Hatályos állapot
Közlönyállapot
2012.04.11. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.12.27.
2012.12.28. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.12.30.
2013.12.31. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.07.15.
2014.07.16. - 2015.07.02.
2015.07.03. - 2018.12.30.
2018.12.31. - 2019.12.31.
2020.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2012. évi XXX. törvény

a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról

Magyarország Alaptörvényének P) cikke alapján a magyar nemzet egységétől vezérelve az Országgyűlés megállapítja, hogy

Az Országgyűlés Magyarország Alaptörvényének P) cikke alapján a magyar nemzet egységétől vezérelve megállapítja, hogy

a) a magyar nemzeti értékek (a továbbiakban: nemzeti értékek), és azokon belül a hungarikumok megőrzendő és egyedülálló értékek;
a) a magyar nemzeti értékek, köztük a hungarikumok megőrzendő és egyedülálló értékek;
b) az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítése érdekében nemzetünk értékeit össze kell gyűjteni, dokumentálni, az értékvédelem alapjául szolgáló dokumentációt a szigorú nyilvántartás és kutathatóság szabályai szerint meg kell őrizni, az értékeket pedig ápolni, védelmezni és támogatni kell;
c) örökségünket, a magyar kultúra évezredes értékeit, a magyarság szellemi és anyagi alkotásait, ember alkotta és természet adta értékeit átfogó értéktárban kell összesíteni;
d) a nemzeti értékeink védelme hozzájárul a nemzeti azonosság-tudat kialakulásához és megszilárdításához;
e) nemzeti értékeink széles körű hazai és külföldi bemutatása, megismertetése nyelvi, szellemi, kulturális, gazdasági teljesítményünk, természeti és épített értékeink elismertetése, valamint az országmárka erősítése egyaránt kiemelkedő jelentőségű.
Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a nemzeti értékeket az egyetemes értékek részének tekinti, amely értékek a magyarság múltjának, jelenének és jövőjének dinamikusan fejlődő tárháza, az értékalapú nemzeti összefogás alapja.
A nemzeti értékek tárházát gazdagítják a magyarországi együtt élő népek, a magyar nemzetalkotó nemzetiségek és a határon túli, valamint szerte a világban élő, magukat magyarnak valló egyének, közösségek értékei.
Az Országgyűlés mindezek érdekében a következő törvényt alkotja:
e) nemzeti értékeink széles körű hazai és külföldi bemutatása, megismertetése nyelvi, szellemi, kulturális, gazdasági teljesítményünk, természeti és épített értékeink elismertetése, valamint a nemzeti arculat erősítése egyaránt kiemelkedő jelentőségű.
Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a nemzeti értékeket az egyetemes értékek részének tekinti, amely értékek a magyarság múltjának, jelenének és jövőjének dinamikusan fejlődő tárháza, az értékalapú nemzeti összefogás alapja.
A nemzeti értékek tárházát gazdagítják a magyarországi együtt élő népek, az államalkotó tényezőként elismert nemzetiségek és az országhatáron túli, valamint szerte a világban élő, magukat magyarnak valló egyének, közösségek értékei.
Az Országgyűlés mindezek érdekében a következő törvényt alkotja:

I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. §
(1) E törvény alkalmazásában:
a) Magyar Értéktár: a települési, a tájegységi, a megyei és az ágazati értéktárakat, valamint a külhoni közösségek értéktárait összesítő gyűjtemény;
a) Magyar Értéktár: a nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB) által kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánított értékek gyűjteménye;
a) ágazati értéktár: az egyes ágazatokért felelős miniszterek által azonosított nemzeti értékek adatainak gyűjteménye;
b) ágazati értéktár: az egyes ágazatokért felelős miniszterek által azonosított nemzeti értékek adatainak gyűjteménye;
b) hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye;
c) megyei értéktár: a megye területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;
c) Hungarikumok Gyűjteménye: a kiemelkedő nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB) által hungarikummá nyilvánított nemzeti értékek gyűjteménye;
d) tájegységi értéktár: több települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;
d) kiemelkedő nemzeti érték: olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez;
e) települési értéktár: a települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;
e) uniós oltalom alatt álló nemzeti érték: a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező vagy hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek; a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel rendelkező szeszes italok; a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borok és borászati termékek;
f) külhoni magyarság értéktára: az országhatáron túl fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;
f) külhoni nemzetrész értéktár: az országhatáron túl, egy adott ország területén élő magyarságra jellemző nemzeti értékek közül az adott Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottság által külhoni értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;
g) hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye,
ga) amelyet belföldön és külföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékeként tartanak számon, vagy
gb) amely védett természeti értékek, vagy
gc) amely kiváló nemzeti termék, vagy
gd) amelyet az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint végzett egyedi értékelés eredményeként a Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB) hungarikummá minősít, vagy amely e törvény erejénél fogva hungarikumnak minősül;
g) Magyar Értéktár: a nemzeti értékek köréből a HB által kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánított értékek gyűjteménye;
h) Hungarikumok Gyűjteménye: a nemzeti értékek köréből a HB által hungarikummá nyilvánított, valamint e törvény erejénél fogva hungarikumnak minősített nemzeti értékek gyűjteménye;
h) Hungarikumok Gyűjteménye: a kiemelkedő nemzeti értékek köréből a HB által hungarikummá nyilvánított, valamint e törvény erejénél fogva hungarikumnak minősített nemzeti értékek gyűjteménye;
h) megyei értéktár: a megye területén fellelhető nemzeti értékek közül a Megyei Értéktár Bizottság által megyei értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény; ahol e törvény megyei értéktárat említ, az alatt a fővárosi értéktárat is érteni kell;
i) közösségi oltalom alatt álló nemzeti érték: az 510/2006/EK tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek, a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel rendelkező szeszes italok, az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borok és borászati termékek, továbbá az 509/2006/EK tanácsi rendelet alapján hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek;
i) nemzeti érték: a magyarság és a magyarországi államalkotó nemzetiségek tevékenységéhez, termelési kultúrájához, tudásához, hagyományaihoz, a magyar tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, illetve a tájhoz és élővilághoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magába foglaló tájérték, amely tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról;
j) nemzeti érték: magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék, amely
ja) hazai szempontból meghatározó jelentőségű, így nemzetünk - de legalább egy meghatározott tájegység lakossága - a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el,
jb) jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon,
jc) hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez;
j) nemzeti érték: magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék;
j) nemzetközi elismerésben részesített nemzeti érték: azon nemzeti érték, amely az Országgyűlés által ratifikált vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi megállapodások vagy viszonosság alapján nemzetközi elismerésben részesült;
k) nemzetközi elismerésben részesített nemzeti érték: azon nemzeti érték, amely az Országgyűlés által ratifikált, vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi megállapodások vagy viszonosság alapján nemzetközi elismerésben részesült.
k) tájegységi értéktár: több szomszédos település, illetve földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján egységet alkotó tájegység területén fellelhető nemzeti értékek közül az adott Tájegységi Értéktár Bizottság által tájegységi értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;
l) kiemelkedő nemzeti érték: olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez.
l) települési értéktár: a települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény.
(1) E törvény alkalmazásában:
a) ágazati értéktár: az egyes ágazatokért felelős miniszterek által azonosított nemzeti értékek adatainak gyűjteménye;
b) értéktár bizottság: települési értéktár, tájegységi értéktár, külhoni települési értéktár, külhoni tájegységi értéktár, valamint megyei értéktár esetén legalább három tagból álló bizottság, ágazati értéktár bizottság esetén öt tagból álló bizottság, akiket az egyes ágazatokért felelős miniszterek nevezik ki;
c) hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye;
d) Hungarikumok Gyűjteménye: a kiemelkedő nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB) által hungarikummá nyilvánított nemzeti értékek gyűjteménye;
e) hungarikum termék: olyan hungarikum, amely termékként jogszabály alapján magyar terméknek minősül;
f) kiemelkedő nemzeti érték: olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez;
g) külhoni települési értéktár: a külhoni települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;
h) külhoni tájegységi értéktár: több földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján szomszédos külhoni település, illetve földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján egységet alkotó tájegység területén fellelhető nemzeti értékek közül az adott Külhoni Tájegységi Értéktár Bizottság által külhoni tájegységi értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;
i) külhoni magyarság értéktár: a külhoni települési értéktár, a külhoni tájegységi értéktár és a külhoni nemzetrész értéktár összefoglaló elnevezése;
j) külhoni nemzetrész értéktár: az országhatáron túl, egy adott ország területén élő magyarságra jellemző nemzeti értékek közül az adott Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottság által külhoni értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;
k) Magyar Értéktár: a nemzeti értékek köréből a HB által kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánított értékek gyűjteménye;
l) megyei értéktár: a megye területén fellelhető nemzeti értékek közül a Megyei Értéktár Bizottság által megyei értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény; ahol e törvény megyei értéktárat említ, az alatt a fővárosi értéktárat is érteni kell;
m) nemzeti érték: a magyarság és a magyarországi államalkotó nemzetiségek tevékenységéhez, termelési kultúrájához, tudásához, hagyományaihoz, a magyar tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, illetve a tájhoz és élővilághoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magába foglaló tájérték, amely tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról;
n) nemzetközi elismerésben részesített nemzeti érték: azon nemzeti érték, amely az Országgyűlés által ratifikált vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi megállapodások vagy viszonosság alapján nemzetközi elismerésben részesült;
o) tájegységi értéktár: több földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján szomszédos település, illetve földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján egységet alkotó tájegység területén fellelhető nemzeti értékek közül az adott Tájegységi Értéktár Bizottság által tájegységi értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;
p) települési értéktár: a települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény; ahol e törvény települési értéktárat említ, az alatt a kerületi értéktárat is érteni kell;
q) uniós oltalom alatt álló nemzeti érték: a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező vagy hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek; a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel rendelkező szeszes italok; a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borok és borászati termékek.
(2) Valamely érték nemzeti értékké vagy hungarikummá minősítése nem érinti annak egyéb jogszabályok, különösen a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény alapján fennálló védettségét.
(2) Valamely érték kiemelkedő nemzeti értékké vagy hungarikummá nyilvánítása nem érinti annak egyéb jogszabályok, különösen a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény kihirdetéséről szóló 2006. évi XXXVIII. törvény alapján fennálló védettségét.
(3) E törvény hatálya nem érinti a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény által hungarikumnak minősülő értékeket.
(4) E törvény alapján a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok nem lehetnek sem nemzeti értékek, sem hungarikumok.
(4) E törvény alapján a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek nem lehetnek sem nemzeti értékek, sem hungarikumok.

