérhetőségi adat),

bf)	energetikai auditálást végző természetes személy tagjának vagy alkalmazottjának neve,

bg)	bejelentésének időpontja és ha az 5 évnél rövidebb időre szól, lejártának időpontja.

(6)	Az (5) bekezdés szerinti névjegyzékből történő törlésre az energetikai auditor és energetikai auditáló szervezet névjegyzékből történő törlésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a névjegyzékből akkor is törölni kell a bejelentőt, ha a határozott időre szóló bejelentés lejárt.

23. Harmadik ország energetikai auditálást végző szolgáltatói

36. §

24. A regisztráló szervezet

37. §

(1)	Az energetikai auditorokat és energetikai auditáló szervezeteket regisztráló szervezet e törvényben meghatározott feladatait a Hivatal regisztráló szervezeti tevékenység végzésére jogosító engedélye (a továbbiakban e § alkalmazásában: engedély) alapján látja el. Az engedély 5 évre szól.

(2)

Ha a Hivatal az engedély iránti kérelem alapján megállapítja, hogy a kérelmező eleget tesz az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek, a kérelmező számára engedélyezi az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek regisztrálását. Kérelmező kizárólag köztestület lehet.

(3)	Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező szervezet által a Hivatallal történő kapcsolattartásra kijelölt személy családi és utónevét, valamint elérhetőségeit (hivatali címe, telefonszáma, telefaxszáma és elektronikus levélcíme) is.

(4)

A Hivatal a regisztráló szervezet engedélyét visszavonja, ha a regisztráló szervezet

a)	nem felel meg e törvényben, valamint végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek,

b)	e törvény szerinti kötelezettségeit felszólítás ellenére sem teljesíti vagy

c)	bejelenti regisztráló szervezeti tevékenysége megszüntetését.

(5)

Az engedély hatályát veszti:

a)	az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével,

b)	a regisztráló szervezet megszűnése esetén,

c)	visszavonással.

(6)	A regisztráló szervezet az engedélyezés alapjául szolgáló követelményeknek való megfelelősége tekintetében bekövetkezett változást köteles a Hivatalnak haladéktalanul írásban bejelenteni.

(7)	Ha az engedély hatályát veszti, a regisztráló szervezet köteles saját költségén a regisztrálási tevékenységével kapcsolatos iratoknak a Hivatal vagy a Hivatal által megjelölt regisztráló szervezet részére történő átadásáról gondoskodni.

38. §

(1)

A Hivatal a regisztráló szervezetekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a regisztráló szervezet

a)	elnevezését,

b)	székhelyét,

c)	levelezési címét, valamint a regisztráló szervezet által megjelölt egyéb elérhetőségi adatait,

d)	engedélye kiadásának, visszavonásának, hatályvesztésének időpontját,

e)	részére engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelöléseként az „energetikai auditorok regisztrációja” megjelölést.

(2)	A nyilvántartás - az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartás adatai nyilvánosak, amelyeket a Hivatal közzétesz az energiahatékonysági tájékoztató honlapon.

(3)	A Hivatal törli a regisztráló szervezetet a nyilvántartásból, ha az engedélye hatályát veszti.

39. §

(1)	Az energetikai auditálási tevékenység folytatásához szükséges szakmai vizsgát a regisztráló szervezet köteles megszervezni és lebonyolítani. A regisztráló szervezet a szakmai vizsgát jelentkező esetén legalább negyedévente köteles megszervezni és a vizsga teljesítéséről igazolást kiállítani.

(2)	A regisztráló szervezet az energetikai auditorok által teljesítendő szakmai vizsga tartalmáról és eljárásrendjéről szabályzatot köteles kidolgozni, amelynek elfogadása és módosítása a Hivatal engedélyéhez kötött. A Hivatal felügyeli a szakmai vizsga lebonyolítását.

(3)	A szakmai vizsgát megelőzően a vizsgázók felkészítő tanfolyamon vehetnek részt. A regisztráló szervezet köteles a szakmai vizsgára felkészítő tanfolyamot szervezni és a tanfolyamot meghirdetni, valamint jelentkező esetén a tanfolyamot évente legalább egy alkalommal lefolytatni.

(4)	A felkészítő tanfolyam tananyagáról és a részletes oktatási módszertanról a regisztráló szervezet köteles szabályzatot kidolgozni, amelynek elfogadása és módosítása a Hivatal engedélyéhez kötött. A Hivatal felügyeli a felkészítő tanfolyam lebonyolítását.

(5)	A regisztráló szervezet évente köteles - e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott tartalommal - jelentést készíteni tevékenységéről a Hivatal számára.

