Hatályos állapot
Közlönyállapot
1988.04.21. - 1988.06.30.
1988.07.01. - 1989.10.22.
1989.10.23. - 1990.03.14.
1990.03.15. - 1991.07.22.
1991.07.23. - 1992.06.30.
1992.07.01. - 1992.12.31.
1993.01.01. - 1994.04.07.
1994.04.08. - 1994.04.15.
1994.04.16. - 1994.12.10.
1994.12.11. - 1996.03.14.
1996.03.15. - 1997.07.02.
1997.07.03. - 1997.12.15.
1997.12.16. - 1997.12.31.
1998.01.01. - 1998.02.14.
1998.02.15. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 1999.09.29.
1999.09.30. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.01.31.
2004.02.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2005.03.22.
2005.03.23. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2006.02.02.
2006.02.03. - 2006.02.18.
2006.02.19. - 2006.04.30.
2006.05.01. - 2006.12.21.
2006.12.22. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.04.10.
2007.04.11. - 2007.04.20.
2007.04.21. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.02.09.
2008.02.10. - 2008.11.30.
2008.12.01. - 2008.12.20.
2008.12.21. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.05.27.
2009.05.28. - 2009.06.23.
2009.06.24. - 2009.07.31.
2009.08.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.03.31.
2010.04.01. - 2010.06.04.
2010.06.05. - 2010.08.31.
2010.09.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.04.30.
2011.05.01. - 2011.06.30.
2011.07.01. - 2011.07.12.
2011.07.13. - 2011.07.31.
2011.08.01. - 2011.08.31.
2011.09.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.01.08.
2012.01.09. - 2012.04.14.
2012.04.15. - 2012.06.26.
2012.06.27. - 2012.06.29.
2012.06.30. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.07.05.
2012.07.06. - 2012.07.23.
2012.07.24. - 2012.08.06.
2012.08.07. - 2012.08.22.
2012.08.23. - 2012.08.31.
2012.09.01. - 2012.09.20.
2012.09.21. - 2012.10.31.
2012.11.01. - 2012.12.07.
2012.12.08. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.03.25.
2013.03.26. - 2013.03.31.
2013.04.01. - 2013.04.02.
2013.04.03. - 2013.05.31.
2013.06.01. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.10.31.
2013.11.01. - 2013.12.25.
2013.12.26. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.04.30.
2014.05.01. - 2014.12.29.
2014.12.30. - 2014.12.30.
2014.12.31. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.06.20.
2015.06.21. - 2015.06.29.
2015.06.30. - 2015.07.02.
2015.07.03. - 2015.12.23.
2015.12.24. - 2015.12.30.
2015.12.31. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.01.01.
2016.01.02. - 2016.01.06.
2016.01.07. - 2016.04.30.
2016.05.01. - 2016.06.30.
2016.07.01. - 2016.07.23.
2016.07.24. - 2016.10.20.
2016.10.21. - 2016.12.21.
2016.12.22. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.01.01.
2017.01.02. - 2017.02.21.
2017.02.22. - 2017.06.01.
2017.06.02. - 2017.06.22.
2017.06.23. - 2017.09.18.
2017.09.19. - 2017.12.11.
2017.12.12. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.05.17.
2018.05.18. - 2018.06.30.
2018.07.01. - 2018.12.24.
2018.12.25. - 2018.12.31.
2019.01.01. - 2019.03.14.
2019.03.15. - 2019.04.25.
2019.04.26. - 2019.05.31.
2019.06.01. - 2019.07.16.
2019.07.17. - 2019.07.24.
2019.07.25. - 2019.09.30.
2019.10.01. - 2019.12.31.
2020.01.01. - 2020.02.29.
2020.03.01. - 2020.06.17.
2020.06.18. - 2020.06.30.
2020.07.01. - 2020.07.21.
2020.07.22. - 2020.07.29.
2020.07.30. - 2020.12.18.
2020.12.19. - 2020.12.24.
2020.12.25. - 2020.12.26.
2020.12.27. - 2020.12.31.
2021.01.01. - 2021.02.28.
2021.03.01. - 2021.03.27.
2021.03.28. - 2021.06.12.
2021.06.13. - 2021.06.28.
2021.06.29. - 2021.06.30.
2021.07.01. - 2021.12.31.
2022.01.01. - 2022.01.01.
2022.01.02. - 2022.01.16.
2022.01.17. - 2022.02.01.
2022.02.02. - 2022.02.16.
2022.02.17. - 2022.12.31.
2023.01.01. - 2023.08.20.
2023.08.21. - 2023.12.31.
2024.01.01. - 2024.01.31.
2024.02.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1988. évi I. törvény

a közúti közlekedésről

A törvény célja

1. §   A törvény célja, hogy a közúti közlekedés alapvető feltételeinek, az abban résztvevő személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározásával elősegítse a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítését, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő korszerű járműállomány és közúthálózat kialakítását, működését, a közutak védelmét.

A törvény hatálya

2. §
(1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Népköztársaság területén a közúti közlekedésben résztvevőkre (a továbbiakban: jármű), az utakra, azok környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre.
(1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén a közúti közlekedésben résztvevőkre (a továbbiakban: jármű), az utakra, azok környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre.
(1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén a közúti közlekedésben résztvevőkre, a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű), - a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel - az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre.
(1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén a közúti közlekedésben résztvevőkre, a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű), - a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel - az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló utakon, tereken, parkokban, egyéb közterületeken kialakított várakozási területen járművekkel történő várakozás rendjére.
(1) A törvény hatálya kiterjed Magyarország területén a közúti közlekedésben résztvevőkre, a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű), - a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel - az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló utakon, tereken, parkokban, egyéb közterületeken kialakított várakozási területen járművekkel történő várakozás rendjére.
(1) A törvény hatálya kiterjed Magyarország területén a közúti közlekedésben résztvevőkre, a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű), - a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel - az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre, valamint az állam és a helyi önkormányzat tulajdonában álló utakon, tereken, parkokban, egyéb közterületeken kialakított várakozási területen járművekkel történő várakozás rendjére.
(1) A törvény hatálya kiterjed Magyarország területén
a) a közúti közlekedésben résztvevőkre,
b) a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű)
b) a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű),
c) az utakra - a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel -,
d) az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre, valamint
d) az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre,
e) a közutakon, valamint az állami és helyi önkormányzatok tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken kialakított várakozási területen járművekkel történő várakozás rendjére.
f) az elektromos töltőpontot magába foglaló elektromos töltőberendezés üzemeltetésére és az elektromobilitás szolgáltatásra, valamint
g) az elektromobilitás felhasználókra és az elektromosjármű-kereskedőkre.
(2) A Magyar Népköztársaság területén kívül a magyar hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára, illetőleg vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben a külföldi jogszabály vagy nemzetközi szerződés, egyezmény, megállapodás eltérően nem rendelkezik.
(2) A Magyar Köztársaság területén kívül a magyar hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára, illetőleg vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben a külföldi jogszabály vagy nemzetközi szerződés, egyezmény, megállapodás eltérően nem rendelkezik.
(2) Magyarország területén kívül a magyar hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára és vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben a külföldi jogszabály vagy nemzetközi szerződés, egyezmény, megállapodás eltérően nem rendelkezik.
(3) A Magyar Népköztársaság területén külföldi hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára, illetőleg vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben jogszabály, nemzetközi szerződés, egyezmény vagy megállapodás másként nem rendelkezik.
(3) A Magyar Köztársaság területén külföldi hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára, illetőleg vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben jogszabály, nemzetközi szerződés, egyezmény vagy megállapodás másként nem rendelkezik.
(3) Magyarország területén külföldi hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára és vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben jogszabály, nemzetközi szerződés, egyezmény vagy megállapodás másként nem rendelkezik.
(4) Fegyveres erők és fegyveres testületek tagjaira, járműveire és magánútjaira jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
(4) A Magyar Honvédség és a fegyveres testületek tagjaira, járműveire és magánútjaira jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
(4) A Magyar Honvédség és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a rendvédelmi szervek
a) tagjaira,
b) üzemben tartott járműveire, és azok forgalomba helyezésére, valamint időszakos vizsgálatára, továbbá
c) magánútjaira
jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
(4) A Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint a rendvédelmi szervek
a) tagjaira,
b) üzemben tartott járműveire, és azok forgalomba helyezésére, valamint időszakos vizsgálatára, továbbá
c) magánútjaira
jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
(4) A Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek
a) tagjaira,
b) üzemben tartott járműveire, és azok forgalomba helyezésére, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint időszakos vizsgálatára, továbbá
c) magánútjaira
jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
(5) A törvénynek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út műtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit - a 8. § (1) bekezdésének h) pontja, a 11. § (2) bekezdése, a 30. §, a 34. § (1) bekezdése, a 43. §, a 44. § és a 46. § kivételével - a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell.
(5) A törvénynek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út műtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit - a 8. § (1) bekezdésének h) pontja, a 11. § (2) bekezdése, a 30. § és a 43. § kivételével - a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell.
(5) A törvénynek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út műtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit - a 11. § (2) bekezdése, a 30. § és a 43. § kivételével - a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell.
(6) E törvény elektromobilitás szolgáltatásra és az elektromos töltőberendezés üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) eljárása vonatkozásában a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

A közúti közlekedésben résztvevők alapvető jogai és kötelezettségei

3. §
(1) A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy - meghatározott feltételek teljesítése esetén - járművezetőként bárki igénybe veheti. Jogszabály gyalogosok és járművek közlekedését egyes közutakon korlátozhatja vagy kizárhatja.
(2) A közút kezelője a közlekedés résztvevőit tájékoztatja a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentősen befolyásoló körülményekről.
4. §
(1) A közúti közforgalmú személyszállítást végző járművön bárki utazhat, ha a meghirdetett utazási feltételeket megtartja.
(2) A közúti közforgalmú személyszállítást végző jármű üzembentartója köteles az utazási feltételekről, menetrend alapján közlekedő jármű üzembentartója ezen kívül a jármű közlekedésének időpontjáról, gyakoriságáról és az utazás egyéb körülményeiről az utasokat tájékoztatni.
5. §
(1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles
a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani;
b) a közúti jelzések rendelkezéseinek eleget tenni, a forgalom irányítására jogosultak utasításait követni;
c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon és ne zavarjon.
(2) Közúton járművet az vezethet, aki a biztonságos vezetésre alkalmas állapotban van, a jármű vezetéséhez előírt engedéllyel rendelkezik.
(2) Közúton járművet az vezethet, aki a biztonságos vezetésre alkalmas állapotban van, a jármű vezetéséhez előírt engedéllyel vagy az engedély-nyilvántartásba bejegyzett érvényes vezetési jogosultsággal rendelkezik.
(3) A jármű vezetését az üzembentartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki a (2) bekezdésben említett feltételeknek nem felel meg.
(4) A külföldi hatóság engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel belföldi közúti forgalomban a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint lehet részt venni.
6. §
(1) Járművel az út-, a forgalmi, az időjárási és a látási viszonyoknak megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.
(2) Járművel az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és a forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell haladni.
(3) Aki járművel irányt változtat, köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni. Az irányváltoztatást jól láthatóan és kellő ideig jelezni kell.
(4) Útkereszteződésben - ha közúti jelzésből vagy forgalmi szabályból más nem következik - a jobbról érkező járműnek van elsőbbsége.
7. §
(1) A közutat, a közúti jelzést megrongálni, beszennyezni, a közútra a közlekedés biztonságát vagy zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat kitenni, kidobni nem szabad.
(2) Aki a közutat vagy a közúti jelzést megrongálta, beszennyezte vagy a közútra a közúti közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttatott, köteles a keletkezett veszély elhárításáról gondoskodni, illetőleg ameddig az nem lehetséges, a veszélyről a közlekedés többi résztvevőjét tájékoztatni.
(3) Az a járművezető, aki a közúti jelzés olyan rongálását, beszennyezését észleli, vagy a közútra került olyan akadályt lát, amely a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyezteti, köteles erről a rendőrséget vagy a közút kezelőjét értesíteni, és - amennyiben erre lehetősége van - a veszélyt a közlekedés többi résztvevőjének jelezni vagy azt elhárítani (mérsékelni).
7/A. §
(1) A közúti balesettel érintett járművek vezetői - a rendőrhatóság értesítésének, illetve a rendőri intézkedés hiányában - kötelesek személyazonosságukat és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk fennállását a biztosító intézet megnevezésével együtt hitelt érdemlően igazolni, nevüket, lakcímüket és a balesetben érintett járművek hatósági jelzését közölni.
(1) A közúti balesettel érintett gépjárművek vezetői - a rendőrség értesítésének, illetve a rendőrségi intézkedés hiányában - kötelesek egymás számára, kölcsönösen személyazonosságukat hitelt érdemlően igazolni, továbbá nevüket, lakcímüket és a balesetben érintett járművek hatósági jelzését közölni, valamint megnevezni azt a biztosítót, amellyel a gépjárműre felelősségbiztosítási szerződést kötöttek.
(2) Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó az (1) bekezdésben megjelölt adatokat köteles erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően biztosítóintézetének bejelenteni.

A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatok

8. §
(1) A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatok:
a) a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése;
b) a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása;
c) a közúti közlekedési hatósági feladatok ellátása;
d) a tömegközlekedés működtetésének biztosítása;
e) a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda;
f) a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatása;
g) a járművek műszaki vizsgálata;
h) a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése.
(1) A közúti közlekedéssel összefüggő állami és önkormányzati feladatok:
a) a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése;
b) a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása;
c) a közúti közlekedési hatósági feladatok ellátása;
c) a közúti közlekedés hatósági, igazgatási és nyilvántartási feladatainak ellátása;
d) a tömegközlekedés működtetésének biztosítása;
e) a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda;
f) a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatása;
g) a járművek műszaki vizsgálata;
h) a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése.
i) a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint a tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítása.
(1) A közúti közlekedéssel összefüggő
a) állami és önkormányzati feladatok:
1. a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése,
2. a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása,
3. a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése;
b) állami feladatok:
1. a közúti közlekedés hatósági, igazgatási és nyilvántartási feladatainak ellátása,
2. a járművek műszaki vizsgálata,
3. a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatása,
4. a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda;
c) önkormányzati feladat a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint a tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítása.
(1a) A közutak tervezése, fejlesztése során úgy kell eljárni, hogy a biztonságos közlekedési feltételek valamennyi, a közúton közlekedni jogosult számára biztosítottak legyenek.
(2) A hazai járműállomány rendeltetésszerű, biztonságos és a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő működtetéséhez szükséges feltételeket (alkatrészellátás, javítás, karbantartás, tüzelő- és kenőanyagellátás stb.) jogi, közgazdasági és hatósági eszközökkel is biztosítani kell.
9. §
(1) A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatokat a Minisztertanács, a minisztériumok, a tanácsok, ezek szervezetei, intézményei és vállalatai, valamint az egyéb állami költségvetési szervek látják el.
(1) A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatokat a Kormány, a minisztériumok, ezek szervezetei, intézményei és vállalatai, valamint az egyéb költségvetési szervek látják el.
(1) A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatokat a Kormány, a miniszterek, államigazgatási szervek, valamint az egyéb költségvetési szervek látják el.
(1a) A 8. § (1) bekezdés a)-h) pontjaiban meghatározott állami feladatok ellátását a közlekedésért felelős miniszter koordinálja.
(1a) A 8. § (1) bekezdés a)-h) és j) pontjaiban meghatározott állami feladatok ellátását a közlekedésért felelős miniszter koordinálja.
(1a) A 8. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott állami feladatok ellátását a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) koordinálja.
(2) A közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelő, felvilágosító és propaganda munkában közreműködnek társadalmi szervezetek is.
(2) A közúti közlekedéssel összefüggő önkormányzati feladatok ellátásáról a települési önkormányzatok képviselőtestülete gondoskodik.
(2) A közúti közlekedéssel összefüggő önkormányzati feladatok ellátásáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik.
(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete vagy közgyűlése gondoskodik a közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok ellátásáról, így különösen
a) a gyalogos-átkelőhelyek megvilágításáról a település belterületén,
b) a gyalogos-átkelőhelyhez vezető szilárd burkolatú járda, gyalogút, kerékpárút és gyalogos felállóhely, a kiemelt szegélyen vagy padkán kívüli gyalogos korlátok, egyéb gyalogos biztonsági berendezések létesítéséről és fenntartásáról, valamint
c) a gyalogosok részére szolgáló vasúti gyalogos-átkelőhely és a kizárólag kerékpárosok közlekedését szolgáló vasúti átjárók létesítéséről és fenntartásáról.
(3) A miniszterek közúti közlekedéssel kapcsolatos hatáskörét és feladatait a Minisztertanács határozza meg; a közúti közlekedéssel összefüggő tevékenységüket a közlekedési miniszter koordinálja.
(3) A fővárosi önkormányzat a főváros közigazgatási területén lévő közúttal érintkező szilárd burkolatú járda, gyalogút, gyalogos felállóhely szegélye egységes kialakításának követelményeit rendeletben határozza meg.
(4) Az országos illetékességgel eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által első fokon meghozott közlekedési hatósági döntéssel szemben - ideértve a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított közlekedési beruházásokat is - fellebbezésnek van helye.
(5) A közlekedési hatóság által hozott közúti és telephelyi ellenőrzéssel összefüggő elsőfokú döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.
(5) A 20. § (11) bekezdésében felsorolt szervezetek által végrehajtott közúti és telephelyi ellenőrzéssel összefüggő elsőfokú döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.
(6) A miniszter e törvény szerinti döntésével szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
(5) A 20. § (11) bekezdésében - a munkaügyi hatóság és a közlekedési hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint járási (fővárosi kerületi) hivatal kivételével - felsorolt szervezetek által végrehajtott közúti és telephelyi ellenőrzéssel összefüggő elsőfokú döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.
(5) A 20. § (11) bekezdésében - a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság és a közlekedési hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint járási (fővárosi kerületi) hivatal kivételével - felsorolt szervezetek által végrehajtott közúti és telephelyi ellenőrzéssel összefüggő elsőfokú döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.
(5) A 20. § (11) bekezdésében - a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság és a közlekedési hatóságként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, valamint járási (fővárosi kerületi) hivatal kivételével - felsorolt szervezetek által végrehajtott közúti és telephelyi ellenőrzéssel összefüggő elsőfokú döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.
(6) A közúti gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát a közlekedési hatóság végzi. A közúti gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálata ügyében hozott elsőfokú döntés ellen fellebbezésnek van helye.
(4) A közúti közlekedés ágazati irányítása a közlekedési miniszter hatáskörébe tartozik.
(5) A közúti közlekedésben résztvevők - azok egyes csoportjai - érdekképviseletét országos egyesületek és társadalmi szervezetek, valamint azok helyi szervezetei látják el.
9/A. §
(1) Menetrend alapján autóbusszal és trolibusszal végzett közúti közforgalmú személyszállítást (a továbbiakban: tömegközlekedés) az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével e célra alapított gazdálkodó szervezet, költségvetési, illetőleg önkormányzati intézmény vagy koncessziós társaság végezhet.
(2) E célra alapítottnak kell tekinteni az e törvény hatálybalépésekor tömegközlekedés ellátására jogosult - az állam vagy az önkormányzat által alapított - közlekedési vállalatot, annak leányvállalatát, továbbá az ezek átalakításával - az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével - létrejött jogutód gazdasági társaságot is.
(3) Ha a tömegközlekedés fejlesztése és ezen belül a szolgáltatás javítása indokolt, a nemzetközi és a helységek között belföldön távolsági (a továbbiakban: együtt helyközi) tömegközlekedés esetében a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, helyi tömegközlekedés esetében az önkormányzat képviselő-testülete arra az adott területen tömegközlekedést ellátó gazdálkodó szervezetet felhívja.
(4) Ha a gazdálkodó szervezet a felhívástól számított három hónapon belül az igény szerinti fejlesztést - az előírt határidőre - nem vállalja, a miniszter, illetve az önkormányzat képviselő-testülete új szervezetet alapíthat vagy koncessziós pályázatot írhat ki.
(5) A koncessziós pályázatot
a) helyközi tömegközlekedésre a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter;
b) helyi tömegközlekedésre az önkormányzat képviselő-testülete
írja ki.
(6) A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a koncessziós pályázatot egy vagy több vonalra - kivételesen egy adott vonalon belüli járatra - írhatja ki.
(7) Az önkormányzat képviselő-testülete a pályázatot a település közigazgatási határán belül kialakított közlekedési hálózat egészére vagy annak meghatározható területére (pl. városrész, kerület, utca) írhatja ki.
(8) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmazni kell:
a) a koncessziós társaság által nyújtott szolgáltatás követelményeit, a menetrendkészítési és közzétételi, valamint a szolgáltatás színvonalára vonatkozó előírásokat, továbbá megállóhely létesítésére, illetve használatára vonatkozó kötelezettséget, az alkalmazható menet-, bérletjegyek és egyéb utazási igazolványok elfogadására vonatkozó előírásokat;
b) a szolgáltatási díjak megállapításának, illetőleg megváltoztatásának módját és feltételeit, ideértve a hatósági árakra vonatkozó tájékoztatást is;
c) a folyamatos szolgáltatás biztosításához szükséges eszközöket és egyéb feltételeket, különösen a zavartalan üzemeltetéshez szükséges tartalék autóbuszállomány mértékét;
d) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;
e) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);
f) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása).
(9) E törvény alkalmazásában a tömegközlekedés
a) nemzetközinek minősül, ha az autóbusszal az útvonal kezdő és végpontja között határátlépést végeznek;
b) távolságinak minősül, ha az autóbusszal vagy a trolibusszal települések között végeznek menetrend szerinti közúti közforgalmú személyszállítást, ideértve, ha annak részeként az egyes települések közigazgatási határán belül az autóbusz helyi tömegközlekedést is ellát;
c) helyinek minősül, ha az autóbusszal és a trolibusszal a település közigazgatási határán belül kialakított hálózaton végeznek menetrend szerinti közúti közforgalmú személyszállítást, ideértve a kizárólag a település vasúti, illetőleg víziközlekedési összeköttetését biztosító állomás (megállóhely, vasútállomás, komp-, révátkelőhely) közbeeső megállóhely nélküli elérését szolgáló, a közigazgatási határon kívül lévő vonalszakaszt is.
(10) Menetrend a helyi és a helyközi tömegközlekedésre vonatkozó - az útvonal, a megállóhelyek, az érkezési és indulási időpontok, illetve a gyakoriság meghatározását tartalmazó - kihirdetett szolgáltatási előírás.
(11) A helyi tömegközlekedés menetrendjét a jegyző, a helyközi tömegközlekedés menetrendjét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, illetve felhatalmazása alapján a Közlekedési Főfelügyelet hagyja jóvá; kihirdetésére - sajtó útján vagy más módon - a szolgáltató köteles.
(12) E törvény alkalmazásában helyközi tömegközlekedésnek minősül az az autóbusszal végzett személyszállítás is, amelyet sajtó útján vagy más módon nyilvánosságra hozott ajánlat alapján - azonos kezdő és végpontok között azonos útvonalon - ismétlődően végeznek; feltéve, hogy ahhoz idegenforgalmi szolgáltatás nem társul.
(13) E törvény hatálybalépését követően az állam vagy az önkormányzat által tömegközlekedésre alapított gazdálkodó szervezet e tevékenységét csak a koncessziós pályázat kiírására jogosult jóváhagyásával bővítheti. Ez a korlátozás az egyes vonalakon közlekedő járatokat nem érinti.
(14) Nem kell koncessziós társaságot alapítania a koncessziós pályázat nyertesének, ha az az állam vagy az önkormányzat által - az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével - tömegközlekedési (helyközi, helyi) tevékenység ellátására létrehozott gazdálkodó szervezet.
(15) Azok a személyek vagy szervezetek, amelyek e törvény hatálybalépését megelőzően tömegközlekedést hatósági engedély alapján végeznek, e tevékenységüket 1995. december 31-ig folytathatják, de nem bővíthetik. A törvény hatálybalépését követően működésük során kötelesek megfelelni a koncessziós társaságra a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben foglaltaknak.
(15) Azok a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont], amelyek e törvény hatálybalépését megelőzően tömegközlekedést szolgáló járműveket hatósági engedély alapján üzemeltettek, e tevékenységüket 1996. november 30-ig folytathatják. Ez idő alatt a szolgáltatás nyújtásához használt autóbuszaik számát nem növelhetik, tevékenységüket a járatok gyakoriságának sűrítésével vagy a járati útvonal hosszának növelésével nem bővíthetik, és működésük során kötelesek megfelelni a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény koncessziós társaságra vonatkozó rendelkezéseinek.
(16) A koncesszió jogosultja - a (14) bekezdésben meghatározott kivétellel - koncessziós társaságot köteles alapítani, amely jogosult a következő tevékenységek gyakorlására is:
a) autóbusz rendelkezésre bocsátása, bérbeadása, javítása;
b) az utaskiszolgáláshoz kapcsolódó létesítmények építése és üzemeltetése;
c) idegenforgalmi szolgáltatások végzése.
9/B. §
(1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályákat, autóutakat - illetőleg azok egyes szakaszait - és a műtárgyaikat, azok létesítése vagy fejlesztése, felújítása, karbantartása és üzemeltetése (a továbbiakban: működtetés) céljából koncesszióba adhatja.
(1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik létesítése, fejlesztése, felújítása, karbantartása és üzemeltetése (a továbbiakban együtt: működtetés) céljából költségvetési szervet, vagy saját többségi részesedésével e célra gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy a működtetést koncesszióba adhatja.
(1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik üzemeltetése és karbantartása (a továbbiakban együtt: működtetés) céljából költségvetési szervet alapíthat, vagy e célra olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre, amelyben többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezik, vagy a működtetést koncesszióba adhatja.
(1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik létesítése, fejlesztése, felújítása, fenntartása és üzemeltetése (a továbbiakban együtt: működtetés) céljából költségvetési szervet alapíthat, vagy e célra olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre, amelyben többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezik, vagy a működtetést koncesszióba adhatja.
(1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik létesítése, fejlesztése, felújítása, fenntartása és üzemeltetése (a továbbiakban együtt: működtetés) céljából költségvetési szervet alapíthat, vagy e célra olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre, amelyben többségi részesedéssel, szavazati joggal rendelkezik, vagy a működtetést koncesszióba adhatja.
(2) Az önkormányzat a törzsvagyonának részét képező közutak és műtárgyaik működtetését koncesszióba adhatja.
(2) Az önkormányzat a törzsvagyonának részét képező közutak és műtárgyaik működtetése céljából önkormányzati intézményt, vagy saját többségi részesedésével e célra gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy a működtetést koncesszióba adhatja.
(2) Az önkormányzat a törzsvagyonának részét képező közutak és műtárgyaik működtetése céljából önkormányzati intézményt, vagy saját többségi befolyásával (Ptk. 685/B. §) e célra gazdálkodó szervezetet működtethet, a feladatot a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságra ruházhatja, vagy a működtetést koncesszióba adhatja.
(3) Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti közutak és műtárgyaik működtetése nem jár együtt létesítéssel vagy fejlesztéssel, a felújítással, a karbantartással és az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok átengedésére a szerződésekre vonatkozó egyéb előírások az irányadók; azok nem minősülnek koncesszióköteles tevékenységnek.
(4) A koncessziós pályázatot
a) az állam kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik működtetésére a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter;
a) az állam kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik működtetésére a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter);
a) az állam kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik működtetésére a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével;
a) az állam kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik működtetésére a miniszter az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével;
b) az önkormányzat törzsvagyonának részét képező közutak és a műtárgyaik működtetésére az önkormányzat képviselő-testülete
írja ki.
(4) A koncessziós pályázatot
a) az állam kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetve azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik működtetésére, felújítására, karbantartására, fejlesztésére a kormányrendeletben kijelölt miniszter, vagy központi kormányzati igazgatási szerv;
b) az önkormányzat törzsvagyonának részét képező közutak és a műtárgyaik működtetésére, felújítására, karbantartására, fejlesztésére az önkormányzat képviselő-testülete
írja ki.
(5) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:
a) a koncessziós társaság alaptőkéjének a létesítéshez vagy fejlesztéshez szükséges tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét;
b) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;
c) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);
d) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása).
(6) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult az (1) és a (2) bekezdés szerinti közutakhoz közvetlenül csatlakozó üzemanyagtöltő és szervizállomások, pihenőhelyek, egészségügyi és sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és szálláshelyek, kereskedelmi létesítmények, valamint parkolási célú épületek és építmények építésére és/vagy üzemeltetésére.
(6) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult a koncesszió tárgyát képező közutakhoz közvetlenül csatlakozó üzemanyagtöltő és szervizállomások, pihenőhelyek, egészségügyi és sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és szálláshelyek, kereskedelmi létesítmények, valamint parkolási célú épületek és építmények építésére és/vagy üzemeltetésére.
9/C. §
(1) A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt a 9/B. § (1) és (2) bekezdés szerinti, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól díjat szedhet (úthasználati díj).
(1) A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt a 9/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól a 33/A. § szerinti használati díjat szedhet.
(1) A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt a 9/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól a 33/A. § szerinti használati díjat vagy a 33/A. § szerinti útdíjat szedhet.
(1) A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt, a koncessziós szerződés alapján, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól a 33/A. § szerinti használati díjat vagy a 33/A. § szerinti útdíjat szedhet.
(1) A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt, a koncessziós szerződés alapján, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól - amennyiben a használati díjról vagy útdíjról szóló miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - a 33/A. § szerinti használati díjat vagy útdíjat szedhet.
(1) A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt, a koncessziós szerződés alapján, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól - ha a használati díjról szóló miniszteri rendelet vagy az útdíjról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - a 33/A. § szerinti használati díjat vagy útdíjat szedhet.
(2) A koncessziós szerződés egy alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - külön pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható.
9/D. §
(1) A járművekkel helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozás a helyi közút, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, valamint terek, parkok és egyéb közterületek közlekedési célú használata. A kijelölt várakozási terület fenntartása a várakozási terület kezelőjének feladata.
(1) A járművekkel a közutakon, valamint az állami és helyi önkormányzatok tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozás a közutak, valamint az állami és helyi önkormányzatok tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek közlekedési célú használatának minősül.
(2) A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatást a tulajdonos helyi önkormányzat, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. § (5) bekezdés szerinti szolgáltató köteles ellátni.
(2) A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatást a tulajdonos, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. § (5) bekezdés szerinti szolgáltató köteles ellátni.
(2) A helyi közutakon, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatást a helyi önkormányzat, vagy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. § (5) bekezdése szerinti szolgáltató látja el.
(2) A helyi közutakon, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatást a helyi önkormányzat, vagy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 16/A. §-a szerinti szolgáltató látja el.
(3) A járművek helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.
(3) A járművek helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a tulajdonos, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.
(3) A járművek helyi közutakon, valamint helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat, vagy az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.
(3) A járművek helyi közutakon, valamint helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat, vagy a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.
(4) A helyi önkormányzat az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott gazdasági társasággal a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására szerződést köthet. A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a szolgáltató által ellátandó közfeladatot és egyéb tevékenységet,
b) a várakozási területet, amely tekintetében a szolgáltató a közfeladat ellátására köteles,
c) a helyi önkormányzat és a szolgáltató közötti kapcsolattartás részletes szabályait,
d) a szolgáltató által ellátott feladatok ellenértékének meghatározását,
e) a nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
f) a ráfordítások és nyereségek meghatározásának szempontjait,
g) a szerződés időtartamát.
(4) A helyi önkormányzat illetve állami tulajdonban álló terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a vagyonkezelő az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott gazdasági társasággal a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására szerződést köthet. A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a szolgáltató által ellátandó közfeladatot és egyéb tevékenységet,
b) a várakozási területet, amely tekintetében a szolgáltató a közfeladat ellátására köteles,
c) a tulajdonos és a szolgáltató közötti kapcsolattartás részletes szabályait,
d) a szolgáltató által ellátott feladatok ellenértékének meghatározását,
e) a nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
f) a ráfordítások és nyereségek meghatározásának szempontjait,
g) a szerződés időtartamát.
(4) A helyi önkormányzat az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott gazdasági társasággal a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására szerződést köthet. A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a szolgáltató által ellátandó közfeladatot és egyéb tevékenységet,
b) a várakozási területet, amely tekintetében a szolgáltató a közfeladat ellátására köteles,
c) a helyi önkormányzat és a szolgáltató közötti kapcsolattartás részletes szabályait,
d) a szolgáltató által ellátott feladatok ellenértékének meghatározását,
e) a nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
f) a ráfordítások és nyereségek meghatározásának szempontjait,
g) a szerződés időtartamát.
(4) A helyi önkormányzat a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott gazdasági társasággal a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására szerződést köthet. A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a szolgáltató által ellátandó közfeladatot és egyéb tevékenységet,
b) a várakozási területet, amely tekintetében a szolgáltató a közfeladat ellátására köteles,
c) a helyi önkormányzat és a szolgáltató közötti kapcsolattartás részletes szabályait,
d) a szolgáltató által ellátott feladatok ellenértékének meghatározását,
e) a nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
f) a ráfordítások és nyereségek meghatározásának szempontjait,
g) a szerződés időtartamát.
(4) A helyi önkormányzat a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott gazdasági társasággal a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására közigazgatási szerződést köthet. A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a szolgáltató által ellátandó közfeladatot és egyéb tevékenységet,
b) a várakozási területet, amely tekintetében a szolgáltató a közfeladat ellátására köteles,
c) a helyi önkormányzat és a szolgáltató közötti kapcsolattartás részletes szabályait,
d) a szolgáltató által ellátott feladatok ellenértékének meghatározását,
e) a nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
f) a ráfordítások és nyereségek meghatározásának szempontjait,
g) a szerződés időtartamát.
(5) A (4) bekezdés szerinti szerződést - annak módosításaival egységes szerkezetben - az önkormányzat és a gazdasági társaság a hatályba lépését követő 30. napon a honlapján közzéteszi.
(5) A (4) bekezdés szerinti szerződést - annak módosításaival egységes szerkezetben - a szerződő felek a hatályba lépését követő 30. napon a honlapjukon közzéteszik.
(5) A (4) bekezdés szerinti szerződést - annak módosításaival egységes szerkezetben - az önkormányzat és a gazdasági társaság a hatálybalépését követő 30. napon a honlapján közzéteszi.
(6) A (3) bekezdés szerinti polgári jogi viszony alapján a parkolási szolgáltatást igénybe vevő által megfizetett várakozási díj és pótdíj összege a helyi önkormányzatot illeti meg. A szolgáltató legalább a szolgáltatás ellátásához szükséges költségekre jogosult.
(7) A helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek esetében a helyi önkormányzat, vagy az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott gazdasági társaság a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát
a) a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig,
b) a díj fizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás befejezéséig kezelheti.
(7) A helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek esetében a helyi önkormányzat, vagy a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott gazdasági társaság a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát
a) a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig,
b) a díj fizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás befejezéséig kezelheti.
(8) Az országos közutakon, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó parkolási szolgáltatást az ingatlan vagyonkezelője, vagy megbízása alapján
a) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló, a közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek kezelőjének minősülő gazdasági társaság vagy
b) 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság
látja el.
(9) A járművek országos közutakon, valamint állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a vagyonkezelő, illetve a (8) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.
(10) A vagyonkezelő a (8) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott gazdasági társasággal (8) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására szerződést köthet. A szerződésnek tartalmaznia kell a (4) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeket.
(10) A vagyonkezelő a (8) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott gazdasági társasággal (8) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására közigazgatási szerződést köthet. A szerződésnek tartalmaznia kell a (4) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeket.
(11) A (10) bekezdés szerinti szerződést - annak módosításaival egységes szerkezetben - a vagyonkezelő és a gazdasági társaság a hatálybalépését követő 30. napon a honlapján közzéteszi.
(12) A (9) bekezdés szerinti polgári jogi viszony alapján a parkolási szolgáltatást igénybe vevő által megfizetett várakozási díj és pótdíj összege a vagyonkezelőt illeti meg. A szolgáltató legalább a szolgáltatás ellátásához szükséges költségekre jogosult.
(13) Az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek esetében a vagyonkezelő, vagy a (8) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott gazdasági társaság a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát
a) a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig,
b) a díj fizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás befejezéséig kezelheti.
9/E. §   Az útellenőr és a 20/A. § szerinti kezelői ellenőr tevékenysége során a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül.

