Hatályos állapot
Közlönyállapot
1992.03.31. - 1992.04.14.
1992.04.15. - 1992.06.30.
1992.07.01. - 1993.02.28.
1993.03.01. - 1994.04.15.
1994.04.16. - 1997.10.10.
1997.10.11. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 1999.05.30.
1999.05.31. - 1999.06.30.
1999.07.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

6/1992. (III. 31.) NM rendelet

a háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatról

Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 37. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed azokra a háziorvosokra és házi gyermekorvosokra (a továbbiakban: háziorvos), akik területi ellátási kötelezettséget vállalva
a) az önkormányzattal, az önkormányzati feladatokat ellátó egészségügyi intézménnyel munkaviszonyban állnak;
b) az önkormányzattal kötött szerződés értelmében a háziorvosi feladatokat egészségügyi vállalkozási formában vagy magánorvosként végzik.
(2) A rendelet hatálya kiterjed azokra a háziorvosokra is, akik területi ellátási kötelezettséget nem vállalnak és
a) egészségügyi vállalkozási formában vagy magánorvosként;
b) üzemorvosként, az üzemegészségügyi szolgálat fenntartójának az üzemorvosi rendelő használatára vonatkozó engedélyével,
az e jogszabályban foglalt feltételekkel a bejelentkezett biztosítottak folyamatos háziorvosi ellátását vállalják és az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósággal finanszírozási szerződést kötöttek.
2. §
(1) A háziorvosi szolgálat elsődleges, személyes és folyamatos ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése és gyógyítása céljából.
(2) A házi gyermekorvos az (1) bekezdésben meghatározott ellátást a 14. életévét be nem töltött személyek számára biztosítja. Felkérésre a 14-18. év közötti személyeket is elláthatja.
(3) Ahol folyamatos házi gyermekorvosi szolgálat működik, a 0-14 éves gyermekeket csecsemő és gyermekgyógyász szakorvosi szakképesítéssel rendelkező háziorvos látja el.
3. §
(1) A háziorvos köteles ellátni a külön jogszabályban foglaltak szerint hozzá bejelentkezett és az általa elfogadott biztosítottakat.
(2) A háziorvos köteles ellátni továbbá a hozzáforduló személyeket, ha heveny megbetegedésük vagy krónikus betegségük miatt orvosi ellátást igényelnek és ellátatlanságuk az egészséget károsító vagy a gyógyulást lassító állapotromláshoz vezethet.
4. §
(1) A gyógyítómegelőző alapellátás keretében a háziorvos feladatkörébe tartozik különösen az egészséges lakosság részére nyújtott tanácsadás és szűrés, a beteg vizsgálata, gyógykezelése, egészségi állapotának ellenőrzése, orvosi rehabilitációja, illetve szükség esetén szakorvosi, vagy fekvőbeteggyógyintézeti vizsgálatra, gyógykezelésre való utalása. E feladatait a háziorvos a rendelőjében, indokolt esetben a beteg otthonában végzi.
(2) A háziorvos feladatkörébe tartozik továbbá:
a) a terhesek gyógyítómegelőző alapellátása, ideértve a tanácsadást is;
b) a közegészségügyijárványügyi feladatok ellátása az 5. §-ban foglaltak szerint;
c) az egészségnevelésben és az egészségügyi felvilágosításban való részvétel;
d) az önkormányzattal kötött szerződésben rögzítettek szerint az ügyeleti szolgálatban való részvétel;
e) szükség esetén kézi gyógyszertár kezelése;
f) rendelési idejében a feladatkörébe utalt orvosszakértői tevékenység végzése, amelyek keretében - külön jogszabályban foglalt díj ellenében - látleletet ad ki.
(3) A gyermekorvosi ellátás keretében a háziorvos feladatai:
a) a csecsemők és kisgyermekek gyógyítómegelőző alapellátása, beleértve a tanácsadást is;
b) az újszülöttek és koraszülöttek, a veszélyeztetett csecsemők és gyermekek szükség szerinti preventív látogatása;
c) életkorhoz kötött szűrővizsgálatok elvégzése és gyermekintézményekbe történő felvétel előtti orvosi vizsgálat;
d) 0-6 éves egészséges gyermekek gondozói számára szolgáló tanácsadás;
e) gyermekápolás címén a jogosult és a 14-18 év közötti beteg keresőképtelen állományba vétele;
f) az ellátása körébe tartozó gyermekekkel kapcsolatos közegészségügyijárványügyi tevékenység;
g) az egészségnevelésben, egészségügyi felvilágosításban való részvétel;
h) az önkormányzattal kötött szerződés szerint a házi gyermekorvosnak a gyermekorvosi ügyeleti szolgálatban való részvétel.
