Hatályos állapot
Közlönyállapot
1998.04.30. - 1998.05.04.
1998.05.05. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2000.01.21.
2000.01.22. - 2000.08.11.
2000.08.12. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2003.08.15.
2003.08.16. - 2003.08.31.
2003.09.01. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2005.02.02.
2005.02.03. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2008.05.15.
2008.05.16. - 2008.06.30.
2008.07.01. - 2009.12.24.
2009.12.25. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.03.30.
2011.03.31. - 2011.10.28.
2011.10.29. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2013.02.07.
2013.02.08. - 2013.03.07.
2013.03.08. - 2013.03.31.
2013.04.01. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.07.10.
2013.07.11. - 2013.12.29.
2013.12.30. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.06.30.
2014.07.01. - 2015.01.30.
2015.01.31. - 2015.05.02.
2015.05.03. - 2015.06.03.
2015.06.04. - 2015.06.30.
2015.07.01. - 2015.08.31.
2015.09.01. - 2015.10.14.
2015.10.15. - 2015.10.28.
2015.10.29. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.03.31.
2016.04.01. - 2016.08.31.
2016.09.01. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.02.16.
2017.02.17. - 2017.06.30.
2017.07.01. - 2017.09.18.
2017.09.19. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.01.31.
2018.02.01. - 2018.02.01.
2018.02.02. - 2018.06.30.
2018.07.01. - 2018.08.14.
2018.08.15. - 2018.08.31.
2018.09.01. - 2019.02.27.
2019.02.28. - 2019.09.30.
2019.10.01. - 2019.12.31.
2020.01.01. - 2020.03.08.
2020.03.09. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

15/1998. (IV. 30.) NM rendelet

a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed valamennyi személyes gondoskodást nyújtó ellátásra, az ellátásban részesülő gyermekre és szülőjére, törvényes képviselőjére, a fiatal felnőttre, továbbá az ellátást nyújtó személyre és intézményre.
(1) A rendelet hatálya kiterjed valamennyi személyes gondoskodást nyújtó ellátásra, az ellátásban részesülő gyermekre és szülőjére, törvényes képviselőjére, a fiatal felnőttre, továbbá a fenntartóra, az ellátást nyújtó személyre és intézményre.
(2) E rendelet alkalmazásában személyes gondoskodáson a Gyvt. 15. § (2) bekezdésében meghatározott gyermekjóléti alapellátást (a továbbiakban: alapellátás), valamint a Gyvt. 15. § (3) bekezdésében meghatározott gyermekvédelmi szakellátást (a továbbiakban: szakellátás) kell érteni.
(3) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a nem állami szerv (Gyvt. 30. §) által nyújtott személyes gondoskodásra is.
(3) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az egyházi és nem állami szerv által nyújtott személyes gondoskodásra is.
(3) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az egyházi fenntartó és a nem állami fenntartó által nyújtott személyes gondoskodásra is.
(4) A Gyvt. 5. §-ában foglalt értelmező rendelkezések e rendelet vonatkozásában is irányadóak.
(5) E rendelet alkalmazásában ellátást nyújtó: a gyermek gondozását, nevelését, felügyeletét közvetlenül végző személy, illetve intézmény.
(6) E rendelet alkalmazásában gyámhivatal: a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal.
(6) E rendelet alkalmazásában gyámhivatal: a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala.
2. §
(1) A személyes gondoskodás során a gyermeki és szülői jogok tiszteletben tartásával, azok érvényesülését biztosítva kell eljárni.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó személy, illetve intézmény az önkéntesen vagy hatósági intézkedés alapján igénybe vett ellátás megkezdésekor gondoskodik a gyermeknek és szülőjének (törvényes képviselőjének), illetve a fiatal felnőttnek a Gyvt. 33. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásáról. A gyermek szülője (törvényes képviselője), illetve a fiatal felnőtt írásban nyilatkozik a tájékoztatás megtörténtéről.
(2) A gyermeki jogok minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők (a továbbiakban: szolgáltatók) gondoskodnak arról, hogy a gyermekek számára megismerhető legyen a gyermekjogi képviselő neve, telefonszáma, valamint fogadóóráinak helye és időpontja.
(3) Az ellátás megkezdésekor az ellátást nyújtó felhívja a gyermek törvényes képviselőjét, illetve a fiatal felnőttet az intézményi nyilvántartásokhoz szükséges adatok szolgáltatására, továbbá a jogosultsági feltételekben, illetve a nyilvántartásban szereplő adatokban beállott változások bejelentésére.
(3) A szolgáltatók a gyermekjogi képviselő részére biztosítják
a) annak odalátogatása során az intézmény területén belül a gyermekek számára könnyen hozzáférhető és négyszemközti beszélgetés lefolytatására alkalmas megfelelő helyiséget;
b) a helyszínen való tájékozódás és az iratokba való betekintés lehetőségét;
c) az érdek-képviseleti fórum ülésének időpontjáról való tudomásszerzést.
(4) A gyermekjogi képviselő által írásban tett észrevételekre, megkeresésekre a szolgáltatók 15 napon belül kötelesek válaszolni, illetőleg megtett intézkedéseikről a gyermekjogi képviselőt értesíteni.
(5) A személyes gondoskodást nyújtó személy, illetve intézmény az önkéntesen vagy hatósági intézkedés alapján igénybe vett ellátás megkezdésekor gondoskodik a gyermeknek és szülőjének (törvényes képviselőjének), illetve a fiatal felnőttnek a Gyvt. 33. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásáról. A gyermek szülője (törvényes képviselője), illetve a fiatal felnőtt írásban nyilatkozik a tájékoztatás megtörténtéről.
(5) A személyes gondoskodást nyújtó személy, illetve intézmény az önkéntesen vagy hatósági intézkedés alapján igénybe vett ellátás megkezdésekor gondoskodik a gyermeknek és szülőjének (törvényes képviselőjének), illetve a fiatal felnőttnek a Gyvt. 33. § (2) bekezdésében és 34. §-ában foglaltakról való tájékoztatásáról. A gyermek szülője (törvényes képviselője), illetve a fiatal felnőtt írásban nyilatkozik a tájékoztatás megtörténtéről.
(6) Az ellátás megkezdésekor az ellátást nyújtó felhívja a gyermek törvényes képviselőjét, illetve a fiatal felnőttet az intézményi nyilvántartásokhoz szükséges adatok szolgáltatására, továbbá a jogosultsági feltételekben, illetve a nyilvántartásban szereplő adatokban beállott változások bejelentésére.
2/A. §
(1) A gyermekjóléti alapellátás - kivéve a gyermekek napközbeni ellátása - és a gyermekvédelmi szakellátás során a gyermekek élethelyzetének feltárására, sorsának megtervezésére és végigkísérésére a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ar.) alapján létrejövő „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlaprendszer (a továbbiakban: gyermekvédelmi nyilvántartás) szolgál.
(2) A gyermekvédelmi nyilvántartás célja, hogy biztosítsa a különböző gyermekvédelmi szolgáltatások, intézmények, valamint a hatóságok között a Gyvt. adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével a kölcsönös tájékoztatást és az együttműködést, továbbá megjelölje az elvégzendő gondozási-nevelési feladatokat, illetőleg lehetővé tegye a gyermek sorsának alakításában részt vevő intézmények és hatóságok tevékenységének ellenőrzését.
2/B. §   A gyermek bántalmazással szembeni védelemhez való jogának érvényesítése érdekében készült, a Gyvt. 11. § (1a) bekezdése szerinti egységes elveket és módszertant a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.
2/C. §
(1) A Gyvt. 35. § (1) bekezdése szerinti érdekképviseleti fórum szavazati jogú választott tagjai
a) a gyermekönkormányzat képviselői,
b) az ellátásban részesülő gyermek szülei vagy más törvényes képviselői, illetve a iatal felnőttek képviselői,
c) az intézmény dolgozóinak képviselői és
d) az intézményt fenntartó képviselői.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyek száma összesen nem lehet kevesebb az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személyek összlétszámánál.
(3) Az érdekképviseleti fórum megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat, és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, a gyermekvédelmi gyámnál, a gyermekjogi képviselőnél és más hatáskörrel rendelkező szervnél.
(4) Az érdekképviseleti fórum az intézmény vezetőjénél véleményt nyilváníthat a gyermeket, iatal felnőttet érintő ügyekben, valamint javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működtetéséről, valamint az ebből származó bevételek felhasználásáról. Az érdekképviseleti fórum egyetértési jogot gyakorol a házirend jóváhagyásánál.
2/D. §
(1) A bentlakásos gyermekintézmény valamennyi gyermekének képviseletében az a Gyvt. 37. §-a szerinti gyermekönkormányzat járhat el, amelyiket a gyermekek több mint 50%-a választott meg.
(2) A gyermekönkormányzat - az intézményvezető véleményének kikérésével - dönt saját működéséről. Szervezeti és működési szabályzatát a választó gyermekközösség fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A jóváhagyás csak akkor tagadható meg, ha a szabályzat jogszabálysértő vagy ellentétes az intézmény szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével.
(3) A gyermekönkormányzat véleményt nyilváníthat az intézmény vezetőjénél a bentlakásos gyermekintézmény működésével és a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben, amit az intézmény vezetőjének igyelembe kell venni.
3. §
(1) A gyermekjóléti szolgáltatás és az átmeneti gondozás formáinak szakmai létszám irányszámait, továbbá a bölcsődei ellátásnak, valamint a szakellátás formáinak szakmai létszámminimum követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza. A feladatellátás érdekében további munkakörök is létesíthetők.
(1) Az átmeneti gondozás formáinak szakmai létszám irányszámait, továbbá a család-és gyermekjóléti szolgálatnak, a család- és gyermekjóléti központnak, a bölcsődei ellátásnak, valamint a szakellátás formáinak szakmai létszámminimum követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza. A feladatellátás érdekében további munkakörök is létesíthetők.
(2) Az egyes munkakörökben foglalkoztatott személyek képesítési előírásait a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) Magasabb vezetői, vezetői beosztást
a) az öt vagy annál több szakmai munkát végző személyt foglalkoztató gyermekjóléti szolgálatnál,
b) a bölcsődei igazgatóságoknál és a bölcsődék egyesített intézményeinél,
c) a tizenkét férőhely feletti átmeneti ellátást nyújtó intézménynél,
d) a tíz vagy ennél több nevelőszülő munkáját irányító területi gyermekvédelmi szolgálatnál,
e) a tizenkét férőhely feletti gyermekotthonnál, illetve speciális gyermekotthonnál és javítóintézetnél
e) a tizenkét férőhely feletti gyermekotthonnál, illetve speciális gyermekotthonnál
csak az a 2. számú melléklet I. részében meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy tölthet be, aki szociális szakvizsgát tett.
(2) Magasabb vezetői, vezetői beosztást
a) a három vagy annál több szakmai munkát végző személyt foglalkoztató gyermekjóléti szolgálatnál,
b) a tizenkét férőhely feletti átmeneti ellátást nyújtó intézménynél,
c) a tíz vagy ennél több nevelőszülő munkáját irányító gyermekvédelmi szolgáltatónál,
d) a tizenkét férőhely feletti gyermekotthonnál, illetve speciális gyermekotthonnál,
e) a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál
csak az a 2. számú melléklet I. részében meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy tölthet be, aki szociális szakvizsgát tett. Ezek a követelmények a bölcsődei igazgatóságoknál és bölcsődék egyesített intézményeinél csak a magasabb vezetőre vonatkoznak.
(2) Magasabb vezetői, vezetői beosztást
a) a három vagy annál több szakmai munkát végző személyt foglalkoztató gyermekjóléti szolgálatnál,
a) család- és gyermekjóléti szolgálatnál, központnál,
b) a tizenkét férőhely feletti átmeneti ellátást nyújtó intézménynél,
c) a tíz vagy ennél több nevelőszülő munkáját irányító gyermekvédelmi szolgáltatónál,
c) a tíz vagy ennél több, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő (a továbbiakban: nevelőszülő) munkáját irányító gyermekvédelmi szolgáltatónál,
d) a tizenkét férőhely feletti gyermekotthonnál, illetve speciális gyermekotthonnál,
d) a tizenkét férőhely feletti gyermekotthonnál, különleges gyermekotthonnál, speciális gyermekotthonnál és központi speciális gyermekotthonnál,
d) a tizenkét férőhely feletti gyermekotthonnál - kivéve a kizárólag menekültként, oltalmazottként és menedékesként (a továbbiakban együtt: menekült) el nem ismert, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény vagy a menedékjogról szóló törvény szerint kísérő nélküli kiskorúnak minősülő gyermekeket (a továbbiakban együtt: menekültként el nem ismert kísérő nélküli kiskorú) ellátó gyermekotthont (a továbbiakban: kizárólag menekültként el nem ismert, kísérő nélküli kiskorúakat ellátó gyermekotthon) -, különleges gyermekotthonnál, speciális gyermekotthonnál és központi speciális gyermekotthonnál,
e) a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál
betöltő személyek - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - szociális szakvizsga letételére kötelezettek. Ezek a követelmények a bölcsődei igazgatóságoknál és bölcsődék egyesített intézményeinél csak a magasabb vezetőre vonatkoznak.
(2) Magasabb vezetői, vezetői beosztást
a) család- és gyermekjóléti szolgálatnál, központnál,
b) a tizenkét férőhely feletti átmeneti ellátást nyújtó intézménynél,
c) a tíz vagy ennél több, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő (a továbbiakban: nevelőszülő) munkáját irányító gyermekvédelmi szolgáltatónál,
d) a tizenkét férőhely feletti gyermekotthonnál - kivéve a kizárólag menekültként, oltalmazottként és menedékesként (a továbbiakban együtt: menekült) el nem ismert, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény vagy a menedékjogról szóló törvény szerint kísérő nélküli kiskorúnak minősülő gyermekeket (a továbbiakban együtt: menekültként el nem ismert kísérő nélküli kiskorú) ellátó gyermekotthont (a továbbiakban: kizárólag menekültként el nem ismert, kísérő nélküli kiskorúakat ellátó gyermekotthon) -, különleges gyermekotthonnál, speciális gyermekotthonnál és központi speciális gyermekotthonnál,
e) a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál
betöltő személyek - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - szociális szakvizsga letételére kötelezettek. Ezek a követelmények az önálló bölcsődéknél, a bölcsődei igazgatóságoknál és bölcsődék egyesített intézményeinél csak a magasabb vezetőre vonatkoznak.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó, vezetői megbízással rendelkező személy a vezetői megbízással rendelkező szociális szolgáltatást nyújtó személyek vezetőképzéséről szóló 25/2017. (X. 18.) EMMI rendelet szerinti vezetőképzés teljesítésére köteles.
(2a) A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet 5. § (3) bekezdése szerinti esetben a (2) bekezdésben meghatározott szociális szakvizsga kötelezettségnek a pedagógus szakvizsga letételével is eleget lehet tenni.
(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek munkaruha juttatását a 3. számú melléklet tartalmazza.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben magasabb vezetői, vezetői beosztást betöltők 2005. december 31-ig kötelesek a szociális szakvizsgát letenni. E határidőt követően szociális szakvizsgával nem rendelkező személy magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásban nem foglalkoztatható, illetve ilyen megbízást nem kaphat.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben magasabb vezetői, vezetői beosztást betöltő személy,
a) amennyiben a magasabb vezetői, vezetői megbízást 2004. január 1-jét megelőzően kapta 2005. december 31-ig,
b) amennyiben 2004. január 1-jével vagy azt követően kap, illetve kapott magasabb vezetői, vezetői megbízást, a megbízást követő két éven belül
köteles a szociális szakvizsgát letenni. E határidőt követően szociális szakvizsgával nem rendelkező személy magasabb vezetői, vezetői beosztásban nem foglalkoztatható.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben magasabb vezetői, vezetői beosztást betöltő személy a megbízást követő két éven belül köteles a szociális szakvizsgát letenni. E határidőt követően szociális szakvizsgával nem rendelkező személy magasabb vezetői, vezetői beosztásban nem foglalkoztatható.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben magasabb vezetői, vezetői beosztást betöltő személy a megbízást követő három éven belül köteles a szociális szakvizsgát letenni. E határidőt követően szociális szakvizsgával nem rendelkező személy magasabb vezetői, vezetői beosztásban nem foglalkoztatható.
(4) Mentesül a szakvizsga letételének kötelezettsége alól az, aki a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szakképesítéshez kapcsolódó szakterületen tudományos fokozatot vagy doktori cselekmény alapján doktori címet szerzett, továbbá akinek 2001. január 1-jét követően öt vagy öt évnél kevesebb időtartam van hátra a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig.
(4) Mentesül a szakvizsga letételének kötelezettsége alól az, aki a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szakképesítéshez kapcsolódó szakterületen tudományos fokozatot szerzett, ideértve - az egyetemi végzettséget igazoló doktori címek kivételével - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 149. §-a szerinti doktori címeket, továbbá akinek 2001. január 1-jét követően öt vagy öt évnél kevesebb időtartam van hátra a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig.
(5) Az egyes munkakörökben foglalkoztatott személyek képesítési előírásait a 2. számú melléklet tartalmazza.
(5a) A 2. számú melléklet szerinti munkaköröket az (5b)-(5d) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell szakmacsoport szerint besorolni.
(5b) A Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás, ellátás vezető szakmacsoportba tartozó munkakörök:
a) család- és gyermekjóléti szolgálat magasabb vezető/vezető,
b) család- és gyermekjóléti központ magasabb vezető/vezető,
c) bölcsődei igazgatóság magasabb vezető,
d) egyesített bölcsődék magasabb vezető,
e) önálló bölcsőde magasabb vezető,
f) bölcsőde vezető,
g) helyettes szülői hálózat magasabb vezető/vezető,
h) helyettes szülői hálózat szakmai vezető,
i) gyermekek átmeneti otthona magasabb vezető/vezető,
j) családok átmeneti otthona magasabb vezető/vezető,
k) nevelőszülői hálózat magasabb vezető/vezető,
l) nevelőszülői hálózat szakmai vezető,
m) gyermekotthon magasabb vezető/vezető,
n) különleges gyermekotthon magasabb vezető/vezető,
o) speciális gyermekotthon magasabb vezető/vezető,
p) területi gyermekvédelmi szakszolgálat magasabb vezető/vezető,
q) megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság vezető,
r) intézményvezető,
s) szakmai vezető.
(5c) A gyermekjóléti alapellátás nem vezetői munkakörei közül
a) a Személyes gondoskodást nyújtó szakember szakmacsoportba tartozó munkakörök:
aa) gondozó,
ab) szakgondozó,
ac) gyermekfelügyelő,
ad) kisgyermeknevelő,
ae) bölcsődei dajka,
af) szolgáltatást nyújtó személy,
ag) nevelő,
ah) segédgondozó;
b) a Szociális és gyermekjóléti fejlesztő szakember szakmacsoportba tartozó munkakörök:
ba) családsegítő,
bb) tanácsadó,
bc) családgondozó,
bd) orvos,
be) gyógypedagógus,
bf) gyógytornász,
bg) konduktor,
bh) gyógypedagógiai asszisztens,
bi) helyettes szülői tanácsadó,
bj) fejlesztő pedagógiai tanácsadó,
bk) pszichológiai tanácsadó,
bl) jogász;
c) a Szociális és gyermekjóléti segítő szakember szakmacsoportba tartozó munkakörök:
ca) esetmenedzser,
cb) szociális diagnózist készítő esetmenedzser,
cc) óvodai és iskolai szociális segítő,
cd) szociális asszisztens,
ce) szaktanácsadó,
cf) koordinátor,
cg) nevelő,
ch) gyermekvédelmi asszisztens,
ci) gyermekvédelmi ügyintéző,
cj) növendékügyi előadó.
(5d) A gyermekvédelmi szakellátás nem vezető munkakörei közül
a) a Gyermekvédelmi gondozás, nevelés, fejlesztés szakmacsoportba tartozó munkakörök:
aa) fejlesztőpedagógus,
ab) gyógypedagógus,
ac) nevelő,
ad) orvos,
ae) védőnő;
b) a Gyermekvédelmi gondozás, nevelés, fejlesztés asszisztenciája szakmacsoportba tartozó munkakörök:
ba) ápoló,
bb) gazdasági nővér,
bc) gyermekfelügyelő,
bd) gyermekgondozó,
be) gyermekvédelmi asszisztens,
bf) kisgyermeknevelő,
bg) tejkonyhavezető;
c) a Gyermeki jogokat védő szakértői tevékenység, tanácsadás szakmacsoportba tartozó munkakörök:
ca) bizottsági családgondozó,
cb) elhelyezési ügyintéző,
cc) gyermekszakorvos,
cd) gyermekvédelmi gyám,
ce) jogász,
cf) közvetítő,
cg) nevelőszülői tanácsadó,
ch) növendékügyi előadó,
ci) örökbefogadási tanácsadó,
cj) pszichiáter,
ck) pszichológiai tanácsadó,
cl) pszichológus;
d) a Gyermeki jogokat védő szakértői tevékenység, tanácsadás asszisztenciája szakmacsoportba tartozó munkakör: gyermekvédelmi ügyintéző.
(5e) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 78. §-a alapján járó jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a bölcsődében, mini bölcsődében a bölcsődei pótlékot, valamint a családi bölcsődében, munkahelyi bölcsődében a szociális ágazati összevont pótlékot be kell számítani.
(6) A személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek munkaruha juttatását a 3. számú melléklet tartalmazza.
(6) A munkáltató a személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek részére - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint - munkaruhát biztosít.
(7) A munkáltató beszerzi az 1. számú mellékletben meghatározott munkakörben foglalkoztatni kívánt személy nyilatkozatát arról, hogy nem áll fenn vele szemben a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok.
(7) A munkáltató beszerzi az 1. számú mellékletben meghatározott munkakörben foglalkoztatni kívánt személy nyilatkozatát arról, hogy nem áll fenn vele szemben a Gyvt. 10/A. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok.
(8) Többcélú intézményben vezetői megbízást az kaphat, illetve vezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki bármely, az intézmény által biztosított szolgáltatás, illetve ellátás vezetőjére meghatározott, felsőfokú végzettség körébe tartozó képesítési előírásoknak megfelel.
(9) A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás 1. számú melléklet szerinti létszáma esetében a betöltött szakmai létszám nem lehet kevesebb, mint a mindenkori költségvetési törvény alapján finanszírozott létszám. A család- és gyermekjóléti központ esetében
a) az esetmenedzserek és tanácsadók arányát az intézményvezető határozza meg azzal, hogy mindkét munkakört biztosítania kell,
b) a tanácsadó munkakör munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is betölthető.
3/A. §
(1) A szolgáltató, intézmény a szolgáltatói nyilvántartásba legfeljebb három év időtartamra ideiglenes hatállyal jegyezhető be, ha
a) a szakalkalmazottként foglalkoztatott és nem a gyermekek közvetlen gondozását végző személyek száma nem éri el a jogszabályban meghatározott létszámot, de eléri annak háromnegyedét, vagy
b) a szakképesítéssel nem rendelkező, szakalkalmazottként foglalkoztatott személyek szükséges szakképesítésének megszerzése folyamatban van.
(2) Az (1) bekezdés alapján történő ideiglenes bejegyzés hatálya egyszer, legfeljebb újabb három év időtartamra meghosszabbítható.
3/B. §
(1) Az egyházi fenntartású és a nem állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény esetén a fenntartónak folyamatosan rendelkeznie kell a szolgáltató tevékenység körében okozott kár megtérítésére kötött, hatályos felelősségbiztosítási szerződéssel.
(2) Az egyházi fenntartónak és a nem állami fenntartónak köztartozásmentes adózónak kell minősülnie
a) a szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzés kérelmezésének időpontjában, valamint
b) a szolgáltatói nyilvántartásban történő, fenntartóváltozásra irányuló adatmódosítás esetében az adatmódosítás kérelmezésének időpontjában, ide nem értve az általános jogutódlással történő fenntartóváltozást.
(3) Az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ, a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon és az utógondozó otthon, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat esetében a szolgáltatótevékenység folytatására, illetve az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlannak (ingatlanrésznek) alkalmasnak kell lennie a gyermekek, illetve a fiatal felnőttek ellátására.
(3) A család- és gyermekjóléti szolgálat és központ, a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon és az utógondozó otthon, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat esetében a szolgáltatótevékenység folytatására, illetve az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlannak (ingatlanrésznek) alkalmasnak kell lennie a gyermekek, illetve a fiatal felnőttek ellátására.
(3) A család- és gyermekjóléti szolgálat és központ, a bölcsődei ellátás, a napközbeni gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon és az utógondozó otthon, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat esetében a szolgáltatótevékenység folytatására, illetve az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlannak (ingatlanrésznek) alkalmasnak kell lennie a gyermekek, illetve a fiatal felnőttek ellátására.
(4) A helyettes szülő, valamint a nevelőszülő körülményeinek alkalmasnak kell lennie a gyermek ellátására. A külső férőhelynek megfelelő lakhatást kell biztosítania.
(5) Nevelőszülői hálózat legalább tíz nevelőszülővel vehető szolgáltatói nyilvántartásba.
4. §
(1) A megyei, fővárosi gyámhivatal (a továbbiakban: megyei gyámhivatal) által kijelölt módszertani és továbbképzési feladatokat ellátó intézmény
a) figyelemmel kíséri az alap- és szakellátásokat érintő tudományos kutatásokat, publikációkat, a modellértékű új kezdeményezéseket, továbbá szorgalmazza mind szélesebb körű megismerésüket és gyakorlati alkalmazásukat,
b) szervezi a gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen dolgozók tapasztalatcseréjét és továbbképzését,
c) elemzi és értékeli a személyes gondoskodást nyújtó személyek, illetve intézmények működését, és javaslatot tesz a működés lehetőség szerinti javítására.
(1) A megyei, fővárosi gyámhivatal (a továbbiakban: megyei gyámhivatal), illetve az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt módszertani és továbbképzési feladatokat ellátó intézmény (a továbbiakban: módszertani intézmény) a Gyvt. 96. §-ának (9) bekezdésében foglaltak szerint segíti illetékességi területén a szolgáltatók munkáját. Tevékenysége során együttműködik a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézettel (a továbbiakban: Családpolitikai Intézet).
(1) A megyei, fővárosi gyámhivatal (a továbbiakban: megyei gyámhivatal), illetve az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt módszertani és továbbképzési feladatokat ellátó intézmény (a továbbiakban: módszertani intézmény) a Gyvt. 96. §-ának (9) bekezdésében foglaltak szerint segíti illetékességi területén a szolgáltatók munkáját. Tevékenysége során együttműködik a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézettel (a továbbiakban: Intézet).
(1) A szociális és gyámhivatal (a továbbiakban: megyei gyámhivatal), illetve a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt módszertani és továbbképzési feladatokat ellátó intézmény (a továbbiakban: módszertani intézmény) a Gyvt. 96. §-ának (9) bekezdésében foglaltak szerint segíti illetékességi területén a szolgáltatók munkáját. Tevékenysége során együttműködik a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézettel (a továbbiakban: Intézet).
(1) A szociális és gyámhivatal (a továbbiakban: megyei gyámhivatal), illetve a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt módszertani és továbbképzési feladatokat ellátó intézmény (a továbbiakban: módszertani intézmény) a Gyvt. 96. §-ának (9) bekezdésében foglaltak szerint segíti illetékességi területén a szolgáltatók munkáját. Tevékenysége során együttműködik a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézettel (a továbbiakban: Intézet).
(1) A módszertani feladatokat ellátó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint segíti illetékességi területén a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók munkáját, kivéve azon egyházi fenntartó által fenntartott nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok munkáját, amelyek tekintetében a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Gyvt. 96. § (8) bekezdése alapján egyházi módszertani intézményt jelölt ki, vagy amelyek tekintetében a Gyvt. 96. § (13) bekezdése alapján más egyház kijelölt módszertani intézménye látja el a módszertani feladatokat.
(1) A módszertani feladatokat ellátó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint segíti illetékességi területén a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók munkáját, kivéve azon egyházi fenntartó által fenntartott nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok munkáját, amelyek tekintetében a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Gyvt. 96. § (8) bekezdése alapján egyházi módszertani intézményt jelölt ki, vagy amelyek tekintetében a Gyvt. 96. § (13) bekezdése alapján más bevett egyház kijelölt módszertani intézménye látja el a módszertani feladatokat.
(1) A módszertani feladatokat ellátó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint segíti illetékességi területén a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók munkáját, kivéve azon egyházi fenntartó által fenntartott nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok munkáját, amelyek tekintetében a miniszter a Gyvt. 96. § (8) bekezdése alapján egyházi módszertani intézményt jelölt ki, vagy amelyek tekintetében a Gyvt. 96. § (13) bekezdése alapján más bevett egyház kijelölt módszertani intézménye látja el a módszertani feladatokat.
(1) A módszertani feladatokat ellátó Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal módszertani feladatokat ellátó szervezeti egysége (a továbbiakban: módszertani feladatokat ellátó szerv) segíti illetékességi területén a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók munkáját, kivéve azon egyházi fenntartó által fenntartott nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok munkáját, amelyek tekintetében a miniszter a Gyvt. 96. § (8) bekezdése alapján egyházi módszertani intézményt jelölt ki, vagy amelyek tekintetében a Gyvt. 96. § (13) bekezdése alapján más bevett egyház kijelölt módszertani intézménye látja el a módszertani feladatokat.
(1) A módszertani feladatokat ellátó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság), valamint gyermekek napközbeni ellátása tekintetében a módszertani feladatok ellátására kijelölt szervezet (a továbbiakban: bölcsődei módszertani szervezet) segíti illetékességi területén a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók munkáját. A Főigazgatóság e feladata nem terjed ki azon egyházi fenntartó által fenntartott nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok munkájának segítésére, amelyek tekintetében a miniszter a Gyvt. 96. § (8) bekezdése alapján egyházi módszertani intézményt jelölt ki, vagy amelyek tekintetében a Gyvt. 96. § (13) bekezdése alapján más bevett egyház kijelölt módszertani intézménye látja el a módszertani feladatokat.
(1) A módszertani feladatokat ellátó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság), a gyermekek napközbeni ellátása tekintetében a módszertani feladatok ellátására kijelölt szervezet (a továbbiakban: bölcsődei módszertani szervezet), valamint a gyermekek esélynövelő szolgáltatásai tekintetében a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság segíti illetékességi területén a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók munkáját. A Főigazgatóság és a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság e feladata nem terjed ki azon egyházi fenntartó által fenntartott nevelőszülői hálózatok, gyermekotthonok és tanodák munkájának segítésére, amelyek tekintetében a miniszter, tanoda esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter a Gyvt. 96. § (8) bekezdése alapján egyházi módszertani intézményt jelölt ki, vagy amelyek tekintetében a Gyvt. 96. § (13) bekezdése alapján más bevett egyház kijelölt módszertani intézménye látja el a módszertani feladatokat.
(2) A Főigazgatóság - a működést engedélyező szerv kirendelése alapján - a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint szakértőként
a) - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével - véleményezi a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók szakmai programját, és részt vesz azok hatósági ellenőrzésében,
b) ellátja a kijelölt egyházi módszertani intézmény feletti szakmai ellenőrzést.
(2a) A bölcsődei módszertani szervezet - a működést engedélyező szerv kirendelése alapján - a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint szakértőként véleményezi a gyermekek napközbeni ellátását nyújtó szolgáltatók szakmai programját, és részt vesz azok hatósági ellenőrzésében.
(2b) A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság - a működést engedélyező szerv kirendelése alapján - a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint szakértőként véleményezi a gyermekek esélynövelő szolgáltatásait nyújtó szolgáltatók szakmai programját, és részt vesz azok hatósági ellenőrzésében.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmény a megyei gyámhivatal felkérésére részt vesz az ellátást nyújtó személy és intézmény ellenőrzésében.
(2) Módszertani intézményi feladatok ellátására az a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény jelölhető ki, amely
a) külön jogszabályban meghatározott működési engedéllyel rendelkezik,
a) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezését szabályozó jogszabályban meghatározott működési engedéllyel rendelkezik,
b) legalább öt éve működik,
c) vezetője legalább ötéves szakmai és kétéves vezetői gyakorlattal rendelkezik,
d) a módszertani munkára vonatkozó szakmai programmal rendelkezik.
(2) A Főigazgatóság - a működést engedélyező szerv kirendelése alapján - a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint szakértőként
a) véleményezi a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók szakmai programját és részt vesz azok hatósági ellenőrzésében,
b) ellátja a kijelölt egyházi módszertani intézmény feletti szakmai ellenőrzést.
(2) A Főigazgatóság - a működést engedélyező szerv kirendelése alapján - a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint szakértőként
a) véleményezi a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók szakmai programját és részt vesz azok hatósági ellenőrzésében,
b) ellátja a kijelölt egyházi módszertani intézmény feletti szakmai ellenőrzést.
(2) A módszertani feladatokat ellátó szerv - a működést engedélyező szerv kirendelése alapján - a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint szakértőként
a) véleményezi a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók szakmai programját és részt vesz azok hatósági ellenőrzésében,
b) ellátja a kijelölt egyházi módszertani intézmény feletti szakmai ellenőrzést.
(3) A módszertani intézmény
a) a Családpolitikai Intézet irányításával részt vesz a minőségfejlesztési elvek kidolgozásában, és segítséget nyújt azok gyakorlati alkalmazásához;
a) az Intézet irányításával részt vesz a minőségfejlesztési elvek kidolgozásában, és segítséget nyújt azok gyakorlati alkalmazásához;
b) figyelemmel kíséri az alap- és szakellátásokat érintő tudományos kutatásokat, publikációkat, a modellértékű új kezdeményezéseket, továbbá elősegíti ezek mind szélesebb körű megismerését, gyakorlati alkalmazását;
c) szervezi a gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen dolgozók tapasztalatcseréjét és továbbképzését;
d) elemzi és értékeli a szolgáltatók működését, valamint javaslatot tesz a hiányzó ellátások megszervezésére, a működés lehetőség szerinti javítására;
e) információkat gyűjt az illetékességi területén az ellátórendszer sajátosságairól, problémáiról;
f) szaktanácsadás keretében szakmai módszertani segítséget nyújt a gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen dolgozók szakmai problémáinak megoldásához;
g) részt vesz az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium), valamint a Családpolitikai Intézet által szervezett szakmai programok lebonyolításában, megszervezésében, valamint az e szervektől származó anyagoknak, információknak a szolgáltatókhoz való eljuttatásában,
g) részt vesz az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium), valamint az Intézet által szervezett szakmai programok lebonyolításában, megszervezésében, valamint az e szervektől származó anyagoknak, információknak a szolgáltatókhoz való eljuttatásában,
g) részt vesz a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium), valamint az Intézet által szervezett szakmai programok lebonyolításában, megszervezésében, valamint az e szervektől származó anyagoknak, információknak a szolgáltatókhoz való eljuttatásában,
h) szervezi a főiskolai és egyetemi hallgatók terepgyakorlatát.
(3) A módszertani intézmény, valamint módszertani feladatai ellátása körében az Intézet
a) figyelemmel kíséri az alap- és szakellátásokat érintő tudományos kutatásokat, publikációkat, a modellértékű új kezdeményezéseket, továbbá elősegíti ezek mind szélesebb körű megismerését, gyakorlati alkalmazását,
b) szervezi a gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen dolgozók tapasztalatcseréjét és továbbképzését,
c) elemzi és értékeli a szolgáltatók működését, valamint javaslatot tesz a hiányzó ellátások megszervezésére, a működés lehetőség szerinti javítására,
d) információkat gyűjt az illetékességi területén az ellátórendszer sajátosságairól, problémáiról,
e) szaktanácsadás keretében szakmai módszertani segítséget nyújt a gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen dolgozók szakmai problémáinak megoldásához,
f) szervezi az egyetemi, főiskolai képzésben és a szakképzésben részt vevő hallgatók, tanulók terepgyakorlatát.
(3) A kijelölt egyházi módszertani intézmény a működést engedélyező szerv kirendelése alapján, a Főigazgatóság módszertani útmutatójában meghatározott szakmai szempontrendszer figyelembevételével, szakértőként véleményezi az egyháza és - a (10) bekezdésben foglalt megállapodás alapján - más egyház által fenntartott nevelőszülői hálózat és gyermekotthon szakmai programját, valamint részt vesz azok hatósági ellenőrzésében.
(3) A kijelölt egyházi módszertani intézmény a működést engedélyező szerv kirendelése alapján, a Főigazgatóság módszertani útmutatójában meghatározott szakmai szempontrendszer figyelembevételével, szakértőként véleményezi az egyháza és - a (10) bekezdésben foglalt megállapodás alapján - más bevett egyház által fenntartott nevelőszülői hálózat és gyermekotthon szakmai programját, valamint részt vesz azok hatósági ellenőrzésében.
(3) A kijelölt egyházi módszertani intézmény a működést engedélyező szerv kirendelése alapján, a módszertani feladatokat ellátó szerv módszertani útmutatójában meghatározott szakmai szempontrendszer figyelembevételével, szakértőként véleményezi az egyháza és - a (10) bekezdésben foglalt megállapodás alapján - más bevett egyház által fenntartott nevelőszülői hálózat és gyermekotthon szakmai programját, valamint részt vesz azok hatósági ellenőrzésében.
(3) A kijelölt egyházi módszertani intézmény a működést engedélyező szerv kirendelése alapján, a Főigazgatóság módszertani útmutatójában meghatározott szakmai szempontrendszer figyelembevételével, szakértőként véleményezi az egyháza és - a (10) bekezdésben foglalt megállapodás alapján - más bevett egyház által fenntartott nevelőszülői hálózat és gyermekotthon szakmai programját, valamint részt vesz azok hatósági ellenőrzésében.
(3) A kijelölt egyházi módszertani intézmény a működést engedélyező szerv kirendelése alapján, a Főigazgatóság, tanoda esetén a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság módszertani útmutatójában meghatározott szakmai szempontrendszer figyelembevételével, szakértőként véleményezi az egyháza és - a (10) bekezdésben foglalt megállapodás alapján - más bevett egyház által fenntartott nevelőszülői hálózat és gyermekotthon szakmai programját, valamint részt vesz azok hatósági ellenőrzésében.
(3a) A módszertani intézmény a (3) bekezdésben foglaltakon túl
a) az Intézet irányításával részt vesz a minőségfejlesztési elvek kidolgozásában, és segítséget nyújt azok gyakorlati alkalmazásához,
b) részt vesz a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium), valamint az Intézet által szervezett szakmai programok lebonyolításában, megszervezésében, valamint az e szervektől származó anyagoknak, információknak a szolgáltatókhoz való eljuttatásában.
(3a) A Főigazgatóság a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti, a kijelölt egyházi módszertani intézmény a (3) bekezdés szerinti ellenőrzésen tapasztaltakról szakértői véleményt készít.
(3a) A módszertani feladatokat ellátó szerv a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti, a kijelölt egyházi módszertani intézmény a (3) bekezdés szerinti ellenőrzésen tapasztaltakról szakértői véleményt készít.
(3a) A Főigazgatóság a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti, a bölcsődei módszertani szervezet a (2a) bekezdés szerinti, a kijelölt egyházi módszertani intézmény a (3) bekezdés szerinti ellenőrzésen tapasztaltakról szakértői véleményt készít.
(3a) A Főigazgatóság a (2) bekezdés szerinti, a bölcsődei módszertani szervezet a (2a) bekezdés szerinti, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság a (2b) bekezdés szerinti, a kijelölt egyházi módszertani intézmény a (3) bekezdés szerinti ellenőrzésen tapasztaltakról szakértői véleményt készít.
(3b) A fenntartó a Gyvt. 96. § (7)-(8a) bekezdés szerinti módszertani intézménynek a gyermekjóléti szolgáltatók, intézmények és a gyermekvédelmi intézmények szakmai programjának - külön jogszabály alapján, szakértőként végzett - véleményezéséért szakértői díjat fizet, amelynek összege működési engedélyenként
a) gyermekjóléti szolgáltató esetén 16 000 forint,
b) gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény esetén 24 000 forint,
c) gyermekjóléti szolgáltató és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény egy telephelyen történő működése esetén a b) pont szerinti összeg.
(3b) A fenntartó a módszertani intézménynek a gyermekjóléti szolgáltatók, intézmények és a gyermekvédelmi intézmények szakmai programjának - külön jogszabály alapján, szakértőként végzett - véleményezéséért szakértői díjat fizet, amelynek összege működési engedélyenként
a) gyermekjóléti szolgáltató esetén 16 000 forint,
b) gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény esetén 24 000 forint,
c) gyermekjóléti szolgáltató és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény egy telephelyen történő működése esetén a b) pont szerinti összeg.
(4) A módszertani intézmény a megyei gyámhivatal, valamint a fenntartója felkérésére térítésmentesen, más fenntartó vagy a működést engedélyező jegyző felkérésére eseti megbízás alapján, térítés ellenében részt vesz a szolgáltató ellenőrzésében.
(4) A módszertani intézmény a működést engedélyező szerv, valamint a fenntartója felkérésére térítésmentesen, más fenntartó felkérésére eseti megbízás alapján, térítés ellenében részt vesz a szolgáltató ellenőrzésében.
(5) A módszertani intézmény a módszertani feladatok ellátásába, egyes új módszerek modellkísérletének elvégzésébe állandó vagy eseti jelleggel más szolgáltatót is bevonhat. Az állandó jellegű munkakapcsolathoz a módszertani intézmény fenntartójának hozzájárulása szükséges.
(5) A módszertani intézmény, valamint az Intézet a módszertani feladatok ellátásába, egyes új módszerek modellkísérletének elvégzésébe állandó vagy eseti jelleggel más szolgáltatót is bevonhat. Az állandó jellegű munkakapcsolathoz a módszertani intézmény fenntartójának hozzájárulása szükséges.
(5) Az egyházi fenntartó által fenntartott nevelőszülői hálózat, gyermekotthon módszertani intézménnyé történő kijelölése iránti kérelemhez csatolni kell a módszertani feladatok tervezett ellátását bemutató, öt évre szóló szakmai programot és az annak megvalósításához szükséges, a kijelölést követő első év feladataira vonatkozó munkatervet és költségvetést. Az egyházi fenntartó a dokumentumokat szakmai véleményezésre megküldi a Főigazgatóságnak. A Főigazgatóság tizenöt napon belül véleményezi a dokumentumokat és azokat, valamint véleményét és az egyházi fenntartó kérelmét megküldi a miniszternek.
(5) Az egyházi fenntartó által fenntartott nevelőszülői hálózat, gyermekotthon módszertani intézménnyé történő kijelölése iránti kérelemhez csatolni kell a módszertani feladatok tervezett ellátását bemutató, öt évre szóló szakmai programot és az annak megvalósításához szükséges, a kijelölést követő első év feladataira vonatkozó munkatervet és költségvetést. Az egyházi fenntartó a dokumentumokat szakmai véleményezésre megküldi a módszertani feladatokat ellátó szervnek. A módszertani feladatokat ellátó szerv tizenöt napon belül véleményezi a dokumentumokat és azokat, valamint véleményét és az egyházi fenntartó kérelmét megküldi a miniszternek.
(5) Az egyházi fenntartó által fenntartott nevelőszülői hálózat, gyermekotthon módszertani intézménnyé történő kijelölése iránti kérelemhez csatolni kell a módszertani feladatok tervezett ellátását bemutató, öt évre szóló szakmai programot és az annak megvalósításához szükséges, a kijelölést követő első év feladataira vonatkozó munkatervet és költségvetést. Az egyházi fenntartó a dokumentumokat szakmai véleményezésre megküldi a Főigazgatóságnek. A Főigazgatóság tizenöt napon belül véleményezi a dokumentumokat és azokat, valamint véleményét és az egyházi fenntartó kérelmét megküldi a miniszternek.
(5) Az egyházi fenntartó által fenntartott nevelőszülői hálózat, gyermekotthon módszertani intézménnyé történő kijelölése iránti kérelemhez csatolni kell a módszertani feladatok tervezett ellátását bemutató, öt évre szóló szakmai programot és az annak megvalósításához szükséges, a kijelölést követő első év feladataira vonatkozó munkatervet és költségvetést. Az egyházi fenntartó a dokumentumokat szakmai véleményezésre megküldi a Főigazgatóság, tanoda esetén a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságnek. A Főigazgatóság, tanoda esetén a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság tizenöt napon belül véleményezi a dokumentumokat és azokat, valamint véleményét és az egyházi fenntartó kérelmét megküldi a miniszternek, tanoda esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszternek.
(6) A módszertani intézmény éves munkatervet, valamint módszertani feladatai ellátásáról szakmai beszámolót készít, melyet minden év február 15-éig megküld a fenntartónak, a Minisztériumnak, a Családpolitikai Intézetnek és a megyei gyámhivatalnak.
(6) A módszertani intézmény éves munkatervet, valamint módszertani feladatai ellátásáról szakmai beszámolót készít, melyet minden év február 15-éig megküld a fenntartónak, a Minisztériumnak, az Intézetnek és a megyei gyámhivatalnak.
(6) A módszertani intézmény éves munkatervet, valamint módszertani feladatai ellátásáról szakmai beszámolót készít, melyet minden év február 15-éig megküld a fenntartónak, a Minisztériumnak, az Intézetnek és a megyei gyámhivatalnak. Az Intézet éves munkatervet, valamint módszertani feladatainak ellátásáról szakmai beszámolót készít, melyet minden év február 15-éig megküld a Minisztériumnak.
(6) A miniszter a Főigazgatóság szakmai véleményének figyelembevételével harminc napon belül dönt az egyházi módszertani intézmény kijelöléséről.
(6) A miniszter a módszertani feladatokat ellátó szerv szakmai véleményének figyelembevételével harminc napon belül dönt az egyházi módszertani intézmény kijelöléséről.
(7) A kijelölt egyházi módszertani intézmény a módszertani feladatait a miniszter által a tárgyévre jóváhagyott munkaterv és költségvetési terv alapján végzi. Az első évre vonatkozó munkatervet és költségvetési tervet a szakmai programmal együtt a miniszter a kijelöléssel egyidejűleg hagyja jóvá. Az első évet követően a további éves munkatervet és költségvetési tervet a kijelölt egyházi módszertani intézmény a szakmai program alapján tervezi meg és azokat a tárgyév január 15-éig küldi meg a miniszternek jóváhagyásra.
(7) A kijelölt egyházi módszertani intézmény a módszertani feladatait a miniszter, tanoda esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által a tárgyévre jóváhagyott munkaterv és költségvetési terv alapján végzi. Az első évre vonatkozó munkatervet és költségvetési tervet a szakmai programmal együtt a miniszter, tanoda esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter a kijelöléssel egyidejűleg hagyja jóvá. Az első évet követően a további éves munkatervet és költségvetési tervet a kijelölt egyházi módszertani intézmény a szakmai program alapján tervezi meg és azokat a tárgyév január 15-éig küldi meg a miniszter, tanoda esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszternek, tanoda esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszternek jóváhagyásra.
(8) A kijelölt egyházi módszertani intézmény módszertani feladatainak ellátásáról a tárgyévre vonatkozóan szakmai és pénzügyi beszámolót készít, amelyet a tárgyévet követő év február 15-éig jóváhagyásra megküld a miniszternek.
(8) A kijelölt egyházi módszertani intézmény módszertani feladatainak ellátásáról a tárgyévre vonatkozóan szakmai és pénzügyi beszámolót készít, amelyet a tárgyévet követő év február 15-éig jóváhagyásra megküld a miniszternek, tanoda esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszternek.
(9) A miniszter
a) a döntése meghozatalától számított tizenöt napon belül értesíti a Főigazgatóságot az egyházi módszertani intézmény kijelöléséről, és
a) a döntése meghozatalától számított tizenöt napon belül értesíti a módszertani feladatokat ellátó szervet az egyházi módszertani intézmény kijelöléséről, és
a) a döntése meghozatalától számított tizenöt napon belül értesíti a Főigazgatóságot az egyházi módszertani intézmény kijelöléséről, és
b) a jóváhagyásától számított tizenöt napon belül tájékoztatásul megküldi a Főigazgatóságnak az általa jóváhagyott (5), (7) és (8) bekezdés szerinti dokumentumok másolatát.
b) a jóváhagyásától számított tizenöt napon belül tájékoztatásul megküldi a módszertani feladatokat ellátó szervnek az általa jóváhagyott (5), (7) és (8) bekezdés szerinti dokumentumok másolatát.
b) a jóváhagyásától számított tizenöt napon belül tájékoztatásul megküldi a Főigazgatóságnak az általa jóváhagyott (5), (7) és (8) bekezdés szerinti dokumentumok másolatát.
(9) A miniszter, tanoda esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter
a) a döntése meghozatalától számított tizenöt napon belül értesíti a Főigazgatóságot, tanoda esetén a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságot az egyházi módszertani intézmény kijelöléséről, és
b) a jóváhagyásától számított tizenöt napon belül tájékoztatásul megküldi a Főigazgatóságnak, tanoda esetén a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságnak az általa jóváhagyott (5), (7) és (8) bekezdés szerinti dokumentumok másolatát.
(10) Ha a kijelölt egyházi módszertani intézmény más egyházi fenntartó által fenntartott nevelőszülői hálózat, gyermekotthon tekintetében is módszertani feladatokat lát el, az érintett egyházi fenntartók a módszertani feladatok ellátásáról megállapodást kötnek. A kijelölt egyházi módszertani intézmény a megállapodást tizenöt napon belül tájékoztatásul megküldi a miniszternek, a Főigazgatóságnak és a működést engedélyező szervnek.
(10) Ha a kijelölt egyházi módszertani intézmény más egyházi fenntartó által fenntartott nevelőszülői hálózat, gyermekotthon tekintetében is módszertani feladatokat lát el, az érintett egyházi fenntartók a módszertani feladatok ellátásáról megállapodást kötnek. A kijelölt egyházi módszertani intézmény a megállapodást tizenöt napon belül tájékoztatásul megküldi a miniszternek, a módszertani feladatokat ellátó szervnek és a működést engedélyező szervnek.
(11) A kijelölt egyházi módszertani intézmény és a Főigazgatóság a módszertani feladatok ellátása érdekében egymással együttműködnek, amelynek keretében rendszeresen szakmai egyeztetést folytatnak a módszertani feladatok ellátása során szerzett tapasztalataikról, valamint közös szakmai programokat, rendezvényeket szerveznek, illetve részt vesznek egymás szakmai programjain, rendezvényein.
(11) A kijelölt egyházi módszertani intézmény és a módszertani feladatokat ellátó szerv a módszertani feladatok ellátása érdekében egymással együttműködnek, amelynek keretében rendszeresen szakmai egyeztetést folytatnak a módszertani feladatok ellátása során szerzett tapasztalataikról, valamint közös szakmai programokat, rendezvényeket szerveznek, illetve részt vesznek egymás szakmai programjain, rendezvényein.
(11) A kijelölt egyházi módszertani intézmény és a Főigazgatóság a módszertani feladatok ellátása érdekében egymással együttműködnek, amelynek keretében rendszeresen szakmai egyeztetést folytatnak a módszertani feladatok ellátása során szerzett tapasztalataikról, valamint közös szakmai programokat, rendezvényeket szerveznek, illetve részt vesznek egymás szakmai programjain, rendezvényein.
(11) A kijelölt egyházi módszertani intézmény és a Főigazgatóság, tanoda esetén a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság a módszertani feladatok ellátása érdekében egymással együttműködnek, amelynek keretében rendszeresen szakmai egyeztetést folytatnak a módszertani feladatok ellátása során szerzett tapasztalataikról, valamint közös szakmai programokat, rendezvényeket szerveznek, illetve részt vesznek egymás szakmai programjain, rendezvényein.
4/A. §
(1) A gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény szakmai programjának tartalmaznia kell
a) a szolgáltató, intézmény nevét, székhelyét, telephelyét;
b) az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzőit;
c) a szolgáltatás célját, feladatát, alapelveit, így különösen
ca) a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírását,
cb) az intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködés módját,
d) a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét, valamint a szolgáltatási típusnak megfelelően a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellegét, tartalmát, módját;
e) az ellátás igénybevételének módját;
f) a gyermekjóléti szolgáltató, intézmény szolgáltatásáról szóló tájékoztatás helyi módját;
g) az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat;
h) a szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módját, formáit.
i) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti alkalmassági felülvizsgálat módját.
i) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti
ia) alkalmassági felülvizsgálat módját és
ib) eljárásrendet a nevelőszülőt a gondozásában elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátására megillető juttatások elszámoltatásáról.
(2) A szakmai programhoz mellékelni kell
a) a Gyvt. 32. § (4) és (6) bekezdése szerinti megállapodások tervezetét,
b) nevelőszülői hálózat működtetése esetén a Gyvt. 66/A. § (1) bekezdése szerinti, utógondozói ellátás nyújtása esetén a Gyvt. 53/A. § (3) bekezdése szerinti megállapodás tervezetét,
b) nevelőszülői hálózat működtetése esetén a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti, utógondozói ellátás nyújtása esetén a Gyvt. 53/A. § (3) bekezdése szerinti megállapodás tervezetét,
c) átmeneti elhelyezést biztosító gyermekjóléti intézmény, befogadó gyermekotthon, otthont nyújtó ellátást biztosító gyermekotthon, lakásotthon, utógondozói ellátást biztosító utógondozó otthon esetében a házirendet vagy annak tervezetét,
d) a szervezeti és működési szabályzatot vagy annak tervezetét.
d) a - (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - a szervezeti és működési szabályzatot vagy annak tervezetét.
(2a) A nem hálózatban működtetett családi napközi és családi gyermekfelügyelet, valamint egyszemélyes gyermekjóléti szolgáltatás és alternatív napközbeni ellátás esetén nem kötelező szervezeti és működési szabályzatot készíteni.
(2a) A nem hálózatban működtetett családi napközi és családi gyermekfelügyelet, valamint alternatív napközbeni ellátás esetén nem kötelező szervezeti és működési szabályzatot készíteni.
(2a) A mini bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde, a nem hálózatban működtetett családi bölcsőde, a nem hálózatban működtetett napközbeni gyermekfelügyelet és az alternatív napközbeni ellátás esetén nem kötelező szervezeti és működési szabályzatot készíteni.
(3) A szakmai programot az (1) bekezdés szerinti elemeinek változása esetén módosítani kell.
4/B. §   A Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. közreműködik a koragyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztés keretében történő rendszerszintű fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásának koordinálásában.
4/C. §
(1) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységnek a következő, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló kormányrendelet alkalmazása során nem ágazatinak minősülő feltételeknek is meg kell felelnie:
a) munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde és napközbeni gyermekfelügyelet esetén - kivéve a kizárólag a Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó engedélyest - az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi és az ivóvíz-minőségi követelmények, ha egy lakásban egy engedélyes kerül kialakításra, és a gondozott gyermekek száma a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermekeket és az időszakos gyermekfelügyelet keretében ellátott gyermekeket is beleszámítva sem haladja meg a hét főt,
b) az a) pontban nem említett munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde és napközbeni gyermekfelügyelet esetén - kivéve a kizárólag a Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó engedélyest -, valamint alternatív napközbeni ellátás esetén az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások,
c) bölcsőde, mini bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén
ca) az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményei, kivéve a mini bölcsődét, a családok átmeneti otthonát és az utógondozó otthont, ha az engedélyes meleg étkeztetést nem nyújt,
cb) az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások,
cc) az engedélyesre vonatkozó építéshatósági követelmények, ideértve - ahol e rendelet előírja - az akadálymentesítést is.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel kapcsolatban jogszabály alapján egyedi előírás, feltétel is meghatározható.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket az engedélyes bejegyzésekor - az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivételekkel - vizsgálni kell.
(4) Adatmódosítás során az (1) bekezdésben meghatározott feltételek közül - az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivételekkel - csak az alábbiaknak való megfelelést kell vizsgálni:
a) munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet - kivéve a kizárólag a Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó engedélyest - és alternatív napközbeni ellátás esetén a változással összefüggésben az (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti feltételek, ha az engedélyes címe megváltozik - a közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével -, a szolgáltató tevékenységbe az engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni - ide nem értve a Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti épületet (épületrészt) -, vagy az adatmódosítás célja valamely e pont szerinti szolgáltató tevékenység bejegyzése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket korábban nem vizsgálták meg,
b) bölcsőde, mini bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona és utógondozó otthon esetén
ba) a változással összefüggésben az (1) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontja szerinti feltételek, továbbá - ha a változás érinti - az (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti feltételek, ha az engedélyes címe megváltozik - a közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével -, a szolgáltató tevékenységbe az engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy az adatmódosítás célja valamely e pont szerinti szolgáltató tevékenység bejegyzése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket korábban nem vizsgálták meg,
bb) a változással összefüggésben a közegészségügyi feltételek, ha a férőhelyszám - ide nem értve a külső férőhelyeket - egy éven belül öt százalékot meghaladó mértékben emelkedik,
c) gyermekotthon esetén
ca) a változással összefüggésben az (1) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontja szerinti feltételek, továbbá - ha a változás érinti - az (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti feltételek, ha az engedélyes címe megváltozik - a közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével -, a gyermekotthoni ellátásba az engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy az adatmódosítás célja gyermekotthoni ellátás bejegyzése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket korábban nem vizsgálták meg,
cb) a változással összefüggésben a közegészségügyi feltételek, ha a férőhelyszám egy éven belül öt százalékot meghaladó mértékben emelkedik, ideiglenes befogadó férőhelyeket alakítanak ki, vagy a gyermekotthont a továbbiakban speciális vagy különleges gyermekotthonként kívánják működtetni.
(5) Nem kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott követelményeket külső férőhelyek, félutas ház, az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség, a Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti hely, valamint helyettes szülői és nevelőszülői ellátás esetén az ellátás helye kapcsán.
(6) Nem kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott építéshatósági követelményeket - ideértve az akadálymentesítést is - olyan ingatlanban működő engedélyes esetén,
a) amelyre azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki,
b) amelyre azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző egy éven túl használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki, és az eljárás során nem jut a működést engedélyező szerv tudomására olyan adat, amely e feltételek teljesítését kétségessé teszi,tudomására olyan adat, amely e feltételek teljesítését kétségessé teszi.
(7) A tűzvédelmi feltételek vizsgálatát az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet szabályozza.