A közúti közlekedés fejlesztése

10. §
(1) A közúti közlekedést a személy- és áruszállítási szükségletek alapján, a népgazdasági, valamint a terület- és településfejlesztési tervekkel összhangban kell fejleszteni. A fejlesztésnél figyelembe kell venni a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztást is. A közúti közlekedésnek kapcsolódnia kell a nemzetközi közúti közlekedés rendszeréhez.
(1) A közúti közlekedést a személy- és áruszállítási szükségletek alapján, a nemzetgazdasági, valamint a terület- és településfejlesztési tervekkel összhangban kell fejleszteni. A fejlesztésnél figyelembe kell venni a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztást is. A közúti közlekedésnek kapcsolódnia kell a nemzetközi közúti közlekedés rendszeréhez.
(2) A közúti közforgalmú személyszállításnak a vasúti és vízi közforgalmú személyszállítással együtt hálózatot kell alkotnia.
11. §
(1) Az utakat úgy kell fejleszteni, hogy a közutak (országos közutak, tanácsi közutak) és a közforgalom elől el nem zárt magánutak összefüggő rendszert alkossanak.
(1) Az utakat úgy kell fejleszteni, hogy a közutak (országos közutak, helyi közutak) és a közforgalom elől el nem zárt magánutak összefüggő rendszert alkossanak.
(2) A közúthálózat fejlesztése során a közlekedési igények alakulásából kell kiindulni, és figyelembe kell venni a honvédelmi, a földvédelmi, a környezet- és tájvédelmi, az egészségvédelmi, az idegenforgalmi, valamint az egyéb nem közlekedési érdekeket és célokat is.
(2) A közutak térségi hálózatának tervezése során - a közutak nyomvonalának kijelölésénél, az útkategória és keresztmetszeti megoldás kiválasztásánál, valamint a megvalósítás időbeli ütemezésénél - a következő gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat és hatásokat kell együttesen értékelni, és figyelembe venni:
a) a létesítés, a felújítás, az üzemeltetés és a használat közvetlen társadalmi költsége,
b) a közlekedés-biztonsági szempontból várható hatások,
c) a települési környezetre gyakorolt hatások,
d) a természeti és kulturális örökségi értékekre, természeti területekre, tájakra és Natura 2000 területekre, valamint a természeti erőforrásokra, különösen a termőföldre gyakorolt hatások és kockázatok,
e) az elérhetőség-javulásból fakadó térségi gazdaságélénkítő hatás,
f) nemzetközi együttműködés elősegítése,
g) a hátrányos térségek, települések felzárkóztatásának célja,
h) az országos, regionális, kiemelt térségi, megyei, valamint helyi területfejlesztési és -rendezési célok,
h) az országos, regionális, kiemelt térségi, vármegyei, valamint helyi területfejlesztési és -rendezési célok,
i) a közúthálózat-fejlesztéssel szorosan összefüggő egyéb sajátos szempontok, különös tekintettel a honvédelmi, idegenforgalmi és vidékfejlesztési szempontokra.

Az országos közúthálózat tervezése és fejlesztése

11/A. §
(1) Az országos közúthálózat távlati szerkezetét a Kormány a gyorsforgalmi- és a főúthálózat nagytávú tervében (a továbbiakban: Terv) határozza meg.
(2) A Terv tartalmazza az országos közúthálózat legalább 15, legfeljebb 30 éves időtávban tervezett célállapotát, így a 11/B. § (2) bekezdés szerinti fejlesztéssel érintett utak és útszakaszok, továbbá a fejlesztéssel nem érintett úthálózat útkategória be-, vagy átsorolását, keresztmetszeti jellemzőit, térbeli elhelyezkedését, valamint a beruházással érintett utak és útszakaszok átminősítésére vonatkozó feltételeket.
(3) A gyorsforgalmi- és a főúthálózat Tervben meghatározott útjait - az abban foglalt műszaki jellemzőkkel és hálózati elrendezéssel - a miniszternek, valamint a közlekedési hatóságnak a Fejlesztési Program végrehajtása, a területrendezésért felelős miniszternek az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény készítése, valamint a nagytávú fejlesztések helybiztosítására irányuló intézkedések során figyelembe kell venniük.
(3) A gyorsforgalmi- és a főúthálózat Tervben meghatározott útjait - az abban foglalt műszaki jellemzőkkel és hálózati elrendezéssel - a miniszternek, valamint a közlekedési hatóságnak a Fejlesztési Program végrehajtása, a területrendezésért felelős miniszternek a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény készítése, valamint a nagytávú fejlesztések helybiztosítására irányuló intézkedések során figyelembe kell venniük.
11/B. §
(1) Az országos közúthálózat fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, a fejlesztések megvalósításának időbeli ütemezését a Kormány - a 11. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a hosszú távú közúthálózat-fejlesztési programban (a továbbiakban: Fejlesztési Program) határozza meg.
(2) A Fejlesztési Program 15 éves távlatban tartalmazza a beruházások útkategória besorolását és keresztmetszeti jellemzőit, a következő fejlesztési típusok figyelembevételével:
a) új gyorsforgalmi utak vagy főutak, ezek ütemezetten épített szakaszai, valamint csomópontjaik és a közúthálózatba illeszkedéshez szükséges mellékúti kapcsolatok építése,
a) új autópályák, autóutak és gyorsutak (a továbbiakban együttesen: gyorsforgalmi utak) vagy főutak, ezek ütemezetten épített szakaszai, valamint csomópontjaik és a közúthálózatba illeszkedéshez szükséges mellékúti kapcsolatok építése,
a) új autópályák és autóutak (a továbbiakban együttesen: gyorsforgalmi utak) vagy főutak, ezek ütemezetten épített szakaszai, valamint csomópontjaik és a közúthálózatba illeszkedéshez szükséges mellékúti kapcsolatok építése,
b) meglévő mellékút főúttá, főút gyorsforgalmú úttá, autóút autópályává történő átépítése,
b) meglévő mellékút főúttá, főút gyorsforgalmi úttá, gyorsút autóúttá vagy autópályává, autóút autópályává történő átépítése,
b) meglévő mellékút főúttá, főút gyorsforgalmi úttá, autóút autópályává történő átépítése,
c) gyorsforgalmi út vagy főút szélesítése 4 vagy több forgalmi sávra legalább 5 km hosszban.
(3) A (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti további - az elfogadott Fejlesztési Programban nem szereplő - beruházás előkészítésének és megvalósításának feltétele a fejlesztési cél beépítése a Fejlesztési Programba. A Fejlesztési Program módosítása esetén az új program elkészítésére és elfogadására vonatkozó előírások szerint kell eljárni.
11/C. §
(1) A Fejlesztési Program társadalmi egyeztetése során közre kell adni a fejlesztési célok fontossági sorrendjét (a továbbiakban: Rangsor).
(2) A Fejlesztési Program tervezése és megvitatása során be kell mutatni a személy- és áruszállítási szükségletek tervidőszakra előrebecsült adatait, és az infrastruktúra-fejlesztés közlekedési alágazatonként tervezett - az államháztartás teherviselő képessége alapján előrebecsült - ráfordítási adatait.
(3) A beruházások rangsorolása során a beruházásokra elkészített összegző értékelési eredményeket kell figyelembe venni. A beruházások tervezési időszakra szóló programbaállítását a Rangsor alapján kell elvégezni. A Rangsorban foglaltaktól a Fejlesztési Program tervezése és elfogadása során az államháztartás mindenkori teherbíró képessége függvényében dokumentáltan el lehet térni
a) a hálózati folytonosság biztosítása érdekében,
b) a beruházások tervezési-engedélyezési és helybiztosítási előkészítettségének figyelembevételével,
c) nemzetközi kötelezettség miatt,
d) a térségi forráselosztás kiegyenlítése céljából,
e) az összegző értékelésben figyelembe nem vehető egyedi sajátosság alapján vagy
f) egyéb jelentős társadalmi, gazdasági érdek alapján.
11/D. §
(1) Az országos közutak szerkezetének, térbeli rendjének tervezését, és a fejlesztésre vonatkozó program készítését a miniszter irányítja. A Fejlesztési Program beruházásaival és ütemezésével, valamint a Terv hálózati változataival kapcsolatban - azok jóváhagyása előtt - társadalmi egyeztetést kell biztosítani, továbbá írásban és közvetlen egyeztetésen ki kell kérni az érintett megyei önkormányzatok véleményét. A társadalmi egyeztetés legalább egy országos napilapban való tájékoztatással, a vizsgálati dokumentáció honlapon és ügyfélszolgálaton történő megtekintésének biztosításával, az érintett nyilvánosság észrevételeinek kikérésével, az észrevételek és a kapcsolódó tervezői válaszok teljes körű dokumentálásával és közreadásával, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott környezeti vizsgálatra vonatkozó egyeztetési követelmények szerint történik.
(1) Az országos közutak szerkezetének, térbeli rendjének tervezését, és a fejlesztésre vonatkozó program készítését a miniszter irányítja. A Fejlesztési Program beruházásaival és ütemezésével, valamint a Terv hálózati változataival kapcsolatban - azok jóváhagyása előtt - társadalmi egyeztetést kell biztosítani, továbbá írásban és közvetlen egyeztetésen ki kell kérni az érintett vármegyei önkormányzatok véleményét. A társadalmi egyeztetés legalább egy országos napilapban való tájékoztatással, a vizsgálati dokumentáció honlapon és ügyfélszolgálaton történő megtekintésének biztosításával, az érintett nyilvánosság észrevételeinek kikérésével, az észrevételek és a kapcsolódó tervezői válaszok teljes körű dokumentálásával és közreadásával, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott környezeti vizsgálatra vonatkozó egyeztetési követelmények szerint történik.
(2) A 11/A. § (2) bekezdése szerinti országos közutak tervezésének előkészítési szakaszában, az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába foglaló döntés-előkészítő tanulmány vagy tanulmányterv és környezeti vizsgálat elkészítése során költség-haszon vizsgálatot és összegző értékelést kell készíteni, amelynek eredményét felhasználva a 11. § (2) bekezdés a)-i) pontjában meghatározott szempontokból összességében legelőnyösebb változatot, vagy az értékelési eredményt tekintve lényeges különbséget nem mutató változatokat kell kiválasztani a létesítéshez szükséges nyomvonalsáv meghatározására és biztosítására, továbbá a környezetvédelmi engedélyezéshez előírt vizsgálatokra.
(3) A Tervet és a Fejlesztési Programot a Kormány ötévenként aktualizálja.

