Hatályos állapot
Közlönyállapot
2007.07.04. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.08.31.
2008.09.01. - 2009.10.02.
2009.10.03. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.03.22.
2011.03.23. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2015.07.31.
2015.08.01. - 2015.09.07.
2015.09.08. - 2016.07.04.
2016.07.05. - 2016.07.16.
2016.07.17. - 2016.11.25.
2016.11.26. - 2017.03.27.
2017.03.28. - 2017.12.31.
2018.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2007. évi LXXXIX. törvény

az államhatárról

A Magyar Köztársaság határa

Magyarország államhatára

1. §
(1) A Magyar Köztársaság területét a Föld felszínén függőlegesen áthaladó képzeletbeli síkok összessége (a továbbiakban: államhatár) határolja.
(1) Magyarország területét a Föld felszínén függőlegesen áthaladó képzeletbeli síkok összessége (a továbbiakban: államhatár) határolja.
(2) Az államhatárnak a Föld felszínén haladó vonalát nemzetközi szerződések határozzák meg, amelyeket törvényben kell kihirdetni.
(3) Az államhatár és a Föld felszínének metszésvonala (a továbbiakban: határvonal) pontos kijelölését határokmányok tartalmazzák, amelyeket nemzetközi szerződésként törvényben ki kell hirdetni.
(4) A határvonalat a természetben határjelek jelölik, amelyek közül a magyar állam tulajdonát képezik a Magyar Köztársaság területén elhelyezett határjelek. A határjel által elfoglalt földrészlet használati joga a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben foglaltak szerint a magyar államot illeti meg.
(4) A határvonalat a természetben határjelek jelölik, amelyek közül a magyar állam tulajdonát képezik a Magyarország területén elhelyezett határjelek. A határjel által elfoglalt földrészlet használati joga a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben foglaltak szerint a magyar államot illeti meg.
(5) A határvonalnak a határokmány felvételét követően a természeti környezet megváltozása miatt bekövetkezett módosulásait, valamint a határvonal megváltozásával nem járó esetben határjel elhelyezését, megszüntetését és elhelyezésének megváltozását az érintett szomszédos állammal együttesen készített jegyzőkönyvben vagy más okiratban (a továbbiakban együtt: határjegyzőkönyv) kell rögzíteni, amelyet a határrendészetért felelős miniszter rendelettel hagy jóvá.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. §   E törvény alkalmazásában:
a) határátkelőhely: a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló 562/2006/EK rendelet (a továbbiakban: Közösségi Kódex) 2. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom,
a) határátkelőhely: a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) 2. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom,
b) a határátkelőhely üzemeltetője: jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a határátkelőhely ingatlan tulajdonosa, illetve szerződés vagy más jogcím alapján a határátkelőhely üzemben tartója,
c) határátlépési pont: személyforgalmat lebonyolító, határátkelőhelynek nem minősülő hely, amelyen az államhatáron átnyúló vagy annak közvetlen közelében levő területen található műemlék, természeti érték vagy más turisztikai látványosság megtekintése vagy rendezvény látogatása céljából lehet az államhatárt átlépni,
d) szomszédos állam: az az állam, amelynek államhatára a Magyar Köztársaság államhatárával részben megegyezik.
d) szomszédos állam: az az állam, amelynek államhatára Magyarország államhatárával részben megegyezik.