II. FEJEZET
A GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

4/B. §   A gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltató, intézmény, hálózat fenntartója a szociális ágazati portálon közzéteszi és negyedévente aktualizálja az alábbi adatokat:
a) a szolgáltató, intézmény, hálózat neve, elérhetősége,
b) a szolgáltatás tartalma,
c) az engedélyezett férőhelyek száma,
d) a szolgáltatásra, illetve az intézménybe bekerülésre való várakozás átlagos időtartama,
e) az intézményi térítési díj összege.
5. §
(1) Az alapellátásnak a gyermek szükségleteit figyelembe véve kell szolgálnia a Gyvt. 38. § (1) bekezdésében meghatározott célokat.
(2) A települési önkormányzatnak az igénybe vehető alapellátásokról tájékoztatnia kell a városi gyámhivatalt, valamint a lakosságot a helyben szokásos módon.
(2) A települési önkormányzatnak az igénybe vehető alapellátásokról tájékoztatnia kell a gyámhivatalt, valamint a lakosságot a helyben szokásos módon.
(2a) Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás esetében a (2) bekezdés szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie a család- és gyermekjóléti szolgálat, illetve a család- és gyermekjóléti központ által ellátott feladatokra, azok megoszlására, legközelebbi elérhetőségének helyére és idejére. A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás nyújtásának helyszínén a nyitvatartási időn kívül is fel kell tüntetni a szolgáltató nevét, nyitvatartási idejét, valamint a készenléti szolgálat telefonszámát. A tájékoztatás akkor is feladata a települési önkormányzatnak, illetve társulás esetében valamennyi érintett települési önkormányzatnak, ha a szolgáltatást ellátási szerződés vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 90. § (4) bekezdése szerinti megállapodás útján biztosítja.
(3) Az alapellátást a jogosult lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez legközelebb eső szolgáltatást nyújtó személynél vagy intézménynél kell biztosítani, kivéve, ha ez nem áll a gyermek érdekében.

BIZTOS KEZDET GYEREKHÁZ

5/A. §
(1) A Biztos Kezdet Gyerekháznak biztosítania kell
a) a gyermekek számára rendszeres szakmai szolgáltatásként legalább képesség-kibontakoztató foglalkozást, állapotfelmérést, fejlesztést és étkeztetést,
b) a szülőknek a gyermekkel együtt történő részvételét a foglalkozásokon, a szülők számára személyiség- és kompetenciafejlesztést célzó, valamint egyéb preventív célú programokat,
c) legalább havi egy közösségi rendezvény megszervezését a szülők, illetve a helyi közösség számára.
c) éves átlagban legalább havi kettő közösségi rendezvény megszervezését a három éves kor alatti gyermeket is nevelő családok, illetve a helyi közösség számára, amelyből legalább az egyik rendezvény szakmai tartalmának a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásait igénybe vevő családok szükségleteihez kell igazodnia.
(2) A Biztos Kezdet Gyerekház az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Gyvt. 38/A. § (1) bekezdésében meghatározott célokat szolgáló, a helyi szükségleteknek megfelelő és kellően indokolt tevékenységeket is elláthat, így különösen
a) a szülők részére védőnői, orvosi, dietetikusi, egyéb egészségügyi tanácsadást biztosíthat,
b) legalább havi egy alkalommal - szakember bevonásával - szülői csoportos beszélgetéseket szervezhet,
c) fogyatékossággal élő vagy eltérő fejlődésű gyermekek szülei számára konzultációs lehetőséget biztosíthat fogyatékossággal élő vagy eltérő fejlődésű gyermekek számára ellátást, szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, intézmények képviselőivel,
d) különböző módszerek alkalmazásával segítheti a szülőket, hogy visszajelzést kapjanak a gyermekkel való kommunikációjukról, nevelési módszereikről,
e) a környező aprófalvakban, tanyás területen élő gyermekek és szüleik számára heti rendszerességgel játékos foglalkozásokat szervezhet,
f) biztosíthatja a környező aprófalvakban, tanyás területen élő, nem megfelelően fejlődő gyermekek számára a megfelelő szakemberhez való hozzáférést.
g) javasolhatja a védőnői ellátás, más egészségügyi szolgáltatás, illetve szociális és gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételét,
h) közreműködhet a családtervezési ismeretek átadásában, a veszélyeztetett várandósság megelőzésében, és
i) segítheti a várandós anyákat a gyermek fogadására való felkészülésben.
(3) A Biztos Kezdet Gyerekház a gyermek és család sikeres társadalmi integrációja érdekében legalább havonta egy alkalommal csoportmegbeszélést szervez a gyermekjóléti szolgálat, a védőnői szolgálat, az óvoda, egyéb gyermekintézmény, valamint szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer egyéb tagjának részvételével.
(3) A Biztos Kezdet Gyerekház a gyermek és család sikeres társadalmi integrációja érdekében legalább havonta egy alkalommal csoportmegbeszélést szervez a család- és gyermekjóléti szolgálat, a védőnői szolgálat, az óvoda, egyéb gyermekintézmény, valamint szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer egyéb tagjának részvételével.
(3) A Biztos Kezdet Gyerekház a család- és gyermekjóléti szolgálattal, valamint a család- és gyermekjóléti központtal együttműködve segíti elő a gyermek és a család sikeres társadalmi integrációját. A Biztos Kezdet Gyerekház legalább havonta egy alkalommal csoportmegbeszélést szervez a család- és gyermekjóléti szolgálat, az óvoda, egyéb gyermekintézmény, valamint szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer más tagjának részvételével.
(4) A Biztos Kezdet Gyerekház nyitvatartásának havi átlagban el kell érnie munkanaponként a hat órát, azzal, hogy a Biztos Kezdet Gyerekháznak - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - minden munkanapon 8 és 12 óra között nyitva kell tartania.
(5) A (4) bekezdés szerinti kötelező nyitvatartási időn felüli nyitvatartást a Biztos Kezdet Gyerekházban vezetői munkakörben foglalkoztatott személy határozza meg a helyi igények alapján.
(6) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti közösségi rendezvény megtartása és az (5) bekezdés szerinti nyitvatartás hétvégére és munkaszüneti napra is eshet. A hétvégi és munkaszüneti napra eső nyitvatartási órákat a (4) bekezdés szerinti átlag számítása során munkanapra eső nyitvatartási óráknak kell tekinteni.
(7) A Biztos Kezdet Gyerekház zárva tarthat
a) évente öt munkanapot a munkatervében meghatározott feladatok végrehajtása érdekében, és
b) a Biztos Kezdet Gyerekház működését ellehetetlenítő vis maior eset elhárításának időtartama alatt.
(8) A fenntartó a Biztos Kezdet Gyerekház zárvatartásáról - a (7) bekezdés b) pontja szerinti eset kivételével - a zárvatartást megelőzően legalább tíz nappal tájékoztatja a szolgáltatást igénybe vevőket és a helyi közösséget.
c) a foglalkoztatottaknak a Biztos Kezdet Alapképzésen való részvételének időtartama alatt.
(9) A Biztos Kezdet Gyerekház nyújtotta szolgáltatás rendszeres igénybe vevőjének számít az a 0-3 éves korú gyermek, aki szülőjével az adott hónap nyitvatartási napjainak legalább negyven százalékában látogatja a Biztos Kezdet Gyerekházat.
(10) A Biztos Kezdet Gyerekház nyújtotta szolgáltatást rendszeresen igénybe vevő gyermekek legalább felének rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek kell lennie, azzal, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek legalább felének egyúttal hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek is kell minősülnie.
(11) A Biztos Kezdet Gyerekház nyújtotta szolgáltatást rendszeresen igénybe vevő gyermekek létszámának havi átlagban el kell érnie az öt főt.
(12) A Biztos Kezdet Gyerekház által nyújtott szolgáltatás igénybevételéről a 13. számú melléklet szerinti jelenléti ívet kell vezetni.
(4) A Biztos Kezdet Gyerekház minden munkanap 8 és 13 óra között, legalább négy óra időtartamban nyitva tart.
(5) A Biztos Kezdet Gyerekház nyújtotta szolgáltatás rendszeres igénybe vevőjének számít
a) az a 0-2 éves gyermek, aki hetente legalább egy alkalommal,
b) az a 2-5 éves, nem óvodás gyermek, aki legalább heti három alkalommal
látogatja szülőjével a Gyerekházat.
5/B. §
(1) A Biztos Kezdet Gyerekházban munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében kell foglalkoztatni
a) heti 40 órában egy főt vezetői munkakörben és
b) heti 30 órában legalább egy főt nem vezetői munkakörben.
(1) A Biztos Kezdet Gyerekházban foglalkoztatni kell
a) heti 40 órában egy főt vezetői munkakörben és
b) heti 30 órában legalább egy főt nem vezetői munkakörben.
(2) A Biztos Kezdet Gyerekházban vezetői munkakörben foglalkoztatott személynek rendelkeznie kell az alábbi képesítések valamelyikével:
a) felsőfokú pedagógiai végzettség,
b) felsőfokú egészségügyi végzettség,
c) pszichológusi végzettség,
d) szociálpedagógiai végzettség,
e) a 2. számú melléklet I. Rész I. Alapellátások cím 2.B) pontjában a bölcsőde magasabb vezetőjére/vezetőjére meghatározott képesítési előírások valamelyike,
e) a 2. számú melléklet I. Rész I. Alapellátások cím 2.B) és 2.C) pontjában az önálló bölcsőde, a bölcsőde magasabb vezetőjére/vezetőjére meghatározott képesítési előírások valamelyike,
f) egyéb felsőfokú végzettség mellett Biztos Kezdet Gyerekházban eltöltött legalább kétéves szakmai tapasztalat.
(2a) A Biztos Kezdet Gyerekházban vezetői munkakörben foglalkoztatott személynek részt kell vennie a Gyerekházak számára szervezett szakmai műhelyeken.
(2b) A Biztos Kezdet Gyerekházban vezetői munkakörben foglalkoztatott személynek a vezetői munkakörben történő foglalkoztatásának kezdő időpontjától számított egy éven belül el kell végeznie a Biztos Kezdet Alapképzést.
(3) A Biztos Kezdet Gyerekházban nem vezetői munkakörben foglalkoztatott személynek legalább középfokú végzettséggel vagy Biztos Kezdet Gyerekházban eltöltött legalább egyéves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie.
(3) A Biztos Kezdet Gyerekházban nem vezetői munkakörben foglalkoztatott személynek rendelkeznie kell a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.1. pontjában a kisgyermeknevelő munkakörnél meghatározott képesítések valamelyikével.
5/C. §
(1) A Biztos Kezdet Gyerekháznak vagy a Biztos Kezdet Gyerekháznak helyet biztosító, más szolgáltatást is befogadó integrált térnek meg kell felelnie a létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírásoknak, amelyet a Biztos Kezdet Gyerekház vagy a Biztos Kezdet Gyerekháznak helyet biztosító integrált tér helye szerint illetékes tűzvédelmi hatóság - a fenntartó kérésére - állapít meg és évente ellenőriz.
(2) A Biztos Kezdet Gyerekházban vagy a Biztos Kezdet Gyerekháznak helyet biztosító integrált térben biztosítani kell
a) legalább egy, felnőttek és gyermekek fogadására egyaránt alkalmas fogadóhelyiséget,
b) legalább egy, 25 négyzetméteres, természetes fénnyel megvilágított, a (3) bekezdésben foglaltak szerint kialakított játszószobát,
b) legalább egy, 20 négyzetméteres, természetes fénnyel megvilágított, a (3) bekezdésben foglaltak szerint kialakított játszószobát,
c) legalább egy, fejlesztő foglalkozások megtartására, a szülőkkel való beszélgetésre, csoportmegbeszélésre alkalmas helyiséget,
d) legalább egy felnőtt WC-t,
e) legalább egy gyermek WC-t vagy a felnőtt WC használatát lehetővé tevő szűkítőt,
f) legalább egy fürdőszobát, gyerekfürdetésre alkalmas káddal vagy zuhanyozóval, mosógéppel, kézmosóval és ruhaszárító eszközzel felszerelve,
g) legalább egy teakonyhát, tűzhellyel, hűtőszekrénnyel, kenyérpirítóval, vízforralóval, előkészítő konyhalappal vagy asztallal felszerelve,
h) legalább kettő személyi számítógépet, melyek közül az egyik a Biztos Kezdet Gyerekház foglalkoztatottainak, a másik a szülők rendelkezésére áll,
i) lehetőség szerint konyhakert művelésére alkalmas területet és
j) babakocsi tárolására alkalmas fedett helyet.
(3) A játszószobában biztosítani kell
a) egy könnyen kialakítható, puha és könnyen tisztán tartható játszó-mászó felületet,
b) nyitott, a gyermekek számára hozzáférhető magasságú polcokat és rajtuk elhelyezett játékokat,
c) könyves sarkot polccal és alacsony ülőalkalmatossággal, és
d) pihenésre, alvásra alkalmas pihenőhelyet könnyű matracokkal és takaróval.
(4) A Biztos Kezdet Gyerekház helyiségei - a játszószoba, a WC, a fürdőszoba és a konyha kivételével - többfunkciósak is lehetnek.
5/D. §   A Biztos Kezdet Gyerekházban a szolgáltatás nyújtása a miniszter által jóváhagyott módszertan alapján folyik. A miniszter a módszertant az általa vezetett minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon közzéteszi, valamint gondoskodik annak folyamatos frissítéséről.

GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS

CSALÁDSEGÍTÉS ÉS GYERMEK JÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS

6. §
(1) A Gyvt. 39. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatást úgy kell szervezni, hogy az - szükség esetén - kiterjedjen a településen vagy településrészen élő valamennyi gyermekre.
(1) A Gyvt. 39-40/A. §-a, valamint az Szt. 64. §-a szerinti szolgáltatásra a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet szabályait is alkalmazni kell. A szolgáltatás nyújtásának szakmai módszereit a miniszter az általa irányított minisztérium honlapján közzéteszi.
(1) A Gyvt. 39-40/A. §-a, valamint az Szt. 64. és 64/A. §-a szerinti szolgáltatásra a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet szabályait is alkalmazni kell. A szolgáltatás nyújtásának szakmai módszereit a miniszter az általa irányított minisztérium honlapján közzéteszi.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatást ellátások teljesítésével (gondozással), ellátások közvetítésével (szolgáltatás) vagy szervező tevékenységgel (szervezés) kell biztosítani.
(2) A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás feladatait tájékoztatás nyújtásával, szociális segítőmunkával, valamint más személy, illetve szervezet által nyújtott szolgáltatások, ellátások közvetítésével látja el.
(2) A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás a feladatait tájékoztatás nyújtásával, szociális segítőmunkával, ezen belül a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló [link:y8kcajwiqepoa7zx3|2019.02.27.]1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet[/link] 2. § l) pont lb) alpontja szerinti esetkezeléssel, valamint más személy, illetve szervezet által nyújtott szolgáltatások, ellátások közvetítésével látja el.
(3) A gondozó tevékenységet, így különösen a családgondozást a gyermekjóléti szolgálat alkalmazottja vagy megbízott szakembere látja el.
(3) A gyermekkel és családjával végzett szociális munkát (a továbbiakban: családgondozás) a gyermekjóléti szolgálat alkalmazottja vagy a gyermekjóléti szolgálattal megbízási jogviszonyban álló, a képesítési feltételeknek megfelelő személy látja el.
(4) A gyermekjóléti szolgálat szolgáltatás közvetítésével segíti elő a gyermek vagy családtagja hozzájutását valamely - nem a szolgálat által nyújtott - szolgáltatáshoz.
(5) A gyermekjóléti szolgálat szervezési feladatai körében gondoskodik a szabadidős programoknak, a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyek és intézmények együttműködésének, valamint a helyettes szülői hálózatnak a szervezéséről.
(5) A gyermekjóléti szolgálat szervezési feladatai körében gondoskodik a szabadidős programoknak, a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyek és intézmények együttműködésének, valamint a helyettes szülői hálózatnak a szervezéséről, működtetéséről, vagy az önálló helyettes szülők foglalkoztatásáról.
(6) A gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatain túl a gyermekjóléti szolgálat speciális szolgáltatásokat is nyújthat. Így különösen elláthatja a gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásainak, valamint az ifjúsági lelkisegély-telefonvonalnak a működtetését.
(7) A gyermekjóléti szolgálat - a felügyelt kapcsolattartást elrendelő szervvel történt előzetes egyeztetést követően - biztosítja a felügyelt kapcsolattartáshoz szükséges semleges helyszínt, a felügyeletet ellátó szakembert, vagy lehetővé teszi más felügyeletet ellátó szakember jelenlétét. A gyermekjóléti szolgálat a felügyelt kapcsolattartáson történtekről és a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról a felügyelt kapcsolattartás megvalósulását követő öt napon belül tájékoztatja a gyámhivatalt.
(7) A gyermekjóléti szolgálat - a felügyelt kapcsolattartást elrendelő szervvel történt előzetes egyeztetést követően - biztosítja a felügyelt kapcsolattartáshoz szükséges semleges helyszínt, a felügyeletet ellátó szakembert, vagy lehetővé teszi más felügyeletet ellátó szakember jelenlétét. A gyermekjóléti szolgálat
a) a felügyelt kapcsolattartás elmaradása esetén annak elmaradásáról öt napon belül,
b) a felügyelt kapcsolattartás megvalósulásáról, a felügyelt kapcsolattartáson történtekről, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, a felügyelet fenntartásának szükségességéről felkérésre,
c) a felügyelt kapcsolattartás felülvizsgálatára vonatkozó javaslatáról hivatalból
tájékoztatja a gyámhivatalt.
(8) A gyermekjóléti szolgálat - azzal a gyámhivatallal történt előzetes egyeztetést követően, amelynek eljárásában felmerült a közvetítői eljárás igénybevétele - a gyermekvédelmi és a támogatott közvetítői eljáráshoz biztosítja a semleges helyszínt.

Gyermekjóléti központ

7. §
(1) A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat is nyújthat. Speciális szolgáltatás különösen a gyermekek utcai szociális gondozása, a lakótelepi gyermekek szociális gondozása, illetve az ifjúsági lelkisegély-telefonvonal működtetése.
(2) Az utcai szociális munka célja a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése.
(3) A lakótelepi szociális munka célja elsősorban a felügyelet nélkül maradó, illetve az iskolából kimaradt, munkahellyel nem rendelkező, a településen csoportosan csellengő gyermekek és fiatal felnőttek gondozása.
7. §   A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat, így utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát és készenléti szolgálatot biztosít.
7. §   A családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást végzők számára biztosítani kell
a) a heti munkaidőkeretének legalább a felét kötetlen munkaidő-beosztás keretében, a szociális segítőmunka, illetve az adatgyűjtés helyszínen való elvégzéséhez,
b) a munkavégzéshez szükséges közlekedési eszköz használatát vagy a közösségi, illetve tömegközlekedési eszköz használatával járó költségek megtérítését,
c) a személyes biztonságát szolgáló eszközöket, különösen külterületi munka esetében,
d) az egymás tájékoztatása, szakmai segítése céljából, konkrét ügyek, vagy problémák feldolgozása kapcsán rendszeresen tartott esetmegbeszélő csoporton történő részvételt,
e) a szupervíziót.
7/A. §   A szolgáltatást igénybe vevő számára az első kapcsolatfelvételkor tájékoztatást kell nyújtani
a) a szolgáltatás elemeiről, azok tartalmáról, feltételeiről,
b) az intézmény által vezetett, az igénybe vevőre vonatkozó nyilvántartásokról és
c) panaszjoga gyakorlásának módjáról.
7/A. §
(1) Az utcai és lakótelepi szociális munka célja
a) a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek speciális segítése,
b) a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése.
(2) A gyermekjóléti központ az érintett gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott bevásárlóközpontokban vagy a saját szolgálatában szervezi a gyermekeknek szóló, beilleszkedésüket, szabad idejük hasznos eltöltését segítő programokat. A gyermekjóléti központ a programokba lehetőség szerint a gyermek családját is bevonja.
7/B. §
(1) A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása mellett
a) konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása, vagy
b) az érintettek kérésére, illetőleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárás (mediáció) biztosítása, melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük a megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása, vagy
c) önálló szakmai módszertani programmal rendelkező kapcsolatügyeleti szolgáltatás nyújtása.
c) önálló szakmai módszertani programmal rendelkező kapcsolatügyeleti szolgáltatás nyújtása, vagy
d) - a felügyelt kapcsolattartást elrendelő szervvel történt előzetes egyeztetést követően - a felügyeletet ellátó szakember biztosítása, vagy más felügyeletet ellátó szakember jelenlétének lehetővé tétele, valamint a felügyelt kapcsolattartáson történtekről és a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról a gyámhivatal tájékoztatása.
d) - a felügyelt kapcsolattartást elrendelő gyámhivatallal történt előzetes egyeztetést követően - a felügyeletet ellátó szakember biztosítása vagy más felügyeletet ellátó szakember jelenlétének lehetővé tétele.
(1a) A kapcsolattartási ügyelet feladatát ellátó intézmény
a) a felügyelt kapcsolattartáson történtekről, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, a felügyelet fenntartásának szükségességéről felkérésre,
b) a felügyelt kapcsolattartás felülvizsgálatára vonatkozó javaslatáról hivatalból
tájékoztatja a gyámhivatalt.
(2) A kapcsolattartási ügyelet feladatát ellátó intézmény a nevelőszülői hálózat működtetőjével kötött külön megállapodás alapján a szolgáltatást a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek és a kapcsolattartásra jogosult vér szerinti szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy között is biztosíthatja.
(3) A felek - hatósági eljárást mellőző - kezdeményezése esetén gyermekvédelmi közvetítést az a személy végezhet, akit a szociális továbbképzések rendszerében minősített konfliktuskezelő vagy mediációs programon kiképeztek, illetve az ilyen program trénere. Kiképzettnek kell tekinteni azt a személyt is, akiről a programot minősíttető személy, illetve szervezet igazolja, hogy olyan programon szerzett tanúsítványt, amelyet később, de még e rendelet hatálybalépése előtt minősítettek.
7/C. §
(1) A kórházi szociális munka célja
a) a szülészeti-nőgyógyászati osztályon a kórházi védőnővel együttműködve a szociális válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése;
a) a szülészeti-nőgyógyászati osztályon a kórházi védőnővel együttműködve a válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése;
b) a gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén a Gyvt. 17. §-ának (2) bekezdése szerint szükséges intézkedések megtétele.
(2) A gyermekjóléti központ szerződést köt az egészségügyi intézménnyel, amelyben rögzítik a kórházi szociális munka biztosításának kereteit, valamint az együttműködés módját.
(3) A gyermekjóléti központ az illetékessége alá nem tartozó gyermeket, a gyermek további ellátása biztosításának érdekében az illetékes gyermekjóléti szolgálathoz vagy központhoz irányítja.
7/D. §
(1) A készenléti szolgálat célja a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása.
(2) A készenléti szolgálatot egy állandóan hívható, közismert telefonszám biztosításával kell megszervezni úgy, hogy a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tudjon nyújtani, vagy ilyen segítséget tudjon mozgósítani.

A gyermekjóléti szolgáltatás feladatai

A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése

8. §
(1) A gyermeket, illetve szülőjét tájékoztatni kell mindazokról a jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének elősegítésével.
(1) Amennyiben a szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel nem zárható le,
a) a szolgáltatást igénybe vevő nagykorú személlyel együttműködési megállapodást kell kötni, a cselekvőképességében a gyermekjóléti, szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy esetén a gondnoka hozzájárulásával, és
b) a 7. számú melléklet szerint esetnaplót kell vezetni,
ide nem értve a „Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek védelme”
és a „Családból kiemelt gyermek visszahelyezésének, családbafogadásának elősegítése” alcím alá tartozó eseteket.
(1) Amennyiben a szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel nem zárható le, és esetkezelés szükséges,
a) a szolgáltatást igénybe vevő nagykorú személlyel együttműködési megállapodást kell kötni, a cselekvőképességében a gyermekjóléti, szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy esetén a gondnoka hozzájárulásával, és
b) a 7. számú melléklet szerint esetnaplót kell vezetni,
b) a (4) bekezdés szerint esetnaplót kell vezetni,
ide nem értve a „Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek védelme”
és a „Családból kiemelt gyermek visszahelyezésének, családbafogadásának elősegítése” alcím alá tartozó eseteket.
(2) A jogokról, támogatásokról és ellátásokról történő tájékoztatást úgy kell szervezni, hogy arról a gyermek - fejlettségétől függően - önállóan, törvényes képviselője nélkül is tudomást szerezhessen.
(2) Az együttműködési megállapodás tartalmazza
a) az igénybe vevő és törvényes képviselője nevét, elérhetőségét,
b) az esetkezelést végző családsegítő nevét, elérhetőségét,
c) az igénybe vevő nyilatkozatát arról, hogy tájékoztatást kapott
ca) a szolgáltatás elemeiről, azok tartalmáról, feltételeiről,
cb) az intézmény által vezetett, rá vonatkozó nyilvántartásokról,
cc) panaszjoga gyakorlásának módjáról,
d) az igénybe vevő nyilatkozatát együttműködésének szándékáról, és
e) annak tudomásul vételét, hogy az igénybe vevő vagy törvényes képviselője köteles
ea) a jogszabályban meghatározott intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni, és
eb) nyilatkozni a jogosultsági feltételekben, valamint a személyazonosító adatokban beállott változásokról.
(3) Az együttműködési megállapodást az intézményvezető írásban köti meg a szolgáltatást igénybe vevővel azzal, hogy a megállapodást az Szt. 122/A. §-a alá tartozó szolgáltatás esetében a szolgáltatást nyújtónak is alá kell írnia.
(4) Az együttműködési megállapodás megkötését követő 15 napon belül kell elkészíteni az esetnapló A) részét és B) részének 1. és 2. pontját.
(4) Az esetnaplót a miniszter által meghatározott, a Szociális Ágazati Portálon közzétett formában kell vezetni.
(5) Az együttműködési megállapodás egy évre köthető, ezt követően annak indokoltságát felül kell vizsgálni, kivéve a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés esetén.

Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer

9. §   A gyermekjóléti szolgálat a támogatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutás érdekében
a) segítséget nyújt a gyermek vagy szülője (törvényes képviselője) kérelmének előterjesztéséhez,
b) szükség esetén kezdeményezi a támogatás megállapítását, az ellátás igénybevételét a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, szolgáltatónál,
c) a gyermeket, illetve a szülőt (törvényes képviselőt) felkészíti a támogatás célszerű felhasználására.
9. §
(1) A Gyvt. 17. §-a és az Szt. 64. § (2) bekezdése szerinti, a gyermek veszélyeztetettségét, illetve a család, a személy krízishelyzetét észlelő rendszer (a továbbiakban: jelzőrendszer) működtetése körében a család- és gyermekjóléti szolgálat
a) figyelemmel kíséri a településen élő családok, gyermekek, személyek életkörülményeit, szociális helyzetét, gyermekjóléti és szociális ellátások, szolgáltatások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét,
b) a jelzésre köteles szervezeteket felhívja jelzési kötelezettségük írásban - krízishelyzet esetén utólagosan - történő teljesítésére, veszélyeztetettség, illetve krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra,
c) tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről,
d) fogadja a beérkezett jelzéseket, felkeresi az érintett személyt, illetve családot, és a szolgáltatásairól tájékoztatást ad,
e) a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a gyermek, az egyén, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében,
f) veszélyeztetettség esetén kitölti a gyermekvédelmi nyilvántartás vonatkozó adatlapjait,
g) az intézkedések tényéről tájékoztatja a jelzést tevőt, feltéve, hogy annak személye ismert, és ezzel nem sérti meg a Gyvt. 17. § (2a) bekezdése szerinti zárt adatkezelés kötelezettségét,
h) a beérkezett jelzésekről és az azok alapján megtett intézkedésekről heti rendszerességgel jelentést készít a család- és gyermekjóléti központnak,
i) a jelzőrendszeri szereplők együttműködésének koordinálása érdekében esetmegbeszélést szervez, az elhangzottakról feljegyzést készít,
j) egy gyermek, egyén vagy család ügyében, a kijelölt járási jelzőrendszeri tanácsadó részvételével, lehetőség szerint az érintetteteket - beleértve az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket - és a velük foglalkozó szakembereket is bevonva esetkonferenciát szervez,
j) egy gyermek, egyén vagy család ügyében, az esetmenedzser, esettől függően a kijelölt járási jelzőrendszeri tanácsadó részvételével, lehetőség szerint az érintetteteket - beleértve az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket - és a velük foglalkozó szakembereket is bevonva esetkonferenciát szervez,
k) éves szakmai tanácskozást tart és éves jelzőrendszeri intézkedési tervet készít, és
l) a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal.
(2) Az esetmegbeszélésre meg kell hívni
a) a megelőző pártfogó felügyelőt, ha olyan gyermek ügyét tárgyalják, aki megelőző pártfogás alatt áll,
b) a pártfogó felügyelői szolgálatot, ha olyan gyermek ügyét tárgyalják, aki fiatalkorúak pártfogó felügyelete alatt áll, vagy ha a gyermek kockázatértékelése alapján a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettsége legalább közepes fokú,
c) a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyeket, illetve intézmények képviselőit indokolt esetben, különösen akkor, ha részvételük a gyermekkel kapcsolatos probléma megoldásához szükséges, és
d) a járási jelzőrendszeri tanácsadót.
d) az esetmegbeszélés témájától, céljától függően a járási jelzőrendszeri tanácsadót vagy a család- és gyermekjóléti központ esetmenedzserét (a továbbiakban: esetmenedzser).
(3) A család- és gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer tagjainak képviselői között, előre meghatározott témakörben, évente legalább hat alkalommal szakmaközi megbeszélést kell szervezni. A szakmaközi megbeszélésre meg kell hívni a gyermekvédelmi jelzőrendszer azon tagjait, akik részvétele a gyermekek nagyobb csoportját érintő veszélyeztető tényezők megszüntetését célzó cselekvési terv kidolgozásához szükséges.
(4) Az éves jelzőrendszeri intézkedési tervet a család- és gyermekjóléti szolgálat az éves szakmai tanácskozást követően minden év március 31-éig készíti el. Az intézkedési terv tartalmazza
a) a jelzőrendszeri tagok írásos beszámolójának tanulságait,
b) az előző évi intézkedési tervből megvalósult elemeket,
c) az éves célkitűzéseket, és
d) a településre vonatkozó célok elérése és a jelzőrendszeri működés hatékonyságának javítása érdekében tervezett lépéseket.
(5) Az éves szakmai tanácskozást minden év február 28-áig kell megszervezni, és arra meg kell hívni
a) a települési önkormányzat polgármesterét, a képviselő-testület tagját (tagjait) és a jegyzőt,
b) a gyermekjóléti alapellátást és a szociális alapszolgáltatást nyújtó szolgáltatások fenntartóit,
c) a településen szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit,
d) a jelzőrendszer tagjainak képviselőit,
e) a gyámhivatal munkatársait,
f) a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, megelőző pártfogó felügyelőjét, és
g) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátort.
(6) Ha a család- és gyermekjóléti szolgálat több családsegítőt foglalkoztat, közülük települési jelzőrendszeri felelőst kell kijelölni az (1) bekezdés szerinti feladatokra, illetve azok koordinálására.
(7) Ha a család- és gyermekjóléti szolgálat a jelzőrendszer működtetése körében a család- és gyermekjóléti központ feladatkörébe tartozó vagy szakmai támogatását igénylő esetről szerez tudomást, haladéktalanul megkeresi a család- és gyermekjóléti központot.
9/A. §
(1) A gyermekjóléti szolgálat tájékoztatást nyújt a szülőnek az óvodáztatási támogatás igénybevételének lehetőségéről, feltételeiről és módjáról.
(2) Ha az első alkalommal járó óvodáztatási támogatást a helyi önkormányzat rendelete alapján természetben kell nyújtani, a gyermekjóléti szolgálat a gyermek óvodáztatással kapcsolatos szükségleteinek felmérése érdekében felveszi a kapcsolatot a családdal és az óvodával, valamint segítséget nyújt a természetbeni juttatás biztosításában.
10. §   Amennyiben a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés tanácsadást nem a gyermekjóléti szolgálat végzi, a szolgálat a gyermeket, illetve szülőjét (törvényes képviselőjét)
a) felhívja a tanácsadás igénybevételének lehetőségére,
b) tájékoztatja a tanácsadás céljáról és feltételeiről,
c) segíti a tanácsadást nyújtó felkeresésében.
10. §
(1) A jelzőrendszer járási szintű koordinálása körében a család- és gyermekjóléti központ
a) koordinálja a járás területén működő jelzőrendszerek munkáját,
b) szakmai támogatást nyújt a szakmaközi megbeszélések, az éves szakmai tanácskozás szervezéséhez, valamint az éves jelzőrendszeri intézkedési tervek elkészítéséhez és összehangolásához,
c) összegyűjti a települések jelzőrendszeri felelősei által készített helyi jelzőrendszeri intézkedési terveket,
d) a család- és gyermekjóléti szolgálat 9. § (7) bekezdése szerinti megkeresése alapján segítséget nyújt, szükség esetén intézkedik,
e) segítséget nyújt a jelzőrendszer tagjai és a család- és gyermekjóléti szolgálat közötti konfliktusok megoldásában,
f) megbeszélést kezdeményez a jelzőrendszerek működésével kapcsolatban,
g) megteszi a Gyvt. 17. § (4) bekezdése szerinti jelzést, és
h) a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal.
(2) A család- és gyermekjóléti központ az (1) bekezdés szerinti feladatokra, illetve azok koordinálására járási jelzőrendszeri tanácsadót jelöl ki.
10/A. §   Ha a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés tanácsadást nem a gyermekjóléti szolgálat végzi, a szolgálat tájékoztatja az örökbefogadó szülőt az örökbefogadás utánkövetése körében igénybe vehető szolgáltatásról, és segíti az utánkövetést végző szervezet felkeresését.
11. §
(1) A gyermekjóléti szolgálat a szociális válsághelyzetben levő várandós anyát
a) tájékoztatja az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról,
b) segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutásban,
b) segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban,
c) személyes segítő kapcsolat keretében közreműködik problémái rendezésében.
(1) A gyermekjóléti szolgálat a válsághelyzetben levő várandós anyát
a) tájékoztatja az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról,
b) segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban,
c) személyes segítő kapcsolat keretében közreműködik problémái rendezésében.
(2) A gyermekjóléti szolgálat a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló várandós anyát tájékoztatja az örökbeadás lehetőségéről, valamint arról, hogy melyik gyámhivatal ad részletes tájékoztatást az örökbefogadási eljárásról.
(2) A gyermekjóléti szolgálat a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló várandós anyát tájékoztatja az örökbeadás lehetőségéről, az örökbefogadást közvetítő civil szervezetekről, valamint arról, hogy melyik gyámhivatal, területi gyermekvédelmi szakszolgálat ad részletes tájékoztatást az örökbefogadási eljárásról.
(2) A gyermekjóléti szolgálat a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló várandós anyát tájékoztatja
a) az örökbeadás lehetőségéről,
a) a nyílt és a titkos örökbefogadás lehetőségéről, valamint joghatásairól,
b) az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek tevékenységéről és elérhetőségéről,
b) a nyílt örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő és a titkos örökbefogadást előkészítő területi gyermekvédelmi szakszolgálatok tevékenységéről és elérhetőségéről,
c) arról, hogy bármely gyámhatóság és területi gyermekvédelmi szakszolgálat részletes tájékoztatást ad az örökbefogadási eljárásról, és hogy bármely gyámhatóság illetékes a szülői nyilatkozat felvételére,
c) arról, hogy bármely gyámhivatal és területi gyermekvédelmi szakszolgálat részletes tájékoztatást ad az örökbefogadási eljárásról, és hogy bármely gyámhivatal illetékes a szülői nyilatkozat felvételére,
c) arról, hogy bármely gyámhivatal és területi gyermekvédelmi szakszolgálat részletes tájékoztatást ad az örökbefogadási eljárásról, és hogy bármely gyámhivatal illetékes a szülői nyilatkozat felvételére, ha a szülő az örökbefogadáshoz való hozzájárulását úgy adja meg, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri,
d) arról, hogy az örökbefogadási eljárás lefolytatására melyik gyámhivatal illetékes, valamint
e) a gyermeknek az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokba történő elhelyezésének lehetőségéről és annak jogi következményeiről.
(3) A gyermekjóléti szolgálat tájékoztatja az illetékes védőnőt a várandós anya szociális válsághelyzetéről.
(3) A gyermekjóléti szolgálat és az illetékes védőnő haladéktalanul tájékoztatják egymást, ha a várandós anya szociális válsághelyzetben van.
(3) A gyermekjóléti szolgálat és az illetékes védőnő haladéktalanul tájékoztatják egymást, ha a várandós anya válsághelyzetben van.
11. §   A gyermek bántalmazására, elhanyagolására vonatkozó jelzéssel érintett személy részére nem biztosítható betekintés a zártan kezelendő adatokat tartalmazó irat azon részébe, amelyből következtetés vonható le a jelzést vagy kezdeményezést tevő intézményre, személyre.
11/A. §
(1) A gyermekjóléti szolgálat segíti a gyermeket, illetve a családját az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban.
(2) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója segítséget nyújt a családnak az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, illetve elősegíti a gyermek mielőbbi hazakerülését.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tevékenysége során a családgondozó együttműködik az átmeneti gondozást nyújtó szolgáltatóval.

A család- és gyermekjóléti szolgálat

12. §
(1) A gyermek számára olyan szabadidős programokat kell szervezni, amelyek
a) a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozzák, illetve
b) megszervezése a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna.
(2) A gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi, hogy a közoktatási intézmények, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézmények, valamint a társadalmi szervezetek szervezzenek az (1) bekezdés szerinti célokat szolgáló programokat.
(2) A gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi, hogy a közoktatási intézmények, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézmények, valamint a civil szervezetek szervezzenek az (1) bekezdés szerinti célokat szolgáló programokat.
(3) A gyermek részvételének elősegítése céljából a gyermekjóléti szolgálat nyilvántartást vezet a településen rendelkezésre álló, szabadidős programokat nyújtó szervezetekről, illetve programjaikról, és ezekről tájékoztatja a gyermekeket, a szülőket (törvényes képviselőket), valamint az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket.
(3) A gyermek részvételének elősegítése céljából a gyermekjóléti szolgálat nyilvántartást vezet a településen rendelkezésre álló, szabadidős programokat nyújtó szervezetekről, és felkéri őket, hogy nyújtsanak tájékoztatást programjaikról, amelyekről értesíti a gyermekeket, a szülőket (törvényes képviselőket), valamint az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket.
12. §   A család- és gyermekjóléti szolgálat ellátja a Gyvt. 39. § (2)-(4) bekezdése, 40. §-a, valamint az Szt. 64. §-a szerinti feladatokat.
13. §   A hivatalos ügyek intézésében való közreműködés során a gyermekjóléti szolgálat
a) segítséget nyújt a gyermeknek, illetve a szülőnek ügyeik hatékony intézéséhez,
b) tájékoztatja a gyermeket, illetve a szülőt az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről.
c) a gyámhatóság felkérésére a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve környezettanulmányt készít.
c) a gyámhivatal felkérésére a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve környezettanulmányt készít.
d) a gyámhivatal felkérésére a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 47/A. § (6) bekezdése alapján tájékoztatást nyújt az örökbefogadott gyermek fejlődéséről, körülményeiről és a családba való beilleszkedéséről.
13. §   A család- és gyermekjóléti szolgálat tájékoztatási feladatai körében szociális és egyéb információs adatokat gyűjt, és tájékoztatja
a) a szülőt, illetve - ha azt a gyermek védelme szükségessé teszi önállóan, a törvényes képviselő tudomása nélkül is, fejlettségétől függően - az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket mindazon jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének, vagy a gyermek számára szükséges védelem biztosításának elősegítésével,
b) a válsághelyzetben lévő várandós anyát az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról,
c) a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló, válsághelyzetben lévő várandós anyát a nyílt és a titkos örökbefogadás lehetőségéről, joghatásairól, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek, illetve a nyílt örökbefogadást elősegítő és a titkos örökbefogadást előkészítő területi gyermekvédelmi szakszolgálatok tevékenységéről és elérhetőségéről, és
d) az örökbefogadó szülőt az örökbefogadás utánkövetése körében igénybe vehető szolgáltatásról, és segíti az utánkövetést végző szervezet felkeresését.

A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése

14. §
(1) A települési önkormányzat a településen élő gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését a gyermekjóléti szolgáltatás útján szervezi.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan észlelő- és jelzőrendszert működtet, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. Ennek keretében figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek
a) életkörülményeit és szociális helyzetét,
b) gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét,
c) gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét.
(3) A gyermekjóléti szolgálat
a) kezdeményezi, szervezi és összehangolja a Gyvt. 17. §-ában meghatározott, valamint más érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő- és jelzőrendszerben,
b) felhívja a Gyvt. 17. §-ában meghatározott személyeket és szerveket jelzési kötelezettségük teljesítésére,
b) felhívja a Gyvt. 17. §-ában meghatározott személyeket és szerveket (a továbbiakban: a jelzőrendszer tagjai) jelzési kötelezettségük írásban - krízishelyzet esetén utólagosan - történő teljesítésére,
c) nyilvántartja, és a külön jogszabályban meghatározott módon felhasználja az általa kezelt adatokat.
c) nyilvántartja, és a Gyvt.-ben és az Ar.-ban meghatározott módon felhasználja az általa kezelt adatokat.
(4) A gyermekjóléti szolgálat az észlelő- és jelzőrendszer részét képező, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó - így különösen a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott - személyek és intézmények bármely gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzését fogadja, és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében.
(4) A gyermekjóléti szolgálat az észlelő- és jelzőrendszer részét képező, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó - így különösen a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott - személyek és intézmények bármely gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzését fogadja, és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. A gyermekjóléti szolgálat az intézkedéséről tájékoztatja a jelzést tevőt.
(5) A gyermekjóléti szolgálat fogadja a panaszával hozzá forduló gyermeket, és segíti őt problémája megoldásában.
14. §
(1) A család- és gyermekjóléti szolgálat a szociális segítőmunka keretében
a) segíti az igénybe vevőket a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozásában, a családban élő gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében,
b) az igénybe vevő szükségleteinek kielégítése, problémájának megoldása, céljai elérése érdekében számba veszi és mozgósítja az igénybe vevő saját és környezetében jelentkező erőforrásait, továbbá azokat a szolgáltatásokat, amelyek bevonhatók a célok elérésébe, újabb problémák megelőzésébe,
c) koordinálja az esetkezelésben közreműködő szakemberek, valamint a közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozók együttműködését,
d) az eset szerinti aktuális probléma megoldásában érintett összes szakember és a család- és gyermekjóléti központ bevonásával, a közös problémadefiniálás, a vállalt feladatok tisztázása, a segítő folyamat együttes megtervezése érdekében esetmegbeszélést, illetve - az előbbiek mellett - a család problémában, illetve a megoldásában érintett tagjainak, a lehetséges támaszt jelentő személyeknek, továbbá korától, érettségétől függően az érintett gyermeknek a részvételével esetkonferenciát szervez,
e) a szolgáltatást igénybe vevő személy, család, illetve gyermek és szülő (törvényes képviselő) közreműködésével szükség szerint, de legalább hathavonta értékeli az esetkezelés eredményességét, és
f) közreműködik a válsághelyzetben lévő várandós anya problémáinak rendezésében.
(2) A szociális segítőmunka során valamennyi család esetében legalább havi három személyes találkozást kell megszervezni és dokumentálni.
(2) Az 1. számú mellékletben meghatározott létszámelőírás esetében a 25 ellátott család számításakor csak azok a megállapodással rendelkező családok vehetők igyelembe, ahol
a) a szociális segítőmunka során éves átlagban legalább havi három személyes találkozás megszervezésére és dokumentálására sor kerül, vagy
b) hatósági intézkedéshez kapcsolódó szolgáltatásnyújtás történik.
(3) Egy fő családsegítő a 25 család felett havi átlagban legfeljebb 10, a (2) bekezdés alá nem tartozó családot támogathat szociális segítő munkával.
14/A. §   A gyermekjóléti szolgálat gondoskodik a gyermek bántalmazásáról, elhanyagolásáról érkezett jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatainak zártan történő kezeléséről. A gyermekjóléti szolgálat a jelzéssel érintett személy részére nem biztosít betekintést a zártan kezelendő adatokat tartalmazó irat azon részébe, amelyből következtetés vonható le a jelzést vagy kezdeményezést tevő intézményre, személyre.
14/B. §   A gyermekjóléti szolgálat a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében, a Gyvt. 39. § (3a) bekezdése szerint biztosított iskolai szociális munka keretében a nevelési-oktatási intézménybe járó gyermeknek, a gyermek családjának és a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak nyújt támogatást azáltal, hogy segíti
a) a gyermeket a korának megfelelő, a tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez, a nevelési-oktatási intézménybe való beilleszkedéséhez szükséges kompetenciái fejlesztésében,
b) a gyermek tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó tényezők feltárását és megoldását,
c) a gyermeket a tanulmányi előmeneteléhez, későbbi munkavállalásához kapcsolódó lehetőségei kibontakozásában,
d) a gyermek családját és a pedagógust a gyermek szükségleteinek felismerésében és figyelembevételében, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetésében, és
e) a gyermek családját a gyermek iskolai életét érintő kérdésekben, valamint nevelési problémák esetén a gyermeket és a családot a közöttük lévő konfliktus feloldásában.
15. §
(1) A gyermekjóléti szolgálat működésének megkezdéséről, tevékenységének céljáról és tartalmáról, továbbá elérhetőségéről, valamint szolgáltatásai igénybevételének módjáról tájékoztatja a települési, településrész lakosságát, továbbá a 14. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyeket és intézményeket.
(2) A 14. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása érdekében, a gyermekjóléti szolgálat szükség szerint, de legalább havi rendszerességgel esetmegbeszélést tart. Az esetmegbeszélés célja a szolgáltatásra rászoruló gyermeket és családot érintő információk cseréje, azok rögzítése, a feladatok meghatározása, illetve elosztása a részt vevő szakemberek és egyéb meghívottak között.
(2) A 14. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása érdekében a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélést tart. Az esetmegbeszélésen elhangzottakról feljegyzést kell készíteni.
(2) A 14. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása érdekében, továbbá a Gyvt. 17. §-ának (5) bekezdése alapján a gyámhivatal kezdeményezésére a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélést tart. Az esetmegbeszélésen elhangzottakról feljegyzést kell készíteni.
(3) Az esetmegbeszélés állandó meghívottja az illetékes védőnő, bölcsőde, óvoda munkatársa, iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a családsegítő szolgálat, illetve a nevelési tanácsadó munkatársa.
(3) Az esetmegbeszélés történhet
a) lehetőség szerint a családot és a családdal foglalkozó szakembereket is bevonva, esetkonferencia, egy adott család ügyében tartott megbeszélés,
b) a gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer tagjainak képviselői között, előre meghatározott témakörben, évente legalább hat alkalommal megrendezésre kerülő szakmaközi megbeszélés
keretében.
(4) Az esetmegbeszélésre a fiatalkorúak hivatásos pártfogóját meg kell hívni, ha olyan család ügyét tárgyalják, melynek bármely tagja fiatalkorúak pártfogó felügyelete alatt áll.
(4) Az esetmegbeszélés állandó meghívottja az illetékes védőnő, bölcsőde, óvoda munkatársa, iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a családsegítő szolgálat, illetve a nevelési tanácsadó munkatársa.
(5) A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyeket, illetve intézmények képviselőit szükség szerint kell meghívni, így különösen akkor, ha részvételük az egyes gyermekkel kapcsolatos probléma megoldásához, illetve a gyermekek nagyobb csoportját érintő veszélyeztető tényezők megszüntetését célzó cselekvési terv kidolgozásához szükséges.
(5) Az esetmegbeszélésre a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét meg kell hívni, ha olyan család ügyét tárgyalják, melynek bármely tagja fiatalkorúak pártfogó felügyelete alatt áll.
(5a) Az esetmegbeszélésre meg kell hívni
a) a megelőző pártfogó felügyelőt, ha olyan család ügyét tárgyalják, amelynek bármelyik tagja megelőző pártfogó felügyelet alatt áll,
b) a pártfogó felügyelői szolgálatot, ha a gyermek kockázatértékelése alapján a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettsége legalább közepes fokú.
(6) Évente legalább egy alkalommal - a gyermekjóléti szolgálat által szervezett tanácskozáson - át kell tekinteni a település gyermekvédelmi rendszerének működését, és javaslatot kell tenni annak lehetőség szerinti javítására.
(6) A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyeket, illetve intézmények képviselőit szükség szerint kell meghívni, így különösen akkor, ha részvételük az egyes gyermekkel kapcsolatos probléma megoldásához, illetve a gyermekek nagyobb csoportját érintő veszélyeztető tényezők megszüntetését célzó cselekvési terv kidolgozásához szükséges.
(7) A gyermekjóléti szolgálat minden év március 31-ig tanácskozást szervez, amelyen
a) a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését,
b) áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség szerint javaslatot tesznek működésük javítására.
(8) A (7) bekezdés szerinti tanácskozásra meg kell hívni
a) a települési önkormányzat polgármesterét, illetve a képviselő-testület tagját (tagjait), vagy a jegyzőt,
b) a gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltatások fenntartóit,
c) a településen gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit,
d) a jelzőrendszer tagjainak képviselőit,
e) a gyámhatóság munkatársait,
e) a gyámhivatal munkatársait,
f) a településen működő gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltató képviselőjét,
g) a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét,
g) a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, megelőző pártfogó felügyelőjét,
h) a megyei gyámhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátort.
h) a szociális és gyámhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátort.
h) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátort.
15. §   A család- és gyermekjóléti szolgálat az ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás érdekében
a) folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személyt, illetve családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szolgáltatások és ellátások iránti szükségleteit,
b) a más személy, illetve szervezet által nyújtott szolgáltatások, ellátások közvetítése érdekében együttműködik a területén található szolgáltatókkal, segítséget nyújt a szolgáltatások, ellátások igénylésében,
c) a válsághelyzetben lévő várandós anyát segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban, és
d) segíti a gyermeket, illetve a családját az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban, az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, illetve elősegíti a gyermek mielőbbi hazakerülését.

