SZÍNEZŐS
a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
a Polgári Törvénykönyvről
ELSŐ RÉSZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
| 1. § |
| (1) |
Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, gazdasági és társadalmi szervezetek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza a társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek tervszerű, egyre növekvő mértékű kielégítése, a szocializmus építése érdekében. |
| (1) |
Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza a társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek tervszerű kielégítése, a fejlett szocialista társadalom építése érdekében. |
| (1) |
Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. |
| (1) |
Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. |
| (1) |
Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. |
| (2) |
A törvény rendelkezéseit a Magyar Népköztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni. |
| (2) |
A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni. |
| (2) |
E törvény rendelkezéseit Magyarország gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni. |
|
| 2. § |
| (1) |
A törvény védi az állampolgárok és szervezeteik személyhez fűződő jogait, továbbá vagyoni jogait és törvényes érdekeit. |
| (1) |
A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit. |
| (2) |
A törvény biztosítja az állampolgároknak és szervezeteiknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően. |
| (2) |
A törvény biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően. |
|
| 3. § |
| (1) |
A törvény védi a tulajdonnak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját. |
| (1) |
A törvény védi a tulajdonnak valamennyi formáját. |
| (2) |
A társadalmi tulajdon a törvény fokozott oltalma alatt áll. Tervszerű felhasználása és gyarapítása, gondos kezelése és védelme alkotmányos kötelesség. A társadalmi tulajdon megkárosításáért mindenki fokozott felelősséggel tartozik. |
| (3) |
A törvény előmozdítja a munkával szerzett tulajdon gyarapítását. |
|
A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése
| 4. § |
| (1) |
A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a feleknek olyan magatartást kell tanúsítaniuk, hogy érdekeik érvényesítése a társadalom érdekével összhangban álljon. |
| (1) |
A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a feleknek olyan magatartást kell tanúsítaniuk, hogy érdekeik érvényesítése a társadalom érdekével összhangban álljon. A gazdálkodó szervezetek a polgári jogi kapcsolataikban a népgazdaság tervszerű arányos fejlődésének követelményével összhangban kötelesek eljárni. |
| (1) |
A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. |
| (1) |
A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. |
| (2) |
A polgári jogi viszonyokban kölcsönösen együttműködve és a szocialista együttélés követelményei szerint kell eljárni. Az együttműködést a kötelezettségek pontos teljesítésével és a jogok rendeltetésszerű gyakorlásával kell megvalósítani. |
| (2) |
A törvény tiltja a tisztességtelen gazdálkodást, így különösen a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, továbbá a tisztességtelen haszon szerzését. A tisztességtelen gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg. |
| (2) |
A törvény tiltja a tisztességtelen gazdasági tevékenységet, így különösen a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, a fogyasztók megtévesztését, továbbá a tisztességtelen ár érvényesítését. A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmára vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg. |
| (3) |
Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat; a másik fél felróható magatartására azonban az is hivatkozhat, aki maga is vétkes. |
| (3) |
A polgári jogi viszonyokban a szocialista együttélés követelményei szerint, kölcsönösen együttműködve kell eljárni. Az együttműködést elsősorban a kötelezettségek pontos teljesítésével és a jogok rendeltetésszerű gyakorlásával kell megvalósítani. |
| (4) |
Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat. |
|
| 5. § |
| (1) |
A törvény tiltja a joggal való visszaélést. |
| (2) |
Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a népgazdaság megkárosítására, az állampolgárok zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne. |
| (2) |
Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a népgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne. |
| (2) |
Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne. |
| (3) |
Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé. |
|
| 6. § |
|
A bíróság a kár egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte. |
| 6. § |
|
A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte. |
| 7. § |
|
A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük - ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik - bírósági útra tartozik. |
| 7. § |
|
A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük - ha jogszabály másképpen nem rendelkezik - bírósági útra tartozik. |
| 7. § |
|
A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük - ha törvény másképpen nem rendelkezik - bírósági útra tartozik. |
| 7. § |
| (1) |
A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük - ha törvény másképpen nem rendelkezik - bírósági útra tartozik. |
| (2) |
Ha a felek gazdálkodó szervezetek, írásban megállapodhatnak, hogy a szerződésükkel kapcsolatos jogvita eldöntésére választottbírósághoz fordulnak. |
| (2) |
Bírósági peres eljárás helyett a felek választottbírósági eljárást köthetnek ki, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, és a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek. |
|
| 8. § |
| (1) |
A Magyar Népköztársaságban minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek. |
| (1) |
A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek. |
| (1) |
Minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek. |
| (2) |
A jogképesség az életkorra, nemre, nemzetiséghez, vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. |
| (2) |
A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. |
| (3) |
A jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. |
|
| 9. § |
|
A jogképesség az embert, ha élveszületik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy későbben történt. A születés napja a határidőbe beleszámít. |
| 9. § |
|
A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy későbben történt. A születés napja a határidőbe beleszámít. |
| 10. § |
|
A gyermek részére már megszületése előtt gondnokot kell rendelni, ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen ha a gyermek és törvényes képviselője között érdekellentét van. |
| 10. § |
|
A gyermek részére már megszületése előtt gondnokot kell kirendelni, ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen ha a gyermek és törvényes képviselője között érdekellentét van. |
II. FEJEZET
A CSELEKVŐKÉPESSÉG
II. FEJEZET
CSELEKVŐKÉPESSÉG
| 11. § |
| (1) |
Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. |
| (2) |
Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. |
| (3) |
A cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. |
|
Korlátozott cselekvőképesség
A korlátozott cselekvőképesség
A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképesség, illetve cselekvőképtelenség
| 12. § |
| (1) |
Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki tizenkettedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. |
| (1) |
Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. |
| (2) |
Kiskorú az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság okából szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek. |
| (2) |
Kiskorú az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek. |
|
| 12. § |
|
Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek. |
| 12/A. § |
| (1) |
Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. |
| (2) |
A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez - ha jogszabály kivételt nem tesz - törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről. |
| (3) |
A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is
| a) |
tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja; |
| b) |
megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; |
| c) |
rendelkezik munkával szerzett keresményével; keresménye erejéig erre kötelezettséget vállalhat; |
| d) |
megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. |
|
| (4) |
A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak - a d) pontban foglaltak szerint - ígért vagy adott ajándékot a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, ez a határozata a törvényes képviselő elfogadó nyilatkozatát pótolja. |
| (5) |
A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is tehet jognyilatkozatokat, kivéve azokat, amelyeknél a jogszabály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, illetve amelyek a munkával szerzett keresményre vonatkoznak. |
|
| 12/B. § |
| (1) |
Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be. |
| (2) |
Cselekvőképtelen az a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A gondnokság alá helyezési eljárásra a 15. § rendelkezései megfelelően irányadók. A gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már a határozat jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik. |
|
| 12/C. § |
| (1) |
A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el. |
| (2) |
Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és már teljesített csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel. |
|
| 12/D. § |
|
A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű, illetve az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét figyelembe kell vennie. |
A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen kiskorúakra vonatkozó közös szabályok
| 13. § |
| (1) |
Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú is, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. |
| (2) |
Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. |
| (3) |
A cselekvőképesség korlátozottsága a gondnokság megszüntetésével véget ér. |
|
| 13. § |
| (1) |
A törvényes képviselő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat
| a) |
a kiskorút megillető tartásról történő lemondásra, |
| b) |
a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillető jogokra vagy kötelezettségre; külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására, |
| c) |
a kiskorú ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására, |
| d) |
a kiskorú külön jogszabály alapján beszolgáltatott vagyonára, |
| e) |
a kiskorú olyan egyéb vagyontárgyára, illetve vagyoni értékű jogára vonatkozik, amelynek értéke meghaladja a külön jogszabályban meghatározott összeget. |
|
| (2) |
Bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. |
|
| 14. § |
| (1) |
A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatának érvényességéhez - ha jogszabály kivételt nem tesz - törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes személy cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényessége felől. |
| (2) |
A korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is
| a) |
tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja; |
| b) |
megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; |
| c) |
rendelkezik munkával szerzett keresményével, ha tizennegyedik életévét betöltötte és jogszabály kivételt nem tesz; erre korlátozott felelősséggel kötelezettséget is vállalhat; |
| c) |
rendelkezik munkával szerzett keresményével, ha jogszabály kivételt nem tesz; keresménye erejéig erre kötelezettséget is vállalhat; |
| d) |
megkötheti az olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. |
| d) |
megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. |
|
| (3) |
A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak ígért vagy adott ajándékot a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, ez a határozata a törvényes képviselő elfogadó nyilatkozatát pótolja. |
| (4) |
Mindazokat a jognyilatkozatokat, amelyek a törvényes képviselő közreműködése nélkül semmisek, továbbá amelyeknél jogszabály nem kívánja meg a korlátozottan cselekvőképes személy saját nyilatkozatát, a törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes személy nevében maga is megteheti. |
| (4) |
A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes személy nevében maga is tehet jognyilatkozatot, kivéve azokat, amelyeknél a jogszabály a korlátozottan cselekvőképes személy saját nyilatkozatát kívánja meg, illetőleg amelyek a munkával szerzett keresményre vonatkoznak. |
|
| 15. § |
|
Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki tizenkettedik életévét nem töltötte be. |
| 15. § |
|
Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki tizennegyedik életévét nem töltötte be. |
| 16. § |
| (1) |
Cselekvőképtelen az is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. |
| (2) |
Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt - állandó jelleggel teljesen hiányzik. |
| (3) |
Ha a bíróság ugyanilyen okból kiskorút helyez cselekvőképességet kizáró gondnokság alá, a gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már a határozat jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik. |
| (4) |
A gondnokság megszüntetésével a cselekvőképtelen személy cselekvőképességét visszanyeri. |
|
| 17. § |
|
Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. |
| 18. § |
| (1) |
A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis; nevében törvényes képviselője jár el. |
| (2) |
Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen személy által közvetlenül kötött és teljesedésbe is ment olyan csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel. |
| (2) |
Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen személy által közvetlenül kötött és már teljesített csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel. |
| (3) |
A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen nagykorú személy jognyilatkozatát cselekvőképtelenség miatt nem lehet semmisnek tekinteni, ha tartalmából és körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a fél cselekvőképessége esetében is indokolt lett volna. |
|
| 19. § |
| (1) |
A törvényes képviselő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat
| a) |
a korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképtelen személy tartására, |
| b) |
a korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképtelen személyt örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre, |
| c) |
ingatlan elidegenítésére, megterhelésére vagy szerzésére vonatkozik. |
| c) |
a külön jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyra vonatkozik. |
|
| (2) |
A gyámhatóság jóváhagyása szükséges akkor is, ha a jognyilatkozat tárgyának értéke a külön jogszabályban meghatározott mértéket meghaladja. |
| (2) |
Bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. |
| (3) |
Bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. |
|
| 13/A. § |
| (1) |
A kiskorú még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. |
| (2) |
Ez a szabály nem gátolja a korlátozottan cselekvőképes kiskorút a munkával szerzett keresményével való rendelkezésben, és nem zárja ki a szokásos mértékű ajándékozást. |
|
| 13/B. § |
| (1) |
A korlátozott cselekvőképességen és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik. |
| (2) |
Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető. |
|
| 20. § |
| (1) |
A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen személy még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amely részéről ajándékozást tartalmaz, amellyel idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, majd amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. |
| (1) |
A korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen személy még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. |
| (2) |
Ez a szabály nem gátolja a korlátozottan cselekvőképes személyt a munkával szerzett keresményével való rendelkezésben, és nem zárja ki a szokásos mértékű ajándékozást. |
| (3) |
Közcélra felajánlás, valamint az örökölt föld és a hozzátartozó felszerelés visszautasítása [674. § (2) bek.] a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes. |
| (3) |
A közcélra felajánlás, valamint a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes. |
|
| 21. § |
| (1) |
A korlátozott cselekvőképességen és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik. |
| (2) |
Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető. |
|
A cselekvőképesség korlátozása és kizárása gondnokság alá helyezéssel
| 14. § |
| (1) |
Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. |
| (2) |
A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. |
| (2) |
A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. |
| (3) |
Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt a (2) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozó a gyámhatóságnak a perindítás szükségességéről való tájékoztatását követő 60 napon belül nem teszi meg. |
| (4) |
Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt - általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. |
| (5) |
Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességet korlátozó ítéletben a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza. |
| (6) |
A bíróság különösen a következő ügycsoportok tekintetében korlátozhatja a gondnokság alá helyezett személy teljes cselekvőképességét:
| 1. |
társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátás igénylése, illetve az azzal, valamint a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, a 14/B. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt mértéket meghaladó jövedelemmel való rendelkezés; |
| 2. |
ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog; |
| 3. |
családjogi jognyilatkozatok megtétele
| a) |
a házassági vagyonjoggal kapcsolatos jognyilatkozat, |
| a) |
a házassági, a bejegyzett élettársi vagyonjoggal kapcsolatos jognyilatkozat, |
| b) |
a származás megállapításával kapcsolatos nyilatkozat megtétele, |
| c) |
a gyermeke nevének meghatározása és annak megváltoztatása, |
| d) |
a gyermekének örökbefogadásához való hozzájárulás; |
|
| 4. |
tartási kötelezettséggel kapcsolatos vagyoni döntés meghozatala; |
| 5. |
a lakásbérlettel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele (a szerződés megkötése, illetve felbontása); |
| 7. |
bentlakásos szociális intézetben történő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok; |
| 8. |
az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása; |
| 9. |
tartózkodási hely meghatározása. |
|
|
| 14/A. § |
| (1) |
A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozását kimondó ítéletében rendelkeznie kell a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontjáról, mely nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év. |
| (2) |
A felülvizsgálati eljárást a gyámhatóságnak kell megindítania. A kereseti kérelem a gondnokság alá helyezés megszüntetésére, annak hatályában való fenntartására, a cselekvőképességet korlátozó gondnokság cselekvőképességet kizáró gondnoksággá változtatására, a cselekvőképességet kizáró gondnokság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítására, illetve cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható jogkörök módosítására irányulhat. |
|
| 14/B. § |
| (1) |
A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozata általános jelleggel, illetve a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak akkor érvényes, ha azt a gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tette. A gondnokolt és gondnoka közötti vita esetén a gyámhatóság dönt. Ha a korlátozottan cselekvőképes személy cselekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről. |
| (2) |
A korlátozottan cselekvőképes személy a gondnoka közreműködése nélkül is
| a) |
tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre a jogszabály feljogosítja; |
| b) |
megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; |
| c) |
rendelkezik a munkaviszonyból, munkaviszony jellegű jogviszonyból, társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátásból származó jövedelme 50%-ával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat; |
| d) |
megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. |
|
| (3) |
A korlátozottan cselekvőképes gondnokolt közokiratban feljogosíthatja a gondnokát - annak hozzájárulása esetén - arra, hogy helyette és nevében - általános jelleggel - eljárjon, jognyilatkozatot tegyen, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott jognyilatkozatokat, illetve azokat, amelyeknél jogszabály a korlátozottan cselekvőképes személy saját nyilatkozatát kívánja meg. |
| (4) |
A gondnokolt a (3) bekezdés szerinti általános felhatalmazást teljes bizonyítóerejű magánokirattal - a gondnok egyidejű tájékoztatása mellett - bármikor visszavonhatja. |
| (5) |
Azonnali intézkedést igénylő esetben, illetve külön törvényben foglaltak szerint a gondnok a (3) bekezdésben meghatározott megállapodás hiányában is eljárhat a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt helyett. |
|
| 15. § |
| (1) |
Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. |
| (2) |
A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. |
| (2) |
A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. |
| (3) |
Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt a (2) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozó a gyámhatóságnak a perindítás szükségességéről való tájékoztatást követő 60 napon belül nem teszi meg. |
| (4) |
A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt - tartósan teljes mértékben hiányzik. |
| (5) |
A bíróságnak a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó ítéletében rendelkeznie kell a 14/A. § szerinti felülvizsgálatról, kivéve, ha az érintett személy belátási képességének hiánya véglegesnek tekinthető. Erről az igazságügyi orvosszakértőnek szakértői véleményében nyilatkoznia kell. |
|
| 15/A. § |
| (1) |
A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - semmis; nevében gondnoka jár el. A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes gondnokolt kívánságát, kéréseit - pl. a tartózkodási helyére vonatkozóan - a döntések meghozatala előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie. Ha a gondnok e kötelezettségét folyamatosan megszegi, ez a 19/C. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti elmozdítását vonhatja maga után. |
| (2) |
A cselekvőképtelen személy maga is megkötheti azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást nem igényelnek. |
|
| 15/B. § |
|
A bíróságnak a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletében rendelkeznie kell a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 11/A. §-ában meghatározott kérdésről. |
| 15/B. § |
| (1) |
A bíróságnak a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletében rendelkeznie kell a választójogból való kizárás kérdéséről. |
| (2) |
A bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége
| a) |
pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy |
| b) |
pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik. |
|
|
A cselekvőképességet korlátozó és a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezettekre vonatkozó közös szabályok
| 16. § |
| (1) |
A cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig az érintett személy és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gondnokolt
| b) |
örökösödési jogviszony alapján megillető jogára vagy kötelezettségére, |
| c) |
ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására, |
| d) |
a 20/B. § alapján beszolgáltatott vagyonára, |
| e) |
vagyonának mértékétől függően a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget, de legalább 50 000 Ft-ot meghaladó értékű egyéb vagyontárgyára, vagyoni értékű jogára vonatkozik. |
|
| (2) |
A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat
| a) |
a cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig a gondnokolt és a gondnok közös kérelmére a gondnokság alá helyezett személy leszármazójának önálló háztartás alapításához, fenntartásához, illetve más létfontosságú célja eléréséhez a gondnokság alatt álló vagyonának terhére; a támogatás mértéke a leszármazó kötelesrészét nem haladhatja meg; |
| b) |
a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt és gondnoka közös kérelmére a gondnokolt által történő - az a) pontban foglaltak alá nem tartozó - ajándékozáshoz vagy jogokról ellenérték nélkül lemondásához, illetve közcélra történő felajánlásához, feltéve, hogy a jogügylet a gondnokolt megélhetését nem veszélyezteti. |
|
| (3) |
Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására
| a) |
bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez, |
| b) |
ha a bíróság ítéletében a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy cselekvőképességét az (1) bekezdésben meghatározott jognyilatkozatok tekintetében nem korlátozta. |
|
|
| 16/A. § |
| (1) |
A korlátozott cselekvőképességen és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek a cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik. |
| (2) |
Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető. |
|
Cselekvőképtelenség gondnokság alá helyezés nélkül
| 17. § |
| (1) |
Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg - teljesen hiányzik. |
| (2) |
A gondnokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen személy jognyilatkozata - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - semmis. |
| (3) |
A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen nagykorú személy jognyilatkozatát - a végintézkedése kivételével - cselekvőképtelenség miatt nem lehet semmisnek tekinteni, ha tartalmából és körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a fél cselekvőképessége esetében is indokolt lett volna. |
|
Zárlat elrendelése és ideiglenes gondnokrendelés
| 18. § |
| (1) |
Ha cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezés iránti perindítás indokolt, és az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel ki. A zárlatot elrendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. |
| (2) |
A zárlatra, illetve a zárgondnok működésére a bírósági végrehajtásról szóló törvény biztosítási intézkedések végrehajtására vonatkozó fejezetének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. |
|
| 18/A. § |
| (1) |
A gyámhatóság kivételesen, azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot rendelhet annak a nagykorú személynek, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt - tartósan teljes mértékben hiányzik, és az érdekeinek védelme más módon - elsősorban zárlat elrendelésével - nem lehetséges. Az ideiglenes gondnokot kirendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. |
| (2) |
A gyámhatóság az ideiglenes gondnokot kirendelő határozatában megjelöli, hogy az ideiglenes gondnok a 14. § (6) bekezdésében meghatározott ügycsoportok közül melyekben járhat el az érintett személy helyett. |
|
| 18/B. § |
|
A gyámhatóságnak a zárlat elrendelését, illetve az ideiglenes gondnokrendelést követő 8 napon belül a gondnokság alá helyezési pert meg kell indítania, a bíróságnak pedig legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított 30 napon belül a zárlatot, illetve az ideiglenes gondnokrendelést hivatalból felül kell vizsgálnia. |
| 19. § |
| (1) |
A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki. A gondnokrendelés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg. |
| (2) |
Gondnok lehet minden cselekvőképes, nagykorú személy. Gondnokul csak az rendelhető ki, aki a gondnoki tisztséget vállalja. |
|
| 19/A. § |
| (1) |
Gondnokká - ha ez az érdekeivel nem ellentétes - a gondnokság alá helyezett által még cselekvőképes állapotában közokiratban kijelölt vagy a gondnokság alá helyezést követően megnevezett személyt, ha ez nem lehetséges, akkor elsősorban együttélő házastársát kell kirendelni. Ha ilyen nincs, vagy a házastárs kirendelése veszélyeztetné a gondnokság alatt álló érdekeit, a gyámhatóság gondnokul olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására az összes körülmények figyelembevételével alkalmasnak mutatkozik. |
| (1) |
Gondnokká - ha ez az érdekeivel nem ellentétes - a gondnokság alá helyezett által még cselekvőképes állapotában közokiratban kijelölt vagy a gondnokság alá helyezést követően megnevezett személyt, ha ez nem lehetséges, akkor elsősorban együttélő házastársát vagy bejegyzett élettársát kell kirendelni. Ha ilyen nincs, vagy a házastárs, bejegyzett élettárs kirendelése veszélyeztetné a gondnokság alatt álló érdekeit, a gyámhatóság gondnokul olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására az összes körülmények figyelembevételével alkalmasnak mutatkozik. |
| (2) |
A gondnok kirendelésénél az arra alkalmas személyek közül a szülőket, illetve a szülők által - a haláluk esetére - közokiratban vagy végrendeletben megnevezett személyt, ilyenek hiányában más hozzátartozókat - akik szükség esetén a személyes gondoskodást is el tudják látni - előnyben kell részesíteni. |
| (3) |
Ha a gondnok az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint nem rendelhető ki, a gondnokolt számára hivatásos gondnokot kell kirendelni. Hivatásos gondnok csak büntetlen előéletű személy lehet. Hivatásos gondnokul a fogyatékosokkal, szenvedélybetegekkel vagy pszichiátriai betegekkel foglalkozó társadalmi szervezet (pl. egyesület) által a tagjai közül ajánlott személy is kirendelhető. |
| (3) |
Ha a gondnok az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint nem rendelhető ki, a gondnokolt számára hivatásos gondnokot kell kirendelni. Hivatásos gondnok csak büntetlen előéletű személy lehet. Hivatásos gondnokul a fogyatékosokkal, szenvedélybetegekkel vagy pszichiátriai betegekkel foglalkozó egyesület által a tagjai közül ajánlott személy is kirendelhető. |
| (4) |
Nem lehet gondnokul kirendelni azt, akinek a személye ellen a gondnokság alá helyezett kifejezetten tiltakozik. |
|
| 19/B. § |
| (1) |
A gondnokolt részére kivételesen több gondnok is kirendelhető. Többes gondnokrendelésre akkor kerülhet sor, ha
| a) |
a gondnokság alá helyezett személy mindkét szülője, illetve két közeli hozzátartozója vállalja a gondnokságot, vagy |
| b) |
a gondnokolt vagyonának kezelése, illetve egyes más ügyeinek intézése külön szakértelmet igényel. |
|
| (2) |
Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a gyámhatóságnak meg kell határoznia a gondnokok feladatkörének pontos megoszlását. |
| (3) |
