Hatályos állapot
Közlönyállapot
2015.07.30. - 2015.07.31.
2015.08.01. - 2015.08.01.
2015.08.02. - 2015.12.21.
2015.12.22. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

10/2015. (VII. 30.) HM rendelet

a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 15., 16. és 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 77. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

1. A rendelet hatálya

1. §   A rendelet hatálya kiterjed
a) a katonai szolgálatra jelentkezőkre,
b) a honvédekre,
c) a honvéd tisztjelöltnek, honvéd altiszt-jelöltnek jelentkezőre,
d) a honvédségi ösztöndíjasnak jelentkezőre, és
e) az önkéntes tartalékos katonákra.

2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. §   E rendelet alkalmazásában
1. bizottságok: a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) központi egészségügyi szervezeténél működő, a katonai szolgálatra való alkalmasság megállapítását és minősítését végző bizottságok a következők:
a) az MH Elsőfokú Pályaalkalmasság-vizsgáló Bizottság (a továbbiakban: EPAB),
b) a Másodfokú Alkalmasság-vizsgáló Bizottság (a továbbiakban: MAV),
c) az Elsőfokú Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: EFÜV),
d) a Másodfokú Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: MFÜV),
e) a Központi Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: KFÜV),
f) az Elsőfokú Repülőorvosi Bizottság (a továbbiakban: EROB),
g) a Másodfokú Repülőorvosi Bizottság (a továbbiakban: MROB),
2. egészségi alkalmasság-vizsgálat: olyan egészségi szakorvosi alkalmasság-vizsgálat, mely az általános feladatoknak, illetve az egyes beosztások ellátásához szükséges kiemelt egészségi alkalmassági követelményeknek való megfelelést vizsgálja,
3. egészségügyi mentesség: a katonai szolgálati kötelezettségek alóli teljes felmentés, amely a katonai szolgálatra való alkalmatlanság megállapítása céljából indult felülvizsgálati eljárás jogerős „Katonai szolgálatra alkalmatlan” döntés hatálybalépésétől a személyügyi eljárás lefolytatásának végéig tart,
4. életkor: a tárgyévben betöltött életkor,
5. fizikai alkalmasság-vizsgálat: olyan teljesítmény-élettani vizsgáló eljárások összessége, amely a katonai szolgálat ellátásához szükséges fizikai adottságok és képességek, fizikai teljesítőképesség meglétét vizsgálja,
6. felülvizsgálati eljárás: a megváltozott egészségi, fizikai vagy pszichés állapotú honvéd katonai szolgálatra való alkalmasságának minősítése,
7. fegyvernemi korlátozás: az egyes katonai munkakörcsaládokba tartozó munkakörök betöltésére vonatkozó korlátozás, kizárás,
8. fizikai állapotfelmérés: a fizikai alkalmasság évenkénti ellenőrzése a honvédségi szervezeteknél,
9. időszakos alkalmassági vizsgálat: korcsoportonként meghatározott gyakorisággal történő vizsgálat annak megállapítására, hogy a honvéd egészségi, fizikai vagy pszichés állapotában történt-e olyan változás, ami befolyásolhatja a további katonai szolgálat ellátását a beosztásához tartozó megterhelések és egészségkárosító tényezők figyelembevételével,
10. kiemelt egészségi alkalmassági követelmények: olyan alkalmassági követelmények, amelyek életkortól függetlenül szükségesek a 6. mellékletben meghatározott beosztások ellátásához,
11. különleges elbírálás: egyénileg mérlegelhető minősítési változatok, amelyek választási lehetőséget biztosítanak az 5. § (1) bekezdés minősítései között,
12. munkaköri alkalmassági vizsgálat: azt állapítja meg, hogy a meghatározott katonai munkakörben végzett szolgálati tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent, és annak képes-e megfelelni,
13. munkaköri korlátozás: egy adott beosztásra, munkakörre való korlátozás, kizárás a beosztásba helyezés előtt,
14. pszichikai alkalmasság-vizsgálat: olyan vizsgálat, amely az általános pszichés státusznak, illetve az egyes beosztások ellátásához szükséges különleges követelményeknek megfelelő képességek, készségek összességének meglétét vizsgálja,
15. részleges egészségügyi szolgálatmentesség: az egyes szolgálati kötelezettségek alóli részleges felmentés, amely a mentesség időszakára vonatkozik,
16. soron kívüli alkalmasság-vizsgálat: olyan alkalmasság-vizsgálat, melynek alapján eldönthető, hogy a honvéd egészségi, pszichés állapotában észlelt változás érdemben befolyásolja-e a korábban megállapított alkalmasságot,
17. vezető állomány tagja: az a személy, aki ezredesi vagy annál magasabb rendfokozatot visel, illetve ezredesi vagy annál magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztást lát el,
18. záró vizsgálat: a honvéd szolgálati viszonyának megszűnésekor, megszüntetésekor történő egészségi, szükség esetén pszichés vizsgálata, mely csak az adott állapot rögzítésére irányul.

II. FEJEZET
A KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3. A katonai szolgálatra való alkalmasság

3. §
(1) Hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos, honvéd-tisztjelölti és honvéd altiszt-jelölti katonai szolgálatra (a továbbiakban együtt: katonai szolgálat) és honvédségi ösztöndíjasnak egészségileg, pszichikailag és fizikailag az alkalmas, akinek nincs olyan egészségi, pszichés elváltozása, betegsége vagy fogyatékossága, amely a katonai szolgálat teljesítését kizárná, fizikai állapota megfelel e rendelet szerinti követelményeknek, illetve a katonai szolgálat teljesítése során egészségi, pszichés és fizikai állapota jelentős rosszabbodásának kockázata nem várható.
(2) A katonai szolgálatra való alkalmasság
a) teljes, ha a vizsgált személy egészségi, pszichés és fizikai állapota az általános követelményeknek teljesen megfelel,
b) kiemelt, ha a vizsgált személy egészségi, pszichés és fizikai állapota egyes kiemelt katonai tevékenység sajátosságaiból adódó speciális követelményeknek is megfelel, vagy
c) korlátozott, ha a vizsgált személy az általános egészségi követelményeknek teljesen nem felel meg, de az elváltozás a katonai szolgálatra való alkalmasságot minden beosztás tekintetében nem zárja ki.
(3) A korlátozott alkalmasság egyes betöltött beosztás, munkakör, fegyvernemi szolgálat ellátására való alkalmatlanságot jelent, amely tartalmazza a speciális elbírálású kategóriát is.

4. Az alkalmasság-vizsgálatok

4. §
(1) A katonai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság-vizsgálatokat, felülvizsgálatokat és repülőorvosi vizsgálatokat az MH központi egészségügyi szerve végzi. A katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságot és annak minősítését az MH központi egészségügyi szervezete kijelölt bizottságai állapítják meg.
(2) Alkalmasság-vizsgálatokat kell végezni az 1. § hatálya alá tartozó személyek alkalmasságának elbírálása, megállapítása, illetve felülvizsgálata és az alkalmasság ellenőrzése céljából
a) a szolgálati viszony létesítése előtt,
b) időszakosan az alkalmasság ellenőrzése céljából,
c) soron kívül az alkalmasság ellenőrzése céljából,
d) a külföldi katonai szolgálat teljesítése előtt, ha a betöltött és tervezett beosztási követelmények eltérőek, valamint a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet (a továbbiakban: Hjt. vhr.) 1. § 10. pont i) alpontja alapján, ha az a képzésen való részvétel feltétele,
e) a külföldi katonai szolgálat teljesítése után, kivéve a Hjt. vhr. 1. § 10. pont i), j) és n) alpontja szerinti eseteket,
f) a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 83. § (2) bekezdése szerinti új beosztásba történő kinevezést megelőzően, ha az új beosztására meghatározott követelmények a betöltött beosztására meghatározott követelményektől eltérőek,
g) 365 napot elérő vagy azt meghaladó időtartamú rendelkezési állományt vagy távollétet követő újbóli beosztásba helyezést megelőzően,
h) az állományilletékes parancsnok tekintetében, vezető beosztásba történő kiválasztása előtt,
i) a hivatásos állományba történő visszavételt megelőzően,
j) a honvéd tisztjelöltnek jelentkezővel, a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkezővel a felvétele, vagy a jelölttel a honvédségi ösztöndíjszerződés megkötése előtt, valamint a hivatásos vagy szerződéses állományba vétele előtt,
k) az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszony létesítése előtt,
l) a honvéd tisztjelöltek esetén a szakirányba helyezés, illetve a szak- vagy szakirányváltás előtt, és
m) a honvéd altiszt-jelöltek esetében ágazatba vagy szakmairányba helyezés előtt, ha az ágazat vagy szakmairány előírja.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben - a (2) bekezdés d), e), h,) l), és m) pontjában szereplők kivételével - az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasságot is minősíteni kell. A (2) bekezdés h) pontja esetén csak pszichés, a (2) bekezdés d) pontja esetén pszichés és szükség esetén az egészségi alkalmasságot, a (2) bekezdés l), és m) pontja esetén szükség esetén az egészségi és pszichés alkalmasságot is minősíteni kell. A (2) bekezdés g) pontjában foglalt esetben az egészségi, szükség esetén a pszichés és legfeljebb 180 napos felkészülési időt követően a fizikai alkalmasságot is minősíteni kell.
(4) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság minősítése a minősítést közvetlenül megelőzően végzett vizsgálat eredményén, illetve a korábban végzett, de még érvényes és a minősítés céljával egyező követelményszintű vizsgálat eredményén alapulhat.
(5) Az egészségi alkalmasságot üzemorvos, foglalkozás-egészségügyi, vagy alkalmasság-vizsgálatban szakmai gyakorlattal rendelkező szakorvos, repülőorvosi vizsgálatok esetén repülőorvos vagy repülőorvosi vizsgálatokban szakmai gyakorlattal rendelkező szakorvos, a pszichikai alkalmasságot pszichológus, a fizikai alkalmasságot sportélettani szakmai gyakorlattal rendelkező szakorvos, illetve a fizikai felkészítésre és a terheléses sportélettani vizsgálatok végzésére képesítéssel rendelkező szakember véleményezheti, illetve minősítheti.

5. Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági minősítések

5. §
(1) Az egészségi szakorvosi vizsgálat alapján megállapítható alkalmassági minősítések:
a) „Egészségileg alkalmas”,
b) „Egészségileg korlátozással alkalmas”,
c) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ........-ig” vagy
d) „Egészségileg alkalmatlan”.
(2) A pszichológiai vizsgálatok alapján megállapítható alkalmassági minősítések:
a) „Pszichésen alkalmas”,
b) „Pszichésen ideiglenesen alkalmatlan ........-ig” vagy
c) „A pszichikai követelményeknek nem felelt meg”.
(3) A fizikai alkalmassági vizsgálatok alapján megállapítható minősítések:
a) „Fizikailag alkalmas” vagy
b) „Fizikailag alkalmatlan”.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti minősítések a betöltött, illetve a tervezett beosztásra vonatkoznak.

6. Az összesített alkalmassági minősítések és értelmezésük

6. §
(1) Az összesített alkalmassági minősítést az e rendelet szerinti egészségi, pszichikai és fizikai vizsgálatok eredményére alapozva kell megállapítani.
(2) Az összesített alkalmassági minősítés utal a vizsgálat céljára, valamint tartalmazza az alkalmasság, korlátozott alkalmasság, alkalmatlanság vagy ideiglenes alkalmatlanság minősítését is.
7. §
(1) Az elvégzett vizsgálatok alapján
a) „Katonai szolgálatra alkalmas”,
b) „Beosztásában szolgálatra alkalmas”,
c) „Honvéd tisztjelöltnek alkalmas”,
d) „Honvéd altiszt-jelöltnek alkalmas”,
e) „Önkéntes tartalékos katonai szolgálatra alkalmas”,
f) „Tervezett beosztásra alkalmas”, vagy
g) „Honvédségi ösztöndíjasnak alkalmas”
minősítés adható a 3. § szerinti követelményekre és a vizsgálat céljára figyelemmel.
(2) Az elvégzett vizsgálatok alapján, a vizsgálat céljával összhangban adható „Beosztásában korlátozással alkalmas”, „Tervezett beosztásában korlátozással alkalmas” minősítés - pszichésen és fizikailag alkalmas személy esetében - az egészségi alkalmasság minősítésén, illetve - pszichésen alkalmas, fizikailag alkalmatlan személy esetében - az egészségi alkalmasság minősítésére visszavezethető fizikai alkalmasságot befolyásoló okon alapulhat. E minősítés csak meghatározott beosztások, munkakörök betöltését teszi lehetővé.
(3) Az elvégzett vizsgálatok alapján, a vizsgálat céljával összhangban adható
a) „A jelenlegi beosztásban alkalmatlan”, és
b) „A tervezett beosztásra alkalmatlan”
minősítés az egészségi, és a pszichikai alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat, ha a vizsgált személy az adott beosztáson kívül más beosztásra alkalmas lehet.
(4) Az elvégzett vizsgálatok alapján legfeljebb 1 évre adható
a) „A jelenlegi beosztásában ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”,
b) „A tervezett beosztásra ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”, és
c) a „Honvédségi ösztöndíjasnak ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”
minősítés az egészségi, és a pszichikai alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat.
(5) Az elvégzett vizsgálatok alapján adható
a) „Katonai szolgálatra alkalmatlan”,
b) „Honvéd tisztjelöltnek alkalmatlan”,
c) „Honvéd altiszt-jelölti szolgálatra alkalmatlan”,
d) „Önkéntes tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan”, és
e) „Honvédségi ösztöndíjasnak alkalmatlan”
minősítés valamennyi beosztásra való alkalmatlanságot jelent, és az alkalmassági összetevők bármelyikén alapulhat.
(6) Az összesített alkalmassági minősítéseket az EPAB, a MAV, MFÜV és KFÜV , a speciális fegyvernemi összesített alkalmassági minősítést az EROB állapítják meg. Az összesített alkalmassági minősítések érvényességét a személy aktuális egészségi, pszichés és fizikai állapotát figyelembe véve az EPAB, MAV, MFÜV és KFÜV szakmai döntése határozza meg.
(7) A „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítést első fokon a katonai szolgálatra jelentkezőkre az EPAB, honvédek esetében csak az MH egészségügyi szervezete MFÜV, másodfokon a KFÜV hozhat.

7. Az alkalmassági minősítések érvényessége

8. §
(1) A 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alkalmas minősítés a
a) katonai szolgálatra jelentkezők esetében legfeljebb 1 évre,
b) hivatásos és szerződéses katonák esetében
ba) a honvéd 35 éves életkoráig legfeljebb 5 évre,
bb) 35-44 éves életkor között legfeljebb 3 évre,
bc) 44 éves életkor felett legfeljebb 1 évre,
c) 365 napot meghaladó külföldi katonai szolgálat esetén a kiküldetés időtartamára, de legfeljebb 5 évre,
d) önkéntes tartalékos katonák esetében
da) 45 éves életkor felett 2 évre,
db) 45 éves életkorig 5 évre,
e) honvéd tisztjelölti és honvéd altiszt-jelölti katonai szolgálatra jelentkezők esetében legfeljebb 1 évre,
f) honvédségi ösztöndíjasnak jelentkezettek esetében a tanulmányok időtartamára
adható.
(2) Az alkalmas minősítés érvényességét a honvéd aktuális egészségi, pszichés és fizikai állapotát figyelembe véve az (1) bekezdésben rögzített időtartamon belül az EPAB vagy a MAV szakmai döntése határozza meg. A minősítés érvényességét a pályaalkalmasság-vizsgálati lapon (a továbbiakban: PAV lap) fel kell tüntetni.
(3) A minősítés érvényességének letelte után az alkalmasságot ismételten minősíteni kell.
9. §   A 7. § (2) bekezdése szerinti korlátozottan alkalmas minősítés legfeljebb 1 évre, vagy ha az egészségi állapot változása nem várható, véglegesen adható.
10. §
(1) Ha az alkalmas minősítés érvényessége alatt a honvéd betegségen, gyógykezelésen esett át, az ezzel kapcsolatos egészségi dokumentációját az utaltsági rend szerinti egészségügyi központban minden esetben be kell mutatni. Ha a betegség, vagy az állapotváltozás az egészségügyi központ vezetője szerint érdemben befolyásolja a minősítést, az orvosi dokumentációt meg kell küldeni az EPAB részére a további alkalmasság megítélése céljából. Az EPAB a kiadott minősítésének a honvéd megváltozott egészségi, pszichés állapota, vagy a fizikai követelmények nem teljesítése esetén felülvizsgálatát kezdeményezheti.
(2) Külföldi szolgálatteljesítés során bekövetkezett betegség, gyógykezelés esetén, ha a honvéd vizsgálatát, kezelését végző egészségügyi létesítmény a honvéd egészségügyi repatriálását nem javasolja, a honvéd a kontingensparancsnok és az MH Összhaderőnemi Parancsnokság Egészségügyi Koordinációs Részleg javaslata alapján folytathatja missziós szolgálatát. Ebben az esetben a honvéd köteles bemutatni a betegségével, sérülésével kapcsolatosan keletkezett egészségügyi dokumentációt a missziós visszaszűrés során. Az alkalmasságot érdemben befolyásoló egészségi elváltozás esetén az EPAB a minősítés felülvizsgálatát kezdeményezi.

MÁSODIK RÉSZ
A HONVÉDEK ALK ALMASSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

III. FEJEZET
AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG

8. Az egészségi alkalmassági követelmények és alkalmazásuk

11. §
(1) Az egészségi alkalmasság minősítése az 1. melléklet szerinti „Táblázat és magyarázat a betegségek és fogyatékosságok egészségi alkalmassági fokozatának megállapításához” (a továbbiakban: Táblázat) alapján, valamint a Táblázatban a betegségek és a fogyatékosságok felsorolása a „Betegségek Nemzetközi Osztályozása” (a továbbiakban: BNO) című kiadvány figyelembevételével szakaszok és alszakaszok szerint történik.
(2) A Táblázat rovatai az alszakaszoknak megfelelően az egészségi alkalmassági fokozatokat nyomtatott nagybetűkkel jelölik a következők szerint:
a) „Egészségileg alkalmas” („A”),
b) „Egészségileg korlátozással alkalmas” („K”),
c) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” („I”),
d) „Egészségileg alkalmatlan” („E”).
(3) A Táblázat szakaszainak a), b) és c) pontja sorolja fel az adott szakasz szerint minősítendő elváltozásokat és a kórisme tisztázásához szükséges kiegészítő és speciális szakvizsgálatokat, valamint meghatározza az eltérő, illetve mérlegelhető minősítési változatokat az elváltozás súlyossága, a beosztás, az életkor és a fegyvernem szerint.
(4) A Táblázat szakaszainak d) pontja betű- és számjelekkel fejez ki az „Egészségileg korlátozással alkalmas” („K”) minősítés esetén alkalmazandó beosztási, munkaköri, fegyvernemi korlátozásokat. A betű- és számjelek jelentését - a szolgálatok megterhelés jellege szerinti csoportosításával együtt - a 2. melléklet tartalmazza. A minősítésben a korlátozásokat minden esetben meg kell jeleníteni. A felsorolt korlátozások közül a szakorvosok az elváltozás jellegének és súlyosságának mérlegelésével választhatnak.
(5) Az „Egészségileg korlátozással alkalmas” minősítés kiemelt esete az F9-Speciális elbírálás, amely csak a honvéd állományilletékes parancsnokának javaslatára és az alkalmasságot elbíráló bizottság orvosi véleménye alapján adható. Ebben az esetben a honvéd alkalmasságát évente minősíteni kell. A fizikai alkalmasság vizsgálatát és ellenőrzését nem kell végrehajtani. Ebben az esetben a honvéd előmenetelre, külföldi szolgálatra nem tervezhető.
(6) A Táblázat szakaszainak e) pontja az adott betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének a szakmai lehetőségét határozza meg.
(7) Ha a vizsgálatkor olyan megbetegedés észlelhető, amely a Táblázatban nem szerepel, a vizsgált személyt az adott betegséget orvosilag, kórtanilag leginkább megközelítő kórformára vonatkozó rendelkezések szerint kell minősíteni.
12. §
(1) Az egészségi alkalmassági vizsgálat során a testtömeget, a testmagasságot és a testzsír-százalékot a 3. melléklet N), O) és P) pontja szerint mérni kell.
(2) Ha a honvéd nem a 3. melléklet N), O) és P) pontjában meghatározott testalkati mutatókkal rendelkezik, fel kell hívni a figyelmét a Honvéd Testalkati Programban (a továbbiakban: Program) való részvétel lehetőségére.
(3) A Program az MH központi egészségügyi szervezete egészségfejlesztésért felelős szerve irányításával kerül végrehajtásra.
(4) A nem, életkor és testmagasság szerint differenciált testalkati ajánlást a 3. melléklet N), O), P) pontja, a Program szabályait a 4. melléklet tartalmazza.

9. Különleges elbírálás

13. §
(1) A Táblázat az egyes szakaszokban szereplő betegségekhez kapcsolódva Különleges elbírálás (a továbbiakban: „KLGS”) megjelölést tartalmazhat. A „KLGS” megjelölés az 5. § (1) bekezdése szerinti minősítések között választási lehetőséget biztosít.
(2) A „KLGS” elbírálás esetén az alkalmasság minősítése nem lehet enyhébb, mint a Táblázat ugyanazon betegségre vonatkozó megelőző alszakasza szerinti minősítés.
(3) A különleges elbíráláskor a következőket kell figyelembe venni:
a) a betegség súlyosságának fokát és a vele együtt járó működési zavarokat, rendellenességeket,
b) a szervezet kompenzálóképességét, az elváltozások kiegyenlítődésének, regenerálódásának lehetőségét, a gyógykezelés hatását a szolgálatképes állapot fenntartására,
c) a megbetegedésnek a szolgálat teljesítésében rejlő, reális súlyosbodási lehetőségét,
d) az egészségi állapot befolyását az adott beosztás ellátására, a beosztás jellegének és sajátosságainak figyelembevételével,
e) az 5. melléklet szerinti „Munkaköri térkép”-ben szereplő fegyvernemi, munkaköri szolgálati tevékenység munkaegészségügyi jellemzőit,
f) a már megszerzett szolgálati tapasztalatokat, képzettséget, az eltelt szolgálati időt, és
g) a más beosztásban további egészségkárosodás vagy állapotromlás nélkül való foglalkoztatás, rehabilitáció lehetőségét.

10. Az egészségi követelményeknek megfelelő minősítések

14. §
(1) A Táblázat szakaszaihoz, alszakaszaihoz kapcsoltan a részletes egészségi követelményeknek megfelelő minősítéseket a Táblázat A3-A6 jelű rovatai állapítják meg.
(2) A katonai szolgálatra jelentkezők és a honvéd egészségi alkalmasságát a következők szerint kell minősíteni:
a) az A3 rovat szerint a honvéd és a katonai szolgálatra jelentkező és önkéntes tartalékos állományt 34 éves életkorig,
b) az A4 rovat szerint a honvéd és a katonai szolgálatra jelentkező és önkéntes tartalékos állományt 35-44 éves életkor között,
c) az A5 rovat szerint a honvéd és a katonai szolgálatra jelentkező és önkéntes tartalékos állományt 44 éves életkor felett, továbbá
d) az A6 rovat szerint az F9 „Korlátozással alkalmas” minősítéssel ellátható beosztásra tervezetteket, valamint az önkéntes tartalékos IV-et.
(3) A 6. mellékletben megjelölt beosztást betöltő, vagy arra tervezett állomány esetében az abban meghatározott speciális követelményeket is figyelembe kell venni.
(4) A légi közlekedési szakszemélyzet, az MH központi egészségügyi szervezete repülőorvosi vizsgálati szervének EROB hatáskörébe tartozó egyéb beosztott, valamint a felsorolt feladatkör ellátására jelentkező alkalmasságának elbírálása az állami célú légiközlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülőegészségi feltételeiről szóló rendelet (a továbbiakban: repülőegészségi rendelet) szerint történik.

IV. FEJEZET
A PSZICHIKAI ALKALMASSÁG

15. §
(1) Katonai szolgálatra pszichikailag az a személy alkalmas, aki megfelel a katonai szolgálat által támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, értékrendi és pályamotivációs követelményeknek.
(2) A honvédnek a következő pszichikai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:
a) valamennyi beosztásban, rendfokozatban a pszichés alapkövetelményeknek - jelölése: Pa,
b) az egyes fegyvernemi munkakörökben az A9 pont szerinti követelményeken túl az adott munkakörre jellemző pszichés készségeknek is - jelölése: Pm,
c) az átlagos megterheléstől lényegesen eltérő beosztásokban különleges pszichés elvárásoknak is - jelölése: Pk, valamint
d) a vezető beosztásokban az átlagot meghaladó vezetői, szervezői készségeknek is - jelölése: Pv.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő pszichés funkciócsoportokat „Részletes pszichikai alkalmassági követelmények” címmel a 7. melléklet tartalmazza. Az egyes pszichés funkciócsoportok vizsgálata és értékelése tesztvizsgálatokkal, kérdőívekkel, pszichológiai műszerek alkalmazásával és célzott beszélgetéssel történik.
(4) A pszichikai alkalmasság elbírálásakor a 7. melléklet szerinti részletes pszichés követelményeket és a Hjt. vhr. 2. mellékletének pszichikai követelményekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
(5) A vizsgálatok alapján megállapított pszichés teljesítmények értékelése és jelölése az egyes pszichés funkciócsoportokban optimálisan elérhető összteljesítmény százalékos arányában
a) 91-100% esetén „Kiemelkedő” (V.),
b) 76-90% esetén „Jó” (IV.),
c) 46-75% esetén „Közepes” (III.),
d) 31-45% esetén „Megfelelő” (II.), vagy
e) 0-30% esetén „Nem megfelelő” (I.).
(6) Az (5) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott összteljesítmény esetén, a 7. melléklet szerinti munkaköri követelményekkel összhangban a vizsgált személy tervezett, illetve betöltött beosztásától, feladatától függően a minősítés
a) „Pszichikailag alkalmas”,
b) „Pszichikai követelményeknek nem felelt meg”,vagy
c) „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan....-ig”, ha a vizsgált személy átmeneti élethelyzete, aktuális pszichés állapota nem teszi lehetővé képességei, személyiségjegyei megbízható értékelését.
(7) „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan....-ig” minősítés legfeljebb egy évre adható.
(8) A pszichikai alkalmasság ismételt vizsgálatát egy éven belül csak akkor kell elvégezni, ha az érvényes minősítés vizsgálati céljától eltérő vizsgálati célú vagy szigorúbb követelményszintű alkalmassági minősítésre kerül sor.

