Hatályos állapot
Közlönyállapot
2003.07.01. - 2006.10.05.
2006.10.06. - 2007.05.31.
2007.06.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2008.05.15.
2008.05.16. - 2010.05.08.
2010.05.09. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.05.06.
2011.05.07. - 2012.08.23.
2012.08.24. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2015.09.04.
2015.09.05. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

17/2003. (VII. 1.) PM-IM együttes rendelet

a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendeljük el:

ELSŐ RÉSZ

1. §   E rendelet hatálya a Vám- és Pénzügyőrség által folytatott büntetőeljárásokra terjed ki.
2. §
(1) A Vám- és Pénzügyőrség, mint nyomozó hatóság, központi és helyi nyomozó hatóságra tagozódik. Központi nyomozó hatóság a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága (a továbbiakban: Központi Bűnüldözési Parancsnokság).
(2) A helyi nyomozó hatóságok:
a) a belterületi nyomozó hatóságok,
a) a regionális nyomozó hivatalok,
b) a határvámhivatalok.
b) a vámhivatalok.
(3) A belterületi nyomozó hatóságok felsorolását, illetékességi területét és székhelyét a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: vámtörvény) végrehajtásának részletes szabályairól szóló 10/1996. (III. 25.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza.
(3) A regionális nyomozó hivatalok felsorolását, illetékességi területét és székhelyét a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény (a továbbiakban: VPtv.) végrehajtásának részletes szabályairól szóló 24/2004. (IV. 23.) PM rendelet (a továbbiakban: VPr.) tartalmazza.
3. §
(1) A Be. 36. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények nyomozására az R.-ben meghatározott nyomozó hatóságok, továbbá a Központi Bűnüldözési Parancsnokság rendelkeznek hatáskörrel.
(1) A Be. 36. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények nyomozására a VPr.-ben meghatározott nyomozó hatóságok, továbbá a Központi Bűnüldözési Parancsnokság rendelkeznek hatáskörrel.
(2) Budapest és Pest megye közigazgatási területén a helyi nyomozó hatóság feladatait a Központi Bűnüldözési Parancsnokság látja el.
(3) A Központi Bűnüldözési Parancsnokság hatáskörébe tartozik, országos illetékességgel:
a) a 100 millió forintot meghaladó értékre üzletszerűen [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 137. § 9. pont] vagy bűnszövetségben (Btk. 137. § 7. pont) elkövetett bűncselekmények,
a) az 500 millió forintot meghaladó értékre üzletszerűen [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 137. § 9. pont] vagy bűnszövetségben (Btk. 137. § 7. pont) elkövetett bűncselekmények,
b) a bűnszervezet (Btk. 137. § 8. pont) tagjaként elkövetett bűncselekmények,
c) a visszaélés kábítószerrel bűncselekmény azon esetei, ahol a kábítószer mennyisége a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Btké.) 23. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott csekély mennyiséget meghaladja,
c) a visszaélés kábítószerrel bűncselekmény azon esetei, ahol a kábítószer mennyisége a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Btké.) 23. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jelentős mennyiség alsó határát eléri vagy azt meghaladja,
d) az olyan bűncselekmények nyomozása, amelyeket az elkövető személye vagy a bűncselekmény társadalomra való veszélyességének kiemelkedő foka miatt a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka, rendészeti főigazgatója, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság) szakmai irányítást végző szervezeti egységének vezetője, illetve a Központi Bűnüldözési Parancsnokság parancsnoka a hatáskörébe utal.
3/A. §   A Központi Bűnüldözési Parancsnokság parancsnoka egyedi ügyekben az e rendelet 3. §-ának (3) bekezdése szerinti nyomozó hatósági jogkörét regionális nyomozó hivatalra ruházhatja át, amennyiben ezt a nyomozási cselekmények hatékonyabb elvégzése indokolja.
4. §   A határvámhivatalok nyomozó hatósági hatásköre az általuk felderített, nem magyar állampolgárok által elkövetett csempészet [Btk. 312. § (1) bekezdés a) pont] nyomozására terjed ki, feltéve, hogy a nyomozást előreláthatólag a Btk. 22. §-ának e) pontjában meghatározott büntethetőséget kizáró ok fennállása miatt meg kell szüntetni.
4. §   A vámhivatalok nyomozó hatósági hatásköre az általuk felderített, nem magyar állampolgárok által elkövetett csempészet [Btk. 312. § (1) bekezdés a) pont] nyomozására terjed ki, feltéve, hogy az ügyész előreláthatólag a Btk. 71. §-ának (1) bekezdésének alapján megrovást alkalmaz.
5. §
(1) A Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények nyomozására az a nyomozó hatóság illetékes, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették.
(2) Ha az elkövetés helye nem állapítható meg, az a nyomozó hatóság jár el, amelynek illetékességi területén a bűncselekményt felderítették.
(3) Ha az elkövető a bűncselekményt külföldön követte el, az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyomozó hatóság jár el.
(4) Ha az elkövető több nyomozó hatóság illetékességi területén követett el bűncselekményt, az a nyomozó hatóság illetékes, amely az ügyben korábban intézkedett (megelőzésen alapuló illetékesség).
(5) A helyi nyomozó hatóságok közötti illetékességi összeütközés esetén a Központi Bűnüldözési Parancsnokság dönt.
6. §   A belterületi nyomozó hatóság illetékessége annak a megyének a közigazgatási területére terjed ki, amelyben a nyomozó hatóság székhelye található.
7. §   A helyi nyomozó hatóság az illetékességi területén kívül nyomozási cselekményt csak a Központi Bűnüldözési Parancsnokság engedélyével és az illetékes nyomozó hatóság értesítése mellett végezhet. Halaszthatatlan nyomozási cselekmény végzésekor az értesítést utólag haladéktalanul meg kell tenni, továbbá a Központi Bűnüldözési Parancsnokság engedélye is mellőzhető, azonban az illetékességi terület elhagyását és az elvégzett nyomozási cselekményt a Központi Bűnüldözési Parancsnokságnak utólag jelenteni kell.

I. FEJEZET
A BE. 35. §-ÁHOZ

(A nyomozó hatóság feladata)

8. §   A Vám- és Pénzügyőrség nyomozó hatóságai a nyomozást, illetve az egyes nyomozási cselekményeket akkor végzik önállóan, ha az ügyész nem rendelkezik másként.
8. §   A Vám- és Pénzügyőrség nyomozó hatóságai a nyomozást, illetve az egyes nyomozási cselekményeket, valamint a feljelentés kiegészítését akkor végzik önállóan, ha az ügyész ezeket a hatáskörükbe utalta, vagy nem rendelkezik másként.
8. §   A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatóságai a nyomozást, illetve az egyes nyomozási cselekményeket, valamint a feljelentés kiegészítését akkor végzik önállóan, ha az ügyész ezeket a hatáskörükbe utalta, vagy nem rendelkezik másként.

A Be. 43. §-ához

(A terhelt)

9. §
(1) A gyanúsított a Be.-ben meghatározott jogait - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az első kihallgatása időpontjától gyakorolhatja.
(2) A gyanúsított védelemhez való jogát a vele szemben - a nyomozó hatóság által a bűncselekmény miatt - elsőként foganatosított büntetőeljárási cselekmény időpontjától kell biztosítani.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából irányadó különösen a gyanúsított első kihallgatására szóló idézés kibocsátásának, illetve a vele szemben személyi szabadsága elvonásával járó kényszerintézkedés, körözés, elfogatóparancs elrendelésének az időpontja.
(4) A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 5. §-a (4) bekezdésének e) pontja alapján feltartóztatott és előállított elkövetőt a feltartóztatás, illetve az előállítás kezdetétől megilleti a védelemhez való jog.
(4) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 36. § (1) bekezdés e) pontja alapján előállított elkövetőt az előállítás kezdetétől megilleti a védelemhez való jog.

A Be. 44. §-ához

(A védő)

10. §   A gyanúsított első kihallgatása kezdetén a gyanúsítottnak a védő meghatalmazására, illetőleg kirendelésére vonatkozó nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni.
10. §   A gyanúsított első kihallgatása kezdetén, illetve, ha az eljárás során a Be. 46. §-ának a)-d) és f) pontja alapján a védelem kötelezővé vált, a gyanúsított legközelebbi folytatólagos kihallgatása kezdetén a gyanúsítottnak a védő meghatalmazására, illetőleg kirendelésére vonatkozó nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni.
11. §   A fogva tartás elrendelését követően a gyanúsított első kihallgatása előtt biztosítani kell, hogy védőt hatalmazhasson meg.
11. §   A fogva tartás elrendelését követően - a 9. § (4) bekezdése esetén a feltartóztatástól, illetőleg az előállítástól kezdődően - a gyanúsított első kihallgatása előtt biztosítani kell, hogy védőt hatalmazhasson meg.
12. §
(1) A nyomozó hatóság a meghatalmazás átvételét, illetőleg a kirendelt védő személyéről történt tudomásszerzést követően vizsgálja, hogy
a) a meghatalmazás az arra jogosulttól származik-e,
b) a meghatalmazott, illetve kirendelt védővel szemben megállapítható-e a Be. 45. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott kizárási, vagy az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 7. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi okok valamelyike.
(2) A nyomozó hatóság akkor is köteles átvenni a meghatalmazást, ha megítélése szerint az ügyvéddel szemben kizárási vagy összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(2) A nyomozó hatóság akkor is köteles átvenni a meghatalmazást, ha megítélése szerint az ügyvéddel vagy az európai közösségi jogásszal szemben kizárási vagy összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(3) Ha a nyomozó hatóság szerint az ügyvéd az ügyben védőként nem járhat el, a meghatalmazást a kizárási, illetőleg az összeférhetetlenségi ok vélelmezésétől számított 8 napon belül - a nyomozó hatóság álláspontját alátámasztó iratokkal együtt - megküldi a nyomozásról rendelkező ügyészhez.
(3) Ha a nyomozó hatóság álláspontja szerint az ügyvéd, illetőleg az európai közösségi jogász az ügyben védőként nem járhat el, a nyomozó hatóság a meghatalmazást a kizárási, illetőleg az összeférhetetlenségi ok észlelése esetén haladéktalanul - álláspontját alátámasztó iratokkal együtt - megküldi a nyomozásról rendelkező ügyészhez.
(4) A védő kizárása kérdésében hozott bírói határozat jogerőre emelkedéséig a védő gyakorolhatja jogait.
13. §   Védő kirendelése esetén a kirendelő határozatnak tartalmaznia kell az eljáró nyomozó hatóság megnevezését, a gyanúsított nevét, lakcímét, a gyanúsításban közölt bűncselekménynek Btk. szerinti megnevezését, a kirendelésre való utalást és az ügyvéd megnevezését.
13. §   Védő kirendelése esetén a kirendelő határozatnak tartalmaznia kell az eljáró nyomozó hatóság megnevezését, a gyanúsított nevét, lakcímét, a gyanúsításban közölt bűncselekmény Btk. szerinti megnevezését, a kirendelésre való utalást és az ügyvéd, illetve az európai közösségi jogász megnevezését.
13. §   Védő kirendelése esetén a kirendelő határozatnak tartalmaznia kell az eljáró nyomozó hatóság megnevezését, a gyanúsított nevét, lakcímét, a gyanúsításban közölt bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti megnevezését, a kirendelésre való utalást és az ügyvéd, illetve az európai közösségi jogász megnevezését.
14. §
(1) Ha a gyanúsított a kihallgatása előtt arra hivatkozik, hogy már előzetesen védőt hatalmazott meg, és a kihallgatásáról a védő értesítését kéri, a nyomozó hatóság - telefaxon vagy elektronikus úton, ha ez nem lehetséges, távbeszélőn - értesíti a védőt.
(2) A védőt - a késedelmet nem tűrő eljárási cselekményeken kívül - kellő időben, legkevesebb huszonnégy órával korábban, a hely és időpont megjelölésével értesíteni kell azokról az eljárási cselekményekről, amelyeken a Be. alapján jelen lehet.
(3) Ha a nyomozási cselekményről a védőt értesítették, de azon nem jelent meg, ezt a gyanúsítottal közölni kell, és tájékoztatni kell arról, hogy a védő távol maradása az eljárási cselekmény elvégzésének nem akadálya.
(4) A védő értesítésével, illetve a megjelenésével vagy távolmaradásával kapcsolatos tényeket a kihallgatásról készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
15. §
(1) Ha a védő az eljárást akadályozza, vagy annak rendjét zavarja, illetőleg eljárási kötelezettségét megszegi - és az akadályozás, a rendzavarás vagy az eljárási kötelezettség megszegése a nyomozó hatóság megítélése szerint olyan súlyú, hogy rendbírság kiszabását teszi szükségessé - a nyomozó hatóság vezetője előterjesztést tesz az ügyészhez.
(2) Ha a védő azt követően, hogy az (1) bekezdésben meghatározott magatartása miatt rendbírsággal sújtották, ismét az eljárást akadályozó, vagy annak rendjét sértő magatartást tanúsít, illetőleg megszegi eljárási kötelezettségét, és annak súlyossága miatt a nyomozó hatóság vezetője - az ügyvéddel szembeni fegyelmi eljárás megindítása érdekében - az ügyvédi kamara értesítését indokoltnak tartja, írásban értesíti az illetékes ügyvédi kamarát.
(2) Ha a védő azt követően, hogy az (1) bekezdésben meghatározott magatartása miatt rendbírsággal sújtották, ismét az eljárást akadályozó, vagy annak rendjét sértő magatartást tanúsít, illetőleg megszegi eljárási kötelezettségét és annak súlyossága miatt a nyomozó hatóság vezetője - az ügyvéddel és az európai közösségi jogásszal szembeni fegyelmi eljárás megindítása érdekében - az ügyvédi kamara értesítését indokoltnak tartja, írásban értesíti az illetékes ügyvédi kamarát. Ha a védő ismételt eljárást akadályozó magatartása, a rendzavarása vagy az eljárási kötelezettségének megszegése a nyomozó hatóság megítélése szerint olyan súlyú, hogy a Be. 161. §-ának (1) bekezdése alapján ismételt rendbírság kiszabását teszi szükségessé, a nyomozó hatóság vezetője előterjesztést tesz az ügyészhez.
(3) Ha a nyomozó hatóság vezetőjének értesítése nyomán az ügyvédi kamara nem indít fegyelmi eljárását az ügyvéd ellen, a nyomozó hatóság vezetője - az ügyvéddel szembeni fegyelmi eljárás megindításának az ügyvédi kamaránál történő kezdeményezése érdekében - előterjesztést tesz az ügyészhez.
(4) A védőnek az eljárást akadályozó, vagy annak rendjét zavaró magatartását a nyomozási cselekményről készült jegyzőkönyvben a szükséges részletességgel fel kell tüntetni.

A Be. 63/A. §-ához

(Intézkedés a bűnözés megelőzésére és más eljárás kezdeményezésére)

15/A. §
(1) A bűnözés megelőzésére és más eljárás kezdeményezésére történő intézkedés (a továbbiakban: szignalizáció) a nyomozó hatóság vezetője által az illetékes állami vagy önkormányzati szerv vezetőjéhez intézett nyilatkozat, amely a nyomozás érdekeinek sérelme nélkül tartalmazza mindazokat a büntetőeljárás során megállapított tényeket, körülményeket, melyek a bűncselekmény elkövetését közvetlenül lehetővé tették, illetve elősegítették, és amelynek felszámolása vagy megszüntetése az adott szerv feladat- és hatáskörébe tartozik.
(2) A szignalizáció akkor tekinthető szükségesnek, ha az abban közölt megállapítások - érdemi intézkedést feltételezve - hozzájárulnak további bűncselekmény megelőzéséhez.
(3) A nyomozó hatóság vezetője a szignalizációt saját hatáskörében, ügyészi jóváhagyás nélkül teszi meg, másolati példányát, illetve a tájékoztatott szerv esetleges válaszát az iratok között kell elhelyezni.

A Be. 64. §-ához

(A határidők)

16. §   A nyomozó hatóság vezetője határidőt vagy határnapot állapít meg a nyomozási cselekmény, illetőleg a nyomozás elvégzésére, továbbá gondoskodik a határidők, határnapok nyilvántartásáról és megtartásáról.

A Be. 67. §-ához

(Az idézés és az értesítés)

17. §
(1) Az írásbeli idézés, illetve értesítés átvételét igazoló iratot, illetőleg a más alkalmas módon - különösen távbeszélőn, telefaxon, elektronikus úton - történt idézésről (értesítésről) készített feljegyzést, továbbá az értesítés sajtóhirdetmény útján történő közzétételét igazoló iratot a nyomozási iratokban kell elhelyezni.
(1) Az írásbeli idézés, illetve értesítés átvételét igazoló iratot, vagy a más alkalmas módon - különösen távbeszélőn, telefaxon, elektronikus úton - történt idézésről, illetve értesítésről készített feljegyzést - ha az idézett, illetve értesített az eljárási cselekményen nem jelent meg -, továbbá az értesítés sajtóhirdetmény útján történő közzétételét igazoló iratot a nyomozási iratokban kell elhelyezni. Az olyan eljárási cselekményre vonatkozó idézés, illetve értesítés átvételét igazoló iratot, illetve feljegyzést, amely eljárási cselekményen az idézett, illetve értesített megjelent, a nyomozati iratok irattári példányában kell elhelyezni.
(2) A nyomozó hatóság előtt jelen lévő személy szóbeli idézése vagy értesítése esetén az annak tényét és időpontját rögzítő feljegyzést az iraton az érdekelttel alá kell íratni. Ha olyan eljárási cselekmény során történik a szóbeli idézés (értesítés), amelyről jegyzőkönyv készül, az idézés (értesítés) a jegyzőkönyvbe foglalható.

A Be. 70. §-ához

(A kézbesítés)

18. §
(1) A kézbesítésre megküldött határozatnak és más hivatalos iratnak a fogva tartott gyanúsított részére történő átadását - a fogva tartó intézmény útján - a nyomozó hatóság köteles biztosítani. A határozatot és más hivatalos iratot a fogva tartott kérelmére a letéti tárgyai között kell elhelyezni. A kézbesítés tényét a fogva tartott a határozat, illetve más hivatalos irat eredeti példányán vagy kézbesítési íven, illetőleg tértivevényen aláírásával igazolja.
(2) Ha a nem magyar állampolgár címzett olyan állam területén lakik, illetve tartózkodik, amellyel a Magyar Köztársaságnak nincs jogsegélyszerződése, a határozat és más hivatalos irat Be. 9. §-ának (3) bekezdése szerint lefordított példányát kézbesítés céljából a szolgálati út betartásával kell megküldeni a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma Konzuli Főosztályához.
(2) Ha a címzett a magyar nyelvet nem ismeri, a határozat és más hivatalos irat Be. 9. §-ának (3) bekezdése szerint lefordított példányát a kézbesítés céljából az országos parancsnokság útján kell megküldeni a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma Konzuli és Igazságügyi Főosztályához. Nem kell lefordítani a határozatot vagy más hivatalos iratot, ha a Be. 9. §-ának (4) bekezdésében írt feltételek fennállnak.
(2) Ha a címzett olyan állam területén lakik, illetve tartózkodik, amellyel a Magyar Köztársaságnak van jogsegélyszerződése, a határozat és más hivatalos irat kézbesítése során eszerint kell eljárni.
(2) Ha a címzett olyan állam területén lakik, illetve tartózkodik, amellyel Magyarországnak van jogsegélyszerződése, a határozat és más hivatalos irat kézbesítése során eszerint kell eljárni.
(3) Ha a nem magyar állampolgár címzett nem magyar anyanyelvű, de a büntetőeljárás során a magyar nyelvet kívánta használni, akkor a számára kézbesítésre kerülő határozatot és más hivatalos iratot nem kell lefordítani.

A Be. 70/B. §-ához

(Az államtitok és a szolgálati titok megismerése)

(Másolat készítése az eljárás során keletkezett iratokról)

19. §
(1) Államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat kézbesítése előtt a címzettet írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek megtartását miként tudja biztosítani.
(1) A nyomozási iratokat legalább kettő - egy eredeti és egy másodlati - példányban kell elkészíteni. A nyomozás során annyi további másolati példányról kell gondoskodni, hogy a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések határidejének meghosszabbítása iránti előterjesztések, a védelem jogosultságai, a jogorvoslati kérelmek soron kívüli elbírálása, valamint azok az iratpéldányok, amelyeket más előterjesztésekhez kell csatolni, továbbá az irattári példány biztosítható legyen.
(2) Államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat akkor kézbesíthető, ha a Belügyminisztérium titokvédelem felügyeletét ellátó szerve igazolja, hogy a címzettnél a titokvédelem biztosított.
(3) Ha a címzettnél a titokvédelem nem biztosított, akkor államtitkot, szolgálati titkot nem tartalmazó kivonatot kell a címzettnek kézbesíteni.
(4) Az irattári példány elektronikus formában is elkészíthető, amennyiben az ügy terjedelme és a dokumentumok jellege a teljes körű archiválást lehetővé teszi, és a technikai feltételek biztosítottak.