(4) A gyermek és oktatási intézmények orvosi feladatait, az ügyeleti szolgálatban való részvételt és a keresőképességelbíráláson túlmenő szakértői tevékenységét a háziorvos külön díjazás ellenében végzi.
5. §
(1) A háziorvos külön jogszabályokban foglaltak szerint végzi:
a) a védőoltást és az azzal kapcsolatos tennivalókat;
b) a fertőző betegségekkel és fertőző betegségekre gyanús személyekkel kapcsolatos tevékenységet;
c) a kórokozóhordozókkal kapcsolatos tennivalókat;
d) az ételmérgezések esetén követendő eljárást.
(2) A háziorvos szükség esetén minden olyan közegészségügyi-járványügyi intézkedést megtesz, amely a lakosság egészségvédelme érdekében szükséges.
(3) A háziorvos az észlelt közegészségügyi-járványügyi éa egészségügyi hiányosságokról és a megtett intézkedésről értesíti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) városi (fővárosi kerületi) intézetét.
(4) A háziorvos külön jogszabályban foglaltak szerint végez halottvizsgálatot.
6. §
(1) A háziorvosi szolgálat feladatait a háziorvos ápoló igénybevételével végzi; ezen túl igénybe vehet asszisztens szakképzettségű személyt, illetve - ahol terhes és gyermekellátás is történik - feladatait védőnő közreműködésével látja el.
(2) Az ápolók, asszisztensek munkáját a háziorvos irányítja, önállóan ápolói feladatokat csak a képzettségüknek megfelelően végezhetnek.
(3) A védőnő az önkormányzat által fenntartott védőnői szolgálat tagja, aki feladatait részben önállóan, részben a gondozottat ellátó háziorvossal, annak szakmai irányításával végzi.
7. §
(1) A háziorvos helyettesítését csak olyan orvos láthatja el, aki a háziorvosi feladatkörre előírt feltételekkel rendelkezik (10. §), vagy munkájának szakmai felügyelete (8. §) biztosított.
(2) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott háziorvos helyettesítése a munkajogi rendelkezések szerint történik, az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a helyettesítésre az önkormányzattal kötött szerződésben külön ki kell térni, míg az 1. § (2) bekezdésben meghatározott körben a háziorvos a helyettesítéséről -beleértve annak pénzügyi feltételeit is - maga gondoskodik.
8. §
(1) A háziorvosi feladatok minőségbiztosításának szervezése, a kollegiális szakmai vezető háziorvos választásának lebonyolítása és a választott vezető háziorvosok feladatainak összehangolása a Magyar Orvosi Kamara feladatkörébe tartozik.
(2) A vezetőorvos feladatait különösen:
a) figyelemmel kíséri a gyógyítómegelőző munka színvonalát;
b) a szakmai munka minőségbiztosítása, amelynek kapcsán felvilágosítást kérhet a háziorvostól, tapasztalatairól, és amennyiben intézkedés indokolt, értesíti az ÁNTSZ illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetét;
c) az illetékes önkormányzat felkérésére részt vesz a háziorvosok helyettesítésének megszervezésében;
d) az illetékes önkormányzat felkérésére részt vesz az ügyeleti szolgálatok megszervezésében;
e) összehangolja a háziorvosi szolgálattal kapcsolatos oktatási, továbbképzési feladatokat.
9. §
(1) A háziorvosi feladatok sürgősségi ellátására ügyeleti szolgálatok az alábbi formában szervezhetők:
a) készenléti szolgálat,
b) összevont hétvégi ügyeleti szolgálat,
c) központi ügyeleti szolgálat,
d) sürgősségi orvosi szolgálat.
(2) Az ügyeleti szolgálatok rendjét a rendelőben kifüggesztett tájékoztatón kell közölni a lakossággal.
(3) A készenléti szolgálat a háziorvosok munkaidején kívül, munkanapokon történő sürgős orvosi ténykedések elvégzésére szervezett szolgálat, amely lakásra telepítve is ellátható.