V. FEJEZET
A FIZIKAI ALKALMASSÁG

16. §
(1) A fizikai alkalmasság-vizsgálatot az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervezetének vezetője által kijelölt bizottság hajtja végre. A bizottság összetételét és a vizsgálat végrehajtásának szabályait a 8. melléklet A) pontja határozza meg.
(2) A fizikai alkalmasság-vizsgálat a fizikai kondicionális képességi követelmény teljesítésének vizsgálatából áll.
(3) Ha a honvéd a fizikai kondicionális képességi követelményt nem teljesíti, „fizikailag alkalmatlan” minősítést kap.
(4) A fizikai kondicionális képességi követelmények teljesítése attól az évtől nem kötelező, amikor a honvéd betölti az 55. életévét.
17. §
(1) A fizikai kondicionális képességi követelmény egy keringésrendszeri állóképességet, egy kar-vállöv erő-állóképességet és egy törzs erő-állóképességet mérő mozgásformát tartalmaz.
(2) A fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló állóképességi mozgásformák
a) 45 éves korig 3200 méter síkfutás,
b) 46-49 éves kor között, illetve választható mozgásformaként 50 éves kortól 2000 méter síkfutás vagy
c) 50 éves kortól, illetve az önkéntes tartalékosok esetében 1600 méter menet sík terepen.
(3) A fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló kar erő-állóképességi mozgásformák:
a) férfiak esetében fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás, vagy
b) nők esetében térdelő-fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás,
c) húzódzkodás.
(4) A fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló törzs erő-állóképességi mozgásforma a hanyattfekvésből felülés.
(5) Ha a honvéd huzamosabb ideig tartó, illetve maradandó egészségkárosodása következményeként a fizikai kondicionális képességi követelményeket nem képes teljesíteni a (2)-(4) bekezdésben felsorolt mozgásformákkal, az MFÜV a módosult fizikai terhelhetőségre figyelemmel a (6)-(8) bekezdésben szereplő könnyített mozgásformák alkalmazását írhatja elő határozott időre vagy véglegesen.
(6) A fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló könnyített állóképességi mozgásforma 1600 méter menet sík terepen.
(7) A fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló könnyített kar erő-állóképességi mozgásforma a hajlított karú függés.
(8) A fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló könnyített törzs erő-állóképességi mozgásformák:
a) függésben lábemelés és
b) hanyattfekvésből lapockaemelés.
(9) A fizikai alkalmasság-vizsgálat során a fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló állóképességi mozgásformák helyett az időjárási körülmények figyelembe vételével, a vizsgálat vezetőjének döntése alapján alkalmazható mozgásformák:
a) kerékpár-ergometria vagy
b) futószalag-ergometria.
(10) A fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálata hőségriadó elrendelése esetén csak zárt, megfelelően temperált helyiségben végezhető.
18. §
(1) Katonai szolgálatra fizikailag az a katonai szolgálatra jelentkező, illetve honvéd alkalmas, aki a részére előírt fizikai kondicionális követelmény mozgásformáiból a minimális pontszámot, és a három mozgásformából összesen legalább 220 pontot elér.
(2) A mozgásformánként elérendő minimális pontszám:
a) állóképességi mozgásformák esetén 60 pont,
b) kar és törzs erő-állóképességi mozgásformák esetén mozgásformánként 30-30 pont.
(3) Ha a honvéd egészségi állapota a 17. § (3) és (7) bekezdése szerinti egyik kar erő-állóképességet mérő mozgásforma végrehajtását sem teszi lehetővé, akkor a 17. § (4) és (8) bekezdése szerinti törzs erő-állóképességét mérő mozgásformában szerzett pontszám 50%-a kerül beszámításra.
(4) Ha a honvéd egészségi állapota a 17. § (4) és (8) bekezdése szerinti egyik törzs erő-állóképességét mérő mozgásforma végrehajtását sem teszi lehetővé, akkor a 17. § (3) és (7) bekezdése szerinti kar erő-állóképességét mérő mozgásformában szerzett pontszám 50%-a kerül beszámításra.
(5) A 17. §-ban felsorolt mozgásformák szabályos végrehajtását a 8. melléklet A) pontja tartalmazza.
(6) A mozgásformák nem és életkor szerint differenciált értékelési táblázatait a 3. melléklet tartalmazza.
(7) A fizikai alkalmasság-vizsgálatok előtt a terhelhetőség elbírálása céljából orvosi, szükség esetén szakorvosi vizsgálatot kell végezni. A vizsgálatok eredményét a 9. melléklet A) pontja szerinti „Fizikai alkalmasság-vizsgálati lap”-on kell feljegyezni.
(8) Az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve a fizikai alkalmasság-vizsgálat minősítését tartalmazó kivonatot jogerős „Fizikailag alkalmatlan” minősítés esetén azonnal, „Fizikailag alkalmas” minősítés esetén 30 napon belül megküldi az állományilletékes parancsnoknak. Ha a honvéd fizikai alkalmasság-vizsgálatának eredménye „Fizikailag alkalmas”, az eredményt a honvéd kérésére az éves fizikai állapotfelmérésbe be kell számítani.
(9) Az adott naptári évben az egészségi alkalmasság-vizsgálatot végző szakorvos egyetértésével a katonai szervezeteknél elvégzett éves fizikai állapotfelmérés eredményét a fizikai alkalmasság-vizsgálat eredményének el kell fogadni, ha a honvéd állapotában nem következett be olyan változás, amely új fizikai alkalmasság-vizsgálat elvégzését teszi szükségessé. Ebben az esetben az EPAB által kiadott minősítés csak az egészségi és a pszichikai alkalmasság-vizsgálat eredményén alapul. A fizikai állapotfelmérést végző szervezet vezetője a fizikai állapotfelmérés eredményéről a 9. melléklet B) pontja szerinti „Teljesítmény felmérő lap a fizikai állapotfelméréshez” adatlapot tölt ki és saját, valamint a felmérést végző bizottság vezetőjének aláírásával haladéktalanul megküldi az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve részére. A minősítést az EPAB által kiadott PAV lap kivonat, valamint a parancsnok és a felmérést végző bizottság vezetője által aláírt adatlap együttesen képezik.
19. §   „Fizikailag alkalmatlan” minősítés esetén,
a) ha a fizikai alkalmasság-vizsgálatra a 4. § (2) bekezdés b), f), h) pontja alapján került sor, és a honvéd a kondicionális képességi követelményt nem teljesítette, az egészségügyi ok kivételével, számára az MH központi egészségügyi szerve alkalmasság-vizsgálatot végző szerve 6 hónapon belül újabb időpontot határoz meg a fizikai alkalmasság-vizsgálatra, és azonnal értesíti az állományilletékes parancsnokot a vizsgálat eredményéről. A honvéd addig nem tervezhető előmenetelre, külszolgálatra, amíg „Fizikailag alkalmas” minősítést nem szerez,
b) ha a honvéd a fizikai kondicionális képességi követelményeket 18 hónapot meghaladó időtartamban nem teljesíti, katonai szolgálatra való alkalmasságát az MH központi egészségügyi szerve - az állományilletékes parancsnok kezdeményezésére - 30 napon belül elbírálja,
c) ha a honvéd a megismételt fizikai alkalmasság-vizsgálaton sem teljesíti a fizikai kondicionális képességi követelményt, a Hjt. 79. § (4) bekezdése szerint kell eljárni, vagy
d) ha a fizikai alkalmasság-vizsgálatra a 4. § (2) bekezdés c) pontja alapján kerül sor és a honvéd a fizikai kondicionális képességi követelményeket nem tudja teljesíteni, a Hjt. 79. § (4) bekezdés szerint kell eljárni.

VI. FEJEZET
AZ ALKALMASSÁG MINŐSÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES VIZSGÁLATOK, LELETEK ÉS OKMÁNYOK

20. §
(1) Az egészségi alkalmasság minősítéséhez szükségesek
a) a következő szakorvosi vizsgálatok: belgyógyászati, sebészeti és mozgásszervi, ideggyógyászati és pszichiátriai, szemészeti, fül-orr-gégészeti, fogászati, szükség esetén kiegészítő vizsgálatok,
b) a következő laboratóriumi vizsgálatok: klinikai, szerológiai, a HIV, hepatitis B és C vírus fertőzés vizsgálata, vércsoport meghatározása, EKG, műszeres hallásvizsgálat, nők esetében terhességvizsgálati teszt, továbbá
c) mintavétel kábítószerszűréshez, valamint laboratóriumi vizsgálat során mért emelkedett májenzim értékek esetében krónikus alkoholfogyasztás vizsgálatához.
(2) A fogászati vizsgálatokat a NATO STANAG 2466 szabvány szerint kell értékelni. A fogstátuszt a NATO szabvány szerint kell rögzíteni a PAV lapon.
(3) Az egészségi alkalmasság minősítéséhez a következő leleteket, valamint okmányokat kell benyújtani:
a) leletek: 1 éven belüli mellkasröntgen lelet, nők esetében 3 hónapon belüli nőgyógyászati és 1 éven belüli citológiai lelet, továbbá
b) okmányok: Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ kártya), a 10. melléklet szerinti háziorvosi, alapellátást végző orvosi tájékoztatás, a 11. melléklet szerinti Prevenciós adatlap, a 12. melléklet szerinti „Egészségügyi adatlap és nyilatkozat”, ha a külföldi beosztás betöltéséhez szükséges miniszteri utasításban kiadott minta szerinti „Entry Medical Examination” nevű dokumentum kitöltött és aláírt 1. és 2. oldala, és
c) a vizsgálat időpontjában betöltött vagy a tervezett beosztáshoz kapcsolódó munkaköri leírás.
21. §
(1) A pszichikai alkalmasság-vizsgálat a 15. § rendelkezései szerint pályaalkalmassági és a munkapszichológiai vizsgálatok körében használatos eljárásokkal történik.
(2) A 4. § (2) bekezdés b) és d) pontjaiban meghatározott esetekben a pszichikai alkalmasság megállapításához parancsnoki vélemény szükséges.
22. §   A fizikai alkalmasság-vizsgálatot a 16-19. § rendelkezései szerint kell elvégezni, és a 3. mellékletben foglaltak szerint kell értékelni.
23. §
(1) A 20. § (3) bekezdésében felsorolt leletek és okmányok bármelyikének hiányában az alkalmasság nem minősíthető.
(2) Ha a vizsgált személy mulasztása folytán valamely vizsgálat az EPAB vagy az EROB által előírt határidőben nem kerül elvégzésre, vagy a vizsgálat valamely lelet hiányában nem zárható le, és a mulasztást a vizsgált személy a határidő lejártát követő 15 napon belül alapos indokkal nem menti ki, az EPAB vagy az EROB a „Minősítés nélkül lezárva” jelzést tünteti fel.
(3) Ha a honvéd PAV lapja a (2) bekezdés alapján „Minősítés nélkül lezárva” jelzést kap, a vizsgált személy fegyelmi felelősségre vonását kell kezdeményezni. Ha a honvéd a hiányzó leletét 60 napon belül pótolja, alkalmassága újra minősíthető. Igazolt esetben a leletpótlásra nyitva álló határidő 30 nappal meghosszabbítható. Érvényes minősítés hiányában a honvéd szolgálati viszonyának megszüntetését kell kezdeményezni.
(4) A vizsgálatok eredményét a PAV lapon kell feljegyezni, amelynek eredeti példányát a leletekkel együtt, ha van, a korábbi PAV laphoz csatoltan, az MH központi egészségügyi szervezete irattárazásra kijelölt, alkalmasság-vizsgálatot végző szervének irattárában kell elhelyezni. A vizsgálatot kérő honvédségi szervezet a PAV lap alkalmasságra vonatkozó - csak a minősítést tartalmazó - kivonatát kapja.
(5) A PAV lapot „Orvosi titoktartásra kötelezett” jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett személy kérésére vagy törvényben meghatározott szervezet részére a fellebbezéssel nem támadott döntést hozó bizottság vagy a fellebbezéssel már nem támadható döntést hozó bizottság készít és ad ki.
(6) Az összesített alkalmassági minősítést az EPAB vagy az EROB a vizsgálatok megkezdésétől számított 30 napon belül hozza meg.
(7) Az EPAB vagy az EROB (6) bekezdés szerinti határidőt egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja.
24. §
(1) Az EPAB vagy az EROB által megállapított minősítés ellen a vizsgált személy a minősítés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a MAV-nak vagy az MROB-nak címezve, a döntést hozó EPAB-nak vagy EROB-nak kell benyújtani. Az EPAB vagy az EROB elnöke a fellebbezést a PAV lappal együtt haladéktalanul továbbítja a MAV-hoz vagy az MROB-hoz. A másodfokú eljárást követően a PAV lap kivonatát a MAV vagy az MROB elnöke megküldi a vizsgálatot kezdeményező szerv részére, a PAV lapot pedig visszaküldi az EPAB-nak vagy az EROB-nak irattárazás céljából.
(2) Az EPAB vagy az EROB minősítése elleni fellebbezéskor a katonai szolgálatra jelentkező esetén a másodfokon hozott alkalmas minősítés, valamint a nem megfellebbezett elsőfokú alkalmatlan minősítés egy évig érvényes. A másodfokon hozott alkalmatlan minősítés végleges vagy határozott időre szól, ellene további fellebbezésnek helye nincs.
(3) Az alkalmasságot véleményező szakorvos, pszichológus döntése alapján az alkalmasság minősítéséhez az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervénél, illetve járóbeteg-szakellátást végző szervénél végzett, 6 hónapon belüli egészségügyi és pszichológiai részvizsgálatok eredményei is elfogadhatók.

HARMADIK RÉSZ
A HONVÉDEK ALK ALMASSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

VII. FEJEZET
A KATONAI SZOLGÁLATRA JELENTKEZŐK ALKALMASSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS MINŐSÍTÉSE

25. §
(1) A katonai szolgálatra jelentkezők alkalmasság-vizsgálatát - a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálathoz (a továbbiakban: KNBSZ) jelentkezők kivételével - az illetékes katonai igazgatási vagy személyügyi szerv kezdeményezi.
(2) A jelentkező állományba vételének szándékáról az alkalmasság-vizsgálatot kezdeményező szerv az MH központi egészségügyi szervezet alkalmasság-vizsgálatot végző szerve részére „beosztási tervezési lap”-ot ad, amely tartalmazza a katonai szolgálatra jelentkező által betöltendő beosztást, illetve a Hjt. vhr. szerinti beosztási rovatokat, amely alapján az alkalmasság-vizsgálatok elvégzését kérik.
(3) A KNBSZ főigazgatója által meghatározott szervezeti egység vezetője által az állományába jelentkezőről készített „beosztási tervezési lap”-on csak a Hjt. vhr. szerinti beosztási rovatot kell megjelölni.
26. §
(1) Az alkalmasság-vizsgálat minősítését első fokon az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének EPAB-ja, EROB-ja, másodfokon az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgáló szervének MAV-ja, MROB-ja végzi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni a hivatásos állományba történő visszavételét kérő személy esetében is.
(3) Ha a katonai szolgálatra jelentkező a 23. § (2) bekezdése szerinti esetben „Minősítés nélkül lezárva” jelzést kap, vele szolgálati viszony nem létesíthető, és a vizsgálati lap lezárásától számított egy éven belül újabb alkalmasság-vizsgálatra nem jelentkezhet.
27. §
(1) A katonai szolgálatra jelentkezők egészségi alkalmasságának minősítését a 14. § (2) bekezdése alapján kell végezni.
(2) A katonai szolgálatra jelentkezők esetében a „Katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényessége egy év. A „Katonai szolgálatra alkalmatlan” döntés végleges, vagy meghatározott időre szól.
(3) A szolgálati viszony létrejöttét követően - az állományilletékes parancsnok kérésére - az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve a minősítés alapjául szolgáló dokumentumok értékelése után - újabb érdemi vizsgálat nélkül - a 8. § (2) bekezdés szerinti időtartamra érvényes minősítést kiadja.
28. §
(1) Az EPAB az összesített alkalmassági minősítés meghozatala helyett tájékoztatja a vizsgálatot kezdeményező honvédségi szervezetet a katonai szolgálatra jelentkező egészségi, pszichikai alkalmassági minősítéséről, ha az érintett megfelel az alábbi követelményeknek:
a) az egészségi vizsgálatok alapján „Egészségileg alkalmas”,
b) a pszichológiai vizsgálatok alapján „Pszichikailag alkalmas”, valamint
c) az egészségi vizsgálatok alapján a felkészítés során a fizikai követelményeket várhatóan képes teljesíteni.
(2) A szolgálati viszony létesítésére irányuló szerződésben a próbaidő kikötése mellett rögzíteni kell, hogy a fizikai alkalmassági követelményeket legkésőbb a próbaidő leteltéig kell teljesíteni, amelynek elmaradása esetén a honvéd szolgálati viszonya a Hjt. 68. § (1) bekezdés j) pontja alapján megszűnik.
(3) Ha hivatásos állományba vétel a Hjt. 32. § (2) bekezdése alapján történik, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a fizikai alkalmassági követelményeket legkésőbb hat hónapon belül kell teljesíteni.
(4) A vizsgálatot kezdeményező katonai szervezet az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján haladéktalanul köteles értesíteni az EPAB-ot arról, hogy az érintett személlyel kezdeményezi-e a szerződéses katonai szolgálati viszony létrehozását.
(5) Az alapkiképzés záróvizsgáján kell elvégezni a honvéd fizikai állapotfelmérését. Az alapkiképzést végző katonai szervezet a záróvizsga időpontja előtt 30 nappal értesíti az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervét, aki egy főt delegálhat a fizikai állapotfelmérést végrehajtó bizottságba. Az eredményt az alapkiképzést végrehajtó szerv megküldi az állományilletékes parancsnoknak és az EPAB-nak.
(6) Ha az (5) bekezdés szerinti vizsgálaton a honvéd fizikailag nem megfelelő eredményt ér el, az állományilletékes parancsnok a próbaidő letelte előtt kezdeményezheti a honvéd ismételt fizikai alkalmasság-vizsgálatát.
(7) Ha vizsgálatot kezdeményező honvédségi szervezet értesítése szerint a szolgálati viszony létrehozására nem kerül sor, az EPAB az összesített alkalmassági minősítést köteles meghozni.
(8) Ha az érintett személy a 25. § szerinti alkalmasság-vizsgálat alapján a fizikai követelményeket várhatóan a próbaidő végére sem képes teljesíteni, akkor az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítése helyett minősíteni kell a katonai szolgálatra való alkalmasságot.

VIII. FEJEZET
A HONVÉDEK ALKALMASSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS MINŐSÍTÉSE

29. §
(1) A honvédek alkalmasság-vizsgálatát a 4. § (2) bekezdés, b), d), e), f), h) és j) pontja szerinti esetekben a honvéd állományilletékes személyügyi szervének vezetője írásban kezdeményezi az esedékességet megelőzően legalább 3 hónappal.
(2) A beosztás követelményeiről az illetékes személyügyi szervezet az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve részére „beosztás tervezési lap”-ot ad, amely tartalmazza a honvéd által betöltött vagy betöltendő beosztást, valamint a Hjt. vhr. szerinti beosztási rovatokat, amely alapján az alkalmasság-vizsgálatok elvégzését kérik.
(3) A „beosztás tervezési lapon” jelölni kell, ha a beosztás korlátozással alkalmas minősítéssel nem tölthető be.
(4) Az alkalmasság-vizsgálat konkrét időpontját a vizsgálatot kezdeményező személyügyi szerv egyezteti az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervénél. A vizsgálatra jelentkezők névsorát a vizsgálat megkezdése előtt legalább egy héttel megküldi az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének.
30. §   Az alkalmasság-vizsgálat minősítését első fokon az MH központi egészségügyi szervezetének alkalmasság-vizsgálatot végző szervének EPAB-ja, EROB-ja, másodfokon az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgáló szervének MAV-ja, MROB-ja végzi.
31. §
(1) A honvédek egészségi alkalmasságának minősítését a 14. § (2) alapján kell végezni.
(2) Az alkalmas minősítés érvényességét a honvéd aktuális egészségi, pszichikai és fizikai állapotát figyelembe véve a 8. §-ban rögzített időtartamokon belül az EPAB vagy a MAV szakmai döntése határozza meg. A minősítés érvényességét a PAV lapon, valamint az állományilletékes személyügyi szerv részére megküldött kivonaton fel kell tüntetni.
(3) A 4. § (2) bekezdés c) pontja alá tartozók esetében az összesített minősítés meghozatalánál az öt éven belül elvégzett pszichikai alkalmasság-vizsgálat eredménye beszámítható. Ha a honvéd egészségi állapota vagy tervezett eltérő követelményű beosztása indokolja, pszichikai alkalmasság-vizsgálatát el kell végezni.
32. §
(1) Az alkalmasság-vizsgálat során az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervénél levett vizeletmintából az MH központi egészségügyi szervezete kábítószer-vizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti eleménél végzett kábítószer-szűrés pozitív eredménye esetén a levett vizeletminta ellenmintájából a vizsgálatot az MH központi egészségügyi szervezete kábítószer-vizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti egységénél meg kell ismételni. Megerősített pozitív eredmény esetén az eredményről az MH egészségügyi szervezete kábítószer-vizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti egysége írásban értesíti az állományilletékes parancsnokot.
(2) Ha az alkalmasság-vizsgálat során az MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervénél levett vérmintában emelkedett májenzim értéket mér, a vizsgált vizeletmintájából az MH egészségügyi szervezete alkohol-vizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti egységénél végzett krónikus alkoholfogyasztást ellenőrző szűrést hajt végre. Pozitív eredmény esetén erről az MH egészségügyi szervezete az állományilletékes egészségügyi szolgálatot értesíti, amely szolgálat a vizsgált személy egészségi állapotának változását a továbbiakban fokozott figyelemmel kíséri és rögzíti.
33. §
(1) A „Beosztásában szolgálatra alkalmas” minősítés érvényessége alatt a honvéd - ha a beosztási követelmények azonosak - 365 napot meg nem haladó külföldi katonai szolgálatra vezényelhető az állományilletékes parancsnok döntése alapján, ha a minősítés érvényessége alatt egészségkárosodás nem lép fel, a minősítés kiadását követő 365 napig.
(2) A „Beosztásában szolgálatra alkalmas” minősítés kiadásától számított 365 nap után az állományilletékes parancsnok akkor dönthet a kiutazásról, ha a honvéd rendelkezik az utaltsági rend szerinti egészségügyi központ parancsnokának kiutazást támogató javaslatával, ezen kívül csapatpszichológusi értékeléssel és érvényes fizikai állapotfelmérés-igazolással.
(3) A csapatorvosi javaslat kiadásához szükséges a csapatorvos által végzett EKG, vizeletteszt, a hallásvizsgálat súgott beszéd, vagy szűrő audiométer alkalmazásával, szükség esetén laboratóriumi vizsgálat, nők esetében terhességvizsgálati teszt, és a csapatorvos kérhet fogorvosi konzultációt is. A vizsgálatok összefoglalásaként a csapatorvos az állományilletékes parancsnok felé az alábbi javaslatokat teheti:
a) „Külföldi szolgálatteljesítést javaslom”, vagy
b) „Külföldi szolgálatteljesítést nem javaslom”.
(4) A „Külföldi szolgálatteljesítést nem javaslom” javaslat esetén kezdeményezni kell a honvéd katonai szolgálatra való alkalmasságának felülvizsgálatát.
(5) A csapatpszichológus értékelése a következő lehet:
a) „A műveleti területen történő szolgálatteljesítést a rendelkezésemre álló pszichológiai adatok alapján nem javaslom.”,
b) „A műveleti területen történő szolgálatteljesítést rendelkezésemre álló pszichológiai adatok alapján javaslom” vagy
c) „A műveleti területen történő szolgálatteljesítéssel kapcsolatos pszichológiai adatok nem állnak rendelkezésemre, kérem további pszichológiai alkalmasság-vizsgálatnak az MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgáló szervénél történő lefolytatását.”
(6) Ha a „Katonai szolgálatra alkalmas”, vagy „Beosztásában szolgálatra alkalmas” minősítés érvényességi idején belül a honvéd külföldi katonai szolgálata alatt egészségi állapotában változás következik be, és emiatt honi egészségügyi intézeti kivizsgálásra vagy gyógykezelésre szorul, a külföldi katonai szolgálatra való alkalmasságot 20 napon belül ismételten minősíteni kell.

IX. FEJEZET
A 365 NAPOT MEGHALADÓ KÜLFÖLDI KATONAI SZOLGÁLAT ALKALMASSÁG-VIZSGÁLATA ÉS MINŐSÍTÉSE

34. §
(1) A 365 napot meghaladó külföldi katonai szolgálatra tervezett honvéd alkalmasság-vizsgálatát az állományilletékes személyügyi szervének vezetője írásban kezdeményezi a külföldi szolgálat megkezdését megelőzően legalább 3 hónappal.
(2) A beosztás követelményeiről az állományilletékes honvédségi szervezet az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve részére „beosztási tervezési lap”-ot ad, amely tartalmazza a honvéd által betöltött vagy betöltendő beosztást, valamint a Hjt. vhr. szerinti beosztási rovatokat, amely alapján az alkalmasság-vizsgálatok elvégzését kérik.
(3) Az alkalmassági-vizsgálat időpontját a vizsgálatot kezdeményező személyügyi szerv egyezteti az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervénél. A vizsgálatra jelentkezők névsorát a vizsgálat megkezdése előtt legalább egy héttel megküldi az MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének.
35. §   Az alkalmasság-vizsgálat minősítését első fokon az MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének EPAB-ja, másodfokon az MH egészségügyi szervezete felülvizsgáló szervének MAV-ja végzi.
36. §
(1) A honvédek egészségi alkalmasságának minősítését a 14. § (2) bekezdése alapján kell végezni.
(2) A „Tervezett beosztásra alkalmas” minősítés érvényessége életkortól függetlenül a tervezett külföldi szolgálat időtartama, de legfeljebb 5 év.
(3) Az alkalmas minősítés érvényességi ideje alatt - ha azt a társadalombiztosítási ellátás kérdéseit szabályozó jogszabályok, illetve a fogadó nemzet katona-egészségügyi előírásai lehetővé teszik - nem kell újabb vizsgálatot végezni.
(4) Ha a külföldi szolgálatteljesítés ideje alatt a honvéd egészségi, pszichikai állapotában változás következik be, valamint honi vagy külföldi egészségügyi szervnél ellátásra, gyógykezelésre szorul, az arról szóló dokumentációt haladéktalanul meg kell küldeni az alkalmasságot megállapító szerv számára, amely szükség esetén ismételten minősíti a külföldi szolgálatra való alkalmasságot.
37. §   A külföldi szolgálat teljesítésére tervezett honvéd esetében az alkalmasság-vizsgálati okmányokhoz csatolni kell a honvéd állományilletékes parancsnoka által elkészített személyi jellemzést, amelyet a 25. § szerinti megkereséssel együtt kell megküldeni. Ebben értékelni kell az egyén beilleszkedési, tűrő-, valamint pszichés, fizikai teherbíró képességét.

X. FEJEZET
A HONVÉDEK KÜLFÖLDI KATONAI SZOLGÁLAT TELJESÍTÉSÉT KÖVETŐ VIZSGÁLATA

38. §
(1) A külföldi katonai szolgálatot teljesített katonák a hazatérésüket követő 5 napon belül, vagy - ha az járványügyi érdekből indokolt - soron kívül a szolgálatképesség megállapítása céljából szakorvosi, valamint pszichológiai vizsgálaton vesznek részt az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző egészségügyi intézetében. A vizsgálatok során mintavételt kábítószerszűréshez és szükség esetén krónikus alkoholfogyasztást ellenőrző vizsgálathoz, HIV és hepatitis B és C vírus szűrését, továbbá a járványügyi szempontból veszélyeztetett területre jellemző mikrobiológiai vizsgálatot is kell végezni. Ha a külszolgálat teljesítésére nem egyéni beosztásban, műveleti területen került sor, a pszichológiai vizsgálat elvégzéséhez csatolni kell a közvetlen szolgálati elöljáró által készített parancsnoki véleményt is, amelynek szempontjait a 13. melléklet tartalmazza.
(2) Az EPAB, illetve a MAV az összesített alkalmassági véleményt a kábítószerszűrés és a szükség esetén elvégzett krónikus alkoholfogyasztást ellenőrző vizsgálat eredménye nélkül küldi meg a vizsgálatot kérő honvédségi szervezetnek. Az állományilletékes parancsnokot a kábítószerszűrés és a szükség esetén elvégzett krónikus alkoholfogyasztást ellenőrző vizsgálat pozitív eredményéről a vizsgálatokat végző laboratórium tájékoztatja.
(3) A honvéd szolgálati tevékenységét csak az (1) bekezdés szerinti negatív vizsgálati eredmény után kezdheti meg. Ellenkező esetben a honvéd járó- vagy fekvőbeteg-ellátásáról kell intézkedni.
(4) A 365 napot meghaladó külföldi katonai szolgálatot követő vizsgálat során a honvéd soron kívüli alkalmasság-vizsgálata is végrehajtható.

XI. FEJEZET
A KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG RENDSZERES ELLENŐRZÉSE

11. Az alkalmasság ellenőrzésének általános szabályai

39. §
(1) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell. Az ellenőrzés alatt az orvosi, pszichológiai vizsgálatot és fizikai állapotfelmérést kell végezni.
(2) A nem ellenőrzés céljából végzett alkalmasság-vizsgálat az alkalmasság ellenőrzését is jelenti, ezért a következő alkalmasság-ellenőrző vizsgálat időpontját ettől az időponttól kell számítani.
(3) Az alkalmassági ellenőrzés eredményét minden esetben be kell jegyezni a honvéd egészségügyi és személyügyi dokumentációjába.
(4) Az egészségi alkalmasság rendszeres ellenőrzéséről a 14. melléklet szerinti jelentést kell elkészíteni.
(5) A szűrővizsgálaton kívül az MH közegészségügyi és járványügyi feladatokat ellátó szerve célzott vizsgálatok elvégzését is elrendelheti.
(6) Az állomány tagja alkalmasságának ellenőrzése a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 36. § (1) bekezdés h) pontja és (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban való részvétele során nem hajtható végre. Az alkalmasság ellenőrzését a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja és (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétel befejezése után kell végrehajtani.

12. A vezető állomány egészségi vizsgálata

40. §
(1) A vezető állomány egészségi és kérésére fizikai alkalmasságának éves ellenőrzését az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve végzi. A 8. § (2) bekezdésben foglalt szabályoknak megfelelően szükség esetén az alkalmasság minősítését egyidejűleg el kell végezni.
(2) A vezető állomány névjegyzékét - a KNBSZ kivételével - a központi személyügyi szerv elektronikus úton minden év július 31-ig megküldi az MH egészségügyi szervezete részére, valamint tájékoztatást ad a vezető állomány körében bekövetkezett változásokról minden év augusztus 31-ig.
(3) A HM és az MH vezető állományába tartozó, de repülőorvosi bizottsági (a továbbiakban: ROB) vizsgálatra is kötelezett állomány egészségi és fizikai alkalmasság ellenőrzését a ROB vizsgálat keretében kell elvégezni, és a vezető állomány vizsgálatáról készült jelentésben is fel kell tüntetni.
(4) Az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve a vizsgálatok elvégzése után a megjelenteket az egészségi, fizikai alkalmasságot, valamint a fogászati szűrés megtörténtét bizonyító igazolással látja el, melyet az érintettek az utaltsági rend szerint illetékes alapellátást végző orvosnak adnak át.
(5) Az MH központi egészségügyi szervezete a központi személyügyi szervnek tárgyév december 31-ig megküldi a vizsgálaton megjelentek eredményeit.

13. A pszichológiai vizsgálat

41. §
(1) A honvéd pszichikai alkalmasságának rendszeres ellenőrzését legalább 5 évente el kell végezni. A vizsgálathoz parancsnoki vélemény szükséges.
(2) A pszichikai alkalmasság ellenőrzését a honvéd beosztásával összhangban a 7. melléklet szerint kell elvégezni.
(3) A pszichikai alkalmasság ellenőrzését szolgáló vizsgálatokat az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve végzi.

