19/2011. (V. 10.) NFM rendelet

SZÍNEZŐS

a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazási köre

1. §

Ez a rendelet állapítja meg

a)	a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő, valamint betölteni kívánó személyek alapképzésére, alapvizsgáztatására, időszakos oktatására és időszakos vizsgáztatására, a vasúti járművezetői gyakorlatra,

b)	a vasútszakmai oktatók (a továbbiakban: oktatók) képzésére, vizsgáztatására, és továbbképzésére,

c)	a vizsgabiztosok kinevezésére és továbbképzésére

vonatkozó szabályokat, valamint

d)	a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatköröket és munkaköröket.

2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. §

E rendelet alkalmazásában

alapképzés: az 1. mellékletben meghatározott, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátására irányuló munkakör betöltésére alkalmas személyt önálló munkavégzésre felkészítő, elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtó, szervezett, a rendeletben meghatározott vizsgával záruló képzés;

időszakos oktatás: az 1. mellékletben meghatározott munkakör betöltéséhez, feladatkör ellátásához szükséges, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő ismeretek szinten tartása, és új ismeretek elsajátítása céljából, a 2. mellékletben meghatározott időtartamban és gyakorisággal szervezett elméleti és gyakorlati oktatás;

3.	üzemvezetői munkakörök: vasúti társaságoknál az 1. mellékletben meghatározott feladatkört ellátó vasútüzem-vezető, sikló üzemvezető, függőpálya üzemvezető, sífelvonó üzemvezető, mozgólépcső üzemvezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalók;

4.	vasúti járművezetői gyakorlat: a vasúti járművezetői tevékenység önálló végzéséhez szükséges, a sikeres alapvizsga után a 3. mellékletben meghatározott gyakorlat teljesítése más vasúti járművezető kísérete mellett;

5.	vasúti pályahálózat ismeret: a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges ismeretek, amelynek része a vonal- és állomásismeret;

6.	vasútszakmai oktató: az alapképzésben vagy az időszakos oktatáson a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témaköröket oktató személy;

7.	vizsgabizottság: a vasúti vizsgaközpont által kijelölt vizsgabiztosokból álló testület;

8.	vizsgabiztos: a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: hatóság) által névjegyzékbe vett, a vasúti vizsgaközpont által kijelölt vizsgáztató, aki az alap- és időszakos vizsgáztatást végzi;

felügyelet alatti munkavégzés: a kiképzett vagy kiképzés alatt álló munkavállalónak az önálló munkavégzésre történő beosztása előtt az erre kijelölt, gyakorlati oktatást végző vasútszakmai oktató felügyeletében történő foglalkoztatása, amelynek célja a képzés során szerzett ismeretek, valamint a helyi ismeretek készségszintű elsajátítása;

10.	gyakorlati képzés: az elméleti képzés mellett vagy azt követő képzés, amely az elméleti ismeretek gyakorlati bemutatását, megértését és alkalmazását segíti elő üzemi vagy kísérleti szimulációs körülmények között.

11.	országos vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető vasúti járművezető: az a vasúti járművezető, aki normál vagy széles nyomtávú országos, térségi vasúti pályahálózaton közlekedik;

12.	pályahálózat lényeges jellemzői: a nyomvonal, a jelző- és biztosítóberendezések, az energiaellátás, a vasúti távközlő berendezések, szolgálati helyek, valamint a vágánykapcsolatok.

13.	eltérés alapvizsga: a megváltozott biztonsági szabályokra vonatkozó alapképzést követő vizsga;

14.	gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;

15.	képzési központ: az alapképzés végzésére jogosult olyan szervezet, amelynek a hatóság tanfolyamok szervezését engedélyezte.

3. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök

3. §

(1)

E rendelet alkalmazásában a vasúti közlekedés biztonságával összefüggőnek az 1. mellékletben meghatározott feladatkörök ellátására irányuló munkakörök minősülnek. Az alapképzéssel betölthető munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók munkaköri leírásában az 1. mellékletben szereplő feladatköröknek megfelelő tevékenységeket szerepeltetni kell.

(2)	A 3. melléklet tartalmazza a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges alapképzéseket.

II. FEJEZET
AZ ALAPKÉPZÉS RENDSZERE

4. A képzési engedély és az egyszerűsített képzési engedély

4. §

(1)

Alapképzés végzésére e rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő, a hatóság által kiadott képzési engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet jogosult. Az alapképzési engedély (a továbbiakban: képzési engedély) iránti kérelemhez mellékelni kell a 4. mellékletben meghatározott dokumentumokat.

(2)

Képzési engedélyt az a gazdálkodó szervezet kaphat, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy

a)	az általa szervezett képzés oktatója e rendeletben előírt személyi feltételnek megfelel és biztosítani tudja a 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket,

b)	a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenységei között szerepel a máshová nem sorolt (Mns) egyéb oktatás.

(2a)

Az országos vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó kérelmező a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken túl képzési engedélyt akkor kaphat, ha:

a)	igazolja, hogy rendelkezik olyan vállalatirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy az e rendeletben meghatározott előírásokkal összhangban lévő képzés nyújtására megfelelő képzettségű és gyakorlattal rendelkező oktatókat alkalmazzanak;

b)	nyilatkozik, hogy biztosítja az egyes tanfolyamok esetében a képzés meghirdetett létszámának megfelelően a képzésben részt vevők által igényelt szálláshelyet;

biztosítja, hogy a felügyelet alatti vezetési gyakorlatot érvényes vasúti járművezetői engedéllyel és a képzés tematikájának megfelelő, érvényes tanúsítvánnyal, valamint a vasúti járművezetés terén legalább három éves szakmai gyakorlattal rendelkező oktatók végzik. Amennyiben az oktató nem rendelkezik érvényes tanúsítvánnyal a vonatkozó vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre, akkor a képzés gyakorlati részén jelen kell lennie egy, az adott vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkező vasúti járművezetőnek;

d)	igazolja, hogy rendelkezik minőségirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy a nyújtott képzés eleget tesz az e rendeletben meghatározott képzési követelményeknek;

e)	nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja az oktatók folyamatos, a vasúti vizsgaközpont által szervezett továbbképzésén történő részvételét a szaktudásuk naprakészen tartása érdekében.

(2b)

Amennyiben a kérelmező országos vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó vasúti társaság, az érvényes és hatályos vasútbiztonsági tanúsítvány vagy engedély nyilvántartási számának közlésével is eleget tehet a (2a) bekezdés a) és d) pontja szerinti igazolási kötelezettségének.

(3)

A képzési engedélyben fel kell tüntetni

a)	az alapképzéssel megszerezhető képesítés megnevezését és

b)	a tárgyi feltételek biztosításának megfelelően a képzés helyét.

(4)	Ha a kérelemben vagy az ahhoz csatolt dokumentumokban szereplő adatokban változás áll be, az alapképzés végzésére jogosult szervezet (a továbbiakban: képzőszervezet) tizenöt napon belül köteles a változásról a hatóságot tájékoztatni.

(5)	A képzési engedélyt a hatóság 4 évre adja ki.

(6)	A képzőszervezet minden év március 31-ig beszámol a hatóságnak az általa az előző évben folytatott oktatási tevékenységéről, és - statisztikai adatok közlésével - annak eredményességéről.

5. §

(1)

Egyszerűsített engedélyt kaphat az a vasúti társaság, amely a 4. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel a (3a) bekezdésben meghatározott kivétellel, és amelyet a 24. § (1) bekezdése szerint időszakos oktatás végzésére a hatóság nyilvántartásba vett. A vasúti társaság az egyszerűsített képzési engedély alapján jogosult alapképzést nyújtani. A vasúti járművezető képzés tekintetében egyszerűsített képzési engedély kizárólag a típusismeret, valamint a vonal- és állomásismeret képzésére adható.

(1a)

Az (1) bekezdés szerinti országos vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó vasúti társaságnak a szervezete kialakítása során biztosítania kell, hogy a képzésben részt vevő oktatók feladatukat a munkavállalói feladatkörüktől teljesen függetlenül, befolyásmentesen tudják ellátni.

(2)

A vasúti társaság által nyújtott alapképzésen csak a vasúti társaság munkavállalói vehetnek részt. A képzésben részt vevők száma nem haladhatja meg évente

a)	képzési helyenként és képzésenként a 25 főt és

b)	az egyszerűsített képzési engedély időbeli hatályának időtartama alatt az 1. mellékletében meghatározott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók 25%-át, de legfeljebb 60 főt.

(3)	Az egyszerűsített képzési engedélyre, és az annak alapján folytatott alapképzésre e fejezet rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3a)

Az egyszerűsített képzési engedély alapján a vasúti társaság a vasúti járművezetői munkakör betöltéséhez szükséges alapvizsgával rendelkező munkavállalói részére további típus-, vonal- és állomásismeret alapképzést nyújthat. Ebben az esetben a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott korlátozásokat nem kell alkalmazni.

(4)	Az egyszerűsített képzési engedélyt a vasúti társaság kérelmére a hatóság 5 évre adja ki.

5/A. §

(1)	A hatóság a képzési engedélyt vagy az egyszerűsített képzési engedélyt visszavonja, ha a képzőszervezet 180 napon belül három esetben a vizsgázót (vizsgázókat) a vizsgára bejelentette, de a 18. § (3) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek.

(2)	Ha a hatóság a képzőszervezet képzési vagy egyszerűsített képzési engedélyét visszavonja, a hatóság hivatalból visszavonja a szervezet regisztrációját is.

5. Az alapképzés témakörei, a képzési program

6. §

(1)	Az egyes, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére irányuló alapképzésen, az alapképzés tárgyát képező témaköröket a 3. melléklet állapítja meg.

(2)	Az alapképzéshez a képzőszervezet a vasúti vizsgaközpont (a továbbiakban: vizsgaközpont) által az egységes vizsgakövetelmények biztosítása érdekében meghatározott képzési programot alkalmazza.

(3)

Ha az adott alapképzésre a vizsgaközpont nem határozott meg képzési programot, a képzőszervezet az általa meghatározott és a vizsgaközpont által jóváhagyott képzési programot alkalmazza. A vonal- és állomásismereti képzési programok jóváhagyásához a pályahálózat működtetőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a képzési program a valós állapotoknak megfelelő adatokat tartalmazza. A pályahálózat működtetőjének nyilatkozatát a jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell.

(4)	A (3) bekezdés szerinti esetben a képzőszervezet a képzési programot évente felülvizsgálja, és az időközben bekövetkezett változásokat figyelembe véve aktualizálja. A módosítás alkalmazásához a vizsgaközpont jóváhagyása szükséges.

(4a)

A képzési programot felül kell vizsgálni és aktualizálni kell, ha a pályahálózat lényeges jellemzői, vagy a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos, a vasúti pályahálózat-működtető által megállapított, a hatóság által a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 30. § (6) bekezdése és 36/H. § (4) bekezdése szerint jóváhagyott szabályok (a továbbiakban: vasútbiztonsági szabályok) megváltoznak.

(4b)	Az újonnan kiadott, jóváhagyott vagy módosított képzési programokat (a továbbiakban: új képzési program) a vizsgaközpont a hatóságnak megküldi.

(5)	Az országos vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésére vonatkozó képzési programnak teljesítenie kell a 6. mellékletben meghatározott képzési célokat és követelményeket.

(6)

A vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges vasúti pályahálózat vonal- és állomásismeretre vonatkozó képzési programot az adott pályahálózat működtetőjének egyetértésével bármely vasúti társaság, a vasúti járművekre vonatkozó jármű típusismeretre vonatkozó képzési programot az adott járművet üzemeltető vasúti társaság nyújtja be a vizsgaközpontnak. A képzési program tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározottakon felül a vizsgatémaköröket és a vizsgatémakörök ellenőrző kérdéseit.

6. A képzés módszertana

7. §

A képzési program kialakítására a következő elvek figyelembevételével kerül sor:

a)	a képzési programban kell az elméleti és a gyakorlati képzés arányait meghatározni, amely során megfelelő egyensúlyt kell biztosítani az elméleti képzés, valamint a gyakorlati képzés között;

b)	a képzésben, a képzés témakörének megfelelően egyaránt alkalmazhatók a hagyományos és a multimédiás oktatási eszközök;

c)	az üzemeltetési szabályok, jelzési szituációk oktatásánál a szóbeli közlés mellett törekedni kell a téma bemutatására, a képzés során az ismeretek elsajátításának folyamatos mérésére elfogadott az interaktív számítógépes ellenőrzés;

a járművezetők képzése során ajánlott, de nem kötelező szimulációs berendezések használata, különösen a szokatlan munkakörülmények és ritkán alkalmazott szabályok oktatásánál, valamint olyan eseményekkel (rendkívüli események, vészhelyzet stb.) kapcsolatos gyakorlati oktatás során, amelyeket munkavégzés közben nem lehet bemutatni; az útvonalismeret elsajátítását illetően, a 3. melléklet Járművezető alapképzés táblázataiban meghatározott, más járművezető felügyelete mellett történő vezetési gyakorlaton felül képzési módszerként felhasználhatók az útvonalat a vezetőfülke szemszögéből bemutató videófelvételek.

7. A vasútszakmai oktatók

8. §

(1)

Az oktatói névjegyzékbe való felvételét az kérheti, aki

a)	egy évnél nem régebbi vasútszakmai oktatói vizsgával,

b)	felsőfokú végzettséggel,

c)	a képzés tartalmának megfelelő felsőfokú szakmai, alap- vagy képesítő vizsgával, és

d)	legalább 3 év vasútforgalmi, vagy a képzés tartalmának megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2)

Az (1) bekezdés b) és d) pontjától eltérően

a)	a csak gyakorlati képzést végző oktató érettségi végzettséggel,

b)	a saját célú vasúti pályahálózaton és a keskeny nyomtávú vasúti pályahálózaton csak gyakorlati képzést végző oktató középfokú végzettséggel,

c)	a saját célú vasúti pályahálózaton és a keskeny nyomtávú vasúti pályahálózaton elméleti képzést végző oktató érettségi végzettséggel

is kérheti az oktatói nyilvántartásba való felvételét, ha a vasútforgalmi vagy a képzés tartalmának megfelelő szakmai gyakorlata legalább 5 év.

(3)	A 3. melléklet „V. Járművezető alapképzés” cím „5. Járművezetői gyakorlat” táblázat „Munkamódszer-átadás” című képzés során az előírt járművezetői kíséretet a munkáltató által külön nyilvántartásba vett, legalább 5 év gyakorlattal rendelkező járművezető láthatja el.

(4)	Az alapképzés oktatóit a képzőszervezet a hatósági névjegyzékből választja ki, és bízza meg a képzés elvégzésére. Az oktató a végzettségének, vagy érvényes alapvizsgáinak megfelelő témakörökben oktathat.

(5)

A hatóság 30 napon belül törli a névjegyzékből azt az oktatót,

a)	aki a 9. § (2) bekezdése szerinti képzésen a tárgyév december 31-éig nem vesz részt, valamint

b)	aki - a vasútszakmai oktatói alapvizsga kivételével - nem rendelkezik érvényes alapvizsgával és a műszaki témakörök oktatására külön végzettséggel nem rendelkezik.

(6)	Vasúti járművezetők esetében a felügyelet alatti vezetési gyakorlatra a 4. § (2a) bekezdés c) pontját is alkalmazni kell.

9. §

(1)	Az oktatók és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottak képzésének szakmai irányítását, alap- és időszakos vizsgáztatását a vizsgaközpont végzi.

(2)

Az oktatónak és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottaknak a vizsgaközpont által szervezett időszakos képzésen évente legalább egy alkalommal - a nyilvántartásba vétel évét kivéve - részt kell vennie. A 8. § (3) bekezdése szerinti kíséretet ellátó vasúti járművezető, valamint az üzemvezetői munkakörben foglalkoztatottak időszakos képzése az éves időszakos oktatási időkeretén felül történik.

(3)	Az oktatók képzésével, vizsgáztatásával kapcsolatos előírásokat a 3. melléklet tartalmazza. Az oktatókra és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottakra vonatkozó képzési programot a vizsgaközpont készíti el, és a hatóság hagyja jóvá.

8. Az alapképzés tárgyi feltételei

10. §

(1)	Az alapképzéshez a 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket a képzőszervezet biztosítja.

(2)	Az 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeknek a képzési engedély kiadásakor és az adott alapképzés tartama alatt rendelkezésre kell állniuk.

9. Az alapképzés megkezdése

11. §

(1)

A képzőszervezet akkor kezdheti el az alapképzést, ha

a)	rendelkezik az alapképzés céljául kitűzött munkakörre vonatkozó képzési programmal,

az alapképzés következő adatait

ba)	a képzés és a képzéssel betölthető munkakör 3. melléklet szerinti megnevezését,

bb)	a képzés helyszínét,

bc)	a képzés megkezdésének és befejezésének időpontját, a képzési napok megjelölésével

bd)	a képzésen részt vevőknek a szálláshely biztosítására vonatkozó igények teljesítésére vonatkozó tájékoztatást

legkésőbb az alapképzés megkezdését megelőző hetedik napig a vizsgaközpontnak bejelentette.