A gondnok kirendelése mellett a gyámhatóság a gondnokolt részére helyettes gondnokot is rendelhet. A helyettes gondnok dönthet a távollévő vagy más okból ténylegesen akadályozott gondnok helyett a gondnokoltat érintő, azonnali intézkedést igénylő ügyekben. |
|
| 19/C. § |
| (1) |
A gyámhatóság a gondnokot a tisztségéből felmenti, ha
| a) |
a gondnokság alá helyezést a bíróság megszüntette, |
| c) |
a gondnok fontos okból a felmentését kéri, |
| d) |
utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a gondnok kirendelésének is akadályát jelentette volna. |
|
| (2) |
A gyámhatóság a gondnokot tisztségéből elmozdítja - azonnali intézkedést igénylő esetben ezt megelőzően a gondnokot a tisztségéből felfüggeszti -, ha a gondnok a kötelezettségét nem teljesíti vagy olyan cselekményt követ el, amellyel a gondokolt érdekeit súlyosan sérti vagy veszélyezteti. |
| (3) |
Ha a gyámhatóság a gondnokot a tisztségéből az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból menti fel, ezzel egyidejűleg a gondnokolt haláláról a gondnokság alá helyezést elrendelő bíróságot értesítenie kell, a halál tényének a gondnokoltak névjegyzékébe történő bejegyzés végett. |
|
| 20. § |
| (1) |
A gondnok - általános jelleggel, illetve a cselekvőképességet korlátozó ítéletben meghatározott ügyekben - a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezelője és törvényes képviselője. |
| (2) |
A gondnok indokolt esetben - vállalása esetén - a gondnokság alá helyezett gondozását is ellátja. |
|
| 20/A. § |
|
A gondnok tevékenységét a gyámhatóság felügyeli. A gondnok a működéséről, illetve a gondnokolt állapotáról a gyámhatóság felhívására bármikor, egyébként pedig évente köteles beszámolni a gyámhatóságnak. |
| 20/B. § |
|
A gondnok köteles a gyámhatóság felhívására beszolgáltatni a gondnokolt pénzét, értékpapírjait, valamint értéktárgyait, ha azokat - figyelemmel a 20/C. §-ban foglaltakra is - a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra készen tartani nem kell. A gyámhatósághoz beszolgáltatott vagyonnal való rendelkezéshez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. |
| 20/C. § |
|
A gondnok vagyonkezelésének a gondnokolt jólétét kell szolgálnia. A gondnok köteles a gondnokolt személyes kívánságait meghallgatni, és a vagyon állagától függően a jogos igényeket lehetőség szerint teljesíteni. |
| 20/D. § |
| (1) |
A gondnok a vagyon kezeléséről - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - évente köteles számadást adni a gyámhatóságnak. Ha a gondnok a gondnokolt közeli hozzátartozója és a gondnokolt vagyoni viszonyai rendes számadást nem tesznek szükségessé, a gyámhatóság egyszerűsített számadást is engedélyezhet. |
| (2) |
A hivatásos gondnok kivételével a gondnok nem köteles éves számadásra, ha a gondnokoltnak nincsen vagyona és a munkaviszonyból származó jövedelmének, nyugdíjának, egyéb járadékának havi összege nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott mértéket. |
| (3) |
Ha a gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), a gondnoknak a gondnokolt vagyoni hozzájárulása 50%-át, de legalább 100 000 Ft-ot meghaladó mértékű kötelezettségvállalásához a gyámhatóság jóváhagyását kell kérnie. Ha a gazdálkodó szervezet a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére köteles, a beszámolót a gondnoknak az éves számadás során a gyámhatósághoz be kell nyújtania. |
| (4) |
A gyámhatóság a gondnokot az (1) és (3) bekezdésben meghatározottakon kívül - indokolt esetben - eseti számadásra kötelezheti. Eseti számadás előírásának a gondnokolt kérésére is helye lehet. |
| (5) |
A gondnok vagyonkezelésének részletes szabályait külön jogszabály határozza meg. |
|
A gondnokság alá helyezés megszüntetése, illetve módosítása
| 21. § |
| (1) |
A cselekvőképességet érintő gondnokságot a bíróság megszünteti, ha elrendelésének oka már nem áll fenn. |
| (2) |
A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt maga a gondnokság alatt álló, házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gondnok, a gyámhatóság és az ügyész indíthat keresetet. |
| (2) |
A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt maga a gondnokság alatt álló, házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gondnok, a gyámhatóság és az ügyész indíthat keresetet. |
| (3) |
A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perindításnak a 14/A. § szerinti kötelező felülvizsgálat időpontja előtt is helye van. |
| (4) |
A (2) bekezdésben felsoroltak a gondnokság alá helyezés megszüntetésén kívül kérhetik cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetén azon ügycsoportok módosítását, amelyek vonatkozásában a bíróság a gondnokolt cselekvőképességét korlátozta, a cselekvőképességet korlátozó gondnokság cselekvőképességet kizáró gondnoksággá változtatását, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítását is. |
|
III. FEJEZET
A JOGKÉPESSÉG MEGSZŰNÉSE; HOLTNAK NYILVÁNÍTÁS
III. FEJEZET
A JOGKÉPESSÉG MEGSZŰNÉSE;
A HOLTNAK NYILVÁNÍTÁS
| 22. § |
|
A jogképesség a halállal szűnik meg. |
| 23. § |
|
Az eltűnt személyt bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani, ha eltűnésétől számítva öt év eltelt anélkül, hogy életbenlétére utaló bármilyen adat ismeretes volna. |
| 24. § |
| (1) |
A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg. |
| (2) |
Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja. |
|
| 25. § |
| (1) |
A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni. |
| (2) |
Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál korábban vagy később tűnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállanak, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot megfelelően módosítja. A jogkövetkezmények ilyen esetben a módosított határozat szerint alakulnak. |
| (3) |
Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál később tűnt el, és a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot hatályon kívül helyezi. A határozat alapján beállott jogkövetkezmények - ha jogszabály kivételt nem tesz - semmisek. |
| (4) |
Ha a holtnak nyilvánított visszatér, a határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények - ha jogszabály kivételt nem tesz - semmisek. |
| (4) |
Ha a holtnak nyilvánított előkerül, a határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények - ha jogszabály kivételt nem tesz - semmisek. |
|
| 26. § |
| (1) |
Az állam jogképes. Jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. |
| (2) |
Az állam közvetlenül különösen akkor lép polgári jogviszonyba, ha az a vagyontárgy, amelyre a jogviszony vonatkozik, az államot illeti, és
| a) |
egyik állami szerv kezelésébe sem tartozik, vagy nem olyan állami szerv kezeli, amely önálló jogalany, vagy |
| b) |
a vagyontárgy rendeltetése nincs határozottan megállapítva. |
|
|
| 27. § |
|
Az államot, ha polgári jogviszonyban közvetlenül vesz részt, a pénzügyminiszter képviseli; ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja, vagy más állami szervre ruházhatja át. |
| 27. § |
|
Az államot, ha polgári jogviszonyban közvetlenül vesz részt, a pénzügyminiszter képviseli; ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja vagy más állami szervre ruházhatja át. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet. |
V. FEJEZET
JOGKÉPESSÉG; A JOGI SZEMÉLY LÉTREJÖTTE ÉS MEGSZŰNÉSE
V. FEJEZET
A JOGKÉPESSÉG; A JOGI SZEMÉLY LÉTREJÖTTE ÉS MEGSZŰNÉSE
| 28. § |
| (1) |
Az állam az erre irányadó jogszabályok szerint jogi személyeknek ismeri el az állami, gazdasági és társadalmi szerveket és szervezeteket, ha feladataik szükségessé teszik, hogy vagyoni jogaik és kötelezettségeik legyenek. |
| (1) |
Az állam az erre irányadó jogszabályok szerint jogi személyeknek ismeri el az állami, gazdasági, társadalmi szerveket és szervezeteket, az egyesületeket, valamint egyéb szervezeteket, ha feladataik szükségessé teszik, hogy vagyoni jogaik és kötelezettségeik legyenek. |
| (1) |
Az állam az erre irányadó jogszabályok szerint jogi személyeknek ismeri el az állami, gazdasági, társadalmi szerveket és szervezeteket, az egyesületeket, valamint egyéb szervezeteket, ha feladataik szükségessé teszik, hogy vagyoni jogaik és kötelezettségeik legyenek. Az államot a polgári jogviszonyokban - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - a pénzügyminiszter képviseli; ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja vagy más állami szervre ruházhatja át. |
| (1) |
Az állam - mint a vagyoni jogviszonyok alanya - jogi személy. |
| (1) |
Az állam - mint a vagyoni jogviszonyok alanya - jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - a pénzügyminiszter képviseli; ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja, vagy más állami szervre ruházhatja át. |
| (1) |
Az állam - mint a vagyoni jogviszonyok alanya - jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - az államháztartásért felelős miniszter képviseli; ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja, vagy más állami szervre ruházhatja át. |
| (1) |
Az állam - mint a vagyoni jogviszonyok alanya - jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli. |
| (2) |
A jogi személy a Magyar Népköztársaságban betöltött rendeltetése és a szocialista együttműködés követelményei által meghatározott körben jogképes. |
| (2) |
A jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. |
| (2) |
Erre irányadó jogszabályok szerint jogi személyek az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek. |
| (2) |
A kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség, valamint a jóhiszemű személyek irányában vállalt szerződéses kötelezettség az államot költségvetési fedezet hiányában vagy az e célra biztosított költségvetési fedezetet meghaladó mértékben is terheli. |
| (3) |
A jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. |
| (3) |
Erre irányadó jogszabályok szerint jogi személyek az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek. |
| (4) |
A jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. |
|
| 29. § |
| (1) |
A jogi személy létrejöttének és megszüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes fajtáihoz képest állapítja meg. Jogi személyt jogszabály is létesíthet. |
| (2) |
A jogi személy létesítéséről szóló jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a jogi személy nevét, tárgyát, székhelyét és - ha erről külön jogszabály nem rendelkezik - képviselő szervét. |
| (2) |
A jogi személy létesítéséről szóló jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét és - ha erről külön jogszabály nem rendelkezik - képviselőjét. |
| (3) |
Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. |
| (3) |
A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Jogszabály ezektől a rendelkezésektől eltérhet. |
| (3) |
A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Jogszabály ezektől a rendelkezésektől eltérhet. |
| (4) |
Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. |
|
| 30. § |
| (1) |
Ha a jogszabály vagy - annak felhatalmazása alapján - az alapító határozat vagy okirat másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy. |
| (1) |
Ha a jogszabály vagy - annak felhatalmazása alapján - az alapító határozat vagy okirat másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy. |
| (2) |
A jogszabály, az alapító határozat vagy okirat szabja meg, hogy a szervezeti egységek vezetői mennyiben képviselhetik a jogi személyt. |
| (2) |
A szervezeti egység vezetője az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a jogi személy képviselőjeként jár el. Jogszabály, alapító határozat vagy okirat ettől eltérően rendelkezhet. |
|
VI. FEJEZET
A JOGI SZEMÉLYEK EGYES FAJTÁIRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK
| 31. § |
| (1) |
Az állam - gazdasági feladatainak ellátása végett - állami vállalatokat szervez. Az állami vállalat jogi személy. |
| (1) |
Az állam - gazdasági feladatainak ellátása végett - állami vállalatokat létesít és működtet. Az állami vállalat jogi személy. |
| (1) |
Az állam - gazdasági feladatainak ellátása végett - állami vállalatokat létesít. Az állami vállalat jogi személy. |
| (1) |
Az állami vállalat jogi személy. |
| (2) |
Az állami vállalat az állam által az erre vonatkozó szabályok szerint rábízott vagyonnal a népgazdasági terv teljesítése érdekében önállóan gazdálkodik. |
| (2) |
Az állami vállalat feladata, hogy gazdaságos tevékenységével hozzájáruljon a népgazdasági tervekben meghatározott célkitűzésekkel összhangban álló társadalmi szükségletek kielégítéséhez. Feladatai ellátása érdekében a rábízott vagyonnal - törvényben meghatározott módon és felelősséggel - önállóan gazdálkodik. |
| (2) |
Az állami vállalat a rábízott vagyonnal - törvényben meghatározott módon és felelősséggel - önállóan gazdálkodik. |
| (3) |
Az állami vállalat kötelezettségeiért a rábízott vagyonnal felel. |
| (3) |
Az állami vállalat feladata az is, hogy szervezze és előmozdítsa a vállalati dolgozók szocialista életformájának és gondolkodásmódjának fejlesztését, szakmai ismereteik gyarapítását, a dolgozó közösség jóléti, szociális és kulturális igényeinek kielégítését. |
| (3) |
Az állami vállalat kötelezettségeiért a rábízott vagyonnal felel. |
| (4) |
Az állami vállalat kötelezettségeiért a rábízott vagyonnal felel. |
| (4) |
Az állam jogszabályban meghatározott módon irányítja, illetőleg felügyeli a vállalat gazdálkodását és más tevékenységét. |
| (5) |
Az állam jogszabályban meghatározott módon irányítja és ellenőrzi a vállalat gazdálkodását és más tevékenységét. |
| (5) |
Az állami vállalat nevében rendszerint a vállalat tevékenységére kell utalni. A vállalat nevét úgy kell megállapítani, hogy az más gazdálkodó szervezetektől való megkülönböztetésre alkalmas legyen. |
| (6) |
Az állami vállalatot az igazgató képviseli. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat dolgozójára ruházhatja át. |
|
| 32. § |
| (1) |
Az állami vállalat az erre jogosult szerv alapító határozata alapján a vállalati törzskönyvbe való bejegyzéssel jön létre. |
| (1) |
Az állami vállalat az alapító határozat alapján a vállalati törzskönyvbe való bejegyzéssel jön létre. |
| (1) |
Az állami vállalat általános vezetését ellátja
| a) |
a vállalati tanács, vagy |
| b) |
a vállalat dolgozóinak közgyűlése vagy küldöttgyűlése, illetőleg |
|
| (2) |
Az alapító határozatban meg kell jelölni
| a) |
a vállalat nevét, székhelyét és tárgyát; |
| a) |
a vállalat nevét, székhelyét, |
| b) |
a vállalat tevékenységi körét, |
|
| (2) |
A testületi hatáskörbe nem tartozó ügyekben az igazgató önállóan és egyéni felelősséggel jár el. |
| (3) |
Ha a vállalat más állami vállalatból vagy szervből alakult, az alapító határozatban ennek nevét is fel kell tüntetni. |
| (3) |
Az állami vállalat kezelésében levő vagyont nem lehet elvonni; jogszabály ettől eltérően rendelkezhet. |
|
| 33. § |
|
Az állami vállalat nevében rendszerint a vállalat tárgyára kell utalni. A vállalat nevét úgy kell megállapítani, hogy az a vállalatnak más vállalatoktól való megkülönböztetésére alkalmas legyen. |
| 33. § |
|
Az állami vállalatra rábízott vagyont az alapító szerv csak a vállalat tevékenységi körének módosítása, valamint a vállalat egyes részlegeinek más vállalathoz történő átcsatolása esetén vonhatja el. Jogszabály az elvonás más eseteit is megállapíthatja. |
| 33. § |
|
Az állami vállalatra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg. |
| 34. § |
|
Az állami vállalat élén igazgató áll. Az igazgató a vállalat működéséért az államnak felelősséggel tartozik. |
| 34. § |
|
Az állami vállalat nevében rendszerint a vállalat tevékenységére kell utalni. A vállalat nevét úgy kell megállapítani, hogy az a vállalatnak más vállalatoktól és gazdálkodó szervezetektől való megkülönböztetésére alkalmas legyen. |
| 35. § |
|
Az állami vállalatot az igazgató képviseli. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat alkalmazottaira ruházhatja át. |
| 35. § |
|
Az állami vállalat élén igazgató (vezérigazgató) áll. |
| 36. § |
| (1) |
Az állami vállalat nevében aláírásra az igazgató jogosult. Aláírásra jogosult továbbá az az alkalmazott is, akit jogszabály vagy az igazgató aláírási joggal ruház fel, feltéve hogy jogosultságát a képviseleti könyvbe bejegyezték. |
| (2) |
Az igazgató az állami vállalat nevében egymaga ír alá. Egyébként az aláírás érvényességéhez két jogosult személy együttes aláírása szükséges. |
| (3) |
Az aláírás alkalmával a vállalat nevét fel kell tüntetni. |
|
| 36. § |
|
Az állami vállalatot az igazgató képviseli. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve, a vállalat dolgozójára ruházhatja át. |
| 37. § |
|
Az állami vállalat fiókjának, telepének, üzemének, kirendeltségének vagy más helyi szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a vállalat képviselőjeként jár el. |
| 37. § |
|
Az állami vállalat fiókjának, telepének, üzemének, kirendeltségének vagy más helyi szervezeti egységének, továbbá a vállalatok közötti társulásnak (egyesülésnek) a vezetője az egység, illetőleg a szervezet rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a vállalat (a társult vállalatok) képviselőjeként jár el. |
| 37. § |
| (1) |
Az állami vállalat alapítására vonatkozó jogosultság kiterjed a vállalat megszüntetésére is. A megszüntetés történhet átszervezéssel (összevonással, beolvasztással, megosztással) és felszámolással is. |
| (2) |
Az átszervezésre vonatkozó határozatban azt a vállalatot is ki kell jelölni, melyre a megszüntetett vállalat jogai és kötelezettségei átszállnak. |
|
| 38. § |
| (1) |
Az állami vállalat alapítására vonatkozó jogosultság kiterjed a vállalatok összevonására, megosztására és megszüntetésére is. |
| (1) |
Az állami vállalat alapítására vonatkozó jogosultság kiterjed a vállalat átszervezésére (összevonására, beolvasztására, megosztására) és felszámolására is. |
| (2) |
Az összevonásról és a megosztásról szóló határozat tartalmára az alapító határozatra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. |
| (2) |
Az átszervezésre vonatkozó határozat tartalmára azokat a rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, amelyek az alapító határozatra vonatkoznak. A határozatban azt a vállalatot is ki kell jelölni, melyre az átszervezett vállalat jogai és kötelezettségei átszállnak. |
| (3) |
Eltérő rendelkezés hiányában az összevont vállalatok jogai és kötelezettségei az összevonás folytán keletkező új vállalatra szállnak. |
| (3) |
A felszámolás módját külön jogszabály állapítja meg. |
| (4) |
A vállalat megosztásáról vagy megszüntetéséről szóló határozat alapján az elrendelő szerv jelöli ki azt a vállalatot, amelyre a megosztott vagy megszüntetett vállalat jogai és kötelezettségei átszállnak. |
|
| 38. § |
|
Az állami vállalatra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg. |
2. Egyéb állami gazdálkodó szervek
| 39. § |
|
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az állami vállalatra vonatkozó szabályok irányadók az egyéb állami gazdálkodó szervek jogi személyiségére is. |
| 34. § |
| (1) |
Az alapító szerv a felügyelete alá tartozó több vállalat gazdaságos működésének és fejlesztésének előmozdítására és e vállalatok irányítására trösztöt hozhat létre. A tröszt és a keretében működő vállalatok jogi személyek. |
| (2) |
A tröszt alapító határozatában fel kell sorolni a tröszt keretében működő vállalatokat. |
| (3) |
A trösztre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg. |
|
| 39. § |
| (1) |
Az alapító szerv a felügyelete alá tartozó több vállalat gazdaságos működésének és fejlesztésének előmozdítására és e vállalatok irányítására trösztöt hozhat létre. A tröszt és a keretében működő vállalatok jogi személyek. |
| (2) |
A tröszt alapító határozatában fel kell sorolni a tröszt keretében működő vállalatokat. |
| (3) |
A trösztre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg. |
|
3. Állami költségvetési szervek
3. Egyéb állami gazdálkodó szerv
| 40. § |
|
A költségvetési szervek (intézetek és intézmények) jogi személyek. |
| 35. § |
|
Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, az állami vállalatra vonatkozó szabályok irányadók az egyéb állami gazdálkodó szerv jogi személyiségére is. |
| 40. § |
|
Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, az állami vállalatra vonatkozó szabályok irányadók az egyéb állami gazdálkodó szerv jogi személyiségére is. |
4. Az állami költségvetési szerv
| 36. § |
| (1) |
A költségvetési szerv jogi személy. |
| (2) |
A költségvetési szerv képviseletét a szerv vezetője látja el, aki e jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve, a szerv dolgozójára ruházhatja át. |
|
| 41. § |
| (1) |
A költségvetési szervet a költségvetését meghaladó mértékben is terheli a kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség, valamint az a kötelezettség, amelyet jóhiszemű személyek irányában vállalt. |
| (1) |
A költségvetési szerv jogi személy. |
| (2) |
Ilyen esetben a költségvetési fedezetről a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint kell gondoskodni. |
| (2) |
A költségvetési szerv képviseletét a szerv vezetője látja el, aki e jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve, a szerv dolgozójára ruházhatja át. |
|
| 37. § |
| (1) |
A költségvetési szervet a költségvetését meghaladó mértékben is terheli a kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség, valamint az a kötelezettség, amelyet jóhiszemű személyek irányában vállalt. |
| (2) |
Ilyen esetben a költségvetési fedezetről a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint kell gondoskodni. |
|
| 42. § |
| (1) |
A költségvetési szervet a költségvetését meghaladó mértékben is terheli a kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség, valamint az a kötelezettség, amelyet jóhiszemű személyek irányában vállalt. |
| (2) |
Ilyen esetben a költségvetési fedezetről a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint kell gondoskodni. |
|
| 42. § |
|
A költségvetési szervek képviseletét - eltérő rendelkezés hiányában - a szerv vezetője látja el, aki e jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a szerv alkalmazottaira ruházhatja át. |
| 43. § |
| (1) |
Az állam elismeri és támogatja a dolgozóknak a mezőgazdasági és ipari termelés, az áruforgalom, továbbá a dolgozók szükségletei kielégítésének előmozdítására alapított és kizsákmányoló tevékenységet nem folytató szövetkezeteit. |
| (2) |
A szövetkezet jogi személy. |
|
| 43. § |
|
Az állampolgárok a mezőgazdasági és ipari termelés, az áruforgalom, továbbá szükségleteik kielégítésének előmozdítására szövetkezeteket alapíthatnak. A szövetkezet jogi személy. |
| 38. § |
| (1) |
A szövetkezet az állampolgárok által önkéntesen létrehozott, a tagok személyes és vagyoni közreműködésével vállalati gazdálkodást és társadalmi tevékenységet folytató közösség, amely a szocialista szövetkezeti tulajdon és a demokratikus önkormányzat alapján jogi személyként működik. |
| (1) |
A szövetkezet az állampolgárok által önkéntesen létrehozott, a tagok személyes és vagyoni közreműködésével vállalati gazdálkodást és társadalmi tevékenységet folytató közösség, amely a szövetkezeti tulajdon és a demokratikus önkormányzat alapján jogi személyként működik. |
| (2) |
A szövetkezetek céljaikat a társadalom érdekeivel összhangban, a népgazdasági terv célkitűzéseinek figyelembevételével valósítják meg. |
| (2) |
A szövetkezetek céljaikat a társadalom érdekeivel összhangban, a nemzetgazdasági terv célkitűzéseinek figyelembevételével valósítják meg. |
|
| 38. § |
|
A szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok vagyoni hozzájárulásaival és személyes közreműködésével, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat. |
| 38. § |
|
A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását - ideértve a természetes személy tagok fogyasztását is -, illetve esetenként tagjai, munkavállalói és azok hozzátartozói oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. |
| 38. § |
|
A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. |
| 43. § |
| (1) |
A szövetkezet az állampolgárok által önkéntesen létrehozott, a tagok személyes és vagyoni közreműködésével vállalati gazdálkodást és társadalmi tevékenységet folytató közösség, amely a szocialista szövetkezeti tulajdon és a demokratikus önkormányzat alapján jogi személyként működik. |
| (2) |
A szövetkezetek céljaikat a társadalom érdekeivel összhangban, a népgazdasági terv célkitűzéseinek figyelembevételével valósítják meg. |
|
| 44. § |
| (1) |
A szövetkezet önkéntes társulás útján jön létre, és alapszabályának megfelelően, a népgazdasági tervvel összhangban működik. |
| (2) |
A tagok a szövetkezetek egyes fajtáihoz képest - a jogszabályok és az alapszabály rendelkezései szerint - munkájukkal, a szövetkezet által nyújtott szolgáltatások igénybevételével és ezen felül rendszerint vagyoni hozzájárulással vesznek részt a szövetkezet működésében. |
| (3) |
A szövetkezetnek - gazdasági célján felül - az is a feladata, hogy hozzájáruljon tagjai szociális és kulturális felemelkedéséhez és szocialista neveléséhez. |
|
| 44. § |
|
A szövetkezet az állampolgárok önkéntes társulása útján jön létre; a jogszabályok keretei között alapszabályának és más belső szabályzatainak megfelelően működik. |
| 39. § |
|
A szövetkezet a jogszabályok keretei között alapszabályának és más belső szabályzatainak megfelelően működik. |
| 40. § |
| (1) |
A szövetkezet megalakulásához szükséges, hogy jogszabályban meghatározott számú tag az alakuló közgyűlésen a szövetkezet megalakítását elhatározza, a szövetkezet alapszabályát megállapítsa, a testületi szerveket megalakítsa és a tisztségviselőket megválassza. A megalakuláshoz szükséges, hogy jogszabályban meghatározott vagyon rendelkezésre álljon, továbbá, hogy az alapszabályt jóváhagyják, és a szövetkezetet nyilvántartásba vegyék. |
| (1) |
A szövetkezet megalakulásához szükséges, hogy jogszabályban meghatározott számú tag az alakuló közgyűlésen a szövetkezet megalakítását elhatározza, a szövetkezet alapszabályát megállapítsa, a testületi szerveket megalakítsa és a tisztségviselőket megválassza. A megalakuláshoz szükséges, hogy jogszabályban meghatározott vagyon rendelkezésre álljon, továbbá, hogy a szövetkezetet nyilvántartásba vegyék. |
| (1) |
A szövetkezet megalakulásához szükséges, hogy jogszabályban meghatározott számú tag az alakuló közgyűlésen a szövetkezet megalakítását elhatározza, a szövetkezet alapszabályát megállapítsa, a testületi szerveket megalakítsa és a tisztségviselőket megválassza. A megalakuláshoz szükséges, hogy jogszabályban meghatározott vagyon rendelkezésre álljon, továbbá, hogy a szövetkezetet cégjegyzékbe bejegyezzék. |
| (2) |
A szövetkezet a nyilvántartásba vétellel - az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal - jön létre. |
| (2) |
A szövetkezet a cégjegyzékbe való bejegyzéssel - az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal - jön létre. |
| (3) |
A szövetkezet nevét úgy kell meghatározni, hogy az más szövetkezettől és más gazdálkodó szervezettől megkülönböztethető legyen, továbbá, hogy az elnevezésből kitűnjék a szövetkezet tevékenységének jellege. |
|
| 44. § |
|
A szövetkezet a jogszabályok keretei között alapszabályának és más belső szabályzatainak megfelelően működik. |
| 45. § |
| (1) |
Szövetkezet megalakulásához szükséges, hogy legalább öt alapító tag az alakuló közgyűlésen a szövetkezet megalakítását elhatározza, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviselő szerveit megválassza. Jogszabály az alapító tagok számát magasabban is meghatározhatja. |
| (1) |
A szövetkezet megalakulásához szükséges, hogy jogszabályban meghatározott számú tag az alakuló közgyűlésen a szövetkezet megalakítását elhatározza, a szövetkezet alapszabályát megállapítsa, a testületi szerveket megalakítsa és a tisztségviselőket megválassza. A megalakuláshoz szükséges, hogy jogszabályban meghatározott induló vagyon rendelkezésre álljon, továbbá, hogy az alapszabályt jóváhagyják és a szövetkezetet nyilvántartásba vegyék. |
| (1) |
A szövetkezet megalakulásához szükséges, hogy jogszabályban meghatározott számú tag az alakuló közgyűlésen a szövetkezet megalakítását elhatározza, a szövetkezet alapszabályát megállapítsa, a testületi szerveket megalakítsa és a tisztségviselőket megválassza. A megalakuláshoz szükséges, hogy jogszabályban meghatározott vagyon rendelkezésre álljon, továbbá, hogy az alapszabályt jóváhagyják, és a szövetkezetet nyilvántartásba vegyék. |
| (2) |
Az alapszabályban meg kell határozni:
| a) |
a szövetkezet nevét, tárgyát, székhelyét, ügyintéző és képviselő szerveit, valamint azok tagjainak számát; |
| b) |
a tagsági viszony keletkezésének és megszűnésének módját; |
| c) |
a tagok jogait és kötelezettségeit, különösen a vagyoni hozzájárulás és a személyes közreműködés mértékét és módját; |
| d) |
a közös vagyon kialakításának és növelésének, valamint a jövedelem felosztásának módját, végül |
| e) |
mindazt, aminek az alapszabályba való felvételét jogszabály elrendeli. |
|
| (2) |
A szövetkezet a nyilvántartásba vétellel - az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal - jön létre. |
| (3) |
A szövetkezet nevét úgy kell megállapítani, hogy abból tárgya, és szövetkezeti minősége kitűnjék, és hogy más szövetkezettől megkülönböztethető legyen. |
| (3) |
A szövetkezet nevét úgy kell meghatározni, hogy az más szövetkezettől és más gazdálkodó szervtől megkülönböztethető legyen, továbbá az elnevezésből a szövetkezet tevékenységének jellege kitűnjék. |
| (3) |
A szövetkezet nevét úgy kell meghatározni, hogy az más szövetkezettől és más gazdálkodó szervezettől megkülönböztethető legyen, továbbá, hogy az elnevezésből kitűnjék a szövetkezet tevékenységének jellege. |
| (4) |
A szövetkezetet a szövetkezeti nyilvántartásba be kell jegyezni. A nyilvántartásba vétellel a szövetkezet - az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal - létrejön. |
|
| 41. § |
| (1) |
A szövetkezet részére a megalakulás előtt kötött szerződések a szövetkezetet az alakuló közgyűlés jóváhagyása esetén kötelezik. |
| (2) |
Ha a szövetkezet közgyűlése a megalakulás előtt kötött szerződés jóváhagyását megtagadja, a szerződést kötő személyek egyetemlegesen kötelesek a velük szerződő félnek a szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni; rosszhiszeműség esetében teljes kártérítéssel tartoznak. |
|
| 46. § |
| (1) |
A szövetkezet részére a megalakulás előtt kötött szerződések a szövetkezetet a közgyűlés jóváhagyása esetén kötelezik. |
| (1) |
A szövetkezet részére a megalakulás előtt kötött szerződések a szövetkezetet az alakuló közgyűlés jóváhagyása esetén kötelezik. |
| (2) |
Ha a szövetkezet közgyűlése a megalakulás előtt kötött szerződés jóváhagyását megtagadja, a szerződést kötő személyek egyetemlegesen kötelesek a velük szerződő félnek a szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni; rosszhiszeműség esetében teljes kártérítéssel tartoznak. |