14. A fizikai állapotfelmérés

42. §
(1) A fizikai alkalmasság ellenőrzése a honvéd fizikai állapotának felmérésével a honvédségi szervezetnél történik. A fizikai állapotfelmérésére az állományilletékes parancsnok Fizikai Állapotfelmérő Bizottságot (a továbbiakban: FÁB) jelöl ki.
(2) A fizikai alkalmasságot az állományba vétel után a FÁB évente ellenőrzi. Az állapotfelmérést április-június hónapokban kell végrehajtani. Azon honvédek számára, akik a felmérésen igazoltan nem jelentek meg, vagy a követelményeket nem teljesítették, szeptember-november hónapokban pótfelmérést kell szervezni.
(3) A FÁB tagjaként különösen testnevelőt, vagy a fizikai terhelhetőség megítélésére képesített vagy gyakorlattal rendelkező szakembert, és elsősorban érvényes Harctéri Életmentő Katona végzettséggel rendelkező személyi állományt kell kijelölni az ellátási szintnek megfelelő eszközökkel és felszereléssel. Ha a katonai szervezetnél szakmailag megfelelő személy nem áll rendelkezésre, a FÁB tagjainak kijelöléséről a szolgálati elöljáró gondoskodik. A FÁB elnöke határozza meg, hogy a FÁB tagjai közül ki vesz részt a fizikai alkalmasság ellenőrzésének egyes lépéseiben.
(4) A FÁB tevékenységéért az állományilletékes parancsnok felelős.
43. §
(1) A fizikai állapotfelmérés a 16-19. § alapján történik. A fizikai állapotfelmérésre a 16. § (1) és (3) bekezdését nem kell alkalmazni.
(2) Az 50 év feletti honvéd esetében a fizikai állapotfelmérés az alapellátást végző orvos egyetértésével a honvédségi szervezetnél is elvégezhető.
(3) A fizikai kondicionális képességi követelmények felmérése attól az évtől nem kötelező, amikor a honvéd betölti az 55. életévét.
(4) Ha a honvéd 30 napot meghaladó, folyamatos, a 72. § szerinti felmentéssel rendelkezik, fizikai alkalmasságának ellenőrzésére legalább 90 nap felkészülési időt követően kerülhet sor. A felkészülési idő a 180 napot nem haladhatja meg.
(5) A fizikai állapotfelmérést végző FÁB a honvéd edzettségi állapotát a 18. § alapján a 3. melléklet szerinti követelményszintek szerint értékeli.
(6) A vezető állomány tagjának fizikai állapotfelmérését kérésére az utaltsági rendtől függetlenül az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve is végrehajthatja. Ebben az esetben az ellenőrzést végző FÁB elnökét és tagjait saját állományából az MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve vezetője jelöli ki. A FÁB elnöki teendőit az MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének EPAB elnöke, illetve repülő-orvosi vizsgálati szervének ROB elnöke látja el.
(7) Az állapotfelmérés adatait és a FÁB értékelését a 9. melléklet B) pont szerinti „Teljesítmény felmérő lap az éves fizikai állapotfelméréshez” adatlapon kell feltüntetni. A kitöltött adatlapot az állományilletékes kiképzési szerv kezeli, és a következő felmérésig az erre a célra rendszeresített gyűjtőben tárolja.
(8) A FÁB elnöke a fizikai állapotfelmérés eredményéről jegyzőkönyvet készít, amelyet hivatalos úton megküld az állományilletékes parancsnoknak, elektronikusan pedig a személyügyi szerv részére. A jegyzőkönyvet 5 évig kell megőrizni. A jegyzőkönyv tartalmazza a honvédek részletes eredményeit, valamint a felmérésről távolmaradó honvédek névsorát a távolmaradás okának feltüntetésével.
(9) A FÁB elnöke az eredményekről honvédségi szervezetenként összesített jegyzőkönyvet készít, amelyet a katonai szervezet évente december 31-ig megküld az MH központi egészségügyi szervezetének, aki végrehajtja az adatok statisztikai feldolgozását, és a következő év január 31-ig jelentést terjeszt fel a Honvéd Vezérkar főnökének.
(10) A fizikai állapotfelmérést nem kell elvégezni, ha a honvéd az adott személyügyi évben „fizikailag alkalmas” minősítéssel rendelkezik, és kéri eredménye beszámítását.
44. §
(1) Ha a honvéd a fizikai kondicionális képességi követelményt nem teljesítette, számára az állományilletékes parancsnok 6 hónapon belül újabb időpontot határoz meg a fizikai alkalmasság ellenőrzésére. A honvéd addig nem tervezhető előmenetelre, külföldi szolgálatra, amíg „Fizikailag alkalmas” eredményt nem szerez a megismételt vizsgálaton.
(2) Ha a honvéd a megismételt fizikai állapotfelmérésen sem teljesíti a kondicionális képességi követelményt, az állományilletékes parancsnok haladéktalanul kéri az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervét a honvéd fizikai alkalmasságának vizsgálatára.
(3) A fizikai alkalmasság-vizsgálat előtt a terhelhetőség elbírálása céljából orvosi, szükség esetén szakorvosi vizsgálatot kell végezni. Ha az orvosi vizsgálat eredménye indokolja, a honvédnek FÜV eljárás keretében könnyített mozgásforma írható elő.
(4) Ha az orvosi vizsgálat eredménye alapján a honvéd fizikailag nem terhelhető, FÜV eljárás keretében legfeljebb egy év időtartamra felmenthető a kondicionális képességi követelmények végrehajtása alól.
(5) Ha a honvéd az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve által végrehajtott fizikai alkalmasság-vizsgálaton a fizikai kondicionális képességi követelményeket nem tudja teljesíteni, a Hjt. 79. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.
45. §   A honvéd saját maga felelős fizikai állapota fejlesztéséért, szinten tartásáért, valamint a hatályban lévő fizikai követelmények teljesítéséért. A honvéd fizikai állapota fejlesztése érdekében, szolgálati elöljárója engedélyével, szolgálatteljesítési időben is végezhet edzéstevékenységet.

15. A KNBSZ hivatásos állománya alkalmasságának ellenőrzése

46. §
(1) A KNBSZ hivatásos állománya tekintetében az egészségi alkalmasság ellenőrzését szolgáló vizsgálatokat a KNBSZ vizsgálatokért felelős szervezeti egysége végzi.
(2) A KNBSZ vezető állományának egészségi alkalmasságának éves ellenőrzését az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve végzi a KNBSZ által elektronikusan megküldött névjegyzék szerint.
(3) A KNBSZ hivatásos állománya tekintetében a pszichikai alkalmasság ellenőrzését szolgáló vizsgálatokat a KNBSZ vizsgálatokért felelős szervezeti egysége végzi.
(4) A fizikai alkalmasság ellenőrzése a 42. § szerint valósul meg.
(5) Ha a szolgálatra való alkalmasság ellenőrzése során felmerül a katonai szolgálatra való alkalmatlanság, az alkalmasság minősítését kezdeményezni kell.

XII. FEJEZET
A HONVÉD TISZTJELÖLTNEK JELENTKEZŐ, HONVÉD ALTISZT-JELÖLTNEK JELENTKEZŐ,

A HONVÉDSÉGI ÖSZTÖNDÍJASNAK JELENTKEZŐ, A HONVÉD TISZTJELÖLT ÉS A HONVÉD ALTISZT-JELÖLT ALKALMASSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS MINŐSÍTÉSE

16. Általános szabályok

47. §   Az alkalmasság-vizsgálatok célja
a) a honvéd tisztjelöltnek jelentkező, honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező és honvédségi ösztöndíjasnak jelentkező esetén a képzés, illetve a tanulmányok folytatására való alkalmasság elbírálása a felvétel előtt, a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt esetén a képzés, illetve a tanulmányok folytatására való alkalmasság elbírálása a képzés során, az alkalmasság soron kívüli felülvizsgálata,
b) a honvéd tisztjelöltnek jelentkező, a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező és honvédségi ösztöndíjasnak jelentkező katonai pályára való alkalmasságának elbírálása,
c) a képzés folytatására való képesség átmeneti megszűnése vagy korlátozottsága esetén a képzés alóli időleges felmentés engedélyezése.
48. §
(1) A honvéd tisztjelöltnek jelentkező, honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező és honvédségi ösztöndíjasnak jelentkezők egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatára csak a katonai szakképzést folytató szervezet, illetve a felsőoktatási intézmény szakmai felvételi követelményeinek teljesítését követően kerülhet sor.
(2) Az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmassági vizsgálatokat az oktatási intézmény, honvédségi ösztöndíjasnak jelentkezők esetében a katonai igazgatási vagy személyügyi szerv megkeresésére - előzetesen egyeztetett program szerint - végzi.
(3) A honvéd tisztjelöltek, honvéd altiszt-jelöltek, és honvédségi ösztöndíjasnak jelentkezők katonai pályára való alkalmasságát a rendelet 4. § (1) bekezdés l) és m) pontja szerint ismételten el kell bírálni.

17. Egészségi alkalmasság-vizsgálat

49. §
(1) A honvéd tisztjelöltnek jelentkező, honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező és a honvédségi ösztöndíjasnak jelentkező egészségi alkalmasságának minősítését a honvéd tisztjelölti, honvéd altiszt-jelölti szolgálati viszony létesítése előtt, valamint a honvédségi ösztöndíjszerződés megkötése előtt és a képzés során a 14. § (2) bekezdése alapján kell elbírálni.
(2) A honvéd tisztjelölt és honvéd altiszt-jelölt egészségi alkalmasságának minősítését hivatásos állományba vétele előtt, valamint a honvédségi ösztöndíjasnak szerződéses állományba vétele előtt a 14. § (2) bekezdése alapján kell elbírálni.

18. Pszichikai alkalmasság-vizsgálat

50. §
(1) A pszichikai alkalmasság megállapításához mentális és egyéb teszteket, műszeres pszicho-fiziológiai vizsgálatokat és célzott beszélgetést kell lefolytatni, amelyekkel az alkalmassági célnak megfelelő mélységig fel kell tárni
a) a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező esetében
aa) az értelmi képességek fejlettségi szintjét,
ab) az általános és műszaki intelligenciát,
ac) a tanulási képességet, a szellemi terhelhetőséget,
ad) a kognitív összetevők kvalitását,
ae) az érzelmi és az akarati élet jellemzőit,
af) a motivációs hátteret,
ag) a szociabilitást, a közösséghez való affinitást és
ah) a családi háttér jellemzőit;
b) a honvéd tisztjelöltnek jelentkező esetében
ba) az értelmi képességek fejlettségi szintjét, speciális adottságokat,
bb) az általános és műszaki intelligenciát,
bc) a gondolkodás struktúráját, rugalmasságát, kreativitását,
bd) a beszéd- és kifejezőképességet,
be) az érzelmi és akarati élet kvalitását,
bf) a kontrollfunkciókat,
bg) a pszicho-motoros tempót és a mozgáskoordinációt,
bh) az önismeret, az énkép fejlettségét,
bi) a katonai pálya iránti motivációt, beállítottságot és
bj) a szervezési, döntési, vezetői képességet.
(2) A pszichológus a vizsgálati eredmények és az exploráció alapján, a PAV lapon feljegyzést készít, amelynek tartalmaznia kell a vizsgált személy értelmi képességének, személyiségének, motivációs bázisának jellemzőit, majd a pszichológus ezek alapján alakítja ki véleményét a vizsgált személy pszichés alkalmasságáról.

19. Fizikai alkalmasság-vizsgálat

51. §
(1) A fizikai alkalmasság-vizsgálat a 16-19. § szerint történik.
(2) A honvéd tisztjelöltnek jelentkező fizikai alkalmasságát az egészségi és a pszichikai alkalmassági vizsgálatokat követően kell elbírálni.
(3) A honvéd tisztjelöltek és a honvéd altiszt-jelöltek éves fizikai állapotfelmérését az állományilletékes katonai szervezet végzi.

20. Az alkalmasság felülvizsgálata

52. §
(1) A honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezheti:
a) a honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt,
b) az állományilletékes parancsnok vagy
c) az illetékes honvédségi szervezet alapellátást végző orvosa.
(2) A honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt alkalmasságának felülvizsgálatát a NEGYEDIK RÉSZ szerint kell végezni, alkalmazásakor a honvéd alatt honvéd tisztjelöltet, honvéd altiszt-jelöltet kell érteni.
(3) A honvéd tisztjelöltnek és a honvéd altiszt-jelöltnek egyes gyakorlati foglalkozások alól csak olyan egészségügyi felmentés és csak olyan időtartamra adható, amely tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek teljesítését nem befolyásolja. Ellenkező esetben az egészségi alkalmasság felülvizsgálatáról kell intézkedni.

XIII. FEJEZET
AZ ÖNKÉNTES TARTALÉKOS KATONAI ÁLLOMÁNYBA JELENTKEZŐ ALKALMASSÁG-VIZSGÁLATA ÉS MINŐSÍTÉSE

53. §   Önkéntes tartalékos katonai szolgálatra alkalmas az a honvéd, aki megfelel
a) a 14. §-ban meghatározott egészségi,
b) a 15. §-ban és a 15. mellékletben meghatározott pszichikai követelményeknek, és
c) a 15. mellékletben meghatározott fizikai kondicionális követelményeknek.
54. §
(1) Az önkéntes tartalékos katonai szolgálatra jelentkezők esetében előzetes alkalmasság-vizsgálatot is kell végezni.
(2) Az önkéntes tartalékos katonai állományba jelentkező előzetes alkalmasság-vizsgálatát az MH egészségügyi főnöke által a vizsgálat végrehajtására kijelölt orvosi rendelő orvosa, illetve az MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének orvosa végzi.
(3) A (2) bekezdés szerinti alkalmasság-vizsgálat a szerződésben kikötött próbaidőre érvényes.
(4) Az egészségi alkalmasság minősítéséhez szükséges vizsgálatok, leletek, okmányok a következők:
a) orvosi vizsgálatok:
aa) fizikális vizsgálat, melynek során vizsgálni kell a szív és a keringési rendszer, a légzőrendszer állapotát, a gerinc és a végtagok állapotát, funkcionális működését,
ab) vérnyomásmérés,
ac) látásvizsgálat,
ad) 12 elvezetéses EKG,
ae) vizeletvizsgálat tesztcsíkkal, és
af) hallásvizsgálat, súgott beszéd, vagy szűrő audiométer,
b) leletek:
ba) 1 éven belüli mellkas röntgen lelet, és
bb) nők esetében terhességvizsgálati teszt, 3 hónapon belüli nőgyógyászati lelet, és 1 éven belüli citológiai lelet,
c) okmányok:
ca) TAJ kártya,
cb) a 10. melléklet szerinti háziorvosi, alapellátást végző orvosi tájékoztatás,
cc) a kitöltött, 12. melléklet szerinti „Egészségügyi adatlap és nyilatkozat”,
cd) önkéntes védelmi tartalékos állományba jelentkezők esetén a fegyverviselési engedély másolata, vagy tanúsítvány a fegyveres biztonsági őr képzés elvégzéséről, és
d) szükség esetén pszichológiai szakvélemény.
(5) Az előzetes alkalmasság-vizsgálatot végző orvos az alkalmasságot a 8. § (2) bekezdés e) és f) pontja alapján a következők szerint véleményezheti
a) „Javasolt önkéntes tartalékosként próbaidőre felvenni.”, vagy
b) „Nem javasolt önkéntes tartalékosként próbaidőre felvenni.”
(6) Az előzetes alkalmasságot véleményező orvos a jelentkező alkalmasságáról 2 példányban igazolást állít ki. Az igazolás 1. számú példányát a vizsgálatot kérő szerv részére kell megküldeni. A 2. számú példányt a vizsgálati eredményekkel együtt a vizsgálatot végző rendelőben kell irattárazni.
(7) A jelentkező a (6) bekezdés szerinti vélemény ellen - annak kézhezvételétől számított 15 napon belül - fellebbezéssel élhet, melyet az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve vezetőjének címezve, a vizsgálatot végző egészségügyi szolgálatnál kell benyújtani. A fellebbezést teljes körű alkalmasság-vizsgálat elvégzését követően az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének EPAB-ja, vagy a MAV bírálja el.
(8) Az állományilletékes katonai szervezet vezetője az önkéntes tartalékos szerződésében meghatározott próbaidő letelte előtt kezdeményezi a végleges alkalmasság-vizsgálat elvégzését, melyet az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervénél kell végrehajtani.
(9) Az önkéntes tartalékos végleges alkalmassági minősítésekor az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgáló szervénél végzett előzetes vizsgálat eredményét figyelembe kell venni.
(10) Ha a (8) és (9) bekezdés szerinti alkalmasság-vizsgálat alkalmatlan minősítéssel zárul, a jelentkező ennek közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a MAV-nál, melynek döntése jogerős.
(11) Annál az önkéntes tartalékos állományba jelentkező személynél, akinek a szerződéskötéstől számított 1 éven belül az MHközponti egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve által kiállított alkalmassági véleménye van, vagy részt vett az elmúlt 1 éven belül az MH egészségügyi szolgálatánál elvégzett kötelező éves orvosi vizsgálaton és érvényes fizikai állapotfelméréssel rendelkezik, nem szükséges előszűrést és alkalmasság-vizsgálatot végezni.
55. §   Ha az önkéntes tartalékos szolgálatra jelentkező a jelentkezése előtt „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” minősítést kapott, alkalmasság-vizsgálatra csak akkor engedhető, ha a jogerős döntést meghozó felülvizsgálati szervtől beszerzi az alkalmasság felülvizsgálatára irányuló eljárás során keletkezett iratokat, és azt benyújtja az előszűrés, vagy az alkalmasság-vizsgálat alkalmával.
56. §
(1) Az önkéntes tartalékos minősítésének érvényességére a 8. § (4) bekezdését kell alkalmazni.
(2) Az önkéntes tartalékos állomány időszakos pszichikai ellenőrzését két évente kell elvégezni, amelyhez parancsnoki vélemény nem szükséges.

NEGYEDIK RÉSZ
FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁS

XIV. FEJEZET
A FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSE, OKMÁNYAI, JOGORVOSLATA

21. A felülvizsgálati eljárás kezdeményezése

57. §
(1) Ha a honvéd egészségi állapota olyan mértékben megváltozott, hogy várhatóan nem felel meg a katonai szolgálatra vonatkozó alkalmassági követelményeknek, felülvizsgálati eljárást kell kezdeményezni.
(2) A felülvizsgálati eljárást kezdeményezheti
a) a honvéd,
b) a honvédségi szervezet alapellátást végző orvosa,
c) az állományilletékes parancsnok,
d) az MH központi egészségügyi szervezete járó- és fekvőbeteg ellátást végző szervének szakorvosa, vagy
e) a MAV, az EFÜV, az MFÜV vagy az MROB elnökei.
(3) A felülvizsgálati eljárás kezdeményezését a honvéd, illetve a katonai szervezet alapellátást végző orvosa köteles jelenteni az állományilletékes parancsnoknak.
(4) A (2) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt személyek a felülvizsgálatról szóló kérelmet megküldik az MH központi egészségügyi szervezete járó- és fekvőbeteg ellátást végző szerve kijelölt szakorvosai részére a FÜV eljárás lefolytatása érdekében.

22. A felülvizsgálati eljárás okmányai

58. §   A felülvizsgálati eljárás során az alkalmasság elbírálásához a következő okmányok szükségesek:
a) a vizsgált személy egészségügyi dokumentációja,
b) az alapellátást végző orvos véleménye,
c) parancsnoki vélemény,
d) felülvizsgálati táblázat (a továbbiakban: FÜV táblázat) kettő példányban,
e) szakvélemény az egészségkárosodás mértékéről, és
f) a FÜV táblázat kísérő okmányát képező, a 16. melléklet szerinti adatlap a szolgálati betegségről.

23. A parancsnoki és az orvosi vélemény

59. §
(1) A felülvizsgálathoz meg kell ismerni a honvéd élet- és szolgálati körülményeit, a beosztásával együtt járó fizikai és pszichés terheléseket, továbbá a honvéd korábbi teljesítőképességéhez viszonyított és a közvetlen környezet által tapasztalható változásokat.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megítéléséhez be kell szerezni az állományilletékes parancsnok és az alapellátást végző orvos véleményét is.
(3) A parancsnoki vélemény - a KNBSZ személyi állománya esetében az a) pont kivételével - az (1) bekezdésben foglaltakon felül tartalmazza
a) a honvéd beosztásának pontos megnevezését,
b) a honvéd által ellátott szolgálat során tanúsított magatartásának - az abban bekövetkezett változások bemutatásával való - jellemzését,
c) a honvéd által a véleményezés évében, és az azt megelőző 2 évben kivett éves rendes szabadság időtartamát, és
d) az arra vonatkozó álláspontot, hogy a honvéd a jelenlegi beosztásának megfelel-e, vagy a beosztás változtatása javasolt.
(4) Az alapellátást végző orvos a beteg állapotáról, szolgálati körülményeiről és orvosi szempontból értékelhető rendellenességéről orvosi véleményt készít, amelyet két példányban megküld az MH központi egészségügyi szerv járó-, fekvőbeteg ellátást végző szakrendelés osztályvezető főorvosának.
(5) Ha a felülvizsgálati eljárás kórházi kezelés, vagy járóbeteg-szakellátás során válik szükségessé, a parancsnoki véleményt és az alapellátást végző orvos véleményét a felülvizsgálatot előkészítő főorvos szerzi be az állományilletékes parancsnoktól, aki a véleményt a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül megküldi.

24. A felülvizsgálati eljáráshoz szükséges orvosi vizsgálatok

60. §
(1) A felülvizsgálati eljáráshoz szükséges vizsgálatokat kórházi rendelőintézeti kivizsgálás eredménye alapján az MH központi egészségügyi szervezete járó- és fekvőbeteg ellátást végző szerve kijelölt szakorvosai végzik. Több szakorvosi profilba tartozó elváltozás esetén - ha a vezető kórisme nem tisztázott - a legsúlyosabb panaszok szerint felelős osztály főorvosát kell kijelölni a felülvizsgálati eljárás előkészítésére.
(2) A kivizsgálás eredményét a honvéd kórlapján vagy ambuláns lapján teljes részletességgel, a FÜV táblázatban pedig olyan mértékben kell feljegyezni, hogy a döntés alapját képező kórállapot vagy betegség szakmai szempontból értékelhető legyen. A kivizsgálást a rendelkezésre álló legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokkal kell végezni, amelyek a betegség vagy a kóros állapot tényleges fennállását és természetét az orvostudomány mindenkori követelményei szerint igazolják vagy kizárják.
(3) A felülvizsgálati eljárásra rendelt honvéd a felülvizsgálatot végző bizottság előtt személyesen köteles megjelenni. A személyes megjelenéstől el lehet tekinteni, ha a honvéd
a) felülvizsgálata idején járóképtelen vagy egészségi állapota súlyos, és utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be, vagy
b) egészségügyi szabadságát a szakorvos FÜV táblázatban javasolja meghosszabbítani.
(4) A FÜV eljárást el kell halasztani, ha a felülvizsgálati eljárásra rendelt honvéd büntetőeljárás során elrendelt olyan kényszerintézkedés hatálya alatt áll, amely akadályozza személyes megjelenését.
(5) Az MFÜV és a KFÜV elnöke szükség esetén újabb kivizsgálásra felkérheti az MH központi egészségügyi szervezete bármelyik - az elsőfokú eljárásban részt nem vett - szakorvosát.
(6) Ha a személyes megjelenésétől a (3) bekezdés alapján el lehet tekinteni, az MFÜV a rendelkezésre álló felülvizsgálati okmányok adatai alapján első fokon bírálja el a honvéd egészségi alkalmasságát.
(7) A FÜV táblázat egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a felülvizsgálatot végző bizottság irattárában kell elhelyezni. A honvéd állományilletékes parancsnokának és „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés esetén a HM központi pénzügyi szervének csak a FÜV táblázat kivonatát kell megküldeni, amely kórismét és indokolást nem tartalmazhat.
(8) A FÜV táblázatot „Orvosi titoktartásra kötelezett” jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett honvéd kérelmére vagy törvényben meghatározott személyek és szervek részére lehet kiadni. Másolatot csak a fellebbezéssel nem támadott döntést hozó vagy a fellebbezéssel már nem támadható döntést hozó, felülvizsgálatot végző bizottság készíthet.
61. §   A polgári gyógyintézetben kezelt honvédet - ha felülvizsgálati eljárása indokolt - a gyógyintézetből való kibocsátása után, az alapellátást végző orvos kezdeményezésére, az MH központi egészségügyi szervezete járóbeteg-ellátást végző szakorvosaihoz kell utalni a felülvizsgálati eljárás lefolytatására.

25. A jogorvoslat rendje

62. §
(1) A felülvizsgálatot végző bizottság döntését, valamint a fellebbezés lehetőségét a honvéddel írásban közölni kell.
(2) Az első fokon eljáró MFÜV döntése ellen a vizsgált személy a minősítés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet, amelyet az MFÜV Bizottsághoz kell írásban benyújtani.
(3) Fellebbezés esetén a honvédet a másodfokon eljáró KFÜV elnöke az állományilletékes parancsnok útján rendeli be. Ha a honvéd az első fokon hozott döntést megfellebbezi, és az ezzel összefüggésben a KFÜV által elrendelt teendőknek a számára megadott időn belül megfelelő indok nélkül nem tesz eleget, vagy a fellebbezést elbíráló KFÜV előtt az ismételten megadott időpontban sem jelenik meg, a KFÜV a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

XV. FEJEZET
A FELÜLVIZSGÁLÓ BIZOT TSÁGOK ÖSSZETÉTELE HATÁS- ÉS JOGKÖRE, VALAMINT MŰKÖDÉSI SZABÁLYAIK

26. Az EFÜV összetétele

63. §
(1) A három tagból álló EFÜV-öt az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervénél kell működtetni. Az elnöki teendőket az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének Elsőfokú Felülvizsgáló Osztály osztályvezető főorvosa látja el.
(2) Az EFÜV-ben tagként az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének Elsőfokú Felülvizsgáló Osztályának főorvosai, valamint az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének vezetője által kijelölt főorvosok vehetnek részt.
(3) Az EFÜV rendeltetés szerinti működésének megszervezése és működtetése az EFÜV elnökének feladata. Feladatkörében köteles gondoskodni a EFÜV-höz utaltak kivizsgáltatásáról, a felülvizsgálati eljárás okmányainak előírások szerinti elkészíttetéséről, a beszámolási rendszerben előírt adatszolgáltatás határidőre történő teljesítéséről.

27. Az EFÜV hatás- és jogköre

64. §
(1) Az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervénél működő EFÜV a honvéd egészségi alkalmasságáról, valamint a szolgálatképességéről a következő döntéseket hozhatja:
a) „Katonai szolgálatra alkalmas”, „Önkéntes tartalékos katonai szolgálatra alkalmas” („A”) vagy
b) „Katonai szolgálatra alkalmas egészségügyi felmentéssel” („F”).
(2) Az EFÜV jogosult
a) legfeljebb 120 napig tartó „egészségügyi szabadság” engedélyezésére,
b) „részleges szolgálatmentesség” engedélyezésére az egyes szolgálati feladatok alóli felmentés esetén az alkalmasság megváltoztatása nélkül, legfeljebb 180 napig,
c) 120 nap időtartamig napi 6, vagy 4 órás a csökkentett szolgálatteljesítési időt engedélyezni.
(3) Az EFÜV „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, „Önkéntes tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan” döntést nem hozhat. Ha ez a minősítés indokolt, az EFÜV elnöke az iratokat haladéktalanul az MFÜV Bizottsághoz továbbítja. Ugyanígy jár el az EFÜV Bizottság döntése elleni fellebbezés esetén is.

28. A MAV, az MROB és az MFÜV összetétele

65. §
(1) A háromtagú MAV, MROB és az MFÜV az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervénél működik. Az elnöki teendőket a MAV-ban és az MFÜV-ben az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének Másodfokú Felülvizsgáló és Minősítő Osztályának osztályvezető főorvosa, az MROB-ban az MH repülő főszakorvosa látja el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bizottságokban tagként a Másodfokú Felülvizsgáló és Minősítő Osztály főorvosai, valamint az MH egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szerve vezetője által kijelölt főorvosok vehetnek részt.
(3) A MAV, az MROB és az MFÜV rendeltetésszerű működésének megszervezése és irányítása az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének Másodfokú Felülvizsgáló és Minősítő Osztálya osztályvezető főorvosának feladata.
(4) Az MFÜV és az MROB orvos-szakmai felügyeletét a KFÜV elnöke a főszakorvosok közreműködésével látja el.

29. A MAV, az MROB és az MFÜV hatás- és jogköre

66. §
(1) A MAV jár el az EPAB által, az MROB jár el az EROB által alkalmasság-vizsgálatokkal kapcsolatban kiadott minősítések elleni fellebbezések esetében. A MAV döntését a PAV lapon rögzíti, erről kivonatot küld az alkalmasság-vizsgálatot kérő szerv felé. A másodfokú döntés ellen további fellebbezésnek helye nincs.
(2) Az MFÜV első fokon jár el a „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítési javaslat esetén, valamint a felülvizsgálati eljárásban hatáskörébe tartozó ügyekben.
(3) A MAV, az MROB és az MFÜV döntéseikben valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést alkalmazhatnak, újabb kivizsgálást, vagy annak kiegészítését rendelhetik el.
(4) Az MFÜV jogosult:
a) 240 napig az engedélyezett egészségügyi szabadságot meghosszabbítani,
b) 365 napra engedélyezni a részleges szolgálatmentességet,
c) 180 napra napi 6 vagy 4 órás a csökkentett szolgálatteljesítési időt engedélyezni, vagy
d) „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítést hozni.
(5) A MAV első fokon hozott döntése ellen az illetékes KFÜV-höz címzett, az MFÜV-höz benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Az MFÜV elsőfokú döntése elleni fellebbezést és az ügy iratait az MFÜV elnöke haladéktalanul a KFÜV-höz továbbítja.