A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése

16. §
(1) A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozás körében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója személyes segítő kapcsolat keretében
a) támogatja a gyermeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége helyes irányú fejlődésében,
a) támogatja a gyermeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében,
a) támogatja a gyermeket, megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a megelőző pártfogó felügyelővel együttműködve, az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében,
b) segíti a szülőket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok megszüntetésében, illetve
b) segíti a szülőket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozásában, illetve
c) kezdeményezi és a gyermeknek nyújtott gyermekjóléti ellátásokkal összehangolja a szülők és más hozzátartozók részére a szociális alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást.
c) kezdeményezi és a gyermeknek nyújtott gyermekjóléti ellátásokkal összehangolja a szülők és más hozzátartozók részére a szociális alapszolgáltatások, különösen a családsegítés keretében nyújtott személyes gondoskodást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti családgondozást tervezett módon, határidő megállapításával kell teljesíteni.
(3) A családgondozó a gondozás megkezdésekor rögzíti a gyermek és szülője (törvényes képviselője) személyi adatait, továbbá helyzetértékelést készít.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására a családgondozó - a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével - gondozási tervet készít. A gondozási tervet ismertetni kell a gyermekkel és a szülővel (törvényes képviselővel).
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására a családgondozó - a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével -, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve gondozási tervet készít. A gondozási tervet ismertetni kell a gyermekkel és a szülővel (törvényes képviselővel).
(5) A családgondozó - a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével - szükség szerint, de legalább hat hónaponként értékeli a gondozás eredményességét, és a megállapításokat a helyzetértékelésben rögzíti.
(6) Megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetében a helyzetértékelést a megelőző pártfogás elrendeléséről és a védelembe vételről szóló gyámhivatali határozatban megjelölt magatartási szabályokra tekintettel kell elvégezni. A megelőző pártfogó felügyelő által ellenőrzött bűnmegelőzési szempontú magatartási szabályok megvalósulásának értékelésére a családgondozó javaslatot tehet.
16. §   A család- és gyermekjóléti szolgálat a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítése céljából
a) olyan szabadidős és közösségi programokat szervez, amelyek megszervezése, vagy az azokon való részvétel a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna, és
b) kezdeményezi a köznevelési intézményeknél, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézményeknél, valamint az egyházi és a civil szervezeteknél az a) pont szerinti programok megszervezését.
c) tájékoztatja a szülőt az ellátási területén lévő Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásainak tartalmáról és igénybevételének feltételeiről, valamint személyes közreműködéssel segíti e szolgáltatások igénybevételét, és ezáltal a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését és megszüntetését.
17. §
(1) A gyermekjóléti szolgálat, illetve a speciális szolgálat a családi konfliktusok megoldását az érintett családtagok közötti közvetítéssel, illetve más konfliktuskezelő, családterápiás módszer alkalmazásával segíti elő, vagy javaslatot tesz ilyen szolgáltatás igénybevételére.
(1) A gyermekjóléti szolgálat, a családi konfliktusok megoldását az érintett családtagok közötti közvetítéssel, illetve más konfliktuskezelő, családterápiás módszer alkalmazásával segíti elő, vagy javaslatot tesz ilyen szolgáltatás igénybevételére.
(1) A gyermekjóléti szolgálat, a családi konfliktusok megoldását az érintett családtagok közötti gyermekvédelmi közvetítői eljárással, illetve más konfliktuskezelő, családterápiás módszer alkalmazásával segíti elő, vagy javaslatot tesz ilyen szolgáltatás igénybevételére.
(2) A gyermekjóléti szolgálat elősegíti, hogy a szülők - akik a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése, illetve a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás rendezése céljából indított eljárás résztvevői - értesüljenek a konfliktuskezelő szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről.
(2) A gyermekjóléti szolgálat elősegíti, hogy azok a szülők, akik a házasság felbontása, a gyermek elhelyezése, a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás rendezése vagy más szülői felügyeletet érintő kérdésben nem tudnak megegyezni, értesüljenek a konfliktuskezelő szolgáltatás, a gyermekvédelmi és a támogatott közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről.
17. §   A hivatalos ügyek intézésében való közreműködés körében a család- és gyermekjóléti szolgálat
a) segítséget nyújt a szolgáltatást igénybe vevők ügyeinek hatékony intézéséhez,
b) tájékoztatást nyújt az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről,
c) a gyámhivatal, valamint a család- és gyermekjóléti központ felkérésére a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve környezettanulmányt készít, és
d) a gyámhivatal felkérésére a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 47/A. § (6) bekezdése alapján tájékoztatást nyújt az örökbefogadott gyermek fejlődéséről, körülményeiről és a családba való beilleszkedéséről.
18. §
(1) Ha a gyermek veszélyeztetettségét a gyermek, illetve szülőjének vagy más hozzátartozójának egészségi állapota vagy fogyatékossága okozza, a gyermekjóléti szolgálat egészségügyi vagy gyógypedagógiai ellátás biztosítását kezdeményezi.
(1) Ha a család- és gyermekjóléti szolgálat a család- és gyermekjóléti központ szakmai támogatását igényli, vagy a család- és gyermekjóléti központ feladatkörébe tartozó szolgáltatás, intézkedés szükségessége merül fel, esetmegbeszélést kezdeményez.
(2) Ha a veszélyeztetettség valamely más gyermekjóléti vagy szociális ellátás biztosításával előreláthatólag megszüntethető vagy mérsékelhető, a szolgálat kezdeményezi az ellátás biztosítását.
(2) Ha a veszélyeztetettség valamely más gyermekjóléti, szociális, egészségügyi vagy egyéb ellátás biztosításával előreláthatólag megszüntethető, illetőleg mérsékelhető, a szolgálat kezdeményezi az ellátás biztosítását.
(2) A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a család- és gyermekjóléti szolgálat haladéktalanul, a család- és gyermekjóléti központ értesítése mellett, közvetlenül tesz javaslatot a hatóság intézkedésére.
(3) Ha a gyermekjóléti szolgálat valamely ellátás biztosítását kezdeményezi, előzőleg kísérletet kell tennie arra, hogy megnyerje a gyermek, illetve szülője (törvényes képviselője) együttműködését, kivéve, ha elháríthatatlan akadály vagy sürgős szükség áll fenn.
(4) A gyermekjóléti szolgálat az eset összes körülményeinek feltárása után mérlegeli, hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntethető-e az önként igénybe vehető alapellátásokkal, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó, illetve egyéb hatósági intézkedés kezdeményezésére van-e szükség.
18/A. §
(1) A gyermekjóléti szolgálat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - írásban jelzi a városi gyámhivatalnak, ha az általa gondozott családban hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli.
(1) A gyermekjóléti szolgálat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - írásban jelzi a gyámhivatalnak, ha az általa gondozott családban hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli.
(2) Krízishelyzet esetén a gyermekjóléti szolgálat bármilyen módon élhet jelzéssel a városi gyámhivatal felé. A jelzés tényét ebben az esetben utólag foglalja írásba.
(2) Krízishelyzet esetén a gyermekjóléti szolgálat bármilyen módon élhet jelzéssel a gyámhivatal felé. A jelzés tényét ebben az esetben utólag foglalja írásba.
(3) A gyermekjóléti szolgálat legalább félévente, továbbá a szolgáltatási lehetőségek megváltozása, illetve a városi gyámhivatal megkeresése esetén haladéktalanul tájékoztatja a városi gyámhivatalt az általa nyújtott és az általa ismert, elérhető pszichológiai és mentálhigiénés segítő szolgáltatásokról, valamint terápiás kezelésekről és más segítségnyújtási, konfliktuskezelő lehetőségekről.
(3) A gyermekjóléti szolgálat legalább félévente, továbbá a szolgáltatási lehetőségek megváltozása, illetve a gyámhivatal megkeresése esetén haladéktalanul tájékoztatja a gyámhivatalt az általa nyújtott és az általa ismert, elérhető pszichológiai és mentálhigiénés segítő szolgáltatásokról, valamint terápiás kezelésekről és más segítségnyújtási, konfliktuskezelő lehetőségekről.
(4) A gyermekjóléti szolgálat a városi gyámhivatal megkeresésére haladéktalanul felkeresi a hozzátartozók közötti erőszak által érintett családot és szükség esetén
a) a gyermekjóléti alapellátás keretében gondozza a családot vagy
b) javaslatot tesz gyámhatósági intézkedés megtételére.
(4) A gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére haladéktalanul felkeresi a hozzátartozók közötti erőszak által érintett családot és szükség esetén
a) a gyermekjóléti alapellátás keretében gondozza a családot vagy
b) javaslatot tesz gyámhatósági intézkedés megtételére.
(5) A gyermekjóléti szolgálat az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozat kézhezvételétől számított 24 órán belül felkeresi a hozzátartozók közötti erőszak által érintett családot, és a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében megteszi a 16-18. § szerinti intézkedéseket.
18/B. §   A gyermekjóléti szolgálat családgondozója és a megelőző pártfogó felügyelő a megelőző pártfogás alatt álló gyermek bűnismétlésének megelőzése érdekében történő együttműködés keretében
a) közösen végezhetnek környezettanulmányt,
b) közvetlenül tartanak kapcsolatot egymással,
c) áttekinthetik a gyermekjóléti szolgálatnál a gyermekre vonatkozóan vezetett adatlapokat,
d) esetmegbeszélést tarthatnak, amelynek során egymással és szükség szerint a gyermekvédelmi jelzőrendszer más tagjával egyeztetethetnek a megelőző pártfogás és a védelembe vétel eredményességéhez szükséges intézkedésekről,
e) a gyermekkel és a családdal kapcsolatos tapasztalataikat megosztják egymással, és
f) a gyermekkel közös megbeszélést tarthatnak.

Javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására

A család- és gyermekjóléti központ

19. §
(1) A gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések közül javaslatot tehet
a) a jegyzőnek a gyermek védelembe vételére, illetve ideiglenes hatályú elhelyezésére,
b) a városi gyámhivatalnak a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe vételére.
(1) A gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések közül javaslatot tehet a gyámhivatalnak a gyermek védelembe vételére, ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe vételére.
(1) A gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések közül javaslatot tehet a gyámhivatalnak a gyermek védelembe vételére, megelőző pártfogására, ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe vételére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatban a szolgálatnak ismertetni kell a gyermek helyzetét, különösen
a) a veszélyeztető körülményeket,
b) a gyermek személyiségének feltárt jellemzőit,
c) a szülő nevelési tevékenységét, és
d) a család szociális helyzetére vonatkozó adatokat,
e) az addig biztosított alapellátásokat, valamint az ügy szempontjából fontos más ellátásokat,
f) a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) addigi együttműködési készségét, illetve annak hiányát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatban a gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapján ismerteti a gyermek helyzetét, különösen
a) a veszélyeztető körülményeket, azoknak a gyermekre gyakorolt hatását,
b) a szülő vagy a gyermeket nevelő más személy nevelési tevékenységét,
c) a gyermeket nevelő család élethelyzetére vonatkozó adatokat,
d) a javaslattétel elkészítéséig biztosított alapellátásokat, valamint az ügy szempontjából fontos más ellátásokat,
e) a gyermeknek és a szülőnek (törvényes képviselőnek) a javaslattétel elkészítéséig tanúsított együttműködési készségét, illetve annak hiányát.
f) ha a gyermeket gondozó szülő együtt él a szülői felügyeleti jogától megfosztott másik szülővel, és emiatt a gyermek nem áll szülői felügyelet alatt.
g) - megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén - a megelőző pártfogás elrendelését, mellőzését, fenntartását vagy megszüntetését alátámasztó körülményeket.
(3) A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a szolgálat csak a veszély tényét és jellegét nevezi meg, és a többi adat feltárásának mellőzésével tesz javaslatot a hatóság intézkedésére. A hiányzó adatokat a hatóság felhívásától függően szerzi be.
19. §   A család- és gyermekjóléti központ ellátja
a) a család- és gyermekjóléti szolgálat feladatait,
b) a Gyvt. 39. § (3a) bekezdése és 40/A. §-a szerinti feladatokat.

A védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok

20. §
(1) Ha a jegyző a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 85. §-a alapján - a védelembe vétel mellőzésével - felhívta a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségadásra, a gyermekjóléti szolgálat felveszi a kapcsolatot a gyermekkel, illetve családjával, és szükség szerint biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást.
(1) Ha a gyámhivatal a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 85. §-a alapján - a védelembe vétel mellőzésével - felhívta a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségadásra, a gyermekjóléti szolgálat felveszi a kapcsolatot a gyermekkel, illetve családjával, és szükség szerint biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást.
(1) Ha a gyámhivatal a Gyer. 85. §-a alapján - a védelembe vétel mellőzésével - felhívta a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségadásra, a gyermekjóléti szolgálat felveszi a kapcsolatot a gyermekkel, illetve családjával, és szükség szerint biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást.
(1) Ha a gyámhivatal a Gyer. 85. §-a alapján - a védelembe vétel mellőzésével, a Gyvt. 68/D. § (1) bekezdése szerinti eljárással érintett gyermek esetén a védelembe vétel és a megelőző pártfogás egyidejű mellőzésével - felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra, a gyermekjóléti szolgálat felveszi a kapcsolatot a gyermekkel és a családjával, és szükség szerint biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást.
(2) A gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz a gyermek védelembe vételére, ha a szolgálat előzetesen megkísérelte a veszélyeztetett gyermeknek az alapellátás keretében történő segítését, de az a gyermek vagy a szülő (törvényes képviselő) megfelelő együttműködésének hiánya miatt nem vezetett eredményre.
(2) A gyermekjóléti szolgálat - lehetőség szerint az általa összehívott esetkonferenciát követően - javaslatot tesz a gyermek védelembe vételére, ha a szolgálat előzetesen megkísérelte a veszélyeztetett gyermeknek az alapellátás keretében történő segítését, de az a gyermek vagy a szülő (törvényes képviselő) megfelelő együttműködésének hiánya miatt nem vezetett eredményre.
(2a) Az esetkonferenciára a pártfogó felügyelői szolgálatot is meg kell hívni, ha felmerül a megelőző pártfogás elrendelésére vonatkozó javaslattétel szükségessége.
(3) A gyermekjóléti szolgálat a védelembe vételre vonatkozó javaslatában közli a gyermeket korábban gondozó családgondozó adatait, illetve szükség esetén javaslatot tesz a jegyzőnek másik családgondozó kirendelésére.
(3) A gyermekjóléti szolgálat a védelembe vételre vonatkozó javaslatában közli a gyermeket korábban gondozó családgondozó adatait, illetve szükség esetén javaslatot tesz a gyámhivatalnak másik családgondozó kirendelésére.
(3) A gyermekjóléti szolgálat a védelembe vétel, a megelőző pártfogás vagy a két intézkedés egyidejű elrendelésére vonatkozó javaslatában közli a gyermeket korábban gondozó családgondozó adatait, valamint szükség esetén javaslatot tesz a gyámhivatalnak másik családgondozó kirendelésére.
20. §
(1) A család- és gyermekjóléti központon belül a 12. § és a 19. § b) pontja szerinti feladat-megosztás a központ és a szolgálat feladatait ellátó önálló szakmai egységek között áll fenn.
(2) A Gyvt. 40/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti feladatokat a család- és gyermekjóléti központ esetmenedzsere végzi (a továbbiakban: esetmenedzser).
(2) A Gyvt. 40/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti feladatokat az esetmenedzser.
21. §
(1) A védelembe vétel során a gyermekjóléti szolgálat vezetője, illetve a kirendelt családgondozó a jegyző határozata alapján biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást.
(1) A védelembe vétel során a gyermekjóléti szolgálat vezetője, illetve a kirendelt családgondozó a gyámhivatal határozata alapján biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást.
(1) A védelembe vétel és a megelőző pártfogás során a gyermekjóléti szolgálat vezetője, illetve a kirendelt családgondozó a gyámhivatal határozata alapján biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást.
(2) A családgondozó a gondozási-nevelési tervet a szülővel és a gyermekkel együttműködve készíti el. A terv elkészítésénél figyelembe kell venni az alapellátás során követett gondozási tervet és az alapellátás tapasztalatait.
(2) A családgondozó a gondozási-nevelési tervet a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve, a Gyvt. 68. §-ának (4) bekezdésében meghatározott határidőre a szülő, a gyermek, az érintett személyek és - szükség esetén - szakemberek bevonásával készíti el. A terv elkészítésénél figyelembe kell venni az alapellátás során követett gondozási tervet és az alapellátás tapasztalatait.
(2) A családgondozó az egyéni gondozási-nevelési tervet a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve, a Gyvt. 68. §-ának (4) bekezdésében meghatározott határidőre a szülő, a gyermek, az érintett személyek és - szükség esetén - szakemberek bevonásával készíti el. A terv elkészítésénél figyelembe kell venni az alapellátás során követett gondozási tervet és az alapellátás tapasztalatait.
(2a) Megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a kirendelt családgondozó a megelőző pártfogó bevonásával, a megelőző pártfogás elrendeléséről szóló határozatban foglaltakra figyelemmel készíti el az egyéni gondozási-nevelési tervet és tervezi meg a gyermek, valamint a szülő feladatait.
(3) A gondozási-nevelési terv tartalmazza
a) a veszélyeztető körülmények megjelölését,
b) a védelembe vétel megszüntetéséhez szükséges változásokat, valamint ennek elérése érdekében a családgondozó, a szülő, valamint a gyermek feladatait,
b) a védelembe vétel megszüntetéséhez szükséges változásokat, valamint ennek elérése érdekében a családgondozó, a szülő, továbbá a gyermek feladatait, határidők megállapításával,
c) a család részére szükséges ellátásokat,
d) a szükségesnek tartott hatósági, illetve bírósági eljárások kezdeményezésének megjelölését,
e) a segítséget nyújtó intézmények, illetve személyek megjelölését, továbbá
e) a segítséget nyújtó intézmények, illetve személyek megjelölését, feladataik meghatározásával együtt,
f) a szakmailag szükségesnek tartott egyéb rendelkezéseket.
(3) Az egyéni gondozási-nevelési terv tartalmazza
a) a veszélyeztető körülmények megjelölését,
b) a védelembe vétel megszüntetéséhez szükséges változásokat, valamint ennek elérése érdekében a családgondozó, a szülő, továbbá a gyermek feladatait, határidők megállapításával,
c) a család részére szükséges ellátásokat,
d) a szükségesnek tartott hatósági, illetve bírósági eljárások kezdeményezésének megjelölését,
e) a segítséget nyújtó intézmények, illetve személyek megjelölését, feladataik meghatározásával együtt,
f) a szakmailag szükségesnek tartott egyéb rendelkezéseket,
g) megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén
ga) a családgondozó, a megelőző pártfogó felügyelő, a szülő és a gyermek közötti együttműködés részletes szabályait, megjelölve a megelőző pártfogó felügyelővel való együttműködés módját, gyakoriságát, és
gb) a családgondozó és a megelőző pártfogó felügyelő közötti munkamegosztás szempontjait.
21. §
(1) A család- és gyermekjóléti központ a járás területén működő család- és gyermekjóléti szolgálat feladatainak szakmai támogatása érdekében
a) havi rendszerességgel esetmegbeszélést tart a szolgálatok számára és szükség szerint konzultációt biztosít, és
b) tájékoztatja a szolgálatokat az általa nyújtott szolgáltatásokról, az azt érintő változásokról, illetve a járás területén elérhető, más személy, illetve szervezet által nyújtott, közvetíthető szolgáltatásokról, ellátásokról.
c) a családsegítő munkatárs szakmai felkészülését alkalmazásának első évében kétheti rendszerességgel támogatja, ha az egyedül látja el a szolgálat feladatait, és a képesítési előírások teljesítése alól felmentést kapott.
(2) Ha a család- és gyermekjóléti központ a család- és gyermekjóléti szolgálat feladatkörébe tartozó szolgáltatás szükségességét észleli, a Gyvt. 40/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben bevonja a család- és gyermekjóléti szolgálatot a szolgáltatás nyújtásába, egyéb esetben felhívja a család- és gyermekjóléti szolgálatot a szolgáltatás nyújtására.
(3) Ha a kórházi vagy az iskolai szociális munka helye, valamint a gyermek tényleges tartózkodási helye különböző család- és gyermekjóléti központok ellátási területén található, a kórházi vagy az iskolai szociális munkát végző család- és gyermekjóléti központ értesíti a tartózkodási hely szerinti család- és gyermekjóléti központot a gyermek veszélyeztetettségéről.
(3) Ha a kórházi vagy az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás helye, valamint a gyermek tényleges tartózkodási helye különböző család- és gyermekjóléti központok ellátási területén található, a kórházi vagy az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatást végző család- és gyermekjóléti központ értesíti a tartózkodási hely szerinti család- és gyermekjóléti központot a gyermek veszélyeztetettségéről.

Kapcsolattartási ügyelet

22. §
(1) A védelembe vétel során a kirendelt családgondozó feladata
a) a gyermek gondozásának, ellátása szervezésének és a szülői nevelés támogatásának folyamatos biztosítása, valamint
b) a jegyző tájékoztatása - felülvizsgálat keretében, illetve szükség szerint - a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről.
b) a gyámhivatal tájékoztatása - felülvizsgálat keretében, illetve szükség szerint - a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről.
(2) A védelembe vétel keretében folytatott családgondozásra a 16. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2a) A védelembe vétel mellett elrendelt megelőző pártfogás során a gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik a megelőző pártfogó felügyelővel, amelynek keretében
a) szükség szerint közösen végeznek családlátogatást,
b) szükség szerint közösen hallgatják meg a gyermeket, és
c) a gyermekjóléti szolgálat lehetőség szerint helyszínt biztosít a megelőző pártfogó felügyelőnek a viselkedéskorrekciós esetkezelési módszerek alkalmazásához és a megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai elvégzéséhez.
(3) A családgondozó a szülővel és a gyermekkel fenntartott segítő kapcsolata során elősegíti, hogy
a) a szülő, illetve a gyermek fogadják el a gondozási-nevelési terv céljait, és működjenek együtt a tervben meghatározottak teljesítése érdekében,
b) a szülő, illetve a gyermek nyilatkozattal vállalják az a) pont alatti együttműködést,
c) a szülő váljon alkalmassá, illetve legyen hajlandó a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítására és a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének biztosítására,
d) az a)-c) pontban foglaltak alapján sor kerülhessen a védelembe vétel megszüntetésére.
(4) Amennyiben a gondozási-nevelési terv megvalósítása a szülő, illetve a gyermek megfelelő együttműködése miatt nem lehetséges, a családgondozó
a) módosítja a gondozási-nevelési tervet,
a) írásban jelzi ezt a jegyzőnek,
a) írásban jelzi ezt a gyámhivatalnak,
b) felhívja a szülő, illetve a gyermek figyelmét arra, hogy a védelembe vétel sikertelensége esetén a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására kerülhet sor,
c) javaslatot tesz a jegyzőnek, illetve a gyámhivatalnak a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására.
c) javaslatot tesz - lehetőség szerint az általa összehívott esetkonferenciát követően - a jegyzőnek, illetve a gyámhivatalnak a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására.
c) javaslatot tesz - lehetőség szerint az általa összehívott esetkonferenciát követően - a gyámhivatalnak a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására.
(5) A családgondozó a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a jegyzőt a védelembe vétel körében végzett családgondozói tevékenységéről, és megindokolt javaslatot tesz
a) a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére,
b) a jegyző vagy a gyámhivatal által teendő intézkedésekre.
(5) A családgondozó a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a gyámhivatalt a védelembe vétel körében végzett családgondozói tevékenységéről, és megindokolt javaslatot tesz
a) a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére,
a) a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, valamint megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén ezzel egyidejűleg a megelőző pártfogás fenntartására vagy megszüntetésére,
b) a gyámhivatal által teendő intézkedésekre.
22. §
(1) A kapcsolattartási ügyelet biztosítja
a) a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges helyszínt,
b) a felügyelt kapcsolattartást elrendelő szervvel történt előzetes egyeztetést követően a felügyeletet ellátó szakembert, vagy lehetővé teszi más felügyeletet ellátó szakember jelenlétét,
c) az érintettek kérésére, valamint a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárást (mediáció), melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása, és
d) a konfliktuskezelő szolgáltatást vagy az önálló szakmai módszertani programmal rendelkező kapcsolatügyeleti szolgáltatást.
(2) A család- és gyermekjóléti központ a felügyelt kapcsolattartás
a) elmaradása esetén annak elmaradásáról öt napon belül,
b) megvalósulásáról, az ott történtekről, a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy és a gyermek kapcsolatának alakulásáról, a felügyelet fenntartásának szükségességéről felkérésre, vagy
c) felülvizsgálatára vonatkozó javaslatáról hivatalból tájékoztatja a gyámhivatalt.
(3) A felek hatósági eljárást mellőző kezdeményezése esetén gyermekvédelmi közvetítést az a személy végezhet, aki a szociális továbbképzések rendszerében minősített konfliktuskezelő vagy mediációs programon képzésben részesült, illetve az ilyen program trénere. A minősített programon képzésben részesültnek kell tekinteni azt a személyt is, akiről a programot minősíttető személy, illetve szervezet igazolja, hogy minősített programon szerzett tanúsítványt.
(4) A kapcsolattartási ügyelet az érintettek igényeinek megfelelően a kapcsolattartásra megfelelő feltételekkel rendelkező család- és gyermekjóléti szolgálatnál is biztosítható.
(5) A család- és gyermekjóléti központ a nevelőszülői hálózat működtetőjével, a gyermekotthonnal kötött külön megállapodás alapján a szolgáltatást a nevelőszülőnél, a gyermekotthonban elhelyezett gyermek és a kapcsolattartásra jogosult vér szerinti szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy között is biztosíthatja.
(6) A titkos menedékházban, a kapcsolati erőszak áldozatait fogadó krízisközpontban és az emberkereskedelem áldozatait fogadó átmeneti szálláson élő szülő gyermekére - amennyiben a külön élő szülő kapcsolattartásra jogosult - a kapcsolattartási ügyelet e § szerinti szabályai irányadóak azzal, hogy a kapcsolattartás helyszíne nem lehet a titkos menedékház, krízisközpont és átmeneti szállás.
22/A. §
(1) Ha a gyermekjóléti szolgálat a gondozási tevékenysége során arra a megállapításra jut, hogy a gyermek veszélyeztetettsége részben vagy egészben a szülő elhanyagoló magatartásából, a gyermek érdekét sértő helytelen pénzfelhasználásából következik, és a gyermek veszélyeztetettsége a gyermekjóléti alapellátások igénybevételével nem szüntethető meg,
a) a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjának megküldésével kezdeményezi a jegyzőnél a gyermek védelembe vételét és ezzel egyidejűleg a családi pótlék meghatározott részének természetbeni formában történő nyújtását, feltéve, hogy a gyermeket még nem vették védelembe, vagy
a) a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjának megküldésével kezdeményezi a jegyzőnél a gyermek védelembe vételét és ezzel egyidejűleg a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását, feltéve, hogy a gyermeket még nem vették védelembe, vagy
a) a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjának megküldésével kezdeményezi a gyámhivatalnál a gyermek védelembe vételét és ezzel egyidejűleg a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását, feltéve, hogy a gyermeket még nem vették védelembe, vagy
b) helyzetértékelést készít és a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjának megküldésével a jegyzőnél kezdeményezi a családi pótlék meghatározott részének természetbeni formában történő nyújtását, feltéve, hogy a gyermeket már védelembe vették.
b) helyzetértékelést készít és a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjának megküldésével a jegyzőnél kezdeményezi a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását, feltéve, hogy a gyermeket már védelembe vették.
b) helyzetértékelést készít és a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjának megküldésével a gyámhivatalnál kezdeményezi a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását, feltéve, hogy a gyermeket már védelembe vették.
(2) A gyermekjóléti szolgálat által korábban nem gondozott gyermek esetén a gyermekjóléti szolgálat a jegyző megkeresésére, a megkeresés kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül megvizsgálja a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségességét és vizsgálatának eredményéről a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjának megküldésével tájékoztatja a jegyzőt.
(2) A gyermekjóléti szolgálat által korábban nem gondozott gyermek esetén a gyermekjóléti szolgálat a jegyző megkeresésére, a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül megvizsgálja a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségességét és vizsgálatának eredményéről a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjának megküldésével tájékoztatja a jegyzőt.
(2) A gyermekjóléti szolgálat által korábban nem gondozott gyermek esetén a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére, a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül megvizsgálja a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségességét és vizsgálatának eredményéről a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjának megküldésével tájékoztatja a gyámhivatalt.
(3) A gyermekjóléti szolgálat az (1) bekezdés szerinti intézkedésével, valamint, ha a (2) bekezdés szerinti vizsgálata alapján indokoltnak tartja a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását, a vizsgálatának eredményéről való tájékoztatásával egyidejűleg pénzfelhasználási tervet készít és javaslatot tesz az eseti gondnok személyére.
(3) A gyermekjóléti szolgálat az (1) bekezdés szerinti intézkedésével, valamint, ha a (2) bekezdés szerinti vizsgálata alapján indokoltnak tartja a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását, a vizsgálatának eredményéről való tájékoztatásával egyidejűleg pénzfelhasználási tervet készít és javaslatot tesz az eseti gyám személyére.
(4) A gyermekjóléti szolgálat a pénzfelhasználási terv elkészítésébe bevonja a gyermeket gondozó szülőt, a korlátozottan cselekvőképes gyermeket és szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjait.
(5) A gyermekjóléti szolgálat a pénzfelhasználási tervben bemutatja a gyermek szükségleteit és ennek, valamint a Gyer. 91/A. §-a (3) bekezdésének figyelembevételével javaslatot tesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása mértékére, módjára és időtartamára.
(6) A gyermekjóléti szolgálat az eseti gondnok személyére a Gyvt. 68/B. §-a (1) bekezdésének és a Gyer. 91/A. §-a (6) bekezdésének figyelembevételével tesz javaslatot.
(6) A gyermekjóléti szolgálat az eseti gondnok személyére a Gyvt. 68/C. § (1) bekezdésének és a Gyer. 91/A. §-a (6) bekezdésének figyelembevételével tesz javaslatot.
(6) A gyermekjóléti szolgálat az eseti gyám személyére a Gyvt. 68/C. § (1) bekezdésének és a Gyer. 91/A. §-a (6) bekezdésének figyelembevételével tesz javaslatot.
(7) A gyermekjóléti szolgálat részt vesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárás során tartott jegyzői tárgyaláson.
(7) A gyermekjóléti szolgálat részt vesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárás során tartott gyámhivatali tárgyaláson.
22/B. §
(1) A gyermekjóléti szolgálat a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának időtartama alatt együttműködik a kirendelt eseti gondnokkal, amelynek keretében tájékoztatják egymást a gyermek elhanyagolásból származó veszélyeztetettségének alakulásáról, az ennek megszüntetése érdekében tett intézkedésekről és a természetbeni formában nyújtott családi pótlék felhasználásának tapasztalatairól.
(1) A gyermekjóléti szolgálat a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának időtartama alatt együttműködik a kirendelt eseti gyámmal, amelynek keretében tájékoztatják egymást a gyermek elhanyagolásból származó veszélyeztetettségének alakulásáról, az ennek megszüntetése érdekében tett intézkedésekről és a természetbeni formában nyújtott családi pótlék felhasználásának tapasztalatairól.
(2) A gyermekjóléti szolgálat figyelemmel kíséri a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló határozatban foglalt rendelkezések megvalósulását és szükség esetén kezdeményezi a jegyzőnél a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálatát.
(2) A gyermekjóléti szolgálat figyelemmel kíséri a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló határozatban foglalt rendelkezések megvalósulását és szükség esetén kezdeményezi a gyámhivatalnál a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálatát.
(3) A gyermekjóléti szolgálat a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása felülvizsgálata során a jegyző megkeresésére tájékoztatást ad a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása eredményéről, a családi pótlék természetbeni formában történő további nyújtásának szükségességéről.
(3) A gyermekjóléti szolgálat a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása felülvizsgálata során a gyámhivatal megkeresésére tájékoztatást ad a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása eredményéről, a családi pótlék természetbeni formában történő további nyújtásának szükségességéről.
(4) A gyermekjóléti szolgálat a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálata során új pénzfelhasználási tervet készít és azt megküldi a jegyzőnek, ha a család helyzetében, illetve a gyermek szükségleteiben bekövetkezett változások azt indokolják.
(4) A gyermekjóléti szolgálat a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálata során új pénzfelhasználási tervet készít és azt megküldi a gyámhivatalnak, ha a család helyzetében, illetve a gyermek szükségleteiben bekövetkezett változások azt indokolják.
(5) A gyermekjóléti szolgálat részt vesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálata iránti eljárás során tartott jegyzői tárgyaláson.
(5) A gyermekjóléti szolgálat részt vesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálata iránti eljárás során tartott gyámhivatali tárgyaláson.
22/C. §
(1) Ha a Gyvt. 68/D. § (1) bekezdése szerinti eljárás a gyermekjóléti szolgálat által védelembe vétel keretében gondozott gyermek tekintetében indul meg, a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére, a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül megküldi a gyámhivatalnak a megelőző pártfogás elrendelése tárgyában a javaslatát, valamint a gyermek tekintetében kitöltött, az Ar. 2. számú melléklet IV. számú adatlapja szerinti környezettanulmányt és a rendelkezésére álló pedagógiai véleményt.
(2) Ha a gyermekjóléti szolgálat által korábban nem gondozott, vagy a gyermekjóléti alapellátás keretében gondozott gyermek tekintetében indul meg a Gyvt. 68/D. § (1) bekezdése szerinti eljárás, a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére,
a) a megkeresés kézhezvételétől számított harminc napon belül
aa) megvizsgálja a gyermek veszélyeztetettségét,
ab) a védelembe vételre és a megelőző pártfogásra vonatkozó javaslatának elkészítése érdekében a pártfogó felügyelői szolgálattal együtt családlátogatást végezhet, és környezettanulmányt készít, és
ac) a védelembe vétel és a megelőző pártfogás elrendelésére vagy mellőzésére vonatkozó javaslatát megküldi a gyámhivatalnak;
b) a megkeresés kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a pártfogó felügyelői szolgálat részére a rendelkezésére álló, a gyermek tekintetében kitöltött, az Ar. 2. számú melléklet IV. számú adatlapja szerinti környezettanulmányt és a rendelkezésére álló pedagógiai véleményt.
(3) A megelőző pártfogás mellőzésének felülvizsgálatára irányuló gyámhatósági eljárás során a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére javaslatot tesz
a) a megelőző pártfogás iránti eljárás megszüntetésére, vagy
b) a megelőző pártfogás elrendelésére a már fennálló védelembe vétel mellett vagy a védelembe vétel egyidejű elrendelésével.