Az államhatár rendjének fenntartását biztosító szabályok

3. §
(1) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában építmény nem létesíthető
a) a határvonaltól számított egy méter széles területű sávban, illetve
b) a Magyar Köztársaság területén elhelyezett határjel körüli egy méter sugarú kör területén belül.
(1) A határvonaltól, valamint a határjeltől számított egy méter távolságon belül építmény nem létesíthető, kivéve
a) ha jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződés ettől eltérően rendelkezik,
b) a közforgalom számára épülő utat, a határrendészeti és vízgazdálkodási célú építményt, valamint az energetikai és távközlési célú vezetéket.
(2) A határvonal és határjelek láthatóságának biztosítása érdekében a Rendőrség gondoskodik az (1) bekezdésben meghatározott területnek a láthatóságot akadályozó növényzettől való megtisztításról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti építmények létesítésével kapcsolatos munkákat oly módon kell elvégezni, hogy az államhatár vonalát jelölő határjelek ne sérüljenek.
(3) Minden olyan munkavégzéshez, amely a határjeleket vagy az államhatár vonalát érinti, az államhatár láthatóságának biztosítására, a határvonal megjelölésére és a határjelek karbantartására nemzetközi szerződésben létrehozott határbizottság előzetes jóváhagyása szükséges.
(4) A határvonal és határjelek láthatóságának biztosítása érdekében a Rendőrség gondoskodik a jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott, ennek hiányában az (1) bekezdés szerinti területnek a láthatóságot akadályozó növényzettől való megtisztításáról.
4. §   Az ingatlan tulajdonosa és használója köteles tűrni a Rendőrség, valamint a földmérési és térképészeti állami alapfeladatokat ellátó szervezet nemzetközi szerződésben vagy törvényben meghatározott feladatainak ellátását azon az ingatlanán (földrészleten),
a) amelynek a határvonallal megegyező határa, határszakasza van, vagy
b) amelyen határjelet helyeztek el. Az e tevékenységgel összefüggésben okozott kárért a Rendőrség, illetve a földmérési és térképészeti állami alapfeladatokat ellátó szervezet a polgári jog fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatásáért viselt felelősségre vonatkozó szabályai szerint felel.
5. §
(1) Magyarország területének a Közösségi Kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 10 méteres sávja az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmények építése, telepítése és üzemeltetése, valamint a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti, menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátása céljából e törvény szerint igénybe vehető.
(1) Magyarország területének a Közösségi Kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 60 méteres sávja az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmények - ideértve a 15/A. § szerinti létesítményeket is - építése, telepítése és üzemeltetése, valamint a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti, menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátása céljából e törvény szerint igénybe vehető.
(1) Magyarország területének a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 60 méteres sávja az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmények - ideértve a 15/A. § szerinti létesítményeket is - építése, telepítése és üzemeltetése, valamint a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti, menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátása céljából e törvény szerint igénybe vehető.
(1a) A rendőr Magyarország területének a Közösségi Kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 8 km-es sávon belül feltartóztathatja a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldit, és az (1) bekezdés szerinti létesítmény legközelebbi kapuján átkísérheti, kivéve, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel.
(1a) A rendőr Magyarország területének a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 8 km-es sávon belül feltartóztathatja a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldit, és az (1) bekezdés szerinti létesítmény legközelebbi kapuján átkísérheti, kivéve, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területen található ingatlan (a továbbiakban: ingatlan) tekintetében e törvény erejénél fogva az államot az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása céljából határozatlan időre szóló közérdekű használati jog illeti meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonosa és használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles tűrni, hogy a (2) bekezdés szerinti ingatlanon
a) az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítményt építsenek, telepítsenek és üzemeltessenek,
a) az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítményt - ideértve a 15/A. § szerinti létesítményt is - építsenek, telepítsenek és üzemeltessenek,
b) a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti, menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátásában jogszabály alapján részt vevők az ingatlant az (1) bekezdésben meghatározott célból igénybe vegyék.
(4) A közérdekű használati jogot a Kormány által rendeletben meghatározott szervek és személyek - kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célból, a feladat ellátásához feltétlenül szükséges mértékben - gyakorolhatják.
(5) A közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kezdeményezi. A közérdekű használati jog bejegyzését elrendelő határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.
(5) A közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kezdeményezi.
(6) A közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásból történő törlését az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kezdeményezi, ha a közérdekű használati jog az ingatlanon azért szűnik meg, mert az államhatár (1) bekezdés szerinti szakasza a Közösségi Kódex 2. cikk 1. pontja szerinti belső határnak minősül.
(6) A közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásból történő törlését az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kezdeményezi, ha a közérdekű használati jog az ingatlanon azért szűnik meg, mert az államhatár (1) bekezdés szerinti szakasza a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 1. pontja szerinti belső határnak minősül.
5/A. §
(1) Az ingatlan tulajdonosát az 5. § (3) bekezdése szerinti korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A kártalanítás az ingatlan tulajdonosát
a) a közérdekű használati jog keletkezésére tekintettel egyszeri jelleggel, valamint
b) az ingatlan 5. § (3) bekezdése szerinti igénybevételével összefüggésben - figyelemmel az igénybevétel időtartamára, jellegére - évenként
illeti meg.
(1b) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején a rendőr Magyarország területén feltartóztathatja a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldit, és az (1) bekezdés szerinti létesítmény legközelebbi kapuján átkísérheti, kivéve, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal határozatában rendelkezik az ingatlan tulajdonosát megillető kártalanításáról. A határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal határozatában rendelkezik az ingatlan tulajdonosát megillető kártalanításáról.