30. A KFÜV összetétele, hatás- és jogköre

67. §
(1) A KFÜV elnöki teendőit az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének intézetvezető főorvosa látja el, aki további szakvéleményt kérhet az MH azon főszakorvosaitól, akiknek az eset szakmai profiljába tartozik. A főszakorvosok írásbeli szakvéleményei egyenértékűek a KFÜV-ben történő személyes megjelenésükkel.
(2) A KFÜV bírálja el az MFÜV első fokon hozott döntése elleni fellebbezéseket.
(3) A KFÜV valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést megállapíthat, döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.
(4) A KFÜV jogosult:
a) 240 napon túl, legfeljebb 365 napig egészségügyi szabadságot, vagy
b) 365 napig napi 6, illetve 4 órás csökkentett szolgálatteljesítési időt
engedélyezni.

31. A felülvizsgáló bizottságok eljárása

68. §
(1) A felülvizsgáló bizottságok üléseiket szükség szerint, az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének vezető főorvosa által meghatározott gyakorisággal tartják.
(2) A felülvizsgáló bizottság szakmai szempontból illetékes tagja elemzi a FÜV táblázatban szereplő vizsgálati eredményeket, javaslatokat, valamint további kiegészítő vizsgálatokat rendelhet el, illetve szükség esetén személyes vizsgálatot végez, majd a felülvizsgáló bizottság részére tájékoztatást ad a vizsgálat eredményéről.
(3) A felülvizsgáló bizottság szótöbbséggel dönt. A felülvizsgáló bizottság tagja, ha a döntéssel nem ért egyet, írásban különvéleményt nyújthat be. Ezt az elnök a FÜV táblázat irattári példányához csatolja.
(4) A felülvizsgáló bizottság döntését FÜV táblázaton adja ki, amely tartalmazza
a) az egészségi alkalmasság fokozatát, a szükséges korlátozások, felmentések felsorolását,
b) a betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésével kapcsolatos véleményt,
c) a gépjárművezetői egészségi alkalmasság felülvizsgálatának szükség szerinti kezdeményezését,
d) a lőfegyvertartási engedélyhez szükséges egészségi alkalmasság felülvizsgálatának szükség szerinti kezdeményezését, valamint
e) szükség esetén az egyenruha viselésének egészségi szempontból való ellenjavallatát.
(5) A FÜV táblázatot a felülvizsgáló bizottság tagjai aláírják, és személyi orvosi bélyegzőjükkel lepecsételik, a felülvizsgáló bizottság elnöke pedig a bizottsági körpecséttel hitelesíti.
(6) „Alkalmatlan” minősítés megállapítása esetén a felülvizsgáló bizottság a személyügyi eljárás kezdetéig a honvédnek egészségügyi szolgálatmentességet engedélyez.
(7) A bizottság döntését és a fellebbezés lehetőségét a honvéddel írásban kell közölni. A minősítést és a szükséges felmentést be kell vezetni a honvéd egészségügyi dokumentációjába. A FÜV táblázatról készült kivonatot a bizottság elnöke megküldi az állományilletékes parancsnok részére, a személyügyi eljárás lefolytatása céljából.
(8) Ha a betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének véleményezésére is sor kerül, a FÜV táblázat kivonatát, valamint az érintett teljes dokumentációját megküldi az MH Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálat részére.
69. §
(1) A hivatásos állomány egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt nyugállományba helyezett, szolgálati járandóságra jogosult tagja, ha a szolgálati viszony megszüntetésekor rendelkezett a betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését megállapító határozattal, kérelmezheti az alkalmatlanság - mentesülési okként történő - megállapítását.
(2) A kérelmet a nyugállományba helyezés előtti utolsó szolgálati hely vagy jogutódja vezetőjéhez írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő alatt bekövetkezett, a szolgálati kötelmekkel összefüggést megállapító határozattal minősített baleset, betegség rövid leírását, és csatolni kell hozzá a teljes, az érintett rendelkezésére álló egészségügyi dokumentációt.
(3) A (2) bekezdésben nevesített honvédségi szervezet vezetője a kérelem kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül intézkedik a kérelem és mellékletei, valamint az érintett személy teljes egészségügyi dokumentációja, így különösen a FÜV döntés és az orvos-szakértői bizottság szakvéleménye EFÜV-höz történő továbbításáról.
(4) Az EFÜV a megküldött dokumentumok és a FÜV irattári dokumentációja alapján a következő döntéseket hozhatja:
a) „Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő” vagy
b) „Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó betegség szolgálati kötelmekkel nem összefüggő”.
(5) Az EFÜV a kérelem beérkezését követő 30 napon belül meghozza az elsőfokú határozatot. Ha a kérelem elbírálásához a benyújtott dokumentáció nem elégséges, az EFÜV az eljárási határidőt a hiánypótlás határidejéig, de legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.
(6) A határozatot meg kell küldeni a kérelmet benyújtó személynek, az alapellátást végző orvosnak és a honvédségi szervezet vezetőjének.
(7) Az EFÜV elsőfokú határozata ellen a kérelmet benyújtó személy a kézhezvételt követő 15 napon belül az MFÜV-höz címzett, és az EFÜV-höz benyújtott fellebbezéssel élhet.
(8) Az MFÜV a fellebbezés beérkezését követő 30 napon belül meghozza a másodfokú határozatot, amely ellen további fellebbezésnek nincs helye.

32. A honvéd egészségkárosodásának megállapítása

70. §
(1) A felülvizsgálati eljárás során be kell szerezni a honvéd egészségkárosodásának mértékéről szóló szakvéleményt az első fokon eljáró rehabilitációs orvosszakértői szervtől, ha
a) a honvéd egészségi állapota alapján alkalmatlan minősítés megállapítása indokolt,
b) a felülvizsgálatra szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodás következtében kerül sor, vagy ha a felülvizsgálati eljárás során megállapított, és korábban nem ismert betegség szolgálattal összefüggősége valószínűsíthető, vagy
c) azt a honvéd kéri.
(2) A szakvélemény beszerzését az MFÜV elnöke kezdeményezi.
(3) A megkeresésben kérni kell, hogy a szakvélemény százalékos mértékben külön állapítsa meg a foglalkozási eredetű egészségkárosodás mértékét minden olyan elváltozásnál, amelyről feltételezhető a szolgálati kötelmekkel való összefüggés. Ennek megállapítását kérni kell akkor is, ha a korábban történt balesetnek vagy lezajlott betegségnek később az egészségkárosodás mértékét befolyásoló maradványtünetei lehetnek.
71. §
(1) Ha a honvéd a fellebbezésében az egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, az MFÜV elnöke keresi meg a másodfokon eljáró rehabilitációs szakértői szervet a szakértői felülvizsgálat céljából.
(2) Az (1) bekezdés szerinti fellebbezés esetén a másodfokú szakértői vélemény beérkezéséig a felülvizsgálati eljárást szüneteltetni kell, ha az alkalmasság e nélkül nem bírálható el. A honvéd részére - ha azt egészségi állapota indokolja - erre az időszakra egészségügyi szabadságot kell engedélyezni.
(3) A HM központi pénzügyi szerve részére az elsőfokú és másodfokú szakértői vélemény eredeti példányát meg kell küldeni.

33. Az egészségügyi szabadság, mentesítés a szolgálatteljesítés alól

72. §
(1) Ha a honvéd betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása az egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné, a katonai szolgálati kötelezettségek alól egészségügyi szabadság jogcímén teljes felmentésre jogosult, mely a fekvőbeteg-gyógyintézetben, lakáson fekvőbetegként, vagy járóbetegként történő gyógykezelés időszakára, a betegség aktív szakaszának lezajlása után, vagy az aktív kezelést követően a szolgálatképesség helyreállásáig terjedő időszakra vonatkozik.
(2) Az egészségügyi szabadságot naptári napokban kell számolni.
73. §
(1) A szolgálatteljesítés alóli mentesítés teljes egészségügyi szabadság formájában adható
a) a fekvőbeteg-gyógyintézetben vagy lakáson járó-, fekvőbetegként történő gyógykezelés időszakában, valamint
b) a betegség aktív szakaszának lezajlása után, valamint azt követően a szolgálatképesség helyreállásáig terjedő időszakban,
(2) A szolgálatteljesítés alóli mentesítés teljes egészségügyi mentesség formájában adható a jogerős „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés esetén a személyügyi eljárás lefolytatása idejére.
(3) A szolgálatteljesítés alól részleges mentesítés adható
a) az egyes szolgálati kötelezettségek alóli mentesség, egészségügyi felmentések időszakában, vagy
b) a csökkentett napi szolgálatteljesítési idő alatt.
(4) A honvéd az egészségügyi szabadságot gyógyintézetben vagy a lakásán töltheti el.
(5) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a honvéd részére
a) az alapellátást végző orvos javaslatára az állományilletékes parancsnok 15, igénylési rend alapján eljáró szakellátó orvos javaslatára további 15,
b) az MH központi egészségügyi szervezete járóbeteg-ellátást végző szervének szakorvosa további 15, valamint
c) az MH központi egészségügyi szervezete fekvőbeteg ellátást végző osztályának főorvosa a gyógyintézeti ellátást követően legfeljebb 30, a bennfekvéssel együtt összesen 45
nap egészségügyi szabadságot engedélyezhet.
(6) Az egészségügyi szabadság 45 napon túli meghosszabbítására az MH központi egészségügyi szervezete szakmailag illetékes szakorvosának javaslata alapján a már engedélyezett egészségügyi szabadság beszámításával
a) az EFÜV 120,
b) az MFÜV 240,
c) a KFÜV legfeljebb 365
napig jogosult.
(7) Az engedélyezett egészségügyi szabadság kiadásáról az állományilletékes parancsnok haladéktalanul intézkedik.
(8) A honvéd megbetegedése esetén, ha a honvéd szolgálatképtelenségét a háziorvosa vagy a társadalombiztosítás keretében működő, területileg illetékes járó- vagy fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgálat orvosa állapította meg, a honvédségi szervezet alapellátó orvosát személyesen vagy közvetítő útján haladéktanul, akadályoztatás esetén, az akadály elhárulását követően azonnal köteles értesíteni, és részére az igazolást eljuttatni.
(9) A honvéd a járó- vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást követően haladéktalanul, de legkésőbb a szolgálatképesség visszanyerésekor köteles az alapellátást végző egészségügyi szolgálatot tájékoztatni, részére az arról szóló egészségügyi dokumentációt, kórházi zárójelentés egy másolati példányát átadni vagy megküldeni.
(10) Ha az MFÜV által engedélyezett 240 nap egészségügyi szabadság leteltével a honvéd szolgálatképessége nem áll helyre, - és a szolgálatképesség helyreállása az összességében 365 napig engedélyezhető egészségügyi szabadság vagy csökkentett napi szolgálatteljesítési idő engedélyezése esetén sem várható - a kezelőorvos a honvéd felülvizsgálati eljárását kezdeményezi.
74. §
(1) Az MH központi egészségügyi szervezete járóbeteg-ellátást biztosító szervének orvosa az egészségügyi szabadság meghosszabbítására FÜV táblázaton tesz javaslatot az illetékes bizottságnak.
(2) Az egészségügyi szabadság meghosszabbítását az illetékes bizottság elnöke aláírásával, valamint személyi orvosi bélyegzőjével látja el.
(3) Az engedélyezett egészségügyi szabadságot az utaltsági rend szerinti alapellátó egészségügyi szolgálat tartja nyilván az állományilletékes parancsnok részére megküldött kivonat alapján.
75. §
(1) Tartós vagy végleges egészségkárosodás esetén, ha az nem okoz alkalmatlanságot, a honvéd egyes szolgálati kötelezettségek teljesítése alól egészségügyi felmentést (a továbbiakban: felmentés) kaphat. A felmentéseket a 2. melléklet C) pontja tartalmazza.
(2) A felmentés engedélyezésére
a) az alapellátást végző orvos legfeljebb 30,
b) szakorvosi javaslatra az a) pontban foglaltakon túl további legfeljebb 60,
c) az EFÜV legfelejebb180,
d) az MFÜV legfeljebb 365
nap időtartamban jogosult.
(3) A (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti időtartamokba a már engedélyezett időtartamokat be kell számítani.
(4) A (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti időtartamra adott felmentés az adott időszakban kizárhatja a fizikai alkalmasság-vizsgálat és állapotfelmérés végrehajtását is.
(5) A felmentés időtartamát a FÜV táblázaton a minősítési javaslatban, valamint a minősítésben is fel kell tüntetni.
(6) A felmentés a honvéd alapkiképzését 1 hónapot meghaladóan nem akadályozhatja. Ha a felmentés okát képező egészségkárosodás olyan mértékű, hogy az a honvéd alapkiképzését 1 hónap elteltét követően sem teszi lehetővé, a honvéd egészségi alkalmasságának felülvizsgálatára kell intézkedni.
(7) Ha a teljes szolgálatképesség az MFÜV által engedélyezett 365 nap időtartamú felmentés leteltével sem áll helyre, a honvéd egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát kell kezdeményezni.
(8) A felülvizsgálati eljárásban hozott „Katonai szolgálatra alkalmatlan” döntés jogerőre emelkedésétől kezdődően a személyügyi eljárás lezárásáig a honvéd számára felmentést kell engedélyezni.
(9) A felmentések végrehajtásáért az állományilletékes parancsnok, a parancs előkészítéséért pedig az alapellátást végző egészségügyi szolgálat felel. Az állományilletékes parancsnok parancsában - a 2. mellékletben foglalt jegyzék számával és szövegével - az időtartam megjelölésével határozza meg a honvéd felmentését vagy a csökkentett szolgálatteljesítési időt.
(10) A felmentés vagy egészségügyi szabadság lejárta előtti gyógyulás esetén az alapellátást végző orvos kezdeményezheti az illetékes szakorvos véleményezésének beszerzését követően a felmentést vagy egészségügyi szabadságot engedélyezőnél a honvéd szolgálatképessé történő nyilvánítását.
76. §
(1) A csökkentett szolgálatteljesítési idő a kórházi kezelést követően csak akkor engedélyezhető, ha a lezajlott betegség súlyossága tartósan kímélő életmódot tesz szükségessé.
(2) Ha a honvéd egészségi állapota olyan mértékben javult, hogy csökkentett szolgálatteljesítési időben szolgálatát egészségromlás veszélye nélkül képes ellátni, részére csökkentett napi szolgálatteljesítési időt lehet engedélyezni.
(3) A napi szolgálatteljesítési idő legfeljebb 4 órával csökkenthető.
(4) Átmeneti egészségkárosodás esetén csökkentett napi szolgálatteljesítési időt
a) az alapellátást végző orvos legfeljebb 30, szakorvosi javaslatra további legfeljebb 30, összesen 60,
b) az EFÜV legfeljebb 120,
c) az MFÜV legfeljebb 180,
d) a KFÜV legfeljebb 365
napra engedélyezhet.
(5) A (4) bekezdés b)-d) pontja szerinti időtartamokba a már engedélyezett időtartamokat be kell számítani.
(6) A szolgálatteljesítés alóli felmentéssel kapcsolatos rendelkezések a várható gyógyulási időtartamot naptári napban jelölik meg és ezen időpont alapján állapítható meg a szolgálatteljesítés alóli felmentés napjainak száma.

34. Orvosi javaslat az egyenruha-viselés egészségi okból történő kizárásáról

77. §
(1) Ha az egészségi okból alkalmatlanná vált hivatásos honvéd alkalmatlanságát okozó betegség vagy baleset a honvéd külső megjelenését, magatartását és társadalmi érintkezése során az egyenruha tekintélyét orvosi megítélés szerint negatívan befolyásolja, az egyenruha viselésének kizárására az MFÜV tesz javaslatot. A kizárásra vonatkozó javaslatot a FÜV táblázaton és a FÜV döntést tartalmazó kivonaton kell feltüntetni.
(2) Ha a honvéd az MFÜV alkalmassággal kapcsolatos döntése ellen fellebbezéssel él, és az MFÜV az egyenruha-viselésre kizáró javaslatot tett, a fellebbezés elbírálásakor a FÜV döntés mellett a javaslatot is el kell bírálni. A KFÜV-nek akkor is felül kell vizsgálnia a teljes javaslatot, ha a honvéd csak az egyenruha-viselésre vonatkozó kizáró javaslattal nem ért egyet.

ÖTÖDIK RÉSZ
ZÁRÓ VIZSGÁLAT

78. §
(1) A honvéd szolgálati viszonyának megszűnésekor adott egészségi állapotának rögzítésére irányuló egészségi és szükség esetén pszichés vizsgálatot kell végezni.
(2) A záró vizsgálatot az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének, vagy az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének foglalkozás-egészségügyi szakorvosa végezheti.
(3) A vizsgálat részletes eredményének 1. számú példányát az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve tárolja.

HATODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. Hatálybalépés

79. §   Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

36. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

80. §
(1) A honvédek 8. § (2) bekezdése szerinti minősítését
a) az 1991. december 31. után, valamint az 1960. január 1. előtt születettek körében a 2016. évben,
b) az 1980. január 1. és 1991. december 31. között, valamint az 1960. január 1. és 1964. december 31. között születettek körében a 2017. évben, valamint
c) az 1965. január 1. és 1979. december 31. között születettek körében 2018. évben
kell első alkalommal alkalmazni.
(2) A 4. §-ban meghatározott okból elvégzett alkalmasság-vizsgálatok minősítésére a 8. §-t az e rendelet hatálybalépését követően alkalmazni kell.
(3) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott érvényes, életkorhoz kötött minősítéssel rendelkezők esetében a rájuk irányadó alkalmassági érvényesség leteltével kell az e rendelet szerinti alkalmasság-vizsgálatot elvégezni.
81. §
(1) A fizikai alkalmasság vizsgálatakor és ellenőrzésekor a fizikai kondicionális képességi követelményeket az e rendelet hatálybalépését követően figyelembe kell venni.
(2) A 2015. évben elvégzésre kerülő fizikai állapotfelmérések esetében a honvéd a 17. melléklet szerint írásban nyilatkozik arról, hogy a felmérést az e rendelet szerinti követelmények alapján, vagy a (3) bekezdés szerint teljesíti.
(3) A fizikai állapotfelmérést a honvéd a 17. melléklet szerinti, erre irányuló nyilatkozata alapján a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra, valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálásáról, továbbá az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség és a csökkentett napi szolgálati idő engedélyezésének szabályairól szóló 7/2006. (III. 21.) HM rendelet e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint kell elvégezni.

37. MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

82. §
(1) A Hjt. vhr. 1. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép.

(E rendelet alkalmazásában)

„11. munkakör: a munkafolyamat, a tevékenység alapegysége, amely a munkamegosztás alapján elkülönül és meghatározza az azt betöltő személy elvégzendő feladatait, jog- és hatáskörét, felelősségét és kötelezettségeit, valamint a szükséges szakmai, pszichikai követelményeket, illetve az egészségi korlátozásokat,”

(2) A Hjt. vhr. 195. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„195. § A HVKF a külföldi fegyveres, béketámogató művelet keretében történő szolgálatteljesítést különleges megterheléssel járó külföldi szolgálatteljesítéssé minősítheti.”

38. HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

83. §
(1) Hatályát veszti a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra, valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálásáról, továbbá az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség és a csökkentett napi szolgálati idő engedélyezésének szabályairól szóló 7/2006. (III. 21.) HM rendelet.
(2) Hatályát veszti a Hjt. vhr.
a) 26. § (8) bekezdése, valamint
b) 11. melléklete.

1. MELLÉKLET A 10/2015. (VII. 30.) HM RENDELETHEZ

TÁBLÁZAT ÉS MAGYARÁZAT A BETEGSÉGEK ÉS FOGYATÉKOSSÁGOK EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGI FOKOZATÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

Fertőző betegségek (001-010)

001 Tüdő, mellhártya és mellkasi nyirokcsomó tuberculosis A3 A4 A5 A6 BNO
1. inactiv kiskiterjedésű formák, functiokárosodás nélkül A A A A A15-A16, A19, B90
2. activ formák E KLGS K KLGS  
3. inactiv kp. kiterjedésű formák, enyhe functiozavarral E KLGS KLGS KLGS  
4. inactiv kiterjedt formák, súlyos functiozavarral E E E KLGS  
a) Ide tartoznak a mycobactérium tuberculosis okozta megbetegedések (a tüdő, mellhártya, hörgő, gége és nyirokcsomó tuberculosis) ac tiv (kimutatható Koch pozitív és Koch negatív) és inactiv formái, légzőszervi tuberculosis késői hatásai, valamint a fiatalkori pleuritis azon esetei, amikor nem mutatható ki az aetiológiai factor. A tüdősebészeti műtét utáni állapot értékelése a 104-105-ös szakaszok szerint történik.
b) We, teljes vérkép és vizelet, máj, vesefunkciók, ionok, thrombocita, vérgáz-analysis, köpet általános bacteriológiai, köpet mikroszkópos Koch, PCR, köpet cytológiai, köpet direct Koch, köpet Koch tenyésztés, Mantoux-próba, EKG, mellkas rtg. (PA, oldal és esetleg CT), légzésfunctio, mellkasi folyadékgyülem esetén thoracocentesis, a mellkasi folyadék mikroszkópos Koch, PCR, Koch tenyésztés vizsgálata, szükség esetén bronchologiai vizsgálat.
c) 001.1. szerint minősítendő az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kiskiterjedésű, functiokárosodás nélkül, inactiv gümőkóros tüdőf ibrosis calcificatioval enyhe formában, functiozavar nélkül, maradvány nélkül vagy minimális residuummal gyógyult gümőkóros pleuritis, maradvány nélkül gyógyult gümő s nyirokcsomó-gyulladás.
001.2. szerint minősítendők az activ formák: tüdőtuberculosis (infiltrativ, gócos, nodularis, cavernosus) hörgők gümős megbetegedése, gümőkóros pneumonia, gümőkóros ptx., gümőkóros mellhártyagyulladás, gümőkóros nyirokcsomó-(hilusi, mediastinalis, tracheo-bronchialis)gyulladás, glottis tuberculosis, miliáris tuberculosis disseminált és generalizált formája.
001.3. szerint minősítendő az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kp. kiterjedésű enyhe functiozavarral, inactiv gümőkóros tüdőfibr osis calcificatioval, enyhe functiozavarral, közepes fokú kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis, kp. fokban kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiokárosodással gyógyult gümőkóros nyirokcsomógyulladás.
001.4. szerint minősítendő az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kiterjedt formája súlyos functiozavarral, inactiv gümőkóros tüdő fibrosis calcificatioval, kifejezett functiozavarral, kiterjedt meszesedéssel, zsugorodással, jelentős functiozavar hátrahagyásával gyógyult gümőkóros nyirokcsomó megbetegedések, inactiv kiterjedt maradvánnyal és jelentős functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis.
A morphológiai elváltozások kimutatása egymagában nem elegendő az alkalmasság megállapításához. Epidemiológiai, therápiás, reha bilitatios, prognosztikai és functionális szempontokat kell egyidejűleg figyelembe venni. Döntő jelentősége van a specificus folyamat activitása és a környezetre való veszélyesség mértéke meghatározásának.
Az activ specificus folyamat rendszerint hosszas kezelést és tartós eü. szabadság biztosítását teszi szükségessé. Az állapotromlás és functiokárosodás értékelése után a tüdőgyógyászati osztály vezető főorvosa határozza meg a szolgálat folytatásának feltételeit.
d) K: 1, 8, 13-17, 19, 23; F: 1-2, 6, 8.
e) A tuberculosis szolgálati betegség véleémezésénél különbséget kell tenni a friss specificus fertőzés és az olyan esetek között, mikor a már meglevő tuberculosis gócok reaktiválódnak a szolgálat okozta speciális körülmények hatására. Szolgálati megbetegedésnek vélelmezhető az a fertőzés, melynél az infectio forrása jól ismert, a tüdőtuberculosisban szenvedő emberrel az együttlét bizonyíthatóan tartós vagy szoros volt és a fertőzés katonai kollektívában történt. Közvetlen fertőzés esetén az expositio és a manifesztátio közötti időtartam legkevesebb két hét, a folyamat fellobbanása esetén pedig négy-hat hét kell, hogy legyen. A rosszabbodás szolgálati eredete vélelmezhető, ha a régi folyamat egyértelműen bizonyítható (kórházi zárójelentés, tüdőgondozói vélemény, mellkas rtg. stb.), és a már meglévő gó c activálódása a katonai szolgálat feltételeinek hatására (szokatlan és az átlagosnál jelentősen magasabb terhelés) történt. A korrekt minősítéshez a folyamat progressióját és a szolgálattal való okozati és időbeni összefüggést bizonyító adatokra van szükség.
002 Az agyhártyák és a központi idegrendszer gümőkórja A3 A4 A5 A6 BNO
1. activ folyamat elbírálása, vagy az ellenőrzés szükségessége esetén KLGS KLGS I KLGS A17, B90.0, G05.1
2. gyógyult, maradványtünetek nélkül A A A A  
3. gyógyult, kp. súlyos maradványtünetekkel E K KLGS K  
4. gyógyult, súlyos maradványtünetekkel E E E KLGS  
a) Az agyhártyák és a központi idegrendszeri tuberculosis activ folyamatai és késői hatásai.
b) Ideggyógyászati szakvélemény.
c) A minősítést a chemotherápia időtartama, a gyógyulás jellege (defectussal vagy defectus nélkül) és a defectus mértéke határozzák meg. A beteg szubjektív panaszait csupán mérsékelt, az enyhe neurológiai tüneteket már kp. súlyos és a kifejezett neurológiai tüneteket súlyos maradványtünetnek kell tekinteni. 002.1 rovat szerint állományba vétel esetén „I”.
d) K: 1, 3-4, 6, 11-12, 16, 21; F: 1-2, 6, 8.
e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása az első szakasznál leírtak szerint történik a betegség kétféle pathogenesise figyelembevételével.
003 A húgy-, ivarrendszer gümőkórja A3 A4 A5 A6 BNO
1. functiokárosodás nélkül gyógyult A A A A A18.1
2. gyógyintézet által igazolt activ folyamatok I KLGS I KLGS  
3. mérsékelt functiozavarral gyógyult E K KLGS K  
4. súlyos functiozavarral gyógyult E E E KLGS  
a) Pyelonephritis tuberculosa, cystitis tuberculosa, ureteritis tuberculosa, mellékhere és egyéb férfi nemi szervek tuberculosisa, oophoritis tuberculosa, salpingitis tuberculosa. A nagy kiterjedésű destructio miatt végzett vese-resectio, nephrectomia vagy egyéb urológiai műtéti beavatkozás utáni állapot értékelése a 135. szakasz szerint történik.
b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, Urea N, vizelet Koch tenyésztés, Mantoux-próba, mellkas rtg., i.v. urographia, cystoscopia, cystographia, CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat.
c) Az alkalmasság elbírálását jelentős mértékben a kezelés időtartama határozza meg. Sok esetben a chemotherapia eredményeként e lért gyógyulás csak tünetmentességet jelent, mert a folyamat letokolt gócokban továbbra is fennáll, és bármikor kiújulhat. Klinikai gyógyulás megállapításához hosszas megfigyelés szükséges. Végleges gyógyulás esetén a minősítést functiokárosodás mértéke határozza meg.
d) K: 1, 4, 12, 16, 21; F: 6.
e) A szolgálati kötelmekkel való összefüggés meghatározása az első szakasznál leírtak szerint történik.
004 Bőr és bőr alatti kötőszövet, csontok és ízületek, valamint egyéb szervek gümőkórja A3 A4 A5 A6 BNO
1. gyógyult, mérsékelt maradványtünetekkel KLGS A A A A18.0, A18.4, A18.8, A19
2. gyógyult, kp. súlyos maradványtünetekkel E K K K  
3. activ folyamat E E A KLGS  
4. gyógyult, súlyos maradványtünetekkel E E E KLGS  
a) Bőr és bőr alatti kötőszövet, csont és ízületi tuberculosis, Addison-kór (ha gümőkóros), erythema nodosum, tuberculosis miliaris, valamint a szem, periphériás nyirokcsomók és egyéb szervek tuberculosisa.
b) We, teljes vérkép és vizelet, Mantoux-próba, mellkas rtg. az érintett szerv vagy szövet hystológiai és rtg. vizsgálata, tüdőgyógyászati szakvélemény.
c) Az alkalmasság elbírálásánál figyelembe kell venni a functiokárosodás és kozmetikai torzulás mértékét, a katonai öltözet viselésének lehetőségét és a chemotherapia időtartamát. 004.1 rovat szerint hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén „E”.
d) K: 1-4, 6, 11-15, 18, 21; F: 1-2, 6.
e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása az első szakasznál leírtak szerint történik.
005 Vírusos májgyulladás A3* A4 A5 A6 BNO
1. funkciókárosodás nélkül gyógyult KLGS A A A B15-B19 B94.1
2. posthepatitis-syndroma KLGS KLGS KLGS KLGS  
3. elhúzódó vírusos hepatitis, hepatitis recidiva E E KLGS KLGS  
4. persistaló idült hepatitis, activ idült hepatitis E E KLGS KLGS  
a) Hepatitis infectiosa, inoculatios hepatitis, mononucleosis eredetű hepatitis, valamint a chronicus hepatitis azon esetei, mel yek kialakulását bizonyíthatóan vírus hepatitis előzte meg. Egyéb infectiok, mérgek, keringési zavarok, táplálkozási hiány, mechanikus tényezők okozta májbetegségek elbírálása a 122-es szakasz szerint történik. A posthepatitis bilirubinaemia (ártalmatlan enzimműködési zavar) az 1. alszakasz szerint minősítendő.
b) We, teljes vérkép és vizelet, májfunctios próbák, ismételt transaminase vizsgálatok, gamma GT, serum összfehérje, Elfo, Latex, virológiai vizsgálatok. Sz.e. májbiopsia elvégzése és szövettani vizsgálat indokolt lehet.
c) Legtöbb esetben a betegség öt hét alatt lezajlik, és a minősítés nem szükséges. A betegek egy részének azonban, még ezután is maradnak panaszai (posthepatitis syndroma), vagy epefesték conjugatios, illetve kiválasztási zavarai (posthepatitis hyperbilirubinaemia). Ha az acut hepatitis elhúzódik, figyelembe kell venni, hogy az elhúzódó virusos hepatitis (és a hepatitis recidiva) persistaló chronicus, illetve progressiv chronicus hepatitis kialakulásához vezethet.
d) K: 3-4, 11, 17; F: 1-2, 6, 8.
e) Hepatitis infectiosa esetén a katonai kötelmekkel való összefüggés a következő feltételek mellett vélelmezhető:

- a beteg és a fertőző forrás azonos katonai kollektívából származik;

- mindkettőnek a hepatitis infectiosa diagnosisa bizonyítható;

- a tünetek megjelenésének időpontja valószínűsíti a fertőzés létrejöttét. A fertőző forrás fertőzőképessége (2-3 hét az icterus fellépése után) és a betegség incubatios ideje (15-50 nap az első tünetek megjelenése előtt) időben egybe kell, hogy essen;

- bizonyítható legyen a beteg és a fertőző forrás érintkezése az említett időben;

- nagy valószínűséggel kizárható legyen a szolgálaton kívüli (családi) fertőzés lehetősége. Inoculatios hepatitis a következő feltételek mellett vélelmezhető szolgálati eredetűnek:

- a beteg inoculatios hepatitis (hepatitis B, C) diagnosisa biztosan megállapítható;

- a betegség időbeli lefolyása valószínűsíti az inoculatios hepatitis kórismét (incubatios idő 42-180 nap);

- az említett inkubácios időn belül igazolható parenteralis vagy sebészeti terápiás, illetve diagnosztikai beavatkozás ténye;

- utólagos ellenőrzés során a véradó megbetegedése vagy a használt műszerek nem kielégítő fertőtlenítése valószínűsíti a diagnózist.

