1996. évi CXI. törvény

SZÍNEZŐS

az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről

ELSŐ RÉSZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET
A TÖRVÉNY CÉLJA ÉS HATÁLYA

1. §

(1)

Ez a törvény szabályozza az értékpapír forgalomba hozatalát, a befektetési szolgáltatási tevékenység feltételeit, a tőzsde alapítását, szervezetét, működését, megszűnését, az elszámolóház alapítását, működését, továbbá a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, a kibocsátó, a befektető jogait, kötelezettségeit és felelősségét, a Felügyelet - e törvény hatálya alá tartozó szervezet, tevékenység felügyeletével kapcsolatos - feladatát, eszközrendszerét és eljárását.

(1)

Ez a törvény szabályozza az értékpapír forgalomba hozatalát, a befektetési szolgáltatási tevékenység feltételeit, a tőzsde alapítását, szervezetét, működését, megszűnését, az elszámolóház alapítását, működését, továbbá a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet és külföldi vállalkozás fióktelepe, a kibocsátó, a befektető jogait, kötelezettségeit és felelősségét, a Felügyelet - e törvény hatálya alá tartozó szervezet, tevékenység felügyeletével kapcsolatos - feladatát, eszközrendszerét és eljárását.

(1)

Ez a törvény szabályozza az értékpapírok forgalomba hozatalát, a befektetési szolgáltatási tevékenység feltételeit, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés egyes szabályait, a tőzsde alapítását, szervezetét, működését, megszűnését, az elszámolóház alapítását, működését, továbbá a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet és külföldi vállalkozás fióktelepe, a kibocsátó, a részvényes, a részvényesi meghatalmazott, a befektető jogait, kötelezettségeit és felelősségét, a Felügyelet - e törvény hatálya alá tartozó szervezet, tevékenység felügyeletével kapcsolatos - feladatát, eszközrendszerét és eljárását.

(2)	A törvény célja, hogy minden, a hatálya alá tartozó személy az e törvényben meghatározott jogait és kötelezettségeit jóhiszeműen, az ilyen személytől elvárható gondossággal eljárva, a tőkepiac általános érdekeit szem előtt tartva, a befektetők érdekeinek megóvásával gyakorolja.

2. §

(1)

Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya alá tartozik

a)	a devizabelföldi kibocsátó által sorozatban kibocsátott értékpapír forgalomba hozatala,

b)	a devizakülföldi kibocsátó által sorozatban kibocsátott értékpapír belföldön történő forgalomba hozatala, és

c)	a Magyar Köztársaság területén folytatott befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, illetve elszámolóházi tevékenység.

(2)	Nem tartozik a törvény hatálya alá a szövetkezeti üzletrész, a csekk, a váltó, a kárpótlási jegy, a közraktárjegy forgalomba hozatala és az állampapír zártkörű forgalomba hozatala.

(3)	Az MNB és a Kincstár tekintetében a 6. §, a 9-13. §, a 14. § (1) bekezdésének a) pontja, a 17-19. §, a 77-78. §, a 102-113. §, a 125. §, a 128-131. § és a 165. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(4)	A fióktelep tekintetében a 10. §-ban, a 18-20. §-ban, a 107. § (1) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

II. FEJEZET
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

3. §

(1)	A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2)

E törvény alkalmazásában

1.	allokáció: túljegyzés esetén a jegyzés lezárását követő eljárás, mely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések elfogadásának mértékéről,

2.	állampapír: a magyar vagy külföldi állam, vagy az MNB által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,

3.	befektetési hitel: az ügyfél értékpapír vásárlásán keresztül megvalósuló befektetéséhez nyújtott kölcsön, ha a hitelt nyújtó részt vesz az értékpapír-ügylet lebonyolításában,

4.	befektetési szolgáltató: befektetési szolgáltatási tevékenységet, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet,

4.	befektetési szolgáltató: befektetési szolgáltatási tevékenységet, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet és fióktelep,

befektetési tanácsadás: befektetési eszközre (5. §), a tőkepiacra vonatkozó olyan értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat ellenszolgáltatás fejében történő átadása, amelynek célja, hogy ezek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozzon, amely alapján a saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. Nem számít befektetési tanácsadásnak a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele,

6.	befektető: az a személy, aki a kibocsátóval, befektetési szolgáltatóval vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben az értékpapír-piac, illetve az értékpapír-tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja,

7.	bizományosi tevékenység: megbízás alapján a befektetési szolgáltató saját nevében más személy javára (számlájára) folytatott adásvételi tevékenysége,

8.	dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapír-számlán nyilvántartott, az értékpapír - jogszabályban meghatározott - valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adat,

9.	devizabelföldi és devizakülföldi: a Dtv.-ben ilyenként meghatározott személy,

10.	elismert értékpapír-piac: a Dtv.-ben ilyenként meghatározott kereskedési hely, rendszer,

11.	értékpapír: a kibocsátás helyének joga szerint átruházható értékpapírnak minősülő befektetési eszköz,

12.	értékpapír-kibocsátás: a kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjának első ízben történő eladására irányuló eljárás,

13.	értékpapír kibocsátásának időpontja: ha a kibocsátás jegyzéssel történik, a jegyzés kezdőnapja, folyamatos kibocsátás esetén az értékesítés időpontja, zárt körű forgalomba hozatal esetén a vásárlás időpontja, egyéb esetben az eladás napja vagy a kibocsátó által meghatározott nap,

14.	értékpapír-kód: a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok azonosítására szolgáló betű vagy számjelek összessége, illetve ezek kombinációja,

15.	értékpapír-letétkezelés: az a tevékenység, amely során a letéteményes a letevővel történt megállapodás alapján a nyomdai úton előállított értékpapírt a megbízás időtartama alatt megőrzi, nyilvántartja, vállalja a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedését,

16.	értékpapír letéti őrzés: nyomdai úton előállított értékpapír megőrzésre való átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása,

17.	értékpapírról kiállított okirat: külföldön kibocsátott értékpapírról a kibocsátó saját joga vagy a kibocsátás helyének joga szerint arra feljogosított által kiállított okirat,

18.	értékpapír-sorozat: az azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban kibocsátott teljes mennyisége, illetve a több időpontban forgalomba hozott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége,

18.	értékpapír-sorozat: az azonos típusú, azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban kibocsátott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban forgalomba hozott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége,

19.	értékpapír-számla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás,

20.	értékpapír-ügylet: értékpapír adásvételére vagy cseréjére vonatkozó szerződés,

21.

folyamatos kibocsátás: a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyének olyan forgalomba hozatala, amikor az értékesítés hatvan napot meghaladó időszak alatt történik úgy, hogy az egyes értékpapírok futamideje mindig az értékesítés időpontjától kezdődik,

22.	forgalmazó: a befektetési vállalkozás (7. §) és a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézet,

23.	forgalomba hozatal: értékpapír nyilvános vagy zárt körű forgalomba hozatala,

24.	forgalomba hozatal időpontja: az értékpapír jegyzésére vagy eladására megjelölt első nap,

25.

hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti,

26.

intézményi befektető:

a)	a bank, a szakosított hitelintézet, a befektetési társaság, a biztosító részvénytársaság, a befektetési alap, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság;

a)	a bank, a szakosított hitelintézet, a befektetési társaság, a biztosító részvénytársaság, a befektetési alap, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság;

b)	mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő,

27.	jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megvásárolni szándékozó befektetőnek az értékpapír megvásárlására irányuló, a jegyzési íven tett feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére,

28.

jegyzési garanciavállalás:

a)	az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás vagy

b)	a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás,

29.	jegyzett tőke: az Szmt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott tőke,

29.	jegyzett tőke: az Szmt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott tőke, valamint a dotációs tőke,

30.	kereskedelmi tevékenység: befektetési eszköz saját számlára történő adásvétele, cseréje, ide nem értve a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet,

30.

kereskedelmi tevékenység: befektetési eszköz saját számlára történő adásvétele, cseréje, ide nem értve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési szolgáltatók között, illetve a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank között befektetési szolgáltatási eszközökkel végzett tevékenységet (likviditás- és kockázatkezelési tevékenység); továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet,

31.	kibocsátó: az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja,

32.	klíringtag: az a jogi személy, amely részére az elszámolóház szerződés alapján, közvetlenül nyújt elszámolási szolgáltatást,

32.	klíringtag: az a jogi személy és az a fióktelep, amely részére az elszámolóház szerződés alapján, közvetlenül nyújt elszámolási szolgáltatást,

33.	közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott személy és az élettárs,

34.	központi értékpapír-számla: a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról értékpapír-fajtánként, sorozatonként és értékpapír-számlavezetőnként vezetett összesített nyilvántartás,

35.	központi értéktár: az az elszámolóház, amelyet a Felügyelet a 209. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek együttes folytatására kötelezett,

36.

közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazatainak az eredeti vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazatokkal rendelkező más vállalkozás tulajdoni hányadain, illetve szavazatain keresztül történő birtoklása vagy gyakorlása, amelynek számítására a Hpt. 4. számú mellékletét kell alkalmazni,

36.

közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, szavazati jogának - ideértve a 94. § (2) bekezdésében meghatározott eseteket is - a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, szavazati jogán keresztül történő gyakorlása. A közvetett tulajdon, a közvetett befolyás arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal, közvetett befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni,

37.	nyilvános ajánlattétel: értékpapír vásárlására vagy jegyzésére, egyedileg előre meg nem határozott lehetséges befektetők részére nyomtatott sajtó útján közzétett felhívás,

38.	nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nyilvános ajánlattétel útján történő kibocsátása, illetve a korábban zártkörűen forgalomba hozott értékpapír eladásra történő felajánlása nyilvános ajánlattétel útján,

39.	nyitott pozíció: a befektetési szolgáltatási tevékenység, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység során megkötött, de valamely szerződő fél által nem vagy csak részben teljesített, illetve határidőig helytállási kötelezettséget jelentő ügyletek együttes értéke,

40.

portfólió kezelés: az ügyféllel kötött egyedi szerződésben adott általános megbízás alapján értékpapírból, illetőleg más befektetési eszközből befektetés-állomány megvétele vagy átvétele a portfólió egyes elemeinek eladása, vásárlása, az azokhoz kapcsolódó jövedelmek beszedése, újrabefektetése, az átvett eszköz értékének megőrzése és növelése, az ügyfél javára optimálisan biztosítható hozam elérése érdekében,

41.	sorozatban kibocsátott értékpapír: az alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos, egymással egyenértékű részre (névérték) osztva megtestesítő értékpapír,

42.	szavatoló tőke: a befektetési vállalkozásnak a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tőkéje és azok a források, amelyek a befektetési vállalkozással szemben fennálló követelés kielégítésébe tőkeként bevonhatók,

43.

tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonába vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít,

44.	tőzsdére bevezetett értékpapír: az az értékpapír, amely a tőzsdei értékpapírlistán szerepel,

45.	tőzsdei termék: tőzsdei szabályzat által meghatározott és tőzsdei kereskedésre alkalmas származék (így különösen devizaárfolyam, betét- és hitelkamatláb, értékpapír részjogosítvány, index),

46.

tőzsdeforgalmi számla: az elszámolóház által a klíringtagnak vezetett olyan korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla, amely kizárólag a tőzsdei ügylettel, a tőzsdén kívüli értékpapír-ügylettel, az értékpapír kibocsátásával (forgalomba hozatalával) kapcsolatos, és az értékpapíron alapuló fizetés, valamint a megbízás alapján végzett elszámolás lebonyolítására szolgál,

47.	ügyfélszámla: az ügyfélnek vezetett olyan korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatással és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel kapcsolatos elszámolás lebonyolítására szolgál,

48.	ügynöki tevékenység: befektetési eszközre vonatkozó adásvételi és bizományosi szerződések közvetítése a befektetési szolgáltató és az ügyfél között,

49.	üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység,

50.	vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni vállalkozás,

50.	vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a fióktelep és az egyéni vállalkozás,

51.	vezető állású személy: a vállalkozás vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése, szervezeti és működési szabályzata ilyenként határoz meg,

51.

vezető állású személy:

a)	a vállalkozás vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja,

b)	a fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és

c)	minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése, szervezeti és működési szabályzata ilyenként határoz meg,

52.	zárt körű forgalomba hozatal: az értékpapír legfeljebb harmincöt egyedileg előre meghatározott befektető részére történő kibocsátása, az értékpapír személyre szóló elhelyezése [59. § a) pont] és kizárólag a kibocsátó meglévő tulajdonosai, illetve alkalmazottai által történő lejegyzése.

52.	zártkörű forgalomba hozatal: az értékpapír egyedileg előre meghatározott befektető részére történő kibocsátása a befektetőnek az értékpapír átvételére vonatkozó előzetes szándéknyilatkozata alapján,

53.	dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke,

54.	felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési vállalkozás tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet,

55.	főiroda: az a hely, ahol a külföldi befektetési vállalkozás a főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik,

56.	külföldi befektetési vállalkozás: az, aki a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységek végzésére, amelyek megfeleltethetők a 4. §-ban foglaltaknak,

57.	nyitva szállítás: olyan átruházható értékpapírral kapcsolatos ügylet, amelynek során az értékpapír leszállítása és a készpénz átadása (átutalása) nem azonos időpontban történik.

58.

független pénzügyi szakértő: olyan könyvvizsgáló, befektetési tanácsadási tevékenység végzésére jogosult személy vagy forgalmazó, aki a vételi ajánlat közzétételének időpontját megelőző három éven belül nem állt megbízásos jogviszonyban sem az ajánlattevővel, sem a vételi ajánlattal érintett részvénytársasággal, sem az ebben, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkező személlyel,

59.

másodlagos értékpapír: devizakülföldi által - a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosultja) részére - saját joga alapján kibocsátott, a belföldön székhellyel rendelkező részvénytársaság részvényeire vonatkozó rendelkezési jogot és a részvénytársasággal szembeni tagsági jog gyakorlását biztosító értékpapír.

(3)

E törvény alkalmazásában

1.	árutőzsde: az Átt. 2. §-a alapján alapított tőzsde;

2.	árutőzsde tag: az árutőzsde tagja és a haszonbérlő;

3.	elszámolóház: a 209. § alapján alapított gazdasági társaság;

4.	Kincstár: a Magyar Államkincstár;

4.	Kincstár: a Magyar Államkincstár és az Államadósság Kezelő Központ Rt.;

5.	MNB: a Magyar Nemzeti Bank;

6.	Felügyelet: az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet;

7.	tőzsde: a 175. § alapján alapított értékpapír-tőzsde;

8.	hitelintézet, bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott gazdálkodó szervezet;

9.	fióktelep: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet;

10.	külföldi vállalkozás: az Fkt.-ban meghatározott szervezet.

MÁSODIK RÉSZ
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK ÉS A TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE

III. FEJEZET
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK

Befektetési szolgáltatási tevékenységek

4. §

(1)

Befektetési szolgáltatási tevékenység a következő tevékenységek üzletszerű folytatása az 5. §-ban meghatározott körben:

a)	ügynöki tevékenység,

b)	bizományosi tevékenység,

c)	kereskedelmi tevékenység,

d)	portfólió kezelés,

e)	jegyzési garanciavállalás.

(2)

Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység a következő tevékenységek üzletszerű folytatása:

a)	értékpapír-letétkezelés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás,

b)	értékpapír letéti őrzés,

c)	tanácsadás vállalkozásoknak a tőkeszerkezettel kapcsolatban, továbbá tanácsadás és szolgáltatás a vállalkozások egyesülésével, szétválásával és a tulajdonosi szerkezet átalakításával kapcsolatban,

d)	értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás,

d)	értékpapír forgalomba hozatalának, valamint a részvénytársaság felvásárlásának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás,

d)	értékpapír forgalomba hozatalának, valamint nyilvános vételi ajánlat útján részvénytársaságokban történő befolyás szerzésének szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás,

e)	befektetési tanácsadás,

f)	befektetési hitel nyújtása,

g)	értékpapír-számla vezetés,

h)	ügyfélszámla vezetés.

4/A. §

Külföldi vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon kizárólag fióktelepe útján végezhet.

5. §

A befektetési szolgáltatás tárgya:

a)	átruházható értékpapír,

b)	pénzügyi határidős ügylet, ideértve az ezzel egyenértékű készpénzben elszámolt eszközt is,

c)	határidős kamatláb szerződés,

d)	kamatláb, deviza- és tőke-csereügylet (swap),

e)	opció az a)-d) pontban felsorolt eszközök és az opció megszerzésére vagy elidegenítésére, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénzben elszámolt eszközt is

(a továbbiakban együtt: befektetési eszköz).

A befektetési szolgáltatási tevékenység engedélyezése

6. §

(1)	A Felügyelet e törvényben meghatározott engedélye szükséges a 4. §-ban meghatározott tevékenységek folytatásához.

(2)	A Felügyelet az engedélyt az egyes tevékenységekre együtt vagy külön adja meg. A tevékenység folytatása fiókhálózat esetén az engedélyben meghatározott fiókokra korlátozható.

(2)	A Felügyelet az engedélyt az egyes tevékenységekre együtt vagy külön adja meg. A tevékenység folytatása több telephely esetén az engedélyben meghatározott telephelyekre korlátozható.

A befektetési szolgáltatók

7. §

(1)	Befektetési vállalkozás az értékpapír-bizományos, az értékpapír-kereskedő és az értékpapír-befektetési társaság (a továbbiakban: befektetési társaság).

(2)

A befektetési vállalkozás az e törvényben meghatározott korlátozásokkal befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységen kívül kizárólag

a)	önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére történő vagyonkezelést [a Hpt. 3. § (1) bekezdésének l) pontja],

a)	önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíjpénztárak részére történő vagyonkezelést [a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (1) bekezdésének l) pontja],

b)	váltóval bizományosi, illetve kereskedelmi tevékenységet,

c)	árutőzsdén tőzsdeügynöki tevékenységet, valamint

d)	részvénykönyv vezetést

(2)

A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás az e törvényben meghatározott korlátozásokkal befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységen kívül kizárólag

a)	önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelést [a Hpt. 3. § (1) bekezdésének l) pontja],

b)	váltóval bizományosi, illetve kereskedelmi tevékenységet,

c)	árutőzsdén tőzsdeügynöki tevékenységet, valamint

d)	részvénykönyv vezetést

(3)	A befektetési vállalkozás a 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenység folytatására köteles.

(4)

Értékpapír-bizományos a 4. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 4. § (2) bekezdésének b) és g) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat, továbbá értékpapír forgalomba hozatalánál jegyzési helyként közreműködhet.

(4)

Értékpapír-bizományos a 4. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 4. § (2) bekezdésének b), e), g) és h) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat, továbbá értékpapír forgalomba hozatalánál jegyzési helyként közreműködhet.

(5)	Értékpapír-kereskedő a 4. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 4. § (2) bekezdésének a)-e), g) és h) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat.

(6)

Befektetési társaság az a befektetési vállalkozás, amely engedéllyel rendelkezik a 4. § (1) bekezdésének e) pontjában, illetve (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott tevékenységek folytatására. Kizárólag befektetési társaság kaphat engedélyt a 4. §-ban meghatározott tevékenységek teljes körének folytatására.

(7)

A fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás a 4. §-ban meghatározott befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységen kívül kizárólag a (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott tevékenységet folytathatja. A 4. §-ban és a (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott tevékenységet a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás akkor folytathatja, ha azok végzésére létesítője a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.

8. §

(1)	A befektetési vállalkozáson kívül más szervezet a (2)-(8) bekezdésben meghatározott körben folytathat befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet.

(2)

Bank

a)	a 4. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában, illetve a 4. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet állampapír, zárt körben forgalomba hozott értékpapír, valamint az 5. § b)-e) pontjában meghatározott befektetési eszköz tekintetében,

b)	a 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet valamennyi befektetési eszköz tekintetében, és

c)	a 4. § (2) bekezdésének a) és b), valamint e)-h) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet

(2)	A bank a befektetési szolgáltatási és a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek teljes körét folytathatja.

(3)

Szövetkezeti hitelintézet - ha a szolgáltatás tárgya az 5. §-ban meghatározott befektetési eszköz

a)	a 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint

b)	a 4. § (2) bekezdésének a)-b) és e) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet

(4)	Szakosított hitelintézet befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet a róla szóló külön törvényben meghatározott körben folytathat azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 4. §-ban meghatározott tevékenységek együttes folytatására.

(5)	Az árutőzsdetag, ha tőzsdeügynöki tevékenysége mellett más üzleti tevékenységet nem folytat, a 4. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat, ha a szolgáltatás tárgya kizárólag tőzsdén végrehajtott pénzügyi határidős ügylet.

(6)	Az egyéni vállalkozó (a továbbiakban: egyéni kereskedő) a 4. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat, ha a szolgáltatás tárgya kizárólag tőzsdén végrehajtott pénzügyi határidős ügylet.

(7)	Bármely gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] folytathat a 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet.

(8)	Az MNB és a Kincstár a 4. §-ban meghatározott befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet a rá vonatkozó külön törvény alapján, az ott meghatározott körben folytathat.

(9)	A bankok - külön törvényben meghatározott időponttól kezdődően, az ott előírt feltételek megléte esetén - a befektetési szolgáltatási tevékenységek teljes körének végzésére jogosultak.

Szervezeti szabályok

9. §

(1)	A befektetési vállalkozásra a Gt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(1)	A befektetési vállalkozásra a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a külföldi befektetési vállalkozás fióktelepére az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)	A befektetési vállalkozás kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaságként működhet.

(2)	A befektetési vállalkozás kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaságként vagy fióktelepként működhet.

(3)

A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéjének legkisebb összege:

a)	értékpapír-bizományos esetében húszmillió forint,

b)	értékpapír-kereskedő esetében százmillió forint,

c)	befektetési társaság esetében egymilliárd forint.

(4)	A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulással szolgáltatható, ideértve a jegyzett tőke felemelésének esetét is.

(5)	A jegyzett tőkét kizárólag olyan magyarországi székhelyű hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban, illetve, amely nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel a befektetési vállalkozásban.

(5)	A jegyzett tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban, illetve amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal.

(6)	Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás esetében a jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni.

9/A. §

Magánnyugdíjpénztárak részére történő vagyonkezelést [Hpt. 3. § (1) bekezdésének l) pontja] 2 milliárd forint kezelt pénztári vagyon felett csak belföldi székhelyű befektetési vállalkozás végezhet, amely ötszázmillió forint jegyzett tőkével rendelkezik.

Tulajdonszerzési korlátozások

10. §

(1)	A befektetési vállalkozás másik befektetési vállalkozásban közvetlen vagy tíz százalékot meghaladó közvetett tulajdont nem szerezhet.

(2)	Természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság egyidejűleg csak egy befektetési vállalkozásban rendelkezhet tíz százalékot meghaladó közvetlen tulajdonnal.

(3)	A tőzsdetanács delegált tagja [185. § (3) és (4) bekezdés], a tőzsde és az elszámolóház alkalmazottja, forgalmazóban közvetlen vagy közvetett tulajdont nem szerezhet.

(4)	Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseivel ellentétes tulajdonszerzésre irányuló szerződés semmis.

IV. FEJEZET
ENGEDÉLYEZÉS

A tevékenység (működés) engedélyezése, az engedély felfüggesztése és visszavonása

11. §

(1)

A tevékenységi engedély kiadására irányuló kérelemhez mellékelni kell:

a)	a folytatni kívánt tevékenységek megjelölését és a kérelmező döntési, irányítási rendszerének bemutatását (továbbiakban: tevékenységi terv);

b)	az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi-technikai feltételek részletes leírását;

c)	az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek meglétét igazoló okiratok másolatát;

d)	a folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételek, az üzletszabályzat, a pénzmosás megelőzését szolgáló szabályzat, a pénz- és értékkezelési szabályzat, továbbá a 217. §-ban előírt szabályzat tervezetét;

e)	értékpapír-letétkezelői tevékenység esetén a biztonsági, értékpapír-letétkezelési és értéktári szabályzatok tervezetét, továbbá a 17. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyonbiztosítás megkötésére vonatkozó igazolást;

f)	a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésének igazolását;

g)	ügynöki tevékenység esetén a forgalmazó és az ügynök közötti szerződés tervezetét; és

h)	a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a befektetési szolgáltató informatikai rendszere a mindenkori pénzügyi helyzetének pontos megállapítására alkalmas.

(2)

A befektetési vállalkozásnak az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemhez mellékelni kell:

a)	alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosításait;

b)	a 9. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű jegyzett tőke befizetésének igazolását;

c)	részvénykönyvének másolatát;

d)	fiókhálózat esetén azon fiók tárgyi-technikai feltételeinek leírását, ahol a tevékenységet folytatni kívánja;

e)	az olyan gazdasági társaság megnevezését, amelyben a befektetési vállalkozásnak részesedése van;

f)	a Befektető-védelmi Alaphoz (XXIV. Fejezet) történő csatlakozási kérelem másolatát;

g)	számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását;

h)	üzleti nyilvántartására vonatkozó szabályzattervezetét;

i)	ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzattervezetét.

(2)

Ha a kérelmező befektetési vállalkozásként kíván működni, akkor az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemhez mellékelni kell:

a)	alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosításait;

b)	a 9. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű jegyzett tőke befizetésének igazolását;

c)	részvénykönyvének másolatát;

d)	több telephely esetén azon telephely tárgyi-technikai feltételeinek leírását, ahol a tevékenységet folytatni kívánja;

e)	az olyan gazdasági társaság megnevezését, amelyben a kérelmezőnek részesedése van;

f)	a Befektető-védelmi Alaphoz (XXIV. Fejezet) történő csatlakozási kérelem másolatát;

g)	számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását;

h)	üzleti nyilvántartására vonatkozó szabályzattervezetét;

i)	ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzattervezetét;

j)	a külföldi kérelmező által folytatott 4. § szerinti tevékenységek megjelölését, valamint azokat a helyeket, ahol ezeket a tevékenységeket végzi;

k)	a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vezető állású személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmező azon testületeit, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;

l)	a külföldi kérelmező esetében a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.

(3)	A befektetési vállalkozásnak a 4. § (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott tevékenység folytatására irányuló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozási nyilatkozatot [Hpt. 18. § (2) bekezdés l) pont].

(3)	A kérelmezőnek a 4. § (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott tevékenység folytatására irányuló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozási nyilatkozatot [Hpt. 18. § (2) bekezdés l) pont].

(3)

Ha a kérelmező befektetési vállalkozásként kíván működni, akkor az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelmezőnek a kérelemhez mellékelni kell:

a)	a kockázatok megállapításának, kezelésének módjára vonatkozó szabályzatait;

b)	a kereskedési könyv vezetésére vonatkozó szabályzatát.

(4)

Hitelintézet kérelme esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott leírást és a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott nyilatkozatot, valamint a hitelintézetnek a Hpt.-ben meghatározott alapítási és - már működő hitelintézet esetén - működési engedélyét.

(4)

Hitelintézet kérelme esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott leírást, a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott nyilatkozatot és a (2) bekezdés j)-k) pontjában meghatározott szabályzatokat, valamint a Hpt.-ben meghatározott alapítási és - már működő hitelintézet esetén - működési engedélyét.

(4)	A kérelmezőnek a 4. § (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott tevékenység folytatására irányuló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozási nyilatkozatot [Hpt. 18. § (2) bekezdés l) pont].

(5)

12. §

A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha

a)	a jegyzett tőkére, a szervezeti formára e törvényben meghatározott feltételek nem állnak fenn;

a kérelmező

1.	nem rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges - az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott - személyi, tárgyi és technikai feltételekkel,

2.	üzletszabályzata nem tartalmazza az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott kötelező tartalmi elemeket,

3.	az engedély iránti kérelemhez szükséges mellékleteket felszólítás ellenére - a Felügyelet által kitűzött határidőben - sem nyújtja be,

4.	nem felel meg az egyes tevékenységekre e törvényben előírt feltételeknek,

5.	az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,

6.	nem igazolta a Befektető-védelmi Alaphoz, illetőleg a központi hitelinformációs rendszerhez való csatlakozás szándékát.

12. §

(1)

A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha

a)	a jegyzett tőkére, a cégformára, a szervezeti formára e törvényben meghatározott feltételek nem állnak fenn;

a kérelmező

1.	nem rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges - az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott - személyi, tárgyi és technikai feltételekkel,

2.	üzletszabályzata nem tartalmazza az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott kötelező tartalmi elemeket,

3.	az engedély iránti kérelemhez szükséges mellékleteket felszólítás ellenére - a Felügyelet által kitűzött határidőben - sem nyújtja be,

4.	nem felel meg az egyes tevékenységekre e törvényben előírt feltételeknek,

5.	az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,

6.	nem igazolta a Befektető-védelmi Alaphoz, illetőleg a központi hitelinformációs rendszerhez való csatlakozás szándékát.

(2)

A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet fióktelep esetében a Felügyelet akkor is elutasítja, ha

a)	nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmező befektetési vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,

b)	a kérelmező befektetési vállalkozás főirodája, illetőleg székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,

c)	a kérelmező befektetési vállalkozás nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

d)	a kérelmező befektetési vállalkozás nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

e)	a kérelmező befektetési vállalkozás nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,

f)	a kérelmező befektetési vállalkozás főirodája, illetőleg székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a befektetési vállalkozások prudens, biztonságos működését.

(3)	Ha a kérelmező befektetési vállalkozás főirodája és székhelye nem egy államban van, akkor a (2) bekezdésben felsorolt követelményeknek a főiroda és a székhely államra nézve együttesen is teljesülni kell.

13. §

(1)

A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha

a)	az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók;

b)	a hitelintézet Hpt. alapján kiadott működési engedélyét a Felügyelet visszavonta;

c)	az árutőzsde tag árutőzsdei tagsága megszűnik;

d)	az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;

e)	az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy;

f)	az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;

g)	a Befektető-védelmi Alap igazgatósága a tagot az alapból kizárta.

h)	a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta,

(2)	A befektetési társaság tevékenységi (működési) engedélyét a Felügyelet a pénzügyminiszter és az MNB elnökének jóváhagyásával vonhatja vissza.

(3)

Az (1) bekezdés e) pontja alapján a Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló kötelezettségeinek eleget tett, vagy szerződéseinek teljesítését más befektetési szolgáltató átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetési szolgáltató tevékenységét - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.