II. RÉSZ
A NEMZETI ÉRTÉKEK AZONOSÍTÁSA ÉS RENDSZEREZÉSE

2. A nemzeti értékek azonosítása

2. §   A nemzeti értékek megóvandó értékek, azok azonosításában, rendszerezésében, adataik nyilvántartásba vételében és folyamatos frissítésében, gondozásában a települési önkormányzatok, a megyei önkormányzatok, a hatáskörrel rendelkező állami szervek, és az általuk felkért szakmai testületek, intézmények, kutatóhelyek, civil szervezetek, egyházak, valamint a külhoni természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, közösségek működhetnek közre.
2. §   A nemzeti értékek megóvandó értékek, azok azonosításában, rendszerezésében, adataik nyilvántartásba vételében és folyamatos frissítésében, gondozásában a települési önkormányzatok, a megyei önkormányzatok, a hatáskörrel rendelkező állami szervek, és az általuk felkért szakmai testületek, intézmények, kutatóhelyek, civil szervezetek, vallási közösségek, valamint a külhoni természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, közösségek működhetnek közre.
2. §   A nemzeti értékek megóvandó értékek, azonosításukban, rendszerezésükben, adataik nyilvántartásba vételében és folyamatos frissítésében, gondozásában a települési önkormányzatok, a megyei önkormányzatok, a települési, a megyei és az országos nemzetiségi önkormányzatok, a hatáskörrel rendelkező állami szervek, a Magyar Állandó Értekezleten (a továbbiakban: MÁÉRT) részt vevő külhoni szervezetek és az általuk megbízott természetes és jogi személyek működhetnek közre. Ahol e törvény megyei önkormányzatot említ, az alatt a fővárosi önkormányzatot, ahol megyei nemzetiségi önkormányzatot említ, az alatt a fővárosi nemzetiségi önkormányzatot is érteni kell.
2. §   A nemzeti értékek megóvandó értékek, azonosításukban, rendszerezésükben, adataik nyilvántartásba vételében és folyamatos frissítésében, gondozásában a természetes személyek, települési önkormányzatok, a megyei önkormányzatok, a települési, külhoni települési, a megyei és az országos nemzetiségi önkormányzatok, a hatáskörrel rendelkező állami szervek, a Magyar Állandó Értekezleten (a továbbiakban: MÁÉRT) részt vevő külhoni szervezetek és az általuk megbízott természetes és jogi személyek működhetnek közre.