A Be. 71/A. §-ához

(Másolat készítése az eljárás során keletkezett iratról)

20. §
(1) A nyomozási iratokat legalább három - egy eredeti és két másodlati - példányban kell elkészíteni. A nyomozás során annyi másolati példányról kell gondoskodni, hogy a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések határidejének meghosszabbítása iránti előterjesztések, a védelem jogosultságai, a jogorvoslati kérelmek soron kívüli elbírálása, valamint azok az iratpéldányok, amelyeket más előterjesztésekhez kell csatolni, továbbá az irattári példány biztosítható legyen.
(2) Ha valamely iratrész csak egyetlen eredeti példányban áll rendelkezésre, annak másolatait kell elhelyezni a nyomozati iratok további példányaiban. Az eredeti iratokról készült iratjegyzék másolatát az iratok másolati, illetve irattári példányában is el kell helyezni.
(3) Az ügyész nyomozásra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazó iratokat az irattári példányban kell elhelyezni.
19/A. §
(1) Azokról az iratokról, melyek egyszeri, első alkalommal történő kiadása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint illetékmentes, nyilvántartást kell vezetni és azt az iratok között kell elhelyezni. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a kiadott irat megnevezése, kezdő és befejező oldalainak száma, a kiadás dátuma, illetőleg a jogosult neve, a másolat átvételét igazoló aláírása, valamint eljárási helyzete nyomon követhető legyen.
(2) Az iratkiadást - a jogosult beleegyezése esetén - elektronikus adathordozón is teljesíteni lehet.
(2) Az iratkiadást elektronikus adathordozón is teljesíteni lehet.
20. §   E rendelet alkalmazásában:
a) másodlat: a több példányban, egyidejűleg készült eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példányon lévővel azonos pecsét és aláírás hitelesít,
b) másolat: valamely eredeti iratról a keletkezése után - számítógéppel, írógéppel vagy fénymásolással - készült példány, amely hasonmás (szöveg- és formahű), egyszerű (nem hitelesített) vagy hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) másolat lehet.
20. §   E rendelet alkalmazásában:
a) másodlat: a több példányban, egyidejűleg készült eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példányon lévővel azonos pecsét és aláírás hitelesít,
b) másolat: valamely eredeti iratról a keletkezése után - számítógéppel, írógéppel vagy fénymásolással - készült példány, amely hasonmás (szöveg- és formahű), egyszerű (nem hitelesített) vagy hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) másolat lehet.
(A minősített adat megismerése)
21. §   E rendelet alkalmazásában:
a) másodlat: a több példányban, egyidejűleg készült eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példányon lévővel azonos pecsét és aláírás hitelesít,
b) másolat: valamely eredeti iratról a keletkezése után - számítógéppel, írógéppel vagy fénymásolással - készült példány, amely hasonmás (szöveg- és formahű), egyszerű (nem hitelesített) vagy hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) másolat lehet.

(Az államtitok és a szolgálati titok megismerése)

A Be. 70/C. §-ához

21. §
(1) Államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat kézbesítése előtt a címzettet írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek megtartását miként tudja biztosítani.
(1) A minősített adatot tartalmazó irat kézbesítése előtt a címzettet írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy a minősített adat védelméről szóló törvénynek a minősített adat megismerésére vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott feltételek megtartását miként tudja biztosítani.
(2) Államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat akkor kézbesíthető, ha a Miniszterelnöki Hivatal titokvédelem felügyeletét ellátó szerve igazolja, hogy a címzettnél a titokvédelem biztosított.
(2) A minősített adatot tartalmazó irat akkor kézbesíthető, ha a Nemzeti Biztonsági Felügyelet igazolja, hogy a címzettnél a minősített adat védelme biztosított.
(3) Ha a címzettnél a titokvédelem nem biztosított, akkor államtitkot, szolgálati titkot nem tartalmazó kivonatot kell a címzettnek kézbesíteni.
(3) Ha a címzettnél a minősített adat védelme nem biztosított, akkor minősített adatot nem tartalmazó kivonatot kell a címzettnek kézbesíteni.

A Be. 71. §-ához

(Megkeresések)

21/A. §   A nyomozó hatóság látlelet kiadására vonatkozó megkeresését az egészségügyi intézmény - az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet 15. §-a (9) bekezdésének d) pontja alapján - térítésmentesen teljesíti.

A Be. 85-88. §-ához és 181. §-ához

(A tanú kihallgatása)

22. §
(1) A kihallgatás megkezdése előtt a tanút tájékoztatni kell arról, hogy kérheti személyi adatainak zárt kezelését, illetve személyi védelem biztosítását. A figyelmeztetésnek, a tanú erre adott nyilatkozatának, valamint a nyomozó hatóság döntésének a jegyzőkönyvből ki kell tűnnie.
(1) A kihallgatás megkezdése előtt a tanút tájékoztatni kell arról, hogy kérheti személyi adatainak zárt kezelését, illetve személyi védelem biztosítását. Ha a tanú személyi védelem biztosítását kéri, az azt megalapozó indokokról és adatokról is ki kell hallgatni.
(2) Ha a tanú adatainak zártan kezelését, vagy személyes védelmét kéri, az azt megalapozó indokokról és adatokról is ki kell hallgatni.
(2) A Be. 85. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakra való figyelmeztetésnek a tanú általi megértésére, tudomásul vételére vonatkozó nyilatkozatának, valamint a nyomozó hatóság döntésének a jegyzőkönyvből ki kell tűnnie.
23. §
(1) A vallomás megtagadásának jogosságáról a nyomozó hatóság eljáró tagja dönt, ezért a tanú köteles válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek a mentesség fennállásának megítéléséhez szükségesek. Ha a tanú a Be. 82. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással tagadja meg a vallomástételt, hozzá - az általa, illetőleg a hozzátartozója által elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban - további kérdések nem intézhetők.
(1) A tanú köteles válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek a mentesség fennállásának megítéléséhez szükségesek. Ha a tanú a Be. 82. §-ának (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással tagadja meg a vallomástételt, hozzá - az általa, illetőleg hozzátartozója által elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban - további kérdések nem intézhetők.
(2) A tanú mentességre történt hivatkozásának el nem fogadása esetén a döntésről határozatot kell hozni.
(3) Ha a tanú a mentességére történt hivatkozásának helyt nem adó határozat ellen panasszal él, annak elbírálásáig a tanú nem hallgatható ki.
24. §
(1) A tanút tájékoztatni kell arról, hogy a nyomozó hatóság előtti megjelenéséről és annak időtartamáról igazolást kérhet, a megjelenésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítését igényelheti. A tanú nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni, költségeit a tanú költségeinek megtérítéséről szóló jogszabályban meghatározott mértékben a nyomozó hatóság megelőlegezi, és azt bűnügyi költségként kell a költségjegyzékbe foglalni.
(2) A tanú által a kihallgatására hozott feljegyzés, irat vagy tárgy - ha az tárgyi bizonyítási eszköz - lefoglalásánál a Be. 152. §-a figyelembevételével kell eljárni.
(3) Ha a vallomástétel során tolmácsot kell igénybe venni, a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a tolmács nevét, címét, a tolmácsolás nyelvét, a tolmács nyilatkozatát a Be. 103. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kizárási okokra, valamint a tanú nyilatkozatát, hogy a tolmácsolást megértette-e.
25. §
(1) A tanú kihallgatását lehetőleg úgy kell foganatosítani, hogy újabb kihallgatása ne váljon szükségessé.
(2) A tanú ismételt kihallgatása esetén folytatólagosan felvett jegyzőkönyvben csak a tanú nevét, a kihallgatás helyét és idejét, a Be. 85. §-ának (3) bekezdésében meghatározott figyelmeztetést, és az arra tett nyilatkozatot és a vallomást kell jegyzőkönyvbe, illetve jelentésbe foglalni.
(2) A tanú ismételt kihallgatása esetén folytatólagosan felvett jegyzőkönyvben csak a tanú nevét, a kihallgatás helyét és idejét, a Be. 85. §-ának (3) bekezdésében meghatározott figyelmeztetést, és az arra tett nyilatkozatot és a vallomást kell jegyzőkönyvbe foglalni.
(2) A tanú ismételt kihallgatása esetén folytatólagosan felvett jegyzőkönyvben csak a tanú nevét, az előző kihallgatásán felvett adataiban történő változásokat, a kihallgatás helyét és idejét, a Be. 85. §-ának (3) bekezdésében meghatározott figyelmeztetést, és az arra tett nyilatkozatot és a vallomást kell jegyzőkönyvbe foglalni.
(3) A tanú által a helyszíni kihallgatás, bizonyítási kísérlet, felismerésre bemutatás és szembesítés során tett nyilatkozatok a vallomása részét képezik.
(4) A tanú kihallgatása során adatokat, bizonyítási eszközöket és saját korábbi vallomásait is ismertetni lehet.
(5) Ha a tanú vallomása ellentmondásos, vagy a korábbival ellentétes, nyilatkoztatni kell ennek okára és arra, hogy melyik vallomását tartja fenn.
(5) Ha a tanú vallomása ellentmondásos vagy korábbi vallomásával ellentétes, nyilatkoztatni kell ennek okáról, valamint arról, hogy melyik vallomását tartja fenn.
26. §
(1) Ha a nyomozó hatóság engedélyezi, hogy a tanú írásban tegyen vallomást, az engedélyben - a (2) bekezdésben meghatározottak mellett - fel kell tüntetni:
a) a tanúnak a Be. 85. §-ának (2) bekezdésében meghatározott és a nyomozó hatóság előtt ismert adatait,
a) a figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy kérheti személyi adatainak zártan történő kezelését, illetve személyi védelem biztosítását,
b) azt, hogy kérheti személyi adatainak zárt kezelését, illetve személyi védelem biztosítását,
b) a figyelmeztetést a vallomástétel akadályaira,
c) a vallomástétel határidejét.
c) az arra vonatkozó felhívást, hogy a figyelmeztetések megértéséről, tudomásul vételéről a tanú írásbeli vallomásában nyilatkozzon,
d) a vallomástétel határidejét.
(2) Ha a tanú írásbeli vallomásából a Be. 85. §-ának (2), (5) és (6) bekezdésében meghatározott valamely adat, feltétel hiányzik, gondoskodni kell ennek pótlásáról.
(2) Ha a tanú írásbeli vallomásából a Be. 85. §-ának (2), (3), (5) és (6) bekezdésében meghatározott valamely adat, nyilatkozat, feltétel hiányzik, gondoskodni kell ennek pótlásáról.
(3) Az írásbeli vallomástétel engedélyezéséről a védőt az általános szabályok szerint abban az esetben kell értesíteni, ha a tanú kihallgatását a védő vagy az általa védett gyanúsított indítványozta.
27. §
(1) A tizennegyedik életévét meg nem haladott személy (a továbbiakban: gyermekkorú) tanúkénti kihallgatását megelőzően be kell szerezni azokat a bizonyítékokat, amelyek elkerülhetővé teszik a gyermekkorú kihallgatását.
(2) Ha a gyermekkorú tanú kihallgatása elengedhetetlen, azt a nyomozó hatóságnak olyan tagja végezze, aki ilyen irányú felkészültséggel rendelkezik. A gyermekkorú kihallgatását lehetőleg a tanú életkori sajátosságainak megfelelő környezetben kell elvégezni.
(3) Ha megalapozottan feltehető, hogy a gyermekkorú tárgyaláson történő kihallgatása fejlődését károsan befolyásolná, a nyomozási bíró általi kihallgatását kell kezdeményezni.

A Be. 96. §-ához

(A tanú személyi adatainak zárt kezelése)

28. §
(1) Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését elrendelték, a kihallgatásáról készített jegyzőkönyvben csak a tanú neve tüntethető fel. Minden olyan iratot, amelyből a tanú személyi adatai megállapíthatók, a nyomozás irataihoz csatolt zárt, hitelesített borítékban kell elhelyezni. A személyi adatok zárt kezelésére a jegyzőkönyvben utalni kell. A jegyzőkönyvet a tanú a Be. 166. §-ának (5) bekezdése szerint aláírja.
(1) Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését elrendelték, a kihallgatásáról készített jegyzőkönyvben csak a tanú azon adatai tüntethetők fel, melyeknek nem kérte zárt kezelését. Minden olyan iratot, amelyből a tanú olyan személyi adatai megállapíthatók, melyeknek zárt kezelését kérte, a nyomozás irataihoz csatolt zárt, hitelesített borítékban kell elhelyezni. A személyi adatok zárt kezelésére a jegyzőkönyvben utalni kell. A jegyzőkönyvet a tanú a Be. 166. § (5) bekezdése szerint aláírja.
(2) Ha a tanú nevének zárt kezelését is elrendelték, az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a jegyzőkönyvet és a tanú nevét, valamint egyéb személyi adatait tartalmazó zárt borítékot ugyanazzal a sorszámmal kell ellátni. A tanú a jegyzőkönyv egy példányát írja alá, amelyet e borítékban kell elhelyezni, a jegyzőkönyv aláíratlan példányait a nyomozás iratai között kell elhelyezni.
(2) Ha a tanú nevének zárt kezelését is elrendelték, a jegyzőkönyvet és a tanú nevét, valamint egyéb személyi adatait tartalmazó zárt borítékot ugyanazzal a sorszámmal kell ellátni. A tanú a jegyzőkönyv egy példányát írja alá, amelyet e borítékban kell elhelyezni, a jegyzőkönyv aláíratlan példányait a nyomozás iratai között kell elhelyezni.
(3) A tanú közreműködése esetén más nyomozási cselekményről készült jegyzőkönyv, illetve jelentés esetében is az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni, illetve gondoskodni kell arról, hogy a tanú személyi adatai a nyomozás egyéb irataiból se váljanak ismertté.
(3) A tanú közreműködése esetén más nyomozási cselekményről készült jegyzőkönyv esetében is az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni, illetve gondoskodni kell arról, hogy a tanú személyi adatai a nyomozás egyéb irataiból se váljanak ismertté.
29. §
(1) A jegyzőkönyvet és a tanú nevét, illetőleg más személyi adatait tartalmazó zárt borítékot a nyomozó hatóság bélyegző lenyomatával és a kihallgatást végző aláírásával kell hitelesíteni. A zártan kezelt adatokba betekintő személy nevét, beosztását, a betekintés idejét tartalmazó lapot a nyomozás befejezése után kell az iratokhoz csatolni.
(2) A korábban készült iratokról a tanú személyi adatainak letakarásával másolatot kell készíteni, és azokat kell az iratok között elhelyezni. Az eredeti iratokat, a személyi adatokkal együtt zártan kell kezelni.
30. §
(1) Ha a tanú személyi adatai a büntetőeljárásban részt vevők előtt már ismertek és a személyi adatainak zárt kezeléséhez fűződő érdek nem érvényesíthető, a zárt kezelésre irányuló kérelmet el kell utasítani.
(2) A kérelem elutasítását tartalmazó intézkedés ellen bejelentett ellenvetés elbírálásáig a tanú személyi adatait zártan kell kezelni. Ha a nyomozó hatóság az ellenvetésnek nem ad helyt, a zárt kezelést meg kell szüntetni.

A Be. 97. §-ához

(Különösen védett tanú)

31. §
(1) A nyomozó hatóság haladéktalanul - írásban vagy szóban - előterjesztést tesz az ügyészhez a tanúként kihallgatandó személy különösen védetté nyilvánításának indítványozására, ha megítélése szerint annak feltételei fennállnak.
(2) Az előterjesztés alapján tett ügyészi indítvány esetén sem mellőzhető az egyéb bizonyítási eszközök megszerzése, amelynek során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ne sértse vagy veszélyeztesse a tanú vagy hozzátartozója törvényes érdekeit.
(3) A különösen védetté nyilvánított tanú közreműködésével történő helyszíni kihallgatás, bizonyítási kísérlet elrendelése esetén, valamint ha felismerésre bemutatás megtartását rendelik el, és a bíró a felismerésre bemutatás megtartásához a nyomozó hatóságot veszi igénybe, a helyszíni kihallgatást, a bizonyítási kísérletet, a felismerésre bemutatást a nyomozási bíró rendelkezései szerint kell megtartani.

A Be. 99. §-ához

(A szakértő alkalmazása)

32. §   A nyomozó hatóság vezetője körültekintően mérlegeli, hogy a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges-e.
33. §   A szakértőt kirendelő határozat a Be. 100. §-ának (1) bekezdésében és a Be. 108. §-ának (6) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza
a) a kirendelt intézménynek, a szakértőnek, illetve a szakértői csoport vezetőjének megnevezését,
b) a szakértő-kirendelés indokoltságát megalapozó tényeket,
c) az átadott tárgyak kezelésére, vizsgálatára, megváltoztathatóságára vagy megsemmisíthetőségére vonatkozó rendelkezéseket,
c) az átadott tárgyak átvételére, kezelésére, vizsgálatára, megváltoztathatóságára vagy megsemmisíthetőségére, valamint a visszaadás idejére és módjára vonatkozó rendelkezéseket,
d) a személy testének sérthetetlenségét érintő vizsgálatra, illetve mintavételre vonatkozó rendelkezést,
e) a mintavételt szükségessé tévő okok megjelölését, amennyiben a nyomozó hatóság a mintavételt nem biztosította és az a bizonyításhoz szükséges,
f) a szakértői vélemény előterjesztésének módját,
g) azt, ha a gyanúsított, a tanú, illetőleg a sértett kérte a reá vonatkozó szakvéleménynek a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és eszközökre, a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó adatai zártan kezelését.
34. §
(1) A szakértő nem bízható meg nyomozási cselekmény foganatosításával. Ha a szakvélemény elkészítéséhez nyomozási cselekmény elvégzése szükséges, azt - amennyiben a szakértő jelenléte indokolt, az ő részvételével - a nyomozó hatóság hajtja végre.
(2) A nyomozó hatóságnak a szakértő rendelkezésére kell bocsátania minden olyan adatot, amely a véleményalkotásnál jelentős lehet.
35. §
(1) A nyomozó hatóság a szakvélemény előterjesztésének időpontját, illetve határidejét - indokolt esetben a szakértő előzetes nyilatkozata alapján - a szakértői munka elvégzéséhez ténylegesen szükséges időtartamban állapítja meg.
(2) A szakvélemény készítése során felmerülő - a kirendeléskor előre nem látható - akadály miatt a nyomozó hatóság a szakvélemény előterjesztésének határidejét a szükséges mértékben meghosszabbíthatja, illetőleg időpontját módosíthatja. Az időpont és a határidő módosításáról határozatban kell rendelkezni.
36. §   Ha a Be. 108. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti vizsgálati lelet olyan különleges adatot tartalmaz, amelynek megóvásához az érintettnek méltányolható érdeke fűződik, kérelmére a lelet zárt kezelését engedélyezni kell.
36. §   Ha a Be. 108. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti vizsgálati lelet olyan különleges adatot tartalmaz, amelynek megóvásához az érintettnek méltányolható érdeke fűződik, kérelmére a lelet zárt kezelését engedélyezni kell.

A Be. 119. §-ához

(A szemle)

37. §   A szemléről készült jegyzőkönyvnek a Be. 166. §-ában meghatározottakon kívül részletesen tartalmaznia kell a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatásának, összegyűjtésének menetét, módját, helyét is.
38. §   A halaszthatatlan nyomozási cselekményként tartott szemlével egyidejűleg a menekülő elkövető felkutatására, és - ha annak feltételei fennállnak - elfogására haladéktalanul intézkedni kell.
39. §   A nyomok, anyagmaradványok felkutatása, rögzítése és biztosítása során úgy kell eljárni, hogy az eljárási szabályok megtartását utólag is ellenőrizni lehessen.
40. §
(1) Ha a szemle vagy más nyomozási cselekmény foganatosításakor hatósági tanút alkalmaznak, a felkutatott, előhívott nyomot, anyagmaradványt a hatósági tanúnak - szükség esetén technikai eszközök rendelkezésre bocsátásával - be kell mutatni.
(2) A nyomok és anyagmaradványok rögzítését, eredetben való biztosítását, illetve megmintázását a hatósági tanúval külön közölni kell, és e műveleteket is előtte kell elvégezni.
(3) A rögzített, eredetben biztosított vagy megmintázott nyomot, anyagmaradványt a helyszínen bűnjelcímkével hitelesíteni kell. A bűnjelcímkét az eljáró nyomozó, illetőleg a bűnügyi technikus a helyszínen köteles aláírni; ha hatósági tanút alkalmaznak, a bűnjelcímkét a hatósági tanúval is alá kell íratni.
(4) A talált nyomok és anyagmaradványok pontos, számmal is azonosított helyét, jellegzetességeik leírását, a rögzítés, az eredetben való biztosítás, illetve megmintázás tényét a nyomozási cselekményről készült jegyzőkönyvbe kell foglalni. A talált nyomok és anyagmaradványok helyét a jegyzőkönyvbe foglaláskor alkalmazott számozással egyezően, egyértelműen magyarázott jelek segítségével a helyszínvázlatban is fel kell tüntetni. Ugyanezen számozást kell alkalmazni a jegyzőkönyvhöz csatolt fényképmellékletben is.
(5) A szagnyom rögzítéséről az erre rendszeresített űrlapon jegyzőkönyvet kell felvenni.
(5) A szagmaradvány rögzítéséről az erre rendszeresített űrlapon jegyzőkönyvet kell felvenni.
(6) Ha utóbb kiderül, hogy a nyom vagy az anyagmaradvány rögzítése nem sikerült, erről a jegyzőkönyvben alkalmazott számozásra hivatkozással feljegyzést kell készíteni.
(7) A rögzített, eredetben biztosított, illetve megmintázott nyomokat és anyagmaradványokat a bűnjelkezelésről szóló jogszabályokban foglaltak szerint kell kezelni.