|
| 47. § |
|
A tagsági viszonyon alapuló nem vagyoni jogok - ha jogszabály kivételt nem tesz - a vagyoni hozzájárulás mértékétől függetlenül egyenlők. |
| 42. § |
| (1) |
A szövetkezet szervei: a közgyűlés, a küldöttgyűlés, a munkahelyi tanácskozás, a vezetőség (igazgatóság) és a felügyelő bizottság (ellenőrző bizottság). |
| (2) |
Jogszabály és az alapszabály más szervek létrehozását is elrendelheti. Jogszabály meghatározhatja azokat a szövetkezeteket, amelyekben küldöttgyűlés nem alakítható, illetve annak megalakítása nem kötelező. |
|
| 47. § |
| (1) |
A szövetkezet szervei: a közgyűlés, a küldöttgyűlés, a munkahelyi tanácskozás, a vezetőség (igazgatóság) és a felügyelő bizottság (ellenőrző bizottság). |
| (2) |
Jogszabály és az alapszabály más szervek létrehozását is elrendelheti. Jogszabály meghatározhatja azokat a szövetkezeteket, amelyekben küldöttgyűlés nem alakítható, illetve annak megalakítása nem kötelező. |
|
| 48. § |
| (1) |
A szövetkezet szervei: a közgyűlés, az igazgatóság (vezetőség) és a felügyelőbizottság (ellenőrző bizottság). |
| (1) |
A szövetkezet szervei: a közgyűlés, a vezetőség (igazgatóság) és a felügyelő bizottság (ellenőrző bizottság). |
| (2) |
Az alapszabály más szervek létrehozását is elrendelheti. |
| (2) |
Jogszabály és az alapszabály más szervek létrehozását is elrendelheti. |
|
| 43. § |
|
Ha a szövetkezet szervének jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatát a külön jogszabályok szerint erre jogosult szerv megsemmisíti, ez nem sértheti a jóhiszeműen szerzett jogokat. |
| 44. § |
|
A szövetkezetet az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes képviseli. |
| 45. § |
|
A szövetkezet tartozásaiért egész vagyonával felel; nem felel azokkal a vagyontárgyakkal, amelyeknek nem tulajdonosa. A tag a szövetkezet tartozásáért csak a részjegy összegével felel. |
| 46. § |
| (1) |
Átalakulás és egyesülés esetén a jogok és kötelezettségek a jogutód szövetkezetre szállnak. |
| (2) |
Szétválás esetén az alakuló szövetkezetek között a vagyont a közgyűlés határozata szerint kell megosztani. A szövetkezetek a korábbi kötelezettségekért a vagyon megosztásának arányában felelnek. |
|
| 48. § |
|
Ha a szövetkezet szervének jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatát a külön jogszabályok szerint erre jogosult szerv megsemmisíti, ez nem sértheti a jóhiszeműen szerzett jogokat. |
| 49. § |
| (1) |
A szövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összességéből áll. |
| (2) |
A közgyűlés a szövetkezetet érintő bármely kérdésben jogosult dönteni. |
| (2) |
A közgyűlést a szövetkezet szervezeti (területi) egységeiben azonos napirenddel külön-külön lehet megtartani, ha az alapszabály így rendelkezik (részközgyűlés). |
| (3) |
Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik:
| a) |
az alapszabály megállapítása és módosítása; |
| b) |
a szövetkezet igazgatósága elnökének, az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, elmozdítása és visszahívása; |
| c) |
az éves terv, a költségvetés és a zárszámadás megállapítása, határozathozatal a jövedelem felosztása és a veszteség visszafizetése felől; |
| d) |
döntés a szövetkezet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról vagy megszüntetéséről; |
| e) |
küldött választása a küldöttközgyűlésre; |
| f) |
minden más kérdés, amelyet jogszabály vagy alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. |
|
| (3) |
Az alapszabály a közgyűlés jogkörét - a jogszabályok keretei között - részben küldöttgyűlésre ruházhatja. |
|
| 49. § |
|
A szövetkezetet az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes képviseli. |
| 50. § |
| (1) |
A közgyűlést az alapszabályban meghatározott esetekben, de évenként legalább egyszer össze kell hívni; jogszabály ennél rövidebb időközt is megállapíthat. |
| (1) |
A közgyűlést az alapszabályban meghatározott esetekben, de évenként legalább egyszer össze kell hívni. |
| (2) |
A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha
| a) |
a tagok tíz százaléka - de legalább öt tag - vagy a felügyelőbizottság, illetőleg a felügyeletet gyakorló szerv - a cél megjelölésével - írásban indítványozza; |
| b) |
az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagjainak száma a jogszabályban meghatározott legkisebb mérték alá vagy az alapszabályban meghatározott létszám felére csökken; |
| c) |
a szövetkezet tartozásai követeléseit meghaladják. |
|
| (2) |
A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha a szövetkezet fizetési kötelezettségeit tartósan nem teljesíti. Jogszabály a közgyűlés összehívását más esetekben is kötelezővé teheti. |
|
| 50. § |
|
A szövetkezet tartozásaiért egész vagyonával felel; nem felel azokkal a vagyontárgyakkal, amelyeknek nem tulajdonosa. A tag a szövetkezet tartozásáért csak a részjegy összegével felel. |
| 51. § |
| (1) |
A közgyűlés határozatképes, ha azon legalább a tagok fele jelen van; jogszabály azonban a tagok nagyobb hányadának jelenlétét is kötelezővé teheti. |
| (1) |
A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagoknak több mint a fele jelen van; jogszabály vagy az alapszabály ennél magasabb mértéket is megállapíthat. |
| (2) |
Ha a közgyűlés a megjelentek száma miatt nem határozatképes, a legkorábban a nyolcadik, de legkésőbb a harmincadik napra összehívott újabb közgyűlés az előző közgyűlés napirendjére felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a minősített többség döntésére fenntartott ügyekre. |
| (2) |
Ha jogszabály vagy az alapszabály minősített többséget vagy titkos szavazást nem ír elő, a közgyűlés a határozatokat a jelen levő tagok több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetében a közgyűlés elnökének szavazata dönt. |
| (3) |
A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A tagok csak személyesen szavazhatnak. |
| (3) |
Minden tagot egy-egy szavazat illet meg; a tagok csak személyesen szavazhatnak. |
| (4) |
Az alapszabály megállapításához és módosításához, valamint az átalakulás, az egyesülés, a szétválás és a megszüntetés elhatározásához minősített többség szükséges. Jogszabály vagy az alapszabály más kérdésben való döntéshez is minősített többséget kívánhat meg. Ha jogszabály más arányt nem határoz meg, minősített többség a jelenlevők kétharmada. |
|
| 52. § |
| (1) |
Ha a szövetkezet taglétszáma vagy a települési viszonyok indokolttá teszik, az alapszabály a közgyűlés jogkörét egészben vagy részben küldöttközgyűlésre ruházhatja. |
| (2) |
A szövetkezet küldötteit legfeljebb egyévi időtartamra a tagok közül kell választani. A küldöttek jogaikat csak személyesen gyakorolhatják. |
| (3) |
A küldöttközgyűlésre - amennyiben jogszabály vagy az alapszabály másként nem rendelkezik - a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. |
|
| 53. § |
| (1) |
Ha a közgyűlés határozata jogszabályba vagy az alapszabályba ütközik, az ügyész, a felügyeleti szerv, továbbá bármelyik tag indítványozhatja a határozat megsemmisítését. |
| (1) |
A szövetkezet szervének jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatát a külön jogszabályok szerint erre jogosult szerv megsemmisítheti. |
| (2) |
A határozat megsemmisítésére jogosult szervet külön jogszabály határozza meg. |
| (2) |
A határozat megsemmisítése a jóhiszeműen szerzett jogokat nem sértheti. |
| (3) |
A határozat megsemmisítése a jóhiszeműen szerzett jogokat nem sértheti. |
|
A vezetőség és a felügyelő bizottság
Az igazgatóság és a felügyelőbizottság
| 54. § |
| (1) |
Az igazgatóság intézi a szövetkezet ügyeit, gondoskodik a közgyűlés és a felsőbb szövetkezeti szervek határozatainak végrehajtásáról, a szövetkezet jogainak érvényesítéséről és kötelezettségeinek teljesítéséről. |
| (1) |
A vezetőség a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a szövetkezet tevékenységét; dönt a szövetkezetet érintő minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a szövetkezet más szervének a hatáskörébe. |
| (2) |
A szövetkezetet az igazgatóság elnöke, akadályoztatása esetében a közgyűlés által kijelölt igazgatósági tag képviseli. |
| (2) |
A szövetkezetet az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes képviseli. Más tag vagy alkalmazott a szövetkezet képviseletében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak írásbeli meghatalmazás alapján járhat el. Ilyen meghatalmazást az elnök (elnökhelyettes) adhat. |
| (3) |
Írásbeli kötelezettségvállaláshoz az igazgatóság elnökének és a közgyűlés által kijelölt tagjának együttes aláírása szükséges. Az alapszabály kimondhatja, hogy írásbeli kötelezettségvállalásra az elnök a szövetkezet más tagjával vagy alkalmazottjával együttesen is jogosult, és hogy pénz utalványozásához, illetőleg felvételéhez a szövetkezet könyvelőjének aláírása is szükséges. |
| (3) |
Írásbeli kötelezettség vállalásához az elnök aláírása vagy a szövetkezet képviseletére jogosult két más személy együttes aláírása szükséges. Pénzügyi kötelezettség vállalásához - az elnök aláírása esetében is - a szövetkezet főkönyvelőjének aláírása is szükséges. |
| (3) |
Írásbeli kötelezettség vállalásához az elnök aláírása vagy két képviseletre jogosult más személy együttes aláírása szükséges. |
| (4) |
A szövetkezet bankszámlájáról való rendelkezéshez, továbbá hitelszerződés kötéséhez két jogosult személy együttes aláírása szükséges. |
|
| 55. § |
| (1) |
A szövetkezet ellenőrző szerve a felügyelőbizottság. |
| (2) |
A felügyelőbizottság jogosult a szövetkezet működésével kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni. |
|
| 56. § |
|
Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagját a közgyűlés elmozdíthatja, ha kötelezettségeit súlyosan megsérti; ha tisztségét egyébként nem megfelelően látja el, vagy annak betöltésére alkalmatlan, a közgyűlés visszahívhatja. |
| 57. § |
| (1) |
Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai egyetemlegesen kötelesek megtéríteni a szövetkezetnek azt a kárt, amelyet működésük körében a jogszabályok, a felsőbb szövetkezeti szervek vagy az alapszabály rendelkezéseinek megszegésével, szándékosan okoztak; gondatlan károkozásért közrehatásuk arányában tartoznak felelősséggel. |
| (2) |
Nem felel az, aki a kárt okozó határozat meghozatalában vagy az ilyen intézkedés megtételében nem vett részt, ellene szavazott vagy tiltakozott. |
| (3) |
Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjaival szemben a szövetkezet kártérítési követelését a közgyűlés által kijelölt tag vagy az ügyész érvényesíti. A gondatlan károkozásból eredő igény a megbízatás megszüntétől számított egy év alatt elévül. |
|
A jövedelem elosztása. Felelősség a szövetkezet tartozásaiért
| 58. § |
|
A tagok a szövetkezet gazdálkodásának eredményéből az alapszabály rendelkezései szerint végzett munkájuk, illetőleg a szövetkezetben való egyéb részvételük arányában részesednek. |
| 59. § |
| (1) |
A szövetkezet tartozásaiért egész vagyonával felel; nem felel azokkal a vagyontárgyakkal, amelyeknek csupán kezelője. A tagok saját vagyonukkal nem felelnek. |
| (2) |
A tagnak a szövetkezettel szemben fennálló felelősségét külön jogszabályok állapítják meg. |
|
| 59. § |
|
A szövetkezet tartozásaiért egész vagyonával felel; nem felel azokkal a vagyontárgyakkal, amelyeknek nem tulajdonosa. A tag a szövetkezet tartozásaiért csak a részjegy összegével felel. |
A szövetkezetek átalakulása, egyesülése, szétválása és megszűnése
| 60. § |
| (1) |
Átalakulás és egyesülés esetén a jogok és kötelezettségek a jogutód szövetkezetre szállnak. |
| (2) |
Szétválás esetén az alakuló szövetkezetek között a vagyont a közgyűlés határozata szerint kell megosztani; a szövetkezetek a korábbi kötelezettségekért harmadik személyek irányában egyetemlegesen, egymás irányában pedig a vagyon megosztásának arányában felelnek. |
| (2) |
Szétválás esetén az alakuló szövetkezetek között a vagyont a közgyűlés határozata szerint kell megosztani. A szövetkezetek a korábbi kötelezettségekért a vagyon megosztásának arányában felelnek. |
|
| 47. § |
| (1) |
A szövetkezet megszűnését a közgyűlés titkos szavazással, legalább kétharmados szótöbbséggel határozhatja el. |
| (2) |
A szövetkezet megszűnik akkor is, ha jogszabályban meghatározott esetekben az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv feloszlatja. |
|
| 52. § |
| (1) |
A szövetkezet megszűnését a közgyűlés titkos szavazással, legalább kétharmados szótöbbséggel határozhatja el. |
| (2) |
A szövetkezet megszűnik akkor is, ha jogszabályban meghatározott esetekben az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv feloszlatja. |
|
| 61. § |
| (1) |
A szövetkezet megszüntetését a közgyűlés a tagok legalább háromnegyed részének szavazatával határozhatja el. |
| (1) |
A szövetkezet megszüntetését a közgyűlés titkos szavazással, legalább kétharmados szótöbbséggel határozhatja el. |
| (2) |
Ha a kisebbség a megszüntetést kimondó határozat ellenére a szövetkezet fenntartását kívánja, a szövetkezet nem szűnik meg. Ilyen esetben azoknak a szavazata, akik a megszüntetést kívánták, kilépési nyilatkozatnak számít. A nyilatkozatot a tag a vele való elszámolásig visszavonhatja. |
| (2) |
A szövetkezet megszűnik akkor is, ha jogszabályban meghatározott esetekben az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv feloszlatja. |
| (3) |
A szövetkezet megszüntetése tárgyában hozott határozatot a közgyűlés a felszámolási eljárás befejezéséig újabb határozattal hatályon kívül helyezheti. |
|
| 62. § |
| (1) |
A szövetkezet megszűnik akkor is, ha feloszlatják. |
| (1) |
A szövetkezet megszűnik akkor is, ha feloszlatják. A feloszlatásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre. |
| (2) |
A szövetkezetet fel kell oszlatni, ha jogszabályba vagy alapszabályba ütköző tevékenységet folytat, és azt írásbeli felhívásra nem szünteti meg, vagy működésével a szövetkezeti gazdálkodás rendjét, illetőleg a népgazdaság érdekeit sérti. |
| (3) |
A szövetkezetet fel lehet oszlatni, ha
| a) |
tagjainak száma tartósan a törvényben, illetőleg az alapszabályban megállapított legkisebb létszám alatt van; |
| b) |
tartozásai követeléseit meghaladják, vagy fizetési kötelezettségeit tartósan nem teljesíti. |
|
| (4) |
Tagszövetkezet feloszlatását az országos szövetkezeti szövetség (központ), egyéb szövetkezetekét az illetékes államigazgatási szerv rendeli el. |
|
| 48. § |
| (1) |
Ha a szövetkezet megszűnik, fel kell számolni. |
| (2) |
A felszámolás módját - ideértve a követelések kielégítésének sorrendjét is - külön jogszabály állapítja meg. |
|
| 53. § |
| (1) |
Ha a szövetkezet megszűnik, fel kell számolni. |
| (2) |
A felszámolás módját - ideértve a követelések kielégítésének sorrendjét is - külön jogszabály állapítja meg. |
|
| 63. § |
| (1) |
Ha a szövetkezet megszűnik, fel kell számolni. |
| (2) |
A felszámolás módját - ideértve a követelések kielégítésének sorrendjét is - külön jogszabály állapítja meg. |
|
| 49. § |
|
A szövetkezetek által érdekképviseletük ellátása céljából létrehozott területi szövetség jogi személy. |
| 50. § |
| (1) |
A szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei az országos tanácsok. Az országos tanácsokat a szövetkezetek kongresszusai hozzák létre; a tanács jogi személy. |
| (3) |
A szövetkezeti mozgalom közös társadalmi tanácskozó testülete az Országos Szövetkezeti Tanács. |
|
| 54. § |
|
A szövetkezetek által érdekképviseletük ellátása céljából létrehozott területi szövetség jogi személy. |
| 55. § |
| (1) |
A szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei az országos tanácsok. Az országos tanácsokat a szövetkezetek kongresszusai hozzák létre; a tanács jogi személy. |
| (2) |
Az országos tanács a szövetkezetek gazdálkodását elősegítő vállalatot alapíthat, amelynek kötelezettségeiért kezesként felel. A vállalat jogképességére, szervezetére és működésére az állami vállalatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. |
| (3) |
A szövetkezeti mozgalom közös társadalmi tanácskozó testülete az Országos Szövetkezeti Tanács. |
|
| 51. § |
|
A szövetkezetre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg. |
| 56. § |
|
A szövetkezetre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg. |
6. A jogi személyiségű gazdasági társaság
| 52. § |
|
Jogi személyek társulási szerződéssel önálló jogi személyként működő gazdasági társulásokat hozhatnak létre. A gazdasági társulások közös gazdálkodás folytatására, illetőleg a tagok gazdasági érdekeinek előmozdítására, együttes tevékenységük összehangolására alakulnak. Tevékenységük nyereségéből közösen részesülnek, és veszteségét is közösen viselik. |
| 52. § |
| (1) |
Az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes személyek üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vagy annak elősegítésére saját cégnévvel rendelkező gazdasági társaságot alapíthatnak. |
| (2) |
Jogi személyként működő gazdasági társaság: az egyesülés, a közös vállalat, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. |
| (2) |
Jogi személyként működő gazdasági társaság: a közös vállalat, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. |
| (3) |
Egyesülésnek és közös vállalatnak csak jogi személy tagja lehet. |
|
| 53. § |
| (1) |
Jogi személyként működő gazdasági társulás: a betéti társulás, a közös vállalat, továbbá az egyesülés. |
| (1) |
Az egyesülés jogi személyek által saját gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított gazdasági társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. |
| (2) |
A betéti társulás meghatározott vagyoni betétekből álló induló vagyonnal alakul meg, kötelezettségeiért - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a tagok betétjük összegéig felelnek. |
| (2) |
A közös vállalat jogi személyek által alapított olyan gazdasági társaság, amely a tagjai által rendelkezésre bocsátott alaptőkével és egyéb vagyonával felel kötelezettségeiért. Ha a vállalati vagyon a tartozásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért együttesen - vagyoni hozzájárulásuk arányában - kezesként felelnek. |
| (2) |
A közös vállalat a tagok által alapított olyan gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért együttesen - vagyoni hozzájárulásuk arányában - kezesként felelnek. |
| (3) |
A közös vállalat működéséhez szükséges vagyont a tagok biztosítják; a vállalat kötelezettségeiért a tagok kezesként felelnek. |
| (3) |
A korlátolt felelősségű társaság előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A tag felelőssége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. |
| (3) |
A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel. |
| (4) |
Az egyesülés a tagok gazdasági érdekeinek előmozdítására és erre irányuló együttes tevékenységük összehangolására létrehozott szervezet, amely működéséhez szükséges önálló vagyonnal rendelkezik. Az egyesülés kötelezettségeiért a tagok kezesként felelnek. |
| (4) |
A részvénytársaság előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság. A tag (részvényes) felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a tag nem felel. |
| (4) |
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a részvényes nem felel. |
|
| 57. § |
|
Jogi személyek társulási szerződéssel önálló jogi személyként működő gazdasági társulásokat hozhatnak létre. A gazdasági társulások közös gazdálkodás folytatására, illetőleg a tagok gazdasági érdekeinek előmozdítására, együttes tevékenységük összehangolására alakulnak. Tevékenységük nyereségéből közösen részesülnek, és veszteségét is közösen viselik. |
| 58. § |
| (1) |
Jogi személyként működő gazdasági társulás: a betéti társulás, a közös vállalat, továbbá az egyesülés. |
| (2) |
A betéti társulás meghatározott vagyoni betétekből álló induló vagyonnal alakul meg, kötelezettségeiért - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a tagok betétjük összegéig felelnek. |
| (3) |
A közös vállalat működéséhez szükséges vagyont a tagok biztosítják; a vállalat kötelezettségeiért a tagok kezesként felelnek. |
| (4) |
Az egyesülés a tagok gazdasági érdekeinek előmozdítására és erre irányuló együttes tevékenységük összehangolására létrehozott szervezet, amely működéséhez szükséges önálló vagyonnal rendelkezik. Az egyesülés kötelezettségeiért a tagok kezesként felelnek. |
|
| 54. § |
| (1) |
A gazdasági társulás létesítésére vonatkozó társulási szerződésben meg kell határozni
| a) |
a társulás nevét, székhelyét, tevékenységi körét, valamint a határozott időre szóló társulási szerződés lejártának időpontját, |
| b) |
a működéshez szükséges vagyon összegét, betéti társulás esetén a tagok vagyoni betétjét, |
| c) |
a tagok nevét, székhelyét, valamint az őket a társulási szerződés alapján terhelő esetleges vagyoni hozzájárulásokat, továbbá |
| d) |
a tagokat ebben a minőségben megillető jogokat és az őket e minőségüknél fogva terhelő kötelezettségeket. |
|
| (1) |
A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés (alapító okirat); részvénytársaság esetében pedig alapszabály szükséges. |
| (1) |
A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés (alapító okirat); részvénytársasági formában működő gazdasági társaság esetében pedig alapszabály (alapító okirat) szükséges. |
| (2) |
A társulás létrejöttéhez a vállalati nyilvántartásba való bejegyzés is szükséges. |
| (2) |
A társasági szerződésben meg kell határozni: a társaság cégnevét és székhelyét, a tagokat nevük (cégük) és lakcímük (székhelyük) feltüntetésével, a társaság tevékenységi körét, a társasági vagyon mértékét és rendelkezésre bocsátásának esedékességét, valamint mindazt, amit a gazdasági társaságokról szóló törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír. |
| (2) |
A társasági szerződésben meg kell határozni:
| a) |
a társaság cégnevét és székhelyét, |
| b) |
a társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) - kivéve az alapszabályban a részvényeseket - feltüntetésével, |
| c) |
a társaság tevékenységi körét, |
| d) |
a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, |
| f) |
a vezető tisztségviselők nevét és lakóhelyét, |
| g) |
a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják, valamint |
| h) |
mindazt, amit a gazdasági társaságokról szóló törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír. |
|
| (3) |
A társulás ügyeiben az általános irányítás és az utasítás joga az igazgatótanácsot illeti. |
| (3) |
A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel - a társasági szerződés megkötésének, részvénytársaságnál az alapszabály elfogadásának időpontjára visszamenőleg - jön létre. |
| (3) |
A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. |
|
| 59. § |
| (1) |
A gazdasági társulás létesítésére vonatkozó társulási szerződésben meg kell határozni
| a) |
a társulás nevét, székhelyét, tevékenységi körét, valamint a határozott időre szóló társulási szerződés lejártának időpontját, |
| b) |
a működéshez szükséges vagyon összegét, betéti társulás esetén a tagok vagyoni betétjét, |
| c) |
a tagok nevét, székhelyét, valamint az őket a társulási szerződés alapján terhelő esetleges vagyoni hozzájárulásokat, továbbá |
| d) |
a tagokat ebben a minőségben megillető jogokat és az őket e minőségüknél fogva terhelő kötelezettségeket. |
|
| (2) |
A társulás létrejöttéhez a vállalati nyilvántartásba való bejegyzés is szükséges. |
| (3) |
A társulás ügyeiben az általános irányítás és az utasítás joga az igazgatótanácsot illeti. |
|
| 55. § |
|
A társulás ügyeit az igazgatótanács irányítása szerint az igazgató intézi, és képviseli a társulást harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. |
| 55. § |
|
Az egyesülésnél és a közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető, míg részvénytársaságnál az igazgatóság tagjai képviselik a gazdasági társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt. |
| 55. § |
|
A közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető, míg részvénytársaságnál az igazgatóság tagjai képviselik a gazdasági társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt. |
| 56. § |
| (1) |
A társulás megszűnik, ha
| a) |
az igazgatótanács a társulás megszűnését vagy más gazdálkodó szervezettel való egyesülését határozza el, vagy |
| b) |
feloszlatását rendelik el. |
|
| (1) |
A gazdasági társaság megszűnik, ha:
| a) |
a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; |
| b) |
elhatározza jogutód nélküli megszűnését; |
| c) |
más gazdasági társasággal egyesül, abba beolvad, szétválik, vagy más társasági formába átalakul; |
| c) |
elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását); |
| d) |
tagjainak száma - a korlátolt felelősségű társaságot és a részvénytársaságot kivéve - egy főre csökken, és hat hónapon belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot; |
| d) |
tagjainak száma - a korlátolt felelősségű társaságot és a részvénytársaságot kivéve - egy főre csökken, és törvényben meghatározott határidőn belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot; |
| e) |
a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; |
| f) |
a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti; |
| f) |
a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését; |
| g) |
a gazdasági társaságról szóló törvénynek az egyes társasági formákra vonatkozó szabályai azt előírják. |
| g) |
a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti; |
| h) |
a gazdasági társaságról szóló törvénynek az egyes társasági formákra vonatkozó szabályai azt előírják. |
|
| (2) |
Jogszabály és a társulási szerződés más megszűnési okokat is megállapíthat. A társulási szerződésben az (1) bekezdés a) és b) pontjától nem lehet érvényesen eltérni. |
| (2) |
A gazdasági társaságra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg. |
| (3) |
A társulás részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik, amely egyéb társulási formákat is megállapíthat. |
|
| 60. § |
|
A társulás ügyeit az igazgatótanács irányítása szerint az igazgató intézi, és képviseli a társulást harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. |
| 61. § |
| (1) |
A társulás megszűnik, ha
| a) |
az igazgatótanács a társulás megszűnését vagy más gazdálkodó szervezettel való egyesülését határozza el, vagy |
| b) |
feloszlatását rendelik el. |
|
| (2) |
Jogszabály és a társulási szerződés más megszűnési okokat is megállapíthat. A társulási szerződésben az (1) bekezdés a) és b) pontjától nem lehet érvényesen eltérni. |
| (3) |
A társulás részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik, amely egyéb társulási formákat is megállapíthat. |
|
7. A társadalmi szervezetek
| 57. § |
| (1) |
Az állampolgároknak alkotmányosan elismert politikai szervezetei, szakszervezetei, női és ifjúsági, valamint egyéb társadalmi szervezetei jogi személyek. |
| (2) |
Jogszabály más társadalmi feladatot ellátó szervezetet is társadalmi szervezetté nyilváníthat. |
|
| 57. § |
|
Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy. |
| 57. § |
| (1) |
A közhasznú társaság közhasznú - a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló - tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. A közhasznú társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat; a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között. |
| (2) |
A közhasznú társaságra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös és az átalakulásra vonatkozó szabályait is. |
| (2) |
A közhasznú társaságra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályait, valamint a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. |
| (3) |
A társasági szerződésben meg kell határozni a közhasznú társaság által végzett közhasznú tevékenységet és - szükség szerint - az általa folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységet. |
| (3) |
A társasági szerződésben meg kell határozni a közhasznú társaság által végzett közhasznú tevékenységet és - szükség szerint - az általa folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységet. A társasági szerződésben meg kell határozni a társaság megszűnése esetén a 60. § (3) bekezdésében meghatározott vagyon közhasznú célra való fordításának módját is. |
|
| 62. § |
| (1) |
Az állampolgároknak alkotmányosan elismert politikai szervezetei, szakszervezetei, női és ifjúsági, valamint egyéb társadalmi szervezetei jogi személyek. |
| (2) |
Jogszabály más társadalmi feladatot ellátó szervezetet is társadalmi szervezetté nyilváníthat. |
|
| 58. § |
|
A társadalmi szervezetek vagyoni viszonyaira az alapszabály rendelkezései az irányadók; ha az alapszabály nem rendelkezik, az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. |
| 58. § |
| (1) |
Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről. |
| (1) |
Közhasznú társaságot természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság alapíthat, illetve működő ilyen társaságba tagként beléphet. |
| (1) |
Közhasznú társaság alapítható úgy is, hogy az egyes jogi személyek vállalata - ideértve azt a vállalatot is, amelynek cégnevében az intézet megjelölés szerepel -, illetve a gazdasági társaság közhasznú társasággá alakul át. Ebben az esetben a közhasznú társaság válik az egyes jogi személyek vállalata (intézete), illetve a gazdasági társaság jogutódjává. |
| (2) |
Az egyesület a nyilvántartásba vételével válik jogi személlyé. |
| (2) |
Közhasznú társaság alapítható úgy is, hogy a korlátolt felelősségű társaság a társasági szerződést az 57. § (1) bekezdésének megfelelően módosítja. Ebben az esetben a közhasznú társaság a korlátolt felelősségű társaság általános jogutódja. |
| (2) |
A közhasznú társaságnak az (1) bekezdés szerinti alapítására megfelelően alkalmazni kell a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó szabályokat, kivéve, ha a jogelőd korlátolt felelősségű társaság, amelyből a társasági szerződés megfelelő módosításával hozható létre közhasznú társaság. |
| (3) |
Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. |
| (3) |
A közhasznú társaságnak a (2) bekezdés szerinti alapítására megfelelően alkalmazni kell a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó közös szabályokat. |
| (3) |
A közhasznú társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. |
| (4) |
A közhasznú társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel - a társasági szerződés megkötésének, illetve a (2) bekezdés szerinti módosításának időpontjára visszaható hatállyal - jön létre. |
| (4) |
A közhasznú társaság elnevezést - vagy annak „kht.” rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni. |
| (5) |
A közhasznú társaság elnevezést - vagy annak „kht.” rövidítését - a társaság cégszövegében (elnevezésében) fel kell tüntetni. |