3. Települési, valamint tájegységi értéktár

3. §
(1) A települési önkormányzat települési értéktárat hozhat létre.
(2) A települési önkormányzat Települési Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - szervezi a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza a településen fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt és megküldi azt a megyei értéktárba.
(2) A települési önkormányzat Települési Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - azonosítja a településen fellelhető nemzeti értékeket, létrehozza a települési értéktárat és nyilvántartás céljából megküldi azt a megyei önkormányzat részére.
(2) A települési önkormányzat Települési Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - azonosítja a településen fellelhető nemzeti értékeket, létrehozza a települési értéktárat és nyilvántartás céljából megküldi azt a Megyei Értéktár Bizottság részére.
(3) A települési önkormányzat a települési értékek azonosításával, a települési értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a megyei értéktárba történő megküldésével megbízhat a település területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, települési önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit, vagy a településfejlesztésben tevékenykedő külső területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezetet.
(3) A települési önkormányzat a települési értékek azonosításával, a települési értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a megyei értéktárba történő megküldésével megbízhat a település területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, települési önkormányzati, vallási közösség vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit, vagy a településfejlesztésben tevékenykedő külső területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezetet.
(3) A települési önkormányzat a települési értékek azonosításával, a települési értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a megyei önkormányzat részére történő megküldésével megbízhat a település területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, települési önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit, vagy a településfejlesztésben tevékenykedő külső területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezetet (a továbbiakban együtt: települési szervezet).
(3) Több szomszédos települési önkormányzat Tájegységi Értéktár Bizottságot is létrehozhat, amely elkészíti a tájegységi értéktárat és annak adatait megküldi az érintett Megyei Értéktár Bizottságok részére.
(3) Több földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján szomszédos települési önkormányzat Tájegységi Értéktár Bizottságot is létrehozhat, amely elkészíti a tájegységi értéktárat és annak adatait megküldi az érintett Megyei Értéktár Bizottságok részére.
(4) Ugyanazon megye területén lévő több szomszédos település önkormányzata közös Települési Értéktár Bizottságot is létrehozhat, amely elkészíti a tájegységi értéktárat és az adatait megküldi a megyei értéktárba.
(4) Ugyanazon megye területén lévő több szomszédos település önkormányzata közös Települési Értéktár Bizottságot is létrehozhat, amely elkészíti a tájegységi értéktárat és az adatait megküldi a megyei önkormányzat részére.
(4) A települési önkormányzat a települési, tájegységi értékek azonosításával, a települési, tájegységi értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak az érintett Megyei Értéktár Bizottság részére történő megküldésével megbízhat a település, tájegység területén működő, nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, települési önkormányzati, egyházi vagy civil szervezetet, közalapítványt, ilyen szervezet által fenntartott intézményt vagy annak szervezeti egységét, vagy a településfejlesztésben tevékenykedő külső településfejlesztési, vidékfejlesztési szervezetet (a továbbiakban együtt: települési szervezet). A települési szervezet jogai megegyeznek a Települési Értéktár Bizottság, illetve a Tájegységi Értéktár Bizottság jogaival.
(5) A Települési Értéktár Bizottság létrehozásáról vagy a feladat ellátásával történő megbízásról az érintett települési önkormányzat a létrehozást, illetve a megbízást követő 30 napon belül tájékoztatja a HB-t.
(5) A Települési Értéktár Bizottság létrehozásáról vagy a feladat ellátásával történő megbízásról az érintett települési önkormányzat a létrehozást, illetve a megbízást követő 30 napon belül tájékoztatja a HB-t és a megyei önkormányzatot.
(5) A Települési, illetve Tájegységi Értéktár Bizottság létrehozásáról vagy a (4) bekezdés szerinti feladatok ellátásával történő megbízásról az érintett települési önkormányzat vagy önkormányzatok a létrehozást, illetve a megbízást követő 30 napon belül tájékoztatja, illetve tájékoztatják a HB-t és az érintett megyei értéktár bizottságot vagy bizottságokat.
(6) A települési önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi értéktárba bárki írásban kezdeményezheti az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteréhez címzett javaslatában.

4. Megyei értéktár

4. §
(1) A megyei önkormányzat megyei értéktárat hozhat létre.
(2) A megyei önkormányzat Megyei Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - szervezi a megye területén azonosított települési és tájegységi értéktárak adatainak összesítését, gondoskodik a még nem azonosított, de a megye területén fellelhető nemzeti értékek azonosításáról, létrehozza a megyei értéktárat és megküldi azt a HB-nek.
(2) A megyei önkormányzat Megyei Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - szervezi a megye területén azonosított települési és tájegységi értéktárak adatainak összesítését, azonosítja a megye területén fellelhető nemzeti értékeket, létrehozza a megyei értéktárat és nyilvántartás céljából megküldi azt a HB-nek.
(2) A megyei önkormányzat Megyei Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - szervezi a megye területén azonosított települési és tájegységi értéktárak adatainak összesítését, azonosítja a megye területén fellelhető nemzeti értékeket, dönt a megyei értéktárba bekerülő nemzeti értékekről, létrehozza a megyei értéktárat és nyilvántartás céljából megküldi azt a HB-nek.
(3) A megyei önkormányzat a megyei értékek azonosításával, a megyei értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megbízhat a megye területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, megyei önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit.
(3) A megyei önkormányzat a megyei értékek azonosításával, a megyei értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megbízhat a megye területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, megyei önkormányzati, vallási közösség vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit.
(3) A megyei önkormányzat a megyei értékek azonosításával, a megyei értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megbízhat a megye területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, megyei önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit (a továbbiakban együtt: megyei szervezet).
(3) A megyei önkormányzat a megyei értékek azonosításával, a megyei értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megbízhat a megye területén működő, nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, megyei önkormányzati, egyházi vagy civil szervezetet, közalapítványt, ilyen szervezet által fenntartott intézményt vagy annak szervezeti egységeit (a továbbiakban együtt: megyei szervezet). A megyei szervezet jogai megegyeznek a Megyei Értéktár Bizottság jogaival.
(4) A Megyei Értéktár Bizottság létrehozásáról vagy a feladat ellátásával történő megbízásról a megyei önkormányzat a létrehozást, megbízást követő 30 napon belül tájékoztatja a HB-t.
(4) A Megyei Értéktár Bizottság létrehozásáról vagy a (3) bekezdés szerinti feladatok ellátásával történő megbízásról a megyei önkormányzat a létrehozást, megbízást követő 30 napon belül tájékoztatja a HB-t.
(5) A megyei önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a megyei értéktárba bárki írásban kezdeményezheti az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes megyei közgyűlés elnökéhez címzett javaslatában.