(2)	A képzőszervezet a képzés szünetelését köteles a vizsgaközpontnak bejelenteni.

(3)	A vizsgaközpont az általa engedélyezett képzési program végrehajtását ellenőrizheti.

10. Az alapképzésben részt vevőkkel szemben támasztott követelmények

12. §

(1)

Alapképzésben az vehet részt, aki - az alapképzéssel betölthető munkakörre vonatkozóan - a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

(2)	Az alapképzés - életkorra, iskolai végzettségre, szakismeretekre, előzetes gyakorlatra vonatkozó - részvételi előfeltételeit a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök tekintetében a 3. melléklet határozza meg.

(3)

Az alapképzés elméleti tantárgyainak oktatásán való részvétel alól az állami felsőfokú végzettséggel rendelkező képzésben részt vevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a vizsgaközpont mentesítést adhat, ha a vasúti társaság igazolja, hogy a képzésben részt vevő felkészüléséhez a szükséges konzultációs lehetőség biztosított.

(4a)

Ha egy új képzési program teljes egészében tartalmazza a pályahálózatra vagy vasúti járműre vonatkozó korábbi képzési programot, akkor a vizsgaközpont felmentést adhat az új képzési program tantárgyainak oktatásán való részvétel alól annak a munkavállalónak, aki érvényes vizsgával rendelkezik a korábbi képzési program ismeretanyagából.

(5)	A mentesítés, vagy a felmentés iránti kérelmet az alapképzésre való jelentkezéssel egyidejűleg, a képzés indítását megelőzően kell előterjeszteni.

(6)

Az alapképzésben a képzésben résztvevő - amennyiben nem kapott a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint mentesítést vagy felmentést - köteles részt venni, és a képzési idő - modulrendszerű képzéseknél modulonként - 5%-át meghaladó hiányzásokat pótolni. A hiányzás elméleti ismereteknél konzultációval, gyakorlati ismereteknél a képzési programban előírt gyakorlat elvégzésével pótolható. Ha a hiányzást a képzésben résztvevő igazoltan nem pótolja, vagy annak mértéke meghaladja a képzési modul óraszámának 30%-át, a képzést nem folytathatja és vizsgát csak a képzési modul megismétlése után tehet.

(7)	Az alapképzésen való részvétel alól az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, a 9. számú mellékletben felsorolt OKJ bizonyítvánnyal rendelkező képzésben résztvevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a vizsgaközpont mentesítést ad.

III. FEJEZET
AZ ALAPVIZSGÁZTATÁS RENDSZERE

11. A vizsgatémakörök és vizsgatételek meghatározása

13. §

(1)	Az alapvizsga témaköreit és a vizsgatevékenységeket a 3. melléklet tartalmazza. Az alapvizsga témakörei a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő, az 1. melléklet szerinti feladatkörökre vonatkozó ismeretekre korlátozódnak.

(2)	A vizsgaközpont határozza meg - munkakörönként, a képzési programokban rögzített ellenőrző kérdések, feladatok alapján - a vizsgatételeket, valamint az alapvizsga lebonyolításának módját.

(3)	A vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok összeállítása és a technikai, technológiai változásoknak megfelelő aktualizálása a hatóság irányításával és a képzőszervezetek javaslatainak figyelembevételével a vizsgaközpont feladata.

(4)	A vizsgaközpont a kinevezésüket követően, de legkésőbb 3 nappal a vizsgát megelőzően tájékoztatja a vizsgabiztosokat az alapvizsga témaköreiről, a vizsgatételekről és vizsgafeladatokról.

(5)

A vasúti vizsgaközpont az alap- és időszakos vizsgára is kiterjedően Vizsgaszabályzatot és Eljárási Rendet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) készít, amelyet a hatálybalépése előtt legkésőbb 15 nappal korábban a honlapján közzétesz. A vizsgaszabályzatot a közlekedésért felelős miniszter hagyja jóvá.

(6)

A rendelet 3. mellékletében meghatározott alapképzések vizsgáztatásához a vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok összeállításához a szükséges utasításokat, kiegészítő utasításokat, végrehajtási utasításokat, segédkönyveket, illetve a kapcsolódó szabályozásokat, rendelkezéseket, kezelési szabályzatokat (távközlő-, biztosítóberendezés) és azok módosításait az utasítás kezelője, felelőse köteles a vizsgaközpont részére legkésőbb 30 nappal a jóváhagyást követően megküldeni. A vasúti járművek üzemeltetési leírásait és azok módosításait a jármű üzemeltetője a járművet érintő típusismereti képzéseket megelőző legkésőbb 30. napig magyar nyelven elkészíti és a vizsgaközpontnak megküldi.

12. A vizsgabiztosok kinevezése

14. §

(1)	A vizsgabiztosokat a hatóság a vizsgaközpont javaslata alapján nevezi ki.

(2)

A vizsgabiztos kinevezésének feltételei:

a)	felsőfokú végzettség,

b)	legalább 5 év vasútforgalmi, vagy a képzés tartalmának megfelelő műszaki szakmai gyakorlat,

c)	legalább 2 év igazolt vasútszakmai oktatói gyakorlat,

d)	a vizsgaközpont által szervezett, a vizsga lebonyolításának módjáról szóló felkészítő elvégzéséről szóló igazolás.

(3)

A (2) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően nem szükséges vasútszakmai oktatói gyakorlat az egyes berendezések kezelési ismereteire, valamint járművezetésre típusismereti, továbbá vonal- és állomásismereti vonatkozó vizsgáztatást végző vizsgabiztos kinevezésénél, amennyiben

a)	a vizsga tárgyának megfelelő legalább 5 év szakirányú gyakorlattal és

b)	a vizsga tárgyának megfelelő legalább 3 év szakmai irányítási és szakmai felügyeleti gyakorlattal

rendelkezik.

(4)	A hatóság 30 napon belül visszavonja a vizsgabiztosi kinevezést, ha a vizsgabiztos a 15. § (3) bekezdése szerinti továbbképzésen a tárgyév december 31-ig nem vesz részt.

(5)

Az országos vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők gyakorlati vizsgáztatását végző vizsgabiztos kinevezésének a (2) bekezdésben meghatározottakon túli további feltételei:

a)	a vizsgabiztos a hatóság által rendszeresített, 7. melléklet szerint nyilatkozik, hogy a vizsgákat az egyenlő bánásmód követelménye szerint fogja lebonyolítani,

b)	a vizsga tárgyával kapcsolatos legalább 4 év szakmai gyakorlat megléte, amelyet a kérelem benyújtási határidejét megelőző legfeljebb ötéves időtartamon belül szerzett meg és a kérelem benyújtásakor hat hónapnál nem régebbi,

c)	a vizsgabiztos vasúti járművezetői engedéllyel és a képzés tematikájának megfelelő tanúsítvánnyal, valamint a vasúti járművezetés terén legalább három éves szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d)	nyilatkozik arról, hogy ismeri a vasúti járművezetők tanúsítási rendszerét.

(6)

Az (5) bekezdés b) pontja szerinti gyakorlat időtartamába beszámít a vasúti járművezetői igazolvánnyal és tanúsítvánnyal végzett olyan vezető beosztású munkavállalói időszak, amelynek során vasúti járművezetők közvetlen irányítását látta el, valamint a kérelem tárgyának megfelelő oktatói, vizsgabiztosi tapasztalat ideje.

(7)

A hatósághoz benyújtásra kerülő, vizsgabiztosi kinevezés iránti kérelemhez csatolni kell a vizsgaközpont (1) bekezdés szerinti javaslatát, amely tartalmazza a (2) bekezdés d) pontja szerinti felkészítő elvégzéséről szóló igazolást, valamint az igazgatási-szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást.

13. A vizsgabiztosok kijelölése, a vizsgabizottság

15. §

(1)	A vizsgán - a 3. mellékletben meghatározottak szerint - a vizsgázó, valamint a vizsgaközpont által a vizsgára kijelölt vizsgabiztos vagy vizsgabizottság vehet részt.

(2)

A vizsgán - a vizsga rendjének zavarása nélkül - megfigyelőként jelen lehet

a)	a hatóság képviselője,

b)	a Közlekedésbiztonsági Szervezet képviselője, valamint

c)	a vizsga szóbeli vizsgatevékenység részén a vizsgaközponttal a vizsgát megelőző két munkanappal közölt bejelentés alapján a képzőszervezet vagy regisztrált szervezet egy képviselője.

(3)

A vizsgán részt vevő vizsgabiztost vagy a vizsgabizottság elnökét és tagját a vizsgaközpont jelöli ki. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja az

a)	aki a vizsgára felkészítő képzésben oktatott,

b)	aki a 12. § (3) bekezdés alapján konzultációt biztosított a vizsgázó részére,

c)	aki az országos vasúti pályahálózaton foglalkoztatott munkavállaló esetén a vizsgázó közvetlen szakmai vezetője,

d)	aki a vizsgázó közvetlenül a szakmai felügyelete alá tartozó munkavállalója,

e)	aki a vizsgázónak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója,

f)	akitől más okból nem várható el a vizsgázó pártatlan értékelése.

A vizsgabizottság tagja a tudomásszerzést követően az összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a vizsgaközpontnak, amelyre tekintettel a vizsgaközpont új tagot jelöl ki.

(4)

Az országos vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők alapvizsgáztatására - a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges pályahálózat vonal-, állomásismeret és jármű típusismereti vizsga esetén - a vasúti vizsgaközpont csak olyan vizsgabiztost jelölhet ki, aki a tanúsítványa adatai szerint rendelkezik az adott pályahálózatra, vagy járműtípusra vonatkozó ismerettel.

(5)	A vizsgabiztosoknak évente - a kinevezés évét kivéve - legalább egy alkalommal a vizsgaközpont által szervezett továbbképzésen kell részt venniük.

(6)	Amennyiben a vizsga több vasúti szakterület ismereteire is kiterjed, a 2. melléklet a szakterületek - így különösen forgalmi, műszaki szakterület - arányának megfelelően tartalmazza a vizsgabizottság létszámát és összetételét.

(7)

Az országos vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető járművezetők vonaton szervezett gyakorlati vizsgáinak lefolytatására a vizsgabiztosnak vasúti járművezetői igazolvánnyal, és az adott vonalra és járműtípusra vonatkozó tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. Amennyiben a vizsgáztató nem rendelkezik tanúsítvánnyal a vonatkozó vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre, akkor a vizsgán jelen kell lennie egy, az adott vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkező vasúti járművezetőnek.

14. Az alapvizsga előkészítése, lebonyolítása

16. §

Az alapvizsga előkészítése és a gyakorlati vizsga tárgyi feltételeinek biztosítása a képzőszervezet feladata.

17. §

(1)	Az alapvizsgát az alapképzés utolsó napját követő tizennégy napon belül kell megkezdeni. Az egyes vizsgatevékenységek között legfeljebb két nap telhet el. Ettől eltérő vizsgaidőpontot a vizsgaközpont állapíthat meg.

(2)	Amennyiben a képzési program szerint a gyakorlati képzés az elméleti résztől elkülönülten történik, az alapvizsgát az elméleti képzés befejezését követő 6 hónapon belül kell megkezdeni.

(3)	A vizsgák előkészítése és lebonyolítása során az adott vizsgára vonatkozó vizsgatételeket, vizsgakérdéseket, vizsgafeladatokat bizalmasan kell kezelni annak érdekében, hogy azok a vizsgát megelőzően ne juthassanak a vizsgázók tudomására.

(4)	A vizsgák helyéről és idejéről a vizsgaközpont a hatóságot legalább 3 nappal a vizsgát megelőzően értesíti.

(5)	Nem minősül sikertelennek az a vizsga, amelyről a vizsgázó távol maradt és a távolmaradásának okát a munkáltatója három munkanapon belül a vizsgaközpont felé igazolja.

15. A képzésben részt vevő alapvizsgára bocsátásának feltételei

18. §

(1)	A képzésben résztvevő akkor bocsátható alapvizsgára, ha a képzőszervezet őt a vizsgaközpontnak vizsgára bejelentette és a vizsga díját megfizette.

(2)

Az alapképzést követő első alapvizsga esetében a képzőszervezet a vizsga tervezett időpontja előtt legkésőbb a 10. munkanapig a vizsgázók névsoráról és adatairól szóló (a vizsgabejelentő adattartalmával megegyező) tájékoztatót küld a vizsgaközpontnak. Ezt követően a képzőszervezet a vizsgabejelentéseket a vizsga tervezett időpontja előtt legkésőbb a 2. munkanapig megküldi a vizsgaközpontnak. Tájékoztató hiányában a vizsgabejelentésnek a vizsga tervezett időpontja előtt legkésőbb a 10. munkanapig kell beérkeznie a vizsgaközpontba, a vizsgabejelentés beérkezését követő 9 munkanapon belül vizsgaidőpont nem jelölhető ki. A vizsgabejelentéssel kapcsolatos módosítások a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhetők, amelyeket a vizsgaközpont új bejelentésként kezel. A vizsga törlése a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhető.

(3)

A képzőszervezet akkor jelenti be a képzésben résztvevőt vizsgára, ha a képzésben résztvevő:

a)	hiányzása nem haladta meg a 12. § (6) bekezdésben előírt mértéket,

b)	a képzési programban előírt beszámolási kötelezettségét teljesítette,

c)	megfelelt a 12. §-ban meghatározott képzésben részvétel feltételeinek, és

d)	az előírt számonkérések és gyakorlatok követelményeit teljesítette.

(4)	Az alapvizsga egyes részei alóli felmentésre való jogosultságot a vizsgaközpont állapítja meg.

(5)	Az alapvizsga alól mentesítés nem adható.

(6)	A képzésben résztvevő indokolt esetben az alapvizsga halasztását kérheti. A halasztás iránti kérelmet a vizsgaközpont akkor fogadja el, ha a képzésben résztvevő rajta kívülálló okból kéri a halasztást. Az engedélyezett halasztás időtartama az egy évet nem haladhatja meg.

16. Az alapvizsgáztatás rendje és a vizsga értékelése

19. §

(1)

Az alapvizsga megkezdése előtt a vizsgázónak be kell mutatnia a személyazonosságának igazolása érdekében a személyazonosító igazolványt vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolványt, valamint nyilatkoznia kell, hogy nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott, letöltendő szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás, vagy járművezetéstől eltiltás büntetés hatálya alatt.

(2)	Az alapvizsga lehet csak szóbeli, csak írásbeli vagy összetett. Az összetett vizsga írásbeli, szóbeli és - a 3. mellékletben meghatározott esetekben - gyakorlati vizsgatevékenységből áll. Az egyes vizsgák vizsgatevékenységeit a 3. melléklet tartalmazza.

(3)	Az egyes vizsgatevékenységek és a vizsgafeladatok értékelése „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel történik.

(4)	Az írásbeli vizsgatevékenység követelményeinek nem felel meg az a vizsgázó, aki az írásbeli feladatokra adott válaszok több mint 25%-ára „nem felelt meg” minősítést kap.

(5)

Összetett vizsga esetében a szóbeli vizsgatevékenység csak sikeres írásbeli vizsga után kezdhető meg. A vizsgabiztosnak az írásbeli vizsga eredményét a szóbeli vizsgát megelőzően haladéktalanul a képzőszervezet képviselőjével írásban kell közölnie. A képzőszervezet a vizsgázót az írásbeli vizsga eredményéről a tudomásszerzést követően haladéktalanul értesíti. A vizsgabiztos (a vizsgabizottság elnöke) az írásbeli vizsga eredményét a vizsgázóval a szóbeli vizsga előtt szóban közli. A vizsgázó kérésére lehetőséget kell biztosítani a kijavított írásbeli vizsga megtekintésére.

(6)

Összetett vizsga esetében a gyakorlati vizsgatevékenység csak sikeres elméleti vizsgatevékenység után kezdhető meg. Vasúti járművezetési gyakorlati vizsgatevékenységen az a képzésben részt vevő vehet részt, aki a gyakorlati vizsga során használt vasúti pályahálózatra érvényes, sikeres vasúti pályahálózati ismereti vizsgával, és az adott járműre vonatkozó járműismereti modul elméleti és gyakorlati vizsgatémaköreiből sikeres vizsgával rendelkezik.

(7)	Az alapvizsgát „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel kell értékelni. „Nem felelt meg” minősítést kap az a vizsgázó, aki egy vagy több vizsgatevékenységből „nem felelt meg” minősítést kapott.

17. A képzésben részt vevő alapvizsgájának felfüggesztése vagy eltiltása az alapvizsgától

20. §

(1)

A vizsgabizottság (vizsgabiztos) a képzésben részt vevő vizsgáztatását felfüggeszti, és a képzésben részt vevőt az alapvizsgától legalább egy év, de legfeljebb két év időtartamra eltiltja, ha a képzésben részt vevő

a)	a természetes személyazonosító adatait illetően a vizsgabizottságot (vizsgabiztost) megtévesztette, vagy azt megkísérelte,

b)	a vizsgabizottság (vizsgabiztos) döntését jogtalan előny adásával vagy erre vonatkozó ígéretével befolyásolni törekedett.