(4)	A befektetési szolgáltató szerződéses kötelezettségei átvállalásához a Felügyelet engedélye szükséges. Az állomány átruházás során a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állomány átruházáshoz a befektető hozzájárulása nem szükséges.

(5)	A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, de azok megfelelő határidőn belül pótolhatók.

Személyi feltételek

14. §

(1)

A befektetési szolgáltató

a befektetési szolgáltatási részterületek irányítására olyan büntetlen előéletű, külön jogszabályban előírt szakmai vizsgával rendelkező személyt köteles kinevezni, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább két év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, és akivel szemben nem állnak fenn a 20. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok; továbbá

a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási részterületek irányítására olyan büntetlen előéletű, külön jogszabályban előírt vizsgával rendelkező személyt köteles kinevezni, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább két év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, és akivel szemben nem állnak fenn a 20. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok; továbbá

üzletkötésre, befektetési tanácsadásra olyan, vele munkaviszonyban álló személyt köteles alkalmazni - kivéve, ha a befektetési tanácsadási tevékenységet olyan személyesen közreműködő tagja látja el -, aki szerepel a Felügyelet által az üzletkötőkről és a befektetési tanácsadókról vezetett névjegyzékben.

(2)

Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott névjegyzékbe a Felügyelet azt a személyt jegyzi be,

a)	aki büntetlen előéletű;

b)	aki legalább egy éves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik;

c)	aki külön jogszabályban előírt szakmai vizsgával rendelkezik; és

c)	aki külön jogszabályban előírt vizsgával rendelkezik; és

d)	akivel szemben nem állnak fenn a 20. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok.

15. §

(1)	Befektetési vállalkozásnál vezető állású személy csak az lehet, aki büntetlen előéletű, és akivel szemben nem állnak fenn a 20. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok.

(2)

A befektetési vállalkozás

a)	a befektetési szolgáltatási tevékenység irányítására legalább két büntetlen előéletű, külön jogszabályban előírt szakmai vizsgával és öt év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező személyt, és

b)	belső ellenőrt köteles

(2)	A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenység irányítására legalább két büntetlen előéletű, külön jogszabályban előírt vizsgával és öt év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező személyt köteles alkalmazni, akik közül legalább az egyik devizabelföldi.

(3)	A befektetési vállalkozás legalább egy belső ellenőrt köteles alkalmazni.

(4)

A belső ellenőr feladata a befektetési vállalkozás

a)	belső szabályzatoknak megfelelő működésének, valamint

b)	befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő

(5)

A belső ellenőr

a jelentését megküldi

1.	a felügyelő bizottságnak és az igazgatóságnak,

2.	fióktelep esetén az alapító felügyelő bizottságának és igazgatóságának vagy ezeknek megfelelő szervének,

b)	továbbá gondoskodik arról, hogy szükség esetén a jelentés a Felügyelet rendelkezésére álljon.

16. §

(1)

A 14-15. § alkalmazásában szakirányú szakmai gyakorlatként vehető figyelembe

a)	befektetési vállalkozásnál,

b)	pénzügyi intézménynél,

c)	tőzsdén, árutőzsdén,

d)	a Felügyeletnél,

e)	elszámolóháznál,

f)	befektetési alapkezelőnél,

g)	az MNB-nél,

h)	a Kincstárnál,

i)	közigazgatásban

tisztségviselőként, köztisztviselőként vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő.

(2)	Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha a szakmai gyakorlat megszerzésére az (1) bekezdésben meghatározott szervezeteknek megfelelő intézménynél került sor.

(3)	A 14-15. § alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettség az egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél, illetve könyvvizsgálói vagy felsőfokú bankszakmai képesítés.

Az egyes tevékenységek engedélyezésének egyéb feltételei

17. §

(1)

Értékpapír-letétkezelési, értékpapír-letéti őrzési tevékenység engedélyezésének további feltétele, hogy a kérelmező

a)	eleget tesz a külön jogszabályban meghatározott, a biztonságos őrzéshez szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeknek;

b)	káreseményenként legalább ötvenmillió forint vagyonbiztosítással rendelkezik, és

c)	a Felügyelet által jóváhagyott biztonsági, értékpapír-letétkezelési és értéktári szabályzattal rendelkezik.

(2)

A Felügyelet a 8. § (6) bekezdésében meghatározott tevékenység folytatását akkor engedélyezi, ha az egyéni kereskedő

a)	vonatkozásában a 20. § (1) bekezdésben meghatározott kizáró okok nem állnak fenn, és

b)	elszámolása lebonyolítására klíringtaggal szerződést kötött.

(3)	Az ügynöki tevékenység engedélyezésének feltétele, hogy az ügynök az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló valamennyi irodájában külön jogszabályban előírt szakmai vizsgával rendelkező alkalmazottat foglalkoztasson.

A befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzés engedélyezése

18. §

(1)

Befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzésre irányuló olyan szerződés létrejöttéhez, amellyel a tulajdonos tíz százalék, vagy azt meghaladó mértékű tulajdoni részesedést vagy szavazati jogot szerez, a Felügyelet engedélye szükséges. A szerződést annak megkötését követő öt napon belül kell a Felügyelethez benyújtani, ezzel egyidejűleg igazolni kell a (2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét.

(2)

A tulajdonszerzésre irányuló engedélyt a Felügyelet akkor adja meg, ha a kérelmező

a)	a tulajdonszerzéshez szükséges pénzügyi források törvényes eredetét igazolta;

b)	harminc napnál nem régebbi okirattal bizonyítja, hogy állami adóhatósággal, vámhatósággal és társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nem áll fenn;

c)	nem esik az e törvényben meghatározott tulajdonszerzési korlátozás alá;

d)	egyéb tulajdonosi érdekeltsége és üzleti tevékenysége nem veszélyezteti a befektetési vállalkozás biztonságos működését;

e)	természetes személy büntetlen előéletű és nem állnak fenn vele szemben a 20. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok;

jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet

1.	alapításra jogszabályban meghatározott módon került sor, és nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás alatt,

2.	a vezető állású személyével szemben a 20. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.

(3)	Aki a befektetési vállalkozásban befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje a tizenöt, harminchárom, ötven vagy a hetvenöt százalékos határértéket köteles - a szerződéskötést megelőzően - a Felügyelettől engedélyt kérni.

(4)

A befektetési vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező személy köteles - a szerződéskötést megelőzően két nappal - bejelenteni a Felügyeletnek, ha befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, illetőleg a tulajdoni részarányát vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a tizenöt, harminchárom, ötven- vagy a hetvenöt százalékos határérték alá csökken.

(5)	Ha a tulajdonszerzésre irányuló szerződés engedélyezésének feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a feltételek meglétének ismételt igazolásáig, illetve a jogellenes állapot megszüntetéséig a tulajdonos szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.

(6)	Ha a befektetési vállalkozás tulajdonosa szavazati jogát törvény rendelkezése alapján nem gyakorolhatja, szavazati jogát a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.

(7)	A befektetési vállalkozás tulajdonosa a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek köteles folyamatosan megfelelni.

19. §

(1)

A befektetési vállalkozás igazgatósága a névre szóló részvényekről olyan részvénykönyvet köteles vezetni, amely tartalmazza:

a)	a részvénytulajdonos nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén székhelyét;

b)	ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő a) pontban meghatározott adatait;

c)	a részvény kódját és névértékét;

d)	a részvény fajtáját;

e)	a részvényvásárlás időpontját;

f)	a részvényvásárlás részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját;

g)	a felülbélyegzés időpontját;

h)	a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját; és

i)	a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és időpontját.

(2)	A részvénykönyvet úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen minden változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, illetőleg az adatot bejegyző személye, valamint a bejegyzés jogalapja és időpontja.

(3)	A részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt százalékot elérő tulajdonos által a befektetési vállalkozásban fennálló közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is.

20. §

(1)

A 14. § (1) bekezdésének a) pontja, (2) bekezdésének d) pontja, a 15. § (1) bekezdése, a 17. § (2) bekezdésének a) pontja, továbbá a 18. § (2) bekezdésének e) és f) pontja alkalmazásában kizáró ok olyan személlyel szemben áll fenn, aki

tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, illetve vezető állású személy volt olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve, amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, és akinek személyes felelősségét e helyzetek kialakulásáért jogerős határozat megállapította,

b)	súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény, a Hpt., az Átt., a Bat., a Bit., az Öpt., illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban szankciót alkalmazott.

(2)

A 18. § (2) bekezdésének d) pontja alkalmazása szempontjából a befektetési vállalkozás biztonságos működését veszélyeztetné különösen, ha a leendő tulajdonos

a)	tevékenysége, illetve a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása veszélyeztetheti a befektetési vállalkozás független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását;

b)	üzleti tevékenységének, illetőleg kapcsolatainak jellege vagy a más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza.

(3)

Ha az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezésekkel érintett személy ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének III-VII. címében, a XVII. és a XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig

a)	a büntetőeljárás alá vont személy befektetési szolgáltatónál a 14. § (1) bekezdésében, illetve a 15. § (1) bekezdésében meghatározott tisztségéhez, munkaköréhez tartozó feladatokat nem láthat el;

b)	a Felügyelet a 14. § (2) bekezdésében meghatározott névjegyzékbe való bejegyzéssel, illetve a 8. § (6) bekezdésében és a 17. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységi engedélyezéssel kapcsolatos eljárását felfüggeszti;

c)	a Felügyelet a 18. §-ban meghatározott engedélyt - az egyéb feltételek megléte esetén - a tulajdonos szavazati jogának felfüggesztésével adhatja meg.

HARMADIK RÉSZ
AZ ÉRTÉKPAPÍR FORGALOMBA HOZATALA

V. FEJEZET
AZ ÉRTÉKPAPÍR ELŐÁLLÍTÁSA

21. §

(1)	Az értékpapír - a kibocsátó döntése alapján - előállítható nyomdai úton okiratként vagy dematerializált értékpapírként.

(1)	Az értékpapír - a kibocsátó döntése alapján - előállítható nyomdai úton okiratként vagy dematerializált értékpapírként. A dematerializált értékpapíron az értékpapír sorszámát nem kell feltüntetni.

(1)	Az értékpapír - a kibocsátó döntése alapján - előállítható nyomdai úton okiratként vagy dematerializált értékpapírként. A dematerializált értékpapíron az értékpapír sorszámát nem kell feltüntetni. Értékpapírt sorozatban kibocsátani, nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szólóan lehet.

(2)	A kibocsátó az azonos jogokat megtestesítő értékpapíroknak csak az azonos jelleggel történő előállításáról rendelkezhet.

(2)	A kibocsátó az egy sorozatnak minősülő értékpapíroknak csak azonos névértéken és azonos módon történő előállításáról rendelkezhet.

(3)	A dematerializált értékpapír bármilyen írásos formában történő megjelenítésén feltűnő módon fel kell tüntetni, hogy az nem értékpapír.

(4)

Ha a kibocsátó az értékpapír dematerializált értékpapírként történő előállításáról rendelkezett, a kibocsátó egy példányban - értékpapírnak nem minősülő - okiratot állít ki, amely tartalmazza:

a)	az értékpapír jogszabályban előírt valamennyi tartalmi kellékét,

a)	az értékpapír jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét,

b)	a kibocsátásról szóló döntést,

c)	a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét,

d)	a kibocsátott értékpapírok számát, és

e)	a kibocsátó cégszerű aláírását.

e)	a kibocsátó cégszerű aláírását, részvény esetén a kibocsátó részvénytársaság igazgatósága két tagjának aláírását.

(5)	Ha a (4) bekezdés c) és d) pontjában szereplő adatokban bármilyen változás áll be, a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével egyidejűleg új okiratot kell kiállítani.

(6)	A (4) és (5) bekezdés szerinti okiratot a kibocsátó az allokáció lezárását követő napon, illetőleg azon a napon állítja ki, amikor a kibocsátandó értékpapír mennyisége véglegessé vált. Ha a kibocsátó túljegyzést nem fogad el, az okiratot a jegyzés tényleges lezárását követő napon kell kiállítani.

(7)	A (4) és (5) bekezdés szerinti okiratot a központi értéktárban kell elhelyezni, annak érdekében, hogy a 81. §-ban meghatározott időpontban és módon az értékpapír értékpapír-számlán történő jóváírására sor kerülhessen.

(8)

Folyamatos kibocsátás esetén, ha a kibocsátó a teljes értékpapír-mennyiség kibocsátásáról rendelkezett, a (4) és (5) bekezdésben meghatározott okiratot a jegyzés megkezdésével egyidejűleg kell a központi értéktárban elhelyezni. A jegyzési időszak alatt a jegyzési helyek a jegyzés eredményét naponta jelentik a kibocsátónak.

Az értékpapír átalakítása

22. §

(1)	Ha a kibocsátó a nyomdai úton előállított értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakítja át, egy országos napilapban és a tőzsde lapjában, valamint részvény átalakítása esetén a Cégközlönyben is közzétett hirdetmény útján felszólítja az értékpapír tulajdonosokat az értékpapír benyújtására.

(2)	A hirdetményben meg kell jelölni a benyújtásra nyitva álló időtartamot, amely hat hónapnál nem lehet rövidebb. Az értékpapír tulajdonosa a megjelölt határidőben az értékpapírt a kibocsátónak köteles benyújtani. A határidő elmulasztása az átalakított értékpapír követelése iránt jogvesztő.

(3)	Az értékpapír tulajdonosa a benyújtással egy időben köteles megjelölni azt az értékpapír-számlavezetőt (83. §), amellyel értékpapír-számlaszerződést kötött. Ennek hiányában úgy kell tekinteni, mint aki a benyújtást elmulasztotta.

(4)	A benyújtást követően a kibocsátó haladéktalanul gondoskodik arról, hogy a dematerializált értékpapír a tulajdonos által megjelölt értékpapír-számlán jóváírásra kerüljön. A központi értéktárnál elhelyezett értékpapírok benyújtottnak tekintendők hat hónappal a hirdetmény megjelenése után.

(5)	A határidő lejártát követően a kibocsátó a be nem nyújtott értékpapírokat érvénytelenné nyilvánítja. Erről egy országos napilapban, a tőzsde lapjában - részvény esetében a Cégközlönyben is - hirdetményt tesz közzé.

(6)	Az érvénytelenné nyilvánított értékpapír helyébe a kibocsátó új dematerializált értékpapírt bocsát ki, és azt értékesíti. A befolyt vételárat a jogosultnak ki kell adni vagy a jogosultság megállapításáig hitelintézetnél letétbe kell helyezni.

(7)	Ha a kibocsátó dematerializált értékpapírt bocsátott ki, vagy az értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton történő előállításáról utóbb nem rendelkezhet.

VI. FEJEZET
A NYILVÁNOS FORGALOMBA HOZATAL FELTÉTELEI ÉS MÓDJA

Állampapír forgalomba hozatala

23. §

(1)

Állampapír nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a Kincstár vagy az MNB

a)	ismertetőt és nyilvános ajánlattételt tegyen közzé, és

b)	ha nem saját maga végzi a forgalomba hozatalt, azzal forgalmazót bízzon meg.

(2)	Az ismertetőt és a nyilvános ajánlattétel tervezetét a Felügyelethez tájékoztatásul előzetesen be kell nyújtani.

(3)

A forgalomba hozatal legfontosabb adatait és az ismertető megtekintésének helyét, idejét és módját a kibocsátó - forgalmazó igénybevétele esetén a forgalmazóval együttesen - hirdetményben nyilvánosságra hozza. A hirdetményt legalább a jegyzést megelőzően öt nappal egy országos napilapban és a tőzsde lapjában kell közzétenni. A kibocsátási árat a hirdetményben vagy legkésőbb a jegyzést megelőző napon a hirdetménnyel megegyező módon kell közzétenni.

(4)	Az ismertető megtekintésének lehetőségét a jegyzési helyeken a hirdetmény közzétételének napjától biztosítani kell.

(5)

Ha a kibocsátó az értékpapírban foglalt jogok és a nyilvános forgalomba hozatalhoz készített ismertető adatait megváltoztatja, a kibocsátó és a forgalmazó a változtatás tartalmát a változtatás időpontját három nappal megelőzően köteles a Felügyeletnek megküldeni, valamint a (3) bekezdésben meghatározott hirdetményt megjelentető országos napilapban és a tőzsde lapjában megjelentetni.

(6)	Az ismertető kötelező tartalmi elemeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(7)	Kincstárjegy kibocsátásánál az ismertető készítési kötelezettségre és annak nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

(8)	A VI. fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során - az állampapírok nyilvános forgalomba hozatalához kapcsolódóan - a befektetési vállalkozás alatt a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézetet is érteni kell.

Egyéb értékpapírok forgalomba hozatala

24. §

(1)

Az állampapír kivételével értékpapír nyilvánosan akkor hozható forgalomba, ha a kibocsátó

a)	tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tesz közzé;

b)	a forgalomba hozatallal befektetési vállalkozást bíz meg, kivéve, ha a hitelintézet illetve a befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba.

a forgalomba hozatallal forgalmazót bíz meg, kivéve, ha

1.	hitelintézet, illetve forgalmazó saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba, vagy

2.	a külföldi hitelintézet és a külföldi forgalmazó saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba.

(2)	A kötvény nyilvános forgalomba hozatalának további feltétele, hogy a kibocsátó (illetve jogelődje) legalább egy teljes naptári éve működjön.

(3)

Részvény nyilvános forgalomba hozatalának további feltétele, hogy a kibocsátó, illetve jogelődje két teljes naptári éve működjön, kivéve, ha

a)	a részvénytársaság alapításakor és az alaptőke felemelésekor kibocsátott részvények együttes kibocsátási értéke a két teljes naptári év alatt az ötven millió forintot nem haladja meg;

b)	a kibocsátó alaptőkéje legalább ötszázmillió forint, az alaptőke hatvan százalékát elérő részvény-portfólióval rendelkezik, és e részvények több mint ötven százalékát olyan részvénytársaság bocsátotta ki, amely legalább két teljes naptári éve működik (portfólió-társaság).

(4)

A kibocsátó a jegyzés (eladás) lezárását követő hatvan napon belül köteles kezdeményezni a kibocsátással érintett értékpapírfajta teljes mennyiségének tőzsdei bevezetését, ha a kibocsátott sorozat névértéke önmagában, vagy korábban nyilvánosan kibocsátott ugyanolyan jogot megtestesítő értékpapírral együtt a kettőszázmillió forintot eléri vagy meghaladja.

(4)

A kibocsátó a jegyzés (eladás) lezárását követő hatvan napon belül köteles a tőzsdei szabályzatoknak megfelelően kezdeményezni a nyilvános forgalomba hozatallal érintett értékpapírfajta teljes mennyiségének tőzsdei bevezetését, ha a nyilvánosan forgalomba hozott sorozat össznévértéke önmagában, vagy korábban nyilvánosan vagy zártkörűen forgalomba hozott ugyanolyan jogot megtestesítő értékpapírral együtt a kettőszázmillió forintot eléri vagy meghaladja.

A tájékoztató

25. §

(1)	A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot.

(2)	A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie.

(3)	A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyeztetheti.

26. §

(1)	A tájékoztató kötelező tartalmi elemeit az 3. számú melléklet, a helyi önkormányzat kötvénykibocsátásához készített tájékoztató kötelező tartalmi elemeit a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2)

A tájékoztatónak tartalmaznia kell:

a)	a kibocsátást megelőző éves jelentés [48. § (1) bekezdés] óta eltelt időszakra vonatkozó legújabb gazdasági, pénzügyi adatokat is;

b)	hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén Felügyelet által elfogadott, független hitel-, illetve értékpapír-minősítő szervezet által a kibocsátóról készített, három hónapnál nem régebbi minősítést, ha az rendelkezésre áll,

c)	kibocsátó könyvvizsgálójának nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a tájékoztatóban szereplő, a forgalomba hozatalt megelőző időszakra vonatkozó pénzügyi tényadatok és információk a kibocsátó nyilvántartásaival megegyeznek, illetőleg az ezen adatokból következő állítások helytállóak;

d)	a kibocsátó és a befektetési vállalkozás cégszerű aláírását.

d)	a kibocsátó és a forgalmazó cégszerű aláírását.

27. §

(1)	A tájékoztatóban figyelemfelkeltésre alkalmas módon ismertetni kell az értékpapírra vonatkozó elővásárlási jogot, ennek allokációs következményét.

(2)

A tájékoztatónak feltűnő módon kell tartalmaznia:

a)	ha dematerializált értékpapír forgalomba hozatalára kerül sor,

b)	ha a részvényt részvénytársaság alapítása céljából hozzák forgalomba, valamint

c)	a kibocsátó és a befektetési vállalkozás 38. § (1) bekezdésében meghatározott felelősségét.

c)	a kibocsátó és a forgalmazó 38. § (1) bekezdésében meghatározott felelősségét.

Egyszerűsített tájékoztató

28. §

(1)	A kibocsátó és a befektetési vállalkozás az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához egyszerűsített tájékoztatót készíthet, ha a jegyzési időszak kezdő napját megelőző hat hónapon belül tájékoztatót jelentetett meg.

(1)	A kibocsátó és a forgalmazó az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához egyszerűsített tájékoztatót készíthet, ha a jegyzési időszak kezdő napját megelőző hat hónapon belül tájékoztatót jelentetett meg.

(2)	Az egyszerűsített tájékoztatónak tartalmaznia kell a forgalomba hozatal adatait és a korábbi tájékoztatóban nem szereplő újabb pénzügyi, gazdasági, jogi adatokat. Az egyszerűsített tájékoztatóhoz mellékelni kell a korábbi tájékoztatót.

29. §

Az egyszerűsített tájékoztató jóváhagyására, közzétételére, az abban szereplő adatokért történő felelősségvállalásra, a tájékoztatóra vonatkozó törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni.

A tájékoztató jóváhagyása

30. §

(1)	A Felügyelet jóváhagyása szükséges a tájékoztató és a nyilvános ajánlattétel közzétételéhez. A jóváhagyást a befektetési vállalkozásnak és a kibocsátónak együttesen kell kérelmeznie.

(1)	A Felügyelet jóváhagyása szükséges a tájékoztató és a nyilvános ajánlattétel közzétételéhez. A jóváhagyást a forgalmazónak és a kibocsátónak együttesen kell kérelmeznie.

(2)

A jóváhagyás iránti kérelemhez be kell nyújtani:

a)	a tájékoztató tervezetét három példányban,

b)	a nyilvános ajánlattétel szövegtervét,

c)	a jegyzési ív tervezetét,

d)	az értékpapír nyomdai úton történő előállítása esetén annak tervezetét, vagy a dematerializált értékpapír esetén a 21. § (4) bekezdésében meghatározott okirat tervezetét,

e)	a felügyeleti díj befizetésének igazolását,

f)	gazdasági társasági formában működő kibocsátó esetén a cégkivonatot és az alapszabályt (alapító okiratot) vagy a társasági szerződést,

g)	a kibocsátást elhatározó döntést tartalmazó okiratot, és

h)	a forgalomba hozatallal megbízott befektetési vállalkozás és a kibocsátó közötti szerződést, illetőleg a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési vállalkozások egymás közötti szerződéseit.

h)	a forgalomba hozatallal megbízott forgalmazó és a kibocsátó közötti szerződést, illetőleg a forgalomba hozatalban közreműködő forgalmazók egymás közötti szerződéseit.

(3)	A Felügyelet felhívására a kibocsátó és a befektetési vállalkozás köteles a tájékoztatóban foglaltakat igazolni.

(3)	A Felügyelet felhívására a kibocsátó és a forgalmazó köteles a tájékoztatóban foglaltakat igazolni.

(4)	A Felügyelet jogosult a befektetési vállalkozás és a kibocsátó birtokában lévő, a tájékoztató alapjául szolgáló dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot kérni, illetve szakértővel megvizsgáltatni.

(4)	A Felügyelet jogosult a forgalmazó és a kibocsátó birtokában lévő, a tájékoztató alapjául szolgáló dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot kérni, illetve szakértővel megvizsgáltatni.

(5)	A tájékoztatóban szereplő adatok igazolása és ellenőrzése érdekében a Felügyelet előírhatja a kibocsátó éves beszámolójáról szóló könyvvizsgálói jelentés benyújtását.

(6)	A Felügyelet előírhatja a jóváhagyásra benyújtott tájékoztató egyes adatainak részletezését, a tájékoztató kiegészítését vagy egyes adatok, illetve állítások elhagyását.

(7)	Ha az értékpapír kibocsátása a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatú, a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást és a kibocsátót ennek a tájékoztató elején, valamint a hirdetményeiben feltűnő módon történő feltüntetésére.

(7)	Ha az értékpapír kibocsátása a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatú, a Felügyelet kötelezheti a forgalmazót és a kibocsátót ennek a tájékoztató elején, valamint a hirdetményeiben feltűnő módon történő feltüntetésére.

31. §

(1)	A tájékoztató elbírálásának határideje hatvan nap. Az eljárás különös méltánylást érdemlő esetben - a kibocsátó és a befektetési vállalkozás együttes kérelmére - egy alkalommal, legfeljebb kilencven napra felfüggeszthető.

(1)	A tájékoztató elbírálásának határideje hatvan nap. Az eljárás különös méltánylást érdemlő esetben - a kibocsátó és a forgalmazó együttes kérelmére - egy alkalommal, legfeljebb kilencven napra felfüggeszthető.

(2)	A kibocsátó és a befektetési vállalkozás a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha a jóváhagyási eljárás időtartama alatt olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a benyújtott tervezet helyesbítését (kiegészítését, módosítását stb.) teszi szükségessé.

(2)	A kibocsátó és a forgalmazó a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha a jóváhagyási eljárás időtartama alatt olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a benyújtott tervezet helyesbítését (kiegészítését, módosítását stb.) teszi szükségessé.

32. §

(1)	A Felügyelet a jóváhagyást megtagadja, ha a tájékoztató nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek, joggal való visszaélésre irányul, valamint a befektetési vállalkozás és a kibocsátó nem tesz eleget a 30. § (3)-(7) bekezdése alapján tett felügyeleti intézkedéseknek.

(1)	A Felügyelet a jóváhagyást megtagadja, ha a tájékoztató nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek, joggal való visszaélésre irányul, valamint a forgalmazó és a kibocsátó nem tesz eleget a 30. § (3)-(7) bekezdése alapján tett felügyeleti intézkedéseknek.

(1)

A Felügyelet a jóváhagyást megtagadja, ha

a)	a tájékoztató nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek, joggal való visszaélésre irányul, valamint a befektetési vállalkozás és a kibocsátó nem tesz eleget a 30. § (3)-(7) bekezdése alapján tett felügyeleti intézkedésnek,

a tájékoztató és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján megállapítható, hogy az értékpapír kibocsátása (forgalomba hozatala) - különösen részvénytársaság alapítása esetén - az elérni kívánt üzleti célok meghatározása, a gazdasági környezet felmérése és a tevékenység kockázati tényezőinek ismerete alapján a befektetők biztonságát jelentősen veszélyeztető mértékben kockázatos, és a kibocsátó nem bizonyítja a befektetői érdekek elvárható védelmét.

(2)	Ha a nyilvános ajánlattétel és a tájékoztató közzétételére annak jóváhagyását követő harminc napon belül nem kerül sor, az csak a Felügyelet általi ismételt jóváhagyást követően tehető közzé.

A tájékoztató módosítása

33. §

(1)	Ha a tájékoztató jóváhagyása és a jegyzés vagy eladás lezárása között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató módosítását teszi szükségessé, a Felügyelet a kibocsátó és a befektetési vállalkozás meghallgatása után elrendeli a tájékoztató módosítását.

(1)	Ha a tájékoztató jóváhagyása és a jegyzés vagy eladás lezárása között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató módosítását teszi szükségessé, a Felügyelet a kibocsátó és a forgalmazó meghallgatása után elrendeli a tájékoztató módosítását.

(2)	A kibocsátó és a befektetési vállalkozás köteles a tájékoztató módosítását kezdeményezni, ha a tájékoztató jóváhagyása és a jegyzés vagy eladás lezárásának határideje között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a tájékoztató helyesbítését indokolttá teszi.

(2)	A kibocsátó és a forgalmazó köteles a tájékoztató módosítását kezdeményezni, ha a tájékoztató jóváhagyása és a jegyzés vagy eladás lezárásának határideje között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a tájékoztató helyesbítését indokolttá teszi.

(3)

A tájékoztatónak a kibocsátó, illetve a befektetési vállalkozás által történő módosításához a Felügyelet engedélye szükséges. A tájékoztató módosításának jóváhagyása a 32. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt nem hosszabbítja meg. A módosítás jóváhagyására a tájékoztató jóváhagyásának szabályait kell alkalmazni.

(3)

A tájékoztatónak a kibocsátó, illetve a forgalmazó által történő módosításához a Felügyelet engedélye szükséges. A tájékoztató módosításának jóváhagyása a 32. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt nem hosszabbítja meg. A módosítás jóváhagyására a tájékoztató jóváhagyásának szabályait kell alkalmazni.

(4)	A kibocsátó és a befektetési vállalkozás a tájékoztató Felügyelet által engedélyezett módosítását a tájékoztató közzétételére vonatkozó szabályok szerint köteles haladéktalanul közzétenni.

(4)	A kibocsátó és a forgalmazó a tájékoztató Felügyelet által engedélyezett módosítását a tájékoztató közzétételére vonatkozó szabályok szerint köteles haladéktalanul közzétenni.

(5)	A (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a módosítás közzétételéig a Felügyelet a jegyzést (eladást) felfüggesztheti.

(6)

Ha a jegyzés vagy az eladás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, amely alapján a tájékoztató jóváhagyását meg kellett volna tagadni, vagy az a befektetői érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonja, és kötelezi a kibocsátót, valamint a befektetési vállalkozást a folyamatban lévő jegyzés leállítására.

(6)

Ha a jegyzés vagy az eladás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, amely alapján a tájékoztató jóváhagyását meg kellett volna tagadni, vagy az a befektetői érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonja, és kötelezi a kibocsátót, valamint a forgalmazót a folyamatban lévő jegyzés leállítására.

A nyilvános ajánlattétel és a tájékoztató közzététele

34. §

(1)	A nyilvános ajánlattételt, a tájékoztató jóváhagyásának számát és időpontját, a tájékoztató megtekintésének, illetve megjelentetésének helyét, idejét és módját a kibocsátónak és a befektetési vállalkozásnak együttesen hirdetményben kell nyilvánosságra hoznia.