5. A külhoni magyarság értéktára

5. §
(1) A Magyar Állandó Értekezlet (a továbbiakban: MÁÉRT) külhoni magyarság értéktárat hozhat létre.
(1) A MÁÉRT-en részt vevő külhoni szervezet vagy szervezetek a saját országuk vonatkozásában külhoni nemzetrész értéktárat hozhatnak létre. Egy nemzetrész esetén a HB kizárólag egy külhoni nemzetrész értéktár működését veheti figyelembe.
(2) A MÁÉRT Külhoni Bizottságot hozhat létre, amely - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - szervezi a határon túl fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza a határon túl fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt és megküldi azt a HB-nek.
(2) A MÁÉRT-en részt vevő külhoni szervezet vagy szervezetek a saját országuk vonatkozásában Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottságot hozhatnak létre, amely szervezheti az országhatáron túl fellelhető nemzeti értékek azonosítását, dönthet a külhoni nemzetrész értéktárba bekerülő nemzeti értékről, létrehozhatja a külhoni nemzetrész értéktárat és megküldheti azt a HB-nek.
(3) A MÁÉRT a külhoni magyarság értékeinek azonosításával, a külhoni magyarság értéktárának létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megbízhat a határon túl működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző intézményt, szervezetet, vagy azok szervezeti egységeit.
(3) A MÁÉRT a külhoni magyarság értékeinek azonosításával, a külhoni magyarság értéktárának létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megbízhat a határon túl működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző intézményt, szervezetet, vagy azok szervezeti egységeit (a továbbiakban együtt: külhoni szervezet).
(3) A Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottság létrehozásáról a MÁÉRT-en részt vevő külhoni szervezet tájékoztathatja a HB-t.
(4) A Külhoni Bizottság létrehozásáról, vagy a feladat ellátásával történő megbízásról a MÁÉRT a létrehozást, megbízást követő 30 napon belül tájékoztatja a HB-t.
(4) Ha valamely nemzetrészben nem hoztak létre Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottságot, a HB elláthatja annak feladatait.
5/A. §
(1) A MÁÉRT-en részt vevő külhoni szervezet által támogatott önkormányzat vagy jogi személy (a továbbiakban: külhoni szervezet) saját országa vonatkozásában az országhatáron túl települési, illetve tájegységi értéktárat hozhat létre. A HB egy település esetén kizárólag egy települési értéktár, egy tájegység esetén kizárólag egy tájegységi értéktár működését veheti figyelembe.
(1) A MÁÉRT-en részt vevő külhoni szervezet által támogatott önkormányzat vagy jogi személy (a továbbiakban: külhoni szervezet) saját országa vonatkozásában az országhatáron túl külhoni települési, illetve tájegységi értéktárat hozhat létre. A HB egy település esetén kizárólag egy külhoni települési értéktár, egy tájegység esetén kizárólag egy tájegységi értéktár működését veheti figyelembe.
(1) A MÁÉRT-en részt vevő külhoni szervezet által támogatott önkormányzat vagy jogi személy (a továbbiakban: külhoni szervezet) saját országa vonatkozásában az országhatáron túl külhoni települési, illetve külhoni tájegységi értéktárat hozhat létre. A HB egy település esetén kizárólag egy külhoni települési értéktár, egy tájegység esetén kizárólag egy külhoni tájegységi értéktár működését veheti figyelembe.
(2) A külhoni szervezet Települési Értéktár Bizottságot, illetve Tájegységi Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely azonosíthatja és gondozhatja az adott település, illetve tájegység területén fellelhető nemzeti értékeket, továbbá azok adatait nyilvántartás céljából megküldheti a HB-nak és a területileg illetékes Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottságnak.
(2) A külhoni szervezet Külhoni Települési Értéktár Bizottságot, illetve Tájegységi Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely azonosíthatja és gondozhatja az adott település, illetve tájegység területén fellelhető nemzeti értékeket, továbbá azok adatait nyilvántartás céljából megküldheti a HB-nak és a területileg illetékes Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottságnak.
(2) A külhoni szervezet Külhoni Települési Értéktár Bizottságot, illetve Külhoni Tájegységi Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely azonosíthatja és gondozhatja az adott település, illetve tájegység területén fellelhető nemzeti értékeket, továbbá azok adatait nyilvántartás céljából megküldheti a HB-nak és a területileg illetékes Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottságnak.
(3) A Települési Értéktár Bizottság, illetve a Tájegységi Értéktár Bizottság létrehozásáról az érintett külhoni szervezet tájékoztathatja a HB-t és a területileg illetékes Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottságot.
(3) A Külhoni Települési Értéktár Bizottság, illetve a Tájegységi Értéktár Bizottság létrehozásáról az érintett külhoni szervezet tájékoztathatja a HB-t és a területileg illetékes Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottságot.
(3) A Külhoni Települési Értéktár Bizottság, illetve a Külhoni Tájegységi Értéktár Bizottság létrehozásáról az érintett külhoni szervezet tájékoztathatja a HB-t és a területileg illetékes Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottságot.
(4) Az önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti értéknek a külhoni települési, külhoni tájegységi értéktárba történő felvétele kezdeményezésének az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes értéktár bizottság elnökéhez címzett javaslat tekinthető.
(5) A Magyarország határain túl fellelhető nemzeti értékeknek a külhoni nemzetrész értéktárába történő felvétele kezdeményezésének a MÁÉRT szakbizottság ügyrendjében foglaltak szerinti javaslat tekinthető.
6. §
(1) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek ágazati értéktárat hoznak létre szervezetükön belül.
(2) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek munkáját Ágazati Értéktár Bizottság segíti.
(3) Az Ágazati Értéktár Bizottság tagjainak kiválasztása során törekedni kell arra, hogy a minisztérium szakágazatával kapcsolatban a lehető legmagasabb szakmai színvonal, a széles körű tapasztalat, valamint a szakágazat szerinti nemzeti értékek által érintett legtöbb tudományterület képviselve legyen.
(4) Az Ágazati Értéktár Bizottságnak öt tagja van. A tagokat az egyes ágazatokért felelős miniszterek nevezik ki.
(5) A tagot az egyes ágazatokért felelős miniszter indokolás nélkül bármikor visszahívhatja, és helyére új tagot nevezhet ki.
(6) Az Ágazati Értéktár Bizottság működésének rendjét alapszabály határozza meg, amelyet az egyes ágazatokért felelős miniszterek fogadnak el.
(7) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek az Ágazati Értéktár Bizottság létrehozásáról értesítik a HB-t.
6/A. §
(1) Az adott érték ágazati értéktárba való felvételét bárki írásban kezdeményezheti az érintett szakágazat szerinti felelős miniszternek címzett javaslatában.
(2) Az Ágazati Értéktár Bizottság javaslatot tesz az egyes ágazatokért felelős miniszterek részére arról, hogy a javaslat szerinti nemzeti érték alkalmas-e arra, hogy az ágazati értéktár elemeként vegyék nyilvántartásba.
(3) Az érték ágazati értéktárba való felvételéről az egyes ágazatokért felelős miniszterek döntenek.
(4) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek amennyiben új értékkel bővítik az ágazati értéktárukat, annak adatait az ágazati értéktárba történő felvételt követő 30 napon belül megküldik a HB részére.

6. Az ágazati értéktár

6. §
(1) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek szakágazatukban meghatározzák a feladatkörükbe tartozó, egyéb szabályozás szerint önállóan nyilvántartott nemzeti értékek körét.
(1) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek szakágazatukban meghatározzák a feladatkörükbe tartozó nemzeti értékek körét.
(2) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek az ágazati értéktár adatait tartalmazó listát az e törvény végrehajtására vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint megküldik a HB részére. Amennyiben ezt követően új értékkel bővítik az ágazati értéktárukat, annak adatait az értéktárba történő felvételt követő 8 napon belül megküldik a HB részére.
(2) A miniszterek feladatkörébe tartozó nemzeti értékek ágazati értéktárba való felvételére javaslatot tehet az adott nemzeti értéket gondozó vagy fenntartó magánszemély, vállalkozás, szakmai vagy civil szervezet.
(2) A miniszterek feladatkörébe tartozó nemzeti értékek ágazati értéktárba való felvételére javaslatot tehet az adott nemzeti értéket gondozó vagy fenntartó természetes vagy jogi személy.
(3) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek az ágazati értéktárba sorolt nemzeti értékek nevét tartalmazó listát az e törvény végrehajtására vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint megküldik a HB részére. Amennyiben ezt követően új értékkel bővítik az ágazati értéktárukat, annak adatait az értéktárba történő felvételt követő 30 napon belül megküldik a HB részére.