Megjegyzések:

* HBV, ill. HCV PCR pozitivitás esetén, ha a májfunkciós értékek normálisak, hasi UH negatív, panasz- és tünetmentesség esetén a katona egyéni elbírálás alapján alkalmas lehet.

006 Trachoma (egyiptomi szemgyulladás) és a kötőhártya vírusos betegségei A3 A4 A5 A6 BNO
1. gyógyult, mérsékelt maradványtünetekkel E K K K A71, A74, B94.0
2. gyógyult, kifejezett maradványtünetekkel E K K K  
a) Trachoma és a kötőhártya vírus vagy chlamydia okozta betegségei és azok késői hatásai.
b) Záradék és réslámpavizsgálat.
c) Hivatásos és szerződéses állománybavételkor a minősítés 0061 „E”.
d) K: 1, 3, 6, 9-11, 21; F: 1-2, 4, 6.
e) Trachoma akkor vélelmezhető szolgálati eredetű betegségnek, ha a fertőzés forrása jól ismert, és a fertőzés a katonai kollektívában történt.
007 Vérbaj (szifilisz) A3 A4 A5 A6 BNO
1. Kezelés és gondozás után functiokárosodás nélkül gyógyult A A A A A50- A53
2. Késői syphilis mérsékelt functiozavarral E K K K  
3. Korai manifeszt syphilis KLGS KLGS KLGS KLGS  
4. Késői manifeszt syphilis E KLGS KLGS KLGS  
5. Késői syphilis súlyos functiozavarral E E E KLGS  
a) Veleszületett, friss tüneti és latens, szív- és érrendszeri, központi idegrendszeri, késői tüneti és latens syphilis.
b) We, teljes vérkép és vizelet, TPHA, esetleg FTA-ABS (fluorescent treponemal antibody) serologiai vizsgálat, Treponaema pallidum kimutatása a területi laesioból, EKG, mellkas rtg., neurológiai, szemészeti, gégészeti consilium.
c) 007.3/A5 rovat szerint szerződéses vagy hivatásos állományba vétel elbírálásakor, ha nem alakult ki functiokárosodás és nincs szükség további nemigondo zói ellenőrzésre, „Alkalmas” minősítés hozható.
d) K: 3, 6, 11, 14, 21; F: 1-2, 6.
e) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.
008 Gombák okozta betegségek A3 A4 A5 A6 BNO
1. felületes bőr, szőrzet, körömmycosisok KLGS A A A B35-B49
2. mély mycosisok E KLGS KLGS KLGS  
a) Dermatophytosis, tinea, candidiasis, coccidiomycosis, histoplasmosis, sarjadzó gombafertőzések és egyéb szisztémás gombás betegségek.
b) A gomba meghatározása tenyésztéssel, illetve mikroszkópos vizsgálattal, esetleg szövettani, immunbiológiai és Wood-fénnyel történő vizsgálat.
c) A gombák okozta betegségek hajlamosak a recidivára és sokszor tartós vagy ismételt kezelést igényelnek. 008.1 rovatban a szer ződéses vagy hivatásos állománybavétel előtt „I” minősítés szükséges. A kezelésre jól reagáló, kiújulási hajlamot nem mutató esetekben az 1. alrovatban a minősítés lehet „A”.
d) K: 4, 14, 21; F: 1-2.
e) A gombás betegségek szolgálati eredete akkor vélelmezhető, ha bizonyítható a nagyszámú fertőző forrás jelenléte a beteg környezetében (érintkezés beteg emberekkel vagy állatokkal, illetve fertőzött anyaggal), valamint a betegség és a fertőző forrás aethiológiai azonossága. Figyelembe kell ven ni továbbá a hajlamosító (endocrin betegségek, tumorok stb.) és külső (nedves környezetben tartósan végzett munka, gumicsizma állandó használata) tényezők hatását is.
009 Heveny fertőző betegségek A3 A4 A5 A6 BNO
1. hosszú lefolyású, mérsékelt functiozavarral KLGS KLGS KLGS K A00-A99, B00-B99
2. hosszú lefolyású, jelentős functiozavarral E K K K  
a) Heveny fertőzés esetén a minősítést a betegség viszonylag elhúzódó jellege, illetve a panaszok vagy functiozavar tartós volta határozza meg.
b) We, teljes vérkép és vizelet, speciális vizsgálatok a kórokozó kimutatására, megfelelő functionális vizsgálatok.
c) -
d) K: 3-4, 6, 11-12, 14, 16, 21; F: 1-2, 6, 8.
e) Heveny fertőző betegség a következő feltételek mellett vélelmezhető összefüggőnek a katonai kötelmekkel:
1. Katonai kollektívában, ahová a beteg tartozott, vagy környezetében, ahol teljesítette szolgálatát, fertőző forrás volt igazolható.
2. A beteg és a fertőző forrás esetében a kórisme megegyezik és kellően bizonyított.
3. A tünetek megjelenésének időpontja valószínűsíti a fertőzés létrejöttét a beteg és a fertőző forrás között.
4. Nagy valószínűséggel kizárható a szolgálaton kívüli (familiaris vagy egyéb) fertőzés lehetősége.
010 Idült fertőző betegségek A3 A4 A5 A6 BNO
1. mérsékelt működészavarral KLGS KLGS KLGS KLGS A00-A99, B00-B99
2. kp. súlyos működészavarral E KLGS KLGS KLGS  
3. súlyos működészavarral E E E KLGS  
a) Itt minősítendők a több mint egy éve tartó, sőt évekre vagy évtizedekre elhúzódó fertőző betegség azon esetei, amikor az idül t folyamat (pl. dysenteria, malaria, salmonellosis chr., idült parasitás megbetegedés) nem minősíthető az alkalmassági utasítás más szakasza szerint. Itt minősülnek továbbá a functiokárosodás mértékének megfelelően az idült fertőző betegség okozta szövődmények és defectusok.
b) d) e)A megfelelő diagnosztikai vizsgálat vagy alkalmassági korlátozás alkalmazása és a katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása a 009. szakasz magyarázatában foglaltak szerint történik.
c) Szerződéses és hivatásos állományba vételkor, az eddigi therápiás kísérletek eredményességét, az idült folyamat időtartamát é s várható prognosisát kell mérlegelni. E szerint a minősítés lehet „I” vagy „E”.

Daganatok (011-014)

011 Rosszindulatú daganatok A3 A4 A5 A6 BNO
1. kezelést már nem igénylő jó általános állapot KLGS KLGS KLGS KLGS C00-C80, C97
2. időszakos vagy folyamatos kezeléssel biztosított jó általános állapot E KLGS KLGS KLGS  
3. rossz általános állapot, functiokárosodással, metastasissal E E E KLGS  
a) Malignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei függetlenül a választott kezelési eljárástól. Kivételt képeznek az egyes szervcsonkolási műtét utáni állapotok megfelelő szakasz szerinti minősítése (pl. tüdőműtét utáni állapot 105. szakasz, vagy gyomorműtét utáni állapot 116. szakasz).
b) We, teljes vérkép és vizelet, májfunctio, vércukor, Se kreatinin, UN, a daganat kimutatására és morphologiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok, megfelelő functionális vizsgálatok.
c) A hivatásos és szerődéses állományúak minősítése akkor lehet „K”, ha a minősített is kívánja a szolgálat folytatását, ha az eredményes kezelés után nem mutatható ki metastasis, vagy ha ezt a szociális és orvosetikai szempontok teszik szükségessé. Külföldi szolgálatra való alkalmasság minősítésénél csak „E” döntés hozható. A malignus tumor eradikációja után öt évvel tünet és panaszmentes esetben a beteg gyógyultnak tekinthető és „A” minősítést is adhatunk. 1 -5 év között az alkalmasság megítélése KLGS.
d) K: 4, 6, 11-13, 17-19, 21; F: 1-2, 4, 8.
e) Rosszindulatú daganat csak a következő feltételek mellett vélelmezhető összefüggőnek a katonai kötelmekkel:

- a beteg környezetében, ahol teljesítette szolgálatát, exogen carcinogen tényező volt igazolható;

- a beteg bizonyíthatóan ki volt téve e tényező hatásának;

- a meghatározott típusú daganat és a kimutatott carcinogen tényező között szakmailag elismert összefüggésnek kell lenni (pl. r öntgensugár hatására bőr-carcinoma, ionizáló sugárzás hatására osteogen sarcoma stb.);

- meg kell vizsgálni és nagy valószínűséggel kizárni a nem szolgálati eredetű, ún. endogen (öröklődés, életkor) tényezők lehetőségét.

012 A nyirok- és vérképzőszövet rosszindulatú daganatai A3 A4 A5 A6 BNO
1. folyamatosan kezelt, még nem véglegesen kialakult állapotok E KLGS KLGS KLGS C81-C96
2. spontán vagy kezeléssel elért tartós remissio E KLGS KLGS KLGS  
3. spontán vagy kezeléssel elért, rövid ideig tartó remissio E E E KLGS  
013 Jóindulatú daganatok A3 A4 A5 A6 BNO
1. solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot functiokárosodás nélkül A A A A D10-D36
2. solitaer és multiplex daganatok functiokárosodás nélkül KLGS KLGS KLGS K  
3. solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot mérsékelt functiokieséssel E KLGS KLGS K  
4. solitaer és multiplex daganatok mérsékelt functiokieséssel E KLGS KLGS K  
5. solitaer és multiplex daganatok súlyos functiokieséssel, vagy ha gátolják a felszerelés viselését E E E KLGS  
6. solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot súlyos functiokieséssel E E E KLGS  
a) A benignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei, valamint ezek kezelése utáni állapotai.
b) We, teljes vérkép és vizelet, a daganat kimutatására és morphológiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok, megfelelő functionális vizsgálatok.
c) Elbíráláskor elsősorban a daganat által okozott, kezelése után várható vagy visszamaradt functiokárosodás mértékét kell figye lembe venni, de számolni kell az egyenruha- vagy az előírt szerelvényviselés esztétikai (pl. kiterjedt naevus pigmentosus az arcon) vagy traumatizáló és ezzel esetleg malignisatiót előidéző hatásával is. Sok esetben a jóindulatú daganat radicalis műtéttel történő eltávolítása teljes gyógyulást és „A” minősítést eredményez. Műtét után visszamaradt functiokárosodás esetén azonban a minősítés csak „K” vagy „E” lehet a functiokiesés mértéke szerint. Felülvizsgálati eljárás során a minősítést sokszor a sebészi therapia indicatiói, illetve sürgőssége határozza meg. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor sürgős műtét esetén „I”.
d) K: 3-4, 6, 11, 13, 17-19, 21; F: 1-4, 6.
e) Jelenlegi ismereteink szerint nem mutatható ki összefüggés a katonai kötelmek és a jóindulatú daganatképződés között, egyedi elbírálás szükséges.
014 Csak a hámrétegre kiterjedő rák (in situ carcinoma) és bizonytalan
természetű daganatok
A3 A4 A5 A6 BNO
1. kezelés után functiokárosodás nélkül KGLS KLGS KLGS A D00-D09, D37-D48
2. kezelés után mérsékelt functiokieséssel E KLGS KLGS K  
3. folyamatosan kezelt, még nem véglegesen kialakult állapot E E K K  
4. kezelés után súlyos functiokieséssel E E E KLGS  

Endocrin betegségek (015-020)

015 A pajzsmirigy betegsége A3 A4 A5 A6 BNO
1. műtét utáni normofunctios állapot A A A A E00-E07
2. struma nyomási tünetek nélkül, euthyreosis KLGS A A A  
3. struma nyomási tünetekkel, műtét szükségessége esetén E K K K  
4. hyperthyreosis golyvával vagy anélkül E K K K  
5. hypothyreosis (enyhe formák) KLGS K K K  
6. Hypothyreosis (súlyos formák) E E E KLGS  
a) Egyszerű (nem toxicus) struma, a pajzsmirigy gyulladásos betegségei és functió zavarai, valamint ezek kezelése utáni állapota i. Struma maligna esetén a minősítés a 011. szakasz szerint történik.
b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, TSH vizsgálat kötelező, kórossága esetén FT3 és FT4 kiegészítő vizsgálat javasolt, EKG, nyakkörfogat, pajzsmirigy UH, és pajzsmirigy scintigraphia, izotóp felvételi görbe, sella felvétel, gégészeti szakvélemény, szükség esetén a pajzsmirigy betegség kimutatására irányuló egyéb serológiai vagy immunológiai vizsgálat. Kompresszió esetén nyelési rtg. vizsgálat, trachea felvétel.
c) Elbíráláskor elsősorban a kezelés szükségességét, a kezelés után kialakult functionális állapotot és annak tartósságát, valamint az egyes elváltozások (pl. exophthalmus, vagy a nyak jelentősen megnövekedett körfogata) és az egyenruha-viselés esztétikai vonatkozásait kell mérlegelni. Szerződéses és ht. állományba vételkor „A” minősítés csak a kezelést nem igénylő euthyreoid struma vagy a normofunctios műtét utáni állapot esetén hozható. Enyhe, substitutios kezeléssel panasz és tünetmentes esetben 015. 5/A5-A6-ban KLGS is alkalmazható. A 3. alszakaszban a műtét eredményességétől függően minősítünk, normofunkciós esetben az 1. alszakasz szerint.
d) K: 3-4, 6, 11-14, 17-19, 21; F: 1-4, 6.
e) A pajzsmirigy betegségek keletkezésében bizonyos öröklött hajlam is szerepet játszik, ezért a katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető. Kivételt képezhetnek azon esetek, amikor az addig rejtett folyamat kibontakozása a szolgálattal összefüggő tényezők (pl. rendkívüli psychés trauma, éhezés, acut fertőzés) hatására történt.
016 Cukorbaj A3 A4 A5 A6 BNO
1. csak diétával kezelhető formák, jó általános állapot KLGS KLGS KLGS A E10-E14
2. szigorú diétával, tablettával kezelhető formák E K KLGS K  
3. szigorú diétával, közepes mennyiségű inzulinnal kezelhető, nem labilis formák, jó általános állapot E KLGS KLGS KLGS  
4. szigorú diétával, nagy mennyiségű inzulinnal kezelhető, labilis formák, érszövődményekkel E E E KLGS  
a) Az I. és II. típusú diabetes mellitus (IDDM s NIDDM), glukozúriával és anélkül, valamint a csökkent szénhidrát tolerancia (IG T). A cukorbetegség szövődményei: retinopathia, polyneuropathia, macro- és microangiopathia, nephropathia diabetica.
b) Éhgyomri és sz. e. terheléses vércukor, 24 órán át gyűjtött vizelet cukor koncentráció és mennyiség, vesefunctiok, szemfenék, alsóvégta gi Doppler UH vizsgálat, az ABI meghatározására, ideggyógyászati vizsgálat. A familiaris anamnesist dokumentálni kell és negatív esetben kutatni a diabetest okozó esetleges alapbetegség után.
c) Szerződéses és hivatásos állományba vétel, valamint külföldi szolgálat vállalás esetén diabetes mellitus súlyosságától függetlenül csak „E” minősítés hozható. Hivatásos és szerződéses állományúak minősítése szövődmények súlyosságának figyelembevételével lehet „K” Renalis glycosuria minősítése „A”.
d) K: 4, 12, 14; F: 1-2.
e) A szolgálati kötelmekkel való összefüggés vizsgálatánál mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy a diabetes mellitus örö klődő betegség és a geneticus dispositio sok esetben fennállhat a diabetes manifestatioja nélkül is. Diabetes mellitus csak kivételes esetben (pl. a szolgálati baleset okozta traumás diabetes) vélelmezhető katonai kötelmekkel összefüggő betegségnek.
017 A hasnyálmirigy belső elválasztású tevékenységének egyéb zavarai A3 A4 A5 A6 BNO
1. enyhe esetek KLGS KLGS KLGS K E15-E16
2. súlyos esetek E E E KLGS  
a) Hypoglykaemia, hasnyálmirigyműtét utáni állapot, a gastrin-elválasztás zavarai.
b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, éhezéses próba, megfelelő hormonszintvizsgálatok, szérum insul in koncentráció éhezés alatt, szükség esetén retrograd pancreatographia, Panceas UH vizsgálat, esetleg CT/MR.
c) Enyhe esetek közé sorolható az anamnesisben szereplő functionalis hypoglykaemia, ha a rosszullét ritkán jelentkezik, szénhydrátban szegény étrenddel megelőzhető és cukorevéssel könnyen megszüntethető. A hasnyálmirigyműtét utáni utókövetkezmény nélkül gyógyult vagy substitutios kezeléssel tartósan biztosított jó általános állapot ugyancsak enyhe esetnek tekinthető. Súlyos esetnek kell tekinteni az organicus eredetű hypoglykaemiát és a functionalis hypoglykaemia azon eseteit, amelyek gyakori, szénhydrátban szegény diétával nem megelőzhető és cukorevéssel nem szüntethető rosszulléttel járnak. Súlyos továbbá a pancreatectomia utáni állandó utókezelés t igénylő állapot és a Zollinger-Ellison syndroma is.
d) K: 2-4, 6, 11-12, 14, 21, 24; F: 1-2, 6.
e) A hasnyálmirigy endokrin tevékenységének zavarai nem tekinthetők szolgálati eredetűnek. Előfordulhat azonban, hogy a hasnyálmirigyműtétre a katonai szolgálat teljesítése alatt baleseti adatlappal igazoltan bekövetkezett hasi sérülés után kerül sor. Ilyen esetben a műtét utáni állapot katonai kötelmekkel összefüggőnek vélelmezhető.
018 A mellékpajzsmirigy betegségei A3 A4 A5 A6 BNO
1. enyhe formák KLGS KLGS KLGS KLGS E20-E21
2. súlyos formák E E E KLGS  
a) Hyperparathyreoidismus (beleértve a Recklinghausen-betegséget) és hypoparathyreoidismus minden formája. Hysteriás tetania a 036-os, pszichogén tetania a 039-es szakasz szerint minősül.
b) Serum Ca és P tartalmának, Parathhormon koncentráció meghatározása, EKG, a csontok fokozott vagy csökkent mésztartalmának, osteosclerosis, csontcysták és törések rtg. vizsgálattal történő kimutatása, gastrointestinalis, vese- és szemszövődmények vizsgálata. Pajzsmirigy UH vizsgálat, esetleg CT vizsgálat. Osteodensitometria.
c) Enyhe formának a klinikailag típusos, tetania nélküli, könnyen kezelhető hypoparathyreoidismus tartható. Hivatásos és szerződ éses állományúak minősítése A4 rovat szerint lehet „K”, ha a hypo- vagy hyperparathyreoidismus jól kezelhető, ritka tetaniás rohamokkal vagy kevés és enyhe szövődménnyel jár. A nehezen kezelhető, gyakori rohamokkal, több és súlyos szövődménnyel kísért esetek minősítése „E”. 018.1 rovat szerint hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén „E”.
d) K: 2-4, 6, 11-12, 14, 21; F: 1-2.
e) Katonai kötelmekkel való összefüggés hypo- vagy hyperparathyreoidismus esetén nem igazolható.
019 Az agyalapi mirigy működési zavarai A3 A4 A5 A6 BNO
1. enyhe formák E KLGS KLGS KLGS E22-E23
2. súlyos formák E E E KLGS  
a) Acromegalia, Sheehan-féle syndroma, Simmonds-féle betegség, hypophysis eredetű törpeség, diabetes insipidus, iatrogén hypophysis zavarok és a hypophysis és diencephalo-hypophysealis rendszer egyéb zavarai.
b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, actualis vagy terhelés utáni hormontermelés és ürítés meghatározása, sella turcica és csontok CT vagy MR vizsgálata, látótérvizsgálat.
d) K: 2-4, 6, 11-14, 16-19, 21, 24; F: 1-4, 6, 8.
e) A hypophysis-hypothalamus rendszer zavarai közül csupán azok minősíthetők összefüggőnek a katonai kötelmekkel, amelyek a katonai szolgálat ideje alatt és a katonai feladatok teljesítése közben elszenvedett koponyasérülések után jelentkeztek.
020 A mellékvese betegségei A3 A4 A5 A6 BNO
  E E E KLGS E25-E27
a) Cushing-féle syndroma, Conn-féle syndroma, adrenogenitalis zavarok, Addison-kór, Waterhouse-Friderichsen syndroma. Pheochromocytoma esetén a minősítés 011., 013., 014. szakaszok szerint történik.
b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, Se kreatinin, UN, Se Na, Cl, K, hormontermelés és ürítés vizsgálata a hormonconcentratio meghatározás, illetve a stimuláló és suppressiós próbák elvégzése útján, sella turcica, csontok, vesék és mellékvesék CT vagy MR vizsgálata, szemészeti és ideggyógyászati szakvizsgálat.
d) K: 2-4, 6, 11-12, 14-16, 21, 24; F: 1-2, 6, 8.
e) A mellékvese betegségei a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegségek, a szolgálati balesetekből származó, traumás mellékvese károsodások kivételével.

Anyagcsere betegségek (021-024)

021 Köszvény A3 A4 A5 A6 BNO
1. nem régen fennálló, remissio állapotában lévő köszvény, ritka rohamok esetén E KLGS KLGS KLGS M10
2. „visceralis” köszvény, gyakori rohamok esetén E E E KLGS  
a) Arthritis urica, köszvényesek nephropathiája és a köszvény egyéb manifestatioja.
b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, Se kreatinin, UN, Se, húgysav, vizelet urat-tartalom meghatározása, EKG, mellkas rtg., húgysavas nátriumkristályok kimutatása a synovialis folyadékból, klinikai adatok (tophusok, rohamleírás).
c) Abban az esetben, ha a „visceralis” köszvény három éven át végzett kezelése mellett évente az eü. szabadság a 60 napot nem haladja meg, a 021.2 rovat szerint „K” minősítés is adható.
d) K: 2-4, 6, 11-12, 14, 21; F: 1-2, 6.
e) Arthritis urica eredetére vonatkozó ismereteink szerint öröklődő és ezért a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegség. Szolgálati baleset által kiváltott roham esetén szolgálati kötelmekkel összefüggő állapotrosszabbodás vélelmezhető.
022 Az anyagcsere zavarai A3 A4 A5 A6 BNO
1. enyhe KLGS K K K E70-E90
2. kp. súlyos E KLGS KLGS KLGS  
3. súlyos E E E KLGS  
a) Az aminosav-anyagcsere és transport (pl. Fanconi syndroma), a szénhidrát-anyagcsere és transport (pl. diabetes renalis), a zsíranyagcsere (pl. hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia), a plazmafehérjék anyagcsere (pl. macroglobulinaemia), az ásványi anyagcsere (pl. haemochromatosis, degeneratio hepatolenticularis, calcinosis), a folyadék, electrolit és a savbázis egyensúly (pl. hyper- és hyponatraemia, acidosis, alkalosis, hyper- és hypopotassaemia) és az anyagcsere egyéb zavara (pl. amyloidosis).
b) We, teljes vérkép és vizelet, az anyagcserezavar kimutatására irányuló vizsgálatok.
c) A szűrővizsgálat során véletlenül kimutatott diabetes renalis, hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia, Gilbert-féle hyperbilirubinaemia panaszmentes esetei az anyagcsere enyhe zavarainak tekinthetők. Az átmeneti jellegű folyadék, electrolit, sav-bázis egyensúly vagy egyéb panaszt okozó zavar minősítése a 2-es alszakasz szerint történik. Amyloidosis, haemochromatosis vagy egyéb súlyos anyagcserezavar esetén alkalmatlan minősítés hozható.
d) K: 2, 4, 12-14, 17-19, 21; F: 1-4, 6.
e) Mivel az anyagcserezavarok döntően örökölt rendellenességek vagy valamilyen más betegséghez társuló másodlagos elváltozások, így nem vélelmezhető katonai kötelmekkel összefüggő betegségeknek.
023 Túlsúly és elhízás A3 A4 A5 A6 BNO
1. Túlsúly KLGS A A A E65-E68
2. Elhízás I (közepes fokú) E KLGS KLGS KLGS  
3. Elhízás II-III (súlyos, extrém fokú) E E KLGS KLGS  
a) Obesitas, localis zsírfelrakódás.
b) Az elhízás mértékének pontosabb mennyiségi meghatározására a testtömeg indexet (BMI) használjuk. A testtömeg index (BMI) pont osabban tükrözi a zsírfelesleget. A BMI-t úgy számoljuk, hogy a (kg-okban) mért testsúlyt osztjuk a (méterben) mért testmagasság négyzetével. A „normális” BMI: 18,5-24,9 kg/m2.
A túlsúly és elhízás mértéke: BMI WHO
< 18,5 Sovány
18,5-24,9 Normális
25,0-29,9 Túlsúly
30,0-34,9 Elhízás I
35,0-39,9 Elhízás II
> 40,0 Elhízás III
c) Az elhízás mértéke csupán tájékoztató jellegű adatként szolgálhat. Végleges minősítés csak az egyéni teherbíró-képesség értékelése után, valamint 25,0 BMI felett a testzsír % meghatározása alapján hozható. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés 023.1 „E”.
d) K: 2-4, 6, 11-12, 14, 21, 23; F: 1-2.
e) Az elhízás általában nem vélelmezhető a szolgálati kötelmekkel összefüggő kóros állapotnak.
024 Immunzavarok és táplálkozási hiányállapotok A3 A4 A5 A6 BNO
1. enyhe E A A A B20-B24, D80-D89,
2. kp. súlyos E KLGS KLGS KLGS E40-E64, Z20.6, Z21
3. súlyos E E E KLGS  
a) A vitaminok, a humoralis immunitás, a sejtes immunitás hiánya, kevert típusú immundeficiencia, valamint szerzett formái, pl. AIDS.
b) Vitaminok kiválasztásának vizsgálata a vizeletben, terhelési próbák thiamin, riboflavin és ascorbinsav esetében, a capillaris resistentia vizsgálata ascorbinsav-hypovitaminosis esetében, adaptometriás vizsgálat axerophthol-hypovitaminosis esetében, ugyanitt a plasma axerophtol, ill. carotintartalmának meghatározása. Immundeficit kimutatására irányuló immunológiai vizsgálatok.
c) Az enyhe tünetekkel járó vitaminhiány minősítése lehet „A”, vagy „K” a klinikai képtől függően. Ismételten fellépő vitaminhiá ny, partialis vagy totalis antitest hiány eseteinek minősítése „KLGS”, illetve „E”. Az immundeficiencia (AIDS) minősítése minden esetben „E”.
d) K: 4, 12, 24; F: 1, 6.
e) Mivel az avitaminosisok és a szerzett immundeficiencia mindig valamely előzetes betegség következményei és az egyéb immunzavarok pedig congenitalis eredetűek, minősítésük esetén a katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

Vérképző szervek betegsége (025-029)