A Be. 120. §-ához

(A helyszíni kihallgatás)

41. §   A helyszíni kihallgatás
a) útvonalak, helyek megmutatására,
b) a gyanúsított, a sértett vagy a tanú vallomásának a helyszínen történő ellenőrzésére,
c) bizonyítási eszközök beszerzésére,
d) a bűncselekmény végrehajtásának vagy a vallomásban szereplő események más elemeinek szemléltetésére irányulhat.
42. §   Indokolt esetben a helyszíni kihallgatást megelőzően tisztázni kell a részt vevő gyanúsított, sértett, illetve tanú, látó-, halló- és egyéb észlelő képességét, állapotát, illetőleg az ezekben bekövetkezett esetleges változásokat is. A résztvevő felkérhető arra, hogy előzetesen készítsen a helyszínről, az ott található bizonyítási eszközről rajzot vagy vázlatot, amelyet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
43. §
(1) A helyszíni kihallgatást - ha a hallási, látási viszonyoknak, illetve egyéb észlelési körülményeknek külön jelentőségük van - az eredeti észlelés időpontjának megfelelő viszonyok, illetve körülmények között kell megtartani. Az észlelési körülményekről a gyanúsítottat, sértettet, illetve tanút a helyszíni kihallgatást megelőzően ki kell hallgatni.
(2) A helyszíni kihallgatás során biztosítani kell, hogy a részt vevő gyanúsított, sértett, illetve tanú önállóan mutassa meg a helyszínre érkezés és a távozás útvonalát, a helyszínt és a tartozó tárgyak, tárgyi bizonyítási eszközök helyét és elhelyezkedésüket, illetve a kérdéses cselekményt.
44. §
(1) A helyszíni kihallgatásról készült jegyzőkönyv vagy jelentés a Be. 166. §-ában meghatározottak mellett tartalmazza:
a) a nyomozási cselekmény foganatosítása idején fennálló időjárási, megvilágítási, környezeti és forgalmi viszonyok, illetve az ügy szempontjából lényeges egyéb körülmény leírását,
b) a nyomozási cselekmény helyének megközelítési irányát és módját,
c) a résztvevők elhelyezkedését, elsősorban a gyanúsított, a sértett, illetve a tanú helyzetét és az ezzel kapcsolatos változásokat,
d) a nyomozási cselekmény során a résztvevő és a nyomozó hatóság eljáró tagja által elvégzett minden lényeges cselekvést, kijelentést vagy megjegyzést,
e) a cselekvések következményeit, új bizonyítékok fellelését, a kapcsolódó vallomást,
f) a nyomozó hatóság tagjának kérdéseit és az arra adott válaszokat,
g) a helyszíni kihallgatás kezdetének és befejezésének időpontját.
(1) A helyszíni kihallgatásról készült jegyzőkönyv a Be. 166. §-ában meghatározottak mellett tartalmazza:
a) a nyomozási cselekmény foganatosítása idején fennálló időjárási, megvilágítási, környezeti és forgalmi viszonyok, illetve az ügy szempontjából lényeges egyéb körülmény leírását,
b) a nyomozási cselekmény helyének megközelítési irányát és módját,
c) a résztvevők elhelyezkedését, elsősorban a gyanúsított, a sértett, illetve a tanú helyzetét és az ezzel kapcsolatos változásokat,
d) a nyomozási cselekmény során a résztvevő és a nyomozó hatóság eljáró tagja által elvégzett minden lényeges cselekvést, kijelentést vagy megjegyzést,
e) a cselekvések következményeit, új bizonyítékok fellelését, a kapcsolódó vallomást,
f) a nyomozó hatóság tagjának kérdéseit és az arra adott válaszokat,
g) a helyszíni kihallgatás kezdetének és befejezésének időpontját.
(2) A helyszíni kihallgatás során készített helyszínrajzot, vázlatot, fénykép-, video- vagy hangfelvételt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

A Be. 121. §-ához

(A bizonyítási kísérlet)

45. §   A bizonyítási kísérletben részt vevő gyanúsítottat, sértettet, illetve tanút jogaira és kötelezettségeire figyelmeztetni kell.
46. §
(1) A bizonyítási kísérlet előtt a gyanúsított, a sértett, illetve a tanú kihallgatása során ki kell térni a bizonyítási kísérlet lefolytatása szempontjából lényeges és felderítendő kérdésekre, és összegezni kell az e nyomozási cselekménnyel összefüggő tényeket és körülményeket.
(2) A bizonyítási kísérlet előtt a gyanúsítottat, a sértettet, illetve a tanút kellő részletességgel ki kell hallgatni arról, hogy a kérdéses eseményt vagy jelenséget
a) mikor, milyen időpontban,
b) milyen látási és időjárási, környezeti és forgalmi viszonyok között,
c) milyen távolságról és milyen helyzetből,
d) kivel vagy kikkel együtt észlelte.
(3) Indokolt esetben a bizonyítási kísérletet megelőző kihallgatás során tisztázni kell a gyanúsított, a sértett, illetve a tanú látó-, halló- és egyéb észlelő képességét, állapotát, illetőleg az ezekben bekövetkezett esetleges változásokat is.
(4) Indokolt esetben több személy közreműködésével egyidőben is folytatható bizonyítási kísérlet. Ha a bizonyítási kísérlet jellege miatt szükséges, az eljárás meghatározott résztvevője helyett kívülálló személy közreműködése is igénybe vehető.
47. §   A bizonyítási kísérlet végrehajtása során a 43. §-ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
48. §
(1) A bizonyítási kísérletről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a Be. 166. §-ában meghatározottak mellett tartalmazza:
a) a bizonyítási kísérlet helyszínének megnevezését,
b) - ha a bizonyítás szempontjából jelentősége van - a megvilágítási, az időjárási, a környezeti és a forgalmi viszonyok, illetve az ügy szempontjából lényeges egyéb körülmények leírását,
c) a résztvevők elhelyezkedését a bizonyítási kísérlet megkezdése előtt,
d) a bizonyítási kísérlet részletes leírását és eredményét,
e) ha erre sor kerül, a bizonyítási kísérlet megismétlését és annak lefolyását,
f) a bizonyítási kísérlet kezdetének és befejezésének időpontját,
g) halaszthatatlan nyomozási cselekményként végzett bizonyítási kísérlet esetén a halaszthatatlanság tényét és az azt megalapozó körülményeket.
(2) Ha a nyomozó hatóság a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelte el, a 28. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
(3) A bizonyítási kísérlet során készített helyszínrajzot, vázlatot, fénykép-, video- vagy hangfelvételt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

A Be. 122. §-ához

(A felismerésre bemutatás)

49. §   A felismerésre bemutatást olyan körülmények között kell végrehajtani, amelyek a felismerő befolyásolását kizárják.
50. §
(1) Akit felismerésre bemutatnak, előzően fel kell hívni, hogy a bemutatásra kerülő személyek között a választása szerinti helyet foglalja el. E közlésnek és az elhelyezkedés megjelölésének a jegyzőkönyvből ki kell tűnnie.
(2) A felismerésre együttesen bemutatott személyekről vagy tárgyakról fényképfelvételt kell készíteni, és azt a nyomozás iratai között kell elhelyezni.
(3) Nem szabad felismerésre bemutatni azt a személyt, illetve tárgyat, akit, illetve amelyet a nyomozás során fényképének nyilvános, előzetes bemutatásával kutattak fel, vagy akit, illetve amit a felismerő személy a nyomozási cselekmények végrehajtása során láthatott.
51. §
(1) Fénykép bemutatása esetén a bemutatásra kerülő személy vagy tárgy fényképét legalább három, hozzá hasonló külsejű személy vagy tárgy fényképe között kell elhelyezni és a fényképeket sorszámmal kell ellátni. A fényképeket a jegyzőkönyv mellékletét képező fényképtablóban a felismerőnek történt bemutatásuk előtt véglegesen rögzíteni kell.
(2) Fényképalbum alkalmazása esetén a fényképeket a felismerésre bemutatás előtt - megnevezés nélkül - sorszámozottan, véglegesen rögzíteni kell.
52. §   A felismerőt nyilatkoztatni kell arra, hogy a személyt vagy tárgyat milyen ismérvek alapján azonosította.
53. §   Ha a felismerés több személytől várható, a felismerésre bemutatást minden egyes felismerővel külön-külön kell lefolytatni úgy, hogy a felismerők egymást ne befolyásolhassák.
54. §   A tanú védelme érdekében a felismerésre bemutatást detektívtükör alkalmazásával vagy más olyan módon kell végezni, hogy a felismerésre bemutatott személy a tanút ne ismerhesse fel, illetve ne észlelhesse.

A Be. 124. §-ához

(A szembesítés)

55. §   Ha több gyanúsított vagy tanú szembesítése szükséges, az ellentétes vallomást tevőket külön-külön kell egymással szembesíteni.
56. §
(1) A szembesítés megkezdésekor a tanút a hamis tanúzás, a gyanúsítottat a hamisan vádolás következményeire figyelmeztetni kell, és - ha az nem nyilvánvaló - a szembesítendőket nyilatkoztatni kell arra, hogy ismerik-e egymást, ha igen, honnan. Tisztázni kell azt is, hogy milyen viszonyban vannak egymással. Ezt követően a vallomásaik között levő ellentmondásokra külön-külön kell őket nyilatkoztatni.
(1) A szembesítés megkezdésekor a tanút a Be. 85. §-ának (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakra, a gyanúsítottat a Be. 117. § (2) és (4) bekezdéseiben foglaltakra figyelmeztetni kell, és - ha az nem nyilvánvaló - a szembesítendőket nyilatkoztatni kell arra, hogy ismerik-e egymást, ha igen, honnan. Tisztázni kell azt is, hogy milyen viszonyban vannak egymással. Ezt követően a vallomásaik között levő ellentmondásokra külön-külön kell őket nyilatkoztatni.
(2) A nyilatkozatok megtétele után a szembesítés vezetőjének engedélyével a szembesítettek egymáshoz, a védő a szembesítettekhez kérdéseket intézhetnek.
(3) Ha a szembesítés során tett vallomás ellentmondásos, vagy a szembesített korábbi vallomásával ellentétes, a vallomás tevőjét az ellentét okára és arra is nyilatkoztatni kell, hogy melyik vallomását tartja fenn.
57. §
(1) A szembesítés során elhangzott kérdéseket, az azokra adott válaszokat, a szembesítés vezetőjének a szembesítettekhez intézett közléseit, az adatok, a bizonyítási eszközök, a korábbi vallomások ismertetését elhangzásuk, illetve az ismertetés sorrendjében kell a szembesítésről felvett jegyzőkönyvbe foglalni a szükséges részletezéssel, indokolt esetben szó szerint.
(2) A szembesítettekkel a saját vallomásrészeiket külön-külön kell aláíratni.
(3) A jegyzőkönyvben rögzíteni lehet a szembesítettek magatartását, nem szóbeli megnyilvánulását is, ha annak a nyomozás szempontjából jelentősége van.

(Egyéb bizonyítási eljárás)

58. §
(1) Menekülő elkövető elfogása, menekülési útvonalának felderítése, a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása, szagazonosító eljárás lefolytatása, kábítószer megtalálása, valamint holttest felkutatása céljából bűnügyi szolgálati kutya (a továbbiakban: szolgálati kutya) alkalmazható.
(2) A szolgálati kutya igénybevételéről, munkájáról az erre rendszeresített űrlapon jegyzőkönyvet kell felvenni.
(3) A nyomozó hatóság a gyanúsítottról, a sértettről és a tanúról szagmintát vehet. A nyomozó hatóság - a szagazonosítás lefolytatásához - lefoglalja annak a gyanúsítottnak, sértettnek, illetve tanúnak a szagnyomát hordozó ruhadarabjait, tárgyait, aki a szagmintavételben való közreműködést megtagadja.
(3) A nyomozó hatóság a gyanúsítottról, a sértettről és a tanúról szagmintát vehet. A nyomozó hatóság - a szagazonosítás lefolytatásához - lefoglalja annak a gyanúsítottnak, sértettnek, illetve tanúnak a szagmaradványát hordozó ruhadarabjait, tárgyait, aki a szagmintavételben való közreműködést megtagadja.
(4) A szagminta rögzítéséről az erre rendszeresített űrlapon jegyzőkönyvet kell felvenni, és ha lehetőség van rá, az eljárásról videofelvételt kell készíteni.
(5) A bűncselekmény helyszínén rögzített szagnyom, illetve a gyanúsítottról, továbbá más személyről vett szagminta alapján a nyomozó hatóság szolgálati kutya alkalmazásával szagazonosítást végezhet.
(5) A bűncselekmény helyszínén rögzített szagmaradvány, illetve a gyanúsítottról, továbbá más személyről vett szagminta alapján a nyomozó hatóság szolgálati kutya alkalmazásával szagazonosítást végezhet.
(6) A szagazonosítást az erre a célra alkalmas helyiségben kell lefolytatni.
(7) Az azonosítandó szagnyomot, illetve szagmintát tartalmazó üvegtartályt, valamint az azt hitelesítő bűnjelcímkét be kell mutatni azoknak, akiket a nyomozási cselekményre idéztek, illetve arról értesítettek - ha a nyomozási cselekményen hatósági tanú is részt vesz, neki is -, és csak ezt követően lehet felbontani.
(7) Az azonosítandó szagmaradványt, illetve szagmintát tartalmazó üvegtartályt, valamint az azt hitelesítő bűnjelcímkét be kell mutatni azoknak, akiket a nyomozási cselekményre idéztek, illetve arról értesítettek - ha a nyomozási cselekményen hatósági tanú is részt vesz, neki is -, és csak ezt követően lehet felbontani.
(8) A szagazonosítás során az azonosítandó szagmintát tartalmazó üvegtartályt legalább négy, az ügytől független személytől származó szagmintát tartalmazó üvegtartály között kell elhelyezni, és a szagazonosítást a kihelyezett üvegtartályok sorrendjének változtatásával legalább két szolgálati kutyával, a szolgálati kutyák mindegyikével külön-külön legalább ötször meg kell ismételni.
(9) A szagazonosításról jegyzőkönyvet kell felvenni, és ha lehetőség van rá, videofelvételt kell készíteni, amelyet az iratokhoz kell csatolni.

II. FEJEZET
A BE. 126. §-ÁHOZ

(Az őrizetbe vétel)

59. §
(1) A gyanúsított őrizetbe vételére akkor kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok alapján előzetes letartóztatásának elrendelése valószínűsíthető.
(1) A gyanúsított őrizetbe vételére akkor kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok alapján előzetes letartóztatásának elrendelése, illetőleg - a Be. 517. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén - bíróság elé állítása valószínűsíthető.
(2) Az őrizetbe vételt elrendelő határozatnak a Be. 169. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a gyanúsítottnak a Be. 117. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személyi adatait, az előzetes letartóztatás valószínű elrendelésének - a Be. 129. §-ának (2) bekezdésében meghatározott - okát, a fogva tartás helyét, az elrendelést közvetlenül megelőző fogva tartás jogcímét és annak kezdő időpontját, valamint az őrizetbe vétel kezdetének és lejártának időpontját (nap, óra, perc). A határozat indokolásában le kell írni a gyanúsítás alapjául szolgáló cselekmény lényegét és az őrizetbe vételt megalapozó tényeket, körülményeket.
(2) Az őrizetbe vételt elrendelő határozatnak a Be. 169. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a gyanúsítottnak a Be. 117. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személyi adatait, az előzetes letartóztatás valószínű elrendelésének - a Be. 129. §-ának (2) bekezdésében meghatározott - okát, a fogva tartás helyét, az elrendelést közvetlenül megelőző fogva tartás jogcímét és annak kezdő időpontját, valamint az őrizetbe vétel kezdetének és lejártának időpontját (nap, óra). A határozat indokolásában le kell írni a gyanúsítás alapjául szolgáló cselekmény lényegét és az őrizetbe vételt megalapozó tényeket, körülményeket.
(2) Az őrizetbe vételt elrendelő határozatnak a Be. 169. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a gyanúsítottnak a Be. 117. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személyi adatait, az előzetes letartóztatás valószínű elrendelésének a Be. 129. §-ának (2) bekezdésében meghatározott okát, illetve azt, hogy a Be. 517. §-ának (1) bekezdése alapján a gyanúsított bíróság elé állítása valószínűsíthető. A határozatnak tartalmaznia kell továbbá a fogva tartás helyét, az elrendelést közvetlenül megelőző fogva tartás jogcímét és annak kezdő időpontját, valamint az őrizetbe vétel kezdetének és lejártának időpontját (nap, óra). A határozat indokolásában le kell írni a gyanúsítás alapjául szolgáló cselekmény lényegét, és az őrizetbe vételt megalapozó tényeket, körülményeket.
(3) A nyomozó hatóság vezetője az őrizetbe vétel elrendeléséről az ügyészt úgy értesíti, hogy határozatának másolata huszonnégy órán belül az ügyészhez megérkezzék.
60. §   A gyanúsítottat nyilatkoztatni kell a határozat kihirdetésekor arról, hogy őrizetbe vételéről kit kíván értesíteni.
60. §
(1) A gyanúsítottat nyilatkoztatni kell a határozat kihirdetésekor arról, hogy őrizetbe vételéről kit kíván értesíteni.
(2) A fogva tartott által megjelölt hozzátartozó értesítésének időpontjáról és módjáról, illetve az értesítés elmaradásának okáról a fogva tartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselője feljegyzést készít, amelyet a fogva tartást foganatosító szerv rendelkezésére bocsát.
61. §   Az őrizetbe vétel végrehajtására a fogva tartásért felelős a rendőrségi fogda parancsnokának ad rendelvényt, amelyben - a nyomozó hatóság, illetve a nyomozásról rendelkező ügyész előírásai szerint - rendelkezni kell a gyanúsítottnak a más fogva tartottaktól történő elkülönítéséről is. A rendelvényen fel kell tüntetni a fogva tartott védőjének, illetve törvényes képviselőjének nevét, címét és telefonszámát is.
62. §
(1) A gyanúsított személyazonosító igazolványát - illetőleg ennek hiányában más, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványát, okmányát - az őrizetbe vétel foganatosításának helyéül kijelölt fogdában, a fogva tartott letétjében kell elhelyezni.
(2) Az őrizet megszüntetése, megszűnése esetén - kivéve, ha a gyanúsított előzetes letartóztatását rendelték el - a személyazonosító igazolványt, illetőleg a személyazonosításra alkalmas más hatósági igazolványt, okmányt a gyanúsítottnak átvételi elismervény ellenében vissza kell adni.
63. §
(1) Őrizetbe vétel elrendelésére a nyomozó hatóság vezetője, akadályoztatása esetén erre kijelölt helyettese, továbbá - hivatali időn kívül - az ügyelet vezetője, illetve az ügyeletes tiszt jogosult.
(1) Őrizetbe vétel elrendelésére a nyomozó hatóság vezetője, akadályoztatása esetén erre kijelölt helyettese, továbbá - hivatali időn kívül - az ügyelet vezetője jogosult.
(2) Az ügyelet vezetője, illetve az ügyeletes tiszt az őrizetbe vétel elrendelését haladéktalanul köteles jelenteni a nyomozó hatóság vezetőjének, illetőleg a vezető ügyeletesnek.
(2) Az ügyelet vezetője az őrizetbe vétel elrendelését haladéktalanul köteles jelenteni a nyomozó hatóság vezetőjének.