| (5) |
A közhasznú társaság tagjait nyilvános felhívás útján is lehet gyűjteni. |
| (6) |
A közhasznú társaság tagjait nyilvános felhívás útján is lehet gyűjteni. |
|
| 63. § |
|
A társadalmi szervezetek vagyoni viszonyaira az alapszabály rendelkezései az irányadók; ha az alapszabály nem rendelkezik, az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. |
| 64. § |
| (1) |
A megszűnt szövetkezet vagyonából elsősorban a fel nem osztható szövetkezeti alap fedezésére szükséges vagyontárgyakat kell kijelölni. Ezeket a vagyontárgyakat továbbra is szövetkezet-gazdálkodási célokra kell fordítani. |
| (1) |
A megszűnt szövetkezet vagyonából a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó, fel nem osztható szövetkezeti vagyont csak a szövetkezetek céljaira szabad felhasználni. |
| (2) |
A követelések kielégítése után fennmaradó vagyont - ha az alapszabály vagy a közgyűlés másképpen nem rendelkezik - a tagok között egyenlő arányban kell elosztani. |
| (2) |
A tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyonból felosztható a részjegyek összege, valamint az év végi részesedés céljára szolgáló összeg. |
| (3) |
Ha a szövetkezet közérdekű ok miatt szűnik meg, a fennmaradó vagyont - külön jogszabályok rendelkezései szerint - a tagok között fel lehet osztani. |
|
A szövetkezetek szövetségei és központjai
A szövetkezetek érdekképviseleti szervei
| 65. § |
| (1) |
A szövetkezetek a közös irányítás, ellenőrzés, továbbá érdekképviseletük és a szövetkezeti mozgalom népszerűsítése céljára szövetségeket és központokat hozhatnak létre. Jogszabály a szövetségben, illetőleg a központban való tagságot a szövetkezet működésének feltételévé teheti. |
| (2) |
A szövetkezetek szövetségeinek és központjainak legfőbb szerve a tagszövetkezetek küldötteiből álló küldöttközgyűlés. |
| (3) |
A szövetség és a központ jogképességére, szervezetére és működésére - ha jogszabály vagy az alapszabály kivételt nem tesz - a szövetkezetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. |
|
| 65. § |
|
A szövetkezetek érdekképviseletük ellátása céljából területi és szakmai szövetségeket hozhatnak létre, illetve elhatározhatják belépésüket a már működő szövetségbe. A szövetség jogi személy. |
| 66. § |
| (1) |
A szövetkezetek szövetségei és központjai a jogszabályokban megállapított esetekben és módon szövetkezeti vállalatokat alapíthatnak. |
| (1) |
A szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei az országos tanácsok. Az országos tanácsokat a szövetkezetek kongresszusai hozzák létre; a tanács jogi személy. |
| (2) |
A szövetség, illetőleg a központ a vállalat kötelezettségeiért kezesként felel; egyébként a szövetkezeti vállalat jogképességére, szervezetére és működésére az állami vállalatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. |
| (2) |
Az országos tanács jogszabályban meghatározott célra vállalatot alapíthat, amelynek kötelezettségeiért kezesként felel. A vállalat jogképességére, szervezetére és működésére az állami vállalatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. |
| (3) |
A szövetkezeti mozgalom közös társadalmi tanácskozó testülete az Országos Szövetkezeti Tanács. |
|
| 67. § |
| (1) |
A szövetkezet megalakulásának és működésének további feltételeit a szövetkezetek egyes fajtáihoz képest külön jogszabályok állapítják meg. |
| (2) |
A szövetkezetek szövetségének vagy központjának küldöttközgyűlése, illetőleg a szövetkezet felügyeleti szerve által kibocsátott mintaalapszabály (alapszabályminta) kötelezővé teheti egyes rendelkezéseinek a szövetkezet alapszabályába való felvételét. |
| (2) |
A szövetkezetek szövetségének vagy központjának küldöttközgyűlése, illetőleg a szövetkezet felügyeleti szerve által kibocsátott mintaalapszabály (alapszabályminta) kötelezővé teheti egyes rendelkezéseinek a szövetkezet alapszabályába való felvételét. Jogszabály a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tekintetében eltérően rendelkezhet. |
| (3) |
A szövetkezetek - a külön jogszabályokban meghatározott esetekben és módon - közös vállalatot alapíthatnak. |
| (4) |
A közös vállalat tartozásaiért - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az alapító szövetkezetek vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként felelnek; egyébként a közös vállalat jogképességére, szervezetére és működésére a külön jogszabályok rendelkezései irányadók. |
|
| 67. § |
|
A szövetkezetek egymással és más szocialista gazdálkodó szervvel - a külön jogszabályok rendelkezései szerint - gazdasági társulásokat hozhatnak létre. |
5. Társadalmi szervezetek
| 68. § |
|
A dolgozóknak az Alkotmányban említett politikai szervezetei, szakszervezetei, női és ifjúsági, valamint egyéb társadalmi szervezetei jogi személyek. |
| 69. § |
|
A társadalmi szervezetek vagyoni viszonyaira az alapszabály rendelkezései az irányadók; ha az alapszabály nem rendelkezik, az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. |
| 70. § |
| (1) |
A társadalmi szervezet - ha alapszabálya megengedi - vállalat alapítására is jogosult. |
| (2) |
A társadalmi szervezet a vállalat kötelezettségeiért kezesként felel; egyébként a társadalmi szervezet vállalatának jogképességére, szervezetére és működésére az állami vállalatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. |
|
| 59. § |
|
Az egyesület megszűnik, ha
| a) |
a feloszlását a legfelsőbb szerve kimondja; |
| b) |
más egyesülettel való egyesülését a legfelsőbb szerve kimondja; |
| c) |
az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. |
|
| 59. § |
| (1) |
A közhasznú társaság taggyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről. |
| (1) |
A közhasznú társaság taggyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről. A szerződést a megkötésétől számított harminc napon belül a cégbíróságon letétbe kell helyezni. |
| (2) |
A közhasznú társaságnál felügyelőbizottság létrehozása és könyvvizsgáló választása kötelező. Ha a felügyelőbizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közhasznú társaság taggyűlését. |
| (2) |
A közhasznú társaságnál felügyelő bizottság létrehozása és könyvvizsgáló választása kötelező. Ha a felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közhasznú társaság taggyűlését. |
| (3) |
Az 59. § (1) bekezdése alapján kötött szerződések nyilvánosak, azokba bármely érintett személy betekinthet. |
| (3) |
Az (1) bekezdés alapján kötött szerződések nyilvánosak, azokba bármely érintett személy betekinthet. |
|
| 60. § |
| (1) |
A társadalmi, kulturális és egyéb tevékenység fejlesztése érdekében az állampolgárok által alkotmányos joguknál fogva létesített egyesületek jogi személyek. |
| (2) |
Ha az alapszabály megengedi, az egyesületnek jogi személy is tagja lehet. |
|
| 60. § |
|
A társadalmi szervezetre az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. |
| 60. § |
| (1) |
A közhasznú társaság más közhasznú társasággal, illetve korlátolt felelősségű társasággal vagy részvénytársasággal egyesülhet, és ilyen társaságokká válhat szét. A közhasznú társaság a társasági szerződés módosításával - a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó közös szabályok megfelelő alkalmazásával - gazdasági társasággá alakulhat át. |
| (1) |
Közhasznú társaság gazdasági társasággá nem alakulhat át, csak közhasznú társasággal egyesülhet, illetve csak közhasznú társaságokká válhat szét. Az egyesülésre, illetve szétválásra a gazdasági társaságokra vonatkozó törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. |
| (2) |
A cégbíróság a közhasznú társaságot - megszűnése esetén - törli a cégjegyzékből, a társaság a törléssel szűnik meg. |
| (3) |
Közhasznú társaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a törzsbetétjeik alapításkori értéke adható ki, az ezt meghaladóan megmaradó vagyont közhasznú célra kell fordítani. |
|
8. Az egyesület és a köztestület
| 61. § |
|
Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy. |
| 61. § |
| (1) |
Az egyesület olyan Magyarországon önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy. |
| (2) |
Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatása céljából nem hozható létre, ilyen tevékenységet csak a célja megvalósításának előmozdítása érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet. |
| (3) |
Az egyesület alapításához az szükséges, hogy legalább 10 alapító tag az egyesület megalakítását kimondja, az egyesület alapszabályát elfogadja, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza és Magyarországon székhellyel rendelkezik. |
| (4) |
Az egyesület megalapítását követően kérni kell annak nyilvántartásba vételét. Az egyesület nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha az egyesület
| a) |
alapszabályában foglalt célok és tevékenységek nem ellentétesek az Alaptörvénnyel, és |
| b) |
alapítói eleget tettek a törvényben előírt követelményeknek. |
|
| (5) |
Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja, ha annak önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, továbbá rendelkezik a működéséhez szükséges vagyonnal. |
| (6) |
Az egyesület a nyilvántartásba vételével jön létre. Az alapszabály módosítása esetén az egyesület nyilvántartásba vételére irányadó szabályokat kell alkalmazni. |
|
| 62. § |
| (1) |
Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell az egyesület nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről. |
| (1) |
Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, szervezetéről, a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének módjáról és feltételeiről. |
| (2) |
Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. |
| (2) |
Az egyesület alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. |
| (3) |
Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik. Egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható. |
| (3) |
Az egyesület tagja
| a) |
részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein; |
| b) |
választhat és választható az egyesület szerveibe; |
| c) |
köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek; |
| d) |
nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását. |
|
| (4) |
Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. |
| (4) |
Az egyesület alapszabálya különleges jogállású tagságról (pártoló tag, tiszteletbeli tag) is rendelkezhet. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra. A különleges jogállású tagok az egyesület szerveibe nem választhatnak és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. Költségvetési szerv egyesület pártoló tagja nem lehet. |
| (5) |
Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet,
| a) |
aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és |
| b) |
a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és |
| c) |
aki
| ca) |
magyar állampolgár, vagy |
| cb) |
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy |
| cc) |
a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. |
|
|
| (6) |
Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag - a határozat tudomására jutásáról számított harminc napos jogvesztő határidőben - pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. |
| (6) |
Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag - a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén -, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. |
| (7) |
A vallási tevékenységet is végző egyesületek esetében a vallási tevékenységgel összefüggően meghozott határozatokra nézve a (6) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. |
| (8) |
Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. |
|
| 63. § |
|
Az egyesület megszűnik, ha
| a) |
feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a legfelsőbb szerve kimondja; |
| b) |
az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. |
|
| 63. § |
| (1) |
Az egyesület legfőbb szerve a tagok összessége (taggyűlés) vagy a tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton legfőbb szervként választott testület. |
| (2) |
Az egyesület legfőbb szervét szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. A legfőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok legalább egytizede vagy az alapszabályban ettől eltérően meghatározott hányada - az ok és a cél megjelölésével - kéri. A legfőbb szerv ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a legfőbb szerv tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható és ennek lehetőségét és módját a létesítő okirat rögzíti. |
| (3) |
Az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület (elnökség) vagy személy. |
| (4) |
Az egyesület legfőbb szervének hatáskörébe tartozik:
| a) |
az alapszabály megállapítása és módosítása; |
| b) |
az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása, ha törvény eltérően nem rendelkezik; |
| c) |
az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása; |
| d) |
az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása; |
| d) |
az egyesület más egyesülettel való egyesülésének vagy feloszlásának kimondása; |
| e) |
az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztása és visszahívása; |
| f) |
döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal. |
|
| (5) |
Az egyesület éves költségvetésének megállapítását, a számviteli beszámoló elfogadását és az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának megtárgyalását az alapszabály - a legfőbb szerv helyett - a szervezet más szervére bízhatja. |
| (6) |
Az egyesület szervei határozatképesek, ha tagjainak több mint a fele jelen van, az alapszabály ennél magasabb jelenléti arányt is megállapíthat. Az egyesület szervei határozataikat a jelenlévők szótöbbségével hozzák mindazon kérdésben, amely tekintetében az alapszabály a szótöbbség magasabb arányát nem írja elő. |
| (7) |
Ha az egyesület szerveinek ülése nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A megismételt ülés legkorábban a határozatképtelen ülést követően, későbbi időpontra hívható össze. A megismételt ülés a legfőbb szerv esetében a megjelent tagok számától függetlenül, egyéb egyesületi szerv esetén pedig a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint határozatképes. |
| (7) |
Ha az egyesület szerveinek ülése nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A megismételt ülés a határozatképtelen ülést követő későbbi időpontra az eredetivel azonos napirenddel hívható össze. A megismételt ülés a legfőbb szerv esetében a megjelent tagok számától függetlenül, egyéb egyesületi szerv esetén pedig a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint határozatképes. |
|
| 64. § |
|
Az egyesülési jog alapján létrehozott társadalmi szervezetekre e törvény alkalmazásakor az egyesületre vonatkozó szabályok az irányadók. |
| 64. § |
| (1) |
Az egyesület megszűnik, ha
| a) |
a legfőbb szerv döntése alapján átalakul, |
| a) |
az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad), |
| b) |
a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz, |
| c) |
a bíróság feloszlatja, |
| d) |
a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését, |
| e) |
a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, |
|
| (2) |
Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontjában foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni. |
| (3) |
A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. |
| (4) |
Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt egyesület - hitelezői igények kielégítése után - megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni. |
| (5) |
Az egyesület nyilvántartásból való törlésére az egyesület nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. |
|
| 65. § |
| (1) |
A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy. |
| (2) |
Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara. |
| (2) |
Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara. |
| (3) |
Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges - törvényben meghatározott - jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket önigazgatása útján érvényesíti. |
| (4) |
Törvény előírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el, illetve, hogy meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként folytatható. |
| (5) |
A köztestület által ellátott közfeladatokkal kapcsolatos adatok közérdekűek. |
| (6) |
A köztestületre - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. |
|
A sportági országos szakszövetség
Az országos sportági szakszövetség
| 66. § |
| (1) |
A sportági országos szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet a sportágban működő sportszervezetek hozhatnak létre a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel. |
| (1) |
Az országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet a sportágban működő sportszervezetek hozhatnak létre a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel. |
| (2) |
A szakszövetség a külön jogszabályban és az alapszabályában meghatározott feladatokat lát el. A szakszövetség jogi személy. |
| (3) |
Törvény meghatározhat olyan feladatot, amelyet kizárólag a szakszövetség láthat el. A szakszövetség a feladatai ellátásához szükséges - törvényben meghatározott - jogosítványokkal rendelkezik és ezeket önigazgatása útján gyakorolja. |
| (4) |
A szakszövetségre - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. |
|
| 65. § |
| (1) |
A társadalmi, kulturális és egyéb tevékenység fejlesztése érdekében az állampolgárok által alkotmányos joguknál fogva létesített egyesületek jogi személyek. |
| (2) |
Ha az alapszabály megengedi, az egyesületnek jogi személy is tagja lehet. |
|
| 61. § |
| (1) |
Egyesület akkor jön létre, ha legalább tíz alapító tag az alakuló közgyűlésen az egyesület megalakítását elhatározza, alapszabályát megállapítja, ügyintéző és képviselő szerveit megválasztja, és az egyesületet a tevékenységi köre szerint illetékes állami törvényességi felügyeletet ellátó szerv nyilvántartásba veszi. |
| (2) |
Nyilvántartásba vételnek akkor van helye, ha az alapítók a törvényes feltételeknek eleget tettek. |
| (3) |
Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell különösen az egyesület nevéről, céljáról, székhelyéről, szervezetéről, ügyintéző és képviselő szerveiről, a tagsági viszony keletkezéséről és megszűnéséről, valamint a tagok jogairól és kötelezettségeiről. |
| (4) |
Ha jogszabály egyesületi mintaalapszabályt állapít meg, az alapszabályba a mintának a jogszabály által kötelezővé tett tartalmát fel kell venni. |
|
| 66. § |
| (1) |
Egyesület akkor jön létre, ha legalább tíz alapító tag az alakuló közgyűlésen az egyesület megalakítását elhatározza, alapszabályát megállapítja, ügyintéző és képviselő szerveit megválasztja, és az egyesületet a tevékenységi köre szerint illetékes állami törvényességi felügyeletet ellátó szerv nyilvántartásba veszi. |
| (2) |
Nyilvántartásba vételnek akkor van helye, ha az alapítók a törvényes feltételeknek eleget tettek. |
| (3) |
Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell különösen az egyesület nevéről, céljáról, székhelyéről, szervezetéről, ügyintéző és képviselő szerveiről, a tagsági viszony keletkezéséről és megszűnéséről, valamint a tagok jogairól és kötelezettségeiről. |
| (4) |
Ha jogszabály egyesületi mintaalapszabályt állapít meg, az alapszabályba a mintának a jogszabály által kötelezővé tett tartalmát fel kell venni. |
|
| 71. § |
|
A társadalmi, kulturális és egyéb tevékenység fejlesztése érdekében a dolgozók által alkotmányos joguknál fogva létesített egyesületek jogi személyek. |
| 72. § |
| (1) |
Egyesület akkor jön létre, ha legalább tíz alapító tag az alakuló közgyűlésen az egyesület megalakítását elhatározza, alapszabályát megállapítja, ügyintéző és képviselő szerveit megválasztja, és az egyesületet a tevékenységi köre szerint illetékes állami felügyelő szerv nyilvántartásba veszi. |
| (2) |
Nyilvántartásba vételnek akkor van helye, ha az alapítók a törvényes feltételeknek eleget tettek, és az egyesület működésre képes. |
| (3) |
Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell különösen az egyesület nevéről, tárgyáról, székhelyéről, szervezetéről, ügyintéző és képviselő szerveiről, a tagsági viszony keletkezéséről és megszűnéséről, valamint a tagok jogairól és kötelezettségeiről. |
| (4) |
Ha jogszabály egyesületi mintaalapszabályt állapít meg, az alapszabályba a mintának a jogszabály által kötelezővé tett tartalmát fel kell venni. |
|
| 62. § |
| (1) |
Az egyesület tagjai részt vesznek az egyesület munkájában, és hozzájárulnak az egyesület feladatainak teljesítéséhez. |
| (2) |
Ha az egyesület határozata jogszabályba vagy az alapszabályba ütközik, az ügyész vagy bármely tag a felügyelő szervnél indítványozhatja a határozat megsemmisítését. |
|
| 67. § |
| (1) |
Az egyesület tagjai részt vesznek az egyesület munkájában, és hozzájárulnak az egyesület feladatainak teljesítéséhez. |
| (2) |
Ha az egyesület határozata jogszabályba vagy az alapszabályba ütközik, az ügyész vagy bármely tag a felügyelő szervnél indítványozhatja a határozat megsemmisítését. |
|
| 63. § |
| (1) |
Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, amely az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. |
| (2) |
Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik az egyesület ügyintéző és képviselő szerveinek megválasztása, az egyesület évi költségvetésének megállapítása, az ügyintéző szerv évi beszámolójának megtárgyalása, az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása, továbbá a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal. Az egyesület évi költségvetésének megállapítását és az ügyintéző szerv évi beszámolójának megtárgyalását az alapszabály - a közgyűlés helyett - az egyesület más szervére bízhatja. |
| (3) |
Az egyesület szervei a közgyűlésnek felelősséggel tartoznak. |
| (4) |
Az alapszabály rendelkezése szerint a közgyűlés azonos napirenddel a tagságnak egy-egy jelentős csoportját magában foglaló részletekben is megtartható (részközgyűlés). |
|
| 68. § |
| (1) |
Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, amely az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. |
| (2) |
Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik az egyesület ügyintéző és képviselő szerveinek megválasztása, az egyesület évi költségvetésének megállapítása, az ügyintéző szerv évi beszámolójának megtárgyalása, az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása, továbbá a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal. Az egyesület évi költségvetésének megállapítását és az ügyintéző szerv évi beszámolójának megtárgyalását az alapszabály - a közgyűlés helyett - az egyesület más szervére bízhatja. |
| (3) |
Az egyesület szervei a közgyűlésnek felelősséggel tartoznak. |
| (4) |
Az alapszabály rendelkezése szerint a közgyűlés azonos napirenddel a tagságnak egy-egy jelentős csoportját magában foglaló részletekben is megtartható (részközgyűlés). |
|
| 73. § |
| (1) |
Az egyesület tagjai részt vesznek az egyesület munkájában, és hozzájárulnak az egyesület feladatainak teljesítéséhez. |
| (2) |
Ha az egyesület határozata jogszabályba vagy az alapszabályba ütközik, az ügyész vagy bármely tag az állami felügyelő szervnél indítványozhatja a határozat megsemmisítését. |
|
| 74. § |
| (1) |
Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, amely az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. |
| (2) |
Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik az egyesület ügyintéző és képviselő szerveinek megválasztása, az egyesület évi költségvetésének megállapítása, az ügyintéző szerv évi beszámolójának megtárgyalása, az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása, továbbá a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal. |
| (3) |
Az egyesület szervei a közgyűlésnek felelősséggel tartoznak. |
|
| 64. § |
| (1) |
A közgyűlést szükség szerint, de legalább három évenként egyszer össze kell hívni; közgyűlést kell összehívni akkor is, ha ezt a tagok egyharmada a cél megjelölésével kívánja, vagy a felügyelő szerv azt írásban indítványozza. |
| (2) |
A közgyűlés határozatképes, ha a tagok fele jelen van; ha a határozatképesség hiánya miatt a közgyűlést el kell halasztani, a másodszorra összehívott közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. |
| (3) |
A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén a közgyűlés elnökének szavazata dönt. Az ügyintéző és a képviselő szerveket - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - titkos szavazással kell megválasztani. E szervek tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói. |
| (4) |
Az alapszabály elrendelheti, hogy a közgyűlést rövidebb időközökben hívják össze; meghatározott ügyekben a határozat meghozatalához minősített többséget írhat elő; kimondhatja, hogy a határozatképességre vonatkozó szabályokat a közgyűlésnek határozatképtelenség miatti elhalasztása után másodszorra összehívott közgyűlésre is alkalmazni kell; eltérően állapíthatja meg, hogy a tagok mekkora hányadának kívánságára kell rendkívüli közgyűlést összehívni. |
|
| 69. § |
| (1) |
A közgyűlést szükség szerint, de legalább három évenként egyszer össze kell hívni; közgyűlést kell összehívni akkor is, ha ezt a tagok egyharmada a cél megjelölésével kívánja, vagy a felügyelő szerv azt írásban indítványozza. |
| (2) |
A közgyűlés határozatképes, ha a tagok fele jelen van; ha a határozatképesség hiánya miatt a közgyűlést el kell halasztani, a másodszorra összehívott közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. |
| (3) |
A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén a közgyűlés elnökének szavazata dönt. Az ügyintéző és a képviselő szerveket - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - titkos szavazással kell megválasztani. E szervek tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói. |
| (4) |
Az alapszabály elrendelheti, hogy a közgyűlést rövidebb időközökben hívják össze; meghatározott ügyekben a határozat meghozatalához minősített többséget írhat elő; kimondhatja, hogy a határozatképességre vonatkozó szabályokat a közgyűlésnek határozatképtelenség miatti elhalasztása után másodszorra összehívott közgyűlésre is alkalmazni kell; eltérően állapíthatja meg, hogy a tagok mekkora hányadának kívánságára kell rendkívüli közgyűlést összehívni. |
|
| 75. § |
| (1) |
A közgyűlést legalább évenként egyszer össze kell hívni; közgyűlést kell összehívni akkor is, ha ezt a tagok egyharmada a cél megjelölésével kívánja. |
| (2) |
A közgyűlés határozatképes, ha a tagok fele jelen van; ha a határozatképesség hiánya miatt a közgyűlést el kell halasztani, a másodszorra összehívott közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. |
| (3) |
A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. |
| (4) |
Az alapszabály elrendelheti, hogy a közgyűlést rövidebb időközökben hívják össze; meghatározott ügyekben a határozat meghozatalához minősített többséget írhat elő; kimondhatja, hogy a határozatképességre vonatkozó szabályokat a közgyűlésnek határozatképtelenség miatti elhalasztása után másodszorra összehívott közgyűlésre is alkalmazni kell; eltérően állapíthatja meg, hogy a tagok mekkora hányadának kívánságára kell rendkívüli közgyűlést összehívni. |
|
| 65. § |
| (1) |
Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjakat kötelesek az egyesületnek megfizetni; az egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek. |
|
| 66. § |
| (1) |
Az egyesület megszűnik, ha
| a) |
feloszlását a közgyűlés kétharmad szótöbbséggel kimondja; |
| b) |
más egyesülettel egyesül; |
| c) |
felügyelő szerve a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, illetőleg a tagok érdekét sértő vagy veszélyeztető működése miatt feloszlatja; |
| d) |
a felügyelő szerv megállapítja megszűnését annak következtében, hogy tagjainak száma tartósan a jogszabályban megkívánt létszám alatt van, vagy egy évnél hosszabb idő óta nem fejt ki működést. |
|
| (2) |
Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata; ha a felügyelő szerv másként nem rendelkezik, felszámolóként a megszűnt egyesület volt ügyintéző szerve jár el. |
| (3) |
Ha a vagyon hováfordításáról az alapszabály vagy a közgyűlés nem rendelkezett, továbbá, ha az egyesület feloszlatással szűnt meg, vagy a felügyelő szerv az egyesület megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azzal a megszűnt egyesület felügyelő szerve rendelkezik. |
| (4) |
Ha a megszűnt egyesület szövetkezeti célokat szolgált, a vagyont - a hitelezők kielégítése után - a felügyelő szerv szövetkezeti tulajdonba köteles adni. |
|
| 70. § |
| (1) |
Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjakat kötelesek az egyesületnek megfizetni; az egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek. |
| (2) |
Az egyesület - a felügyelő szerv hozzájárulásával - vállalat alapítására is jogosult. |
| (3) |
Az egyesület a vállalat kötelezettségeiért kezesként felel; egyébként az egyesület vállalatának jogképességére, szervezetére és működésére az állami vállalatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. |
|
| 71. § |
| (1) |
Az egyesület megszűnik, ha
| a) |
feloszlását a közgyűlés kétharmad szótöbbséggel kimondja; |
| b) |
más egyesülettel egyesül; |
| c) |
felügyelő szerve a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, illetőleg a tagok érdekét sértő vagy veszélyeztető működése miatt feloszlatja; |
| d) |
a felügyelő szerv megállapítja megszűnését annak következtében, hogy tagjainak száma tartósan a jogszabályban megkívánt létszám alatt van, vagy egy évnél hosszabb idő óta nem fejt ki működést. |
|
| (2) |
Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata; ha a felügyelő szerv másként nem rendelkezik, felszámolóként a megszűnt egyesület volt ügyintéző szerve jár el. |
| (3) |
Ha a vagyon hováfordításáról az alapszabály vagy a közgyűlés nem rendelkezett, továbbá, ha az egyesület feloszlatással szűnt meg, vagy a felügyelő szerv az egyesület megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azzal a megszűnt egyesület felügyelő szerve rendelkezik. |
| (4) |
Ha a megszűnt egyesület szövetkezeti célokat szolgált, a vagyont - a hitelezők kielégítése után - a felügyelő szerv szövetkezeti tulajdonba köteles adni. |
|
| 76. § |
|
Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjakat kötelesek az egyesületnek megfizetni; az egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek. |
| 77. § |
|
Az egyesület megszűnik, ha
| a) |
feloszlását a közgyűlés kétharmad szótöbbséggel kimondja; |
| b) |
más egyesülettel egyesül; |
| c) |
felügyelő szerve a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, illetőleg a tagok érdekét sértő vagy veszélyeztető működése miatt feloszlatja; |
| d) |
