2011. évi CVI. törvény

SZÍNEZŐS

a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról

Az Országgyűlés az értékteremtő közfoglalkoztatás jogi kereteinek megteremtése és a munkaképes lakosság munkához juttatása, az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése érdekében az alábbi törvényt alkotja:

1. §

(1)	E törvény hatálya kiterjed a közfoglalkoztatóra és az általa közfoglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott természetes személyre (a továbbiakban: közfoglalkoztatott).

Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely
ellátására vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt.

(2)

Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely

a)	e törvényben meghatározott feladat, továbbá törvény által előírt állami feladat vagy

b)	a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy

c)	a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy

a helyi vagy azon túlmutató közösségi - így különösen - egészségmegőrzési, szociális, nevelési, oktatási, kulturális, kulturális örökség megóvása, építészeti örökség védelmével összefüggő, természet-, környezet- és állatvédelemi, gyermek- és ifjúságvédelemi, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével sport, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelemi célú, közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat vagy

e)	a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat

ellátására vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt, közszolgálati, kormányzati szolgálati, vagy állami szolgálati jogviszonyt.

(2a)	Közfoglalkoztatási jogviszony kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett közhasznú kölcsönzés céljára is létesíthető.

(2b)

Közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül, ha közfoglalkoztatási program keretében a közfoglalkoztatott a munkaerő-piaci alkalmazkodását, munkához jutását szolgáló képzésben, illetve a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződést megkötő hatóság jóváhagyásával, naptári évenként legfeljebb 15 nap időtartamú munkaerő-piaci szolgáltatásban, valamint a mentális, szociális, egészségügyi problémákkal küzdő álláskereső naptári évenként legfeljebb 15 nap időtartamú egészségügyi és szociális szolgáltatásban vesz részt.

(2c)	A hatósági szerződés megszűnése esetén a közfoglalkoztatási jogviszony megszűnik.

(3)

Közfoglalkoztató lehet:

a)	helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,

b)	költségvetési szerv,

c)	egyházi jogi személy,

d)	közhasznú jogállású szervezet,

e)	civil szervezet,

f)	az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,

g)	vízitársulat,

erdőgazdálkodó, amennyiben a közfoglalkoztatás keretében

ha)	az erdő külön törvényben meghatározott közjóléti céljainak megvalósítása érdekében végzett feladatok ellátására,

hb)	a természeti károkat szenvedett erdőterületek rehabilitációjára,

hc)	erdészeti sétautak, turistautak és tanösvények kijelölésére, karbantartására,

hd)	határjelek és környezetének karbantartására,

he)	tűzpászták készítését és tűzmegelőzést szolgáló feladatok ellátására,

hf)	kommunális hulladék gyűjtésére és elszállítására,

hg)	az erdőterület kommunális szennyeződéstől való tisztítására

kerül sor,

i)	a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatok ellátása esetén a szociális szövetkezet,

j)	a vasúti pályahálózat-működtető szervezet a vasúti pálya és környezete tisztántartásával, a kapcsolódó területek növényzetének karbantartásával, továbbá a vasúti üzemi létesítmények fenntartója az üzemi létesítmény állagmegóvásával kapcsolatos feladatai ellátásában.

k)	a kötelező önkormányzati feladat ellátásában közreműködő, törvény alapján kijelölt közérdekű szolgáltató.

(4)

Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki

a)	a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései szerint munkaviszonyt létesíthet, kivéve azt, aki 16. életévét nem töltötte be, valamint

megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:

ba)

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti álláskereső, ideértve azt az álláskeresőt is, akinek álláskeresőként való nyilvántartása a közfoglalkoztatási jogviszonya miatt szünetel (a továbbiakban együtt: álláskereső), vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesül,

bb)	a menekültügyi őrizetben lévő személy kivételével kérelmének jogerős elbírálásáig az, aki menekültként, oltalmazottként, vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott be, vagy

bc)	olyan harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. § (1) bekezdés a), c), d), f) pontok alapján kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el.

(4a)

Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha

a tanköteles gyermekének mulasztása miatt

ab)	e szabálysértés elkövetéséért három hónapon belül jogerősen elmarasztalták, vagy

c)	a számára az Flt. alapján felajánlott az álláskeresőkre vonatkozó rendelkezések szerint megfelelő munkahelyet nem fogadja el.

d)	a számára egyszerűsített foglalkoztatás keretében felajánlott munkát nem fogadja el, vagy

e)	a közfoglalkoztatási jogviszony létesítését megelőző három hónapon belül a közfoglalkoztatáson kívüli egyéb foglalkoztatási jogviszonya munkavállalói felmondással vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondásával - ide nem értve a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást - szűnt meg,

f)	a közfoglalkoztatási jogviszonya a közfoglalkoztató azonnali hatályú felmondásával szűnik meg.

g)	a számára az Flt. alapján felajánlott az álláskeresőkre vonatkozó rendelkezések szerinti képzési lehetőséget nem fogadja el.

(4c)	A (4a) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott kizárási ok fennállásának ellenőrzése érdekében a közfoglalkoztatási jogviszonyba történő kiközvetítés előtt a járási foglalkoztatási szerv adatot közvetlenül vehet át a szabálysértési nyilvántartásból.

(4d)	A kizárás kérdésében a járási hivatal dönt.

(4e)	Ha a közfoglalkoztatási jogviszony létrehozását követően értesül a járási foglalkoztatási szerv a közfoglalkoztatást kizáró okról, a kizárásról szóló döntését közli a közfoglalkoztatóval. A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási jogviszonyt a jogerős döntés alapján azonnali felmondással megszünteti.

(4h)	A (4a) bekezdés d) pontja szerinti kizárási ok esetén a járási foglalkoztatási szerv a döntése meghozatala előtt ellenőrzi a rendelkezésére álló - különösen az állami adóhatóság által az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint megküldött - adatokat.

(4i)	A járási foglalkoztatási szerv a (4a) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel fennállását az Flt. 36/A. §-a szerinti, a munkáltató által kiállított igazolólapból állapítja meg.

2. §

(1)	A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályai alkalmazandók, a (2)-(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.

(2)

Közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időre létesíthető. A határozott idő nem lehet hosszabb, mint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt időtartam. A hatósági szerződés meghosszabbítása vagy a korábbi támogatási időszak lejártát követő hat hónapon belül újabb hatósági szerződés megkötése esetén a közfoglalkoztatási jogviszony Mt. 192. § (2) bekezdése szerint számított időtartama az öt évet meghaladhatja, azonban nem haladhatja meg a tíz évet.

(2a)	A közfoglalkoztatási jogviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon meg kell határozni.

(2b)	A közfoglalkoztatási jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.

(2c)	Az Mt. 45. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztatási szerződésnek tartalmaznia kell a közfoglalkoztatási bér (közfoglalkoztatási garantált bér) összegét és a közfoglalkoztatott munkakörének megnevezését, továbbá a (6) bekezdés szerinti munkavégzés lehetőségét.

(3)	A közfoglalkoztatási jogviszonyban a rendes munkaidő időtartama a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt munkaidő lehet.

(3a)

A közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatott részére fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt az 1. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkáltatónál legalább 3 nap, legfeljebb 120 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt kíván létesíteni. A fizetés nélküli szabadság engedélyezésének feltétele, hogy a közfoglalkoztatott a határozott idejű munkaviszonyról szóló írásbeli nyilatkozatát a közfoglalkoztatónak a fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt legalább 2 munkanappal benyújtsa. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a közfoglalkoztató által a közfoglalkoztatott számára közfoglalkoztatási jogviszony keretében a munkavégzéshez kapcsolódóan biztosított képzés vagy munkaerő-piaci szolgáltatás ideje alatt. A fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatos eltérő nyilatkozatok esetén a járási foglalkoztatási szerv ellenőrzi, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt tervezett határozott idejű munkaviszony létrejött-e.

(3b)	A közfoglalkoztatott számára várandóssága idejére egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható.

(3c)

A közfoglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól az Flt. szerinti munkaviszony - ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyt - létesítése céljából történő állásinterjún való részvételhez szükséges időtartamra. A közfoglalkoztatottat az igazolt távollét tartamára az állásidő szabályai szerint illeti meg díjazás.