(2)

A vizsgabizottság (vizsgabiztos) a vizsgázó vizsgáztatását felfüggeszti, és a vizsgázót az alapvizsgától legalább egy, de legfeljebb hat hónap időtartamra eltiltja, ha a vizsgázó

a)	a vizsgán szeszes italtól vagy más, bódító hatású anyagtól vagy szertől befolyásolt állapotban jelent meg,

b)	a vizsgán meg nem engedett segédeszközt használt, vagy annak használatát megkísérelte,

c)	a vizsga rendjét zavarta.

(3)

Az egy év és ennél hosszabb időre történő felfüggesztés esetén a képzésben részt vevő további alapvizsgára akkor bocsátható, ha az alapképzésben ismételten részt vesz és a 18. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek. Ebben az esetben az alapképzésben való részvétel alól mentesítés nem adható.

18. Sikertelen alapvizsga esetében követendő eljárás

21. §

(1)	Aki az alapvizsga elméleti részén egy a 3. mellékletben meghatározott vizsgatevékenységből nem felelt meg, az adott vizsgatevékenységből javítóvizsgát tehet.

(2)	Aki a gyakorlati vizsgatevékenységen nem felelt meg, javítóvizsgát tehet.

(3)	Sikertelen alapvizsgának kell tekinteni azt is, ha a képzésben részt vevő az elméleti vagy gyakorlati vizsgáról igazolatlanul távol maradt.

(4)	A képzésben részt vevő javítóvizsgát legfeljebb két alkalommal, a sikertelen alapvizsga napjától számított tizedik munkanapot követően, de legfeljebb az első sikertelen alapvizsgától számított három hónapon belül tehet.

(5)

Amennyiben a képzésben részt vevő a javítóvizsgán (vizsgákon) nem felelt meg, vagy e vizsgákról igazolatlanul távolmaradt, vagy a (4) bekezdésben meghatározott időszakon belül nem jelentkezett vizsgára, további alapvizsgára csak akkor bocsátható, ha az alapképzésben a képzésnek abból a részéből (elméleti képzési rész, gyakorlati képzési rész), amelyből sikertelen vizsgát tett ismételten részt vesz. Ebben az esetben, az alapképzésben való részvétel alól mentesítés nem adható.

19. Az alapvizsga érvényessége

22. §

(1)

Az alapvizsga - a (2)-(3) bekezdésben, valamint a 27. § (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a sikeres vizsgát követően legfeljebb három évig jogosít az adott alapvizsgának megfelelő munkakör betöltésére. Az alapvizsga érvényességét a sikeres időszakos vizsga további három évvel hosszabbítja meg.

(2)	A vizsgabiztosok alapvizsgája érvényes marad, amíg a vizsgabiztos a vizsgabiztosi névjegyzékben szerepel. Az oktatók vasútszakmai oktatói alapvizsgája mindaddig érvényes marad, amíg az oktató az oktatói névjegyzékben szerepel.

(3)

Amennyiben a balesetvizsgáló szerv az ajánlásában vagy azonnali intézkedésében, továbbá a hatóság, a vasúti társaság, vagy annak biztonsági szervezete az ellenőrzési, felügyeleti feladatainak ellátása során, vagy a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetek vizsgálatakor a munkavállalónak az adott munkakör ellátásához szükséges ismereteinek hiányát állapítja meg, a hatóság a munkavállalót az ellenőrzés, vagy a vizsgálat megállapításaira tekintettel soron kívüli időszakos vizsgára kötelezheti.

(3a)

Amennyiben a hatóság által soron kívüli időszakos vizsgára kötelezett munkavállaló a vizsgáztatás során sikertelen vizsgát tesz, a munkakört ismételten csak akkor töltheti be, ha sikeres alapvizsgát tett. Alapvizsgára a munkavállaló csak akkor bocsátható, ha a sikertelen vizsgatevékenységre vonatkozóan az alapképzésben részt vett. Ebben az esetben a vizsgatevékenységre vonatkozó alapképzés alól mentesség nem adható.

(4)	A soron kívüli időszakos vizsgára kötelezés az alapvizsga érvényességét felfüggeszti.

IV. FEJEZET
AZ IDŐSZAKOS OKTATÁSOK RENDSZERE

20. Időszakos oktatáson való részvételre kötelezett munkavállalók

23. §

(1)

A 2. mellékletben meghatározott, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátásával járó munkaköröket betöltő személyek - az ott meghatározott minimális időkeretben és gyakorisággal - időszakos oktatásokon való részvételre kötelezettek. A munkáltató a 2. mellékletben meghatározott időkeretnél magasabb óraszámot, illetve gyakoriságot írhat elő munkavállalói részére. A vasútszakmai oktató a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő más munkakörére vonatkozó időszakos oktatáson történő részvételi kötelezettségénél az általa - az oktatási ütemtervben előírt témakörökben - tartott időszakos oktatásokat is be kell számítani.

(2)

A 2. mellékletben meghatározottakon túl, az országos vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető vasúti járművezetői munkakörben foglalkoztatottak számára:

a)	a magyar nyelvet nem anyanyelvként beszélők számára a nyelvtudásra vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetében,

b)	a vasúti pályahálózat ismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetében,

c)	a járműismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente

kell megismételni.

21. Oktatásszervezési regisztráció

24. §

(1)

Időszakos oktatás szervezésére, végzésére vonatkozó nyilvántartásba vétel (a továbbiakban: regisztráció) iránti kérelmet nyújthat be

a)	a képzőszervezet, vagy

b)	az adott munkakörben munkavállalókat foglalkoztató vasúti társaság, amelynek gazdasági tevékenységei között a máshová nem sorolt (Mns) egyéb oktatás szerepel.

(2)	A regisztráció feltétele, hogy a képzőszervezet, vagy a vasúti társaság nyilatkozik arról, hogy a 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket és hatósági névjegyzékben szereplő oktatót biztosítani tudja.

(2a)

Az országos vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető vasúti járművezetői munkaköröket oktató képzőszervezetek és vasúti társaságok esetében a regisztráció feltétele továbbá, hogy a kérelmező:

a)	igazolja, hogy rendelkezik olyan vállalatirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy az e rendeletben meghatározott előírásokkal összhangban lévő képzés nyújtására megfelelő képzettségű és gyakorlattal rendelkező oktatókat alkalmazzanak;

b)	igazolja, hogy a gyakorlati képzést vasúti járművezetői engedéllyel és a képzés tematikájának megfelelő, tanúsítvánnyal, valamint a vasúti járművezetés terén legalább három éves szakmai gyakorlattal rendelkező oktatók végzik;

c)	igazolja, hogy rendelkezik minőségirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy a nyújtott képzés eleget tesz az e rendeletben meghatározott képzési követelményeknek;

d)	nyilatkozik arról, hogy biztosítja az oktatók folyamatos, a vasúti vizsgaközpont által szervezett továbbképzésén történő részvételét a szaktudásuk naprakészen tartására érdekében.

(2b)

Amennyiben a kérelmező országos vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó vasúti társaság, az érvényes és hatályos vasútbiztonsági tanúsítvány vagy engedély nyilvántartási számának közlésével is eleget tehet a (2a) bekezdés a) és c) pontja szerinti igazolási kötelezettségének.

(3)	A képzőszervezet vagy a vasúti társaság a regisztráció iránti kérelemben nyilatkozik a hatóság részére, hogy az időszakos oktatáshoz a 8. mellékletben meghatározott feltételeket biztosítani tudja.

(4)	Több helyszínen végzett időszakos oktatás esetében valamennyi helyszínt külön-külön kell regisztrálni.

(5)	A hatóság az időszakos oktatást végző képzőszervezetet, vagy a vasúti társaságot 4 éves határozott időtartamra regisztrálja. A határozott időtartam lejárta esetén időszakos oktatás csak ismételt regisztrációt követően végezhető.

(6)	A regisztrált szerv minden év március 31-ig beszámol a hatóságnak az általa az előző évben folytatott oktatási tevékenységéről, és - statisztikai adatok közlésével - annak eredményességéről.

22. A regisztráció felfüggesztése, visszavonása

25. §

(1)

Amennyiben a hatóság az általa regisztrált képzőszervezet, vagy vasúti társaság (a továbbiakban együtt: regisztrált szervezet) regisztrációját a vasúti közlekedésről szóló törvény szerint visszavonta, az érintett képzőszervezet, illetve a vasúti társaság regisztráció iránti kérelmet legkorábban ezt követő 6 hónap eltelte után nyújthat be.

(2)

Amennyiben a hatóság

képzőszervezet regisztrációját felfüggeszti vagy visszavonja, a felfüggesztés időtartamáról, valamint a visszavonásról értesíti a megbízó vasúti társaságot; a képzőszervezetet időszakos oktatással megbízó vasúti társaság az értesítés kézhezvételének időpontjától számított 30 napon belül köteles a hatóságot tájékoztatni, hogy a munkavállalói időszakos oktatásával melyik regisztrált szervezetet bízza meg;

vasúti társaság regisztrációját felfüggeszti vagy visszavonja, a vasúti társaság a felfüggesztés - amennyiben az a 30 napot meghaladja -, valamint a visszavonás időpontjától számított 30 napon belül köteles a hatóságot tájékoztatni, hogy a munkavállalói időszakos oktatásával melyik regisztrált szervezetet bízza meg.

(3)	Amennyiben a hatóság a regisztrált szervezet regisztrációját felfüggeszti vagy visszavonja, a hatóság hivatalból felfüggeszti vagy visszavonja a szervezet képzési, illetve egyszerűsített képzési engedélyét is.

(4)	A hatóság a regisztrációt felfüggeszti vagy visszavonja, ha a regisztrált szervezet a vizsgázót (vizsgázókat) a vizsgára bejelentette, de a 30. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételei nem teljesülnek.

23. Oktatási ütemterv

26. §

(1)

Az időszakos oktatások ütemezésére és a szakmai tartalom tervezésére a regisztrált szervezet éves oktatási ütemtervet készít. Az oktatási ütemterv tartalmazza az időszakos oktatásokat munkakörönkénti bontásban, az oktatások helyét, időpontját, az oktatandó ismereteket, időtartamát, a pótoktatások helyét és idejét, az alapvizsgák figyelembevételével az érintett munkaköröket, valamint a vizsgaközponttal előzetesen egyeztetett időszakos vizsgaidőpontokat és a vizsgázók tervezett létszámát.

(2)	Az oktatási ütemtervet a regisztrált szervezet a tárgyévet megelőző év december 15-éig, míg annak módosítását a hatálybalépést megelőző ötödik munkanapig megküldi a hatóságnak és a vizsgaközpontnak.

(3)

Az időszakos oktatásokon a szokatlan munkakörülmények és ritkán alkalmazott szabályok, valamint rendkívüli események és vészhelyzetek oktatásánál a vasúti vizsgaközpont - az éves időszakos oktatási időkeret meghatározott mértékében - szimulációs berendezés (szimulátor) alkalmazását kötelezővé teheti.

24. Az oktatások mulasztásának következménye és pótlásának lehetősége

27. §

(1)

Az időszakos oktatást, és a pótoktatást is elmulasztó munkavállaló munkakörében nem foglalkoztatható. Az oktatás pótlására a munkáltató köteles lehetőséget biztosítani a munkavállaló részére. A pótoktatást az időszakos oktatás befejezésétől számított 30 napon belül kell kitűzni. Az elmulasztott oktatás pótlására fordított időtartamnak meg kell egyezni a mulasztott órák számával.

(2)

Az adott munkakörből az alapvizsgák 22. § (1) bekezdésben meghatározott érvényességét meghaladó, de a hat évet el nem érő távollét esetében az időszakos oktatást legalább három éves oktatási időkeretnek megfelelő óraszámban kell pótolni, és a munkavállalónak soron kívüli időszakos vizsgát kell tenni. Ha a távollét a hat évet eléri vagy meghaladja, a munkavállalónak alapképzésben kell részt vennie, valamint alapvizsgát kell tennie.

(3)	A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb pótlási időkeret alkalmazását, illetve az alapképzés ismételt elvégzését is előírhatja.

V. FEJEZET
AZ IDŐSZAKOS VIZSGÁZTATÁSOK RENDSZERE

25. Az időszakos vizsga előkészítése, lebonyolítása

28. §

(1)	Az időszakos vizsga szervezésére a regisztrált szervezet jogosult.

(2)	A vizsga előkészítése, szervezése a regisztrált szervezet, a vizsgatételek meghatározása és a vizsgabiztosok kijelölése a vizsgaközpont feladata. Az időszakos vizsgát a munkavállalók vizsgáinak érvényességi idején belül kell megszervezni.

26. A vizsgabiztosok kijelölése

29. §

(1)	Az időszakos vizsgán részt vevő vizsgabiztos kijelölésére és a vizsgán jelenlévőkre a 15. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)	A vasúti járművezetői munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók időszakos vizsgáztatást ellátó vizsgáztatókra a 14. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.

(3)

Az országos vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők

a)	szóbeli és írásbeli időszakos vizsgáztatására - a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges pályahálózat vonal-, állomásismeret és jármű típusismereti vizsga esetén - vizsgabiztosnak,

b)	tesztrendszerű időszakos vizsgáztatására - a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges pályahálózat vonal-, állomásismeret és jármű típusismereti vizsga esetén - a vizsgát előkészítő, a vizsgakérdéseket, a vizsgafeladatokat és azok megoldókulcsait ellenőrző személynek

a vasúti vizsgaközpont csak olyan személyt jelölhet ki, aki a tanúsítványa adatai szerint rendelkezik az adott pályahálózatra, vagy járműtípusra vonatkozó ismerettel.

27. A munkavállaló bejelentése időszakos vizsgára

30. §

(1)

A regisztrált szervezet az oktatási ütemtervben meghatározott időszakos vizsgáztatást - az időszakos vizsgára kötelezett munkavállalókat - a tervezett vizsganapot megelőző 10. - javítóvizsga esetében 5. - munkanapig a vizsgaszabályzatban meghatározott módon bejelenti a vizsgaközpontnak. A vizsgabejelentés beérkezését követő 9 munkanapban - javítóvizsga esetén 4 munkanapban - vizsgaidőpont nem jelölhető ki. A vizsgabejelentéssel kapcsolatos módosítások - javítóvizsga kivételével - a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhetők, amelyeket a vizsgaközpont új bejelentésként kezel. A vizsga törlése a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhető.

(2)

A bejelentésben csak olyan munkavállalókat lehet feltüntetni, akik az időszakos oktatásokon, vagy a pótoktatásokon az előírt óraszámban részt vettek és a vizsgadíjuk megfizetésre került a vizsgaközpont részére, - soron kívüli időszakos vizsga kivételével - érvényes alapvizsgával rendelkeznek, soron kívüli időszakos vizsga esetén alapvizsgával korábban már rendelkeztek.

(3)	Több alapvizsgával rendelkező munkavállaló időszakos vizsgáit ugyanarra a napra kell bejelenteni.

(4)	Ha az alapvizsgák mennyisége indokolja, az időszakos vizsgákat a vizsgaközpont több napra jelölheti ki.

(5)	Soron kívüli időszakos vizsgák bejelentésénél az (1)-(2) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.

28. Az időszakos vizsga rendje, a sikertelen időszakos vizsga esetében követendő eljárás

31. §

(1)

Az időszakos vizsga megkezdése előtt a vizsgázónak a személyazonosságának igazolása érdekében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kell bemutatnia, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott, letöltendő szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás, vagy járművezetéstől eltiltás büntetés hatálya alatt.

(2)	Az időszakos vizsgán résztvevő felfüggesztésére és eltiltására az időszakos vizsgától a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3)

Az időszakos vizsga a vizsgaközpont előírásai alapján lehet írásbeli, szóbeli, tesztrendszerű (interaktív vagy papíralapú), vagy gyakorlati (szimulációs berendezésen), vagy ezek kombinációi. A vizsgázó eredményét „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel kell értékelni. A vasúti vizsgaközpont az üzemeltetési szabályok alkalmazásának és a vészhelyzetekben nyújtott teljesítmények vizsgájához szimulációs berendezés (szimulátor) használatát is előírhatja.

(4)	Az időszakos vizsga az alapvizsga érvényességét meghosszabbítja.

(5)

A munkavállaló sikertelen időszakos vizsga esetében a vizsgához kötött tevékenységet nem végezheti, a vizsga igazolatlan elmulasztása esetén a vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható. A munkavállaló a sikertelen, vagy az igazolatlanul elmulasztott vizsga napjától számított 5. munkanap után, de - az alapvizsga 22. § (1) bekezdésben meghatározott érvényességét meg nem haladó időben - legfeljebb hat hónapon belül pótolhatja az igazolatlanul elmulasztott vizsgát, vagy 2 alkalommal tehet javítóvizsgát.