A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozása

Utcai (lakótelepi) szociális munka

23. §
(1) A gyermekjóléti szolgálat a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján teljesíti.
(2) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik a területi gyermekvédelmi szakszolgálat (a továbbiakban: szakszolgálat) vagy a nevelőszülői hálózatot működtető, illetve a gyermekotthon családgondozójával. Az együttműködés keretében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója elsősorban a szülőket támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban.
(2) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik a gyermekvédelmi gyámmal. Az együttműködés keretében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója elsősorban a szülőket támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban.
(3) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója a családgondozást különösen a következő szolgáltatásokkal teljesíti:
a) személyes segítő kapcsolat keretében a szülő és a gyermek kapcsolatának helyreállítása, továbbá folyamatos kapcsolattartásuk segítése,
b) a szülők nevelési, gondozási, háztartásszervezési ismeretei gyarapításának támogatása,
c) közreműködés a család lakáskörülményeinek rendezésében, a lakás felszerelésének és berendezésének elfogadhatóvá tételében,
d) a szülők szociális és egyéb ellátásokhoz való hozzájutásának, ügyeik intézésének támogatása,
e) társadalmi szervezetek és önkéntes segítők közreműködésének kezdeményezése.
(3) A nevelésbe vételt követően a gyermekjóléti szolgálat családgondozója a gyermeket gondozási helyén az elhelyezését követő két hónapon belül felkeresi, és tájékozódik beilleszkedéséről, valamint a gyermek látogatásának lehetőségeiről. A nevelésbe vétel időtartama alatt a családgondozó folyamatosan kapcsolatot tart a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózat, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozójával.
(3) A nevelésbe vételt követően a gyermekjóléti szolgálat családgondozója a gyermeket gondozási helyén az elhelyezését követő két hónapon belül felkeresi, és tájékozódik beilleszkedéséről, valamint a gyermek látogatásának lehetőségeiről. A nevelésbe vétel időtartama alatt a családgondozó folyamatosan kapcsolatot tart a gyermek gondozási helyével, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal (a továbbiakban: szakszolgálat) és a gyermekvédelmi gyámmal.
(4) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója javaslatot tesz a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülők körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi.
(4) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója a családgondozást különösen a következő szolgáltatásokkal teljesíti:
a) személyes segítő kapcsolat keretében a szülő és a gyermek kapcsolatának helyreállítása, továbbá folyamatos kapcsolattartásuk segítése,
b) a szülők nevelési, gondozási, háztartásszervezési ismeretei gyarapításának támogatása,
c) közreműködés a család lakáskörülményeinek rendezésében, a lakás felszerelésének és berendezésének elfogadhatóvá tételében,
d) a szülők szociális és egyéb ellátásokhoz való hozzájutásának, ügyeik intézésének támogatása,
e) társadalmi szervezetek és önkéntes segítők közreműködésének kezdeményezése.
e) civil szervezetek és önkéntes segítők közreműködésének kezdeményezése.
(5) A gyermek nevelésbe vételének felülvizsgálata során a gyermekjóléti szolgálat tájékoztatja a gyámhivatalt a Gyer. 109. § (1) bekezdésében foglaltakról.
(5) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója javaslatot tesz a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülők körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi.
(6) A gyermek nevelésbe vételének felülvizsgálata során a gyermekjóléti szolgálat tájékoztatja a gyámhivatalt
a) a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról,
b) a szülő életkörülményeinek alakulásáról.
23. §   Az utcai - helyi viszonyok által indokolt esetben lakótelepi - szociális munka feladata
a) a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek segítése,
b) a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése, és
c) a gyermekek beilleszkedését, szabadidejük hasznos eltöltését segítő programok szervezése a járás területére vonatkozóan, az érintett gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott bevásárlóközpontokban, illetve egyéb helyszíneken, vagy a család- és gyermekjóléti központ területén, lehetőség szerint bevonva a gyermek családját is.

Kórházi szociális munka

24. §
(1) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója a családjába visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látja el.
(2) Az utógondozás célja a gyermek családjába történő visszailleszkedésének, tanulmányai folytatásának vagy iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely-felkutatás segítése.
(2) Az utógondozás célja a gyermek családjába történő visszailleszkedésének, lakókörnyezetébe történő beilleszkedésének, tanulmányai folytatásának vagy az iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely-felkutatás segítése.
(3) Az utógondozás során a gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető, illetve a szakszolgálat utógondozójával.
(3) Az utógondozás során a gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel.
(4) A gyermek visszahelyezését segítő családgondozásra, valamint az utógondozásra egyébként a 16. § szabályait kell megfelelően alkalmazni.
24. §
(1) A kórházi szociális munka feladata
a) a szülészeti-nőgyógyászati osztályon a kórházi védőnővel együttműködve a válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése,
b) a gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén a Gyvt. 17. § (2) bekezdése szerinti intézkedések megtétele, és
c) az illetékességi területén működő kórházak felnőtteket ellátó, főként a pszichiátriai és a rehabilitációt végző osztályaival való együttműködés.
(2) A család- és gyermekjóléti központ szerződést köt az egészségügyi intézménnyel, amelyben rögzítik a kórházi szociális munka biztosításának kereteit, valamint az együttműködés módját.

A helyettes szülői hálózat szervezése

Iskolai szociális munka

Óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás

Iskolai szociális munka

Óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás

25. §
(1) A gyermekjóléti szolgálat közreműködik a településen a gyermek átmeneti gondozását saját háztartásukban helyettes szülőként vállaló személyek, családok felkutatásában, továbbá tájékoztatást ad számukra az átmeneti gondozás keretében ellátandó feladatokról, illetve a helyettes szülői jogviszonyról. A gyermekjóléti szolgálat nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről.
(2) A gyermekjóléti szolgálat a települési önkormányzat által működtetett helyettes szülői hálózat szervezése, működtetése érdekében helyettes szülői tanácsadó alkalmazásával folyamatosan segíti a helyettes szülőt feladatai ellátásában, illetve ellenőrzi tevékenységét.
(2) A gyermekjóléti szolgálat szervezi és működteti a helyettes szülői hálózatot, vagy önálló helyettes szülőt foglalkoztat. Helyettes szülői tanácsadó alkalmazásával folyamatosan segíti a helyettes szülőt feladatai ellátásában, illetve ellenőrzi tevékenységét.
(3) A gyermekjóléti szolgálatnak abban az esetben is gondoskodnia kell a (2) bekezdés szerinti helyettes szülő szakmai segítéséről, illetve ellenőrzéséről, ha a helyettes szülői hálózat létszáma helyettes szülői tanácsadó alkalmazását nem indokolja.
(4) A helyettes szülői tanácsadó feladataira a 100. § (2) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.
(5) A helyettes szülői tanácsadó jelzi a települési önkormányzat jegyzőjének, ha a helyettes szülő a gyermek teljes körű ellátását nem biztosítja megfelelően.
(5) A helyettes szülői tanácsadó jelzi a gyermekjóléti szolgálat vezetőjének, ha a helyettes szülő a gyermek teljes körű ellátását nem biztosítja megfelelően.
25. §   Az iskolai szociális munka a köznevelési intézménybe járó gyermeknek, a gyermek családjának és a köznevelési intézmény pedagógusainak nyújt támogatást azáltal, hogy egyéni és csoportos formában segíti
a) a gyermeket a korának megfelelő, nevelésbe, oktatásba való beilleszkedéséhez, tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges kompetenciái fejlesztésében,
b) a gyermek tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó tényezők feltárását és megoldását,
c) a gyermeket a tanulmányi előmeneteléhez, későbbi munkavállalásához kapcsolódó lehetőségei kibontakozásában, és
d) a gyermek családját a gyermek iskolai életét érintő kérdésekben, valamint nevelési problémák esetén a gyermeket és a családot a közöttük lévő konfliktus feloldásában.
25. §
(1) Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a szociális segítő munka eszközeivel támogatást nyújt a köznevelési intézménybe járó gyermeknek, a gyermek családjának és a köznevelési intézmény pedagógusainak.
(2) Az óvodai és iskolai szociális segítő egyéni, csoportos és közösségi szociális munkát végez, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat lát el. Ennek keretében segíti
a) a gyermeket a korának megfelelő nevelésbe és oktatásba való beilleszkedéséhez, valamint tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges kompetenciái fejlesztésében,
b) a gyermeket a tanulmányi előmeneteléhez, későbbi munkavállalásához kapcsolódó lehetőségei kibontakozásában,
c) a gyermek tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó tényezők észlelését és feltárását,
d) a gyermek családját a gyermek óvodai és iskolai életét érintő kérdésekben, valamint nevelési problémák esetén a gyermeket és a családot a közöttük lévő konfliktus feloldásában,
e) prevenciós eszközök alkalmazásával a gyermek veszélyeztetettségének kiszűrését és
f) a jelzőrendszer működését.
(3) Ha a köznevelési intézmény foglalkoztat gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, az intézményt érintő gyermekvédelmi feladatokat az óvodai és iskolai szociális segítő a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel együttműködésben látja el.
(4) Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatást nyújtó személy a szolgáltatásnyújtás helye szerinti intézménnyel nem állhat foglalkoztatási jogviszonyban.
(5) Az óvodai és iskolai szociális segítő a szolgáltatásnyújtás helye szerinti intézményben a tevékenysége során a gyermekek, tanulók felügyeletéről az egyéni szociális szolgáltatások megvalósításának ideje alatt maga gondoskodik.
(6) Az óvodai és iskolai szociális segítőnek a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított két éven belül el kell végeznie az óvodai és iskolai szociális segítő képzést. Nem kell elvégezni az óvodai és iskolai szociális segítő képzést azon személyeknek, akik részt vettek az EFOP-3.8.2-16 „Szociális humán erőforrás fejlesztés” elnevezésű, európai uniós finanszírozású projekt keretében szervezett képzésben, vagy akik iskolai szociális munka szakirányú végzettséggel rendelkeznek.
(6) Az óvodai és iskolai szociális segítőnek a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított két éven belül el kell végeznie az óvodai és iskolai szociális segítő képzést. Nem kell elvégezni az óvodai és iskolai szociális segítő képzést azon személyeknek, akik részt vettek az EFOP-3.8.2-16 „Szociális humán erőforrás fejlesztés” elnevezésű, európai uniós finanszírozású projekt keretében szervezett képzésben, vagy akik iskolai szociális munka szakirányú végzettséggel, illetve óvodai és iskolai szociális segítő szakképzettséggel rendelkeznek.
26. §
(1) Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás ellátásáról a család- és gyermekjóléti központ együttműködési megállapodást köt a köznevelési intézménnyel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás tartalmazza
a) az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatást nyújtó személy megnevezését, valamint a szolgáltatás célját, tartalmát, helyszínét és annak megjelölését, hogy az óvodai és iskolai szociális segítő mely időpontban látja el tevékenységét az intézményben, és
a) a szolgáltatás célját, tartalmát, helyszínét és annak megjelölését, hogy az óvodai és iskolai szociális segítő mely időpontban látja el tevékenységét az intézményben, és
b) a köznevelési intézmény nyilatkozatát arról, hogy biztosítja
ba) az óvodai és iskolai szociális segítő bejutását az intézménybe és
bb) a szolgáltatás nyújtásához szükséges külön helyiséget és az infrastruktúrához való hozzáférést.
(2a) A család- és gyermekjóléti központ az óvodai és iskolai szociális segítő részére a köznevelési intézménybe szóló megbízólevelet állít ki.
(2b) A köznevelési intézmény az óvodai és iskolai szociális segítő személye kapcsán kifogással élhet a család- és gyermekjóléti központ vezetőjénél. A kifogással kapcsolatos részletes eljárásrendet az együttműködési megállapodás tartalmazza.
(3) Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás nyújtása a miniszter által jóváhagyott módszertan alapján folyik. A miniszter a módszertant az általa vezetett minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon közzéteszi, valamint gondoskodik annak folyamatos frissítéséről.

Az örökbefogadással kapcsolatos feladatok

26. §
(1) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánítására irányuló eljárás során a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére
a) környezettanulmányt készít a gyermek szüleinél,
b) véleményt ad arról, hogy az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás a gyermek érdekét szolgálja-e.
(2) A gyermekjóléti szolgálat környezettanulmányt készít az örökbefogadni szándékozó személy családi és lakáskörülményeiről
a) az örökbefogadás előtti eljárásban a szakszolgálat,
b) az örökbefogadás iránti kérelem elbírálása előtt a gyámhivatal
megkeresésére.
(3) A gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére figyelemmel kíséri az örökbefogadni szándékozó személyhez gondozásra kihelyezett gyermek ellátását, a szülő-gyermek kapcsolat alakulását, a gyermeknek a családba történő beilleszkedését, és a gyámhivatal által kitűzött határidőre megküldi az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát.

A gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja

26. §   Amennyiben a szociális munka helye és a lakóhely különböző család-és gyermekjóléti központok területén található, a 24-26. § szerinti család- és gyermekjóléti központ értesíti a lakóhely szerinti központot a veszélyeztetettségről.

Készenléti szolgálat

27. §
(1) A gyermekjóléti szolgálat szervezhető különösen:
a) önálló gyermekjóléti szolgálat működtetésével,
b) más intézmény keretében,
c) önálló családgondozó alkalmazásával.
(1) A gyermekjóléti szolgáltatás megszervezhető különösen
a) önálló gyermekjóléti szolgálat vagy központ működtetésével,
b) közös igazgatású, többcélú intézményben önálló szakmai és szervezeti egységként működtetett gyermekjóléti szolgálat vagy központ működtetésével,
c) önálló családgondozó alkalmazásával.
(2) Ha az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szolgálat több telephellyel működik,
a) ki kell jelölni az egyes szolgálatok működési területét, és arról a lakosságot tájékoztatni kell,
b) meg kell határozni az egyes intézmények közötti feladatmegosztás és együttműködés szabályait.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatási formák mindegyike társulás keretében is megszervezhető.
(3) Az önkormányzat speciális feladatkörű gyermekjóléti szolgálatot is szervezhet.
(3) Ha az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szolgálat több telephellyel működik,
a) ki kell jelölni az egyes szolgálatok működési területét, és arról a lakosságot tájékoztatni kell,
b) meg kell határozni az egyes intézmények közötti feladatmegosztás és együttműködés szabályait.
(4) Az a települési önkormányzat is szervezhet gyermekjóléti központot vagy speciális feladatokat részben ellátó gyermekjóléti szolgálatot, melynek területén 40 000-nél kevesebb állandó lakos él.
27. §
(1) A készenléti szolgálat célja a család- és gyermekjóléti központ nyitvatartási idején kívül felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása.
(2) A készenléti szolgálatot állandóan hívható telefonszám biztosításával kell megszervezni oly módon, hogy a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tudjon nyújtani vagy ilyen segítséget tudjon mozgósítani.
(3) A család- és gyermekjóléti központ tájékoztatást nyújt a lelkisegély-telefonvonal elérhetőségéről.

Az önálló gyermekjóléti szolgálat vagy központ

Az önálló gyermekjóléti szolgálat

Javaslattétel hatósági intézkedésre

28. §
(1) Az önálló gyermekjóléti szolgálat olyan szolgáltató intézmény, mely az alapellátás keretében alaptevékenységként gyermekjóléti szolgáltatást nyújt.
(1) Az önálló gyermekjóléti szolgálat vagy központ olyan szolgáltató intézmény, amely az alapellátás keretében alaptevékenységként gyermekjóléti szolgáltatást nyújt.
(2) A gyermekjóléti szolgálat vezetőjének feladata különösen
a) az esetek elosztása a családgondozók között,
b) legalább havonta esetmegbeszélések megszervezése,
c) a családgondozók rendszeres továbbképzésének és szakmai tapasztalatcseréjének megszervezése.
(2) Az önálló gyermekjóléti szolgálat vagy központ vezetőjének feladata különösen
a) az esetek elosztása a családgondozók között,
b) a családgondozók számára legalább havonta kétszer szakmai megbeszélések szervezése, melynek célja az esetmunka hatékonyságának elősegítése,
c) a családgondozók rendszeres továbbképzésének és szakmai tapasztalatcseréjének megszervezése.
28. §   A család- és gyermekjóléti központ javaslatot tesz a gyámhivatal részére a gyermek
a) védelembe vételére,
b) megelőző pártfogására,
c) ideiglenes hatályú elhelyezésére,
d) nevelésbe vételére,
e) családba fogadására,
f) harmadik személynél történő elhelyezésének kezdeményezésére,
g) családbafogadó gyám kirendelésére,
h) tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására,
i) gondozási helyének megváltoztatására,
j) után járó családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására.
29. §
(1) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója számára a munkavégzéshez biztosítani kell
a) olyan önálló irodai elhelyezést, amely megfelel a személyes segítő munka követelményeinek,
b) a heti munkaidőkeretnek legalább a felét kötetlen munkaidő-beosztás keretében, a személyes segítő munka, illetve az adatgyűjtés helyszínen való elvégzéséhez,
c) a rendszeres szakmai továbbképzést.
(1) A gyermekjóléti szolgálat vagy központ családgondozója számára a munkavégzéshez biztosítani kell
a) olyan önálló infrastruktúrával ellátott, akár több családgondozó elhelyezésére is alkalmas irodát, amely megfelel a személyes segítő munka követelményeinek,
b) a heti munkaidőkeretnek legalább a felét kötetlen munkaidő-beosztás keretében, a személyes segítő munka, illetve az adatgyűjtés helyszínen való elvégzéséhez,
c) a rendszeres szakmai továbbképzést,
d) a munkavégzéshez szükséges közlekedési eszköz használatát,
e) a személyes biztonságát szolgáló eszközöket, különösen a külterületen dolgozó családgondozó esetében,
f) lehetőség szerint szupervíziót, melynek célja a családgondozó mentálhigiénéjének karbantartása, a kiégés megelőzése.
(2) A családgondozó a feladata ellátása során a gyermekkel vagy családjával kapcsolatos adatokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kezeli.
(2) A családgondozó a feladata ellátása során a gyermekkel vagy családjával kapcsolatos adatokat a Gyvt.-ben és az Ar.-ban meghatározottak szerint kezeli.
29. §
(1) A javaslattétel során a gyermek bántalmazástól, elhanyagolástól való védelemhez való jogát, a saját családjában történő nevelkedéshez és családi kapcsolatainak megtartásához, ápolásához való jogát, valamint a gyermek véleményét kell elsősorban figyelembe venni.
(2) A javaslat a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapjain ismerteti a gyermek helyzetét, különösen
a) a veszélyeztető körülményeket, azoknak a gyermekre gyakorolt hatását,
b) a szülő vagy a gyermeket nevelő más személy nevelési tevékenységét,
c) a gyermeket nevelő család élethelyzetére vonatkozó, adatlapon szereplő adatokat,
d) a javaslattétel elkészítéséig biztosított alapellátásokat, valamint az ügy szempontjából fontos más ellátásokat,
e) a gyermeknek és a szülőnek (törvényes képviselőnek) a javaslattétel elkészítéséig tanúsított együttműködési készségét, illetve annak hiányát,
f) azt, ha a gyermeket gondozó szülő együtt él a szülői felügyeleti jogától megfosztott másik szülővel, és emiatt a gyermek nem áll szülői felügyelet alatt, és
g) megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a megelőző pártfogás elrendelését, mellőzését, fenntartását vagy megszüntetését alátámasztó körülményeket.
(3) A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a veszély tényének és jellegének megnevezésével, a többi adat feltárásának mellőzésével, telefonon haladéktalanul, majd azt követően elektronikus formában kell javaslatot tenni a hatóság intézkedésére. A hiányzó adatokat utóbb a hatóság felhívásától függően kell beszerezni.
(4) Ha a javaslattételre a család- és gyermekjóléti szolgálat kezdeményezése alapján kerül sor, a család- és gyermekjóléti központ
a) javaslatában megjelöli a kezdeményező család- és gyermekjóléti szolgálat és a gyermeket gondozó családsegítő adatait, és
b) védelembe vétel esetén a javaslatot mérlegelés nélkül, azonban szükség szerint kiegészítve továbbítja 3 munkanapon belül a gyámhivatal felé.

A más intézmény keretében működő gyermekjóléti szolgálat

A más intézmény keretében működő gyermekjóléti szolgálat vagy központ

30. §
(1) Ha a gyermekjóléti szolgálat feladatait más intézmény (pl. családsegítő szolgálat) keretében látja el, az önálló gyermekjóléti szolgálatra vonatkozó szabályokat a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(1) Ha a gyermekjóléti szolgálat vagy központ feladatait más intézmény (pl. családsegítő szolgálat) keretében látja el, az önálló gyermekjóléti szolgálatra vagy központra vonatkozó szabályokat a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az intézmény alapító okirata tartalmazza a gyermekjóléti szolgálat feladatainak ellátását is.
(2) Az intézmény alapító okirata tartalmazza a gyermekjóléti szolgálat vagy központ feladatainak ellátását is.
(3) Az intézményben biztosítani kell a gyermekjóléti szolgálat önálló szakmai egységként történő működtetését.
(3) Az intézményben biztosítani kell a gyermekjóléti szolgálat vagy központ önálló szakmai egységként történő működtetését. Önálló szakmai egységet legalább három főállásban foglalkoztatott szakember alkot, akik közül egy elláthatja a szakmai egység vezetését is.
(4) Ha a gyermekjóléti szolgálat családsegítő szolgálat keretében működik, a lakosságot megfelelően tájékoztatni kell arról, hogy az intézmény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott családsegítés feladatán túl a gyermekjóléti szolgálat feladatait is ellátja.
(4) Ha a gyermekjóléti szolgálat vagy központ családsegítő szolgálat keretében működik a lakosságot megfelelően tájékoztatni kell arról, hogy az intézmény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) meghatározott családsegítés feladatán túl a gyermekjóléti szolgálat feladatait is ellátja.
30. §
(1) A család- és gyermekjóléti központ a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának időtartama alatt együttműködik a család- és gyermekjóléti szolgálattal és a kirendelt eseti gyámmal. Az együttműködés keretében tájékoztatják egymást a gyermek elhanyagolásból származó veszélyeztetettség alakulásáról, a megszüntetése érdekében tett intézkedésekről és a természetbeni formában nyújtott családi pótlék felhasználásának tapasztalatairól.
(2) A család- és gyermekjóléti központ figyelemmel kíséri a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló határozatban foglalt rendelkezések megvalósulását és szükség esetén kezdeményezi a gyámhivatalnál a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálatát.
(3) A család- és gyermekjóléti központ a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása felülvizsgálata során
a) a gyámhivatal megkeresésére tájékoztatást ad a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása eredményéről és a családi pótlék természetbeni formában történő további nyújtásának szükségességéről,
b) ha a család helyzetében, illetve a gyermek szükségleteiben bekövetkezett változások indokolják, új pénzfelhasználási tervet készít, és azt megküldi a gyámhivatalnak, és
c) részt vesz a gyámhivatali tárgyaláson.

A társulás keretében működő gyermekjóléti szolgálat

Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek védelme

31. §
(1) Ha a települési önkormányzat társulás keretében vagy ellátási szerződés kötése útján gondoskodik a gyermekjóléti szolgálat feladatainak ellátásáról, a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szakembereknek az adott településen való elérhetőségéről, a szolgáltatás helyéről, idejéről és gyakoriságáról.
(2) Az (1) bekezdés szerint biztosított gyermekjóléti szolgálat családgondozójára a 29. §-ban foglaltak az irányadók.
31. §
(1) A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek esetében a család- és gyermekjóléti központ szolgáltatásait a gyámhivatal, illetve a bíróság határozata alapján kell biztosítani.
(2) A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek esetében az esetmenedzser
a) együttműködik a megelőző pártfogó felügyelővel,
b) tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről,
c) elkészíti az egyéni gondozási-nevelési tervet, szervezi a megvalósítását, és
d) közreműködik a családból kiemelt gyermek visszahelyezésében, utógondozásában.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti együttműködés keretében
a) az esetmenedzser és a megelőző pártfogó felügyelő szükség szerint közösen végeznek családlátogatást és közösen hallgatják meg a gyermeket,
b) a család- és gyermekjóléti központ lehetőség szerint helyszínt biztosít a megelőző pártfogó felügyelőnek a viselkedéskorrekciós esetkezelési módszerek alkalmazásához és a megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai elvégzéséhez.
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti feladatkörében az esetmenedzser a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a gyámhivatalt a védelembe vétel körében végzett tevékenységéről, az eset előrehaladásáról, a gyermek veszélyeztetettségének alakulásáról és szakmai érvekkel alátámasztott javaslatot tesz
a) a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, valamint megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén ezzel egyidejűleg a megelőző pártfogás fenntartására vagy megszüntetésére, vagy
b) a gyámhivatal általi más, gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedések megtételére.

Az önálló családgondozó

Egyéni gondozási-nevelési terv

32. §
(1) Ha az önkormányzat önálló családgondozó foglalkoztatásával biztosítja a gyermekjóléti szolgálat feladatainak ellátását, a 2. számú mellékletben meghatározott képesítésű személyt kell családgondozó munkakörben alkalmaznia.
(2) Az önálló családgondozóra - a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - az önálló gyermekjóléti szolgálat családgondozójára vonatkozó rendelkezések az irányadóak (29. §).
(2) Az önálló családgondozó számára különálló irodai helyiséget kell biztosítani, egyebekben rá nézve - a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - az önálló gyermekjóléti szolgálat családgondozójára vonatkozó rendelkezések az irányadóak (29. §).
(3) Az önkormányzat gondoskodik arról, hogy az önálló családgondozó számára szakintézmény - különösen önálló gyermekjóléti szolgálat vagy gyermekjóléti szolgálatként is működő családsegítő szolgálat - biztosítsa
a) szükség szerinti szakmai és módszertani konzultációt,
b) a rendszeres esetmegbeszélést több szakember közreműködésével,
c) a rendszeres szakmai továbbképzést,
d) a családgondozó szakszerű helyettesítését.
32. §
(1) A gyermekre vonatkozó egyéni gondozási-nevelési terv tartalmazza
a) a veszélyeztető körülmények megjelölését,
b) a védelembe vétel megszüntetéséhez, a családból kiemelt gyermek visszahelyezéséhez szükséges változásokat, valamint ennek elérése érdekében az esetmenedzser, a szülő és a gyermek feladatait, határidők megállapításával,
c) a szükségesnek tartott hatósági, illetve bírósági eljárások kezdeményezésének megjelölését,
d) az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósításába bevont család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint egyéb intézmények, szolgáltatók, személyek megjelölését, feladataiknak és azok határidejének meghatározásával együtt,
e) a szakmailag szükségesnek tartott egyéb rendelkezéseket, és
f) megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén
fa) az esetmenedzser, a megelőző pártfogó felügyelő, a szülő és a gyermek közötti együttműködés részletes szabályait, megjelölve a megelőző pártfogó felügyelővel való együttműködés módját, gyakoriságát, és
fb) az esetmenedzser és a megelőző pártfogó felügyelő közötti munkamegosztás szempontjait.
(2) Az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésébe az esetmenedzser bevonja
a) a gyermeket és családját,
b) a család- és gyermekjóléti szolgálatot,
c) megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetében a megelőző pártfogót, és
d) az eset szempontjából érintett, szükséges szolgáltatásokat nyújtó intézményeket, szolgáltatókat, személyeket és az egyéb közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozókat.
(3) Az esetmenedzser az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósítása érdekében
a) bevonja a gyermekkel és családjával kapcsolatos szociális segítőmunkába a család- és gyermekjóléti szolgálatot,
b) bevonja a szükséges szolgáltatásokat nyújtó intézményeket, szolgáltatókat, személyeket, az egyéb közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozókat, valamint tevékenységüket koordinálja,
c) elősegíti a szülő és gyermek esetében
ca) az egyéni gondozási-nevelési terv céljainak elfogadását, azokban való közreműködését,
cb) azt, hogy a szülő és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek nyilatkozattal vállalják az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltak betartásában, megvalósításában történő együttműködést,
cc) a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítását, a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének szülő általi biztosítását, így a védelembe vétel megszüntetését.
(4) Az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósítását az esetmenedzser értékeli, és
a) szükség esetén módosítja vagy kezdeményezi a módosítását,
b) amennyiben a megvalósítása a szülő, illetve a gyermek megfelelő együttműködése miatt nem lehetséges
ba) írásban jelzi ezt a gyámhivatalnak,
bb) felhívja a szülő, illetve a gyermek figyelmét arra, hogy a védelembe vétel sikertelensége esetén a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására kerülhet sor, és
bc) javaslatot tesz a gyámhivatalnak a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására, és
c) amennyiben a megvalósítás az egyéni gondozási-nevelési tervben megjelölt intézmények, szolgáltatók, személyek és az egyéb közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozók mulasztása miatt nem valósult meg, írásban jelzi ezt a gyámhivatalnak.

Családból kiemelt gyermek visszahelyezésének, családbafogadásának elősegítése

A gyermekjóléti szolgálat ellenőrzése

33. §
(1) A gyermekjóléti szolgálat szakmai ellenőrzése a Gyvt. 118. §-ának (3) bekezdése szerint történik.
(1) A gyermekjóléti szolgálat szakmai ellenőrzése a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint történik.
(1) A családból kiemelt gyermek visszahelyezését és - amennyiben a családjába történő visszahelyezés nem lehetséges - családbafogadását (a továbbiakban együtt: visszahelyezés) a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján kell elősegíteni.
(2) A módszertani feladatot is ellátó gyermekjóléti szolgálat a megyei gyámhivatal, a fenntartó, illetve a működést engedélyező jegyző felkérésre szakvéleményt ad arról, hogy az ellenőrzött gyermekjóléti szolgálat működése megfelel-e a jogszabályban előírt szakmai követelményeknek.
(2) A gyermek visszahelyezése érdekében az esetmenedzser együttműködik a gyermekvédelmi gyámmal, ennek körében támogatja a szülőket, a családbafogadó személyt a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban.
(3) A nevelésbe vételt követően és annak minden felülvizsgálata előtt az esetmenedzser a gyermeket gondozási helyén felkeresi, és tájékozódik beilleszkedéséről, valamint a gyermek látogatásának lehetőségeiről kivéve, ha a gyermek örökbefogadható. A nevelésbe vétel időtartama alatt az esetmenedzser folyamatosan kapcsolatot tart a gyermek gondozási helyével, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal (a továbbiakban: szakszolgálat) és a gyermekvédelmi gyámmal, ha a gyermek és a szülő, vagy a kapcsolattartásra jogosult más személy kapcsolattartásának, a gyermek visszahelyezésének elősegítése a gyermek érdekében áll.
(4) Az esetmenedzser javaslatot tesz a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülő vagy a kapcsolattartásra jogosult más személy körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi.
(5) A gyermek nevelésbe vételének felülvizsgálata során a család- és gyermekjóléti központ tájékoztatja a gyámhivatalt
a) a gyermeknek a szülővel, valamint a más kapcsolattartásra jogosult személlyel való kapcsolatának alakulásáról,
b) a szülők életkörülményeinek alakulásáról, és
c) a családbafogadás lehetőségéről.
(6) Az esetmenedzser a visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látja el. Ennek keretében segíti a gyermek családjába történő visszailleszkedését, lakókörnyezetébe történő beilleszkedését, tanulmányai folytatását vagy az iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely felkutatását.
(7) Az utógondozás során az esetmenedzser szükség szerint együttműködik az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel.