(3d)	Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint foglalkoztatni kívánó munkáltató a munkaerőigényét május 1-je és október 31-e között annak a településnek a polgármesterénél is bejelentheti, ahol a tervezett foglalkoztatás helye található.

(3e)	A polgármester a bejelentést követően haladéktalanul értesíti a járási foglalkoztatási szervet az egyszerűsített foglalkoztatási munkaerőigényről.

(3f)

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint foglalkoztatni kívánó munkáltató minden év október 31-éig bejelentheti a tervezett foglalkoztatás helye szerint illetékes megyei foglalkoztatási szerv részére a következő év május 1-je és október 31-e között általa tervezett egyszerűsített foglalkoztatás helyét, a foglalkoztatni kívánt létszámot munkakörönként és a foglalkoztatás tervezett ütemezését. A megyei foglalkoztatási szerv minden év november 30-áig továbbítja a közfoglalkoztatásért felelős miniszter részére az összesített egyszerűsített foglalkoztatási igényeket.

(4)

A közfoglalkoztatottat megillető munkabér összege megegyezik a teljesítményhez kötött tevékenységek kivételével a közfoglalkoztatási bérrel, a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatási garantált bérrel, azzal, hogy

a)	a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér el kell, hogy érje a közfoglalkoztatott számára a közfoglalkoztatást közvetlenül megelőzően folyósított álláskeresési járadék, rehabilitációs ellátás, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegét, és

b)	a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér összegét a közfoglalkoztatottat megillető munkabér csak többletteljesítés esetében haladhatja meg.

(4a)	A közfoglalkoztatottat megillető szabadság mértéke naptári évenként 20 munkanap.

(4b)	A közfoglalkoztatott részére, ha a jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a (4a) bekezdésben meghatározott szabadság arányos része jár.

(4c)	A közfoglalkoztatottat szabadsága tartamára a közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér, betegszabadsága tartamára a közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér 70%-a illeti meg.

(4d)

Teljesítménybérezés esetén a közfoglalkoztatottat

a)	a szabadság tartamára a megelőző 4 hónap közfoglalkoztatási, illetve közfoglalkoztatási garantált bér átlaga,

b)	a betegszabadság tartamára a megelőző 4 hónap közfoglalkoztatási, illetve közfoglalkoztatási garantált bér átlagának 70%-a

illeti meg. Amennyiben a megelőző közfoglalkoztatás időtartama kevesebb 4 hónapnál, abban az esetben a (4c) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4e)	Részmunkaidős foglalkoztatás estén a közfoglalkoztatottat a szabadsága és a betegszabadsága tartamára a (4c) bekezdésben meghatározott bér időarányos része, teljesítménybérezés esetében a (4d) bekezdésben meghatározott bér időarányos része illeti meg.

(4f)

A közfoglalkoztatottat, ha a közfoglalkoztató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló kormányrendeletben meghatározott összegű közfoglalkoztatási bér illeti meg.

A közfoglalkoztatási jogviszony esetén az Mt. 193/P. §-ában foglaltakon túlmenően:

(5)

A közfoglalkoztatási jogviszony esetén:

az Mt.

aa)	rendelkezésre állásra,

ab)	ügyeletre,

ac)	készenlétre,

ad)	állásidőre,

ae)	előlegnyújtásra,

af)	megszakítás nélküli munkarendre,

ag)	baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében elrendelt rendkívüli munkaidő kivételével a rendkívüli munkaidőre,

ah)	csoportos létszámcsökkentésre,

ai)	végkielégítésre,

ak)	távolléti díj számítására,

al)	kötelező legkisebb munkabérre, garantált bérminimumra,

am)	munkavállalói biztosítékra,

an)	munkakör megosztásra,

ao)	több munkáltató által létesített munkaviszonyra,

ap)	távmunkavégzésre,

aq)	bedolgozói munkaviszonyra,

ar)	egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára,

as)	vezető állású munkavállalóra, valamint

at)	cselekvőképtelen munkavállalóra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók,

b)	az Mt. VI., XVII. és XVIII. fejezete nem alkalmazható,

c)	az Mt. 49. § (2) bekezdése nem alkalmazható,

d)	az Mt. 55. § (1) bekezdés h) pontja nem alkalmazható,

f)	az Mt. 59-62. §-a nem alkalmazható,

az Mt. 64. § (1) bekezdését azokkal az eltérésekkel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatási jogviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetni, ha jogerős vagy végleges hatósági határozat a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatásból kizárta, vagy az 1. § (4) bekezdés c) pontja szerinti személy elismerés iránti kérelmét jogerősen elutasították, kivéve, ha az idegenrendészeti hatóság határozata alapján az 1. § (4) bekezdés d) pontjának hatálya alá kerül,

h)	az Mt. 70. §-a nem alkalmazható,

i)	az Mt. 79. § (2) bekezdése nem alkalmazható,

j)	az Mt. 81. §-a, 82. § (3) és (4) bekezdése, továbbá 83. §-a és 84. §-a nem alkalmazható,

k)	az Mt. munkaidő beosztásra vonatkozó 50. alcímének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy közfoglalkoztatási jogviszonyban kötetlen munkarend nem alkalmazható,

l)	az Mt. 101. § (1) bekezdés f)-h) pontja nem alkalmazható, azzal, hogy vasárnapra rendes munkaidő társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás nyújtásához e napon szükséges munkavégzés esetén közfoglalkoztatott számára is beosztható,

m)	az Mt. 117-121. §-a nem alkalmazható,

n)	az Mt. alapbér megállapítására vonatkozó 65. alcímének rendelkezései a 138. § (1)-(5) bekezdés kivételével nem alkalmazhatók,

o)	az Mt. bérpótlékokra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérpótlék számítási alapja a közfoglalkoztatási bér (közfoglalkoztatási garantált bér),

p)	az Mt. 146. § (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható,

q)	az Mt. 147. §-a nem alkalmazható,

r)	az Mt. munkabér védelmére vonatkozó 70. alcímének rendelkezései - a 157. § (1)-(2) bekezdése és a 158-164. § kivételével - nem alkalmazhatók,

s)	az Mt. 169. § (2) bekezdése nem alkalmazható,

t)	az Mt. 214. § (2) bekezdése nem alkalmazható,

u)	az Mt. 215. §-a nem alkalmazható,

v)	az Mt. 216. § (4) bekezdése nem alkalmazható, továbbá

x)	az Mt. 220. §-a nem alkalmazható.

y)	az Mt. 122. § (3) bekezdése, 123. § (2), (5)−(7) bekezdése7)~ és 124. § (2)−(5) bekezdése nem alkalmazható.

(6)	Közfoglalkoztatási jogviszony esetén az Mt. 53. §-a csak baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében alkalmazható.

(7)

A szabadság kiadására az Mt.

a)	122. § (2) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a szabadság időarányosan, a jogviszony első 3 hónapjában is kiadható,

b)	122. § (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy a szabadság kezdetét megelőző 15 napon belül közölt szabadság a közfoglalkoztatott hozzájárulásával adható ki,

c)	123. § (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy a naptári éven áthúzódó jogviszonyok esetében a közfoglalkoztatott oldalán felmerült ok miatt az esedékesség évében ki nem adott szabadságot, az ok megszűnését követően haladéktalanul ki kell adni.

(8)	A szabadságot munkanapban kell nyilvántartani.

(9)	Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.

3. §

(1)

A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatott részére az alábbiakat köteles biztosítani:

ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében a két órát meghaladja, a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállítást, valamint

c)	amennyiben a b) pontban meghatározott esetekben a foglalkoztatás a napi négy órát meghaladja, a munkahelyen térítésmentes napi egyszeri étkezést.

4. §

A közfoglalkoztatási jogviszonyra a munkaviszonyra irányadó társadalombiztosítási, adózási, munkavédelmi szabályokat kell alkalmazni.

4/A. §

(1)

Amennyiben több hátrányos helyzetű személy egy közfoglalkoztatónál áll legalább egyéves időtartamban közfoglalkoztatási jogviszonyban, és a közfoglalkoztatottak vállalják, hogy szociális szövetkezet tagjaként a továbbiakban legalább két évet együtt fognak dolgozni, a közfoglalkoztatás során használt ingó tárgyi eszközöket az általuk megalapított szociális szövetkezet a közfoglalkoztatótól haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba veheti.