(6)

A munkavállalónak soron kívüli időszakos vizsgát kell tennie, ha a (5) bekezdésben előírt időben sikertelen javítóvizsgát tett, vagy az elmulasztott vizsgát nem pótolta. A munkavállaló a sikertelen, vagy az elmulasztott soron kívüli vizsga napjától számított 10. munkanap után, legfeljebb három hónapon belül pótolhatja az elmulasztott vizsgát, vagy 2 alkalommal tehet javítóvizsgát.

(7)

Amennyiben a munkavállaló a (6) bekezdésben előírt időben sikertelen javítóvizsgát tett, vagy az elmulasztott vizsgát nem pótolta, a munkakört ismételten csak akkor töltheti be, ha sikeres alapvizsgát tett. Alapvizsgára a munkavállaló csak akkor bocsátható, ha az alapképzésben részt vett. Ebben az esetben az alapképzés alól mentesség nem adható.

(8)	Nem minősül sikertelennek az a vizsga, amelyről a vizsgázó távol maradt és a távolmaradásának okát a munkáltatója három munkanapon belül a vizsgaközpont felé igazolja.

VI. FEJEZET
EGYÉB RENDELKEZÉSEK

29. A képzések és a vizsgák okmányai

32. §

(1)	Az alapképzések és az időszakos oktatások okmányainak kötelező adatait az 5. melléklet tartalmazza.

(2)	A hatóság és a vizsgaközpont az (1) bekezdés szerinti okmányok tekintetében kötelezően alkalmazandó formanyomtatványt, vagy a vizsgaközpont - a hatóság egyetértésével - az adatokat kódolt formában tartalmazó, a hatósági ellenőrzésre alkalmas kártyaformátumú igazolványt is rendszeresíthet.

(3)	Az alapképzésre jelentkezéskor a jelentkezőről az 5. melléklet szerinti adattartalommal a képzőszervezet képzési jelentkezési lapot tölt ki.

(4)	A képzőszervezetnek a képzés indításakor képzési naplót kell nyitni és azt a képzés tartama alatt, folyamatosan vezetni kell.

(5)	A képzőszervezetnek a vasúti járművezetők gyakorlati képzéséről a képzésben részt vevőkről résztvevőnként naplót kell nyitni és azt a képzés tartama alatt, folyamatosan vezetni kell.

(6)	A regisztrált szervezetnek az időszakos oktatásokról, az oktatás ismeretanyagáról, valamint az azon részt vevő munkavállalókról oktatási naplót kell vezetni. Az időszakos oktatásokon való részvételről, valamennyi munkavállalóról külön adatlapot kell vezetni.

33. §

(1)

Az alapvizsgára való jelentkezéskor - a vizsgaszabályzatban meghatározott esetekben - alapvizsga bejelentőt kell használni. Az alapvizsgáról - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hárompéldányos jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv eredeti példányát a vizsgaközpont, egy másolati példányát a képzőszervezet, továbbá egy másolati példányát a vizsgázót alkalmazó vasúti társaság 50 évig köteles megőrizni. A vizsgadolgozatokat a vizsgaközpont 6 évig köteles megőrizni.

(2)	Amennyiben a képzőszervezet azonos a vizsgázót alkalmazó vasúti társasággal, az alapvizsgáról kétpéldányos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek eredeti példányát a vizsgaközpont, másolati példányát a képzést végző vasúti társaság köteles megőrizni.

(3)

Az időszakos vizsgáról négypéldányos vizsgajegyzőkönyvet kell készíteni. Annak eredeti példányát a vizsgaközpont, egy másolati példányát a regisztrált szervezet, egy másolati példányát a vizsgázó őrzi, egy másolati példányát a vizsgaközpont a vizsgázót alkalmazó vasúti társaságnak megküldi. Az időszakos vizsgáról szóló vizsgajegyzőkönyv a következő eredményesen teljesített időszakos vizsga után selejtezhető.

(4)	Az alapvizsgát és időszakos vizsgát tett munkavállalók nyilvántartása a vizsgaközpont adatszolgáltatása alapján a hatóság és az alkalmazó vasúti társaság feladata. A vizsgázók, valamint az alap- és időszakos vizsgák adatait tartalmazó nyilvántartások (anyakönyvek) nem selejtezhetők.

(5)

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakör vonatkozásában létesített új munkaviszony esetén az új foglalkoztató vasúti társaság - a munkavállaló hozzájárulásával - jogosult a munkavállaló képzettségének, képesítéseinek, tapasztalatának és szakmai alkalmasságának bizonyítékául szolgáló összes okmányra, amelyeket a foglalkoztatásnál figyelembe vesz.

34. §

(1)

A sikeres alapvizsga eredményéről a vizsgaközpont a vizsgázó részére vizsgaigazolást ad, amely alapján a hatóság - ha a vasúti járművezetői engedélyről és vasúti járművezetői tanúsítványról szóló rendelet szerint szükséges - hatósági igazolványt állít ki. Az időszakos vizsga eredményéről a vizsgaközpont a vizsgázó részére vizsgajegyzőkönyvet állít ki. Az alapvizsgáról és az utolsó időszakos vizsgáról szóló igazolásokat a munkavállaló köteles magánál tartani és a hatóság felszólítására felmutatni.

(1a)	A vizsgaközpont kérelemre a névváltozás folytán, valamint az elveszett, a megrongálódott, vagy egyéb okból használhatatlanná vált vizsgaigazolásról, illetve vizsgajegyzőkönyvről másodlatot állít ki.

(2)

A hatóság kérelemre

a)	a betelt, az elveszett, a megrongálódott, a névváltozás folytán vagy egyéb okból használhatatlanná vált hatósági igazolás helyett új igazolást állít ki, vagy

b)	közúti vasútijármű vezetői okmány pótlása esetén vizsgaigazolást ad.

(3)

Amennyiben a bíróság jogerős ítéletével a munkavállalót 2 évet nem meghaladó időtartamú letöltendő szabadságvesztésre ítélte, vagy 2 évet nem meghaladó időtartamra foglalkozásától, vagy járművezetéstől eltiltotta, a hatóság az igazolás vagy a vizsgajegyzőkönyv hatályát felfüggeszti, az igazolást, vagy a vizsgajegyzőkönyvet a bíróság jogerős ítéletében meghatározott időtartamra bevonja, az időtartam lejártát követően a munkavállaló kérelmére az igazolást, vagy a vizsgajegyzőkönyvet a munkavállalónak visszaadja, a felfüggesztést megszünteti.

(4)	Ha a bíróság a munkavállalót 2 évet meghaladó időtartamra, letöltendő szabadságvesztésre ítélte, vagy foglalkozástól, illetve járművezetéstől 2 évet meghaladó időtartamra eltiltotta, a munkavállalónak új alapvizsgát kell tennie. Új hatósági igazolás csak a sikeres vizsgát követően állítható ki.

30. A honosítás

35. §

(1)	A külföldön szerzett vasúti képesítés honosításáról - az érdekelt személy kérelmére - a hatóság dönt.

(2)	A nem magyar állampolgár kérelmező magyar nyelv ismeretének szintjét az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kibocsátására jogosult akkreditált vizsgaközpont bírálja el.

(3)	A honosításhoz szükséges benyújtandó dokumentumok megegyeznek a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben meghatározott dokumentumokkal.

30/A. Az alapképzésre és alapvizsgákra vonatkozó eltérő szabályok új, vagy átalakított vasúti pálya, új vasúti jármű vagy a vasútbiztonsági szabályok megváltozása esetén

35/A. §

(1)

Új vasúti pálya építése esetén a műszaki átadás-átvételt követően a pályahálózat-működtető köteles az új vonalra vonatkozó előképzési programot kidolgozni és azt közzétenni, valamint a vasúti társaságokat és a hatóságot erről értesíteni. A pályahálózat-működtető az előképzési programot tájékoztatásul a vizsgaközpontnak megküldi.

(2)

A vasúti társaságok, amelynek munkavállalói számára az új vasúti pályahálózat ismeret a munkavégzés feltétele, az előképzési program alapján megszervezik a vizsgabiztosok és vasútszakmai oktatók részére a vasúti pályahálózat ismeretre vonatkozó elméleti képzést. Ehhez a képzéshez nem szükséges képzési engedély vagy egyszerűsített képzési engedély. A képzést az előképzési program alapján bármely vasútszakmai oktató is megtarthatja, akinek általános vasúti pályahálózat ismereti, vagy forgalmi képesítése van.

(3)

A képzést követően a vasúti társaság saját hatáskörében szervez vasúti pályahálózat ismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett munkavállalókat a vasúti társaság, vagy képzőszerv a vizsgaközpontnak és a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság által szervezett vasúti pályahálózat ismereti elővizsga egy évig érvényes.

(4)	A vasúti társaság, vagy képzőszerv által szervezett elővizsgán vizsgabiztosként olyan, már vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztos szerepelhet, aki a képzésen maga is részt vett.

(5)

A vasúti járművezetői gyakorlatot az új pályán úgy is lehet teljesíteni, hogy a vasúti járművön nincs olyan vasútszakmai oktató, vagy vasúti járművezető, aki rendelkezik az adott vasúti pályahálózatra vonatkozó érvényes vasúti járművezetői tanúsítvánnyal. A vasúti járművezetői gyakorlat megtörténhet építési forgalom, korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények, vagy üzemi próba alatt is, a vasúti pálya használatbavételi engedélyének jogerőre emelkedését megelőzően. Az előírt gyakorlat megszerzését követően a vasúti vizsgabiztos és vasútszakmai oktató kérheti a munkáltatójától, hogy a vasúti pálya hálózat ismeretet a vasúti járművezetői tanúsítványba bevezesse.

(6)	A jelen §-ban meghatározott értesítési és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkavállaló az új pályahálózaton a pályahálózat ismereti vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható.

(7)	Az elővizsgát követő alapvizsga csak a vizsgához kapcsolódó képzési program vizsgaközpont általi jóváhagyását követően szervezhető. Az elővizsgával rendelkező munkavállaló mentesül a vonalismereti képzésen történő részvételi kötelezettség alól és e nélkül bejelenthető alapvizsgára.

35/B. §

(1)

Vasúti pálya átalakítása esetén a műszaki átadás-átvételt megelőzően a pályavasúti társaság köteles az átalakított vonalra vonatkozó előképzési programot kidolgozni és azt közzétenni, valamint a vasúti társaságokat és a hatóságot erről értesíteni. A pályavasúti társaság az előképzési programot tájékoztatásul a vizsgaközpontnak megküldi. Az előképzés elméleti képzés. A pályavasúti társaság által készített előképzési programnak tartalmaznia kell a pálya - átalakítást követő - lényeges jellemzőit, továbbá az érvényes útvonalkönyv és a menetrendi segédkönyv módosítását.

(2)

A vasúti társaságok, amelynek munkavállalói számára az átalakított vasúti pályahálózat ismeret a munkavégzés feltétele, az előképzési program alapján megszervezik a vizsgabiztosok, vasútszakmai oktatók és a munkavállalók részére a vasúti pályahálózat ismeretre vonatkozó elméleti képzést. Ehhez a képzéshez nem szükséges képzési engedély vagy egyszerűsített képzési engedély. A képzést az előképzési program alapján bármely vasútszakmai oktató megtarthatja, akinek általános vasúti pályahálózat ismereti, vagy forgalmi képesítése van.

(3)	A vasúti társaság által szervezett képzésen azok a munkavállalók, vasútszakmai oktatók és vizsgabiztosok vehetnek részt, akiknek az adott vasúti pályára - az átalakítás előtti állapotra - van érvényes vasúti pályahálózat-ismereti vizsgája.

(4)

A képzést követően - a műszaki átadás-átvételt megelőzően - a vasúti társaság saját hatáskörében szervez vasúti pályahálózat ismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett vizsgabiztosokat, vasútszakmai oktatókat és munkavállalókat a vasúti társaság a vizsgaközpontnak és a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság által szervezett vasúti pályahálózat ismereti elővizsga egy évig érvényes. Sikeres elővizsga nem ismételhető. A vasúti társaság elővizsgákat a műszaki átadás-átvételt követően legfeljebb 180 napig szervezhet.

(5)	A vasúti társaság által szervezett elővizsgán vizsgabiztosként olyan, már vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztos szerepelhet, aki a képzésen maga is részt vett.

(6)

A vasútszakmai oktató az átalakított vonalra vonatkozó ismereteket a sikeres elővizsgát követően oktathatja alapképzésen és időszakos oktatásokon, ha a 8. §-ban meghatározottaknak eleget tesz. Az a vizsgabiztos, aki az elővizsgán vizsgabiztosként vett részt, vagy sikeres elővizsgát tett, az adott vonalra vonatkozó ismeretekből vizsgáztathatja járművezetőket.

(7)	Az átalakított pályán a műszaki átadás-átvételt követően csak az átalakított vonalra vonatkozóan sikeres elővizsgát szerzett járművezető vezethet vasúti járművet.

(8)	Amennyiben a használatbavételi eljárás során a pálya lényeges jellemzői megváltoznak, a használatbavételi eljárást megelőzően az (1)-(7) bekezdés műszaki átadás-átvételre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(9)	A jelen §-ban meghatározott értesítési és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkavállaló az átalakított vasúti pályahálózaton a pályahálózat ismereti vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható.

(10)	Az elővizsgát követő alapvizsga csak a vizsgához kapcsolódó képzési program vizsgaközpont általi jóváhagyását követően szervezhető. Az elővizsgával rendelkező munkavállaló mentesül a vonalismereti képzésen történő részvételi kötelezettség alól és e nélkül bejelenthető alapvizsgára.

35/C. §

(1)

Az üzembentartó által üzemeltetni kívánt, üzemeltetett új vasúti jármű előzetes típusengedélyezését, típusengedélyezését vagy már meglévő jármű típusengedélyezését, vagy átalakítási engedélyezését követően és az üzembehelyezési engedélyt megelőzően, vagy olyan történelmi és muzeális vasúti jármű esetén, amely nem különleges menetre vonatkozó üzembehelyezési engedéllyel vesz részt a vasúti forgalomban, a vasúti jármű üzembentartója magyar nyelvű előzetes képzési programot készít a vasúti járműre vonatkozóan. A vasúti jármű üzembentartója az előzetes képzési programot tájékoztatásul a vizsgaközpontnak megküldi és erről a hatóságot értesíti.

(2)

A vasúti jármű üzembentartója az előzetes képzési program alapján megszervezi a vizsgabiztosok, vasútszakmai oktatók és más vasúti járművön gyakorlatot szerzett vasúti járművezetők részére a vasúti járműismeretre vonatkozó elméleti képzést. Ezen a képzésen résztvevők száma a 30 főt nem haladhatja meg. A képzés megszervezéséhez nem szükséges képzési vagy egyszerűsített képzési engedély. A képzés megtartásához nem szükséges vasútszakmai oktató.

(3)

A képzést követően a vasúti jármű üzembentartója saját hatáskörében szervez vasúti járműismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett munkavállalókat a vasúti jármű üzembentartója, vagy a képzőszerv a vizsgaközpontnak és a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság által szervezett vasúti járműismereti elővizsga egy évig érvényes. Sikeres elővizsga nem ismételhető. A vasúti társaság elővizsgákat legfeljebb egy évig szervezhet.

(4)	A vasúti jármű üzembentartója által szervezett elővizsgán vizsgáztatóként eljárhat olyan személy is, aki nem került a hatóság részéről vizsgabiztosként kinevezésre. Az alapvizsga lebonyolítására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

(5)

Az elővizsgát követő alapvizsga csak a vizsgához kapcsolódó képzési program vizsgaközpont általi jóváhagyását követően szervezhető. A próbafutáson résztvevő elővizsgával rendelkező munkavállaló mentesül a típusismereti képzésen történő részvételi kötelezettség alól és e nélkül bejelenthető alapvizsgára.

(6)	A jelen §-ban meghatározott értesítési és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkavállaló a vasúti pályahálózaton nem jogosult az új vasúti jármű közlekedtetésére.

35/D. §

(1)

Amennyiben a vasútbiztonsági szabályok megváltoznak, a pályahálózat működtető vagy a vasúti társaság köteles az új képzési program alapján megkezdeni azoknak a munkavállalóknak a képzését, akiknek a biztonsági szabályok változása a munkakörükre vonatkozó képzési programban meghatározott ismeretanyag változását eredményezi, és a biztonsági szabályok ismerete a munkavégzés feltétele.

(2)	A megváltozott biztonsági szabályokra vonatkozó képzést olyan vasútszakmai oktató is megtarthatja, aki a módosítást megelőzően rendelkezett az adott biztonsági szabályzatra vonatkozóan képesítéssel.

(3)	Az eltérés alapvizsgán vizsgabiztosként olyan, már vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztos szerepelhet, aki a módosítást megelőzően vizsgáztatott az adott biztonsági szabályzat ismeretanyagából.

(4)	Az alapvizsga érvényességét a hozzá kapcsolódó eltérés alapvizsga nem hosszabbítja meg.