A közúti forgalom szervezésének elvei

12. §
(1) A közúti forgalomban való részvétel feltételeit és módját a forgalmi igények, a hazai közlekedési gyakorlat és a nemzetközi szabályok figyelembevételével kell meghatározni.
(2) A közutak forgalmi rendjét félreérthetetlenül, úgy kell kialakítani, hogy azt a közlekedés résztvevői kellő időben és könnyen felismerhessék. A forgalmi rend kialakításához a szükséges és lehető legkevesebb közúti jelzőtáblát kell használni. A forgalomban résztvevők továbbhaladásának és úticéljuk elérésének megkönnyítése érdekében megfelelő tájékoztató közúti jelzéseket kell elhelyezni.
(3) A közúton és annak közvetlen közelében nem szabad olyan jelet, jelzést, hirdetést (hirdető táblát), egyéb tárgyat vagy berendezést elhelyezni, amely a közúti jelzésekkel összetéveszthető, azok láthatóságát akadályozza, a közlekedők figyelmét elterelheti vagy a közlekedés biztonságát egyébként veszélyezteti.
(3) A közút területén, a közút felett és mellett tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthető, láthatóságukat akadályozza, a közlekedők figyelmét eltereli, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti.
(3) A közút területén, a közút felett és mellett tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti. Tilos továbbá elhelyezni - a járda, a gyalogút és a kerékpárút kivételével - a közút területén, a közút felett, továbbá a közút lakott területen kívüli szakasza mellett - a 42/A. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott távolságon belül - reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést. Ez utóbbi tilalom nem vonatkozik azokra a - közvetlenül az út mellett elhelyezett - berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.
(3) A közút területén, a közút felett és mellett - a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének körülményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott területen belül - tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti. Tilos továbbá elhelyezni - a közút úttesten kívüli burkolatlan területe, a járda, a gyalogút és a kerékpárút kivételével - a közút területén, a közút felett, az út műtárgyán, az út tartozékán, közvilágítási-, villany-, telefonoszlopon - függetlenül attól, hogy a közvilágítási-, villany-, és telefonoszlop a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, gyalogúton vagy kerékpárúton helyezkedik el -, valamint a közút lakott területen kívüli szakasza mellett reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést. Ez utóbbi tilalom nem vonatkozik a 42/A. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott távolságon kívül elhelyezett, 4 m2 felületet meg nem haladó reklámtáblára, reklámhordozóra és egyéb reklámcélú berendezésre, valamint az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzést, és üzemanyag árakat tartalmazó táblákra, továbbá azokra a - közvetlenül a közút mellett elhelyezett - berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.
(3) A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területén, a felett és mellett - a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott területen belül - nem lehet olyan jel, jelzés, egyéb tárgy és berendezés, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti.
(3a) Nem lehet továbbá reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés lakott területen
a) a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területén, a közút úttesten kívüli burkolatlan területe kivételével,
b) a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút felett, annak műtárgyán, tartozékán, a járda, a gyalogút, valamint a kerékpárút kivételével.
(3a) Nem lehet továbbá reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés, valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz lakott területen
a) a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területén, a közút úttesten kívüli burkolatlan területe kivételével,
b) a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút felett, annak műtárgyán, tartozékán, a járda, a gyalogút, valamint a kerékpárút kivételével.
(3b) Nem lehet továbbá reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés a közvilágítási-, villany-, telefonoszlopon, függetlenül attól, hogy a közvilágítási-, villany-, és telefonoszlop a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, gyalogúton vagy kerékpárúton helyezkedik el.
(3b) Reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés közvilágítási-, villany-, és telefonoszlopon az adott ellátási területen működő áram-, illetve telefonszolgáltató engedélyével helyezhető el. Reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés közvilágítási-, villany-, és telefonoszlopon történő elhelyezése esetén az elhelyező köteles a közterület-használati díjak megfizetésére.
(3c) A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet az úttesten közlekedők figyelmének elterelésére alkalmas reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés. A tilalom nem vonatkozik az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzésre, és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az építményeken, az építmények telkén elhelyezett olyan feliratra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét (piktogramját), vagy tevékenységét jelzik, továbbá azokra a - közvetlenül a közút mellett elhelyezett - berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.
(3c) A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés. A tilalom nem vonatkozik a 2010. december 31-éig a nem gyorsforgalmi utak mentén kihelyezett 12A/0-ás ív méretű reklámfelülettel rendelkező reklámtáblákra, az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzésre, és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az építményeken, az építmények telkén elhelyezett olyan feliratra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét (piktogramját), vagy tevékenységét jelzik, továbbá azokra a - közvetlenül a közút mellett elhelyezett - berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.
(3c) A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés. A tilalom nem vonatkozik a 2010. december 31-éig a nem gyorsforgalmi utak mentén kihelyezett 12A/0-ás ív méretű reklámfelülettel rendelkező reklámtáblákra, az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzésre, és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az építményeken, az építmények telkén elhelyezett olyan feliratra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét (piktogramját), vagy tevékenységét jelzik, továbbá azokra a - közvetlenül a közút mellett elhelyezett - berendezésekre, amelyek közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztató táblák szakmai tartalmát, valamint engedélyezésüket meghatározó testület által engedélyezett a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.
(3c) Tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz a közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon az áram-, telefonszolgáltató vagy áramhálózati engedélyes, valamint az oszlop tulajdonosának a hozzájárulásával helyezhető el; az elhelyezést az eszközzel érintett oszlop alatti földterület tulajdonosa és az eszközzel érintett oszlop alatti földterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(3d) A tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz (3c) bekezdés szerinti elhelyezése esetén
a) nem kell alkalmazni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti településképi bejelentési eljárásra vonatkozó szabályokat,
b) a közterület igénybevétele rendeltetésszerű igénybevételnek, a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz pedig a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezésnek minősül,
c) a közterület b) pont szerinti rendeltetésszerű igénybe vétele közterület használati díjfizetési kötelezettséggel nem jár, a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz elhelyezéséért az elhelyezőnek a közút kezelője részére elhelyezési díjat kell fizetnie,
d) az elhelyezéshez a közterület használatra vonatkozó jogszabályok szerinti hatósági engedély, illetve polgári jogi jogviszony nem szükséges.
(3e) A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés, valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz. A tilalom nem vonatkozik a 2010. december 31-éig a nem gyorsforgalmi utak mentén kihelyezett 12A/0-ás ív méretű reklámfelülettel rendelkező reklámtáblákra, az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzésre, és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az építményeken, az építmények telkén elhelyezett olyan feliratra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét (piktogramját), vagy tevékenységét jelzik, továbbá azokra a - közvetlenül a közút mellett elhelyezett - berendezésekre, amelyek közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztató táblák szakmai tartalmát, valamint engedélyezésüket meghatározó testület által engedélyezett a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.
(3f) A segélykérő telefon e törvény alkalmazásában életmentő funkciót ellátó reklámcélú eszköznek minősül a következő feltételekkel:
a) reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés a nyilvános telefonállomás üzemeltetője engedélyével helyezhető el a segélykérő telefon tartószerkezetén,
b) reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés segélykérő telefon tartószerkezetén történő elhelyezése esetén az elhelyező életmentő funkciót ellátó reklámcélú eszközönként 3000 forint/hó összegű díj megfizetésére köteles,
c) elhelyezése esetén nem kell alkalmazni a településkép védelméről szóló törvény szerinti településképi bejelentési eljárásra vonatkozó szabályokat,
d) a közterület igénybevétele rendeltetésszerű igénybevételnek minősül, amely közterület-használati díjfizetési kötelezettséggel nem jár, az elhelyezőnek a közút kezelője részére csak a b) pont szerinti elhelyezési díjat kell fizetnie,
e) az elhelyezéshez a közterület használatra vonatkozó jogszabályok szerinti hatósági engedély, illetve polgári jogi jogviszony nem szükséges, és
f) az életmentő funkciót ellátó reklámcélú eszközre az (5) bekezdésben foglaltak irányadók.
(4) A közúti forgalmi rend kialakításánál különös figyelmet kell fordítani a gyalogos átkelőhelyek elhelyezésére és megjelölésére, a közúti csomópontok és vasúti átjárók forgalmának szabályozására, a gyalogos- és kerékpáros forgalom biztonságára és - belterületen - a tömegközlekedés zavartalanságára. Fokozottan védeni kell a közúti forgalomban résztvevő gyermekeket, időskorúakat, valamint a mozgáskorlátozottakat és egyéb testi fogyatékosokat.
(4) A járdát, a gyalogutat és a kerékpárutat kivéve a közút területén és a közút felett, továbbá külterületen - a 42/A. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott távolságon belül - a közút mellett reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést elhelyezni tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik azokra a berendezésekre, amelyek a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.
(4) A közlekedési hatóság a (3) bekezdésben megállapított tilalom megszegőjét a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására kötelezi. A közút kezelője a közlekedési hatóság rendelkezése alapján az eltávolítást - a kötelezett költségére és veszélyére - elvégezheti vagy elvégeztetheti.
(4) A közlekedési hatóság annak az ingatlannak - az ingatlan-nyilvántartás szerinti - tulajdonosát, amelynek területén a (3) bekezdésben megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására és 500 000 forint összegű bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható. A beszedett bírság összege a Magyar Köztársaság központi költségvetésének bevétele. Beszedéséről a kirovó hatóság gondoskodik.
(4) A közlekedési hatóság annak az ingatlannak - az ingatlan-nyilvántartás szerinti - tulajdonosát, amelynek területén a (3) bekezdésben megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására és 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható.
(4) A közlekedési hatóság annak az ingatlannak - az ingatlan-nyilvántartás szerinti - tulajdonosát, amelynek területén a (3)-(3c) bekezdésekben megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására és 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható.
(4) A közlekedési hatóság annak az ingatlannak - az ingatlan-nyilvántartás szerinti - tulajdonosát, amelynek területén a (3a), (3c) bekezdésekben megállapított tilalmat megszegik, valamint a (3b) bekezdésben megállapított tilalmak megszegése estében a közvilágítási-, villany-, telefonoszlop tulajdonosát vagy a reklámtábla tulajdonosát a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására és 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható.
(4) A közlekedési hatóság annak az ingatlannak - az ingatlan-nyilvántartás szerinti - tulajdonosát, amelynek területén a (3a), (3c) bekezdésekben megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására és 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható.
(4) A közlekedési hatóság annak az ingatlannak - az ingatlan-nyilvántartás szerinti - tulajdonosát, amelynek területén a (3a), (3c) bekezdésekben megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, egyéb reklámcélú berendezés, tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz vagy egyéb tárgy eltávolítására és 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható.
(4) A közlekedési hatóság annak az ingatlannak - az ingatlan-nyilvántartás szerinti - tulajdonosát, amelynek területén a (3a), illetve a (3e) bekezdésben megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, egyéb reklámcélú berendezés, tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz vagy egyéb tárgy eltávolítására és 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható.
(4a) A közlekedési hatóság a (4) bekezdés szerinti bírság összegének meghatározása során a következőket mérlegeli:
a) a közvetlen balesetveszély lehetősége,
b) a tilalom megszegésének ismétlődése,
c) a tájra gyakorolt romboló hatás mértéke,
d) a termőföld engedély nélküli foglalásának súlya.
(4a) A közlekedési hatóság a (4) bekezdés szerinti bírság összegének meghatározása során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett a közvetlen balesetveszély lehetőségét is mérlegeli.
(4b) Nincs helye figyelmeztetés alkalmazásának a (3a) és a (3e) bekezdésben meghatározott jogsértés miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban.
(5) A közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelmére - a (3) és (4) bekezdésben megállapított tilalom megszegőjét a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására kötelezi.
(5) A közút kezelője a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon a közút területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést eltávolíthatja.
(5) A közút kezelője a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon az út területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést a reklám célú tárgy tulajdonosának költségére eltávolíthatja.
(5) A közút kezelője a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon az út területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést a reklám célú tárgy tulajdonosának, közvilágítási-, villany-, telefonoszlop esetében az oszlop tulajdonosának vagy a reklámtábla tulajdonosának költségére eltávolíthatja.
(5) A közút kezelője a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon az út területén elhelyezett reklámtáblát, reklámhordozót, egyéb reklámcélú berendezést és tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközt a reklám célú tárgy tulajdonosának, közvilágítási-, villany-, telefonoszlop esetében az oszlop tulajdonosának vagy a reklámtábla tulajdonosának költségére eltávolíthatja.
(6) A közúti forgalmi rend kialakításánál különös figyelmet kell fordítani a gyalogos átkelőhelyek elhelyezésére és megjelölésére, a közúti csomópontok és vasúti átjárók forgalmának szabályozására, a gyalogos- és kerékpáros forgalom biztonságára és - belterületen - a tömegközlekedés zavartalanságára. Fokozottan védeni kell a közúti forgalomban résztvevő gyermekeket, időskorúakat, valamint a mozgáskorlátozottakat és egyéb testi fogyatékosokat.
13. §
(1) A forgalom szabályozásánál a közúti közlekedés érdekeit és a kereskedelmi egységek áruval való ellátásához fűződő érdekeket - a közlekedés zavartalanságának és biztonságának megóvása mellett - összhangba kell hozni.
(2) A lakott területeket, különösen a történelmi városrészeket, a műemléki és védett természeti területeket, továbbá a gyógy- és üdülőhelyeket forgalomszabályozási eszközökkel és megfelelő várakozási díjak alkalmazásával is fokozottan védeni kell a közúti közlekedés károsító hatásaitól.
14. §
(1) A közút kezelője, a rendőrhatóság, valamint a jogszabályban feljogosított más hatóság a közúton folyó munka vagy egyéb ok miatt - a feltétlenül szükséges mértékben és időtartamra - a közutat lezárhatja, vagy annak forgalmát korlátozhatja. Ha a közút kezelője indokolatlanul, a szükségesnél nagyobb mértékben vagy hosszabb időtartamra zárja le a közutat, az ebből származó kárt köteles megtéríteni.
(1) A közút lezárására vagy forgalmának korlátozására (elterelésére)
a) a közút kezelője a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága miatt,
a) a közút kezelője a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága vagy időjárási körülmények miatt,
b) a rendőrség, tűzoltóság és a fegyveres erők (honvédség, határőrség) a rájuk vonatkozó jogszabályok által meghatározott esetekben
b) a rendőrség, tűzoltóság és a Magyar Honvédség a rájuk vonatkozó jogszabályok által meghatározott esetekben
b) a rendőrség, tűzoltóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Magyar Honvédség a rájuk vonatkozó jogszabályok által meghatározott esetekben
c) a közlekedési hatóság a törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben
jogosultak.
(2) A közút lezárása vagy forgalmának korlátozása érdekében kihelyezett közúti jelzéseket a munka befejezésekor, illetőleg az ok megszűnésekor el kell távolítani.
(2) A közút lezárása vagy forgalmának korlátozása érdekében kihelyezett közúti jelzéseket a munka befejezésekor, illetőleg az ok megszűnésekor haladéktalanul el kell távolítani.
(3) A közút indokolatlan, a szükségesnél nagyobb mértékben vagy hosszabb időtartamra történő lezárásából eredő kárt az intézkedő szerv köteles megtéríteni.
(4) Aki az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az országos és helyi közutat, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat engedély nélkül lezárja, azt a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására kötelezi.
(5) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt okból a közút kezelője forgalombiztonsági érdekből a tehergépjárművek közlekedését ideiglenesen korlátozhatja - azok pihenőhelyre történő terelésével vagy félreállításával - mindaddig, amíg a biztonságos közlekedés feltételei helyre nem állnak.
14/A. §
(1) A gyorsforgalmi közút kezelője balesetveszély esetén a rendőrség, minden más esetben az üzemben tartó vagy a tulajdonos (a továbbiakban e § alkalmazásában együttesen: üzemben tartó) és a rendőrség előzetes értesítésével elszállítással eltávolíthatja vagy eltávolíttathatja azt a járművet, amely a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon a közút területén olyan helyen vesztegel, ahol a megállás tilos.
(1) A gyorsforgalmi közúton a közút kezelője balesetveszély esetén a rendőrség, minden más esetben az üzemben tartó vagy a tulajdonos (a továbbiakban e § alkalmazásában együttesen: üzemben tartó) és a rendőrség előzetes értesítésével elszállítással eltávolíthatja vagy eltávolíttathatja azt a járművet, amely a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon a közút területén olyan helyen vesztegel, ahol a megállás tilos.
(2) A jármű elszállítása során a járműhasználat akadályoztatása folytán a keletkezett kárért a közút kezelőjét nem terheli kártalanítási kötelezettség.
(3) Amennyiben az üzemben tartó a jármű eltávolításáról előzetesen nem értesíthető, a közút kezelője a járművet elszállíthatja vagy elszállíttathatja. Az üzemben tartót a jármű eltávolításáról és a tárolás helyéről ilyen esetben utólag értesíteni kell.
(4) Az üzemben tartó a közútkezelő utólagos értesítése alapján köteles a járművet az elszállítás és a tárolás igazolt költségeinek megtérítését követően elszállítani. Amennyiben az üzemben tartó ezen kötelezettségének a közútkezelő második értesítését követő 180 napon belül sem tesz eleget, vagy az üzemben tartó 180 napon belül nem állapítható meg, a közútkezelő jogosult a járművet értékesíteni vagy más módon hasznosítani. Amennyiben az elszállított jármű tulajdonosa az értékesítést, vagy más módon történő hasznosítást követő 60 napon belül jelentkezik, részére az értékesítésből, vagy a más módon történő hasznosításból befolyt, a szállítással, a tárolással, és az értékesítéssel kapcsolatban felmerült igazolt költségekkel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.
(5) A gyorsforgalmi közút kezelője, valamint az általa megbízott közreműködő a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint, az e §-ban foglalt feladatai ellátásához szükséges személy- és járműazonosító adatokat a (4) bekezdésben foglalt határidőig kezelheti.
(5) A gyorsforgalmi közúton a közút kezelője, valamint az általa megbízott közreműködő a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint, az e §-ban foglalt feladatai ellátásához szükséges személy- és járműazonosító adatokat a (4) bekezdésben foglalt határidőig kezelheti.
(6) A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsit, vontatót, pótkocsit vagy autóbuszt a település belterületén lévő ingatlanon akkor lehet tárolni, ha a települési önkormányzat jegyzője megállapítja az ingatlan tárolásra való alkalmasságát. A jegyző a tárolásra való alkalmasságról hatósági bizonyítványt állít ki.
(7) Az ingatlan a (6) bekezdésben említett járművek tárolására akkor alkalmas, ha
a) az ingatlanon és annak környezetében az épített és a természeti környezetre tekintettel elegendő tér áll rendelkezésre a beparkolás és tárolás érdekében,
b) az ingatlan közvetlen környezete nem sűrűn lakott és
c) az ingatlanon tárolt, a (6) bekezdésben meghatározott járművek által okozott környezeti zaj vagy bűzhatás által okozott zavaró hatás - tekintettel a lakókörnyezet jellegére is - nem jelentős.
(8) Ha a (6) bekezdésben meghatározott járművek tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely, telephely címe szerinti ingatlan tárolásra való alkalmasságáról a jegyző által kiállított hatósági bizonyítvány alapjául szolgáló körülmények megváltozása miatt az ingatlan a továbbiakban nem felel meg a (7) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a jegyző kötelezi az üzembentartót a (6) bekezdésben meghatározott járművek adott ingatlanon történő tárolásának megszüntetésére. Ha az üzemben tartó a kötelezésnek határidőn belül nem tesz eleget, a jegyző 500 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.
(9) Ha az ingatlannak a (6) bekezdésben említett járművek tárolására való alkalmassága a (7) bekezdés b) pontjában foglalt okból változott meg, a jegyző nem alkalmazhatja a (8) bekezdésben foglaltakat. Ebben az esetben a jegyző kötelezi az üzembentartót a (6) bekezdésben meghatározott járműveknek a megváltozott lakókörnyezethez igazodó mértékű tárolására.
(10) A települési önkormányzat jegyzője abban az esetben is vizsgálhatja a (7) bekezdésben foglalt feltételek fennállását és alkalmazhatja a (8) és (9) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket, ha a (6) bekezdésben meghatározott jármű tárolásának alkalmasságáról az érintett ingatlan vonatkozásában korábban hatósági bizonyítvány kiállítására nem került sor.
15. §   A Minisztertanács meghatározott közúti járművek közlekedését a közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez, egyes közutak használatát díj fizetéséhez kötheti.
15. §
(1) A Kormány meghatározott közúti járművek közlekedését a közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez, egyes közutak használatát díj fizetéséhez kötheti.
(1) A Kormány az általa meghatározott közúti járművek közlekedését a közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti (útvonalengedély díj).
(1) A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - rendeletben - meghatározott járművek közlekedését a közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti.
(1) A miniszter - rendeletben - meghatározott járművek közlekedését a közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti.
(2) Közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhelyen a közút kezelője díj és pótdíj szedését rendelheti el.
(2) A külön jogszabályban meghatározott veszélyes árut szállító jármű közúti közlekedéséhez engedély szükséges.
(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított díj, továbbá a 33/A. § szerinti használati díj, útdíj és pótdíj megfizetéséért a járműnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti üzembentartója felelős.
(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított díj, továbbá a 33/A. § szerinti használati díj, útdíj és pótdíj megfizetéséért - amennyiben a használati díjról vagy útdíjról szóló miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - a járműnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti üzembentartója felelős.
(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított díj, továbbá a 33/A. § szerinti használati díj, útdíj és pótdíj megfizetéséért - amennyiben a használati díjról szóló rendelet vagy útdíjról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - a járműnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti üzembentartója felelős.
(3) Közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhelyen a közút kezelője díj és pótdíj szedését rendelheti el.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közútkezelői hozzájárulás tartalmazza a jármű közlekedéséhez a közútkezelői hozzájárulást igénylő jármű üzembentartójának nevét, adószámát, továbbá természetes személy üzembentartó esetén lakcímét, nem természetes személy üzembentartó esetén székhelyét.
(4) Az (1) bekezdésben, továbbá a 33. § (2) bekezdésében meghatározott díjak és pótdíjak befizetéséről az igénybe vevő köteles gondoskodni.
(4) Az (1) bekezdésben, továbbá a 33/A. § szerinti használati díj, valamint pótdíj megfizetéséről a gépjármű tulajdonosa (üzemben tartója) gondoskodik.
(4) Az (1) bekezdésben, továbbá a 33/A. § szerinti használati díj vagy útdíj, valamint pótdíj megfizetéséről a gépjármű tulajdonosa (üzemben tartója) gondoskodik.
(4) Amennyiben nem a jármű üzembentartója igényli a közútkezelői hozzájárulást, a (3) bekezdésben foglaltakon túl az igénylő (3) bekezdés szerinti adatait is fel kell tüntetni a közútkezelői hozzájáruláson.
(5) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott díjat nem fizették meg, a közút kezelője vagy az általa megállapodás alapján megbízott gazdálkodó szervezet a létesített, illetőleg kijelölt várakozóhely jogosulatlan úthasználatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül köteles postára adni a díj- vagy pótdíjfizetési felszólítást. A díj- és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.
(5) A közútkezelői hozzájárulás tartalmazza a közútkezelői hozzájárulást kiadó, valamint az igénylő szervezet ügyintézőjének nevét, és elérhetőségét (telefon, fax, e-mail cím).
(6) A (3) bekezdés szerinti díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén azt a közút kezelője vagy az általa megállapodás alapján megbízott gazdálkodó szervezet bírósági úton érvényesítheti. Az eljárásra a gépjármű - a várakozóhely jogosulatlan használatának időpontjában a gépjármű-nyilvántartásba bejegyzett - tulajdonosának (üzemben tartójának) lakóhelye (székhelye) szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes.
(6) A közútkezelői hozzájárulás - a (3)-(5) bekezdésben meghatározottakon túl - tartalmazza a miniszter rendeletében meghatározott személyes adatokat nem tartalmazó adatokat.
(7) A miniszter rendeletében meghatározottak szerint a közútkezelői hozzájárulás kiadására jogosult útkezelő a közútkezelői hozzájárulás kiadásával egyidejűleg köteles az általa kiadott közútkezelői hozzájárulást a 21/K. § szerinti Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer részére elektronikusan átadni.
15/A. §
(1) A helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) rendeletében a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken - forgalomszervezési, valamint a 13. § (2) bekezdésében meghatározott indokok alapján, az e törvényben meghatározott keretek között - kijelölhet olyan várakozási övezetet, illetve várakozási övezeten kívül eső olyan várakozó helyet (a továbbiakban együtt: várakozási terület), amelynek a három vagy annál több kerekű járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni (a továbbiakban: díjfizetési kötelezettség).
(1) Az állami tulajdonban álló terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a kormány rendeletében, a helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) tulajdonában álló helyi közutak, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, valamint terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) rendeletében - forgalomszervezési, valamint a 13. § (2) bekezdésében meghatározott indokok alapján, az e törvényben meghatározott keretek között - kijelölhet olyan várakozási övezetet, illetve várakozási övezeten kívül eső olyan várakozó helyet (a továbbiakban együtt: várakozási terület), amelynek a három vagy annál több kerekű járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni (a továbbiakban: díjfizetési kötelezettség).
(1) Forgalomszervezési, valamint a 13. § (2) bekezdésében meghatározott indokok alapján, az e törvényben meghatározott keretek között
a) a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a helyi önkormányzat rendeletében, valamint
b) az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a Kormány rendeletében kijelölhet olyan várakozási területet, amelynek a járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni.
(2) A díj fizetési kötelezettség alá eső várakozási területen - a lehetőségekhez képest egyenlő megoszlásban, illetve a mozgáskorlátozottak által jellemzően igénybe vett közintézmények elérhető közelségében - minden megkezdett ötven várakozási helyből ki kell jelölni legalább egy, a mozgáskorlátozottak számára fenntartott várakozási helyet.
(3) Díjfizetési kötelezettség olyan várakozási terület tekintetében és időszakra rendelhető el, amelyen az adott időszakban a járművek várakozására alkalmas helyek átlagos foglaltsága (a továbbiakban: telítettség) a 70%-ot meghaladja. A 70%-os telítettségi mutatót nem kell alkalmazni e törvény hatálybalépése előtt kijelölt várakozási területek tekintetében.
(4) A várakozási díj mértékét a helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében egy órára vonatkozó várakozási díjként határozza meg. A várakozási díj mértékének meghatározása során figyelemmel kell lenni a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségére. A várakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy legalább a ráfordításokra és a működéshez szükséges kiadásokra fedezetet biztosítson. A várakozási díj mértékét a várakozási terület jellemzői, így különösen: a várakozási terület településen belüli adottságai, infrastruktúra, különböző fizetési lehetőségek biztosítása, figyelembevételével kell meghatározni.
(5) Az egy órára vonatkozó várakozási díj személygépkocsi, három- vagy négykerekű motorkerékpár, valamint három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpár várakozása esetén - a tárgyév január 1. napjától tárgyév december 31. napjáig terjedő időszakban - nem haladhatja meg az állami adóhatóság által az előző naptári év szeptemberében és az azt megelőző tizenegy hónapban egy liter ESZ 95-ös ólmozatlan benzin üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható áraként havonta közzétett ár egyszerű számtani átlagának a kétszeresét.
(6) Autóbusz, vontató, tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és pótkocsi várakozása esetén a várakozási díjnak a legmagasabb összege az (5) bekezdésben megjelölt díjak háromszorosa, járműszerelvény várakozása esetén az (5) bekezdésben megjelölt díjak hatszorosa lehet.
(7) A minimálisan fizetendő várakozási díj az adott várakozási területen érvényes egy órai díj alapján számított,
a) jegykiadó automatából váltott jegy, sorompóval biztosított parkoló esetén 15 percnek megfelelő összeg,
b) mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszer használata esetén 15 percnek megfelelő összeg, kivéve, ha a díjfizetés leállítására irányuló kérés a díjfizetés megkezdése utáni első percben megtörténik,
c) előre váltott és a gépjárművezető által érvényesített jegy esetén 30 percnek megfelelő összeg,
d) kézi díjbeszedés esetén egy órának megfelelő összeg.
A minimális fizetendő várakozási díjat a kerekítés szabályai szerint, 5 forintra kell kerekíteni, az érvényességi időt ehhez kell igazítani.
(8) A helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében megállapíthatja a várakozási területen a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartamát, amely nem lehet egy óránál kevesebb.
(9) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott, helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) tulajdonában álló, díjfizetési kötelezettséggel terhelt várakozási terület állami tulajdonba kerül, és a díjfizetési kötelezettséggel terhelt várakozási terület kijelölése tárgyában kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, úgy a díjfizetési kötelezettséggel terhelt várakozási területnek azt a várakozási területet kell tekinteni, amelyet a helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) a tulajdonosváltozás napján hatályos rendeletében akként állapít meg.
15/B. §
(1) Várakozási díj a „Parkolj és utazz” (P+R) közúti jelzőtáblával megjelölt várakozási területen nem állapítható meg. Amennyiben a várakozási terület őrzését többletszolgáltatásként biztosítják, ezért a többletszolgáltatásért naptári naponként 6-22 óra között legfeljebb az adott településen igénybe vehető közösségi közlekedés legalacsonyabb jegyárával egyező őrzési díj szedhető.
(2) A várakozási területen megkülönböztető fény- és hangjelzéssel jogszerűen felszerelt jármű díjfizetés és időtartam korlátozás nélkül várakozhat.
15/C. §
(1) Ha a jármű díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozik, vagy a kifizetett várakozási időt egy óránál rövidebb időre történt fizetés esetén 5 perccel, egy órára vagy annál hosszabb időre történt fizetés esetén legalább 15 perccel túllépi, várakozási esetenként egy órai várakozási díjat, továbbá pótdíjat kell fizetni. A helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében a várakozás 15 percnél hosszabb díjfizetés nélküli túllépéséhez is kötheti a pótdíjfizetési kötelezettséget.
(1) Ha a jármű díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozik, vagy a kifizetett várakozási időt egy óránál rövidebb időre történt fizetés esetén 5 perccel, egy órára vagy annál hosszabb időre történt fizetés esetén legalább 15 perccel túllépi, várakozási esetenként egy órai várakozási díjat, továbbá pótdíjat kell fizetni.
(2) A pótdíj összege a pótdíj kiszabásának napját követő 15 napon belüli befizetés esetén az adott napon belül díjköteles időszakra és további két órai várakozásra számított várakozási díj, 15 napon túli befizetés esetén az egy órai várakozási díj negyvenszerese. E bekezdés alkalmazása során befizetésnek minősül a fizetési művelet elindítása is. A pótdíj kiszabásáról szóló értesítést a jármű szélvédőlapátján, vagy a járművön egyéb jól látható helyen kell elhelyezni.
(2a) A díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozó járműre ugyanazon a várakozási területen egy naptári napon belül pótdíj csak egyszer szabható ki. Ha a várakozási területen a várakozás csak meghatározott időtartamig engedélyezett, és a díjfizetés nélküli várakozás ezt meghaladóan történik, a (2) bekezdésben meghatározott pótdíj megfizetése nem mentesít a külön jogszabály alapján kivetett bírság megfizetése alól.
(3) A várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.
(4) Nem szabható ki pótdíj a külön törvényben feljogosított hatóság által kerékbilinccsel rögzített járműre.
(5) A 9/D. § szerinti közszolgáltatással kapcsolatban keletkezett ügyfélpanaszok intézése során külön törvény előírásai szerint kell eljárni.
15/D. §
(1) Ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizették meg a helyi önkormányzat, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató a díj- és pótdíjfizetési felszólítást a várakozási terület díjfizetés nélküli használatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a jármű üzembentartója részére postai küldeményként, vagy más egyéb igazolható módon megküldi.
(1) Ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizették meg a tulajdonos, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató a díj- és pótdíjfizetési felszólítást a várakozási terület díjfizetés nélküli használatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a jármű üzembentartója részére postai küldeményként, vagy más egyéb igazolható módon megküldi.
(1) Ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizették meg a helyi önkormányzat, a 9/D. § (6) bekezdésében, valamint az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató a díj- és pótdíjfizetési felszólítást a várakozási terület díjfizetés nélküli használatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a jármű üzembentartója részére postai küldeményként, vagy más egyéb igazolható módon megküldi.
(1) Ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizették meg a helyi önkormányzat, a 9/D. § (6) bekezdésében, valamint a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató a díj- és pótdíjfizetési felszólítást a várakozási terület díjfizetés nélküli használatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a jármű üzembentartója részére postai küldeményként, vagy más egyéb igazolható módon megküldi.
(2) A 60 napos jogvesztő határidő nem alkalmazható abban az esetben, ha a gépjármű üzembentartója a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat a gépjárműnyilvántartás központi szervéhez - az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megszegésével - elmulasztotta bejelenteni és ezért a fizetési felszólítás nem a tényleges üzembentartó részére került megküldésre.
(2) A 60 napos jogvesztő határidő nem alkalmazható abban az esetben, ha a gépjármű üzembentartója a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat a gépjárműnyilvántartási szervhez - az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megszegésével - elmulasztotta bejelenteni és ezért a fizetési felszólítás nem a tényleges üzembentartó részére került megküldésre.
(3) A várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a helyi önkormányzat, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató követelését bírósági úton érvényesítheti. A parkolási díjból eredő igények érvényesítése esetén a kötelezett lakhelye szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes.
(3) A várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a tulajdonos, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató követelését bírósági úton érvényesítheti. A parkolási díjból eredő igények érvényesítése esetén a kötelezett lakhelye szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes.
(3) A várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a helyi önkormányzat, a 9/D. § (6) bekezdésében, valamint az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató követelését bírósági úton érvényesítheti. A parkolási díjból eredő igények érvényesítése esetén a kötelezett lakhelye szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes.
(3) A várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a helyi önkormányzat, a 9/D. § (6) bekezdésében, valamint a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató követelését bírósági úton érvényesítheti. A parkolási díjból eredő igények érvényesítése esetén a kötelezett lakhelye szerinti járásbíróság kizárólagosan illetékes.
(4) A jármű üzembentartója mentesül a várakozási díj és pótdíj megfizetése alól, ha a jármű a díjfizetés nélkül történt várakozást megelőzően jogellenesen került ki a birtokából, és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben kezdeményezték a megfelelő hatóság eljárását.
15/E. §
(1) A várakozási díj, a pótdíj a várakozási terület tekintetében tulajdonosi jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg. A szolgáltató legalább a közszolgáltatás ellátásához szükséges költségekre jogosult, amelyet az elszámolás jóváhagyását követően a helyi önkormányzat részére külön térít meg.
(1) A várakozási díj, a pótdíj a várakozási terület tekintetében tulajdonosi jogot gyakorló helyi önkormányzatot, állami tulajdonban álló várakozási terület esetében a vagyonkezelőt illeti meg. A szolgáltató legalább a közszolgáltatás ellátásához szükséges költségekre jogosult, amelyet az elszámolás jóváhagyását követően a helyi önkormányzat részére külön térít meg.
(2) A várakozási díjakból és pótdíjakból eredő bevételeket és azok felhasználását a helyi önkormányzatnak nyilván kell tartania. A nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. Az adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért és hitelességéért az önkormányzat polgármestere felel. A közzététel elmulasztása esetén, továbbá ha a közzététel nem teljes vagy nem időszerű, külön jogszabály szerint a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető.
(3) A helyi önkormányzat, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát a) a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig, b) a díj fizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, c) a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás befejezéséig kezelheti.
(3) A helyi önkormányzat, illetve a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát a) a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig, b) a díj fizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, c) a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás befejezéséig kezelheti.
15/F. §   Az állam tulajdonában álló várakozási terület tekintetében a várakozási díj és pótdíj mértéke, valamint a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartama vonatkozásában annak a helyi önkormányzatnak (fővárosban a fővárosi önkormányzatnak) a rendeletében foglalt szabályokat kell alkalmazni, amelynek közigazgatási területén a várakozási terület fekszik.
16. §
(1) Olyan elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítására, amely a közutak forgalmát, a személy- és áruszállítást, emiatt a lakosság ellátását széles körben és jelentősen akadályozza, a védekezés és mentés egységes, központi irányítására, ezen belül a veszélyeztetett terület lakosságának ellátására a közlekedési miniszter - az érintett tárcák és szervek bevonásával - bizottságot alakít.
(1) Olyan elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítására, amely a közutak forgalmát, a személy- és áruszállítást, emiatt a lakosság ellátását széles körben és jelentősen akadályozza, a védekezés és mentés egységes, központi irányítására, ezen belül a veszélyeztetett terület lakosságának ellátására a miniszter - az érintett tárcák és szervek bevonásával - bizottságot alakít.
(2) Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály csak egy megye területét érinti, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek bevonásával - a megyei tanács elnökének a feladata.
(2) Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek bevonásával - a polgármester vagy a főpolgármester, illetőleg a köztársasági megbízott feladata.
(2) Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek bevonásával - a polgármester vagy a főpolgármester, illetőleg a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője feladata.
(2) Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek bevonásával - a polgármester vagy a főpolgármester, illetőleg a közigazgatási hivatal feladata.
(2) Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek bevonásával - a polgármester vagy a főpolgármester, illetőleg a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve feladata.
(2) Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek bevonásával - a polgármester vagy a főpolgármester, illetőleg a közigazgatási hivatal feladata.
(2) Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek bevonásával - a polgármester vagy a főpolgármester, illetőleg a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a feladata.
(2) Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek bevonásával - a polgármester vagy a főpolgármester, illetőleg a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a feladata.
(2) Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek bevonásával - a polgármester vagy a főpolgármester, illetőleg a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak a feladata.

A közúti közlekedési szakértő

16/A. §
(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közúti közlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közúti közlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a közúti közlekedési szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak vagy - a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(3) A közlekedési hatóság a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(3) A közlekedési hatóság, illetve kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4) Ha hatósági eljárásban közúti közlekedési szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, és jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét nem írja elő, e § szerinti szakértőt, ennek hiányában az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt kell kirendelni.
(5) A közlekedési hatóság a közúti közlekedési szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a közúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a közlekedési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a közúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6) A közlekedési hatóság a szakértő (5) bekezdés szerinti személyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.
(6) A közlekedési hatóság a szakértő (5) bekezdés szerinti személyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés véglegessé válásáig kezeli.
16/B. §
(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közúti közlekedési szakkérdésben közúti biztonsági auditor (a továbbiakban: auditor) igénybevételét írja elő, vagy auditor igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, auditorként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak az auditornak az igénybevételéhez fűződnek aki:
a) büntetlen előéletű,
b) rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, szakirányú végzettséggel és megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek,
c) rendelkezik a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) engedélyével.
(2) A kamara az auditori tevékenység végzésére jogosult személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az auditori tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint a képzettségét és a gyakorlati idejét. A nyilvántartásból kizárólag az auditori tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(3) Az auditori tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll az auditori tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak az auditori tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a kamara a (4) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(4) A kamara az auditori tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az auditor büntetlen előéletű, és nem áll az auditori tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az auditor büntetlen előéletű-e, valamint, hogy az auditori tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5) Az auditor alapképzése és továbbképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. A közlekedési hatóság az engedéllyel rendelkező szervezetekről nyilvántartást vezet. Az engedéllyel rendelkező szervezetekről a közlekedési hatóság jogosult a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben, valamint a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben adatokat nyilvántartani. Az alapképzést és továbbképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(5) Az auditor alapképzése és továbbképzése a közlekedési hatóságnak történő, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján végezhető.
(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

A közúti közlekedés résztvevőinek nevelése, oktatása, közúti közlekedési szakemberképzés