(3) A kártalanítás összegét az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv téríti meg az ingatlan tulajdonosának.
(4) Az ingatlan igénybevétele azt követően kezdhető meg, hogy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a határozatban megállapított (1) bekezdés a) pontja szerinti kártalanítást a tulajdonos részére megfizette vagy a részére bírósági letétbe helyezte és ezt a fővárosi és megyei kormányhivatal részére igazolta. Ha a kártalanítás ennek megfelelően megfizetésre került, a kártalanítás tárgyában hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárás nem képezi akadályát az ingatlan igénybevételének.
(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kártalanítást akkor kell megfizetni, ha az ingatlant igénybe veszik. Az ingatlan igénybevétele azt követően kezdhető meg, hogy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a határozatban megállapított (1) bekezdés a) pontja szerinti kártalanítást a tulajdonos részére megfizette vagy a részére bírósági letétbe helyezte és ezt a fővárosi és megyei kormányhivatal részére igazolta. Ha a kártalanítás ennek megfelelően megfizetésre került, a kártalanítás tárgyában hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárás nem képezi akadályát az ingatlan igénybevételének.
(5) Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentős mértékben akadályozza vagy megszünteti, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.
5/B. §
(1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti területen az államhatár rendjének védelme érdekében épített, telepített létesítmények állami tulajdonba kerülnek, amelyek tekintetében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv gyakorolja.
(1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti területen az államhatár rendjének védelme érdekében épített, telepített létesítmények - ideértve a 15/A. § szerinti létesítményeket is - állami tulajdonba kerülnek, amelyek tekintetében az építtetői, valamint a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv gyakorolja.
(2) Az államhatár rendjének védelme érdekében épített létesítmény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű sajátos építményfajtának minősül.
5/C. §   Ha az 5/B. § szerinti létesítmény üzemeltetésére, illetve az ingatlan igénybevételére az 5. § (1) bekezdése szerinti célból már nincs szükség, az ingatlan eredeti állapotát helyre kell állítani.
5/D. §   Az 5. § (1) bekezdésében meghatározott létesítménnyel és tranzitzóna kialakításával összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokat - a kártalanítási, építésügyi, valamint a közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges eljárások kivételével - nem kell lefolytatni.
5. §
(1) A szomszédos állam területét is érintő, illetve a határvonal szárazföldi vagy vízi jellegének megváltoztatását eredményező munka csak nemzetközi szerződés alapján végezhető.
(2) Az államhatáron átnyúló vagy átvezető építményt nemzetközi szerződés alapján lehet létesíteni, megváltoztatni, karbantartani, illetve megszüntetni.
6. §
(1) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában határút az az út vagy útszakasz, amelynek területén a határvonal az út tengelyével megegyezően halad.
(2) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában határvíz az a természetes vagy mesterséges, felszíni vagy felszín alatti álló- vagy folyóvíz, amelyen a határvonal
a) halad, a határvonaltól a partig terjedő szélességében,
b) áthalad, a határvonaltól számított 50 méter szélességben.
7. §
(1) A határút és a határvíz használatának általános szabályait nemzetközi szerződés állapítja meg.
(2) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a vízen közlekedő jármű vagy más úszólétesítmény a határvízen való áthaladás közben - a kényszerkikötés kivételével - a határvíz partján nem köthet ki, arra fel- vagy arról leszállni, illetve arról dolgot levenni vagy feltenni nem szabad.
(3) A (2) bekezdésben foglalt tilalom - a magyar vagy a szomszédos állam illetékes hatóságának eltérő rendelkezése hiányában - nem vonatkozik a Közösségi Kódex 2. cikk 1. pontjában meghatározott belső határon (a továbbiakban: belső határ) lévő határvízen közlekedő vízi járműre.
(3) A (2) bekezdésben foglalt tilalom - a magyar vagy a szomszédos állam illetékes hatóságának eltérő rendelkezése hiányában - nem vonatkozik a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 1. pontjában meghatározott belső határon (a továbbiakban: belső határ) lévő határvízen közlekedő vízi járműre.
(4) Ha nemzetközi szerződés lehetővé teszi, akkor a Rendőrség - a nemzetközi és a belső határon lévő vízi út kivételével - engedélyezi a szomszédos állam illetékes szerveivel együttműködve:
a) vízi járműnek a határvíz olyan szakaszán való áthaladását, ahol mindkét part a Magyar Köztársaság területe,
a) vízi járműnek a határvíz olyan szakaszán való áthaladását, ahol mindkét part Magyarország területe,
b) vízi járműnek a határvíz olyan szakaszára való átlépését, ahol mindkét part a szomszédos állam területe.
8. §
(1) Azonos állam területén lévő vasútállomások között, de a másik állam területén áthaladó vasútvonalon az államhatár átlépésére és a közlekedésre nemzetközi szerződés rendelkezése az irányadó.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott forgalomban a Magyar Köztársaság területén áthaladó vonatra a nemzetközi szerződésben előírtak szerint szabad fel- vagy arról leszállni, illetve dolgot levenni vagy feltenni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott forgalomban Magyarország területén áthaladó vonatra a nemzetközi szerződésben előírtak szerint szabad fel- vagy arról leszállni, illetve dolgot levenni vagy feltenni.
9. §
(1) Az államhatáron átkóborolt háziállat, valamint az államhatáron elháríthatatlan ok következtében átkerült tárgy elhelyezéséről, tartásáról, illetve tárolásáról, annak visszaadásáig az illetékes települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott költséget - a kötelezett által történő megtérítéséig - a Rendőrség viseli.
10. §   Az államhatár láthatóságának biztosítására, a határvonal megjelölésére és a határjelek karbantartására nemzetközi szerződésben létrehozott határbizottságok elnökét a határrendészetért felelős miniszter, a határbizottság tagját, illetve a határmegbízottat - a feladatkörnek megfelelően - a határrendészetért felelős miniszter vagy a térképészetért felelős miniszter egyedi okirattal nevezi ki.
10/A. §   A rendőrség a Kormány által rendeletben meghatározott eljárásrend szerint megállapíthatja a határforgalomra, a határátkelőhelyen történő tartózkodásra vonatkozó szabályokat, valamint a határátkelőhely működésének a szabályait (a továbbiakban: a határátkelőhely rendje).