(5)	A megváltozott biztonsági szabályok alkalmazásának feltétele, hogy legalább annyi munkavállaló sikeres vizsgát tegyen, amennyi elegendő ahhoz, hogy egy munkavégzési helyen és munkakörben legalább háromnapi folyamatos szolgálatot képesek legyenek ellátni.

30/B. Egyeztetési eljárás

35/E. §

(1)	A vizsgaközpont képzéssel, vizsgáztatással kapcsolatosan meghozott döntéseivel kapcsolatban - írásban - egyeztetési eljárás kezdeményezhető a döntés meghozatalától számított 5 napon belül.

(2)

Egyeztetést kezdeményezhet:

a)	a képzésben résztvevő személy,

b)	a képzőszervezet,

c)	a regisztrált szervezet,

d)	a vizsgázó,

e)	a vizsgázó munkáltatója.

(3)	A vizsgaközpont az egyeztetés eredményéről írásban értesíti az egyeztetést kezdeményezőt.

VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. Hatálybalépés

36. §

(1)	Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2)

Ez a rendelet az 1. melléklet I/1.-I/106. sorszám alatti, a II.1./1.-II.1./44. sorszám alatti, a II.2.1./1-II.2.1./32. sorszám alatti, a II.2.2./1-II.2.2./43. sorszám alatti, a II.2.3./1-II.2.3./35. sorszám alatti, a II.2.4./1.-II.2.4./32. sorszám alatti, a II.2.5./1.-II.2.5/6. sorszám alatti, valamint a III/1. sorszám alatti munkakörök tekintetében 2013. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

32. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

37. §

(1)

Az e rendelet hatálybalépésekor érvényes, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenység végzésére vonatkozó szakvizsga, alapvizsga, időszakos vizsga és hatósági vizsga érvényességét e rendelet nem érinti, azok az eredeti érvényességi idejük alatt jogosítanak az adott tevékenység végzésére.

(2)

Az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet (a továbbiakban: Módr1.) hatálybalépését követően a 6. melléklet követelményeit az országos pályahálózaton közlekedő vasúti járművezetői alapképzés képzési programjában 2015. július 1-jétől kell alkalmazni.

(3)	A Módr1. 23. §-ában meghatározott, a vizsgabiztosok kijelölésére vonatkozó rendelkezéseket 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

(4)

Azon oktatókra és vizsgabiztosokra, akik e rendelet hatálybalépésekor legalább 5 éves oktatói, illetve vizsgabiztosi gyakorlattal rendelkeznek, és e tevékenységüket e rendelet hatálybalépésekor is végzik, a 8. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 14. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket a (3) bekezdésben meghatározott időponton túl sem kell alkalmazni.

(5)	A vasúti vizsgaközpont a Vizsgaszabályzatot és Eljárási Rendet a Módr1. hatálybalépését követő 90 napon belül köteles jóváhagyásra benyújtani.

(6)

Azon országos vasúti pályahálózaton vasúti járművet vezető vasúti járművezetők továbbképzésére, akik e rendelet hatálybalépésekor járművezetésre jogosító, hatóság által kibocsátott okmánnyal rendelkeznek, nem vonatkozik a 3. melléklet 2. pontjában, a képzésben való részvétel feltételeként előírt középiskolai végzettség abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépésétől számított 5 éven belül vizsgát tesz.

(7)

A vasúti társaság a 2013. január 1-jétől az e rendelet hatálya alá tartozó, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról szóló 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet (a továbbiakban: módosító rendelet2) hatálybalépésekor érvényes alapvizsgák, szakvizsgák, időszakos vizsgák jegyzőkönyveit és mellékleteit a módosító rendelet2 hatálybalépését követő 6 hónapon belül átadja a vizsgaközpontnak és az adatokat a 32. § (2) bekezdés szerinti formanyomtatványra rávezeti.

(8)

A rendelet 3. mellékletében meghatározott alapképzések vizsgáztatásához a vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok összeállításához a szükséges utasításokat, kiegészítő utasításokat, végrehajtási utasításokat, segédkönyveket, illetve a kapcsolódó szabályozásokat, rendelkezéseket, kezelési szabályzatokat (távközlő-, biztosítóberendezés) és azok módosításait az utasítás kezelője, felelőse, a vasúti járművek magyar nyelvű üzemeltetési leírásait és azok módosításait a jármű üzemben tartója a Módr1. hatálybalépését követő 3 hónapon belül elkészítteti és átadja a vizsgaközpontnak.

(9)	A Módr1. hatálybalépésekor érvényes egyszerűsített képzési engedélyek érvényességi ideje a képzési engedély kiadásának napjától számított 5 évre módosul.

(10)

Azon, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő ellenőrző tevékenységet vagy szakmai felügyeleti munkakört ellátó munkavállalónak, valamint oktatónak, aki a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról szóló 10/2012. (II. 15.) NFM rendelet (a továbbiakban: módosító rendelet) hatálybalépését megelőzően az időszakos vizsga alól mentesült, 2012. december 31-ig érvényes alapvizsgával kell rendelkeznie, majd a 22. § (1) bekezdésben előírtakat kell alkalmazni a hatálybalépést követően indult és megismételt eljárásokban.

(11)	E rendeletnek a módosító rendelettel megállapított rendelkezéseit a módosító rendelet hatálybalépése után indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(12)	A 3. melléklet alkalmazása szempontjából a műszaki és forgalmi elméleti vasútszakmai oktatók elméleti vasútszakmai oktatónak, a műszaki és forgalmi gyakorlati vasútszakmai oktatók gyakorlati vasútszakmai oktatónak minősülnek.

33. Az Európai Unió jogának való megfelelés

38. §

(1)

Ez a rendelet

a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló, 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdésének, 3. cikk l) pontjának, 11. cikk (4) bekezdésének, 13. cikkének, 16. cikk (2) bekezdésének, 19. cikk (1) bekezdés d), e) és i) pontjának, 20. cikk (2) bekezdésének, 23. cikk (1)-(3) és (5)-(8) bekezdésének, 25. cikkének, 30. cikkének és 37. cikk 3. és 4. pontjának, a III-VII. mellékletének, valamint a VI. melléklet 8. pontjának,

a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az általános szakmai ismeretekkel, az egészségi állapottal, valamint az engedélyekkel kapcsolatos követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. június 24-i 2014/82/EU bizottsági irányelv 1. cikk 2. és 3. pontjának való megfelelést szolgálja.

(2)

Ez a rendelet

a)	a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a mozdonyvezetők képzésében részt vevő képzési központok elismerésére, a mozdonyvezetők vizsgáztatóinak elismerésére és a vizsgák szervezésére vonatkozó feltételekről szóló, 2011. november 22-i 2011/765/EU bizottsági határozat,

b)	az Európai Unió vasúti rendszerének forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2007/756/EK határozat módosításáról szóló, 2012. november 14-i 2012/757/EU bizottsági határozat I. melléklet 4.6. pontjának, valamint J és L függelékének

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

34. HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. MELLÉKLET A 19/2011. (V. 10.) NFM RENDELETHEZ

A rendelet alkalmazásakor figyelembe veendő munkakörök, feladatkörök és munkaköri csoportok

I. ORSZÁGOS KÖZFORGALMÚ, TÉRSÉGI ÉS SAJÁT CÉLÚ VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT

Sor-
szám

Munkakör

Feladatkör

Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök

Forgalmi csomóponti vezető

Állomásfőnök I-III.

Állomási technológiák készítése, a közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete.

Forgalmi koordinátor

Forgalmi üzemmérnök

Forgalmi technológus

Térfőnök

Ügyeletes tiszt (forgalmi)

Vasútüzem vezető

A vasúti közlekedési tevékenység szakmai irányításának ellátása

Hálózati fő-üzemirányító

A vasúti pályahálózaton a vonatközlekedés hálózati, illetve területi lebonyolításának irányítása, felügyelete.
Összefogja az operatív vonatforgalmi tervezést, mellyel biztosítja a hálózaton és a területeken történő optimális kapacitás kihasználást, felügyeli a vonatok fontossági sorrendjének betartását.
Kapcsolatot tart, információt cserél a szomszédos vasutakkal a határforgalomban közlekedő valamennyi ki- és belépő vonatról.

10.

Tervező főirányító

11.

Területi fő-üzemirányító

12.

Rendkívüli helyzeteket kezelő irányító

13.

Különleges szabályozást igénylő küldemények irányítója

14.

Forgalmi vonalirányító

A vonatközlekedés tervezése, szabályozása, felügyelete egy vagy több rendelkezési szakaszon. A központi, távkezelt forgalomirányításra berendezett vonalakon a forgalom lebonyolításának irányítása.

15.

Központi forgalomirányító (a továbbiakban: KÖFI irányító)

16.

Központi forgalom-ellenőrző
irányító (a továbbiakban: KÖFE irányító)

17.

Mellékvonali forgalomirányító (a továbbiakban: MEFI irányító)

Mellékvonali forgalomirányításra berendezett vonalon a vonatközlekedés tervezése, szabályozása, felügyelete egy vagy több rendelkezési szakaszon.

18.

Mellékvonali rádiós
forgalomirányító
(a továbbiakban: MERÁFI irányító)

19.

Forgalmi szolgálattevő (főrendelkező, rendelkező, jelenlétes forgalmi szolgálattevő, Gyermekvasúti állomásfőnök)

Vonatközlekedés, továbbá a tolatás irányítása állomáson és kijelölt szolgálati helyen.

20.

Külső forgalmi szolgálattevő

21.

Naplózó forgalmi szolgálattevő

Állomásokon vasúti szolgálati okmányok és nyilvántartások vezetése.

22.

Állomáskezelő

Megálló-rakodóhelyen, rakodóhelyen szükség esetén forgalmi tevékenység ellátása, a szolgálati hely feladataitól függően.

23.

Vonatfel- és átvevő

Vonatfel- és átvétel végzése, érkező, továbbá induló vonatok okmányainak elkészítése.

24.

Kocsimester (forgalmi)

Tolatási műveletek szervezése, helyszínen történő irányítása és ellenőrzése. A tolatásvezető a tolatás vezetése mellett a kocsirendezői teendőkkel is megbízható. A gurítási technológia irányítása, a gurítás vezetése (létesített berendezésekkel és jelzőkkel).

25.

Gurításvezető

26.

Tolatásvezető

27.

Vonali tolatásvezető, vonatvezető

A sajátcélú és keskeny nyomközű vasúti pályahálózaton és a csomóponti kiszolgálást végző vonatoknál, továbbá a munkavonatoknál a vonatok közlekedése során forgalmi tevékenység végzése. A szükségessé váló tolatási mozgások lebonyolítása során a tolatásvezetői teendők ellátása.

28.

Vonali kocsirendező

Nem személyszállító vonatnál - a kocsirendezői feladatokon túl - szükség esetén tolatás közben fék-kezelése, figyelő szolgálat és fedezési feladatok végezése.

31.

Fékező, vonatfékező

mozgató-, megállító stb.) ellátása, kézi vagy vegyes fékezéssel közlekedő vonatok sebességének tartása és megállásának elősegítése.

30.

Saruzó

(gurításban) részt vevő, kocsirendezői feladatok (járműkapcsoló-,

29.

Kocsirendező

A tolatás-, illetve gurításvezető irányítása alatt a tolatásban

32.

Vezető váltókezelő

A helyszíni, vagy központi állítású, valamint gurítódombi berendezéshez tartozó váltók állítása, ellenőrzése, őrzése, továbbá a helyi viszonyoktól függően esetleg gondozása, egyes helyeken a helyhez kötött jelzők kezelése, szükség esetén sorompókezelés és a vonatok mozdonyvezetőinek indításra történő felhatalmazása megbízással.

33.

Váltókezelő (Gyermekvasúti vezető váltókezelő)

34.

Vágányfék-kezelő

Gépesített gurítódomb vágányfékjeinek kezelése a gurításra kerülő egységeknél.

35.

Pilóta

Vonal-, illetve állomásismeret alapján, figyelési kötelezettség teljesítése a vontatójármű vezetője mellett.

36.

Térközőr

Nyíltvonali szolgálati helyen közlekedés szabályozásában való részvétel, térközjelző kezelése, elő- és visszajelentés adása, nyugtázása.

37.

Vonatjelentő-őr

38.

Útsorompókezelő

Az útátjáró biztosítására szolgáló berendezések kezelése, meghatározott esetekben az útátjáró fedezése.

39.

Jelzőőr

39/A.

Gyermekvasúti vonatvezető

A Gyermekvasúton közlekedő vonatok közlekedése során forgalmi tevékenység végzése. A vonatnál szolgálatot teljesítő vonatkísérők forgalmi szempontból rendelkezésre jogosult vezetője, szükség esetén tolatást vezet. A fékpróbát megtartja. Figyelő szolgálatot lát el, végzi az induló vonatok mozdonyvezetőinek indításra történő felhatalmazását.

39/B.

Gyermekvasúti vezető jegyvizsgáló

A Gyermekvasúton közlekedő vonatok közlekedése során - a kereskedelmi tevékenység végzésén kívül - szükség esetén fékezési, figyelési és fedezési feladatokat is ellát.

Távközlő, erősáramú és biztosítóberendezések fenntartásával összefüggő munkakörök

40.

TEB vezetőmérnök

A vasúti pálya - felső-vezeték, biztosítóberendezés, távközlő-berendezés - műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.

41.

TEB szakaszmérnök

42.

Technológiai rendszerszakértő

43.

Távközlőmester (beosztott távközlőmester)

44.

Területi távközlő diszpécser

A biztosítóberendezések, felső vezetékek felügyeletének ellátása, ellenőrzése, fenntartása, karbantartása.

45.

Erősáramú mester (erősáramú beosztott mester)

46.

Erősáramú művezető

47.

Elektrikus, Elektrikus diszpécser

48.

Felsővezeték szerelő

49.

Felsővezeték szerelő különleges
körülmények között (nagy
magasságban, 25 kV feszültség
közelében)

50.

Biztosítóberendezési vonalellenőr

51.

Blokkmester (beosztott blokkmester)

52.

Biztosítóberendezési művezető

53.

Biztosító berendezési műszerész

54.

Biztosítóberendezési lakatos

55.

Területi biztosítóberendezési diszpécser

Vasúti pálya fenntartásával összefüggő munkakörök

56.

Vezetőmérnök

A vasúti pálya műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása, illetve végzése az előírásokban az egyes munkakörökre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a vasúti forgalom magas műszaki színvonalon történő lebonyolításának biztosítása érdekében.

57.

Szakaszmérnök

58.

Főpályamester

59.

Pályamester

60.

Vonalkezelő

61.

Technikus

62.

Diszpécser

63.

Vasúti munkavezető

A vasúti pályaszakaszon történő munkavégzés (gyalogbejárás, hídvizsgálat) során a pálya és tartozékain (sín, kapcsolószer, kitérők, vágánykapcsolatok, hegesztések, aljak, ágyazat) végzett tevékenységek megfelelő műszaki színvonalon történő elvégeztetése illetve a hiányosságok feltárása, helyreállítása a zavartalan vasúti forgalom biztosítása érdekében.

64.

Előmunkás

65.

Vonalgondozó

Személyszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök

66.

Személyszállítási főirányító

A hálózaton vagy annak egy meghatározott területén közlekedő- és a csomópontokon a személyszállító vonatok irányítási felügyelete, és az üzemirányító szolgálattal történő koordinációs feladatok ellátása.

67.

Személyszállítási üzemeltetési vezető

68.

Személyszállítási technológus

69.

Vezető jegyvizsgáló (belföldi, nemzetközi), vonatvezető

Személyszállító vonatnál szolgálatot végző valamennyi vonatkísérő forgalmi szempontból rendelkezésre jogosult vezetője.
A forgalmi helyzettől függően jogosult és kötelezhető a fékpróba megtartására.
Szükség esetén tolatást vezet. Meghatározott esetekben végzi az induló vonatok mozdonyvezetőinek indításra történő felhatalmazását, valamint figyelő szolgálatot lát el.

70.

Jegyvizsgáló (belföldi, nemzetközi)

A jegyvizsgáló személyszállító vonaton - a kereskedelmi tevékenységén kívül - szükség esetén fékezési, figyelési és fedezési feladatokat végez.

71.

Vonatkezelő-levelező, kirakó

Árukezelés és/vagy levélkezelés.

72.

Mozgólépcső (mozgójárda) kezelő

A mozgólépcső üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása.

73.

Mozgólépcső-üzemvezető

Áruszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök

74.

Árutovábbítási üzemirányító

Az árutovábbító vasúti társaság igényeinek függvényében dönt, és intézkedik a hálózatot, illetve a régiót érintő többlet tehervonatok bevezetéséről, valamint a közlekedésre bevezetett tehervonatok lemondásáról. Árutovábbítási szempontból elkészíti, és/vagy jóváhagyja a hatáskörébe tartozó vonatforgalom-, kiszolgáló tehervonatok-, valamint kiszolgáló menetek tervezését és azok módosítását. Elegytorlódás esetén hálózati, illetve régió szinten prioritási szempontokat határoz meg a tehervonatok továbbításának sorrendjére, a pályahálózat működtetővel konzultálva kerülő útirányt jelöl ki. Figyelemmel kíséri a Tehervonati Közlekedési Rend, a szolgáltatások teljesítését. Rendkívüli események bekövetkezése esetén egyeztető és koordinációs tevékenységet végez. Közvetlenül a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő rendelkezést pályavasúti dolgozó felé nem ad.