(1)	A nyilvános ajánlattételt, a tájékoztató jóváhagyásának számát és időpontját, a tájékoztató megtekintésének, illetve megjelentetésének helyét, idejét és módját a kibocsátónak és a forgalmazónak együttesen hirdetményben kell nyilvánosságra hoznia.

(2)	A nyilvános ajánlattétel tartalmazza a forgalomba hozandó értékpapír és a kibocsátó megnevezését, az értékpapír mennyiségét (darabszámát), névértékét és kibocsátási (eladási) árát (árfolyamát), továbbá a jegyzésre rendelkezésre álló időtartamot.

(3)	A hirdetményt legkésőbb a jegyzés (eladás) kezdő napját megelőző hét nappal egy országos napilapban és a tőzsde lapjában kell közzétenni. Ha a hirdetmény a két lapban nem egy napon jelenik meg, az utóbb megjelent hirdetménynek kell a jegyzés (eladás) kezdő napját hét nappal megelőzően megjelennie.

(4)

Ha a forgalomba hozandó értékpapírral azonos jogokat megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalára már sor került, az új forgalomba hozatal esetén a jegyzési (eladási) ár (árfolyam) a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a jegyzés kezdőnapját megelőző napon is közzétehető. Ebben az esetben a nyilvános ajánlattételnek tartalmaznia kell az eladási ár (árfolyam) közzétételének időpontját és helyét.

(5)

A tájékoztató teljes szövegét a jegyzés megkezdése előtt

a)	abban az országos napilapban kell közölni, amelyben a nyilvános ajánlattételt közzétették, vagy

b)	valamennyi jegyzési helyen ingyenesen a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani.

(6)	Ha a tájékoztatót a (5) bekezdés a) pontja szerint tették közzé, valamennyi jegyzési helyen ki kell függeszteni, hogy a tájékoztató mely országos napilapban, mikor jelent meg.

(7)	A tájékoztató jóváhagyása és a jegyzés lezárása közötti időben a 3. számú melléklet I. részének f) pontjában, valamint a 4. számú melléklet e) pontjában meghatározott adatok - az értékesítésre felajánlott értékpapír mennyiségének változása kivételével - nem módosíthatók.

35. §

Semmis az értékpapír jegyzése és az adásvételére kötött szerződés, ha az értékpapírt a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató és befektetési vállalkozás igénybevétele nélkül hozták forgalomba.

35. §

Semmis az értékpapír jegyzése és az adásvételére kötött szerződés, ha az értékpapírt a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató és forgalmazó igénybevétele nélkül hozták forgalomba.

A jegyzés

36. §

(1)	Ha jogszabály a jegyzési eljárás lefolytatását nem írja elő vagy a nyilvános forgalomba hozatal során összegyűjtendő tőke legkisebb mértékét nem határozza meg, jegyzési eljárás lefolytatásának a kibocsátó döntésétől függően van helye.

(2)	A feltételhez kötött jegyzés semmis. A jegyzési nyilatkozat csak írásban érvényes. A jegyzési íven fel kell tüntetni azt, hogy a befektető a jegyzési nyilatkozatát a tájékoztatóban (ismertetőben stb.) foglaltak ismeretében tette meg.

(3)	Dematerializált értékpapír nyilvános forgalomba hozatala során jegyzés csak olyan személytől fogadható el, aki értékpapír-számla (83. §) vezetésre szerződést kötött és a jegyzési íven a számlavezető azonosító adatait és értékpapír-számlája számát feltüntette.

37. §

(1)	A jegyzésre nyitva álló legrövidebb időtartam legalább három nap és a jegyzésre nyitva álló időtartam - a folyamatos kibocsátás kivételével - nem haladhatja meg a hatvan napot.

(2)

A kibocsátó, illetve egyetértése esetén a jegyzést lebonyolító befektetési vállalkozás a jegyzést a kitűzött zárónap előtt is lezárhatja, ha a kibocsátás teljes mennyiségét lejegyezték és a tájékoztató a korábbi lezárás lehetőségét tartalmazta. A jegyzési időszak ez esetben sem lehet rövidebb három napnál.

(2)	A kibocsátó, illetve egyetértése esetén a jegyzést lebonyolító forgalmazó a jegyzést a kitűzött zárónap előtt is lezárhatja, ha a kibocsátás teljes mennyiségét lejegyezték és a tájékoztató a korábbi lezárás lehetőségét tartalmazta. A jegyzési időszak ez esetben sem lehet rövidebb három napnál.

(3)	Jegyzés elfogadására kizárólag az ismertetőben vagy tájékoztatóban meghirdetett módon (jegyzési helyeken, a jegyzésre nyitva álló időtartam alatt, üzleti órákban) kerülhet sor.

(4)	Értékpapírt jegyezni (vásárolni) személyesen és meghatalmazott útján is lehet. A meghatalmazott, illetve közreműködő (pl. posta) útján történő jegyzés esetén a felelősség a jegyző személyt terheli. Az ismertető vagy a tájékoztató meghatározhatja a meghatalmazott útján történő jegyzés feltételeit.

(5)	A jegyző személy által a kibocsátónak vagy a befektetési vállalkozásnak átadott személyes adatok - a jegyző személy kifejezett hozzájárulása hiányában - az adott értékpapír forgalomba hozatalához nem kapcsolódó célra nem használhatók fel.

(5)	A jegyző személy által a kibocsátónak vagy a forgalmazónak átadott személyes adatok - a jegyző személy kifejezett hozzájárulása hiányában - az adott értékpapír forgalomba hozatalához nem kapcsolódó célra nem használhatók fel.

A tájékoztatóhoz kapcsolódó felelősségi szabályok

38. §

(1)	Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó és a befektetési vállalkozás egyetemlegesen felel. Ezt a körülményt a tájékoztatónak tartalmaznia kell.

(1)	Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó és a forgalmazó egyetemlegesen felel. Ezt a körülményt a tájékoztatónak tartalmaznia kell.

(2)

A tájékoztatót a kibocsátó és a befektetési vállalkozás köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.

(2)

A tájékoztatót a kibocsátó és a forgalmazó köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.

39. §

(1)

Ha a tájékoztató a jegyzési időszak alatt módosításra kerül, az a befektető, aki a módosított tájékoztató közzététele előtt jegyzett vagy vásárolt értékpapírt, a szerződéstől a módosítás közzétételét követő tizenöt napon belül elállhat, ha a módosítás az értékpapír piaci megítélését kedvezőtlenül érinti. A befektető elállása esetén a kibocsátó, illetve a befektetési vállalkozás egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A közzétételt követő tizenöt napos időtartam alatt az allokáció nem végezhető el.

(1)

Ha a tájékoztató a jegyzési időszak alatt módosításra kerül, az a befektető, aki a módosított tájékoztató közzététele előtt jegyzett vagy vásárolt értékpapírt, a szerződéstől a módosítás közzétételét követő tizenöt napon belül elállhat, ha a módosítás az értékpapír piaci megítélését kedvezőtlenül érinti. A befektető elállása esetén a kibocsátó, illetve a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A közzétételt követő tizenöt napos időtartam alatt az allokáció nem végezhető el.

(2)	Folyamatos kibocsátás esetén a befektető a módosítás közzétételét követő tizenöt napig gyakorolhatja elállási jogát, feltéve, hogy a vásárlás a módosítás közzétételét megelőző hatvan napon belül történt.

40. §

(1)

Ha jogszabály vagy a kibocsátó a jegyzés eredményességének feltételéül a forgalomba hozandó értékpapír legkisebb mennyiségét megjelölte és a megjelölt mennyiség a jegyzés zárónapjáig nem kerül lejegyzésre, a kibocsátó és a befektetési vállalkozás a zárónapot követő tizenöt napon belül köteles a már befizetett összeget - kamatfizetési kötelezettség nélkül - a tájékoztatóban meghirdetett módon visszafizetni.

(1)

Ha jogszabály vagy a kibocsátó a jegyzés eredményességének feltételéül a forgalomba hozandó értékpapír legkisebb mennyiségét megjelölte és a megjelölt mennyiség a jegyzés zárónapjáig nem kerül lejegyzésre, a kibocsátó és a forgalmazó a zárónapot követő tizenöt napon belül köteles a már befizetett összeget - kamatfizetési kötelezettség nélkül - a tájékoztatóban meghirdetett módon visszafizetni.

(2)	Ha a jegyzés a tájékoztatóban meghatározott okból nem fogadható el, a kibocsátó és a befektetési vállalkozás a jegyzés (eladás) lezárását követő tizenöt napon belül köteles a nem teljesíthető, de már befizetett jegyzés összegét maradéktalanul visszafizetni.

(2)	Ha a jegyzés a tájékoztatóban meghatározott okból nem fogadható el, a kibocsátó és a forgalmazó a jegyzés (eladás) lezárását követő tizenöt napon belül köteles a nem teljesíthető, de már befizetett jegyzés összegét maradéktalanul visszafizetni.

(3)

Ha a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyt visszavonta, a kibocsátó és a befektetési vállalkozás a jegyzéskor befizetett összeget tizenöt napon belül köteles visszafizetni. A kibocsátó és a befektetési vállalkozás egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.

(3)

Ha a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyt visszavonta, a kibocsátó és a forgalmazó a jegyzéskor befizetett összeget tizenöt napon belül köteles visszafizetni. A kibocsátó és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.

(4)	Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesítését a kibocsátó és a befektetési vállalkozás három napon belül a Felügyeletnek bejelenti.

(4)	Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesítését a kibocsátó és a forgalmazó három napon belül a Felügyeletnek bejelenti.

41. §

A kibocsátót és a befektetési vállalkozást a nyilvános ajánlattétel megjelentetésétől, illetőleg a 48-54. §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettség napjától számított öt évig terheli a 38-40. §-ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki, és nem korlátozható.

41. §

A kibocsátót és a forgalmazót a nyilvános ajánlattétel megjelentetésétől, illetőleg a 48-54. §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettség napjától számított öt évig terheli a 38-40. §-ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki, és nem korlátozható.

42. §

A kibocsátó és a befektetési vállalkozás a jegyzés során befizetett összeget hitelintézetnél vagy a központi értéktárnál letéti számlán köteles tartani. A letéti számlán elhelyezett összeg a 40. §-ban meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesítéséig, illetve a visszafizetési kötelezettség hiányának megállapításáig nem használható fel. A jegyzésben közreműködők haladéktalanul kötelesek gondoskodni az általuk átvett pénz letéti számlára történő befizetéséről.

42. §

A kibocsátó és a forgalmazó a jegyzés során befizetett összeget hitelintézetnél vagy a központi értéktárnál letéti számlán köteles tartani. A letéti számlán elhelyezett összeg a 40. §-ban meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesítéséig, illetve a visszafizetési kötelezettség hiányának megállapításáig nem használható fel. A jegyzésben közreműködők haladéktalanul kötelesek gondoskodni az általuk átvett pénz letéti számlára történő befizetéséről.

Az allokáció

43. §

(1)	A tájékoztatóban közölni kell a jegyzés, aukció lezárását követő allokáció befejezésének időpontját, valamint az allokáció eredményéről való értesítés módját.

(2)	Időbeli sorrendiséget allokációs elvként alkalmazni nem lehet abban az esetben, ha a jegyzési időtartam három nap.

Az aukció

44. §

(1)

Értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala vagy eladása aukció keretében is lebonyolítható. Az aukción a beérkezett vételi ajánlatok az ár (hozam) alapján versenyeznek és az ajánlatok kielégítése a kibocsátó számára legkedvezőbb vételártól (hozamtól) kezdődik. A kibocsátó a vételi ajánlatokat az értékpapír mennyisége alapján is rangsorolhatja.

(2)	Az aukció lebonyolításának időpontját, a lebonyolítás rendjét, az aukción való részvétel feltételeit a tájékoztatóban vagy az ismertetőben nyilvánosságra kell hozni.

A folyamatos kibocsátás

45. §

(1)	A folyamatos kibocsátásra - a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a nyilvános forgalomba hozatal általános szabályait kell alkalmazni.

(2)	A kibocsátási időszak tartama alatt a kibocsátó és a befektetési vállalkozás köteles egyszerűsített tájékoztatót is készíteni a tárgyév június 30-ai gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének megfelelően, és azt szeptember 30. napjáig közzétenni.

(2)	A kibocsátási időszak tartama alatt a kibocsátó és a forgalmazó köteles egyszerűsített tájékoztatót is készíteni a tárgyév június 30-ai gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének megfelelően, és azt szeptember 30. napjáig közzétenni.

(3)	A kibocsátási időszak tartama alatt megjelentetett éves jelentést (48-49. §) ki kell egészíteni a folyamatos forgalomba hozatal aktuális adataival.

Az értékesítés egyéb szabályai

46. §

(1)	Jegyzési garanciavállalás esetén a jegyzési garanciavállalások együttes összegének el kell érnie a tájékoztatóban meghirdetett legkisebb kibocsátási összeget.

(2)	A forgalomba hozatallal összefüggésbe hozható minden olyan dokumentum, hirdetés, reklámanyag, szórólap, plakát stb. tervezetét, amely a nyilvános forgalomba hozatal előkészítését szolgálja, a Felügyelethez előzetesen be kell nyújtani.

47. §

(1)	A befektetési vállalkozás vagy a kibocsátó a jegyzés (eladás) tényleges lezárását követő hét napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt egy országos napilapban és a tőzsde lapjában közzéteszi.

(1)	A befektetési vállalkozás vagy a kibocsátó a jegyzés (eladás) tényleges lezárását, illetőleg az aukció lebonyolítását követő hét napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt egy országos napilapban és a tőzsde lapjában közzéteszi.

(2)	Ha a jegyzés eredményét a cégbírósághoz be kell jelenteni, a bejegyzés megtörténtét, illetőleg, ha a cégbíróság a bejegyzést megtagadja, e tényt, illetve ennek indokát a kibocsátó tizenöt napon belül a Felügyeletnek bejelenti.

VII. FEJEZET
A KIBOCSÁTÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE

Rendszeres tájékoztatás

48. §

(1)

Az állampapír kivételével a kibocsátó köteles a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A rendszeres tájékoztatást az éves gyorsjelentés és az éves jelentés formájában kell teljesíteni. A helyi önkormányzat nem köteles éves gyorsjelentést készíteni.

(2)

A kibocsátó a gyorsjelentést a tárgyévet követően legkésőbb február hó 15. napjáig egy országos napilapban és a tőzsde lapjában köteles közzétenni, továbbá a Felügyeletnek megküldeni. Fel kell hívni a befektetők figyelmét arra, hogy a gyorsjelentésben közölt adatok nem tekinthetők auditált éves beszámolón alapuló adatoknak.

(3)

A kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetők az éves jelentését megtekinthessék. A kibocsátó legkésőbb a tárgyévet követő április hó 30. napjáig legalább egy országos napilapban és a tőzsde lapjában közleményben köteles nyilvánosságra hozni az éves jelentés megtekintésének helyét és idejét. Az éves jelentés megtekintését a közlemény megjelenésétől számított legkésőbb hét nap elteltével kell lehetővé tenni.

(4)	Az éves jelentést legkésőbb a tárgyévet követő április hó 30. napjáig meg kell küldeni a Felügyeletnek és ezzel egyidejűleg be kell jelenteni azt is, hogy a közlemény megjelentetésére mikor és mely napilapban került sor.

(5)	A Felügyelet a kibocsátót határidő meghatározásával az éves jelentés kiegészítésére vagy módosítására kötelezheti, ha az éves jelentés e törvény rendelkezéseinek nem felel meg. A kiegészített, módosított éves jelentés nyilvánosságra hozatalára a (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)	A rendszeres tájékoztató kötelező tartalmi elemeit az 5. számú melléklet tartalmazza.

49. §

(1)	Az éves gyorsjelentést és az éves jelentést a kibocsátó köteles cégszerűen aláírni. Az éves gyorsjelentés és az éves jelentés tartalmáért a kibocsátó felelősséggel tartozik.

(2)	Az éves jelentésnek tartalmaznia kell a kibocsátó arra vonatkozó felelősségvállaló nyilatkozatát, hogy az a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, nem hallgat el olyan tényt, amely a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bír.

(3)	A Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény a 48. § (3) bekezdésében meghatározott módon közzéteszi a saját joga szerint elkészített éves jelentését.

(4)

Az a kibocsátó, amely a tárgyévet követő év január 1. és április 30. között tájékoztatót tesz közzé, nem köteles a tárgyévről éves jelentést készíteni és közzétenni, feltéve, hogy a tájékoztató az éves beszámoló adatait tartalmazza. A tájékoztatónak és a nyilvános ajánlattételnek tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató megjelenését követően a kibocsátó éves jelentést nem tesz közzé.

Rendkívüli tájékoztatás

50. §

(1)	A kibocsátó köteles - az állampapír kivételével - két napon belül a Felügyeletnek megküldeni, valamint egy országos napilapban és a tőzsde lapjában közzétenni a 6. számú mellékletben megjelölt, illetve minden az értékpapír értékét vagy hozamát közvetve vagy közvetlenül érintő egyéb információt.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott kétnapos határidőt a kibocsátó vagy más szerv döntésének meghozatalától, az esemény, tény bekövetkeztétől, illetve a kibocsátó tudomására jutásától kell számítani.

(3)	Ha a kibocsátó valamely értékpapírját külföldön hozták forgalomba a kibocsátó köteles a kibocsátás helyének joga szerint nyilvánosságra hozandó adatokat és információkat azonos időben és azonos tartalommal belföldön is közzétenni.

A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás közös szabályai

51. §

A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel. Ezt a körülményt az éves jelentésnek tartalmaznia kell.

52. §

Ha kibocsátóról olyan valótlan adat kerül nyilvánosságra, amely az általa kibocsátott értékpapír értékét vagy hozamát érintheti, köteles két napon belül a valóságnak megfelelő adatok közzétételére. A kibocsátó nyilatkozatát az 50. § (1) bekezdésben meghatározott módon és a valótlan adat megjelenésének helyén kell közzétenni.

53. §

A felszámolási eljárás, illetve végelszámolás esetén a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség a felszámolót, végelszámolót terheli.

A tájékoztatási kötelezettség megszüntetése

54. §

(1)

Ha a kibocsátó igazolja, hogy minden nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírja tulajdonosának a száma harmincötre vagy az alá csökkent, és a tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az értékpapírt a tőzsdei értékpapírlistáról törölték, a kibocsátó kérelmezheti, hogy a nyilvánosságnak történő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Felügyelet mentesítse.

(1)	Ha a kibocsátó igazolja, hogy zártkörűen működő részvénytársaságként működik tovább, kérelmezheti, hogy a nyilvánosságnak történő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Felügyelet mentesítse.

(2)	A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kibocsátó rendkívüli tájékoztatást köteles közzétenni egy országos napilapban és a tőzsde lapjában, amelyben az értékpapír tulajdonosait a kérelem beadásának tényéről és annak indokairól tájékoztatja.

(3)	A Felügyelet a hirdetmény megjelenését követő harminc nap után, de legkésőbb negyvenöt napon belül dönt az engedély megadásáról vagy megtagadásáról. A Felügyelet az engedélyt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn.

(4)

Ha a Felügyelet az engedélyt megadja, a határozatban megjelölt időponttól kezdve

a)	a kibocsátót a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség nem terheli, és

b)	az értékpapír a 76. §-ban meghatározott módon nem forgalmazható.

(4)	Ha a Felügyelet az engedélyt megadja, a határozatban megjelölt időponttól kezdve a kibocsátót a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség nem terheli.

(5)	A Felügyelet határozatát a kibocsátó egy országos napilapban és a tőzsde lapjában köteles megjelentetni.

VIII. FEJEZET
AZ ÉRTÉKPAPÍR ZÁRTKÖRŰ FORGALOMBA HOZATALA

55. §

(1)

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zárt körű forgalomba hozatalára akkor kerülhet sor, ha

a)	az értékpapír névértéke legalább ötmillió forint;

b)	a kibocsátó az értékpapírról az 57. §-ban meghatározott információs összeállítást készít;

c)	a kibocsátó a Felügyeletnek a vásárlás (jegyzés) kezdő napját legalább tizenöt nappal megelőzően bejelenti a kibocsátandó értékpapír fajtáját, típusát, névértékét, darabszámát, értékpapírkódját, és

d)	benyújtja az értékpapír szövegtervezetét vagy a 21. § (4) bekezdésében meghatározott okirat tervezetét.

(2)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentéshez mellékelni kell az információs összeállítást is.

(3)	A Felügyelet a bejelentéstől számított tizenöt napon belül megtiltja a forgalomba hozatalt, ha az jogszabályt sért. Ha a Felügyelet tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a bejelentést tudomásul vette.

(4)	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zárt körű forgalomba hozatala esetén forgalmazó igénybevétele kötelező, kivéve, ha hitelintézet vagy befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba.

(4)

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén forgalmazó igénybevétele kötelező, kivéve, ha

a)	hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba, vagy

b)	a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba.

(5)

A zártkörűen kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír egyedileg előre meg nem határozott személyek részére történő átruházására csak nyilvános ajánlattétel útján kerülhet sor. E szabály alkalmazása szempontjából egyedileg meg nem határozott körben történő átruházásra irányuló ajánlatnak minősül az is, ha az átruházó ajánlatát különféle nyilvántartások alapján névre szólóan, de a vele közvetlen személyes vagy üzleti kapcsolatban nem álló személyek részére teszi meg.

(6)	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zárt körű forgalomba hozatala folyamatos kibocsátás útján is történhet.

56. §

(1)	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zárt körű forgalomba hozatala esetén nyilvános ajánlattétel nem tehető közzé. Az információs összeállítást (57. §) a kibocsátó és a forgalmazó a befektetőknek csak közvetlenül küldheti meg.

(2)	A kibocsátó és a forgalmazó a vásárlás (jegyzés) lezárását követően hét napon belül annak tényleges eredményét a Felügyeletnek bejelenti.

57. §

(1)

Az információs összeállításnak oly módon kell tartalmaznia a kibocsátandó értékpapír adatait, továbbá a kibocsátó pénzügyi, gazdasági, jogi adatait, üzleti terveit, hogy a befektető az értékpapír-vásárlás (jegyzés) kockázatát felmérhesse. A befektető jogosult követelni az információs összeállítás átadását, valamint további adatokkal történő kiegészítését.

(2)	Az információs összeállítást a kibocsátó köteles cégszerűen aláírni, az abban foglaltak valódiságáért, továbbá a bejelentések megtételéért felelős.

58. §

(1)

A részvény zárt körű forgalomba hozatala esetében a kibocsátó (az alapító)

a)	az alapító okiratot [Gt. 260. § (1) bekezdés],

b)	alaptőke-emelés esetén az erről szóló közgyűlési vagy igazgatósági határozatot

a cégbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg köteles a Felügyelethez is benyújtani.

(1)

A részvény zártkörű forgalomba hozatala esetében a kibocsátó (az alapító)

a)	az alapító okiratot,

b)	alaptőke-emelés esetén az erről szóló közgyűlési vagy igazgatósági határozatot, valamint

c)	a részvény lehetséges jegyzőinek a részvények átvételére vonatkozó előzetes szándéknyilatkozatokat

az a), illetve a b) pontban meghatározott okiratok cégbírósághoz történő benyújtását megelőzően köteles a Felügyeletnek bejelenteni.

(2)	A kibocsátó az alaptőke emelés végrehajtását követő hét napon belül az alaptőke nagyságát köteles a Felügyeletnek bejelenteni.

(3)	Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bejelentés teljesítéséért az alapítók felelőssége egyetemleges.

59. §

(1)

Értékpapír zárt körű forgalomba hozatalának minősül az is, ha

a)	a kibocsátó az értékpapírt kizárólag névre szólóan, intézményi befektetőknek ajánlja fel megvételre, abban az esetben is, ha az adott forgalomba hozatalban több mint harmincöt intézményi befektető jegyezheti le, vásárolhatja meg az értékpapírt (a továbbiakban: személyre szóló elhelyezés), vagy

b)	a kibocsátott értékpapírt kizárólag a kibocsátó tulajdonosai, illetve alkalmazottai jegyezhetik le.

(2)	Személyre szóló elhelyezés esetén a kibocsátó - az 55. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott időpontban - köteles a Felügyeletnek bejelenteni azon intézményi befektetők nevét, székhelyét, amelyeknek az értékpapírt vételre felajánlotta.

60. §

Ha az értékpapír forgalomba hozatala a zárt körű forgalomba hozatal feltételeinek nem felel meg, a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kell alkalmazni. Erre a tényre a Felügyelet az 58. § (1) bekezdésében meghatározott okiratok benyújtását követő tizenöt napon belül felhívja a kibocsátó, illetve a kibocsátó alapítói (az érintett befektetők) figyelmét és egyidejűleg értesíti a cégbíróságot.

NEGYEDIK RÉSZ
NEMZETKÖZI ÉRTÉKPAPÍR-FORGALOM

IX. FEJEZET
KÜLFÖLDI ÉRTÉKPAPÍROK BELFÖLDI FORGALOMBA HOZATALA

61. §

(1)	Devizakülföldi kibocsátó értékpapírjának belföldön történő forgalomba hozatalához, elismert értékpapír-piacra történő bevezetéséhez a Felügyelet engedélye, illetve jóváhagyása szükséges.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a Felügyelet akkor adja meg, ha

a)	a befektetési eszköz a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül;

b)	a devizajogszabályok szerint szükséges engedélyt a devizahatóság megadta;

b)	a devizajogszabályok szerint szükséges engedélyt a devizahatóság megadta, illetőleg az előzetes bejelentés tudomásulvételét visszaigazolta;

c)	a külföldi székhelyű kibocsátó a Felügyeletnek benyújtja a székhelyének joga által meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó igazolást, illetve - ha a külföldön történő forgalomba hozatal a székhely szerinti államban engedélyköteles - az engedélyt és annak hiteles magyar nyelvű fordítását;

d)	a befektető kibocsátóval szembeni jogérvényesítése megfelelően biztosított.

(3)

Ha a devizakülföldi kibocsátó értékpapírjának belföldön történő forgalomba hozatalához, illetve elismert értékpapír-piacra történő bevezetéséhez devizahatósági engedély nem szükséges, a Felügyelet a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott feltételek meglétét az ismertető, a tájékoztató, az információs összeállítás jóváhagyására irányuló eljárásban vizsgálja.

62. §

Nemzetközi szerződés alapján a Felügyelet elfogadja a 3. számú melléklet d) pontjában meghatározott követelményeknek megfelelő, a külföldi értékpapír-felügyeletet ellátó hatóság által megkövetelt és ott közzétételre jóváhagyott tájékoztatót.

63. §

A Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott értékpapírok belföldön történő forgalomba hozatalának feltétele, hogy a kibocsátó a Felügyelet által jóváhagyott, a 7. számú melléklet szerint összeállított ismertetőt a tájékoztatóra előírt módon közzétegye.

64. §

A devizakülföldi kibocsátó értékpapírjának belföldön történő forgalomba hozatalára devizabelföldi forgalmazó igénybevételével kerülhet sor.

64/A. §

Külföldi kollektív befektetési értékpapír (Dtv. 3. § 26. pont) belföldi forgalomba hozatala és forgalmazása esetén a Bat. 9. §-ában, 11. § (2)-(4) bekezdésében, 12-13. §-ában, 23. § (1) bekezdésében, 24-28. §-ában, 43. § (1) bekezdés b)-h) pontjában, 44. §-ában és 49. §-ában foglaltakat is alkalmazni kell. A 11. § (3) bekezdése és a 24-28. §-ok alkalmazásában, ha a törvény alapkezelőt említ, az alatt a devizabelföldi forgalmazót is érteni kell.

65. §

A devizakülföldi kibocsátó által belföldön forgalomba hozott értékpapír esetében - az e fejezetben nem szabályozott kérdések tekintetében - a Harmadik Rész rendelkezései az irányadók.

X. FEJEZET
BELFÖLDI ÉRTÉKPAPÍROK KÜLFÖLDI FORGALOMBA HOZATALA

66. §

(1)	Az állampapír kivételével belföldi székhelyű kibocsátó értékpapírjának külföldön történő forgalomba hozatalához a Felügyelet engedélye szükséges.

(2)

A belföldi kibocsátó értékpapírjának külföldön történő forgalomba hozatalát a Felügyelet akkor engedélyezi, ha

a kibocsátó az engedély iránti kérelemhez mellékeli:

1.	a kibocsátás helyének joga által előírt tájékoztató és információs összeállítás tervezetét,

2.	az értékpapír mintáját (szövegét) vagy a 21. § (4) bekezdésben meghatározott okirat tervezetét;

b)	a kibocsátó vállalja, hogy a kibocsátás helyének joga szerint meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége alapján külföldön nyilvánosságra hozott, illetve a befektetőknek szolgáltatott információkat a Felügyeletnek benyújtja.

67. §

(1)

A 66. §-ban meghatározottakon túl belföldi kibocsátó részvényének külföldön történő nyilvános forgalomba hozatalát a Felügyelet akkor engedélyezi, ha a kibocsátó

a)	valamely részvényét a belföldi tőzsdére bevezették,

b)	eleget tesz a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének,

c)	ellen felügyeleti intézkedés nincs folyamatban, és

d)	részvényének forgalomba hozatala olyan államban történik, amelynek értékpapír-felügyeleti hatóságával nemzetközi szerződés alapján a Felügyeletnek kölcsönös információ szolgáltatásra kiterjedő kapcsolata van.

(2)	Belföldi kibocsátó részvénye külföldön kizárólag elismert értékpapír-piacon hozható nyilvános forgalomba.

68. §

(1)	Belföldi kibocsátó külföldön forgalomba hozandó nyomdai úton előállított értékpapírját - az állampapír kivételével - a központi értéktárnál letétbe helyezi. A külföldön forgalomba hozandó dematerializált értékpapírt a központi értéktár a külföldi letéteményes értékpapír-számlájára vezeti át.

(2)

A központi értéktárnál letétbe helyezett nyomdai úton előállított értékpapírról a központi értéktár letéti igazolást állít ki a külföldi letéteményes részére. A külföldiek értékpapír-számláján nyilvántartott dematerializált értékpapírt a központi értéktár elektronikus úton továbbítja a külföldi letéteményeshez.

ÖTÖDIK RÉSZ
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK TEVÉKENYSÉGI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI

XI. FEJEZET
A KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG

A szerződés megkötése

69. §

(1)

A befektetési szolgáltató a kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó szerződés (79. §) megkötését megelőzően köteles tájékoztatni az ügyfelet a befektetési eszköz árfolyamáról, az ügyletkötést megelőző időszak árfolyam-alakulásáról, piaci helyzetéről, a nyilvános információkról, az ügylet kockázatáról, az ügyfél rendelkezésére álló esetleges befektető-védelmi rendszerről és minden olyan egyéb információról, amely a szerződés megkötése és teljesítése esetén lényeges lehet.