a felügyelő szerv megállapítja megszűnését annak következtében, hogy tagjainak száma tartósan a jogszabályban megkívánt létszám alatt van, vagy egy évnél hosszabb idő óta nem fejt ki működést. |
|
| 67. § |
| (1) |
Az egyesületek mint országos vagy helyi egyesületek működnek. Az egyesületek csoportokat szervezhetnek. |
| (2) |
A helyi egyesületek, továbbá a hasonló célkitűzésű szakmai és tudományos egyesületek közös szövetségekbe tömörülhetnek. |
| (3) |
Az országos egyesületek, továbbá - ha a tagok száma ezt indokolja, és az alapszabály így rendelkezik - a helyi egyesületek közgyűlés helyett küldöttközgyűlést tarthatnak. A küldöttközgyűlésre a közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. |
| (4) |
Az egyesület - alapszabályának megfelelően - külföldön is fejthet ki működést. |
|
| 72. § |
| (1) |
Az egyesületek mint országos vagy helyi egyesületek működnek. Az egyesületek csoportokat szervezhetnek. |
| (2) |
A helyi egyesületek, továbbá a hasonló célkitűzésű szakmai és tudományos egyesületek közös szövetségekbe tömörülhetnek. |
| (3) |
Az országos egyesületek, továbbá - ha a tagok száma ezt indokolja, és az alapszabály így rendelkezik - a helyi egyesületek közgyűlés helyett küldöttközgyűlést tarthatnak. A küldöttközgyűlésre a közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. |
| (4) |
Az egyesület - alapszabályának megfelelően - külföldön is fejthet ki működést. |
|
| 68. § |
| (1) |
Az alapszabály a nagyobb működési területre kiterjedően szervezett vagy nagylétszámú helyi csoportot a rendelkezésére álló vagyon erejéig önálló jogi személlyé is nyilváníthatja, ha erre az egyesület és a helyi csoport működése érdekében szükség van. A helyi csoport jogképességét nyilvántartásba vételével szerzi meg (66. §). |
| (2) |
Az egyesületek szövetségének legfőbb szerve a tagegyesületek küldötteiből álló küldöttközgyűlés. A szövetség nyilvántartásba vételére, jogképességére, szervezetére és működésére az egyesületekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. |
|
| 73. § |
| (1) |
Az alapszabály a nagyobb működési területre kiterjedően szervezett vagy nagylétszámú helyi csoportot a rendelkezésére álló vagyon erejéig önálló jogi személlyé is nyilváníthatja, ha erre az egyesület és a helyi csoport működése érdekében szükség van. A helyi csoport jogképességét nyilvántartásba vételével szerzi meg (66. §). |
| (2) |
Az egyesületek szövetségének legfőbb szerve a tagegyesületek küldötteiből álló küldöttközgyűlés. A szövetség nyilvántartásba vételére, jogképességére, szervezetére és működésére az egyesületekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. |
|
| 69. § |
|
Az egyesületre vonatkozó egyéb szabályokat külön törvény állapítja meg. |
9. Egyes jogi személyek vállalata
| 70. § |
| (1) |
A szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei, a társadalmi szervezet és az egyesület vállalatot hozhatnak létre. A vállalat jogi személy. |
| (1) |
A helyi önkormányzat, továbbá a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerve, az egyesület és más társadalmi szervezet vállalatot hozhat létre. A vállalat jogi személy. |
| (1) |
A helyi önkormányzat, továbbá a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerve, az egyesület vállalatot hozhat létre. A vállalat jogi személy. |
| (2) |
A vállalat létesítéséhez a pénzügyminiszter előzetes egyetértése szükséges. Társadalmi szervezet esetében további feltétel, hogy a vállalat létesítését a társadalmi szervezet alapszabálya megengedje, míg egyesületnél a felügyelő szerv hozzájárulására van szükség. |
| (2) |
A vállalat létesítéséhez a pénzügyminiszter előzetes egyetértése szükséges. Társadalmi szervezet esetében további feltétel, hogy a vállalat létesítését a társadalmi szervezet alapszabálya megengedje. |
| (2) |
A vállalat létesítéséhez a pénzügyminiszter előzetes egyetértése szükséges. Egyesület esetében további feltétel, hogy a vállalat létesítését az egyesület alapszabálya megengedje. |
| (2) |
Egyesület esetében feltétel, hogy a vállalat létesítését az egyesület alapszabálya megengedje. |
|
| 71. § |
| (1) |
A vállalatot létesítő okiratban meg kell állapítani - a 29. § (2) bekezdésében meghatározott tényeken és körülményeken kívül - a létesítő jogi személy nevét, a vállalat induló vagyonát, továbbá a jogszabályban előírt egyéb tényeket és körülményeket. |
| (2) |
A vállalat nevében utalni kell a tevékenységére; nevét úgy kell meghatározni, hogy az a vállalatnak más gazdálkodó szervezettől való megkülönböztetésre alkalmas legyen. |
| (3) |
A vállalat a vállalati nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. Kérelmére a vállalatot a cégjegyzékbe is be kell jegyezni. A vállalati nyilvántartásba (cégjegyzékbe) a vállalat megszűnését is be kell jegyezni. |
| (3) |
A vállalat a vállalati nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. A vállalatot a cégjegyzékbe is be kell jegyeztetni. A vállalat megszűnéséhez a vállalati nyilvántartásból való törlés szükséges. A vállalat megszűnését a cégjegyzékbe is be kell jegyeztetni. |
| (3) |
A vállalat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel a létesítő okirat keltének napjára visszamenő hatállyal jön létre, és a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. |
| (3) |
A vállalat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre, és a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. |
|
| 72. § |
| (1) |
A vállalat tevékenységi körét a létesítő jogi személy - a jogszabályok keretei között - állapítja meg, s biztosítja a tevékenység ellátásához szükséges vagyont. |
| (2) |
A létesítő jogi személy részesedhet a vállalatnak az állami költségvetéssel szemben fennálló kötelezettségei teljesítése után fennmaradó nyereségéből; a részesedés mértékét a létesítő okirat állapítja meg. |
| (3) |
A létesítő jogi személy a vállalat kötelezettségeiért kezesként felel. |
| (4) |
A vállalat igazgatóját a létesítő jogi személy nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja munkaviszonyában az egyéb munkáltatói jogokat. Az igazgató kinevezése és felmentése előtt ki kell kérni a szakszervezet vállalati szervének véleményét. |
| (4) |
A vállalat igazgatóját a létesítő jogi személy nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja munkaviszonyában az egyéb munkáltatói jogokat. |
| (5) |
A létesítő szerv előírhatja, hogy a vállalat általános vezetését - a kinevezett igazgató mellett - vezetőtestület látja el. A vezetőtestület létesítésének rendjét, létszámát, döntési jogkörét a létesítő okiratban kell meghatározni, s ezt, valamint a működésével kapcsolatos egyéb kérdéseket a szervezeti és működési szabályzatnak is tartalmaznia kell. |
| (6) |
A létesítő jogi személy a vállalatot megszüntetheti. |
| (7) |
Ha a vállalat jogutód nélkül megszűnik - a felszámolás esetét kivéve - végelszámolásnak van helye. A végelszámolás módjára az állami vállalatokról szóló többször módosított 1977. évi VI. törvényben foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a megmaradó vagyon a létesítő szervet illeti meg. |
|
| 73. § |
| (1) |
Az igazgató képviseli a vállalatot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt; e jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat dolgozóira ruházhatja át. A képviseleti, illetőleg az aláírási jogosultságot a képviseleti könyvben kell nyilvántartani. |
| (2) |
A vállalat szervezeti és működési szabályzatát az igazgató állapítja meg. Ebben gondoskodnia kell a vállalat tevékenységének ellátására legmegfelelőbb szervezet kialakításáról. |
|
| 74. § |
|
Az egyesületre vonatkozó egyéb szabályokat külön törvény állapítja meg. |
| 74. § |
| (1) |
Jogszabályban meghatározott gazdálkodó szervezetek, illetőleg gazdasági tevékenységet is folytató más jogi személyek leányvállalatot hozhatnak létre. A leányvállalat jogi személy. |
| (2) |
A leányvállalatot létesítő okiratnak - a 29. § (2) bekezdésében és a 71. § (1) bekezdésében meghatározott tényeken és körülményeken kívül - tartalmaznia kell a leányvállalat és a létesítő szerv együttműködésének módját, valamint azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a létesítő szervet és a leányvállalatot az együttműködés során megilletik, illetőleg terhelik. |
| (3) |
A leányvállalatra az egyes jogi személyek vállalatára vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a leányvállalat létesítéséhez - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a pénzügyminiszter előzetes egyetértése nem szükséges. |
| (3) |
A leányvállalatra az egyes jogi személyek vállalatára vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a leányvállalat létesítéséhez - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése nem szükséges. |
| (4) |
A leányvállalatra vonatkozó további szabályokat külön jogszabály állapítja meg. |
|
| 74/A. § |
| (1) |
Magánszemély és jogi személy (a továbbiakban együtt: alapító) - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Az alapítvány jogi személy, amely a tartós közérdekű cél megvalósításához szükséges vagyonnal rendelkezik. |
| (1) |
Magánszemély és jogi személy (a továbbiakban együtt: alapító) - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány létrehozását törvény kötelezővé teheti. Az alapítvány jogi személy, amely a tartós közérdekű cél megvalósításához szükséges vagyonnal rendelkezik. |
| (1) |
Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy. |
| (2) |
Az alapító okirat érvényességéhez az alapítvány célja szerint illetékes állami felügyelő szerv jóváhagyása szükséges. Az állami felügyelő szerv a jóváhagyást megtagadja, ha az alapítvány létrehozása jogszabályba, nyilvánvalóan a társadalom érdekeibe, vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütközik. |
| (2) |
Az alapító okirat érvényességéhez annak bírósági nyilvántartásba vétele szükséges. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. Az alapítvány a nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét. |
| (2) |
Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. |
| (2) |
Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. Az alapítvány tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg. |
| (3) |
Az állami felügyelő szerv jóváhagyása után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza. |
| (3) |
A nyilvántartásba vétel után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza. |
| (4) |
Alapítvány létrehozását törvény kötelezővé teheti. Ilyen esetben az alapító okirat érvényességéhez jóváhagyás nem szükséges. |
| (4) |
Az alapítványt annak székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapító nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell az alapító okiratot. |
| (4) |
Az alapítványt annak székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapító nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell az igazságügyminiszter rendeletében meghatározott okiratokat. |
| (4) |
Az alapítványt annak székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapító nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott okiratokat. |
| (4) |
Az alapítványt annak székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapító nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell a szervezetek és más, civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról, valamint e szervezetekkel összefüggő egyes polgári peres és nemperes eljárásokról szóló törvényben meghatározott okiratokat. |
| (4) |
Az alapítványt annak székhelye szerint illetékes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapító nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell a szervezetek és más, civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról, valamint e szervezetekkel összefüggő egyes polgári peres és nemperes eljárásokról szóló törvényben meghatározott okiratokat. |
| (5) |
A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatot megküldi az ügyészségnek. |
| (5) |
A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti. |
| (5) |
A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti. |
| (6) |
Az alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A törlésre megfelelően alkalmazni kell az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat. |
|
| 74/B. § |
| (1) |
Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány
| c) |
céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját; |
|
| (2) |
Az alapító okiratban az alapító rendelkezhet az alapítványhoz való csatlakozás lehetőségéről és egyéb feltételekről is. |
| (3) |
Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint, ha rendelkezik a működéséhez szükséges, az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal. |
| (4) |
Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást megengedi (nyílt alapítvány), az alapítványhoz - az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett - bárki csatlakozhat. Nyílt alapítvány alapításakor az alapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges. |
| (5) |
Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben - az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül - módosíthatja. A módosításra egyebekben az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. |
| (6) |
Az alapítvány gazdálkodására az egyesület gazdálkodására vonatkozó szabályok [62. § (3) bek.] az irányadók. |
|
| 74/C. § |
| (1) |
Az alapító - az alapító okiratban - kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány képviselője. |
| (1) |
Az alapító - az alapító okiratban - kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány képviselője. Az alapító az alapító okiratban úgy is rendelkezhet - a (3) bekezdésben foglalt követelmény keretei között - hogy a kezelő szerv (szervezet) vagy annak tagja kijelölése meghatározott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig áll fenn. E rendelkezés azonban az időtartam lejárta, illetve a feltétel bekövetkezése esetén is csak az új kezelő szerv (szervezet), illetve az új tag kijelölésének bírósági nyilvántartásba vételével egyidejűleg válik hatályossá. |
| (2) |
Az állami felügyelő szerv köteles kezelő szerv (szervezet) kijelöléséről gondoskodni, ha erről az alapító nem rendelkezett, illetőleg a kezelő szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja. |
| (2) |
A bíróság köteles kezelő szerv (szervezet) kijelöléséről gondoskodni, ha erről az alapító nem rendelkezett, illetőleg a kezelő szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja. |
| (3) |
Ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet (szervezetet) jelölhet ki. Az alapító halála, megszűnése után ez a jogosultság az állami felügyelő szervet illeti meg. |
| (3) |
Ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet (szervezetet) jelölhet ki. Az alapító halála, megszűnése után ez a jogosultság a bíróságot illeti meg. |
| (3) |
Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (szervezet), amelyben az alapító - közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat. |
| (4) |
Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban rendelkeznie kell annak összetételéről és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is. A képviseleti jog korlátozása jóhiszemű harmadik személy irányában hatálytalan. |
| (4) |
Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban rendelkeznie kell annak összetételéről és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is. A képviseleti jog korlátozása jóhiszemű harmadik személy irányában hatálytalan. Az alapító az alapító okiratban úgy is rendelkezhet, hogy a kezelő szerv (szervezet) az alapítvány alkalmazottjának képviseleti jogot biztosíthat, megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét. |
| (5) |
A kezelő szerv (szervezet) vagy annak tisztségviselője (tagja) által a feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért az alapítvány felelős. A tisztségviselő (tag) az általa e minőségében az alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel. |
| (6) |
Ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet (szervezetet) jelölhet ki. Az alapító halála, megszűnése után ez a jogosultság a bíróságot illeti meg. |
| (6) |
Ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet (szervezetet) jelölhet ki. |
| (7) |
Az alapító az alapító okiratban az e törvényben biztosított jogainak gyakorlására - különösen halála, megszűnése esetére - maga helyett más személyt is kijelölhet. E személyre az alapítóra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A kijelölést a nyilvántartásba vétel után az alapító nem vonhatja vissza. Alapító vagy a jogainak gyakorlására kijelölt más személy hiányában - a kezelő szerv (szervezet) vagy az ügyészség erre vonatkozó bejelentése alapján - az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg. |
| (8) |
A bíróság az alapító jogainak gyakorlása során e jogok gyakorlására maga helyett - a kezelő szerv (szervezet) javaslatának figyelembevételével - más személyt jelölhet ki. E személyre az alapítóra vonatkozó rendelkezések az irányadóak. A kezelő szerv (szervezet) által egyhangú döntéssel javasolt személy kijelölése nem tagadható meg, ha ennek törvényi akadálya nincs. |
|
| 74/D. § |
|
Ha az alapítvány létrehozása végrendeletben történt, arról az állami felügyelő szervet értesíteni kell; ezt az alapítványt közérdekű meghagyásnak kell tekinteni, amennyiben létrehozása nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek. |
| 74/D. § |
|
Ha az alapítvány létrehozása végrendeletben történt, arról a bíróságot értesíteni kell; ezt az alapítványt közérdekű meghagyásnak kell tekinteni, amennyiben létrehozása nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek. |
| 74/D. § |
| (1) |
Ha az alapítvány létrehozása az alapító okiratot tartalmazó végrendeletben történt, annak nyilvántartásba vétele iránt - ha az nem a végrendeleti végrehajtó feladata - a közjegyző által kirendelt ügygondnok köteles gondoskodni. |
| (2) |
A végrendeletben létesített alapítványt - nyilvántartásba vétele esetén - olyannak kell tekinteni, mint amely a javára rendelt vagyont az öröklés megnyíltával megszerezte. A végrendeletbe foglalt, de a törvényben meghatározott feltételek hiánya miatt nyilvántartásba nem vett alapítvány részére történő vagyonrendelést közérdekű meghagyásnak kell tekinteni. |
|
| 74/E. § |
| (1) |
Az alapítvány megszűnik, ha az alapítványban meghatározott
| c) |
feltétel bekövetkezett. |
|
| (1) |
A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott
| c) |
feltétel bekövetkezett. |
|
| (1) |
A bíróság az alapítványt - törvényben meghatározott eljárást követően - a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott
| c) |
feltétel bekövetkezett. |
|
| (2) |
Az alapítvány akkor is megszűnik, ha azt az állami felügyelő szerv megszünteti. |
| (2) |
Az alapítvány akkor is megszűnik, ha azt a bíróság megszünteti. |
| (2) |
Az alapítványt akkor is törölni kell a nyilvántartásból, ha a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el. |
| (2) |
Az alapítványt az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően akkor is törölni kell a nyilvántartásból, ha a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el. |
| (3) |
Az állami felügyelő szerv az alapítványt megszünteti, ha
| a) |
céljának megvalósítása lehetetlenné vált; |
| b) |
a megváltozott körülményekre tekintettel jóváhagyását meg kellene tagadni. |
|
| (3) |
A bíróság az ügyész keresete alapján az alapítványt megszünteti, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőleg ha jogszabály-változás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia. |
| (3) |
A bíróság az ügyész keresete alapján az alapítványt megszünteti, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőleg ha jogszabály-változás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia. A bíróság az alapító kérelme alapján az alapítványt megszünteti, ha az alapítvány céljainak megvalósítása lehetetlenné vált. |
| (4) |
Az állami felügyelő szerv az alapítványt megszüntetheti, ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti és az alapító - az állami felügyelő szerv felhívása ellenére - a kijelölést nem vonja vissza és kezelőként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki. |
| (4) |
A bíróság az alapítványt megszüntetheti, ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti és az alapító - a bíróság felhívása ellenére - a kijelölést nem vonja vissza és kezelőként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki. |
| (5) |
A megszűnt alapítvány vagyonát - az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában - az állami felügyelő szerv hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani. |
| (5) |
A megszűnt alapítvány vagyonát - az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani. |
| (5) |
A megszűnt alapítvány vagyonát - az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság a Nemzeti Együttműködési Alap támogatására köteles fordítani. |
| (6) |
A bíróság az érdekelt alapítók közös kérelmére - új alapítvány létrehozása vagy más alapítványhoz való csatlakozás céljából - elrendelheti az alapítványok egyesítését, ha ez az érintett alapítványok céljainak megvalósításával összhangban áll. Az alapítványok egyesítésére irányuló kérelemhez az új, illetőleg a megfelelően módosított alapító okiratot is csatolni kell, egyebekben a bíróság eljárására az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. |
| (6) |
A bíróság az érdekelt alapítók közös kérelmére - új alapítvány létrehozása vagy más alapítványhoz való csatlakozás céljából - elrendelheti az alapítványok egyesítését, ha ez az érintett alapítványok céljainak megvalósításával összhangban áll. Az alapítványok egyesítésére irányuló kérelemhez az új, illetőleg a megfelelően módosított - a megszűnt alapítvány jogutódlásáról is rendelkező - alapító okiratot is csatolni kell, egyebekben a bíróság eljárására az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. |
| (7) |
Az alapítvány nyilvántartására, felügyeletére, törvényességi ellenőrzésére, továbbá csőd-, végelszámolási és felszámolási eljárására, megszüntetésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az alapítványokra vonatkozó, ott meghatározott eltérésekkel. |
|
| 74/F. § |
| (1) |
Állami felügyelő szerv:
| a) |
ha az alapítvány célját tekintve országos jelentőségű, a célja szerint illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője); |
| b) |
ha az alapítvány célját tekintve helyi jelentőségű a cél megvalósulásának helye szerint illetékes városi - községekre is kiterjedően -, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi hivatal. |
|
| (1) |
Az alapítvány működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. |
| (1) |
Az alapítvány működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. |
| (2) |
Az állami felügyelő szerv feladata az alapítvány törvényes és alapító okirat szerinti működésének ellenőrzése. |
| (2) |
Ha az alapítvány működésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. A bíróság határidő kitűzésével kötelezi az alapítvány kezelőjét, hogy az alapítvány jogszabálynak megfelelő működését állítsa helyre. A határidő eredménytelen eltelte után a bíróság az alapítványt megszünteti. |
|
| 74/G. § |
| (1) |
A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti. |
| (1) |
A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti. |
| (2) |
Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak minősül az az állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - jogszabály alapján - az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét. |
| (2) |
Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak minősül az az állami vagy helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - jogszabály alapján - az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét. |
| (2) |
Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak minősül az az állami, helyi önkormányzati vagy országos kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - törvény vagy önkormányzati rendelet alapján - az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét. |
| (2) |
Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak minősül az állami, helyi önkormányzati vagy kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - törvény vagy önkormányzati rendelet alapján az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét. |
| (3) |
Közalapítvány létrejöhet úgy is, hogy az alapítvány a teljes vagyonát - alapítójának hozzájárulásával - azonos célú közalapítvány létesítése érdekében az arra jogosult szervnek felajánlja. Ha a közalapítvány alapítására jogosult az ajánlatot elfogadja, a közalapítványt az alapítvány alapítójával közösen hozza létre. A közalapítvány létrehozásával az alapítvány megszűnik, jogutódja a közalapítvány, amelynek alapítói az alapítót megillető jogosultságokat - ha az alapító okirat eltérően nem rendelkezik - együttesen gyakorolják. |
| (4) |
Közalapítvány alapítására jogosult szerv alapítványt csak közalapítványként hozhat létre. |
| (4) |
Közalapítvány alapítására jogosult szerv alapítványt csak közalapítványként hozhat létre. Közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik, és amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Többségi irányítást biztosító befolyása van annak, aki tagsági (részvényes) jogai vagy a gazdálkodó szervezet más tagjával (részvényesével) kötött megállapodás alapján a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik. Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. |
| (5) |
Közalapítvány létesítése esetén az alapító okiratban a kezelő szervet is meg kell jelölni, vagy ilyen célra külön szervezet - ideértve a kezelő szerv ellenőrzésére jogosult szervet is - létrehozásáról kell gondoskodni. |
| (6) |
A közalapítvány alapító okiratát hivatalos lapban közzé kell tenni. |
| (7) |
A közalapítványhoz - ha törvény eltérően nem rendelkezik - bárki feltétel nélkül csatlakozhat, az alapító okirat azonban előírhatja, hogy a csatlakozás elfogadásához a kezelő szerv (szervezet) jóváhagyása szükséges. |
| (8) |
A kezelő szerv (szervezet) a közalapítvány működéséről köteles az alapítónak évente beszámolni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hoznia. A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét - a helyi önkormányzat képviselő-testülete által alapított közalapítvány kivételével - az Állami Számvevőszék ellenőrzi. |
| (8) |
A kezelő szerv (szervezet) a közalapítvány működéséről köteles az alapítónak évente beszámolni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hoznia. A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét - a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete által alapított közalapítvány kivételével - az Állami Számvevőszék ellenőrzi. |
| (9) |
A bíróság a közalapítványt az alapító kérelmére nemperes eljárásban megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A közalapítvány megszűnése esetén a közalapítvány vagyona - a hitelezők kielégítése után - az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni. |
| (10) |
A külön nem szabályozott kérdésekben a közalapítványra az alapítványra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. |
| (10) |
A közalapítvány alapítására és az alapítói jogok gyakorlásának átadására vonatkozóan külön törvény további feltételeket is megállapíthat. |
| (11) |
A külön nem szabályozott kérdésekben a közalapítványra az alapítványra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. |
|
| 74/H. § |
| (1) |
Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. |
| (2) |
Az egyesülés az összehangolási feladatok teljesítését segítő egyéb szolgáltatási és közös gazdálkodási tevékenységet is végezhet. |
| (3) |
Az egyesülés a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. |
| (4) |
Az „egyesülés” elnevezést a kooperációs társaság cégnevében fel kell tüntetni. |
| (5) |
Az egyesülésre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg. |
|
A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME
VII. FEJEZET
A SZEMÉLYHEZ ÉS A SZELLEMI ALKOTÁSOKHOZ FŰZŐDŐ JOGOK
A személyhez fűződő jogok
| 75. § |
| (1) |
A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. |
| (2) |
A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve ha a védelem - jellegénél fogva - csak a magánszemélyeket illetheti meg. |
| (3) |
A személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyhez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. |
|
| 76. § |
|
A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint, továbbá a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. |
| 76. § |
|
A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. |
| 77. § |
| (1) |
Mindenkinek joga van a névviseléshez. |
| (2) |
Tudományos, irodalmi, művészi vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenységet - mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül - felvett névvel is lehet folytatni. |
| (3) |
A jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek. |
| (4) |
A névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ. A tudományos, irodalmi vagy művészi tevékenységet folytató - ha neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével - az érintett személy kérelmére saját nevét is csak megkülönböztető toldással vagy elhagyással használhatja e tevékenység gyakorlása során. |
|
| 78. § |
| (1) |
Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata; ha a felügyelő szerv másként nem rendelkezik, felszámolóként a megszűnt egyesület volt ügyintéző szerve jár el. |
| (1) |
A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. |
| (2) |
Ha a vagyon hovafordításáról az alapszabály vagy a közgyűlés nem rendelkezett, továbbá ha az egyesület feloszlatással szűnt meg, vagy a felügyelő szerv az egyesület megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azzal a megszűnt egyesület felügyelő szerve rendelkezik. |
| (2) |
A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. |
| (3) |
Ha a megszűnt egyesület szövetkezeti célokat szolgált, a vagyont - a hitelezők kielégítése után - a felügyelő szerv szövetkezeti tulajdonba köteles adni. |
|
| 79. § |
| (1) |
Az egyesületek mint országos vagy helyi egyesületek működnek. Az országos egyesületek helyi csoportokat szervezhetnek, a hasonló célkitűzésű helyi egyesületek pedig közös szövetségekbe tömörülhetnek. |
| (1) |
Ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül - követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás). |
| (2) |
Az országos egyesületek közgyűlés helyett küldöttközgyűlést tarthatnak. |
| (2) |
A helyreigazítást napilap esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül, folyóirat, illetőleg filmhíradó esetében a legközelebbi számban azonos módon, rádió, illetőleg televízió esetében pedig - ugyancsak nyolc napon belül - a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni. |