A közúti közlekedés résztvevőinek nevelése, oktatása, szakképzése és utánképzése

17. §   A közlekedés biztonságának fokozása, a közlekedési kultúra növelése, a közlekedési szabályok és a helyes közlekedési magatartásformák megismertetése érdekében rendszeressé kell tenni az erre irányuló nevelést, oktatást, felvilágosító- és propagandamunkát.
18. §
(1) A közúti közlekedési szakemberek képzése állami közép- és felsőfokú oktatási intézményekben vagy tanfolyamokon történik.
(1) A közúti járművezetők képzése állami alap-, és középfokú oktatási intézményekben, vagy tanfolyamon, a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyamon történik. A tanfolyami és a szaktanfolyami elméleti képzés és továbbképzés - a közlekedési hatóság engedélye alapján - zárt rendszerű elektronikus képzési (e-learning) formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett is végezhető. A járművezetői vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzése és továbbképzése szakirányú műszaki felsőfokú oktatási intézményekben történik.
(1) A közúti járművezetők képzése állami alap-, és középfokú oktatási intézményekben, vagy tanfolyamon, a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyamon történik. A tanfolyami és a szaktanfolyami elméleti képzés és továbbképzés - a közlekedési hatóság engedélye alapján - zárt rendszerű elektronikus képzési (e-learning) formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett is végezhető. A járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzése és továbbképzése szakirányú műszaki felsőfokú oktatási intézményekben történik.
(1) A közúti járművezetők képzése állami alap-, és középfokú oktatási intézményekben, vagy - a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben - köztestületnél, vagy tanfolyamon, a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyamon történik. A tanfolyami és a szaktanfolyami elméleti képzés és továbbképzés - a közlekedési hatóság engedélye alapján - zárt rendszerű elektronikus képzési (e-learning) formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett is végezhető. A járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzése és továbbképzése szakirányú műszaki felsőfokú oktatási intézményekben, vagy - a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben - köztestületnél történik.
(1) A közúti járművezetők képzése állami alap- és középfokú oktatási intézményekben, vagy - a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben - köztestületnél vagy tanfolyamon, a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyamon történik. A tanfolyami és a szaktanfolyami elméleti képzés és továbbképzés - a közlekedési hatóság engedélye alapján - zárt rendszerű elektronikus képzési (e-learning) formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett is végezhető. A járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. végzi vagy - a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben - köztestületnél történik.
(1) A közúti járművezetők képzése állami alap- és középfokú oktatási intézményekben, vagy - a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben - köztestületnél vagy tanfolyamon, a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyamon történik. A tanfolyami és a szaktanfolyami elméleti képzés és továbbképzés - a közlekedési hatóság engedélye alapján - zárt rendszerű elektronikus képzési (e-learning) formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett is végezhető. A járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését a Kormány rendeletében kijelölt állami tulajdonú gazdasági társaság végzi vagy - a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben - köztestületnél történik.
(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzését és továbbképzését - a közlekedési hatóság engedélye alapján - állami költségvetési szervek, gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek, egyesületek és gépjárművezetőképző munkaközösségek végezhetik.
(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető.
(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. A tanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, illetőleg ellátja annak szakfelügyeletét.
(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. Az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység az erre vonatkozó jogosultság megszerzése alapján végezhető. A tanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, illetőleg ellátja annak szakfelügyeletét.
(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. Az iskolavezetői, a szakoktatói és a járművezetői vizsgabiztosi tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság engedélye szükséges. A tanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, illetőleg ellátja annak szakfelügyeletét.
(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére engedéllyel rendelkező szervezetekről a közlekedési hatóság jogosult a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben, valamint a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben adatokat nyilvántartani. Az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság engedélye szükséges. A tanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, valamint ellátja annak szakfelügyeletét.
(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami, illetve szaktanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére engedéllyel rendelkező szervezetekről a közlekedési hatóság jogosult a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott, valamint a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben adatokat nyilvántartani. Az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság engedélye szükséges. A tanfolyami és szaktanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, valamint ellátja annak szakfelügyeletét.
(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami, illetve szaktanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére engedéllyel rendelkező szervezetekről a közlekedési hatóság jogosult a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott, valamint a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben adatokat nyilvántartani, amely nyilvántartás a képzésre engedéllyel rendelkező szerv neve, fantázianeve, székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma, a tárgyi feltételek biztosításának helyére, valamint a személyi feltételekre vonatkozó adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság engedélye szükséges. A tanfolyami és szaktanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, valamint ellátja annak szakfelügyeletét.
(2a) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzése, továbbképzése és utánképzése, valamint a szakoktatói, iskolavezetői és vizsgabiztosi tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében nem végezhető.
(3) A gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatottak, a magántaxisok, a magánfuvarozók, az autómentést, az autóbusszal, a mikrobusszal közforgalmú vagy idegenforgalmi célú személyszállítást végző magánszemélyek, továbbá mindazok, akik munkakörükből eredően vezetnek gépkocsit, szakirányú továbbképzésen kötelesek részt venni.
(3) A külön jogszabályban meghatározott tevékenységet végző járművezető és közúti közlekedési szakember időszakos szakirányú továbbképzésen köteles részt venni.
(3) A közúti közlekedési szakember - amennyiben külön jogszabály előírja - időszakos, tevékenységének megfelelő ismereteket tartalmazó, szakirányú továbbképzésen köteles részt venni.
(3) A közúti közlekedési szakember tevékenységét akkor folytathatja, ha a közúti közlekedési szakemberek képzésére, vizsgáztatására, valamint a tevékenységének végzésére vonatkozó rendeletekben előírt ismereteket - a vizsgakövetelmények teljesítésével igazoltan - megszerezte és az időszakos szakirányú kötelező továbbképzésen részt vett és vizsgakötelezettségének eleget tett.
(4) Utánképzésre kell kötelezni azt a járművezetőt
a) akinek a vezetői engedélyét közlekedési bűncselekmény vagy szabálysértés miatt visszavonták, annak visszaadása előtt, illetőleg
b) aki sorozatosan megszegte a közúti forgalomra vonatkozó szabályokat és emiatt a szabálysértési hatóság - határozatban - szabálysértési bírsággal sújtotta.
(4) Utánképzésen kell részt vennie annak a gépjárművezetőnek,
a) akit a bíróság közlekedési bűncselekmény miatt a közúti járművezetéstől eltiltott, vagy
b) akinek a vezetői engedélyét a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt hozott határozata alapján legalább hat hónapra visszavonta.
(4) Utánképzésen kell részt vennie annak a járművezetőnek
a) akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra, illetve
b) akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt a járművezetéstől eltiltott, továbbá
c) akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonta.
(5) A vezetői engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy az utánképzésen részt vett.
(6) Az utánképzésen nem kell részt vennie a járművezetőnek, ha az eltiltás csak járműkategóriára vagy járműfajtára terjed ki, és az a vezetői engedély visszavonásával nem jár.
(6) Az utánképzésen nem kell részt vennie a járművezetőnek, ha
a) az eltiltás csak járműkategóriára vagy járműfajtára terjed ki, és az a vezetői engedély visszavonásával nem jár;
b) a vezetői engedélyét az eljáró hatóság kizárólag, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértéshez tartozó 9 pont megállapítására alapozottan vonta vissza.
(7) A közlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőket 30 000 Ft-tól 200 000 Ft-ig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható. A beszedett bírság összege az eljáró hatóságot illeti meg.
(7) A közlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőket 200 000 Ft-ig terjedő bírság fizetésére kötelezheti. A bírság ismételten is kiszabható. A beszedett bírság összege az eljáró hatóságot illeti meg.
(7) A közlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőket 200 000 Ft-ig terjedő bírság fizetésére kötelezheti. A bírság ismételten is kiszabható. A beszedett bírság összege az eljáró hatóságot illeti meg. A bírság mellett a közlekedési hatóság a képző szerv tevékenységét - külön jogszabályban meghatározott esetekben - felfüggesztheti, illetve az engedélyt visszavonhatja.
(7) A közlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőket 200 000 Ft-ig terjedő bírság fizetésére kötelezheti. A bírság ismételten is kiszabható. A bírság mellett a közlekedési hatóság a képző szerv tevékenységét - jogszabályban meghatározott esetekben - felfüggesztheti, illetve az engedélyt visszavonhatja.
(7) A közlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőt bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten kiszabható. A bírság kiszabása mellett a közlekedési hatóság a képző szerv, az iskolavezető és a szakoktató tevékenységét - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben - felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja, valamint törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetben a képzőszervet, az iskolavezetőt és a szakoktatót valamint a vizsgabiztost a tevékenység végzésétől eltilthatja.
(7a) A (7) bekezdésben meghatározott eljárásokban figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.
(8) A (2) bekezdésben meghatározott tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató, illetőleg a tanfolyami képzést követő vizsgáztatásban a vizsgabiztos abban az esetben vehet részt, ha erre vonatkozó képesítéssel rendelkezik és a közlekedési hatóság erre vonatkozó, nyilvános névjegyzékbe felvette.
(8) A (2) bekezdésben meghatározott tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató, illetőleg a tanfolyami képzést követő vizsgáztatásban a vizsgabiztos abban az esetben vehet részt, ha erre vonatkozó képesítéssel rendelkezik és a közlekedési hatóság erre vonatkozó névjegyzékbe felvette.
(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató abban az esetben vehet részt, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel és a közlekedési hatóság felvette a járművezető képző iskolavezetői, illetve a jármű szakoktatói névjegyzékbe. A tanfolyami képzést követő vizsgáztatást a közlekedési hatóság végzi. Ezen eljárása során az eljárásba a vizsgabiztost közreműködőként bevonja. Az eljárásba közreműködőként csak olyan személy vonható be, aki a külön jogszabály szerinti szakmai feltételeknek megfelel és a közlekedési hatóság felvette a vizsgabiztosi névjegyzékbe.
(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató abban az esetben vehet részt, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A tanfolyami képzést követő vizsgáztatást a közlekedési hatóság végzi. Ezen eljárása során a vizsgabiztos tanúsító szervezetként közreműködik. Az eljárásba tanúsító szervezetként csak olyan személy vonható be, akinek a közlekedési hatóság engedélyezte járművezetői vizsgabiztosi tevékenységét. Járművezetői vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató abban az esetben vehet részt, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel, és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A tanfolyami képzést követő vizsgáztatást a közlekedési hatóság végzi. A vizsgát a közlekedési hatóság vagy az általa megbízott képző szerv (a továbbiakban: megbízott) szervezheti. A vizsgáztatás során a vizsgabiztos tanúsító szervezetként közreműködik. Az eljárásba tanúsító szervezetként csak olyan személy vonható be, akinek a közlekedési hatóság engedélyezte a vizsgabiztosi tevékenységét. A vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató iskolavezetői és szakoktatói tevékenységét abban az esetben végezheti, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel, és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A vizsgáztatást a Kormány által rendeletben kijelölt, ezen feladatok ellátására alapított, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi. A közúti közlekedési szakemberek vizsgáinak szervezésében a közlekedési hatóság által megbízott képző szerv közreműködhet. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, akinek a közlekedési hatóság engedélyezte a vizsgabiztosi tevékenységét. A vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató iskolavezetői és szakoktatói tevékenységét abban az esetben végezheti, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel, és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A járművezetők vizsgáztatását a Kormány által rendeletben kijelölt, ezen feladatok ellátására alapított, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi. A közúti közlekedési szakemberek vizsgáinak szervezésében a közlekedési hatóság által megbízott képző szerv közreműködhet. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, akinek a közlekedési hatóság engedélyezte a vizsgabiztosi tevékenységét. A vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató iskolavezetői és szakoktatói tevékenységét abban az esetben végezheti, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel, és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A járművezetők vizsgáztatását a Kormány által rendeletben kijelölt, ezen feladatok ellátására alapított, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi. A közúti közlekedési szakemberek vizsgáinak szervezésében a közlekedési hatóság által megbízott képző szerv közreműködhet. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, aki a tevékenység folytatására irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak bejelentette, büntetlen előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató iskolavezetői és szakoktatói tevékenységét abban az esetben végezheti, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel, és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A közúti járművezetők vizsgáztatását, utánképzését és képzésfelügyeletét, a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását és képzésfelügyeletét, valamint a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló vagy az általa alapított nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi. A közúti közlekedési szakemberek vizsgáinak szervezésében a közlekedési hatóság vagy a vizsgaközpont által megbízott képző szerv közreműködhet. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, akinek tevékenységét a közlekedési hatóság engedélyezte, büntetlen előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(8a) A vizsgaközpontnak a közúti járművezetők, valamint a közúti szakemberek vizsgára bocsátásával összefüggő feladatai ellátásában a képző szerv a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott körben közreműködik.
(9) A (2) bekezdésben meghatározott névjegyzékek adattartalma:
a) név és születéskori név,
b) születés helye, időpontja (év, hó, nap),
c) anyja neve,
d) lakóhelye,
e) erkölcsi bizonyítvány száma,
f) továbbképzésen történt részvétel időpontja,
g) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,
h) a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése,
i) a névjegyzékbe vétel száma, időpontja,
j) a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma, érvényessége,
k) a névjegyzékből törlés oka és időpontja.
(9) A közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezőkről névjegyzéket vezet. A névjegyzék - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a következő adatokat:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) lakóhely,
b) engedélyes lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, email cím),
c) továbbképzésen történt részvétel időpontja,
d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,
e) a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése,
f) a névjegyzékbe vétel száma, időpontja,
g) a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma.
(9) A közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához engedéllyel rendelkezőkről névjegyzéket vezet. A névjegyzék - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a következő adatokat:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) engedélyes lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail cím),
c) továbbképzésen történt részvétel időpontja,
d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,
e) a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése,
f) a névjegyzékbe vétel száma, időpontja,
g) a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma.
(9) A közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosultakról névjegyzéket vezet. A névjegyzék - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a következő adatokat:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) tevékenység végzésére jogosult lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail cím),
c) továbbképzésen történt részvétel időpontja,
d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,
e) a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése,
f) a névjegyzékbe vétel száma, időpontja,
g) a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma.
(9a) A (9) bekezdés szerinti névjegyzék a (9) bekezdés c)-g) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(9b) A közlekedési hatóság a közúti közlekedési szakemberek részére kiállított, szakmai képesítés megszerzését tanúsító igazolásokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a következő adatokat:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) a képesítéssel rendelkező lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail cím),
c) továbbképzésen történt részvétel időpontja,
d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,
e) a nyilvántartást vezető közlekedési hatóság megnevezése,
f) a nyilvántartásba vétel száma, időpontja,
(9c) A (9b) bekezdés szerinti nyilvántartás c)-f) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(9d) A nyilvántartás adatai közül a szakmai képesítéssel rendelkezők családi neve és utóneve, születési családi neve és utóneve, a nyilvántartást vezető közlekedési hatóság megnevezése és a képesítő okmány száma, a kiadás dátuma nyilvánosak.
(10) Az iskolavezetőt, a szakoktatót és a vizsgabiztost a közlekedési hatóság a névjegyzékből törli, ha:
a) kötelező továbbképzésen nem vett részt;
b) nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel;
c) a névjegyzékbe történő felvételre, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek már nem felel meg;
d) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi;
e) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott.
(10) A (9) bekezdés a), h) és j) pontjában meghatározott adatok nyilvánosak.
(10) A névjegyzék adatai közül a (2) bekezdés szerint engedéllyel rendelkezők családi neve és utóneve, születési családi neve és utóneve, a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése és a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, a kiadás dátuma nyilvánosak.
(10) A névjegyzék adatai közül a (2) bekezdés szerint tevékenység végzésére jogosultak családi neve és utóneve, születési családi neve és utóneve, a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése és a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, a kiadás dátuma nyilvánosak.
(11) Az iskolavezetőt, a szakoktatót és a vizsgabiztost a közlekedési hatóság a névjegyzékből törli, ha:
a) kötelező továbbképzésen nem vett részt;
b) nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel;
c) a névjegyzékbe történő felvételre, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek már nem felel meg;
c) a névjegyzékbe történő felvételre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek már nem felel meg;
d) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi;
e) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott;
f) az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenységre külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket ismételten megsérti.
g) az engedélyezés feltételei nem állnak fenn.
(11) Az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja és az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:
a) az engedélyezés feltételei nem állnak fenn,
b) nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,
c) kötelező továbbképzésen nem vett részt vagy nem tett sikeres vizsgát,
d) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott,
e) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy
f) az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenységre - a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló rendeletben - meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti.
(11) Az iskolavezetői és a szakoktatói tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, a vizsgabiztosi tevékenység folytatását megtiltja, és az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:
a) az engedélyezés vagy a bejelentés feltételei nem állnak fenn,
b) nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,
b) az iskolavezető kivételével nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,
c) kötelező továbbképzésen nem vett részt vagy nem tett sikeres vizsgát,
d) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott,
e) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy
f) az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenységre - a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló rendeletben - meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti.
(11) Az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, felhívja a figyelmet arra, hogy a tevékenység ennek hiányában nem végezhető, továbbá az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:
a) az engedélyezés vagy a bejelentés feltételei nem állnak fenn,
b) az iskolavezető kivételével nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,
c) kötelező továbbképzésen nem vett részt vagy nem tett sikeres vizsgát,
d) a névjegyzékbe felvett személy elhunyt,
e) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy
f) az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenységre - a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló rendeletben - meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti.
(12) A (11) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a névjegyzékből való törlés határozott időre, legfeljebb azonban öt évre történhet.
(13) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek külön jogszabályban meghatározott képesítésmegszerzési kötelezettségéhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati vizsgák sikeres teljesítéséről
a) a közúti járművezetők részére a vizsgaigazolást,
b) a közúti közlekedési szakemberek részére a képesítés megszerzését igazoló okmányt
a közlekedési hatóság adja ki.
(13) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek külön jogszabályban meghatározott képesítésmegszerzési kötelezettségéhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati vizsgák sikeres teljesítéséről
a) a közúti járművezetők részére a vizsgaigazolást a vizsgaközpont,
b) a közúti közlekedési szakemberek részére a képesítés megszerzését igazoló okmányt a közlekedési hatóság adja ki.
(13) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képesítésmegszerzési kötelezettségéhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati vizsgák sikeres teljesítéséről a közúti járművezetők részére a vizsgaigazolást, illetve a közúti közlekedési szakemberek részére a képesítés megszerzését igazoló okmányt a vizsgaközpont adja ki.
(14) A közúti járművezetők pályaalkalmassági eljárásával összefüggésben hozott hatósági döntéseket a bíróság nem változtathatja meg.
(15) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt felügyeleti szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a vizsgaközpont e törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységének jogszerűségét.
(16) A felügyeleti szerv az ellenőrzés során a vizsgaközpont e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeire vonatkozó adatbázisaiba betekinthet, az ott tárolt adatokról, listákról másolatot vagy feljegyzést készíthet. Az így tudomására jutott személyes adatokat a felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzési eljárás lezárását követő egy év elteltével törli.
(17) Ha a felügyeleti szerv a lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a vizsgaközpont nem a jogszabályoknak megfelelően végzi a tevékenységet, az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:
a) a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja a vizsgaközpont figyelmét a kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi a jogsértés megszüntetésére, vagy
b) bírságot szab ki, amelynek mértéke 10 millió forintig terjedhet, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.
(14) A (8) bekezdés szerinti járművezetői vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a járművezetői vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a közlekedési hatóság részére - annak a járművezetői vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a közlekedési hatóság a (15) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(15) A közlekedési hatóság a járművezető vizsgabiztosi tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a járművezetői vizsgabiztos büntetlen előéletű, és nem áll a járművezető vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a közlekedési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a járművezetői vizsgabiztos büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a járművezetői vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás, illetve közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll-e.
(16) A (14) és (15) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a közlekedési hatóság
a) a járművezetői vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a járművezetői vizsgabiztos névjegyzékbe vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.

Az utazó munkavállalók munkaideje

18/A. §
(1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a közúti szállításban közreműködő azon személyek tekintetében, akik a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 3820/85/EGK rendelet, továbbá a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló, a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó munkát végeznek.
(1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a közúti szállításban közreműködő azon személyek tekintetében, akik a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, - a vezetési idő, a megszakítás és pihenőidő tekintetében - e törvény, továbbá a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó munkát végeznek.
(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a közúti szállításban közreműködő azon személyek tekintetében, akik a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, - a vezetési idő, a megszakítás és pihenőidő tekintetében - e törvény, továbbá a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó munkát végeznek.
(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a közúti szállításban közreműködő azon személyek tekintetében, akik a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: tachográfokra vonatkozó uniós rendelet) - a vezetési idő, a megszakítás és pihenőidő tekintetében - e törvény, továbbá a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó munkát végeznek.
(2) A 18/C. §-ban foglalt rendelkezéseket abban az esetben is alkalmazni kell, ha a munkavállaló munkavégzése nem esik az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá, azonban a munkaidőkeret időtartama alatt a munkavállaló az említett jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá tartozó munkát is végez.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott munkavállalónak az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá tartozó munkavégzése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
18/B. §   A 18/B-18/J. §-ok alkalmazásában:
a) munkaidő: az Mt. 117. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra figyelemmel különösen
aa) a közúti személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő, amely magában foglalja a vezetési időt, a be- és kirakodásra fordított időt, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssél töltött időt, a jármű takarításával és karbantartásával töltött időt, valamint a jármű, a rakomány vagy az utasok biztonságával kapcsolatos tevékenység idejét és a vonatkozó előírások teljesítésére fordított időt, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá a rendőrségi, vám-, határőrizeti és az adott szállítási tevékenységgel összefüggésben felmerülő bármely hatósági eljárás időtartamát,
ab) a be- és kirakodásra történő várakozás ideje, amennyiben ennek időtartama előzetesen nem volt meghatározható. Kollektív szerződés jelen rendelkezéstől eltérhet, és a be- és kirakodásra történő várakozás idejét rendelkezésre állási időnek minősítheti, kivéve, ha a munkavállaló a várakozás ideje alatt munkát végez;
b) rendelkezésre állási idő:
ba) minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen: a jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő, a határátlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő várakozással töltött idő,
ba) minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen: a jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő, a határátlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő, valamint a menetrendszerinti autóbusz-közlekedésben foglalkoztatott munkavállalónak a napi munkaidő beosztási terv alapján a járatok érkezése és indítása között várakozással eltöltött idő,
bb) több gépjárművezetős járatok esetében a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett, vagy a fekvőhelyen eltöltött idő;
c) munkahely: a közúti személyszállítást, illetve árufuvarozást végző vállalkozás valamennyi telephelye és székhelye, az ilyen tevékenység végezéséhez használt jármű, továbbá bármely egyéb hely, ahol a személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat végzik;
d) közúti szállításban közreműködő személy: a munkavállaló és az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető;
e) önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető:
ea) közúti árufuvarozói vagy autóbuszos személyszállító engedély alapján önálló vállalkozási tevékenység keretében személyek és áruk továbbítására jogosult,
eb) az ea) pontban meghatározott tevékenységhez kapcsolódóan, munkaszerződéssel vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonnyal nem rendelkezik,
ec) tevékenységét szabadon szervezheti;
f) a hét: a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint, hétfő 00:00 órától vasárnap 24:00 óráig terjedő időszak.
18/B. §   A 18/B-18/L. §-ok alkalmazásában:
a) munkaidő: az Mt. 117. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra figyelemmel különösen
aa) a közúti személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő, amely magában foglalja a vezetési időt, a be- és kirakodásra fordított időt, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssél töltött időt, a jármű takarításával és karbantartásával töltött időt, valamint a jármű, a rakomány vagy az utasok biztonságával kapcsolatos tevékenység idejét és a vonatkozó előírások teljesítésére fordított időt, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá a rendőrségi, vám-, határőrizeti és az adott szállítási tevékenységgel összefüggésben felmerülő bármely hatósági eljárás időtartamát,
ab) a be- és kirakodásra történő várakozás ideje, amennyiben ennek időtartama előzetesen nem volt meghatározható. Kollektív szerződés jelen rendelkezéstől eltérhet, és a be- és kirakodásra történő várakozás idejét rendelkezésre állási időnek minősítheti, kivéve, ha a munkavállaló a várakozás ideje alatt munkát végez;
a) munkaidő: az Mt. 86. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel különösen
aa) a közúti személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő, amely magában foglalja a vezetési időt, a be- és kirakodásra fordított időt, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssél töltött időt, a jármű takarításával és karbantartásával töltött időt, valamint a jármű, a rakomány vagy az utasok biztonságával kapcsolatos tevékenység idejét és a vonatkozó előírások teljesítésére fordított időt, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá a rendőrségi, vám-, határőrizeti és az adott szállítási tevékenységgel összefüggésben felmerülő bármely hatósági eljárás időtartamát,
ab) a be- és kirakodásra történő várakozás ideje, amennyiben ennek időtartama előzetesen nem volt meghatározható. Kollektív szerződés jelen rendelkezéstől eltérhet, és a be- és kirakodásra történő várakozás idejét rendelkezésre állási időnek minősítheti, kivéve, ha a munkavállaló a várakozás ideje alatt munkát végez;
b) rendelkezésre állási idő:
ba) minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen: a jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő, a határátlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő, valamint a menetrendszerinti autóbusz-közlekedésben foglalkoztatott munkavállalónak a napi munkaidő beosztási terv alapján a járatok érkezése és indítása között várakozással eltöltött idő,
bb) több gépjárművezetős járatok esetében a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett, vagy a fekvőhelyen eltöltött idő;
c) munkahely: a közúti személyszállítást, illetve árufuvarozást végző vállalkozás valamennyi telephelye és székhelye, az ilyen tevékenység végezéséhez használt jármű, továbbá bármely egyéb hely, ahol a személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat végzik;
d) közúti szállításban közreműködő személy: a munkavállaló és az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető;
e) önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető:
ea) minden olyan személy, aki az Európai Unió kötelező jogi aktusa értelmében közösségi engedély vagy bármely egyéb szakmai engedély alapján foglalkozásszerűen személyek közúti szállítását vagy áruk közúti fuvarozását végzi harmadik fél számlájára,
eb) aki jogosult a saját számlájára munkát vállalni, és aki nem kötődik munkaadóhoz, sem munkaszerződéssel, sem egyéb munkavégzésre irányuló, alá-, fölérendeltségen alapuló jogviszony formájában,
ec) aki munkatevékenységét maga szervezi,
ed) akinek a jövedelme közvetlenül a megtermelt nyereségtől függ, és
ee) akinek megvan az a lehetősége, hogy egyénileg vagy más önálló vállalkozó gépjárművezetőkkel történő együttműködés keretein belül több ügyféllel is üzleti kapcsolatot tartson fenn;
f) a hét: a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint, hétfő 00:00 órától vasárnap 24:00 óráig terjedő időszak.
18/C. §
(1) A 18/A. §-ban említett munkavállalók esetében a munkáltatónak munkaidőkeretet kell megállapítania.
(2) A 18/A. § (1) bekezdésében említett munkavállalók esetében a munkáltató legfeljebb négy hónapos, kollektív szerződés legfeljebb hat hónapos munkaidőkeretet állapíthat meg.
(3) A 18/A. § (2) bekezdésében említett munkavállalók esetében a munkaidőkeret hosszát az Mt.-ben foglaltak szerint kell megállapítani azzal, hogy hat hónaposnál hosszabb munkaidőkeret nem állapítható meg.
(4) A munkaidőkeret átlagában a heti munkaidő a 48 órát nem haladhatja meg.
(5) A heti munkaidő - kollektív szerződés, illetve a 18/A. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a 60 órát nem haladhatja meg.
(6) Amennyiben a munkavállalónak további munkaviszonya áll fenn, bármely négy - kollektív szerződés rendelkezése esetén legfeljebb hat - hónapos időszakban az egybeszámított munkaidő heti átlagban a 48 órát nem haladhatja meg, továbbá a munkaidőkeretet úgy kell megállapítani, hogy bármely naptári héten a munkavállaló valamennyi munkaviszonyában egybeszámított munkaideje - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a 60 órát ne haladja meg.
(7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a munkavállaló korábbi munkaviszonya megszűnt vagy megszűnik, de négy hónapnál nem régebben korábbi munkaviszonyában munkát végzett.
(8) A (4)-(7) bekezdések alkalmazása során az Mt. 126. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti rendkívüli munkavégzés időtartamát is figyelembe kell venni.
(8) A (4)-(7) bekezdések alkalmazása során az Mt. 107. § b) pontja szerinti rendkívüli munkaidőt is figyelembe kell venni.
(9) A (6) és (7) bekezdésben foglalt kötelezettségek munkáltatói teljesítése céljából a munkavállaló köteles havonta, illetve a munkáltató által előírt gyakorisággal írásban elszámolni a más munkáltatónál munkavégzéssel töltött időről.
18/D. §
(1) A munkáltató a munkavállalót személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenység végzésére az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményére figyelemmel, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban osztja be.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt követelményeken túlmenően a munkavégzés szervezése során a munkáltatónak - a rendelkezésre álló lehetőségeken belül - törekednie kell arra, hogy a munkavállaló pihenőidejének minél nagyobb részét az általa megválasztott helyen tudja eltölteni.
(3) A munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend, és a munkáltató utasításainak keretei között maga osztja be.
18/E. §
(1) A munkáltató a munkavállalót a 18/D. § (1) bekezdése szerinti munkavégzésre annak megkezdése előtt legalább 12 órával köteles beosztani, illetve a beosztást a munkavállalóval közölni.
(2) Amennyiben a munkavállaló munkára képes állapotban van, a munkáltató egyoldalú intézkedésével az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérhet, ebben az esetben azonban a fuvarfeladat során munkaidőnek minősülő idő első 12 órája rendkívüli munkavégzésnek minősül.
(3) A rendelkezésre állási időnek minősülő időszakot és előrelátható időtartamát - az indulás előtt vagy közvetlenül a rendelkezésre állási idő kezdetét megelőzően - a munkavállalóval ismertetni kell.
18/F. §
(1) Amennyiben a 18/A. §-ban megjelölt jogszabály és közösségi jogszabály eltérően nem rendelkezik, a munkaközi szünet nélkül folyamatosan végzett munka a hat órát nem haladhatja meg. Amennyiben a teljes napi munkavégzés ideje hat és kilenc óra közötti, azt legalább 30 perces, amennyiben meghaladja a kilenc órát, legalább 45 perces munkaközi szünettel kell megszakítani.
(2) A munkaközi szünetet egyenként legalább 15 perces időszakokra a munkavállaló feloszthatja.
(3) A rendelkezésre állási idő és az ezt közvetlenül követő munkaidő együttes időtartama a 24 órát nem haladhatja meg, kivéve, ha a munkavégzés határátlépéshez vagy egyéb halaszthatatlan tevékenységhez kapcsolódik. Ebben az esetben a (4) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(4) Ha a munkavégzési idő és az azt követő rendelkezésre állási idő együttes tartama a 24 órát meghaladja, a rendelkezésre állást követő első lehetséges időpontban a munkavállalónak legalább 11 óra pihenőidőt kell tartani.
18/G. §
(1) Amennyiben a munkavégzés - a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint - részben a 00.00 és 04.00 óra közötti időszakra esik (a továbbiakban: éjszakai időszak), a napi munkaidő - ha kollektív szerződés, illetve munkaszerződés eltérően nem rendelkezik - a tíz órát nem haladja meg.
(2) Éjszakai időszak alatti munkavégzés esetén a munkavállalót az Mt. szerinti bérpótlék illeti meg.
18/H. §   A munkáltató az Mt. 140/A. §-ában foglaltakon túl a munkavállaló rendelkezésre állási idejét köteles nyilvántartani, valamint a nyilvántartást három évig megőrizni. A munkáltató a nyilvántartás egy példányát köteles a munkavállaló részére - kérésre - átadni.
18/H. §   A munkáltató az Mt. 134. §-ában foglaltakon túl a munkavállaló rendelkezésre állási idejét is köteles nyilvántartani, valamint a nyilvántartást öt évig megőrizni. A munkáltató a nyilvántartás egy példányát köteles a munkavállaló kérésére a munkavállaló részére átadni.
18/I. §   A munkavállalót a rendelkezésre állási időre az Mt. 148. §-a (1) bekezdésében az ügyelet esetén meghatározott munkabér illeti meg.
18/I. §   A munkavállalót a rendelkezésre állási időre az Mt. 144. § (1) bekezdésében az ügyelet esetén meghatározott munkabér illeti meg.
18/J. §   A 18/A. §-ban meghatározott munkavállalókra az Mt. 117/B. §-ának (3) bekezdése, 126. §-a (1) bekezdésének a), c) és d) pontja, 127. §-a (1) bekezdésének első mondata, továbbá 147. §-ának (6) bekezdése nem alkalmazható, kivéve a 18/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkavállalók olyan munkavégzését, amelyre a jelen törvény szerinti eltérő rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
18/J. §   A 18/A. §-ban meghatározott munkavállalókra az Mt. 92. § (2) bekezdése, 107. § a) és d) pontja, 108. § (2) bekezdése nem alkalmazható, kivéve a 18/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkavállalók olyan munkavégzését, amelyre a jelen törvény szerinti eltérő rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
18/K. §   Az 50 km távolságot meg nem haladó járathosszon menetrendszerinti személyszállítási szolgáltatatást végző gépjármű vezetőjének a munkabeosztását - a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapul vételével - úgy kell meghatározni, hogy a vezetési szünetek (megszakítások), valamint a vezetési- és pihenő idők mértéke és aránya a gépjármű vezetőjének biztonságos vezetésre alkalmas állapotát folyamatosan biztosítsa.
18/L. §
(1) A közúti közlekedési szolgáltatást végző személyek munkával töltött idejéről a munkáltató nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartást a szóban forgó időszakot követő két évig kell megőrizni. A munkáltató felelős az utazó munkavállalók munkaidejének nyilvántartásáért. A munkáltatók kötelesek kérésre átadni az utazó munkavállalóknak a ledolgozott munkaórák számáról szóló nyilvántartás egy példányát.
(2) Az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezetők esetében munkaidőnek minősül a munka kezdetétől a munka végéig tartó időszak, amely során az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető a munkahelyén tartózkodik és az ügyfelek rendelkezésére áll, valamint a folyamatban lévő fuvarozási tevékenységgel nem összefüggő általános ügyviteli munka kivételével feladatait ellátja, illetve tevékenységeit végzi.

A menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést biztosító munkavállalók pihenőidejére vonatkozó rendelkezések

18/M. §
(1) A közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést biztosító munkavállalók pihenőidejének kiadásánál az Mt.-ben meghatározott szabályoktól a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérések alkalmazhatóak.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott munkavállaló napi pihenőideje - a napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés között - eléri az összesen 12 órát, akkor a napi pihenőidő két részben is kiadható, ahol az egyik rész egybefüggően legalább 9 órás, a másik rész egybefüggően legalább 3 órás, és a hosszabbik rész esik a következő napi munkakezdést közvetlenül megelőző időre. A pihenőidő alatt a munkavállalónak munkáltatója irányában sem rendelkezésre állási, sem egyéb kötelezettsége nincs. Ekkor más napokon történő kompenzáció nem szükséges.
(3) A folyamatos személyszállítási szolgáltatás fenntartását veszélyeztető vagy akadályozó, időjárási vagy egyéb okokból kialakult rendkívüli közlekedési helyzetben a szolgáltatás fenntartása érdekében az (1) bekezdésben meghatározott munkavállaló napi pihenőideje 8 óra egybefüggő időtartamra is csökkenthető, amennyiben a következő napi pihenőidő az így kimaradt pihenőidőnek megfelelő mértékben megnövelésre kerül.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól az (1) bekezdésben meghatározott munkavállalók esetében a felek írásbeli megállapodása vagy kollektív szerződés csak a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme szempontjából kedvezőbb eltérést engedhet.