(2)	A befektetési szolgáltató a szerződés megkötése előtt köteles vizsgálni azt, hogy az ajánlott befektetési eszköz, ügylettípus, befektetési konstrukció megfelelő-e az ügyfél piaci ismeretei és kockázatviselő képessége szempontjából.

(3)	Határidős vagy opciós ügylet megkötésére irányuló megbízás elfogadása esetén a befektetési szolgáltató külön kockázatfeltáró nyilatkozatot köteles tenni, és annak tudomásul vételét az ügyféllel aláíratni.

(4)	A kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell az azonnali ügyletet meghaladó mértékű, a határidős vagy opciós ügylet sajátosságaiból eredő, az ügyfélre háruló különleges kockázatot.

(5)	A befektetési szolgáltatót az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terheli, ha az ügyfél intézményi befektető, értékpapír-kereskedő vagy értékpapír-bizományos.

70. §

(1)

A tőzsdei kereskedési joggal rendelkező befektetési szolgáltató - a tőzsdei kötésegységet el nem érő összegű megbízás és a 73. §-ban foglaltak kivételével - tőzsdére bevezetett értékpapírra és tőzsdei termékre vonatkozó megbízást köteles elfogadni. A tőzsdei kereskedési joggal nem rendelkező befektetési szolgáltató a tőzsdére bevezetett értékpapírra és tőzsdei termékre vonatkozó megbízás teljesítése érdekében közreműködőt köteles igénybe venni.

(2)	A tőzsdére bevezetett értékpapírra és tőzsdei termékre - az állampapír kivételével - a befektetési szolgáltató az ügyféllel csak bizományi szerződést köthet. Az ügyfél kifejezett kívánságára a befektetési szolgáltató az állampapírra is köteles a bizományi szerződést megkötni.

(3)	A befektetési szolgáltató megbízást kizárólag az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló irodájában vehet fel, az általa megjelölt üzleti órákban.

71. §

(1)	A befektetési szolgáltató által kötött szerződést a befektetési szolgáltató üzletszabályzata által előírt módon írásba kell foglalni.

(2)	A szerződésben az ügyfél megnevezéseként nem alkalmazható szám (számcsoport) jelige vagy bármely más, az ügyfél személyének elfedésére alkalmas utalás.

(3)	A befektetési szolgáltató ügyfelét köteles tájékoztatni az engedélyezett befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeiről, továbbá tevékenységi körén belül az egyes tevékenységek egymáshoz viszonyított arányáról.

72. §

A befektetési szolgáltató nem javasolhat, nem kísérelhet meg és nem köthet olyan ügyletet, amely megtévesztő jellege folytán árfolyam manipulációs célzatú, fiktív árfolyamot eredményez, illetve az ügyfele számára hátrányosnak tekinthető.

A szerződés megkötésének megtagadása

73. §

(1)

A befektetési szolgáltató a szerződés megkötését megtagadja, ha az

a)	bennfentes kereskedésre szól vagy manipulációs célzatú,

b)	jogszabályi vagy egyéb forgalmazási tilalomba ütközik, vagy

b)	jogszabályi, egyéb forgalmazási tilalomba vagy az elszámolóház szabályzatának rendelkezésébe ütközik, vagy

c)	az ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, illetve az nem hitelt érdemlő.

(2)

A befektetési szolgáltató a szerződés megkötését megtagadhatja, ha az ügyfél

a)	általa ismert körülményei a befektetési szolgáltató üzleti tevékenységének más ügyfelek által történő megítélését hátrányosan érinthetik, vagy

a)	általa ismert körülményei a befektetési szolgáltató üzleti tevékenységének más ügyfelek által történő megítélését hátrányosan érinthetik,

b)	a megbízási szerződésben irreális árfolyamot kíván kikötni.

b)	a megbízási szerződésben irreális árfolyamot kíván kikötni, vagy

c)	kockázatviselő képességét nem ítéli megfelelő mértékűnek.

(3)	A szerződés megtagadását a befektetési szolgáltató két napon belül a Felügyeletnek bejelenti.

A szerződés nyilvántartása és teljesítése

74. §

(1)

A befektetési szolgáltató szerződéseiről egységes, időrendi nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az ügyfél nevét, a szerződés tartalmát, a beérkezés és a teljesítés (megszűnés) időpontját és módját. A befektetési szolgáltató a szerződés teljesítéséről az ügyfelét haladéktalanul értesíti.

(2)	A befektetési szolgáltató nyilvántartásait a szerződés teljesítésétől, illetve megszűnésétől számított öt évig köteles megőrizni.

75. §

(1)	A befektetési szolgáltató a tőzsdére bevezetett értékpapírra vagy tőzsdei termékre vonatkozó megbízást kizárólag tőzsdei forgalomban teljesítheti.

(2)	A tőzsdei kereskedés során a befektetési szolgáltató az adásvételi szerződést az ügyféllel saját számlára kizárólag megfelelő ellenajánlat hiányában akkor kötheti meg, ha a tőzsdei szabályzat ezt lehetővé teszi.

(3)	Bizományi szerződés esetén a befektetési szolgáltató kizárólag az ügyfél kifejezett hozzájárulásával teljesítheti a megbízást saját számlás ügyletként, illetve más megbízásokkal összevontan, vagy azt megbontva.

(4)	A befektetési szolgáltató köteles az azonos tartalmú megbízásokat az időrendi nyilvántartás szerint teljesíteni, illetve az azonos tartalmú ügyletek esetén a saját számlás ügyletekkel szemben a megbízót előnyben részesíteni.

(5)	Az a befektetési szolgáltató, aki kereskedelmi tevékenységre jogosító engedéllyel rendelkezik, csak az azonos tartalmú bizományi megbízások teljesítésének megkísérlése után forgalmazhat saját számlájára, illetve saját számlájáról.

(6)	Ha a befektetési szolgáltató a bizományi megbízásokat összevontan, illetve megbontva teljesíti, köteles biztosítani az ügyfelek egyenlő elbírálását, nem alkalmazhat olyan eljárást, amely bármely ügyfél számára hátrányos.

(7)	Ha a befektetési szolgáltató a megbízást a szerződésben meghatározott árfolyamnál kedvezőbben teljesíti, az így jelentkező előny kizárólag a megbízót illeti meg. Az ezzel ellentétes szerződéses kikötés semmis.

(8)	A befektetési szolgáltató a megbízás teljesítése érdekében közreműködőt - a 70. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - csak az ügyfél károsodástól való megóvásához szükséges mértékben vehet igénybe.

Nyilvános vételi és eladási ajánlat árfolyamközléssel

76. §

(1)

A befektetési szolgáltató valamely nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír vételi, illetve eladási árfolyamának nyilvános közlése esetén köteles megjelölni azt az időtartamot, legkisebb, illetőleg legnagyobb mennyiséget, amelyre ajánlata fennáll. Ha a befektetési szolgáltató az árfolyamajánlat érvényességének időtartamát nem közli, a közölt árfolyam visszavonásig vagy megváltoztatásig érvényes. A befektetési szolgáltató az ajánlat visszavonását vagy megváltoztatását az ajánlat közlésével azonos módon köteles közzétenni.

(2)

Az árfolyamajánlat érvényességének időtartama alatt a befektetési szolgáltató az általa közölt árfolyamtól az egyes adásvételi szerződésekben kizárólag rendkívüli körülmény bekövetkezte esetén, a Felügyelet egyidejű értesítésével térhet el. Ilyen rendkívüli körülmény lehet különösen a befektetési szolgáltató működését akadályozó üzemzavar és a rendkívüli tájékoztatásban közzétett tény miatt előálló, előre nem látott piaci helyzet. Az értesítésben az eltérés okát közölni kell.

(3)

A (2) bekezdésben meghatározott esetben az eltérés mértéke:

a)	részvények adásvétele esetén legfeljebb három százalék,

b)	egyéb értékpapír adásvétele esetén legfeljebb egy százalék

(4)	Ha a befektetési szolgáltató ajánlati árat nem közöl, akkor kizárólag az általa ténylegesen megkötött ügyletek árfolyamát, értékét és időpontját teheti közzé.

Kereskedési korlátozások

77. §

(1)

A befektetési szolgáltatók egymással kötött ügyleteit a vevő pozíciójában lévő fél két napon belül a Felügyeletnek bejelent, ha az ügyletet megkötő befektetési szolgáltatóknak olyan közös tulajdonosa van, amely

a)	az egyik befektetési szolgáltatóban tíz százalékot meghaladó, a másik befektetési szolgáltatóban pedig bármely mértékű közvetlen, vagy

b)	bármelyik befektetési szolgáltatóban tíz százalékot meghaladó közvetett tulajdoni hányaddal vagy szavazati aránnyal rendelkezik.

(2)	Ha hitelintézet olyan befektetési szolgáltatóval köt ügyletet, amelyben tulajdonos, az egymással kötött ügyletet a vevő pozíciójában lévő fél két napon belül a Felügyeletnek bejelenti.

78. §

(1)

A befektetési szolgáltató

a)	saját kibocsátású részvényére, és

b)	annak a kibocsátónak a részvényére, amelyikben tíz százalékot meghaladóan közvetlen vagy közvetett tulajdonos

kötött saját számlás ügyletet, az üzletkötést követően haladéktalanul köteles bejelenteni a Felügyelet számára.

(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában írt korlátozás nem vonatkozik - a jegyzésre, illetve a nyilvános eladásra nyitva álló időszak alatt, továbbá a jegyzés lezárását követő harmincadik napig - a jegyzési garanciavállalás keretében megvásárolt értékpapírra.

Eltérő fogalmak

79. §

E fejezet alkalmazásában

a)	kereskedelmi tevékenység: a 4. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti tevékenység;

b)	szerződés: az a) pont szerinti tevékenységre irányuló szerződés.

XII. FEJEZET
A DEMATERIALIZÁLT ÉRTÉKPAPÍR FORGALMA

Rendelkezés a dematerializált értékpapír tulajdonjogáról

80. §

(1)	Belföldön kibocsátott dematerializált értékpapír (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: értékpapír) átruházására kizárólag értékpapír-számlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.

(2)	Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.

A dematerializált értékpapír kibocsátása

81. §

(1)

Az értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapír kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul köteles a központi értéktárat az allokáció eredménye alapján értesíteni az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapír-számlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a központi értéktár a központi értékpapír-számlákat a 21. § (4) bekezdésében meghatározott okirat és a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír jóváírásával megnyitja.

(2)	Az értékpapír-számlavezető - a központi értéktárnak a központi értékpapír-számla megnyitásáról szóló értesítését követően - az általa vezetett értékpapír-számlán haladéktalanul jóváírja az értékpapírt, és erről a számlatulajdonost értesíti.

Központi értékpapír-számla

82. §

(1)

A központi értéktár felel azért, hogy a központi értékpapír-számlák összesített állománya folyamatosan megegyezzen az értékpapírfajta kibocsátási mennyiségével. Ha a központi értékpapír-számlákon nyilvántartott értékpapír-mennyisége a forgalomba hozott mennyiségtől eltér, a központi értéktár az eltérés okát köteles haladéktalanul kivizsgálni, és annak megszüntetése érdekében intézkedni.

(2)	Ha az értékpapír-számlavezető az általa vezetett értékpapír-számlán olyan terhelést hajt végre, amely jóváírásként más számlavezető által vezetett értékpapír-számlán jelenik meg, a terhelést a jóváírandó központi értékpapír-számla számának megjelölésével kell végrehajtani.

(3)	A központi értékpapír-számlán történt forgalmat követően az értékpapír-számlavezető a nála vezetett értékpapír-számlán az értékpapírt haladéktalanul jóváírja.

Az értékpapír-számla

83. §

(1)	Értékpapír-számlát a forgalmazó vezet. A forgalmazó tulajdonában álló értékpapírról értékpapír-számlát az elszámolóház vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető). Az elszámolóház jogosult a külföldi letétkezelő értékpapír-számláját vezetni.

(2)

Az értékpapír-számla értékpapír-számlaszerződéssel jön létre. Értékpapír-számlaszerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló dematerializált értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapír-számlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti.

(3)	A számlavezető ügyfelének értékpapír-fajtánként egy értékpapír-számlát vezethet.

84. §

(1)

Az értékpapír-számla tartalmazza

a)	a számla számát és elnevezését,

b)	a számlatulajdonos nevét (cégét), lakcímét (székhelyét),

c)	az értékpapírt és mennyiségét, továbbá

d)	az értékpapír zárolására való utalást.

(2)	Nem alkalmazható a számlatulajdonos megnevezéseként szám (számcsoport), jelige vagy bármely más, a számlatulajdonos személyének elfedésére alkalmas utalás.

85. §

(1)

Az értékpapír-számlán végrehajtott műveletről a számlavezető a művelet napján számlakivonatot állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a számlatulajdonosnak. A számlavezető az értékpapír-számla forgalmáról és egyenlegéről a számlatulajdonos kérésére haladéktalanul tájékoztatást ad.

(2)	A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya.

86. §

(1)	Az értékpapír-számla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. A számlavezető felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték.

(2)	Az értékpapír-számlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír feletti rendelkezési jog együttesen vagy a tulajdonosok által választott és a számlavezetőnek bejelentett közös képviselő útján gyakorolható.

(3)

Ha a számla tulajdonosa csődeljárás, felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt áll, a számla feletti rendelkezésre kizárólag a vagyonfelügyelő, a felszámoló vagy a végelszámoló jogosult. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás hivatalos lapban való közzététele után a számlavezető csak ezen személyektől fogadhat el rendelkezést. A vagyonfelügyelő, a felszámoló, a végelszámoló nevét, kirendelését, kijelölését követő három napon belül a számlatulajdonos köteles a számlavezetőnek bejelenteni.

(4)	A rendelkezésre jogosultak aláírásmintáját a számlavezetővel az üzletszabályzatában meghatározott módon közölni kell.

(5)	Az értékpapír-számla feletti rendelkezési jog gyakorlására jogszabály formanyomtatvány alkalmazását írhatja elő.

Zárolt értékpapír-alszámla

87. §

(1)	A számlavezető zárolt értékpapír-alszámlára vezet át minden olyan értékpapírt, amelyet jogszabály, bírósági, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján harmadik személyt megillető jog terhel.

(2)	Az alszámlán meg kell jelölni a zárolás jogcímét - így különösen óvadék, zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás - és azt a személyt, akinek javára azt bejegyezték.

(3)	Az alszámláról kiállított számlakivonatot a számlavezető megküldi a számlatulajdonosnak és annak a személynek, akinek javára a jogosultságot bejegyezte, továbbá az érintett bíróságnak, végrehajtónak, más hatóságnak. Ugyanígy kell eljárni a jogosultság bejegyzésének törlése esetén is.

(4)	Az alszámláról az értékpapír csak akkor szabadítható fel, ha a zárolásra okot adó körülmény megszűnt. Ez esetben az értékpapír-számlavezető az értékpapírt haladéktalanul visszavezeti az értékpapír-számlára.

(5)

Ha a számlatulajdonos a zárolás időtartama alatt az értékpapírt jogosult elidegeníteni, a számlavezető gondoskodik arról, hogy a zárolásra okot adó körülmény feltüntetésével az értékpapír jóváírásra kerüljön az új számlatulajdonos javára vezetett értékpapír-számlához kapcsolódó zárolt értékpapír-alszámlán.

(6)	Ha az a személy, akinek javára a zárolás történt, igazolja, hogy az értékpapír tulajdonjogát megszerezte, a számlavezető haladéktalanul gondoskodik az értékpapírnak az új tulajdonos által megjelölt értékpapír-számlára történő átutalásáról.

Az értékpapír-számla megszűnése

88. §

(1)	Az értékpapír-számlaszerződést a számlatulajdonos bármikor határidő nélkül felmondhatja, a felmondás - a számla kimerülése kivételével - azonban csak akkor érvényes, ha egyidejűleg más számlavezetőt megjelöl.

(2)

A számlavezető a szerződést harminc napi felmondással akkor szüntetheti meg, ha tevékenységével felhagy, vagy a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti. A számlavezető a felmondás közlésével egyidejűleg felhívja a számlatulajdonost, hogy a felmondási idő alatt jelölje meg az új számlavezetőt. Új számlavezető kijelölése hiányában a felelős őrzés szabályait kell alkalmazni.

(3)	A felmondás csak írásban érvényes.

(4)	Az értékpapír-számla kimerülése az értékpapír-számlaszerződést nem szünteti meg.

A számlarendszer részletes szabályai

89. §

A központi értékpapír-számla és az értékpapír-számla kezelésének, a számlarendszer működtetésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

XIII. FEJEZET
ÜGYFÉLSZÁMLA

90. §

(1)	A forgalmazó ügyfélszámlát vezethet. A forgalmazó az ügyfélszámlán tartja nyilván a számlatulajdonost megillető bevételt, és a számláról teljesíti a számlatulajdonost terhelő kifizetést.

(2)	Az ügyfélszámlán kizárólag a számlavezető befektetési szolgáltatási tevékenysége körébe tartozó ügylethez kapcsolódó pénzforgalom bonyolítható le.

(3)	Az ügyfélszámla-nyitásra és -kezelésre vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

XIV. FEJEZET
A RÉSZVÉNYKÖNYV VEZETÉSÉNEK EGYES SZABÁLYAI, A RÉSZVÉNYESI MEGHATALMAZOTT

XIV. FEJEZET
A RÉSZVÉNYKÖNYV VEZETÉSÉNEK EGYES SZABÁLYAI, A RÉSZVÉNYESI MEGHATALMAZOTT, A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELVÁSÁRLÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

A részvénykönyv vezetése, a részvényesi meghatalmazott

XIV. FEJEZET
A RÉSZVÉNYKÖNYV VEZETÉSÉNEK EGYES SZABÁLYAI, A RÉSZVÉNYESI MEGHATALMAZOTT

91. §

(1)	A részvénytársaság igazgatósága a részvénykönyv vezetésére elszámolóháznak és forgalmazónak megbízást adhat. A megbízás tényét a Cégközlönyben közzé kell tenni.

(2)

Az értékpapír-számlavezető - a részvényes eltérő rendelkezése hiányában vagy a 92. §-ban meghatározott szerződés kivételével - a részvénykönyv vezetőjének bejelenti a részvényes nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), részvényfajtánként a részvényes tulajdonában álló részvények mennyiségét, valamint törvényben meghatározott egyéb adatait.

(3)

Ha a részvényes a (2) bekezdés alapján úgy rendelkezett, hogy adatait ne vezessék be a részvénykönyvbe és a 92. § alapján a részvényesi jogok gyakorlására az általa meghatalmazott bejegyzésére sem került sor, a részvényes tulajdonában álló részvény alapján a részvénytársasággal szemben részvényesi jog nem gyakorolható.

(4)	A részvényes kérésére az értékpapír-számlavezető haladéktalanul gondoskodik a részvényes részvénykönyvbe történő bejegyzéséről.

(5)	A nyomdai úton előállított és befektetési szolgáltatónál letétbe helyezett részvény tekintetében a (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy a jelentési, bejelentési, bejegyzési kötelezettség az értékpapír-letétkezelőt terheli.

92. §

(1)

A befektetési vállalkozás a részvényessel írásban kötött szerződés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) alapján, a részvényes meghatalmazottjaként (a továbbiakban: részvényesi meghatalmazott), saját nevében a részvényes javára gyakorolhatja a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogokat. Részvényesi meghatalmazott devizakülföldi is lehet, ha saját joga alapján jogosult a saját nevében a devizakülföldi részvényes javára a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására. Ebben az esetben a devizakülföldi részvényesi meghatalmazott eljárására e § (3) bekezdésében és (5)-(8) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni. Ez a szabály megfelelően irányadó akkor is, ha a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír kibocsátása alapján, a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosultja) javára kerül sor.

(2)

A részvényesi meghatalmazott kizárólag az általa vezetett értékpapír-számlán nyilvántartott vagy a nála letétbe helyezett névre szóló részvények alapján gyakorolhat részvényesi jogokat. A szerződés nem lehet része az értékpapír-számla vezetésére, az értékpapír letétkezelésére, illetve más befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási szerződésnek.

(3)	A részvényesi meghatalmazott tevékenysége mindazon részvényesi jog gyakorlására kiterjedhet, amely jog gyakorlására a részvényes teljes egészében jogosult.

(4)	A szerződésben rendelkezni kell a részvényes és a részvényesi meghatalmazott közötti kapcsolattartás, az utasítás kikérésének és megadásának, a tájékoztatási kötelezettség teljesítésének módjáról.

(5)

A részvényesi meghatalmazott a részvénytársasággal szemben részvényesi jogokat a részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként történő bejegyzését követően gyakorolhat. A bejegyzésnek tartalmaznia kell részvényfajtánként a joggyakorlás alapjául szolgáló részvények mennyiségét. A részvényesi meghatalmazott részvénykönyvbe történő bejegyzésének - a (8) bekezdésben foglalt eset kivételével - feltétele, hogy a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás egy példányát a részvénytársaságnál letétbe helyezzék.

(6)

A letétbe helyezett okirat megtekintését a részvénytársaság felügyelő bizottságánál az kezdeményezheti, akinek ehhez jogos érdeke fűződik

a)	a részvényesi jogai gyakorlásával összefüggésben, vagy

b)	a részvénytársaság működésével kapcsolatban törvényben meghatározott jogai és kötelezettségei gyakorlása során.

(7)	A letétbe helyezett okirat megtekintéséről (illetve az erre irányuló kezdeményezés felügyelő bizottság által történő elutasításáról) a részvényesi meghatalmazottat tájékoztatni kell.

(8)	Ha részvénytársaság törvény rendelkezése alapján csak névre szóló részvényt bocsáthat ki, a részvényesi meghatalmazott kizárólag a részvényessel együtt jegyezhető be a részvénykönyvbe.

(8)

Ha részvénytársaság törvény rendelkezése alapján csak névre szóló részvényt bocsáthat ki, a részvényesi meghatalmazott kizárólag a részvényessel együtt jegyezhető be a részvénykönyvbe. Az (1) bekezdésben meghatározott devizakülföldi részvényesi meghatalmazottként kizárólag a részvényessel, illetve belföldi részvénytársaság részvényeire kibocsátott másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosával (végső jogosultjával) együtt jegyezhető be a részvénykönyvbe.

(9)	A részvényesi meghatalmazott e tevékenysége során közreműködőt nem vehet igénybe, és a részvényesi jogok gyakorlása során köteles az ilyen személytől elvárható gondossággal eljárni, valamint feltüntetni azt, illetve nyilatkozni arról, hogy részvényesi meghatalmazottként jár el.

(10)

A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest a szerződésben meghatározott módon és időben tájékoztatni részvénytársaságnak a Gt. és e törvény előírásai alapján közzétett hirdetményeiről, a közgyűlés határozatáról, annak tartalmáról valamint a részvényesi jogok gyakorlása körében tett intézkedéseiről és azok következményeiről.

(11)

A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest tájékoztatni a részvénytársasággal kapcsolatban tudomására jutott minden, a részvényesi jogok gyakorlását befolyásoló információról, valamint a birtokába került okiratok tartalmáról, továbbá az okiratokat a részvényes kérésére bármikor, vagy a szerződés megszűnése esetén a részvényesnek kiadni.

(12)	A részvényesi jogok gyakorlására kötött szerződés a részvény átruházásával megszűnik.

(13)	A részvényesi meghatalmazott a részvényes erre vonatkozó írásos rendelkezése esetén köteles haladéktalanul gondoskodni a részvénykönyvben a részvényesi meghatalmazottként történt bejegyzése törléséről, illetve a letétbe helyezett meghatalmazás visszavonása iránt.

(14)	A részvényesi meghatalmazott a közgyűlést megelőzően köteles írásban kikérni a részvényes utasítását. A részvényesi meghatalmazott olyan időben köteles a részvényestől utasítást kérni, hogy a részvényesnek az utasítás megadásához kellő idő álljon rendelkezésére.

(15)	Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a részvényes és a részvényesi meghatalmazott szerződésére, a részvényesi jogok részvényesi meghatalmazott által történő gyakorlására a Ptk.-nak a megbízásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

93. §

(1)

Ha a részvényes részvényesi jogait személyesen kívánja gyakorolni, a dematerializált értékpapírról az értékpapír-számlavezető tulajdonosi igazolást állít ki. A nyomdai úton előállított és letétbe helyezett részvényt, vagy ha azt a részvénytársaság elfogadja, a letéti igazolást a letétkezelő köteles a részvényes rendelkezésére bocsátani.

(2)

A tulajdonosi, illetve letéti igazolásnak tartalmaznia kell a kibocsátó és a részvényfajta megnevezését, a részvény sorszámát, az értékpapír-számlavezető vagy letétkezelő megnevezését és cégszerű aláírását, névre szóló részvény esetén a részvényes nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét). A közgyűlési jog gyakorlásához kiállított tulajdonosi, letéti igazolás a közgyűlés vagy a megismételt közgyűlés napjáig érvényes.

(3)

A tulajdonosi igazolás kiállítását követően az értékpapír-számlán - az adott értékpapírra vonatkozóan - változás nem vezethető, a letéti igazolás kiállítását követően a tulajdonos, illetve más személy rendelkezésére bocsátani nem lehet, kivéve, ha a tulajdonosi, letéti igazolás egyidejűleg bevonásra kerül.

(4)	A közgyűlési jogok gyakorlására kiállított tulajdonosi, letéti igazolásokról az értékpapír-számlavezető, a letétkezelő a közgyűlést (megismételt közgyűlést) megelőzően tájékoztatja a részvénytársaságot.

A részvénytársaság felvásárlásával kapcsolatos szabályok

XIV/A. FEJEZET
BEFOLYÁSSZERZÉS NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGBAN

94. §

A részvénytársaság tulajdonában álló nyilvános kibocsátású saját részvények együttes névértékének összege nem haladhatja meg az alaptőke öt százalékát. A részvénytársaság az így megszerzett saját részvények alapján részvényesi jogot nem gyakorolhat és ezeket a részvényeket egy éven belül köteles elidegeníteni.

94. §

(1)	A nyilvánosan működő részvénytársaság szavazati jogot biztosító részvényeinek harminchárom százalékot meghaladó mértékű, - közvetlen vagy közvetett módon történő - részvényátruházás útján történő megszerzéséhez nyilvános vételi ajánlatot kell tenni.

(1)

E fejezet alkalmazásában befolyásszerzés: a részvénytársaság közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog megszerzése, ideértve a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy a szavazati jog használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azt, ha a befolyás nem a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények - így különösen öröklés, jogutódlás vagy a részvénytársaságnak a részvényesek szavazati jogát érintő, a szavazati arányokat módosító határozata vagy a szavazati jogok feléledése - következtében jön létre.

(2)

A nyilvános vételi ajánlat tárgya a részvénytársaság részvényeinek a harminchárom százalékos részesedést meghaladó része azzal, hogy az ajánlattevő nyilvános vételi ajánlatának legalább a szavazati jogot biztosító részvények további ötven százalékára kell irányulnia. Ha a részvénytársaság átváltoztatható kötvényt bocsátott ki, a nyilvános vételi ajánlattétel kötelezettsége ezekre a kötvényekre is vonatkozik.

(2)

Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül befolyásszerzésnek minősül a részvényes által a részvénytársaság más részvényesével kötött olyan megállapodás is, amely alapján

a)	a részvényes jogosult a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelő bizottság tagjai többségének megválasztására, illetőleg visszahívására, vagy

b)	a felek kötelezettséget vállalnak a részvénytársaság egységes szempontok szerint történő irányítására.

(3)	A nyilvános vételi ajánlatot a részvénytársaság valamennyi részvényese és az átváltoztatható kötvények tulajdonosai számára kell megtenni.

(3)	Az (1)-(2) bekezdés szerinti befolyásszerzés tényének, illetve mértékének megállapítása során a közvetlen és a közvetett befolyásszerzést [3. § (2) bek. 36. pont], valamint a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók befolyásának mértékét egybe kell számítani.

(4)	A nyilvános vételi ajánlat alapján valamennyi részvényes és kötvénytulajdonos egyenlő eséllyel dönthet az ajánlat elfogadásáról vagy elutasításáról.

(4)	A befolyásszerzés abban az esetben is megvalósul, ha arra az egymással a (3) bekezdés szerinti kapcsolatban nem álló (független) személyek összehangolt magatartása révén került sor.

(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott mérték számítása során az ajánlattevők közvetett tulajdonában lévő részvényt is figyelembe kell venni.

(5)

E fejezet alkalmazásában:

a)	a harmadik személy által saját nevében, de a részvényes javára történő szavazati joggyakorlást a részvényes szavazati jogaként,

b)	a szerződést biztosító mellékkötelezettségként biztosítékul adott részvény alapján a részvényest megillető szavazati jogot - eltérő megállapodás hiányában - a biztosíték jogosultjának szavazati jogaként

kell figyelembe venni.

(6)	A részvénytársaság felvásárlásának végrehajtásával befektetési vállalkozást kell megbízni.

(6)

Az (5) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a saját nevében, de a részvényes javára eljáró személy befolyásszerzését kell megállapítani akkor, ha az eljáró devizakülföldi harmadik személy nem a 92. § (1) bekezdésében és az (5)-(8) bekezdésben foglaltaknak megfelelően (részvényesi meghatalmazottként), hanem részvényesként jegyezteti be magát a részvénykönyvbe.

94/A. §

(1)

A nyilvános vételi ajánlatban meg kell határozni

a)	az ajánlattevő nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),

b)	a részvénytársaságnak az ajánlattevő tulajdonában álló részvényei számát, sorozatát,

c)	az ajánlattevő által megszerezni kívánt részvények számát, sorozatát;

d)	a vételi ajánlatot meghaladó eladási ajánlatok elfogadásának feltételeit, illetve annak kizárását;

e)	a vételi ajánlatot el nem érő eladási ajánlatok esetén a vételi ajánlattól történő elállás jogát, vagy az eladási ajánlatok elfogadásának feltételeit;

f)	a részvényekért (kötvényekért) ajánlott ellenértéket;

g)	a nyilvános vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidőt;

h)	az eladási ajánlat megtételének helyét és módját;

i)	a közreműködő befektetési vállalkozás cégét, székhelyét.