025 Hiányvérszegénység A3 A4 A5 A6 BNO
1. enyhe formák E A A A D50-D53
2. súlyos formák E KLGS KLGS KLGS  
a) Vashiány-vérszegénység, anaemia perniciosa, fólsav-anaemia, egyéb hiány-vérszegénységek, posthaemorrhagiás anaemia és az egyéb secunder anaemiák.
b) We, teljes vérkép és vizelet, reticulocyta-szám, thrombocyta-szám, bilirubin, Se vas, TVK, fólsav, széklet féregpete, a gyomor-bél rendszer átvizsgálása. Különösen anaemia perniciosa gyanúja esetén sternum punctio, se Ferritin és se B12, Schilling-próba.
c) A külföldi szolgálatra jelentkezők esetén „E” minősítés már az időszakos parenteralis substitutio és ellenőrzés szükségessége esetén hozható. Az egyes esetek minősítése a kiváltó októl függően (pl. okkult vérzést okozó betegség, gyomor műtét utáni állapot, anaciditás stb.) történik.
d) K: 1-2, 4, 11-14, 17-19, 21; F: 1-4, 6.
e) Hiány-vérszegénység általában a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegség.
026 Öröklődő és szerzett vérsejtoldó (haemolyticus) vérszegénység A3 A4 A5 A6 BNO
1. enyhe formák E KLGS KLGS K D55-D59
2. súlyos formák E E E KLGS  
a) Öröklődő sphaerocytosis, anaemia enzimdeficit miatt, thalassaemia, sarlósejtes anaemia, haemoglobinopathiák, autoimmun és nem autoimmun haemolyticus anaemia, haemoglobinuria exogen okú haemolysis miatt.
b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, reticulocytaszám, thrombocyta-szám, VVT-resistentia, Coombs-próba, Se bilirubin, LDH, Se vas, TVK, serum ferritin, sternum punctio és a haemolyticus anaemia különböző alakjainak meghatározására használt specifikus diagnosticai próbák (pl. Ham-, Heller-, Nelson-, Rosenbach-próbák).
c) A külföldi szolgálatra jelentkezőnél (A2d esetén) „A” minősítés csak olyan szerzett vérszegénység esetén alkalmazható, amikor a spontán vagy gyógyszeres kezelés utáni gyógyulás óta legalább két év telt el.
d) K: 2, 4, 11-14, 17-19, 21; F: 1-4, 6.
e) Bizonyos kémiai mérgek vagy fizikai ártalmak hatására kialakult haemolyticus vérszegénység egyes esetei összefüggésbe hozhatók a katonai kötelmekkel.
027 Veleszületett és egyéb vérszegénység A3 A4 A5 A6 BNO
1. enyhe formák E KLGS KLGS KLGS D60
2. súlyos formák E E E KLGS  
a) Anaemia aplastica, anaemia sideroblastica.
b) We, teljes vérkép és vizelet, reticulocyta-szám, thrombocyta-szám, VVT-resistentia, Se vas, TVK, EKG, sternum-punctio.
c) Heveny posthaemorrhagiás anaemia és egyéb secunder anaemiák a kiváltó ok szerint minősítendők. Aplasticus anaemia és anaemia sideroblastica csak a 027.2 szakasz szerint minősíthető.
d) K: 2, 4, 11-14, 17-21; F: 1-4, 6.
e) Baleset vagy sérülés következtében kialakult posthaemorrhagiás anaemia egyes esetei lehetnek összefüggőek a katonai kötelmekkel.
028 Véralvadási hibák A3 A4 A5 A6 BNO
1. enyhe formák E K K K D65-D68
2. súlyos formák E KLGS KLGS KLGS  
a) Haemophylia, egyéb véralvadási faktorok congenitalis hiánya, von Willebrand-féle betegség, vérzéses zavarok keringő anticoagulansok miatt, defibrinatiós syndroma, véralvadási factorok szerzett hiánya.
b) We, teljes vérkép és vizelet, thrombocyta-szám, vérzési és alvadási idő, coagulogramm, Rumple-Leede tünet vizsgálata.
c) Hivatásos és szerződéses állománynál enyhe lefolyású vagy latens haemorrhagiás diathesis esetén a minősítés lehet „K”.
d) K: 2, 4, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6-8.
e) Az öröklődő vagy szerzett véralvadási hibák katonai kötelmekkel nem összefüggő betegségek.
029 Egyéb vérzéses állapotok, valamint a vér és a vérképző szervek egyéb betegségei A3 A4 A5 A6 BNO
1. enyhe formák E K K K D69-D77
2. súlyos formák E KLGS KLGS KLGS  
a) Ide tartoznak a 028. pontba nem sorolható, egyéb vérzéses állapotok.
b) We, teljes vérkép és vizelet, thrombocyta-szám, Coombs-próba, vérzési és alvadási idő, coagulogramm, Se kreatinin, UN, Se összfehérje, Elfo, sternum punctio, Rumpel-Leede tünet vizsgálata, EKG.
c) A külföldi szolgálatra jelentkezőnél (029.1d esetén) secunder és tüneti thrombocytopenia, valamint leukaemoid reactio esetén legalább két évvel a gyógyulás után „A” minősítés hozható.
d) K: 2, 4, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6, 8.
e) Nem vélelmezhetőösszefüggés a katonai kötelmek és e szakasz szerint minősített betegségek között.

Ideg-elme betegségek (030-053)

030 Szervi és kórjelző értelmi (mentalis) zavarok A3 A4 A5 A6 BNO
1. átmeneti, maradványtünet nélkül E KLGS KLGS KLGS F00-F09
2. tartós, súlyos tünetekkel E E E E  
a) Demencia, organikus amnesztikus szindroma, delirium, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktiv szer okoz, agyi károsodás vagy testi betegség okozta egyéb mentális zavarok (hallucinozis, catatonia, paranoid zavar, hangulatzavar, szorongás, disszociativ zavar, emocionalis labilitás), organikus személyiség és viselkedészavarok (epilepsziás, posttraumás, postencephalitises, egyéb idegrendszeri károsodás okozta személyiségzavarok).
b) Pszichiátriai vizsgálat, kezelés, követés (osztályos, ambuláns). Alapbetegségnek megfelelő laboratóriumi és műszeres vizsgálat.
c) A dementia eredete és súlyossági foka a minősítést nem befolyásolja, csak „E” döntés hozható.
d) K: 2, 4, 11-14, 15-19, 21, 23-24; F: 1-4, 6, 8.
e) Katonai kötelmekkel összefüggés mérlegelendő agysérülés, olyan agyvelőgyulladás maradványaként, ahol a fertőzés a katonai közösséggel valószínű.
031 Alkohol okozta értelmi és viselkedészavarok A3 A4 A5 A6 BNO
1. kezelésre tartósan tünetmentes, absztinens E KLGS KLGS KLGS F10
2. kezelésre nem tünetmentes E E E E  
a) A rendszeres, mértéktelen alkoholfogyasztás, alkoholfüggőség, megvonási szindróma, amnesztikus szindróma, egyéb alkohol okozta pszichotikus zavar (delirium, hallucinozis).
b) Pszichiatriai vizsgálat, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).
c) -
d) Korlátozások nem alkalmazhatók. A3 oszlopban KLGS/K lehet az 5 éve absztinens.
e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.
032 Kábítószer (pszichoaktiv szer), gyógyszer használata által okozott értelmi, érzelmi, viselkedés- és szomatikus zavarok A3 A4 A5 A6 BNO
1. kezelésre reagáló E E E E F11-F19
2. kezelésre nem reagál, visszaeső E E E E  
a) Itt minősítendők a 031. kivételével a pszichoaktiv szer rendszeres használata, túladagolás, kábítószerfogyasztás és a kábítószerfüggőség, a megvonási és az amnestikus szindróma, valamint az egyéb psychotikus és szomatikus zavar. A kábítószerszűréskor a kábítószervizsgálatra akkreditált, az akkreditált drogvizsgálati laboratótiumban végzett nagyműszeres vizsgálattal igazolt pozitívitás esetén, hivatásos és szerződéses állományba vétel előtt (ideértve a katonai oktatási intézményi felvételt és HM ösztöndíjas szerződéskötést is) a minősítés csak „E” lehet. A szolgálatteljesítés során (ideértve a külföldi szolgálat előtti és utáni sz űrővizsgálatokat is) észlelt nagyműszeres vizsgálattal megerősített kábítószerpozitívitás esetén az egészségi alkalmassági minősítés „E”.
b) -
c) Pszichiátriai kivizsgálás, parancsnoki, csapatorvosi jellemzés. Az első fokon hozott „E” minősítés elleni fellebbezés esetén a másodfokon eljáró bizottság a kábítószerszűréskor biztosított és az MH HEK Tudományos Intézetében őrzött ún. hatósági „B” minta nagyműszeres vizsgálatát elrendelheti és a mérési eredmény alapján dönt.
d) -
e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem vélelmezhető.
033 Hasadásos elmezavar és téves eszmés rendellenességek A3 A4 A5 A6 BNO
1. kezelésre jól reagál, tünetmentes, nem ismétlődik E E E E F20-F29
2. kezelésre maradványtünettel gyógyul, visszaeső E E E E  
a) Schizophrenia minden formája, schizotipiás, perzisztáló téveseszmékkel járó zavarok, schizoaffektiv és egyéb nem organikus pszihotikus rendellenességek.
b) Pszichiátriai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).
c) -
d) K: 2, 4, 11-14, 15-19, 21, 23-24; F: 1-4, 6, 8.
e) E szakasz megbetegségei a katonai kötelmekkel nem összefüggőek.
034 Hangulatzavarok (affectiv rendellenességek) A3 A4 A5 A6 BNO
1. kezelésre jól reagáló, rövid lefolyású, tartósan tünetmentes KLGS KLGS KLGS KLGS F30-F39
2. ismételten jelentkező vagy tartós lefolyású E E E KLGS  
a) Mániás epizód, depressziós epizód, bipoláris affektiv zavar, ismétlődő depressziós zavarok, perzisztáló hangulati zavar (cycl othymia, dysthimia), egyéb hangulatzavarok. (A neurotikus, stresszhez társuló szorongásos, depressziós zavar a 036 alapján minősítendő.)
b) Pszichiátriai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).
c) -
d) K: 21, 24; F: 6.
e) E szakasz betegségei a katonai kötelmekkel nem összefüggőek.
035 Alvászavarok A3 A4 A5 A6 BNO
1. ritka előfordulás, kezelésre reagáló KLGS KLGS KLGS KLGS G 47
2. gyakori előfordulás, szomatikus tünetekkel E E E KLGS  
a) Paraszomnia, insomniák, hypersomniák, alvási apnoe, narcolepsia, „nyugtalan láb szindróma”, „periódikus lábmozgás zavar”.
b) Neurológiai, pszichiátriai, alváslaboratóriumi vizsgálatok, kezelések (osztályos, ambuláns).
c) -
d) K: 2, 11-12, 24; F: 1, 6.
e) E szakasz betegségei katonai kötelmekkel nem összefüggőek.
036/A Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform betegségek A3 A4 A5 A6 BNO
1. Mérsékelt tünetekkel, kezelésre reagáló KLGS KLGS KLGS KLGS F40-42
2. Kifejezett, kezelésre nem javuló E E E KLGS F44-48
F50-51
             
036/B Táplálkozási zavarok A3 A4 A5 A6 BNO
1. Mérsékelt tünetekkel, kezelésre reagáló E E E E F40-42
2. Kifejezett, kezelésre nem javuló E E E E F44-48
F50-51
             
037 Személyiség- és viselkedészavarok A3 A4 A5 A6 BNO
1. személyiségzavar minden fajtája E E E E F60-65 F89
a) E szakasz szerint minősítendők a BNO-ban szereplő személyiségzavarok, az „Auto-heteroagresszivitás”, melyek nem agyi károsodáshoz járulnak (paranoid, schizoid, disszociális, érzelmileg labilis, hystrionikus, anancastikus, szorongó, dependens) valamint az éretlen személyiség. Az „Auto-heteroagresszivitás”-hoz sorolandók az öncsonkítás, az önsértés és az öngyilkossági kísérlet esetei.
b) Pszichiátriai kivizsgálás (osztályos, ambuláns).
c) -
d) -
e) Katonai kötelmekkel összefüggés e szakasz szerinti minősítésnél nem vélelmezhető.
038 Gyermek- és serdülőkorban kezdődő viselkedési és érzelmi (emocionalis) rendellenességek A3 A4 A5 A6 BNO
1. kezelésre jól reagál KLGS KLGS KLGS KLGS F90-98
2. kezelésre nem reagál E E E E  
a) Gyermekkorban kezdődő hyperkinetikuszavar tic, nem organikus enuresis, dadogás.
b) Neurológiai és/vagy pszichiátriai kivizsgálás, kezelés (osztályos, ambuláns).
c) Kezelésre jól reagáló, tartósan tünetmentes esetben a 038/1 „KLGS” minősítés lehet mindegyik oszlopban, ha a tünetmentességet a pszichológiai exploráció is megerősíti.
d) -
e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.
039 Lelki (pszichés) fejlődés zavarai A3 A4 A5 A6 BNO
1. kezelésre jól reagál KLGS KLGS KLGS KLGS F80-89
2. kezelésre nem reagál E E E E  
a) A beszéd kifejező és megértés zavara, olvasási, írászavar, számolási dyscalculációs zavar, mely a gyermekkorban kezdődött.
b) Neurológiai és/vagy pszichiátriai kivizsgálás, kezelés (osztályos, ambuláns), szükség esetén tanulási képességet vizsgáló szakértői vélemény
c) Kezelésre jól reagáló esetben a 039/1 „KLGS” minősítés lehet mindegyik oszlopban, ha sikeres, bárminemű felmentés nélküli érettségit tett, és a tünetmentességet a pszichológiai vizsgálat is megerősíti.
d) -
e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem vélelmezhető.
040 Súlyos stressz által kiváltott reakció és alkalmazkodási rendellenességek A3 A4 A5 A6 BNO
1. rövid lefolyással, tünetmentesen gyógyul KLGS KLGS KLGS KLGS F 43
2. elhúzódó lefolyással, maradványtünettel E E E KLGS  
a) E szerint minősítendők az abnormis fizikai és/vagy mentális stresszre adott reakciók, a poszttraumás stressz zavar (traumás é lményre fellépő késői válasz), az alkalmazkodási zavarok (új életkörülményekhez való alkalmazkodás során alakulnak ki).
b) Pszichiátriai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).
c) -
d) K: 12, 13, 15, 17, 24, 25; F: 1-2, 6.
e) A szolgálat során az átlagos frusztrációt meghaladó fizikai vagy pszichikai stresszre kialakuló alkalmazkodási reakció, posttraumás stressz zavar lehet a katonai kötelmekkel összefüggő.
041 Mentális színvonal insufficienciája (szellemi visszamaradottság) A3 A4 A5 A6 BNO
  E E E E F70-79
a) Itt minősítendők, akiknél az intelligencia mutató 80 alatt van és mentális elmaradást a pszichológiai exploráció is megerősíti.
b) Pszichiátriai vizsgálat (osztályos, ambuláns).
c) A minősítés kimondásához a teszteredményeken túl az élettörténeti eseményeket és az exploráció által feltártakat is figyelembe kell venni.
d) -
e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.
042 A központi idegrendszer gyulladásos betegségei A3 A4 A5 A6 BNO
1. maradványtünet nélkül A A A A G00-09
2. maradványtünettel E E E KLGS  
a) Itt minősítjük a meningitis, encephalitis, poliomyelitis, myelitis, intrakranialis, intraspinalis tályog, koponyaűri, gerincc satornai phlebitis, thrombophlebitis kórképeket, amelyek súlyossága a csak liquor eltérést okozó, egyébként tünetmentes meningitistől, a letalis kimenetelűig terjed.
b) Kórházi kivizsgálás (indokolt a végleges minősítéssel minden állománykategóriában megvárni a végállapotot).
c) -
d) K: 2-4, 6, 11-12, 14, 21; F: 1-2, 6.
e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, pl. ha a megbetegedés katonai közösségben zajló járvány esetén keletkezett.
043 Az extrapyramidalis rendszer betegségei A3 A4 A5 A6 BNO
1. enyhe formák E KLGS KLGS KLGS G20-26
2. kp. súlyos, súlyos formák E E E KLGS  
a) Itt minősítendő a Parkinson-kór, a másodlagos parkinsonizmus, a törzsdúcok egyéb elfajulásos megbetegedései, a tónuszavarok, a tremor, a chorea, a balliz mus, a myoclonus, a tic egyéb mozgási rendellenességek. Gyógyszer okozta extrapyramidalis mozgászavarok.
b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).
c) -
d) K: 2, 4, 11-14, 16-19, 21, 23-24; F: 1-4, 6, 8.
e) Ha a mozgászavar katonai kötelmekkel oki és időbeni kapcsolata bizonyított, a katonai kötelmekkel való összefüggés ismerhető.
044 Központi idegrendszer elfajulásos (degeneratív) betegségei és egyéb zavarai A3 A4 A5 A6 BNO
  E E E E G10-13 G30-32
G80-83 G90-94
a) Hungtinton chorea, öröklődő ataxiák, motoneuron megbetegedések. Egyéb egy végtagra, fél és kétoldali bénulások ha a kórok ism eretlen. Az autonom idegrendszer rendellenességei, toxikus encephalopathiák.
b) Neurológiai kivizsgálás (osztályos, ambuláns).
c) -
d) -
e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.
045 A gerincvelő betegségei A3 A4 A5 A6 BNO
1. enyhe formák E KLGS KLGS KLGS G95
2. kp. súlyos, súlyos formák E E E KLGS G99
a) Itt minősítjük a syringomyelia, gerincvelő éreredetű bántalmait, spondylotikus, daganatos és egyéb myelopathiákat.
b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).
c) -
d) K: 2, 4, 11-14, 16-19, 21, 23-24; F: 1-4, 6-8.
e) A katonai kötelmekkel összefüggés nem vélelmezhető.
046 A központi idegrendszer elvelőtlenedési (demyelinizációs) betegségei A3 A4 A5 A6 BNO
1. enyhe formák E KLGS KLGS KLGS G35-37
2. kp. súlyos, súlyos formák E E E KLGS  
a) Itt minősítjük a sclerosis multiplex, neuromyelitis optica, egyéb demyelinizációs megbetegedéseket.
b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).
c) -
d) K: 2, 4, 10, 12-14, 17-19; F: 1-2, 4, 6.
e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.
047 Epilepsia A3 A4 A5 A6 BNO
1. alkalmi epilepsziás roham E KLGS KLGS KLGS G40-41
2. ritka rosszullét, gyógyszerrel befolyásolható E E KLGS KLGS  
3. gyakori rosszullét és/vagy psychés tünet E E E KLGS  
a) Idetartozik a generalizált, fokális epilepsia bármely formája és az alkalmi epilepsiás roham. A csecsemőkori lázgörcs esetén a minősítés KLGS.
b) Neurológiai kivizsgálás.
c) -
d) K: 2-4, 6; F: 1-2.
e) Katonai kötelmekkel összefüggés a katonai szolgálattal összefüggő trauma, központi idegrendszeri gyulladás után vélelmezhető.
048 Migrén és egyéb fejfájás formák A3 A4 A5 A6 BNO
1. aura nélküli migrén, tenziós fejfájás KLGS A A A G43-44
2. migrén aurával, elsődleges fejfájás gyakori rohamokkal, cluster fejfájás E KLGS KLGS KLGS  
a) Itt minősítjük az elsődleges fejfájásokat (migrén, cluster, tenziós, különleges fejfájás formák).
b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).
c) -
d) K: 2-4, 6, 7, 11-15, 22; F: 1-2.
e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem vélelmezhető.
049 Agyi bénulásos tünetcsoport (szindrómák), az idegrendszer egyéb rendellenességei A3 A4 A5 A6 BNO
  E E E E G80-83 G90-99 Q85
a) Itt minősítjük a csecsemőkori agyi bénulás, az autonom idegrendszer rendellenességei, egyéb agyi és gerincvelői rendellenességek, neurofibromatosis és más fakomatosisok eseteit.
b) Neurológiai kivizsgálás (osztályos, ambuláns).
c) -
d) -
e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem vélelmezhető.
050 Agyidegek betegségei A3 A4 A5 A6 BNO
1. maradványtünet nélkül KLGS KLGS KLGS KLGS G50-G53
2. maradványtünettel E E E KLGS  
a) Idetartozik az agyidegek bénulása, sérülése, gyulladása, neuralgiája.
b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).
c) Bell típusú paresis esetén, ha egyszeri, maradvány tünet nélkül gyógyult, több mint egy éve tünetmentes és kivizsgálása a tünet fennállásakor a szakmai protokoll szerint megtörtént. (beleértve MR) akkor minden oszlopban „KLGS” a minősítés.
d) K: 2-4, 6, 11-15, 17-19; F: 1-4, 6.
e) Katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha traumás vagy toxikus behatás körülményei ezt egyértelműen igazolják.
051 Ideggyök és idegfonat (plexus) rendellenességek A3 A4 A5 A6 BNO
1. kezelésre jól reagál, maradványtünet nélkül gyógyul A A A A G54-55
M5110
2. gerincműtét utáni állapot maradványtünet, illetve funkciózavar nélkül KLGS KLGS KLGS K  
3. műtétet nem igénylő rendellenesség és gerincműtét utáni állapot, maradványtünettel funkciókárosodással E KLGS KLGS KLGS  
a) Itt minősítjük a porckorongsérvek és azok műtéte utáni állapotot, a plexusok és ideggyökök egyéb megbetegedéseit.
b) Neurológiai és/vagy idegsebészeti kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).
c) Műtét után 2 évvel a 051.2 rovat minősítése minden esetben „A” tünet és panaszmentesség esetén. Hivatásos állományba, szerződ éses állományba vételkor, valamint a katonai oktatási intézménybe jelentkezéskor viszont a minősítés „E”.
d) K: 1-12, 14, 16, 17, 21; F: 1-7.
e) Katonai kötelmekkel összefüggés csak a szolgálati eredetű baleset után kialakult, azzal oksági összefüggésben fellépő folyamat esetén véleményezhető.
052 Az idegek elfajulásos károsodása (mono és polyneuropathiák) és a perifériás idegrendszer egyéb rendellenességei A3 A4 A5 A6 BNO
1. enyhe defektussal, mérsékelt funkciózavarral E KLGS KLGS K G56-64
2. végleges maradvánnyal, kifejezett funkciózavarral E E E KLGS  
a) Itt minősítjük a perifériás idegkárosodásokat - kiváltó okoktól függetlenül -, alagút szindrómákat.
b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).
c) -
d) K: 2, 3, 6, 7, 12-14, 18-20; F: 1-4, 6.
e) Katonai kötelmekkel való összefüggés a trauma, mérgezés körülményeinek vizsgálata alapján ítélhető meg.
053 Myopathiák és egyéb izombetegségek A3 A4 A5 A6 BNO
1. funkciót jelentősen nem befolyásoló forma, kezelésre jól reagál E KLGS KLGS KLGS G70-73
2. jelentős funkciózavarral E E E KLGS  
a) Itt minősítjük a myasthenia gravis, és egyéb myopathiák, myotoniák, periodikus bénulás, gyulladásos myopathiák eseteit.
b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).
c) -
d) K: 2-4, 6-9, 12-15, 18-21; F: 1-4, 6.
e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem vélelmezhető.

Érzékszervek betegségei (054-074)

054 A szemgolyó és az üvegtest betegségei A3 A4 A5 A6 BNO
1. látásromlást nem okozó szemsérülés maradványtünetekkel KLGS KLGS KLGS K H44-H45
2. áthatoló szemsérülés utáni állapot visszamaradt el nem távolítható idegentesttel E KLGS KLGS KLGS  
3. gyulladásos és degeneratív állapotok E E E KLGS  
a) Endophtalmitis purulenta és egyéb endopthalmitis, a bulbus degeneratív és elfajulásos állapotai, áthatoló szemsérülés után visszamaradt fém vagy nem fémes idegentest. A látásromlást okozó szemsérülések minősítése a látóélesség (061. szakasz) alapján történik.
b) A szemben elhelyezkedő el nem távolítató idegentestek pontos helyét röntgen és/vagy CT alapján kell meghatározni.
c) A 054.1d, A3, A4 és A6 szerint „A”-nak minősítjük a látásromlást nem okozó, maradványtünet nélkül gyógyult szemsérülést. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés 054.1 „E”.
d) K: 3-4, 6, 10-11, 21; F: 1-2, 4, 6.
e) A szolgálati baleset következtében keletkezett szemsérülés a katonai kötelmekkel összefüggő sérülésként elismerhető.
055 Az ideghártya leválása és defektusai A3 A4 A5 A6 BNO
1. eredményes kezelés esetén, látásromlás nélkül KLGS KLGS KLGS KLGS H33
2. nem véglegesen kialakult műtét utáni állapot E KLGS KLGS KLGS  
3. eredménytelen kezelés után E E E KLGS  
a) Ablatio retinae a retina sérülésével és a retina sérülése nélkül, retinasérülés ablatio nélkül, retinoschisis és cysta retinae.
b) Szemfenék, üvegtest, látótér, látásélesség vizsgálata, szükség esetén szemfenék biomikroszkópos és binokuláris indirect ofta lmoszkópos vizsgálata, hármastükör vizsgálat, UH B scan.
c) Az elsődleges látóhártya-leválás eredményes műtét után is „E” a hivatásos, szerződéses állományba vétel vagy külföldi szolgálat vállalása esetén. Máso dlagos leválás az alapbetegség (sérülés, érproliferatio stb.) szerint értékelendő.
d) K: 2-4, 11-12; F: 1-2, 6, 8.
e) Retina-leválás elismerhető szolgálati sérülésnek:

- áthatoló szemsérülésnél akkor is, ha a retina-leválás hónapokkal vagy évekkel később lép fel;

- ha annak baleseti előzménye bizonyítható (pl. sphincter repedés vagy paresis, lencsesérülés stb.);

- a fej súlyos sérüléseinél, esetleg nagy testi erőfeszítés után, ha az hat hónapnál nem régebben történt.

056 Az ideghártya, a szaruhártya, sugártest, érhártya (uvea), szivárványhártya és ínhártya idült vagy kiújuló gyulladásos megbetegedései és elfajulásai A3 A4 A5 A6 BNO
1. enyhe vagy kiújulásra nem hajlamos E KLGS KLGS K H30-H32, H34-H36
2. súlyos idült elváltozások E E E KLGS  
a) Retinopathia diabetica, retina érelváltozásai, degeneratio et dystrophia retinae, chorioretinitis, iritis, iridocyclitis, scleritis, episcleritis.
b) Szemfenék réslámpa vizsgálat, a csak farkasvaksággal járó elfajulás esetén látótér és adaptációs vizsgálat, szükség esetén OCT, fluorescein angiographia, hármastükör vizsgálat.
c) -
d) K: 3-4, 6, 10-12, 14, 21; F: 1-2, 4, 6, 8.
e) Szolgálati kötelmekkel való összefüggés a szem sérüléseihez csatlakozó gyulladás esetén akkor vélelmezhető, ha ezt a sérülést szolgálati baleset okozta.
057 Zöldhályog A3 A4 A5 A6 BNO
1. látótérkiesés nélkül E KLGS KLGS KLGS H40
2. zavaró látótérkieséssel E E E E  
a) Határeset glaucoma, nyílt zugú glaucoma, elsődleges zárt zugú glaucoma, egyéb betegségekhez társult glaucoma.
b) Szemnyomásmérés, látóidegfő károsodás és látóidegrost veszteség meghatározás, a szemnyomás napszaki ingadozásának a megállapítása, a látótér és a látóélesség vizsgálata.
c) -
d) K: 2, 4, 11-12, 14, 21; F: 1-2, 4, 6, 8.
e) A másodlagos glaucomában a szemnyomás-emelkedést a szem sérülése okozhatja, ezért a szolgálati baleset után felépő glaucoma szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség.
058 Szürkehályog, a lencse egyéb betegségei A3 A4 A5 A6 BNO
1. egyik szemen, javítható esetben E KLGS KLGS KLGS H25-H27
2. mindkét szemen E K K K  
a) Cataracta, aphakia, dislocatio lentis, subluxatio és luxatio lentis, műlencse beültetése utáni állapot.
b) Pupilla tágítás utáni, tükörrel végzett átvilágítás, réslámpa vizsgálat.
c) Az alkalmasság elbírálásához mérlegelnie kell a javíthatóság mértékét is (lásd 061. szakasz), a műlencse beültetés utáni állapotnál a látásfunkciót kell értékelni.
d) K: 2-3, 6-7, 10-11, 13, 18, 22; F: 1-4, 6.
e) A katonai kötelmekkel való összefüggés sugárzás, elektromos energia, mérgek okozta cataracta vagy cataracta traumatica esetén a következő feltételek mellett vélelmezhető:

- a cataractát kiváltó külső tényezők bizonyíthatóan a szolgálat teljesítése közben érték a beteget;

- hatásuk időtartama vagy intenzitása elegendő volt a cataracta keletkezéséhez;

- a külső tényezők hatása és a cataracta keletkezése közötti időbeli összefüggés igazolható.