3. cím
a gyermekek napközbeni ellátása

Bölcsődei ellátás

34. §   Ha a települési önkormányzat nem biztosít bölcsődei ellátást, - a Gyvt. 94. § (3a) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében -
a) minden év március 1-jéig a helyben szokásos módon felhívást tesz közzé arról, hogy a szülő vagy más törvényes képviselő (e Cím alkalmazásában a továbbiakban együtt: szülő) április 15-éig jelezheti a települési önkormányzat felé a bölcsődei ellátás biztosítása iránti igényét, és
b) minden év március 31-éig megvizsgálja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adott év január 1-jei adatai alapján
a település 3 év alatti lakosainak száma meghaladja-e a negyven főt.
35. §
(1) Ha a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató sajátos nevelési igényű gyermek napközbeni ellátását biztosítja, a gyermek bölcsődei nevelésének, gondozásának megkezdését követő legalább három hónap elteltével
a) bölcsődében és mini bölcsődében - az intézmény orvosának, gyógypedagógusának, kisgyermeknevelőjének, valamint a család- és gyermekjóléti központ munkatársának a véleménye alapján - az intézmény vezetője a szülővel együtt,
b) munkahelyi bölcsődében és családi bölcsődében a gyermek orvosa, a család- és gyermekjóléti központ munkatársa, a szolgáltatást nyújtó személy vagy a kisgyermeknevelő a szülővel együtt
értékeli a gyermek beilleszkedését, és dönt a gyermek további neveléséről, gondozásáról.
(1) Ha a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató sajátos nevelési igényű, illetve gyógypedagógiai tanácsadásra, korai fejlesztésre és gondozásra (a továbbiakban: korai fejlesztésre és gondozásra) jogosult gyermek napközbeni ellátását biztosítja, a gyermek bölcsődei nevelésének, gondozásának megkezdését követő legalább három hónap elteltével
a) bölcsődében és mini bölcsődében - az intézmény orvosának, gyógypedagógusának, kisgyermeknevelőjének, valamint a család- és gyermekjóléti központ munkatársának a véleménye alapján - az intézmény vezetője a szülővel együtt,
b) munkahelyi bölcsődében és családi bölcsődében a gyermek orvosa, a család- és gyermekjóléti központ munkatársa, a szolgáltatást nyújtó személy vagy a kisgyermeknevelő a szülővel együtt
értékeli a gyermek beilleszkedését, és dönt a gyermek további neveléséről, gondozásáról.
(2) Ha a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató sajátos nevelési igényű gyermek napközbeni ellátását biztosítja, együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását vagy a fejlesztő nevelését ellátó, területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel.
(2) Ha a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek napközbeni ellátását biztosítja, együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását vagy a fejlesztő nevelését ellátó, területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel.
(2) Ha a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek napközbeni ellátását biztosítja, együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását ellátó, területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel.
(3) A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei ellátás keretében való nevelése, gondozása történhet
a) a nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel közös csoportban, vagy
b) speciális bölcsődei csoportban.
(3) A sajátos nevelési igényű, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek bölcsődei ellátás keretében való nevelése, gondozása történhet
a) a nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel közös csoportban, vagy
a) a nem sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra nem jogosult gyermekekkel közös csoportban, vagy
b) speciális bölcsődei csoportban.
(4) Egy kisgyermeknevelő, szolgáltatást nyújtó személy a speciális bölcsődei csoportban
a) bölcsőde, mini bölcsőde és munkahelyi bölcsőde esetén legfeljebb három gyermeket,
b) családi bölcsőde esetén legfeljebb kettő gyermeket
nevelhet, gondozhat.
(5) A sajátos nevelési igényű gyermekek szükségleteihez igazodóan a (4) bekezdésben foglaltnál kevesebb számban is meghatározható az egy kisgyermeknevelő, szolgáltatást nyújtó személy által nevelhető, gondozható gyermekek száma.
(5) A sajátos nevelési igényű, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek szükségleteihez igazodóan a (4) bekezdésben foglaltnál kevesebb számban is meghatározható az egy kisgyermeknevelő, szolgáltatást nyújtó személy által nevelhető, gondozható gyermekek száma.
(6) Ha a bölcsődei nevelési év közben állapítják meg a gyermek sajátos nevelési igényét, a bölcsődei ellátás egyes formáinál az e rendeletben meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására vonatkozó csoportlétszám legfeljebb a bölcsődei nevelési év végéig túlléphető.
(6) Ha a bölcsődei nevelési év közben állapítják meg a gyermek sajátos nevelési igényét, a bölcsődei ellátás egyes formáinál az e rendeletben meghatározott sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek ellátására vonatkozó csoportlétszám legfeljebb a bölcsődei nevelési év végéig túlléphető.
(6) Ha a bölcsődei nevelési év közben állapítják meg a gyermek sajátos nevelési igényét, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosultságát, a bölcsődei ellátás egyes formáinál az e rendeletben meghatározott sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek ellátására vonatkozó csoportlétszám legfeljebb a bölcsődei nevelési év végéig túlléphető.
36. §   Ha a fenntartó eltérően nem rendelkezik, a keresőtevékenységet folytató vagy folytatni kívánó szülő legkésőbb a gyermek bölcsődei ellátásának megkezdését megelőző két héttel a bölcsődei ellátást nyújtó intézménynek, szolgáltatónak munkáltatói igazolást nyújt be, vagy bemutatja a leendő munkáltatójának igazolását arról, hogy a szülő nála alkalmazásban fog állni, megjelölve annak kezdő időpontját is.
37. §
(1) A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató a fenntartó által meghatározott napi nyitvatartási időn belül biztosítja a gyermek bölcsődei ellátását.
(2) A Gyvt. 42. § (1) bekezdése szerinti bölcsődei ellátás esetén a gyermek napi gondozási ideje legalább négy óra és legfeljebb tizenkét óra. A sajátos nevelési igényű gyermek napi gondozási ideje négy óránál kevesebb időtartamban is meghatározható.
(2) A Gyvt. 42. § (1) bekezdése szerinti bölcsődei ellátás esetén a gyermek napi gondozási ideje legalább négy óra és legfeljebb tizenkét óra. A sajátos nevelési igényű, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek napi gondozási ideje négy óránál kevesebb időtartamban is meghatározható.
(3) A fenntartó minden év február 15-éig tájékoztatja a szülőket a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató nyári nyitvatartási rendjéről. A nyári zárva tartás időtartamát a fenntartó legfeljebb öt hétben határozhatja meg.
(4) A bölcsőde, mini bölcsőde vezetője, valamint a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde fenntartója minden év április 30-áig tájékoztatást küld a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének azon harmadik életévüket betöltött gyermekekről, akikről a Gyvt. 42/A. § (2) bekezdése szerint, a szülő egyetértésével megállapították, hogy óvodai nevelésre nem érett. A települési önkormányzat jegyzője a tájékoztatást minden év május 15-éig megküldi a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének.
(4) A bölcsőde, mini bölcsőde vezetője, valamint a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde fenntartója minden év április 15-éig tájékoztatást küld a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének azon harmadik életévüket betöltött gyermekekről, akikről a Gyvt. 42/A. § (2) bekezdése szerint, a szülő egyetértésével megállapították, hogy óvodai nevelésre nem érett. A települési önkormányzat jegyzője a tájékoztatást minden év május 15-éig megküldi a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének.
(4) A bölcsőde, mini bölcsőde vezetője, valamint a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde fenntartója minden év április 15-éig tájékoztatást küld az Oktatási Hivatalnak azon harmadik életévüket betöltött gyermekekről, akikről a Gyvt. 42/A. § (2) bekezdése szerint, a szülő egyetértésével megállapították, hogy óvodai nevelésre nem érett. A települési önkormányzat jegyzője a tájékoztatást minden év május 15-éig megküldi a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének.
(4) A bölcsőde, mini bölcsőde vezetője, valamint a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde fenntartója minden év április 15-éig tájékoztatást küld az Oktatási Hivatalnak azon harmadik életévüket betöltött gyermekekről, akikről a Gyvt. 42/A. § (2) bekezdése szerint, a szülő egyetértésével megállapították, hogy óvodai nevelésre nem érett. Az Oktatási Hivatal a tájékoztatást minden év május 15-éig megküldi a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének.
(4) A bölcsőde, mini bölcsőde vezetője, valamint a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde fenntartója minden év április 15-éig tájékoztatást küld az Oktatási Hivatalnak azon harmadik életévüket betöltött gyermekekről, akikről a Gyvt. 42/A. § (2) bekezdése szerint, a szülő egyetértésével megállapították, hogy óvodai nevelésre nem érett. Az Oktatási Hivatal a tájékoztatást minden év április 20-ig megküldi a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének.
(5) A (4) bekezdés szerint lejelentett gyermek szülője mentesül a gyermek óvodai beíratásának kötelezettsége alól.
(6) Ha a (4) bekezdés szerint lejelentett gyermek ellátására vonatkozó megállapodás a bölcsődei nevelési év közben megszűnik, arról a bölcsőde, mini bölcsőde vezetője, valamint a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde fenntartója haladéktalanul tájékoztatja a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét.
38. §
(1) Nem gondozható bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál a fertőző beteg gyermek mindaddig, amíg a házi gyermekorvos vagy a háziorvos nem igazolja, hogy ez az állapot már nem áll fenn.
(2) A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató a Gyvt. 42/A. § (4) bekezdése szerinti orvosi szakvélemény beszerzése előtt - nem sajátos nevelési igényű gyermek esetén - kikéri a gyógypedagógus, pszichológus, a gyermek nevelését, gondozását ellátó kisgyermeknevelő vagy a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy véleményét a gyermek bölcsődei ellátása megszüntetéséről.
(2) A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató a Gyvt. 42/A. § (4) bekezdése szerinti orvosi szakvélemény beszerzése előtt - nem sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra nem jogosult gyermek esetén - kikéri a gyógypedagógus, pszichológus, a gyermek nevelését, gondozását ellátó kisgyermeknevelő vagy a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy véleményét a gyermek bölcsődei ellátása megszüntetéséről.
39. §   A bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál a bölcsődei csoportszoba hasznos alapterülete gyermekenként legalább három négyzetméter.
40. §
(1) A Gyvt. 42. § (4) bekezdése szerinti szolgáltatások biztosítása nem veszélyeztetheti a bölcsődei ellátás keretében kötelezően nyújtandó, a Gyvt. 42. § (1) bekezdésében foglalt ellátás biztosítását. A Gyvt. 42. § (4) bekezdése szerinti szolgáltatásokért külön térítési díj kérhető.
(2) Az időszakos gyermekfelügyelet a gyermek számára a szülő által igényelt alkalommal és időtartamban, az e célra kialakított csoportban vagy a bölcsődei ellátást nyújtó bölcsődei csoport üres férőhelyein nyújtható szolgáltatás. Ha a bölcsődei csoport üres férőhelyein nyújtják a szolgáltatást, a bölcsődei ellátást és az időszakos gyermekfelügyeletet azonos időben igénybe vevő gyermekek száma nem haladhatja meg az e rendeletben meghatározott, egy bölcsődei csoportban ellátható gyermekek maximális számát.
(3) A gyermekhotel olyan gyermek részére nyújt a szülő által igényelt időtartamú, de akár huszonnégy órás folyamatos ellátást, akiről szülője elfoglaltsága miatt átmeneti ideig nem tud gondoskodni. A szolgáltatás hétvégén és ünnepnapon is biztosítható, időtartama azonban gyermekenként egy nevelési éven belül nem haladhatja meg a tíz ellátási napot.
(4) A Gyvt. 42. § (4) bekezdése szerinti más gyermeknevelést segítő szolgáltatás a játszócsoport, a nevelési tanácsadás, valamint a játék- és eszközkölcsönzés. A játszócsoportban a gyermek és a szülő együttes játéklehetősége - a kisgyermeknevelő, bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy segítségével - biztosítható
a) a bölcsődei ellátást nyújtó bölcsődei csoporton kívül önálló csoportban, vagy
b) a bölcsődei ellátást nyújtó bölcsődei csoportban, de nem a bölcsődei ellátás nyújtásával azonos időben.
41. §
(1) A bölcsődei ellátás keretén belül a nevelés és a gondozás a 10. mellékletben meghatározott Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja alapján folyik.
(1) A bölcsődei ellátás keretén belül a nevelés és a gondozás a miniszter által jóváhagyott, a minisztérium és a bölcsődei módszertani szervezet honlapján közzétett Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja alapján folyik. A Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja tartalmazza:
a) a bölcsődei nevelés céljának meghatározását,
b) a bölcsődei nevelés alapelveit,
c) a bölcsődei nevelés feladatait,
d) a bölcsődei nevelés főbb helyzeteit,
e) a bölcsődei nevelés megvalósításának sajátos feltételeit,
f) a családok támogatásának módszereit és lehetőségeit,
g) a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató más szolgáltatásokkal, intézményekkel való együttműködésére vonatkozó elveket,
h) a bölcsődei ellátást nyújtó intézménynek, szolgáltatónak az alapellátáson túli, a családi nevelést támogató szolgáltatásai nyújtására vonatkozó elveket.
(2) A Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja alapján a bölcsődei ellátást biztosító intézmény, szolgáltató helyi szakmai programot készít.
(3) A bölcsődei ellátáshoz szükséges, kötelezően biztosítandó eszközök és felszerelések jegyzékét (a továbbiakban: felszerelési jegyzék) a 11. melléklet tartalmazza.
(4) A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell
a) a nevelés és gondozás feltételeit, így különösen
aa) a szülő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét,
ab) a felszerelési jegyzékben az adott ellátási forma tekintetében meghatározott textíliát, bútorzatot, egyéb eszközöket és felszerelést,
ac) a játéktevékenység feltételeit,
ad) a szabadban való tartózkodás feltételeit; és
b) a gyermek élettani szükségleteinek és az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést azzal, hogy
ba) a bölcsődében és a mini bölcsődében az étkeztetést a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően kell biztosítani,
bb) a saját otthonban nyújtott családi bölcsődei szolgáltatás keretében biztosított étkeztetés családi étkeztetésnek minősül.

A bölcsődére és a mini bölcsődére vonatkozó közös rendelkezések

42. §
(1) A gyermek bölcsődébe és mini bölcsődébe történő felvételét a szülő hozzájárulásával
a) a körzeti védőnő,
b) a házi gyermekorvos vagy a háziorvos,
c) a család- és gyermekjóléti szolgálat,
d) a gyámhatóság
is kezdeményezheti.
(2) Ha a bölcsődei nevelési év közben a gyermek bölcsődébe, mini bölcsődébe történő felvételére veszélyeztetettsége miatt kerül sor, a bölcsődére, mini bölcsődére az e rendeletben meghatározott csoportlétszám legfeljebb a bölcsődei nevelési év végéig 1 fővel túlléphető.
(3) Ha a többcélú óvoda-bölcsődeként működő bölcsőde vagy mini bölcsőde az óvoda épületében kerül kialakításra, az udvaron elkülönített játszórészt kell kialakítani a három éven aluli gyermekek számára.
43. §
(1) A bölcsődében és a mini bölcsődében az április 21-én vagy ha az heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, az azt követő legközelebbi munkanapon tartott Bölcsődék Napja minden évben nevelés-gondozás nélküli munkanap.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nevelés-gondozás nélküli munkanap célja a bölcsődében és a mini bölcsődében dolgozók szakmai fejlesztése.
(3) A nevelés-gondozás nélküli munkanapon a bölcsődei ellátás keretében - erre irányuló szülői kérés esetén - a gyermek felügyeletét és étkeztetését biztosítani kell.
(4) A szülőket február 15-éig tájékoztatni kell a nevelés-gondozás nélküli munkanapról és a nevelés-gondozás nélküli munkanapon a gyermek felügyelete és az étkeztetés biztosítása iránti igény bejelentésének lehetőségéről.
44. §
(1) Bölcsődében és mini bölcsődében bölcsődei dajka munkakörben az alkalmazható, aki eredményesen elvégezte a bölcsődei dajka képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot.
(2) A bölcsődében és a mini bölcsődében a bölcsődei dajka munkavégzését a nyitvatartási időn belül nyolcórás munkarendben kell megszervezni. Ha a bölcsődében, mini bölcsődében kettőnél több bölcsődei csoport működik, a bölcsődei dajka munkarendje két műszakos munkarendben is megszervezhető.
(3) A bölcsőde és a mini bölcsőde a 37. § (1) bekezdése szerinti napi nyitvatartási időn kívül is biztosíthatja a gyermekek felügyeletét ügyelet keretében. Az ügyelet igénybevételére a fenntartó külön térítés díjat állapíthat meg. Az ügyelet időtartama a napi három órát nem haladhatja meg azzal, hogy az ügyelet délután legfeljebb 19 óráig biztosítható.
45. §
(1) A bölcsődében és a mini bölcsődében a kisgyermeknevelőnek és a bölcsődei dajkának a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. számú melléklete szerinti, érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal (a továbbiakban: Egészségügyi Nyilatkozat) kell rendelkeznie.
(2) A bölcsődében és a mini bölcsődében kisgyermeknevelő, bölcsődei dajka, intézményvezető, vezető és szaktanácsadó munkakörben dolgozó személyeknek a munkaruha juttatás keretében legalább a 12. mellékletben foglaltakat kell biztosítani. A további munkakörökben dolgozó személyek részére a bölcsődében és a mini bölcsődében a fenntartó a 3. § (6) bekezdése alapján biztosítja a munkaruhát.
45/A. §   A bölcsődében és a mini bölcsődében nem kell a szülőnek a gyermek bölcsődei ellátásának megkezdése előtt benyújtania a 36. § szerinti munkáltatói igazolást az intézménynek, ha a Gyvt. 43. § (3) bekezdés a) pontja alapján a bölcsődei felvételi kérelemhez már benyújtotta azt, és az abban foglaltakban változás nem történt.

A bölcsődére vonatkozó külön rendelkezések

46. §
(1) A bölcsődében egy bölcsődei csoportban legfeljebb tizenkét gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei csoportban
a) valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, vagy
b) sajátos nevelési igényű gyermeket is nevelnek, gondoznak.
b) sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket is nevelnek, gondoznak.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben egy bölcsődei csoportban legfeljebb tizennégy gyermek nevelhető, gondozható.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben egy bölcsődei csoportban, ha
a) egy sajátos nevelési igényű gyermeket látnak el, legfeljebb tíz gyermek,
a) egy sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb tíz gyermek,
b) kettő sajátos nevelési igényű gyermeket látnak el, legfeljebb nyolc gyermek,
b) kettő sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb nyolc gyermek,
c) három-hat sajátos nevelési igényű gyermeket látnak el, legfeljebb hat gyermek
c) három-hat sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb hat gyermek
nevelhető, gondozható.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha
a) egy bölcsődei csoportban egy sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb tizenegy gyermek,
b) egy bölcsődei csoportban kettő sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb tíz gyermek,
c) egy speciális bölcsődei csoportban három-hat sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb hat gyermek
nevelhető, gondozható.
(3a) A fenntartó döntése alapján a bölcsődei csoportban a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott létszámon felül legfeljebb további három gyermek nevelhető, gondozható, feltéve, hogy
a) az 1. számú melléklet I. Alapellátások cím 2.1. pontjában a kisgyermeknevelő munkakörre előírt létszámfeltétel teljesítésén túl további egy fő kisgyermeknevelő alkalmazása biztosított, és
b) az intézmény vezetőjéből, orvosából, gyógypedagógusából és kisgyermeknevelőjéből álló szakmai csoport a bölcsődei csoportba járó és oda jelentkező gyermekek állapota alapján azt támogatja.
47. §
(1) A bölcsőde működhet bölcsődének épült épületben vagy a bölcsődei funkciónak megfelelően átalakított épületben.
(2) A bölcsőde tervezésénél, illetve más épületből történő kialakításánál, átalakításánál az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet előírásainak és a nevelési intézmények tervezési előírásairól szóló MSZ 24210 szabványnak vagy azzal egyenértékű más műszaki megoldásnak az alkalmazásával kell eljárni.
(3) A bölcsőde egészségügyi tevékenysége tekintetében a hatósági ellenőrzést a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal végzi. A népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal feladata ellátása érdekében közreműködésre felkérheti a gyermekek napközbeni ellátása tekintetében a módszertani feladatokat ellátó szervet (a továbbiakban: módszertani szerv) vagy az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékben szereplő bölcsődei ellátás, csecsemő- és kisgyermekgondozás-, nevelés vagy gyermekek napközbeni ellátása szakterületre bejegyzett szakértőt.
(3) A bölcsőde egészségügyi tevékenysége tekintetében a hatósági ellenőrzést a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal végzi. A népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal feladata ellátása érdekében közreműködésre felkérheti a gyermekek napközbeni ellátása tekintetében a bölcsődei módszertani szervezetet vagy az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékben szereplő bölcsődei ellátás, csecsemő- és kisgyermekgondozás-, nevelés vagy gyermekek napközbeni ellátása szakterületre bejegyzett szakértőt.
48. §
(1) A bölcsődében a kisgyermeknevelő és a bölcsődei dajka munkarendje igazodik a gyermekek napirendjéhez.
(2) A bölcsődében az ügyelet időtartama alatt
a) ha egyidejűleg több mint tizenkét gyermek tekintetében igénylik a szülők az ügyelet biztosítását, legalább két fő kisgyermeknevelő,
b) az a) pont alá nem tartozó esetben legalább egy fő kisgyermeknevelő és egy fő bölcsődei dajka biztosítja a gyermekek felügyeletét.

A mini bölcsődére vonatkozó külön rendelkezések

49. §
(1) A mini bölcsődében egy bölcsődei csoportban legfeljebb hét gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei csoportban
a) valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, vagy
b) sajátos nevelési igényű gyermeket is nevelnek, gondoznak.
b) sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket is nevelnek, gondoznak.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben egy bölcsődei csoportban legfeljebb nyolc gyermek nevelhető, gondozható.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben egy bölcsődei csoportban, ha
a) egy sajátos nevelési igényű gyermeket látnak el, legfeljebb öt gyermek,
a) egy sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb öt gyermek,
a) egy sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb hat gyermek,
b) kettő vagy három sajátos nevelési igényű gyermeket látnak el, legfeljebb három gyermek
b) kettő vagy három sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb három gyermek
nevelhető, gondozható.

50. §
(1) A mini bölcsőde működhet bölcsődének épült épületben vagy a bölcsődei funkciónak megfelelően átalakított épületben.
(2) A mini bölcsőde tervezésénél, illetve más épületből történő kialakításánál, átalakításánál az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet előírásainak az alkalmazásával kell eljárni.
51. §
(1) A mini bölcsődében a kisgyermeknevelő és a bölcsődei dajka munkarendje igazodik a gyermekek napirendjéhez. A mini bölcsőde fenntartója úgy szervezi a napi munkát az intézményben, hogy a kisgyermeknevelő és a bölcsődei dajka a gyermekek ellátásáról megfelelően gondoskodni tudjon.
(2) A mini bölcsődében az ügyelet időtartama alatt legalább egy fő kisgyermeknevelő vagy egy fő bölcsődei dajka biztosítja a gyermekek felügyeletét.
(3) A mini bölcsőde fenntartója biztosítja, hogy a kisgyermeknevelő vagy a bölcsődei dajka betegsége vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén a helyettesítés megoldott legyen a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.2. pontjában az adott munkakörhöz meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személlyel.
(3a) Amennyiben a (3) bekezdésben foglalt kisgyermeknevelő helyettesítése nem oldható meg a jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező személlyel, úgy a többcélú óvoda-bölcsődében alkalmazott óvónő is elláthatja a helyettesítést, ha legalább 60 órás felkészítő tanfolyam keretében elsajátította a három évnél fiatalabb gyermekek neveléséhez, gondozásához szükséges alapismereteket.
(3b) Amennyiben a (3) bekezdésben foglalt bölcsődei dajka helyettesítése nem oldható meg a jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező személlyel, úgy a többcélú óvoda-bölcsődében alkalmazott óvodai dajka is elláthatja a helyettesítést.
(4) A (3) bekezdés szerinti helyettesítő személynek rendelkeznie kell érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal.
(4) A (3)-(3b) bekezdés szerinti helyettesítő személynek rendelkeznie kell érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal.

Munkahelyi bölcsőde

51/A. §
(1) A munkahelyi bölcsődében egy bölcsődei csoportban legfeljebb hét gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei csoportban
a) valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, vagy
b) sajátos nevelési igényű gyermeket is nevelnek, gondoznak.
b) sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket is nevelnek, gondoznak.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben egy bölcsődei csoportban legfeljebb nyolc gyermek nevelhető, gondozható.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben egy bölcsődei csoportban, ha
a) egy sajátos nevelési igényű gyermeket látnak el, legfeljebb öt gyermek,
a) egy sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb öt gyermek,
a) egy sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb hat gyermek,
b) kettő vagy három sajátos nevelési igényű gyermeket látnak el, legfeljebb három gyermek
b) kettő vagy három sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb három gyermek
nevelhető, gondozható.

51/B. §   Munkahelyi bölcsőde elsősorban a munkavégzés helyszínéül szolgáló épületben, a foglalkoztató tulajdonában álló ingatlanban vagy a foglalkoztató által e célra bérelt ingatlanban működhet.
51/C. §
(1) A fenntartó döntése alapján a munkahelyi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személy foglalkoztatására a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.3. pontjában meghatározott munkakörök létesíthetők. A szolgáltatást nyújtó személy munkakört betöltő személynek eredményesen el kell végeznie a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot. A kisgyermeknevelő munkakört betöltő személynek rendelkeznie kell a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.3. pontjában a kisgyermeknevelő munkakör betöltéséhez előírt képesítéssel.
(2) Ha a fenntartó nem létesít a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” 2.3. pontjában meghatározott kisgyermeknevelő munkakört, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személynek eredményesen el kell végeznie a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot.
(2a) A munkahelyi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személy - a fenntartótól függően - közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatható.
(2a) A munkahelyi bölcsődében - a Gyvt. 5. § s) pont sc) alpontja szerinti egyéni vállalkozó kivételével - a szolgáltatást nyújtó személy a fenntartótól függően közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatható.
(3) A hat-, a hét- vagy a nyolcfős munkahelyi bölcsődei csoportban segítő személy működik közre a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy irányítása alapján a naponta rendszeresen előforduló tevékenységekben. A segítő személy munkaidejét a gyermekek napirendjéhez igazodóan kell megszervezni.
(4) A bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy melletti segítő tevékenységet szociális gondozói díjban részesülő személy, illetve munkaviszonyban vagy más foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban foglalkoztatott személy is elláthatja általános teljes napi munkaidőben vagy részmunkaidőben.
(5) A munkahelyi bölcsődében a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személynek és a segítő személynek érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal kell rendelkeznie.
(6) A munkahelyi bölcsőde fenntartójának igazolnia kell, hogy betegség vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy helyettesítése megoldott olyan személlyel, aki megfelel a Gyvt. 44. § (3) bekezdésében, valamint az (5) bekezdésben foglaltaknak és a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.3. pontjában a szolgáltatást nyújtó személy tekintetében előírt képesítési feltételnek. A helyettesítésre szociális gondozói díjban részesíthető személy is alkalmazható.
(7) A munkahelyi bölcsődében a foglalkoztató és a Gyvt. 5. § s) pontjában meghatározott fenntartó között létrejövő, a munkahelyi bölcsődei szolgáltatás nyújtására irányuló megállapodást írásban kell megkötni.
(8) A munkahelyi bölcsődei szolgáltatás nyújtására irányuló megállapodásnak tartalmaznia kell
a) a fenntartó nevét, székhelyét, adószámát,
b) a szolgáltatásban részesítendők körét, számát,
c) a szolgáltatás nyújtásának helyét,
d) azt az időszakot, amelyre a megállapodást kötötték,
e) a fenntartó nyilatkozatát a szolgáltatásra vonatkozó jogszabályok és szakmai követelmények, nyilvántartási kötelezettségek, valamint az adatkezelés és az adatvédelem szabályainak betartására,
f) a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját, a központi statisztikai adatgyűjtéshez szükséges adatok rendelkezésre bocsátását,
g) a megállapodás alapján végzett szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a szolgáltatáshoz való hozzájárulás összegét,
h) a hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos eljárási kérdéseket, határidőket,
i) a hozzájárulással történő elszámolással kapcsolatos kötelezettségeket,
j) a személyi térítési díj összegét, csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait,
k) a megállapodás megszegése esetén a szolgáltatás folyamatos biztosítására, valamint a kártérítés mértékére vonatkozó kikötést,
l) a megállapodás felmondásának hónapokban meghatározott idejét,
m) a szolgáltatás igénybevételének szabályaihoz kapcsolódva különösen a tájékoztatási kötelezettség teljesítését,
n) az ellátással kapcsolatban felmerült panaszok érvényesítésének rendjét, a foglalkoztató tájékoztatásának formáját, a panaszok kivizsgálására vonatkozó szabályokat és
o) a foglalkoztató részére történő beszámolás, tájékoztatás módját, formáját, gyakoriságát azzal, hogy a fenntartót évente legalább egyszer beszámolási kötelezettség terheli.
(9) A Gyvt. 5. § s) pontja szerinti fenntartó egy munkahelyi bölcsődei csoport működtetésére legfeljebb három foglalkoztatóval köthet megállapodást.
51/D. §   A munkahelyi bölcsődében a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személynek háromévente legalább egy alkalommal részt kell vennie a módszertani szerv által kijelölt szervezet által tartott
a) szakmai továbbképzésen, vagy
b) sajátos nevelési igényű gyermeket is ellátó munkahelyi bölcsőde esetén speciális szakmai továbbképzésen.
51/D. §   A munkahelyi bölcsődében a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személynek háromévente legalább egy alkalommal részt kell vennie a bölcsődei módszertani szervezet által kijelölt szervezet által tartott
a) szakmai továbbképzésen, vagy
b) sajátos nevelési igényű gyermeket is ellátó munkahelyi bölcsőde esetén speciális szakmai továbbképzésen.
b) sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket is ellátó munkahelyi bölcsőde esetén speciális szakmai továbbképzésen.
51/E. §
(1) A munkahelyi bölcsőde feladatainak ellátására csak száraz, világos, jól szellőztethető és fűthető épület alkalmas.
(2) A munkahelyi bölcsődében az esetleges balesetek megelőzése érdekében a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a gyermekek életkorának és ártalmaktól mentes, testi épséget nem veszélyeztető körülményeket biztosítsanak.
(3) A munkahelyi bölcsődében a csoportszoba a szolgáltatás nyújtásával azonos időben más célra nem használható.

Családi bölcsőde

51/F. §
(1) A családi bölcsődében - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel, a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva - legfeljebb öt gyermek nevelhető, gondozható.
(2) A családi bölcsődében, ha
a) egy sajátos nevelési igényű gyermeket látnak el, legfeljebb három gyermek,
a) egy sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb három gyermek,
a) egy sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb négy gyermek,
b) kizárólag sajátos nevelési igényű gyermeket látnak el, legfeljebb két gyermek
b) kizárólag sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb két gyermek
nevelhető, gondozható.
(3) A családi bölcsődében, ha a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy mellett segítő személyt is alkalmaznak,
a) az (1) bekezdésben meghatározott létszámon felül még két gyermek,
b) a (2) bekezdésben meghatározott létszámokon felül még egy-egy gyermek
nevelhető, gondozható.
(4) A bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy melletti segítő tevékenységet szociális gondozói díjban részesülő személy, illetve munkaviszonyban vagy más foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban foglalkoztatott személy is elláthatja általános teljes napi munkaidőben vagy részmunkaidőben.
51/G. §
(1) A fenntartó döntése alapján a családi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személy foglalkoztatására a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.4. pontjában meghatározott munkakörök létesíthetők. A szolgáltatást nyújtó személy munkakört betöltő személynek eredményesen el kell végeznie a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot. A kisgyermeknevelő munkakört betöltő személynek rendelkeznie kell a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.4. pontjában a kisgyermeknevelő munkakör betöltéséhez előírt képesítéssel.
(2) Ha a fenntartó nem létesít a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.4. pontjában meghatározott kisgyermeknevelő munkakört, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személynek eredményesen el kell végeznie a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot.
(2a) A családi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személy - a fenntartótól függően - közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatható.
(2a) A családi bölcsődében - a Gyvt. 5. § s) pont sc) alpontja szerinti egyéni vállalkozó kivételével - a szolgáltatást nyújtó személy a fenntartótól függően közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatható.
(3) A családi bölcsődében a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személynek és a segítő személynek érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal kell rendelkeznie.
(4) A családi bölcsőde fenntartójának igazolnia kell, hogy betegség vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy helyettesítése megoldott olyan személlyel, aki megfelel a Gyvt. 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésben foglaltaknak és a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.4. pontjában a szolgáltatást nyújtó személy tekintetében előírt képesítési feltételnek. A helyettesítésre szociális gondozói díjban részesíthető személy is alkalmazható.
51/H. §
(1) A Gyvt. 44/A. § (1) bekezdésének alkalmazásában saját otthon alatt a szolgáltatást nyújtó személy életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakást, illetve a szolgáltatás nyújtására alkalmas, a szolgáltatást nyújtó személy által igazoltan e célra használható más lakást kell érteni.
(2) A Gyvt. 44/A. § (3) bekezdésének alkalmazásában saját gyermek alatt annak a szolgáltatást közvetlenül nyújtó személynek a törvényes képviselete alatt álló gyermeket kell érteni, aki a Gyvt. 5. § s) pont sc) alpontjában foglaltak alapján egyben a szolgáltatás fenntartója is.
(3) Ha a családi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személy az életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakásban nyújtja az ellátást, az ellátás megkezdésekor, azt követően pedig évente háziorvosi igazolással igazolja, hogy a vele közös háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket.
(4) A családi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személynek háromévente legalább egy alkalommal részt kell vennie a módszertani szerv által kijelölt szervezet által tartott
a) szakmai továbbképzésen, vagy
b) sajátos nevelési igényű gyermeket is ellátó családi bölcsőde esetén speciális szakmai továbbképzésen.
(4) A családi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személynek háromévente legalább egy alkalommal részt kell vennie a bölcsődei módszertani szervezet által kijelölt szervezet által tartott
a) szakmai továbbképzésen, vagy
b) sajátos nevelési igényű gyermeket is ellátó családi bölcsőde esetén speciális szakmai továbbképzésen.
b) sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket is ellátó családi bölcsőde esetén speciális szakmai továbbképzésen.
51/I. §
(1) A Gyvt. 44/A. § (4) bekezdése szerinti családi bölcsőde hálózat fenntartója a telephelyeken működő családi bölcsődében szolgáltatást nyújtó személyek munkáját folyamatosan figyelemmel kíséri, biztosítja számukra a szakmai tanácsadást, valamint kapcsolatot tart az ellátást igénybe vevőkkel és igényeiket figyelembe véve segíti a családi bölcsődében szolgáltatást nyújtó személyeket a szolgáltatások szervezésében, összehangolásában és a helyettesítés megszervezésében.
(2) A családi bölcsőde hálózat fenntartója az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátására legalább egy fő koordinátort alkalmaz. A koordinátori feladatokat ötnél kevesebb családi bölcsőde működtetése estén a hálózatba szervezett bármelyik családi bölcsődében dolgozó szolgáltatást nyújtó személy vagy a hálózatban más munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja, ha eredményesen elvégezte a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot.
51/J. §
(1) A családi bölcsőde feladatainak ellátására csak száraz, világos, jól szellőztethető és fűthető épület alkalmas.
(2) Az egy épületben működő családi bölcsődék közül legfeljebb három használhatja közös helyiségként a konyhát és a fürdőszobát, feltéve, hogy azok tárgyi feltételei megfelelnek a felszerelési jegyzékben foglaltaknak.
(3) A családi bölcsődében az esetleges balesetek megelőzése érdekében a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a gyermekek életkorának és ártalmaktól mentes, testi épséget nem veszélyeztető körülményeket biztosítsanak.
(4) A családi bölcsődében a csoportszoba a szolgáltatás nyújtásával azonos időben más célra nem használható.