| (3) |
Az egyesület - alapszabályának megfelelően - külföldön is fejthet ki működést. |
|
| 79. § |
|
A sajtó-helyreigazításra irányuló igény érvényesítésének szabályait a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény, valamint a polgári perrendtartásról rendelkező törvény állapítja meg. |
| 80. § |
| (1) |
Az egyesület helyi csoportjának vezetője a csoport rendeltetésszerű működése által meghatározott körben az egyesület képviselő szerveként jár el. Az alapszabály azonban a nagyobb működési területre kiterjedően szervezett vagy nagylétszámú helyi csoportot a rendelkezésére álló vagyon erejéig önálló jogi személlyé is nyilváníthatja, ha erre az egyesület és a helyi csoport működése érdekében szükség van. A helyi csoport jogképességét nyilvántartásba vételével szerzi meg (72. §). |
| (1) |
A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. |
| (2) |
Az egyesületek szövetségének legfőbb szerve a tagegyesületek küldötteiből álló küldöttközgyűlés. A szövetség nyilvántartásba vételére, jogképességére, szervezetére és működésére az egyesületekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. |
| (2) |
Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges. |
| (3) |
Az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntető eljárás alatt álló személyről készült képmást (hangfelvételt) nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből a hatóság engedélyével szabad felhasználni. |
|
A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME
VII. FEJEZET
A SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK
| 81. § |
| (1) |
A személyhez fűződő jogok a törvény védelme alatt állnak. |
| (2) |
Az állampolgárok személyhez fűződő jogainak sérelmét jelenti különösen bármilyen hátrányos megkülönböztetés nemük, nemzetiségük vagy felekezetük szerint, az állampolgárok lelkiismereti szabadságának sérelme, továbbá a személyes szabadság korlátozása és az állampolgárok testi épségének, becsületének megsértése. |
|
| 81. § |
|
Személyhez fűződő jogot sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki magántitok, üzemi vagy üzleti titok birtokába jut és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, vagy azzal egyéb módon visszaél. |
| 81. § |
| (1) |
Személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. |
| (2) |
Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. |
| (2) |
Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult - ide nem értve a magyar államot - jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. |
| (3) |
Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. |
| (4) |
Az, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és a (3) bekezdés alapján közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni. A felvilágosítás oly módon is történhet, hogy az adatokat a honlapon vagy a hirdetményi lapban teszik közzé. A felvilágosítás megtagadása esetén, vagy ha a felvilágosítást kérő szerint a tájékoztatás nem kielégítő, a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető. |
|
| 82. § |
| (1) |
A személyhez fűződő jogok körében védelem alatt áll az állampolgárok és a jogi személyek joga a névviseléshez; e jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét vagy máséhoz hasonló nevet használ. |
| (2) |
A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. |
|
| 82. § |
|
A törvény védi a magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségekhez fűződő jogot. |
| 83. § |
| (1) |
A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti az is, ha valaki a levéltitkot vagy a magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségekhez fűződő jog kizárólagosságát megsérti. A levéltitok megsértése az is, ha valaki egyéb bizalmas természetű irattal él vissza más jogos érdekének sérelmére. |
| (1) |
A számítógéppel történő adatfeldolgozás nem sértheti a személyhez fűződő jogokat. |
| (1) |
A számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti. |
| (2) |
A más képmásával vagy hangfelvételével való visszaélés - így különösen ezek jogosulatlan felhasználása, sokszorosítása, nyilvánosságra hozatala, megváltoztatása - a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti. |
| (2) |
A nyilvántartott adatokról tájékoztatást - az érintett személyen kívül - csak az arra jogosult szervnek vagy személynek lehet adni. Az érintett személy tájékoztatását csak abban az esetben lehet megtagadni, ha annak teljesítése állami vagy közbiztonsági érdeket sértene. |
| (2) |
A nyilvántartott adatokról tájékoztatást - az érintett személyen kívül - csak az arra jogosult szervnek vagy személynek lehet adni. |
| (3) |
Ha a nyilvántartásban szereplő valamely tény vagy adat nem felel meg a valóságnak, az érintett személy a valótlan tény vagy adat helyesbítését külön jogszabályban meghatározott módon követelheti. |
|
| 84. § |
|
A szellemi alkotáshoz fűződő személyi jogok védelmének külön szabályait a szerzői, találmányi és újítói jog, valamint a védjegy- és mintaoltalom szabályai állapítják meg. |
| 84. § |
| (1) |
Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
| a) |
követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; |
| b) |
követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; |
| c) |
követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; |
| d) |
követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását; |
| e) |
kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. |
|
| (2) |
Ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat. |
| (3) |
E szabályok irányadók akkor is, ha a jogsértés tilos reklám közzétételével történt. |
|
| 85. § |
| (1) |
Akit személyhez fűződő jogában megsértettek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
| a) |
követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; |
| b) |
követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; |
| c) |
követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; |
| d) |
követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását. |
|
| (2) |
Ha a személyhez fűződő jog megsértése vagyoni kárt is okozott, a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés jár. |
|
| 85. § |
| (1) |
A személyhez fűződő jogokat - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - csak személyesen lehet érvényesíteni. A korlátozottan cselekvőképes személy a személyhez fűződő jogai védelmében maga is felléphet. |
| (2) |
A cselekvőképtelen személyhez fűződő jogok védelmében törvényes képviselője, az ismeretlen helyen távollevő személyhez fűződő jogok védelmében pedig hozzátartozója vagy gondnoka léphet fel. |
| (3) |
Meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, továbbá az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Ha a meghalt személy (megszűnt jogi személy) jó hírnevét sértő magatartás közérdekbe ütközik, a személyhez fűződő jog érvényesítésére az ügyész is jogosult. |
| (4) |
Ha a jogsértést valószínűsítették, és a késedelem jóvá nem tehető kárral járhat, a bíróság ideiglenes intézkedést tehet; ennek során elrendelheti a jogsértés eszközének bírósági zár alá vételét is. |
|
A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok
| 86. § |
| (1) |
A személyhez fűződő jogokat - a (2) és a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - csak személyesen lehet érvényesíteni. A korlátozottan cselekvőképes személy a személyhez fűződő jogai védelmében maga is felléphet. |
| (1) |
A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. |
| (2) |
A cselekvőképtelen személyhez fűződő jogok védelmében törvényes képviselője, az ismeretlen helyen távollevő személyhez fűződő jogok védelmében pedig hozzátartozója vagy gondnoka léphet fel. |
| (2) |
A védelmet - e törvény rendelkezésein kívül - az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokon tevékenységekre a szerzői, az iparjogvédelmi (a szabadalmi, a védjegy-, eredetmegjelölés-, származásjelzés- és mintaoltalom), továbbá az újítói jog, valamint a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg. |
| (2) |
A védelmet - e törvény rendelkezésein kívül - az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokon tevékenységekre a szerzői, az iparjogvédelmi (a szabadalmi, a védjegy-, eredetmegjelölés-, származásjelzés- és mintaoltalom), valamint a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg. |
| (3) |
Meghalt személy emlékének megsértése miatt keresetet indíthat a hozzátartozó, továbbá az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. |
| (3) |
A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. |
| (4) |
Ha a meghalt személy (megszűnt jogi személy) jóhírnevét sértő magatartás közérdekbe ütközik, keresetindításra az ügyész is jogosult. |
| (4) |
A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. A védelmi idő kezdetét és tartamát jogszabály határozza meg. |
|
| 87. § |
|
A személyhez fűződő jogokat korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. |
| 87. § |
| (1) |
Akinek szellemi alkotáshoz fűződő jogát megsértik - a külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül - a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja. |
| (2) |
A külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érintő védelem körében a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben. |
|
HARMADIK RÉSZ
A TULAJDONJOG
A TULAJDONJOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
VIII. FEJEZET
A TULAJDONJOG FORMÁI
| 88. § |
| (1) |
A Magyar Népköztársaságban a termelési eszközök zöme társadalmi tulajdonként az állam vagy a szövetkezetek tulajdonában van. |
| (1) |
A Magyar Népköztársaságban a gazdasági rend alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona. A termelési eszközök döntő többsége társadalmi tulajdonként állami vagy szövetkezeti tulajdonban van. |
| (1) |
A Magyar Köztársaságban a gazdasági rend alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona. A termelési eszközök döntő többsége társadalmi tulajdonként állami vagy szövetkezeti tulajdonban van. |
| (2) |
A társadalmi tulajdon felhasználásának alapja a népgazdasági terv. |
|
| 89. § |
|
Az állami szocialista tulajdon a munkásosztály vezette dolgozó nép államának tulajdona. Az állami szocialista tulajdon elsősorban az alapvető termelési eszközökre és a népgazdaság számára döntően fontos más vagyontárgyakra terjed ki, és az ország jólétének, erejének legfőbb anyagi alapja és biztosítéka. |
| 89. § |
|
Az állami szocialista tulajdon az egész nép vagyona: a népgazdaságban meghatározó szerepe van. Az állami szocialista tulajdon elsősorban az alapvető termelési eszközökre és a népgazdaság számára döntően fontos más vagyontárgyakra terjed ki, és az ország jólétének, erejének legfőbb anyagi alapja és biztosítéka. |
| 90. § |
|
A szövetkezeti szocialista tulajdon a társadalmi jellegű termelés, elosztás vagy a szükségletek közös kielégítése céljából önként egyesült dolgozók szövetkezetének tulajdona. |
| 90. § |
|
A szövetkezeti szocialista tulajdon a társadalmi termelés, elosztás vagy a szükségletek közös kielégítése céljából önként társult állampolgárok csoportjának oszthatatlan tulajdona. |
| 90. § |
|
A szövetkezeti szocialista tulajdon a társadalmi termelés, elosztás vagy a szükségletek közös kielégítése céljából önként társult állampolgárok csoportjának tulajdona. |
| 91. § |
| (1) |
Azok a termelési eszközök, amelyeket a törvény nem nyilvánít kizárólag az állam tulajdonának, magántulajdonban is lehetnek. Az egyénileg dolgozó parasztok és kisiparosok magántulajdona - mint munkával szerzett tulajdon - az állam támogatását élvezi. |
| (2) |
Jogszabály megállapíthatja, hogy milyen nagyságú mező- vagy erdőgazdasági földterület lehet egy személy tulajdonában. |
| (3) |
A magántulajdon a köz érdekét nem sértheti. |
|
| 91. § |
|
A gazdálkodó szervezetek az állami és szövetkezeti tulajdont a jogi személyiséggel rendelkező társulás útján egyesíthetik. |
| 92. § |
| (1) |
Az állampolgároknak személyes szükségleteik kielégítését közvetlenül szolgáló vagy előmozdító javai - családi házak, berendezési és használati tárgyak stb. - személyi tulajdonban vannak. |
| (1) |
Az állampolgároknak személyes szükségleteik kielégítését közvetlenül szolgáló vagy előmozdító javai - családi ház, telek, berendezési és használati tárgyak stb. - személyi tulajdonban vannak. |
| (1) |
Az állampolgároknak személyes és családi szükségleteik kielégítését közvetlenül szolgáló vagy előmozdító javai - így különösen családi ház, lakás, üdülő, telek, berendezési és használati tárgyak - személyi tulajdonban vannak. |
| (2) |
Személyi tulajdonban vannak a kisegítő mellékgazdaság célját szolgáló háztáji gazdaság körébe tartozó vagyontárgyak is. |
| (2) |
Az állampolgároknak jogszabály által meghatározott területen levő mezőgazdasági ingatlana, és az ilyen ingatlanhoz, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjának háztáji gazdaságához tartozó vagyontárgyak is személyi tulajdonban vannak. |
| (3) |
Jogszabály megállapíthatja, hogy milyen mértékű lakóház lehet személyi tulajdonban. |
| (3) |
Külön jogszabályok állapítják meg, hogy milyen nagyságú és hány ingatlan tartható személyi tulajdonban. |
| (3) |
A tulajdonos személyi tulajdonával személyes és családi szükségleteinek kielégítése érdekében szabadon rendelkezhet. |
| (4) |
Jogszabály korlátozhatja a személyi tulajdon körét, és meghatározhatja a személyi tulajdonban tartható vagyontárgyak mértékét és nagyságát. |
|
| 93. § |
|
A tulajdonos személyi tulajdonjogával személyes szükségleteinek kielégítése érdekében szabadon élhet. |
| 93. § |
| (1) |
Azok a termelési eszközök, amelyeket a törvény nem nyilvánít kizárólag az állam tulajdonának, magántulajdonban is lehetnek. Az állam elismeri a kisárutermelők társadalmilag hasznos gazdasági tevékenységet szolgáló magántulajdonát. |
| (2) |
A magántulajdon a köz érdekét nem sértheti. |
| (3) |
Jogszabály a magántulajdont korlátozhatja, és meghatározhatja a magántulajdonban tartható vagyontárgyak mértékét és nagyságát. |
|
IX. FEJEZET
A TULAJDONJOG TÁRGYAI
| 94. § |
| (1) |
Minden birtokbavehető dolog tulajdonjog tárgya lehet. |
| (1) |
Minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet. |
| (2) |
Ha a törvény kivételt nem tesz, a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre. |
|
| 95. § |
| (1) |
A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne (alkotórész). |
| (2) |
A tulajdonjog kétség esetében kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges, vagy azt elősegíti (tartozék). |
|
| 96. § |
|
A föld tulajdonjoga a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki. |
| 97. § |
| (1) |
Az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. |
| (2) |
Az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha
| a) |
az épületet szövetkezet létesíti állami tulajdonban álló, a tagsági viszony alapján vagy egyéb jogcímen használatában levő földön; |
| a) |
az épületet szövetkezet létesíti állami tulajdonban álló, a tagsági viszony alapján vagy egyéb jogcímen használatában levő földön, és jogszabály másképpen nem rendelkezik; |
| b) |
az épületet magánszemély létesíti az állam vagy szövetkezet által neki ingyenes használatba adott földön; |
| b) |
az épületet magánszemély vagy jogi személy létesíti az állam vagy szövetkezet által tartós használatba adott földön; |
| c) |
jogszabály vagy a földtulajdonossal az építkezés befejezése előtt kötött megállapodás egyébként így rendelkezik. |
| c) |
jogszabály vagy a földtulajdonossal írásban kötött megállapodás egyébként így rendelkezik. |
|
| (2) |
Az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha törvény vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás így rendelkezik. |
| (3) |
Ha mind a föld, mind az épület tulajdonosa magánszemély, a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát pedig a földre elővásárlási jog illeti meg. |
| (3) |
A földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát pedig a földre elővásárlási jog illeti meg. |
|
X. FEJEZET
A TULAJDONJOG TARTALMA ÉS VÉDELME
| 98. § |
|
A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. |
A használat és a hasznok szedésének joga
| 99. § |
|
A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal járó terheket, és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. |
| 100. § |
|
A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. |
| 101. § |
| (1) |
A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék. |
| (2) |
A tulajdonos a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi; az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására nem jogosult, kivéve ha azok a föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el. |
|
| 102. § |
| (1) |
Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni. |
| (2) |
A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben ez a földjén való építkezéshez, bontási vagy átalakítási munkálatok elvégzéséhez szükséges. |
| (2) |
A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges. |
|
| 103. § |
| (1) |
Ha a földeket kerítés (fal, sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak. |
| (1) |
Ha a földeket kerítés (sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak. |
| (2) |
A fenntartással járó költségek a szomszédokat olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi. Ha jogszabály erről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik. |
|
| 104. § |
| (1) |
Föld határvonalán álló fa vagy bokor és annak gyümölcse egyenlő arányban a szomszédokat illeti. A fenntartással járó költségeket a szomszédok ugyanilyen arányban viselik. |
| (1) |
A föld határvonalán álló fa vagy bokor és annak gyümölcse egyenlő arányban a szomszédokat illeti. A fenntartással járó költségeket a szomszédok ugyanilyen arányban viselik. |
| (2) |
Ha a határvonalon álló fa vagy bokor valamelyik föld rendeltetésszerű használatát gátolja, e föld tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el. |
|
| 105. § |
|
A tilosban talált állatot a föld használója mindaddig visszatarthatja, amíg az általa okozott kárt tulajdonosa meg nem téríti. |
| 106. § |
|
A törvénynek a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseitől jogszabály vagy a felek megállapodása eltérhet. |
| 107. § |
|
Folyóvíz és természetes tó partján fekvő föld tulajdonosa a medret - ha jogszabály kivételt nem tesz - a saját, valamint együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. |
| 107. § |
| (1) |
Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély (szükséghelyzet) esetében a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a szükséghelyzet megszüntetése végett a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, illetőleg abban kárt okozzanak. Más vagyonát fenyegető szükséghelyzet esetében ez a kötelezettség a tulajdonost csak akkor terheli, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti. |
| (2) |
A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást, attól pedig, aki a szükséghelyzet megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott, kártérítést követelhet. |
| (3) |
Ha több személy életét vagy vagyonát fenyegető veszélyt egyes veszélyeztetett tárgyak feláldozásával hárítanak el, az ebből eredő kárt, amennyiben e tárgyak feláldozása szükséges volt, veszélyeztetett érdekeik arányában valamennyien viselik; ezt a szabályt kell alkalmazni a veszély elhárítására fordított szükséges költség megosztására is. |
|
| 108. § |
| (1) |
Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély (szükséghelyzet) esetében a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a szükséghelyzet megszüntetése végett a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, illetőleg abban kárt okozzanak. Más vagyonát fenyegető szükséghelyzet esetében ez a kötelezettség a tulajdonost csak akkor terheli, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti. |
| (2) |
A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást, attól pedig, aki a szükséghelyzet megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott, kártérítést követelhet. |
| (3) |
Ha több személy életét vagy vagyonát fenyegető veszélyt egyes veszélyeztetett tárgyak feláldozásával hárítanak el, az ebből eredő kárt, amennyiben e tárgyak feláldozása szükséges volt, veszélyeztetett érdekeik arányában valamennyien viselik; ezt a szabályt kell alkalmazni a veszély elhárítására fordított szükséges költség megosztására is. |
|
| 108. § |
| (1) |
Az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy az erre külön jogszabályban feljogosított szervek - a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben - az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy a tulajdonjogát egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát - ha jogszabály másképpen nem rendelkezik - az akadályoztatás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. |
| (1) |
Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre külön jogszabályban feljogosított szervek - a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben - az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy a tulajdonjogát egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát az akadályoztatás (korlátozás) mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. |
| (2) |
Ha a használat vagy egyéb korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan megvásárlását, illetőleg kisajátítását kérheti. |
| (3) |
A tulajdonjog gyakorlásával kapcsolatos termelési, építésügyi, egészségügyi, vízügyi és egyéb előírásokat külön jogszabályok tartalmazzák. |
|
| 109. § |
|
A tulajdonjog gyakorlásával kapcsolatos termelési, építésügyi, egészségügyi, vízügyi és egyéb előírásokat külön jogszabályok tartalmazzák. |
| 109. § |
| (1) |
Ha a tulajdonos jóhiszeműen földjének határain túl építkezett, a szomszéd - választása szerint - követelheti, hogy a túlépítő
| a) |
a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást, |
| b) |
a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható, vagy |
| c) |
az egész földet vásárolja meg. |
|
| (2) |
A szomszéd az egész földjének megvásárlását akkor követelheti a túlépítőtől, ha
| a) |
a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik, |
| b) |
a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik. |
|
|
| 110. § |
| (1) |
Ha a tulajdonos jóhiszeműen földjének határain túl építkezett, a szomszéd - választása szerint - követelheti, hogy a túlépítő
| a) |
a beépített részért adjon természetben vagy pénzben kártalanítást, vagy |
| b) |
az egész földet vásárolja meg. |
|
| (1) |
Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd a 109. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül - választása szerint - követelheti, hogy a túlépítő
| a) |
saját földjét és az épületet a gazdagodás megtérítése ellenében bocsássa tulajdonába, vagy |
| b) |
az épületet bontsa le. |
|
| (2) |
A szomszéd egész földjének megvásárlását akkor követelheti, ha
| a) |
a beépített rész a föld területének egynegyedét meghaladja, vagy a föld fennmaradó része a túlépítés következtében egyébként használhatatlanná válik, |
| b) |
a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik. |
|
| (2) |
A szomszéd az épület lebontását akkor követelheti, ha ez az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik. A lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik; megilleti azonban a beépített anyag elvitelének a joga. |
| (3) |
Az állam az egész föld megvásárlása helyett megfelelő értékű földet ajánlhat fel. |
|
| 111. § |
| (1) |
Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd - választása szerint - követelheti, hogy a túlépítő
| a) |
a beépített részért adjon természetben vagy pénzben kártalanítást, |
| b) |
az egész földet vásárolja meg, |
| c) |
saját földjét és az épületet a gazdagodás megtérítése ellenében bocsássa tulajdonába, vagy |
| d) |
az épületet bontsa le. |
|
| (1) |
A bíróság a túlépítés következményeit a szomszéd választásától eltérően is megállapíthatja; nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen mindkét fél tiltakozik. |
| (2) |
A szomszéd az épület lebontását akkor követelheti, ha ez az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik. A lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik; megilleti azonban a beépített anyag elvitelének a joga. |
| (2) |
Jóhiszemű túlépítés esetében az állam az egész föld megvásárlása helyett megfelelő értékű földet ajánlhat fel. |
| (3) |
A bíróság a rosszhiszemű túlépítés következményeit a szomszéd választásától eltérően is megállapíthatja. |
|
| 112. § |
| (1) |
A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon. |
| (2) |
Ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. |
| (2) |
Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. |
|
| 113. § |
|
Ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, az épület tulajdonjogát csak a föld tulajdonjogával együtt lehet átruházni és megterhelni. Ez a szabály az államot mint földtulajdonost nem köti. |
| 113. § |
|
Ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, az épület tulajdonjogát csak a föld tulajdonjogával együtt lehet átruházni és megterhelni. |
| 114. § |
| (1) |
Ha jogszabály vagy bírósági határozat a rendelkezés jogát kizárja vagy korlátozza, az e tilalommal, illetőleg korlátozással ellentétes rendelkezés semmis. |
| (2) |
Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében a telekkönyvben azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. |
| (2) |
Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. |
| (3) |
A szerződéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezés semmis, feltéve, hogy
| a) |
a tilalmat a telekkönyvbe bejegyezték, |
| a) |
a tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, |
| b) |
a rendelkezésre jogot alapító személy egyébként rosszhiszemű volt, vagy |
| c) |
a rendelkezés ellenérték nélkül történt. |
|
|
| 115. § |
| (1) |
A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. |
| (1) |
A tulajdonjogi igények nem évülnek el. |
| (2) |
A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog birtokából kikerült, követelheti visszaadását. A tulajdonosnak ezek az igényei nem évülnek el. |
| (2) |
A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. |
| (3) |
A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti a visszaadását. |
|
| 116. § |
| (1) |
Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot telekkönyvön kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát a telekkönyv feltüntesse. |
| (1) |
Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát a telekkönyv feltüntesse. |
| (1) |
Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartás feltüntesse. |
| (2) |
A telekkönyv - ha jogszabály kivételt nem tesz - a tulajdonjog és más jogosultságok fennállását hitelesen tanúsítja. |
| (2) |
Az ingatlan-nyilvántartás - ha jogszabály kivételt nem tesz - a tulajdonjog és más jogosultságok fennállását hitelesen tanúsítja. |
| (3) |
A telekkönyv részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. |
| (3) |
Az ingatlan-nyilvántartás részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. |
|
XI. FEJEZET
A TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE
Tulajdonszerzés átruházással
| 117. § |
| (1) |
Átruházással - ha a törvény kivételt nem tesz - csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. |
| (2) |
A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényleges birtokbaadásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába került. |
| (2) |
A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába került. |
| (3) |
Ingatlan tulajdonjogának átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozás telekkönyvi bejegyzése is szükséges. |
| (3) |
Ingatlan tulajdonjogának átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. |
| (3) |
Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. |
| (4) |
Többszöri eladás esetén az a vevő követelheti a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett, ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, kivéve ha a későbbi vevő tulajdonjogát a telekkönyvbe bejegyezték. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni többszöri ajándékozás esetén is. |
| (4) |
Többszöri eladás esetén az a vevő követelheti a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett, ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, kivéve ha a későbbi vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni többszöri ajándékozás esetén is. |
| (4) |
Többszöri eladás esetén az a vevő követelheti a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett, ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, kivéve ha a későbbi vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni többszöri ajándékozás esetén is. |
|
| 118. § |
| (1) |
Kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha az átruházó nem volt tulajdonos. |
| (1) |
Kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő nem volt tulajdonos. |
| (2) |
Kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében olyan személytől szerzi meg, akire azt a tulajdonos bízta. A tulajdonos azonban a dolgot az első szerzéstől számított egy éven belül az ellenszolgáltatás megtérítése fejében visszaválthatja. A felek jogviszonyára egyébként a jogalap nélküli jóhiszemű birtoklás szabályai irányadók. |
|
| 119. § |
|
Akire pénzt vagy bemutatóra szóló értékpapírt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. |
Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján
| 120. § |
|
Aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés ingatlan árverése esetére nem vonatkozik. |
| 120. § |
| (1) |
Aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés ingatlan árverése esetére nem vonatkozik. |
| (2) |
Ha az állam bírósági vagy más hatósági határozattal kártalanítás nélkül szerez tulajdont, a tulajdon értékének erejéig felel a volt tulajdonosnak a tulajdonszerzéskor jogszabály, bírósági és más hatósági határozat vagy visszterhes szerződés alapján jóhiszemű személlyel szemben fennálló kötelezettségéért. Az állam felelőssége azonban csak akkor áll fenn, ha a volt tulajdonosnak egyéb lefoglalható vagyontárgyára vezetett végrehajtás eredménytelen volt. |
| (3) |
Az állam tulajdonszerzése nem érinti az ingatlan-nyilvántartásba jóhiszemű harmadik személy javára bejegyzett jogokat. |
|
| 121. § |
| (1) |
Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birtokolja. |
| (1) |
Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja. |
| (2) |
Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot. |
| (3) |
Nem lehet elbirtoklás útján tulajdonjogot szerezni olyan dolgon, amely társadalmi tulajdonban van, vagy az állam, illetőleg szövetkezet birtokából jogtalanul került ki. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra az ingó dolgokra, amelyek a személyi tulajdon szokásos tárgyai. |