059 Alkalmazkodási hibák A3 A4 A5 A6 BNO
1. eredményes kezelés után KLGS A A A H52
2. eredménytelen kórházi kezelés után E K K K  
a) Ophthalmoplegia interna totalis, az alkalmazkodás bénulása, az alkalmazkodás görcse.
b) A fénytörés meghatározása tükrözéssel (sciascopia), az accomodatio és a convergentia vizsgálata, accomodatios görcs esetén ac comodatio bénítás (legalább három nap), belgyógyászati és ideggyógyászati szakvélemény.
c) Az alkalmazkodás tartós görcse esetén kórházi kivizsgálás szükséges, ha az elváltozást más betegségek váltották ki, az alkalmasságot alapbetegségnek megfelelően kell elbírálni.
d) K: 2-4, 6-7, 10-11, 17, 22; F: 1-4, 6.
e) Ha az alkalmazkodás bénulása szolgálati baleset kapcsán elszenvedett trauma hatására következett be, szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősíthető.
060 Színlátás zavarai A3 A4 A5 A6 BNO
1. színlátás enyhe zavara (anomal) KLGS KLGS KLGS A H53.5
2. színlátás kifejezett zavara (anop) E KLGS KLGS KLGS  
a) A színlátás kifejezett zavara (anop, anomal).
b) A színlátást a közhasználatban levő polychromaticus táblákkal kell vizsgálni, ha a színtévesztés foka nem állapítható meg, anomaloscopos vizsgálat szükséges.
c) A színtévesztés nem ellenjavallja a katonai szolgálatot, kivéve a fegyvernemi alkalmassági rendelkezésekben feltüntetett beosztásokat.
d) K: 2-3, 6, 8-9, 11, 20; F: 1-2, 6.
e) A veleszületett színlátás zavarai a katonai kötelmekkel nem összefüggő állapotok.
061 A látóélesség csökkenése A3 A4 A5 A6 BNO
1. 1,0-0,9 nyers
1,0-0,8 visus
A A A A H53-H54
2. 1,0-0,7 szemüveggel
1,0-0,7
KLGS K K K  
3. 1,0-0,7 szemüveggel
0,6-0,1
KLGS K K K  
4. 0,6-0,3 szemüveggel
0,6-0,1
E KLGS KLGS K  
5. egyik szem hiánya vagy gyakorlati vaksága fényérzéstől 0,08-ig E E KLGS KLGS  
6. szemüveggel javítva mindkét szemen kevesebb, mint 0,3 E E E KLGS  
a) Ezen szakasz szerint minősülnek a fénytörési rendellenességeken kívül az amblyopia, a nystagmus, a törőközegek állandó homály a vagy a szemfenék tartós elváltozása okozta látóélesség-csökkenés.
b) A látóélesség Kettesy-tábla alapján történő vizsgálata, ujjolvastatás, vagy a tárgylátás teljes hiányakor a retina fényérzőképességének a vizsgálata. Anisometropia esetén a látóélességet a gyakorlatilag elviselhető binocularis javítással határozzuk meg. A fénytörési hiba fokát skiaskopia és/vagy refraktométer segítségével is meg kell határozni. Vitás esetekben szükséges az alkalmazkodás bénítása.
c) A szemészeti alkalmasságot minden esetben kontaktlencse viselés esetén is szemüveg nélkül és szemüveggel kell meghatározni. A látóélesség megadott értékét a lehető legjobb javítással kell érteni. A legjobb javítás mértéke a jobbik szemre vonatkozik, a gyengébb szem látóélességét a még elfogadható javítással kell figyelembe venni. A két szem között maximum 3,0 D különbség lehet. A javíthatóság felső határa szerződéses, ht. állományba vételkor vagy külföldi szolgálat vállalása esetén (A, A3rovat) , ±3,0 D sph. ±1,5 D cyl A tényleges katonai szolgálatot teljesítők minősítése esetén (A4 rovat) ±7,0 D sph. ±3,0 D cyl lehet.
d) K: 2-4, 6-7, 10-11, 14, 22; F: 1-2, 4, 6.
e) A katonai kötelmekkel való összefüggés meghatározásánál a látóélesség-csökkenést előidéző alapbetegséget kell értékelni.
061/A Refraktív sebészeti beavatkozás utáni állapot A3 A4 A5 A6 BNO
1. radiális keratotomia E KLGS KLGS KLGS  
2. photorefraktív keratektomia KLGS A A A  
3. LASIK KLGS A A A  
4. phakiás intraokuláris lencse E KLGS KLGS KLGS  
a) Rövidlátás, távollátás, astigmia csökkentése, ill. megszüntetése céljából végzett műtéti beavatkozások a szaruhártyán, valamint nagyfokú rövidlátás miatt végzett műlencse beültetés utáni állapot a szemlecse megtartásával.
b) Az alkalmasság megállapításához szükséges a beavatkozás dokumentációja. Az alkalmasság megállapításakor a vizsgált látóképességét (061) is figyelembe kell venni.
c) A beavatkozás és az alkalmasság elbírálása között minimum 6 hónap eltelte szükséges. Progresszív myopia esetén műtét után is a minősítés KLGS.
062 A szaruhártya és a kötőhártya kiújuló gyulladásos megbetegedései és elfajulása A3 A4 A5 A6 BNO
1. felszínes gyulladás ritka recidivák esetén KLGS A A A H10-H22
2. hypertrophiaval járó idült kötőhártyagyulladás, gyakran recidiváló gyulladás E KLGS KLGS KLGS  
3. a szaru ismétlődő mély gyulladása vagy progrediáló degeneratív elfajulása E E E KLGS  
a) Keratitis, ulcus corneae, keratoconjunctivitis, opacitas corneae, dystrophia corneae hereditaria, keratoconus, keratoglobus és a cornea egyéb betegségei, conjunctivitis, pterygium, a kötőhártya degeneratív elváltozásai.
b) A kötőhártya (tarsalis, bulbaris és az áthajlás), a szaruhártya (felszín, állomány, görbület, érzékenység) és gyulladás esetén a kötőhártya váladékából készült kenet, bacteriumtenyésztés, antibiogramm vizsgálat.
c) A szerződéses vagy hivatásos állományba vételnél 062.1 „E”. A recidiváló esetekben ismételt kórházi kivizsgálás és kezelés szükséges.
d) K: 3-4, 6-7, 10-12, 14, 21; F: 1-2, 4, 6.
e) Csak a szolgálati baleset során elszenvedett szemsérülés után keletkezett ulcus corneae vélelmezhető a katonai kötelmekkel összefüggő betegségnek.
063 A szemhéjak gyulladásai A3 A4 A5 A6 BNO
1. fekélyes kiújulásra hajlamos szemhéjszélgyulladás eredményes kezelés után KLGS A A A H00-H01
2. kezelésnek ellenálló és/vagy pillaszőrök elpusztulásával járó esetek E E E KLGS  
a) Blepharitis és a szemhéjak egyéb mély gyulladásai, a szemhéj parazitás, fertőzéses és nem fertőzéses, valamint torzulást ered ményező bőrbetegségei.
b) A szemhéjgyulladást előidéző tényezők baktériumok, vírusok, fizikai és kémiai ártalmak meghatározása (tenyésztés, bőrgyógyászati szakvélemény).
c) A szerződéses vagy hivatásos állományba vételnél 063.1, „E”.
d) K: 2, 4, 6-7, 10-11, 13-14, 17-18, 21; F: 1-4, 6.
e) Katonai kötelmekkel való összefüggés csak akkor vélelmezhető, ha a szemhéjgyulladást előidéző tényező bizonyíthatóan a szolgálati helyen érte a minősítendőt.
064 A szemhéj egyéb betegségei A3 A4 A5 A6 BNO
1. műtéttel javítható, látásromlást nem okozó esetek KLGS A A A H02-H03
2. műtéttel javítható, látásromlást okozó esetek E KLGS KLGS K  
3. műtéttel nem javítható esetek E KLGS KLGS KLGS  
a) Szemhéj entropium és -trichiasis, ectropium, lagophthalmus, a szemhéj ptosisa és működését érintő egyéb zavar, a szemhéj és a periocularis terület degeneratív betegségei.
b) A szemhéjak és szemrés vizsgálata.
c) A külföldi katonai szolgálatra alkalmas döntés csak a látásromlást nem okozó műtét utáni állapot elbírálása esetén hozható. A műtét utáni állapotok mérsékelt látásromlással ugyancsak a 2-es alszakasz szerint minősülnek. Jelentős látásromlás esetén a minősítés a 061. szakasz szerint történik.
d) K: 2, 4, 6-7, 10-12; F: 1, 4, 6.
e) Katonai kötelmekkel való összefüggés akkor vélelmezhető, ha az elváltozást előidéző sérülés bizonyíthatóan a szolgálati helyen érte a minősítendőt.
065 A könnyszervek betegségei A3 A4 A5 A6 BNO
1. gyógyítható esetekben KLGS A A A H04, H06.0
2. nem gyógyítható esetekben E KLGS KLGS KLGS  
a) E csoportba sorolandók az elvezetés akadályozottsága következtében fellépő makacs könnycsorgás, valamint a szárazszem syndroma. Gyógyíthatónak tekinthető a könnyutak szűkülete, a könnypontok rendellenes állása, heveny vagy idült könnytömlőgyulladás. Gyógyíthatatlannak tekinthető a könnytömlő hiánya, vagy a könnyutak olyan fokú hegesedése, mely kórházban korszerű módszerekkel sem befolyásolható.
b) A könnyutak átfecskendezése és szondázása, szükség esetén a könnyutak röntgenvizsgálata.
c) Hivatásos és szerződés állománybavételkor a minősítés 065.1 „E”. Postgradualis képzésre (065.1) jelentkezők esetén elbírálásuk csak a kórházi ki vizsgálás és kezelés után lehetséges.
d) K: 2-4, 6-7, 10-12, 14-15, 17; F: 1, 3-4, 6.
e) Katonai kötelmekkel való összefüggés akkor vélelmezhető, ha a könnyszervek betegsége közvetlenül a szolgálati baleset után jelentkezett.
066 A szemüreg betegségei A3 A4 A5 A6 BNO
1. eredményes kezelés esetén látásromlás nélkül KLGS KLGS A A H05, H06.1- H06.3
2. eredménytelen kezelés és súlyos látásromlás esetén E E K K  
a) Az orbita heveny és idült gyulladásai, az endokrin és egyéb exophthalmus, az orbita deformitásai, enophthalmus, az orbita áthatoló sérülése után visszamaradt idegentest.
b) Látóélesség és látótér, az orbita és a melléküregek röntgenvizsgálata, a szemgolyó protrusió (Hertel) dislocatio és mozgáskor látozottság vizsgálata Hess-táblán, szükség esetén orbita CT, MR.
c) A folyamatban levő orbitális gennyedések veszélyessége miatt hivatásos és szerződéses állományvavételkor a 066.1 „E”. Eredménytelennek tekinthető a gyógykezelés, ha a szemen szövődmény lép fel, vagy fellépése várható.
d) K: 2, 4, 11-12, 14, 21; F: 1-2.
e) Közvetlenül a szolgálati baleset után jelentkező orbitalis gennyedés katonai kötelmekkel összefüggő betegség.
067 A látóideg és látópálya betegségei A3 A4 A5 A6 BNO
1. látásromlás és látótérkárosodás nélkül KLGS KLGS K K H46-H48
2. látásromlással és látótérkárosodással E E E KLGS  
a) Oedema papillae, atrophia nervi optici, neuritis nervi optici, neuritis retrobulbaris, neuropathia nervi optici, a látópályák egyéb megbetegedése.
b) A látóélesség, látótér, szemfenék, fúsiós-frekvencia, mindkét szemen külön végzett színlátás vizsgálat, neurológiai szakvélemény, szükség esetén OCT, VEP, CT, carotis Doppler, esetleg MRI.
c) A hivatásos, szerződéses és a külföldi szolgálatra való alkalmasság elbírálása esetén a betegségek súlyosságától függetlenül csak „E” döntés hozható.
d) K: 2, 4, 6-7, 10-12, 14, 22; F: 1, 3-4, 6.
e) Bizonyított szolgálati baleset (pl. methylalkohol fogyasztása) következtében kialakult neuritis retrobulbaris szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként minősíthető.
068 Kancsalság és a mindkét szemhez tartozó (binocularis) szemmozgások egyéb zavarai A3 A4 A5 A6 BNO
1. kísérő kancsalság KLGS KLGS A A H49-H51, H55
2. szemmozgató izmok bénulása zavaró kettősképek nélkül E KLGS KLGS KLGS  
3. szemmozgató izmok bénulása zavaró kettősképekkel E E E E  
a) Strabismus, heterotropia intermittens, heterophoria, a conjugált szemmozgás bénulása vagy görcse, a convergentia fokozódása vagy elégtelensége, a szemmozgás deviatiojának elégtelensége, ophthalmoplegia.
b) Részletes kettőskép elemzés Hess-táblán dokumentálva, perimetriás eljárás, a phoriák vizsgálata Maddox módszere szerint, szükség szerint myographia.
c) A manifesztálódott phoriák esetében részletes kivizsgálás, az alapbetegség felderítése és ez alapján történő minősítés szüksé ges. A kísérő kancsalság a 061 rovat alapján bírálandó el.
d) K: 6, 9, 11, 14, 22; F: 1-2, 4.
e) Szolgálati baleset (pl. sérülés, intoxicatio) következtében kialakult kancsalság vagy binocularis szemmozgások egyéb zavara szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként minősíthető.
069 A külsőfül betegségei A3 A4 A5 A6 BNO
1. therápiára resistens, eczematizált külső hallójárat-gyulladás E KLGS K K H60-H62
2. alaki torzulások, hallásromlással E E KLGS KLGS  
a) Perichondritis cartilaginis auriculae, a külsőfül fertőzései (erysipelas, herpes, impetigo, furunculosis meati acustici exter ni, otitis externa, cholesteatoma et eczema auris externae), a fülkagyló szerzett deformitása, collapsus et exostosis canalis acustici externi.
b) Fülészeti vizsgálat, otoscopia, szükség esetén a külső hallójáratot szűkítő betegségeknél hallásvizsgálat, esetleg rtg. felvétel.
c) Minősítést csak a súlyosabb, recidiváló fertőzések, jelentős alaki torzulások és halláskárosodást előidéző esetek igényelnek. Therápiára resistens, eczematizált külső hallójárat-gyulladás diagnosisa felállítható, ha a glycerines dehydrálás után legalább három frekvencián 10 dB-es vagy nagyobb hallásjavulás mérhető.
d) K: 3-4, 6, 9, 11, 25; F: 1-2, 4.
e) Katonai kötelmekkel való összefüggés a külsőfül betegségei elbírálása esetén nem igazolható, és csak a szolgálati balesetből eredő, szerzett külsőfül-deformitás esetén vélelmezhető.
070 A középfül nem gennyes gyulladásai és az Eustach-kürt betegségei A3 A4 A5 A6 BNO
1. jó gyógyhajlammal I A A A H65, H68-H69
2. elhúzódó lefolyás, átmeneti hallásromlással E KLGS K K  
3. elhúzódó lefolyás, tartós halláskárosodással E E KLGS KLGS  
a) Otitis media acuta nonsuppurativa, otitis media chronica (serosa, mucoides, allergica, exudativa), salpingitis tubae Eustachii, az Eustach-kürt elzáródása és egyéb betegségei.
b) Otoscopia, rhinoscopia anterior és posterior, epipharyngoscopia, a fülkürt katheteres átfúvása és az átfúvási hang értékelése, Schüller rtg., tympanometria: dobüregi nyomásmérés, tympanogramm értékelése, esetleg próba paracentesis, ismételt átfúvások és controll hallásvizsgálat.
c) -
d) K: 4, 6, 8-9, 11, 14-15, 21, 25; F: 1-2, 4, 6.
e) Katonai kötelmekkel való összefüggés a középfül nem gennyes gyulladásai és az Eustach-kürt betegségei elbírálása esetén nem igazolható.
071 Középfül, csecsnyúlvány és dobhártya idült gennyes gyulladásai és egyéb betegségei A3 A4 A5 A6 BNO
1. egyszeri heveny gyulladásos esetekben, teljes gyógyulás és teljes hallás esetén A A A A H66, H70-H74, H95
2. szövődménymentes esetek és radicalis, valamint hallásjavító műtét utáni állapot KLGS KLGS K K  
3. szövődményekkel járó esetek, recidiva E E E KLGS  
a) Otitis media acuta et chronica suppurativa, mastoiditis acuta et chronica, perforatio membranae tympani, tympanosclerosis, a középfül adhaesiv betegségei, a hallócsontok egyéb szerzett rendellenességei, a középfül és a csecsnyúlvány cholesteatomája, radicalis fülműtét, tympanoplastica és stapedectomia utáni állapot.
b) Otoscopia, a dobhártya elváltozás microscopos vizsgálata, hangvilla vizsgálat, audiometria, Schüller rtg., rhinoscopia, epiph aryngoscopia, szükség szerint, zárt dobüreg esetén tympanometria, cholesteatomas középfülgyulladásnál sipoly tünet vizsgálata.
c) A szerződéses és hivatásos állományba vétel (071.1, A5), valamint a külföldi szolgálat vállalása (071.1) otitis media chronic a mesotympanalis formája konzervatív szakkezeléssel gyógyult esetében, valamint stapedectomia utáni állapot esetén is „E” a minősítés (071.1c esetén KLGS), mert gyakori a recidiva és a középfül zajvédelme hiányzik a stapedius-működés hiányában.
d) K: 4, 8-9, 11, 14, 21, 25; F: 1-2, 4, 6.
e) Szolgálati baleset (dörejártalom) következtében elszenvedett perforatio membranae tympani szolgálattal összefüggőnek véelelmezhető.
072 Szédüléses állapotok és az egyensúlyszerv egyéb zavarai, hallóideg károsodás A3 A4 A5 A6 BNO
1. jó gyógyhajlamú esetek, maradványtünetekkel E KLGS K K H81-H83, H93, H94
2. Meniére-betegség (kezelésre resistens) E E KLGS KLGS  
3. tartós labyrinthus-működési zavar, mely gyógykezelésre nem reagál (kinetosis) E E E KLGS  
a) Méniére-betegség, benignus paroxysmalis vertigo vagy nystagmus, neuronitis vestibularis, centralis positionalis nystagmus, labyrinthi tis, a labyrinthus fistulája és sikeres műtét utáni állapota, a labyrinthus működésének egy- vagy kétoldali kiesése, a labyrinthus hypersensitivitása, kinetosis, tinnitus.
b) Anamnesis felvétele, a szédüléses rohamok pontos értékelése, otoscopia, audiometria: küszöb és küszöb feletti vizsgálatok, Sc hüller, Stenvers, nyaki gerinc rtg. Otoneurológiai: spontán tünetek vizsgálata ENG-vel, a labyrinthus forgatásos és kalóriás ingerlése, szükség esetén neurológiai, szemészeti és rheumatológiai vizsgálat, kiegészítő rtg. felvétel, kétirányú koponya CT és kórházi kivizsgálás.
c) Az 1. alszakaszhoz tartoznak a hajó, a repülőgép és a gk. mozgásával szembeni fülérzékenység. Ezen érzékenység szoktatással és psychotherápiával rendszerint csökkenthető. A 2. alszakaszba soroljuk a kifejezett Méniére-betegséget, amelyre a rohamokban jelentkező és fülzúgással járó szédüléses és perceptios jellegű - a roham alatt erősen romló - halláscsökkenés a jellemző. Diagnosisa felállítható, ha glycerines dehydrálás után legalább 3 frekvencián 10 dB-es vagy ennél nagyobb hallásjavulás mérhető. Oki kezelése nem megoldott, tüneti kezelése mellett bármikor jelentkezhet Méniéres-roham, ezért a szerződéses és hivatásos állományba vételkor 072.1/A5 minősítése „E”. A 3-as alszakaszhoz tartozik a mozgásbetegség, a kinetosis. A kinetosis gyanúja esetén Coriolis-vizsgálat szükséges.
d) K: 2-4, 6, 9, 11, 14, 25; F: 1-2, 4.
e) A szolgálati baleset után visszamaradt szédülés vagy egyéb egyensúlyszervi zavar szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségké nt vélelmezhető.
073 A belsőfül gócos kötőszövetes csontos elfajulása (otosclerosis) A3 A4 A5 A6 BNO
1. enyhe E KLGS K K H80
2. súlyos E E E KLGS  
a) Otosclerosis.
b) Otoscopia, Weber-, Rinne-, Gelle, audometria, tympanometria: dobüregi nyomás mérése, tympanogramm, stapedius reflex vizsgálata, esetleg dobhártya mozgathatóságának vizsgálata pneumaticus tölcsérrel, tuba átfúvás, utána hallásvizsgálat controll.
c) Mivel az otosclerosis progrediáló folyamat, enyhe formája is 073.1, A3 rovatokban „E” minősítést igényel.
d) K: 2, 4, 9, 11, 14, 25; F: 1-2, 4, 6.
e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.
074 Halláscsökkenés A3 A4 A5 A6 BNO
Egyoldali:         H90-H91
1. I. fokú KLGS K K K  
2. II. fokú E K K K  
3. III. fokú E KLGS KLGS KLGS  
4. IV. fokú E KLGS KLGS KLGS  
Kétoldali:          
5. I-I. fokú KLGS K K K  
6. I-II., II-II., I-III., II-III., I-IV. fokú E KLGS KLGS KLGS  
7. III-III., II-IV., III-IV., IV-IV. fokú E E KLGS KLGS  
I. fokú: 20-30 dB mérsékelt halláscsökkenés
II. fokú: 31-60 dB, kifejezett nagyothallás
III. fokú: 61-90 dB, súlyos nagyothallás
IV. fokú: 90 dB felett, gyakorlatilag süket
A hallás elbírálásánál a beszéd megértése a döntő. A beszédzónában észlelt küszöbérték-csökkenésnek megfelelő dB-értékek súgott beszéd hallás (sb) távolságában kifejezve:
20 dB = 4 m sb
30 dB = 2 m sb
40 dB = ac. sb
40 dB-nél rosszabb vagy magas hangfrequentiánál is meglévő küszöbérték-csökkenés esetén a súgott beszédet nem hallja.

a) Presbyacusis, múló ischaemiás süketség, a fül zajtraumája, zaj okozta hallásvesztés, a hallás hirtelen elvesztése, a vezetéses hallás elvesztése, sensorineuralis surditas, kevert típusú süketség, süketnémaság.
b) Otoscopia, hangvilla vizsgálat: Weber, Rinne, küszöbaudiometria, küszöb feletti vizsgálatok, pl. regressios vizsgálatok (SISI, Fowler), beszédaudiometria, szükség szerint, féloldali halláscsökkenésnél nagy oldalkülönbség esetén összehasonlító Stenvers rtg., otoneurológiai vizsgálat, hallásfáradékonyság vizsgálata, neurológiai vizsgálat.
Ha a halláscsökkenést balesetszerű zajártalom (dörejártalom) okozta, a minősítéshez a katonai szervezetnél baleseti jegyzőkönyve t kell felvenni. Egyéb zajártalom esetén a katonai szervezet foglalkozási betegség adatlapja szükséges arról, hogy a zajkárosodott 1966. július 1-jétől 5 évet meghaladó ideig hallást károsító zajban dolgozott.
c) A halláscsökkenés fokát súgott beszéd hallás, illetve audiogramm esetén decibel (dB) értékben határozzuk meg. A megadott értékek irányadók a különböző alpontokba való besorolásra, nem lehet azonban a határeseteknél teljes mértékben tekintetbe venni. A besorolás legyen értelemszerű. Külön kell értékelni a beszédzónában (500-1000-2000 Hz-en) észlelt küszöbértékek csökkenését. Az egészségügyi alkalmasság elbírálásánál ugyanis döntő jelentősége van a beszédmegértés vizsgálatának. A 074 1. és 5. pontjában az E minősítés csak a beszédfrekvenciákon (500-1000-2000 Hz-en) mérhető I. fokú halláscsökkenés esetén javasolt.
d) K: 2, 4, 6, 8-9, 11, 14, 25; F: 1-2, 4.
e) A már említett feltételek mellett acut vagy chronicus zajártalom hatására kialakult halláscsökkenés szolgálati betegségként vélelmezhető. Ennek elbírálása során különös gonddal kell mérlegelni a zajbehatás intenzitását, időtartamát, a zajvédő eszközök használatát, a korral járó nagyothallást, a halláscsökkenés stádiumát és várható prognosisát. Magasabb életkor esetén, a döntés meghozatalakor figyelembe kell venni az életkorral arányos halláscsökkenést.

A szív és az erek betegségei (075-093)