A járművezetők kiküldetésére vonatkozó rendelkezések

18/N. §   Ezen alcím alkalmazásában:
1. kétoldalú áruszállítási művelet: az áruknak fuvarozási szerződés alapján történő mozgatása, ahol a felrakodás vagy a lerakodás a fuvarozást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállamban, vagy harmadik országban van;
2. kétoldalú személyszállítási művelet: személyek autóbusszal végzett szállítása különjárat vagy menetrend szerinti járat keretében, ahol
a) az utas felvétele vagy az utas letétele a szállítást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti vagy harmadik országban történik, vagy
b) az utas felvétele és letétele a székhely szerinti tagállamban történik, miután az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti helyi kirándulást tettek a szállítást végző gazdálkodó szervezet székhelyén kívüli tagállamban vagy harmadik országban;
3. tranzit áru- és személyszállítási művelet: a jármű másik tagállam területén áru be- vagy kirakodása, utasok felvétele vagy letétele nélkül halad át;
4. gazdálkodó szervezet: más tagállam gazdálkodó szervezete.
18/O. §
(1) Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet által foglalkoztatott külföldi járművezető - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - kiküldött munkavállalónak minősül, ha a gazdálkodó szervezet a járművezetőt Magyarország területére saját nevében és irányítása alatt küldi ki, a gazdálkodó szervezet és a szolgáltatás Magyarországon működő címzettje között létrejött szerződés alapján, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet és a járművezető a kiküldetés idején munkaviszonyban áll egymással.
(2) A tranzit áru- és személyszállítási műveletet és a kétoldalú áru- és személyszállítási műveletet, valamint az üresjáratot végrehajtó külföldi járművezető nem tekinthető kiküldött munkavállalónak.
(3) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a kétoldalú áruszállítási műveletet végrehajtó külföldi járművezető, ha
a) egy berakodási és kirakodási
b) egy berakodási vagy
c) egy kirakodási
tevékenységet is elvégez azokban a tagállamokban vagy EGT-n kívüli országban, amelyeken áthalad, feltéve, hogy a járművezető nem ugyanabban a tagállamban rakodja be és ki az árukat.
(3) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a kétoldalú áruszállítási műveletet végrehajtó külföldi járművezető, ha
a) egy berakodási és kirakodási,
b) egy berakodási vagy
c) egy kirakodási
tevékenységet is elvégez azokban a tagállamokban vagy EGT-n kívüli országban, amelyeken áthalad, feltéve, hogy a járművezető nem ugyanabban a tagállamban rakodja be és ki az árukat, és a jármű fel van szerelve a tachográfokra vonatkozó uniós rendelet 8-10. cikke szerinti intelligens menetíró készülékkel.
(4) Ha a fuvarozást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti államból kiinduló olyan kétoldalú áruszállítási műveletet, amely során nem került sor a (3) bekezdés szerinti további tevékenységre a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti állam területére irányuló kétoldalú áruszállítási művelet követ, a (3) bekezdésben a további tevékenységek tekintetében meghatározott mentességet a (3) bekezdésben említett feltételek teljesülése esetén legfeljebb két további berakodási és kirakodási vagy két berakodási vagy két kirakodási műveletre kell alkalmazni, ha a jármű fel van szerelve a tachográfokra vonatkozó uniós rendelet 8., 9. és 10. cikkében előírtak szerinti intelligens menetíró készülékkel.
(4) Ha a fuvarozást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti államból kiinduló olyan kétoldalú áruszállítási műveletet - amely során nem került sor a (3) bekezdés szerinti további tevékenységre - a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti állam területére irányuló kétoldalú áruszállítási művelet követ, a (3) bekezdésben a további tevékenységek tekintetében meghatározott mentességet a (3) bekezdésben említett feltételek mellett legfeljebb két további berakodási és kirakodási vagy két berakodási vagy két kirakodási műveletre kell alkalmazni.
(5) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a kétoldalú személyszállítási műveletet végrehajtó külföldi járművezető, ha egy alkalommal utasokat vesz fel és tesz le, vagy vesz fel vagy tesz le azon tagállamokban vagy EGT-n kívüli országban, amelyeken áthalad, amennyiben a járművezető nem kínál személyszállítási szolgáltatásokat az útja során érintett tagállamban található két helyszín között. Ez a rendelkezés a visszaútra is megfelelően alkalmazandó.
(5) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a kétoldalú személyszállítási műveletet végrehajtó külföldi járművezető, ha egy alkalommal utasokat vesz fel, vagy tesz le azon tagállamban vagy EGT-n kívüli országban, amelyen áthalad, amennyiben a járművezető nem kínál személyszállítási szolgáltatásokat az útja során érintett tagállamban található két helyszín között, és ha a jármű fel van szerelve a tachográfokra vonatkozó uniós rendelet 8-10. cikke szerinti intelligens menetíró készülékkel. Ez a rendelkezés a visszaútra is alkalmazandó.
(6) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a külföldi járművezető, ha kombinált szállítási műveletek részét képező kezdeti vagy végső közúti szállítást végez, ha a szóban forgó közúti szakasz maga is kétoldalú szállítási műveletekből áll.
(7) A nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-ei 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1072/2009/EK rendelet), az 1073/2009/EK rendeletben és kettő vagy többoldalú nemzetközi egyezmény alapján meghatározott kabotázsműveleteket végző külföldi járművezető kiküldött munkavállalónak minősül.
18/P. §
(1) Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet legkésőbb a járművezető kiküldetésének kezdetekor a belső piaci információs rendszer hazai működéséről és az abban való részvételnek a szabályairól, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentési kötelezettség teljesítéséről szóló kormányrendeletben meghatározott belső piaci információs rendszerhez (a továbbiakban: IMI-rendszer) kapcsolódó nyilvános felületen elérhető többnyelvű formanyomtatvány útján kiküldetési nyilatkozatot nyújt be, és gondoskodik annak naprakészen tartásáról.
(2) A kiküldetési nyilatkozat tartalmazza:
a) a közúti fuvarozó nevét, közösségi engedélyének számát,
b) a díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállamban lévő szakmai irányító vagy más kapcsolattartó(k) elérhetőségeit,
c) a járművezető nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, tartózkodási helyének címét és vezetői engedélyének számát,
d) a járművezető munkaszerződésének kezdőnapját és a munkaszerződésre alkalmazandó jogot,
e) a kiküldetés tervezett kezdő és végdátumát,
f) a gépjármű rendszámát, valamint
g) azt, hogy a végzett szállítási szolgáltatás árufuvarozásnak, személyszállításnak, nemzetközi fuvarozásnak vagy kabotázsműveletnek minősül.
(3) Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet nyomtatott vagy elektronikus formában a járművezető rendelkezésére bocsátja, valamint a járművezető magánál tartja és az ellenőrzés során kérésre bemutatja az IMI-rendszeren keresztül benyújtott kiküldetési nyilatkozat egy példányát.
(4) Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet a kiküldetés időtartamának végét követően az ellenőrzést végző hatóság közvetlen megkeresésére, a megkeresést követő 56 napon belül az IMI-rendszerhez kapcsolódó nyilvános felületen benyújtja
a) a fuvarlevél másodpéldányát,
b) a menetíró készülékben rögzített adatokat és azon tagállamok betűjelét, amelyekben a járművezető a nemzetközi közúti szállítási műveletek vagy kabotázsműveletek végzésekor tartózkodott,
c) a kiküldött járművezetőnek a kiküldetés időtartamára vonatkozó díjazásával kapcsolatos dokumentumokat,
d) a munkaszerződést vagy az azzal egyenértékű okiratot,
e) a járművezető munkájára vonatkozó munkaidő-nyilvántartó lapokat és
f) a kifizetést igazoló dokumentumokat.
(5) Ha a díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet a kért dokumentumokat nem nyújtja be a meghatározott határidőn belül, az ellenőrzést végző hatóság az IMI-rendszeren keresztül megkeresi a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát. Megkeresés esetén a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága hozzáférhet a kiküldetési nyilatkozathoz és a gazdálkodó szervezet által az IMI-rendszer nyilvános felületén benyújtott más információkhoz.
(6) A díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának megkeresésére a kért dokumentumot és információt a megkeresés napjától számított 25 munkanapon belül az IMI-rendszeren keresztül kell rendelkezésre bocsátani.
(7) A közúti ellenőrzés során a járművezető annak megállapítása érdekében, hogy a járművezető kiküldött munkavállalónak minősül-e, a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti dokumentum bemutatására kötelezhető.
18/Q. §   Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet biztosítja, hogy az általa foglalkoztatott járművezetők a kiküldetéssel összefüggő jogaikat és kötelességeiket illetően ismeretekkel rendelkezzenek.
18/R. §   A kiküldetés véget ér, amikor a járművezető egy nemzetközi áru- vagy személyszállítás végrehajtása során elhagyja a fogadó tagállamot. Az Mt. 295. § (8) bekezdésétől eltérően Magyarország területén nemzetközi áru- vagy személyszállítást végrehajtó külföldi járművezetőnek a kiküldetési időtartama nem vonható össze az ugyanazon járművezetőnek vagy az általa helyettesített más külföldi járművezetőnek az ilyen nemzetközi műveletek keretében eltöltött korábbi kiküldetési időtartamaival. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a tizenkét hónapot meghaladó kiküldetés esetén is az ugyanazon járművezető kiküldetési időtartama vonatkozásában.