7. A Magyar Értéktár

7. §
(1) Amennyiben a települési önkormányzat Települési Értéktár Bizottságot és települési vagy tájegységi értéktárat hozott létre, a Települési Értéktár Bizottság települési vagy tájegységi értéktárba felvett nemzeti érték adatait az értéktárba történő felvételt követő 8 napon belül megküldi a Megyei Értéktár Bizottságnak. Amennyiben az adott megye területén nem működik Megyei Értéktár Bizottság, a Települési Értéktár Bizottság az adatokat közvetlenül a HB-nek küldi meg.
(1) A kiemelkedő nemzeti értékek adatainak nyilvántartása a Magyar Értéktárban történik.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók abban az esetben is, ha a települési önkormányzat a települési értékek azonosításával, a települési értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a megyei értéktárba történő megküldésével a település területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, települési önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit, vagy a településfejlesztésben tevékenykedő külső területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezetet bízta meg.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók abban az esetben is, ha a települési önkormányzat a települési értékek azonosításával, a települési értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a megyei értéktárba történő megküldésével a település területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, települési önkormányzati, vallási közösség vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit, vagy a településfejlesztésben tevékenykedő külső területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezetet bízta meg.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók abban az esetben is, ha a települési önkormányzat a települési értékek azonosításával, a települési értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a megyei értéktárba történő megküldésével települési szervezetet bízott meg.
(2) A Magyar Értéktárat a HB hozza létre és működteti.
(3) Amennyiben a megyei önkormányzat döntése szerint Megyei Értéktár Bizottság jön létre, úgy az összesíti és rendszerezi a települési és tájegységi értéktárakat.
(4) A megye területén fellelhető nemzeti értékek adatainak az összesítése során a Megyei Értéktár Bizottság gondoskodik arról, hogy a több településről beérkezett, azonos nemzeti értékek egy nemzeti értékként kerüljenek nyilvántartásra.
(5) A megyei értéktárban elhelyezett nemzeti értékek adatait a Megyei Értéktár Bizottságok az értéktárba történő felvételt követő 8 napon belül megküldik a HB részére.
(6) A (3)-(5) bekezdések rendelkezései megfelelően alkalmazandók abban az esetben is, ha a megyei önkormányzat megyei értékek azonosításával, a megyei értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével a megye területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, megyei önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit bízta meg.
(6) A (3)-(5) bekezdések rendelkezései megfelelően alkalmazandók abban az esetben is, ha a megyei önkormányzat megyei értékek azonosításával, a megyei értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével a megye területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, megyei önkormányzati, vallási közösség vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit bízta meg.
(6) A (3)-(5) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók abban az esetben is, ha a megyei önkormányzat megyei értékek azonosításával, a megyei értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megyei szervezetet bízott meg.
8. §   Nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi vagy megyei értéktárba, valamint a külhoni magyarság értéktárába, továbbá a Magyar Értéktárba bárki kezdeményezheti.
8. §   Nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi vagy megyei értéktárba, valamint a külhoni magyarság értéktárába bárki kezdeményezheti.
8. §   Nemzeti érték kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánítására és a Magyar Értéktárba való felvételére javaslatot tehet:
a) a HB tagja,
b) a Települési, illetve Tájegységi Értéktár Bizottság, valamint a települési szervezet,
c) a Megyei Értéktár Bizottság vagy a megyei szervezet,
d) a Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottság,
e) az ágazati értéktárat működtető, hatáskörrel rendelkező miniszter,
f) a települési, tájegységi, megyei, külhoni nemzetrész és ágazati értéktárban nyilvántartott nemzeti értéket gondozó vagy fenntartó természetes személy vagy jogi személy.
9. §   E törvény erejénél fogva a nemzeti értékek részét képezik és ezért a Magyar Értéktár elemei a 7-8. § rendelkezésein túl:
a) az egyes miniszterek által összeállított ágazati értéktárakban szereplő nemzeti értékek;
b) a közösségi oltalom alatt álló nemzeti értékek;
c) a nemzetközi elismerésben részesített nemzeti értékek.
9. §   E törvény erejénél fogva a kiemelt nemzeti értékek részét képezik és ezért a Magyar Értéktár elemei:
a) a közösségi oltalom alatt álló nemzeti értékek;
b) a nemzetközi elismerésben részesített nemzeti értékek.
9. §   A HB külön elbírálása alapján a kiemelkedő nemzeti értékek közé és a Magyar Értéktárba kerülhetnek:
a) az uniós oltalom alatt álló nemzeti értékek;
b) a nemzetközi elismerésben részesített nemzeti értékek.
10. §
(1) A HB a Magyar Értéktárban összesíti és gondozza a települési, a tájegységi, a megyei és az ágazati értéktárak adatait, a külhoni értékek adatait, valamint az e törvény erejénél fogva a Magyar Értéktárba tartozó nemzeti értékek adatait. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (a továbbiakban: MaNDA) feladata a digitális formában megszülető települési, tájegységi, megyei és ágazati értéktárak tartalmainak digitális formában történő tárolása, a kulturális értékek egységes nemzeti kulturális adatbázisba történő beillesztése.
(2) A Magyar Értéktár összesítése során a HB gondoskodik arról, hogy a több helyről beérkezett, azonos nemzeti érték egy nemzeti értékként kerüljön nyilvántartásra. A MaNDA központi nyilvántartási adatbázisába kerülnek a több helyről beérkezett Magyar Értéktár digitális nyilvántartási adatai, a MaNDA gondoskodik a digitális tartalmak nyilvános elérhetőségének biztosításáról.
(3) Az egyes értéktárakban a nemzeti értékekkel kapcsolatosan nyilván kell tartani minden olyan adatot, jellemzőt, amely a nyilvántartás szabályai alapján megfelel az értékek azonosításának, minőségi sajátosságai, jellemzői, története, eredményei, állapota rögzítésének.
10. §   A HB az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak és az alapszabálya szerint eljárva dönt a hozzá az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint benyújtott javaslat alapján a javasolt nemzeti érték kiemelkedő nemzeti értékké történő nyilvánításáról, és a Magyar Értéktárba történő felvételéről.
11. §
(1) A nemzeti értékek adatait, leírását, valamint a rájuk vonatkozó dokumentumokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.
(2) Az egyes értéktárakban fellelhető nemzeti értékek megismerését lehetővé kell tenni különösen a közoktatás és közszolgálati média segítségével.