A Be. 129-136. §-ához

(Az előzetes letartóztatás)

64. §
(1) Ha az őrizetben levő gyanúsított előzetes letartóztatása indokolt, ennek indítványozására legkésőbb az őrizetbe vételt követő harminchat órán belül úgy kell az ügyésznél előterjesztést tenni, hogy a bíróság az őrizet határidejének lejárta előtt tudjon döntést hozni. Az előterjesztés megtételére a nyomozó hatóság vezetője jogosult.
(2) Az előzetes letartóztatás indítványozása iránti előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az eljáró nyomozó hatóság megnevezését, az ügyirat számát,
b) a bűncselekmény Btk. szerinti megjelölését,
b) a bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti megjelölését,
c) a gyanúsítottnak a Be. 117. §-a (1) bekezdésében megjelölt adatait, és az előéletére vonatkozó adatokat,
d) őrizetben levő gyanúsított esetén az őrizet kezdő időpontját a nap, az óra és perc megjelölésével,
d) őrizetben levő gyanúsított esetén az őrizet kezdő időpontját a nap és az óra megjelölésével,
e) a bűncselekmény történeti tényállását,
f) a megalapozott gyanút, illetve az előzetes letartóztatás feltételeinek fennállását alátámasztó bizonyítékokat,
g) javaslatot az előzetes letartóztatás indítványozására a Be. 129. §-ának (2) bekezdésében megjelölt valamely okból,
h) mindazon körülményeket, amelyek az indítványhoz szükségesek, így különösen azt, hogy a gyanúsítottnak meghatalmazott védője van, vagy védelemről kirendelés útján gondoskodtak, a fogva tartás helyét, a védő értesítési helyét, illetőleg - magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén - a magánindítvány előterjesztésére utalást.
(3) Ha a nyomozó hatóság az előzetes letartóztatás rendőrségi fogdán történő végrehajtását tartja indokoltnak, az előzetes letartóztatás indítványozására irányuló előterjesztésnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell az erre tett javaslatot, az elhelyezés kért időtartamát, az ezen időtartam alatt elvégzendő nyomozási cselekmények felsorolását, és azoknak a körülményeknek a megjelölését, amelyek a rendőrségi fogdán történő elhelyezést a nyomozási cselekmények elvégzése érdekében indokolttá teszik.
65. §   A gyanúsított előzetes letartóztatásának ügyészi indítványozása esetén a nyomozó hatóság az ügyész írásbeli utasítása alapján intézkedik a gyanúsított bíróságra kíséréséről.
66. §   Az előzetes letartóztatás rendőrségi fogdában történő végrehajtása esetén a fogda parancsnoka részére a fogva tartásért felelős ad rendelvényt, amelyben - az ügyész, illetve a nyomozó hatóság vezetőjének előírásai szerint - rendelkezni kell a gyanúsítottnak az ugyanabban az ügyben fogva tartottaktól történő elkülönítéséről, a levelezési és látogatófogadási, valamint a csomagküldeményhez való jogának esetleges korlátozásáról. A rendelvényen fel kell tüntetni a fogva tartott védőjének, illetve törvényes képviselőjének nevét, címét és telefonszámát is.
66. §   Az előzetes letartóztatás rendőrségi fogdában történő végrehajtása esetén a fogda parancsnoka részére a fogva tartásért felelős ad rendelvényt, amelyben - az ügyész, illetve a nyomozó hatóság vezetőjének előírásai szerint - rendelkezni kell a gyanúsítottnak az ugyanabban az ügyben fogva tartottaktól történő elkülönítéséről, a levelezési, a telefonon keresztül történő kapcsolattartási, a látogatófogadási, valamint a csomagküldeményhez való jogának esetleges korlátozásáról vagy tiltásáról. A rendelvényen fel kell tüntetni a fogva tartott védőjének, illetve törvényes képviselőjének nevét, címét és telefonszámát is.
67. §
(1) Ha az előzetes letartóztatás meghosszabbítása indokolt, az erre vonatkozó előterjesztést úgy kell megküldeni, hogy az az előzetes letartóztatás lejáratának időpontja előtt legalább tíz nappal megérkezzen az ügyészhez.
(2) Ha az előzetes letartóztatás további fenntartása már nem indokolt, haladéktalanul előterjesztést kell tenni megszüntetése iránt.
(3) Az előzetes letartóztatás meghosszabbítása, illetve megszüntetése iránti előterjesztés megtételére a nyomozó hatóság vezetője jogosult. Az előterjesztés tartalmára a 64. § (2) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy az előterjesztésnek tartalmaznia kell a meghosszabbítás javasolt időtartamát is.
(4) Ha az előzetesen letartóztatott pszichiátriai kezelése szükséges, az igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény alapján az előzetes letartóztatásnak az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben történő végrehajtását kell kezdeményezni.
(5) A nyomozó hatóság vezetője minden törvényes intézkedést köteles megtenni azért, hogy az előzetes letartóztatás az elkerülhetetlenül szükséges időre korlátozódjon, illetve hogy a vádemelés feltételeinek megállapításához szükséges eljárási cselekményeket folyamatosan, késedelem nélkül végezzék el.

A Be. 137. §-ához

(A lakhelyelhagyási tilalom)

68. §
(1) A lakhelyelhagyási tilalom elrendelésére a nyomozó hatóság vezetője tesz előterjesztést az ügyészhez.
(2) Az előterjesztés tartalmára a 64. § (2) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy az előterjesztésnek tartalmaznia kell a korlátozásokra vonatkozó javaslatot is. Az előterjesztésben meg kell jelölni azt a területet vagy körzetet, amelynek elhagyását a nyomozó hatóság megtilttatni kívánja.
69. §
(1) Ha a gyanúsított a lakhelyelhagyási tilalom részleges feloldására irányuló kérelmét a nyomozó hatóságnál nyújtja be, azt a nyomozó hatóság - álláspontjának kifejtésével - haladéktalanul megküldi az ügyészhez.
(2) Ha a gyanúsított a lakhelyelhagyási tilalmat vagy a Be. 137. §-ának (3) bekezdése alapján elrendelt külön korlátozást megszegi, annak súlyától, jellegétől, ismétlődésétől függően előterjesztést kell tenni az ügyészhez rendbírság kiszabása, házi őrizet vagy előzetes letartóztatás elrendelésének indítványozása iránt.
70. §   A lakhelyelhagyási tilalom fenntartása szükségességének megvizsgálása, illetve megszüntetése esetén a 67. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

A Be. 138. §-ához

(A házi őrizet)

71. §
(1) A házi őrizet elrendelésére a nyomozó hatóság vezetője tesz előterjesztést az ügyészhez.
(2) Az előterjesztés tartalmára a 64. § (2) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy az előterjesztésnek tartalmaznia kell a korlátozásokra vonatkozó javaslatot is. Az előterjesztésben meg kell jelölni azt a lakást, illetve az ahhoz tartozó bekerített helyet, amelynek elhagyását a nyomozó hatóság megtilttatni kívánja.
72. §
(1) Ha a gyanúsított a házi őrizet részleges feloldására irányuló kérelmét a nyomozó hatóságnál nyújtja be, azt a nyomozó hatóság - álláspontjának kifejtésével - haladéktalanul megküldi az ügyészhez.
(2) Ha a gyanúsított a házi őrizet szabályait megszegi, a nyomozó hatóság vezetője a házi őrizet végrehajtásáról szóló 6/2003. (IV. 4.) IM-BM együttes rendelet alapján a bíróság részére készített jelentés egy példányát egyidejűleg az ügyész részére is megküldi, illetőleg ha a házi őrizet szabályainak megszegését olyan súlyúnak ítéli - a jelentésre utalással - előterjesztést tesz az ügyészhez rendbírság kiszabása vagy előzetes letartóztatás elrendelésének indítványozása iránt.
73. §   A házi őrizet fenntartása szükségességének megvizsgálása, illetve megszüntetése esetén a 67. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

A Be. 138/A. §-ához és 138/B. §-ához

(A távoltartás)

73/A. §
(1) A távoltartás indítványozására a nyomozó hatóság vezetője tesz előterjesztést az ügyészhez. Az előterjesztés tartalmára a 64. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy az előterjesztésnek tartalmaznia kell a korlátozásokra vonatkozó javaslatot is.
(2) Az előterjesztésben a nyomozó hatóság vezetője javaslatot tehet annak indítványozására is, hogy a terhelt a nyomozó hatóságnál meghatározott időközönként jelentkezzék.
(3) Ha a távoltartás iránt a sértett, a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes sértett törvényes képviselője vagy a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője a nyomozó hatóságnál tesz indítványt, azt az ügyész értesítése mellett a nyomozó hatóság az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítja.
(4) A nyomozó hatóság haladéktalanul tájékoztatja a bíróságot, ha tudomására jut, hogy a terhelt a távoltartás szabályait szándékosan megszegte.

A Be. 140. §-ához

(Az ideiglenes kényszergyógykezelés)

74. §
(1) Ha az igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény szerint a gyanúsított kóros elmeállapotú és ideiglenes kényszergyógykezelése szükséges, ennek indítványozására az illetékes ügyészhez haladéktalanul előterjesztést kell tenni, amelyhez csatolni kell az igazságügyi elmeorvos-szakértői véleményt is.
(2) Az előterjesztés tartalmára a 64. § (2) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

A Be. 146. §-ához

(Az úti okmány elvétele)

(Intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására)

75. §
(1) A gyanúsított őrizetbe vételekor lefoglalt úti okmányát - minthogy az nem tárgyi bizonyíték - őrzésbe kell venni.
(1) A terhelt úti okmányát az őrizetbe vétel elrendelésekor el kell venni. Az úti okmány elvételét az őrizetbe vételt elrendelő határozatban fel kell tüntetni.
(2) Az őrizetbe vétel megszűnésekor az úti okmányt - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a gyanúsított részére vissza kell adni.
(2) Ha a nyomozó hatóság a Be. 146. §-ának (2) bekezdése szerinti kényszerintézkedés elrendelését kezdeményezi, az úti okmányt - az iratokkal együtt - átadja a kényszerintézkedés indítványozására jogosult ügyészségnek.
(3) Ha arra lehet megalapozottan következtetni, hogy az őrizet megszűnését követően a gyanúsított eljárási cselekményen való részvétele az úti okmány elvétele [Be. 146. § (1) bekezdés] nélkül nem biztosítható, az őrizet megszűnését követő 24 órán belül az ügyészhez előterjesztést kell tenni az úti okmány visszatartásának elrendelése, illetve elvételének indítványozása iránt.
(3) Ha a terhelt őrizetbe vételének megszüntetésére a Be. 146. §-a (1) bekezdése szerint kerül sor, a nyomozó hatóság az őrizetbe vétel megszüntetésekor az úti okmányt visszaadja a terheltnek.
(4) Az előterjesztés tartalmára a 64. § (2) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

A Be. 150. §-ához

(A motozás)

76. §   Ha a motozás során testüreg átvizsgálása szükséges, azt csak orvos végezheti.

A Be. 150-158. §-ához

(A házkutatás, a lefoglalás és a motozás közös szabályai)

77. §   A házkutatást, lefoglalást, motozást elrendelő határozat egy példányát az érintettnek át kell adni.
78. §   Ha a házkutatásra, lefoglalásra, motozásra a Be. 177. §-a szerint halaszthatatlan nyomozási cselekményként kerül sor, a határozatot szóban kell közölni. Ilyen esetben a halaszthatatlan nyomozási cselekményről készült jegyzőkönyvbe foglalható a határozat, valamint a jogorvoslati jogra történt figyelmeztetés és az arra tett nyilatkozat.
79. §   Ha a házkutatás, lefoglalás, motozás végrehajtása különleges szakismeretet igényel - így különösen államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó adatokat, számítógépben tárolt adatokat, banktitkot, biztosítási titkot, értékpapírtitkot, távközlési titkot, ügyvédi titkot, orvosi titkot tartalmazó adathordozók lefoglalása - szaktanácsadót kell alkalmazni.
79. §   Ha a házkutatás, lefoglalás, motozás végrehajtása különleges szakismeretet igényel - így különösen minősített adatokat, számítógépben tárolt adatokat, banktitkot, biztosítási titkot, értékpapírtitkot, távközlési titkot, ügyvédi titkot, orvosi titkot tartalmazó adathordozók lefoglalása - szaktanácsadót kell alkalmazni.
80. §   A házkutatásról, lefoglalásról, motozásról felvett jegyzőkönyvnek a Be. 166. §-ában foglalt adatokon, illetve a bűnjelkezelésre vonatkozó jogszabály által előírtakon kívül tartalmaznia kell a nyomozási cselekmény lefolytatását, így különösen:
a) a házkutatást, lefoglalást, motozást szenvedő felszólítását a keresett dolog előadására - illetőleg a bűncselekmény elkövetőjének kézre kerítése érdekében történő házkutatás esetén a keresett személy elrejtőzési helyének közlésére -, és az arra vonatkozó nyilatkozatát,
b) ha a házkutatást, lefoglalást, motozást szenvedő a keresett dolgot nem adja elő, illetőleg nem közli a keresett személy rejtőzködési helyét, a figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy ez nem akadálya az eljárás lefolytatásának,
c) a házkutatást szenvedőnek, illetve megbízottjának (képviselőjének) a házkutatás alatti magatartását, a házkutatás során keletkezett esetleges kárt, annak okát és mértékét (az esetleges kár mértékét indokolt esetben a nyomozási cselekmény után nyomban bevont szakértővel kell tisztázni, megállapításaira a házkutatást szenvedőt nyilatkoztatni kell, és azt jegyzőkönyvbe kell foglalni),
d) a keresett személy vagy a tárgyi bizonyítási eszköz megtalálásának helyét, körülményeit, továbbá minden olyan tényt, amelynek a bizonyítás szempontjából jelentősége lehet,
e) a bűncselekmény nyomainak, más tárgyi bizonyítási eszközöknek a leírását úgy, hogy azok a későbbi eljárás során is alkalmasak legyenek a kétséget kizáró azonosításra, illetve felismerésre,
f) a nyomok és a bizonyítási eszközök rögzítésének egyéb módját, így különösen a hang-, fénykép-, videofelvétel tényét, és azt, hogy a felvételek pontosan miről készültek,
g) ha a házkutatásra, lefoglalásra, motozásra írásbeli határozat nélkül került sor, az erre való utalást,
h) az egyes bűnjeleket milyen sorszámú bűnjelcímkével látták el,
i) a hatósági tanú észrevételeit,
j) a házkutatást szenvedőnek, illetve megbízottjának (képviselőjének), illetőleg a lefoglalást, motozást szenvedőnek a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a nyomozási cselekmény ténye, illetve lefolytatásának módja miatt él-e panasszal.
81. §   Ha a házkutatás során a bűncselekmény nyomhordozóinak vagy tárgyi bizonyítási eszközeinek csomagolására kerül sor, a csomagot a házkutatást szenvedő, illetve megbízottja (képviselője) jelenlétében a helyszínen kell lezárni. A lezárást a nyomozó hatóság eljáró tagjának és a házkutatást szenvedőnek, illetve megbízottjának (képviselőjének), valamint a hatósági tanúnak aláírásával és az aláírás időpontjának a feltüntetésével hitelesíteni kell. A hitelesítés megtörténtének, illetve megtagadásának tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
82. §
(1) Ha a lefoglalt bűnjelek tételes felsorolása a házkutatás idejét indokolatlanul megnövelné, a lefoglalt dolgokat a házkutatást szenvedő, illetve megbízottja (képviselője), jelenlétében a 81. §-ban meghatározottak szerint kell becsomagolni, illetve hitelesíteni.
(2) A házkutatást szenvedőt, illetve képviselőjét értesíteni kell arról, hogy hol és mikor kerül sor a csomag felbontásra. A lezárt csomag bontatlanságát a nyomozó hatóság épületében a házkutatást szenvedő, illetve képviselője jelenlétében kell megvizsgálni, erről a házkutatást szenvedőt, illetve képviselőjét nyilatkoztatni kell, majd a felbontást követően - külön jegyzőkönyvben - részletesen fel kell sorolni a lefoglalt tárgyakat. Ha a házkutatást szenvedő, illetve képviselője az értesítésre nem jelenik meg, a csomag felbontásakor célszerű hatósági tanút alkalmazni.
83. §
(1) A címzettnek még nem kézbesített postai és hírközlési küldemény visszatartásával egyidejűleg annak lefoglalása iránt előterjesztést kell tenni az ügyészhez.
(2) Ha az ügyész a lefoglalást nem rendeli el, a visszatartást haladéktalanul meg kell szüntetni.
(3) Olyan irat megtalálása esetén, amelynek megismeréséhez az iratbirtokos a Be. 153. §-ának (2) bekezdése alapján nem járul hozzá, a nyomozó hatóság az iratbirtokos által zárt borítékban átadott iratot késedelem nélkül továbbítja az ügyészhez.
84. §   Egyebekben a lefoglalt dolgok kezelését és nyilvántartását a bűnjelkezelésről szóló jogszabályokban foglaltak szerint kell végezni.

A Be. 158/A. §-ához

(Számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés)

85. §   A számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezésről szóló határozatnak a Be. 169. §-ának (2) bekezdésében meghatározottakon kívül tartalmaznia kell:
a) a megőrzendő adatok körét,
b) a Be. 158/A. §-ának (3), valamint (5) és (6), továbbá (8) bekezdéseiben foglalt kötelezettségeket,
c) ha az érintett adatot fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy időbélyegzővel látja el a nyomozó hatóság, az erre történő utalást.
86. §   A számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés végrehajtásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek a Be. 166. §-ában foglaltakon kívül tartalmaznia kell:
a) a számítástechnikai rendszerbe történt jogosulatlan belépés, illetőleg az adatok jogosulatlan megváltoztatása lehetőségének kizárási módját,
b) a végrehajtás rögzítésének egyéb módját, így különösen a fénykép-, videofelvétel készítésének tényét, és azt hogy a felvételek pontosan miről készültek,
c) ha a megőrzésre kötelezésre írásbeli határozat nélkül került sor, az erre való utalást,
d) hatósági tanú alkalmazása esetén az általa tett észrevételeket,
e) a megőrzésre kötelezettnek, illetve megbízottjának (képviselőjének) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a nyomozási cselekmény, illetve a lefolytatás módja miatt él-e panasszal.
87. §   Ha a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés végrehajtása különleges szakismeretet igényel - így különösen annak megállapítása, hogy a számítástechnikai rendszer útján rögzített adat biztonságos tárolásának feltételei fennállnak-e, a számítástechnikai rendszer naplózása megoldott-e - szaktanácsadót kell alkalmazni.
88. §   Ha a megőrzésre kötelezett kéri a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok más adathordozóra, vagy más számítástechnikai rendszerbe történő átmásolását, illetőleg az elrendelt korlátozás feloldását, a nyomozó hatóság erről indokolt határozatban dönt. A kérésnek helyt adó határozatnak tartalmaznia kell a másolat hitelesítési módjára, valamint az adatváltoztatásra alkalmatlan módon történő rögzítés elrendelésére vonatkozó rendelkezéseket is.

A Be. 160. §-ához

(Biztosítási intézkedés)

A Be. 158/B. §-158/D. §-ához

(Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele)

88/A. §
(1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére a nyomozó szerv vezetője tesz előterjesztést az ügyészhez.
(2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele indítványozása iránti előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az eljáró nyomozó szerv megnevezését, az ügyirat számát,
b) a bűncselekmény Btk. szerinti megjelölését,
c) a bűncselekmény történeti tényállását,
d) a bűncselekmény gyanúját, illetve az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele feltételeinek fennállását alátámasztó bizonyítékokat,
e) javaslatot a Be. 158/B. § (4) bekezdés a) pontja szerinti elektronikus adat ideiglenes eltávolításának indítványozására,
f) az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló adatokat:
fa) IP címet ipv4 vagy ipv6 szabvány szerint és alhálózati maszkot,
fb) domain nevet,
fc) URL címet,
fd) portszámot,
g) az elektronikus adatot tároló tárhelyszolgáltató nevének és címének, illetve elnevezésének és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének, a cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számának, továbbá a képviseletre jogosult nevének és címének a megjelölését.
(3) A (2) bekezdés g) pontja esetében, ha a tárhelyszolgáltató külföldi, a székhely szerinti államban működő nyilvántartás adatait szükséges beszerezni.
(4) Ha a domain név alatt található elektronikus adatok teljes körére fennállnak a hozzáférhetetlenné tétel elrendelésének feltételei, az erre való utalást is tartalmazza az előterjesztés.
(5) Ha az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló adatok megállapítása különleges szakismeretet igényel, szaktanácsadót kell alkalmazni.
(6) Ha az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének további fenntartása már nem indokolt, vagy ha a nyomozást a nyomozó szerv megszüntette, - kivéve, ha a Be. 569. § szerinti eljárás lefolytatásának van helye - haladéktalanul előterjesztést kell tenni az ügyészhez a kényszerintézkedés megszüntetése és az elektronikus adat visszaállítása iránt. Az előterjesztés megtételére a nyomozó szerv vezetője jogosult. Az előterjesztés tartalmára a (2) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell.
(7) E § alkalmazásában
1. domain név: az internet egy meghatározott részét, tartományát egyedileg leíró megnevezés,
2. elektronikus adat: a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók által az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett olyan adat, amely egyedi azonosítók, mint az IP cím és URL cím, domain név és portszám alapján beazonosítható,
3. IP cím: egyedi hálózati azonosító, amely a hozzá tartozó alhálózati maszkkal együtt meghatározza, hogy mely hálózati címen érhető el az elektronikus adat,
4. portszám: a TCP/IP és az UDP, illetve SCTP protokollokban az adott célszerveren a logikai csatlakozást meghatározó jelzőszám,
5. URL cím: egységes erőforrás azonosító, amely egyetlen címben foglalja össze az interneten megtalálható elektronikus adat azonosításához szükséges legfontosabb információkat, mint a protokoll, a domain név vagy IP cím, a portszám és az elérési út a célszerveren.