25. A névjegyzék vezetésének és a regisztráló szervezetek nyilvántartásának, az adatok kezelésének közös szabályai

40. §

(1)

A Hivatal az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek bejelentéseinek intézése, névjegyzékének vezetése, a regisztráló szervezetek nyilvántartásának vezetése, valamint az e törvény szerinti ellenőrzési feladatainak ellátása céljából kezeli

a)	az energetikai auditorok és az energetikai auditáló szervezetek névjegyzékében szereplő adatokat, valamint a bejelentéseikben szereplő adatokat,

b)	az energetikai auditálás elvégzésére vonatkozó adatszolgáltatásból származó adatokat,

c)	az energetikai auditálás ellenőrzése során beszerzett adatokat,

d)	a regisztráló szervezetek nyilvántartásában szereplő adatokat, valamint a regisztráló szervezeti tevékenység végzésére jogosító engedély kiadása és visszavonása során tudomására jutott adatokat,

e)	a regisztráló szervezetek jelentésében szereplő adatokat.

(2)

A Hivatal a névjegyzékbe vétel megtagadása esetén a megtagadás jogerőre emelkedéséig, valamint a névjegyzékből és a regisztráló szervezetek nyilvántartásából történő törlés időpontjától számított tíz év elteltéig gondoskodik az (1) bekezdés szerinti adatok megőrzéséről. A Hivatal köteles az adatokat a határidő lejártát követő 15 napon belül visszavonhatatlanul törölni.

41. §

(1)

A regisztráló szervezet az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek bejelentéseinek intézésével, valamint az energetikai auditori szakmai vizsgák megszervezésével és lebonyolításával összefüggő feladatai ellátása céljából kezeli

a)	az energetikai auditorok és az energetikai auditáló szervezetek bejelentéseiben szereplő adatokat,

b)	az energetikai auditori szakmai vizsgával kapcsolatban beszerzett adatokat.

(2)

A regisztráló szervezet a szakmai vizsgára való jelentkezés időpontjától számított két év elteltéig gondoskodik az (1) bekezdés b) pontja szerinti, valamint a névjegyzékből történő törlés időpontjától számított tíz év elteltéig gondoskodik az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok megőrzéséről, azt követően intézkedik azok megsemmisítése iránt.

(3)

A regisztráló szervezet a névjegyzékbe vétel megtagadása esetén a megtagadás jogerőre emelkedését, valamint ha a hiányos bejelentés Hivatalnak történő továbbítását a bejelentő nem kéri, a bejelentés hiányairól szóló tájékoztatásban foglalt határidő leteltét követő 15 napon belül köteles gondoskodni az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok visszavonhatatlan törléséről.

42. §

43. §

(1)	A névjegyzéket és a regisztráló szervezetek nyilvántartását elektronikus úton kell vezetni, az azokban szereplő adatokat elektronikusan kell tárolni és feldolgozni.

(2)	A névjegyzéknek és a regisztráló szervezetek nyilvántartásának alkalmasnak kell lennie a bekövetkezett változások folyamatos követésére és a nyilvántartásból történő elektronikus adatszolgáltatásra.

IX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. Felhatalmazó rendelkezések

44. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a)	a nemzeti energiahatékonysági célkitűzés felé tett előrelépésekről szóló éves jelentés kötelező tartalmi elemeit,

b)	a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv kötelező tartalmi elemeit,

c)	a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés, valamint a hatékony távfűtés és hatékony távhűtés megvalósíthatósági potenciálja átfogó értékelésének kötelező tartalmi elemeit,

d)	a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés, valamint a hatékony távfűtés és a hatékony távhűtés megvalósíthatósági potenciálja átfogó értékeléséhez szükséges országos költség-haszon elemzés kötelező tartalmi elemeit és elkészítésének elveit,

f)	a közintézmények által az energiahatékonysági célú beszerzéseik során megköthető energiahatékonyság-alapú szerződés kötelező tartalmi elemeit,

a végfelhasználási energiamegtakarítás alapját képező energiamennyiség kiszámítására vonatkozó számítási módszert, a végfelhasználási energiamegtakarítás mértékének csökkentésére vonatkozó szabályokat, a szakpolitikai intézkedésekre vonatkozó követelményeket, a szakpolitikai intézkedések végrehajtásával megvalósuló energiamegtakarítás kiszámításának módszerét, a szakpolitikai intézkedés alkalmazására vonatkozó módszertan kötelező tartalmi elemeit, az Európai Bizottság számára történő bejelentés egyes szabályait, valamint az egyes szakpolitikai intézkedések megvalósításáért felelős végrehajtó hatóságok kijelölését,

i)	az energetikai auditra vonatkozó minimális tartalmi követelményeket és az energetikai auditálási tevékenység folytatásának részletes szabályait,