(2)

Amennyiben a hátrányos helyzetű személy képzési programmal egybekötött mezőgazdasági célú közfoglalkoztatásban eredményesen vesz részt, és vállalja, hogy szociális szövetkezet tagjaként a továbbiakban legalább két évet fog dolgozni, a képzési programmal összefüggésben használt ingó tárgyi eszközöket az általa megalapított szociális szövetkezet a közfoglalkoztatótól haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba veheti.

(3)

Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben a magyar állam, az önkormányzat vagy a közalapítvány a szociális szövetkezet részére a termőföldet, a közfoglalkoztató az állatállományt haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba adhatja. Az ilyen haszonkölcsön-szerződés esetében a termény és a szaporulat a szociális szövetkezet tulajdonába kerül.

(3a)	A közfoglalkoztató az állatállományt haszonkölcsön-szerződés alapján használatba adhatja. Az ilyen haszonkölcsön-szerződés esetében a szaporulat a szociális szövetkezet tulajdonába kerül.

(3b)

Az (1)-(3a) bekezdésben említett szerződésekben a szociális szövetkezet vállalja, hogy a hasznosításra kapott eszközök hasznosításával kapcsolatos döntések meghozatala előtt, az arra jogosult szövetkezeti szerv vagy személy a kijelölt állami képviselő véleményét kikéri. Ha a szociális szövetkezet a szerződésben vállalt ezen kötelezettségét megsérti, az (1)-(3a) szerinti szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.

(3c)	A szociális szövetkezetbe az állami képviselőt az (1)-(3a) bekezdés szerinti szerződés lejártáig lehet kijelölni. Az állami képviselőt a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jelöli ki.

(3d)

A szociális szövetkezet az állammal vagy az önkormányzattal kötött, közfoglalkoztatási célú hasznosítási szerződésben vállalja, hogy az általa ingyenesen használatba vett termőföldet a haszonbérlő kötelezettségeire a 2013. évi CCXII. törvény (Ffvht.) 58. §-ában meghatározott előírások betartásával hasznosítja. Ennek során csak olyan gazdálkodást folytathat, amely nem veszélyezteti a föld termőképességét. A használatba adó hozzájárulása nélkül vagy attól eltérően a föld használatát másnak nem engedheti át, a föld művelési ágát nem változtathatja meg. A földet csak a szerződésben meghatározott célra hasznosíthatja. Ha a föld a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény hatálya alá tartozik, a szociális szövetkezet köteles e törvény, illetve a természetvédelmi hatóság földhasználatról hozott előírásait teljesíteni, továbbá nem folytathat olyan tevékenységet, amely a természeti terület állagát vagy állapotát kedvezőtlenül befolyásolja, vagy a természeti értékek fennmaradását bármely módon veszélyezteti. Ha a szociális szövetkezet ezeket a földhasználati kötelezettségeit a használatba adó írásban közölt felhívása ellenére megsérti, a hasznosítási szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.

(3e)

Az (1)-(3a) bekezdés alapján akkor köthető meg a szerződés, ha abban a szociális szövetkezet vállalja, hogy a kijelölt állami képviselő számára a (3b) bekezdés szerinti vélemény kialakításához szükséges információkat rendelkezésre bocsátja, és biztosítja, hogy a kijelölt állami képviselő a hasznosításra kapott eszközökkel kapcsolatos iratokba, számviteli nyilvántartásokba, könyvekbe betekintsen, a vezető tisztségviselőktől és tagoktól felvilágosítást kérjen. A szerződésben a feleknek az információhoz való hozzáférés módjáról is rendelkezniük kell.

(3f)	A kijelölt állami képviselő haladéktalanul jelzi a használatba adó számára, ha a szociális szövetkezet a hasznosításra kapott eszközöket a szerződésben foglaltaktól eltérő, vagy rendeltetésellenes módon használja, és kezdeményezi a szerződés azonnali hatályú felmondását.

(4)

Az ingyenes használat időtartama termőföld esetében a tíz évet nem haladhatja meg. Az ingó tárgyi eszköz két év ingyenes használat után visszakerül a kölcsönadóhoz, kivéve, ha a közfoglalkoztató és a szociális szövetkezet az ingyenes használat időtartamának meghosszabbításában megállapodik. Az állatállomány két év ingyenes használat után a szociális szövetkezet tulajdonába kerül.

(5)	A közfoglalkoztatás (1) bekezdés szerinti időtartamának megállapításánál az egybeszámítást akkor lehet alkalmazni, ha a közfoglalkoztatási jogviszony megszűnése és az újabb közfoglalkoztatási jogviszony létesítése közötti időtartam a hat hónapot nem haladja meg.

(6)	A szociális szövetkezetet - az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén - a közfoglalkoztatási jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül kell megalapítani.

(7)

Amennyiben a szociális szövetkezet európai uniós versenyjogi értelemben vett gazdasági tevékenységet végez, és a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, vagy ezek jogi személyiségű társulása, mint közfoglalkoztató nem tagja a szövetkezetnek, az ehhez a tevékenységhez az állam által biztosított ingó tárgyi eszköz, termőföld, állatállomány meg nem fizetett használati díja csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, és az az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogi aktusok rendelkezéseivel összhangban nyújtható.

(8)	Az (1)-(7) bekezdés rendelkezései alkalmazandók abban az esetben, ha a magyar állam, az önkormányzat vagy a közalapítvány a szociális szövetkezet részére egyéb ingatlant ad ingyenesen használatba.

4/B. §

Az 1. § (4) bekezdés c) pontja szerinti személy foglalkoztatása esetén a 2. § (3a) és (3c) bekezdése, az 1. § (4) bekezdés d) pontja szerinti személy foglalkoztatása esetén a 4/A. § nem alkalmazható.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

Az Flt. 30. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„Nyugdíj előtti álláskeresési segély
30. § (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha
a) rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában, meghatározott feltételekkel, és
b) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és 90 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette, és
c) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három éven belül betöltötte a b) pontjában meghatározott életkort, és
d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.
(2) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a 26. § (1)-(3) bekezdése szerinti járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege a járadékalappal megegyező összeg.
(3) Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.
(4) Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtását követő nap. Töredék hónap esetén az egy napra járó álláskeresési segély összege a (2) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.
(5) Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását a 28. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában, e) pontjában vagy g) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén.
(6) Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(7) Szüneteltetni kell az álláskeresési segély folyósítását
a) a 29. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,
b) a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,
c) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,
d) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.
(8) A (7) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.”

Az Flt. 54. §-a a következő (10)-(10c) bekezdésekkel egészül ki:
„(10) Az álláskeresési járadékra vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyre jogosult vagy abban részesülő álláskereső az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében a 25. § (2) bekezdésében meghatározott megfelelő munkahelyet köteles elfogadni.
(10a) Az olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, a 25. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.
(10b) A közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a munkahely akkor megfelelő, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel
a) a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja, és a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról, vagy
b) a négy órát meghaladja, és a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül az illetékes és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről
a foglalkoztató gondoskodik.
(10c) Ha a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos következményekkel nem jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó.”