(2)	Az ajánlattevő köteles a részvénytársaság jövőbeni működésére vonatkozó üzletpolitikai elképzeléseit nyilvánosságra hozni, és ha gazdálkodó szervezet, addigi üzleti tevékenységéről információs összeállítást készíteni.

(3)	A befektetési vállalkozás az eladási ajánlat megtételének helyén köteles biztosítani a (2) bekezdésben meghatározott információkhoz való hozzáférés lehetőségét.

(4)	A nyilvános vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő legalább harminc, legfeljebb hatvan nap lehet.

(5)

Az (1) bekezdés f) pontja szerinti ellenérték nem lehet kevesebb

a)	tőzsdére bevezetett részvény esetén a nyilvános ajánlattételt megelőző kilencven nap súlyozott tőzsdei átlagára,

b)	tőzsdére be nem vezetett részvény esetén a tőzsde által nyilvánosságra hozott, a nyilvános vételi ajánlattételt megelőző száznyolcvan nap súlyozott átlagára,

c)	mint a Felügyeletnek a 94/C. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti eljárása során megállapított ellenérték, ha a b) pontban foglaltak szerint az ellenérték nem határozható meg.

94/A. §

Ha e fejezet közzétételről, közzétételi kötelezettségről vagy a közzététel kezdeményezéséről rendelkezik, a közzététel helye: a részvénytársaság hirdetményi lapja és a tőzsde lapja, valamint a tőzsde és - ha van ilyen - a részvénytársaság honlapja. A közzététel kezdeményezésének arra kell irányulnia, hogy a közzétételre a részvénytársaság hirdetményi lapjának, illetve a tőzsde lapjának legközelebbi számában kerüljön sor.

A befolyásszerzés közzététele

94/B. §

(1)

A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő öt százalékos mértéket elérő, majd ezt követően minden további ötszázalékos mértéket (tíz, tizenöt, húsz százalék stb.) elérő befolyásszerzést a szerző fél köteles két naptári napon belül a Felügyeletnek, valamint a részvénytársaság igazgatóságának bejelenteni.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti százalékos mértékek megállapítása szempontjából a befolyást szerző fél által korábban megszerzett összes befolyást és az utolsó befolyásszerzést együttesen kell figyelembe venni.

(3)	Az (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség áll fenn a befolyással rendelkező befolyásának az ott meghatározott mértékeket elérő csökkenése esetén is.

(4)

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a)	a befolyásszerző, illetve az elidegenítő vagy a 94. § (2) bekezdésében meghatározott megállapodások esetében a megállapodásban részt vevő felek megnevezését, székhelyét (lakóhelyét), cégjegyzékszámát,

b)	az elért befolyás mértékét,

c)	a 94. § (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat vagy a hozzátartozói minőség megjelölését.

(5)	A befolyást szerző a bejelentéssel egyidejűleg haladéktalanul kezdeményezi a bejelentés közzétételét. Ha a befolyásszerzésre a 94. § (2) bekezdésében meghatározott módon kerül sor, a bejelentési és közzétételi kötelezettség valamennyi felet közösen terheli.

(6)

Az ötven százalékos befolyás elérését követően az (1) és (5) bekezdésben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségnek csak a hetvenöt, illetve a kilencven százalékos befolyás elérésekor kell ismét eleget tenni. Ezt a szabályt kell alkalmazni a befolyás csökkenésének bejelentésére, közzétételére is.

(7)

Az (1) és (5) bekezdésben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség áll fenn minden olyan megállapodás esetén is, melynek alapján a befolyás megszerzésére csak a megállapodásban meghatározott későbbi időpontban vagy feltételtől függően kerül sor. A bejelentési kötelezettség határidejét a megállapodás megkötésének napjától kell számítani és a bejelentésnek, illetve a közzétételnek tartalmaznia kell a befolyás gyakorlásának lehetséges kezdő időpontját és feltételét is.

(8)	Az (1), az (5) és a (7) bekezdésben meghatározott bejelentés és közzététel elmulasztása esetén a bejelentési kötelezettség teljesítéséig a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok nem gyakorolhatóak.

(9)	A részvénytársaság alapszabálya előírhatja, hogy az (1), a (3), az (5) és a (7) bekezdésben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség a kettő százalékot elérő befolyásszerzés, illetve a befolyás kettő százalék alá csökkenése esetén is fennáll.

Befolyásszerzés kötelező nyilvános vételi ajánlat útján

94/C. §

(1)

A nyilvánosan működő részvénytársaságban a harminchárom százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez előzetesen - a Felügyelet által jóváhagyott - nyilvános vételi ajánlatot (a továbbiakban: vételi ajánlat) kell tenni. Ha a nyilvánosan működő részvénytársaságban a befolyást szerezni kívánó részvényes kivételével egy részvényes sem rendelkezik - sem közvetlenül, sem közvetve - a szavazati jogok több mint tíz százalékával, a vételi ajánlat megtétele már a huszonöt százalékot meghaladó befolyás megszerzéséhez kötelező.

(2)

Ha az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó befolyás megszerzésére

a)	nem a befolyást szerző közvetlenül erre irányuló magatartása következtében, vagy

b)	vételi jog, visszavásárlási jog érvényesítése, illetőleg határidős vételi megállapodás teljesítése alapján,

c)	állami vagyonkezelő szervezet által lefolytatott, törvényben szabályozott eljárás keretében, továbbá

a 94. § (2) bekezdésében meghatározott megállapodás alapján került sor, ezt a tényt - a befolyásszerzés mértékének és jogcímének megjelölésével - a szerző fél a 94/B. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bejelenti, és egyidejűleg kezdeményezi a bejelentés közzétételét. A vételi ajánlatot legkésőbb a befolyásszerzés bejelentésétől számított tizenöt napon belül kell megtenni.

(3)

A 94. § (2) bekezdésében meghatározott befolyásszerzés esetén a vételi ajánlat megtételére valamennyi szerződő fél közösen köteles, kivéve, ha a felek megállapodnak a vételi ajánlatot tevő fél személyéről. A vételi ajánlat megtételére kötelezett személyében való megállapodás nem mentesíti a feleket a vételi ajánlat megtételével kapcsolatos felelősség alól.

(4)	A vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés lebonyolítására forgalmazót kell megbízni.

94/D. §

(1)

A vételi ajánlatot az ajánlattevő és a forgalmazó jóváhagyásra benyújtja a Felügyeletnek, és ezzel egyidejűleg a vételi ajánlatot és annak a Felügyelet részére benyújtott mellékleteit a részvénytársaság igazgatósága részére megküldi, és haladéktalanul kezdeményezi a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat közzétételét. A közzétételnek a figyelem felhívására alkalmas módon tartalmaznia kell, hogy a közzétett vételi ajánlatot a Felügyelet még nem hagyta jóvá, illetve azt, ha az ajánlattevő versenyfelügyeleti eljárást kezdeményez.

(2)

A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell:

a)	az ajánlattevő nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét);

az ajánlattevőnek, illetve a 94. § (2) bekezdése esetében meghatározott megállapodásban részt vevő valamennyi félnek, illetve az ajánlattevőnek a részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozójának a társaságban fennálló közvetlen vagy közvetett befolyása mértékét, a tulajdonában álló részvények számát, sorozatát;

a részvényekért ajánlott ellenérték pénzben kifejezett értékét, az ellenérték összetételét (pénzbeli, illetve értékpapírral történő teljesítés aránya, értékpapír esetén a felajánlott értékpapír megnevezése stb.), illetve az ellenérték kiszámításának, teljesítésének módját, ideértve a 94/I. § (6)-(8) bekezdésében meghatározott szabályokra történő figyelemfelhívást is;

d)	a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidőt;

e)	a vételi ajánlat elfogadása (a továbbiakban: elfogadó nyilatkozat) megtételének lehetséges helyét és módját, továbbá a meghatalmazott vagy közreműködő igénybevételének feltételeit;

f)	a közreműködő forgalmazó cég nevét és székhelyét;

g)	a (4) bekezdésben meghatározott működési terv és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés megtekintésének helyét;

h)	közös ajánlat esetén az elfogadó nyilatkozatban megjelölt részvényeknek az ajánlattevők közötti megosztási arányát;

i)	a vételi ajánlattól történő elállási jog fenntartására vonatkozó nyilatkozatot arra az esetre, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján nem kerülne sor ötven százalékot meghaladó mértékű befolyás megszerzésére.

(3)	Tilos a vételi ajánlat oly módon történő meghatározása, amely a részvényesek tekintetében az elfogadó nyilatkozatra vonatkozóan bármilyen hátrányos megkülönböztetést tartalmaz, vagy ilyen megkülönböztetést eredményezne.

(4)	Az ajánlattevő köteles a részvénytársaság jövőbeni működésére vonatkozóan a 8. számú mellékletben meghatározott kötelező elemeket tartalmazó működési tervet és amennyiben az ajánlattevő akár külföldi, akár belföldi gazdálkodó szervezet, gazdasági tevékenységéről jelentést készíteni.

(5)

Az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés valóságtartalmáért az ajánlattevő és a forgalmazó írásban felelősséget vállal. A felelősségvállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a gazdasági tevékenységről szóló jelentés a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, valamint nem hallgat el olyan tényt és információt, amely az ajánlattevő és a vételi ajánlat megítélése szempontjából jelentőséggel bír. A gazdasági tevékenységről szóló jelentés félrevezető tartalma vagy információ elhallgatása következtében keletkezett kár megtérítéséért az ajánlattevő és a forgalmazó egyetemlegesen felel.

(6)

Az ajánlattevőnek és a forgalmazónak a vételi ajánlat jóváhagyására irányuló kérelméhez mellékelnie kell:

a)	a működési tervet és a gazdasági tevékenységről szóló jelentést,

b)	annak igazolását, hogy az ajánlatban meghatározott részvények megszerzéséhez szükséges ellenérték szolgáltatásához az ajánlattevő fedezettel rendelkezik, valamint

c)	ha a vételi ajánlat megtételére a 94. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján kerül sor és a felek a vételi ajánlatot nem közösen teszik meg, az ajánlattevő személyére vonatkozó megállapodást,

d)	ha a vételi ajánlatra a 94/C. § (2) bekezdése alapján kerül sor, a vételi, illetve visszavásárlási jogot megállapító szerződést, illetve a határidős vételi megállapodás alapján történt részvényszerzés feltételeit tartalmazó szerződést.

(7)

A vételi ajánlat fedezete lehet:

pénz,

b)	magyar állampapír vagy az OECD más tagállama által kibocsátott állampapír,

c)	belföldön vagy az OECD más tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet által kibocsátott bankgarancia.

94/B. §

(1)	A nyilvános vételi ajánlatot az ajánlattevő, illetve a befektetési vállalkozás köteles, annak megküldésével a Felügyeletnek bejelenteni, és egyidejűleg a vételi ajánlatot a részvénytársaság igazgatóságának megküldeni.

(2)	A vételi ajánlat bejelentését megelőzően az ajánlattevő megkeresésére a részvénytársaság igazgatósága köteles a részvénytársaság működésével kapcsolatos, a vételi ajánlat feltételeinek meghatározása érdekében szükséges mértékű információ megadására.

(3)	A (2) bekezdés alapján az ajánlattevő rendelkezésére bocsátott adatokat, információkat az ajánlattevő és meghatalmazottja az üzleti titokra, valamint az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok szerint kezelheti, illetve használhatja fel.

94/C. §

(1)

A Felügyelet a bejelentés megérkezésétől számított tizenöt napon belül a nyilvános vételi ajánlattétellel történő részvényszerzést megtiltja, ha a nyilvános ajánlat tartalma a törvényi előírásoknak nem felel meg. A Felügyelet a részvényszerzés megtiltása esetén, erre vonatkozó határozatát köteles a részvénytársaság igazgatósága részére is megküldeni. Ha a Felügyelet tizenöt napon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, hogy a bejelentést tudomásul vette.

(2)

Az ajánlattevő - a Felügyelet jóváhagyásának kézhezvételét, illetve az (1) bekezdésben foglalt határidő leteltét követő három napon belül - gondoskodik a nyilvános vételi ajánlatnak a részvénytársaság hirdetményi lapjában, valamint a tőzsde lapjában történő közzétételéről. Az e fejezetben előírt határidő az utolsó közzététel napjától számít.

94/D. §

(1)

A nyilvános vételi ajánlat közzétételétől számított tizenötödik napot követően valamennyi, a megszerezni kívánt részvények szerinti részvénysorozatba tartozó részvényekkel rendelkező részvényes és kötvénytulajdonos bejelentheti, hogy részvényét a nyilvános vételi ajánlatban foglalt feltételek szerint át kívánja ruházni. Az eladási ajánlatokról az ajánlattevő, illetve a befektetési vállalkozás haladéktalanul köteles a részvénytársaság igazgatóságát tájékoztatni.

(2)	A részvénytársaság igazgatósága a nyilvános vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidőn belül nem hozhat olyan döntést, mely alkalmas az eljárás megzavarására, így nem határozhat a részvénytársaság alaptőkéjének a felemeléséről, vagy a részvénytársaság saját részvényeinek megszerzéséről.

(3)	Tilos az azonos részvénysorozatba tartozó részvényekkel rendelkező részvényesek között a nyilvános vételi ajánlat elfogadására vonatkozó jogosultság gyakorlása során hátrányos megkülönböztetést tenni.

(4)	A részvénytársaság saját részvényeire kapott nyilvános vételi ajánlat elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

94/E. §

(1)	A nyilvános vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő leteltét megelőző tizedik napig más személy is jogosult további nyilvános vételi ajánlat megtételére (ellenajánlat).

(1)

A Felügyelet az erre irányuló kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül dönt a vételi ajánlat jóváhagyásáról, vagy ha a kérelem nem alkalmas a jóváhagyásra, legfeljebb öt napos határidő kitűzésével előírhatja a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat, illetve mellékletei kiegészítését, részletezését. A módosított vételi ajánlat jóváhagyásáról a Felügyelet öt napon belül határoz.

(2)

Ellenajánlat csak akkor tehető közzé, ha az a részvényesek számára kedvezőbb, mint az azt megelőző nyilvános vételi ajánlat. Kedvezőbbnek az az ajánlat minősül, amely legalább öt százalékkal magasabb vételi árat, vagy azonos vételi árat tartalmaz, de öt százalékkal nagyobb mennyiségű értékpapírra vonatkozik, vagy a vételi ár kifizetése teljes egészében pénzben történik.

(2)	A Felügyelet a jóváhagyást nem tagadhatja meg, ha a vételi ajánlat és mellékletei az e törvényben foglalt követelményeknek megfelelnek. Ha a Felügyelet a kérelem tárgyában tizenöt napon belül, illetve hiánypótlás esetén öt napon belül nem dönt, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.

(3)	Ellenajánlat esetén az ajánlattevő nyilvános vételi ajánlata a hatályát veszti; a nyilvános vételi ajánlatra irányadó rendelkezéseket az ellenajánlatra kell alkalmazni.

(3)	A Felügyelet köteles határozatát az ajánlattevő és a részvénytársaság igazgatósága részére megküldeni.

(4)

Az ajánlattevő a Felügyelet határozatának kézhezvételét, illetve a jóváhagyásra nyitva álló határidő leteltét követően haladéktalanul köteles kezdeményezni a felügyeleti eljárás eredményének és a vételi ajánlatnak a közzétételét, az elfogadó nyilatkozat megtételére megadott határidő kezdő és zárónapjának megjelölésével.

(5)

A vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő legalább harminc nap, legfeljebb negyvenöt nap lehet. Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdőnapja nem lehet korábbi időpont, mint a (4) bekezdésben meghatározott közzététel megjelenését követő második nap, és nem lehet későbbi időpont, mint a közzétételt követő ötödik nap.

(6)	Ha a vételi ajánlat közzétételére - a különböző megjelentetési helyeken - eltérő időpontban kerül sor, a vételi ajánlattal kapcsolatos határidők a később megjelenő közzététel napjától számítandóak.

(7)

Az ajánlattevő és a 94. § (2) bekezdésében foglalt megállapodásban részt vevő felek - természetes személy esetén, annak a részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozója -, továbbá mindazon gazdálkodó szervezet, amelyben e személyek legalább huszonöt százalékot meghaladó mértékű - a 94. §-ban meghatározott - befolyással rendelkeznek (a továbbiakban együtt: kapcsolt személyek), az elfogadó nyilatkozatok megtételére nyitva álló határidő záró napjáig a vételi ajánlattal érintett részvények tekintetében - a vételi ajánlat keretében kötött részvény-átruházási szerződés kivételével - a részvények átruházására, elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó ügyletet nem köthetnek. A forgalmazó az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő záró napjáig a vételi ajánlattal érintett részvényekre - a vételi ajánlat keretében kötött részvény-átruházás kivételével - saját számlás ügyletet nem köthet.

(8)	A Felügyelet indokolt kérelemre az elfogadó nyilatkozat megtételére a vételi ajánlatban meghatározott határidőt egyszer, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. A kérelmező legkésőbb az eredeti határidő lejártáig köteles közzétenni a határidő meghosszabbításának tényéről szóló tájékoztatást.

94/F. §

(1)

Ha a nyilvános vételi ajánlat elfogadására jogosult részvényesek elfogadó nyilatkozatai alapján megállapítható, hogy az átruházni kívánt részvények száma összességében nem éri el a nyilvános vételi ajánlatban meghatározott részvények számát

a)	az ajánlattevő jogosult vételi ajánlatától - az ajánlatában közölt feltételek szerint - elállni,

b)	az ajánlattevő elállási jogának kizárása, illetve az erre vonatkozó feltételek meghatározásának hiányában a részvények átruházására a vételi ajánlat és az elfogadó nyilatkozatok szerint kerül sor.

(1)	A vételi ajánlatot a részvénytársaság valamennyi szavazati jogot megtestesítő részvényére, valamennyi szavazati joggal rendelkező részvényese számára kell megtenni.

(2)

A nyilvános vételi ajánlatban foglaltakat meghaladó mértékű részvények átruházására irányuló elfogadó nyilatkozatok esetén, ha a vételi ajánlat az ajánlatban meghatározott mértékű részvényszerzést meghaladó eladási ajánlatok elfogadásának feltételeit nem határozta meg, a részvények átruházására az elfogadó nyilatkozatot tett részvényesek részvényeinek névértéke arányában kerül sor.

(2)

Az ajánlatevő - az elfogadásra nyitva álló határidő záró napjáig - a vételi ajánlatot az ellenérték tekintetében módosíthatja, feltéve, hogy a módosított ellenérték forintban meghatározott értéke meghaladja az ajánlatban meghatározott értéket és a módosítást az ajánlattevő - a 94/D. § (1) bekezdésében meghatározott módon - közzéteszi. Az ellenérték módosítása kiterjed a módosítás közzététele előtt tett elfogadó nyilatkozatokra is.

94/G. §

Az ajánlattevő, illetve a befektetési vállalkozás a nyilvános vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő lejártát követő három napon belül a Felügyeletnek a nyilvános vételi ajánlattétel eredményét bejelenti, és a részvénytársaság hirdetményi lapjában, valamint a tőzsde lapjában a részvények megszerzéséről vagy a részvényátruházás meghiúsulásáról szóló tájékoztatót közzéteszi.

94/G. §

(1)

A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke nem lehet kevesebb mint:

a tőzsdére bevezetetett részvény esetén a részvénynek a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára és az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a részvénytársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára, vagy a vételi, visszavásárlási jog érvényesítése esetén a szerződés lehívási ára és díja együttes összege közül a magasabb összeg;

a tőzsdére be nem vezetett részvény esetén, a részvénynek a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott átlagára és az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a részvénytársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára, vagy a vételi, visszavásárlási jog érvényesítése esetén a szerződés lehívási ára és díja együttes összege közül a magasabb összeg.

(2)	Ha a részvények ellenértéke az (1) bekezdés szerint nem állapítható meg, az ellenérték nem lehet kevesebb, mint a vételi ajánlatban meghatározott és a Felügyelet által jóváhagyott számítási mód alapján megállapítható legkisebb összeg.

94/H. §

(1)

A tőzsde a Felügyelet által jóváhagyott szabályzatában a tőzsdén forgalmazott részvények nyilvános vételi ajánlattétel útján történő megszerzésének további feltételeit írhatja elő, illetve a tőzsde az értékpapír tőzsdei forgalmazását a nyilvános vételi ajánlat közzétételétől a 94/G. §-ban meghatározott tájékoztató közzétételéig felfüggesztheti.

(1)

Ha a vételi ajánlat 94/D. § (1) bekezdése szerinti közzétételét megelőzően az ajánlattevő megkeresésére a részvénytársaság igazgatósága a részvénytársaság működésével kapcsolatosan információt adott át az ajánlattévő vagy a meghatalmazottja részére, azt az ajánlattevő, a meghatalmazottja, illetve a forgalmazó köteles az üzleti titokra, az értékpapírtitokra, valamint a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó szabályoknak megfelelően kezelni.

(2)	A pénzügyminiszter a tőzsdei értékpapírlistán nem szereplő részvények nyilvános vételi ajánlattétel útján történő megszerzésének további feltételeit írhatja elő, valamint megállapíthatja annak részletes szabályait.

(2)

A részvénytársaság igazgatósága a vételi ajánlat kézhezvételének időpontjától a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidőn belül nem hozhat olyan döntést, amely alkalmas a befolyásszerzésre irányuló eljárás megzavarására, így nem határozhat az alaptőke felemeléséről vagy a részvénytársaság saját részvényeinek megszerzéséről. Ha a részvénytársaság igazgatósága már a vételi ajánlatnak a 94/D. § (1) bekezdésében meghatározott megküldését megelőzően tudomást szerzett a vételi szándékról, ez a szabály a tudomásszerzés időpontjától alkalmazandó.

(3)	A nyilvános vételi ajánlat szabályainak megsértésével kötött részvényátruházási szerződés semmis.

(3)

A részvénytársaság igazgatósága köteles a vételi ajánlatot véleményezni, és azt a működési terv és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés megtekintésének helyén a részvényesek számára - az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdő napját megelőzően - közzé tenni. Az igazgatóság véleményének kötelező tartalmi elemeit a 9. számú melléklet tartalmazza. Ha a Felügyelet a vételi ajánlatot módosított tartalommal hagyta jóvá, az igazgatóság szükség esetén a módosításokra tekintettel újabb véleményt tehet közzé.

(4)	A 94. § (1) bekezdésében meghatározott tulajdonszerzéssel összefüggésben nem kell nyilvános vételi ajánlatot közzétenni, ha az Országos Betétbiztosítási Alap vagy a Befektetővédelmi Alap szerez részvénytársaságban részesedést.

(4)

A részvénytársaság igazgatósága jogosult a társaság költségén a vételi ajánlat értékelésével független pénzügyi szakértőt megbízni. A szakértői értékelést az igazgatóság a véleménnyel azonos módon teszi közzé. Az igazgatóság a szakértői vélemény közzétételéről hirdetmény útján értesíti a részvényeseket.

(5)

Ha nyilvános vételi ajánlat következtében az ajánlattevő a részvényhez fűződő szavazati jogok több mint kilencven százalékával rendelkezik, a 94/G. §-ban meghatározott tájékoztató közzétételét követő harminc napon belül jogosult a tulajdonába nem került részvényeket azon az áron megvásárolni, amely ár a nyilvános vételi ajánlat során alkalmazásra került.

94/I. §

(1)

Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdő napját követően valamennyi, az ajánlat tárgyát képező részvénnyel rendelkező részvényes bejelentheti, hogy részvényét, vagy annak az elfogadó nyilatkozatban meghatározott részét, a vételi ajánlatban foglalt feltételek szerint át kívánja ruházni.

(2)	Az elfogadó nyilatkozatot személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet megtenni. Az elfogadó nyilatkozat meghatalmazott, illetve közreműködő (pl. posta) útján történő megtételével kapcsolatos felelősség az elfogadó nyilatkozatra jogosultat terheli.

(3)	Az elfogadó nyilatkozat nem vonható vissza.

(4)

Az ajánlattevő valamennyi felajánlott részvényt köteles megvásárolni, kivéve, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján az ajánlattevő nem szerezne a részvénytársaságban ötven százalékot meghaladó befolyást, és a vételi ajánlat erre az esetre tartalmazta az elállás jogának fenntartását. Tilos a részvényesek között a vételi ajánlat elfogadására vonatkozó jogosultság gyakorlása során hátrányos megkülönböztetést tenni.

(5)

Az ajánlattevő és az elfogadó nyilatkozatot tevő részvényes között a részvényátruházási szerződés az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő zárónapján jön létre, kivéve, ha a versenyfelügyeleti eljárás ezen a napon még nem zárult le. Ez utóbbi esetben a szerződés a versenyfelügyeleti engedély megadásának napján jön létre.

(6)	Az ajánlattevő az ellenérték teljesítésére a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját - versenyfelügyeleti eljárás esetén a versenyfelügyeleti engedély megadásának napját - követő öt munkanapon belül köteles.

(7)	Ha az ellenérték nem vagy nem kizárólagosan pénz, az elfogadó nyilatkozatot tevő - az elfogadó nyilatkozattal egyidejűleg - kérheti, hogy az ajánlattevő az ellenértéket pénzben fizesse meg.

(8)

Ha az ellenérték szolgáltatása a (6) bekezdésben foglalt időpontot követően történik meg, az ajánlattevő késedelmi kamat megfizetésére köteles. Ha az ellenérték megfizetésére a (6) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő harminc napon belül nem kerül sor, az elfogadási nyilatkozatot tevő elállhat a szerződéstől. Az eladó elállási jogának gyakorlása esetén az ajánlattevő köteles ennek tényét a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni. A késedelmi kamat megfizetése, az elállási jog gyakorlása nem érinti a Felügyeletnek azon jogát, hogy az ellenérték megfizetésére vonatkozó szabályok megsértése esetén az e törvényben meghatározott szankciókat alkalmazza.

Az ellenajánlat

94/J. §

(1)

Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő zárónapját megelőző tizenötödik napig bárki jogosult új vételi ajánlat megtételére (a továbbiakban: ellenajánlat). Az ellenajánlatra - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a vételi ajánlatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)

Az ellenajánlat akkor tehető közzé és az ellenajánlatot a Felügyelet akkor hagyja jóvá, ha az a részvényesek számára kedvezőbb, mint a vételi ajánlat vagy a korábbi ellenajánlat. Az ellenajánlat akkor minősül kedvezőbbnek, ha az legalább öt százalékkal magasabb forintban kifejezett ellenértéket tartalmaz. Ha újabb ellenajánlatra kerül sor, ez az ellenajánlat akkor minősül kedvezőbbnek, ha legalább további öt százalékkal magasabb forintban meghatározott ellenértéket határoz meg, mint a korábbi ellenajánlat.

(3)	Ha az újabb ellenajánlat az ajánlattevő által korábban megtett ajánlattól (ellenajánlattól) csak az ellenérték tekintetében tartalmaz eltérést, úgy annak jóváhagyásáról a Felügyelet három napon belül határoz.

(4)	Az ellenajánlat jóváhagyásával és annak a 94/E. § (4) bekezdésében meghatározott közzétételével az előző vételi ajánlat (ellenajánlat), illetve az arra tett elfogadó nyilatkozat hatályát veszti.

A vételi ajánlattételi eljárás lezárása

94/K. §

(1)

Az ajánlattevő, illetve a forgalmazó a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját követő két naptári napon belül a vételi ajánlat eredményét a Felügyeletnek bejelenti, és azt a bejelentéssel egyidejűleg a vételi ajánlat közzétételére vonatkozó szabályok szerint közzéteszi. Az ajánlattevő az ellenérték szolgáltatására nyitva álló határidő lejártát követő két naptári napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni az ellenérték teljesítésének vagy nem teljesítésének tényét, az utóbbi esetben a nem vagy részleges teljesítés indokait is.

(2)

Az ajánlattevőt, ha a vételi ajánlat következtében a szavazati jogok több mint kilencven százalékát megszerezte és az ellenérték teljesítésére vonatkozó kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés közzétételét követő harminc napon belül vételi jog illeti meg a tulajdonába nem került részvények tekintetében. A vételi jog gyakorlása során az ellenérték nem lehet kevesebb, mint a vételi ajánlat során alkalmazott ellenérték.

(3)

A vételi jogával élni kívánó befolyásszerző e szándékát két naptári napon belül a Felügyeletnek bejelenti, és ezzel egyidejűleg vételi szándékát közzéteszi. A bejelentésben és a közleményben meg kell jelölni a részvények ellenértékét, a részvények átadásának és az ellenérték megfizetésének helyét, idejét és módját.

(4)	A részvénytársaság a határidőben át nem adott részvényeket érvénytelenné nyilvánítja. Erre az eljárásra a Gt. 263. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(5)

Ha a vételi ajánlati eljárás lezárásakor az ajánlattevőnek a részvénytársaságban fennálló befolyása meghaladja a szavazati jogok több mint kilencven százalékát, a fennmaradó részvények tulajdonosainak - a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját követő harminc napon belül megtett - kérésére köteles e részvényeket is megvásárolni. A vételi kötelezettség esetén az ellenérték legkisebb összegének meghatározására a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

94/L. §

Ha a befolyásszerzésre a 94/C-94/K. §-ban foglaltaktól eltérő módon került sor, a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok nem gyakorolhatóak. A befolyást szerző a harminchárom, illetve a huszonöt százalékot meghaladó mértékű szavazati jogot megtestesítő részvényeit köteles a szerzést vagy a Felügyelet határozatának meghozatalát követő hatvan napon belül elidegeníteni. Az elidegenítési kötelezettséggel nem érintett részvények tekintetében a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok csak az elidegenítési kötelezettség alá eső részvények elidegenítését követően gyakorolhatóak.

94/M. §

Ha a vételi ajánlat eredményeként nem kerül sor a vételi ajánlat tárgyát képező valamennyi részvény átruházására, de az ajánlattevő a 94/C. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű befolyást szerzett, az ajánlattevőnek a további befolyásszerzése során nem kell újabb vételi ajánlatot tennie. Ha a vételi ajánlat eredményeként megszerzett befolyás mértéke nem éri el a 94/C. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket, úgy az ajánlattevőnek a további - a 94/C. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó - befolyásszerzéshez előzetesen újabb vételi ajánlatot kell tennie.

Befolyásszerzés önkéntes vételi ajánlat útján

94/N. §

(1)

Vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre akkor is sor kerülhet, ha a vételi ajánlat tétele nem kötelező (a továbbiakban: önkéntes vételi ajánlat) Önkéntes vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre a kötelező vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés szabályai irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a 94/F. §-ban az ajánlattétel kötelező legkisebb mértékére vonatkozó, valamint a 94/H. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott szabályt nem kell alkalmazni, illetve ellenajánlat nem tehető.