| (4) |
Ha az elbirtokló tulajdonjogát a telekkönyvben nem jegyezteti be, tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon a telekkönyvben bízva ellenérték fejében jogot szerzett. |
| (4) |
Ha az elbirtokló tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezteti be, tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében jogot szerzett. |
| (4) |
Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg. |
| (5) |
Ha az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezteti be, a tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében jogot szerzett. |
|
| 122. § |
|
Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült. |
| 123. § |
|
Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra. |
| 124. § |
| (1) |
Az elbirtoklás megszakad, ha
| a) |
a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja vagy ez iránt keresetet indít, |
| a) |
a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja vagy eziránt bírósághoz fordul, |
| b) |
a tulajdonos a dologgal rendelkezik (112. §), |
| b) |
tulajdonos a dologgal rendelkezik (112. §), |
| c) |
a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetőleg egy éven belül nem indít keresetet a dolog újabb birtokosa ellen a dolog visszaadása iránt. |
| c) |
a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetőleg egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza. |
|
| (2) |
Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik. |
|
Termékek, termények és szaporulat elsajátítása
A termékek, a termények és a szaporulat elsajátítása
| 125. § |
| (1) |
Akinek más dolgán olyan joga van, amely őt a termékek, termények vagy a szaporulat tulajdonbavételére jogosítja - ha ezek tulajdonjogát korábban nem szerezte meg -, az elválással tulajdonjogot szerez. Ha a jogosultnak nincs birtokában az a dolog, amelyből a termék, termény vagy a szaporulat származik, a birtokbavétellel válik tulajdonossá. |
| (1) |
Akinek más dolgán olyan joga van, amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat tulajdonbavételére jogosítja - ha ezek tulajdonjogát korábban nem szerezte meg -, az elválással tulajdonjogot szerez. Ha a jogosultnak nincs birtokában az a dolog, amelyből a termék, a termény vagy a szaporulat származik, a birtokba vétellel válik tulajdonossá. |
| (2) |
Ha valakinek az a joga, amely őt a termékek, termények vagy a szaporulat tulajdonbavételére jogosítja, megszűnik, mielőtt ezeken tulajdonjogot szerzett volna, követelheti, hogy a tulajdonos a termékeket, terményeket, illetőleg a szaporulatot munkája arányában, és máshonnan meg nem térülő költekezései erejéig elsősorban természetben szolgáltassa ki. |
| (2) |
Ha valakinek az a joga, amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat tulajdonbavételére jogosítja, megszűnik, mielőtt ezeken tulajdonjogot szerzett volna, követelheti, hogy a tulajdonos a termékeket, a terményeket, illetőleg a szaporulatot munkája arányában és máshonnan meg nem térülő költekezései erejéig elsősorban természetben szolgáltassa ki. |
| (3) |
A jóhiszemű birtokos addig az időpontig, amíg rosszhiszeművé nem válik, vagy a dolgot tőle a bíróság vagy a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve előtt vissza nem követelik, az elválással tulajdonjogot szerez a dolog termékein, terményein és szaporulatán. |
| (3) |
A jóhiszemű birtokos addig az időpontig, amíg rosszhiszeművé nem válik, vagy a dolgot tőle a bíróság vagy a községi (városi, fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) előtt vissza nem követelik, az elválással tulajdonjogot szerez a dolog termékein, terményein és szaporulatán. |
| (3) |
A jóhiszemű birtokos addig az időpontig, amíg rosszhiszeművé nem válik, vagy a dolgot tőle a bíróság vagy a községi (városi, fővárosi kerületi) jegyző előtt vissza nem követelik, az elválással tulajdonjogot szerez a dolog termékein, terményein és szaporulatán. |
|
| 126. § |
|
A föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé (növedék). Ezt a szabályt a termékre, terményre és a szaporulatra nem lehet alkalmazni, ha az valamely jogviszony alapján mást illet. |
| 126. § |
|
A föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé (növedék). Ezt a szabályt a termékre, a terményre és a szaporulatra nem lehet alkalmazni, ha az valamely jogviszony alapján mást illet. |
Gazdátlan javak elsajátítása
A gazdátlan javak elsajátítása
| 127. § |
|
A személyi tulajdon szokásos tárgyain, ha nincs tulajdonosuk, birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. Más dolgok - ha nincs tulajdonosuk - az állam tulajdonába kerülnek. |
| 127. § |
|
A személyi tulajdon szokásos tárgyain, ha nincs tulajdonosuk, birtokba vétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. Más dolgok - ha nincs tulajdonosuk - az állam tulajdonába kerülnek. |
| 127. § |
|
Ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. |
A vadak, a halak tulajdonjogának megszerzése
Vadak, halak tulajdonjogának megszerzése
| 128. § |
| (1) |
A vadak, továbbá a folyóvizekben és természetes tavakban élő halak az állam tulajdonában vannak. |
| (1) |
A vadak, továbbá a folyóvizekben és a természetes tavakban élő halak, valamint más hasznos vízi állatok az állam tulajdonában vannak. |
| (1) |
A vadak, továbbá a folyóvizekben és a természetes tavakban élő halak, valamint más hasznos víziállatok - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állam tulajdonában vannak. |
| (2) |
A vadászterületen elejtett, elfogott, illetőleg elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. |
| (3) |
A halászatra jogosult által kifogott hal tulajdonjogát a halászatra jogosult szerzi meg; nem jogosult által kifogott hal a halászatra jogosult tulajdonába kerül. |
| (3) |
A halászatra jogosult által kifogott hal és más hasznos vízi állat tulajdonjogát a halászatra jogosult szerzi meg; a nem jogosult által kifogott hal, valamint más hasznos vízi állat a halászatra jogosult tulajdonába kerül. |
| (3) |
A halászati jog gyakorlására jogosult által kifogott hal és más hasznos víziállat tulajdonjogát - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a halászati jog gyakorlására jogosult szerzi meg. A nem a jogosult által kifogott hal, valamint más hasznos víziállat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a halászati jog gyakorlására jogosult tulajdonába kerül. |
|
| 129. § |
| (1) |
Ha valaki feltehetően más tulajdonában levő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha
| a) |
a talált dolog a személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozik, és |
| b) |
a találó megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak avégből, hogy a dolgot tulajdonosa visszakaphassa, de a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett. |
| b) |
a találó megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak, avégből, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa, de a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett. |
|
| (1) |
Ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha
| a) |
mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír elő, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa, és |
| b) |
a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett. |
|
| (2) |
Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitvaálló hivatali, vállalati vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találta. Ilyen esetben a dolgot a hivatal vagy vállalat három hónapi őrizet után értékesítheti; a tulajdonos a találást követő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását. |
| (2) |
Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találta. Ilyen esetben a dolgot a hivatal vagy a vállalat három hónapi őrizet után értékesítheti; a tulajdonos a találást követő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását. |
|
| 130. § |
|
Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, feltéve, hogy megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak avégből, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa. |
| 131. § |
|
Ha a talált dolog tulajdonosa az egy évi határidőn belül nem jelentkezik, és a dolgon a találó sem szerez tulajdonjogot, a tulajdonjog, illetőleg a dolog értékesítéséből befolyt vételár az államot illeti. |
| 132. § |
| (1) |
Ha valaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként is feledésbe ment - ideértve a régészeti, muzeális értékű vagy műemlék jellegű leletet -, köteles azt az államnak felajánlani. |
| (1) |
Ha valaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként is feledésbe ment, köteles azt az államnak felajánlani. |
| (2) |
Ha az állam a dologra nem tart igényt, az a találó tulajdonába megy át; ellenkező esetben a találó a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult. |
| (3) |
Ha az (1) bekezdésben megjelölt talált tárgy muzeális vagy műemléki értékű, annak tulajdonjoga az államot illeti meg. Az ilyen tárgyak találásához kapcsolódó eljárás szabályait, valamint a találónak járó díj mértékét külön jogszabály állapítja meg. |
|
A feldolgozás és az egyesítés
| 133. § |
| (1) |
Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára jóhiszeműen új dolgot állít elő, a dolog tulajdonosának választása szerint köteles a dolog értékét megtéríteni, vagy munkája értékének megtérítése ellenében az új dolog tulajdonjogát átengedni. |
| (2) |
Ha a munka értéke a feldolgozott vagy átalakított dolog értékét lényegesen meghaladja, a dolog tulajdonosát választási jog nem illeti, csupán a dolog értékének megtérítését követelheti. |
| (3) |
Ha a feldolgozó vagy átalakító rosszhiszemű volt, a választás joga minden esetben az anyag tulajdonosát illeti; ha az anyag tulajdonosa az új dolog tulajdonjogát választja, csak gazdagodását köteles megtéríteni. |
|
| 134. § |
| (1) |
Ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan károsodás vagy aránytalan költekezés árán vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani, közös tulajdon keletkezik. Ha a tulajdonosok bármelyike a közös tulajdont nem kívánja, az, akinek dolga az egyesülés előtt nagyobb értékű volt, választhat, hogy a dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába veszi vagy kártalanítás ellenében azoknak átengedi. |
| (2) |
A választási jog nem illeti meg azt, aki az egyesülést vagy vegyülést rosszhiszeműen maga idézte elő. Ilyen esetben a rosszhiszemű volt tulajdonos csak a gazdagodás megtérítését követelheti. |
|
| 135. § |
|
Ha az átalakított, feldolgozott, egyesült vagy összevegyült dolgok valamelyikének az állam vagy szövetkezet volt a tulajdonosa, illetőleg jogos birtokosa, a választási jog a feldolgozásba vagy átalakításba fektetett munka, illetőleg az egyesített vagy összevegyült dolgok értékére tekintet nélkül az államot, illetőleg a szövetkezetet illeti meg. |
| 135. § |
| (1) |
Ha az átalakított, feldolgozott, egyesült vagy összevegyült dolgok valamelyikének az állam vagy szövetkezet volt a tulajdonosa, illetőleg jogos birtokosa, a választási jog a feldolgozásba vagy átalakításba fektetett munka, illetőleg az egyesített vagy összevegyült dolgok értékére tekintet nélkül az államot, illetőleg a szövetkezetet illeti meg. |
| (2) |
Ha az átalakított, feldolgozott, egyesült vagy összevegyült dolog tulajdonjogára egyik fél sem tart igényt, azt értékesíteni kell, és a vételárat a jogosultak között megfelelő arányban fel kell osztani. |
| (3) |
Ilyen esetben azt a felet, aki csak gazdagodása mértékéig igényelhet megtérítést, a vételárból legfeljebb a teljes kártalanításra jogosultak kielégítése után fennmaradó összeg illeti meg. |
|
| 136. § |
| (1) |
Ha az átalakított, feldolgozott, egyesült vagy összevegyült dolog tulajdonjogára egyik fél sem tart igényt, azt értékesíteni kell, és a vételárat a jogosultak között megfelelő arányban fel kell osztani. |
| (1) |
Ha valaki idegen anyaggal saját földjére vagy a használatában álló földre épít, beépítéssel megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag értékét köteles megtéríteni. |
| (2) |
Ilyen esetben azt a felet, aki csak gazdagodása mértékéig igényelhet megtérítést, a vételárból legfeljebb a teljes kártalanításra jogosultak kielégítése után fennmaradó összeg illeti meg. |
| (2) |
Ha valaki túlnyomórészt állami tulajdonban levő anyag felhasználásával építkezik, az állam - választása szerint - gazdagodásának megtérítése ellenében az ingatlan tulajdonjogát vagy a beépített anyag értékének megtérítését követelheti. |
|
| 137. § |
| (1) |
Ha valaki idegen anyaggal saját földjére vagy a használatban álló földre épít, a beépítéssel megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag értékét köteles megtéríteni. |
| (1) |
Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek, illetőleg - ha a föld megosztható - a föld megfelelő részének a megvásárlására. |
| (2) |
Ha valaki túlnyomórészt állami tulajdonban levő anyag felhasználásával építkezik, az állam - választása szerint - gazdagodásának megtérítése ellenében az ingatlan tulajdonjogát vagy a beépített anyag értékének megtérítését követelheti. |
| (2) |
A ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg; ebben az esetben a ráépítőt a földön használati jog illeti meg. |
| (3) |
Ha valaki a más tulajdonában levő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel - a felek eltérő megállapodása hiányában - közös tulajdon keletkezik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani. |
| (4) |
A ráépítő tulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat [(2)-(3) bekezdés] nem lehet alkalmazni, ha a ráépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást. |
|
| 138. § |
| (1) |
Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a föld megfelelő részének vagy az egész földnek a megvásárlására. |
| (1) |
Ha a ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, köteles annak forgalmi értékét a földtulajdonosnak megtéríteni; ha pedig a ráépítő földhasználati jogot szerzett, a föld használatáért köteles ellenértéket fizetni. Ha a ráépítő nem szerzi meg az egész föld tulajdonjogát, a ráépítéssel okozott értékcsökkenésért is köteles a földtulajdonosnak kártalanítást fizetni. |
| (2) |
A jóhiszemű ráépítő szerzi meg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha a földtulajdonos a ráépítés ellen - olyan időben, amikor az eredeti állapot helyreállítása a ráépítőnek még nem okozott volna aránytalan károsodást - nem tiltakozott, és az épület értéke a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. |
| (2) |
Állami és szövetkezeti tulajdonban álló ingatlan tulajdonjogát ráépítéssel nem lehet megszerezni, és azon ráépítéssel közös tulajdon sem keletkezhet. Az állam mint ráépítő a föld megvásárlása helyett megfelelő értékű földet ajánlhat fel. |
| (2) |
Állami tulajdonban álló ingatlan tulajdonjogát ráépítéssel nem lehet megszerezni, és azon ráépítéssel közös tulajdon sem keletkezhet. |
| (3) |
Ha a ráépítő szerzi meg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, köteles annak forgalmi értékét megtéríteni. A földtulajdonos kérelmére azonban a bíróság a ráépítőt az egész föld tulajdonbavételére is kötelezheti. |
| (3) |
A ráépítésre egyébként a túlépítés szabályait kell megfelelően alkalmazni. |
| (4) |
Az állam az egész föld megvásárlása helyett megfelelő értékű földet ajánlhat fel. |
|
XII. FEJEZET
A KÖZÖS TULAJDON
| 139. § |
| (1) |
Tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. |
| (1) |
A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. |
| (2) |
Kétség esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő. |
| (2) |
Kétség esetén a tulajdonos társak tulajdoni hányada egyenlő. |
|
| 140. § |
|
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. |
| 140. § |
| (1) |
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. |
| (2) |
A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak - ha a törvény másként nem rendelkezik - szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. |
|
| 141. § |
| (1) |
A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. |
| (2) |
A hasznosítás módja kérdésében a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. |
|
| 141. § |
|
A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. |
| 142. § |
| (1) |
Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell. |
| (2) |
A rendes gazdálkodás körét meg nem haladó egyéb kiadásokról a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában szótöbbséggel határoznak. |
|
| 142. § |
|
Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell. |
| 143. § |
|
A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges
| a) |
a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz, |
| b) |
az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez. |
|
| 143. § |
| (1) |
Ha a törvény szótöbbséges határozatot kíván meg, és a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. |
| (2) |
Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához. |
| (3) |
Ha a törvény szótöbbséggel hozott határozatot kíván meg, és ilyen határozat nincs, a birtoklás, a használat vagy a hasznosítás kérdésében bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság határoz. |
|
| 144. § |
|
A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges
| a) |
a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz, |
| b) |
az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez. |
|
| 144. § |
| (1) |
Ha a törvény szótöbbséges határozatot kíván meg, és a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot keresettel megtámadhatja. A keresetindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. |
| (2) |
Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához. |
|
| 145. § |
| (1) |
Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet. |
| (2) |
A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg. |
| (2) |
A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg. |
| (3) |
A külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát. |
| (3) |
A külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog - ha törvény kivételt nem tesz - megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát. |
|
| 146. § |
|
A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet. |
A közös tulajdon megszüntetése
| 147. § |
|
A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis. |
| 148. § |
| (1) |
A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani; azokat a tárgyakat, amelyeknek ilyen módon való megosztása nem lehetséges, vagy jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy pedig gátolná a rendeltetésszerű használatot, értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog az értékesítés során is megilleti. |
| (1) |
A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. |
| (2) |
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. |
| (2) |
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit. |
| (3) |
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti. |
| (4) |
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. |
|
| 149. § |
|
A társasház-tulajdonra a közös tulajdon szabályait a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. |
| 149. § |
| (1) |
Épületen úgy is lehet közös tulajdont létesíteni, hogy az épület meghatározott részei - elsősorban a lakások - a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak (társasház-tulajdon). |
| (2) |
A társasház-tulajdon létesítéséhez a tulajdonostársak alapító okiratba foglalt megállapodása és a társasház-tulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. |
| (3) |
A közös tulajdonnak társasház-tulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Ebben az esetben az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja. |
| (4) |
A társasház-tulajdonra a közös tulajdon szabályait a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. |
|
XIII. FEJEZET
HASZNÁLATI JOGOK
Földhasználat juttatás alapján
| 150. § |
|
Az állam szocialista szervezeteknek és állampolgároknak, a szocialista szervezetek pedig - az erre vonatkozó szabályok szerint - alkalmazottaiknak, illetőleg tagjaiknak földet adhatnak használatba. |
| 151. § |
| (1) |
Az állam a földet - ha jogszabály kivételt nem tesz - ingyenesen és határidő nélkül adja használatba. |
| (2) |
A termelőszövetkezetek az alapszabály rendelkezései szerint a tagsági viszony tartamára háztáji gazdaság céljára adnak földet tagjaik ingyenes használatába. A termelőszövetkezet tagja a háztáji földhasználatot együttélő családtagjaival együttesen gyakorolja. |
| (3) |
A többi szocialista szervezet a rendelkezése alatt álló földet ingyenesen és a munkaviszony, illetőleg a tagsági viszony tartamára adja használatba. |
|
| 152. § |
| (1) |
A földhasználat jogosultja köteles a földet rendeltetésének megfelelően használni, és e használat során a rendes gazdálkodás szabályai szerint eljárni. |
| (2) |
A használatba adott földön a földhasználó által emelt épület, továbbá az általa ott létesített berendezések és felszerelések, valamint az ő termelése eredményeként létrejött javak a földhasználó tulajdonában vannak. |
| (3) |
A földhasználót terhelik a használattal járó kötelezettségek. Viseli a terheket, ideértve az adókat is. |
|
| 153. § |
| (1) |
A földhasználati jog átruházása, valamint a használatba adott föld haszonbérbe adása - jogszabály kifejezett engedélye hiányában - semmis. |
| (2) |
Az állampolgárok lakásszükségletének kielégítése érdekében magánszemélyek használatába adott földön emelt épület átruházásával vagy öröklésével a földhasználati jog ingyenesen átszáll az épület új tulajdonosára. |
|
| 154. § |
| (1) |
A földhasználati jogot a juttató visszavonhatja, ha a földhasználó a használati jogot önhibájából huzamosan nem gyakorolja, a használati jogot másra jogosulatlanul átruházza, vagy a használattal járó kötelezettségeket egyébként súlyosan megsérti, és figyelmeztetése eredménytelen maradt. |
| (2) |
A földhasználati jog visszavonása vagy megszűnése esetében az épület és a föld alkotórészei, különösen a lábonálló vagy függő termés teljes megtérítés ellenében az állam, a földhasználatot engedélyező szövetkezet vagy más szocialista szervezet, illetőleg a földhasználat új jogosultja tulajdonába megy át; egyéb javait a volt földhasználó, illetőleg örököse elviheti. |
| (3) |
A földhasználati jogot vissza lehet vonni akkor is, ha a föld egyéni tulajdona esetében kisajátításnak volna helye; ebben az esetben a kisajátítás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a földhasználat megvonásáért pénzbeli kártalanítás nem jár. |
|
Haszonélvezet és használat
XIII. FEJEZET
A HASZNÁLATI JOGOK
| 150. § |
| (1) |
Az állami és a szövetkezeti tulajdonban álló földet gazdasági tevékenység vagy építés céljára jogi személynek, illetőleg magánszemélynek tartós használatba lehet adni; a föld magánszemélyek közös használatába is adható. |
| (1) |
Az állami és szövetkezeti tulajdonban álló földet gazdasági tevékenység vagy építés céljára jogi személynek, illetőleg magánszemélynek tartós használatba lehet adni, a föld közös használatba is adható. |
| (2) |
A föld - ha jogszabály kivételt nem tesz - ellenérték fejében adható használatba. |
| (3) |
A földhasználat megszerzéséhez az erre irányuló szerződés és a földhasználati jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges; jogszabály ez alól kivételt tehet. |
|
| 151. § |
| (1) |
A földhasználó köteles a földet rendeltetésének megfelelően használni és a használat során a rendes gazdálkodás szabályai szerint eljárni. |
| (2) |
A használatba adott földön a földhasználó által létesített épület, berendezés, felszerelés, növényzet, valamint a termelésének eredménye a földhasználó tulajdonába kerül. |
| (3) |
A földhasználót terhelik a használati joggal járó kötelezettségek; viseli a terheket, ideértve az adókat is. |
|
| 152. § |
| (1) |
A földhasználati jogot átruházni és az e jog alapján használt földet haszonbérbe adni, továbbá a földhasználati jogról lemondani csak jogszabályban meghatározott esetekben és módon lehet. |
| (2) |
A földhasználó halála esetén a földhasználati jog az öröklésre vonatkozó szabályok szerint az örökösökre száll át. |
|
| 153. § |
| (1) |
A földhasználati jog a szerződésben meghatározott idő elteltével vagy feltétel bekövetkezésével, valamint a külön törvényben meghatározott esetekben szűnik meg. |
| (2) |
A földhasználati jog megszűnése esetén a volt földhasználó részére - jogszabályban meghatározott - pénzbeli kártalanítás jár, kivéve ha a földet ingyenesen adták használatába, vagy jogszabály a kártalanítást kizárja. |
| (3) |
A földhasználati jog megszűnése esetén a volt földhasználó a tulajdonában álló dolgokat elviheti. Az el nem vitt dolgok - az értéküknek megfelelő térítés ellenében - a földtulajdonos, illetőleg az új földhasználó tulajdonába mennek át. A földhasználó részére meg kell téríteni a föld értékét növelő munkák ellenértékét is. |
|
| 154. § |
|
A tartós földhasználat részletes szabályait külön törvény állapítja meg. |
| 155. § |
| (1) |
Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. |
| (2) |
A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. |
| (3) |
A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. |
| (4) |
A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. |
|
| 155. § |
|
Ha a nem állami és nem szövetkezeti tulajdonban álló föld tulajdonosával kötött megállapodás vagy bírósági határozat alapján az épület tulajdonjogát az építkező szerzi meg [97. § (2) bekezdés c) pont, 137. § (2) bekezdés] az épület tulajdonosát az épület fennállásáig a földre (földrészletre) használati jog illeti meg. |
| 155. § |
|
Ha az épület tulajdonjogát az építkező szerzi meg [97. § (2) bek., 137. § (2) bek.], az épület tulajdonosát az épület fennállásáig a földre (földrészletre) használati jog illeti meg. |
| 156. § |
|
A megállapodáson vagy bírósági határozaton alapuló földhasználati jogra a tartós földhasználati jogra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók. |
| 156. § |
| (1) |
A megállapodáson vagy bírósági határozaton alapuló földhasználati jogánál fogva az épület tulajdonosa jogosult a föld (földrészlet) használatára és hasznai szedésére, valamint köteles viselni az ennek fenntartásával járó terheket. |
| (2) |
Az épület tulajdonjogának örökléssel vagy átruházással történő megszerzése esetén az épület új tulajdonosát a földhasználati jog változatlan feltételekkel illeti meg. |
|
A haszonélvezet és a használat
| 157. § |
| (1) |
Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. |
| (2) |
A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. |
| (3) |
A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. |
| (4) |
A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. |
|
| 156. § |
| (1) |
Szerződés alapján haszonélvezet azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig a telekkönyvbe bejegyzik. |
| (1) |
Szerződés alapján haszonélvezet azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. |
| (2) |
Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemű vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott. |
| (2) |
Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot a telekkönyvbe be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemű vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott. |
|
| 157. § |
| (1) |
A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket. |
| (2) |
A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. |
| (3) |
A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és beállott kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. |
| (4) |
A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni. |
|
| 158. § |
| (1) |
Szerződés alapján haszonélvezet azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. |
| (2) |
Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemű vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott. |
|
| 159. § |
| (1) |
A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket. |
| (2) |
A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára nem tart igényt. |
| (3) |
A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. |
| (4) |
A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni. |
|
| 158. § |
|
A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben rendelkezhet; a haszonélvezet megszűnésekor azonban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni. |
| 159. § |
| (1) |
A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. |
| (2) |
Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet. |
| (3) |
Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti. |
| (4) |
A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedte. |
|
| 160. § |
|
A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben rendelkezhet; a haszonélvezet megszűnésekor azonban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni. |
| 161. § |
| (1) |
A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. |
| (2) |
Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet. |
| (3) |
Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti. |
| (4) |
A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedte. |
|
| 160. § |
| (1) |
A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el. |
| (2) |
A haszonélvezet megszűntekor a haszonélvező követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek megtérítését, levonva azokból az időközi értékcsökkenésnek megfelelő összeget. Ha a tulajdonos gazdagodása az így megállapított összeget meghaladja, a különbözetet is köteles megtéríteni. |
|
| 162. § |
| (1) |
A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el. |
| (2) |
A haszonélvezet megszűntekor a haszonélvező követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek megtérítését, levonva azokból az időközi értékcsökkenésnek megfelelő összeget. Ha a tulajdonos gazdagodása az így megállapított összeget meghaladja, a különbözetet is köteles megtéríteni. |
|
| 161. § |
| (1) |
Ha a dolog egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani. |
| (2) |
Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását. |
| (3) |
Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik; ha azonban a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg lépett, a haszonélvező az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását is követelheti. |
|
| 163. § |
| (1) |
Ha a dolog egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani. |
| (2) |
Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását. |
| (3) |
Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik; ha azonban a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg lépett, a haszonélvező az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását is követelheti. |
|