Az Flt. 57/B. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis
57/B. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv az Szt. szerint bérpótló juttatásra jogosult személyekről, valamint a közfoglalkoztatásban résztvevő személyekről a munkaerőpiaci helyzetük javítása, a közfoglalkoztatásban való részvételük biztosítása, a közfoglalkoztatás megszervezése, a közfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása, a közfoglalkoztatásért felelős miniszter, az állami foglakoztatási szerv, valamint a jegyző ezzel összefüggő feladatai eredményes ellátásának elősegítése, továbbá a szociális ellátásokra való jogosultságot megállapító törvényben meghatározott jogosultsági feltételek fennállásának ellenőrzése céljából elektronikus nyilvántartást vezet (a továbbiakban: adatbázis).
(2) Az állami foglalkoztatási szerv az adatbázissal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
(3) Az adatbázis tartalmazza
1. a bérpótló juttatásra jogosult személyek tekintetében
a) az alábbi adatokat:
aa) a jogosult természetes személyazonosító adatai,
ab) a jogosult állampolgársága, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült státusza,
ac) a jogosult belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helye,
ad) az ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatok,
ae) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TAJ szám),
af) a bérpótló juttatásra jogosult személy iskolai végzettsége, szakképesítése,
b) a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. § (4)-(5) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervnek átadott, és az adatbázisban nyilvántartott személyekre vonatkozó adatokat,
c) a munkaerőpiaci helyzetükkel összefüggő, következő adatokat:
ca) munkaerőpiaci képzésben történő részvétel,
cb) munkaerőpiaci programban történő részvétel,
cc) bértámogatással létesített munkaviszony keretében történő foglalkoztatás,
cd) közfoglalkoztatásban való részvétel,
ce) munkaviszony - támogatás nélkül történő - létesítése,
cf) állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásainak igénybevétele,
cg) egyszerűsített foglalkoztatásban történő részvétel,
d) az álláskeresőként történő nyilvántartással összefüggő következő adatokat:
da) a nyilvántartásba vétel időpontja,
db) a nyilvántartásból történő törlés, illetve a nyilvántartás szünetelésének időpontja és indoka;
2. a közfoglalkoztatottak tekintetében
a) a közfoglalkoztatottra vonatkozó adatok körében
aa) az adatbázisba való felvétel időpontját,
ab) a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát (hontalan státuszát), bevándorolt, letelepedett vagy menekült, oltalmazott, menedékes, befogadotti, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező státuszát, valamint önkéntes adatszolgáltatás alapján telefonszámát, e-mail címét,
ac) legmagasabb iskolai végzettségét, szakképzettségét,
ad) foglalkozás-egészségügyi alkalmassága mértékét, és ez alapján esetleg kizárt munkakört,
ae) eddig betöltött munkaköreit,
af) a munkaügyi központtal történő együttműködésére vonatkozó adatokat,
ag) a (4) bekezdés alapján megállapított prioritási szintjét,
b) a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó adatok körében
ba) a közfoglalkoztatás jellegét, azaz hogy
1. tényleges közfoglalkoztatott-e
2. képzésben vesz-e részt
3. bérpótló juttatásban részesül-e,
bb) a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamát,
bc) a napi munkaidő mértékét (4, 6 vagy 8 óra),
bd) a közfoglalkoztatási bér összegét,
be) a közfoglalkoztatási jogviszonyban betöltött munkakört,
bf) a közfoglalkoztató megnevezését és adószámát;
3. a közfoglalkoztatásra vonatkozó adatok tekintetében
a) a munkát felajánló, a munkát szervező és a közreműködő közfoglalkoztató nevét, cégjegyzékszámát, az adószám első nyolc jegyét (törzsszámát), elérhetőségét,
b) a munka jellegét, statisztikai kódját (FEOR kód), leírását,
c) a munkavégzés helyét,
d) az igényelt közfoglalkoztatotti létszámot,
e) a munkavégzés időtartamát,
f) a napi munkaidő mértékét,
g) a munka elvégzéséhez, a közfoglalkoztatás tervezéséhez szükséges infrastruktúrára vonatkozó adatokat (munkaeszköz, szállítóeszköz, elhelyezés),
h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb számát,
i) a közreműködő szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét,
j) a kifizető szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét.
(4) A (3) bekezdés 2. pont ag) alpontja szerinti prioritási szint körében vizsgálandó szempontok:
1. Hátrányos helyzetű munkavállaló, aki
a) az előző 6 hónapban nem állt munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy
b) nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), vagy
c) 50 éven felüli személy, vagy
d) egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt, vagy
e) valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25%-kal nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemző átlagos egyensúlyhiány, és ezen alulreprezentált nemi csoportba tartozik, vagy
f) egy tagállam etnikai kisebbségéhez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei egy biztos munkahelyen;
2. Súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló, aki legalább 24 hónapja munkanélküli;
3. Fogyatékkal élő munkavállaló, aki
a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy
b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved.
(5) A (3) bekezdés adatait a (6) bekezdésben megjelölt adatok kivételével az állami foglalkoztatási szerv rögzíti az adatbázisban.
(6) A (3) bekezdés 1. pont a) alpont szerinti adatokat a települési önkormányzat jegyzője rögzíti az adatbázisban.
(7) A (4) bekezdés 1. pont d) és f) alpontjában és 3. pontjában szereplő adatok a közfoglalkoztatott, illetve korlátozottan cselekvőképes személy esetén törvényes képviselője írásbeli kérésére, önkéntes adatszolgáltatása alapján vehetők fel az adatbázisba.
(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy (3) bekezdés 3. pont g) alpontja szerint az adatbázisba felvételre kerülő adatok körét rendeletben állapítsa meg.”

Az Flt. az 57/B. §-t követően a következő 57/C. §-sal egészül ki:
„57/C. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv az 57/B. § (1) bekezdésében meghatározott célok teljesülése érdekében folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja a települési önkormányzat jegyzője számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adatrögzítéshez és a (3) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez, valamint a regionális képző központ számára a (4) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez szükséges hozzáférést.
(2) A közfoglalkoztatásért felelős miniszter az adatkezelő tevékenysége feletti felügyelet gyakorlása és a közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos feladatai eredményes ellátása érdekében az 57/B. § (3) bekezdésének 2-3. pontjaiban meghatározott adatokba betekinthet.
(3) A települési önkormányzat jegyzője a szociális juttatásokra való jogosultság feltételeinek megállapításához szükséges ellenőrzési feladatai érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 1. pont b), ca)-ce), cg) és d) alpontjában, valamint a 2. pont ab) és af) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.
(4) A regionális képző központ a képzési igények felmérése és a képzések szervezésének területi összehangolása, valamint a közfoglalkoztatás szervezése érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont a)-b) alpontjaiban és 3. pont a)-e) alpontjaiban szereplő adataiba tekinthet be.
(5) A közfoglalkoztatott bérének a központi költségvetés által finanszírozott része folyósítása feltételeinek ellenőrzése érdekében a Magyar Államkincstár az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont ab), ba), bb), bd) és bf) alpontjában, továbbá a 3. pont a) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.
(6) Az adatbázisban rögzített adatok személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra felhasználhatóak és statisztikai célú felhasználásra átadhatóak.”

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 51. §-a a következő (4)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A családok átmeneti otthona krízisközpontot működtethet.
(5) A krízisközpont befogadja a hozzátartozók közötti erőszak miatt krízishelyzetbe került, a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerint bántalmazottnak minősülő személyt és azt a vele egy háztartásban élő személyt, akinek tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles (a továbbiakban együtt: bántalmazott család).
(6) A krízisközpont a bántalmazott család számára
a) alaptevékenysége keretében legfeljebb nyolc hét időtartamra
aa) lakhatást biztosít és szükség esetén biztosítja az étkeztetést, a ruházattal való ellátást, a mentálhigiénés és egészségügyi ellátást,
ab) közreműködik - a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a krízisellátást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család, az egyén helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében,
b) kiegészítő tevékenysége keretében a bántalmazott társadalmi reintegrációja érdekében legfeljebb öt év időtartamra félutasház-szolgáltatást nyújthat.
(7) A félutasház-szolgáltatás keretében a krízisközpontból, illetve a családok átmenti otthonából kikerült bántalmazott család számára lakhatást és az életvezetéshez szükség szerinti segítséget kell biztosítani.
(8) A félutasház-szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy
a) a bántalmazottat biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztassák,
b) a bántalmazott vállalja a külön jogszabályban meghatározott előtakarékossági programban való részvételt, és
c) a bántalmazott vállalja a külön jogszabályban meghatározott társadalmi reintegrációt segítő programban való részvételt.
(9) A krízisközpont működtetését az állam a jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott fenntartókkal kötött finanszírozási szerződés útján támogatja. A finanszírozási szerződést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - három évre kell megkötni.”