A járművek használata

19. §
(1) A közületi szervek járműveinek használatát - a közforgalmú személyszállítási vagy árufuvarozási tevékenységet folytató közületi szerv ehhez szükséges járművei kivételével - és értékesítését a Minisztertanács feltételekhez kötheti; a magáncélú használatot korlátozhatja.
(1) A közúti közlekedési szolgáltatások körét, azok végzésének és az azokhoz használt járművek üzemeltetésének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
(1) A közúti közlekedési szolgáltatások körét, azok végzésének és az azokhoz használt, továbbá a nem közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek üzemeltetésének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
(1) A közúti árutovábbítási és az autóbusszal végzett személyszállítási tevékenységekre
a) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései,
b) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-ei 2009/1072/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései, valamint
c) az autóbusszal végzett személyszállítás piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-ei 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései
e törvénnyel és a 48. § (3) bekezdés a) pont 5. alpontja alapján kiadott kormányrendelettel együttesen alkalmazandó.
(1a) A közúti árutovábbítási, az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a személygépkocsival díj ellenében végzett személyszállítási tevékenység (a továbbiakban együtt: közúti közlekedési szolgáltatás), valamint a saját számlás áruszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenység, továbbá az e tevékenységekhez használt járművek üzemeltetése a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel végezhető.
(1a) A közúti árutovábbítási, az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a személygépkocsival díj ellenében végzett személyszállítási tevékenység (a továbbiakban együtt: közúti közlekedési szolgáltatás), valamint a gazdálkodó szervezet által végzett saját számlás áruszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenység, továbbá az e tevékenységekhez használt járművek üzemeltetése a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel végezhető.
(2) A közületi szerv magánszemélynek csak olyan járművet adhat el vagy engedhet át használatra, amelynek üzembentartására magánszemély jogosult.
(2) A személygépkocsival végzett közforgalmú személyszállítás (a továbbiakban: személytaxi-szolgáltatás) céljára használt járművek számát a települési, Budapest tekintetében a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete - a szakmai érdekképviseletek véleményének kikérését követően - rendelettel korlátozhatja.
(2) A település területén levő taxiállomások igénybevételének rendjét az önkormányzat rendeletben állapíthatja meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott keretszám korlátozás alapján a jogosultság nem vonható vissza attól, aki a korlátozás elrendelésekor személytaxi-szolgáltatási jogosultsággal rendelkezik.
(3) A közforgalmú személyszállításra az üzemben tartót szerződéskötési kötelezettség terheli.
(4) A közforgalmú személyszállításra az üzemben tartót szerződéskötési kötelezettség terheli.
(4) A közlekedési hatóságnál a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott engedélyek kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben a kérelem elektronikus úton is előterjeszthető.
(4) A közlekedési hatóságnál a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott árufuvarozásra és személygépkocsival, autóbusszal végzett személyszállításra vonatkozó engedélyek kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben a kérelem elektronikus úton nem terjeszthető elő.
(4) A közlekedési hatóságnál a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott árufuvarozásra és személygépkocsival, autóbusszal végzett személyszállításra vonatkozó engedélyek kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben a kérelem elektronikus úton nem terjeszthető elő.
(4) A közlekedési hatóságnál a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott árufuvarozásra és személygépkocsival, autóbusszal végzett személyszállításra vonatkozó engedélyek kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - a kérelem elektronikus úton nem terjeszthető elő.
(5) A közúti áruszállítást végző jármű megrakásához alkalmazott, a járműre szerelt vagy önjáró emelő- és rakodógépet csak a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező, 18. életévét betöltött, egészségügyi szempontból alkalmas személy kezelheti.
(5) A közúti áruszállításhoz kapcsolódó árumozgatásra alkalmas gépeket, a járműre szerelt továbbá a közutak építéséhez, fenntartásához használt, önjáró vagy vontatott emelő-, rakodó- és útépítő gépet csak a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező, 18. életévét betöltött, emelő-, rakodó- és útépítő gép kezelésére egészségügyi szempontból alkalmas személy kezelheti.
(6) Közúti közlekedési szolgáltatást végző vállalkozás vezetője és szakmai irányítója csak olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű.
(7) Közúti közlekedési szolgáltatást végző vállalkozás vezetője és szakmai irányítója a tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a közlekedési hatóság részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, vagy kéri, hogy e tény fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a közlekedési hatóság részére - a tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a közlekedési hatóság a (8) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(8) A közlekedési hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a közúti közlekedési szolgáltatást végző vállalkozás vezetője és szakmai irányítója büntetlen előéletű. A hatósági ellenőrzés céljából a közlekedési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közúti közlekedési szolgáltatást végző vállalkozás vezetője és szakmai irányítója büntetlen előéletű-e.
(9) A (7) és (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a közlekedési hatóság a tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli.
(10) A közlekedési hatóság az uniós jogi aktusban, az e törvényben, valamint e törvény alapján kiadott jogszabályban meghatározott engedélyhez, vagy meghatározott okmány meglétéhez kötött közúti közlekedési szolgáltatással, valamint saját számlás áru- és személyszállítással kapcsolatban az engedélyezési eljárás, a tevékenység ellenőrzése, az engedély felfüggesztése, vagy visszavonása, és az ezzel összefüggő szankciók megállapítása, az uniós jogi aktusban meghatározott járművezetői igazolvány kibocsátása, megtagadása és visszavonása során
a) a gazdálkodó szervezet vezetésére (ügyvezetésére) jogosult személyre,
b) a gazdálkodó szervezet szakmai irányítójára,
c) az egyéni vállalkozóra, valamint
d) egyszemélyes gazdasági társaság esetén a gazdasági társaság tulajdonosára, továbbá
e) a járművezetői igazolvány tekintetében a járművezetőre
vonatkozóan a megismert személyes adatokat a közlekedési hatóság az engedélyezett tevékenység gyakorlásának időtartama alatt, a járművezetői igazolvány érvényességi időtartama alatt, vagy az engedély megtagadását vagy visszavonását követő naptári év végéig kezeli.
(10) A közlekedési hatóság az uniós jogi aktusban, az e törvényben, valamint e törvény alapján kiadott jogszabályban meghatározott engedélyhez, vagy meghatározott okmány meglétéhez kötött közúti közlekedési szolgáltatással, valamint saját számlás áru- és személyszállítással kapcsolatban az engedélyezési eljárás, a tevékenység ellenőrzése, az eltiltás, az engedély visszavonása, és az ezzel összefüggő szankciók megállapítása, az uniós jogi aktusban meghatározott járművezetői igazolvány kibocsátása, megtagadása és visszavonása során
a) a gazdálkodó szervezet vezetésére (ügyvezetésére) jogosult személyre,
b) a gazdálkodó szervezet szakmai irányítójára,
c) az egyéni vállalkozóra, valamint
d) egyszemélyes gazdasági társaság esetén a gazdasági társaság tulajdonosára, továbbá
e) a járművezetői igazolvány tekintetében a járművezetőre
vonatkozóan a megismert személyes adatokat a közlekedési hatóság az engedélyezett tevékenység gyakorlásának időtartama alatt, a járművezetői igazolvány érvényességi időtartama alatt, vagy az engedély megtagadását vagy visszavonását követő naptári év végéig kezeli.
19/A. §   A közúti árutovábbításra kötött szerződésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerződésekre vonatkozó általános, továbbá a fuvarozási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben, valamint a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló kormányrendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
19/A. §
(1) Személygépkocsival közúti személyszállítási szolgáltatás személytaxi-szolgáltatásként vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásként végezhető.
(2) A helyi önkormányzat - a főváros esetében a fővárosi önkormányzat - rendeletében e törvény keretei között a közigazgatási területén végzett személytaxi szolgáltatató működését - ideértve a személyszállítási-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működését is - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételekhez kötheti.
(3) A helyi önkormányzat (2) bekezdés szerinti rendelete a helyi sajátosságok figyelembevételével a személytaxi szolgáltatónak a környezet és a lakosság egészségének védelme, az utasforgalom biztonságos és magas színvonalon történő ellátása, a tevékenység szabályozott keretek közötti folytatásának biztosítása érdekében a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló jogszabályban meghatározottak mellett további, a járművek külső megjelenésére, környezetvédelmi besorolására és méretére vonatkozó feltételeket állapíthat meg.
(4) A személytaxi szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működése körében a helyi önkormányzat (2) bekezdés szerinti rendelete meghatározhatja a tevékenység folytatásához szükséges infokommunikációs eszközök alapvető műszaki sajátosságait, további feltételként köztartozás-mentességet és a tevékenység folytatásához szükséges mértékű tőkeerőt írhat elő.
(5) Ha a helyi önkormányzat - a fővárosban a fővárosi önkormányzat - a (3) és (4) bekezdés szerint feltételeket állapított meg, a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló rendeletben meghatározott tevékenységi engedély kiadását megelőzően a helyi önkormányzat vagy az általa megbízott közlekedésszervező előzetesen igazolja a feltételek teljesülését.
20. §
(1) Az e törvény és más jogszabály által engedélykötelesnek minősített közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Közlekedési Főfelügyelet jogosult.
(1) Az e törvény és más jogszabály által engedélykötelesnek minősített közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a közlekedési hatóság jogosult.
(1) Az e törvény és a külön jogszabály által engedélykötelesnek minősített közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységre (a továbbiakban: engedélyköteles tevékenység), a közlekedési hatóság részére történő bejelentési kötelezettségre és az autóbusszal végzett saját számlás személyszállítási tevékenységre vonatkozó szabályok megsértői bírságot kötelesek fizetni. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a közlekedési hatóság jogosult.
(1) Jogszabály által engedélyhez, bejelentési kötelezettséghez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és személyszállításra), továbbá a sajátszámlás áru- és személyszállításra vonatkozó - e törvényben, valamint külön jogszabályban meghatározott - rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a közlekedési hatóság, a vámhatóság és a határőrség (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.
(1) Az e törvényben, valamint külön jogszabályban
a) meghatározott engedélyhez, bejelentési kötelezettséghez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és személyszállításra),
b) meghatározott okmány meglétéhez kötött sajátszámlás áru- és személyszállításra,
c) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális szabályok összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 3820/85/EGK tanácsi rendeletben és e törvényben a vezetési időre, a megszakításra és pihenőidőre, továbbá nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodásban (AETR) a vezetési időre, a megszakításra és pihenőidőre,
c) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és e törvényben a vezetési időre, a megszakításra és pihenőidőre, továbbá a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló kihirdetett Európai Megállapodásban (AETR) a vezetési időre, a megszakításra és pihenőidőre,
d) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendeletben és az e törvényben a menetíró készülék és tachográf korong használatára,
e) a veszélyes árut szállító közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára és fogadójára, illetőleg továbbítására,
f) a gyorsan romló élelmiszerek és élő állatok közúti szállítására,
g) a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállításra,
h) a közúti közlekedési szolgáltatási és bejelentési kötelezettséghez kötött áru- és személyszállítási, továbbá a sajátszámlás szállítási tevékenységet végző járművek műszaki és környezetvédelmi tulajdonságaira,
i) a nemzetközi kombinált árufuvarozásra,
vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni.
(1) Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban
a) a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és személyszállításra),
b) a meghatározott okmány meglétéhez kötött saját számlás áru- és személyszállításra,
c) a közúti szállítás szociális előírásaira, a vezetési időre, a szünetre, illetve a megszakításra és a pihenőidőre,
d) a közúti közlekedésben használt menetíró készülék és tachográf-korong, valamint a digitális tachográfokhoz szükséges kártyák használatára,
e) a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére,
f) a gyorsan romló élelmiszerek és élő állatok közúti szállítására,
g) a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállításra,
h) a közúti közlekedési szolgáltatást vagy saját számlás szállítási tevékenységet végző járművek műszaki és környezetvédelmi tulajdonságaira, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére, továbbá az ömlesztett áruk szállítására,
i) a nemzetközi kombinált árufuvarozást elősegítő kedvezményekre,
j) a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozására,
k) a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszer, a motorkerékpár-bukósisak és a mobil rádiótelefon használatára
k) a megengedett legnagyobb sebességre („gyorshajtás”), a biztonsági öv használatára, a továbbhaladás tilalmára („tilos jelzésen történő áthaladás”), és a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”)
l) a magyarországi illetőségű személynek vagy szervezetnek a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű belföldi üzemeltetésére, használatára
vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.
(1) Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban
a) a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és személyszállításra),
b) a meghatározott okmány meglétéhez kötött saját számlás áru- és személyszállításra,
c) a közúti szállítás szociális előírásaira, a vezetési időre, a szünetre, illetve a megszakításra és a pihenőidőre,
d) a közúti közlekedésben használt menetíró készülék és tachográf-korong, valamint a digitális tachográfokhoz szükséges kártyák használatára,
e) a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére,
f) a gyorsan romló élelmiszerek és élő állatok közúti szállítására,
g) a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállításra,
h) a közúti közlekedési szolgáltatást vagy saját számlás szállítási tevékenységet végző járművek műszaki és környezetvédelmi tulajdonságaira, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére, továbbá az ömlesztett áruk szállítására,
h) a közúti járművek közúti közlekedésben való részvételéhez előírt műszaki, biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokra, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére, a rakomány rögzítésére, továbbá az ömlesztett áruk szállítására,
i) a nemzetközi kombinált árufuvarozást elősegítő kedvezményekre,
j) a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozására,
k) a közúti közlekedési szabályok közül
ka) a megengedett legnagyobb sebességre („gyorshajtás”),
kb) a biztonsági öv használatára,
kc) a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
kd) a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”)
ke) a vasúti átjárón való áthaladásra,
kf) a járművel történő megállásra és várakozásra,
kg) a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra
kh) az autópálya leálló sávjának igénybevételére,
l) a magyarországi illetőségű személynek vagy szervezetnek a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű belföldi üzemeltetésére, használatára
vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.
(1) Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban
a) a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és személyszállításra),
b) a meghatározott okmány meglétéhez kötött saját számlás áru- és személyszállításra,
c) a közúti szállítás szociális előírásaira, a vezetési időre, a szünetre, illetve a megszakításra és a pihenőidőre,
d) a közúti közlekedésben használt menetíró készülék és tachográf-korong, valamint a digitális tachográfokhoz szükséges kártyák használatára,
e) a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére,
e) a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadóra,
f) a gyorsan romló élelmiszerek és élő állatok közúti szállítására,
g) a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállításra,
h) a közúti járművek közúti közlekedésben való részvételéhez előírt műszaki, biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokra, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére, a rakomány rögzítésére, továbbá az ömlesztett áruk szállítására,
i) a nemzetközi kombinált árufuvarozást elősegítő kedvezményekre,
j) a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozására,
k) a közúti közlekedési szabályok közül
ka) a megengedett legnagyobb sebességre („gyorshajtás”),
kb) a biztonsági öv használatára,
kc) a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
kd) a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”)
ke) a vasúti átjárón való áthaladásra,
kg) a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra
kh) az autópálya leálló sávjának igénybevételére,
l) a magyarországi illetőségű személynek vagy szervezetnek a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű belföldi üzemeltetésére, használatára,
m) az útdíjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra
n) a (7)-(7a) bekezdésben meghatározott, valamint a 44. § (4) bekezdés szerinti, a jármű továbbközlekedésének megtiltására irányuló, hatósági intézkedésre
o) a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében végzett mérés eredménye befolyásolásának tilalmára
p) a közúti közlekedési ellenőrzés lefolytatására, annak során hozott hatósági intézkedésekre
q) a külföldi járművezető által végzett közúti szállítás kiküldetési előírásaira
vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.
(1a) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés - az (1c) bekezdésben meghatározott kivételre is figyelemmel - az (1) bekezdés a)-d), f)-j), l), és n) pontjában foglalt rendelkezések megsértése miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban, ha a jogsértés az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint rendkívül súlyos vagy nagyon súlyos fokúnak minősül.
(1a) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés - az (1c) bekezdésben meghatározott kivételre is figyelemmel - az (1) bekezdés a)-d), f)-j), l), n) és q) pontjában foglalt rendelkezések megsértése miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban, ha a jogsértés az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint rendkívül súlyos vagy nagyon súlyos fokúnak minősül.
(1b) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezések megsértése miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban, ha a jogsértés az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott I., II. vagy III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás. (1c) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (1) bekezdés k), m) és o) pontjában felsorolt ügycsoportba tartozó, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott egyes jogsértések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban.
(1c) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (1) bekezdés k), m) és o) pontjában felsorolt ügycsoportba tartozó, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott egyes jogsértések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban.
(1c) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (1) bekezdés k), m), o) és p) pontjában felsorolt ügycsoportba tartozó, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott egyes jogsértések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban.
(2) A bírság összege jogosulatlan árufuvarozás esetén legalább 100 000 forint, de legfeljebb 500 000 forint.
(2) A bírság összege jogosulatlan személyszállítás, illetve jogosulatlan árufuvarozás esetén 100 000 forinttól 500 000 forintig terjed.
(2) A bírság összege:
a) az engedélyköteles tevékenység engedély nélkül való végzése, a jogosulatlan személyszállítás, a jogosulatlan árufuvarozás végzése esetén 100 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig, az e tevékenységekre vonatkozó szabályok megsértése esetén 30 000 Ft-tól 150 000 Ft-ig terjed,
b) a nem engedélyköteles tevékenység végzése esetén, a közlekedési hatóság részére történő bejelentési kötelezettségre és az autóbusszal végzett saját számlás személyszállítási tevékenységre vonatkozó szabályok megsértői 30 000 Ft-tól 200 000 Ft-ig terjedő összegű bírságot kötelesek fizetni.
(2) Az (1) bekezdés alapján
a) az engedélyre vonatkozó rendelkezések megsértőjének 400 000 Ft-tól 800 000 Ft-ig,
b) a bejelentési kötelezettségre és a sajátszámlás személyszállításra vonatkozó rendelkezések megsértőjének 100 000 Ft-tól 300 000 Ft-ig
terjedő összegű - többször is kivethető - bírságot kell megfizetnie.
(2) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására - a (11) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan - a közlekedési hatóság, a vámhatóság, a rendőrség és a Határőrség, a c) pontban foglaltak tekintetében a munkaügyi hatóság is (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.
(2) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására - a (11) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan - a közlekedési hatóság, a vámhatóság, a rendőrség, a katasztrófavédelmi hatóság és a Határőrség, az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak tekintetében a munkaügyi hatóság is (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.
(2) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására - a (11) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan - a közlekedési hatóság, a vámhatóság, a rendőrség, a katasztrófavédelmi hatóság és az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak tekintetében a munkaügyi hatóság is (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.
(2) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására - a (11) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan - a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság, a katasztrófavédelmi hatóság és a munkaügyi hatóság (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.
(2) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására - a (11) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan - a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság, a katasztrófavédelmi hatóság, a munkaügyi hatóság és a közterület-felügyelet (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.
(2a) A 20. § (1) bekezdés p) pontja szerinti bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására - a (11) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan - a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság, a katasztrófavédelmi hatóság jogosult.
(2b) A rendőrség, a katasztrófavédelmi hatóság, a közlekedési hatóság - kivéve a közlekedési hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal - és a vámhatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott határozata ellen fellebbezésnek van helye.
(2b) A rendőrség, a katasztrófavédelmi hatóság, a közlekedési hatóság - kivéve a közlekedési hatóságként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal - és a vámhatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott határozata ellen fellebbezésnek van helye.
(2) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására - a (11) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan - a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság, a katasztrófavédelmi hatóság, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság és a közterület-felügyelet (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.
(2a) A rendőrség, a katasztrófavédelmi hatóság, a közlekedési hatóság, a vámhatóság és a munkaügyi hatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott határozata ellen fellebbezésnek van helye.
(2a) A rendőrség, a katasztrófavédelmi hatóság, a közlekedési hatóság - kivéve a közlekedési hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal - és a vámhatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott határozata ellen fellebbezésnek van helye.
(3) A bírság ismételten is kiszabható.
(3) A beszedett bírság összege - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az eljáró hatóságot illeti meg.
(3) Az eljáró hatóság - a (7) bekezdésben meghatározott esetben - a bírság kivetéséről szóló első fokú határozat azonnali végrehajtását rendelheti el. A bírságolással kapcsolatos eljárásban a külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdés szerinti bírságolási eljárásra az eljáró hatóság ellenőrző tevékenységét szabályozó külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) A beszedett bírság összege a Közlekedési Főfelügyeletet illeti meg. Felhatalmazást kap a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a felhasználás rendjét rendeletben állapítsa meg.
(4) A beszedett bírság összege a közlekedési hatóságot illeti meg. Felhatalmazást kap a közlekedési és vízügyi miniszter, hogy a felhasználás rendjét rendeletben állapítsa meg.
(4) A külföldi rendszámú járművek által végzett tevékenységhez kapcsolódóan kivetett bírság összegének megfizetése illetékbélyeggel, készpénz-átutalási megbízással vagy meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történhet. Amennyiben a bírságot illetékbélyeggel fizetik meg, azt az ellenőrzési jegyzőkönyvre kell felragasztani, és az illetékbélyeget az eljáró hatóság érvényteleníti.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 50 000 forinttól 800 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét külön jogszabály határozza meg.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 50 000 forinttól 800 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét külön jogszabály határozza meg. Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértéséért többen is felelőssé tehetők, a meghatározott bírság összegét a felelősök között felelősségük arányában kell megosztani.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben 10 000 forinttól 800 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta egy év eltelt (elévülés).
(4) Az (1) bekezdés a)-j) pontjában foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben 10 000 forinttól 800 000 forintig, a k) pontban foglalt esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).
(4) Az (1) bekezdés a)-j) és l) pontjában foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben 10 000 forinttól 800 000 forintig, a k) pontban foglalt esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).
(4) Az (1) bekezdés a)-j) és l) pontjában foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben - ide nem értve a regisztrációs adóról szóló törvény szerinti gépjárműflotta-üzemeltetőtől bérbe vett személygépkocsi bérlőjét, vezetőjét, ha a személygépkocsi után a regisztrációs adót megfizették, s ezt a személygépkocsi vezetője a vámhatóság által kiállított igazolás bemutatásával bizonyítja - 10 000 forinttól 800 000 forintig, a k) pontban foglalt esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).
(4) Az (1) bekezdés a)-j) és l) pontjában foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben - ide nem értve a regisztrációs adóról szóló törvény szerinti gépjárműflotta-üzemeltetőtől bérbe vett személygépkocsi bérlőjét, vezetőjét, ha a személygépkocsi után a regisztrációs adót megfizették, és ezt a személygépkocsi vezetője a vámhatóság által kiállított igazolás bemutatásával bizonyítja - 10 000 forinttól 800 000 forintig, a k) és m) pontokban foglalt esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).
(4) Az (1) bekezdés a)-j), l), n) és o) pontjában foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben - ide nem értve a regisztrációs adóról szóló törvény szerinti gépjárműflotta-üzemeltetőtől bérbe vett személygépkocsi bérlőjét, vezetőjét, ha a személygépkocsi után a regisztrációs adót megfizették, és ezt a személygépkocsi vezetője a vámhatóság által kiállított igazolás bemutatásával bizonyítja - 10 000 forinttól 800 000 forintig, a k) és m) pontokban foglalt esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).
(4) Az (1) bekezdés a)-j), l), n)-p) pontjában foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben - ide nem értve a regisztrációs adóról szóló törvény szerinti gépjárműflotta-üzemeltetőtől bérbe vett személygépkocsi bérlőjét, vezetőjét, ha a személygépkocsi után a regisztrációs adót megfizették, és ezt a személygépkocsi vezetője a vámhatóság által kiállított igazolás bemutatásával bizonyítja - 10 000 forinttól 800 000 forintig, a k) és m) pontokban foglalt esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).
(4) Az (1) bekezdés a)-j), l), n)-q) pontjában foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben - ide nem értve a regisztrációs adóról szóló törvény szerinti gépjárműflotta-üzemeltetőtől bérbe vett személygépkocsi bérlőjét, vezetőjét, ha a személygépkocsi után a regisztrációs adót megfizették, és ezt a személygépkocsi vezetője a vámhatóság által kiállított igazolás bemutatásával bizonyítja - 10 000 forinttól 800 000 forintig, a k) és m) pontokban foglalt esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).
(4a) A közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha a 20. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen megállapítást nyer, a hatóság eljáró tagja határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot és döntését közli az elkövetővel. Ha az elkövető a jogsértés tényét nem vitatja, a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, amelyről az ügyfelet a helyszínen tájékoztatni kell.
(4a) A közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha a 20. § (1) bekezdés k) vagy m) pontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen megállapítást nyer, a hatóság eljáró tagja határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot és döntését közli az elkövetővel. Ha az elkövető a jogsértés tényét nem vitatja, a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, amelyről az ügyfelet a helyszínen tájékoztatni kell.
(4a) A közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha az (1) bekezdés a), b), k) vagy m) pontjában, illetve a (11) bekezdés c) pontja szerinti ellenőrzés során az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen megállapítást nyer, a hatóság eljáró tagja határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot és döntését közli az elkövetővel. Ha az elkövető a jogsértés tényét nem vitatja, a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, amelyről az ügyfelet a helyszínen tájékoztatni kell.
(4a) A közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha az (1) bekezdés a), b), k), m) vagy p) pontjában, illetve a (11) bekezdés c) pontja szerinti ellenőrzés során az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen megállapítást nyer, a hatóság eljáró tagja határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot és döntését közli az elkövetővel. Ha az elkövető a jogsértés tényét nem vitatja, a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, amelyről az ügyfelet a helyszínen tájékoztatni kell.
(4a) A közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha az (1) bekezdés a), b), k), m) , p) vagy q) pontjában, illetve a (11) bekezdés c) pontja szerinti ellenőrzés során az (1) bekezdés a)-b) és q) pontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen megállapítást nyer, a hatóság eljáró tagja határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot és döntését közli az elkövetővel. Ha az elkövető a jogsértés tényét nem vitatja, a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, amelyről az ügyfelet a helyszínen tájékoztatni kell.
(4b) A közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha az (1) bekezdés kf) és kg) pontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen nem válik ismertté és a szabályszegést a külön jogszabályban meghatározott technikai eszközzel nem rögzítették, a (4) bekezdésben meghatározott bírságot a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartóval szemben kell kiszabni. Ilyenkor az üzemben tartó címére kell a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt megküldeni.
(4b) A közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha az (1) bekezdés kg) pontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen nem válik ismertté és a szabályszegést a külön jogszabályban meghatározott technikai eszközzel nem rögzítették, a (4) bekezdésben meghatározott bírságot a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartóval szemben kell kiszabni. Ilyenkor az üzemben tartó címére kell a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt megküldeni.
(4c) Ha a gépjármű üzemben tartója a (4b) bekezdés alapján kiszabott közigazgatási bírságot nem veszi tudomásul, a közigazgatási hatósági eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor is, ha a gépjármű üzemben tartójának megküldött csekkszelvényen vagy banki átutalással a közigazgatási bírságot harminc napon belül nem fizetik meg.
(4c) Ha a gépjármű üzemben tartója a (4b) bekezdés alapján kiszabott közigazgatási bírságot nem veszi tudomásul, a közigazgatási hatósági eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor is, ha a gépjármű üzemben tartója egyéb esetekben a közigazgatási bírságot harminc napon belül nem fizeti meg.
(4d) A közigazgatási bírság kiszabására jogosult szerv a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásban közvetlen adathozzáféréssel átveheti a gépjármű-nyilvántartásból a szabályszegés bizonyításához szükséges külön jogszabály szerinti jármű-azonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat.
(5) A közlekedési hatóság jogosult ellenőrizni, hogy a Magyar Köztársaság területén engedélykötelesnek minősített közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységet végző közúti jármű a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik-e. Amennyiben az engedélyköteles tevékenységet végző közúti jármű a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel nem rendelkezik az (1) bekezdés szerinti eljárást meg kell indítani.
(5) Külföldi rendszámú járművet a bírság megfizetéséig - az élő állat és a gyorsan romló élelmiszer-szállítmány kivételével - külön jogszabályban foglaltak szerint lehet visszatartani.
(5) A beszedett bírság összege az eljáró hatóságot illeti meg.
(5) A bírságot a rendelkezés megsértéséért felelős köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértéséért többen is felelőssé tehetők, a külön jogszabályban meghatározott bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában kötelesek megfizetni. Ha a felelősségük aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. Nem állapítható meg a bírságfizetési kötelezettség a közúti szállítást végző működési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok esetén, amelyet az nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre.
(6) A határvámhivatal a közúti járművek vámkezelése során köteles meggyőződni arról, hogy a nemzetközi közúti fuvarozási egyezmények szerinti engedélyköteles forgalomban részt vevő közúti járművek - a nemzetközi egyezményekben részes felek hatósági jelzésével ellátott közúti járművei kivételével - rendelkeznek-e az egyezményekben meghatározott árufuvarozási engedéllyel. Amennyiben az országból kilépni kívánó közúti jármű az engedéllyel nem rendelkezik, a határvámhivatal köteles haladéktalanul értesíteni a Közlekedési Főfelügyeletet, és az engedély megszerzéséig a közúti járműnek, személyzetének, továbbá a közúti járművön lévő árunak a kiléptetését megtagadni.
(6) A határvámhivatal a közúti járművek határátlépése során köteles meggyőződni arról, hogy a nemzetközi forgalomban részt vevő közúti járművek rendelkeznek-e - a nemzetközi közúti árufuvarozási és személyszállítási egyezmények szerint - az egyezményekben meghatározott engedéllyel, ideértve a nemzetközi árufuvarozói, illetőleg árufuvarozási engedélyt, illetve a jármű műszaki alkalmasságát igazoló okmányt, továbbá a személyszállításhoz kapcsolódó okmányokat is. Amennyiben az országba belépő, illetve onnan kilépő közúti jármű az előírt engedéllyel nem rendelkezik, a határvámhivatal köteles a közúti járműnek, személyzetének, továbbá a járművön lévő árunak a határátlépését megtagadni és a Központi Közlekedési Felügyeletet haladéktalanul értesíteni.
(6) Az eljáró hatóság - az élő állat és a gyorsan romló élelmiszer-szállítmány esetében - a külföldi rendszámú jármű tulajdonosának (üzemben tartójának) a bírság megfizetésére legfeljebb 30 nap halasztást adhat.
(6) A kivetett bírság összegének megfizetése meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történhet. A megfizetett bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás összegét külön jogszabályban foglaltak szerint, az azt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig letétként kell kezelni.
(6) A kivetett bírság összegének megfizetése meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történik. A beszedett bírság összege az eljáró hatóságot illeti meg. A megfizetett bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás összegét a külön jogszabályban foglaltak szerint, az azt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig letétként kell kezelni.
(6) A beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A kivetett bírság összegének megfizetése meghatározott számlára történő befizetéssel történik. A megfizetett bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás összegét a külön jogszabályban foglaltak szerint, az azt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig az eljáró hatóságnak letétként kell kezelnie.
(6) A beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A kivetett bírság összegének megfizetése meghatározott számlára történő befizetéssel történik. A megfizetett bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás összegét a külön jogszabályban foglaltak szerint, az azt megállapító döntés jogerőre emelkedéséig az eljáró hatóságnak letétként kell kezelnie.
(6) A kiszabott bírság összegének megfizetése e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történik. A megfizetett bírság és a pénzkövetelés biztosítás összegét - az azt megállapító döntés jogerőre emelkedéséig - az eljáró hatóság letétként kezeli.
(6) A kiszabott bírság és a pénzkövetelés biztosítása összegének megfizetésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott költség az azt megfizető személyt terheli. A kiszabott bírság, a pénzkövetelés biztosítása és az azok megfizetésével kapcsolatos költség összegének megfizetése e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történik. A megfizetett bírság és a pénzkövetelés biztosítása összegét - a megfizetésükkel kapcsolatos költség levonását követően az azt megállapító döntés jogerőre emelkedéséig - az eljáró hatóság elkülönítetten kezeli.
(6) A kiszabott bírság és a pénzkövetelés biztosítása összegének megfizetésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott költséget az állam viseli. A kiszabott bírság és a pénzkövetelés biztosítása összegének megfizetése e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történik. A megfizetett bírság és a pénzkövetelés biztosítása összegét - az azt megállapító döntés véglegessé válásáig - az eljáró hatóság elkülönítetten kezeli.
(6) A kiszabott bírság összegének megfizetése e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történik. A megfizetett bírság és a pénzkövetelés biztosítás összegét - az azt megállapító döntés véglegessé válásáig - az eljáró hatóság letétként kezeli.
(7) A Magyar Köztársaság területén a - magyar vagy külföldi rendszámú - közúti járművel végzett tevékenységre az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét
a) nemzetközi forgalomban a határőrség, a vámhatóság és a közlekedési hatóság,
b) belföldi forgalomban a közlekedési hatóság jogosult ellenőrizni. A közlekedési hatóság a belföldi forgalom ellenőrzésébe a vámhatóságot bevonhatja.
(7) A járművet a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig - az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül - vissza lehet tartani.
(7) A járművet a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig - az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül - vissza lehet tartani. A jármű nem tartható vissza abban az esetben, ha
a) az ellenőrző hatóság számára igazolt a kötelezett fizetési készsége,
b) a rakomány tulajdonságai miatt aránytalan kárt okozna a jármű visszatartása (pl. élőállat-szállítás).
(7) Az (1) bekezdés k) pontját kivéve közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet - a veszélyes áru, a gyorsan romló élelmiszer és az élő állat szállítmány feltartóztatására vonatkozó előírások megtartásával - a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó feltételek szerint vissza lehet tartani. A jármű nem tartható vissza különösen abban az esetben, ha
a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, bankgaranciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.
(7) Közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet - a veszélyes áru, a gyorsan romló élelmiszer és az élő állat szállítmány feltartóztatására vonatkozó előírások megtartásával - a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó feltételek szerint vissza lehet tartani. A jármű nem tartható vissza különösen abban az esetben, ha
a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, bankgaranciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.
(7) Közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet - a veszélyes áru, a gyorsan romló élelmiszer és az élő állat szállítmány feltartóztatására vonatkozó előírások megtartásával - a hatósági eljárás lefolytatása során, illetve a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó feltételek szerint vissza lehet tartani. A jármű nem tartható vissza különösen abban az esetben, ha
a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, bankgaranciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.
b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.
(7) Közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet - a veszélyes áru, a gyorsan romló élelmiszer és az élő állat szállítmány feltartóztatására vonatkozó előírások megtartásával - a hatósági eljárás lefolytatása során, illetve a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek (a továbbiakban: Ket.) a biztosítási intézkedésekre vonatkozó feltételek szerint vissza lehet tartani. A jármű nem tartható vissza különösen abban az esetben, ha
a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.
(7) Közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet - a veszélyes áru, a gyorsan romló élelmiszer és az élő állat szállítmány feltartóztatására vonatkozó előírások megtartásával - a hatósági eljárás lefolytatása során, illetve a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek (a továbbiakban: Ákr.) a biztosítási intézkedésekre vonatkozó feltételek szerint vissza lehet tartani. A jármű nem tartható vissza különösen abban az esetben, ha
a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.
(7) Közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet - a veszélyes áru, a gyorsan romló élelmiszer és az élő állat szállítmány feltartóztatására vonatkozó előírások megtartásával - az ellenőrző hatóság a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek (a továbbiakban: Ákr.) a biztosítási intézkedésekre vonatkozó feltételek szerint vissza lehet tartani. A jármű nem tartható vissza különösen abban az esetben, ha
a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.
(7a) Amennyiben az ellenőrzés megállapítja, hogy az (1) bekezdés c), e) és h) pontjában felsorolt szabályok valamelyikét megszegték és a szabályszegés a közlekedés biztonságára kockázatot jelent, az eljáró hatóság az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény biztosítási intézkedésekre vonatkozóan megállapított feltételei szerint a járművet visszatartja a közlekedésbiztonsági kockázat elhárításáig.
(7a) Amennyiben az ellenőrzés megállapítja, hogy az (1) bekezdés c), e) és h) pontjában felsorolt szabályok valamelyikét megszegték és a szabályszegés a közlekedés biztonságára kockázatot jelent, az eljáró hatóság az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a Ket. biztosítási intézkedésekre vonatkozóan megállapított feltételei szerint a járművet visszatartja a közlekedésbiztonsági kockázat elhárításáig.
(7a) Amennyiben az ellenőrzés megállapítja, hogy az (1) bekezdés c), e) és h) pontjában felsorolt szabályok valamelyikét megszegték és a szabályszegés a közlekedés biztonságára kockázatot jelent, az eljáró hatóság az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül az Ákr. biztosítási intézkedésekre vonatkozóan megállapított feltételei szerint a járművet visszatartja a közlekedésbiztonsági kockázat elhárításáig.
(8) Amennyiben a közúti járművel végzett tevékenység az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, az eljáró hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárást megindítja.
(8) A jármű részére, a visszatartás idejére várakozó helyet kell kijelölni és a jármű forgalmi engedélyét - az elismervény egyidejű kiállítása és járművezető részére történő átadása mellett - a visszatartás időtartamára el kell venni.
(8) A jármű részére a visszatartás idejére várakozó helyet kell kijelölni és a jármű forgalmi engedélyét - az átvételét igazoló elismervény egyidejű kiállítása és a járművezető részére történő átadása mellett - a visszatartás időtartamára el kell venni. A külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélyt - ha azt a jogosult a visszatartás időtartamának lejáratát követő három napon belül nem veszi át - a kiállító hatósághoz kell megküldeni.
(8) A jármű részére a visszatartás idejére várakozó helyet kell kijelölni, és a jármű forgalmi engedélyét és hatósági jelzését - az átvételét igazoló elismervény egyidejű kiállítása és annak a járművezető részére történő átadása mellett - a visszatartás időtartamára el kell venni. A külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélyt és hatósági jelzést - ha azt a jogosult a visszatartás időtartamának lejáratát követő három napon belül nem veszi át - a kiállító hatósághoz kell megküldeni.
(9) Amennyiben a közúti járművel végzett tevékenység az (1) bekezdésben említett rendelkezéseknek a - külön jogszabályban meghatározott - határátlépés alkalmával nem felel meg, a vámhatóság és a határőrség köteles a közúti járműnek, személyzetének, valamint a járművön lévő árunak a határátlépését megtagadni, és a közlekedési hatóságot haladéktalanul értesíteni.
(9) A jármű vezetőjét az átvétel elismerése mellett angol, német vagy orosz nyelven a külön jogszabályban foglaltak szerint írásban tájékoztatni kell a (8) bekezdés szerint kijelölt várakozási helyről és annak megközelítési útvonaláról, továbbá a bírságolási eljárás lefolytatásával kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott rendelkezésekről.
(9) A jármű vezetőjét a külön jogszabályban foglaltak szerint írásban tájékoztatni kell magyar, angol, német vagy orosz nyelven a (8) bekezdés szerint kijelölt várakozási helyről és annak megközelítési útvonaláról, továbbá a bírságolási eljárás lefolytatására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.
(9) A jármű vezetőjét a külön jogszabályban foglaltak szerint írásban tájékoztatni kell magyar, angol, német vagy orosz nyelven a (4a) bekezdés szerint kiszabott bírságról, illetve a (8) bekezdés szerint kijelölt várakozási helyről valamint annak megközelítési útvonaláról, továbbá a bírságolási eljárás lefolytatására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.
(9) A jármű vezetőjét a külön jogszabályban foglaltak szerint az Európai Unió hivatalos nyelvén, továbbá - a jármű honossága szerint - orosz, szerb, török vagy ukrán nyelven írásban tájékoztatni kell a (4a) bekezdés szerint kiszabott bírságról, illetve a (8) bekezdés szerint kijelölt várakozási helyről, valamint annak megközelítési útvonaláról, továbbá a bírságolási eljárás lefolytatására, illetve a hatósági ellenőrzés során foganatosítható intézkedésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.
(10) A közlekedési hatóság az (1) bekezdésben foglalt eljárásával kapcsolatban külföldi hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet a hatósági feladatai eredményes ellátásának előmozdítása érdekében.
(10) A jármű visszatartásából eredő, az üzembentartót ért kárért az eljáró hatóság felelősséggel nem tartozik.
(10) A jármű visszatartásából eredő kárért az eljáró hatóság felelősséggel nem tartozik.
(11) A Magyar Köztársaság területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti járművel végzett tevékenységre az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések megtartását
a) nemzetközi forgalomban a határőrség, a vámhatóság és a közlekedési hatóság,
b) belföldi forgalomban a közlekedési hatóság,
c) az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a munkaügyi hatóság is,
d) az (1) bekezdés c)-e) pontjai tekintetében külön jogszabály alapján a rendőrség
e) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - az üzemben tartó telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság
jogosult ellenőrizni. A belföldi forgalom ellenőrzésébe a vámhatóság is bevonható.
(11) A Magyar Köztársaság területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti járművel végzett tevékenységre az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását
a) belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén
aa) a közlekedési hatóság és a Rendőrség,
ab) az (1) bekezdés c)-e) pontja tekintetében a vámhatóság is,
b) nemzetközi forgalomban közlekedő jármű esetén a közlekedési hatóság, a Rendőrség és a vámhatóság,
c) az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a munkaügyi hatóság is,
d) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - az üzemben tartó telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság is
d) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - a veszélyes áru szállítójának, feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltő- és ürítőjének, címzettjének telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság is
jogosult ellenőrizni. Belföldi forgalomban közlekedő jármű - (1) bekezdés a) és b), valamint f)-i) pontjában meghatározott - ellenőrzésébe a vámhatóság is bevonható.
(11) A Magyar Köztársaság területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását
a) belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén
aa) a közlekedési hatóság és a rendőrség,
ab) az (1) bekezdés c)-e) pontja tekintetében, valamint az (1) bekezdés h) pontjában a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének tekintetében a vámhatóság is,
ac) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
b) nemzetközi forgalomban közlekedő jármű esetén
ba) a közlekedési hatóság, a rendőrség és a vámhatóság,
bb) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
c) az üzembentartó telephelyén
ca) a közlekedési hatóság és a rendőrség,
cb) az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében külön jogszabály alapján a munkaügyi hatóság is,
d) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - a veszélyes áru szállítójának (fuvarozójának), feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltő- és ürítőjének, címzettjének telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság és a vámhatóság is,
e) az (1) bekezdés k) pontja tekintetében a rendőrség
jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is, a belföldi forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés a) és b), valamint f)-j) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a vámhatóság is, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek ellenőrzésébe a közút kezelője is bevonható.
(11) Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását
a) belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén
aa) a közlekedési hatóság és a rendőrség,
ab) az (1) bekezdés c)-e) és l) pontja tekintetében, valamint az (1) bekezdés h) pontjában a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének tekintetében a vámhatóság is,
ac) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
b) nemzetközi forgalomban közlekedő jármű esetén
ba) a közlekedési hatóság, a rendőrség és a vámhatóság,
bb) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
c) az üzembentartó telephelyén
ca) a közlekedési hatóság és a rendőrség,
cb) az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében külön jogszabály alapján a munkaügyi hatóság is,
d) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - a veszélyes áru szállítójának (fuvarozójának), feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltő- és ürítőjének, címzettjének telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság és a vámhatóság is,
e) az (1) bekezdés k) pontja tekintetében a rendőrség
jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is, a belföldi forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés a) és b), valamint f)-j) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a vámhatóság is, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek ellenőrzésébe a közút kezelője is bevonható.
(11) Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását
a) belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén
aa) a közlekedési hatóság és a rendőrség,
ab) az (1) bekezdés c)-e) és l) pontja tekintetében, valamint az (1) bekezdés h) pontjában a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének tekintetében a vámhatóság is,
ac) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
b) nemzetközi forgalomban közlekedő jármű esetén
ba) a közlekedési hatóság, a rendőrség és a vámhatóság,
bb) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
c) az üzembentartó telephelyén
ca) a közlekedési hatóság és a rendőrség,
cb) az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében külön jogszabály alapján a munkaügyi hatóság is,
d) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - a veszélyes áru szállítójának (fuvarozójának), feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltő- és ürítőjének, címzettjének telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság és a vámhatóság is,
e) az (1) bekezdés k) pontja tekintetében a rendőrség
f) az (1) bekezdés kf) és kg) pontjai tekintetében a közterület-felügyelet is
jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is, a belföldi forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés a) és b), valamint f)-j) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a vámhatóság is, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek ellenőrzésébe a közút kezelője is bevonható.
(11) Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását
a) belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén
aa) a közlekedési hatóság és a rendőrség,
ab) az (1) bekezdés c)-e) és l) pontja tekintetében a vámhatóság is, valamint az (1) bekezdés h) pontjában a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének tekintetében a vámhatóság, és közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,
ac) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
b) nemzetközi forgalomban közlekedő jármű esetén
ba) a közlekedési hatóság, a rendőrség és a vámhatóság,
bb) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
bc) az (1) bekezdés h) pontja szerinti a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedésének tekintetében közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,
c) az üzembentartó telephelyén
ca) a közlekedési hatóság és a rendőrség,
cb) az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében külön jogszabály alapján a munkaügyi hatóság is,
d) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - a veszélyes áru szállítójának (fuvarozójának), feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltő- és ürítőjének, címzettjének telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság és a vámhatóság is,
e) az (1) bekezdés k) pontja tekintetében a rendőrség,
f) az (1) bekezdés kf) és kg) pontjai tekintetében a közterület-felügyelet is
f) az (1) bekezdés kg) pontja tekintetében a közterület-felügyelet is
g) az (1) bekezdés m) pontja tekintetében a rendőrség
g) az (1) bekezdés m) pontja tekintetében a rendőrség, a közlekedési hatóság és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NÚSZ Zrt.)
jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is, a belföldi forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés a) és b), valamint f)-j) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a vámhatóság is bevonható.
(11) Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását
a) belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén
aa) a közlekedési hatóság, a rendőrség, és a vámhatóság,
ab) az (1) bekezdés h) pontjában a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének tekintetében a közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,
ac) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
b) nemzetközi forgalomban közlekedő jármű esetén
ba) a közlekedési hatóság, a rendőrség és a vámhatóság,
bb) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
bc) az (1) bekezdés a) pontja szerinti, a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatás tekintetében és az (1) bekezdés h) pontja szerinti, a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedésének tekintetében közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,
c) az üzemben tartó telephelyén, a fel-, át- és lerakóhelyeken, illetve más, az árukezelés céljából üzemeltetett területen
ca) a közlekedési hatóság, a rendőrség, és a vámhatóság,
cb) az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében külön jogszabály alapján a munkaügyi hatóság is,
cb) az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében külön jogszabály alapján a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság is,
d) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - a veszélyes áru szállítójának (fuvarozójának), feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltő- és ürítőjének, címzettjének telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság és a vámhatóság is,
e) az (1) bekezdés k) pontja tekintetében a rendőrség,
f) az (1) bekezdés kg) pontja tekintetében a közterület-felügyelet is,
g) az (1) bekezdés m) pontja tekintetében a rendőrség, a közlekedési hatóság és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NÚSZ Zrt.)
h) az (1) bekezdés n) pontja tekintetében a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság és a katasztrófavédelmi hatóság, az (1) bekezdés o) pontja tekintetében a közlekedési hatóság
jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is bevonható.
(11) Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását
a) belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén
aa) a közlekedési hatóság, a rendőrség, és a vámhatóság,
ab) az (1) bekezdés h) pontjában a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének tekintetében a közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,
ac) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
b) nemzetközi forgalomban közlekedő jármű esetén
ba) a közlekedési hatóság, a rendőrség és a vámhatóság,
bb) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
bc) az (1) bekezdés a) pontja szerinti, a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatás tekintetében és az (1) bekezdés h) pontja szerinti, a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedésének tekintetében közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,
bd) az (1) bekezdés q) pontja tekintetében a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság,
c) az üzemben tartó telephelyén, a fel-, át- és lerakóhelyeken, illetve más, az árukezelés céljából üzemeltetett területen
ca) a közlekedési hatóság, a rendőrség, és a vámhatóság,
cb) az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében külön jogszabály alapján a munkaügyi hatóság is,
cb) az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében külön jogszabály alapján a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság is,
d) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - a veszélyes áru szállítójának (fuvarozójának), feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltő- és ürítőjének, címzettjének telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság és a vámhatóság is,
e) az (1) bekezdés k) pontja tekintetében a rendőrség,
f) az (1) bekezdés kg) pontja tekintetében a közterület-felügyelet is,
g) az (1) bekezdés m) pontja tekintetében a rendőrség, a közlekedési hatóság és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NÚSZ Zrt.)
g) az (1) bekezdés m) pontja tekintetében a rendőrség, a közlekedési hatóság és a Kormány rendeletében kijelölt, útdíjszolgáltatási tevékenységet ellátó állami tulajdonú gazdasági társaság (a továbbiakban: útdíjszolgáltatási gazdasági társaság)
h) az (1) bekezdés n) pontja tekintetében a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság és a katasztrófavédelmi hatóság, az (1) bekezdés o) pontja tekintetében a közlekedési hatóság
jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság is bevonható.
(11) Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását
a) belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén
aa) a közlekedési hatóság, a rendőrség, és a vámhatóság,
ab) az (1) bekezdés h) pontjában a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének tekintetében a közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,
ac) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
b) nemzetközi forgalomban közlekedő jármű esetén
ba) a közlekedési hatóság, a rendőrség és a vámhatóság,
bb) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
bc) az (1) bekezdés a) pontja szerinti, a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatás tekintetében és az (1) bekezdés h) pontja szerinti, a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedésének tekintetében közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,
bd) az (1) bekezdés q) pontja tekintetében a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság,
c) az üzemben tartó telephelyén, a fel-, át- és lerakóhelyeken, illetve más, az árukezelés céljából üzemeltetett területen
ca) a közlekedési hatóság, a rendőrség, és a vámhatóság,
cb) az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében külön jogszabály alapján a munkaügyi hatóság is,
cb) az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében külön jogszabály alapján a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság is,
d) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - a veszélyes áru szállítójának (fuvarozójának), feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltő- és ürítőjének, címzettjének telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság és a vámhatóság is,
e) az (1) bekezdés k) pontja tekintetében a rendőrség,
f) az (1) bekezdés kg) pontja tekintetében a közterület-felügyelet is,
g) az (1) bekezdés m) pontja tekintetében a rendőrség, a közlekedési hatóság és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NÚSZ Zrt.)
h) az (1) bekezdés n) pontja tekintetében a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság és a katasztrófavédelmi hatóság, az (1) bekezdés o) pontja tekintetében a közlekedési hatóság
jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c), d) és q) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság is bevonható.
(11a) Az (1) bekezdés k) pontja tekintetében ellenőrzésre jogosult a katonai rendészeti szolgálat is a Magyar Honvédség személyi állománya, valamint a honvédségi gépjárművek vonatkozásában. A katonai rendészeti szolgálat az általa feltárt szabályszegések esetén az ügy iratait megküldi a rendőrség részére.
(11b) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározottak ellenőrzését a tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben meghatározott ellenőrző tisztviselő (a továbbiakban: menetíró ellenőr) végzi.
(12) Amennyiben a közúti járművel végzett tevékenység az (1) bekezdés a)-i) pontjaiban megjelölt rendelkezéseknek a külön jogszabályban meghatározott határon történő belépés alkalmával nem felel meg, a vámhatóság és a Határőrség az (1) bekezdésben megjelölt bírságolási eljárás megindítása nélkül a közúti jármű belépését megtagadhatja, és erről a Közlekedési Főfelügyeletet haladéktalanul értesíti.
(12) Amennyiben a közúti járművel végzett tevékenység az (1) bekezdés a)-i) pontjaiban megjelölt rendelkezéseknek a külön jogszabályban meghatározott határon történő belépés alkalmával nem felel meg, a vámhatóság és a Határőrség az (1) bekezdésben megjelölt bírságolási eljárás megindítása nélkül a közúti jármű belépését megtagadhatja, és erről a közlekedési hatóságot haladéktalanul értesíti.
(12) Amennyiben a közúti járművel végzett tevékenység az (1) bekezdés a)-i) pontjaiban megjelölt rendelkezéseknek a külön jogszabályban meghatározott határon történő belépés alkalmával nem felel meg, a vámhatóság és a Rendőrség az (1) bekezdésben megjelölt bírságolási eljárás megindítása nélkül a közúti jármű belépését megtagadhatja, és erről a közlekedési hatóságot haladéktalanul értesíti.
(12) Amennyiben a közúti járművel végzett tevékenység az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezéseknek a határon történő belépés alkalmával nem felel meg, a vámhatóság vagy a rendőrség a közúti jármű belépését - a közlekedési hatóság haladéktalan értesítése mellett - megtagadhatja.
(13) A közlekedési hatóság látja el az e § szerinti ellenőrzések koordinációját.
(13) Az e § szerinti, a közúti áru- és személyszállítást érintő ellenőrzések szakmai útmutatását és koordinációját - a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint - a közlekedési hatóság látja el.
(14) Az (1) bekezdés k), m) és o) pontja szerinti rendelkezések, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban alkalmazott szankciókat nem kell bejegyezni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába.
(14) Az e § alapján lefolytatott bírságolási eljárás során hozott döntéssel szemben előterjesztett fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem támadott rendelkezés jogerős.
(15) Amennyiben az eljáró hatóság a közúti ellenőrzés során megállapítja, hogy a jármű vezetőjének, vagy üzemben tartójának közigazgatási bírság tartozása áll fenn, a (7)-(10) bekezdésekben foglaltak szerint kell eljárni.
(16) Amennyiben az ellenőrzésre jogosult hatóság a közúti ellenőrzés során megállapítja, hogy a 21. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott rendelkezés megszegése miatt közigazgatási eljárás még nem indult, úgy - tekintet nélkül a szabályszegés elkövetési helyére - a (7)-(10) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(16) Ha az ellenőrzésre jogosult hatóság a közúti ellenőrzés során megállapítja, hogy a 21. § (1) bekezdés d), h) vagy i) pontjában meghatározott rendelkezés megszegése miatt közigazgatási eljárás még nem indult, vagy a megindított közigazgatási eljárásban az üzembentartó személye még nem került megállapításra, úgy - tekintet nélkül a szabályszegés elkövetési helyére - a (7)-(10) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárnia.
(17) Az (1) bekezdés n) pontja szerinti, a jármű továbbközlekedésének megtiltására irányuló rendelkezés megtartásának ellenőrzésére a visszatartást elrendelő hatóság jogosult.
20/A. §
(1) A közlekedési hatóság által végzett ellenőrzés során, továbbá a 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bc) alpontja szerinti közúti közlekedési ellenőrzés során, amennyiben az ellenőrzést a közút kezelője végzi, csak olyan személy (a továbbiakban: közúti ellenőr) járhat el, aki megfelel a 20/B. §-ban meghatározottaknak, valamint a miniszter rendeletében meghatározott személyi és szakmai alkalmassági feltételeknek, továbbá részt vesz a közúti ellenőrök rendszeres továbbképzésén.
(1) A 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bc) alpontja szerinti közúti közlekedési ellenőrzés során, amennyiben az ellenőrzést a közút kezelője végzi, csak olyan személy (a továbbiakban: közúti ellenőr) járhat el, aki megfelel a 20/B. §-ban meghatározottaknak, valamint a miniszter rendeletében meghatározott személyi és szakmai alkalmassági feltételeknek, továbbá részt vesz a közúti ellenőrök rendszeres továbbképzésén.
(1) A 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bc) alpontja szerinti közúti közlekedési ellenőrzés során, amennyiben az ellenőrzést a közút kezelője végzi, csak olyan személy (a továbbiakban: kezelői ellenőr) járhat el, aki megfelel a 20/B. §-ban meghatározottaknak, valamint a miniszter rendeletében meghatározott személyi és szakmai alkalmassági feltételeknek, továbbá részt vesz a kezelői ellenőrök rendszeres továbbképzésén.
(2) A közlekedési hatóság a közúti ellenőrökről névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a közúti ellenőr
a) természetes személyazonosító adatait,
b) azonosítóját,
c) foglalkoztató szervezetének megnevezését, székhelyét, telephelyét,
d) lakcímét, értesítési címét,
e) telefonszámát,
f) elektronikus elérhetőségét, valamint
g) képzésének, továbbképzésének időpontjait.
(2) A közlekedési hatóság a kezelői ellenőrökről névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a kezelői ellenőr
a) természetes személyazonosító adatait,
b) azonosítóját,
c) foglalkoztató szervezetének megnevezését, székhelyét, telephelyét,
d) lakcímét, értesítési címét,
e) telefonszámát,
f) elektronikus elérhetőségét, valamint
g) képzésének, továbbképzésének időpontjait.
(3) A (2) bekezdés szerinti névjegyzék a közúti ellenőr vezeték- és utóneve, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adatai tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A közlekedési hatóság a közúti ellenőr közhiteles hatósági nyilvántartásában szereplő adatait a honlapján közzéteszi.
(3) A (2) bekezdés szerinti névjegyzék a kezelői ellenőr vezeték- és utóneve, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adatai tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A közlekedési hatóság a kezelői ellenőr közhiteles hatósági nyilvántartásában szereplő adatait a honlapján közzéteszi.
(4) A (2) és (3) bekezdés alapján megismert adatokat a közlekedési hatóság a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárás jogerős befejezéséig kezeli.
(4) A (2) és (3) bekezdés alapján megismert adatokat a közlekedési hatóság a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárás végleges befejezéséig kezeli.
20/A. §   A 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bc) alpontja szerinti közúti közlekedési ellenőrzés során, ha az ellenőrzést a közút kezelője végzi, csak olyan személy (a továbbiakban: kezelői ellenőr) járhat el, aki megfelel a miniszter rendeletében meghatározott személyi és szakmai alkalmassági feltételeknek, továbbá részt vesz a kezelői ellenőrök rendszeres továbbképzésén.
20/B. §
(1) Közúti ellenőr az a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lehet, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte és cselekvőképes.
(1) Kezelői ellenőr az a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lehet, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte és cselekvőképes.
(2) Nem lehet közúti ellenőr,
a) aki büntetett előéletű,
b) akit a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdése, 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 184. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 185. §), közúti veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 186. §), közúti baleset okozása (1978. évi IV. törvény 187. §), járművezetés ittas vagy bódult állapotban (1978. évi IV. törvény 188. §), járművezetés tiltott átengedése (1978. évi IV. törvény 189. §), cserbenhagyás (1978. évi IV. törvény 190. §), nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), közveszély okozása [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (1978. évi IV. törvény 266/A. §), állatkínzás (1978. évi IV. törvény 266/B. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), környezetkárosítás (1978. évi IV. törvény 280. §), természetkárosítás (1978. évi IV. törvény 281. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316-324. §, 326. §, 327. §), szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont és (4)-(5) bekezdés, valamint 355. § (2) bekezdés a) pont] alapján, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,
c) akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), a lelkiismereti és a vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 232. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), közúti veszélyeztetés (Btk. 234. §), közúti baleset okozása (Btk. 235. §), járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §), járművezetés bódult állapotban (Btk. 237. §), járművezetés tiltott átengedése (Btk. 238. §), cserbenhagyás (Btk. 239. §), környezetkárosítás (Btk. 241. §), természetkárosítás (Btk. 242. §), állatkínzás (Btk. 243. §), orvvadászat (Btk. 245. §), orvhalászat (Btk. 246. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §), radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. § és 379-380. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)-(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,
d) aki az e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(2) Nem lehet kezelői ellenőr,
a) aki büntetett előéletű,
b) akit a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdése, 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 184. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 185. §), közúti veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 186. §), közúti baleset okozása (1978. évi IV. törvény 187. §), járművezetés ittas vagy bódult állapotban (1978. évi IV. törvény 188. §), járművezetés tiltott átengedése (1978. évi IV. törvény 189. §), cserbenhagyás (1978. évi IV. törvény 190. §), nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), közveszély okozása [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (1978. évi IV. törvény 266/A. §), állatkínzás (1978. évi IV. törvény 266/B. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), környezetkárosítás (1978. évi IV. törvény 280. §), természetkárosítás (1978. évi IV. törvény 281. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316-324. §, 326. §, 327. §), szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont és (4)-(5) bekezdés, valamint 355. § (2) bekezdés a) pont] alapján, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,
b) akit a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdése, 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 184. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 185. §), közúti veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 186. §), közúti baleset okozása (1978. évi IV. törvény 187. §), járművezetés ittas vagy bódult állapotban (1978. évi IV. törvény 188. §), járművezetés tiltott átengedése (1978. évi IV. törvény 189. §), cserbenhagyás (1978. évi IV. törvény 190. §), nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), közveszély okozása [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (1978. évi IV. törvény 266/A. §), állatkínzás (1978. évi IV. törvény 266/B. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), környezetkárosítás (1978. évi IV. törvény 280. §), természetkárosítás (1978. évi IV. törvény 281. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316-324. §, 326. §, 327. §), szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont és (4)-(5) bekezdés, valamint 355. § (2) bekezdés a) pont] alapján, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,
c) akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), a lelkiismereti és a vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 232. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), közúti veszélyeztetés (Btk. 234. §), közúti baleset okozása (Btk. 235. §), járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §), járművezetés bódult állapotban (Btk. 237. §), járművezetés tiltott átengedése (Btk. 238. §), cserbenhagyás (Btk. 239. §), környezetkárosítás (Btk. 241. §), természetkárosítás (Btk. 242. §), állatkínzás (Btk. 243. §), orvvadászat (Btk. 245. §), orvhalászat (Btk. 246. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §), radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. § és 379-380. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)-(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,
c) akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), a lelkiismereti és a vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 232. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), közúti veszélyeztetés (Btk. 234. §), közúti baleset okozása (Btk. 235. §), járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §), járművezetés bódult állapotban (Btk. 237. §), járművezetés tiltott átengedése (Btk. 238. §), cserbenhagyás (Btk. 239. §), környezetkárosítás (Btk. 241. §), természetkárosítás (Btk. 242. §), állatkínzás (Btk. 243. §), orvvadászat (Btk. 245. §), orvhalászat (Btk. 246. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §), radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316/A. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. § és 379-380. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)-(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,
c) akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem és kényszermunka (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), a lelkiismereti és a vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 232. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), közúti veszélyeztetés (Btk. 234. §), közúti baleset okozása (Btk. 235. §), járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §), járművezetés bódult állapotban (Btk. 237. §), járművezetés tiltott átengedése (Btk. 238. §), cserbenhagyás (Btk. 239. §), környezetkárosítás (Btk. 241. §), természetkárosítás (Btk. 242. §), állatkínzás (Btk. 243. §), orvvadászat (Btk. 245. §), orvhalászat (Btk. 246. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §), radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316/A. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. §, 380. § és a 2020. december 31-éig hatályban volt Btk. 379. §), pénzmosás (Btk. 399. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)-(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,
d) aki az e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(3) Nem lehet közúti ellenőr az, akivel szemben a (2) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott
a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltáig,
c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett
ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított négy évig,
cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított egy évig.
(3) Nem lehet kezelői ellenőr az, akivel szemben a (2) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott
a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltáig,
c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett
ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított négy évig,
cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított egy évig.
(4) A közúti ellenőr köteles a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kizáró okot a közlekedési hatóság és a munkáltató részére haladéktalanul bejelenteni.
(4) A kezelői ellenőr köteles a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kizáró okot a közlekedési hatóság és a munkáltató részére haladéktalanul bejelenteni.
21. §
(1) A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel
a) a megengedett legnagyobb sebességre,
b) a vasúti átjárón való áthaladásra,
c) a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
d) a járművel történő megállásra és várakozásra,
d) a megengedett legnagyobb össztömeget vagy tengelyterhelést meghaladó járművek közúti közlekedésére,
e) az autópálya leálló sávjának igénybevételére,
e) a gyorsforgalmi út leálló sávjának, leállóöblének igénybevételére,
f) a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra,
f) a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra,
g) a természet védelmére
h) a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra
i) a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében végzett mérés eredménye befolyásolásának tilalmára
vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyes előírásokat megszegik, az üzemben tartóval, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben 30 000 forinttól 300 000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét a Kormány rendeletben határozza meg.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyes előírásokat megszegik, az üzemben tartóval, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben 30 000 forinttól 300 000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét a Kormány rendeletben határozza meg. Amennyiben egy cselekménnyel több előírást szegnek meg és azt egy eljárásban bírálják el, a kiszabandó bírság összegét az egyes szabályszegésekhez rendelt bírságösszegek összegeként kell megállapítani.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyes előírásokat megszegik, az üzemben tartóval, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét a Kormány rendeletben határozza meg. Amennyiben egy cselekménnyel több előírást szegnek meg és azt egy eljárásban bírálják el, a kiszabandó bírság összegét az egyes szabályszegésekhez rendelt bírságösszegek összegeként kell megállapítani.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyes előírásokat megszegik, az üzemben tartóval (járműszerelvény esetében a vontatást végző jármű üzemben tartójával), illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben
a) az (1) bekezdés a)-c) és e)-h) pontja szerinti esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig,
b) az (1) bekezdés d) és i) pontja szerinti esetben 10 000 forinttól 800 000 forintig
terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét a Kormány rendeletben határozza meg. Amennyiben egy cselekménnyel több előírást szegnek meg és azt egy eljárásban bírálják el, a kiszabandó bírság összegét az egyes szabályszegésekhez rendelt bírságösszegek összegeként kell megállapítani.
(2a) Amennyiben a 20. § (1) bekezdés k) pontjában foglalt szabályszegést elkövető kiléte a helyszíni intézkedés során ismertté válik, a (2) bekezdésben meghatározott bírság helyett a jármű vezetőjével szemben a 20. § (4a) bekezdése szerint kell eljárni.
(2a) Amennyiben a 20. § (1) bekezdés k) pontjában foglalt szabályszegést elkövető kiléte a helyszíni intézkedés, vagy a közigazgatási hatósági eljárásban ismertté válik, a (2) bekezdésben meghatározott bírság helyett a jármű vezetőjével szemben a 20. § (4) bekezdés szerinti bírságot kell kiszabni.
(2a) Amennyiben a 20. § (1) bekezdés k) vagy m) pontjában foglalt szabályszegést elkövető kiléte a helyszíni intézkedés, vagy a közigazgatási hatósági eljárásban ismertté válik, a (2) bekezdésben meghatározott bírság helyett a jármű vezetőjével szemben a 20. § (4) bekezdés szerinti bírságot kell kiszabni.
(2a) Amennyiben a 20. § (1) bekezdés d), k) vagy m) pontjában foglalt szabályszegést elkövető kiléte a helyszíni intézkedés, vagy a közigazgatási hatósági eljárásban ismertté válik, a (2) bekezdésben meghatározott bírság helyett a jármű vezetőjével szemben a 20. § (4) bekezdés szerinti bírságot kell kiszabni.
(2a) Ha a 20. § (1) bekezdés h), k), m) vagy o) pontjában foglalt szabályszegést elkövető kiléte a helyszíni intézkedés során, vagy a közigazgatási hatósági eljárásban ismertté válik, a (2) bekezdésben meghatározott bírság helyett az elkövetővel szemben a 20. § (4) bekezdése szerinti bírságot kell kiszabni.
(3) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A bírságot a hatóság az (1) bekezdésben meghatározott előírás megszegését követő 60 napon belül szabja ki.
(3) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A bírságot a hatóság az (1) bekezdésben meghatározott előírás megszegését követő 60 napon belül szabja ki. A 21. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala informatikai eszközzel, automatizált módon történhet. Automatizált egyedi döntésen a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata is informatikai eszközzel rögzíthető, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának kizárólag a külön jogszabály szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának - az (1) bekezdés h) pontja kivételével - kizárólag a külön jogszabály szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának - az (1) bekezdés d), h) és i) pontja kivételével - kizárólag a külön jogszabályban meghatározott szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye.
(3a) A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának az (1) bekezdés h) pontja esetén kizárólag az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló törvényben (a továbbiakban: ED törvény) meghatározott UD rendszer üzemeltetője által a bírság kiszabására jogosult hatóságnak átadott adatok alapján van helye.
(3b) A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának az (1) bekezdés d) és i) pontja esetén kizárólag az ED törvényben meghatározott UD rendszer üzemeltetője által felvételezett, 21/K. § (3) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott, a mérési adatok tekintetében hitelesített vagy kalibrált mérőeszközből származó, közvetlen adatkapcsolat útján átadott adatok, valamint a 21/K. § (3) bekezdés g)-h) pontja szerint a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer által közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok alapján van helye.
(4) A Kormány - az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - rendeletben állapítja meg azon szabályszegések körét, amelyek esetén az érintett gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy közigazgatási bírsággal sújtandó.
(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A bírságot a hatóság az (1) bekezdésben meghatározott előírás megszegését követő 60 napon belül szabja ki. A 21. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala informatikai eszközzel, automatizált módon történhet. Automatizált egyedi döntésen a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata is informatikai eszközzel rögzíthető, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette.
(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 90 napon belül kézbesíti. A 21. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala informatikai eszközzel, automatizált módon történhet. Automatizált egyedi döntésen a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata is informatikai eszközzel rögzíthető, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette.
(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás megszegését követő 90 napon belül kézbesíti. A 21. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala informatikai eszközzel, automatizált módon történhet. Automatizált egyedi döntésen a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata is informatikai eszközzel rögzíthető, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette.
(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás megszegését követő 180 napon belül kézbesíti. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala informatikai eszközzel, automatizált módon történhet. Automatizált egyedi döntésen a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata is informatikai eszközzel rögzíthető, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette.
(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás megszegését követő 180 napon belül kézbesíti. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala a Kormány rendeletében meghatározott feltételek esetén automatikus döntéshozatal útján történik.
(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás megszegését követő 150 napon belül kézbesíti. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala a Kormány rendeletében meghatározott feltételek esetén automatikus döntéshozatal útján történik.
(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1) bekezdés d), h) és i) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás megszegését követő 150 napon belül kézbesíti. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala a Kormány rendeletében meghatározott feltételek esetén automatikus döntéshozatal útján történik.
(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás megszegését követő 150 napon belül kézbesíti. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó határozat tekintetében nem elektronikus kapcsolattartás esetén az elektronikusan aláírt vagy lebélyegzett döntésről a hatóság papíralapú kiadmányt a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata informatikai eszközzel való rögzítésével is készíthet, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala a Kormány rendeletében meghatározott feltételek esetén automatikus döntéshozatal útján történik.
(4a) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegés miatt indult első fokú eljárást az előírás megszegését követő hat hónapon belül be kell fejezni.
(4a) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegés miatt indult első fokú eljárást az előírás megszegését követő négy hónapon belül be kell fejezni.
(4a) Az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt indult elsőfokú eljárást az előírás megszegését követő négy hónapon belül, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt indult elsőfokú eljárást az előírás megszegését követő öt hónapon belül be kell fejezni.
(4a) Az (1) bekezdés a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt indult elsőfokú eljárást az előírás megszegését követő négy hónapon belül, az (1) bekezdés d), h) és i) pontjában meghatározott szabályszegés miatt indult elsőfokú eljárást az előírás megszegését követő öt hónapon belül be kell fejezni.
(4b) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság által hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.
(4c) Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).
(5) A (3) bekezdés szerint kijelölt hatóság a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásban közvetlenül adathozzáféréssel átveheti a gépjármű-nyilvántartásból a szabályszegés bizonyításához szükséges külön jogszabály szerinti jármű-azonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat.
(5) A Kormány - az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - rendeletben állapítja meg azon szabályszegések körét, amelyek esetén az érintett gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy közigazgatási bírsággal sújtandó.
(6) A beszedett bírság felhasználását a Kormány rendeletben szabályozza.
(6) A (3) bekezdés szerint kijelölt hatóság a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásban közvetlenül adathozzáféréssel átveheti a gépjármű-nyilvántartásból a szabályszegés bizonyításához szükséges külön jogszabály szerinti jármű-azonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat.
(6) A (4) bekezdés szerint kijelölt hatóság a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásban közvetlenül adathozzáféréssel átveheti a gépjármű-nyilvántartásból a szabályszegés bizonyításához szükséges külön jogszabály szerinti jármű-azonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat.
(7) Az (1) bekezdésben felsorolt ügycsoportba tartozó, a Kormány rendeletében meghatározott egyes jogsértések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban alkalmazott szankciókat nem kell bejegyezni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába, valamint ezen jogsértések esetén közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható.
(7) A beszedett bírság felhasználását a Kormány rendeletben szabályozza.
21/A. §
(1) Az üzemben tartó mentesül a 21. § (2) bekezdése alapján kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármű - a szabályszegés időpontját megelőzően - jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben - a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően - kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását.
(2) Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatával igazolja, vagy - azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amely alapján a (4) bekezdés szerinti adatok megállapíthatóak, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.
(2) Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatával igazolja, vagy - azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amelyek a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazzák, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.
(2) Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy eredeti teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatával igazolja, vagy - azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amelyek a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazzák, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.
(3) Ha a gépjárművet használatba vevő személy a bírság fizetésére kötelezett, és a jogerős határozatban megállapított bírságot határidőig nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére az üzemben tartót külön határozattal kell kötelezni.
(3) Az üzemben tartó mentesül a 21. § (2) bekezdése alapján kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha számára a szabályszegést más törvény lehetővé teszi.
(3a) Az üzembentartó mentesül a 21. § (1) bekezdés d) pontja alapján - az össztömeg túllépése miatt - kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha igazolja, hogy az arra jogosult a jármű össztömegéről jogszabályban meghatározott olyan jármű-tömegbizonylatot állított ki, amely alapján a jármű össztömege már a berakodás időpontjában meghaladta a megengedett össztömeget. Ebben az esetben a közigazgatási bírságot a jármű-tömegbizonylat kiállítójával szemben kell kiszabni.
(4) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat, menetlevél, illetve fuvarlevél tartalmazza
a) a gépjármű hatósági jelzését,
b) az üzemben tartó és a használatba vevő személy nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét,
b) a természetes személy üzemben tartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzemben tartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét,
c) a használatba vevő személynek a gépjármű vezetésére jogosító engedélye számát,
valamint
d) azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette.
(5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti igazolást az üzemben tartó a közigazgatási bírságot kiszabó határozat kézbesítését követő 8 munkanapon belül küldheti meg a hatóságnak. A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat a gépjármű használatra történő átvételét a nyilatkozat keltét megelőző, a (4) bekezdés d) pontja szerint megjelölt időszakra is igazolhatja.