A Be. 159. §-ához

(Zár alá vétel)

89. §   Ha az ügyész a nyomozó hatóság által elrendelt biztosítási intézkedést megszünteti, a nyomozó hatóság vezetője haladéktalanul intézkedik annak végrehajtásáról.
89. §   Ha az ügyész a nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vételt feloldja, a nyomozó hatóság vezetője haladéktalanul intézkedik annak végrehajtásáról.

A Be. 161. §-ához

(A rendbírság)

90. §
(1) A rendbírság kiszabásának alapjául szolgáló tényeket, körülményeket a nyomozási cselekményről készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni, ennek hiányában jelentést kell készíteni, és azt az eljárás iratai között el kell helyezni.
(2) Ha a nyomozó hatóság vezetője rendbírság kiszabását tartja szükségesnek, azt írásban kezdeményezi az ügyésznél. A kezdeményezésben a rendbírság kiszabásának alapjául szolgáló okokat kellő részletességgel ismertetni kell.

A Be. 162-163. §-ához

(Az elővezetés és testi kényszer alkalmazása)

91. §   Az elővezetés végrehajtása és a testi kényszer alkalmazása során a nyomozó hatóság alkalmazhatja a vámtörvényben foglalt kényszerítő eszközöket.
91. §   Az elővezetés végrehajtása és a testi kényszer alkalmazása során a nyomozó hatóság alkalmazhatja a VPtv.-ben foglalt kényszerítő eszközöket.
91. §   Az elővezetés végrehajtása és a testi kényszer alkalmazása során a nyomozó hatóság alkalmazhatja a NAV tv.-ben foglalt kényszerítő eszközöket.
92. §   Ha az eljárás során testi kényszer alkalmazására kerül sor, annak tényét a nyomozási cselekményről készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni, ennek hiányában jelentést kell készíteni, és azt az eljárás iratai között el kell helyezni.

III. FEJEZET
A BE. 165. §-ÁHOZ

(Az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata)

93. §
(1) A nyomozó hatóság vezetője biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy az ügyész a nyomozás során az ügyészségről szóló törvényben, illetve a Be.-ben meghatározott rendelkezési és felügyeleti jogát gyakorolhassa; továbbá felelős azért, hogy a nyomozásra vonatkozó ügyészi rendelkezéseket és utasításokat a nyomozó hatóság határidőre, szakszerűen, hiánytalanul és törvényesen teljesítse.
(2) A nyomozó hatóság vezetője a nyomozásról, az egyes eljárási cselekményekről a Be.-ben, e rendeletben, illetve más jogszabályban meghatározott időpontban, tartalommal és módon köteles tájékoztatni az ügyészt.
(3) Ha a nyomozó hatóság eljárása során ügyészi határozatot, illetve intézkedést igénylő kérdés merül fel, a nyomozó hatóság vezetője a Be.-ben, e rendeletben, illetve más jogszabályban meghatározott határidőben az iratok egy példányának csatolásával, indokolt, írásbeli előterjesztéssel fordul az ügyészhez. Ha a jogszabály szerint az előterjesztés a nyomozó hatóság vezetőjének a jogkörébe tartozik, akkor az előterjesztésről a nyomozó hatóság vezetője intézkedik.
(4) A nyomozó hatóság az eljárási cselekményt akkor is az ügyész rendelkezései szerint teljesíti, ha véleménye attól eltérő.
94. §
(1) A gyanúsított első kihallgatásáról készült - személyi adatokat is tartalmazó - jegyzőkönyv, illetve az őrizetbe vételéről szóló határozat egy példányát huszonnégy órán belül meg kell küldeni az ügyészhez.
(2) A bűncselekmény súlya, jellege miatt vagy más okból kiemelkedő jelentőségű ügyekben - így különösen, ha az ügy a tárgyára, illetve az érintettekre figyelemmel helyi vagy országos érdeklődésre tarthat számot - a nyomozás elrendeléséről az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítéssel azonos munkanapon számára meg kell küldeni a nyomozás elrendeléséről szóló feljegyzést, illetve az azt tartalmazó kezdő iratot.
(3) Az ügyész rendelkezésére a nyomozó hatóság vezetője intézkedik arról, hogy a fogva tartott gyanúsítottat a bíróság vagy az ügyész elé állítsák.
166. §-ához

(A jegyzőkönyv)

95. §
(1) A jegyzőkönyvet a nyomozási cselekménnyel egyidejűleg kell elkészíteni.
(2) A vallomás szó szerinti írásba foglalása esetén a feltett kérdéseket is rögzíteni kell.
(3) A vallomás szó szerinti írásba foglalásának megtagadása esetén a gyanúsítottat, a tanút, a szakvéleményt szóban előterjesztő szakértőt figyelmeztetni kell arra, hogy vallomását, illetőleg szakvéleményét írásban megteheti.
(4) A jegyzőkönyvet számítógéppel, írógéppel vagy kézírással (tollal vagy golyóstollal) kell készíteni. A gyorsírással, a kézírással készített jegyzőkönyvről számítógéppel vagy írógéppel másolatot kell készíteni, és azt az iratok között el kell helyezni.
96. §
(1) A jegyzőkönyv kijavítására vagy kiegészítésére akkor kerülhet sor, ha azt hitelt érdemlő adatok indokolttá teszik.
(2) A jegyzőkönyv kijavításával vagy kiegészítésével a jegyzőkönyvet még részben sem szabad olvashatatlanná tenni. A sorok közé kiegészítést írni nem szabad. A kijavítást, kiegészítést a jegyzőkönyv végére kell felvenni. A javítást az azt végzőnek alá kell írni.
97. §   Ha a nyomozási cselekményen részt vevő személy írni, olvasni nem tud, vagy nem képes, és hatósági tanú alkalmazására kerül sor, a jegyzőkönyv záradékában rögzíteni kell
a) azt, hogy a nyomozó hatóság eljáró tagja a hatósági tanú jelenlétében a kihallgatott előtt a jegyzőkönyvet felolvasta,
b) a kihallgatott arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a jegyzőkönyv a vallomását helyesen tartalmazza-e, illetve hogy azt pontosítani, kiegészíteni kívánja-e,
c) a hatósági tanú észrevételeit.
97. §   Ha a nyomozási cselekményen részt vevő személy írni-olvasni nem tud, vagy a tizennegyedik életévét nem töltötte be, a jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
a) azt, hogy a nyomozó hatóság eljáró tagja a hatósági tanú jelenlétében a kihallgatott előtt a jegyzőkönyvet felolvasta,
b) a kihallgatott arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a jegyzőkönyv a vallomását helyesen tartalmazza-e, illetve, hogy azt pontosítani, kiegészíteni kívánja-e,
c) a hatósági tanú észrevételeit.

A Be. 170. §-ához

(A nyomozás megindításának alapja)

98. §   A nyomozás csak bűncselekmény gyanúja, a törvényben meghatározott ténybeli és jogi előfeltételek együttes fennállása esetén rendelhető el.
99. §   A feljelentés beérkezésétől, illetve a nyomozó hatóság tagjának észlelésétől számított három napon belül az adatok értékelése után dönteni kell
a) a feljelentés áttételéről,
b) a feljelentés elutasításáról, vagy
b) a feljelentés elutasításáról,
c) a nyomozás elrendeléséről.
c) a feljelentés kiegészítéséről, vagy
d) a nyomozás elrendeléséről.
100. §
(1) Ha a nyomozás a nyomozó hatóság tagjának hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján indul, a nyomozás elrendelését arra az iratra kell feljegyezni, amely a nyomozás elrendelését megalapozó adatot tartalmazza.
(2) Az ügyészt a nyomozás elrendeléséről a feljegyzés, a feljelentés elutasításáról a határozat másolatának megküldésével értesíteni kell.
(2) Az ügyészt a nyomozás elrendeléséről az elrendelés időpontjának megjelölésével és a tényállás rövid ismertetésével, vagy a feljelentés elutasításáról a határozat másolatának megküldésével értesíteni kell.

A Be. 171. §-ához

(A feljelentés)

101. §   Feljelentés minden olyan, formához nem kötött - a büntetőeljárás megindítására vagy lefolytatására jogosult szerv, vagy más hatóság, illetve a bíróság tudomására hozott - közlés, amely meghatározott vagy ismeretlen személy által elkövetett bűncselekmény gyanújára utaló tényállítást, illetve adatot tartalmaz.
102. §   Ha a feljelentést nem a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál teszik meg, a feljelentőt erről tájékoztatni kell, és közölni kell vele, hogy feljelentését melyik nyomozó szervhez vagy más hatósághoz küldik meg.
103. §
(1) A feljelentőt a feljelentés megtételekor figyelmeztetni kell a hamis vád és a hatóság félrevezetése büntetőjogi következményeire. A figyelmeztetést és az erre tett nyilatkozatot a feljelentésről felvett jegyzőkönyvbe kell foglalni. A távbeszélőn felvett feljelentést utóbb jelentésbe kell foglalni.
(2) A jegyzőkönyv felvételénél törekedni kell a gyanú fennállásának megítéléséhez szükséges tények minél részletesebb tisztázására. Ezért a feljelentőt kellő alapossággal kell nyilatkoztatni a bűncselekmény tényállási elemeire, az elkövetés körülményeire, a gyanúsított személyére és a bizonyítási eszközökre.
(3) A feljelentés jegyzőkönyvbe foglalásakor a feljelentőt fel kell szólítani, hogy a birtokában levő bizonyítási eszközöket a nyomozó hatóság eljáró tagjának adja át, ha pedig ez nem lehetséges, a megőrzésükről, illetve az épségben tartásukról a tőle elvárható módon gondoskodjon. Az átadott bizonyítási eszközöket le kell foglalni. Ha a tárgyi bizonyítási eszközök nincsenek a feljelentő birtokában, ki kell kérdezni arról, hogy azok hol találhatók.
104. §
(1) Bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt a vám- és pénzügyőri felderítő szerv a feljelentést a felderítéstől számított 24 órán belül köteles megtenni.
(1) Tettenérés esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal helyszínen eljáró vámszerve a feljelentést a tettenéréstől számított 24 órán belül köteles megtenni.
(2) A feljelentésnek tartalmaznia kell a feljelentő szerv megnevezését, ügyszámát, az ügy tárgyát és a mellékletek számát, valamint az illetékes nyomozó hatóság megnevezését. Amennyiben az elkövető ismert, a nevét és a személyi adatait is közölni kell.
(3) A feljelentésben le kell írni a tényállást, fel kell sorolni az ismert bizonyítékokat, különösen a tanúk nevét és a lakcímét. Amennyiben lefoglalásra vagy egyéb kényszerintézkedésre került sor, annak időpontját is közölni kell. A lefoglalt dolgok ismertetésénél utalni kell a nyilvántartási tételszámra, fel kell tüntetni az eljárás tárgyát képező dolgok értékét is.
(4) A feljelentéshez csatolni kell a lefoglalásról készült jegyzőkönyv, a lefoglalt dolgokról kiállított bűnjeljegyzék, valamint az üggyel összefüggésben készült feljegyzéseket és jelentéseket. Csatolni kell továbbá az iratokat és más bizonyítékokat is.
(5) Ha a bűncselekmény felderítésével egyidejűleg olyan szabálysértés elkövetése is bizonyítható, amely a bűncselekménnyel nem áll összefüggésben, az iratokat úgy kell elkészíteni, hogy a szabálysértési hatóság a büntetőeljárástól függetlenül elbírálhassa a szabálysértést. Ilyen esetben a felderítő szerv a nyomozó hatóságot a feljelentés mellett a szabálysértési ügyben tett intézkedéséről is tájékoztatja.
(6) A feljelentő vámszervnek írásban vagy távbeszélőn tájékoztatást kell kérnie a nyomozó hatóságtól a nyomozás befejezéséről, megszüntetéséről vagy felfüggesztéséről, ha az a feljelentőt a feljelentés megtételétől számított 6 hónapon belül átirattal vagy a határozat megküldésével nem értesíti. A szóbeli tájékoztatás lényegét feljegyzésben kell rögzíteni.
105. §
(1) A nyomozó hatóság a feljelentés, illetve a nyomozó hatóság tagja észlelésének adatait az alábbiak figyelembevételével vizsgálja meg
a) a történeti tényállás bűncselekmény gyanújának megállapítására alkalmas-e,
b) a büntetőeljárás megindításának van-e akadálya,
c) szükséges-e halaszthatatlan nyomozási cselekmény vagy más intézkedés foganatosítása,
d) a bűncselekmény nyomozására van-e hatásköre, illetékessége.
(2) A nyomozó hatóság köteles már a feljelentés vételekor, illetőleg a nyomozó hatóság tagjának észlelésekor - ha a késedelem veszéllyel jár, a jegyzőkönyv felvétele előtt is - minden olyan intézkedést megtenni, amely a nyomozás eredményességét, gyors teljesítését elősegíti.
(3) Késedelem nélkül intézkedni kell a személy-, illetve tárgykörözés elrendelésére, szemle tartására, véralkohol-, toxikológiai vagy vizeletvizsgálat elvégzéséhez szükséges minta vételére, és minden olyan nyomozási cselekmény végrehajtására, amelynek elmulasztása vagy későbbi elvégzése az eljárás eredményességét károsan befolyásolná.
(4) A feljelentés beérkezésétől, illetőleg a nyomozó hatóság tagjának észlelésétől számított három napon belül azokból a nyilvántartásokból, amelyeket a nyomozó hatóság kezel, valamint amelyekből adatigénylésre jogosult, be kell szerezni a feljelentéssel kapcsolatos döntés, illetőleg a teendő intézkedés szempontjából lényeges adatokat.
106. §
(1) A sértett vagy a Be. 51. §-ának (3) bekezdése alapján a helyébe lépő személy figyelmét a feljelentés megtételekor, illetve a kihallgatásakor fel kell hívni arra, hogy polgári jogi igénye a büntetőeljárás bírósági szakaszában, vagy egyéb törvényes úton érvényesíthető. A figyelmeztetésre adott nyilatkozatot jegyzőkönyvezni kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyt figyelmeztetni kell, hogy indítványozhatja a biztosítási intézkedést, illetve a zár alá vételt.
107. §
(1) Ha a nyomozó hatóság a hatáskörének vagy illetékességének hiányát a nyomozás során állapítja meg, a nyomozás iratainak áttételéről értesíti az ügyészt, valamint a büntetőeljárásban részt vevő személyeket (Be. 42. §).
(2) Az átiratban (felterjesztésben) meg kell jelölni a feljelentés tárgyát, az áttétel indokát, a megküldött iratokat és bűnjeleket.
(3) Az a nyomozó hatóság, amelyhez az ügyet áttették, erről haladéktalanul értesíti az átvett ügy nyomozásáról rendelkező ügyészt, és az értesítéssel azonos munkanapon megküldi a nyomozás elrendeléséről szóló feljegyzést, illetve az azt tartalmazó kezdő iratot.

A Be. 172/A. §-ához

(A feljelentés kiegészítése)

107/A. §
(1) Ha a feljelentés alapján nem állapítható meg, hogy fennáll-e a bűncselekmény gyanúja, illetve az, hogy az eljárásnak van-e törvényi akadálya, feljelentés kiegészítése rendelhető el. Ennek keretében a nyomozó hatóság a Be. 172/A. §-ának (2) bekezdése szerinti adatszerző tevékenységet folytathat.
(2) Ha a feljelentésben több bűncselekmény került megjelölésre és ezek között van olyan cselekmény, mely tekintetében - a feljelentés adatai alapján - fennáll a bűncselekmény gyanúja, nem rendelhető el feljelentés kiegészítés annak megállapítására, hogy a további cselekmények vonatkozásában is fennáll-e bűncselekmény elkövetésének gyanúja.
(3) A feljelentés kiegészítésének elrendeléséről szóló döntést nem külön alakszerű határozatban, hanem az ügyirat eredeti és másodlati példányaira történő záradékkal kell meghozni. A záradéknak tartalmaznia kell a feljelentés kiegészítésének határidejét, valamint a feljelentés kiegészítésére vonatkozó formai és tartalmi követelményeket.
(4) A nyomozó hatóság a feljelentés kiegészítése során tett megállapításait - ha ezzel kapcsolatban egyéb iratok nem keletkeztek - jelentésbe köteles foglalni.
(5) A feljelentés kiegészítése során - legkésőbb a feljelentés kiegészítés elrendelésétől számított tizenötödik napon - dönteni kell arról, hogy a bűncselekmény elkövetésének gyanúja megállapítható-e. Ha bűncselekmény gyanúja megállapítható, a nyomozást el kell rendelni, ellenkező esetben a feljelentést el kell utasítani.
(5) A feljelentés kiegészítése során - a feljelentéskiegészítés határideje alatt - dönteni kell arról, hogy a bűncselekmény elkövetésének gyanúja megállapítható-e. Ha a bűncselekmény gyanúja megállapítható, a nyomozást el kell rendelni, ellenkező esetben a feljelentést el kell utasítani.
(6) Ha az ügyész a feljelentés kiegészítését a Be. 35. §-ának (2) bekezdése alapján a nyomozó szerv hatáskörébe utalta, a feljelentés esetleges elutasításáról a nyomozó szerv - a Be. 174. § (2) bekezdésében foglalt esetekben - dönt.

A Be. 176. §-ához

(A nyomozás határideje)

108. §
(1) A nyomozásra a nyomozó hatóság vezetője a Be. 176. §-ának (1) bekezdésében meghatározottnál rövidebb határidőt is előírhat.
(2) Ha az eljárás halaszthatatlan nyomozási cselekmény végzésével indul meg, a nyomozás határidejét ennek időpontjától kell számítani.
109. §
(1) A nyomozó hatóság vezetője a nyomozás határidejének lejárta előtt olyan időpontban köteles a nyomozás teljesítését ellenőrizni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a még szükséges nyomozási cselekmények elvégzésére. Az ellenőrzés megállapításairól készített feljegyzést a nyomozási iratok irattári példányában kell elhelyezni.
(1) A nyomozó hatóság vezetője a nyomozás határidejének lejárta előtt olyan időpontban köteles a nyomozás teljesítésének felülvizsgálata érdekében intézkedni, hogy minimum 15 nap álljon rendelkezésre a még szükséges nyomozási cselekmények elvégzésére. A felülvizsgálat megállapításairól készített feljegyzést a nyomozási iratok irattári példányában kell elhelyezni.
(2) Ha a nyomozás határidejének meghosszabbítása indokolt, a nyomozó hatóságnak olyan időpontban kell előterjesztést tennie a határidő meghosszabbítására, hogy az előterjesztés a nyomozásról rendelkező ügyészhez a nyomozás határidejének lejárta előtt legalább tíz - ha a hosszabbításra felettes ügyész jogosult, tizenöt - nappal megérkezzen.
(3) A nyomozó hatóság a nyomozás határidejének meghosszabbítására tett - a cselekmény tényállását, minősítését, a beszerzett bizonyítékokat, a meghosszabbítani kért határidőt, a tervezett eljárási cselekményeket tényszerűen tartalmazó, a teljesítésük addigi elmaradásának okát is megjelölő - előterjesztésben indokolja meg, hogy a nyomozás határidejének meghosszabbítását milyen okok és körülmények, milyen időtartamra teszik szükségessé.

A Be. 177. §-ához

(Nyomozási cselekmény elvégzése határozat nélkül)

110. §   Amennyiben a vám- és pénzügyőri szerv a bűncselekmény nyomozására nem rendelkezik hatáskörrel, a Be. 177. §-ában megnevezett nyomozási cselekményeket elvégzi, ezt követően feljelentést tesz a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatósághoz és egyúttal értesíti a megtett intézkedésekről. A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt elfoghatja, ha szükséges, a vámtörvény 174. §-a (1) bekezdés h) pontja alapján a helyszínt és a bizonyítékokat biztosítja, és egyidejűleg értesíti az illetékes nyomozó hatóságot.
110. §   Ha a vám- és pénzügyőri szerv a bűncselekmény nyomozására nem rendelkezik hatáskörrel, a Be. 177. §-ában megjelölt halaszthatatlan nyomozási cselekményeket elvégzi, ezt követően az ügyet átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatósághoz, egyúttal értesíti a megtett intézkedésekről.
110. §   Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve a bűncselekmény nyomozására nem rendelkezik hatáskörrel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés m) pontjában, valamint a 24. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Be. 177. §-ában megjelölt halaszthatatlan nyomozási cselekményeket elvégzi, ezt követően az ügyet átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó szervhez, vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatósághoz és egyúttal értesíti a megtett intézkedésekről.