A Gyvt. 139. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi rendelkezésének jelölése (1) bekezdésre módosul:
„(2) A Kormány által kijelölt szerv a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a személyes gondoskodásban részesülő személy
aa) személyazonosító adatait,
ab) hontalan jogállására, a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adatot,
ac) társadalombiztosítási azonosító jelét,
b) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás vagy gyermekvédelmi szakellátás formáját, igénybevételének és megszűnésének időpontját,
c) az intézmény, szolgáltató, hálózat ágazati azonosító jelét,
d) a finanszírozás, támogatás költségvetési törvény szerinti jogcímét és feladatmutatóját.
(3) Nem kell a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat
a) a 41. § (4) bekezdése szerinti ellátások esetén,
b) házi gyermekfelügyelet esetén,
c) gyermekjóléti szolgáltatás esetén, ha a gyermekjóléti szolgáltatás nyújtása az első találkozást követően tett intézkedéssel lezárható,
d) a gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai közül az utcai és lakótelepi szociális munka, a kórházi szociális munka és a készenléti szolgálat esetén.
(4) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás igénybevételének megszűnésétől számított öt év elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat. A nyilvántartásból - ha törvény eltérően nem rendelkezik - adat nem továbbítható.
(5) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetése céljából a Kormány által kijelölt szerv a (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott adatok szolgáltatását kérheti a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó személyektől vagy intézményektől.”

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - legfeljebb két hónap lehet.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kiemelt jelentőségű ügyben az építési engedélyezéshez, vagy az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás építési engedélyezési szakaszához szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő, és az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelme benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértőnek a külön jogszabályban foglaltak szerinti tartalmú nyilatkozatát az ügyintézési határidő soron kívüli, de legfeljebb harminc nap.
(3) Kiemelt társadalmi cél érdekében központi költségvetési forrásból finanszírozott kiemelt jelentőségű ügyben
a) családi ház építése esetén az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás időtartama huszonegy nap,
b) középület építése esetén az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás időtartama harminc nap,
c) a használatbavételi engedélyezési eljárás időtartama tizennégy nap.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az építési és a használatbavételi engedély iránti kérelem beérkezését követő naptól számított öt napon belül az építésügyi hatóság az érintett szakhatóságok bevonásával egyeztető tárgyalást és helyszíni szemlét tart. Az építésügyi hatóság az egyeztető tárgyalásról és helyszíni szemléről a kérelmező és az építésügyi hatóság megállapításait, valamint a szakhatóságok állásfoglalását is magában foglaló jegyzőkönyvet készít.
(5) A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárások esetében az (1) és (4) bekezdés határidőkre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.
(6) A hatóság vezetője indokolt esetben az ügyintézési határidőt legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.”

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

Záró rendelkezések

53. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér mértékét, valamint a közhasznú kölcsönzés feltételeit rendeletben állapítsa meg.

54. §

(1)	E törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2)	Az 1-14. §, a 17-18. §, a 21. §, a 29. §, a 31-36. §, a 43-45. §, az 53. §, az 55. §, valamint az 57. § 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3)	A 20. §, a 22-24. §, a 28. § (4) bekezdése, a 30. §, a 40. §, valamint az 58. § (2) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.

55. §

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény 2-18. §-át a közfoglalkoztatási jogviszony tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

58. §

(2)

a)-c)

59. §

Nem lép hatályba az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi CV. törvény 24. § (1) bekezdése.

60. §

E törvénynek a szociális szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények, továbbá a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XLI. törvénnyel megállapított 4/A. § (1) bekezdésének rendelkezéseit a 2013. szeptember 1-jét megelőzően létesített közfoglalkoztatási jogviszonyok esetén is alkalmazni kell.

61. §

E törvénynek az egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXCII. törvénnyel megállapított 2. §-ának a rendelkezései a 2014. január 1-jét megelőzően megkötött közfoglalkoztatási jogviszonyt szabályozó szerződésekre nem alkalmazhatók.

62. §

E törvénynek az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépése napján a 4/A. § (1)-(3a) bekezdése alapján már fennálló szerződéseket a felek 30 napon belül kötelesek a 4/A. § (3e) bekezdése szerint módosítani. Ha a szociális szövetkezet a szerződés módosítására vonatkozó javaslatot nem fogadja el, vagy a szerződés aláírását megtagadja, a szerződés azonnali hatályú felmondásának van helye. A felek a felmondás hatályossá válását követő 30 napon belül kötelesek egymással elszámolni.

A jogszabály 2011. július 19-én jelent meg a Magyar Közlöny 85. számában.
hatályba lépett 2011. július 27-én.

A szakasz 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. február 1-jén lépett hatályba. 2019. február 1-jén lépett hatályba. 2019. február 1-jén lépett hatályba. 2019. február 1-jén lépett hatályba. 2019. február 1-jén lépett hatályba. 2019. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2013. július 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. november 14-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. július 13-án lépett hatályba. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. november 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. november 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. november 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 13-án lépett hatályba.A szakasz 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2015. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 13-án lépett hatályba. 2015. július 13-án lépett hatályba. 2015. július 13-án lépett hatályba. 2015. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 13-án lépett hatályba.A szakasz 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. április 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lépett hatályba.A szakasz 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.

KIHIRDETÉSI ÁLLAPOT

2011. évi CVI. törvény

a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról

1. §

(1)	E törvény hatálya kiterjed a közfoglalkoztatóra és az általa közfoglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott természetes személyre (a továbbiakban: közfoglalkoztatott).

(2)

Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely

a)	e törvényben meghatározott feladat, továbbá törvény által előírt állami feladat,

b)	a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1), valamint (3)-(4) bekezdésében, 63/A. §-ában, 70. § (1) bekezdésében foglalt, kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy

c)	a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 6/A. § (1) bekezdés 1. pontjában, a 30/A. § és 30/B. §-ban foglalt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy

d)	a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Khszt.) 26. § c) pontjában meghatározott közhasznú tevékenység körébe tartozó feladat

ellátására irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormánytisztviselői jogviszonyt.

(3)

Közfoglalkoztató lehet:

a)	helyi és kisebbségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,

b)	költségvetési szerv,

egyház,

d)	a nemzeti civil alapprogramról szóló törvényben meghatározott civil szervezet,

e)	közhasznú szervezet, a Khszt. 2. § (1) bekezdés h) és j) pontjában foglaltak kivételével,

f)	az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,

g)	vízitársulat,

erdőgazdálkodó, amennyiben a közfoglalkoztatás keretében

ha)	az erdő külön törvényben meghatározott közjóléti céljainak megvalósítása érdekében végzett feladatok ellátására,

hb)	a természeti károkat szenvedett erdőterületek rehabilitációjára,

hc)	erdészeti sétautak, turistautak és tanösvények kijelölésére, karbantartására,

hd)	határjelek és környezetének karbantartására,

he)	tűzpászták készítését és tűzmegelőzést szolgáló feladatok ellátására,

hf)	kommunális hulladék gyűjtésére és elszállítására,

hg)	az erdőterület kommunális szennyeződéstől való tisztítására kerül sor,

i)	szociális szövetkezet azon tevékenysége körében, amit a közhasznú szervezetekről szóló törvény közhasznú tevékenységnek ismer el,

j)	a vasúti pályahálózat-működtető szervezet a vasúti pálya és környezete tisztántartásával, a kapcsolódó területek növényzetének karbantartásával, továbbá a vasúti üzemi létesítmények fenntartója az üzemi létesítmény állagmegóvásával kapcsolatos feladatai ellátásában.

(4)

Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki

a)	a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései szerint munkaviszonyt létesíthet, kivéve azt, aki tizenhatodik életévét nem töltötte be, valamint

b)	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti álláskereső.

2. §

(1)	A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályai alkalmazandók, a (2)-(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.

(2)	Közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időre létesíthető. A határozott idő nem lehet hosszabb, mint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt időtartam.

(3)	A közfoglalkoztatási jogviszonyban a rendes munkaidő időtartama a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt munkaidő lehet.

(4)

a)	a közfoglalkoztatási garantált bér el kell, hogy érje a közfoglalkoztatott számára a közfoglalkoztatást közvetlenül megelőzően folyósított álláskeresési járadék, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegét, és

b)	a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér összegét a közfoglalkoztatottat megillető munkabér csak többletteljesítés esetében haladhatja meg.