75.

Árufuvarozási főnök

Árufuvarozási feladatköre mellett a felügyelete alá tartozó munkavállalók vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatainak szervezése, irányítása és ellenőrzése.

76.

Állomási operatív koordinátor (árufuvarozás)

Árufuvarozási feladatköre mellett a rakodóhelyek kiszolgálásával kapcsolatos feladatok ellátása, a pályavasúti és a vontatási munkavállalókkal a vonatok közlekedtetéséhez szükséges tevékenységek koordinálása.

77.

Raktárnok

Árufuvarozási feladatköre mellett a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenység ellátása, a kocsik raksúlyváltójának kezelése, tengelyterhelés ellenőrzése, járműmegfutamodás elleni védekezés és kocsik kezelésére vonatkozó bárcák alkalmazása.

78.

Szállítmánykísérő

A küldemény kísérése.

Járművek üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő munkakörök

79.

Kocsivizsgálati vezető

Vontatott járművek fenntartásának szervezése, irányítása és koordinálása.

80.

Kocsivizsgálati vezetőmérnök, reszortos

81.

Kocsivizsgáló

Az érkező, induló vonatoknál a vasúti kocsik vizsgálata. Teherkocsik megrakás előtti, és kirakás utáni vizsgálata.
Határállomáson a vasúti kocsik átadási, illetve átvételi eljárásban való részvétel.
Az induló vonatok fékpróbája, a fékberendezéseinek és villamos fűtőberendezéseinek ellenőrzése és biztonságos üzemeltetése.

82.

Féklakatos

83.

Tengelyátszerelő

84.

Villamos-fűtési lakatos (szerelő)

85.

Művezető (kocsivizsgáló)

A kocsivizsgálói tevékenység szervezése, irányítása, ellenőrzése.

86.

Járműfenntartási vezető

Vontató és vontatott járművek fenntartásának szervezése, irányítása és koordinálása.

87.

Járműfenntartási vezetőmérnök

88.

Gépészeti diszpécser

Az üzemmenetben bekövetkezett zavar esetén az egész területre vonatkozóan operatív intézkedések tétele annak érdekében, hogy a vonatközlekedés minél hamarabb tervszerű legyen.

89.

Vontatási telepi rendező

A vontatási telep járműmozgásának szervezése és irányítása.

90.

Vontatási telepi váltókezelő

91.

Árutovábbítási vontatási irányító

Az árutovábbító vasúti társaság igényeinek függvényében, hálózati és területi operatív irányítás mozdonyszolgálati ügyekben.
A rendkívüli helyzetek elhárításánál koordinálja a munkavégzést, együttműködve a vasútvállalatokkal, kárhely parancsnokkal.
Intézkedik a közlekedési zavarok, elegytorlódások feloldásához szükséges gépészeti erőforrások átcsoportosítására, meghatározza a mozdony- és személyzeti fordulóktól való eltérés rendjét. A hatáskörébe tartozó területen irányítja, és szükség szerint vezényli a rendelkezésre álló vontatójárműveket és személyzetet.

92.

Hálózati, árufuvarozási vontatási fői rányitó, irányító

A hálózat operatív irányítása mozdonyszolgálati ügyekben.
A rendkívüli helyzetek elhárításánál közreműködik.
Intézkedik a közlekedési zavarok, elegytorlódások feloldásához szükséges gépészeti erőforrások átcsoportosítására, meghatározza a mozdony- és személyzeti fordulóktól való eltérés rendjét.
A hatáskörébe tartozó területen operatívan irányítja, a rendelkezésre álló vontatójárműveket és személyzetet.
Rendkívüli események bekövetkezésekor a vasúti közlekedés operatív irányítási szervezeteinek bevonásával rendelkezik a mozdony- és személyzetfordulók operatív megváltoztatására, a megfelelő segélynyújtó elhárító egységek riasztására és a pályavasúti üzemirányító szolgálattal együtt biztosítja a helyszínre történő közlekedtetésüket és az érintett vasúti társaság területi vezetőinek értesítését.

93.

Területi vontatási szolgáltatási központ vezető

94.

Vontatási szolgáltatási telephelyvezető

95.

Vontatási technológus

96.

Területi vontatási főirányító

97.

Területi vontatási vezető

Vontatás-szolgáltatási tevékenység szervezése, irányítása és koordinálása.

98.

Vontatási-telep vezető

99.

Mozdonyfelvigyázó

A kijelölt telephelyen a felügyelete alá tartozó vontatási utazószemélyzet irányítása, ellenőrzése, valamint a rendelkezésre álló eszközpark felügyelete a vontatási szolgáltatások biztosítására.
Az üzemmenetben bekövetkezett zavar esetén a területére vonatkozóan operatív intézkedések tétele annak érdekében, hogy a vonatközlekedés minél hamarabb tervszerű legyen.

100.

Külsős mozdonyfelvigyázó

101.

Vontatási reszortos

Vontatójárművek és vasútijármű vezetők felügyelete.

102.

Vontatási (gépészeti) vonalellenőr

Vontatójárművek és vasútijármű vezetők felügyelete vonattovábbítás közben.

103.

Vontatási vezetőmérnök

Vontatás-szolgáltatási tevékenység szervezése irányítása és koordinálása.

104.

Tolópad-vezető

A tolópad üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.

105.

Fordítókorong-kezelő

A fordítókorong üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.

106.

Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök
(normál- és széles nyomtávú járművek esetében)

107.

Villamosmozdony-vezető

Az alapvizsgájának megfelelő (vontatási nem, járműtípus, infrastruktúra), önjáró vasúti (motorkocsi, mozdony, munkagép), valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése.
A járművezetői teendők elvégzésén kívül - azoknál a vonatoknál, amelyek vezető jegyvizsgáló nélkül közlekednek, illetve az árutovábbító vonatoknál - a vonatkísérők rendelkezésre jogosult vezetője.
Vasútüzemi célú hálózaton a vontató-, valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése, sajátcélú vasúti pályahálózaton és az állomási Végrehajtási Utasításban rögzített vágányokon kiszolgálás és tolatás végzése.

108.

Dízelmozdony-vezető

109.

Gőzmozdonyvezető

110.

Gőzakkumulátoros-mozdony vezető

111.

Közúti-vasúti kétéltűjármű vezető

112.

Saját géperejű vasúti munkagép-vezető

113.

Vasúti vágánygépkocsi-vezető

114.

Motoros-hajtány vezető

115.

Hajtányvezető

Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök
(keskeny nyomtávú járművek esetében)

116.

Villamosmozdony-vezető

117.

Dízelmozdony-vezető

118.

Gőzmozdonyvezető

119.

Gőzakkumulátoros-mozdony vezető

120.

Közúti-vasúti kétéltűjármű vezető

121.

Saját géperejű vasúti munkagép-vezető

122.

Vasúti vágánygépkocsi-vezető

123.

Motoros-hajtány vezető

124.

Hajtányvezető

II. ELŐVÁROSI ÉS HELYI VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT

II.1. Elővárosi vasúti pályahálózat

Sor-
szám

Munkakör

Feladatkör

Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök

Forgalmi főmérnök

A közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete.

Üzemvezető

Szakszolgálat-vezető

Forgalmi csoportvezető

Központi forgalomirányító (KÖFI)

A központi forgalomirányításra berendezett vonalon a forgalom lebonyolításának egyszemélyi felelős irányítója. Rendelkezési joga kiterjed a forgalom lebonyolításában részt vevő valamennyi dolgozóra, továbbá a forgalom lebonyolítását közvetlenül érintő kérdésekben a társszolgálatokra is.

Üzemegységi diszpécser

Az üzemegységi diszpécser az üzemegység beosztott dolgozóinak rendelkezésre jogosult szolgálati elöljárója.
Rendelkezési joga kiterjed a társszolgálatok felé is a közlekedés lebonyolítását érintő kérdésekben.

Forgalmi szolgálattevő,
Jelenlétes forgalmi szolgálattevő

Vonatközlekedés, továbbá a tolatás irányítója állomáson és kijelölt szolgálati helyen. Szolgálatával kapcsolatos rendelkezéseit a szolgálati helyeken, a nyílt pályán és a vonatokon valamennyi ott szolgálatot teljesítő dolgozó köteles tudomásul venni és végrehajtani.

Vezető jegyvizsgáló

Személyszállító vonatnál szolgálatot végző vonatkísérők. A vonatkísérők rendelkezésre jogosult vezetője a vezető jegyvizsgáló. A vonat menete közben a részükre kijelölt kocsikban jegyvizsgálatot végeznek. Az utasításban meghatározott esetekben végzik a vonatok indítását.

Jegyvizsgáló

10.

Vonatvezető

Személyszállító vonat kivételével a vonatszemélyzet rendelkezésre jogosult vezetője.

11.

Műszaki irányító

Próbavonatok műszaki szempontból rendelkezésre jogosult felelős vezetője.

12.

Naplózó

Állomásokon szolgálati okmányokat vezető dolgozó.

13.

Váltókezelő

A helyszíni, vagy központi állítású váltók állításával, ellenőrzésével, őrzésével, továbbá a helyi viszonyokhoz mérten esetleg gondozásával és az egyes állomásokon a helyhez kötött jelzők kezelésével is megbízott dolgozó, tekintet nélkül arra, hogy milyen elnevezésű szolgálati helyen végez szolgálatot.

14.

Tolatásvezető

A tolatásvezető a tolatási műveletet szervező, helyszínen irányító és ellenőrző dolgozó, a tolatás vezetése mellett a kocsirendezői teendőkkel is megbízható.

15.

Kocsirendező

A tolatásvezető irányítása alatt - a járművezető kivételével - a tolatásban részt vevő dolgozó.

16.

Térközőr

Nyíltvonali szolgálati helyen közlekedést szabályozó dolgozó. A térközőr a vonatközlekedést térköz biztosítóberendezéssel, a vonatjelentő őr nem biztosított térközjelzőkkel és távbeszélőn adott közleményekkel szabályozza.

17.

Vonatjelentő-őr

18.

Szükség-vonatjelentő őr

Szükség-vonatjelentő őr a vonatközlekedést hordozható jelzőkkel, jelzőeszközökkel, távbeszélőn vagy rádiótelefonon adott közleményekkel szabályozza.

19.

Sorompókezelő

Az útátjáró biztosítására szolgáló berendezések kezelése meghatározott esetekben az útátjáró fedezése.

20.

Jelzőőr

21.

Pilóta

Vonal-, illetve állomásismeret alapján, figyelési kötelezettség teljesítése a vontatójármű vezetője mellett.

Távközlő, erősáramú és biztosítóberendezés fenntartásával összefüggő munkakörök

22.

Távközlőmester, műszerész

A távközlő-berendezés műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.

23.

Távközlő diszpécser

24.

Energiadiszpécser

A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett - forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a szükséges áramköri módosítások meghatározása, kapcsolási műveletek elvégzése.

25.

Energiaoperátor

26.

Elektrikus

Pályán keletkezett - forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a pályán telepített villamos berendezések hibáinak közvetlen feltárása, ideiglenes, vagy végleges javítása, szakfelügyelet adása.

27.

Blokkmester (beosztott blokkmester)

A vasúti biztosító-berendezés műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. A biztosítóberendezések felügyeletének ellátása, ellenőrzése, fenntartása, karbantartása.

28.

Biztosító berendezési művezető

29.

Biztosító berendezési műszerész

30.

Biztosító berendezési lakatos

31.

Biztosítóberendezési diszpécser

Vasúti pálya fenntartásával összefüggő munkakörök

32.

Szolgálatvezető

A vasúti pálya műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.
A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása, illetve végzése az előírásokban az egyes munkakörökre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a vasúti forgalom magas műszaki színvonalon történő lebonyolításának biztosítása érdekében.

33.

Üzemvezető

34.

Pályamester

35.

Technikus

36.

Készenlétes

37.

Vasúti munkavezető

A vasúti pályaszakaszon történő munkavégzés során a pálya és tartozékain (sín, kapcsolószer, kitérők, vágánykapcsolatok, hegesztések, aljak, ágyazat) végzett tevékenységek megfelelő műszaki színvonalon történő elvégeztetése, illetve a hiányosságok feltárása, helyreállítása a zavartalan vasúti forgalom biztosítása érdekében.

38.

Vonalgondozó

39.

Előmunkás

40.

Művezető

A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett, forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése. Az ismételt forgalomba helyezés műszaki feltételeinek helyszíni biztosítása, a munkálatok szakterületi irányítása.

Személyszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök

41.

Mozgólépcső (mozgójárda) kezelő

A mozgólépcső üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása.

42.

Mozgólépcső-üzemvezető

Járművek üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő munkakörök

43.

Tolópad-vezető

A tolópad üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.

44.

Fordítókorong-kezelő

A fordítókorong üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.

Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök

45.

Elővárosi vasútijármű vezető

Az alapvizsgájának megfelelő (vontatási nem, járműtípus, infrastruktúra), önjáró vasúti (motorkocsi, mozdony, munkagép), valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése.

46.

Villamosmozdony-vezető

47.

Dízelmozdony-vezető

48.

Gőzmozdonyvezető

49.

Gőzakkumulátoros-mozdony vezető

50.

Saját géperejű vasúti munkagép-vezető

51.

Vasúti vágánygépkocsi-vezető

52.

Motoros-hajtány vezető

53.

Hajtányvezető

54.

Közúti-vasúti kétéltűjármű vezető

II.2. Helyi vasúti pályahálózat

II.2.1. Közúti villamos vasúti pályahálózat

Sor-
szám

Munkakör

Feladatkör

Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök

Forgalmi főmérnök

A közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete.

Üzemvezető

Szakszolgálat-vezető

Forgalmi csoportvezető

Forgalmi diszpécser

A rendelkezésre álló technikai berendezések kezelésével irányítja és ellenőrzi a villamos járművek forgalmát. Biztosítja a menetrendszerinti és balesetmentes közlekedés lebonyolítását. Rendkívüli esemény esetében közvetlenül érvényesíthető rendelkezési, illetve irányítói jog illeti meg a forgalom lebonyolítását érintő kérdésekben.

Váltóőr, Tabulátorkezelő

A helyszíni, vagy a távolról állítható váltók állításával, ellenőrzésével, őrzésével, továbbá a helyi viszonyokhoz mérten esetleg gondozásával is megbíznak.

Jelzőőr

Az úton előzetes felhatalmazás alapján forgalmat irányít.

Vonatvezető

Az árufuvarozást végző szerelvénynél - a járművezetést kivéve - felelős a helyszínen végzendő valamennyi feladat maradéktalan elvégzéséért, beleértve az áru átvételét, illetve átadásával kapcsolatos tevékenységeket is. A járműkísérők és a járművezetők felé rendelkezésre jogosult.

Kísérő

A közúti forgalomban részt vevő szerelvényen a szükséges forgalmi feladatokat látja el.

Távközlő, erősáramú és biztosítóberendezések fenntartásával összefüggő munkakörök

10.

Távközlőmester, műszerész

A távközlő-berendezés műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.

11.

Távközlő diszpécser

12.

Energiadiszpécser

13.

Energiaoperátor

14.

Elektrikus

14/A.

Felsővezeték szerelő

Felső vezetékek felügyeletének ellátása, ellenőrzése, fenntartása, karbantartása.

15.

Blokkmester (beosztott blokkmester)

A vasúti biztosítóberendezés (tabulátor) műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. A biztosítóberendezések felügyeletének ellátása, ellenőrzése, fenntartása, karbantartása.

16.

Biztosítóberendezési művezető

17.

Biztosítóberendezési műszerész

18.

Biztosítóberendezési lakatos

19.

Biztosítóberendezési diszpécser

Vasúti pálya fenntartásával összefüggő munkakörök

20.

Szolgálatvezető

21.

Üzemvezető

22.

Pályamester

23.

Technikus

24.

Készenlétes

25.

Vasúti munkavezető

26.

Vonalgondozó

27.

Előmunkás

27/A.

Pályamunkás

28.

Művezető

Személyszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök

29.

Mozgólépcső (mozgójárda) kezelő

A mozgólépcső üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása.

30.

Mozgólépcső-üzemvezető

Járművek üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő munkakörök

31.

Tolópad-vezető

A tolópad üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.

32.

Fordítókorong-kezelő

A fordítókorong üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.

Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök

33.

Közúti vasútijármű vezető

34.

Villamosmozdony-vezető

35.

Dízelmozdony-vezető

36.

Gőzmozdonyvezető

37.

Gőzakkumulátoros-mozdony vezető

Az alapvizsgájának megfelelő (vontatási nem, járműtípus, infrastruktúra), önjáró vasúti (motorkocsi, mozdony, munkagép), valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése.