Az európai unió más tagállamában nyilvántartott gépjárművel elkövetett közlekedési szabályszegések esetén alkalmazandó eltérő rendelkezések

21/B. §
(1) Ha a 20. § (1) bekezdés ka) és kb) alpontjába, kc) alpontjának a fényjelző készülék piros fényjelzésére vonatkozó szabályába vagy kd), kg) és kh) alpontjába ütköző magatartást az Európai Uniónak a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló 2011. október 25-i 2011/82/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: Irányelv) átültető más európai uniós tagállamban (a továbbiakban e § alkalmazásában: más tagállam) bejegyzett gépjárművel követték el, a 20. § (11) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott hatóság az érintett jármű tulajdonosa, üzemben tartója azonosító adatainak megállapítása céljából a Kormány által kijelölt kapcsolattartó ponton keresztül a gépjármű teljes forgalmi rendszámának, a jogsértés napjának és időpontjának, valamint az elkövetett szabályszegésnek a megjelölésével automatizált keresést rendelhet el a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.
(1) Ha a 20. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontjára, kc) alpontján belül a fényjelző készülék piros fényjelzésére, kd) és kg)-kh) alpontjára vonatkozó szabályok megszegését a 2015/413/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: Irányelv) átültető más európai uniós tagállamban (a továbbiakban e § alkalmazásában: más tagállam) bejegyzett gépjárművel követték el, a 20. § (11) bekezdés e)-f) pontjaiban meghatározott hatóság az érintett jármű tulajdonosa, üzemben tartója azonosító adatainak megállapítása céljából a Kormány által kijelölt kapcsolattartó ponton keresztül a gépjármű teljes forgalmi rendszámának, a jogsértés napjának és időpontjának, valamint az elkövetett szabályszegésnek a megjelölésével automatizált keresést rendelhet el a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.
(2) Ha a 21. § (1) bekezdés a) pontjába, c) pontjának a fényjelző készülék piros fényjelzésére vonatkozó szabályába vagy e) és f) pontjába ütköző magatartást más tagállamban bejegyzett gépjárművel követték el, a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóság az érintett jármű tulajdonosa, üzemben tartója azonosító adatainak megállapítása céljából a Kormány által kijelölt kapcsolattartó ponton keresztül a gépjármű teljes forgalmi rendszámának, a jogsértés napjának és időpontjának, valamint az elkövetett szabályszegésnek a megjelölésével automatizált keresést rendelhet el a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.
(2) Ha a 21. § (1) bekezdés a) pontjába, c) pontjának a fényjelző készülék piros fényjelzésére vonatkozó szabályába vagy e), f) és h) pontjába ütköző magatartást más tagállamban bejegyzett gépjárművel követték el, a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóság az érintett jármű tulajdonosa, üzemben tartója azonosító adatainak megállapítása céljából a Kormány által kijelölt kapcsolattartó ponton keresztül a gépjármű teljes forgalmi rendszámának, a jogsértés napjának és időpontjának, valamint az elkövetett szabályszegésnek a megjelölésével automatizált keresést rendelhet el a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.
(3) A 20. § és a 21. § alkalmazása során a jogszabályban meghatározott formanyomtatvány alkalmazásával, a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti állam valamely hivatalos nyelvén tájékoztatni kell az üzembentartót az elkövetett szabályszegésről, az érintett gépjármű adatairól, a szabályszegés miatt megállapított pénzbírság összegéről, a befizetési határidőről, az e törvény szerinti kimentési okokról és azok igazolásának módjáról és határidejéről, az eljáró hatóság megnevezéséről és címéről, valamint a jogorvoslat lehetőségéről vagy annak hiányáról.
21/B. §
(1) A közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárás a szabálysértési eljárás ugyanazon jogsértés miatt történő lefolytatását nem érinti.
(2) Szabálysértési eljárásban azzal a személlyel szemben pénzbírság nem szabható ki, akivel szemben a szabálysértési eljárás alapjául szolgáló előírás megsértése miatt a 21. § (1) bekezdése alapján vagy a 21/A. § (2) bekezdése alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
(2) Helyszíni bírság, továbbá szabálysértési eljárásban pénzbírság nem szabható ki azzal a személlyel szemben, akivel szemben a szabálysértés alapjául szolgáló előírás megsértése miatt a 21. § (1) és (2) bekezdése alapján vagy a 21/A. § (2) bekezdése alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
(2) Helyszíni bírság, továbbá szabálysértési eljárásban pénzbírság nem szabható ki azzal a személlyel szemben, akivel szemben a szabálysértés alapjául szolgáló előírás megsértése miatt a 21. § (1) és (2) bekezdése alapján vagy a 21/A. § (2) bekezdése alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye, vagy a 20. § (4a) bekezdése alapján bírságot szabtak ki.
(2) Helyszíni bírság, továbbá szabálysértési eljárásban pénzbírság nem szabható ki azzal a személlyel szemben, akivel szemben a szabálysértés alapjául szolgáló előírás megsértése miatt a 21. § (1) és (2) bekezdése alapján vagy a 21/A. § (2) bekezdése alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