(4) Az összevont hétvégi ügyeleti szolgálat a készenléti szolgálatban résztvevő háziorvosok munkanapján kívül történő sürgős orvosi ténykedések elvégzésére szervezett szolgálat, amelyet az adott készenléti szolgálatban résztvevő háziorvosok a kijelölt orvosi rendelőre telepítve látnak el.
(5) A központi ügyeleti szolgálatot az alábbiakban meghatározott feltételek megléte esetén lehet szervezni azon háziorvosi ellátási területekre, amelyekben nem működik a (6) bekezdésben meghatározott sürgősségi orvosi szolgálat. A központi ügyeleti szolgálat szervezésének feltételei:
a) a szükséges személyzet (orvos, ápolónő, gépjárművezető) megléte,
b) egy vagy több gépkocsi biztosítása, a szolgálatot teljesítő orvosok számától és az ellátandó területtől függően,
c) olyan távközlési lehetőség, amely biztosítja a lakosságnak a szolgálat lehető leggyorsabb elérését,
d) olyan központi fekvésű telephely, amely lehetővé teszi a szolgálatot ellátók számára az ellátási terület alakdálytalan megközelítését,
e) a sürgősségi betegellátáshoz szükséges felszerelés és berendezés.
(6) Sürgősségi orvosi szolgálatot városokban, illetve mentőállomással rendelkező községekben lehet szervezni, ha a rendelőintézetben, a mentőállomáson vagy a háziorvosi központban a nappali, illetve a 24 órás, teljeskörű sürgősségi orvosi ellátás feltételei megvannak.
(7) Az összevont hétvégi, a központi ügyeleti és a sürgősségi orvosi szolgálatot elláthatják részmunkaidős, vagy főfoglalkozású orvosok, vagy a szerződésüknek megfelelően a terület háziorvosai.
(8) Az ügyeleti, készenléti szolgálatot teljesítő orvos
a) orvosi ellátásban részesíti
aa) a rendelőben megjelent járóbeteget, sérültet,
ab) hívásra lakáson, szálláson a fekvőbeteget, sérültet,
ac) heti pihenőnapon és munkaszüneti napokon a folyamatos gyógykezelésre szoruló beteget;
b) gondoskodik
ba) a kórházi, szakorvosi ellátásra szoruló beteg kórházi beutalásáról, szakorvosi vizsgálatra, gyógykezelésre utalásáról,
bb) szükség esetén a betegnek az illetékes intézetbe történő szállításáról,
bc) arról, hogy a beteg kezelőorvosa megfelelő tájékoztatást kapjon a nyújtott ellátásról;
c) szükség szerint igazolja a beteg keresőképtelenségét;
d) hatósági megkeresésre vagy a sérült kérelmére orvosi látleletet készít és azt kiadja a hatóság részére, illetőleg a külön jogszabályban foglalt térítési díj megfizetését követően a sérültnek;
e) hatósági megkeresésre a betegnél (sérültnél) általános orvosi vizsgálatot végez, a szükséges véralkoholvizsgálathoz vért vesz;
f) rendkívüli esetben (tömeges sérülés, mérgezés, elemi csapás stb.) a mentést megszervezi és mindaddig irányítja, amíg a mentőszolgálat orvosa a helyszínen a mentés irányítását át nem veszi;
g) ellátja a halottakkal kapcsolatos rendelkezésekben előírt feladatokat.
(9) Az ügyeleti, készenléti szolgálatra beosztott orvos, akadályoztatása esetén, az ügyelet megkezdése időpontjáig kérheti más orvos kijelölését, illetve rendkívüli helyzetben jelentési kötelezettség mellett, maga is gondoskodhat helyettesítéséről.
10. §
(1) 1998. december 31-ig - a házi gyermekorvos kivételével - háziorvos lehet az az általános orvosi diplomával rendelkező személy, aki
a) általános orvostani szakorvosi szakképesítéssel rendelkezik, vagy
b) a rendelet hatálybalépésekor körzeti orvosként dolgozik, vagy
c) belgyógyász szakorvosi szakképesítéssel, vagy más klinikai területen szerzett szakorvosi szakképesítéssel rendelkezik és 2 éves körzeti orvosi gyakorlata van, vagy
d) szakorvosi szakképesítéssel nem rendelkezik, de megszerezte az általános orvostani szakvizsgához szükséges előgyakorlatot,
e) a rendelet hatálybalépésekor üzemorvosként, illetve körzetben csoportvezető (fő) orvosként dolgozott és két éven belül megszerzi a d) pontban előírt gyakorlatot.