j)	az energetikai auditok ellenőrzésére, valamint a kötelező energetikai auditálás teljesítésének ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,

k)	az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek energetikai auditálási tevékenység folytatására vonatkozó bejelentésének, valamint névjegyzékbe vételének részletes szabályait,

l)	a regisztráló szervezetekkel szemben támasztott engedélyezési követelményeket, az engedély kiadásának és visszavonásának általános eljárási szabályait, a regisztráló szervezetek tevékenységének végzésére vonatkozó szabályokat,

m)	Magyarországnak az Európai Bizottság felé teljesítendő energiahatékonysági jelentéstételi, értékeléskészítési és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat,

n)	az energiamegtakarítás összehasonlításakor és összevethető mértékegységre történő átváltásakor alkalmazandó átváltási tényezőket,

o)	a 7. § f) pontja szerinti költség-haszon elemzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése esetén a kiszabható bírság mértékét

rendeletben állapítsa meg.

45. §

Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter arra, hogy

a)	az energiahatékonysággal kapcsolatos, az energiafogyasztók és a piaci szereplők tájékoztatására vonatkozó részletes szabályokat,

b)	az energiahatékonyság növelésével kapcsolatos energiahatékonysági tájékoztató honlap tartalmával és üzemeltetésével kapcsolatos részletes szabályokat,

c)	a regisztráló szervezetek éves jelentésének tartalmi követelményeit, benyújtásának idejét és módját,

d)	az energetikai auditból származó, adatszolgáltatási kötelezettség alá eső adatok körét és az adatszolgáltatás módját

rendeletben állapítsa meg.

46. §

Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy

a)	a 7. § f) pontja szerinti költség-haszon elemzés módszertanát és a költség-haszon elemzés elkészítésének követelményeit,

b)	a nem kötelező energetikai audit ellenőrzéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,

c)	az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek által fizetendő regisztrációs és nyilvántartási díj összegére, megfizetésének módjára és visszatérítésére vonatkozó szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

27. Hatályba léptető rendelkezések

47. §

(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(2)	A 21. § (1) és (2) bekezdése és az 54. § (1) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.

28. Átmeneti rendelkezések

48. §

(1)	A nagyvállalatnak a kötelező energetikai auditálást először 2015. december 5-ig kell elvégeztetnie.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítettnek minősül, ha a nagyvállalat 2012. december 4-e és 2015. december 5-e között az e törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt, az energetikai auditorra vonatkozó követelményeknek - ide nem értve a regisztráló szervezetek által szervezett energetikai auditori szakmai vizsga letételét - megfelelő, de az energetikai auditorok névjegyzékében nem szereplő személlyel végeztetett el energetikai auditálást.

(3)	A Hivatal 2016. december 31-ig nem szab ki bírságot a kötelező energetikai auditálás teljesítésének elmaradása miatt.

(4)	A Hivatal a 7. § e) pont szerinti értékelést 2015. június 30-áig készíti el.

29. Jogharmonizációs záradék

49. §

Ez a törvény

a)	az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b)	a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

30. Módosító rendelkezések

50. §

(1)	A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 7. § (2) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki: (Támogatásban részesíthetők azok a programok, amelyek célja:) „u) energiahatékonysági hatású fejlesztések elősegítése.”

(2)

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 20. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A 7. § (2) bekezdés u) pontja az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.”

51. §

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény a következő 62. §-sal egészül ki:
„62. § Ez a törvény az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. cikkének való megfelelést szolgálja.”

52. §

(1)

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 142. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A rendszerhasználati díjaknak tükrözniük kell a hálózatokon a fogyasztásbefolyásolás és a kereslet oldali válaszintézkedések, valamint az elosztott termelés és egyéb energiahatékonysági intézkedések útján elért költségmegtakarítást, beleértve a hálózati beruházások költségének csökkentésén és a hálózat optimálisabb működésén keresztül elért megtakarításokat is.”

(2)

A Vet. 184. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) Ez a törvény az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. cikkének, 14. cikk (10) bekezdésének és 15. cikkének való megfelelést szolgálja.”

53. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 159. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„b) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. cikke.”

54. §

(1)	A Vet. 25. § (3) bekezdésében a „követelményeit, valamint” szövegrész helyébe a „követelményeit, valamint az energiahatékonysági potenciálról készített értékelésben foglaltakat, továbbá” szöveg lép.

(2)	A Vet. 36. § (1) bekezdés g) pontjában a „kapcsolt villamos energia” szövegrész helyébe a „nagy hatásfokú kapcsolt villamos energia” szöveg lép.

31. Hatályon kívül helyező rendelkezések

55. §

Hatályát veszti a Vet. 36. § (1) bekezdésében az „átviteli hálózat üzemét befolyásoló” szövegrész.