III. RÉSZ
A HUNGARIKUMOK

8. A hungarikumok kiválasztása

12. §
(1) A Magyar Értéktárban nyilvántartott nemzeti értéknek hungarikummá nyilvánítására javaslatot tehet:
a) a HB tagja,
b) a Települési Értéktár Bizottságok, vagy a feladataik ellátásával e törvény alapján megbízott intézmények, szervezetek vagy azok szervezeti egységei, vagy a településfejlesztésben tevékenykedő külső területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezet,
c) a Megyei Értéktár Bizottságok, vagy a feladataik ellátásával e törvény alapján megbízott intézmények, szervezetek vagy azok szervezeti egységei,
d) a Külhoni Bizottság, vagy feladatai ellátásával e törvény alapján megbízott intézmények, szervezetek vagy azok szervezeti egységei,
e) a hatáskörrel rendelkező miniszterek, valamint
f) a Magyar Értéktárban nyilvántartott nemzeti értéket gondozó, vagy ilyen terméket előállító magánszemélyek vagy vállalkozások.
(1) A Magyar Értéktárban nyilvántartott kiemelkedő nemzeti értéknek hungarikummá nyilvánítására javaslatot tehet:
a) a HB tagja,
b) a Települési Értéktár Bizottságok, vagy a feladataik ellátásával e törvény alapján megbízott intézmények, szervezetek vagy azok szervezeti egységei, vagy a településfejlesztésben tevékenykedő külső területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezet,
b) a Települési, illetve Tájegységi Értéktár Bizottság, valamint a települési szervezet,
c) a Megyei Értéktár Bizottságok, vagy a feladataik ellátásával e törvény alapján megbízott intézmények, szervezetek vagy azok szervezeti egységei,
c) a Megyei Értéktár Bizottság vagy a megyei szervezet,
d) a Külhoni Bizottság, vagy feladatai ellátásával e törvény alapján megbízott intézmények, szervezetek vagy azok szervezeti egységei,
d) a Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottság,
e) a hatáskörrel rendelkező miniszterek, valamint
e) az ágazati értéktárat működtető, hatáskörrel rendelkező miniszter, valamint
f) a Magyar Értéktárban nyilvántartott kiemelkedő nemzeti értéket gondozó vagy fenntartó magánszemélyek, vállalkozások, szakmai vagy civil szervezetek.
f) a Magyar Értéktárban nyilvántartott kiemelkedő nemzeti értéket gondozó vagy fenntartó természetes vagy jogi személy.
(2) Közösségi oltalom alatt álló vagy nemzetközi elismerésben részesített nemzeti értékek külön elbírálás nélkül, e törvény erejénél fogva hungarikumoknak minősülnek. Az így hungarikumnak minősülő nemzeti értékek adatait a HB közzéteszi.
(2) Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete által kiemelkedő egyetemes értékként vagy szellemi kulturális örökségként nyilvántartott és az 1. § (1) bekezdés g) pont ga)-gc) alpontja szerinti feltételeknek megfelelő javak külön elbírálás nélkül, e törvény erejénél fogva hungarikumoknak minősülnek. Az így hungarikumnak minősülő nemzeti értékek adatait a HB közzéteszi.
(2) Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete által kiemelkedő egyetemes értékként vagy szellemi kulturális örökségként nyilvántartott és az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételeknek megfelelő értékek a HB külön elbírálása alapján minősülhetnek hungarikumoknak.
(3) A (2) bekezdés rendelkezése a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/A. § (10) bekezdése alapján átmeneti nemzeti oltalom alatt álló elnevezések esetében is alkalmazandó. Amennyiben az Európai Bizottság a kérelmet elutasítja, az a hungarikummá minősülés tényét nem érinti.
13. §
(1) A hungarikumok adatainak nyilvántartása a Hungarikumok Gyűjteményében történik.
(1) A HB az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak és az alapszabálya szerint eljárva dönt a hozzá az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint benyújtott javaslat alapján javasolt kiemelkedő nemzeti érték Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételéről. A Hungarikumok Gyűjteményébe felvett hungarikumok adatait a HB saját honlapján közzéteszi.
(2) A Hungarikumok Gyűjteményében a hungarikumokkal kapcsolatosan nyilván kell tartani különösen a hungarikum megnevezését, fellelhetőségét, rövid, lényegre törő bemutatását, különleges, egyedi jellemzőit, amely kiemeli a nemzeti értékek köréből, az esetlegesen más területeken megjelenő változatait, valamint a fellelhető bibliográfiai jegyzéket.
(3) A HB jogosult a Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő nemzeti értékek felülvizsgálatára, amely során:
a) amennyiben a már felvett nemzeti érték leírása kiegészítésre szorul, elfogadhatja annak módosított szövegét;
b) egymással szoros kapcsolatban álló kiemelkedő nemzeti értékeket, hungarikumokat, egységes elnevezés alatt, a nemzeti értékek alcímben való feltüntetésével kezelhet;
c) dönthet a nemzeti érték Magyar Értéktárból, Hungarikumok Gyűjteményéből való törléséről.