Az államhatár átlépésének feltételei

11. §   Az államhatárt nemzetközi szerződésben és törvényben meghatározott feltételekkel - ha nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa kivételt nem tesz - a forgalom számára megnyitott, a forgalom jellegének megfelelő közúti, vasúti, vízi vagy légi határátkelőhelyen vagy a határátlépési ponton, ellenőrzés mellett szabad átlépni.
11/A. §   Az államhatár átlépése során be kell tartani az államhatár átlépésével összefüggő jogszabályi rendelkezéseket, valamint a határátkelőhely rendjét.
12. §
(1) Rendkívül indokolt esetben a határrendészetért felelős miniszter a közbiztonság védelme érdekében rendeletével - legfeljebb harminc napra, az Alkotmány 58. § (1) bekezdésében meghatározott alapvető jog korlátozásaként - részleges határzárat rendelhet el, amellyel az államhatár átlépését meghatározott személyek, járművek és szállítmányok körére kiterjedően megtilthatja.
(1) Rendkívül indokolt esetben a határrendészetért felelős miniszter a közbiztonság védelme érdekében rendeletével - legfeljebb harminc napra, az Alaptörvény XXVII. cikk (1) bekezdésében meghatározott alapvető jog korlátozásaként - részleges határzárat rendelhet el, amellyel az államhatár átlépését meghatározott személyek, járművek és szállítmányok körére kiterjedően megtilthatja.
(2) Ha a részleges határzár elrendelésére
a) nemzetbiztonsági érdekből kerül sor, a rendeletet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel egyetértésben,
a) nemzetbiztonsági érdekből kerül sor, a rendeletet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben,
b) járványveszély megelőzése érdekében kerül sor, a rendeletet - a járvány jellegétől függően - az egészségügyért felelős miniszterrel, illetve az állategészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben
b) járványveszély megelőzése érdekében kerül sor, a rendeletet - a járvány jellegétől függően - az egészségügyért felelős miniszterrel, illetve az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszterrel egyetértésben
b) járványveszély megelőzése érdekében vagy az Egészségügyi Világszervezet 2009. évi XCI. törvénnyel kihirdetett Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak végrehajtása érdekében nemzetközi horderejű közegészségügyi- járványügyi szükséghelyzet, illetőleg a közegészségügyi-járványügyi kockázat kezelése, elhárítása érdekében kerül sor, a rendeletet - ezek jellegétől függően - az egészségügyért felelős miniszterrel vagy az élelmiszerlánc- felügyeletért felelős miniszterrel egyetértésben
az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell kiadni.
(3) A határrendészetért felelős miniszter a részleges határzár elrendelésének okairól az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát tájékoztatja.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések a belső határon nem alkalmazhatók.
13. §   Belső határon a határátlépés ellenőrzésének ideiglenes visszaállítását a Kormány rendeletben hirdeti ki.
13. §   A belső határon a határátlépés ellenőrzésének ideiglenes visszaállítását - a Közösségi Kódex 25. cikkében megjelölt valamely feltétel kivételével - a Kormány rendeletben hirdeti ki. A Közösségi Kódex 25. cikkében megjelölt valamely feltétel fennállása esetén, a belső határon a határátlépés ellenőrzésének azonnali visszaállítását a határrendészetért felelős miniszter rendeletével hirdeti ki.
13. §   A belső határon a határátlépés ellenőrzésének ideiglenes visszaállítását - a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 28. cikkében megjelölt valamely feltétel kivételével - a Kormány rendeletben hirdeti ki. A Schengeni határ-ellenőrzési kódex 28. cikkében megjelölt valamely feltétel fennállása esetén, a belső határon a határátlépés ellenőrzésének azonnali visszaállítását a határrendészetért felelős miniszter rendeletével hirdeti ki.