Napközbeni gyermekfelügyelet

51/K. §
(1) Napközbeni gyermekfelügyelet keretében - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva - legfeljebb hét gyermek napközbeni ellátása biztosítható.
(2) A napközbeni gyermekfelügyelet keretében ellátható gyermekek száma
a) egy sajátos nevelési igényű gyermeknek a többi gyermekkel azonos időben történő ellátása esetén, legfeljebb öt fő,
a) egy sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeknek a többi gyermekkel azonos időben történő ellátása esetén, legfeljebb öt fő,
b) két vagy három sajátos nevelési igényű gyermek azonos időben történő ellátása esetén, legfeljebb három fő.
b) két vagy három sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek azonos időben történő ellátása esetén, legfeljebb három fő.
(3) Ha a napközbeni gyermekfelügyelet keretében sajátos nevelési igényű gyermek napközbeni ellátását biztosítják, a gyermek ellátásának megkezdését követő legalább három hónap elteltével a gyermek orvosa, a család- és gyermekjóléti központ munkatársa és a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy a szülővel együtt értékeli a gyermek beilleszkedését, és dönt a gyermek további neveléséről, gondozásáról.
(3) Ha a napközbeni gyermekfelügyelet keretében sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek napközbeni ellátását biztosítják, a gyermek ellátásának megkezdését követő legalább három hónap elteltével a gyermek orvosa, a család- és gyermekjóléti központ munkatársa és a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy a szülővel együtt értékeli a gyermek beilleszkedését, és dönt a gyermek további neveléséről, gondozásáról.
(4) Ha a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó sajátos nevelési igényű gyermek napközbeni ellátását biztosítja, együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását vagy a fejlesztő nevelését ellátó területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel.
(4) Ha a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek napközbeni ellátását biztosítja, együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását vagy a fejlesztő nevelését ellátó területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel.
(4) Ha a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek napközbeni ellátását biztosítja, együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását ellátó területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel.
51/L. §
(1) A napközbeni gyermekfelügyelet keretében szolgáltatást nyújtó személynek érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal kell rendelkeznie.
(2) A napközbeni gyermekfelügyelet fenntartójának igazolnia kell, hogy betegség vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén a szolgáltatást nyújtó személy helyettesítése megoldott olyan személlyel, aki megfelel a Gyvt. 44/B. § (5) bekezdésében, valamint az (1) bekezdésben foglaltaknak és a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 3. pontjában a szolgáltatást nyújtó személy tekintetében előírt képesítési feltételnek. A helyettesítésre szociális gondozói díjban részesíthető személy is alkalmazható.
51/M. §
(1) A Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés a) pontja alkalmazásában saját otthon alatt a szolgáltatást nyújtó személy életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakást kell érteni.
(2) Ha a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy az életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakásban nyújtja az ellátást, az ellátás megkezdésekor, azt követően pedig évente háziorvosi igazolással igazolja, hogy a vele közös háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket.
(3) A napközbeni gyermekfelügyelet keretében az ellátás a módszertani szerv szakmai iránymutatása alapján folyik. A módszertani szerv a szakmai iránymutatást a honlapján közzéteszi, és gondoskodik annak folyamatos frissítéséről.
(3) A napközbeni gyermekfelügyelet keretében az ellátás a bölcsődei módszertani szervezet szakmai iránymutatása alapján folyik. A bölcsődei módszertani szervezet a szakmai iránymutatást a honlapján közzéteszi, és gondoskodik annak folyamatos frissítéséről.
(4) A napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személynek háromévente legalább egy alkalommal részt kell vennie a módszertani szerv által kijelölt szervezet által tartott
a) szakmai továbbképzésen, vagy
b) sajátos nevelési igényű gyermeket is ellátó napközbeni gyermekfelügyelet esetén speciális szakmai továbbképzésen.
(4) A napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személynek háromévente legalább egy alkalommal részt kell vennie a bölcsődei módszertani szervezet által kijelölt szervezet által tartott
a) szakmai továbbképzésen, vagy
b) sajátos nevelési igényű gyermeket is ellátó napközbeni gyermekfelügyelet esetén speciális szakmai továbbképzésen.
b) sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket is ellátó napközbeni gyermekfelügyelet esetén speciális szakmai továbbképzésen.
51/N. §
(1) A Gyvt. 44/B. § (4) bekezdése szerinti napközbeni gyermekfelügyelet hálózat fenntartója a telephelyeken működő napközbeni gyermekfelügyelet keretében szolgáltatást nyújtó személyek munkáját folyamatosan figyelemmel kíséri, biztosítja számukra a szakmai tanácsadást, valamint kapcsolatot tart az ellátást igénybe vevőkkel és igényeiket figyelembe véve segíti a napközbeni gyermekfelügyelet keretében szolgáltatást nyújtó személyeket a szolgáltatások szervezésében, összehangolásában és a helyettesítés megszervezésében.
(2) A napközbeni gyermekfelügyelet hálózat fenntartója az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátására az általa meghatározott számban és munkarendben koordinátort alkalmaz. A koordinátori feladatokat ötnél kevesebb napközbeni gyermekfelügyelet működtetése estén a hálózatba szervezett bármelyik napközbeni gyermekfelügyelet keretében szolgáltatást nyújtó személy vagy a hálózatban más munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja, ha eredményesen elvégezte a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot.
51/O. §
(1) A napközbeni gyermekfelügyelet feladatainak ellátására csak száraz, világos, jól szellőztethető és fűthető épület alkalmas.
(2) Az egy épületben működő napközbeni gyermekfelügyeletek közül legfeljebb három használhatja közös helyiségként a konyhát és a fürdőszobát, feltéve, hogy azok tárgyi feltételei megfelelnek a módszertani szerv szakmai iránymutatásában foglaltaknak.
(2) Az egy épületben működő napközbeni gyermekfelügyeletek közül legfeljebb három használhatja közös helyiségként a konyhát és a fürdőszobát, feltéve, hogy azok tárgyi feltételei megfelelnek a bölcsődei módszertani szervezet szakmai iránymutatásában foglaltaknak.
(3) A napközbeni gyermekfelügyeletnél az esetleges balesetek megelőzése érdekében a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a gyermekek életkorának és ártalmaktól mentes, testi épséget nem veszélyeztető körülményeket biztosítsanak.
(4) A napközbeni gyermekfelügyeletnél a szolgáltatás nyújtásával azonos időben a csoportszoba más célra nem használható. A csoportszoba hasznos alapterülete gyermekenként legalább 3 négyzetméter, de a csoportszoba hasznos alapterülete összességében nem lehet kevesebb 15 négyzetméternél.
(5) A napközbeni gyermekfelügyelet keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell
a) a nevelés és gondozás feltételeit, így különösen
aa) a szülő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét,
ab) a megfelelő bútorzatot,
ac) a játéktevékenység feltételeit,
ad) a szabadban való tartózkodás feltételeit; és
b) a gyermek élettani szükségleteinek és az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést.
(6) A saját otthonban nyújtott napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatás keretében biztosított étkeztetés családi étkeztetésnek minősül.
51/P. §
(1) A Gyvt. 44/C. §-a szerinti napközbeni gyermekfelügyelet keretében biztosított gondozó tevékenységet hivatásos és társadalmi gondozó is végezhet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti napközbeni gyermekfelügyeletet biztosító személy a napi gondozási, felügyeleti tevékenységről a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti gondozási naplót vezeti.
(3) A napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást a szülő otthonában végző személy csak a gyermek gondozására, felügyeletére vehető igénybe.

Alternatív napközbeni ellátás

51/Q. §
(1) A Gyvt. 44/D. §-a szerinti alternatív napközbeni ellátások a helyi adottságoktól és lehetőségektől függően, a helyi igényekhez igazodóan, az ellátott célcsoport életkori sajátosságainak megfelelően, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységhez kapcsolódóan megszervezhetőek minden, a gyermekek csoportos foglalkoztatására alkalmas épületben, így különösen közösségi, művelődési vagy ifjúsági házban, család- és gyermekjóléti szolgálatnál, iskolában, óvodában, illetve ezek önálló helyiségében, továbbá játszótereken.
(2) Az alternatív napközbeni ellátás valamely gyermekekből álló célcsoport életkori sajátosságaihoz, illetve a szülők speciális élethelyzetéhez igazodó, a gyermekek társadalmi beilleszkedését és közösségi tevékenységét elősegítő, a helyi szükségleteknek és igényeknek megfelelően változó módon vagy rendszeres időközönként tematikus program szerint, meghatározott időtartamokra megszervezett, önálló szakmai programban rögzített tevékenység, amelynek biztosítása során kiemelt figyelmet kell tulajdonítani a szocializációnak, a korai, egyéni és csoportos fejlesztésnek, valamint a prevenciónak.
(3) Az alternatív napközbeni ellátás a (4)-(10) bekezdés szerinti formákban és tartalommal szervezhető meg.
(4) A játszótéri program szakemberek közreműködésével, folyamatos nyitvatartással szabadidős, egyéni, csoportos, közösség-, érték- és normateremtő tevékenységeket biztosít a gyermekeknek és a szülőknek.
(5) A játszóház elsősorban a játéktevékenységhez kötődő, egyéni készségeket és képességeket fejlesztő, családi nevelést segítő, illetve a szülő-gyermek kapcsolatot erősítő szolgáltatás, amelyben a szülő és a gyermek közösen vesz részt.
(6) A játszóház integratív családi játéktár szolgáltatása segíti a családokat a családi kapcsolatok harmonizálásával, a gyermekek fejlődésével, a neveléssel és életvezetéssel kapcsolatos problémák megoldásában, valamint a családi konfliktusok és a pszichés fejlődési zavarok megelőzésében.
(7) A játszóház keretében nem rendszeres jelleggel, esetenként, nem az egész napos nyitvatartás teljes időtartama alatt időszakos gyermekfelügyelet biztosítható.
(8) A klubfoglalkozás az óvodán és az iskolán kívüli nevelést támogató, elsősorban sport- és szabadidős tevékenységekhez kötődő, a gyermekek, illetve szüleik hasznos időtöltését célzó szolgáltatás.
(9) A klubfoglalkozás keretében gyermekfelügyelet biztosítható azokban az időszakokban, amikor a szülő nem tudja megoldani a gyermek napközbeni felügyeletét, így különösen az óvoda és az iskola nyitvatartási idején túli időszakban, valamint az iskolai szünet időtartama alatt.
(10) Az azonos, illetve hasonló problémákkal küzdő, nehéz vagy szociálisan hátrányos élethelyzetű, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett gyermekek számára szervezett személyiségfejlesztő, valamint önsegítő vagy kortárssegítő közösségépítő tematikus csoportfoglalkozások a (4)-(9) bekezdésben meghatározott bármelyik formában megszervezhetők.
51/R. §
(1) Alternatív napközbeni ellátás szervezése különösen azokban az időszakokban indokolt, amikor az iskolai napközi nem működik, illetve azon túl igény jelentkezik a gyermekek felügyeletének és együttes foglalkoztatásának, fejlesztésének biztosítására, továbbá amikor nincs tanítás az iskolákban.
(2) Az alternatív napközbeni ellátást nyújtó személyek és szervezetek együttműködnek az általuk ellátott gyermekek családjával, valamint szükség szerint az illetékes köznevelési intézménnyel, család- és gyermekjóléti szolgálattal, egyéb segítő, illetve egészségügyi vagy más szolgáltatást nyújtó személlyel, szervezettel, különösen, ha az együttműködés a gyermeket veszélyeztető körülmények, illetve helyzet felszámolására és a gyermek érdekében szükséges intézkedés megtételére vagy tevékenység megvalósítására irányul.
51/S. §
(1) Az 51/Q. § (10) bekezdése szerinti foglalkozások vezetését felsőfokú végzettségű szociális vagy mentálhigiénés szakember, valamint a fejleszteni kívánt képesség tekintetében tréning-, illetve csoportvezetésre jogosultságot szerzett személy láthatja el.
(2) Az önkéntes segítők, kortárssegítők közreműködésével vagy együttes részvételével működtetett ellátásokban az önkéntesek felkészítéséről, folyamatos szakmai segítéséről és szupervíziójáról a programot működtető felsőfokú szociális alapvégzettséggel vagy mentálhigiénés végzettséggel rendelkező szakember, szupervízió esetén szupervízor útján gondoskodik.
(3) Az alternatív napközbeni ellátások közegészségügyi követelményei tekintetében a módszertani szerv szakmai iránymutatásában foglaltakat kell alkalmazni. A módszertani szerv a szakmai iránymutatást a honlapján közzéteszi, és gondoskodik annak folyamatos frissítéséről.
(3) Az alternatív napközbeni ellátások közegészségügyi követelményei tekintetében a bölcsődei módszertani szervezet szakmai iránymutatásában foglaltakat kell alkalmazni. A bölcsődei módszertani szervezet a szakmai iránymutatást a honlapján közzéteszi, és gondoskodik annak folyamatos frissítéséről.
(4) Nem tartozik az alternatív napközbeni ellátások közé
a) azon intézmények által biztosított ellátás, amelyeknek kötelező alapfeladata szabadidős programok szervezése,
b) elnevezésétől függetlenül az az időszakos gyermekfelügyelet, amelyhez nem kapcsolódik gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenység, így különösen amelyet a kereskedelmi, vendéglátó-ipari üzletben vagy kulturális intézményben biztosítanak a szülő tehermentesítése érdekében.
34. §   A családban nevelkedő, a szülők munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt ellátatlan gyermek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését napközbeni ellátás keretében kell biztosítani.

Bölcsőde

35. §
(1) A bölcsőde olyan szolgáltató intézmény, amely az alapellátás keretében alaptevékenységként napközbeni ellátást nyújt a gyermek számára.
(2) A bölcsőde feladata a három éven aluli gyermekek gondozása-nevelése, harmonikus testi-szellemi fejlődésének segítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével.
(3) A bölcsőde a feladat jellegétől függően
a) napos bölcsőde,
b) hetes (5 napos) bölcsőde
(3) A bölcsőde vállalhatja a hat éven aluli fogyatékos gyermek korai fejlesztését, gondozását, fejlesztő felkészítését, amennyiben ennek tárgyi és személyi feltételeivel rendelkezik.
(3) A bölcsőde vállalhatja a hat éven aluli sajátos nevelési igényű gyermek nevelését, gondozását, amennyiben az ellátáshoz szükséges tárgyi feltételekkel rendelkezik.
(4) Ha a bölcsőde más intézménnyel összevontan működik, biztosítani kell a bölcsőde önálló szakmai egységként történő működtetését.
(4) A bölcsőde szervezetileg működhet
a) önálló bölcsődeként,
b) Bölcsődei Igazgatóság, illetve Egyesített Bölcsőde szervezeti formában, annak tagintézményeként,
c) többcélú, közös igazgatású intézmény önálló szervezeti és szakmai egységeként.
(5) A bölcsőde a feladat jellegétől függően
a) napos bölcsőde,
b) hetes (5 napos) bölcsőde
(6) Ha a bölcsőde más intézménnyel összevontan működik, biztosítani kell a bölcsőde önálló szakmai egységként történő működtetését.
36. §
(1) Bölcsődébe a gyermek húszhetes korától hároméves korának betöltéséig, illetve annak az évnek december 31-ig vehető fel, amelyben harmadik életévét betölti.
(1) Bölcsődébe a gyermek húszhetes korától harmadik életévének, fogyatékos gyermek az ötödik életévének betöltéséig, illetve annak az évnek a december 31-éig vehető fel, amelyben a gyermek a harmadik életévét, a fogyatékos gyermek az ötödik életévét betölti.
(1) Bölcsődébe a gyermek húszhetes korától harmadik életévének, sajátos nevelési igényű gyermek az ötödik életévének betöltéséig, illetve annak az évnek a december 31-éig vehető fel, amelyben a gyermek a harmadik életévét, a sajátos nevelési igényű gyermek az ötödik életévét betölti.
(1) Bölcsődébe a gyermek húszhetes korától vehető fel
a) harmadik életévének, sajátos nevelési igényű gyermek az ötödik életévének betöltéséig,
b) annak az évnek az augusztus 31-éig, amelyben a harmadik életévét, a sajátos nevelési igényű gyermek az ötödik életévét betölti, vagy
c) annak az évnek a december 31-éig, amelyben a gyermek szeptember 1-je és december 31-e között tölti be a harmadik életévét, ha a szülő, törvényes képviselő vállalja, hogy a gyermek ellátását a nevelési év végéig a bölcsőde biztosítja.
(2) Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig.
(2a) A bölcsőde vezetője minden év április 30-áig tájékoztatást küld a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének a (2) bekezdés szerinti, harmadik életévüket betöltött gyermekekről. A települési önkormányzat jegyzője a bölcsőde vezetőjének tájékoztatását minden év május 15-éig megküldi a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének.
(2b) A (2a) bekezdés szerint lejelentett gyermek szülője, törvényes képviselője mentesül a gyermek óvodai beíratásának kötelezettsége alól.
(3) A gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő hozzájárulásával
a) a körzeti védőnő,
b) a házi gyermekorvos vagy a háziorvos,
c) a szociális, illetve családgondozó,
d) a gyermekjóléti szolgálat,
d) a család- és gyermekjóléti szolgálat,
e) a gyámhatóság
e) a gyámhivatal
is kezdeményezheti.
(3a) A keresőtevékenységet folytató vagy folytatni kívánó szülő legkésőbb a gyermek bölcsődei ellátásának megkezdését megelőző két héttel a bölcsőde vezetőjének munkáltatói igazolást nyújt be vagy bemutatja a leendő munkáltatójának igazolását arról, hogy a szülő nála alkalmazásban fog állni, megjelölve annak kezdő időpontját is.
(4) A bölcsődébe történő felvételt fogyatékos gyermek esetén a (3) bekezdésben foglaltakon túl a gyermek habilitációját segítő szakember és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 30. §-ának (3) bekezdésében, valamint 34. §-ának a) pontjában szabályozott szerv (a továbbiakban: szakértői bizottság) is kezdeményezheti, ha a bölcsődében a gyermek korai fejlesztése megszervezhető.
(4) Amennyiben a bölcsőde sajátos nevelési igényű gyermek napközbeni ellátását biztosítja, együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását, vagy a fejlesztő nevelését ellátó területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel.
37. §
(1) A napos bölcsőde a fenntartó által meghatározott napi nyitvatartási időn belül biztosítja a gyermek ellátását. Alapfeladatként nyújtott ellátás esetén egy gyermek napi gondozási ideje a tizenkét órát nem haladhatja meg.
(2) A hetes bölcsőde naptári hetenként legalább százhúsz óra időtartamban bentlakásos formában folyamatos ellátást biztosít.
38. §
(1) Hetes bölcsődébe azt a gyermeket lehet felvenni, akinek egészsége, testi vagy szellemi fejlődése a család szociális helyzete, illetve otthoni körülményei miatt otthonában hétközben nem biztosítható.
(2) Ha a gyermek hetes bölcsődei elhelyezésére okot adó körülmények megváltoztak, a hetes bölcsődei ellátást meg kell szüntetni.
39. §
(1) A szülőnek (törvényes képviselőnek) a gyermek bölcsődei jelentkezéséhez csatolnia kell a kezelőorvosának igazolását arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható.
(1) A szülőnek (törvényes képviselőnek) a gyermek bölcsődei jelentkezéséhez csatolnia kell a házi gyermekorvos vagy a háziorvos igazolását arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható.
(2) Nem gondozható bölcsődében a fertőző beteg gyermek mindaddig, amíg a kezelőorvos igazolása szerint ez az állapota fennáll.
(2) Nem gondozható bölcsődében a fertőző beteg gyermek mindaddig, amíg a házi gyermekorvos vagy a háziorvos igazolása szerint ez az állapota fennáll.
40. §
(1) A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell
a) a gondozás-nevelés feltételeit, így különösen
aa) a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét,
ab) megfelelő textíliát és bútorzatot,
ac) a játéktevékenység feltételeit,
ad) a szabadban való tartózkodás feltételeit,
ae) a fogyatékos gyermek egyéni fejlesztésének feltételeit,
b) az étkeztetést.
b) az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést a külön jogszabályban meghatározottak szerint.
b) az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést az energia- és tápanyagbeviteli, illetve élelmiszer-felhasználási ajánlásokat tartalmazó jogszabályban meghatározottak szerint.
b) az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint.
(2) Egy bölcsődei csoportban - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - legfeljebb 10 gyermek gondozható.
(2) Egy bölcsődei csoportban - a (3)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható.
(3) A fogyatékos gyermeket is ellátó csoportban legfeljebb 8, a kizárólag fogyatékos gyermeket ellátó csoportban legfeljebb 6 gyermek gondozható.
(3) A bölcsődei csoportban, ha valamennyi gyermek betöltötte a második életévét - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel -, legfeljebb 14 gyermek nevelhető, gondozható.
(4) A bölcsődei gondozás-nevelés minimumfeltételeit, valamint a szakmai munka részletes szempontjait az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet (a továbbiakban: Módszertani Intézet) által kiadott módszertani levél tartalmazza.
(4) A bölcsődei gondozás-nevelés minimumfeltételeit, valamint a szakmai munka részletes szempontjait a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (a továbbiakban: Módszertani Intézet) által kiadott módszertani levél tartalmazza.
(4) A bölcsődei gondozás-nevelés minimumfeltételeit, valamint a szakmai munka részletes szempontjait a Családpolitikai Intézet által kiadott módszertani levél tartalmazza.
(4) A bölcsődei gondozás-nevelés minimumfeltételeit, valamint a szakmai munka részletes szempontjait az Intézet által kiadott módszertani levél tartalmazza.
(4) A fogyatékos gyermeket is ellátó bölcsődei csoportban legfeljebb 10, a kizárólag fogyatékos gyermeket ellátó bölcsődei csoportban legfeljebb 6 gyermek fejleszthető, gondozható.
(4) A sajátos nevelési igényű gyermeket is ellátó bölcsődei csoportban legfeljebb 10, a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermeket ellátó bölcsődei csoportban legfeljebb 6 gyermek nevelhető, gondozható.
(5) A bölcsődei gondozás-nevelés minimumfeltételeit, valamint a szakmai munka részletes szempontjait az Intézet által kiadott módszertani levél tartalmazza.
(5) A bölcsődei nevelés-gondozás az Intézet által kidolgozott Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja és a Bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai alapján folyik.
(5) A bölcsődei nevelés-gondozás a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (a továbbiakban: Intézet) által kidolgozott Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja és a Bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai alapján folyik.
(5) A bölcsődei nevelés-gondozás a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja és a Bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai alapján folyik.
(6) A Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjának kidolgozásába be kell vonni a bölcsődei ellátás területén működő társadalmi-érdekképviseleti szervezeteket és a Kt. 98. § (1) bekezdése szerinti bizottságot.
(6) A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjának kidolgozásába be kell vonni a bölcsődei ellátás területén működő társadalmi-érdekképviseleti szervezeteket.
(6) A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjának kidolgozásába be kell vonni a bölcsődei ellátás területén működő civil, érdekképviseleti szervezeteket.
(7) Az (5) bekezdés szerinti dokumentumok alapján a bölcsőde helyi szakmai programot készít. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését-gondozását biztosító bölcsőde helyi szakmai programja kidolgozásánál figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére, gondozására és fejlesztésére vonatkozó szakmai szabályokat.
(7) Az (5) bekezdés szerinti dokumentumok alapján a bölcsőde helyi szakmai programot készít. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését-gondozását biztosító bölcsőde helyi szakmai programja kidolgozásánál figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére, gondozására vonatkozó szakmai iránymutatásokat.
(8) A bölcsődei csoportszoba hasznos alapterülete gyermekenként legalább 3 négyzetméter.
40/A. §   A fenntartó minden év március 1-jéig tájékoztatja a szülőket a bölcsőde nyári nyitvatartási rendjéről.
41. §
(1) A fogyatékos gyermek habilitációs céllal a korai fejlesztés feltételeivel rendelkező bölcsődébe felvehető és a szakértői bizottsággal egyeztetett vélemény alapján gondozható, ha a bölcsődei gondozás során nem veszélyezteti sem maga, sem társai testi épségét.
(1) A fogyatékos gyermek habilitációs céllal a korai fejlesztés feltételeivel rendelkező bölcsődébe abban az esetben vehető fel és gondozható, ha
a) a Kt. szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében erre javaslatot tesz, és
b) a bölcsődei gondozás során nem veszélyezteti sem maga, sem társai testi épségét.
(1) A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődébe abban az esetben vehető fel, ha a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 25. pontjában foglaltak szerinti sajátos nevelési igényét megállapították.
(2) A szakértői bizottság szakvéleménye alapján felvehető a bölcsődébe és 6 éves koráig gondozható az a fogyatékos gyermek, aki valószínűsíthetően képzési kötelezettséget fog teljesíteni. A gyermek képességeit 5 éves korában a szakértői bizottságnak újra szakvéleményeznie kell.
(2) A fogyatékos gyermek a bölcsődei korai fejlesztésben, gondozásban vagy fejlesztő felkészítésben legfeljebb a hatodik életévének betöltését követő augusztus 31-éig vehet részt. A gyermek képességeiről ötödik életévének betöltésekor a szakértői bizottságnak szakvéleményben kell ismételten nyilatkoznia.
(2) A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei nevelésben, gondozásban legfeljebb annak az évnek az augusztus 31. napjáig vehet részt, amely évben a hatodik életévét betölti.
(3) Fogyatékos gyermeket bölcsődébe próbaidővel lehet felvenni, melynek legrövidebb időtartama egy hónap.
(3) Sajátos nevelési igényű gyermeket bölcsődébe próbaidővel lehet felvenni, melynek legrövidebb időtartama egy hónap.
(4) A próbaidő letelte után a gyermekkel közvetlenül foglalkozó szakmai csoport (orvos, gyógypedagógus, gondozónő) együttes véleménye figyelembevételével kell dönteni a gyermek további gondozásáról. Elutasítás esetén a gyermeket további korai fejlesztése érdekében a 36. § (4) bekezdése szerinti szakértői bizottsághoz kell irányítani, illetve a törvényes képviselőt tájékoztatni kell a gyermek más intézményben való elhelyezésének lehetőségéről és módjáról.
(4) A próbaidő letelte után a gyermekkel közvetlenül foglalkozó szakmai csoport (orvos, gyógypedagógus, gondozónő) együttes véleménye figyelembevételével kell dönteni a gyermek további gondozásáról. Elutasítás esetén a gyermeket további korai fejlesztése érdekében a 36. § (4) bekezdése szerinti szakértői bizottsághoz kell irányítani.
(4) A próbaidő letelte után a gyermekkel közvetlenül foglalkozó, a bölcsőde orvosából, gyógypedagógusából, kisgyermeknevelőjéből és vezetőjéből álló szakmai csoport véleményének figyelembevételével kell dönteni a gyermek további neveléséről, gondozásáról.
42. §
(1) A fogyatékos gyermek bölcsődei elhelyezése történhet
a) egészséges gyermekekkel közös csoportban,
b) speciális bölcsődei csoportban.
(1) A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei elhelyezése történhet
a) egészséges gyermekekkel közös csoportban,
b) speciális bölcsődei csoportban.
(2) A speciális csoportban elhelyezett gyermekek állapotától függően kell meghatározni az egy gondozó által ellátható gyermeklétszámot, ez azonban gondozónként három gyermeknél több nem lehet.
(2) A speciális csoportban elhelyezett gyermekek állapotától függően kell meghatározni az egy kisgyermeknevelő által ellátható gyermeklétszámot, ez azonban kisgyermeknevelőnként három gyermeknél több nem lehet.
43. §
(1) A bölcsődei ellátás megszűnik
a) a bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31.), ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, illetve
a) az óvodai nevelésre nem érett gyermek esetén a 36. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban,
b) ha a 36. § (2) bekezdése, illetve a 41. § (2) bekezdése szerinti életkort elérte.
b) a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 41. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó gyermek esetén, ha a harmadik életévét
ca) január 1-je és augusztus 31-e között tölti be, az adott bölcsődei nevelési év végéig,
cb) ha szeptember 1-je és december 31-e között tölti be, a következő bölcsődei nevelési év végéig.
(2) Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését.
(3) A bölcsőde orvosa a (2) bekezdés szerinti szakvélemény kialakítása előtt más szakember (gyógypedagógus, pszichológus, gondozónő stb.) véleményét is kikéri.
(3) A bölcsőde orvosa a (2) bekezdés szerinti szakvélemény kialakítása előtt más szakember (gyógypedagógus, pszichológus, kisgyermeknevelő stb.) véleményét is kikéri.
44. §
(1) Ha a bölcsőde alapfeladatát nem veszélyezteti, a bölcsőde térítési díj ellenében külön szolgáltatásként
a) játszócsoportot,
b) időszakos gyermekfelügyeletet,
c) gyermekhotelt,
d) egyéb, gyermeknevelést segítő szolgáltatást (pl. gyermeknevelési tanácsadást, játék-, eszközkölcsönzést)
működtethet, illetve otthoni gyermekgondozást biztosíthat. A bölcsőde által biztosított külön szolgáltatásokat a gyermek 6. életévének betöltéséig lehet igénybe venni.
(2) A játszócsoportban szakképzett gondozónő segítségével gyermekfelügyelet vagy a gyermek és a szülő (gondozó) együttes játéklehetősége biztosítható.
(2) A játszócsoportban szakképzett kisgyermeknevelő segítségével gyermekfelügyelet vagy a gyermek és a szülő (gondozó) együttes játéklehetősége biztosítható.
(3) Az időszakos gyermekfelügyelet keretében a gyermek számára a szülő (gondozó) által igényelt alkalommal és időtartamban bölcsődei ellátás nyújtható az e célra létrehozott játszócsoportban vagy a normál bölcsődei csoport üres férőhelyein.
(3) Az időszakos gyermekfelügyelet a gyermek számára a szülő (gondozó) által igényelt alkalommal és időtartamban, az e célra kialakított csoportban vagy a normál bölcsődei csoport üres férőhelyein nyújtható szolgáltatás.
(4) A gyermekhotel olyan gyermek részére nyújt 24 órás folyamatos ellátást, akiről szülője (gondozója) elfoglaltsága miatt átmeneti ideig nem tud gondoskodni. Az ellátás hétvégén és ünnepnapon is biztosítható, időtartama azonban egy alkalommal a tizenöt napot nem haladhatja meg.
45. §
(1) A bölcsődék szakmai ellenőrzése a Gyvt. 118. §-ának (3) bekezdése szerint történik.
(1) A bölcsődék egészségügyi tevékenysége feletti szakfelügyeletet a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének tisztifőorvosa (a továbbiakban: tisztifőorvos) gyakorolja. A tisztifőorvos feladata ellátása érdekében közreműködésre felkérheti a Főigazgatóságot vagy az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőt.
(1) A bölcsődék egészségügyi tevékenysége feletti szakfelügyeletet a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal tisztifőorvosa (a továbbiakban: tisztifőorvos) gyakorolja. A tisztifőorvos feladata ellátása érdekében közreműködésre felkérheti a Főigazgatóságot vagy az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőt.
(1) A bölcsődék egészségügyi tevékenysége feletti szakfelügyeletet a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal tisztifőorvosa (a továbbiakban: tisztifőorvos) gyakorolja. A tisztifőorvos feladata ellátása érdekében közreműködésre felkérheti a módszertani feladatokat ellátó szervet vagy az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőt.
(2) A bölcsődék egészségügyi tevékenysége feletti szakfelügyeletet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei (fővárosi) intézetének tisztifőorvosa (a továbbiakban: tisztifőorvos) gyakorolja. A tisztifőorvos feladata ellátása érdekében közreműködésre felkérheti a megyei módszertani bölcsődét.
(2) A bölcsődék egészségügyi tevékenysége feletti szakfelügyeletet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei (fővárosi) intézetének tisztifőorvosa (a továbbiakban: tisztifőorvos) gyakorolja. A tisztifőorvos feladata ellátása érdekében közreműködésre felkérheti a regionális módszertani bölcsődét vagy az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőt.
(2) A bölcsődék egészségügyi tevékenysége feletti szakfelügyeletet a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének tisztifőorvosa (a továbbiakban: tisztifőorvos) gyakorolja. A tisztifőorvos feladata ellátása érdekében közreműködésre felkérheti a regionális módszertani bölcsődét vagy az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőt.
(2) A Főigazgatóság szakvéleményt ad a működési engedélyt kiadó, az ellenőrzést végző, illetve a felügyeletet gyakorló szervnek, valamint a fenntartónak, hogy a bölcsőde tárgyi és személyi feltételei, szakmai programja és működése megfelel-e a jogszabályokban előírt szakmai követelményeknek.
(2) A módszertani feladatokat ellátó szerv szakvéleményt ad az első fokon eljáró működést engedélyező szervnek, a tisztifőorvosnak, valamint a fenntartónak, hogy a bölcsőde tárgyi és személyi feltételei, szakmai programja és működése megfelel-e a jogszabályokban előírt szakmai követelményeknek.
(3) A módszertani bölcsőde felkérésre szakvéleményt ad az ellenőrzést végző, illetve a felügyeletet gyakorló szervnek, valamint a fenntartónak, hogy a bölcsőde tárgyi és személyi feltételei, szakmai programja és működése megfelel-e a jogszabályokban előírt szakmai követelményeknek.
(3) A módszertani bölcsőde felkérésre szakvéleményt ad a működési engedélyt kiadó, az ellenőrzést végző, illetve a felügyeletet gyakorló szervnek, valamint a fenntartónak, hogy a bölcsőde tárgyi és személyi feltételei, szakmai programja és működése megfelel-e a jogszabályokban előírt szakmai követelményeknek.
(3) A Főigazgatóság együttműködik az egységes óvoda-bölcsődével. Az egységes óvoda-bölcsőde fenntartójának felkérésére a Főigazgatóság
a) szakmai véleményt ad arról, hogy az egységes óvoda-bölcsőde rendelkezik-e a 3 évesnél fiatalabb gyermekek neveléséhez, gondozásához szükséges feltételekkel,
b) véleményezi az egységes óvoda-bölcsőde nevelési programját, minőségirányítási programját, házirendjét, valamint szervezeti és működési szabályzatát a 3 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésével, gondozásával összefüggésben,
c) részt vesz az egységes óvoda-bölcsőde ellenőrzésében, amelynek során a 3 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésével, gondozásával összefüggő szakmai kérdéseket ellenőrzi.
(3) A módszertani feladatokat ellátó szerv együttműködik az egységes óvoda-bölcsődével. Az egységes óvoda-bölcsőde fenntartójának felkérésére a módszertani feladatokat ellátó szerv
a) szakmai véleményt ad arról, hogy az egységes óvoda-bölcsőde rendelkezik-e a 3 évesnél fiatalabb gyermekek neveléséhez, gondozásához szükséges feltételekkel,
b) véleményezi az egységes óvoda-bölcsőde nevelési programját, minőségirányítási programját, házirendjét, valamint szervezeti és működési szabályzatát a 3 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésével, gondozásával összefüggésben,
c) részt vesz az egységes óvoda-bölcsőde ellenőrzésében, amelynek során a 3 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésével, gondozásával összefüggő szakmai kérdéseket ellenőrzi.
(4) A regionális módszertani bölcsőde együttműködik az egységes óvoda-bölcsődével. Az egységes óvoda-bölcsőde fenntartójának felkérésére a regionális módszertani bölcsőde
a) szakmai véleményt ad arról, hogy az egységes óvoda-bölcsőde rendelkezik-e a 3 évesnél fiatalabb gyermekek neveléséhez, gondozásához szükséges feltételekkel,
b) véleményezi az egységes óvoda-bölcsőde nevelési programját, minőségirányítási programját, házirendjét, valamint szervezeti és működési szabályzatát a 3 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésével, gondozásával összefüggésben,
c) részt vesz az egységes óvoda-bölcsőde ellenőrzésében, amelynek során a 3 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésével, gondozásával összefüggő szakmai kérdéseket ellenőrzi.
45/A. §
(1) A bölcsődében április 21-e, vagy ha az heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, az azt követő legközelebbi munkanap, minden évben nevelés-gondozás nélküli munkanap.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nevelés-gondozás nélküli munkanap célja a bölcsődében dolgozók szakmai fejlesztése.
(3) A nevelés-gondozás nélküli munkanapon a bölcsődei ellátás keretében - erre irányuló szülői kérés esetén - a gyermek felügyeletét és étkeztetést kell biztosítani.
(4) A szülőket március 1-jéig tájékoztatni kell a nevelés-gondozás nélküli munkanapról és a nevelés-gondozás nélküli munkanapon a gyermek felügyelete és az étkeztetés biztosítása iránti igény bejelentésének lehetőségéről.