9. A Hungarikum Bizottság

14. §
(1) A HB tagjainak a kiválasztása során törekedni kell arra, hogy a lehető legmagasabb szakmai színvonal, a széles körű tapasztalatok, valamint a nemzeti értékek által érintett legtöbb tudományterület képviselve legyen.
(1) A HB tagjainak a kiválasztása során törekedni kell arra, hogy a lehető legmagasabb szakmai színvonal, a széles körű tapasztalat, valamint a nemzeti értékek által érintett legtöbb tudományterület képviselve legyen.
(2) A HB
a) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke által delegált 1,
a) a nemzetpolitikáért felelős miniszter által delegált 1,
a) az Országgyűlés által delegált négy,
b) az igazságügyért felelős miniszter által delegált 1,
b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke által delegált 1,
b) a MÁÉRT-en részt vevő külhoni szervezetek által delegált három,
c) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által delegált 1,
c) az igazságügyért felelős miniszter által delegált 1,
c) a nemzetpolitikáért felelős miniszter által delegált egy,
d) a kultúráért és oktatásért felelős miniszter által együttesen delegált 1,
d) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által delegált 1,
d) az igazságügyért felelős miniszter által delegált egy,
e) az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter által a természetvédelemért felelős miniszterrel együtt delegált 1,
e) a kultúráért és az oktatásért felelős miniszter által együttesen delegált 1,
e) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által delegált egy,
f) a turizmusért felelős miniszter által delegált 1,
f) az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter és a természetvédelemért felelős miniszter által együttesen delegált 1,
f) az agrárpolitikáért felelős miniszter és a természetvédelemért felelős miniszter által együttesen delegált 1,
f) a kultúráért és az oktatásért felelős miniszter által együttesen delegált egy,
f) a kultúráért felelős miniszter és az oktatásért felelős miniszter által együttesen delegált egy,
g) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter által delegált 1,
g) a turizmusért felelős miniszter által delegált 1,
g) az agrárpolitikáért felelős és a természetvédelemért felelős miniszter által együttesen delegált egy,
h) a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) elnöke által delegált 1,
h) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter által delegált 1,
h) a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagja által delegált 1,
h) a turizmusért felelős miniszter által delegált egy,
i) a Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) elnöke által delegált 1,
i) a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) elnöke által delegált 1,
i) az európai uniós források felhasználásáért és a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által együttesen delegált egy,
j) a MÁÉRT által delegált 3, és
j) a Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) elnöke által delegált 1,
j) a külgazdasági ügyekért és a külpolitikáért felelős miniszter által együttesen delegált egy,
k) az Országgyűlés által delegált 2
k) a MÁÉRT által delegált 3, és
k) az informatikáért felelős miniszter által delegált egy,
l) az Országgyűlés által delegált 2
l) a honvédelemért felelős miniszter által delegált egy,
m) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által delegált egy,
n) a Magyar Művészeti Akadémia elnöke által delegált egy, és
o) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke által delegált egy
tagból áll.
(3) A tagot az őt delegáló személy vagy szervezet a HB-tagságából indokolás nélkül bármikor visszahívhatja, és helyére új tagot delegálhat.
(3a) Az Országgyűlés a mezőgazdasági ügyekért felelős bizottság javaslatára három - két kormánypárti és egy ellenzéki - tag, a nemzetiségeket képviselő bizottság javaslatára további egy tag delegálásáról dönt.
(4) Nem lehet a HB tagja az, akinek szellemi vagy termelőtevékenységével létrehozott produktuma nemzeti értéknek minősül, valamint, aki nemzeti érték kereskedelmi célú forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet végez.
(5) A HB elnöke az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter.
(5) A HB elnöke az agrárpolitikáért felelős miniszter.
15. §
(1) A HB titkársági feladatait az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el, titkárát határozatlan időtartamra a miniszter nevezi ki.
(1) A HB titkársági feladatait az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el, titkárát határozatlan időtartamra a miniszter nevezi ki.
(2) A HB üléseit a HB elnöke szükség szerint, de legalább félévente hívja össze, továbbá köteles összehívni a tagok kétharmadának írásbeli kezdeményezésére.
16. §
(1) A HB munkáját szakmai ágazati szakbizottságok segítik.
(1) A HB munkáját a HB titkárság és a szakmai ágazati szakbizottságok segítik.
(2) Az ágazati szakbizottságok munkájában részt vesznek különösen az adott szakterületen működő államigazgatási szervek, hatóságok, tudományos testületek, oktatási intézmények, gazdasági és szakmai kamarák, valamint egyes szakmai szervezetek képviselői.
(3) Az ágazati szakbizottságok létrehozására és tagjaira, a delegálásban érintett intézmények vagy szervezetek bevonásával, a hatáskörrel rendelkező miniszterek tesznek javaslatot a HB elnöke részére.
(4) A tagot az őt delegáló miniszter saját hatáskörében eljárva ágazati szakbizottsági tagságából indokolás nélkül bármikor visszahívhatja, és helyére új tagot delegálhat.
(5) A HB és az ágazati szakbizottságok működésének rendjét alapszabály határozza meg, amelyet a HB tagjai kétharmadának szavazatával fogad el.
17. §
(1) A HB a nemzeti értékek által hordozott kiemelkedő értékek megőrzése, fenntarthatósága, széles körű megismertetése és hasznosítása érdekében különösen:
a) összeállítja a Magyar Értéktárat;
b) ha valamely megyében nem hoztak létre Megyei Értéktár Bizottságot, vagy ha a megyei önkormányzat nem bízott meg a megyei értékek azonosításával, a megyei értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével a megye területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, megyei önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit, úgy ellátja annak feladatait;
b) ha valamely megyében nem hoztak létre Megyei Értéktár Bizottságot, vagy ha a megyei önkormányzat nem bízott meg a megyei értékek azonosításával, a megyei értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével a megye területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, megyei önkormányzati, vallási közösség vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit, úgy ellátja annak feladatait;
c) évente, első alkalommal 2012. december 31-ig tájékoztatást ad az Országgyűlésnek a nemzeti értékek azonosításának és rendszerezésének helyzetéről, a nemzeti értékek fenntarthatóságáról és hasznosításáról, valamint a HB működéséről;
d) nyilvántartást vezet arról, hogy mely településeken és megyékben kerülnek végrehajtásra a nemzeti értékekkel kapcsolatos feladatok;
e) magyar és angol nyelvű internetes oldalt működtet, ahol megismerhető a Magyar Értéktár gyűjteménye, valamint
f) gondoskodik róla, hogy a Magyar Értéktár az országmárka-stratégia szerves részét képezze.
(1) A HB a nemzeti értékek és a kiemelkedő nemzeti értékek megőrzése, fenntarthatósága, széles körű megismertetése és hasznosítása érdekében különösen:
a) összeállítja a Magyar Értéktárat;
b) ha valamely megyében nem hoztak létre Megyei Értéktár Bizottságot, vagy ha a megyei önkormányzat nem bízott meg a megyei értékek azonosításával, a megyei értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megyei szervezetet, úgy ellátja annak feladatait;
c) évente, első alkalommal 2012. december 31-ig tájékoztatást ad az Országgyűlésnek a nemzeti értékek azonosításának és rendszerezésének helyzetéről, a nemzeti értékek fenntarthatóságáról és hasznosításáról, valamint a HB működéséről;
c) évente tájékoztatást ad az Országgyűlésnek a nemzeti értékek azonosításának és rendszerezésének helyzetéről, a nemzeti értékek fenntarthatóságáról és hasznosításáról, valamint a HB működéséről;
d) nyilvántartást vezet arról, hogy mely településeken és megyékben kerülnek végrehajtásra a nemzeti értékekkel kapcsolatos feladatok;
d) magyar és angol nyelvű internetes oldalt működtet, ahol megismerhető a Magyar Értéktár;
e) magyar és angol nyelvű internetes oldalt működtet, ahol megismerhető a Magyar Értéktár gyűjteménye, valamint
e) gondoskodik róla, hogy a Magyar Értéktár a nemzetkép-stratégia szerves részét képezze;
f) gondoskodik róla, hogy a Magyar Értéktár az országmárka-stratégia szerves részét képezze.
f) gondoskodik a közvélemény széles körű tájékoztatásáról a nemzeti értékek megismertetése érdekében;
g) pályázatokat ír ki a nemzeti értékek és a kiemelkedő nemzeti értékek azonosítására, megőrzésére, fenntartására, fejlesztésére, megismertetésére, védelmére, a termékek hazai, külgazdasági szempontú és kultúrdiplomáciai hasznosítására vonatkozóan; valamint
h) e törvény rendelkezéseinek való megfelelés szempontjából felülvizsgálja a Magyar Értéktár tartalmát.
(2) A HB a hungarikumok által hordozott kiemelkedő értékek megőrzése, fenntarthatósága, széles körű megismertetése és hasznosítása érdekében különösen:
a) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételek szerint kiválasztja, hogy mely értékek minősülnek a Magyar Értéktárból hungarikumnak, indokolt esetben pedig dönt e minősítés visszavonásáról;
a) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételek szerint kiválasztja, hogy mely kiemelkedő nemzeti értékek minősülnek a Magyar Értéktárból hungarikumnak, indokolt esetben pedig dönt e minősítés visszavonásáról;
a) indokolt esetben e törvény rendelkezéseinek való megfelelés szempontjából felülvizsgálja a Hungarikumok Gyűjteménye tartalmát;
b) összeállítja a Hungarikumok Gyűjteményét;
c) véleményezi a hungarikumokkal kapcsolatos jogszabályok tervezetét;
d) évente közzéteszi a Hungarikumok Gyűjteményét a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, valamint internetes honlapon is;
d) közzéteszi a Hungarikumok Gyűjteményét internetes honlapján;
e) elnöke útján javaslatot tesz a Kormánynak a hungarikumok fenntarthatóságáról és hasznosíthatóságáról;
e) elnöke útján javaslatot tesz a Kormánynak a hungarikumok fenntarthatóságára és hasznosíthatóságára;
f) pályázatokat ír ki a hungarikumok megőrzésére, fenntartására, fejlesztésére, megismertetésére, védelmére, a termékek hazai és nemzetközi piaci bevezetésére vonatkozóan;
f) pályázatokat ír ki a hungarikumok azonosítására, megőrzésére, fenntartására, fejlesztésére, megismertetésére, védelmére, a termékek hazai, külgazdasági szempontú és kultúrdiplomáciai hasznosítására vonatkozóan;
g) évente konferenciasorozatot szervez az érintett ágazatok és célterületek bevonásával, amely állásfoglalás kiadásával zárul;
g) gondoskodik a közvélemény széles körű tájékoztatásáról a hungarikumok megismertetése érdekében; valamint
h) a határon túl fellelhető hungarikumok tekintetében az elnöke útján kapcsolatot tart az érintett külföldi állam szerveivel, hatóságaival.
h) az országhatáron túl fellelhető hungarikumok tekintetében az elnöke útján kapcsolatot tarthat az érintett külföldi állam szerveivel;
i) magyar és angol nyelvű internetes oldalt működtet, ahol megismerhető a Hungarikumok Gyűjteménye.