IV. FEJEZET
MÁS NYOMOZÓ HATÓSÁG MEGKERESÉSE

111. §   Nyomozási cselekmény megkeresés útján is teljesíthető.
112. §   Ha más nyomozó hatóság illetékességi területén kell nyomozási cselekményt végezni, ennek végrehajtására - a 115. §-ban meghatározott kivétellel - a foganatosítandó nyomozási cselekmény helye szerint illetékes és a megkereséssel érintett bűncselekmény nyomozására hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság megkereshető.
113. §
(1) A megkeresés kizárólag egyes nyomozási cselekmények elvégzésére irányulhat.
(2) A megkeresés irányulhat halaszthatatlan nyomozási cselekményekre is.
(3) A megkereséshez csatolni kell azokat az iratokat, amelyek ismerete a megkeresés teljesítéséhez szükségesek.
(4) A megkeresést lehetőleg telefaxon, vagy elektronikus úton, illetve ha a késedelem veszéllyel járna, távbeszélőn kell továbbítani. Ebben az esetben a szükséges iratokat egyidejűleg meg kell küldeni. A távbeszélőn kért megkeresésről feljegyzést kell készíteni.
(5) A megkeresés alapján őrizetbe vett személy elszállításáról a megkereső nyomozó hatóságnak kell gondoskodnia.
114. §
(1) Őrizetbe vétel, házkutatás, lefoglalás, motozás, zár alá vétel, biztosítási intézkedés foganatosítására irányuló megkeresés esetén a határozatot a megkereső nyomozó hatóság hozza meg.
(1) Őrizetbe vétel, házkutatás, lefoglalás, motozás, biztosítási intézkedés foganatosítására vonatkozó határozatot a megkereső nyomozó hatóság hozza meg.
(2) Ha az (1) bekezdésben írt kényszerintézkedés szükségessége a megkeresést követően, a megkeresett nyomozó hatóság eljárásában késedelmet nem tűrő módon merül fel, a határozatot - lehetőség szerint a megkereső nyomozó hatósággal egyeztetve - a megkeresett nyomozó hatóság készíti el.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt határozatok elleni panaszt - ha annak a határozatot hozó nyomozó hatóság három napon belül nem ad helyt - a megkereső nyomozó hatóság szerint illetékes ügyészséghez kell felterjeszteni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt határozatok elleni panaszt - ha annak a határozatot hozó nyomozó hatóság három napon belül nem ad helyt - a megkereső nyomozó hatóság szerint illetékes ügyészséghez kell felterjeszteni. Őrizetbe vétel elleni panasz esetén a nyomozó hatóságnak haladéktalanul döntenie kell, és ha a panasznak nem ad helyt, az iratokat nyomban fel kell terjesztenie az illetékes ügyészhez.
115. §   A büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartottal kapcsolatos megkeresés csak a fogva tartott kihallgatására, - ha mindkét fogva tartott ugyanabban a büntetés-végrehajtási intézetben van - szembesítésükre, valamint a fogva tartott büntetés-végrehajtási intézetben levő érték-, illetve tárgyletétjéből történő lefoglalásra irányulhat. Más nyomozási cselekmény, valamint az iratismertetés végrehajtásához a fogva tartottat ki kell kérni.
115. §   A büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartottal kapcsolatos megkeresés csak a fogva tartott kihallgatására, - ha mindkét fogva tartott ugyanabban a büntetés-végrehajtási intézetben van - szembesítésükre, - ha az iratok terjedelme lehetővé teszi - iratismertetés végrehajtására, valamint a fogva tartott büntetés-végrehajtási intézetben levő érték-, illetve tárgyletétjéből történő lefoglalásra irányulhat. Más nyomozási cselekmény, valamint a büntetés-végrehajtási intézetben el nem végezhető iratismertetés végrehajtásához a fogva tartottat ki kell kérni.

A nyomozás tervezése

116. §
(1) Írásbeli nyomozási terv (a továbbiakban: nyomozási terv) készítéséről - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyész, illetve a nyomozó hatóság vezetője dönt.
(2) Nyomozási terv készítése kötelező a bonyolult ténybeli és jogi megítélésű vagy több nyomozó hatóság együttműködését, illetve nyomozó csoport létrehozását igénylő ügyekben.
(2) Nyomozási terv készítése kötelező a bonyolult ténybeli és jogi megítélésű vagy több nyomozó hatóság együttműködését, vagy nyomozó csoport létrehozását igénylő ügyekben, valamint ha a nyomozás elrendelésétől számítva 1 év eltelt.
(3) A nyomozási terv az eljárás tárgyául szolgáló bűncselekmény rövid leírását, a nyomozás verzióit, a bizonyítás érdekében szükséges és lehetséges nyomozási cselekményeket, azok foganatosításának felelősét és határidejét tartalmazza.
(4) A nyomozás gyorsasága és a bizonyítás teljessége érdekében a nyomozás tervezése során meg kell határozni, hogy
a) milyen körben, összefüggésben és részletességgel kell feltárni a bizonyítás tárgyához tartozó tényeket,
b) a bizonyítás tárgyát alkotó tények megfelelő feltárásához milyen tárgyi bizonyítási eszközöket, okiratokat kell felderíteni, összegyűjteni és biztosítani,
c) milyen további nyomozási cselekményeket, milyen határidővel kell végrehajtani.
(5) A nyomozási tervet a nyomozás előrehaladtával aktualizálni kell.
(6) A nyomozási tervet a nyomozási iratok irattári példányában kell kezelni.

A Be. 178. §-ához

(A nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége)

117. §
(1) Ha az indokolt, a nyomozás során - függetlenül keletkezésük idejétől - be kell szerezni különösen:
a) az ügy történeti tényállásához kapcsolódó államigazgatási eljárás,
b) a vámtörvény, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, valamint a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény alapján végzett vám- és pénzügyőri, rendőri és határőri intézkedés során keletkezett iratokat, biztosított tárgyakat.
b) a VPtv., illetve a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, valamint a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény alapján végzett vám- és pénzügyőri, rendőri és határőri intézkedés során keletkezett iratokat, biztosított tárgyakat.
(2) A nyomozó hatóság adatszerző tevékenysége során végezhető, bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtési tevékenység során annak eszközei és módszerei vonatkozásában a vámtörvény 174. §-ának (10) bekezdése felhatalmazása alapján kiadott PM TÜK utasítás rendelkezéseit alkalmazza.
(2) A nyomozó hatóság adatszerző tevékenysége során végezhető, bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtési tevékenység során annak eszközei és módszerei vonatkozásában a VPtv. 43. §-ának b) pontja felhatalmazása alapján kiadott PM TÜK utasítás rendelkezéseit alkalmazza.
(3) A titkos információgyűjtést csak az országos parancsnok által kijelölt nyomozó hatóságok végezhetik.
(4) A más nyomozó hatóság vagy más szerv eljárása során keletkezett bizonyítási eszközök beszerzésére a Be. 71. §-ában szabályozott megkeresésre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
117. §   Ha az indokolt, a nyomozás során - függetlenül keletkezésük idejétől - be kell szerezni különösen:
a) az ügy történeti tényállásához kapcsolódó közigazgatási hatósági eljárás,
b) a NAV tv. vagy a Rendőrségről szóló törvény alapján végzett intézkedés
során keletkezett iratokat, biztosított tárgyakat.
118. §
(1) Ha a nyomozás elrendelése után fedett nyomozó igénybevétele szükséges, a nyomozó hatóság vezetője az ügyészhez előterjesztést tesz, amely tartalmazza
a) a nyomozó hatóság megnevezését, az ügyszámot, a nyomozás elrendelésének időpontját,
b) a bűncselekmény Btk. szerinti megnevezését, a bűncselekmény gyanúját megalapozó adatokat,
b) a bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti megnevezését, a bűncselekmény gyanúját megalapozó adatokat,
c) az üggyel összefüggő titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés során beszerezett adatokat,
d) a fedett nyomozó foglalkoztatásának indokait, célját,
e) a fedett nyomozó működési körét.
(2) Az előterjesztéshez csatolni kell az előterjesztésben foglaltakat megalapozó iratokat.
119. §   A titkos információgyűjtésről készült jelentés tartalmára és az ezzel kapcsolatos adatkezelésre a külön törvény rendelkezései az irányadók.

A Be. 179. §-ához

(A gyanúsított kihallgatása)

120. §
(1) A gyanúsítottal a bizonyítékok ismertetése nélkül közölni kell a terhére rótt bűncselekményt megvalósító magatartásának lényegét, és Btk. szerinti minősítését. Ha a gyanúsítottat több bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, minden egyes bűncselekményt illetően külön-külön kell közölni a terhére rótt tényeket és ezeknek a Btk. szerinti minősítését.
(1) A gyanúsítottal a bizonyítékok ismertetése nélkül közölni kell a terhére rótt bűncselekményt megvalósító magatartásának lényegét, és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését. Ha a gyanúsítottat több bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, minden egyes bűncselekményt illetően külön-külön kell közölni a terhére rótt tényeket és ezeknek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését.
(2) Ha a gyanúsítás közlését követően a nyomozás során a gyanúsítottal szemben újabb bűncselekmény megalapozott gyanúja állapítható meg, valamint ha a gyanúsításban közölt bűncselekmény minősítése megváltozik, azt vele a kihallgatásánál közölni kell.
121. §
(1) A gyanúsított vallomását egyes szám első személyben fogalmazva, a gyanúsított jelenlétében kell jegyzőkönyvbe foglalni.
(2) Ha a vallomástétel során tolmácsot kell igénybe venni, a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a tolmács nevét, címét, a tolmácsolás nyelvét, a tolmács nyilatkozatát a Be. 103. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kizárási okokra, valamint a gyanúsított nyilatkozatát, hogy a tolmácsolást megértette-e.
122. §
(1) A gyanúsított észrevételeit, indítványait jegyzőkönyvbe kell foglalni. A gyanúsítottnak a tényállás alapos és hiánytalan tisztázására tett megalapozott indítványát a nyomozás során teljesíteni kell.
(2) Ha a gyanúsított vallomása ellentmondásos, vagy korábbi vallomásával ellentétes, nyilatkoztatni kell ennek okára, valamint arra, hogy melyik vallomását tartja fenn.
123. §
(1) Ha a fogva tartott gyanúsított ittassága, vagy más ok miatt olyan állapotban van, amely gátolja a vallomástételben, illetve védekezésének előterjesztésében, erről jelentést kell készíteni, és a gyanúsítottat az akadályoztatás megszűnését követően kell haladéktalanul kihallgatni.
(2) Ha felmerül annak gyanúja, hogy a fogva tartott gyanúsított ittassága, vagy más ok miatt olyan állapotban van, amely gátolja a vallomástételben, illetve védekezésének előterjesztésében, haladéktalanul meg kell vizsgáltatni orvossal. Ha az orvosi vélemény szerint a fogva tartott gyanúsított ittas, vagy kábítószer hatása alatt áll, intézkedni kell a szakértői vizsgálathoz szükséges vér-, illetve vizeletminta vételére.
124. §   Ellenőrizni kell, hogy a gyanúsított rendelkezik-e járművezetői engedéllyel, úti okmánnyal, lőfegyvertartási engedéllyel, lőfegyverrel, illetve adott-e be úti okmány vagy lőfegyvertartási engedély iránti kérelmet.
125. §   Ha a gyanúsított úti okmányának elvételét a bíróság elrendelte, vagy úti okmányát visszavonták és a gyanúsított külföldre utazásra irányuló kérelmet nyújt be, a nyomozó hatóság a kérelmet - álláspontjának kifejtésével - megküldi az ügyészhez.
126. §
(1) Ellenőrizni kell, hogy a gyanúsított szerepel-e a bűnügyi nyilvántartásban, és be kell szerezni az esetleges korábbi elítélésére vonatkozó iratokat, ha a bűncselekmény minősítése vagy a büntetőjogi jogkövetkezmények alkalmazása szempontjából azoknak jelentősége van, valamint a más nyomozó hatóság előtt folyamatban lévő büntetőeljárásokra vonatkozó adatokat.
(2) A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvényben (a továbbiakban: Bnytv.) meghatározott esetekben az ujj- és tenyérnyomatvétel, a fényképkészítés, valamint a DNS mintavétel szabályairól szóló 8/2000. (II. 16.) BM-IM-PM együttes rendeletnek megfelelően kell eljárni.
(3) Teljesíteni kell a Bnytv., illetve a bűnügyi nyilvántartást kezelő szervről, az adatközlés és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 7/2000. (II. 16.) BM-IM együttes rendeletben meghatározott adatközlést.
127. §
(1) A nyomozó hatóság az előzetes letartóztatásban levő gyanúsítottat a vádemelési javaslat előterjesztésével egyidejűleg a büntetés-végrehajtási intézetbe átkíséri. Az átkísérés végrehajtása előtt az ügyésztől rendelvényt kell kérni, és átkísérési utasítást kell készíteni.
(1) A nyomozó hatóság az előzetes letartóztatást rendőrségi fogdában töltő gyanúsítottat a rendőrségi fogdán történő elhelyezést megalapozó nyomozati cselekmények elvégzését követően a büntetés-végrehajtási intézetbe visszaszállítja. A visszaszállítás végrehajtása előtt az ügyésztől rendelvényt kell kérni, és átkísérési utasítást kell készíteni.
(2) A büntetés-végrehajtási intézetet értesíteni kell a fogva tartás biztonságát érintő adatokról, eseményekről, valamint - a fogva tartottal kapcsolatban rendelkezésre álló orvosi iratok zárt borítékban történő megküldésével - a fogva tartott egészségi állapotáról.

A Be. 182. §-ához

(Szaktanácsadó közreműködése)

128. §
(1) A szaktanácsadó igénybevételéhez nem szükséges határozatot hozni, a közreműködésre felkérés szóban vagy írásban történik. A nyomozó hatóság tagja a közreműködésről felvett jegyzőkönyvben rögzíti, hogy a szaktanácsadó mely eljárási cselekménynél működött közre, és milyen kérdésben adott felvilágosítást.
(2) A nyomozás során szaktanácsadóként a nyomozó hatóság alkalmazásában álló személy is igénybe vehető, amennyiben vele szemben nem áll fenn a Be. 38. §-ában meghatározott kizárási ok.

A Be. 188. §-ához

(A nyomozás felfüggesztése)

129. §
(1) Ha az ügyben több gyanúsított van, a nyomozást csak arra a gyanúsítottra vonatkozóan lehet felfüggeszteni, akire nézve a felfüggesztési ok fennáll.
(2) A felfüggesztés ideje alatt a gyanúsított személyét közvetlenül nem érintő nyomozási cselekményeket el kell végezni, a vele kapcsolatos bizonyítási eszközöket be kell szerezni.
130. §
(1) Ha a felfüggesztés oka megszűnt, a nyomozás folytatásáról az ügyészt, és az eljárásnak azt a résztvevőjét, akit a felfüggesztésről is értesítettek, egyidejűleg értesíteni kell.
(2) Ha a felfüggesztés határideje eredménytelenül telt el, és nincs helye a nyomozás elévülés miatt történő megszüntetésének, a nyomozást folytatni, és arról az ügyészt értesíteni kell.
130. §   Ha a nyomozást a nyomozó hatóság függesztette fel és annak oka megszűnt, továbbá, ha a felfüggesztés határideje eredménytelenül telt el és nincs helye a nyomozás elévülés miatti megszüntetésének, a nyomozás folytatásáról határozatot kell hozni, amelynek megküldésével az ügyészt és az eljárásnak azt a résztvevőjét, akit a felfüggesztésről is értesítettek, egyidejűleg értesíteni kell. Ha a nyomozást az ügyész függesztette fel, a felfüggesztés okának megszűnése esetén a nyomozás továbbfolytatásáról szóló határozat meghozatala iránt előterjesztést kell tenni.

A Be. 193. §-ához

(A nyomozás iratainak megismerése)

131. §
(1) A nyomozás elvégzése után a gyanúsított és a védő a vádemelés alapjául szolgáló, a sértett az őt érintő iratokat megismerheti. Ennek érdekében értesíteni kell őket arról, hogy a nyomozás iratait hol és mikor tekinthetik meg.
(2) Előbb a gyanúsított és védője, ezt követően a sértett számára kell a megismerés lehetőségét biztosítani.
(3) Az iratok megismeréséhez a nyomozási iratok sorszámozott, összefűzött első példányát és mellékleteit kell átadni.
(4) Az iratok megismerését a nyomozásra megállapított határidőn belül kell lehetővé tenni.
(5) Ha a gyanúsított, illetőleg a védő iratismertetés során előterjesztett indítványa alapján olyan nyomozási cselekmény elvégzése válik szükségessé, amely a Be. 176. § (2) bekezdésének második mondatában megállapított határidőn belül nem végezhető el, a nyomozó hatóság a nyomozás határidejének meghosszabbítása érdekében haladéktalanul előterjesztést tesz az ügyészhez.
(6) Az elvégzett nyomozási cselekmény folytán keletkezett iratok megismerését a nyomozás meghosszabbított határidejének utolsó napjáig a gyanúsított és a védő, majd a sértett részére biztosítani kell.
(7) Az (1)-(6) bekezdés rendelkezéseit a gyanúsított és a védő tekintetében értelemszerűen alkalmazni kell a nyomozás megszüntetése esetén is.
132. §
(1) A nyomozás elvégzése után az iratismertetés alkalmával tett - a nyomozás kiegészítése iránti, illetve egyéb - indítvány teljesítése vagy elutasítása kérdésében olyan időpontban kell dönteni, hogy a szükséges nyomozási cselekmény a nyomozás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben elvégezhető legyen.
(2) A nyomozás kiegészítése során keletkezett iratok megismerését a 131. § (1)-(4) bekezdésében foglaltak szerint kell biztosítani.
(3) Az indítvány elutasításáról írásban tájékoztatni kell azt, aki az indítványt tette.
(4) Ha a nyomozás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben az indítvány szerinti nyomozási cselekmény nem végezhető el, a nyomozás határidejének meghosszabbítására haladéktalanul előterjesztést kell tenni.
133. §
(1) Ha az értesített a megjelölt határnapon nem jelenik meg az iratok megismerése céljából, ezt az értesítés másolati példányára fel kell jegyezni.
(2) A nyomozás elvégzése után a gyanúsítottat, a védőt és a sértettet arról is tájékoztatni kell, hogy a nyomozás iratait hova továbbították.
134. §   Az iratokat két példányban, külön-külön összefűzve, oldalszámozva és iratjegyzékkel ellátva kell megküldeni az ügyészhez, ha a törvény szerint a nyomozás elvégzését követően ügyészi intézkedésre van szükség.

A Be. 195-196. §-ához

(Jogorvoslat a nyomozás során)

135. §
(1) A panaszt és az ellenvetést írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett panaszt, illetve ellenvetést jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(2) Az érintett nyilatkozatai közül
a) panasz az, amely valamely határozatot, annak rendelkezését vagy indokolását,
b) ellenvetés az, amely valamely intézkedést vagy annak elmulasztását
kifejezetten sérelmezi.
135. §   A panaszt írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett panaszt jegyzőkönyvbe kell foglalni.
136. §
(1) A nyomozás során az ellenvetést az intézkedést foganatosító, illetőleg az azt elmulasztó nyomozó hatóságnál lehet előterjeszteni.
(2) A nyomozó hatóság vezetője az ellenvetés és a nyomozási iratok alapján ésszerű határidőn belül dönt arról, hogy szükség van-e intézkedésre.
(3) A nyomozó hatóság megteszi a nyomozó hatóság vezetőjének döntése szerint szükséges és indokolt intézkedéseket, illetve kezdeményezi azt az intézkedésre jogosultnál.
(4) A nyomozó hatóság vezetőjének döntését írásban közölni kell az ellenvetés előterjesztőjével. A döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(5) Az ügyészt a megalapozott gyanú közlése elleni ellenvetést elutasító döntésről írásban tájékoztatni kell.
136. §   A nyomozás során a panaszt a határozatot hozó, az intézkedést foganatosító, illetőleg az intézkedést elmulasztó nyomozó szervnél célszerű előterjeszteni.

A Be. 200. §-ához

(Bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés)

137. §
(1) A nyomozás elrendelését megelőzően külön törvény alapján a bíró által engedélyezett titkos információgyűjtés tényéről és tartalmáról a nyomozás elrendelésével egyidejűleg értesíteni kell az ügyészt.
(2) A bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre irányuló előterjesztéshez a nyomozási iratokon kívül azokat az iratokat is csatolni kell, amelyek nélkül a titkos adatszerzés indokoltsága nem ítélhető meg.
(3) Az előterjesztést két számozott példányban kell az ügyészhez megküldeni úgy, hogy az a titkos adatszerzés javasolt kezdő időpontja előtt legalább öt nappal megérkezzen.
(4) A titkos adatszerzés meghosszabbításának kezdeményezésekor a (3) bekezdésben írottak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.
(5) Ha - a késedelem veszélyére figyelemmel - az egyébként bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést az ügyésztől kérik, ennek indokait tényekkel kell alátámasztani.
(6) A titkos adatszerzés haladéktalan megszüntetéséről egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt.
(7) Ha a törvény a titkos adatszerzés során megismert adat megsemmisítését írja elő, ennek tényéről, módjáról és időpontjáról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(8) A titkos adatszerzés végrehajtásáról készített jelentést az adatszerzést folytató nyomozó hatóság vezetőjének aláírását követően haladéktalanul meg kell küldeni az ügyésznek.
(9) Az (1) és (6) bekezdésben meghatározott esetben az értesítés, illetőleg a (2) és (4) bekezdés szerinti előterjesztés megtételére, továbbá a titkos adatszerzés végrehajtásáról a Be. 204. §-ának (5) bekezdése alapján készített jelentés aláírására az adatszerzést végző nyomozóhatóság vezetője jogosult.