(2)	Ha az elfogadó nyilatkozatokban felajánlott részvények száma a vételi ajánlatban meghatározott mértéket meghaladja, a részvények átruházására kizárólag a részvények névértékének arányában kerülhet sor.

(3)	Nem tehető önkéntes vételi ajánlat a kötelező vételi ajánlatnak a 94/D. § (1) bekezdésében meghatározott közzétételétől az annak elfogadására nyitva álló határidő záró napjáig.

94/O. §

(1)	Az e fejezetben meghatározott rendelkezésektől csak akkor lehet eltérni, ha ezt a törvény lehetővé teszi.

(2)	Az e fejezetben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség nem érinti a Gt.-ben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségeket.

(3)	A tőzsde - a Felügyelet által jóváhagyott - szabályzatában a tőzsdén forgalmazott részvények vételi ajánlattétel útján történő megszerzéséhez további feltételeket írhat elő.

XV. FEJEZET
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK

A befektetési hitelezés

95. §

(1)	A befektetési hitelt nyújtó köteles - a hitelkihelyezések megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok felmérése, ellenőrzése és csökkentése érdekében - szabályzatot kidolgozni.

(2)	A befektetési hitelt nyújtó a kihelyezésről történő döntés előtt köteles meggyőződni az ügyfél kockázatviselő képességéről, fizetőképességéről, pénzügyi helyzetének stabilitásáról, és köteles vizsgálni az értékpapír piaci helyzetét és annak várható alakulását.

(3)	A hitel összege nem haladhatja meg állampapír esetében az értékpapír árának hetvenöt százalékát, egyéb értékpapír esetében az értékpapír árának ötven százalékát.

(4)	A hitelből megvásárolt értékpapír a befektetési hitelt nyújtó javára óvadékul szolgál.

(5)

Befektetési hitel nem nyújtható

a)	a hitelnyújtó által kibocsátott részvény megvásárlásához,

b)	a hitelnyújtó tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához,

c)	a hitelnyújtó tulajdonában lévő értékpapír megvásárlásához, valamint

d)	olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelt nyújtó tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik.

96. §

A hitel futamideje alatt az ügyletben érintett értékpapír napi árfolyamcsökkenésével arányosan a befektetési hitelt nyújtó köteles az óvadék kiegészítését követelni. Ha az adós az óvadék-kiegészítési kötelezettségének öt banki napon belül nem tesz eleget, a befektetési hitelt nyújtó a szerződést felmondhatja.

Halasztott pénzügyi teljesítés

97. §

(1)	A befektetési vállalkozás - ide nem értve az értékpapír-bizományost - az ügyfele részére halasztott pénzügyi teljesítést engedhet.

(2)

A halasztott pénzügyi teljesítés kizárólag az ügyfél olyan ügyletéhez engedhető, ahol az értékpapír-kereskedő vagy a befektetési társaság bizományos, valamint értékpapír kibocsátásakor, ha a befektetési vállalkozás az értékpapírt jegyző meghatalmazottjaként jár el, vagy ha az értékpapír-kibocsátás lebonyolításában részt vesz. Jegyzéshez nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés esetén a befektetési vállalkozás köteles az ügyfelet terhelő fizetési kötelezettséget annak esedékességekor az elkülönített letéti számla javára teljesíteni.

98. §

(1)	A halasztott pénzügyi teljesítés időtartama az ügyfél fizetési kötelezettségének esedékességétől számított legfeljebb tizenöt nap lehet.

(2)	A halasztott pénzügyi teljesítés időtartama alatt a megvásárolt értékpapír teljes mennyisége a befektetési vállalkozó javára óvadékul szolgál. Egyéb befektetési eszköz megvásárlásához nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés esetén a befektetési vállalkozás köteles biztosítékot kikötni.

(2)	A halasztott pénzügyi teljesítés időtartama alatt a megvásárolt értékpapír teljes mennyisége a befektetési vállalkozás javára óvadékul szolgál. Egyéb befektetési eszköz megvásárlásához nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés esetén a befektetési vállalkozás köteles biztosítékot kikötni.

Az ügynök tevékenysége

99. §

(1)	Az ügynök tevékenysége körében az ügyfél részére ajánlattételre kizárólag a befektetési szolgáltató nevében és kizárólag a befektetési szolgáltató által írásban meghatározott szerződési feltételek szerint jogosult.

(2)	Az ügynök közreműködőt nem vehet igénybe. Az ügynök által az ügyfeleknek az ügynöki tevékenysége körében okozott károkért a befektetési szolgáltató köteles helytállni.

Ügyfél-követelések védelme

100. §

(1)	A forgalmazó a 90. §-ban meghatározott ügyfélszámlán lévő pénzeszközt kizárólag banknál vezetett letéti, illetve - az ügyfél megbízásának teljesítése érdekében - tőzsdeforgalmi számlán tarthatja, és azt kizárólag az ügyfél rendelkezése szerinti célra használhatja fel.

(2)	A befektetési szolgáltató az ügyfeleit megillető befektetési eszközöket saját befektetési eszközeitől elkülönítve köteles kezelni.

(3)	Az ügyfélszámlán és az értékpapír-számlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetőleg az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket.

(4)	Az ügyfelet megillető követelés a befektetési szolgáltató hitelezőjével szembeni tartozás kiegyenlítésére nem vehető igénybe.

101. §

(1)

A befektetési szolgáltató a rendelkezése alatt álló, ügyfélkövetelést (így különösen: pénz, befektetési eszköz) nem terhelheti meg, nem kölcsönözheti, saját maga vagy másik ügyfele érdekében átmenetileg sem használhatja. A befektetési szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfél az értékpapírjáról, illetve pénzeszközéről bármikor rendelkezni tudjon.

(2)	Az ügyfél értékpapírját kizárólag - az ügyféllel kötött szerződés alapján - értékpapír-ügylet teljesítéséhez lehet felhasználni. A befektetési szolgáltató e tevékenységéből eredő nyereség az ügyfelet illeti meg, a veszteséget a befektetési szolgáltató viseli.

XVI. FEJEZET
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG KOCKÁZATAINAK KEZELÉSE

XVI. FEJEZET
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG KOCKÁZATAINAK KEZELÉSE ÉS A KERESKEDÉSI KÖNYV

Likviditási szabály

102. §

(1)	A befektetési vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani fizetőképességét.

(2)	A befektetési vállalkozás alaptőkéjének öt százalékát folyamatosan likvid eszközben köteles tartani. E § alkalmazásában likvid eszköz a pénz és az állampapír.

A befektetési vállalkozás saját tőkéje

103. §

(1)	A befektetési vállalkozás saját tőkéje nem lehet kevesebb a 9. § (3) bekezdésében meghatározott összegnél.

(2)	Ha a befektetési vállalkozás saját tőkéjének összege az (1) bekezdésben meghatározott mérték alá csökken, a Felügyelet meghatározott időt - legfeljebb hat hónapot - biztosíthat az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére.

(3)	Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdésben meghatározott idő alatt a saját tőke feltöltési kötelezettségének nem tesz eleget, a Felügyelet a befektetési vállalkozás tevékenységét felfüggeszti.

A kockázatok összértéke

A KERESKEDÉSI KÖNYV

104. §

(1)	A befektetési vállalkozás naponta állapítja meg a nyitott pozícióiból, a halasztott fizetésekből, az általa nyújtott hitelekből és a tulajdonában álló befektetési eszközök lehetséges összevont értékvesztéséből származó kockázati összértékét.

(1)	A befektetési vállalkozás és a hitelintézet tőkeszükségletének meghatározásához pozícióiról és kockázatvállalásairól kereskedési könyvet vezet.

(1)

A befektetési szolgáltató - ide nem értve az egyéni kereskedőt - a tőkeszükségletének meghatározása érdekében a befektetési vagy pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos - ideértve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési szolgáltatók között, illetve a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank között befektetési eszközökkel végzett tevékenységet (likviditás- és kockázatkezelési tevékenység); továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet is - alapvetően piaci kockázatoknak kitett, kereskedési portfólióba tartozó befektetési eszközök, áruk pozíciói és az ezekkel kapcsolatos kockázatvállalások nyilvántartására kereskedési könyvet köteles vezetni.

(2)	A nyitott pozíció értékének megállapítása során a jegyzési garanciavállalás összegét a hitelintézet, befektetési társaság viszontgaranciájával nem fedezett, még ténylegesen fennálló garanciavállalás mértékéig kell figyelembe venni.

(2)

A Felügyelet engedélye alapján nem köteles a hitelintézet kereskedési könyvet vezetni, ha

a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, az egyéb bevételek, a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevételek, valamint a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységből származó negyedévi nettó árbevétel összegének öt százalékát, vagy

b)	a kereskedési könyvi pozíciók - előjeltől független - együttes összértéke nem haladja meg a hárommilliárd forintot.

(2)

A kereskedési könyvben az alábbi pozíciókat és kockázatvállalásokat kell nyilvántartani:

a befektetési eszközök és áruk olyan pozícióit, amelyeket a befektetési szolgáltató a vételi és az eladási ár különbsége vagy a kamatlábváltozások révén bekövetkező rövidtávú nyereség realizálása érdekében szerzett meg, valamint ezeknek a pozícióknak a fedezeti pozícióit (kereskedési célú pozíciók), továbbá az egyéb befektetési szolgáltatás nyújtásakor, különösen befektetési eszközök és áruk adásvételekor a befektetési szolgáltató által szerződésben vállalt kötelezettséghez kapcsolódó bármely nyitott pozíciót, ideértve a bizományosi szerződésekből származó kockázatokat is;

b)	a kereskedési könyvbe tartozó pozíciókhoz közvetlenül kapcsolódó késedelmes teljesítésből, nyitva szállításból, tőzsdén kívüli ügyletekből származó kockázatvállalásokat;

c)	a repó és az értékpapír kölcsönadási ügyletekből származó kockázatvállalásokat, ha az alapul szolgáló eszközt a kereskedési könyvben tartják nyilván;

a fordított repó és értékpapír-kölcsönvételi ügyletekből származó kockázatvállalásokat, amennyiben egyidejűleg teljesítik az alábbi 1., 2., 3. és 5. vagy a 4. és 5. pontban meghatározott feltételeket:

1.	a kockázatvállalás piaci értékét a külön jogszabályban meghatározott módon naponta állapítják meg,

2.	a tranzakcióban szereplő biztosítékok értékének változása esetén a biztosítékok mennyiségét az értékpapír értékében bekövetkezett változás mértékének megfelelően kiigazítják,

3.	a Felügyelet által elfogadott módon kötött megállapodás biztosítja, hogy valamely szerződő fél nem teljesítése esetén a követelések és a kötelezettségek automatikusan és azonnal beszámításra kerülnek,

4.	a tranzakcióban részt vevő szerződő fél befektetési vállalkozás vagy hitelintézet,

5.	a tranzakciót rövid távú nyereségszerzés céljából kötötték;

e)	a kereskedési könyvbe tartozó tranzakciókhoz közvetlenül kapcsolódó díjat, jutalékot, kamatot, osztalékot vagy a tőzsdei ügylethez kapcsolódóan a befektetési szolgáltató által elhelyezett letétet.

(3)	A tőzsdei forgalomban kötött ügyleteket a nyitott pozíció számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(3)	A befektetési szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott arányokat, illetőleg a kereskedési könyv pozícióinak összértékét negyedévente jelenti a Felügyeletnek.

(3)

Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott fedezeti pozíció nem kizárólag valamely kereskedési könyvben nyilvántartott pozíció kockázatának fedezetéül szolgál, és nem állapítható meg minden kétséget kizáróan a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíció fedezetéül szolgáló arány, akkor a fedezeti pozíció nem sorolható be a kereskedési könyvbe.

(4)	A nyitott pozíció számításának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

(4)

A hitelintézet a Felügyelet engedélye alapján akkor is mentesül az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség alól, ha

a)	egy naptári éven belül legfeljebb egy negyedévben lépi túl a (2) bekezdésben meghatározott mértékeket úgy, hogy az ott említett arány nem haladja meg a hat százalékot, vagy

b)	a kereskedési könyvi pozíciók - előjeltől független - együttes összértéke nem haladja meg a négymilliárd forintot.

(4)

A befektetési szolgáltató belső szabályzatban köteles megállapítani a kereskedési könyvi besorolás elveit, és gondoskodnia kell azok következetes alkalmazásáról. A befektetési szolgáltató a besorolási elveken évente legfeljebb egyszer változtathat. Az új besorolási elveket csak a következő naptári év első napjától lehet alkalmazni. A Felügyelet indokolt esetben ettől eltérő időponttól történő alkalmazást is engedélyezhet. A belső szabályzat besorolási elveinek változtatását megfelelő indokolással ellátva dokumentálni kell, és a befektetési szolgáltató köteles a szabályzatot és annak módosítását haladéktalanul megküldeni a Felügyeletnek.

(5)	Ha a hitelintézet kereskedési könyvet vezet, a Felügyelet nem engedélyezheti ezen kötelezettség alól felmentését.

(5)	A befektetési szolgáltató az egyes befektetési eszközök kereskedési könyvbe történő besorolásakor a számviteli politikájában meghatározottakkal összhangban köteles eljárni.

(6)

A kereskedési könyvben az a)-c) pont szerinti - befektetési eszközökhöz kapcsolódó - pozíciókat és kockázatvállalásokat kell meghatározni:

a)	a kereskedési céllal tartott befektetési eszközökben, illetőleg azokban a befektetési eszközökben lévő pozíció, amelyeket a forgalmazó a vételi és az eladási ár különbsége, illetőleg a kamatlábváltozások révén bekövetkező nyereség realizálása érdekében szerzett meg,

b)	a nem teljesített fizetésekkel, nyitva szállításokkal, visszavásárlási megállapodásokkal és értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatos kockázatvállalás,

minden olyan pozíció, amely a kereskedési könyvben szereplő valamely tétel fedezeti ügyleteként jelenik meg, továbbá a kereskedési könyvben nyilvántartott tételekhez közvetlenül kapcsolódó díjak, jutalékok, kamatok, osztalékok és az elszámolóháznál elhelyezett letétek formájában megjelenő kockázatvállalás.

(6)	A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások értékelésének meg kell felelnie a külön jogszabályban meghatározott értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.

(7)

A kereskedési könyvi nyilvántartás szempontjait a befektetési vállalkozás és az a hitelintézet, amely köteles kereskedési könyvet vezetni, belső szabályzatban határozza meg. A szabályzatban meg kell határozni azt, hogy milyen szabályok alapján kerülnek besorolásra a kereskedési könyvi pozíciók és kockázatvállalások, és mely esetben lehet a besoroláson változtatni. A szabályzatot és annak módosítását a Felügyeletnek meg kell küldeni.

(7)	A kereskedési könyvben nyilvántartott ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően, a prudens működés követelményét szem előtt tartva kell a piaci kockázatok szempontjából értékelni.

(8)	A besorolás változtatásáról a Felügyeletet haladéktalanul értesíteni kell.

(8)	Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci értékét, valamint kockázatát naponta kell megállapítani.

(9)	Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci értékét, valamint kockázatát naponta kell megállapítani.

(9)	A befektetési szolgáltatónak olyan információs, nyilvántartási és értékelési rendszerrel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a (2) bekezdésben meghatározott pozíciók és kockázatvállalások kockázatainak és tőkeszükségletének naprakész megállapítását.

(10)

A befektetési vállalkozásnak és annak a hitelintézetnek, amely köteles kereskedési könyvet vezetni, olyan információs, nyilvántartási és értékelési rendszerrel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a (6) bekezdésben meghatározott pozíciók és kockázatvállalások kockázatainak és tőkeszükségletének naprakész megállapítását.

(10)	A befektetési szolgáltatónak rendelkeznie kell megfelelő kockázatkezelési rendszerrel. A kockázatkezelési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(11)	A befektetési vállalkozásnak rendelkeznie kell megfelelő kockázatkezelési rendszerrel. A kockázatkezelési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

105. §

(1)	A befektetési vállalkozás naponta állapítja meg a saját tulajdonában álló befektetési eszközök értékvesztésének, illetve értéknövekedésének összevont értékét.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott számítás során nem realizált értéknövekedésnek kell tekinteni, ha a befektetési eszköz napi forgalmi értékének és bekerülési értékének különbözete pozitív. Nem realizált veszteségnek kell tekinteni, ha a befektetési eszköz napi forgalmi értékének és bekerülési értékének különbözete negatív.

(3)

A befektetési eszköz forgalmi értékeként az utolsó tőzsdei záróárat, a tőzsdére be nem vezetett befektetési eszköz esetében a tőzsde által nyilvánosságra hozott, a tőzsdén kívüli piacon kialakult utolsó árfolyamot kell figyelembe venni. Amennyiben tíz egymást követő tőzsdenapon a befektetési eszközre nem történt üzletkötés, mindaddig a tőzsdén kívüli árfolyamát kell figyelembe venni, amíg tőzsdei üzletkötés nem történik. Megállapítható forgalmi érték hiányában nem realizált értékvesztésként a befektetési eszköz bekerülési értékét kell figyelembe venni.

105. §

A befektetési társaság rendszeresen köteles az általa nyújtott befektetési hiteleket a Felügyelet által jóváhagyott szabályzat alapján értékelni, minősíteni és valamennyi feltárható, minősíthető kockázat fedezetére kockázati céltartalékot képezni. A befektetési társaság a megképzett kockázati céltartalékot ráfordításként számolja el.

105. §

(1)	A befektetési vállalkozás rendszeresen köteles az általa nyújtott befektetési hiteleket, halasztott fizetéseket a külön jogszabályban meghatározott követelmények figyelembevételével elkészített és a Felügyelet részére megküldött szabályzat alapján értékelni és minősíteni.

(2)

A befektetési vállalkozás az egyedileg minősített hitelezési, befektetési és országkockázatot - külön jogszabályban meghatározottak szerint - értékvesztés elszámolásával és annak visszaírásával, illetőleg céltartalékképzéssel és -felhasználással, illetőleg felszabadítással veszi figyelembe. A befektetési vállalkozás az elszámolt értékvesztést, illetőleg céltartalékképzést az egyéb ráfordítások között mutatja ki.

106. §

(1)	A kockázat összértékének meghatározásánál a befektetési vállalkozásnak az általa nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés, valamint az általa nyújtott hitelek óvadékkal nem biztosított értékét kell figyelembe venni.

(2)	Az óvadékul szolgáló értékpapír értékét a 105. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a befektetési vállalkozás naponta állapítja meg.

Tartalékképzés

107. §

(1)	A befektetési társaság az adózott eredményéből az osztalék kifizetése előtt általános tartalékot képez, melynek mértéke a tárgyévi adózott eredmény tíz százaléka.

(1)	A befektetési társaságnak az adózott eredményéből az osztalék kifizetése előtt általános tartalékot kell képeznie.

(2)	A befektetési társaságot kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzési kötelezettség alól mentesítheti, ha tőkemegfelelési mutatója tizenkét százalék felett van és nincs negatív eredménytartaléka.

(2)	A befektetési társaság a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát köteles általános tartalékba helyezni.

(3)	A befektetési társaság osztalékot csak akkor fizethet, ha az adott naptári évben általános tartalékot képzett vagy a Felügyelet az általános tartalékképzési kötelezettsége alól mentesítette.

(3)	A befektetési társaságot kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzési kötelezettség alól mentesítheti, ha szavatoló tőkéje eléri a 111. §-ban meghatározott tőkekövetelmény százötven százalékát és nincs negatív eredménytartaléka.

(4)	A befektetési társaság az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteség rendezésére használhatja fel. A befektetési társaság a rendelkezésére álló eredménytartalékot az általános tartalékra részben vagy egészben átcsoportosíthatja.

(4)	A befektetési társaság osztalékot csak akkor fizethet, ha az adott naptári évben általános tartalékot képzett vagy a Felügyelet az általános tartalékképzési kötelezettsége alól mentesítette.

(5)	A befektetési társaság az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteség rendezésére használhatja fel. A befektetési társaság a rendelkezésére álló eredménytartalékot az általános tartalékra részben vagy egészben átcsoportosíthatja.

108. §

(1)	Befektetési társaság a tevékenységével együtt járó valamennyi feltárható és minősíthető hitelezési, kamat-, árfolyam-, befektetési, ország- és egyéb kockázat fedezetére külön jogszabályban előírt módon kockázati céltartalékot képez.

(2)

Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a befektetési társaságnak a kockázatvállalással összefüggő, előre nem látható, illetőleg előre nem meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére - külön jogszabály szerint - általános kockázati céltartalékot kell képeznie, melyet a kockázati céltartalék között elkülönítetten kell nyilvántartani.

(3)	A befektetési társaság a kockázati céltartalékot, ideértve az általános kockázati céltartalékot is, ráfordításként történő elszámolással képzi. A kockázatvállalásból származó veszteség leírására először a kockázati céltartalékot kell felhasználni.

109. §

A befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézet tevékenysége kockázatát az e törvényben és a Hpt.-ben előírt módon állapítja meg, és veszi figyelembe.

A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje

A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje, tőkeszükséglete

110. §

(1)

A befektetési vállalkozásnak - a működőképesség fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében - az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatának mindenkor megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet a 9. § (3) bekezdésben meghatározott összeg alá.

(1)

A befektetési vállalkozásnak - a működőképesség folytonosságának fenntartása és a befektetők védelme érdekében - az általa végzett befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet

a)	a 9. § (3) bekezdésében meghatározott összeg,

a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci kockázatainak, árukockázatának és nagykockázatának, valamint az engedélyezett tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam-kockázat, továbbá a hitelezési kockázat és az országkockázat fedezetére szükséges - külön jogszabály alapján meghatározott összegű - tőkekövetelmény együttes összege, vagy

c)	az előző üzleti évben felmerült működési költségek összegének huszonöt százaléka

(2)	A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje számításának módját a 8. számú melléklet tartalmazza.

(2)	A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének mindig el kell érnie az (1) bekezdés a)-c) pontja alapján meghatározott legmagasabb összeget.

(3)	A befektetési vállalkozásnak a nem kereskedési könyvben nyilvántartott eszközök és mérlegen kívüli tételek kockázatainak fedezetére - külön jogszabály alapján meghatározott - legalább nyolcszázalékos tőkemegfeleléssel kell rendelkeznie.

(4)

A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének meghatározására, kiszámítására a Hpt. 5. számú mellékletét kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tőkekövetelménynek a Hpt. 5. számú melléklet II. fejezetének 6. pontjában meghatározott szavatoló tőke összeg kell, hogy megfeleljen.

A befektetési vállalkozás tőkemegfelelési mutatója

111. §

A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének el kell érnie a kockázatok összértékének nyolc százalékát.

111. §

A befektetési vállalkozás pozícióinak és kockázatvállalásainak fedezetéhez szükséges tőke összegét - külön jogszabályban meghatározott módon - naponta köteles kiszámítani.

Nagykockázat vállalás

112. §

(1)

Az egy ügyféllel szembeni kockázatok összértékét az ügyféllel szembeni fizetési és értékpapír-szállítási kötelezettségek, az ügyfélnek nyújtott hitelek és engedett halasztott pénzügyi teljesítések, illetve a befektetési vállalkozás rendelkezése alá került, az ügyfelét illető értékpapírok és követelések különbözeteként kell megállapítani.

(1)

A befektetési szolgáltató befektetési szolgáltatási tevékenysége körében mindenkor köteles az ügyfelekkel és ügyfélcsoportokkal kapcsolatos kockázatvállalásait figyelemmel kísérni. Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértékét az ügyfélhez, ügyfélcsoporthoz kapcsolódó pozíciók és kockázatvállalások kockázatainak összeadásával kell meghatározni.

(2)	Nagykockázat vállalásnak minősül, ha az egy ügyféllel szembeni kockázatok összértéke a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének tíz százalékát meghaladja.

(2)	Nagykockázat vállalásnak minősül, ha az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni kockázatok összértéke meghaladja a befektetési szolgáltató szavatoló tőkéjének tíz százalékát.

(3)	Az egy ügyféllel - ide nem értve az intézményi befektetőket - szemben a befektetési vállalkozás által felvállalt kockázati összérték nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát.

(3)	Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben a befektetési szolgáltató által vállalt kockázatok összértéke nem haladhatja meg a befektetési szolgáltató szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát.

(4)	Az intézményi befektető ügyfelével szemben a befektetési vállalkozás által felvállalt kockázati összérték nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjét. Nem tartozik e pont hatálya alá két befektetési szolgáltató egymással kötött ügylete.

(4)	Ha az ügyfél vagy ügyfélcsoport a befektetési szolgáltató kapcsolt vállalkozása, akkor a (3) bekezdéstől eltérően a befektetési szolgáltató által vállalt kockázatok összértéke nem haladhatja meg a szavatoló tőkéjének húsz százalékát.

(5)	A befektetési vállalkozás által vállalt nagykockázat együttes összege nem lehet több, mint a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének nyolcszorosa.

(5)	A befektetési szolgáltató által vállalt nagykockázat együttes összege nem lehet több, mint a szavatoló tőkéjének nyolcszorosa.

(6)

A nagykockázat vállalása során a befektetési szolgáltató által vállalt kezességet és garanciát, továbbá a befektetési szolgáltató bármilyen jövőbeni vagy függő kötelezettségét - a határidős ügyletek kivételével - ötven százalékos értéken, a határidős ügyleteket a tőkemegfelelés szabályaira vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint meghatározott ügyletkockázati súlyokkal korrigálva kell figyelembe venni.

(7)	A (3)-(5) bekezdésben foglalt korlátokat a befektetési szolgáltató túllépheti, ha a túllépést kizárólag a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások eredményezik.

(8)

A befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet esetében az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértékének meghatározásánál a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások alapján számított kockázatokat, illetve a Hpt. alapján számított kockázatokat összevontan kell figyelembe venni.

Befektetési korlátozások

113. §

(1)	A befektetési szolgáltató kereskedelmi tevékenysége keretében megszerzett értékpapír tulajdonban tartása befektetésnek minősül akkor, ha a megszerzett értékpapírt egy éven túl tartja tulajdonában.

(2)	Értékpapír-bizományos és értékpapír-kereskedő csak befektetési szolgáltatási tevékenységét közvetlenül szolgáló (járulékos) vállalkozásban, így különösen elszámolóházban, befektetési alapkezelőben szerezhet befektetési célú részesedést.

(3)	Értékpapír-bizományos szabad pénzeszközeit a (2) bekezdésben meghatározottakon túl kizárólag kibocsátáskor vásárolt állampapírba fektetheti be.

(4)	A befektetési vállalkozás korlátlan felelősséggel járó tulajdoni részesedést nem szerezhet.

(5)	A befektetési vállalkozás a (6) bekezdésben foglaltak kivételével csak tevékenységéhez közvetlenül szükséges ingatlan tulajdonjogát szerezheti meg.

(6)	A befektetési vállalkozás a Cstv. 56. § (2) bekezdése és a Vht. alapján megszerzett ingatlant két éven belül köteles elidegeníteni.

(7)

Az (5) bekezdés alkalmazásában a befektetési szolgáltatási tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlannak minősül az az ingatlan vagy ingatlan rész, amely a befektetési vállalkozás saját üzletviteléhez, illetve zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen, vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges.

(8)	A befektetési vállalkozás tulajdonában lévő ingatlanok összértéke nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás jegyzett tőkéjének mértékét.

XVII. FEJEZET
TITOKTARTÁS

Üzleti titok

114. §

(1)

Üzleti titok minden olyan, a befektetési szolgáltató, valamint a tőzsde, az elszámolóház tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a befektetési szolgáltatónak, tőzsdének, elszámolóháznak méltányolható érdeke fűződik, és amelyet üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a szükséges intézkedéseket megtette.

(2)

A befektetési szolgáltató, a tőzsde és az elszámolóház tulajdonosa, az e szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint e szervezetek alkalmazottja köteles e szervezetek működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(3)

A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében a törvény felhatalmazása alapján eljáró

a)	Felügyelettel,

b)	Befektető-védelmi Alappal,

MNB-vel,

d)	Állami Számvevőszékkel,

e)	Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal,

f)	Gazdasági Versenyhivatallal,

g)	folyamatban lévő büntetőeljárás keretében nyomozó hatósággal, ügyészséggel,

h)	nemzetbiztonsági szolgálattal, és

i)	a büntető-, valamint a csőd- és felszámolási eljárás és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal, illetve a hagyatéki eljárásban a közjegyzővel

(4)	A (2) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség kiterjed arra a személyre és szervezetre is, aki, illetve amely üzleti titoknak minősülő információhoz jutott.

(5)

A Felügyelet - az üzleti titokra vonatkozó szabályok betartásával - a befektetési szolgáltatóról egyedi azonosításra alkalmas adatokat szolgáltat

a)	statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal,

b)	a pénz- és tőkepiaci folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium

(6)

A befektetési szolgáltató, a tőzsde, az elszámoló ház a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról.

(6)	A Felügyelet a befektetési szolgáltatóról egyedi azonosításra alkalmas adatokat szolgáltat a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére.

(7)

Értékpapír-titok

115. §

(1)

Értékpapír-titok minden olyan, az ügyfélről, a befektetési szolgáltató, a tőzsde, és az elszámolóház rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési szolgáltatóval kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik.

(2)	Az értékpapír-titokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki befektetési szolgáltatótól, tőzsdétől, elszámolóháztól szolgáltatást vesz igénybe.

116. §

(1)

Értékpapír-titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a)	az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapír-titok körét pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad;

b)	e törvény az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad;

c)	a befektetési szolgáltató érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

(2)

Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a)	a feladatkörében eljáró Felügyelettel, Állami Biztosításfelügyelettel, Befektető-védelmi Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal,

a)	a feladatkörében eljáró Felügyelettel, Állami Biztosításfelügyelettel, Befektetővédelmi Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, valamint a tőzsdével és az elszámolóházzal;

b)	a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

c)	csődeljárás, felszámolási eljárás, helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,

d)	a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, ügyészséggel,

e)	a büntető, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,

f)	a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

g)	a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

h)	az adó, vám és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel

szemben, e szerveknek a befektetési szolgáltatóhoz, a tőzsdéhez, az elszámolóházhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.

(3)

Az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha az állami adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság és értékpapír-felügyeleti tevékenységet ellátó szervezet írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot befektetési szolgáltatótól, tőzsdétől, elszámolóháztól.