38.

Saját géperejű vasúti munkagép-vezető

39.

Vasúti vágánygépkocsi-vezető

40.

Motoros-hajtány vezető

41.

Hajtányvezető

42.

Közúti-vasúti kétéltűjármű vezető

II.2.2. Földalatti vasúti pályahálózat (Metró)

Sor-
szám

Munkakör

Feladatkör

Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök

Forgalmi főmérnök

A közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete.

Üzemvezető

Szakszolgálat-vezető

Forgalmi csoportvezető

Központi forgalmi menetirányító (KFM)

A vonal forgalmának egyszemélyi felelős irányítója, aki a rendelkezésére álló technikai eszközök és berendezések segítségével irányítja és ellenőrzi a vonatok forgalmának biztonságos és menetrendszerű lebonyolítását.

Központi forgalmi operátor

A központi forgalmi menetirányító segítőjeként a jelző - és vasútbiztosító berendezés és egyéb technikai eszközök kezelését és azok ellenőrzését végzi. A vasútbiztosító berendezés kezeléséért az operátor felelős, de számlált kezelési műveleteket csak a központi forgalmi menetirányító rendelkezésére, illetve hozzájárulásával végezhet.

Központi forgalmi menetirányító megbízottja

A rendkívüli esemény kiváltó okának elhárításában való közreműködés. Az elhárítással kapcsolatban rendelkezési joga van.

Központi utasforgalom-irányító diszpécser (KUD)

A központi utasforgalom-irányító diszpécser (KUD) az állomások forgalmi jellegű távfelügyeleti feladatait látja el, a rendelkezésére álló technikai berendezésein keresztül. Ellenőrzi és irányítja az állomási diszpécserek munkáját, közvetlen felettese a központi forgalmi menetirányító.

Állomási forgalmi szolgálattevő

Vágánykapcsolatos állomásokon teljesít szolgálatot. Helyi üzem esetében kezeli a jelző- és vasútbiztosító berendezést, valamint átruházott jogkör esetén a kezelési körzetében irányítja a vonatforgalmat.
Távvezérelt üzem esetében az utasforgalom irányításával és ellenőrzésével is megbízható.

10.

Járműtelepi forgalmi szolgálattevő

Irányítja a szerelvények kocsiszínből forgalomba való ki- és beállását a menetrendi követelményeknek megfelelően.
A kocsiszíni tolatások lebonyolítása mellett biztosítja a szolgálati vonatok összeállítását, forgalomba állítását, a járműtelepi vágányhálózaton végzett összes tolatás összhangját. A járműtelepen a belső vasút-üzemvezető helyettese.

11.

Járműtelepi forgalmi operátor

A forgalmi szolgálattevő segítőjeként a jelző- és vasútbiztosító berendezés, valamint egyéb technikai eszközök kezelését végzi. A vasútbiztosító berendezés kezeléséért az operátor felelős, beszámlált kezelési műveleteket csak a forgalmi szolgálattevő rendelkezésére, illetve hozzájárulásával végezhet.

12.

Tolatásvezető

A vonalon közlekedő szolgálati vonat felelős vezetője, a járműtelepi tolatási mozgásokat a forgalmi szolgálattevő rendelkezései alapján irányítja.

13.

Műszakvezető diszpécser

Állomási dolgozók szolgálati elöljárója, rendkívüli esetben a Központi forgalmi menetirányító (KFM) megbízottjaként helyszíni feladatok ellátására kirendelhető.

14.

Állomási diszpécser

A rendelkezésére álló technikai eszközök segítségével irányítja és ellenőrzi az állomás utasforgalmát, üzemelteti a felügyelete alá tartozó mozgólépcsőket.

15.

Peronőr

Az állomásokon utas irányítói és ügyeletesi szolgálatot lát el.

16.

Jelzőőr

Meghatározott esetekben az útátjáró fedezése.

Távközlő, erősáramú és biztosítóberendezések fenntartásával összefüggő munkakörök

17.

Távközlőmester, műszerész

A távközlő-berendezés műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.

18.

Távközlő diszpécser

19.

Energiadiszpécser

20.

Energiaoperátor

21.

Elektrikus

22.

Blokkmester (beosztott blokkmester)

23.

Biztosítóberendezési művezető

24.

Biztosítóberendezési műszerész

25.

Biztosítóberendezési lakatos

26.

Biztosítóberendezési diszpécser

Vasúti pálya fenntartásával összefüggő munkakörök

27.

Szolgálatvezető

28.

Üzemvezető

29.

Pályamester

30.

Vonalgondozó

31.

Technikus

32.

Készenlétes

33.

Vasúti munkavezető

A vasúti pályaszakaszon történő munkavégzés során a pálya és tartozékain (sín, kapcsolószer, kitérők, vágánykapcsolatok, hegesztések, aljak, ágyazat) végzett tevékenységek megfelelő műszaki színvonalon történő elvégeztetése illetve a hiányosságok feltárása, helyreállítása a zavartalan vasúti forgalom biztosítása érdekében.

34.

Előmunkás

35.

Művezető

36.

Műszaki diszpécser

Szervezi és irányítja a metróvonal tűzvédelmi- és épületgépészeti berendezéseinek felügyeletét, hibáinak elhárítását.

Személyszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök

37.

Mozgólépcső (mozgójárda) kezelő

A mozgólépcső üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása.

38.

Mozgólépcső-üzemvezető

Járművek üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő munkakörök

39.

Kocsiszíni diszpécser

A kocsiszíni diszpécser az utazóforgalmi dolgozók szolgálati elöljárója.
A vonatszemélyzetek a kocsiszíni diszpécsernél jelentkeznek szolgálatra, a szolgálati beosztással kapcsolatban rendelkezési joga van. Szervezi a szükséges kocsiszíni tolatási mozgásokat, illetve a kocsiszíni ki- és beállások rendjét.

40.

Járművezető instruktor

Az utazó forgalmi dolgozók szolgálati elöljárója.
Ellenőrzi a vonatszemélyzetek munkáját, a motorkocsik műszaki állapotával kapcsolatos kérdésekben döntési és rendelkezési joga van. Rendkívüli esetben a központi forgalmi menetirányító megbízottjaként helyszíni feladatok ellátására kirendelhet.

41.

Főinstruktor

42.

Tolópad-vezető

A tolópad üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.

43.

Fordítókorong-kezelő

A fordítókorong üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.

Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök

44.

Motorkocsi-vezető

Az alapvizsgájának megfelelő (vontatási nem, járműtípus, infrastruktúra), önjáró vasúti (motorkocsi, mozdony, munkagép), valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése.

45.

Villamosmozdony-vezető

46.

Dízelmozdony-vezető

47.

Gőzmozdonyvezető

48.

Gőzakkumulátoros-mozdony vezető

49.

Saját géperejű vasúti munkagép-vezető

50.

Vasúti vágánygépkocsi-vezető

51.

Motoros-hajtány vezető

52.

Hajtányvezető

53.

Közúti-vasúti kétéltűjármű vezető

54.

Motorkocsi-segédvezető

Kétszemélyes üzemmódban a motorkocsivezetővel együtt felelős a szerelvény, illetve a vonat továbbításáért.

II.2.3. Millenniumi földalatti vasút

Sor-
szám

Munkakör

Feladatkör

Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök

Forgalmi főmérnök

A közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete.

Üzemvezető

Szakszolgálat-vezető

Forgalmi csoportvezető

Központi forgalmi menetirányító (KFM)

Központi utasforgalom-irányító diszpécser (KUD)

Forgalmi szolgálattevő

Forgalmi szolgálattevő vágánykapcsolatos állomásokon teljesít szolgálatot. Helyi üzem esetében kezeli a jelző- és vasútbiztosító berendezést, valamint átruházott jogkör esetén a kezelési körzetében irányítja a vonatforgalmat.

Műszakvezető diszpécser

Műszakvezető diszpécser a térfelvigyázók és a járművezetők szolgálati elöljárója. A járművek műszaki állapotával kapcsolatban rendelkezési jog illeti meg.

Térfelvigyázó

A térfelvigyázó a járműtelepen teljesít szolgálatot, a járművezetők szolgálati elöljárója, és a járműtelepi tolatási mozgások irányítója.

10.

Tolatásvezető

Tolatásvezető a tolatási mozgások irányításával megbízott dolgozó.

11.

Peronőr

Az állomásokon utasirányítói és ügyeletesi szolgálatot lát el.

12.

Jelzőőr

Meghatározott esetekben az útátjáró fedezése.

Távközlő, erősáramú és biztosítóberendezések fenntartásával összefüggő munkakörök

13.

Távközlőmester, műszerész

A távközlő-berendezés műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.

14.

Távközlő diszpécser

15.

Energiadiszpécser

16.

Energiaoperátor

17.

Elektrikus

18.

Blokkmester (beosztott blokkmester)

19.

Biztosítóberendezési művezető

20.

Biztosítóberendezési műszerész

21.

Biztosítóberendezési lakatos

22.

Biztosítóberendezési diszpécser

Vasúti pálya fenntartásával összefüggő munkakörök

23.

Szolgálatvezető

24.

Üzemvezető

25.

Pályamester

26.

Vonalgondozó

27.

Technikus

28.

Készenlétes

29.

Vasúti munkavezető

30.

Előmunkás

31.

Művezető

Személyszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök

32.

Mozgólépcső (mozgójárda) kezelő

A mozgólépcső üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása.

33.

Mozgólépcső-üzemvezető

Járművek üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő munkakörök

34.

Tolópad-vezető

A tolópad üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.

35.

Fordítókorong-kezelő

A fordítókorong üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.

Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök

36.

Földalatti (MFAV) vasútijármű vezető

Az alapvizsgájának megfelelő (vontatási nem, járműtípus, infrastruktúra), önjáró vasúti (motorkocsi, mozdony, munkagép), valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése.

37.

Villamosmozdony-vezető

38.

Dízelmozdony-vezető

39.

Gőzmozdonyvezető

40.

Gőzakkumulátoros-mozdony vezető

41.

Saját géperejű vasúti munkagép-vezető

42.

Vasúti vágánygépkocsi-vezető

43.

Motoros-hajtány vezető

44.

Hajtányvezető

45.

Közúti-vasúti kétéltűjármű vezető

II.2.4. Fogaskerekű vasút

Sor-
szám

Munkakör

Feladatkör

Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök

Forgalmi főmérnök

A közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete.

Üzemvezető

Szakszolgálat-vezető

Forgalmi csoportvezető

Forgalmi diszpécser

A vonal forgalmának egyszemélyi felelős vezetője, a járművezetők szolgálati elöljárója, aki a rendelkezésére álló technikai berendezések kezelésével irányítja és ellenőrzi a vonatok forgalmát, a menetrendszerinti és balesetmentes közlekedés lebonyolítását. Rendkívüli esemény esetében valamennyi szolgálati ág felé közvetlenül érvényesíthető rendelkezési, illetve irányítói jog illeti meg a forgalom lebonyolítását érintő kérdésekben.

Művezető (Művezető megbízottja)

Járműtelepi mozgások megszervezése és lebonyolítása.

Kapcsolást végző műszaki dolgozó

A járművek össze- és szétkapcsolása.

Váltóállító

A központi állítású váltók helyszíni állítása, ellenőrzése, őrzése.

Jelzőőr

Meghatározott esetekben az útátjáró fedezése.

Távközlő, erősáramú és biztosítóberendezések fenntartásával összefüggő munkakörök

10.

Távközlőmester, műszerész

A távközlő-berendezés műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.

11.

Távközlő diszpécser

12.

Energiadiszpécser

13.

Energiaoperátor

14.

Elektrikus

15.

Blokkmester (beosztott blokkmester)

16.

Biztosítóberendezési művezető

17.

Biztosítóberendezési műszerész

18.

Biztosítóberendezési lakatos

19.

Biztosítóberendezési diszpécser

Vasúti pálya fenntartásával összefüggő munkakörök

20.

Szolgálatvezető

A vasúti pálya műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.
A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása illetve végzése az előírásokban az egyes munkakörökre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a vasúti forgalom magas műszaki színvonalon történő lebonyolításának biztosítása érdekében.

21.

Üzemvezető

22.

Pályamester

23.

Vonalgondozó

24.

Technikus

25.

Készenlétes

26.

Vasúti munkavezető

A vasúti pályaszakaszon történő munkavégzés során a pálya és tartozékain (sín, kapcsolószer, kitérők, vágánykapcsolatok, hegesztések aljak, ágyazat) végzett tevékenységek megfelelő műszaki színvonalon történő elvégeztetése, illetve a hiányosságok feltárása, helyreállítása a zavartalan vasúti forgalom biztosítása érdekében.

27.

Előmunkás

28.

Művezető

Személyszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök

29.

Mozgólépcső (mozgójárda) kezelő

A mozgólépcső üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása.

30.

Mozgólépcső-üzemvezető

Járművek üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő munkakörök

31.

Tolópad-vezető

A tolópad üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.

32.

Fordítókorong-kezelő

A fordítókorong üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.

Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök

33.

Fogaskerekű vasútijármű vezető

Az alapvizsgájának megfelelő (vontatási nem, járműtípus, infrastruktúra), önjáró vasúti (motorkocsi, mozdony, munkagép), valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése.

34.

Villamosmozdony-vezető

35.

Dízelmozdony-vezető

36.

Gőzmozdonyvezető

37.

Gőzakkumulátoros-mozdony vezető

38.

Saját géperejű vasúti munkagép-vezető

39.

Vasúti vágánygépkocsi-vezető

40.

Motoros-hajtány vezető

41.

Hajtányvezető

42.

Közúti-vasúti kétéltűjármű vezető

II.2.5. Sikló-, függőpálya, sífelvonó

Sor-
szám

Munkakör

Feladatkör

Siklókezelő

A sikló üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása.

Sikló-üzemvezető

Függőpálya-kezelő

A függőpálya üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása.

Függőpálya-üzemvezető

Sífelvonó-kezelő

A sífelvonó üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása.

Sífelvonó-üzemvezető

III. EGYSÍNŰ FÜGGŐVASÚTI PÁLYA

Sor-
szám

Munkakör

Feladatkör

Egysínű függővasúti-dízelmozdony vezető

A mozdony üzemeltetése, vezetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása a föld alatti és a föld feletti pályahálózaton.

IV. VALAMENNYI PÁLYAHÁLÓZAT

Sor-
szám

Munkakör

Feladatkör

Vasútszakmai oktató (vasúti műszaki-, vasúti forgalmi oktató)

A képző szervezet, illetve vasúti társaság megbízásával az alapképzésben és időszakos oktatásokon oktatói tevékenység végzése, valamint a vasúti társaság ügykörébe tartozó, nem hatósági vizsgaköteles témakörök képzési és vizsgáztatási feladatai.

2. MELLÉKLET A 19/2011. (V. 10.) NFM RENDELETHEZ

Időszakos oktatásra, illetve időszakos vizsgára kötelezett munkavállalók és az időszakos oktatás rendje

3. MELLÉKLET A 19/2011. (V. 10.) NFM RENDELETHEZ

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő képzések, a képzésben való részvétel feltételei, az alapképzés témakörei, a hatósági vizsgák vizsgatevékenységei, témakörei, a vizsgáztatás feltételei, a vizsgák megfeleltetése, a képzéssel betölthető munkakörök

A vasúti pályahálózat üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos alapképzések

I. ORSZÁGOS, TÉRSÉGI, ILLETVE SAJÁTCÉLÚ VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT

19.

Villamos-fűtési lakatos

- Betöltött 18. életév
- Középfokú
végzettség

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Jelzési Ismeretek.
2. Forgalmi Ismeretek.
Kiegészítő témakörök:
- Tűzvédelmi ismeretek
- Egészségügyi ismeretek
- Környezetvédelmi ismeretek
- Munkavédelmi ismeretek
- Pályavasúti berendezés
ismeretek (távközlő- és
villamos felsővezetéki
berendezés ismeretek)

Elméleti: írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

1 fő vizsgabiztos, (forgalmi)

- Villamos-fűtési lakatos (szerelő)

- Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő- és biztosítóberendezés ismeretek)

18.

Keskeny nyomtávolságú pályahálózaton vonatkísérő (Gyermekvasúti vonatkísérő)

- Betöltött 18. életév
- Középiskolai végzettség

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Jelzési Ismeretek
2. Forgalmi Ismeretek
Kiegészítő témakörök:
- Tűzvédelmi ismeretek
- Egészségügyi ismeretek
- Környezetvédelmi ismeretek
- Munkavédelmi ismeretek

Elméleti: írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

1 fő vizsgabiztos (forgalmi)

- Vonatvezető (keskeny
nyomtávolságú
pályahálózaton)
- Fékező (keskeny
nyomtávolságú
pályahálózaton)
- Gyermekvasúti
vonatvezető
- Gyermekvasúti vezető
jegyvizsgáló
- Jelzőőr

17.