A Be. 206/A. §-ához

(A titkos információgyűjtés eredményének felhasználása)

137/A. §   A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének felhasználásakor az indítványozó ügyészt a Vám- és Pénzügyőrség eljáró nyomozó hatóság vezetője az országos parancsnokság rendészeti főigazgatójának előzetes - a felhasználás kockázataira, valamint az így keletkező anyagi és egyéb kötelezettségekre vonatkozó - állásfoglalásáról tájékoztatja.
137/A. §   A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének felhasználásakor az indítványozó ügyészt - lehetőség szerint 15 nappal az adat bizonyítási eszközként való felhasználását megelőzően - a Nemzeti Adó-és Vámhivatal eljáró nyomozó hatóságának vezetője a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgatójának előzetes - a felhasználás kockázataira, valamint az így keletkező anyagi és egyéb kötelezettségekre vonatkozó - állásfoglalásáról tájékoztatja.

V. FEJEZET
A BE. 446-468. §-AIHOZ

V. FEJEZET
A BE. 446-469. §-AIHOZ

(A fiatalkorúak elleni büntetőeljárás)

138. §
(1) A fiatalkorúak elleni büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni azzal a gyanúsítottal szemben is, aki
a) házasságkötés folytán szerzett nagykorúságot,
b) a bűncselekmény elkövetése után, de a büntetőeljárás megindítása előtt töltötte be a tizennyolcadik életévét.
(2) Ha a gyanúsított a nyomozás során a tizennyolcadik életévét betöltötte, vagy házasságkötés folytán nagykorúvá válik, a volt törvényes képviselő e minőségéből eredő jogait már nem gyakorolhatja.
139. §   Nem alkalmazhatók a Be. XX. fejezetének rendelkezései azzal a gyanúsítottal szemben, aki az eljárás alapjául szolgáló bűncselekményt (bűncselekményeket) részben a tizennyolcadik életévének betöltése előtt, részben azt követően követte el.
139. §   Nem alkalmazhatók a Be. XXI. fejezetének rendelkezései azzal a gyanúsítottal szemben, aki az eljárás alapjául szolgáló bűncselekményt (bűncselekményeket) részben a tizennyolcadik életévének betöltése előtt, részben azt követően követte el.

A Be. 450. §-ához

(A védő)

140. §
(1) Ha a fiatalkorú gyanúsítottnak nincs meghatalmazott védője, a nyomozó hatóság köteles védőt kirendelni. A védő kirendeléséről a megalapozott gyanú közlésével egyidejűleg kell gondoskodni.
(2) A nyomozó hatóság a megalapozott gyanú közlésétől kezdődően köteles vizsgálni, hogy felmerülnek-e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) 17. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jelzési kötelezettség teljesítését megalapozó körülmények.
(3) A nyomozó hatóság a fiatalkorúval szemben indult büntetőeljárásról, továbbá a szülő vagy törvényes képviselő által a gyermek- vagy fiatalkorú sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásról a megalapozott gyanú közlését követően értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, továbbá a gyermek-, illetve fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságot.
(4) A nyomozó hatóság a fiatalkorú ügyében a Gyvtv. alapján tett intézkedéséről, az intézkedésről szóló irat másolatának megküldésével haladéktalanul értesíti az ügyészt.

A Be. 451. §-ához

(A törvényes képviselő)

141. §
(1) A fiatalkorú törvényes képviseletére elsősorban a szülői felügyeletet gyakorló szülők jogosultak.
(2) Az átmeneti, illetve a tartós nevelésbe vett fiatalkorú törvényes képviselője a gyámhatóság által kirendelt gyám. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett fiatalkorú törvényes képviselője a szülő, amennyiben a fiatalkorút nála helyezték el, illetőleg a gyámhatóság által kirendelt gyám.
(2) Az átmeneti, illetve a tartós nevelésbe vett fiatalkorú törvényes képviselője a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal által kirendelt gyám. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett fiatalkorú törvényes képviselője a szülő, amennyiben a fiatalkorút nála helyezték el, illetőleg a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal által kirendelt gyám.
(3) A szabadságvesztés-büntetését töltő, illetve javítóintézeti nevelésre utalt fiatalkorú esetében - eltérő rendelkezés hiányában - a törvényes képviselet joga a szülőt, illetve a gyámot illeti meg.
142. §
(1) Ha a törvényes képviselőnek a Be. 452. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írt okok miatt a büntetőeljárásból való kizárása látszik szükségesnek, erre, valamint az eseti gondnok kirendelésére soron kívül előterjesztést kell tenni az ügyészhez.
(2) Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a törvényes képviselő jogainak gyakorlására bármely egyéb okból nem képes.
143. §   A törvényes képviselő jogairól való felvilágosításának megtörténtét arról az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyen a törvényes képviselő részt vett.
144. §   A fiatalkorú idézéséről és a részére küldött értesítésről a törvényes képviselőt értesíteni kell.
145. §   A fiatalkorú személyét vagy jogait érintő határozatot a törvényes képviselővel is közölni kell. A határozat rendelkező részében fel kell hívni a figyelmét, hogy a gyanúsított panaszjoga mellett a törvényes képviselőt önálló panaszjog illeti meg.
146. §
(1) Ha a késedelem nem jár veszéllyel, biztosítani kell, hogy a törvényes képviselő a fiatalkorú kihallgatásán, a szemlén, a bizonyítási kísérleten, a felismerésre bemutatáson, a szembesítésnél, és a gyanúsítottat érintő szakértői meghallgatáson jelen lehessen. Jelenlétének vagy a távolmaradásának tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(1) Ha a késedelem nem jár veszéllyel, biztosítani kell, hogy a törvényes képviselő a fiatalkorú kihallgatásán, a szemlén, a bizonyítási kísérleten, a felismerésre bemutatáson, a szembesítésnél és a gyanúsítottat érintő szakértői meghallgatáson jelen lehessen. A tizennyolcadik életévét meg nem haladott tanú kihallgatásánál annak gondozója is jelen lehet. A jelenlét vagy a távolmaradás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(2) Biztosítani kell, hogy a törvényes képviselő a nyomozás során megtekinthesse az arról az eljárási cselekményről felvett jegyzőkönyvet, amelyen jelen lehetett, továbbá azt, hogy a nyomozás befejezése után az ügy iratait megtekinthesse. Észrevételeit és indítványait - illetőleg ha e jogával nem kíván élni, akkor ennek tényét - a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) A nyomozás irataiban fel kell tüntetni annak tényét, módját és időpontját, hogy a törvényes képviselőt az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról értesítették.

A Be. 453. §-ához

(A bizonyítási eszközök)

147. §
(1) Gondozóként rendszerint a szülői felügyeletet gyakorló szülőt kell kihallgatni.
(2) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint átmeneti vagy tartós nevelésbe vett fiatalkorú gondozója a nevelőszülő, a gyermekotthon vezetője, a gyám, illetve az általuk megnevezett személy.
(3) A fiatalkorú egyéniségének, értelmi fejlettségének és életviszonyainak kellő mértékben történő felderítése érdekében szükség szerint azokat a gondozókat is ki kell hallgatni, akik a fiatalkorú nevelését, gondozását korábban ellátták, még abban az esetben is, ha a gyanúsított a nyomozás során a tizennyolcadik életévét betöltötte, vagy házasságkötés folytán nagykorúvá vált.
(4) A javítóintézeti növendék, a szabadságvesztés-büntetését töltő fiatalkorú esetében a (3) bekezdésben meghatározott körülményekre a nevelőtanárt, illetve a nevelőtisztet kell tanúként kihallgatni. A (3) bekezdésben meghatározott körülményekre nézve a nevelőtanár, illetve a nevelőtiszt akkor is köteles vallomást tenni, ha egyébként a szabadságvesztést töltő vagy a nevelőintézetben nevelt fiatalkorú egyéniségét, értelmi fejlettségét és életviszonyait jellemző körülményekre nézve titoktartásra köteles.
(5) A gondozó tanúkénti kihallgatását mellőzni kell, ha a gondozó egyben törvényes képviselő, és e jogától megfosztották, illetve az eljárásból kizárták.
(6) Az intézeti nevelőtanár, a büntetés-végrehajtási nevelőtiszt (1) bekezdésben foglaltakra történő tanúkihallgatását írásbeli nyilatkozata helyettesítheti.
148. §
(1) Ha a fiatalkorú tanuló vagy iskolai tanulmányait az eljárás megindítása előtt egy évnél nem régebben fejezte be, illetve szakította félbe, az iskolai jellemzést - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - akkor kell beszerezni, ha azt a büntetőügy sajátosságai indokolják.
(2) Nem kell beszerezni az iskolai jellemzést, ha a fiatalkorú tanulmányait nem Magyarországon folytatja, illetve folytatta.
149. §
(1) A fiatalkorú életkorát elsősorban személyazonosító igazolványa vagy útlevele bizonyítja. A fiatalkorú születési anyakönyvi kivonatának másolatát akkor kell beszerezni, és a nyomozási iratokban elhelyezni, ha
a) nincs a személyazonossága igazolására elfogadható okmánya,
b) a személyazonossága igazolására szolgáló okmányba bejegyzett adatok helyességét illetően kétség merül fel.
(2) Nem kell beszerezni a nem magyar állampolgár fiatalkorú születési anyakönyvi kivonatát abban az esetben, ha a nem magyar állampolgár fiatalkorú nem tartózkodik életvitelszerűen Magyarországon, feltéve, hogy az iratok beszerzése az eljárás befejezését jelentősen késleltetné.
150. §
(1) A fiatalkorú nevelésének, testi, értelmi és erkölcsi fejlődésének előmozdítása, illetve biztosítása érdekében a gyámhatóság által foganatosított védelembe vételről a települési önkormányzat jegyzője által hozott határozatot be kell szerezni. Ha a fiatalkorú pártfogó felügyelet alatt áll, a pártfogó felügyelőtől kell véleményt kérni.
(1) A fiatalkorú nevelésének, testi, értelmi és erkölcsi fejlődésének előmozdítása, illetve biztosítása érdekében a gyámhatóság által foganatosított védelembe vételről a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal által hozott határozatot be kell szerezni. Ha a fiatalkorú pártfogó felügyelet alatt áll, a pártfogó felügyelőtől kell véleményt kérni.
(2) Ha a fiatalkorú gyógypedagógiai vagy pszichológiai kezelésben részesült, az erre vonatkozó iratokat be kell szerezni.
151. §
(1) Ha a javítóintézetben fogva tartott fiatalkorú közreműködésével olyan nyomozási cselekmény foganatosítása szükséges, amelynek végrehajtására a javítóintézetben nincs lehetőség, a rövidebb időt igénybe vevő nyomozási cselekményeket úgy kell tervezni, hogy az a gyanúsított egy napra történő elszállításával - büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendőrségi fogdában való elhelyezés nélkül - elvégezhető legyen.
(2) Ha a javítóintézetben nevelt, vagy ott előzetes letartóztatásban lévő, illetve a büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartott előzetesen letartóztatott fiatalkorút a nyomozási cselekmény helyszínére kell szállítani, be kell szerezni az ügyész, valamint a fogva tartás alapjául szolgáló határozat szerinti rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélyét. A fiatalkorú szállításáról a nyomozó hatóság gondoskodik.

A Be. 454. §-ához

(Az előzetes letartóztatás)

152. §
(1) Fiatalkorú esetében annak figyelembevételével kell az őrizetbe vétel elrendeléséről, illetőleg az előzetes letartóztatás indítványozása iránti előterjesztésről dönteni, hogy az őrizetbe vételnek, illetve az előzetes letartóztatásnak a Be. 129. §-ának (2) bekezdésében megállapított okai esetében is csak akkor van helye, ha az a bűncselekmény különös tárgyi súlya folytán szükséges.
(2) A fiatalkorú előzetes letartóztatásának indítványozásához készített előterjesztésben ki kell térni azokra a körülményekre, amelyek miatt a bűncselekmény tárgyi súlya különösen nagy és ezért a fiatalkorú előzetes letartóztatását indokolttá teszik. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell azt is, hogy az előzetes letartóztatást javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben indokolt-e végrehajtani. Az erre vonatkozó előterjesztésnél a fiatalkorú körülményeit, érdekeit, illetve az elvégzendő nyomozási cselekményeket kell mérlegelni.
(3) Ha az elvégzendő nyomozási cselekmények vagy a fiatalkorú körülményeinek megváltozása indokolja, az ügyésznél előterjesztést kell tenni az előzetes letartóztatás végrehajtása helyének megváltoztatása indítványozására; illetve az előzetes letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtása esetén - az elvégzendő nyomozási cselekményekre figyelemmel - a fiatalkorú büntetés-végrehajtási intézetben legfeljebb öt napra történő, viszonylag kisebb terjedelmű nyomozási cselekmények szükségessége esetén huszonnégy órát meg nem haladó ideiglenes elhelyezése indítványozására.
153. §   A javítóintézetben, gyermekotthonban, bentlakásos intézményben elhelyezett fiatalkorú őrizetbe vételéről az intézmény vezetőjét is értesíteni kell. A pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú őrizetbe vételéről értesíteni kell a fiatalkorú pártfogó felügyelőjét.
154. §   Az őrizetbe vett, illetve az előzetes letartóztatásban levő fiatalkorút a szabadlábra helyezésekor törvényes képviselőjének (gondozójának); javítóintézetben, gyermekotthonban, bentlakásos intézményben nevelt fiatalkorút az intézmény megbízottjának, illetőleg meg nem jelenésük esetén - ideiglenes jelleggel - a helyileg illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak vagy az általa megjelölt gyermekotthonnak kell átadni. A törvényes képviselő (gondozó) távolmaradása a szabadításnak nem akadálya.

VI. FEJEZET
A BE. 516. §-ÁHOZ

(A bíróság elé állítás feltételei)

155. §
(1) Ha a bíróság elé állítás kötelező vagy annak feltételei fennállnak, a nyomozó hatóság előterjesztést tesz az ügyészhez.
(2) A gyanúsított beismerése esetén is be kell szerezni az egyéb bizonyítékokat.
156. §   Ha az őrizetben lévő gyanúsítottat az ügyész bíróság elé kívánja állítani, akkor az ügyészi értesítő alapján a fogva tartott befogadására a rendelvényt ki kell állítani.
156. §   Ha a rendőrségi fogdában őrizetben vagy előzetes letartóztatásban ügyészi engedéllyel rendőrségi fogdában lévő gyanúsítottat az ügyész bíróság elé kívánja állítani, akkor az ügyész rendelkezése alapján a fogva tartott befogadására a rendelvényt ki kell állítani.

A Be. 526. §-ához

(Eljárás a távollévő terhelttel szemben)

157. §
(1) Ha az ismeretlen helyen tartózkodó gyanúsított felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, de a nyomozás adatai, továbbá a rendelkezésre álló bizonyítási eszközök alapján a vádemelésnek a nyomozó hatóság vezetője szerint nincs akadálya, a nyomozás elvégzése után a nyomozás iratait vádemelési javaslattal meg kell küldeni az ügyészhez.
(2) Ha a nyomozó hatóság megítélése szerint - a nyomozás adatai alapján, a szükséges bizonyítási eszközök hiánya miatt - a vádemelésnek akadálya van, illetve ha az iratokat emiatt az ügyész küldi vissza, a nyomozást fel kell függeszteni.

A Be. 551-554. §-ához

(Eljárás mentességet élvező személy esetén)

158. §   A közjogi tisztségen, a diplomáciai vagy nemzetközi jogon, illetőleg a külön törvényen alapuló mentességet élvező személlyel szemben tett feljelentést, illetőleg ha a nyomozó hatóság észleli, hogy mentességet élvező személy bűncselekményt követett el, az erről készült feljegyzést a nyomozásra illetékes ügyészhez kell megküldeni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a nyomozás során válik megállapíthatóvá a mentességet élvező személlyel szemben a bűncselekmény megalapozott gyanúja.
158. §   A közjogi tisztségen, a diplomáciai vagy nemzetközi jogon, illetőleg a külön törvényen alapuló mentességet élvező személlyel szemben tett feljelentést, illetőleg ha a nyomozó hatóság olyan bűncselekmény gyanúját észleli, amelynek elkövetésével személyes mentességet élvező személy megalapozottan gyanúsítható, az erről készült feljegyzést a nyomozásra illetékes ügyészhez kell megküldeni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a nyomozás során válik megállapíthatóvá a mentességet élvező személlyel szemben a bűncselekmény megalapozott gyanúja.

A Be. 551. §-ához

(Közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség)

159. §
(1) Csak a mentelmi jog felfüggesztése, illetőleg az arra jogosult előzetes hozzájárulásával indítható büntetőeljárás:
a) a Be. 551. §-ában meghatározott személyek ellen,
b) az országgyűlési képviselő választásra jelöltként igazolt személy ellen [az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 7. § (2) bekezdés],
c) az ügyészségi titkár, az ügyészségi fogalmazó, valamint az ügyészségi nyomozó és az ügyészségi ügyintéző ellen (a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 23. §).
(1) Csak a mentelmi jog felfüggesztése után, illetőleg az arra jogosult előzetes hozzájárulásával indítható büntetőeljárás:
a) az országgyűlési képviselő, az európai parlamenti képviselő, az alkotmánybíró, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a hivatásos bíró és az ügyész ellen,
b) az országgyűlési képviselő választásra jelöltként igazolt személy ellen [az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 7. § (2) bekezdés].
b) az országgyűlési képviselő választásra jelöltként igazolt személy ellen [az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 79. § (2) bekezdése].
(2) A közjogi tisztségen alapuló mentességet élvező személyek gyanúsítottkénti kihallgatására csak a mentelmi jog felfüggesztése, illetve az arra jogosult előzetes hozzájárulásának megadása után kerülhet sor, és ezt megelőzően az ilyen személlyel szemben - a tettenérés esetét kivéve - kényszerintézkedés nem alkalmazható.

A Be. 553. §-ához

(Nemzetközi jogon alapuló mentesség)

160. §
(1) A Be. 553. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mentességet élvező személy az, akinek az 1965. évi 22. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án megkötött Bécsi Egyezmény 29. és 31. Cikkében meghatározott diplomáciai mentessége, vagy más nemzetközi szerződés alapján e mentességgel egyenértékű mentessége (a továbbiakban együtt: diplomáciai mentesség) van.
(2) A diplomáciai mentességet élvező személlyel szemben büntetőeljárási cselekmény tettenérés esetén sem alkalmazható.
(3) A diplomáciai mentesség fennállásának kérdésében - kétség esetén - az országos parancsnokság útján a külügyminisztert kell megkeresni.
(3) A diplomáciai mentesség fennállásának kérdésében - kétség esetén - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala útján a külügyminisztert kell megkeresni.
(4) Ha a büntetőeljárás során adat merül fel arra, hogy az, akinek tanúkénti kihallgatása szükséges, illetőleg aki magánfélként lép fel, diplomáciai mentességet élvező személy, előterjesztést kell tenni az ügyészhez annak érdekében, hogy indítványozza a mentesség felfüggesztésére jogosult döntését.

A Be. 586. §-ához

(Biztosíték)

161. §   A biztosíték letétbe helyezésére irányuló kérelmet késedelem nélkül meg kell küldeni az ügyészhez.

MÁSODIK RÉSZ

VII. FEJEZET
A BŰNCSELEKMÉNY TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁSÁT MEGVALÓSÍTÓ GYERMEKKORÚRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

162. §
(1) Ha a gyermekkorúval szemben annak megalapozott gyanúja merül fel, hogy cselekményével bűncselekmény törvényi tényállását valósította meg, amennyiben erről vallomást tesz - törvényes képviselője vagy eseti gondnok jelenlétében - ki kell kérdezni, és az általa elmondottakat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Törekedni kell arra, hogy a nyomozó hatóság a gyermekkorút csak egyszer kérdezze ki.
(2) A törvényes képviselő, illetve az eseti gondnok aláírásával igazolja, hogy a jegyzőkönyv a gyermekkorú által elmondottakat tartalmazza. A gyermekkorú törvényes képviseletére a 141-146. §-ban foglaltak értelemszerűen irányadók.
(3) A gyermekkorú kikérdezésekor a Be. 117. §-ának (2) bekezdésében meghatározott figyelmeztetés nem alkalmazható, amennyiben azonban a vallomása - a fiatalkorúval vagy a felnőtt korúval együtt elkövetett cselekménnyel kapcsolatban - előreláthatólag máshogyan nem pótolható bizonyítékot tartalmaz, figyelmeztetni kell, hogy a válaszadást a Be. 82. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján megtagadhatja.
(4) Ha a törvényes képviselő nem kíván a jogaival élni, értesítésre nem jelenik meg, vagy idő előtt eltávozik, illetve olyan állapotban jelenik meg, hogy törvényes képviseleti jogát gyakorolni nem képes, helyette a gyámhatóság útján eseti gondnokot kell kirendelni. Ha eseti gondnok látja el a törvényes képviseletet, lehetőség szerint gondoskodni kell olyan személy jelenlétéről is, akit a gyermekkorú ismer, és aki iránt bizalommal van.
(5) Be kell szerezni a gyermekkorú születési anyakönyvi kivonatának másolatát és azt az iratokhoz kell csatolni.