Határátkelőhely, határátlépési pont megnyitása, megszüntetése, működésének szüneteltetése

14. §
(1) Új határátkelőhely, határátlépési pont megnyitásáról, megszüntetéséről, működésének szüneteltetéséről, továbbá a forgalom jellegének megváltoztatásáról nemzetközi szerződés rendelkezik.
(2) Az államhatárt nem érintő határátkelőhely megnyitásáról, megszüntetéséről vagy működésének szüneteltetéséről a Kormány rendeletben dönt.
(3) Ideiglenes határátkelőhely a Kormány rendeletében meghatározott célból, a cél megvalósításához szükséges időtartamra, engedéllyel nyitható. Az ideiglenes határátkelőhely megnyitásának, működésének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg, amelyben kijelöli az eljárásra jogosult szervet.
(4) A határátkelőhely, határátlépési pont működését az országos rendőrfőkapitány legfeljebb negyvennyolc órára szüneteltetheti, ha a határátlépés ellenőrzésének feltételei haladéktalanul el nem hárítható átmeneti működési zavar miatt nem biztosíthatóak.
(4) A határátkelőhely, határátlépési pont működését az országos rendőrfőkapitány legfeljebb negyvennyolc órára szüneteltetheti, ha a határátlépés ellenőrzésének feltételei haladéktalanul el nem hárítható átmeneti működési zavar vagy más elháríthatatlan külső ok miatt nem biztosíthatóak. A működés szüneteltetését - a feltételek fennállása esetén - az országos rendőrfőkapitány további legfeljebb negyvennyolc órával meghosszabbíthatja.
15. §
(1) A határátkelőhelyet olyan ingatlanon szabad létesíteni és működtetni, amelyen az ingatlan tulajdonosa, kezelője, bérlője, vagy üzemeltetője térítésmentesen biztosítja a határátlépés során eljáró hatóságok elhelyezéséhez és működéséhez, a ki- és beléptetés biztonságos, gyors és kulturált végrehajtásához szükséges, jogszabályban meghatározott tárgyi feltételeket.
(2) A határátkelőhely üzemeltetésével kapcsolatos költségek viseléséről az érintett hatóságok egymás között, illetve a tulajdonossal vagy az ingatlan kezelőjével polgári jogi szerződésben állapodnak meg.