075 A szív gyulladásos betegségei A3 A4 A5 A6 BNO
1. carditis utáni állapot vitium nélkül A A A A I00-I02, I09, I30-I33
2. heveny, félheveny carditis következményes vitiummal E E E KLGS  
a) Febris reumatica, vírus és egyéb kóreredetű carditis (endo-, myo-, pericarditis), bacterialis endocarditis,
b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, ASO titer LE-sejt, Rose-próba, haemokultura sorozatvizsgálata, EKG, terheléses EKG, mellkas rtg., echo-cg, szívizom biopsia, góckutatás.
c) A 075.1 rovat szerint 4 éven belül a minősítés „I”, 4 év után vitium nélkül gyógyult esetben lehet „A”, zárójelentések alapján a visszatérő carditis elbírálása lehet „E”. 075 .1 rovat szerint a gyógyulásig tartós eü. szabadság biztosítása válhat szükségessé.
d) K: 1-4, 6, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6, 8.
e) A betegség keletkezésében fontos szerepet játszik az öröklött hajlam (immunogeneticai tényező), ezért a katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.
076 A kéthegyű, a háromhegyű és az aortabillentyű szerzett betegségei A3 A4 A5 A6 BNO
1. szívelégtelenség tünetei nélkül E KLGS KLGS KLGS I05-I09
2. mérsékelt szívelégtelenség tüneteivel E E KLGS KLGS  
3. súlyos szívelégtelenség tüneteivel E E E E  
a) Stenosis mitralis, insufficientia valvulae mitralis, stenosis aortae, inofufficientia aortae, stenosis ostii venosi dextri, i nsufficientia valvulae tricuspidalis. Mitralis prolapsus syndroma a 175-ös szakasz szerint minősül.
b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, antistreptolysin-titer, LE-sejt, Rose-próba, haemokultura sorozatvizsgálata, sz. sz. EKG, terheléses EKG, Echo, mellkas rtg. (szívnagyság, szívconfiguratio).
c) A vitium kórjelzése során a fizikális leleten (a relatív szívtompulat nagysága, a zörej punctum maximuma, vezetődése, jellege, időtartama, a nagyerek második hangjának viselkedése, jellege stb.) kívül a kórelőzmény adatait (lezajlott rheumás láz, tonsillitis follicularisok stb.) is értékelnün k kell. A systolés zörej esetén gondolni kell functionális eltérés lehetőségére is! Az aorta vitium megítélése szigorúbb, hiszen itt egy, illetve az első decompensatio már súlyos bal szívfélelégtelenséget jelenthet.
d) K: 1-4, 6, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6, 8.
e) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.
077 Magasvérnyomás-betegség A3 A4 A5 A6 BNO
1. Praehypertensios állapot, hyperkinesis enyhe formája KLGS A A A I10-I15
2. Hypertonia essentiális átmeneti vérnyomás-
emelkedéssel, kezelésre jól reagáló
KLGS K K K  
3. Hypertonia essentiális tartós vérnyomás-emelkedés E KLGS KLGS KLGS  
4. Tüneti és essentiális hypertonia szövődményes esetei mérsékelt és súlyos functiozavarral E E E KLGS  
a) Hypertonia essentialis, hypertonia secundaria, hypertoniás szív- és vesebetegség, hyperkinesis.
b) Hypertoniáról beszélünk, ha a nyugalomban mért vérnyomás három különböző alkalommal legalább 1 hetes időközben mérve meghalad ja a 140/90 Hgmm-es értéket. A vérnyomást meg kell mérni mind a két karon, sőt a lábon is fekvő, valamint álló testhelyzetben. A kórházi osztályos kivizsgálás során, a csapatgyengélkedőn napokon át mért vérnyomás szélső értékeit fel kell tüntetni a felülvizsgálati táblázaton. We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, Se Na, K, Ca, P, húgysav, vizelet bacteriológia, VMA, EKG, mellkas rtg., hasi UH, szemfe nék vizsgálata, sz. sz. vizeletkoncentrálás, creatinin-clearance, aldosteronürítés, vizelet pressoraminok, Histamin- vagy Regitin-próba, renalis angiographia, radiorenographia, vesék szeparált vizsgálata, vesetűbiopsia, echo-cg, ABPM, Holter vizsgálat.
c) Terheléses EKG-vizsgálattal tisztázhatók a megengedett fizikai terhelések. Praehypertensio jelének tekinthetjük, ha terhelésre a vérnyomás a normális felső határát meghaladja és csak lassan normalizálódik. A praehypertensios jeleket komolyabban értékeljük és a 077 2. pont szerint minősítj ük, ha a családban már több hypertensiós beteg van, illetve volt. Ugyanitt minősítjük az átmeneti és a jól kezelhető tartós emelkedett vérnyomás eseteit. 100 Hgmm vagy annál magasabb diastolés érték a vérnyomás -emelkedés tartós voltára utal. Hivatásos állományba, szerződéses állományba vételkor , valamint a katonai oktatási intézménybe jelentkezéskor a minősítés „E”. 077/2-es rovatban szereplő enyhe esszeciális hypertonia jól kezelhető, kis gyógyszerigényű, ritka ellenőrzésre szoruló állapot esetén KLGS „A”,
d) K: 2-4, 6, 11-14, 16, 18, 21, 24; F: 1-3, 6, 8.
e) Essentiális hypertoniát nem lehet a katonai kötelmekkel összefüggőnek tekinteni, azonban egyes tüneti hypertensiókat lehet akkor, ha az alapbetegség szolgálat következménye (pl. meghűlés következtében kialakult idült uroinfekció talaján kialakult vesebetegség).
078 Vérellátási (ischaemiás) szívbetegség A3 A4 A5 A6 BNO
1. Koszorúserek elmeszesedése okozta ritka angina pectoris EKG-eltéréssel E KLGS KLGS KLGS I20-I25
2. Szívizominfarctus utáni állapot stenocardia és decompensatio nélkül KLGS KLGS KLGS KLGS  
3. Koszorúserek elmeszesedése okozta gyakori angina pectoris E E E KLGS  
4. Szívizominfarctus utáni állapot stenocardiával és decompensatioval vagy szívaneurysma E E E E  
a) Infarctus myocardii, Dressler-féle syndroma, angina pectoris, coronaria sclerosis, aneurysma cordis.
b) Rutinvizsgálatok, rizikófaktorok, SGOT, SGPT, EKG, terheléses EKG, echocardiographia, coronarographia, Troponin I, CK szívizo tóp vizsgálat.
c) 078.3/A6 rovat szerint, ha a kétdimenziós Echo-vizsgálat (non invasiv), vagy a ventriculographia (invasiv) jó, vagy viszonylag jó bal kamra functiot mutat, a minősítés lehet „K” fél vagy egyéves controll mellett. 078.4 rovat szerint haemodynamikai vizsgálatig, esetleg műtétig tartós eü. szabadság, sikeres műtét után „KLGS”, sikertelen műtét után a minősítés „E”.
d) K: 1-4, 6, 11-14, 16, 18, 21, 24; F: 1-3, 6, 8.
e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a hadsereg specificus tényezői (erős testi vagy psychés terhelés) és a szívinfarctus között időben összefüggés bizonyítható és a terhelés szokatlan és az átlagosnál jelentősen magasabb volt (pl. gázálarcban végzett erős testi munka, ijedtség vagy félelmi reactió előre nem látható helyzetek miatt). Állandó konfliktushelyzetek vagy tartós psychés többletterhelés nem fogadhatók el szívinfarctus kiváltó okaként.
079 A tüdő-keringés betegségei A3 A4 A5 A6 BNO
1. heveny pulmonalis szívbetegség utáni véglegesen gyógyult állapot functiokárosodás nélkül K K A A I26-I28
2. heveny pulmonalis szívbetegség utáni állapot, mérsékelt functiokárosodással, vagy idült pulmonalis szívbetegség a jobb kamra decompensatioja nélkül E KLGS KLGS KLGS  
3. heveny pulmonalis szívbetegség utáni állapot súlyos functiokárosodással, vagy idült pulmonalis szívbetegség a jobb kamra decompensatioja esetén E E E KLGS  
a) Cor pulmonale acutum, embolia pulmonum, hypertensio pulmonalis idiopathica, cor pulmonale chronicum, a pulmonalis keringés eg yéb zavarai.
b) Kórházi osztályos kivizsgálás, rutinvizsgálatok, Se. bilirubinszint, SGOT, SGPT, LDH, EKG, mellkas rtg., tüdőscintigraphia, a respiratios insufficientia kimutatása vér-gáz analitikai és légzésfunctios vizsgálatokkal, alvadási faktorok (örökletes alvadási zavar), echo-cg vizsgálat.
c) Tüdőembólia lezajlása után functiokárosodás nélküli esetben is 079 1. pont szigorúbb „K” elbírálás szükséges. Műtét vagy bale set utáni embólia vagy vetélés utáni embólia enyhébb megítélés alá eshet.
d) K: 1-4, 6, 11-14, 16, 18, 21, 24; F: 1-3, 6, 8.
e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha szolgálati balesetből származó acut túlnyomásos pneumathorax következtében támad a cor pulmonale kialakulása.
080 Szívizombántalom A3 A4 A5 A6 BNO
1. mérsékelt functiozavarral E K K K I42
2. súlyos functiozavarral E E E KLGS  
a) Primaer és secundaer cardiomyopathiák tartoznak ide.
b) Rutinvizsgálatok, SGOT, SGPT, gamma GT, EKG, terheléses EKG, Echo-cardiographia, mellkas rtg.
c) Dilatativ cardiomyopathia (DCM) progresszív jellegénél fogva szigorúbb elbírálás alá esik, mint az obstuctív formák (HCM, HOCM).
d) K: 2-4, 11-12, 14, 16, 21; F: 1-2, 6, 8.
e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.
081 A szív ingerképzési és ingervezetési zavarai A3 A4 A5 A6 BNO
1. enyhe formák E A A A I44-I49
2. kp. súlyos formák E K K K  
3. súlyos formák E E E KLGS  
a) Atrioventricularis block, bal Tawara-szár block, bal anterior hemiblock, bal posterior hemiblock arborisatios block, jobb Tawara -szár block, sinoatrialis és sinoauricularis block, WPW-syndroma, LGL-syndroma, supraventricularis paroxysmalis tachycardia, ventricularis paroxysmalis tachycardia, auricularis fibrillatio és flutter, ventricularis fibrillatio és flutter, extrasystolia, sinus ritmuszavar.
b) Arrhythmia jellegére utaló részletes anamnesis, az arrhythmia előtti életszakaszban alkalmazott gyógyszeres therápiának a tisztázása, EKG (sz. sz. terheléses vagy Holter monitoros elektrofiziológiai vizsgálat).
c) Az ingerképzési-ingervezetési zavar súlyosságának megítélésénél mindenekelőtt az aetiologiát és a therápia hatékonyságát kell mérlegelni. A congenitalis eredetű zavarok enyhébb elbírálást igényelnek.
081.1. szerint minősítendők: LGL-syndroma, szövődménymentes WPW-syndroma, sinus coronarius rhytmus, intraventricularis-intrauricularis-interauricularis vezetési zavar, sinus bradycardia, ritkán fellépő nodalis rhythmus, monotop pitvari extrasystolia, bal post. hemiblock, jobb Tawara-szár block, tartósan (évekre) megszüntethető „magányos” csak az anamnesisben szereplő pitvar fibrillatio.
081.2. szerint minősítendők: ritka és rövid ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (a-v junctionalis) paroxysmalis tachycardia, gyakori nodalis rhytmus (vándorló ingerképzés), bal anterior hemiblock, elvétve rendszertelenül és a vulnerabilis fázison kívül jelentkező monotop ka mrai extrasystolia, bal posterior hemi-block.
081.3. szerint minősítendők: gyakori és hosszabb ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (a -v junctionalis) paroxysmalis tachycardia, ventricularis tachycardia, arborisatios block, bifascicularis block, trifascicularis block, elsőfokú a-v block rendszeres gyakori controll mellett, másodfokú és pace-makerral jól corrigált harmadfokú a-v block, rendezett halmozott vulnerabilis fázisban jelentkező, vagy polytop kamrai extrasystolia, sérült sinus syndroma, tart ósan nem szüntethető paroxysmalis és cardiálisan compenzált chronikus pitvarfibrillatio, sinuauricularis block. Chronikus pitvari fibrillatio cardialis decompensa tio tüneteivel és a pace-makerral rosszul corrigálható rhytmuszavarok esetén minden rovat szerint „E” minősítés hozható.
d) K: 1-4, 6, 11-12, 14, 16-17, 21; F: 1-4, 6, 8.
e) Mivel a szív ingerképzés és ingervezetési zavarok (a congenitalis rhytmuszavarokon kívül) mindig csak egy meghatározott alapbetegség tünetei lehetnek, a katonai kötelmekkel való összefüggést is e betegségek megítélése alapján kell eldönteni.
082 Szívelégtelenség A3 A4 A5 A6 BNO
1. rejtett elégtelenség esetén E KLGS KLGS KLGS I50
2. mérsékelt elégtelenség tüneteivel E E E KLGS  
3. súlyos elégtelenség tüneteivel E E E E  
a) Pangásos szívelégtelenség, jobb szívfél-elégtelenség, bal szívfél-elégtelenség (asthma cardiale, balkamra-elégtelenség, oedema pulmonum acutum).
b) Kórházi osztályos kivizsgálás, rutinvizsgálatok, Se. kreatinin, UN, EKG, terheléses EKG, Holter monitoros EKG, kerékpár ergometria, echo-cg, coronarographia, mellkas rtg., testsúly.
c) 082.1. szerint kell minősíteni csak a nehéz testi munkára jelentkező és a munka iramának csökkentésére gyorsan múló decompensatios tünetek esetén.
082.2. szerint minősítendők a normális, megszokott munkakörben is egy bizonyos idő múlva estére decompenzálódó betegek.
082.3. szerint minősítendők a munka nélküli, de fent járó életmód mellett is decompenzált, valamint a teljes nyugalomban fekve is decompenzált betegek.
d) K: 2-4, 6, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6, 8.
e) Katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a szívelégtelenséget kiváltó betegség alapján történik.
083 Szívműtét utáni állapotok, valamint rosszul meghatározott szívbetegségek és szövődmények A3 A4 A5 A6 BNO
1. enyhe formák KLGS K K K I51, I97
2. kp. súlyos formák E KLGS KLGS KLGS  
3. súlyos formák E E E E  
a) Szívműtét utáni functionalis zavarok, postcardiotomiás syndroma, myocarditis (arteriosclerosis említésével), degeneratio myoc arditis (arteriosclerosis említésével), arteriosclerosis cardiovascularis, cardiomegalia, chorda tendinea szakadása, szemölcsizmok szakadása.
b) Lásd az előző szakasz előírt vizsgálatait.
c) A felülvizsgálati táblázaton fel kell tüntetni az elvégzett szívműtét fajtáját. A nyitott műtétek közül a pitvari és kamrai sövény zárása, a ductus Botalli persistens megszüntetése az esetek nagy részében teljes gyógyulást eredményez, ezért enyhébb elbírálás ajánlott, „A” minősítés adható. A nyitott vagy motoros műtétek nél a coronaria bypass esetén mindig sorsdöntő a nem operált ágak állapota (coronarographia), továbbá a szívizom károsodása (ventri culographia). A billentyűpótlással járó műtétek utáni állapot szigorúbban ítélendő meg, mert a műtétek már a NYHA szerinti II-III. stádiumban történnek.
d) K: 1-4, 6, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6, 8.
e) Katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.
084 A központi idegrendszer keringési zavarai A3 A4 A5 A6 BNO
1. múló működési zavarok, nem organicus (reflexes) eredettel E K A A I60-I69
2. ismétlődő organicus eredetű múló működési zavarok E KLGS KLGS KLGS  
3. mérsékelt defectussal E KLGS KLGS KLGS  
4. tartós defectussal E E E KLGS  
a) Itt minősítjük a TIA-t, a nyaki verőerek, agyi erek szűkületét, elzáródását, thrombosisát, ill. az emiatt fellépő kórképeket, a subarachnoidális vérzéseket, agyi embóliát, thrombosist stb., valamint az általános tünetekkel járó agyérelmeszesedést, a hypertensiv encephalopathiát, az agyi aneurysmákat, az arteritis cerebralist, Moyamoya-betegséget és a cerebrális vénás synusok thrombosisát.
b) Neurológiai osztályos kivizsgálás, carotis Doppler, továbbá transcraniális Doppler, kezelés, sz. sz. angiographia, CT, koponya MRI, laboratóriumi vizsgálatok a differential diagnosishoz szükséges mértékben.
c) A 084.1., ill. 084.2. szerint minősítendők az intermittaló keringési zavarok, Barre-Lieou és pseudo-menier syndromák, a localisalható vasomotoros zavarok, az ismétlődő collapsusok, steel syndromák.
d) K: 1-4, 6, 9, 11-14, 17-19, 21, 23-24; F: 1-4, 6.
e) A katonai kötelmekkel való összefüggés trauma vagy toxicus károsodás körülményeinek függvénye.
085 Érelmeszesedés A3 A4 A5 A6 BNO
1. keringési zavar nélkül KLGS A A A I70
2. az érintett szerv mérsékelt keringészavarával E KLGS KLGS KLGS  
3. az érintett szerv súlyos keringészavarával, vagy veszélyes localisatio esetén E E E E  
a) Arteriosclerosis, atheroma, endarteritis obliterans, az aorta, a vesék verőerei, a végtagok verőerei, egyéb verőerek arteriosclerosisa.
b) Kórházi osztályos kivizsgálás, vércukor se kreatinin, UN, se összfehérje, elfo, szükség esetén autoimmun betegségekre vonatkozó laboratóriumi vizsgálatok, se cholesterin és frakciói, triglycerid, EKG, mellkasröntgen, oscillometria, Doppler vizsgálat, szemfenék vizsgálat, angiográfia.
c) A minősítést az érintett szervek vérkeringési zavarának mértéke és következményei határozzák meg.
d) K: 2-4, 11-12, 14, 16, 21; F: 1-2, 6, 8.
e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.
086 Verőér helyi tágulata (aneurysma) A3 A4 A5 A6 BNO
1. tüneteket és panaszt nem okozó aneurysma E KLGS K K I71-I72
2. aneurysma műtét utáni állapot enyhe maradványtünettel E E KLGS KLGS  
3. panaszt és nyomási tünetet okozó aneurysma E E KLGS KLGS  
4. aneurysma műtét utáni állapot súlyos maradványtünettel E E E KLGS  
a) Aorta-aneurysma (hasi, mellkasi, dissecans), egyéb aneurysma (felső végtagok verőerei, vese verőerek, arteria iliaca, alsó végtagok verőerei). A cerebralis aneurysma 084. szakasz, a szív aneurysma 078. szakasz szerint minősítendő.
b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, rutin laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, kémia, coagulogramm, összlipoid stb.), EKG, UH, CT, MRI, mellkas, ar teriographia/DSA/, neurológiai, szemészeti szakorvosi vizsgálat.
c) Az artériák ectasiái általában teendőt nem igényelnek. Aneurysmának nevezzük azt a körülírt tágulatot, amelynek átmérője legalább másfélszer meghaladja az adott érszakasz normális átmérőjét. Lehetnek tünetmentesek, okozhatnak krónikus tüneteket dislocatio, kompresszio, urusatio által, okozhatnak akut tüneteket ruptura, perforatio, embolisatio stb. révén. Specifikus jelek lehetnek: végtagischaemia (embolia), aneurysma trombosis, emésztési zavarok (hasi kompresszió, viscerális ér trombosis), nagy systoles zörej, keringési terhelés jelei (aortocavalis fistula), gerincfájdalom (csigolyaurusatio), rekedtség (n. recurrens paresis thoracalis aneurisma növekedése miatt), uréterkompresszio (iliaca aneurysma növekedése), mélyvénás thrombosis (a. popl. Aneurysma okozta kompresszio). A hivatásos és szerződéses állományúak at a fentiek figyelembevételével kell minősíteni. Aneurysma dissecans minősítése minden esetben és rovatban „E”.
d) K: 2-4, 11-12, 14, 16, 21; F: 1-2, 6, 8.
e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.
087 Egyéb perifériás érbetegség A3 A4 A5 A6 BNO
Angiopathiák:         I73
1. enyhe formák E KLGS K K  
2. súlyos formák E E E KLGS  
Thromboangitis obliterans (Bürger-féle betegség)          
3. hosszabb tünetmentes stationaer állapot esetén E KLGS K K  
4. műtét utáni állapot enyhe maradványtünettel E E KLGS KLGS  
5. műtét utáni állapot súlyos maradványtünettel, valamint visceralis kerintési zavar esetén E E E KLGS  
a) M. Raynaud, Raynaud-syndroma, acrocyanosis, erythrocyanosis, erythromegalia, arteria-spasmus, perifériás érbetegség, thromboangitis obliterans.
b) Előző egészségügyi dokumentáció. Rutin laboratóriumi vizsgálatok. Az autoimmun-betegségek, illetve cryopathiák kimutatására és a collagen rendszerbetegségek kizárására irányuló vizsgálatok. M. Raynaud vagy Raynaud-syndroma esetén a rohamok leírása a beteg által elmondottak vagy az orvos megfigyelése alapján, ujjak állapota a rohammentes időben. Bürger-féle betegség esetén claudicatio intermittens és jelentkezése feltételeinek pontos leírása, oscillometria. Angiologiai szakkonzílium, Doppler-vizsgálat, provocatios próbák, sz.sz. angiographia, bőr vagy izombiopsia.
c) Acrocyanosis esetén a kiálló testrészek szederjesek kis hideg hatására. Többnyire csak kozmetikai jelentősége van, panaszt nem okoz. Minősítése 087.1/A5 szerint lehet „K”. Raynaud-syndromás roham súlyosságát az elkékülés és a fájdalom foka, a roham időtartama és a rohamok ismétlődésének gyakorisága adj a meg. 087.3. alszakasz szerint a Bürger-kór konzervatív kezeléssel egyensúlyban tartható formái minősítendők.
087.4. alszakaszba a Bürger-kór miatt operált esetek tartoznak, melyek trophikus zavarral, illetve dysbasiával járnak, esetleg a műtéthez minor a mputatio társul.
087.5. alszakasz szerint minősítendők a Bürger-kór miatt operáltak, ha a műtéthez nagyobb amputatio társul, vagy komoly ischaemiás tünetek maradnak vissza, valamint a Bürger-kór visceralis ereken manifesztálódó esetei.
d) K: 2, 3, 6, 11, 15, 21; F: 1-2.
e) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.
088 Verőeres vérrögösödés és embolia A3 A4 A5 A6 BNO
1. az érintett szerv mérsékelt functiozavara esetén E E K K I74
2. az érintett szerv súlyos functiozavara esetén E E E KLGS  
a) Infarctus embolicus, infarctus thromboticus, occlusio.
b) Előző eü. dokumentáció, Doppler-vizsgálat, provocatios próbák, belgyógyászati és angiológiai szakkonzílium, ennek döntése alapján angiographia.
c) A külföldi szolgálatra való alkalmasság megállapításánál a betegség súlyosságától függetlenül csak „E” minősítés hozható.
d) K: 1-4, 6, 11-12, 14, 21; F: 1-2.
e) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.
089 A kis artériák gyulladásos elfajulása és rokon állapotok A3 A4 A5 A6 BNO
1. tartós remissio esetén E KLGS KLGS KLGS I77
2. súlyos szervi laesio esetén E E E KLGS  
a) Periarteritis nodosa, Wegener-féle granulomatózis, Takayasau-féle betegség, arteritis temporalis, allergiás és autoimmun eredetű vaszkulítiszek.
b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, Se creatinin, UN, kórképnek megfelelő immunológiai vizsgálatok, mellkas rtg., bőr, izmok próba-excisiója és szövettani vizsgálata, esetleg a vese vagy a máj tűbiopsiája.
c) A végleges minősítésre a hosszas bizonytalan kórlefolyás miatt már esetleg előbb „K”-ra minősített betegeknél kerül sor. A rossz prognózis miatt hivatásos és szerződéses állományúak esetében az enyhébb vagy hosszabb ideje stagnáló esetekben az elbírálás lehet egyéni. Kivételt csak az arteritis temporalis képezhet, ha a rendszerint műtéttel panaszmentessé tett betegen hosszabb ideje egyéb lokalizációra utaló jel nem észlelhető (089.1 és A6 esetén „A” minősítés is szóba jöhet).
d) K: 2, 4, 11-12, 14-15, 17-18, 21; F: 1-4.
e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.
090 Visszér és visszérrögösödéses gyulladás A3 A4 A5 A6 BNO
1. végtagok felületes venagyulladása vagy thrombosisa E A A A I80-I82
2. végtagok nem ismétlődő mély venathrombosisa jó collateralis keringéssel E KLGS K K  
3. végtagok mély venathrombosisa mérsékelt helyi keringési zavarral E E KLGS KLGS  
4. végtagok ismétlődő mély venathrombosisa súlyos helyi keringési zavarral, valamint az egyéb visszeres embólia és thrombosis E E E KLGS  
a) Thrombophlebitis, phlebitis suppurativa, vena portae thrombosis, thrombophlebitis migrans, Budd-Chiari- syndroma.
b) Előző eü. dokumentáció, vérzési-alvadási rendszer laboratóriumi vizsgálata, belgyógyászati és angiológiai szakkonzílium, szükség esetén phlebographia.
c) 090.2. alszakasz szerint minősítendők mind az alsó, mind a felső végtagon egy alkalommal előforduló mélyvénás-thrombosis, valamint a v. iliaca szintű és a v. cava inferior szintű thrombosis utáni állapot, ha secunder varicositas és végtagoedema nem társul.
090.3. alszakaszba tartoznak az előző alszakaszban említett kórképek, ha secunder varicositas, illetve terhelésre kialakuló végtagoedema társul. A 090 rovat minden alszakasza szerint csak „E” döntés adható.
090.4. alszakaszba tartoznak az előző két alszakaszban említett kórképek, ha secunder varicositas, állandó oedema és trophikus zavar társul.
d) K: 1, 2, 4, 6, 11, 14; F: 1, 6.
e) A katonai kötelmekkel való összefüggés legtöbb esetben nem vélelmezhető. Kivételt képeznek phlebothrombosis vagy thrombophleb itis azon esetei, amelyek kialakulását szolgálati baleset vagy tartós megterhelés okozta, és a kettő közötti összefüggés a sérülés helyét és időpontját illetően bizonyítható.
091 Az alsó végtag visszértágulatai A3 A4 A5 A6 BNO
1. eredményes műtét utáni állapot KLGS A A A I83
2. kis kiterjedésű visszértágulat gyulladásos és trophiás zavar nélkül KLGS A A A  
3. kis kiterjedésű visszértágulat gyulladás vagy trophiás zavar esetén, valamint nagy kiterjedésű visszértágulat említett elvátozások nélkül E KLGS K K  
4. műtét utáni állapot mérsékelt keringési zavarral KLGS   KLGS KLGS  
5. műtét utáni állapot súlyos keringési zavarral E   E KLGS  
a) Varicositas, ulcus varicosum (alsó végtagon, vagy egyéb lokalizációjú).
b) Fizikális vizsgálat, vérzési-alvadási rendszer laboratóriumi vizsgálata, belgyógyászati és szükség esetén angiológiai szakkonzílium, angiológiai javaslatra phlebographia.
c) 091.1. alszakaszba tartozik az alsó végtagon eredményes visszérműtét utáni állapot, recidiva nélkül.
091.2. alszakaszba a kis kiterjedésű visszértágulat gyulladásos és trophicus zavar nélkül.
091.3. alszakasz szerint minősítendők a primer varicositas, az ehhez társuló pigmentatio crusis, ulcus varicosum, valamint a primer varicositas előrehaladott esetei.
091.4. alszakaszba tartozik a visszérműtét utáni állapot terhelésre kialakuló lábszár-oedemával.
091.5. alszakaszba a visszérműtét után fennálló ulcus crusis, illetve állandó lábszár-oedema, recidiv varicositassal vagy anélkül.
d) K: 3, 4, 6, 9, 11-12, 14, 21; F: 1-2, 4.
e) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.
092 Aranyér A3 A4 A5 A6 BNO
1. szövődmény nélkül hatásos konzervatív kezelés esetén KLGS A A A I84
2. szövődménnyel, sikeres műtét utáni állapot esetén KLGS KLGS K K  
3. szövődménnyel, gyakori recidiva és ismételt műtét szükségessége esetén E E KLGS KLGS  
a) Nodus haemorrhoidalis recti internus et externus (thromboticus haemorrhagicus, prolapsus, strangulatus, ulcerosus).
b) Digitalis és rectoscopos vizsgálattal tisztázni kell a haemorrhoidalis csomók helyét (külső, belső „aranyeres” csomók), esetleges szövődményeit.
c) A katonai oktatási intézménybe jelentkezéskor 092.1-2, és hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés „E”.
d) K: 3; F: 0.
e) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.
093 Alacsony vérnyomás A3 A4 A5 A6 BNO
1. enyhe formák KLGS A A A I95
2. kifejezett formák E KLGS K K  
a) Hypotonia orthostatica, hypotonia chronica, collapsus (elhúzódó is), syncope.
b) We, teljes vérkép és vizelet, a vérnyomás különböző testhelyzetben végzett mérése, EKG fekvő és álló helyzetben, echo -cg, Holter vizsgálat a hypotonia aetiológiai tisztázása szükséges.
c) A normálisnál alacsonyabb vérnyomás önmagában nem indokolja az alkalmasság korlátozását. Az átlagosnál alacsonyabb értékek nem ritkán fordulnak elő nagy fizikai teljesítőképességgel rendelkező emberek között is. A minősítés klinikai tünetek esetén (fejfájás, szédülés, fáradékonyság, co llapsus hajlam), ha azok az anamnesisben bizonyítottan szerepelnek (csapatorvosi jellemzés!), korlátozással alkalmas. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés 093.1 „E”.
d) K: 1, 2, 4, 6, 11-12, 14, 16-19, 21; F: 1-4, 6, 8.
e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

A légzőszervek betegségei (094-105)

094 Az orrnyálkahártya daganata (orrpolyp) A3 A4 A5 A6 BNO
1. Egyik vagy mindkét orrfél érintettsége esetén műtét után tünet és panaszmentes recidíva nélkül KLGS KLGS KLGS KLGS J33
2. Mindkét orrfél nehezített légzése vagy teljes elzártsága esetén E E KLGS KLGS  
3. Gyakran recidiváló, sokszor operált esetek E E KLGS KLGS  
a) Polypus cavi nasi, conchae, nasopharyngis, polypus-sinus ethmoidalis, frontalis, maxillaris, sphenoidalis.
b) Rhinoscopia anterior, posterior, orrmelléküreg-rtg., sz. sz. arckoponya CT, sz. sz. orr- és melléküregek endoscopos vizsgálata, allergológiai vizsgálat.
c) Ha a recidiv orrpolyp allergiás eredetű, a minősítés 095 1. pontja szerint történik.
d) K: 6, 14; F: 6.
e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.
095 Az orrnyálkahártya idült betegségei A3 A4 A5 A6 BNO
1. Enyhe formák KLGS A A A J30-J31
2. Kp. súlyos formák E KLGS K K  
3. Súlyos formák E E E KLGS  
a) Rhinitis chronica, rhinitis allergica, ozaena.
b) Rhinoscopia anterior, posterior, orrváladék bacteriológiai vizsgálata, allergológiai vizsgálat, szükség szerint kórházi kivizsgálás, orr-endoscopia, sinoscopia.
c) Az alkalmasság megítélésében a klinikai kép a döntő! Súlyosnak számít a gyerekkor óta vagy több mint 6 éve fennálló betegség, amelyet korábban kivizsgáltak, kezeltek, esetleg hyposensibilizáló kezelésben részesült a beteg. Orr- és szempanasz mellett szezonálisan köhögés, terhelésre vagy éjjelente nehézlégzés lép fel. Szabadban, fűben fekve testszerte kiütés, esetleg Quincke oedema jelentkezik. Súlyos allergiás állapot a méh- vagy darázscsípést követő anaphylaxiás reakció. Súlyos a betegség, ha a tavaszi és nyár végi növények virágporára egyaránt erős +++ vagy ++++ érzékenységet találunk a Prick teszttel, s ez, összevetve a klinikai képpel, gyakorlatilag fél éven át tartó tüneteket jelent. Súlyosnak számít, évszaktól független panaszok esetén a ++++ háziporatka és penészgomba érzékenység, súlyos tünetekkel. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE 100 IU/ml, a spec- IgE magas. Légzésfunkciós vizsgálatnál szezonban a jelzett légúti obstrukció áll fenn. Ekkor indokolt szezonon kívül, lehetőleg panaszmentes állapotban a provokációs légzésfunkciós vizsgálat elvégzése, Ach-val vagy 10%-os KCl-dal, amely pozitív esetben a hörgőrendszer hyperreaktivitását igazolja. Súlyosnak számít az a pollenosis is, amely katonai idő alatt olyan tünetekkel kezdődik, amely akut ellátásra szorul a csapatnál.
Közepesen súlyos esetekben legfőbb tünet a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás. Általában a beteget korábban is kezelték, tüneti kezeléssel egyensúlyban volt, jelenleg azonban kezeléssel nem befolyásolható. Több allergénre pozitív a bőrpróba, de döntően a nyár elején (fűszezon), vagy a nyár végén (pa rlagfűszezon) van komolyabb panasz. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE értéke 50-100 IU/ml között van, spec-IgE kimutatható, de alacsony titerű.
Enyhe forma esetén a betegnek kevés panasza van. Időnként tüsszögés, szemviszketés, enyhe nátha. Eddig orvoshoz nem fordult, mert annyira nem zavarta a panasz, gyógyszert nem szedett. A bőrpróba mérsékelt, ++ érzékenységet mutat nyár eleji vagy nyár végi pollenekre vagy háziporra. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE alacsony vagy negatív, spec-IgE nem mutatható ki. Ilyen esetben is feltétlenül kísérjük figyelemmel a beteget, szezonálisan felmentetjük a terepfoglalkozások alól. A 095.1 rovat szerint a beosztás figyelembevételével „K” minősítés is adható.
Enyhe megbetegedési fokozat esetén, ha a szükséges gyógyszeres kezeléssel a beteg tünetmentes, egyéni mérlegelés alapján „A” és „K” minősítés is adható.
d) K: 21; F: 0.
e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.
096 Idült melléküreggyulladás A3 A4 A5 A6 BNO
1. recidiváló sinusitisek E KLGS K K J32
2. torzító, műtét utáni állapot E KLGS KLGS KLGS  
a) Sinusitis maxillaris chronica, sinusitis frontalis chronica, sinusitis ethmoidalis chronica, sinusitis sphenoidalis chronica, pansinusitis chronica, torzító műtét utáni állapotok, amelyek az arc, homlok alaki elváltozásával járnak (pl. Riedl-műtét).
b) Rhinoscopia anterior, posterior, orrmelléküreg-rtg., sz. sz. orr endoscopia, sinoscopia, punctio.