VIII. FEJEZET
NEM MAGYAR ANYANYELVŰ, ILLETVE NEM MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR ÜGYÉBEN FOLYTATOTT ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

163. §   A nem magyar anyanyelvű gyanúsított kérelmére tolmácsot akkor is ki kell rendelni, ha ismeri a magyar nyelvet.
164. §
(1) A nem magyar anyanyelvű gyanúsítottnak lehetővé kell tenni, hogy anyanyelvén, írásban tegyen nyilatkozatot, melyet a magyar nyelvű fordítással együtt a nyomozási iratokhoz kell csatolni.
(2) Az írásbeli nyilatkozat megtételének lehetőségére történő kioktatást és a gyanúsított erre adott válaszát a kihallgatásáról készített jegyzőkönyvbe kell foglalni.
165. §
(1) Nem magyar állampolgár gyanúsított ügyében a nyomozás elrendeléséről, felfüggesztéséről és megszüntetéséről, valamint a személyi szabadságát korlátozó kényszerintézkedésekről a nyomozó hatóság 24 órán belül értesíti:
a) a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (a továbbiakban: BÁH) a nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes hatóságát,
a) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (a továbbiakban: BÁH) a nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes hatóságát,
b) más jogszabályban előírt szerveket.
(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell:
a) a gyanúsított
aa) természetes személyazonosító adatait,
ab) állampolgárságát,
ac) úti okmányának - illetve ha van, a beutazási vízumának - a számát,
ad) tartózkodási engedélyének számát, érvényességének idejét,
ae) állandó külföldi lakóhelyét,
af) magyarországi tartózkodási helyét;
b) az eljáró nyomozó hatóság megnevezését és a bűnügy iktatószámát;
c) a bűncselekmény Btk. szerinti megjelölését és elkövetésének idejét;
c) a bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti megjelölését és elkövetésének idejét;
d) a nyomozó hatóság (az ügyész, a bíróság) intézkedését, az intézkedés idejét;
e) a gyanúsított fogva tartása esetén a fogva tartás helyét.
(3) Ha a nem magyar állampolgár több más állam állampolgára, az általa megjelölt külképviseletet kell értesíteni.
166. §   Az illetékes külképviselet, a diplomáciai képviselő és konzuli tisztviselő (a továbbiakban: külképviselet tagja) számára biztosítani kell a Be. 43. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, 47. §-ának (1) bekezdésében, valamint 184. §-ának (5) és (6) bekezdésében; továbbá a nemzetközi szerződésekben meghatározott jogait, beleértve az őrizetben, illetve az előzetes letartóztatásban levő gyanúsított látogatását is.
167. §
(1) A nem magyar állampolgár gyanúsítottkénti vagy tanúkénti kihallgatásáról az állampolgársága - ha az érintett több állam állampolgára, az általa megjelölt állampolgársága - szerint illetékes külképviseletet a nyomozó hatóság a Külügyminisztériumon keresztül értesíti.
(1) A nem magyar állampolgár gyanúsítottkénti vagy tanúkénti kihallgatásáról az állampolgársága - ha az érintett több állam állampolgára, az általa megjelölt állampolgársága - szerint illetékes külképviseletet a nyomozó szerv a Külügyminisztériumon keresztül akkor értesíti, ha az értesítést az érintett kéri.
(2) A gyanúsított kihallgatását a külképviselet értesítése nem késleltetheti. A külképviseletnek a kihallgatáson jelen levő tagja a kihallgatotthoz kérdéseket nem intézhet, észrevételt nem tehet, indítványt nem terjeszthet elő.
(3) Ha a nem magyar állampolgár gyanúsított úti okmányának visszatartását az ügyész vagy a bíróság kezdeményezésére az idegenrendészeti hatóság elrendelte, és a gyanúsított külföldre utazására irányuló kérelmet nyújt be, a kérelmet a nyomozó hatóság - álláspontjának kifejtésével - küldi meg az ügyészhez.
(4) A nyomozó hatóság a nyomozás befejezéséről köteles értesíteni a BÁH területileg illetékes hatóságát. Biztosíték adása vagy a kiutazási korlátozás okának megszűnése esetén a nyomozó hatóság az ügyésznél, illetve a bíróságnál kezdeményezi az úti okmány visszatartásának megszüntetését.
168. §   Ha a nem magyar állampolgár gyanúsított tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkezik, illetőleg bevándorlási engedélyt kapott, a büntetőeljárás megindításáról a nyomozó hatóság köteles értesíteni a BÁH-nak a nem magyar állampolgár magyarországi szálláshelye, illetve lakhelye szerint illetékes hatóságát is.
168. §   Ha a nem magyar állampolgár gyanúsított tartózkodási engedéllyel rendelkezik vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású, a büntetőeljárás megindításáról a nyomozó szerv köteles értesíteni a BÁH-nak a nem magyar állampolgár magyarországi szálláshelye, illetve lakhelye szerint illetékes hatóságát is.

IX. FEJEZET
ELJÁRÁS A BÜNTETŐELJÁRÁS MÁS ÁLLAM RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA ESETÉN

169. §
(1) A nyomozási iratokat a büntetőeljárás átadása esetén - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 20. §-ban meghatározottak szerint kell elkészíteni.
(2) Ha valamely irat eredeti példányának Magyarországon maradásához fontos érdek fűződik, arról másolatot kell készíteni és a nyomozási iratok eredeti példányában is a másolatot kell elhelyezni.

X. FEJEZET
A HATÁRVÁMHIVATAL ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

X. FEJEZET
A VÁMHIVATAL ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

170. §   A nyomozás megszüntetése után, legkésőbb 15 napon belül, a határvámhivatal az ügy iratait az elkobzásra irányuló eljárás lefolytatása érdekében köteles az ügyésznek megküldeni. Az iratok megküldése kettő példányban, külön-külön összefűzve és oldalszámozva, iratjegyzékkel ellátva történik.

X. FEJEZET
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATALNAK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLSŐ VÁMHATÁRÁN MŰKÖDŐ SZERVE ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

170. §   A nyomozás megszüntetése után, legkésőbb 15 napon belül, a vámhivatal az ügy iratait az elkobzásra irányuló eljárás lefolytatása érdekében köteles az ügyésznek megküldeni. Az iratok megküldése kettő példányban, külön-külön összefűzve és oldalszámozva, iratjegyzékkel ellátva történik.
170. §   A nyomozás megszüntetése után, legkésőbb 15 napon belül, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az Európai Unió külső vámhatárán működő szerve (a továbbiakban: határkirendeltség) az ügy iratait az elkobzásra irányuló eljárás lefolytatása érdekében köteles az ügyésznek megküldeni. Az iratok megküldése 2 példányban, külön-külön összefűzve és oldalszámozva, iratjegyzékkel ellátva történik.
171. §
(1) A határvámhivatal a nyomozó hatósági hatáskörébe tartozó bűncselekmények nyomozásának megszüntetésére vonatkozó javaslatáról rövid úton, haladéktalanul egyeztetést kezdeményez az ügyésszel.
(1) A vámhivatal a nyomozó hatósági hatáskörébe tartozó bűncselekmények nyomozásának megszüntetésére vonatkozó javaslatáról rövid úton, haladéktalanul egyeztetést kezdeményez az ügyésszel.
(1) A határkirendeltség a nyomozó hatósági hatáskörébe tartozó bűncselekmények nyomozásának megszüntetésére vonatkozó javaslatáról rövid úton, haladéktalanul egyeztetést kezdeményez az ügyésszel.
(2) Ha az ügyész az (1) bekezdés szerinti javaslattal egyetért, a határvámhivatal a nyomozást teljesíti és - iratismertetés nélkül - befejezi, majd a keletkezett iratokat a nyomozás megszüntetéséről szóló határozat meghozatala céljából megküldi az ügyésznek. A nyomozás teljesítése után a külföldi az utazását folytathatja.
(2) Ha az ügyész az (1) bekezdés szerinti javaslattal egyetért, a vámhivatal a nyomozást teljesíti és - iratismertetés nélkül - befejezi, majd a keletkezett iratokat a nyomozás megszüntetéséről szóló határozat meghozatala céljából megküldi az ügyésznek. A nyomozás teljesítése után a külföldi az utazását folytathatja.
(2) Ha az ügyész az (1) bekezdés szerinti javaslattal egyetért, a határkirendeltség a nyomozást teljesíti és - iratismertetés nélkül - befejezi, majd a keletkezett iratokat a nyomozás megszüntetéséről szóló határozat meghozatala céljából megküldi az ügyésznek. A nyomozás teljesítése után a külföldi az utazását folytathatja.
(3) Ha az ügyész az (1) bekezdésben foglalt javaslattal nem ért egyet, akkor a határvámhivatal feljelentést tesz az illetékes nyomozó hatósághoz, halasztást nem tűrő esetben rövid úton felveszi vele a kapcsolatot.
(3) Ha az ügyész az (1) bekezdésben foglalt javaslattal nem ért egyet, akkor a vámhivatal feljelentést tesz az illetékes nyomozó hatósághoz, halasztást nem tűrő esetben rövid úton felveszi vele a kapcsolatot.
(3) Ha az ügyész az (1) bekezdésben foglalt javaslattal nem ért egyet, akkor a határkirendeltség feljelentést tesz az illetékes nyomozó hatósághoz, halasztást nem tűrő esetben rövid úton felveszi vele a kapcsolatot.
(4) A nyomozó hatóság rendelkezése alapján a határvámhivatal az elkövetőt idézéssel kötelezi a nyomozó hatóság előtti megjelenésre.
(4) A nyomozó hatóság rendelkezése alapján a vámhivatal az elkövetőt idézéssel kötelezi a nyomozó hatóság előtti megjelenésre.
(4) A nyomozó hatóság rendelkezése alapján a határkirendeltség az elkövetőt idézéssel kötelezi a nyomozó hatóság előtti megjelenésre.
172. §   A határvámhivatal a bűncselekmény tárgyát képező dolog lefoglalására vonatkozó határozatát a gyanúsított kihallgatásáról készített jegyzőkönyvbe is foglalhatja.
172. §   A vámhivatal a bűncselekmény tárgyát képező dolog lefoglalására vonatkozó határozatát a gyanúsított kihallgatásáról készített jegyzőkönyvbe is foglalhatja.
172. §   A határkirendeltség a bűncselekmény tárgyát képező dolog lefoglalására vonatkozó határozatát a gyanúsított kihallgatásáról készített jegyzőkönyvbe is foglalhatja.
173. §
(1) Ha nem magyar állampolgár ügyében a határvámhivatal a nyomozás során olyan bizonyítékok birtokába jut, amelyek szerint a bűncselekmény elkövetésével magyar állampolgár is gyanúsítható, az alábbiak szerint jár el:
a) ha az ügyész a nyomozást megrovás alkalmazása mellett megszünteti, a magyar állampolgár elleni büntetőeljárás lefolytatása érdekében a határvámhivatal az iratokat az illetékes nyomozó hatósághoz továbbítja,
b) ha a nyomozás megszüntetésére nem kerül sor, az iratokat a határvámhivatal a feljelentéssel együtt az illetékes nyomozó hatósághoz teszi át.
(1) Ha nem magyar állampolgár ügyében a vámhivatal a nyomozás során olyan bizonyítékok birtokába jut, amelyek szerint a bűncselekmény elkövetésével magyar állampolgár is gyanúsítható, az alábbiak szerint jár el:
a) ha az ügyész a nyomozást megrovás alkalmazása mellett megszünteti, a magyar állampolgár elleni büntetőeljárás lefolytatása érdekében a vámhivatal az iratokat az illetékes nyomozó hatósághoz továbbítja,
b) ha a nyomozás megszüntetésére nem kerül sor, az iratokat a vámhivatal a feljelentéssel együtt az illetékes nyomozó hatósághoz teszi át.
(1) Ha nem magyar állampolgár ügyében a határkirendeltség a nyomozás során olyan bizonyítékok birtokába jut, amelyek szerint a bűncselekmény elkövetésével magyar állampolgár is gyanúsítható, az alábbiak szerint jár el:
a) ha az ügyész a nyomozást megrovás alkalmazása mellett megszünteti, a magyar állampolgár elleni büntetőeljárás lefolytatása érdekében a határkirendeltség az iratokat az illetékes nyomozó hatósághoz továbbítja,
b) ha a nyomozás megszüntetésére nem kerül sor, az iratokat a határkirendeltség a feljelentéssel együtt az illetékes nyomozó hatósághoz teszi át.
(2) Ha a bíróság elé állítás lehetősége nem magyar állampolgár ügyében a határvámhivatal eljárásában merül fel, az (1) bekezdés b) pontja szerint kell eljárni.
(2) Ha a bíróság elé állítás lehetősége nem magyar állampolgár ügyében a vámhivatal eljárásában merül fel, az (1) bekezdés b) pontja szerint kell eljárni.
(2) Ha a bíróság elé állítás lehetősége nem magyar állampolgár ügyében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve eljárásában merül fel, az (1) bekezdés b) pontja szerint kell eljárni.

X. FEJEZET

HARMADIK RÉSZ

XI. FEJEZET
A NYOMOZÁSI CSELEKMÉNYEK JEGYZŐKÖNYV HELYETT MÁS MÓDON VALÓ RÖGZÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI

174. §
(1) A nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon történő rögzítését a nyomozó hatóság elrendelheti, illetőleg elrendeli, ha azt a gyanúsított, a védő vagy a sértett - a költségek egyidejű előlegezésével - indítványozza.
(2) A nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítése esetén e fejezet rendelkezései szerint kell eljárni.
175. §
(1) A nyomozási cselekmények hangfelvétellel, valamint hang- és képfelvétellel, vagy egyéb berendezéssel (a továbbiakban együtt: technikai eszköz), illetőleg gyorsírással történő rögzítését a nyomozó hatóság vezetője rendeli el. A gyorsírással, technikai eszközzel történő rögzítés elrendelésének az iratokból ki kell tűnnie.
(2) A technikai eszközzel rögzített felvételnek, illetőleg a gyorsírással készült iratnak tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyeket a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(3) A technikai eszközzel történő rögzítés esetén a nyomozási cselekményt kezdetétől folyamatosan kell rögzíteni. Ha a technikai eszköz meghibásodik vagy egyéb okból szükségessé válik a felvétel megszakítása, ennek okát és idejét a nyomozási cselekmény folytatásáról felvett jegyzőkönyvben - és ha lehetséges a felvételen is - jelezni kell.
(4) Ha a tanú a technikai eszközzel rögzített nyomozási cselekmény során adatainak zárt kezelését kéri, a felvételt az adatok külön történő rögzítésének idejére meg kell szakítani.
(5) A technikai eszközzel történt rögzítés befejezésekor nyilatkoztatni kell a jelenlévőket, hogy a felvétel az elhangzottakat helyesen tartalmazza-e, és e nyilatkozatukat rögzíteni kell.
176. §
(1) A gyorsírást, illetve a technikai eszközzel rögzített felvételt 8 napon belül írásba kell foglalni. A nyomozási cselekményről készült gyorsírás, illetve a technikai eszközzel rögzített felvétel a nyomozási iratok mellékletét képezi.
(2) A gyorsírás, illetve a technikai eszközzel rögzített felvétel írásba foglalt változatát a nyomozó hatóság tagja aláírásával, és az írásba foglalás időpontjának a feltüntetésével hitelesíti, azt a résztvevőkkel nem kell aláíratni.
177. §
(1) A nyomozás során készült, illetőleg az eljárás anyagát képező irat megtekintésére, vagy az arról készült másolatra jogosult személy a nyomozási cselekmény technikai eszközzel, illetve gyorsírással történő rögzítése esetén a technikai eszközzel rögzített felvételt, illetve a gyorsírást, valamint az írásba foglalt jegyzőkönyvet egyaránt megtekintheti, illetve azokról is kaphat másolatot.
(2) A gyorsírói feljegyzést és a technikai eszközzel történt rögzítéssel létrejött felvételt a nyomozási iratokkal együtt azok selejtezéséig meg kell őrizni.
(3) Ha a nyomozó hatóság vádemelési javaslattal küldi meg az ügyészhez az ügy iratait, a gyorsírói feljegyzésről és a technikai eszközzel történt rögzítéssel létrejött felvételről a nyomozás befejezését követően másolatot kell készíteni, amelyet az irattári példányban kell elhelyezni.
178. §   Ha a terhelt, a védő vagy a sértett az eljárási cselekmények gyorsírással vagy technikai eszközzel történő rögzítését indítványozza, az előrelátható költségek indítványozó által történő befizetésére, valamint a ténylegesen felmerült költségek nyomozó hatóság általi utalványozására a bűnügyi költségek előlegezéséről szóló miniszteri rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

179. §
(1) Ez a rendelet 2003. július 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő nyomozások teljesítése során is alkalmazni kell.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a bűncselekmények vám- és pénzügyőrségi nyomozásának részletes szabályairól szóló 37/1991. (XII. 24.) PM rendelet, valamint a módosítására kiadott 23/1992. (VII. 14.) PM rendelet, a 26/1994. (IX. 13.) PM rendelet, a 26/1996. (XII. 6.) PM rendelet, a 35/1998. (XII. 17.) PM rendelet, az 5/2000. (II. 8.) PM rendelet és a 24/2000. (V. 18.) PM rendelet.
(2) Ennek a rendeletnek a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 17/2003. (VII. 1.) PM-IM együttes rendelet módosításáról szóló 19/2011. (V. 6.) NGM rendelettel (a továbbiakban: R.) megállapított rendelkezéseit az R. hatálybalépésekor folyamatban lévő nyomozások során is alkalmazni kell.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 1. számú mellékletének 9. pontja e rendelet melléklete szerint módosul.

MELLÉKLET A 17/2003. (VII. 1.) PM-IM EGYÜTTES RENDELETHEZ

  • A jogszabály 2003. július 1-jén jelent meg a Magyar Közlöny 77. számában.
  • hatályba lépett 2003. július 1-jén.
A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. május 7-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. május 7-én lépett hatályba.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 6-án lépett hatályba.A szakasz 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2006. október 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2006. október 6-án lépett hatályba.A szakasz 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. augusztus 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. augusztus 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. május 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. május 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. május 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. május 9-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. május 9-én lépett hatályba. 2010. május 9-én lépett hatályba. 2010. május 9-én lépett hatályba.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2010. május 9-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. október 6-án lépett hatályba.A szakasz 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. május 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. május 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. május 9-én lépett hatályba.A szövegrész 2006. október 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2006. október 6-án lépett hatályba.A szakasz 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba. 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 6-án lépett hatályba. 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 6-án lépett hatályba. 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 6-án lépett hatályba. 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. május 7-én lépett hatályba.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 1-jén lépett hatályba. 2007. június 1-jén lépett hatályba. 2007. június 1-jén lépett hatályba. 2007. június 1-jén lépett hatályba. 2007. június 1-jén lépett hatályba. 2007. június 1-jén lépett hatályba. 2007. június 1-jén lépett hatályba. 2007. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. május 7-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. május 7-én lépett hatályba. 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. szeptember 5-én lépett hatályba. 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2006. október 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2006. október 6-án lépett hatályba.A szakasz 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. október 6-án lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. május 9-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. május 9-én lépett hatályba. 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A szövegrész 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A szakasz 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lépett hatályba. 2015. szeptember 5-én lépett hatályba. 2015. szeptember 5-én lépett hatályba. 2015. szeptember 5-én lépett hatályba. 2015. szeptember 5-én lépett hatályba. 2015. szeptember 5-én lépett hatályba. 2015. szeptember 5-én lépett hatályba. 2015. szeptember 5-én lépett hatályba. 2015. szeptember 5-én lépett hatályba. 2015. szeptember 5-én lépett hatályba. 2015. szeptember 5-én lépett hatályba. 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lépett hatályba. 2015. szeptember 5-én lépett hatályba. 2015. szeptember 5-én lépett hatályba. 2015. szeptember 5-én lépett hatályba. 2015. szeptember 5-én lépett hatályba. 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A szövegrész 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A szövegrész 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A szakasz 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. május 7-én lépett hatályba.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 6-án lépett hatályba. 2006. október 6-án lépett hatályba. 2006. október 6-án lépett hatályba. 2006. október 6-án lépett hatályba. 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. szeptember 5-én lépett hatályba. 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. szeptember 5-én lépett hatályba. 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. május 7-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. május 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2006. október 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2006. október 6-án lépett hatályba.A szakasz 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. május 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. május 7-én lépett hatályba.A szakasz 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. május 7-én lépett hatályba. 2011. május 7-én lépett hatályba. 2011. május 7-én lépett hatályba. 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. június 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. június 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2006. október 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2006. október 6-án lépett hatályba.A szakasz 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. május 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2006. október 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lépett hatályba.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 6-án lépett hatályba.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 1-jén lépett hatályba. 2007. június 1-jén lépett hatályba. 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. május 7-én lépett hatályba. 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. június 1-jén lépett hatályba. 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. május 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. szeptember 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. május 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. május 7-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 6-án lett hatályon kívül helyezve.