Tranzitzóna kialakítására vonatkozó szabályok

15/A. §
(1) Az 5. § (1) bekezdés szerinti területen tranzitzóna alakítható ki, amely a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő személyek (a továbbiakban: elismerést kérő) átmeneti tartózkodására és a menekültügyi, idegenrendészeti eljárások lefolytatására, valamint az ezekhez szükséges létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) A tranzitzónában tartózkodó, elismerést kérő személy Magyarországra történő beléptetésére akkor kerülhet sor, ha menekültügyi hatóság nemzetközi védelmet biztosító döntést hoz, a menekültügyi eljárás általános szabályok szerinti lefolytatásának feltételei fennállnak, valamint a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 71/A. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott esetben.
(2) A tranzitzónában tartózkodó, elismerést kérő személy Magyarországra történő beléptetésére akkor kerülhet sor,
a) ha menekültügyi hatóság nemzetközi védelmet biztosító döntést hoz,
b) ha a menekültügyi eljárás általános szabályok szerinti lefolytatásának feltételei fennállnak vagy
c) ha a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 71/A. § (4) és (5) bekezdésében meghatározottak szerint kell eljárni.
(2a) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a tranzitzónában tartózkodó, elismerést kérő személy Magyarországra történő beléptetésére a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben kerülhet sor.
(3) A tranzitzónában az állami szervek a rájuk vonatkozó jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköreiket gyakorolják.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakkal ellentétben tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben tranzitzóna céljára az 5. § (1) bekezdésében megjelölt helytől eltérő helyen található létesítmény is kijelölhető.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2008. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 7. § (3) bekezdése, a 12. § (4) bekezdése és a 13. § a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lép hatályba.
(3) Az 1. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott, e törvény kihirdetésekor törvényben ki nem hirdetett nemzetközi szerződéseket és határokmányokat 2008. december 31-ig törvényben ki kell hirdetni.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a határátkelőhely megnyitására és határátlépési pont létesítésére vonatkozó követelményeket, továbbá a működtetés feltételeit,
b) az ideiglenes határátkelőhely megnyitásának és működésének szabályait, és kijelölje az eljárásra jogosult szervet,
c) a belső határon az ellenőrzés ideiglenes bevezetésének feltételeit.
d) a határátkelőhely rendjének kötelező tartalmát, megállapításának módját, részletes eljárási szabályait és feltételeit.
e) az 5. § szerinti közérdekű használati jog gyakorlására jogosult szerveket és személyeket,
f) az 5/A. § szerinti kártalanítás és kártalanítási eljárás szabályait.
g) a határvízen történő közlekedés engedélyezésének szabályait,
h) a katonai alakulatok és szállítmányok államhatáron történő átléptetésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás különös és kiegészítő rendelkezéseit.
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a határátlépés ellenőrzésének ideiglenes visszaállítását rendeletben hirdesse ki.
(6) Felhatalmazást kap a határrendészetért felelős miniszter, hogy a határjegyzőkönyvet rendeletben hagyja jóvá.
(7) Felhatalmazást kap a határrendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a határvízen történő közlekedés engedélyezésének szabályait.
(8) Felhatalmazást kap a határrendészetért felelős miniszter, hogy a közbiztonság védelme érdekében
a) nemzetbiztonsági érdekből a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben
b) járványveszély megelőzése érdekében vagy az Egészségügyi Világszervezet 2009. évi XCI. törvénnyel kihirdetett Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak végrehajtása érdekében nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, illetőleg a közegészségügyi-járványügyi kockázat kezelése, elhárítása érdekében - ezek jellegétől függően - az egészségügyért felelős miniszterrel vagy az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletében részleges határzárat rendelhet el.
(9) Felhatalmazást kap a határrendészetért felelős miniszter, hogy a belső határon - a Közösségi Kódex 25. cikkében megjelölt valamely feltétel fennállása esetén - a határátlépés ellenőrzésének azonnali visszaállítását rendeletben hirdesse ki.
(9) Felhatalmazást kap a határrendészetért felelős miniszter, hogy a belső határon - a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 28. cikkében megjelölt valamely feltétel fennállása esetén - a határátlépés ellenőrzésének azonnali visszaállítását rendeletben hirdesse ki.
17. §   Az egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló 2015. évi CXL. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 5/A. § (4) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően történő igénybevétel esetén kell alkalmazni.
  • A jogszabály 2007. július 4-én jelent meg a Magyar Közlöny 88. számában.
  • hatályba lépett 2008. január 1-jén.
A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2016. november 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. november 26-án lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. március 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. március 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 23-án lépett hatályba. 2011. március 23-án lépett hatályba. 2011. március 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 23-án lépett hatályba.A szakasz 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. november 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. november 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. november 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. november 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2015. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. szeptember 8-án lépett hatályba. 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. november 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. november 26-án lépett hatályba.A szakasz 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. március 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 8-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 8-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. szeptember 8-án lépett hatályba.A szakasz 2011. március 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. november 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. november 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 23-án lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2011. március 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 3-án lépett hatályba.A szakasz 2016. július 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. november 26-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. november 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 17-én lépett hatályba.A szövegrész 2015. szeptember 8-án lépett hatályba.A szakasz 2015. szeptember 8-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. szeptember 8-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. március 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. március 28-án lépett hatályba. 2017. március 28-án lépett hatályba. 2017. március 28-án lépett hatályba. 2017. március 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. március 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. szeptember 8-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. március 28-án lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 17-én lépett hatályba. 2016. július 17-én lépett hatályba. 2016. július 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. november 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. november 26-án lépett hatályba.A szakasz 2015. szeptember 8-án lépett hatályba.