(4)	Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy számlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapír-titok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(5)	A (2) és a (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, melyet az adatkéréskor megjelölt.

(6)	A befektetési szolgáltató, a tőzsde, az elszámolóház az (1)-(3) bekezdésben, valamint a 118. §-ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását - titoktartási kötelezettségre hivatkozva - nem tagadhatja meg.

117. §

(1)	Aki üzleti vagy értékpapír-titok birtokába jut, köteles azt - törvény eltérő rendelkezése hiányában - időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(2)	A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg az értékpapír-titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül - az ügyfél felhatalmazása nélkül - nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3)

Aki üzleti titok vagy értékpapír-titok birtokába jut, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a befektetési szolgáltatónak, tőzsdének, és az elszámolóháznak vagy azok ügyfeleinek hátrányt okozzon.

118. §

A befektetési szolgáltató, a tőzsde és az elszámolóház a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla

a)	kábítószer-kereskedelemmel,

b)	terrorizmussal,

c)	illegális fegyverkereskedelemmel,

d)	pénzmosással,

e)	szervezett bűnözéssel

áll összefüggésben.

119. §

A 116. § (2) bekezdésének d), f) és g) pontja, valamint a 118. § alapján történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható. Egyéb esetben az ügyfelet az értékpapír-titok kiadásáról tájékoztatni kell.

120. §

Nem jelenti az értékpapír-titok sérelmét

a)	az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg;

b)	a befektetési társaság részéről a központi hitelintézeti hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből a befektetési társaságnak a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás;

c)	a befektetési szolgáltató, a tőzsde és az elszámolóház által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek történő adatátadás.

d)	a tőzsde és az elszámolóház közötti adatátadás;

a forgalmazó által a külföldi befektetési vállalkozás számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a forgalmazó ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a befektetési vállalkozásnál (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi befektetési vállalkozás székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal;

f)	a külföldi befektetési vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő az adattovábbítás.

g)	a bankcsoporton, pénzügyi holdingon vagy vegyes tevékenységű csoporton belül a 112. §-ban és a Hpt. 90-95. §-ában foglalt előírások teljesítése érdekében történő adatátadás.

Összesített adatok átadása

121. §

A Felügyelet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más személynek vagy hatóságnak befektetési szolgáltatóról, kibocsátóról vagy más személyről, illetve ezek tevékenységéről csak egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.

HATODIK RÉSZ
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK FELÜGYELETE

XVIII. FEJEZET
A FELÜGYELETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A Felügyelet feladatköre

122. §

Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet jogállását és hatáskörét külön törvény határozza meg.

123. §

A Felügyelet feladatkörében

a)	elbírálja az engedély iránti kérelmet és más beadványt;

b)	rendszeresen figyelemmel kíséri a befektetési szolgáltató, a kibocsátó, a tőzsde és az elszámolóház tevékenységét;

c)	ellenőrzi, illetőleg vizsgálja a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését meghatározó jogszabályok érvényesülését;

d)	vizsgálja, elemzi és értékeli a befektetési szolgáltató üzletvitelének irányítását;

e)	ellenőrzi a befektetési szolgáltató, a kibocsátó, a tőzsde és az elszámolóház információszolgáltatásának működését;

f)	alkalmazza a törvényben szabályozott intézkedéseket, szankciókat;

g)	bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam befolyásolás gyanúja esetén vizsgálatot folytat; és

h)	vezeti a törvényben előírt nyilvántartásokat.

i)	ellenőrzi, illetve vizsgálja a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatban e törvényben meghatározott szabályok és elvek betartását, érvényesülését.

A Felügyelet bevételei

124. §

(1)

A Felügyelet bevételei:

a)	igazgatás-szolgáltatási díj;

b)	a felügyeleti díj;

c)	a felügyeleti bírság; és

d)	egyéb bevételek.

(2)	A felügyeleti bírságból származó bevétel húsz százalékát a tőkepiaci szakemberképzés, kutatás és a szaksajtó tevékenységének támogatására kell fordítani.

(3)	A felügyeleti bírságból származó bevétel nyolcvan százalékát a Befektető-védelmi Alapba kell befizetni.

(4)	A Felügyelet bevételeit - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak működésének fedezetére használhatja fel.

A felügyeleti díj

125. §

(1)	A befektetési szolgáltató és az elszámolóház felügyeleti díjat köteles fizetni az egyéb ráfordítások terhére.

(2)

A befektetési szolgáltató a bizományosi és kereskedelmi tevékenysége keretében lebonyolított árfolyamértéken számított éves forgalom után

a)	egymilliárd forintig 0,2 ezrelék,

b)	egymilliárd és százmilliárd forint között kettőszázezer forint és az egymilliárd és százmilliárd forint közötti rész 0,15 ezrelékének megfelelő,

c)	százmilliárd forint fölött tizenötmillió-ötvenezer forint és a százmilliárd forint fölötti rész 0,12 ezrelékének megfelelő

felügyeleti díjat fizet.

(3)	Tőzsdei határidős opciós, illetve kamat- és devizacsere ügylet esetén minden megnyitott kontraktus, illetve megkötött ügylet után tíz forint felügyeleti díjat kell fizetni.

(4)	Ha a bizományosi vagy kereskedelmi tevékenység keretében az ügyletet tőzsdén kötötték, a díj mértéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek ötven százaléka.

(5)	A felügyeleti díj évi összege legalább hatszázezer forint és legfeljebb harmincmillió forint. Az egyéni kereskedő legalább évi százhúszezer forint felügyeleti díjat fizet.

(6)	A bizományosi és kereskedelmi tevékenység folytatására nem jogosult befektetési szolgáltató havi húszezer forint felügyeleti díjat fizet.

(7)	Az elszámolóház által fizetendő felügyeleti díj mértéke az éves mérleg főösszegének 0,1 ezreléke.

(8)	A (2)-(6) bekezdésben meghatározott felügyeleti díjat a tárgynegyedévet követő hó tizenötödik napjáig, míg a (7) bekezdésben meghatározott díjat a tárgyévet követő január hó tizenötödik napjáig kell megfizetni.

(9)	A Felügyelet által nyújtott államigazgatási eljárások és szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjak körét és mértékét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

XIX. FEJEZET
A FELÜGYELET ELJÁRÁSA

126. §

(1)	A Felügyelet a hatáskörébe tartozó ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az Áe. rendelkezései szerint jár el.

(2)	A Felügyelet határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.

(3)

A Felügyelet - a bírságot megállapító határozata kivételével - határozatának azonnali végrehajtását rendelheti el, ha

a)	az a befektetők károsodástól történő megóvása, illetőleg a tőkepiac általános érdekeinek megóvása érdekében szükséges,

b)	annak hiányában a befektetési szolgáltató intézkedésre okot adó helyzetében további romlás várható.

(4)	A Felügyelet által a 196-200. § alapján hozott határozat bírósági felülvizsgálata során a váltóperre vonatkozó határidőket kell alkalmazni.

(5)	A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység engedélyezésére és a tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárásában, idegen nyelvű kérelem esetén mellékelni kell annak, illetve mellékleteinek hiteles magyar nyelvű fordítását is.

(5)	A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység engedélyezésére és a tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárásában idegen nyelvű iratok esetén mellékelni kell azok hiteles magyar nyelvű fordítását is.

A befektetési szolgáltatók jelentési kötelezettsége

127. §

(1)

A befektetési szolgáltató a Felügyeletnek köteles bejelenteni

a)	valamely engedélyezett tevékenység megkezdését;

b)	a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni hányadukat;

c)	a járulékos vállalkozásban [113. § (2) bekezdés] történő tulajdon szerzését, illetőleg ilyen tulajdon megszűnését;

d)	a 14. § (1) bekezdésben és a 15. § (1) bekezdésben meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;

e)	az ügynökkel kötött szerződés módosítását és megszűnését;

f)	belföldi fiókjának megszűnését, külföldi fiókjának megnyitását és megszűnését;

g)	a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat;

h)	a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést;

i)	az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét;

j)	a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;

k)	a vele szemben a Gt., az Sztv. és a Ctvr. alapján indult eljárást; és

k)	ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult, és

l)	a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje tíz százalékát elérő vagy meghaladó hitelfelvételét.

(2)

A befektetési szolgáltató bejelentési kötelezettségének

a)	az (1) bekezdésének a), e), f), g) és i) pontja esetében a döntést követő öt napon belül,

b)	az (1) bekezdés b) pontja esetén a tárgyévet követő év január 15. napjáig,

c)	az (1) bekezdés c) pontja esetén a részesedés megszerzését, illetve elidegenítését követő öt napon belül,

d)	az (1) bekezdés d) pontja esetén a kinevezést vagy választást megelőzően, illetve alkalmazása vagy megbízása megszűnését követő öt napon belül,

e)	az (1) bekezdés h) pontja esetén az éves beszámoló elfogadását követő tizenöt napon belül,

f)	az (1) bekezdés j) pontja esetén a cégbírósági határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül,

g)	az (1) bekezdés k) pontja esetén a tudomásra jutástól számított öt napon belül, és

h)	az (1) bekezdés l) pontja esetén a hitelszerződés megkötését követő két napon belül

köteles eleget tenni.

(2)

A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a Felügyeletnek bejelenteni:

a)	az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak öt százalékos mértékét meghaladó változásait,

b)	ha az alapító vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált, vagy ellene csőd-, illetve felszámolási eljárás indult,

c)	ha az alapító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott intézménnyel, vagy bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott.

(3)	Az MNB és a Kincstár az (1) bekezdés a), e), f) és i) pontjában meghatározott adatok bejelentésére köteles.

(3)

A befektetési szolgáltató bejelentési kötelezettségének

a)	az (1) bekezdésének a), e), f), g) és i) pontja esetében a döntést követő öt napon belül,

b)	az (1) bekezdés b) pontja esetén a tárgyévet követő év január 15. napjáig,

c)	az (1) bekezdés c) pontja esetén a részesedés megszerzését, illetve elidegenítését követő öt napon belül,

d)	az (1) bekezdés d) pontja esetén a kinevezést vagy választást megelőzően, illetve alkalmazása vagy megbízása megszűnését követő öt napon belül,

e)	az (1) bekezdés h) pontja esetén az éves beszámoló elfogadását követő tizenöt napon belül,

f)	az (1) bekezdés j) pontja esetén a cégbírósági határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül,

g)	az (1) bekezdés k) pontja esetén a tudomásra jutástól számított öt napon belül, és

h)	az (1) bekezdés l) pontja esetén a hitelszerződés megkötését követő két napon belül

köteles eleget tenni.

(4)	A befektetési szolgáltató köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről külön jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és jegybanki rendelkezésben meghatározott módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek adatot szolgáltatni.

(4)	Az MNB és a Kincstár az (1) bekezdés a), e), f) és i) pontjában meghatározott adatok bejelentésére köteles.

(5)	A befektetési szolgáltató köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről külön jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és jegybanki rendelkezésben meghatározott módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek adatot szolgáltatni.

Rendszeres és helyszíni ellenőrzés

128. §

(1)

A Felügyelet rendszeresen ellenőrzi, hogy az értékpapír forgalomba hozatala, a befektetési szolgáltatási, a tőzsdei és elszámolóházi tevékenység megfelel-e a jogszabályoknak, felügyeleti határozatoknak, a tőzsde alapszabályának, szabályzatainak, az elszámolóház üzletszabályzatának, szabályzatainak, valamint a befektetők biztonságának. A befektetési szolgáltató szabályzata által előírt kötelezettségek betartását a Felügyelet ellenőrzi.

(2)

A Felügyelet írásbeli megkeresésére a kibocsátó, továbbá felhívására a befektetési szolgáltató, köteles lehetővé tenni a törvényben szabályozott tevékenységéről vezetett nyilvántartásba való betekintést, illetve az e tevékenységére vonatkozó jogszabályban meghatározott adatot köteles a Felügyeletnek átadni.

(3)	A Felügyelet az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vonatkozó külön jogszabályban előírt kötelezettségek ellenőrzése keretében, az ott meghatározott körben és módon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal együttműködve jár el.

(4)	A Felügyelet rendszeresen ellenőrzi, hogy a befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzés engedélyezésére előírt feltételek folyamatosan fennállnak-e. A befektetési vállalkozás tulajdonosa az ellenőrzéshez szükséges adatot köteles a Felügyeletnek átadni.

(5)

A nyilvánosan működő részvénytársaságokban történő befolyásszerzésre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése keretében a Felügyelet írásbeli megkeresésére a részvényesi jogok gyakorlója köteles e jogok gyakorlására kötött megállapodást feltárni, valamennyi e tárgyban keletkezett irat másolatát a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, illetve megjelölni azt a személyt, akinek érdekében ténylegesen eljár.

129. §

(1)

A Felügyelet jogosult az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott - a befektetési szolgáltató, a tőzsde, az elszámolóház tevékenységének engedélyezésére, működésére, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a nemkívánatos, befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó - szabályok, valamint határozatainak megtartását a helyszínen ellenőrizni.

(2)	A befektetési szolgáltató, a tőzsde és az elszámolóház köteles a Felügyelet számára a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni, illetőleg segíteni, biztosítva az üzleti könyvek, jelentések, nyilvántartások ellenőrzését, valamint a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.

(3)	A Felügyelet a helyszíni ellenőrzési feladatokkal könyvvizsgálót vagy versenyeztetési szabályzata szerint külső szakértőt is megbízhat. A szakértőnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértői névjegyzékben.

(4)	A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek minősül.

(5)	A Felügyelet csak az ellenőrzési feladata ellátása érdekében vizsgálhatja a befektetési szolgáltató ügyfelére vonatkozó adatot.

(6)	A Felügyelet elnöke által kijelölt tőzsdebiztos jogosult a tőzsdei forgalom helyszínén jelen lenni, a tőzsdei forgalmat ellenőrizni.

130. §

(1)	A tőzsde a Felügyeletnek folyamatosan átadja a befektetési eszközök tőzsdei kereskedéséről rendelkezésére álló forgalmi adatokat, illetve biztosítja az azokba való betekintést bármely időpontban, bármely időszakra vonatkozóan.

(2)

Az elszámolóház a Felügyeletnek folyamatosan átadja a befektetési eszközök tőzsdei és tőzsdén kívüli kereskedéséről, az elszámolásforgalomról és az egyéb tevékenységéről rendelkezésére álló forgalmi adatokat, illetve biztosítja az azokba való betekintést, bármely időpontban, bármely időszakra vonatkozóan.

131. §

(1)

A Felügyelet - feladata teljesítéséhez - kérheti a befektetési szolgáltatótól, a tőzsdétől, illetve elszámolóháztól rendkívüli beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását, továbbá a befektetési szolgáltatótól, annak szervezeteitől felvilágosítást kérhet valamennyi üzleti ügyéről, valamint betekinthet könyveibe, irataiba és adathordozóiba.

(2)

A Felügyelet által kiküldött - helyszíni ellenőrzésre jogosult - alkalmazott vagy megbízott az ellenőrzés lefolytatásához az üzleti tevékenység ellenőrzéséhez szükséges helyiségbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, iratról, nyilvántartásról másolatot kérhet, próbavásárlást végezhet.

132. §

A Felügyelet nevében ellenőrzést folytató személy a feltárt jogsértés vagy hiányosság megszüntetése érdekében felügyeleti intézkedés megtételét, bírság kiszabását kezdeményezheti.

A Felügyelet nyilvántartásai

133. §

(1)

A Felügyelet nyilvántartásba veszi a befektetési szolgáltató következő adatait és az azokban bekövetkezett változásokat:

a)	név, székhely;

b)	az alapítás időpontja;

c)	a tevékenységi kör;

d)	a jegyzett tőke;

e)	tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles tulajdonosok;

f)	vezető állású személyek;

g)	az üzletkötők neve;

h)	befektetési szolgáltatási tevékenység megkezdésének időpontja;

i)	a tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;

j)	fiók létesítésének időpontja és helye;

k)	az ügynök neve, székhelye, fiókja.

(2)

A Felügyelet nyilvántartásba veszi a kibocsátó következő adatait és az azokban bekövetkezett változásokat:

a)	név, székhely;

b)	az alapítás időpontja;

c)	a jegyzett tőke nagysága;

d)	vezető állású személyek neve, a kibocsátóban fennálló részesedésük mértéke,

e)	a kibocsátó tulajdonosainak neve (cégneve), lakcíme (székhelye), más társaságban lévő részesedése;

f)	a kibocsátás adatai.

(3)	A Felügyelet nyilvántartásba veszi a nyilvánosan működő részvénytárság tulajdonosainak a 94/B. §-ban szabályozott, a befolyásszerzéshez kapcsolódó bejelentési kötelezettség alapján tudomására jutott adatokat.

A Felügyelet adatkezelése

134. §

(1)	A Felügyelet az e törvényben szabályozott feladata ellátásához - ideértve az e törvényben meghatározott személyes adatokat is - adatot kezelhet.

(2)	A Felügyelet által kezelt adat statisztikai célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználható.

(3)	A Felügyelet feladatának ellátásához más hatóságtól - a felhasználás céljának megjelölésével - e törvényben meghatározott adatkörben (136. §) adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadónál, mind a Felügyeletnél dokumentálni kell.

135. §

(1)	A Felügyelet elnöke gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetőleg megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemről.

(2)

A Felügyelet elnöke gondoskodik arról, hogy az adatok védelmének biztosítása érdekében

a)	ha törvény kivételt nem tesz, az érintett a Felügyelet által kezelt adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát, és

b)	a tárolt adatot töröljék, ha kezelésének oka - törvény rendelkezése szerint - megszűnt, vagy a bíróság az adat törlését elrendelte.

136. §

(1)

A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti

a)	a befektetési szolgáltató vezető állású személyének és alkalmazottjának, az egyéni kereskedőnek a 13-14. §-ban és a 16. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;

b)	a befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzés engedélyezése iránti kérelmet benyújtó személy, illetve a befektetési vállalkozás tulajdonosának a 18. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;

c)	az általa folytatott eljárás keretében a befektetési szolgáltató ügyfelének adatait;

d)	a bejelentésre kötelezett bennfentes személy (150. §) adatait;

e)	annak a személynek az adatait, akivel szemben bennfentes kereskedelemmel, illetve tisztességtelen árfolyam-befolyásolással kapcsolatos eljárást folytat; és

a 216. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében

1.	a tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy,

2.	a befektetési szolgáltató vezető állású személye, üzletkötője,

3.	a befektetési vállalkozás tulajdonosa, illetve a tulajdonosnál vezető állású személy,

4.	a tőzsde tisztségviselője és alkalmazottja,

5.	az elszámolóház vezető állású személyének és alkalmazottjának, és

6.	az egyéni kereskedő

adatait;

g)	a 14. § (1) bekezdésének a) pontjában, a (2) bekezdésének a) pontjában, a 15. § (1) bekezdésében, (2) bekezdésének a) pontjában, a 18. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott feltétel ellenőrzésére szolgáló adatot.

h)	a befolyásszerzés mértékének ellenőrzése érdekében a nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonosainak adatait.

(2)

Az (1) bekezdés alapján a Felügyelet az érintett személyazonosító adatait (családi és utónév, nők esetében leánykori családi és utónév, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve, külföldi esetén az állampolgárság) és lakcímét (tartózkodási helyét), valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetésre, tulajdoni részesedésre, szakképzettségre, szakmai gyakorlatra, választott tisztségre, beosztásra, munkaviszonyra, büntetlenségre és a 20. §-ban meghatározott kizáró okok megállapításához szükséges adatokat kezeli.

(3)

A Felügyelet az adatot

a)	a vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági tagság, munkaviszony és tőzsdei tisztségviselői megbízatás megszűnésétől számított öt évig,

b)	az egyéni kereskedő tevékenységének megszüntetését követő öt évig,

c)	a befektetési vállalkozásban meglévő tulajdon elidegenítésétől számított tíz évig, és

d)	a bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam-befolyásolás és ügyféllel kapcsolatos eljárás esetén a felügyeleti eljárás lezárásától számított tíz évig,

e)	az a)-d) pontban meg nem határozott esetekben a Felügyelet birtokába kerülésétől számított öt évig

e)	a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyás megszűnésétől, megszűntetésétől számított öt évig,

f)	az a)-e) pontban meg nem határozott esetekben a Felügyelet birtokába kerülésétől számított öt évig

XX. FEJEZET
A FELÜGYELETI INTÉZKEDÉSEK ÉS A FELÜGYELETI BÍRSÁG

Felügyeleti intézkedések, szankciók

137. §

(1)

Az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározottak megsértése, illetőleg a mulasztás megállapítása esetén a Felügyeletnek az intézkedést a rendelkezésére álló adatok és információk elemzése, illetőleg mérlegelése alapján, a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak

a)	a befektetési szolgáltató működésére,

b)	ügyfelére, illetve

c)	a tőkepiac működésére

gyakorolt hatásának, veszélyességi fokának figyelembevételével kell kiválasztania és alkalmaznia.

(2)

A Felügyelet a jogszabályban, határozatában, valamint a tőzsde alapszabályában, illetve szabályzataiban, az elszámolóház üzletszabályzatában, illetve szabályzataiban meghatározott feltételektől való eltérés, a befektetők érdekét és a tőkepiac egyensúlyát, a tőkepiac többi szereplőjének helyzetét veszélyeztető magatartás esetén a következő intézkedéseket teheti:

a felügyelete alá tartozó szervezetet a tőzsdei kereskedési tevékenységre, az elszámolási tevékenységre, az értékpapír forgalomba hozatalra és befektetési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólíthatja;

a tőzsdei kereskedési tevékenységgel, az elszámolási tevékenységgel, az értékpapír forgalomba hozatalával, a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységgel, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságokban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos, jogszabályban vagy engedélyben meghatározott feltételeknek való megfelelésre, határidő kitűzésével felszólíthat;

b)	az engedély nélküli befektetési szolgáltatási tevékenység folytatását megtilthatja;

c)	a Felügyelet által kirendelt szakértő közreműködésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére kötelezhet;

d)	törvényben meghatározott esetben és mértékben bírságot szabhat ki;

e)	a befektetési szolgáltató vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezheti;

f)	meghatározott időre felfüggesztheti az értékpapír jegyzését és forgalmazását, a befektetési eszköz forgalmazását, a tőzsdei szekcióban történő kereskedést, illetve a teljes tőzsdei kereskedést;

f)	meghatározott időszakra felfüggesztheti az értékpapír forgalomba hozatalát és forgalmazását, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó eljárást, a tőzsdei szekcióban történő kereskedést, illetve a tőzsdei kereskedést;

a tőzsde jogszabályba ütköző, az alapszabályával és szabályzataival ellentétes tevékenységét megtilthatja, az alapszabály és szabályzatok vagy azok egyes rendelkezéseinek alkalmazását felfüggesztheti, valamint a tőzsde önkormányzó testületeit új szabályzat kidolgozására vagy új határozat hozatalára kötelezheti;

az elszámolóház jogszabályba ütköző, az üzletszabályzattal és a szabályzatokkal ellentétes tevékenységét megtilthatja, az üzletszabályzat és a szabályzatok vagy azok egyes rendelkezéseinek alkalmazását felfüggesztheti, valamint az elszámolóház igazgatóságát új szabályzat kidolgozására vagy új határozat meghozatalára kötelezheti;

i)	a tevékenységi engedélyt visszavonhatja, a befektetési szolgáltatási tevékenység folytatását határozott időre felfüggesztheti;

j)	más illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezhet;

k)	felügyeleti biztost rendelhet ki.

l)	ha törvény alapján a részvényes a részvénytársasággal szemben tagsági jogait nem gyakorolhatja, ezt a tényt a Felügyelet határozatban megállapítja, és szükség esetén elrendelheti a tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztését.

(3)	A (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a Felügyelet ismételten és együttesen is alkalmazhatja.

(3)

A Felügyelet a (2) bekezdés l) pontjában meghatározott határozatának felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni. A bírósági határozat elleni fellebbezés határideje három nap.

(4)	A (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a Felügyelet ismételten és együttesen is alkalmazhatja.

138. §

(1)

A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a befektetési vállalkozás

a)	olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni;

b)	igazgatósága (más vezető állású személye) nem tudja ellátni feladatát és ez veszélyezteti a befektetők érdekeit;

c)	számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.

(1)

A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a befektetési szolgáltató

a)	olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni;

b)	igazgatósága (más vezető állású személye) nem tudja ellátni feladatát és ez veszélyezteti a befektetők érdekeit;

c)	számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.

(2)

Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha

a)	a tulajdonosok a befektetési vállalkozás saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel;

a)	a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a befektetési szolgáltató saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel;

b)	az igazgatóság a közgyűlést felügyeleti intézkedés ellenére nem hívja össze.

139. §

(1)	A Felügyelet a tőzsdére felügyeleti biztost akkor rendelhet ki, ha a tőzsdének nincs érvényes alapszabálya, vagy 30 napnál hosszabb időtartam alatt a tőzsdetanács megválasztására, illetve az ügyvezető igazgató kinevezésére nem kerül sor.

(2)	A Felügyelet felügyeleti biztost elszámolóházhoz akkor rendelhet ki, ha fennállnak a 138. § (1) bekezdésében meghatározott okok.

140. §

(1)	A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a befektetési vállalkozás és az elszámolóház igazgatósági tagjainak a Gt. 32. §-a szerinti felelőssége fennmarad.

(1)	A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a befektetési szolgáltató és az elszámolóház igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.

(2)	Ha nincs lehetőség az ügyek átvételére a felügyeleti biztos közjegyző, illetőleg rendőrség közreműködését veheti igénybe.

(3)

A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt a vezető állású személy a Gt.-ben, e törvényben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát csak a felügyeleti biztos ellenjegyzésével gyakorolhatja. Ha vezető állású, illetőleg cégjegyzésre jogosult személy nincs, a vezető állású személy feladatkörét és a cégjegyzés jogát a felügyeleti biztos gyakorolja.

(4)	A felügyeleti biztos részére a Felügyelet más feladatot is megállapíthat.

141. §

(1)	A felügyeleti biztos az e minőségében okozott kárért, ha a Felügyelettel munkaviszonyban áll a Ptk. 348. §-a szerint, ha pedig megbízási jogviszonyban áll a Ptk. 350. §-a szerint felel.

(2)	A felügyeleti biztos nevét és lakóhelyét - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégbíróságnak.

A felügyeleti bírság

142. §

(1)

A Felügyelet a kibocsátót, a befektetési szolgáltatót, a tőzsdét, az elszámolóházat, illetve ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes és a tisztességtelen árfolyam-befolyásolást elkövető személyt e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt az MNB a (2) bekezdés szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.

(1)

A Felügyelet a kibocsátót, a befektetési szolgáltatót, a tőzsdét, az elszámolóházat, illetve ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes és a tisztességtelen árfolyam-befolyásolást elkövető személyt, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettség megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt az MNB a (2) bekezdés szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.

(2)	Az MNB bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a befektetési szolgáltató, a tőzsde, illetve az elszámolóház megsérti az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásait.

(3)	Nem kötelezhető bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható volt.

(4)	Nem szabható ki bírság, ha a kötelezettségszegés vagy mulasztás a Felügyelet tudomására jutásától számított két év, illetve az elkövetésétől számított három év már eltelt.

A bírság összege

143. §

(1)	A bírság összegét a törvényben, a külön jogszabályban és a Felügyelet határozatában meghatározott feltételtől való eltérés, illetve a mulasztás súlyának és az elért vagyoni előny mértékének figyelembevételével kell megállapítani.

(2)

A bírság összege:

a)	engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatási tevékenység esetén 1 000 000-5 000 000 forint;

b)	a befektetési szolgáltatási tevékenység engedélyezési feltételeitől való eltérés, illetve mulasztás esetén 50 000-1 000 000 forint;

c)	a nyilvános forgalomba hozatalhoz, a tájékoztatóhoz kapcsolódó kötelezettségek megszegése, elmulasztása vagy hiányos teljesítése esetén 100 000-2 000 000 forint;

d)	a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén 50 000-1 000 000 forint;

e)	a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén, ha az bennfentes kereskedelem alapját képezheti 500 000-3 000 000 forint;

f)	zártkörű forgalomba hozatal előírásainak elmulasztása, megszegése, hiányos teljesítése esetén 50 000-700 000 forint;

g)	a tevékenységi és működési szabályok, valamint a 127. § megsértése esetén 100 000-5 000 000 forint;

h)	a nemzetközi értékpapír-forgalomra vonatkozó előírások megsértése esetén a forgalomba hozott értékpapír - árfolyamértéken számított - összegének 5-50 százaléka, amennyiben az érték nem állapítható meg 200 000-1 000 000 forint;

i)	bennfentes személyre előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása, hiányos és késedelmes teljesítése esetén 20 000-200 000 forint;

j)	bennfentes kereskedelem esetén az ügylet tárgyát képező befektetési eszköz, tőzsdei termék - árfolyamértéken számított - értékének 50-200 százaléka;

k)	tisztességtelen árfolyam-befolyásolás esetén 500 000-5 000 000 forint;

l)	a 142. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok és a jegybanki rendelkezés megsértése esetén 100 000-5 000 000 forint.

m)	a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés e törvényben meghatározott szabályainak megszegése esetén 500 000-100 000 000 Ft.

(3)	A (2) bekezdésben nem említett szabályok megsértése, mulasztás vagy késedelem esetén kiszabható bírság összege 10 000-500 000 forint.

(4)	A (2)-(3) bekezdés alapján a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, a tőzsde, az elszámolóház vezető állású személye és alkalmazottja terhére kiszabható bírság összege 20 000-500 000 forint.

HETEDIK RÉSZ
A BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS A TISZTESSÉGTELEN ÁRFOLYAM-BEFOLYÁSOLÁS

XXI. FEJEZET
A BENNFENTES KERESKEDELEM TILALMA

144. §

(1)	Tilos bennfentes információ felhasználásával a bennfentes információval érintett értékpapírra, tőzsdei termékre ügyletet kötni vagy ilyen ügylet kötésére megbízást adni.