A központi közlekedési közigazgatási bírságnyilvántartás

A központi közlekedési közigazgatási és ellenőrzési bírságnyilvántartás

21/C. §
(1) A központi közlekedési közigazgatási bírságnyilvántartás (a továbbiakban: közigazgatási bírságnyilvántartás) célja a 20. §-ban meghatározott szabályszegések elkövetése alapján eljárás alá vont természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakban együtt: szabályszegőre), a szabályszegésre, továbbá a kiszabott bírság megfizetésére vonatkozó adatok nyilvántartása a közigazgatási eljárás gyors és pontos lefolytatása, a végrehajtási rendszer megerősítése, továbbá a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás útján az érintett jogai gyakorlásának biztosítása.
(1) A központi közlekedési közigazgatási és ellenőrzési bírságnyilvántartás (a továbbiakban: közigazgatási bírságnyilvántartás) célja a 20. §-ban meghatározott szabályszegések elkövetése alapján eljárás alá vont természetes személyre, jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakban együtt: szabályszegőre), a szabályszegésre, továbbá a kiszabott bírság megfizetésére vonatkozó adatok nyilvántartása, a külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi használatára vonatkozó egyes előírások hatékony ellenőrzésének biztosítása, a közigazgatási eljárás gyors és pontos lefolytatása, a végrehajtási rendszer megerősítése, továbbá a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás útján az érintett jogai gyakorlásának biztosítása.
(2) A közigazgatási bírságnyilvántartás tekintetében az adatkezelői feladatokat a közlekedési hatóság látja el.
21/D. §
(1) A közigazgatási bírságnyilvántartás tartalmazza a nyilvántartott
a) természetes személyazonosító adatait [családi nevét és utónevét (utóneveit), születési családi nevét és utónevét (utóneveit), nemét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét], állampolgárságát, lakó-, illetve tartózkodási helyét, előző családi és utónevét (neveit),
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhelyének (telephelyének) címét, cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási számát,
c) az eljáró hatóság döntése vagy a bíróság jogerős határozata szerint
ca) a szabályszegés megnevezését,
cb) a szabályszegés elkövetésének helyét, idejét,
d) a kiszabott bírság mértékét,
e) az alkalmazott intézkedést és annak mértékét,
f) a kiszabott bírság megfizetése, vagy a megállapított bírság, illetve pénzkövetelés biztosítás letétbe helyezése esetén annak tényét és időpontját, továbbá az azt átvevő szerv megnevezését,
g) a bírság meg nem fizetése esetén, az adók módjára történő behajtás elrendelésének tényét, az elrendelő szerv megnevezését, határozatának számát és keltét,
h) a bírság mértékének csökkentése esetén, az erről szóló határozatot hozó szerv megnevezését, határozatának számát és keltét.
(1) A közigazgatási bírságnyilvántartás tartalmazza
a) a nyilvántartott természetes személy természetes személyazonosító adatait (családi nevét és utónevét, születési családi nevét és utónevét, nemét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét), állampolgárságát, lakó-, illetve tartózkodási helyét, előző családi és utónevét,
b) a nyilvántartott jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhely és telephely címét, cégjegyzék-, illetve nyilvántartási számát,
c) az eljáró hatóság döntése vagy a bíróság jogerős határozata szerint
ca) a szabályszegés megnevezését,
cb) a szabályszegés elkövetésének helyét, idejét,
d) a bírságot kiszabó hatóság megnevezését, a kiszabott bírság megnevezését és mértékét,
e) az alkalmazott intézkedést és annak mértékét,
f) a kiszabott bírság megfizetése, vagy a megállapított bírság, illetve pénzkövetelés biztosítás letétbe helyezése esetén annak tényét és időpontját, továbbá az azt átvevő szerv megnevezését,
g) a bírság meg nem fizetése esetén, az adók módjára történő behajtás elrendelésének tényét, az elrendelő szerv megnevezését, határozatának számát és keltét,
g) a bírság meg nem fizetése esetén, a végrehajtás elrendelésének tényét, az elrendelő szerv megnevezését, határozatának számát és keltét,
h) a bírság mértékének csökkentése esetén, az erről szóló határozatot hozó szerv megnevezését, határozatának számát és keltét,
i) a szabályszegésben érintett jármű rendszámát,
j) a 25/B. § (7) bekezdésében meghatározott esetben a közúti ellenőrzés során felvett
ja) a járművezető a) pontban meghatározott adatait,
jb) az ellenőrzést végző hatóság megnevezését,
jc) az ellenőrzés helyét, idejét,
jd) az ellenőrzésben érintett jármű rendszámát,
je) a járműnek a 25/B. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott iratban foglalt birtokba adása időpontját,
jf) a járműnek a 25/B. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott iratban foglalt használati jogosultság időtartamát.
(1a) A közigazgatási bírságnyilvántartás az (1) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - az (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a j) pont ja) alpontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2) A közigazgatási bírságnyilvántartás részére az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az eljáró hatóság, illetve a bíróság jogszabályban meghatározott formában és módon közli.
21/E. §
(1) A nyilvántartó szerv a közigazgatási bírságnyilvántartásba felvett adatokat a bírság megfizetését, illetve bírságfizetési kötelezettség megszűnését követően hat hónapig kezeli.
(1) A nyilvántartó szerv a közigazgatási bírságnyilvántartásba felvett adatokat
a) a bírság megfizetését, vagy a bírságfizetési kötelezettség megszűnését, és
b) a 21/D. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat az ellenőrzést
követő hat hónapig kezeli.
(2) Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, akire vonatkozóan a nyilvántartási idő eltelt.
21/F. §
(1) A közigazgatási bírságnyilvántartásból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából adatok átvételére jogosult
a) a 20. § (11) bekezdésében, valamint a 21. § (4) bekezdésében meghatározott ellenőrző hatóságok a hatáskörükbe tartozó ügyeket érintően,
b) a rendőrség,
c) az ügyészség,
c) az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv,
d) a bíróság.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a közigazgatási bírságnyilvántartásból adatigénylésre jogosult az is, akit a hatáskörébe tartozó feladat ellátása érdekében törvény feljogosít a közigazgatási bírságnyilvántartás adatainak megismerésére.
21/G. §
(1) A közigazgatási bírságnyilvántartásból kérelemre teljesíthető adatszolgáltatás. A kérelemnek tartalmaznia kell az adatigénylő nevét vagy megnevezését, az adatigénylés célját és jogalapját.
(2) Az adatszolgáltatást meg kell tagadni, ha
a) az jogszabályba ütközik,
b) a kérelem nem a jogosulttól származik,
c) a kérelemben megjelölt adatok személyazonosításra alkalmatlanok.
(3) A nyilvántartó szerv a jogosultak részére az adatigénylés iránti kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesíti az adatszolgáltatást.
(4) A nyilvántartó szerv az érintettnek a róla nyilvántartott személyes adatáról a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglaltak szerint ad tájékoztatást.
(4) A nyilvántartó szerv az érintettnek a róla nyilvántartott személyes adatáról információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltak szerint ad tájékoztatást.
(5) Az adatigénylés és a tájékoztatás iránti kérelem elektronikus úton is előterjeszthető.
21/H. §   Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése érdekében a közigazgatási bírságnyilvántartásba a nyilvántartó szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, az adatvédelmi biztos, illetve az általuk meghatalmazott személy, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó ügyész tekinthet be.
21/H. §   Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése érdekében a közigazgatási bírságnyilvántartásba a nyilvántartó szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, illetve az általa meghatalmazott személy, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, elnökhelyettese és köztisztviselője, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó ügyész tekinthet be.
21/H. §   Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése érdekében a közigazgatási bírságnyilvántartásba a nyilvántartó szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, illetve az általa meghatalmazott személy, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, elnökhelyettese és köztisztviselője, valamint a törvényességi ellenőrzést ellátó ügyész tekinthet be.
21/I. §   A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.
21/J. §
(1) A közigazgatási bírságnyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.
(2) Az adattovábbítási nyilvántartást a nyilvántartó szerv vezeti.
(3) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:
a) a szabályszegő adatait,
b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,
c) az adattovábbítás időpontját,
d) az adattovábbítás célját és jogalapját, valamint
e) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.
(4) A szolgáltatott adatok nem képezik az adattovábbítási nyilvántartás részét.
(5) Az adattovábbítási nyilvántartásból az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e. Ez a jogosultság a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére történt adatszolgáltatás esetén korlátozható vagy kizárható.
(5) Az adattovábbítási nyilvántartásból az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e. Ez a jogosultság a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv részére történt adatszolgáltatás esetén korlátozható vagy kizárható.
(6) Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül
a) az adatvédelmi biztos,
a) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
b) bűncselekmény gyanúja esetén az eljáró nyomozó hatóság vagy ügyészség,
b) büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve az előkészítő eljárást folytató szerv,
c) az adattovábbításban érintett szabálysértési hatóság vezetője,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok.
(7) Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.

A Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer

21/K. §
(1) A közlekedési hatóság a közúti forgalom biztonsága érdekében a közúti járművek megengedett legnagyobb össztömegére és tengelyterhelésére vonatkozó rendelkezések megtartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztás előszűrése érdekében Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert (a továbbiakban: tengelysúlymérő-rendszer) működtet.
(1) A közlekedési hatóság a közúti forgalom biztonsága érdekében a közúti járművek megengedett legnagyobb össztömegére és tengelyterhelésére vonatkozó rendelkezések megtartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztás előszűrése érdekében Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert (a továbbiakban: tengelysúlymérő-rendszer) működtet.
(1) A közlekedési hatóság
a) az alábbi célok érdekében működteti a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert:
aa) a közúti közlekedés ellenőrzésének támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztásra, ideértve az ezekhez kapcsolódó kockázatértékelési tevékenységet is, valamint
ab) a 20. § (1) bekezdésében, továbbá a 21. § (1) bekezdés d) és i) pontjában meghatározott felelősség megállapítására;
a) az alábbi célok érdekében működteti a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert:
aa) a közúti közlekedés ellenőrzésének támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztásra, ideértve az ezekhez kapcsolódó kockázatértékelési tevékenységet is,
ab) a 20. § (1) bekezdésében, továbbá a 21. § (1) bekezdés d) és i) pontjában meghatározott felelősség megállapítására, valamint
ac) a jogszabályban meghatározott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet nélkül közlekedő gépjárművek forgalomból - amennyiben az Ákr. 40. §-ában meghatározott feltételek fennállnak, automatikus döntéshozatali eljárás keretében - történő kivonásának automatikus kezdeményezésére;
b) az a) pontban meghatározottakkal összefüggésben az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatszolgáltatást teljesít.
(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében végzett mérés eredményét befolyásolni, így különösen a mérőberendezést e célból kikerülni tilos.
(2) A közlekedési hatóság a tengelysúlymérő-rendszer keretében kezeli a következő adatokat:
a) a jármű honossága, rendszáma,
b) a jármű össztömege és tengelyterhelése,
c) a jármű tengelyeinek száma, a tengelyek közötti távolság,
d) az úthasználat helye és ideje,
e) a jármű áthaladási sebessége.
(2) Amennyiben a tengelysúlymérő-rendszer mérése alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a jármű a közúti forgalomban engedélyezett tengelyterhelést vagy megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tengelyterheléssel vagy össztömeggel vesz részt, akkor ezért a jármű üzembentartóját, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személyt a 21. §-ban meghatározott felelősség terheli.
(2) Az ED törvényben meghatározott UD rendszer üzemeltetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában közreműködik, amelynek során jogosult az ellenőrzési rendszerei által észlelt járművek össztömegére és tengelyterhelésére, a jármű tengelyeinek számára, a tengelyek közötti távolságára és sebességére vonatkozó adatokat rögzíteni és azokat a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer részére közvetlen adatkapcsolat útján az érintett járműről és annak hatósági jelzéséről készített képfelvételekkel, valamint a jármű rendszámára, honosságára vonatkozó adatokkal kiegészítve, az észlelés helyének és időpontjának megjelölésével átadni.
(2a) A közreműködő felelős azért, hogy az átadott adatok joghatással járó mérés eredményeként előállított, hatósági eljárás lefolytatását megalapozó, bizonyító erővel bíró adatok legyenek. A NÚSZ. Zrt. és a hatóság közötti, a Nemzeti Tengelysúlymérő rendszer keretében végmenő, zárt, közvetlen adatkapcsolaton keresztül történő adatátadás az e § szerinti eljárás tekintetében kötelező erejű okirati bizonyítéknak tekintendő.
(2a) A közreműködő felelős azért, hogy az átadott adatok joghatással járó mérés eredményeként előállított, hatósági eljárás lefolytatását megalapozó, bizonyító erővel bíró adatok legyenek. A útdíjszolgáltatási gazdasági társaság és a hatóság közötti, a Nemzeti Tengelysúlymérő rendszer keretében végmenő, zárt, közvetlen adatkapcsolaton keresztül történő adatátadás az e § szerinti eljárás tekintetében kötelező erejű okirati bizonyítéknak tekintendő.
(3) A közlekedési hatóság a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében kezeli a következő adatokat:
a) a jármű honossága, rendszáma,
b) a jármű össztömege és tengelyterhelése,
c) a jármű tengelyeinek száma, a tengelyek közötti távolság,
d) az úthasználat helye és ideje,
e) a jármű áthaladási sebessége,
f) a járműről és hatósági jelzéséről készített képfelvételek,
g) a 21. § (6) bekezdése alapján közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok,
h) a (4) bekezdés alapján közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok,
i) a (5) bekezdés alapján a járművek közúti és telephelyi ellenőrzése során közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok.
(4) A közlekedési hatóság a tengelysúlymérő-rendszer keretében az (1) bekezdés a) pont szerinti feladatai körében az ellenőrzésre való kiválasztáshoz, közvetlen adathozzáféréssel átveheti
a) a járműnyilvántartásból az ellenőrzött jármű
aa) műszaki adatait,
ab) a jármű üzembentartójának azonosító adatait,
ac) a jármű forgalmi engedélyének érvényességére vonatkozó adatot,
b) kötvénynyilvántartásban kezelt adatok teljes körét,
c) a jármű közúti jármű előéleti nyilvántartásban kezelt műszaki, környezetvédelmi, közlekedés biztonsági, javítási és karbantartási, gépjármű-felelősségbiztosítási, a használatra jellemző adatait,
d) a központi közigazgatási közlekedési bírság és ellenőrzési nyilvántartásban kezelt adatokat,
e) az autóbuszos személyszállítási, árufuvarozási, személygépkocsis személyszállítási és taxis személyszállítási tevékenységgel összefüggésben a közlekedési hatóság által kezelt engedélyek és igazolványok adatait,
f) a közlekedési hatóság által a közúti járművek műszaki megvizsgálásával kapcsolatban kezelt adatokat,
g) a közútkezelő által kezelt közútkezelői hozzájárulásokban szereplő, illetve az általa végzett közúti ellenőrzéssel összefüggésben keletkezett adatokat
h) a közútkezelői hozzájárulás beszerzése alóli mentességre vonatkozó adatokat,
i) a nehéz tehergépkocsik hétvégi közlekedésének korlátozása alóli mentességre vonatkozó adatokat.
(5) A közlekedési hatóság a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatai körében a járművek közúti és telephelyi ellenőrzése során közvetlen adathozzáféréssel átveheti
a) a járműnyilvántartásból az ellenőrzött jármű
aa) műszaki adatait,
ab) a jármű üzembentartójának azonosító adatait,
ac) a jármű forgalmi engedélyének érvényességére vonatkozó adatot,
b) kötvénynyilvántartásban kezelt adatok teljes körét,
c) a jármű közúti jármű előéleti nyilvántartásban kezelt műszaki, környezetvédelmi, közlekedés biztonsági, javítási és karbantartási, gépjármű-felelősségbiztosítási, a használatra jellemző adatait,
d) a központi közigazgatási közlekedési bírság és ellenőrzési nyilvántartásban kezelt adatokat,
e) az autóbuszos személyszállítási, árufuvarozási, személygépkocsis személyszállítási és, taxis személyszállítási tevékenységgel összefüggésben a közlekedési hatóság által kezelt engedélyek adatait,
f) a tachográf kártyák kibocsátásához tartozó nyilvántartásban (a továbbiakban: tachográf kártya nyilvántartás) kezelt adatokat,
g) kétoldalú egyezmény alapján a közlekedési hatóság által külföldi hatóságoknak átadott, magyarországi belépésre jogosító árufuvarozási engedélyekbe bejegyzett, illetve a felhasználásukra vonatkozó adatokat,
h) a közlekedési hatóság által kezelt szaktanfolyami vizsga eredmények adatait,
i) a közlekedési hatóság által a közúti járművek műszaki megvizsgálásával kapcsolatban kezelt adatokat,
j) vezetői engedély-nyilvántartásból a gépjármű-vezetői képesítési igazolvány sorszámára, kategóriájára, kiadásának dátumára és érvényességi idejére vonatkozó adatokat,
k) közlekedési hatóság által kezelt, a magyar állampolgárságú járművezetővel, szolgáltatóval szemben külföldi tagállamban alkalmazott szankciók adatait,
l) a közútkezelő által kezelt közútkezelői hozzájárulásokban szereplő, illetve az általa végzett közúti ellenőrzéssel összefüggésben keletkezett adatokat,
m) a közútkezelői hozzájárulás beszerzése alóli mentességre vonatkozó adatokat,
n) a műszaki eltérési engedélyek adatait,
o) a nehéz tehergépkocsik hétvégi közlekedésének korlátozása alóli mentességre vonatkozó adatokat.
(6) Ha a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében kezelt adatok alapján szabályszegés gyanúja vélelmezhető, továbbá ha a kockázatértékelés eredménye azt indokolttá teszi, a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer a (3) bekezdés a)-f) és h) pontjaiban szereplő adatokat a jármű hatósági ellenőrzésre való kiválasztása érdekében átadja a közúti ellenőröknek.
(7) A 20. § (11) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, b) pont ba) és bb) alpontja, c)-h) pontja, a (11a)-(11b) bekezdése szerinti, a közúti járművek közlekedésének ellenőrzésére jogosult szervezetek a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint a (3) bekezdés szerinti adatok közül az ellenőrzéshez és bírságoláshoz szükséges adatokat jogosultak kezelni.
(8) A (3) bekezdés szerint kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni
a) a bíróság, a közigazgatási bírság bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás lefolytatása céljából,
a) a bíróság, a közigazgatási bírsággal kapcsolatos közigazgatási per lefolytatása céljából,
b) az ügyészség, az ügyész közigazgatási eljárásban történő részvételével összefüggő feladatok ellátása érdekében,
c) a nyomozó hatóságok, a hatáskörükbe tartozó bűncselekmények nyomozásával összefüggő feladatok ellátása érdekében,
c) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság büntetőeljárás lefolytatása érdekében,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében,
e) a szervezett bűnözés elleni fellépés koordinációjáért felelős szerv az elemző-értékelő tevékenysége céljából,
f) a terrorizmust elhárító szerv.
(9) A (3) bekezdés szerinti adatokat a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszerből
a) ha bírság kiszabására nem került sor - a (10) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - az úthasználat időpontjától számított,
b) bírság kiszabása esetén az eljárás végleges befejezésétől számított,
a 20. § (4) bekezdésben foglalt határidő lejártát követően törölni kell.
(10) A (3) bekezdés szerinti adatokat abban az esetben, ha jogsértés megállapítására nem kerül sor, a (2) bekezdésben meghatározott adatátadástól számított 30 napon belül törölni kell.
(11) A közlekedési hatóság jogosult a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű rendszámát a vélelmezett szabályszegés elkövetésének helyét és idejét, valamint a helymeghatározás egyéb jellemző adatait, az ellenőrzés képi felvételeit az ellenőrzés időpontjától számított 2 évig megőrizni, ha helyszíni ellenőrzésre nem került sor, illetve a jármű üzembentartó személyének automatizált lekérdezés útján történő megállapítására nincsen mód.
(12) Ha a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében kezelt adatok alapján a gépjármű kötelező gépjármű felelősség-biztosítási fedezetének hiánya vélelmezhető és a (6) bekezdés szerinti intézkedés nem történt, a közlekedési hatóság a jármű rendszámát, a vélelmezett szabályszegés elkövetésének helyét és idejét, a helymeghatározás egyéb jellemző adatait, továbbá az ellenőrzés képi felvételeit az ellenőrzés időpontjától számított 15 napig tárolja.
(13) Ha a (12) bekezdésben meghatározott határidő 15. napján a kötvénynyilvántartás adataival történő ismételt összevetés eredményként a gépjármű kötelező gépjármű felelősség-biztosítási fedezetének hiánya állapítható meg és a gépjármű üzembentartójában változás nem történt, a közlekedési hatóság a jogsértés elkövetésének helyét és idejét, a helymeghatározás egyéb jellemző adatait, továbbá az ellenőrzés képi felvételeit elektronikus úton megküldi a gépjármű üzembentartójának lakcíme (székhelye) szerinti közlekedési igazgatási hatóságnak.
(3) Amennyiben a tengelysúlymérő-rendszer keretében végzett mérés alapján szabályszegés gyanúja vélelmezhető, a tengelysúlymérő-rendszer a (2) bekezdésben szereplő adatokat a jármű hatósági ellenőrzésre való kiválasztása érdekében jelzi a közúti ellenőröknek.
(3) A közlekedési hatóság a tengelysúlymérő-rendszer keretében kezeli a következő adatokat:
a) a jármű honossága, rendszáma,
b) a jármű össztömege és tengelyterhelése,
c) a jármű tengelyeinek száma, a tengelyek közötti távolság,
d) az úthasználat helye és ideje,
e) a jármű áthaladási sebessége,
f) a (2) bekezdés szerinti esetben a járműről és hatósági jelzéséről készített képfelvételek.
(4) Az útdíjszedő az általa kezelt a (2) bekezdésben felsorolt adatokat közvetlen adatkapcsolat útján adja át a tengelysúlymérő-rendszernek.
(4) Amennyiben a tengelysúlymérő-rendszer keretében végzett mérés alapján szabályszegés gyanúja vélelmezhető, a tengelysúlymérő-rendszer a (3) bekezdésben szereplő adatokat a jármű hatósági ellenőrzésre való kiválasztása érdekében jelzi a közúti ellenőröknek.
(5) A (2) bekezdés szerinti adatokat a tengelysúlymérő-rendszerből
a) amennyiben bírság kiszabására nem került sor, az úthasználat időpontjától számított,
b) bírság kiszabása esetén az eljárás jogerős befejezésétől számított,
a 20. § (4) bekezdésben foglalt határidő lejártát követően törölni kell.
(5) Az útdíjszedő az általa kezelt a (3) bekezdésben felsorolt adatokat közvetlen adatkapcsolat útján adja át a tengelysúlymérő-rendszernek.
(6) A (3) bekezdés szerinti adatokat a tengelysúlymérő-rendszerből
a) amennyiben bírság kiszabására nem került sor, az úthasználat időpontjától számított,
b) bírság kiszabása esetén az eljárás jogerős befejezésétől számított,
b) bírság kiszabása esetén az eljárás végleges befejezésétől számított,
a 20. § (4) bekezdésben foglalt határidő lejártát követően törölni kell.

A közúti forgalomban végzett ellenőrzés eljárási szabályai

21/L. §
(1) Amennyiben az ellenőrző hatóság a közúti forgalomban végzett ellenőrzése során jogsértést nem tár fel, és az ügyfél nem kéri, nem készít jegyzőkönyvet.
(2) A közúti forgalomban végzett ellenőrzés során az eljáró hatóság jogosult eljárása dokumentálására az eljárás alá vont járműről képfelvételt készíteni, valamint a jármű honosságát, rendszámát és az ellenőrzés időpontját rögzíteni.
(3) Amennyiben a 20. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatást és az abban foglaltakat az ügyfél megértette, ennek tényét a tájékoztatás másodpéldányának aláírásával igazolja. A tájékoztatás másodpéldányán az ügyfél nevét, születési helyét, állampolgárságát, személyazonosító okmányának típusát és számát az eljáró hatóság feltünteti.
(4) Amennyiben az eljáró hatóság ellenőrzése során
a) az ügyfél tolmács alkalmazását kéri, annak megérkezéséig, de legfeljebb 48 óra időtartamig,
b) a 20. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a 20. § (7a) bekezdésében meghatározott időtartamig,
az eljáró hatóság a járművet visszatarthatja, a fuvarokmányt, a rendszámokat és a forgalmi engedélyt, valamint a járművezető vezetői engedélyét a visszatartás időtartamára elismervény átadása mellett elveheti, továbbá a b) pontban meghatározott esetben a Ket. 29/A. §-a és 143. §-a szerinti zárlatot rendelhet el. A visszatartásra a 20. § (8)-(10) bekezdését alkalmazni kell.
(4) Amennyiben az eljáró hatóság ellenőrzése során
a) az ügyfél tolmács alkalmazását kéri, annak megérkezéséig, de legfeljebb 48 óra időtartamig,
b) a 20. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a 20. § (7a) bekezdésében meghatározott időtartamig,
az eljáró hatóság a járművet visszatarthatja, a fuvarokmányt, a rendszámokat és a forgalmi engedélyt, valamint a járművezető vezetői engedélyét a visszatartás időtartamára elismervény átadása mellett elveheti, továbbá a b) pontban meghatározott esetben az Ákr. 107. §-a szerinti zárlatot rendelhet el. A visszatartásra a 20. § (8)-(10) bekezdését alkalmazni kell.

Közúti vállalkozások kockázatértékelési rendszere

21/M. §
(1) A közlekedési hatóság a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti vállalkozások (2) bekezdés szerinti előírásokkal kapcsolatos kockázati profiljának meghatározása és a fokozott kockázatot jelentő vállalkozások szigorúbb és gyakoribb ellenőrzése érdekében a miniszter rendeletében meghatározottak szerint kockázatértékelő rendszert működtet.
(2) A kockázatértékelő rendszerben a közlekedési hatóság
a) a járművezetők vezetési és pihenőidejével, valamint a menetíró készülékekkel,
b) a haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságával, továbbá
c) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében felsorolt jogsértésekkel
kapcsolatos hatósági ellenőrzések eredménye és a rendelkezésre álló egyéb információk alapján a miniszter rendeletében meghatározott szempontrendszer szerint összeállítja a vállalkozás kockázati profilját, amelyet a vállalkozások és az általuk üzemben tartott haszongépjárművek közúti és telephelyi ellenőrzésre kiválasztása során figyelembe vesz.
(3) A közlekedési hatóság a kockázatértékelési rendszer keretében kezeli a következő adatokat:
a) a közúti személyszállítást vagy árufuvarozást végző, közúti járműveket üzembentartó vállalkozás azonosításához szükséges adatok,
b) a vállalkozás járműveit érintő közúti ellenőrzések időpontja és tárgya,
c) a vállalkozás járműveit érintő műszaki vizsgálatok időpontja és jellege (időszakos vagy önkéntes vizsgálat),
d) a vállalkozás tulajdonában, üzemben tartásában vagy használatában lévő, M2, M3, N2, N3, O3, valamint O4 kategóriájú, közúti ellenőrzésben vagy jogsértésben érintett járművek azonosító adatai,
e) a vállalkozással összefüggésbe hozható jogsértések adatai:
ea) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében meghatározott jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,
eb) a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 3-4/A. mellékleteiben meghatározott, jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,
ec) a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet 10. számú mellékletében meghatározott jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,
f) a vállalkozásnak a fenti adatok alapján előállított kockázati besorolása.
(4) A közlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatokat a bejegyzésüktől számított öt évig, de legfeljebb közúti fuvarozási tevékenység megszüntetéséig kezelheti.
(5) A kockázatértékelő rendszerből igényelheti
a) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat,
b) a közlekedési hatóságok, valamint a 20. § (11) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, b) pont ba) és bb) alpontja, c)-h) pontja, a (11a) és a (11b) bekezdése szerinti, a közúti járművek közlekedésének ellenőrzésére jogosult szervezetek az e törvényben megjelölt feladataik ellátásához szükséges adatokat,
c) a vállalkozás a kockázati profiljával kapcsolatban kezelt adatokat.
21/M. §
(1) A 20. és 21. § alapján folytatott közigazgatási hatósági eljárásban, ha az ügyfélnek a végleges határozattal lezárt ügyben a határozat véglegessé válását követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy az elbírálása esetén a kérelmezőre kedvezőbb határozatot eredményezett volna.
(2) Az eljáró hatóság az újrafelvételi kérelmet visszautasítja, ha
a) az a végleges határozat meghozatala után bekövetkezett tényen, illetve a jogi szabályozásban bekövetkezett változáson alapul,
b) az ügyben közigazgatási per van folyamatban, vagy a közigazgatási per során a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatot hozott,
c) a határozat véglegessé válásától számítva három év eltelt.
(3) Az újrafelvételi kérelmet az bírálja el, aki az elsőfokú döntést hozta vagy arra jogosult volna.
(4) Az újrafelvételi eljárásban a kérelem elbírálója a végleges határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat. E döntést közölni kell azzal, akivel a végleges döntést közölték, ellene jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye.
21/N. §   A veszélyes áru szállításának és a szállításhoz kapcsolódó tevékenységnek a hatósági ellenőrzése kizárólag hivatalból indul, az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérheti.
20. §
(1) Magánszemély gazdasági tevékenységéhez szükséges vagy ilyen célt szolgáló járműve üzembentartását a Minisztertanács korlátozhatja, engedélyhez kötheti, illetőleg arra feltételeket állapíthat meg; egyébként magánszemély korlátozás nélkül tarthat járművet üzemben.
(2) Magánszemély más magánszemélynek csak olyan járművet adhat el vagy engedhet át használatra, amelynek üzembentartására az jogosult. Az értékesítésre vagy átengedésre jogszabály egyéb feltételeket is megállapíthat.
(3) Magánszemély a járművét díj ellenében végzett személyszállításra, árufuvarozásra vagy autómentésre másnak nem engedheti át.
21. §   A közforgalmú személyszállításra, a darabárufuvarozásra és a tehertaxival végzett árufuvarozásra az üzembentartót szerződéskötési kötelezettség terheli.

Közúti vállalkozások kockázatértékelési rendszere

21/M. §
(1) A közlekedési hatóság a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti vállalkozások (2) bekezdés szerinti előírásokkal kapcsolatos kockázati profiljának meghatározása és a fokozott kockázatot jelentő vállalkozások szigorúbb és gyakoribb ellenőrzése érdekében a miniszter rendeletében meghatározottak szerint kockázatértékelő rendszert működtet.
(2) A kockázatértékelő rendszerben a közlekedési hatóság
a) a járművezetők vezetési és pihenőidejével, valamint a menetíró készülékekkel,
b) a haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságával, továbbá
c) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében felsorolt jogsértésekkel
kapcsolatos hatósági ellenőrzések eredménye és a rendelkezésre álló egyéb információk alapján a miniszter rendeletében meghatározott szempontrendszer szerint összeállítja a vállalkozás kockázati profilját, amelyet a vállalkozások és az általuk üzemben tartott haszongépjárművek közúti és telephelyi ellenőrzésre kiválasztása során figyelembe vesz.
(3) A közlekedési hatóság a kockázatértékelési rendszer keretében kezeli a következő adatokat:
a) a közúti személyszállítást vagy árufuvarozást végző, közúti járműveket üzembentartó vállalkozás azonosításához szükséges adatok,
b) a vállalkozás járműveit érintő közúti ellenőrzések időpontja és tárgya,
c) a vállalkozás járműveit érintő műszaki vizsgálatok időpontja és jellege (időszakos vagy önkéntes vizsgálat),
d) a vállalkozás tulajdonában, üzemben tartásában vagy használatában lévő, M2, M3, N2, N3, O3, valamint O4 kategóriájú, közúti ellenőrzésben vagy jogsértésben érintett járművek azonosító adatai,
e) a vállalkozással összefüggésbe hozható jogsértések adatai:
ea) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében meghatározott jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,
eb) a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 3-4/A. mellékleteiben meghatározott, jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,
ec) a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet 10. számú mellékletében meghatározott jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,
f) a vállalkozásnak a fenti adatok alapján előállított kockázati besorolása.
(4) A közlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatokat a bejegyzésüktől számított öt évig, de legfeljebb a közúti fuvarozási tevékenység megszüntetéséig kezelheti.
(5) A kockázatértékelő rendszerből igényelheti
a) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv a törvényben meghatározott feladataik
ellátásához szükséges adatokat,
b) a közlekedési hatóságok, valamint a 20. § (11) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, b) pont ba) és bb) alpontja, c)-h) pontja, a (11a) és a (11b) bekezdése szerinti, a közúti járművek közlekedésének ellenőrzésére jogosult szervezetek az e törvényben megjelölt feladataik ellátásához szükséges adatokat,
c) a vállalkozás a kockázati profiljával kapcsolatban kezelt adatokat.
21/N. §
(1) A 20. és 21. § alapján folytatott közigazgatási hatósági eljárásban, ha az ügyfélnek a végleges határozattal lezárt ügyben a határozat véglegessé válását követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy az elbírálása esetén a kérelmezőre kedvezőbb határozatot eredményezett volna.
(2) Az eljáró hatóság az újrafelvételi kérelmet visszautasítja, ha