Mozdonyfelvigyázó

- Betöltött 20.
életév,
- Középiskolai
végzettség

Elméleti: írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

1 fő vizsgabiztos (forgalmi)

- Mozdonyfelvigyázó
- Külsős
mozdonyfelvigyázó
- Gépészeti diszpécser

16.

Egyszerűsített forgalmi (gépészeti szolgáltatás)

- Betöltött 18. életév
- Középiskolai végzettség
- Szakterületnek megfelelő
szakirányú végzettség.

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Pályavasúti berendezés
ismeretek (Villamos
felsővezetéki berendezés ismeretek)
Kiegészítő témakörök:
- Tűzvédelmi ismeretek
- Egészségügyi ismeretek
- Környezetvédelmi ismeretek
- Munkavédelmi ismeretek
- Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeretek)

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
Írásbeli
1. Villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Vizsgabizottság:
1 fő vizsgabiztos
(a vizsga elnöke,
forgalmi),
1 fő vizsgabiztos,
(műszaki)

- Villamos-fűtési lakatos

- 19. sorszám alatt felsorolt munkakörök,
- Járműfenntartási vezető,
- Járműfenntartási vezetőmérnök,
- Kocsivizsgálati vezető
- Kocsivizsgálati vezetőmérnök

15.

Egyszerűsített forgalmi (árufuvarozási szolgáltatás)

- Betöltött 18. életév
- Középiskolai végzettség

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Pályavasúti berendezés
ismeretek (villamos
felsővezetéki berendezés
ismeretek)
Kiegészítő témakörök:
- Tűzvédelmi ismeretek
- Egészségügyi ismeretek
- Környezetvédelmi
ismeretek
- Munkavédelmi ismeretek
- Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeretek)

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
Írásbeli
1. Villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Vizsgabizottság:
1 fő vizsgabiztos
(a vizsga elnöke,
forgalmi),
1 fő vizsgabiztos,
(műszaki)

- Raktárnok
- Árufuvarozási főnök
- Állomási operatív
koordinátor (árufuvarozás)

14.

Kocsivizsgáló

- Betöltött 18. életév
- Középiskolai végzettség vagy középfokú végzettség

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Járműszerkezeti ismeretek
2. Műszaki kocsi-üzemeltetési ismeretek
3. Jelzési ismeretek
4. Forgalmi ismeretek
Kiegészítő témakörök:
- Tűzvédelmi ismeretek
- Egészségügyi ismeretek
- Környezetvédelmi
ismeretek
- Munkavédelmi ismeretek
- Pályavasúti berendezés
ismeretek (távközlő-
berendezés ismeretek)

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Járműszerkezeti
ismeretek
Gyakorlati: 1. Műszaki kocsiüzemeltetési ismeretek

Vizsgabizottság: 1 fő vizsgabiztos (a vizsga elnöke, forgalmi), 1 fő vizsgabiztos (műszaki)

- Villamos-fűtési lakatos

- 19. sorszám alatt felsorolt munkakörök
- Kocsivizsgáló
- Féklakatos
- Művezető (kocsivizsgáló)
- Tengelyátszerelő

ismeretek (távközlő-berendezés ismeretek) - Általános ismeret a személyszállító járművekre

13.

Jegyvizsgáló

- Betöltött 18. életév
- Középiskolai végzettség

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
Kiegészítő témakörök:
- Tűzvédelmi ismeretek
- Egészségügyi ismeretek
- Környezetvédelmi
ismeretek
- Munkavédelmi ismeretek
- Pályavasúti berendezés

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

1 fő vizsgabiztos (forgalmi)

- Jegyvizsgáló (belföldi, nemzetközi)
- vonatkezelő-levelező,
kirakó

12.

Vezető jegyvizsgáló

- Betöltött 18. életév
- Középiskolai végzettség
- 3 hónap jegyvizsgálói gyakorlat

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
Kiegészítő témakörök:
- Tűzvédelmi ismeretek
- Egészségügyi ismeretek
- Környezetvédelmi ismeretek
- Munkavédelmi ismeretek
- Pályavasúti berendezés
ismeretek (távközlő- és
biztosítóberendezés
ismeretek)

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

1 fő vizsgabiztos (forgalmi)

- Jegyvizsgáló

- Vezető jegyvizsgáló
(belföldi, nemzetközi)
- 13. sorszám alatt
felsorolt munkakörök

11.

Vasúti munkavezető

- Betöltött 18. életév
- Alapfokú iskolai
végzettség

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
Kiegészítő témakörök:
- Tűzvédelmi ismeretek
- Egészségügyi ismeretek
- Környezetvédelmi ismeretek
- Munkavédelmi ismeretek
- Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeretek)

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

1 fő vizsgabiztos (forgalmi)

- Vasúti munkavezető
- Vonalgondozó
- Előmunkás
- Jelzőőr

10.

Egyszerűsített forgalmi (távközlő-, erősáramú-, biztosítóberendezés és pálya szakszolgálat)

- Betöltött 18. életév
- Középiskolai végzettség
- Szakterületnek megfelelő szakirányú végzettség.

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Pályavasúti berendezés
ismeretek (villamos
felsővezetéki berendezés ismeretek)
Kiegészítő témakörök:
- Tűzvédelmi ismeretek
- Egészségügyi ismeretek
- Környezetvédelmi
ismeretek
- Munkavédelmi ismeretek
- Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő berendezés ismeretek, biztosítóberendezés berendezés ismeretek - csak erősáramú és pálya szakszolgálat részére)

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
Írásbeli
1. Villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Vizsgabizottság:
1 fő vizsgabiztos (a vizsga elnöke, forgalmi),
1 fő vizsgabiztos (műszaki)

- Térközőr

- 9. sorszám alatt
felsorolt munkakörök
- TEB Vezetőmérnök
- TEB szakaszmérnök
- Technológiai rendszerszakértő
- Biztosítóberendezési
vonalellenőr
- Távközlőmester (beosztott távközlőmester)
- Blokkmester (beosztott
blokkmester)
- Területi
biztosítóberendezési diszpécser
- Biztosítóberendezési
művezető
- Területi távközlő
diszpécser
- Erősáramú mester
(erősáramú beosztott mester)
- Erősáramú művezető
- Elektrikus, elektrikus
diszpécser
- Vezetőmérnök (pályás)
- Szakaszmérnök
(pályás)
- Főpályamester
- Pályamester
- Vonalkezelő
- Technikus
- Diszpécser (pályás)

ismeretek
(biztosítóberendezés ismeretek - kivéve biztosítóberendezési műszerész, biztosítóberendezési lakatos - és távközlő berendezés ismeretek)

25 kV feszültség közelében)

Térközőr

- Betöltött 18 életév
- Alapfokú iskolai
végzettség
- Biztosítóberendezési műszerész, biztosítóberendezési lakatos, felsővezeték szerelő részére: szakterületnek megfelelő szakirányú végzettség.

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
Kiegészítő témakörök:
- Tűzvédelmi ismeretek
- Egészségügyi ismeretek
- Környezetvédelmi ismeretek
- Munkavédelmi ismeretek
- Pályavasúti berendezés

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

1 fő vizsgabiztos (forgalmi)

- Útsorompókezelő
- Térközőr
- Vonatjelentő-őr
- Jelzőőr
- Biztosítóberendezési
műszerész
- Biztosítóberendezési
lakatos
- Felsővezeték szerelő
- Felsővezeték szerelő
különleges
körülmények között
(nagy magasságban,

Váltókezelő

- Betöltött 18. életév
- Középiskolai végzettség

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

1 fő vizsgabiztos (forgalmi)

- Váltókezelő
- Vezető váltókezelő
- Gyermekvasúti vezető
váltókezelő

Kocsirendező

- Betöltött 18. életév
- Alapfokú iskolai
végzettség

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
Kiegészítő témakörök:
- Tűzvédelmi ismeretek
- Egészségügyi ismeretek
- Környezetvédelmi ismeretek
- Munkavédelmi ismeretek
- Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeretek)

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

1 fő vizsgabiztos (forgalmi)

- Vonali kocsirendező
- Kocsirendező
- Saruzó
- Fékező (tolatásnál,
gurításnál)
- Vágányfék kezelő
- Vontatási telepi
rendező
- Vontatási telepi
váltókezelő
- Szállítmánykísérő

Tolatásvezető

- Betöltött 18. életév
- Középfokú végzettség
- 480 óra igazolt kocsirendezői gyakorlat

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
Kiegészítő témakörök:
- Tűzvédelmi ismeretek
- Egészségügyi ismeretek
- Környezetvédelmi ismeretek
- Munkavédelmi ismeretek
- Pályavasúti berendezés
ismeretek (távközlő-,
biztosítóberendezés és
gurítódombi berendezés
ismeretek)

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

1 fő vizsgabiztos (forgalmi)

- Kocsirendező

- 7. sorszám alatt
felsorolt munkakörök
- Kocsimester (forgalmi)
- Tolatásvezető
- Gurításvezető

Vonali tolatásvezető

- Betöltött 18. életév
- Középfokú végzettség
- 480 óra igazolt kocsirendezői gyakorlat

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Pályavasúti berendezés
ismeretek
Kiegészítő témakörök:
- Tűzvédelmi ismeretek
- Egészségügyi ismeretek
- Környezetvédelmi ismeretek
- Munkavédelmi ismeretek
- Pályavasúti berendezés
ismeretek (távközlő-,
biztosítóberendezés és
gurítódombi berendezés
ismeretek)

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

1 fő vizsgabiztos (forgalmi)

- Tolatásvezető
- Kocsirendező

- 6., 7. sorszám alatt
felsorolt munkakörök
- Vonali tolatásvezető

Vonat fel- és átvevő

- Betöltött 18. életév
- Középfokú végzettség ismeretek

- Munkavédelmi ismeretek
- Pályavasúti berendezés
ismeretek (távközlő-
berendezés ismeretek)

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

1 fő vizsgabiztos (forgalmi)

- Vonat fel- és átvevő

Vasútüzem vezető

- Általános forgalmi vizsga
- Biztosítóberendezés üzemeltetése esetén: Önállósító forgalmi vizsga.

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök
1. Üzemeltetési ismeretek
Kiegészítő témakörök
- Jogi ismeretek

Elméleti:
Írásbeli, szóbeli
1. Üzemeltetési ismeretek

Vizsgabizottság:
1 fő vizsgabiztos (forgalmi)
1 fő vizsgabiztos (műszaki)

- Vasútüzem vezető

- Egyszerűsített forgalmi
(árufuvarozási szolgáltatás)
- Egyszerűsített forgalmi
(gépészeti szolgáltatás)
- Mozdony
felvigyázó
- Keskeny nyomtávolságú pálya hálózaton vonatkísérő
(Gyermek vasúti
vonatkísérő)
- Villamosfűtési lakatos

- Forgalmi vonalirányító
- KÖFI irányító
- KÖFE irányító
- Forgalmi szolgálattevő
- Külső forgalmi
szolgálattevő
- Naplózó forgalmi
szolgálattevő
- MEFI irányító
- MERÁFI irányító
- Ügyeletes tiszt
(forgalmi)
- Gyermekvasúti
forgalmi állomásfőnök

Önállósító forgalmi

- Általános forgalmi vizsga

A vasúti közlekedés
biztonságával összefüggő
témakörök:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Gyakorlati ismeretek (160 óra oktató forgalmi szolgálattevő felügyelete melletti gyakorlati munkavégzés)
Kiegészítő témakörök:
- Pályavasúti berendezés ismeretek (biztosítóberendezés ismeretek)

Elméleti:
Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

1 fő vizsgabiztos (forgalmi)

- Általános forgalmi
- Vonat fel- és átvevő
- Vonali tolatásvezető
- Tolatásvezető
- Kocsirendező
- Váltókezelő
- Térközőr
- Egyszerűsített forgalmi (távközlő, erősáramú, biztosítóberendezés és pálya szakszolgálat)
- Vasúti munkavezető
- Vezető jegyvizsgáló
- Jegyvizsgáló
- Egyszerűsített jegyvizsgáló
- Jegyvizsgáló

- 1., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 15., 16., 17., 18., 19 sorszám alatt felsorolt munkakörök, amennyiben a képzésben való részvétel feltételei teljesülnek
- Forgalmi csomóponti vezető
- Forgalmi koordinátor
- Állomásfőnök I-III.
- Térfőnök
- Hálózati fő-üzemirányító
- Tervező főirányító
- Területi fő-üzemirányító
- Rendkívüli helyzeteket kezelő irányító

Általános forgalmi

- Betöltött 18. életév
- Középiskolai végzettség

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Pályavasúti berendezés ismeretek (villamos felsővezetéki berendezés ismeretek)

Kiegészítő témakörök:
- Tűzvédelmi ismeretek
- Egészségügyi ismeretek
- Környezetvédelmi ismeretek
- Munkavédelmi ismeretek
- Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-, és biztosítóberendezés ismeretek)

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
Írásbeli
1. Villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Vizsgabizottság:
1 fő vizsgabiztos (a vizsga elnöke, forgalmi),
1 fő vizsgabiztos
(műszaki)

- Vonat fel- és átvevő
- Vonali tolatásvezető
- Tolatásvezető
- Kocsirendező
- Váltókezelő
- Térközőr
- Egyszerűsített forgalmi (távközlő, erősáramú, biztosító-berendezés és pálya szakszolgálat)
- Vasúti munkavezető
- Vezető
jegyvizsgáló
- Jegyvizsgáló
- Egyszerűsített forgalmi (árufuvarozási szolgáltatás)
- Egyszerűsített forgalmi
(gépészeti szolgáltatás)
- Mozdonyfelvigyázó
- Villamos-fűtési lakatos
- Keskeny
nyomtávolságú pályahálózaton vonatkísérő (Gyermekvasúti vonatkísérő)

- 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10.,
11., 12., 13., 15., 16.,
17., 18., 19. sorszám alatt felsorolt munkakörök, amennyiben a képzésben való részvétel feltételei teljesülnek
- Forgalmi üzemmérnök
- Forgalmi technológus
- Különleges szabályozást igénylő küldemények irányítója
- Személyszállítási főirányító
- Személyszállítási üzemeltetési vezető
- Személyszállítási technológus,
- Állomáskezelő
- Árutovábbítási üzemirányító
- Területi vonatatási szolgáltatási központvezető
- Vonatatási szolgáltatási telephelyvezető
- Területi vontatási vezető
- Vontatási-telepvezető
- Vontatási technológus
- Vontatási reszortos
- Vontatási (gépészeti) vonalellenőr
- Vontatási vezetőmérnök - Területi vontatási főirányító
- Hálózati árufuvarozási
vontatási főirányító, irányító
- Árutovábbítási vontatási irányító

Sor-
szám

Képzés és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése

A képzésben való részvétel feltételei

A képzés témakörei

Hatósági vizsga vizsgatevékenységek, témakörök

Vizsgáztatásra jogosult

A vizsga megfeleltetése

Betölthető munkakörök megnevezése

A képzések és a hatósági vizsgák megnevezése az infrastruktúra (utasításrendszer) feltüntetésével értelmezendő. Pl.: Általános forgalmi (MÁV Zrt. F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) vizsga, vagy Tolatásvezető (Iparvágányok Szolgálati Utasítása és kapcsolódó szabályozások) képzés.
A vizsga megfeleltetése: a képzéshez (azonos infrastruktúrához) kapcsolódó érvényes (sikeres) hatósági vizsga megléte esetén, a vizsga megfeleltetésénél felsorolt hatósági alap- és időszakos vizsgá(ka)t külön nem kell tenni.
Időszakos vizsgán a jelen melléklet táblázataiban meghatározott vizsgabizottság helyett 1 fő vizsgabiztos is kijelölhető.

Járművek üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő munkakörök

Áruszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök

Személyszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök

Vasúti pálya fenntartásával összefüggő munkakörök

Távközlő, erősáramú és biztosítóberendezések fenntartásával összefüggő munkakörök

Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök (kivéve országos pályahálózat)

1. melléklet 1-14; 23-39/B sorszámú munkakörök

1. melléklet 15-22. sorszámú munkakörök

Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök (országos pályahálózat)

Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök

Éves okta-
tási idő (óra)

gya-
kori-
ság
(hó-
nap)

Éves okta-
tási idő (óra)

gya-
kori-
ság
(hó-
nap)

Éves okta-
tási idő (óra)

gya-
kori-
ság
(hó-
nap)

Éves okta-
tási idő (óra)

gya-
kori-
ság
(hó-
nap)

Éves okta-
tási idő (óra)

gya-
kori-
ság
(hó-
nap)

Éves okta-
tási idő (óra)

gya-
kori-
ság
(hó-
nap)

Országos vasúti pályahálózat

Térségi vasúti pályahálózat

Saját célú vasúti pályahálózat

Elővárosi vasúti pályahálózat

Helyi vasúti pályahálózat

Valamennyi keskeny nyomtávú pályahálózat

II. ELŐVÁROSI ÉS HELYI VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT

II.1. Elővárosi vasúti pályahálózat