Családi napközi

46. §   Az alapellátás keretében gyermekek napközbeni ellátására családi napközi működtethető az ellátást nyújtó saját otthonában vagy más, e célra kialakított helyiségben.
46. §
(1) A Gyvt. 43. §-a (5) bekezdésének alkalmazásában saját otthon alatt a családi napközi szolgáltatást nyújtó személy életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakást, illetve más lakást kell érteni.
(2) A Gyvt. 43. §-ának (10) bekezdése szerinti családi napközi hálózat fenntartója a telephelyeken működő családi napközi szolgáltatást nyújtó személyek munkáját folyamatosan figyelemmel kíséri, biztosítja számukra a szakmai tanácsadást, valamint kapcsolatot tart az ellátást igénybe vevőkkel és igényeiket figyelembe véve segíti a családi napközi szolgáltatást nyújtó személyeket a szolgáltatások szervezésében, összehangolásában, illetve a helyettesítés megszervezésében.
(3) A családi napközi hálózat fenntartója a (2) bekezdésben foglalt feladatok ellátására családi napközis koordinátort alkalmaz.
(4) A családi napközis koordinátornak
a) eredményesen el kell végeznie a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet 9-12. §-a szerinti tanfolyamot (a továbbiakban: családi napközit működtetők felkészítő tanfolyama) és
b) rendelkeznie kell a 2. számú melléklet II. Része I. Alapellátások 3. Családi napközi pontjában előírt képesítéssel.
47. §
(1) Családi napköziben a Gyvt. 43. § (2) bekezdése szerinti ellátás biztosításában csak olyan büntetlen előéletű személy vehet részt, aki érvényes egészségügyi könyvvel rendelkezik, és vér szerinti gyermeke nincs ideiglenes hatályú elhelyezésben, átmeneti vagy tartós nevelésben. Az alkalmasság szempontjaira egyébként a Módszertani Intézet módszertani levelében foglaltak az irányadók.
(1) Családi napköziben ellátást csak olyan nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy biztosíthat,
a) aki személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas gyermek felügyeletére, gondozására, nevelésére, és
b) akivel szemben nem áll fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok, valamint
c) aki érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal rendelkezik,
d) aki a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett.
(1) Családi napköziben szolgáltatást az biztosíthat, aki - a Gyvt. 43. §-ában meghatározott feltételeknek való megfelelésen túl - a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. számú melléklete szerinti érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal (a továbbiakban: Egészségügyi Nyilatkozat) rendelkezik.
(1a) Családi napköziben szolgáltatást azoknak a gyermekeknek, akik az óvodába járási kötelezettségüket családi napköziben teljesítik, csak olyan személy biztosíthat, aki megfelel a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
(2) A családi napközit működtető személy tevékenységét akkor kezdheti meg, ha felkészítésen vett részt.
(2) A családi napközit működtető akkor kezdheti meg a tevékenységét, ha érvényes működési engedéllyel rendelkezik.
(2) A fenntartó döntése alapján a családi napköziben a családi napközi szolgáltatást nyújtó személy foglalkoztatására a 2. számú melléklet II. Része I. Alapellátások 3. Családi napközi pontja alatt meghatározott munkakörök létesíthetők. A munkakört betöltő személynek
a) eredményesen el kell végeznie a családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamát, és
b) rendelkeznie kell a 2. számú melléklet II. Része I. Alapellátások 3. Családi napközi pontjában előírt képesítéssel.
(3) A felkészítést a Módszertani Intézet által kiadott tananyag alapján, az átadandó ismeretanyagból szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező személy tarthatja, aki erről igazolást ad ki.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti tanfolyamot eredményesen elvégző személy megszerzi a családi napközi ellátás biztosításához szükséges és elégséges képesítést.
(3) Ha a fenntartó nem létesít a 2. számú melléklet II. Része I. Alapellátások 3. Családi napközi pontja alatt meghatározott munkakört, a családi napközi szolgáltatást nyújtó személynek elegendő a családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamát elvégezni.
(4) A családi napközit működtető személynek igazolnia kell, hogy betegsége vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén helyettesítése megoldott olyan személlyel, aki megfelel az (1) bekezdésben megjelölt alkalmassági feltételeknek.
(4) A működtető döntése alapján a családi napköziben a rendelet 2. számú mellékletének II. Része I. Alapellátások 3. Családi napközi pontja alatt meghatározott munkakörök létesíthetők. A munkakört betöltő személynek eredményesen el kell végeznie az (1) bekezdés d) pontja szerinti tanfolyamot, és rendelkeznie kell a mellékletben előírt képesítéssel.
(4) A családi napközi szolgáltatást nyújtó személynek igazolnia kell, hogy betegsége vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén helyettesítése megoldott olyan személlyel, aki megfelel az (1) bekezdésben megjelölt alkalmassági feltételeknek. A helyettesítésre szociális gondozói díjban részesíthető személy is alkalmazható.
(5) Amennyiben a családi napközit működtető a saját otthonában nyújtja az ellátást, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a vállalkozóval közös lakásban élő személyekre is alkalmazni kell.
(5) Amennyiben a családi napközit működtető a saját otthonában nyújtja az ellátást, háziorvosi igazolással kell tanúsítania, hogy a vele közös háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermeket.
(5) A családi napközit működtető személynek igazolnia kell, hogy betegsége vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén helyettesítése megoldott olyan személlyel, aki megfelel az (1) bekezdésben megjelölt alkalmassági feltételeknek.
(5) Ha a családi napközi szolgáltatást nyújtó személy az életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakásban nyújtja az ellátást, az ellátás megkezdésekor, azt követően pedig évente háziorvosi igazolással tanúsítja, hogy a vele közös háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermeket.
(6) Amennyiben a családi napközit működtető a saját otthonában nyújtja az ellátást, háziorvosi igazolással kell tanúsítania, hogy a vele közös háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermeket.
48. §
(1) A családi napközi feladatainak ellátására csak száraz, világos, jól szellőztethető és fűthető épület vagy lakás alkalmas, függetlenül attól, hogy önállóan vagy olyan épületben működik-e, amelyet más célra is hasznosítanak.
(1) A családi napközi feladatainak ellátására csak száraz, világos, jól szellőztethető és fűthető épület vagy lakás alkalmas. A gyermekek által napközben használt szobát, illetve foglalkoztatót úgy kell kialakítani, hogy az adott életkorú gyermekek igényeit, szükségleteit kielégítse. A szolgáltatás nyújtásával azonos időben a helyiség más célra nem használható. A szoba, illetve foglalkoztató hasznos alapterülete legalább 2 négyzetméter/gyermek, de összességében legalább 12 négyzetméter.
(2) A családi napköziben a gondozás-nevelés részletes szakmai szempontjait úgy kell meghatározni, illetve az esetleges balesetek megelőzése érdekében a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a Módszertani Intézet módszertani levelében foglaltaknak.
(2) A családi napköziben a gondozás-nevelés részletes szakmai szempontjait úgy kell meghatározni, illetve az esetleges balesetek megelőzése érdekében a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a Családpolitikai Intézet módszertani levelében foglaltaknak.
(2) A családi napköziben a gondozás-nevelés részletes szakmai szempontjait úgy kell meghatározni, illetve az esetleges balesetek megelőzése érdekében a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen az Intézet módszertani levelében foglaltaknak.
(2) A családi napköziben a gondozás-nevelés részletes szakmai szempontjait úgy kell meghatározni, illetve az esetleges balesetek megelőzése érdekében a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen "A családi napközi működésének követelményei” című módszertani útmutatóban foglaltaknak.
(3) A saját otthonban nyújtott családi napközi szolgáltatás keretében biztosított étkeztetés családi étkeztetésnek minősül, amelyet az Intézet módszertani levelében foglaltak szerint kell biztosítani.
(4) A családi napköziben a 44. §-ban foglaltak szerint nyújtható az alapellátáson túli külön szolgáltatás.
(4) A Gyvt. 43. § (3) bekezdésében meghatározott szolgáltatások nyújtása esetén sem haladhatja meg a családi napköziben az azonos időben ellátott gyermekek létszáma a Gyvt. 43. § (7)-(8) bekezdésében meghatározottakat.
(5) Az egy épületben működő családi napközik közül legfeljebb három használhatja közös helyiségként a konyhát és a fürdőszobát, feltéve, hogy azok tárgyi feltételei megfelelnek az Intézet módszertani útmutatójában foglaltaknak.
(5) Az egy épületben működő családi napközik közül legfeljebb három használhatja közös helyiségként a konyhát és a fürdőszobát, feltéve, hogy azok tárgyi feltételei megfelelnek „A családi napközi működésének követelményei” című módszertani útmutatóban foglaltaknak.
(6) A Gyvt. 43. § (9) bekezdésének alkalmazásában saját gyermek alatt annak a szolgáltatást közvetlenül nyújtó személynek a gyermekét kell érteni, aki a Gyvt. 5. § s) pont sc) alpontjában foglaltak alapján egyben a szolgáltatás fenntartója is.
49. §
(1) Családi napköziben a gyermeklétszám a saját, napközbeni ellátást igénylő gyermeket is figyelembe véve
a) három 5 éves kor alatti egészséges gyermek - akik közül egy lehet 1 évesnél fiatalabb, de 20 hetesnél idősebb -, továbbá két iskolás korú gyermek, vagy
b) öt fő 5 évesnél idősebb egészséges gyermek [a Kt. 69. § (1) bekezdésében szabályozottak szerint], vagy
c) egy fogyatékos gyermek és két 5 évesnél fiatalabb nem fogyatékos gyermek, vagy
d) két fogyatékos gyermek
(1) Családi napközibe húszhetestől tizennégy éves korig vehető fel gyermek.
(1) Az állandó segítő közreműködik a családi napközi szolgáltatást nyújtó személy irányítása alapján a naponta rendszeresen előforduló tevékenységekben.
(1) Az állandó segítő közreműködik a családi napközi szolgáltatást nyújtó személy irányítása alapján a naponta rendszeresen előforduló tevékenységekben. Ha a családi napközi nyitvatartási ideje a napi 5 órát
a) meghaladja, legalább heti 30 órában,
b) nem haladja meg, legalább heti 15 órában
kell az állandó segítőnek rendelkezésre állnia.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott létszámon túl egy 3 év alatti és egy 3 év feletti gyermekkel több gyermek ellátása engedélyezhető, ha az ellátást végzőnek kisegítő feladatokra állandó segítsége van.
(2) A családi napköziben a saját, napközbeni ellátást másutt igénybe nem vevő, tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket is figyelembe véve legfeljebb öt gyermek gondozható.
(2) Az állandó segítőnek abban az esetben kell elvégeznie a családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamát, ha a családi napközi szolgáltatást nyújtó személy helyettesítését is ellátja.
(3) Ha a családi napköziben egy fogyatékos gyermeket is gondoznak, akkor a gondozható gyermekek száma 4 fő, amennyiben valamennyi gyermek fogyatékos, úgy 3 fő.
(4) A családi napköziben a (2)-(3) bekezdésben meghatározott létszámon túl még két gyermek, ha fogyatékos gyermekről van szó még egy gyermek gondozása engedélyezhető, ha az ellátást végzőnek a kisegítő feladatokra állandó segítsége van.
(4) A családi napköziben a (2)-(3) bekezdésben meghatározott létszámon túl még két gyermek, ha fogyatékos gyermekről van szó még egy gyermek gondozása engedélyezhető, ha az ellátást végzőnek a kisegítő feladatokra állandó segítsége van. A kisegítőnek akkor kell elvégeznie a 47. § (1) bekezdés d) pontja szerinti tanfolyamot, ha a szolgáltatást nyújtó helyettesítését is ellátja.
50. §   Ha a családi napköziben 3 évesnél fiatalabb és 3-14 éves kor közötti gyermekeket is elhelyeznek, az 1 éves kor alattiak részére elkülönített játszó- és öltözőhelyet kell kialakítani.
50. §
(1) Ha a családi napköziben 3 évesnél fiatalabb és 3-14 éves kor közötti gyermekeket is elhelyeznek, az 1 éves kor alattiak részére elkülönített játszó- és öltöztetőhelyet kell kialakítani.
(2) A családi napközi fenntartója minden év április 30-áig tájékoztatást küld a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének a családi napköziben ellátott, harmadik életévüket már betöltött, de ötödik életévüket még be nem töltött gyermekekről. A települési önkormányzat jegyzője a családi napközi fenntartójának tájékoztatását minden év május 15-éig megküldi a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének.
(3) A (2) bekezdés szerint lejelentett gyermek szülője, törvényes képviselője mentesül a gyermek óvodai beíratásának kötelezettsége alól.

Családi gyermekfelügyelet

50/A. §
(1) A Gyvt. 43/A. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában saját otthon alatt a szolgáltatást nyújtó személy életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakást kell érteni.
(2) Családi gyermekfelügyelet szolgáltatást az biztosíthat, aki - a Gyvt. 43/A. §-ában meghatározott feltételeknek való megfelelésen túl - érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal rendelkezik.
(3) A 47. § (5) bekezdésében és a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a családi gyermekfelügyeletre is alkalmazni kell.
(4) Családi gyermekfelügyeletet elsősorban olyan gyermek számára kell biztosítani, akinek a szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonya, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvétele vagy betegsége miatt nem tud gyermeke napközbeni ellátásáról gondoskodni.
(5) A Gyvt. 43/A. § (5) bekezdésének alkalmazásában saját gyermek alatt annak a szolgáltatást közvetlenül nyújtó személynek a gyermekét kell érteni, aki a Gyvt. 5. § s) pont sc) alpontjában foglaltak alapján egyben a szolgáltatás fenntartója is.

Házi gyermekfelügyelet

51. §
(1) Az alapellátás keretében gyermekek napközbeni ellátásaként házi gyermekfelügyelet biztosítható a gyermek ellátásában akadályozott szülő kérelmére
a) a nappali intézményben el nem helyezhető,
b) a nappali intézményben elhelyezett, de a nappali intézmény nyitvatartási idején túl felügyelet nélkül maradó
gyermek számára.
(1) Az alapellátás keretében gyermekek napközbeni ellátásaként házi gyermekfelügyelet biztosítható a 20 hetes kortól az általános iskolai tanulmányokat folytató, tanköteles korú gyermek ellátásában akadályozott szülő kérelmére
a) a fogyatékossága vagy súlyos betegsége miatt egyéb napközbeni ellátásban nem részesíthető,
b) a nappali intézményben elhelyezett, de a nappali intézmény nyitvatartási idején túl felügyelet nélkül maradó,
c) napközbeni ellátást igénybe vevő, de átmeneti kóros állapota miatt hosszabb ideig otthoni gondozásra szoruló
gyermek számára.
(2) Különösen indokolt a házi gyermekfelügyelet biztosítása
a) az egyedülálló szülő gyermeknevelésben való átmeneti akadályoztatása esetén,
b) iker gyermekek gondozásának, nevelésének segítésére,
b) többes ikrek születésekor, valamint az ikergyermekek gondozásának, nevelésének segítésére,
c) a váltott műszakban dolgozó, egyedülálló szülő gyermekének a kora reggeli, illetve késő esti órákban.
d) az egyik szülő betegsége esetén, ha emiatt akadályoztatva van a gyermek gondozásában, nevelésében,
e) az egyik szülő halála esetén.
(2a) Többes ikrek születésekor, valamint a (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetekben a házi gyermekfelügyelet a gyermek születésétől kezdve nyújtható.
(3) A házi gyermekfelügyelet során a gyermek életkorához, egészségi állapotához igazodó gondozást, felügyeletet kell biztosítani.
(3) A tankötelezettségét - szakorvosi javaslat, vagy az illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján - magántanulóként teljesítő, továbbá a súlyos fogyatékossága miatt képzési kötelezettséget teljesítő, tanköteles korú gyermek számára a szülő kérésének megfelelő időszakra házi gyermekfelügyeletet kell biztosítani.
(4) A házi gyermekfelügyelet keretében gondozó tevékenységet csak olyan személy láthat el, aki megfelel a 47. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
(4) A házi gyermekfelügyelet során a gyermek életkorához, egészségi állapotához igazodó gondozást, felügyeletet kell biztosítani.
(5) A házi segítségnyújtás körébe tartozó gondozói tevékenységet hivatásos és társadalmi gondozó végzi. A gondozó napi gondozási tevékenységéről a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról, és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti gondozási naplót vezeti.
(5) A házi gyermekfelügyelet keretében gondozó tevékenységet csak olyan személy láthat el, aki megfelel a 47. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
(6) A házi gyermekfelügyeletet végző gondozó csak a gyermek gondozására vehető igénybe.
(6) A házi segítségnyújtás körébe tartozó gondozói tevékenységet hivatásos és társadalmi gondozó végzi. A gondozó napi gondozási tevékenységéről a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról, és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti gondozási naplót vezeti.
(6) A házi segítségnyújtás körébe tartozó gondozói tevékenységet hivatásos és társadalmi gondozó végzi. A gondozó napi gondozási tevékenységéről a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti gondozási naplót vezeti.
(7) A házi gyermekfelügyeletet végző gondozó csak a gyermek gondozására vehető igénybe.

Alternatív napközbeni ellátás

51/A. §
(1) A gyermekek napközbeni ellátása körébe tartozó, a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdésében szabályozott tevékenységek (a továbbiakban: alternatív napközbeni ellátás) a helyi adottságoktól és lehetőségektől függően, a helyi igényekhez igazodóan, az ellátott célcsoport életkori sajátosságainak megfelelően megszervezhetőek minden, a gyermekek csoportos foglalkoztatására alkalmas épületben, így különösen közösségi, művelődési vagy ifjúsági házban, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál, iskolában, óvodában, illetve ezek önálló helyiségében, továbbá játszótereken.
(1) A gyermekek napközbeni ellátása körébe tartozó, a Gyvt. 44/A. §-ában szabályozott tevékenységek (a továbbiakban: alternatív napközbeni ellátás) a helyi adottságoktól és lehetőségektől függően, a helyi igényekhez igazodóan, az ellátott célcsoport életkori sajátosságainak megfelelően megszervezhetőek minden, a gyermekek csoportos foglalkoztatására alkalmas épületben, így különösen közösségi, művelődési vagy ifjúsági házban, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál, iskolában, óvodában, illetve ezek önálló helyiségében, továbbá játszótereken.
(1) A gyermekek napközbeni ellátása körébe tartozó, a Gyvt. 44/A. §-ában szabályozott tevékenységek (a továbbiakban: alternatív napközbeni ellátás) a helyi adottságoktól és lehetőségektől függően, a helyi igényekhez igazodóan, az ellátott célcsoport életkori sajátosságainak megfelelően megszervezhetőek minden, a gyermekek csoportos foglalkoztatására alkalmas épületben, így különösen közösségi, művelődési vagy ifjúsági házban, család- és gyermekjóléti szolgálatnál, iskolában, óvodában, illetve ezek önálló helyiségében, továbbá játszótereken.
(2) Az alternatív napközbeni ellátás valamely gyermekekből álló célcsoport életkori sajátosságaihoz, illetve a szülők speciális élethelyzetéhez igazodó, a gyermekek társadalmi beilleszkedését és közösségi tevékenységét elősegítő, a helyi szükségleteknek és igényeknek megfelelően változó módon, rendszeresen, meghatározott időtartamokra megszervezett, önálló szakmai programban rögzített tevékenység.
(2) Az alternatív napközbeni ellátás valamely gyermekekből álló célcsoport életkori sajátosságaihoz, illetve a szülők speciális élethelyzetéhez igazodó, a gyermekek társadalmi beilleszkedését és közösségi tevékenységét elősegítő, a helyi szükségleteknek és igényeknek megfelelően változó módon, vagy rendszeres időközönként tematikus program szerint, meghatározott időtartamokra megszervezett, önálló szakmai programban rögzített tevékenység, amelynek biztosítása során kiemelt figyelmet kell tulajdonítani a szocializációnak, a korai, egyéni és csoportos fejlesztésnek, a prevenciónak.
(3) Az alternatív napközbeni ellátás formái különösen
a) a sport- és szabadidő-tevékenységekhez kötődő, hasznos időtöltést és felügyeletet biztosító klubfoglalkozás,
b) a játéktevékenységhez kötődő, egyéni készségeket és képességeket fejlesztő, családi nevelést segítő, illetve a szülő-gyermek kapcsolatot erősítő játszóház, integratív családi játéktár, valamint a játszótérprogramok,
c) az azonos, illetve hasonló problémákkal küzdő, nehéz vagy szociálisan hátrányos élethelyzetű gyermekek, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év felettiek számára szervezett személyiségfejlesztő, valamint önsegítő vagy kortárssegítő közösségépítő tematikus csoportfoglalkozások.
(3) Az alternatív napközbeni ellátás a (4)-(10) bekezdés szerinti formákban és tartalommal szervezhető meg.
(4) A játszótéri program szakemberek közreműködésével, folyamatos nyitva tartással szabadidős, egyéni, csoportos, közösség-, érték- és normateremtő tevékenységeket biztosít a gyermekeknek és a szülőknek.
(5) A játszóház elsősorban a játéktevékenységhez kötődő, egyéni készségeket és képességeket fejlesztő, családi nevelést segítő, illetve a szülő-gyermek kapcsolatot erősítő szolgáltatás, amelyben a szülő és a gyermek közösen vesz részt.
(6) A játszóház integratív családi játéktár szolgáltatása segíti a családokat a családi kapcsolatok harmonizálásával, a gyermekek fejlődésével, a neveléssel és életvezetéssel kapcsolatos problémák megoldásában, valamint a családi konfliktusok és a pszichés fejlődési zavarok megelőzésében.
(7) A játszóház keretében nem rendszeres jelleggel, esetenként nem az egész napos nyitva tartás teljes időtartama alatt időszakos gyermekfelügyelet biztosítható.
(8) A klubfoglalkozás az óvodán és az iskolán kívüli nevelést támogató, elsősorban sport- és szabadidős tevékenységekhez kötődő, a gyermekek, illetve szüleik hasznos időtöltését célzó szolgáltatás.
(9) A klubfoglalkozás keretében gyermekfelügyelet biztosítható azokban az időszakokban, amikor a szülő nem tudja megoldani a gyermek napközbeni felügyeletét, így különösen az óvoda és az iskola nyitvatartási idején túli időszakban, valamint az óvodai, iskolai szünet időtartama alatt.
(10) Az azonos, illetve hasonló problémákkal küzdő, nehéz vagy szociálisan hátrányos élethelyzetű, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett gyermekek számára szervezett személyiségfejlesztő, valamint önsegítő vagy kortárssegítő közösségépítő tematikus csoportfoglalkozások a (4)-(9) bekezdésben meghatározott bármelyik formában megszervezhetők.
51/B. §
(1) Alternatív napközbeni ellátás szervezése különösen azokban az időszakokban indokolt, amikor az óvodai, iskolai napközi nem működik, vagy azok nyitvatartási idejében, illetőleg azon túl igény jelentkezik a gyermekek felügyeletének és együttes foglalkoztatásának, fejlesztésének biztosítására, továbbá amikor nincs tanítás az iskolákban. A nyári napközis otthon és nyári napközis tábor működtetésére az alternatív napközbeni ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(1) Alternatív napközbeni ellátás szervezése különösen azokban az időszakokban indokolt, amikor az óvodai, iskolai napközi nem működik, vagy azok nyitvatartási idejében, illetőleg azon túl igény jelentkezik a gyermekek felügyeletének és együttes foglalkoztatásának, fejlesztésének biztosítására, továbbá amikor nincs tanítás az iskolákban. A nyári napközis otthon működtetésére az alternatív napközbeni ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(1) Alternatív napközbeni ellátás szervezése különösen azokban az időszakokban indokolt, amikor az óvodai, iskolai napközi nem működik, vagy azok nyitvatartási idejében, illetőleg azon túl igény jelentkezik a gyermekek felügyeletének és együttes foglalkoztatásának, fejlesztésének biztosítására, továbbá amikor nincs tanítás az iskolákban.
(2) Az alternatív napközbeni ellátást nyújtó személyek és szervezetek együttműködnek az általuk ellátott gyermekek családjával, valamint az illetékes oktatási-nevelési intézménnyel, gyermekjóléti szolgálattal, egyéb segítő, illetőleg egészségügyi vagy más szolgáltatást nyújtó személlyel, szervezettel, különösen, ha az együttműködés a gyermeket veszélyeztető körülmények, illetve helyzet felszámolására és a gyermek érdekében szükséges intézkedés megtételére vagy tevékenység megvalósítására irányul.
(2) Az alternatív napközbeni ellátást nyújtó személyek és szervezetek együttműködnek az általuk ellátott gyermekek családjával, valamint szükség szerint az illetékes oktatási-nevelési intézménnyel, gyermekjóléti szolgálattal, egyéb segítő, illetőleg egészségügyi vagy más szolgáltatást nyújtó személlyel, szervezettel, különösen, ha az együttműködés a gyermeket veszélyeztető körülmények, illetve helyzet felszámolására és a gyermek érdekében szükséges intézkedés megtételére vagy tevékenység megvalósítására irányul.
(2) Az alternatív napközbeni ellátást nyújtó személyek és szervezetek együttműködnek az általuk ellátott gyermekek családjával, valamint szükség szerint az illetékes oktatási-nevelési intézménnyel, család- és gyermekjóléti szolgálattal, egyéb segítő, illetőleg egészségügyi vagy más szolgáltatást nyújtó személlyel, szervezettel, különösen, ha az együttműködés a gyermeket veszélyeztető körülmények, illetve helyzet felszámolására és a gyermek érdekében szükséges intézkedés megtételére vagy tevékenység megvalósítására irányul.
51/C. §
(1) Az alternatív napközbeni ellátásban foglalkoztatottakra a 2. számú mellékletben a gyermekjóléti szolgáltatás családgondozójára, illetve pszichológiai, gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai tanácsadójára vagy a gyermekvédelmi asszisztensre, a gyermekfelügyelőre, a gondozóra, a családgondozó asszisztensre meghatározott képesítési előírások az irányadóak. Az 51/A. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti foglalkozások vezetését csak felsőfokú végzettségű szociális vagy mentálhigiénés szakember láthatja el.
(1) Az 51/A. § (10) bekezdés szerinti foglalkozások vezetését felsőfokú végzettségű szociális vagy mentálhigiénés szakember, valamint a fejleszteni kívánt képesség tekintetében tréning-, illetve csoportvezetésre jogosultságot szerzett személy láthatja el.
(2) Az önkéntes segítők, kortárssegítők közreműködésével vagy együttes részvételével működtetett ellátásokban az önkéntesek felkészítéséről, folyamatos szakmai segítéséről és szupervíziójáról a programot működtető felsőfokú szociális alapvégzettséggel vagy mentálhigiénés végzettséggel rendelkező szakember útján gondoskodik.
(2) Az önkéntes segítők, kortárssegítők közreműködésével vagy együttes részvételével működtetett ellátásokban az önkéntesek felkészítéséről, folyamatos szakmai segítéséről és szupervíziójáról a programot működtető felsőfokú szociális alapvégzettséggel vagy mentálhigiénés végzettséggel rendelkező szakember, illetve szupervízió esetén szupervízor útján gondoskodik.
(3) Az alternatív napközbeni ellátások közegészségügyi követelményei tekintetében a 48. § (2) bekezdés szerinti módszertani levélben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Az alternatív napközbeni ellátások közegészségügyi követelményei tekintetében a 48. § (2) bekezdés szerinti módszertani útmutatóban foglaltakat kell alkalmazni.
(4) Nem tartoznak az alternatív napközbeni ellátások közé
a) azon intézmények által biztosított ellátások, amelyeknek kötelező alapfeladata szabadidős programok szervezése,
b) elnevezésétől függetlenül az az időszakos gyermekfelügyelet, amelyet a kereskedelmi, vendéglátóipari üzletben vagy kulturális intézményben a szülő tehermentesítése érdekében biztosítanak és amelyhez nem kapcsolódik gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenység.

GYERMEKEK ÁTMENETI GONDOZÁSA

52. §
(1) Az alapellátás keretében a családban nevelkedő, rászoruló gyermeket ideiglenes jelleggel az életkorához, egészségi állapotához és egyéb szükségleteihez igazodó, teljes körű ellátást biztosító - a Gyvt.-ben meghatározott ideig tartó - átmeneti gondozásban kell részesíteni.
(1) Az alapellátás keretében a családban nevelkedő, rászoruló gyermeket ideiglenes jelleggel a Gyvt.-ben meghatározott ideig tartó átmeneti gondozásban kell részesíteni.
(2) Az átmeneti gondozás során a gyermek számára a 76-82. §-okban részletezett ellátást kell nyújtani.
(2) Az átmeneti gondozás során a gyermek számára a 76-82. §-ban részletezett ellátást kell nyújtani, amiről az ellátást nyújtó megállapodást köt a szülővel.
(3) Az átmeneti gondozásban részesített gyermek gondozásának, nevelésének célja, hogy
a) ideiglenesen pótolja a gyermek gondozásában akadályoztatott szülő gondoskodását,
a) ideiglenesen helyettesítse a gyermek gondozásában akadályoztatott szülő gondoskodását,
b) együttes elhelyezést és ellátást biztosítson az otthontalanná vált szülő és gyermeke számára.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a szülőhöz történő mielőbbi visszakerülés érdekében a gyermek gondozását végző, valamint a szülőt segítő személyek kötelesek együttműködni egymással.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a szülőhöz történő mielőbbi visszakerülés érdekében a gyermek gondozását végző, valamint a szülőt segítő személyek, illetve intézmények kötelesek együttműködni egymással.
53. §
(1) Az átmeneti gondozás megkezdésekor - ha az előre láthatólag egy hónapnál hosszabb időtartamú lesz - el kell készíteni a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási-nevelési tervet. A terv célja a gyermek gondozásával, nevelésével, családjába történő visszajuttatásával kapcsolatos feladatok részletes megtervezése és az abban részt vevő szakemberek közötti munkamegosztás kidolgozása.
(1) A szolgáltatást nyújtó az átmeneti gondozás megkezdésekor - ha az előre láthatólag egy hónapnál hosszabb időtartamú lesz - a gyermekjóléti szolgáltatást végző családgondozó bevonásával, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve három héten belül elkészíti a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási-nevelési tervet. A terv célja a gyermek gondozásával, nevelésével, családjába történő visszajuttatásával kapcsolatos feladatok részletes megtervezése és az abban részt vevő szakemberek közötti munkamegosztás kidolgozása.
(1) A szolgáltatást nyújtó az átmeneti gondozás megkezdésekor - ha az előre láthatólag egy hónapnál hosszabb időtartamú lesz - a gyermekjóléti szolgáltatást végző bevonásával, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve három héten belül elkészíti a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási-nevelési tervet. A terv célja a gyermek gondozásával, nevelésével, családjába történő visszajuttatásával kapcsolatos feladatok részletes megtervezése és az abban részt vevő szakemberek közötti munkamegosztás kidolgozása.
(2) A terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni
a) a gyermek testi, lelki állapotára, családi kapcsolataira, nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozására,
b) az átmeneti gondozását szükségessé tevő okokra,
c) a gyermekjóléti szolgálat által az alapellátás, illetve a védelembe vétel során készített gondozási tervre,
c) a család- és gyermekjóléti központ által a védelembe vétel során készített egyéni gondozási-nevelési tervre,
d) a gyermekkel és szülőjével (törvényes képviselőjével) folytatott személyes beszélgetés során szerzett tapasztalatokra,
e) egyéb, a gyermek nevelése, gondozása szempontjából jelentős körülményre.
(3) Az egyéni gondozási-nevelési terv kidolgozásába be kell vonni a gyermek szülőjét (törvényes képviselőjét).
(3) Az egyéni gondozási-nevelési terv kidolgozásába be kell vonni a terv megvalósításában részt vevő szakembereket, valamint lehetőség szerint a gyermek szülőjét (törvényes képviselőjét).
(4) Az átmeneti gondozást nyújtónak az egyéni gondozási-nevelési terv alapján ellátandó feladataira a 84. § értelemszerűen irányadó.
(4) Az átmeneti gondozást nyújtónak az egyéni gondozási-nevelési terv alapján ellátandó feladataira a 84. § (1) bekezdésének a) és e) pontjai értelemszerűen irányadóak.
54. §
(1) Az átmeneti gondozásban részesített gyermek számára nyújtott ellátásról, gondozásról, nevelésről a gyermek és szülője (törvényes képviselője) a 85. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint nyilváníthat véleményt.
(2) Az átmeneti gondozásban részesített gyermek vallásgyakorlására, továbbá kisebbségi önazonossága megőrzésére a 85. § (3)-(4) bekezdései az irányadók.
55. §   Az átmeneti gondozásban részesített gyermeknek a gondozási helyéről történő engedély nélküli eltávozása, illetve távolmaradása esetén a 86. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
56. §
(1) Az átmeneti gondozást nyújtó személy vagy intézmény elősegíti a gyermeknek a szülővel való kapcsolattartását.
(2) A szülő az átmeneti otthon házirendje, illetve a helyettes szülővel történt megállapodás szerint látogathatja meg, illetve viheti el a gyermeket, és élhet a kapcsolattartás egyéb formáival (levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés).
(2a) A helyettes szülőnél, a gyermekek átmeneti otthonában vagy a családok átmeneti otthonában ellátott gyermek különélő hozzátartozójával való kapcsolattartásának elősegítése érdekében - a gyámhivatal vagy a bíróság döntésének megfelelően - a helyettes szülői hálózat működtetője, a gyermekek átmeneti otthona vagy a családok átmeneti otthona
a) segíti a kapcsolattartás során felmerülő problémák megoldását, szükség esetén pszichológus, mentálhigiénés szakember bevonásával,
b) szükség esetén biztosítja a gyermeknek a kapcsolattartás helyszínére való eljuttatását és az onnan történő visszajutását, valamint ehhez kísérőt biztosít,
c) felügyelt kapcsolattartás esetén,
ca) a kapcsolattartás kulturált és zavartalan lebonyolításához helyszínt és szakembert biztosít,
cb) a felügyelt kapcsolattartáson történtekről és a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról tájékoztatja a gyámhivatalt.
(3) Az átmeneti gondozást nyújtó a gyermek átmeneti gondozásáról értesíti a szülő lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti gyermekjóléti szolgálatot és együttműködik vele az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetése, a gyermek mielőbbi hazakerülése érdekében.
(3) Az átmeneti gondozást nyújtó a gyermek átmeneti gondozásáról értesíti a szülő lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti család- és gyermekjóléti szolgálatot, amennyiben az átmeneti gondozást hatósági intézkedés előzte meg, a család- és gyermekjóléti központot, és együttműködik az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetése, a gyermek mielőbbi hazakerülése érdekében.
57. §
(1) Az átmeneti gondozás keretében a lakóhelyéről önkényesen eltávozott vagy gondozási helyét elhagyni kényszerült gyermek számára az állapotához, a bekerülésének körülményeihez igazodó speciális ellátást, lakhatást kell biztosítani.
(1) Az átmeneti gondozás keretében a lakóhelyéről önkényesen eltávozott vagy gondozási helyét elhagyni kényszerült gyermek számára az állapotához, a bekerülésének körülményeihez igazodó speciális ellátást, lakhatást (a továbbiakban: ideiglenes gondozást) kell biztosítani.
(2) A gyermekotthonban a gyermekkel folytatott egyéni beszélgetés során fel kell tárni a gyermek felügyelet nélkül maradását előidéző, illetve átmeneti gondozását szükségessé tevő okokat.
(2) A gyermekotthonban a gyermekkel folytatott egyéni beszélgetés során fel kell tárni a gyermek felügyelet nélkül maradását előidéző, illetve ideiglenes gondozását szükségessé tevő okokat.
(3) Ha a feltárt körülmények alapján valószínűsíthető, hogy a gyermek visszakerülése a szülőhöz (törvényes képviselőhöz) ellentétes a gyermek érdekével vagy ha a gyermek nem akar visszakerülni szülőjéhez (törvényes képviselőjéhez), az ellátást nyújtó haladéktalanul megkeresi a gyámhivatalt a szükséges hatósági intézkedés megtétele céljából.
(4) Az (1) bekezdés szerinti gyermek átmeneti gondozásra történt befogadásáról haladéktalanul tájékoztatni kell a Gyermekjóléti Szolgálatot, továbbá értesíteni kell a szülőt (törvényes képviselőt) arról, hogy
a) gyermekéről gondoskodjon, vagy
b) nyilatkozzon írásban arról, hogy gyermeke átmeneti gondozását kéri, illetve abba beleegyezik, egyúttal részletezze az okokat, amelyek az átmeneti gondozást szükségessé teszik, vagy
c) a (3) bekezdésben meghatározott esetben keresse fel az ügyben eljáró gyámhivatalt.
(4) Az (1) bekezdés szerinti gyermek ideiglenes gondozásra történt befogadásáról haladéktalanul tájékoztatni kell a Gyermekjóléti Szolgálatot, továbbá értesíteni kell a szülőt (törvényes képviselőt) arról, hogy
a) gyermekéről gondoskodjon, vagy
b) nyilatkozzon írásban arról, hogy gyermeke ideiglenes gondozását kéri, illetve abba beleegyezik, egyúttal részletezze az okokat, amelyek az ideiglenes gondozást szükségessé teszik, vagy
c) a (3) bekezdésben