10. A hungarikum tanúsító védjegy

10. A hungarikum védjegy

18. §
(1) A Hungarikumok Gyűjteményében szereplő termékek, eljárások, készítési módok, sportelemek és szolgáltatások széles körben történő megismertetésének elősegítése, színvonaluk és minőségük folyamatos fenntartása érdekében hungarikum tanúsító védjegy kerül bevezetésre.
(1) A HB tevékenységének megjelenítésére, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő kiemelkedő nemzeti értékek megismertetésének elősegítése, színvonaluk és minőségük folyamatos fenntartása érdekében hungarikum védjegy kerül bevezetésre.
(1) A hungarikum védjegy a HB tevékenységének megjelenítésére, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő kiemelkedő nemzeti értékek megismertetésének elősegítésére, színvonaluk és minőségük folyamatos fenntartására szolgáló védjegy.
(1) A hungarikum védjegy a HB tevékenységének megjelenítésére, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő kiemelkedő nemzeti értékek megismertetésének elősegítésére szolgáló védjegy.
(2) A hungarikum tanúsító védjegy lajstromozása iránti nemzeti bejelentést, valamint a közösségi védjegybejelentést az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter teszi meg.
(2) A hungarikum védjegy lajstromozása iránti nemzeti bejelentést, valamint a közösségi védjegybejelentést az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter teszi meg.
(2) A hungarikum védjegy lajstromozása iránti nemzeti bejelentést, valamint a közösségi védjegybejelentést az agrárpolitikáért felelős miniszter teszi meg.
(3) A hungarikum tanúsító védjegy használatát a védjegyjogosult pályázati úton kiválasztott alkotók számára engedélyezi.
(3) A hungarikum védjegy használatát a védjegyjogosult a hungarikumot gondozó vagy fenntartó magánszemélyek, vállalkozások, szakmai vagy civil szervezetek számára, azok kérelme alapján engedélyezi.
(3) A hungarikum védjegy használatát a védjegyjogosult a hungarikumot gondozó vagy fenntartó természetes vagy jogi személy kérelmére engedélyezheti.
(4) A hungarikum tanúsító védjegy piaci bevezetése és népszerűsítése, valamint a hungarikum tanúsító védjegy szabályzatában foglalt követelmények teljesülésének az ellenőrzése az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter feladata.
(4) A hungarikum védjegy piaci bevezetése és népszerűsítése az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter feladata.
(4) A hungarikum védjegy piaci bevezetése és népszerűsítése az agrárpolitikáért felelős miniszter feladata.
(4) A hungarikum védjegy népszerűsítése az agrárpolitikáért felelős miniszter feladata.

11. A „hungarikum” kifejezés használata

18/A. §   Jogi személy, továbbá kereskedelmi vagy vendéglátó-ipari létesítmény elnevezésében a „hungarikum” kifejezés a HB hozzájárulása alapján használható.

IV. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. §   Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriáit,
b) a nemzeti értékek és a hungarikumok kapcsán nyilvántartandó adatok körét, valamint az adatok egységes osztályozási, besorolási, nyilvántartási rendszerét,
c) a települési, tájegységi és megyei értéktárak létrehozására és gondozására, valamint a Települési és Megyei Értéktár Bizottságok, valamint a Külhoni Bizottság felállítására és működésére vonatkozó szabályokat,
c) a települési, tájegységi és megyei értéktárak létrehozására és gondozására, valamint a Települési, Tájegységi és Megyei Értéktár Bizottságok, továbbá az ágazati értéktárak felállítására és működésére vonatkozó szabályokat,
d) a már létező ágazati gyűjtemények adatainak Magyar Értéktárba történő integrálását szolgáló szabályokat,
d) az egyes ágazatokért felelős miniszterek feladatkörébe tartozó, ágazati értéktárba foglalható nemzeti értékek meghatározásának alapját,
e) a nemzeti értékké vagy hungarikummá minősítésre irányuló kérelem formai követelményeit,
e) a nemzeti értékké, kiemelkedő nemzeti értékké vagy hungarikummá minősítésre irányuló kérelem formai követelményeit,
e) a nemzeti értékké, kiemelkedő nemzeti értékké vagy hungarikummá nyilvánításra irányuló kérelem formai követelményeit,
f) a hungarikumok, a Magyar Értéktár digitális formában megjelenő tartalmainak MaNDA általi nyilvántartására, a hungarikumok nyilvánosság számára történő hozzáférhetőségének biztosítására vonatkozó szabályokat, valamint
f) a nemzeti értékek, a kiemelkedő nemzeti értékek és a hungarikumok digitális formában megjelenő tartalmainak a MaNDA általi nyilvántartására, és nyilvánosság számára történő hozzáférhetőségének biztosítására vonatkozó szabályokat,
f) a nemzeti értékek, a kiemelkedő nemzeti értékek és a hungarikumok digitális formában megjelenő tartalmainak nyilvántartására, és nyilvánosság számára történő hozzáférhetőségének biztosítására vonatkozó szabályokat,
g) a hungarikummá minősítés egyedi értékelésének részletes szabályait.
g) a nemzeti értékek értéktárakba történő felvételének eljárására vonatkozó szabályokat, valamint
h) a kiemelkedő nemzeti értékké és a hungarikummá minősítés eljárására vonatkozó részletes szabályokat.
20. §   Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.
21. §
(1) A HB-t legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül létre kell hozni.
(2) A Hungarikumok Gyűjteményét első alkalommal e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül közzé kell tenni.
22. §
(1) A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosításáról szóló 2015. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésével a HB-ba delegálási jogosultságot szerző személy vagy szervezet a Módtv. hatálybalépését követő 30 napon belül tagot jelöl ki.
(2) A Módtv. hatálybalépését megelőzően a törvény erejénél fogva a Magyar Értéktárba és a Hungarikumok Gyűjteményébe bekerült nemzeti értékek továbbra is a Magyar Értéktárba és a Hungarikumok Gyűjteményébe tartoznak.
(3) A Módtv. hatálybalépését megelőzően a külhoni magyarság értéktárában szereplő nemzeti értékek a Módtv. hatálybalépésével az adott nemzeti érték fellelhetősége szerinti külhoni nemzetrész értéktárba tartoznak.
  • A jogszabály 2012. április 11-én jelent meg a Magyar Közlöny 42. számában.
  • hatályba lépett 2012. július 1-jén.
A szövegrész 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 31-én lépett hatályba. 2018. december 31-én lépett hatályba. 2018. december 31-én lépett hatályba. 2018. december 31-én lépett hatályba. 2018. december 31-én lépett hatályba. 2018. december 31-én lépett hatályba. 2018. december 31-én lépett hatályba. 2018. december 31-én lépett hatályba. 2018. december 31-én lépett hatályba. 2018. december 31-én lépett hatályba. 2018. december 31-én lépett hatályba. 2018. december 31-én lépett hatályba. 2018. december 31-én lépett hatályba. 2018. december 31-én lépett hatályba. 2018. december 31-én lépett hatályba. 2018. december 31-én lépett hatályba. 2018. december 31-én lépett hatályba. 2018. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lépett hatályba.A szakasz 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 31-én lépett hatályba.A szakasz 2018. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 31-én lépett hatályba.A szakasz 2018. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 31-én lépett hatályba.A szakasz 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lépett hatályba. 2013. december 31-én lépett hatályba. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 31-én lépett hatályba. 2018. december 31-én lépett hatályba. 2018. december 31-én lépett hatályba. 2018. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2012. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2012. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2012. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2012. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2012. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2012. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2012. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2012. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2012. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2012. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2012. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lépett hatályba. 2013. december 31-én lépett hatályba. 2013. december 31-én lépett hatályba. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 31-én lépett hatályba.A szövegrész 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lépett hatályba. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lépett hatályba. 2013. december 31-én lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.