(5)

A közfoglalkoztatási jogviszony esetén az Mt. 193/P. §-ában foglaltakon túlmenően:

a)	az Mt. Második Részében foglalt munkáltatói jogok gyakorlásakor a közfoglalkoztatottakat a munkavállalókkal azonos jogok illetik meg, őket a munkavállalói létszámba be kell számítani,

b)	az Mt. tizenhat éven aluli fiatal munkavállalóra vonatkozó 72. § (4)-(7) bekezdése nem alkalmazható,

c)	külföldön történő munkavégzésre nem kerülhet sor, az Mt. 76/A. §-a nem alkalmazható,

d)	az Mt. határozatlan időre szóló munkaszerződésre vonatkozó 79. § (1) bekezdése és a (4)-(7) bekezdése nem alkalmazható,

e)	az Mt. pályázatra vonatkozó 80. §-a nem alkalmazható,

f)	az Mt. 81. §-a nem alkalmazható,

g)	az Mt. munkáltatói jogállásváltozásra vonatkozó 86. § d) pontja nem alkalmazható; a munkáltató jogállásváltozása a közfoglalkoztatási jogviszony fennállását nem érinti,

h)	az Mt.-nek a működési bizonyítványra vonatkozó 99. §-a nem alkalmazható,

i)	az Mt. 101. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztatott nem kérheti a jogviszonyba történő visszahelyezését,

j)	az Mt.-nek a külföldi munkáltató munkavállalójára vonatkozó 106/A-106/B. §-a nem alkalmazható,

k)	az Mt.-nek a munkavállaló által folytatott tanulmányokra vonatkozó 110-114. §-a nem alkalmazható,

l)	az Mt.-nek a lakásépítés céljára biztosítandó fizetés nélküli szabadságra vonatkozó 140. §-a nem alkalmazható,

m)	az Mt. 144. §-a nem alkalmazható,

n)	az Mt. 153. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a foglalkoztató a közfoglalkoztatott számára a 3. §-ban meghatározott térítésmentes szállítást biztosít, utazási költségtérítés nem illeti meg,

o)	az Mt.-nek a kétheti személyi alapbér kifizetésére vonatkozó 156. §-a nem alkalmazható,

p)	az Mt.-nek az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárbeli tagság támogatásával kapcsolatos 165/A. §-a nem alkalmazható,

q)	az Mt. 193/H. § (8) bekezdése nem alkalmazható,

r)	az Mt. 193/J. §-a nem alkalmazható, valamint

s)	az Mt. 193/K. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztatási jogviszonyt a közfoglalkoztató csak a székhelye szerint illetékes munkaügyi központ előzetes hozzájárulásával szüntetheti meg.

3. §

(1)

A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatott részére az alábbiakat köteles biztosítani:

ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a hat órát meghaladja, a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezést, tisztálkodási és étkezési lehetőséget, vagy

c)	amennyiben az a) és b) pontokban meghatározott esetekben a foglalkoztatás a napi négy órát meghaladja, a munkahelyen térítésmentes napi egyszeri étkezést.

(2)	A közfoglalkoztató az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott elhelyezés biztosítása esetén a heti pihenőidő igénybevétele érdekében a közfoglalkoztatott hazautazását a b) pontban szabályozott módon biztosítja.

4. §

A közfoglalkoztatási jogviszonyra a munkaviszonyra irányadó társadalombiztosítási, adózási, munkavédelmi szabályokat kell alkalmazni.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

5. §

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § Az álláskereső részére - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - álláskeresési támogatásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár.”

6. §

Az Flt. 25. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki)
„b) az álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább 360 nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik,”

7. §

Az Flt. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az álláskeresési járadék napi összege a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.”

8. §

(1)

Az Flt. 27. § (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) - a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző öt év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott ötéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:”

(2)

Az Flt. 27. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során tíz nap jogosultsági idő egy nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.
(3) Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap.”

(3)	Az Flt. 27. § (9) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A (8) bekezdésben meghatározott egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.”

9. §

10. §

Az Flt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. Jogszabály az álláskereső részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.”

11. §

Az Flt. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) Az e törvény alapján ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.”

12. §

Az Flt. 37. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint az álláskeresési segély visszakövetelése esetén késedelmi pótlék nem számítható fel.”

13. §

Az Flt. 41/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni)
„a) közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,”

14. §

(1)	Az Flt. 54. § (9) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) Az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében - a (10)-(10c) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - az ügyfél”

(2)

15. §

16. §

17. §

Az Flt. az 59/B. §-át követően a következő 59/C-59/D. §-sal egészül ki:
„59/C. § (1) A 2011. augusztus 31-én folyósított, illetve szünetelő álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt a megállapítása idején hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.
(2) A 25. § (1) bekezdés b) pont és a 26. § (5) bekezdés rendelkezéseit, a 27. § (1) bekezdésének bevezető szövegrészét, a 27. § (2) és (3) bekezdése és a 30. § rendelkezéseit a 2011. szeptember 1-jét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A hatályba lépést megelőzően, álláskeresési járadék, valamint álláskeresési segély megállapítása iránt benyújtott kérelmeket a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.
59/D. § (1) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázisban a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény hatályba lépése napján lévő adatállomány tekintetében jogutód az állami foglalkoztatási szerv. Az adatállományból történő adatszolgáltatásra az 57/A. § (3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.
(2) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázist az állami foglalkoztatási szerv 2012. április 30-ig működteti.
(3) A települési önkormányzat jegyzője az általa 2011. december 31-éig megállapított jogosultságokat 2012. április 30-ig rögzíti az adatbázisban.”

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása

18. §

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 203. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap, hogy)
„d) a munkaerő-kölcsönzés folytatásának, a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait, valamint a közhasznú kölcsönzőkkel szemben támasztott feltételekre, a kölcsönzöttek részére nyújtandó szolgáltatásaikra, valamint az általuk létesített, munkavégzésre irányuló jogviszony egyes feltételeire vonatkozó szabályokat rendeletben meghatározza, és ennek során vagyoni biztosíték meglétét írja elő,”

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

19. §

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 20/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/C. § (1) A szociális hatóság a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a 20. § (2) bekezdés a)-c) pontjában és a 20. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat, az ellátott telefonszáma és értesítési címe kivételével,
b) a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás vagy szakosított ellátás típusát, igénybevételének és megszűnésének időpontját,
c) az intézmény, szolgáltató külön jogszabály szerinti ágazati azonosító jelét,
d) a finanszírozás, támogatás költségvetési törvény szerinti jogcímét és feladatmutatóját.
(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat családsegítés esetében, amennyiben a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható, továbbá falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása és utcai szociális munka esetén.
(3) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok közül csak a 20. § (2) bekezdés a) pontja és a 20. § (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni.
(4) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely és családsegítés esetén, amennyiben az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkezik, ennek tényét kell a nyilvántartásban rögzíteni.”

20. §

Az Szt. 33. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania.”

21. §

Az Szt. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 34. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek
a) aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott, az Flt. 54. § (10a)-(10c) bekezdésében foglaltak szerinti munkalehetőséget nem fogadja el, vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá, akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg;
b) akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresők nyilvántartásából;
c) aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét;
d) aki a 33. § (7) bekezdés szerinti feltételeknek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget; vagy
e) aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának a 25. § (4) bekezdés b) pontja szerinti éves felülvizsgálata során, a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban
ea) közfoglalkoztatásban nem vett részt, vagy
eb) kereső tevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is - nem folytatott, vagy
ec) munkaerőpiaci programban nem vett részt, vagy
ed) az Flt. szerinti és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben nem vett részt vagy ilyen képzésben való részvétele nincs folyamatban.”

22. §

(1)	Az Szt. 37. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján) „b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy”

(2)

Az Szt. 37. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az (1) bekezdés a), c), illetve d) pontja szerinti valamely feltétel megszűnik, a feltétel megszűnését követő hónap első napjától a 35. § (1) bekezdése szerinti ellátást kell megállapítani és a 35. § (3) bekezdése szerinti kötelezettséget kell előírni. A feltétel megszűnésének hónapjára - amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság továbbra is fennáll - rendszeres szociális segély jár.
(4) A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének (e § alkalmazásában: nettó közfoglalkoztatási bér) 90%-át azzal, hogy ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.”

23. §

Az Szt. 37/B. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó, a 33. § (7) bekezdése szerinti feltételeknek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget, a rendszeres szociális segély összegének folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni.”