| 162. § |
| (1) |
Kamatozó követelés vagy más hasznothajtó jog haszonélvezetére a dolgok haszonélvezetének szabályait kell megfelelően alkalmazni. |
| (2) |
Haszonélvezettel terhelt jogot a haszonélvezetre kiterjedő hatállyal csak a haszonélvező hozzájárulásával lehet szerződéssel megszüntetni vagy a haszonélvező hátrányára megváltoztatni. |
|
| 164. § |
| (1) |
A kamatozó követelés vagy más hasznot hajtó jog haszonélvezetére a dolgok haszonélvezetének szabályait kell megfelelően alkalmazni. |
| (2) |
Haszonélvezettel terhelt jogot a haszonélvezetre kiterjedő hatállyal csak a haszonélvező hozzájárulásával lehet szerződéssel megszüntetni vagy a haszonélvező hátrányára megváltoztatni. |
|
| 163. § |
| (1) |
A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át. |
| (2) |
Egyebekben a használat jogára a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni. |
|
| 165. § |
| (1) |
A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át. |
| (2) |
Egyebekben a használat jogára a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni. |
|
| 164. § |
| (1) |
Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. |
| (2) |
Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani. |
| (3) |
Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. |
|
| 165. § |
| (1) |
A telki szolgalom létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. |
| (2) |
Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tíz éven át nem tiltakozott. Szívességből, vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra. |
| (3) |
A telki szolgalom önállóan forgalom tárgya nem lehet. |
|
| 166. § |
| (1) |
Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. |
| (2) |
Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani. |
|
| 167. § |
|
Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. |
| 168. § |
| (1) |
A telki szolgalom létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. |
| (2) |
Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tíz éven át nem tiltakozott. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra. |
| (3) |
A telki szolgalom önállóan forgalom tárgya nem lehet. |
|
| 166. § |
| (1) |
A telki szolgalom gyakorlása során a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell eljárni. |
| (2) |
Ha a telki szolgalom gyakorlása valamely berendezés vagy felszerelés használatával jár, a fenntartás költségei a szolgalom jogosultját és kötelezettjét - ellenkező megállapodás hiányában - olyan arányban terhelik, amilyen arányban a berendezést vagy felszerelést használják. |
|
| 169. § |
| (1) |
A telki szolgalom gyakorlása során a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell eljárni. |
| (2) |
Ha a telki szolgalom gyakorlása valamely berendezés vagy felszerelés használatával jár, a fenntartás költségei a szolgalom jogosultját és kötelezettjét - ellenkező megállapodás hiányában - olyan arányban terhelik, amilyen arányban a berendezést vagy felszerelést használják. |
|
| 167. § |
| (1) |
A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához nem szükséges. |
| (2) |
A szolgalom megszűnik, ha a jogosult azt tíz éven át nem gyakorolta - bár ez módjában állt - vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák. |
|
| 171. § |
| (1) |
Ingatlanra közérdekből a külön jogszabályban feljogosított szervek javára - államigazgatási szerv határozatával - szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért kártalanítás jár. |
| (2) |
A használati jog alapításának eseteit, továbbá a kártalanítás szabályait külön jogszabály állapítja meg. |
|
| 170. § |
| (1) |
A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához nem szükséges. |
| (2) |
A szolgalom megszűnik, ha a jogosult azt tíz éven át nem gyakorolta - bár ez módjában állt -, vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák. |
|
A TÁRSADALMI TULAJDONRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
XIV. FEJEZET
AZ ÁLLAMI SZOCIALISTA TULAJDONJOG
Az állami szocialista tulajdon tárgyai
| 168. § |
| (1) |
Kizárólag az állam tulajdonában vannak
| a) |
a föld méhének kincsei, |
| b) |
a folyóvizek, csatornák és természetes tavak, valamint ezek medre, |
| c) |
a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget, |
| d) |
a közutak és közterek. |
|
| (2) |
Ha a jogszabály kivételt nem tesz, kizárólag az állam tulajdonában vannak
| b) |
az alapvető munkaeszközök. |
|
|
| 169. § |
| (1) |
Fogalomképtelenek
| a) |
a kizárólag állami tulajdonban álló dolgok, |
| b) |
az állami tulajdonban álló föld, kivéve a házhely céljára szolgáló, valamint a földcsere és természetbeni kártalanítás céljára felhasználásra kerülő földet, |
| b) |
az állami tulajdonban álló föld, továbbá az állami szerv leltárába felvett vagy állóalapjához tartozó más dolgok, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik. |
| c) |
az állami szerv leltárába felvett vagy állóalapjához tartozó más dolgok, amíg azokat az erre megállapított eljárás során a leltárból, illetőleg az állóalapból végleg nem törölték. |
|
| (2) |
A forgalomképtelen dolgok elidegenítése semmis. |
|
A KÖZTULAJDONRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
XIV. FEJEZET
AZ ÁLLAMI TULAJDONJOG
Az állami tulajdon tárgyai
| 172. § |
|
Ha jogszabály kivételt nem tesz, az állam tulajdonában vannak
| a) |
a föld méhének kincsei, |
| b) |
a folyóvizek, csatornák és természetes tavak, valamint ezek medre, |
| c) |
a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget, |
| d) |
a víziutak, a vasutak, a közutak és közterek, |
| e) |
a bankok, a posta, a távíró, a távbeszélő, a rádió és a televízió. |
|
| 172. § |
|
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kizárólag az állam tulajdonában vannak
| a) |
a föld méhének kincsei, |
| b) |
a folyóvizek, csatornák és természetes tavak, valamint ezek medre, |
| b) |
a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvizek és természetes tavak, valamint ezek medre, |
| c) |
a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget, |
| d) |
az országos közutak, vasútak, víziutak és az országos közforgalmú kikötők, a nemzetközi közforgalmú repülőtér, továbbá az ország területe feletti légtér, |
| d) |
országos közutak, vasutak, vízi utak és az országos közforgalmú kikötők, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér, továbbá az ország területe feletti légtér, |
| d) |
az országos közutak, vasutak, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér, továbbá az ország területe feletti légtér, |
| d) |
az országos közutak, az országos törzshálózati vasúti pályák, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér, továbbá az ország területe feletti légtér, |
| e) |
a távközlési alaphálózat és a távközlésre felhasználható frekvenciák, |
| e) |
a távközlésre felhasználható frekvenciák, |
| f) |
az atomenergia alkalmazását szolgáló üzemi létesítmények, berendezések és nukleáris anyagok, |
| f) |
a hírközlő hálózatok működéséhez, hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetőleg hírközlő hálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges azonosítók és ezek tartományai. |
| g) |
a közcélú villamosművek, az energiaszolgáltatás és szállítás országos távvezetékhálózata. |
|
A forgalomképtelen dolgok átruházása
| 173. § |
| (1) |
Forgalomképtelenek
| a) |
a kizárólag állami tulajdonban álló dolgok, |
| b) |
az állam tulajdonában álló föld és erdő, továbbá az állami szerv állóalapját alkotó dolgok, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik. |
| b) |
törvényben meghatározott más dolgok. |
|
| (2) |
A forgalomképtelen dolgok elidegenítése semmis. |
|
| 173. § |
|
Törvényben forgalomképtelenként meghatározott dolgok elidegenítése semmis. |
Az állami szocialista tulajdon kezelése
| 170. § |
|
Az állami szocialista tulajdon egységes és oszthatatlan. |
| 171. § |
| (1) |
Az állam tulajdonjogát nem érinti az, hogy egyes vagyontárgyait állami szervek - különösen állami vállalatok és állami gazdaságok - kezelésébe adja; az állam irányítja és ellenőrzi szervei gazdálkodását, és jogosult az egyes szervek kezelésébe adott vagyontárgyak átcsoportosítására és újrafelosztására. |
| (2) |
Az állami szerv köteles a kezelésébe adott vagyontárgyakat rendeltetésüknek megfelelően, tervének teljesítése érdekében, illetőleg az állami költségvetésben megszabott célra használni, és megilletik mindazok a jogosultságok, amelyek e kötelességének teljesítéséhez szükségesek. |
| (3) |
Az állami szerv kezelésébe adott vagyontárgyakra csak a kezelő állami szerv rendelkezése alapján vagy az ellene fennálló követelés behajtására irányuló végrehajtás során lehet jogot szerezni. Az állami szerv kezelésében álló egyes vagyontárgyakon szerzett jogokat a vagyontárgyak átcsoportosítása vagy újrafelosztása nem érinti. |
|
| 172. § |
| (1) |
Ingatlant közérdekből - a külön jogszabályban megállapított célokra - az állam javára ki lehet sajátítani. |
| (2) |
A kisajátított dologért értékének megfelelő kártalanítás jár. |
| (2) |
A kisajátított dologért megfelelő kártalanítás jár. |
|
Gazdálkodás az állami tulajdonnal
| 174. § |
|
Az állami szocialista tulajdon egységes és oszthatatlan. |
| 174. § |
|
A kizárólag állami tulajdonban álló dolog birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát az állam - törvényben szabályozott módon - másnak átengedheti. |
| 175. § |
| (1) |
Az állam tulajdonjogát nem érinti az, hogy egyes vagyontárgyait állami szervek, illetőleg állami vállalatok kezelésébe adja. |
| (2) |
Az állam - jogszabály keretei között - jogosult az állami szervek kezelésébe adott vagyontárgyak átcsoportosítására és újrafelosztására. |
|
| 175. § |
|
Az állam az egyes vagyontárgyait másra bízhatja, ebben az esetben - a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - ez utóbbi gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat, és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit. |
| 176. § |
| (1) |
Az állami szerv, illetőleg az állami vállalat köteles a kezelésébe adott vagyontárgyakat rendeltetésüknek megfelelően, az állami költségvetésben megszabott célra, illetőleg tervével összhangban, feladatai ellátása érdekében használni. Feladataik ellátása során - a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - gyakorolják a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat, és teljesítik a tulajdonos ilyen kötelezettségeit. |
| (2) |
Az állami szerv és az állami vállalat a kezelésébe adott vagyontárgyak kezelői jogát - külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően ellenérték fejében vagy ingyenesen - átengedheti más, kezelésre jogosult szervnek. |
|
| 177. § |
| (1) |
Ingatlant közérdekből - a külön jogszabályban megállapított célokra - az állam javára ki lehet sajátítani. |
| (1) |
Ingatlant kivételesen, közérdekből - törvényben megállapított esetekben, módon és célokra - lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár. |
| (2) |
A kisajátított dologért megfelelő kártalanítás jár. |
| (2) |
A kisajátítás részletes szabályairól külön törvény rendelkezik. |
|
| 173. § |
| (1) |
A kártalanítást természetben, ha pedig ez nem lehetséges, pénzben kell nyújtani. |
| (1) |
A kártalanítást pénzben, csereingatlannal vagy mindkettővel lehet nyújtani. |
| (2) |
A kártalanítás mértékét elsősorban a felek megállapodása határozza meg; a kisajátítást elrendelő szerv az eljárás során köteles az egyezség létrejöttét előmozdítani. |
| (2) |
A kártalanítást a kisajátítást elrendelő államigazgatási szerv határozata állapítja meg. Az a fél, aki a kártalanítást sérelmesnek tartja - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a bírósághoz fordulhat. |
| (3) |
Ha a felek között megegyezés nem jön létre, a kártalanítást a bíróság állapítja meg. A megegyezés hiánya a kisajátító birtokbahelyezését nem gátolja, a kisajátító által felajánlott összeget pedig folyósítani kell. |
| (3) |
A bírósági eljárás a kisajátítást kérő birtokbahelyezését nem gátolja. |
|
| 174. § |
|
A kisajátítás részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. |
| 178. § |
| (1) |
A kártalanítást pénzben, csereingatlannal vagy mindkettővel lehet nyújtani. |
| (2) |
A kártalanítást a kisajátítást elrendelő államigazgatási szerv határozata állapítja meg. Az a fél, aki a kártalanítást sérelmesnek tartja - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a bírósághoz fordulhat. |
| (2) |
A kártalanítást a kisajátítást elrendelő államigazgatási szerv határozata állapítja meg. |
| (3) |
A bírósági eljárás a kisajátítást kérő birtokba helyezését nem gátolja. |
| (4) |
A kisajátítás részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. |
|
Az állami szocialista tulajdon védelme
| 175. § |
|
Az állami szocialista tulajdon védelme, megszilárdítása, a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozása a Magyar Népköztársaság polgárainak alapvető kötelessége. Ezért az állami tulajdon megóvásában és védelmében mindenkitől fokozott gondosságot kell elvárni. |
| 176. § |
|
Ha ingatlan vagy más termelőeszköz tulajdonjoga az állam és szövetkezet vagy más szervezet, illetőleg az állam és magánszemély között vitás, az állam tulajdonjogát védelmezni kell. |
| 177. § |
| (1) |
Az állami tulajdon védelmében közvetlenül az állam, továbbá a vagyontárgy kezelésére hivatott állami szerv is felléphet. |
| (2) |
Az állami szerv a birtok védelmére szolgáló eszközöket más állami szervvel szemben is igénybe veheti. |
|
| 179. § |
|
Az állami szocialista tulajdon védelme, megszilárdítása, a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozása a Magyar Népköztársaság polgárainak alapvető kötelessége. Ezért az állami tulajdon megóvásában és védelmében mindenkitől fokozott gondosságot kell elvárni. |
| 179. § |
|
Az állami szocialista tulajdon védelme, megszilárdítása, a Magyar Köztársaság gazdasági erejének fokozása a Magyar Köztársaság polgárainak alapvető kötelessége. Ezért az állami tulajdon megóvásában és védelmében mindenkitől fokozott gondosságot kell elvárni. |
| 180. § |
| (1) |
Az állami tulajdon védelmében közvetlenül az állam, továbbá a vagyontárgy kezelésére hivatott állami szerv is felléphet. |
| (2) |
Az állami szerv a birtok védelmére szolgáló eszközöket más állami szervvel szemben is igénybe veheti. |
|
Az állami tulajdon védelme
| 178. § |
| (1) |
Aki az állami tulajdon védelmére vagy széles körben fenyegető veszély elhárítására irányuló célszerű tevékenysége folytán károsodik, kártalanításra tarthat igényt, kivéve ha ez a tevékenység munkaköréből folyó közvetlen kötelessége volt. Ha e tevékenysége során életét veszti, a hozzátartozókról és mindazokról, akiket eltartott, szükség esetén gondoskodni kell. |
| (2) |
Ezek az igények függetlenek attól, hogy a károsodás üzemi balesetnek minősül-e, vagy hogy a károsult károsodásának elhárítása érdekében úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. |
| (3) |
Kártalanításra az állami tulajdon kezelője, ha pedig a károsodás széles körben fenyegető veszély elhárításával kapcsolatban állt elő, az állam köteles. |
|
| 181. § |
| (1) |
Aki az állami tulajdon védelmére vagy széles körben fenyegető veszély elhárítására irányuló célszerű tevékenysége folytán károsodik, kártalanításra tarthat igényt, kivéve, ha ez a tevékenység munkaköréből folyó közvetlen kötelessége volt. Ha e tevékenysége során életét veszti, mindazokról gondoskodni kell, akiket eltartott, illetőleg akiknek eltartására törvénynél fogva köteles lett volna, feltéve, hogy a tartásra rászorulnak. |
| (2) |
Ezek az igények függetlenek attól, hogy a károsodás üzemi balesetnek minősül-e, vagy hogy a károsult károsodásának elhárítása érdekében úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. |
| (3) |
Kártalanításra az állami tulajdon kezelője, ha pedig a károsodás széles körben fenyegető veszély elhárításával kapcsolatban állt elő, az állam köteles. |
|
XV. FEJEZET
A SZÖVETKEZETI SZOCIALISTA TULAJDONJOG
A szövetkezeti szocialista tulajdon alanyai
| 179. § |
| (1) |
A szövetkezeti szocialista tulajdon alanyai a szövetkezetek, a szövetkezeti szövetségek, illetőleg központok. |
| (1) |
A szövetkezeti szocialista tulajdon alanyai a szövetkezetek, a szövetkezeti szövetségek, az országos tanácsok és az általuk alapított vállalatok, valamint a szövetkezetek egymás közötti társulásai. |
| (2) |
Ha a törvény kivételt nem tesz, a szövetkezeti tulajdonjog szabályait kell megfelelően alkalmazni a társadalmi szervezetek és az egyesületek tulajdoni viszonyaira is. |
|
| 182. § |
|
A szövetkezeti szocialista tulajdon alanyai a szövetkezetek, a szövetkezeti szövetségek, az országos tanácsok és az általuk alapított vállalatok, valamint a szövetkezetek egymás közötti társulásai. |
| 183. § |
|
Ha a törvény kivételt nem tesz, a szövetkezeti tulajdonjog szabályait kell megfelelően alkalmazni a társadalmi szervezetek és az egyesületek tulajdoni viszonyaira is. |
A szövetkezeti szocialista tulajdon tárgyai
| 180. § |
| (1) |
Szövetkezeti tulajdonban lehetnek azok a vagyontárgyak, amelyeknek tulajdonára a szövetkezetnek tervszerű gazdálkodása és tagjai jólétének növelése érdekében szüksége van. |
| (2) |
Az állami tulajdon kizárólagos tárgyai [168. § (1) bek.] nem lehetnek a szövetkezet tulajdonában. |
| (3) |
A szövetkezet tulajdonában vannak azok a vagyontárgyak, amelyek gazdálkodása eredményeképpen jöttek létre, tekintet nélkül arra, hogy a gazdálkodás saját termelési eszközökkel történt-e. |
|
| 184. § |
| (1) |
Szövetkezeti tulajdonban lehetnek mindazok a termelési eszközök és más vagyontárgyak, amelyekre a szövetkezetnek tervszerű gazdálkodása és tagjai jólétének növelése érdekében szüksége van. |
| (2) |
A szövetkezet tulajdonában vannak azok a vagyontárgyak, amelyek gazdálkodása eredményeképpen jöttek létre, tekintet nélkül arra, hogy a gazdálkodás saját termelési eszközökkel történt-e. |
|
A szövetkezeti szocialista tulajdon kezelése
| 181. § |
|
A szövetkezeti tulajdon kezelése a szövetkezetnek a népgazdasági tervvel összhangban álló terve szerint történik. |
| 182. § |
| (1) |
A szövetkezet jövedelmének meghatározott részét - az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítése után - az alapszabályban meghatározott szövetkezeti alaphoz kell csatolni. A szövetkezeti alapot nem szabad rendeltetésétől eltérően felhasználni. |
| (2) |
A szövetkezet közgyűlése az állam, az alapok és a követelések kielégítése után fennmaradó jövedelem felhasználásáról, illetőleg felosztásáról a jogszabályok és az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően úgy határoz, hogy ezzel a tagok jólétének növelését és a szövetkezet tervszerű fejlesztését a leginkább szolgálja. |
|
| 183. § |
|
A szövetkezeti szövetség, illetőleg központ a tulajdonában levő vagyontárgyakat szövetkezeti vállalatok vagy irodák kezelésébe is adhatja. Ez nem érinti a szövetkezeti szövetség, illetőleg központ tulajdonjogát. |
| 183/A. § |
| (1) |
Ingatlant közérdekből - külön jogszabályban megállapított célokra - szövetkezet javára ki lehet sajátítani. Erre a kisajátításra az állam javára történő kisajátítás szabályait (172-173. §) alkalmazni kell. |
| (2) |
A kisajátítás részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. |
|
A szövetkezeti szocialista tulajdon védelme
| 184. § |
|
A szövetkezeti tulajdon védelme az állampolgárok, az állami szervek, a szövetkezetek és más szervezetek alapvető kötelessége. A szövetkezeti tulajdon megóvásában és védelmében minden szövetkezeti tagtól fokozott gondosságot kell elvárni. |
| 185. § |
| (1) |
Aki a szövetkezeti tulajdon védelmére irányuló célszerű tevékenysége folytán károsodik, a szövetkezettől egészben vagy részben kártalanítást követelhet, kivéve, ha ez a tevékenység közvetlen kötelessége volt. |
| (2) |
Ez az igény független attól, hogy a károsodás üzemi balesetnek minősül-e, vagy hogy a károsult károsodásának elhárítása érdekében úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. |
|
| 186. § |
|
A szövetkezet a tulajdonjog védelmének eszközeit azokra a gazdálkodási körébe tartozó vagyontárgyakra nézve is igénybe veheti, amelyeknek nem tulajdonosa. Ezt a szabályt a tulajdonossal szemben nem lehet alkalmazni. |
| 186. § |
|
A szövetkezet a tulajdonjog védelmének eszközeit azokra a gazdálkodási körébe tartozó vagyontárgyakra nézve is igénybe veheti, amelyeknek nem tulajdonosa. |
XVI. FEJEZET
BIRTOK ÉS BIRTOKVÉDELEM
XVI. FEJEZET
A BIRTOK ÉS A BIRTOKVÉDELEM
| 187. § |
| (1) |
A birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül (birtokos). |
| (2) |
Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került, valamint az, aki a dolgon földhasználatot (150. §) engedett. |
| (2) |
Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került, valamint az, akinek a földjén használati jog áll fenn. |
|
| 188. § |
| (1) |
Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg. |
| (2) |
A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak a kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. |
| (3) |
A birtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben azzal szemben is, akitől a birtokát származtatja. |
| (3) |
A birtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben azzal szemben is, akitől a birtokát származtatja, illetőleg akinek a birtokát időlegesen átengedte. |
|
| 189. § |
| (1) |
Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását. |
| (2) |
A közös birtokosok - egymás közötti viszonyuk alapján - egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre. |
|
| 190. § |
| (1) |
A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja. |
| (2) |
Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. |
|
| 191. § |
| (1) |
Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szervétől kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. |
| (1) |
Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a szakigazgatási szervtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. |
| (1) |
Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. |
| (2) |
A végrehajtó bizottság illetékes szakigazgatási szerve az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve a hasznok, károk és költségek kérdésében is. |
| (2) |
A szakigazgatási szerv a kérelem tárgyában harminc napon belül köteles határozni. |
| (3) |
A végrehajtó bizottság szakigazgatási szervének határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani. |
| (3) |
A szakigazgatási szerv az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a szakigazgatási szerv a hasznok, károk és költségek kérdésében is. |
| (3) |
A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is. |
| (4) |
A szakigazgatási szerv határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani. |
| (4) |
A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani. |
|
| 192. § |
| (1) |
Ha a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve a kérelem tárgyában tizenöt napon belül nem határoz, köteles az iratokat a területileg illetékes bírósághoz áttenni. |
| (1) |
Az a fél, aki a szakigazgatási szerv határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. |
| (1) |
Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. |
| (2) |
Az a fél, aki a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervének határozatát sérelmesnek tartja, a bíróságtól keresettel kérheti a határozat megváltoztatását. |
| (2) |
A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás. |
| (3) |
A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát védelmezni kell. |
| (3) |
A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell. |
|
| 193. § |
| (1) |
Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni. |
| (2) |
A birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik. Ez a jog nem illeti meg azt a birtokost, aki a dolgot bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte meg. |
| (2) |
A birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik; jogállására a felelős őrzés szabályai irányadók. Nem tagadhatja meg a dolog kiadását az a birtokos, aki a dolgot bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte meg. |
|
| 194. § |
| (1) |
A birtokos, aki a dolog kiadására köteles, követelheti a dologra fordított szükséges költségei megtérítését - a dolog fenntartásával rendszerint együttjáró kisebb kiadások kivételével -, továbbá elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat. |
| (2) |
A birtokos jóhiszeműsége esetén a hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését is követelheti, rosszhiszeműsége esetén pedig a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést. |
| (3) |
Az elvitel jogát csak az állag sérelme nélkül lehet gyakorolni. |
|
| 195. § |
| (1) |
A birtokos köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglevő hasznait, kivéve ha ellenszolgáltatás fejében jutott birtokához és jóhiszemű volt. |
| (2) |
A jóhiszemű birtokos az addig terjedő időre, amíg a birtokot tőle a végrehajtó bizottság illetékes szakigazgatási szerve előtt vissza nem követelik, a hasznokért és a károkért nem felelős. A visszakövetelés idejétől kezdve - ha nem vált nyilvánvalóan rosszhiszeművé - felelősségére az általános szabályok, használati és a hasznok szedésére vonatkozó jogára pedig a felelős őrzés szabályai az irányadók. |
| (2) |
A jóhiszemű birtokos az addig terjedő időre, amíg a birtokot tőle a szakigazgatási szerv, illetőleg a bíróság előtt vissza nem követelik, a hasznokért és a károkért nem felelős. A visszakövetelés idejétől kezdve - ha nem vált nyilvánvalóan rosszhiszeművé - felelősségére az általános szabályok, használati és a hasznok szedésére vonatkozó jogára pedig a felelős őrzés szabályai az irányadók. |
| (2) |
A jóhiszemű birtokos az addig terjedő időre, amíg a birtokot tőle a jegyző, illetőleg a bíróság előtt vissza nem követelik, a hasznokért és a károkért nem felelős. A visszakövetelés idejétől kezdve - ha nem vált nyilvánvalóan rosszhiszeművé - felelősségére az általános szabályok, használati és a hasznok szedésére vonatkozó jogára pedig a felelős őrzés szabályai az irányadók. |
| (3) |
A rosszhiszemű birtokos köteles megfizetni azoknak a hasznoknak az értékét, amelyeket elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott, továbbá felelős a dologban bekövetkezett mindazokért a károkért, amelyek a jogosultnál nem következtek volna be. |
|
| 196. § |
| (1) |
Aki a dolgot más érdekében anélkül tartja magánál, hogy arra külön jogviszonynál fogva jogosult vagy köteles volna, a dolog őrizetéről a jogosult költségére és veszélyére mindaddig köteles gondoskodni, amíg az a dolgot át nem veszi (felelős őrzés). A felelős őrző a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja. |
| (2) |
A felelős őrzés tartama alatt a felelős őrző a dolgot nem használhatja, kivéve amennyiben a használat a dolog fenntartásához szükséges. Ha a dolgot e tilalom ellenére mégis használja, a jogosulttal szemben minden olyan kárért felel, amely e nélkül nem következett volna be. |
| (2) |
A felelős őrzés tartama alatt a felelős őrző a dolgot nem használhatja, kivéve amennyiben a használat a dolog fenntartásához szükséges. Ha a dolgot e tilalom ellenére mégis használja, a jogosulttal szemben minden olyan kárért felel, amely enélkül nem következett volna be. |
| (3) |
A felelős őrző köteles a dolog meglevő hasznait kiadni és az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékét - az őrzésből folyó igényei beszámításával - megtéríteni. |
|
| 197. § |
| (1) |
Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra sem szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek előlegezésével járna, a felelős őrző a dolgot értékesítheti, vagy felhasználhatja, kivéve ha a dolog társadalmi tulajdonban van és őrzője szocialista szervezet. |
| (1) |
Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek előlegezésével járna, a felelős őrző a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja, kivéve ha a dolog társadalmi tulajdonban van, és őrzője gazdálkodó szervezet. |
| (1) |
Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek előlegezésével járna, a felelős őrző a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja. |
| (2) |
A gyorsan romló dolgot - amennyiben lehetséges - értékesíteni kell, illetőleg fel kell használni. |
| (3) |
Az értékesítésből befolyt összeg, illetőleg a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg. |
|
NEGYEDIK RÉSZ
A KÖTELMI JOG
XVII. FEJEZET
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
| 198. § |
|
A szerződésből kötelezettség keletkezik szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. |
| 198. § |
| (1) |
A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. |
| (2) |
Jogszabály szerződés kötését kötelezővé teheti. |
| (3) |
Szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogosultság jogszabályból vagy hatósági rendelkezésből szerződéskötés nélkül is keletkezhet, ha a jogszabály vagy a törvényes jogkörében eljáró hatóság így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást kellő pontossággal meghatározza. Ebben az esetben - jogszabály vagy hatóság eltérő rendelkezése hiányában - a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. |
|
| 199. § |
|
A népgazdasági tervből folyó kötelezettségek teljesítése érdekében - ha jogszabály kivételt nem tesz - szerződéseket kell kötni. E szerződések alapja a jóváhagyott terv. |
| 199. § |
|
A népgazdasági tervből folyó kötelezettségek teljesítése érdekében - ha jogszabály kivételt nem tesz - szerződéseket kell kötni. |
| 199. § |
|
Jogszabály szerződés kötését kötelezővé teheti. |
| 199. § |
|
Egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban megállapított esetekben keletkezik jogosultság a szolgáltatás követelésére; az egyoldalú nyilatkozatokra - ha a törvény kivételt nem tesz - a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. |
| 200. § |
| (1) |
A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. |
| (2) |
Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet a jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a dolgozó nép érdekeibe vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütközik. |
| (2) |
Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet a jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a társadalom érdekeibe vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütközik. |
| (2) |
Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. |
| (3) |
A szocialista szervezetek egymással kötött szerződése akkor is semmis, ha jogszabály kifejezett engedélye hiányában
| a) |
ingyenes szolgáltatásra irányul, kivéve a vállalatok együttműködési kötelezettségéből folyó kisebb jelentőségű, alkalmi szolgáltatásokat vagy |
| b) |
előleg nyújtására, illetőleg a szolgáltatást megelőző pénzszolgáltatásra irányul, vagy egyébként az önáll | | |