(2) 1998. december 31-től háziorvosi feladatokat önállóan csak az az orvos láthat el, aki háziorvosi szakorvosi szakképesítéssel rendelkezik.
(3) Házi gyermekorvos lehet az az orvos, aki csecsemő és gyermekgyógyász szakorvosi szakképesítéssel rendelkezik.
(4) Ápolói feladatokat önállóan csak az láthat el, aki rendelkezik a munkakör ellátásához szükséges körzeti ápolói szakképesítéssel, ennek hiányában - 1996. január 1-jéig - felnőtt szakápolói képesítés is elfogadható.
(5) Különösen indokolt esetben a népjóléti miniszter a képesítési előírások alól felmentést adhat.
11. §
(1) E rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a háziorvosi szolgálatok rendelőinek minimális alapfelszerelési jegyzékét és műszaki leírását. A jegyzékben foglaltak hiánytalan biztosításáról 1993. december 31-ig kell gondoskodni.
(2) E rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a háziorvosi szolgálatok által vezetendő nyomtatványok jegyzékét, amelyek adatai számítógépen is nyilvántarthatók.
(3) A rendelet mellékleteit a Népjóléti Közlöny teszi közzé.
12. §
(1) Ez a rendelet 1992. április 15-én lép hatályba, egyidejűleg az orvosi, a klinikai szakpszichológusi, illetve egyéb egészségügyi és szociális tevékenység gyakorlásáról szóló 30/1989. (XI. 15.) SZEM rendelet 30. §-a az alábbi (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„ (5) Háziorvosi magángyakorlati engedély kiadható annak, aki:
a) általános orvostani szakorvosi szakképesítéssel rendelkezik, vagy
b) belgyógyász szakorvosi szakképesítéssel rendelkezik és 2 éves körzeti orvosi, vagy háziorvosi gyakorlata van, vagy a rendelet hatálybalépésekor legalább 2 éve körzetben belgyógyász csoportvezetőként dolgozott,
c) házi gyermekorvos esetén, aki csecsemő és gyermekgyógyász szakorvosi szakképesítéssel rendelkezik.”
„(6) 1998. december 31-ét követően háziorvosi magángyakorlati engedély csak háziorvosi szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos részére, illetőleg az (5) bekezdés c) pontja alapján adható ki.”
(2) Az egyes egészségügyi szolgáltatások díjáról szóló 4/1989. (II. 17.) SZEM rendelet 1. § (1) bekezdése a következő d) ponttal és (5) bekezdéssel egészül ki:
d) orvosi látlelet kiadása”
„(5) Az orvosi látlelet térítési díja 500 Ft, amelyet az köteles megfizetni, aki a látlelet kiadását kéri. A térítési díjat a szolgálat fenntartója részére kell befizetni.”
(3) Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a gyógyítómegelőző ellátásra vonatkozó rendelkezései végrehajtása tárgyában kiadott 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet 4. § (1) bekezdés a)pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
a) sürgősségi orvosi, központi ügyeleti,”
(4) A rendelet hatálya nem terjed ki a fegyveres erők, a rendőrség, a Belügyminisztérium, és a büntetésvégrehajtási intézetek által fenntartott egészségügyi szolgálatokra akkor sem, ha e szolgálatok végeznek egyes háziorvosi jellegű feladatokat is.
(5) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
- az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a gyógyítómegelőző ellátásra vonatkozó rendelkezései végrehajtása tárgyában kiadott 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet 3. §-ának (1) és (2) bekezdése, valamint 5. §-ának (1) bekezdése,
- a testi sérülést szenvedett személyekről orvosi látlelet és vélemény kiállításáról szóló 16/1969. (Eü. K. 7.) EüM utasítás 4. §-ának (1) bekezdése,
- a körzeti egészségügyi Szolgálatról szóló 20/1969. (Eü. K. 8.) EüM utasítás,
- a körzeti gyermekorvosok, a csoportvezető gyermekgyógyász főorvosok és a járási gyermekorvosok szervezeti és működési szabályzatának kiadásáról szóló 20/1970. (Eü. K. 10.) EüM utasítás, továbbá
- a járóbetegellátásban működő ügyeleti, készenléti orvosi szolgálatról szóló 33/1977. (Eü. K. 23.) EüM utasítás.
  • A jogszabály 1992. március 31-én jelent meg a Magyar Közlöny 33. számában.