24. §

Az Szt. 58/A. §-a a következő (2) és (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A 131/A. §-ban nem említett szociális szolgáltatások esetében
a) az új szociális szolgáltató, intézmény,
b) házi segítségnyújtásnál az új ellátotti létszám,
c) nappali és - a külső férőhelyek kivételével - szakosított ellátásnál az új férőhelyek
után az állami, egyházi és nem állami fenntartó normatív állami hozzájárulásra való jogosultságának további feltétele a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás.
(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában új szolgáltatónak, intézménynek, ellátotti létszámnak, illetve férőhelyszámnak az minősül, amelyre a fenntartó 2011. december 31-én nem rendelkezett jogerős működési engedéllyel és a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe nem nyert még befogadást.”

25. §

Az Szt. 94/C. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza]
„g) az igénybevevő természetes személyazonosító adatait.”

26. §

Az Szt. 117/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117/B. § (1) Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a 116. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 117. §-ban és a 117/A. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni a 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.
(2) Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben a 116. § (1) és (3) bekezdésében, a 117. §-ban, valamint a 117/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.”

27. §

Az Szt. 131/A. § első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A támogató szolgáltatások, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások és 2012. január 1-jétől az utcai szociális munka működtetését az állam - a külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott - fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja.”

28. §

(1)

Az Szt. 132. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)
„j) az országos jelentési rendszer számára bejelentendő adatok körét, valamint az országos jelentési rendszerbe és a 20/C. § szerinti nyilvántartásba történő adatközlés módjára és idejére vonatkozó eljárási szabályokat, továbbá az azokat működtető szerv vagy szervek kijelölését;”

(2)

Az Szt. 132. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)
„p) a támogató szolgáltatás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások és az utcai szociális munka finanszírozásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat;”

(3)

Az Szt. 132. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)
„w) az új szolgáltatóknak, intézményeknek, ellátotti létszámnak, illetve férőhelyszámnak a szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadására vonatkozó részletes szabályokat.”

(4)	Az Szt. 132. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza) „a) az aktív korúak ellátására jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályokat,”

29. §

Az Szt. a 140/F. §-t követően a következő 140/G. §-sal egészül ki:
„140/G. § Azt az aktív korúak ellátására jogosult személyt, akinek 2011. augusztus 31-én bérpótló jogosultsága áll fenn, 2011. szeptember 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultnak kell tekinteni.”

30. §

Az Szt. a következő 140/H. §-sal egészül ki:
„140/H. § (1) Az Szt.-nek a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvénnyel megállapított 37. § (4) bekezdésében foglaltakat a 2012. január 1-jén folyamatban lévő, az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása iránti kérelmek elbírálására irányuló eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A jegyző a 2012. január 1-jét megelőzően megállapított rendszeres szociális segély összegét, valamint a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvénnyel megállapított, az Szt. 37. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogosultsági feltételeket 90 napon belül felülvizsgálja, és
a) intézkedik arról, hogy első alkalommal az április hónapra járó rendszeres szociális segély a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvénnyel megállapított 37. § (4) bekezdésben foglaltak szerinti összegre figyelemmel kerüljön folyósításra,
b) amennyiben a rendszeres szociális segélyre való jogosultságnak az Szt. 2012. január 1-jén hatályos 37. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétele nem áll fenn, de az aktív korúak ellátására való jogosultsága egyébként fennáll, 2012. április 1-jétől a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot kell megállapítani azzal, hogy 2012. január-március hónapjaira a rendszeres szociális segélyt folyósítani kell.”

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

31. §

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 3. § 21. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(21. Bér:)
„a) a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);”

32. §

Az Szja. tv. 25. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, közfoglalkoztatási bér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (a továbbiakban: személyes közreműködő) által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el (a továbbiakban: személyes közreműködői díj). Figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is, a nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható - legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig - a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.”

33. §

Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 8. pontja a következő 8.40. alponttal egészül ki:
(8. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes)
„8.40. a közfoglalkoztatási rendszerben a közfoglalkoztatottnak a külön törvényben meghatározott természetbeni ellátások.”

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

34. §

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 7. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (a továbbiakban együtt: munkabéréből) kell behajtani.”

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

35. §

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § a) alpont 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Foglalkoztató)
„4. az álláskeresési járadékban, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő, biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv,”

36. §

A Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alapján biztosított)
„a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,”

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

37. §

38. §

(1)

A Gyvt. 96. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A miniszter pályázat útján, a fenntartó egyetértésével
a) a bölcsődék, illetve a gyermekotthonok közül regionális módszertani feladatokat ellátó intézményt,
b) a családok átmeneti otthona, a nevelőszülői hálózatok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok közül országos hatáskörrel módszertani feladatokat ellátó intézményt
jelöl ki. A kijelölés ötévi időtartamra szól, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten kijelölhető.”

(2)

A Gyvt. 96. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A Kormány által kijelölt szerv látja el országos hatáskörrel
a) a családi napközi szolgáltatással,
b) a házi gyermekfelügyelet szolgáltatással,
c) a családi gyermekfelügyelet szolgáltatással,
d) a 41. § (4) bekezdése szerinti ellátásokkal,
e) a helyettes szülői ellátással,
f) a gyermekek átmeneti otthonával,
g) a különleges gyermekotthoni ellátással,
h) a speciális gyermekotthoni ellátással
kapcsolatos módszertani feladatokat.”

39. §

40. §

A Gyvt. 145. §-a a következő (2) és (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az állami, egyházi és nem állami fenntartó normatív állami hozzájárulásra való jogosultságának feltétele a
a) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó új szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak,
b) gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása, otthont nyújtó ellátás és - a külső férőhelyek kivételével - utógondozói ellátás esetében az új férőhelyeknek
a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadása.
(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában új szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak, illetve férőhelyszámnak az minősül, amelyre a fenntartó 2011. december 31-én nem rendelkezett jogerős működési engedéllyel és a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe nem nyert még befogadást.”

41. §

A Gyvt. a következő 159. §-sal egészül ki:
„159. § Családok átmeneti otthona krízisközpontot az 51. § (4)-(9) bekezdése szerinti formában 2012. január 1-jétől működtethet.”

42. §

(1)

A Gyvt. 162. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„o) az országos jelentési rendszer számára bejelentendő adatok körét, valamint az országos jelentési rendszerbe és a 139. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő adatközlés módjára és idejére vonatkozó eljárási szabályokat, továbbá az azokat működtető szerv vagy szervek kijelölését,”

(2)

A Gyvt. 162. § (1) bekezdése a következő v)-w) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„v) az új szolgáltatóknak, intézményeknek, hálózatoknak, illetve férőhelyszámnak a szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadására vonatkozó részletes szabályokat,
w) a családok átmeneti otthona által működtetett krízisközpont finanszírozásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat.”

(3)

A Gyvt. 162. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„a) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények és személyek szakmai feladatait, működésük feltételeit, valamint a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság feltételeinek részletes szabályait,”

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

43. §

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) 15. § (3) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A földbirtok-politika irányelvei:)
„q) szociális földprogram és közfoglalkoztatási program támogatása;”

44. §

(1)

Az NFA tv. 22. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet kötelező önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése érdekében ingyenesen vagyonkezelésbe, temető létesítése céljából ingyenesen tulajdonba adható a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat), valamint a megyei önkormányzat részére. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet szociális földprogram és a közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából az önkormányzat számára ingyenesen vagyonkezelésbe adható. Az önkormányzat a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább.
(2) A vagyonkezelésbe, illetve temető céljára a tulajdonba adás feltétele - a szociális földprogram, valamint közfoglalkoztatási program megvalósítása céljára vagyonkezelésbe adás kivételével - az ingatlanügyi hatóság által a termőföld más célú hasznosításának, illetve erdőművelési ágú földrészlet esetén az erdészeti hatóság által erdő igénybevételének engedélyezéséről hozott jogerős határozat.”

(2)

Az NFA tv. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A földrészlet közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából akkor adható az önkormányzat részére vagyonkezelésbe, ha arra a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott, közfoglalkoztatási jogviszony alapján ellátható feladat érdekében van szükség.”

45. §

Az NFA tv. 32. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„f) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából az önkormányzatok számára történő vagyonkezelésbe adásának szabályait;”

46. §

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakigazgatási szerv kormánytisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja.”

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

47. §

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) a következő 9/C. §-sal egészül ki:
„9/C. § Kiemelt társadalmi cél érdekében központi költségvetési forrásból finanszírozott és kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházássá minősített építési beruházás megvalósításához szükséges településrendezési eszköz készítése, módosítása során a 9/B. §-ban foglaltak alkalmazandók.”

48. §

Az Étv. a következő 39/B. §-sal egészül ki:
„39/B. § Kiemelt társadalmi cél érdekében központi költségvetési forrásból finanszírozott és a kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházássá minősített építési beruházás megvalósítása érdekében az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás esetében sürgősség miatt gyorsított eljárást alkalmazhat a közbeszerzésekről szóló törvény szerint.”

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

49. §

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

50. §

(1)

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt, valamint azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított.”

(2)

A Tfvt. 12. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kérelemben meg kell jelölni annak
a) a kormányrendeletnek a számát, amely a kérelemben megjelölt termőföld végleges más célú hasznosításával járó tervezett építési beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, vagy
b) kormányhatározatnak a számát, amely a kérelemben szereplő termőföldeket beruházási célterületté nyilvánította.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a kérelemben megjelölt más célú hasznosítás célja nem térhet el a kormányrendeletben, illetve a kormányhatározatban megjelölt beruházás céljától.”

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

51. §

(1)

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) a következő 25/E. §-sal egészül ki:
„25/E. § Ha a költségvetési szerv úgy szűnik meg, hogy az alapító szerv döntése alapján a többcélú intézmény valamely szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja az e törvény hatálya alá tartozó más munkáltató számára kerül átadásra, a költségvetési szerv
a) átadásra kerülő szervezeti egységében foglalkoztatott személy közalkalmazotti jogviszonyára az Mt. 85/A. § (1)-(4) bekezdését,
b) átadásra nem kerülő foglalkoztatottja esetében a 25. § (1) bekezdés c) pontját
kell alkalmazni.”

(2)

A Kjt. 91. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„91. § Az e törvénynek a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 25/E. §-át a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha az alapító szerv a költségvetési szervként működő többcélú intézmény átalakítására, illetve megszüntetésére irányuló, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95. § (1) bekezdése szerinti döntését meghozta és a Módtv. hatálybalépésekor a költségvetési szerv megszüntetésére még nem került sor.”

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

52. §

(1)	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 2. §-a a következő p) ponttal egészül ki: (Ingatlant kisajátítani a 3. § szerinti feltételek fennállása esetén, az alábbi közérdekű célokra lehetséges:) „p) munkahelyteremtő beruházás megvalósítása.”

(2)

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 4. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi feltételek mellett lehetséges kisajátítás:)
„m) munkahelyteremtő beruházás megvalósítása céljából, ha a beruházás legalább 2 milliárd forint teljes költségigényű és legalább 100 új munkahely megteremtését biztosítja.”

Záró rendelkezések

53. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér mértékét rendeletben állapítsa meg.

54. §

(1)	E törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2)	Az 1-14. §, a 17-18. §, a 21. §, a 29. §, a 31-36. §, a 43-45. §, az 53. §, az 55. §, valamint az 57. § 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3)	A 20. §, a 22-24. §, a 28. § (4) bekezdése, a 30. §, a 40. §, valamint az 58. § (2) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.

55. §

E törvény nem érinti a hatálybalépését megelőzően közfoglalkoztatásra létesített munkaviszony fennállását. Az e törvény hatálybalépését megelőzően közfoglalkoztatás céljából létrejött munkaviszonyokra a 2011. augusztus 31-én hatályos szabályok vonatkoznak.

56. §

(1)	Az Flt. 47. § (3) bekezdésében a „Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis” szövegrész helyébe a „Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis” szöveg lép.

(2)

Az Szt.

a)	20. § (2) bekezdés e) pontjában a „természetes személyazonosító adatai” szövegrész helyébe a „neve, születési neve” szöveg,

b)	20. § (5) bekezdés c) pontjában a „családsegítés” szöveg helyébe a „családsegítés, közösségi ellátások” szöveg,

c)	102. § (1) bekezdésében a „94/D” szövegrész helyébe a „94/C” szöveg

d)	122/C. § (1) bekezdésében a „Ha a szerződéssel érintett szolgáltatás ellenértéke nem éri el a közbeszerzési értékhatárt,” szövegrész helyébe a „Szerződéses szolgáltatások esetén” szöveg

(3)

A Gyvt.

a)	134. § (6) bekezdésében az „igazságszolgáltatási és” szövegrész helyébe az „az ügyészség, a nyomozó hatóság, az” szöveg,

b)	138. § (1) bekezdés a) pontjában a „személyazonosító adatait” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatait és a gyermek társadalombiztosítási azonosító jelét,” szöveg,

c)	140. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében a „139. §-ban” szövegrész helyébe a „139. § (1) bekezdésében” szöveg,

d)	142. § (1) bekezdésében a „138-141. §-ok” szövegrész helyébe a „138. §, a 139. § (1) bekezdése, a 140. § és a 141. §” szöveg, valamint a „jogosultság” szövegrész helyébe a „jogosultság megszűnésétől” szöveg,

e)	162. § (1) bekezdés f) pontjában a „102. §-ban” szövegrész helyébe a „96. § (8a) bekezdésében, a 102. §-ban” szöveg

57. §

(1)

Az Szt.

a)	4. § (1) bekezdés i) pontjában a „bérpótló juttatás” szövegrész helyébe a „bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás,” szöveg,

18. § k) pontjában, 25. § (4) bekezdés b) pontjában, 25. § (6) bekezdésében, 25. § (10) és (11) bekezdésében, 25. § (12) bekezdés b) pontjában, 34. § (2) bekezdés e) pontjában, 35. § (1) és (3) bekezdésében, 37/C. § (6) bekezdésében, valamint 37/C. § (8) bekezdés a) pontjában a „bérpótló juttatásra” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra” szöveg,

c)	19. § (1) bekezdésében az „az igazságszolgáltatási szervek” szövegrész helyébe az „a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság” szöveg,

d)	25. § (3) bekezdés a) pontjának ab) alpontjában a „bérpótló juttatást” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatást” szöveg,

e)	33. § (6) bekezdésében, 35. § (4) bekezdésében, 36. § (1) bekezdés záró szövegében, 37/C. § (9) bekezdésében, valamint 124. § (1) bekezdésében a „bérpótló juttatás” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatás” szöveg,

f)	35. § (5) bekezdésében, valamint 37/C. § (2) bekezdésében a „bérpótló juttatásnak” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak” szöveg,

g)	38. § (7) bekezdésében a „főre” szövegrész helyébe a „fogyasztási egységre” szöveg,

h)	50/A. § (3) bekezdésében, 50/C. § (3) bekezdés b) pontjában és 54. § (2) bekezdésében a „TAJ számát” szövegrész helyébe a „Társadalombiztosítási Azonosító Jelét” szöveg

(2)

Az Flt.

a)	14. § (4) bekezdés b) pontjában a „bérpótló juttatásra” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra” szöveg,

b)	57/B. § (1) bekezdésében, (3) bekezdés 1. pontjában és a (3) bekezdés 1. pont af) alpontjában a „bérpótló juttatásra” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra” szöveg,

c)	az Flt. 57/B. § (3) bekezdés 2. pont ba) alpont 3. pontjában a „bérpótló juttatásban” szövegrész helyébe a „foglakoztatást helyettesítő támogatásban” szöveg

(3)

A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény

a)	1. § (2) bekezdés 1. pont d) alpontjában, valamint 6. § (1) bekezdés b) pontjában a „bérpótló juttatásra” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra” szöveg,

b)	1. § (2) bekezdés 11. pontjában a „bérpótló juttatásban” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásban” szöveg

58. §

(1)	Hatályát veszti az Szt. 122/B. § (1) bekezdésében a „- függetlenül a közbeszerzés vagy pályáztatás alkalmazásától -” szövegrész.

(2)

Hatályát veszti az Szt.

a)	18. § h) pontjában a „(TAJ szám)” szövegrész,

b)	26/A. §-a,

c)	35. § (2) bekezdése,

d)	86. § (2) bekezdés e) pontja.

59. §

Nem lép hatályba az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi CV. törvény 24. § (1) bekezdése.