(2)

Bennfentes információ:

a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, a garanciavállaló, a kezes pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével, illetve ezek várható változásával összefüggő információ, így különösen értékpapír-kibocsátásra, jelentős üzletkötésre, szervezeti átalakulásra, csődhelyzetre, felszámolás kezdeményezésére vonatkozó információ;

b)	a kibocsátóban huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező személyre és vállalkozásra vonatkozó információ;

c)	az olyan vállalkozásra vonatkozó információ, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkezik;

d)	az értékpapír-piaci információ, így különösen a vállalat felvásárlási szándék, megkötött bizományi szerződés, előzetes eladási, vásárlási döntés, forint-deviza árfolyamszint változás, a tulajdonosok közötti szindikátusi szerződés, szavazási megállapodás, továbbá

e)	a korábban zárt körben forgalomba hozott értékpapír nyilvános forgalomba hozatala érdekében folytatott előkészítő tevékenységgel összefüggő információ,

amely nyilvánosságra még nem került, de nyilvánosságra hozatala esetén az értékpapír értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas.

Bennfentes személy

145. §

Bennfentes az a személy, aki számára bennfentes információt átadtak vagy ahhoz bármi módon hozzájutott, és tudatában van a megszerzett információ bennfentes voltának.

146. §

Bennfentes személynek minősül:

a)	a kibocsátónak és annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak az érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik;

annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak a vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, érdemi ügyintézője és az a munkaviszonyban állt személy, amely a kibocsátóban huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik;

c)	a kibocsátóval az információ felhasználásának időpontját megelőző hat hónapon belül munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állt személy, ha munkavégzésével összefüggésben bennfentes információhoz juthatott hozzá;

d)	a forgalomba hozatal szervezésében közreműködő bármely szervezet érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közreműködő más alkalmazottja;

e)	a kibocsátó alaptőkéje (törzstőkéje) tíz százalékát elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkező természetes személy;

f)	számlavezető hitelintézet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és érdemi ügyintézője;

g)	az a)-b) és d)-f) pontban felsorolt személy közeli hozzátartozója.

147. §

(1)

A kibocsátónál vezető állású személy a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves beszámoló elfogadásáig terjedő időszakban nem köthet ügyletet a kibocsátó által kibocsátott értékpapírra. Ezt a szabályt kell alkalmazni a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozók és a 146. § c) pontjában meghatározott személyek közül azokra, akik a mérlegkészítésben közreműködnek.

(2)	A vagyonfelügyelő, a felszámoló, a pénzügyi gondnok és a végelszámoló az e tevékenységével érintett kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjára a saját javára ügyletet nem köthet.

Bennfentes kereskedelem

148. §

(1)

Bennfentes kereskedelem a bennfentes személy által - saját nevében vagy képviselőként eljárva - saját vagy harmadik személy javára történő előnyszerzés céljából

a)	azzal az értékpapírral vagy tőzsdei termékkel folytatott kereskedelem, amelyre a bennfentes információ vonatkozik;

b)	más személy megbízása azzal, hogy ilyen értékpapírral vagy tőzsdei termékkel kereskedjen; vagy

c)	javaslattétele más személynek arra, hogy ilyen értékpapírt vagy tőzsdei terméket megvásároljon vagy elidegenítsen.

(2)	A bennfentes kereskedelemmel egyforma megítélés alá esik a bennfentes információ továbbadása más olyan személynek, akiről feltételezhető, hogy azt a kereskedelemben felhasználja.

(3)	E § alkalmazásában a kereskedelem alatt a forgalomba hozatalt és a forgalmazást kell érteni.

149. §

Nem minősül bennfentes kereskedelemnek, ha a bennfentes személy

a)	az értékpapír-ügyletet befektetési szolgáltató közreműködése nélkül kötötte, vagy

b)	vagyonfelügyelőként, felszámolóként, végelszámolóként, pénzügyi gondnokként a hitelezők kielégítése érdekében értékesítette a csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló kibocsátó saját kibocsátású értékpapírját.

150. §

(1)	A 146. §-ban említett bennfentes személy köteles a Felügyeletnek az ügyletkötést követő két napon belül bejelenteni, ha személyesen vagy megbízott útján olyan szervezet által kibocsátott értékpapírra kötött ügyletet, amellyel a 146. §-ban említett jogviszonyban áll.

(2)	A bejelentésnek tartalmaznia kell az ügyletben szereplő értékpapír megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügyletkötés időpontját és az ügyletet lebonyolító befektetési szolgáltató megnevezését.

(3)	Az (1) bekezdésben említett bejelentést a Felügyelet köteles a tőzsde lapjában nyilvánosságra hozni.

XXII. FEJEZET
TISZTESSÉGTELEN ÁRFOLYAM-BEFOLYÁSOLÁS TILALMA

151. §

(1)

Tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak minősül bármely értékpapír-piaci szereplő szándékos magatartása, amely

a)	értékpapír-piaci információ elhallgatásával,

b)	megalapozatlan, félrevezető információ közlésével, híresztelésével,

c)	ugyanazon vagy az egymással kapcsolatban álló személyek által az értékpapír több ellenirányú ügyletben való mozgatásával,

d)	színlelt ügylet kötésével,

e)	a tőzsdei kereskedési rendszer vagy a tőzsdén kívüli kereskedési szokás, szabály ismeretével való visszaéléssel; vagy

f)	a piaci ármozgások egyéb módon való megzavarásával

olyan árfolyam kialakulásához vezethet, amely nyilvánosan rendelkezésre álló információval kellő módon nem indokolható, és amely a piac többi szereplőjét olyan magatartás tanúsítására indíthatja, hogy az az értékpapír valós árfolyamától lényegesen eltérő ügyletek kötését eredményezheti.

(2)	Tisztességtelen árfolyam-befolyásolás az is, ha bármely piaci szereplő az (1) bekezdésben meghatározott magatartás tanúsítására másnak megbízást ad vagy arra egyébként mást rávesz.

(3)

Nem minősül tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak, ha a kibocsátó az általa kibocsátott értékpapír árfolyamának karbantartása, a piaci egyensúly helyreállítása érdekében nyilvánosan - a cél, a mennyiség, a határidő hozzávetőleges megjelölésével -, előre meghirdetetten megbízást ad az általa kibocsátott értékpapír vételére, illetőleg eladására és a folyamat végén annak eredményét nyilvánosan közli. A közleményt egy országos napilapban és a tőzsde lapjában kell megjelentetni.

NYOLCADIK RÉSZ
A BEFEKTETŐK VÉDELME

XXIII. FEJEZET
A BEFEKTETŐK VÉDELMÉNEK EGYES SZABÁLYAI

152. §

(1)

Az ügyész a 38. § (1) bekezdésében és a 148. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetben pert indíthat a kibocsátó és a befektetési szolgáltató, illetőleg a bennfentes személy ellen a félrevezető tájékoztatással forgalomba hozott értékpapírra vonatkozó vagy a bennfentes kereskedelemmel létrejött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. Az érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság ítéletének hatálya a félrevezető tájékoztatással vagy a bennfentes kereskedelemmel érintett valamennyi szerződésre kiterjed.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott per a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.

153. §

(1)	A kibocsátó és a forgalmazó a nyilvános forgalomba hozatal, a forgalomba hozandó értékpapír és a kibocsátó megismertetése érdekében csak olyan hirdetést, reklámot tehet közzé, amely mind tartalmában, mind megjelenési formájában a megalapozott befektetői vélekedés kialakulását segíti elő.

(2)	Tilos az ismertető, tájékoztató tartalmától eltérő, azzal ellentétes adatok közlése, a szédelgő feldicsérés és a jegyzés vagy vásárlás tényéhez kapcsolt sorsolás vagy más véletlenszerű nyereményígéret.

(3)	Tilos olyan hirdetmény közzététele, amely azt a megtévesztő látszatot keltheti, hogy értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához kapcsolódó nyilvános ajánlattételt tettek közzé.

(4)	A nyilvános ajánlattétel közzététele előtt, a nyilvános forgalomba hozatallal összefüggő hirdetésben, reklámban közölni kell, hogy a nyilvános forgalomba hozatalhoz szükséges tájékoztató elkészítése és jóváhagyása folyamatban van és azt várhatóan mikor hozzák nyilvánosságra.

(5)

A kibocsátó vagy a forgalmazó által közzétett hirdetésben kizárólag a ténylegesen elérhető kamatot, átlagkamatot, hozamot vagy egyéb jövedelmet lehet közölni. Ha a kamat, átlagkamat, hozam vagy egyéb jövedelem mértéke előre nem látható körülménytől függ, tilos azt biztosan elérhető jövedelemként feltüntetni.

154. §

(1)	A befektetési szolgáltató köteles üzletszabályzatát az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló helyiségeiben kifüggeszteni, illetve azt az ügyfélnek kérésre átadni.

(2)

Az ügynök igénybevételéből eredő, az ügyfelet érintő esetleges következményekről, így különösen a hosszabb átfutási időről, magasabb díjtételekről az ügynök az értékpapír-ügylet megkötése előtt köteles tájékoztatást adni. Az ügynök az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló irodájában jól látható módon köteles kifüggeszteni a vele ügynöki szerződéses kapcsolatban álló befektetési szolgáltató nevét, valamint biztosítani, hogy az ügyfelek a befektetési szolgáltató üzletszabályzatát megtekinthessék.

155. §

A befektetési szolgáltató, a tőzsde és az elszámolóház e törvény alapján végzett tevékenységére, gazdálkodására vonatkozó adatainak nyilvánosságra hozatala érdekében egy országos napilapban és a tőzsde lapjában legkésőbb a tárgyévet követő július 31-éig köteles közzétenni

a)	a könyvvizsgáló által auditált éves beszámolóját (mérleg-, eredménykimutatását és kiegészítő melléklet)

b)	az a) pont szerinti beszámoló megtekinthetőségének helyét és időpontját.

XXIV. FEJEZET
BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP

156. §

(1)	E törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül a 4. § (1) bekezdésének b)-d), valamint a 4. § (2) bekezdésének a)-b) és g)-h) pontjában meghatározott tevékenységet folytató befektetési szolgáltatók kötelesek Befektető-védelmi Alapot (a továbbiakban: Alap) létrehozni.

(2)

Az Alap létrejöttével egy időben az Alap tagjai kötelesek

a)	a 167. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti képviselőjüket kijelölni, és

b)	a 166. § (1) bekezdésében meghatározott csatlakozási díjat megfizetni.

Az Alap jogállása

157. §

(1)	Az Alap jogi személy.

(2)	Az Alap székhelye: Budapest.

(3)	Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem társasági és helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhető.

(4)	Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, abból az Alap tagja részére kifizetés semmilyen jogcímen nem teljesíthető. Az Alap pénzeszközei kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.

(5)	Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.

(6)	Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető igazgató képviseli.

(7)	Az Alap működésének törvényességi felügyeletét a Felügyelet látja el.

Az Alap feladata

158. §

(1)	Az Alap feladata a befektetők részére a 162. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése. A kártalanítás kifizetésére az Alap tagja által 1997. július 1. napját követően megkötött, biztosított szerződésből eredő követelés befagyása (161. §) esetén kerülhet sor.

(2)	Az Alap által nyújtott biztosítás az Alap tagja által a 4. § (1) bekezdésének b)-d), valamint a 4. § (2) bekezdésének a)-b) és g)-h) pontjában meghatározott tevékenység keretében megkötött szerződésből eredő követelésre terjed ki.

159. §

Az Alap a kártalanításra jogosult befektetőtől kapott megbízás alapján elláthatja a befektető képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során.

160. §

(1)

Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki

az állam,

b)	a költségvetési szerv,

c)	a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,

d)	a helyi önkormányzat,

e)	az intézményi befektető,

f)	az Országos Betétbiztosítási Alap; az önkéntes betét-, illetve intézményvédelmi alap,

g)	az elkülönített állami pénzalap,

h)	a befektetési szolgáltató,

i)	a pénzügyi intézmény,

j)	az MNB, és

k)	a befektetési szolgáltatónál vezető állású személy és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója,

l)	a befektetési szolgáltatóban tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező gazdálkodó szervezet vagy természetes személy, és ez utóbbival közös háztartásban élő közeli hozzátartozója

által kötött a 158. § (2) bekezdésében meghatározott ügyletből eredő követelésre.

(2)	Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerősen megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott.

Az Alapból történő kifizetés

161. §

Befagyott követelésnek minősül, ha az Alap tagja a 158. § (2) bekezdésében meghatározott ügyletből eredő követelést az esedékességet követő öt napon belül nem tudja a befektető rendelkezésére bocsátani.

162. §

(1)	Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére befagyott követelését - személyenként és befektetési szolgáltatónként összevontan - legfeljebb egymillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként.

(2)	A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alap tagjánál fennálló befektetési szolgáltatási tevékenységből származó valamennyi befagyott követelését össze kell számítani.

(2)	Az Alap által biztosított követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás, továbbá az ilyen követelésekre kizárólag az Alap által nyújtott biztosítás terjed ki.

(3)	Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető befagyott követelésébe be kell számítani.

(3)	A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alap tagjánál fennálló befektetési szolgáltatási tevékenységből származó valamennyi befagyott követelését össze kell számítani.

(4)	Az Alap a kártalanítást pénzzel vagy a befektetővel történő megállapodás alapján állampapírral teljesíti.

(4)	Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető befagyott követelésébe be kell számítani.

(5)	Az Alap a kártalanítást pénzzel vagy a befektetővel történő megállapodás alapján állampapírral teljesíti.

163. §

(1)	Az Alap a kártalanítást a követelés befagyását követő harminc napon belül kezdi meg. Ha az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek, az Alap a kifizetést a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzétételét követő tizenöt napon belül kezdi meg.

(2)	Az Alap köteles egy országos napilapban és a tőzsde lapjában közzétenni az igényérvényesítés első napját, helyét és módját, továbbá a kifizetés teljesítésével megbízott szervezet nevét.

(3)

Ha a kártalanításra jogosult a szerződést és a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja és azok az Alap tagja által vezetett nyilvántartás adataival megegyeznek, az Alap köteles gondoskodni a neki vagy az általa teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személy részére járó kártalanítás haladéktalan kifizetéséről.

A kifizetett követelések átszállása

164. §

(1)

Az Alapnak az a tagja vagy jogutódja, amelyre tekintettel az Alap kártalanítást fizetett, köteles az igazgatóság által meghatározott módon és határidőben a kártalanítás összegét és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Alap részére visszafizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a tag időközben az Alapból kilépett vagy onnan kizárták.

(2)	Az Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az ügyfélről az Alapra száll át.

(3)	Ha az Alap tagja ellen felszámolási eljárás indult, az Alap a felszámolásban érvényesíti az (1) bekezdésben meghatározott igényét.

Csatlakozás az Alaphoz

165. §

(1)	A 156. §-ban meghatározott tevékenység folytatására engedélyt kérő gazdálkodó szervezet a tevékenységi engedély iránti kérelem Felügyelethez való benyújtását megelőzően köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alap igazgatóságának megküldeni.

(2)	A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által közzétett formában kell megtenni.

(3)	A csatlakozás időpontja az Alap által megjelölt nap, amely nem lehet későbbi, mint a csatlakozási nyilatkozat hiánytalan beérkezését követő ötödik nap. A csatlakozás időpontját az Alap a tőzsde lapjában teszi közzé.

Az Alap tagjának díjfizetési kötelezettsége

166. §

(1)	Az Alap tagja az Alaphoz történő csatlakozáskor csatlakozási díjat fizet. A csatlakozási díj az Alap tagja jegyzett tőkéjének fél százaléka, de nem lehet kevesebb, mint százezer forint, és nem haladhatja meg a kettőmillió forintot.

(2)

Az Alap tagja évente éves díjat fizet az Alapnak. Az éves díj összegét az igazgatóság állapítja meg az Alap tagja által a tárgyévet megelőző naptári évben lebonyolított értékpapír-forgalom, az általa kezelt értékpapír-portfolió és értékpapír-letét állomány arányában. Az éves díj összege nem lehet kevesebb, mint százezer forint, és nem haladhatja meg a kettőmillió forintot.

(3)	Az Alap igazgatósága az Alap tagja által fizetendő éves díjat mérsékelheti, ha a tag - befektetési szolgáltatási tevékenységére tekintettel - az Alap számára az átlagosnál kisebb kockázatot jelent. A díjmérséklés mértéke nem haladhatja meg a fizetendő díj ötven százalékát.

(4)

Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendelhet el, ha az Alap eszközei a 162. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítését nem fedezik. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetési kötelezettség mértékének megállapítására a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy egy naptári évben ilyen jogcímen fizetett összeg nem haladhatja meg a kettőmillió forintot.

(4)

(5)	Az Alap tagja az Alapba befizetett csatlakozási díjat, az éves díjat, valamint a rendkívüli befizetést egyéb ráfordításai között számolja el.

Az Alap szervezete

167. §

(1)	Az Alapot héttagú igazgatóság irányítja.

(2)

Az igazgatóság tagja:

a)	a tőzsde, a központi értéktár és az MNB által kijelölt egy-egy személy;

b)	a befektetési szolgáltatók - szakmai érdekképviseleti szervezeteik által kijelölt - két képviselője;

c)	a Felügyelet javaslata alapján - az Alap tagjaitól független szakemberek közül - a pénzügyminiszter által kinevezett két személy.

(3)	A kinevezés vagy kijelölés három évre szól. Az igazgatósági tagságért díjazás nem jár.

(4)

Megszűnik az igazgatósági tagság:

a)	a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével;

b)	a kijelölés visszavonásával, vagy visszahívással;

c)	felmentéssel;

d)	a tag halálával; vagy

e)	tisztségről történő lemondással.

(5)	Az igazgatóság a tagjai közül kétévenként elnököt választ.

(6)	Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését össze kell hívni, ha az Alap terhére kifizetési kötelezettséggel járó helyzet bekövetkezése várható, illetve, ha a Felügyelet azt elrendeli. Az igazgatóság ülését az elnök hívja össze.

(7)	A Felügyelet képviselője és az Alap ügyvezető igazgatója az igazgatóság ülésén tanácskozási joggal vesz részt.

(8)	Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülésen legalább öt tag jelen van. Az igazgatóság a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

Az igazgatóság feladata

168. §

(1)

Az igazgatóság

a)	elfogadja az Alap szabályzatait;

b)	nevezi ki és menti fel az Alap ügyvezető igazgatóját, határozza meg feladatát és díjazását;

c)	meghatározza az Alapot kezelő munkaszervezet feladatait;

d)	meghatározza az Alap tagja által nyújtandó jelentések tartalmát és gyakoriságát;

e)	meghatározza az Alap éves költségvetését, és megállapítja az Alap éves beszámolóját;

f)	irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét;

g)	negyedévente jelentést küld az Alap tagjainak és a Felügyeletnek az Alapban kezelt pénzeszközök állományáról és felhasználásáról;

h)	éves tevékenységéről a tárgyévet követő március 31. napjáig jelentést készít és azt megküldi tagjainak és a Felügyeletnek;

i)	dönt az Alap tagjával szembeni szankcióról, a tag kizárásáról; és

j)	ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

(2)	Az Alap munkaszervezetét az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató felett a munkáltatói jogot - a kinevezés és a felmentés kivételével - az igazgatóság elnöke gyakorolja.

(3)	Az igazgatóság megbízást adhat jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságnak az Alap munkafeladatainak ellátására.

169. §

(1)

Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg:

a)	a tagok által fizetendő éves díj és a rendkívüli befizetés mértékét, a díjfizetés megállapításának eljárási szabályait és a díjfizetés teljesítésének idejét;

b)	az Alap kezelésének szabályait;

c)	az Alapból történő kifizetés rendjét;

d)	a kártalanításként nyújtott összeg megtérítésének szabályait; és

e)	az igazgatóság ügyrendjét.

(2)	A szabályzat nem tartalmazhat az Alap egyes tagjaira indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést, és nem veszélyeztetheti az Alap biztonságos kezelését.

(3)	Az Alap köteles szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minősített határozatait a tőzsde lapjában nyilvánosságra hozni.

(4)	Az Alap szabályzatát a Felügyelet hagyja jóvá.

(5)	A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály előírásainak.

Az Alap forrásai

170. §

Az Alap forrásai:

a)	a csatlakozási díj;

b)	az éves díj;

c)	a rendkívüli befizetés;

d)	az Alap vagyonának hozama;

e)	az Alap által felvett kölcsön; és

f)	egyéb bevétel.

Az Alap számlavezetése és pénzkezelése

171. §

(1)	Az Alap számláját az MNB vezeti.

(2)	Az Alap a szabad pénzeszközeit kizárólag pénzben vagy állampapírban tarthatja.

(3)	Az Alap gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(4)	Az Alap kölcsönt vehet fel. Az MNB meghatározott mértékű hitelkeret rendelkezésre tartására irányuló megállapodást köthet az Alappal.

(5)	Az Alap éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait külön jogszabály állapítja meg.

Az Alapból történő kilépés és kizárás

172. §

Az Alapból az Alap tagja saját elhatározásából csak akkor léphet ki, ha minden olyan befektetési szolgáltatási tevékenységét megszüntette, amelyből az Alap által biztosított kötelezettsége származhat, és igazolja, hogy az Alap által biztosított ügyleteiből eredő kötelezettségeinek eleget tett.

173. §

(1)

Ha az Alap tagja

a)	az Alappal szemben fennálló fizetési kötelezettségét határidőre nem teljesíti,

b)	hirdetésében tévesen tájékoztat az Alap által biztosított ügyletekkel kapcsolatos lényeges kérdésről, és

c)	nyilvántartása nem teszi lehetővé, az ügyfelek kártalanítási jogosultságának egyértelmű megállapítását,

az Alap igazgatósága felszólítja az a)-c) pontokban meghatározott magatartások megszüntetésére, és a felszólításról egyidejűleg értesíti a Felügyeletet.

(2)	Ha az Alap tagja a felszólítást követő harminc nap elteltével a felszólításban foglaltaknak nem tesz eleget, az Alap igazgatósága kezdeményezi a Felügyeletnél intézkedés alkalmazását.

(3)

Az Alap a tagot kizárja, ha a tag

a)	nem tesz eleget az igazgatóság felszólítását követő felügyeleti intézkedésnek, vagy

b)	a 156. §-ban meghatározott tevékenység folytatására jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta.

(3)	Az Alap a tagot kizárja, ha a tag nem tesz eleget az igazgatóság felszólítását követő felügyeleti intézkedésnek.

(4)	A kizárás vagy a tagsági jogviszony megszüntetése nem érinti a tagság fennállása alatt keletkezett ügyletekre vonatkozó biztosítást.

(4)	Ha a 156. §-ban meghatározott tevékenység folytatására jogosító engedélyt a Felügyelet visszavonja, a határozat jogerőre emelkedésének napjával egyidejűleg az Alap tagjának tagsági viszonya megszűnik.

(5)

Ha a befektetési szolgáltatót az Alapból kizárták vagy tagsági viszonyát megszüntette, a korábban teljesített befizetését nem igényelheti vissza. A kizárás vagy a tagsági viszony megszüntetése nem érinti a kizárt befektetési szolgáltatónak azt a kötelezettségét, hogy a biztosítás alá eső ügyletek után az éves díjat megfizesse.

(5)	A kizárás vagy a tagsági jogviszony megszüntetése nem érinti a tagság fennállása alatt keletkezett ügyletekre vonatkozó biztosítást.

(6)

KILENCEDIK RÉSZ
AZ ÉRTÉKPAPÍR-TŐZSDE

XXV. FEJEZET
A TŐZSDÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A tőzsde jogállása

174. §

(1)

A tőzsde a hatékony tőkeáramlás, a tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdére bevezetett értékpapírok és tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő önkormányzó és önszabályozó szervezet. A tőzsde maga határozza meg tevékenységét, választja meg testületeit, bizottságait, tisztségviselőit, szabályozza működését és állapítja meg a szolgáltatásaiért járó díjakat.

(2)	A tőzsde jogi személy.

A tőzsde alapítása

175. §

(1)	Tőzsdét befektetési vállalkozások alapíthatnak tőzsdei ügyleteik lebonyolítására.

(2)

A tőzsde alapításának feltétele, hogy

a)	legalább tizenöt alapító tag legkevesebb százötven millió forint alapításkori alaptőke biztosításával a tőzsde megalakulását kimondja, a tőzsde alapszabályát megállapítsa és a tőzsde tisztségviselőit megválassza, és

b)	a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a Kormány az alapítást jóváhagyja.

(3)

A Kormány a tőzsde alapításának jóváhagyását elutasítja, ha az alapítás

a)	nem felel meg a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek;

b)	nem illeszkedik a Kormány gazdaságpolitikai céljaihoz;

c)	a magyar pénz- és tőkepiac belföldi vagy nemzetközi megítélését hátrányosan érintené.

(4)	A tőzsde a Kormány jóváhagyásának időpontjával nyeri el jogi személyiségét, működését a Felügyelet által jóváhagyott alapszabály és szabályzatok alapján kezdi meg.

A tőzsde alapszabálya és szabályzatai

176. §

(1)

A tőzsde alapszabályában meg kell határozni:

a)	a tőzsde nevét, székhelyét;

b)	az alapító tagok nevét, székhelyét;

c)	az alapításkori alaptőke nagyságát;

d)	a tevékenységét;

e)	a tőzsde képviseletére jogosult tisztségviselőket;

f)	a tőzsdetagság létrejöttének, felfüggesztésének és megszűnésének eljárási rendjét;

g)	a tőzsde szervezetét, testületeit, ezek feladat- és hatáskörét;

h)	a kereskedési jog megszerzésének, felfüggesztésének, illetve megszűnésének feltételeit és eljárási rendjét;

i)	az egyes tőzsdei termékek elkülönített kereskedését szolgáló szekció alapvető szabályait, a szekciótagság szabályait;

j)	a tőzsde szervezetei által alkalmazható szankciókat;

k)	a tőzsde szervezetei által hozott döntés elleni jogorvoslat rendjét;

l)	a tőzsdetagság megszűnése esetén az elszámolás módját; és

m)	a tőzsde megszűnése esetén a tőzsde vagyonának felhasználását.

(2)

A tőzsde szabályzataiban meg kell határozni:

a)	a szekciók működésének szabályait;

b)	a tőzsdén köthető ügyletek részletszabályait;

c)	a tőzsdei kereskedelem rendjét;

d)	az értékpapír és tőzsdei termék bevezetésének, törlésének feltételeit és eljárási rendjét, a kereskedés felfüggesztésének eljárási rendjét;

e)	az árfolyam és az egyéb tőzsdei információ nyilvánosságra hozatalának módját;

f)	a tagok adatszolgáltatásának rendjét;

g)	a tőzsde által beszedhető díjak körét és mértékét;

h)	a tőzsde vesztesége finanszírozásának szabályait;

i)	a tőzsdei forgalom elszámolásának rendjét;

j)	a tőzsdén kereskedőkre vonatkozó etikai normákat;

k)	a tőzsde tisztségviselői és alkalmazottai által folytatható befektetési tevékenység szabályait; és

l)	a tőzsdei vizsga szabályait.

(3)	Az alapszabály és a szabályzat nem tartalmazhat az egyes tőzsdei kereskedőre indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést.

(4)	A tőzsde a (2) bekezdésben felsorolt szabályzatait - a h) és k) pontban foglalt szabályzat kivételével - a Pénzügyi Közlönyben és a tőzsde lapjában közzéteszi.

177. §

(1)	A tőzsde alapszabályának és szabályzatainak hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

(2)

A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha

a)	az alapszabály és a szabályzat nem felel meg a törvény vagy más jogszabály rendelkezésének, vagy

b)	a szabályzat ellentétes az alapszabály rendelkezésével.

XXVI. FEJEZET
TŐZSDETAGSÁG ÉS A KERESKEDÉSI JOG

A tőzsdetagság keletkezése

178. §

(1)

A tőzsde tagja az a belföldön bejegyzett befektetési vállalkozás lehet, amely

a)	tőzsdei üzletkötésre a tőzsde által előírt vizsgával rendelkező személyt alkalmaz;

b)	legalább egy tőzsdei szekció kereskedési feltételeinek megfelel;

c)	megfelel a tőzsde alapszabályában foglalt feltételeknek, és vállalja a tőzsde szabályzataiban előírt feltételek teljesítését, betartását; és

d)	befizette a tőzsde által megállapított belépési díjat.

(1)

A tőzsde tagja az a részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás és befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató bank, illetve fióktelepe útján az a külföldi befektetési vállalkozás és hitelintézet lehet, amely

a)	tőzsdei üzletkötésre a tőzsde által előírt vizsgával rendelkező személyt alkalmaz;

b)	legalább egy tőzsdei szekció kereskedési feltételeinek megfelel;

c)	megfelel a tőzsde alapszabályában foglalt feltételeknek, és vállalja a tőzsde szabályzataiban előírt feltételek teljesítését, betartását; és

d)	befizette a tőzsde által megállapított belépési díjat.

(2)	A tőzsdetanács (185. §) a tagfelvételi kérelmet harminc napon belül elbírálja és a döntéséről a kérelmezőt írásban értesíti.

(3)	A tőzsdetanács tagfelvételi kérelmet elutasító döntése ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelem esetén a döntést a közgyűlés felülvizsgálja.

(4)	A tőzsdetagok számának felső határa nem korlátozható.

A kereskedési jog

179. §

(1)	A tőzsde tagját az alapszabályban meghatározott körben és módon kereskedési jog illeti meg.

(2)	A tőzsde tagsági joggal nem járó kereskedési jogosultságot biztosíthat tőzsdetagnak nem minősülő más befektetési szolgáltatónak is.

(3)	A befektetési vállalkozás kereskedési jogot csak tagsági jogon keresztül gyakorolhat.

180. §

(1)

A tőzsdetagság megszűnik

a)	a befektetési vállalkozás megszűnésével;

b)	kilépéssel;

c)	kizárással; vagy

d)	ha a befektetési vállalkozás a 4. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tevékenység folytatására jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonja.

(2)

A tőzsdetanács a tőzsdetagot kizárja, ha a tőzsde alapszabályában és szabályzataiban előírt kötelezettségeit szankció alkalmazását követően nem teljesíti. A kizárással kapcsolatos döntés ellen a közgyűléshez előterjesztett felülvizsgálati kérelemnek van helye. Ha a közgyűlés a tőzsdetag kizárására vonatkozó határozatot jóváhagyta, a kizárt tag a közgyűlés döntése ellen, annak közlésétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A perindításnak a kizárásra nincs halasztó hatálya. A közgyűlés kizárást jóváhagyó határozata ellen indított per a Fővárosi Bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A tőzsdei forgalom elszámolása

181. §

A tőzsdei forgalom elszámolása a tőzsde vagy attól szervezetileg független elszámolóház által történhet. Ha az elszámolás nem a tőzsde által történik, a tőzsde a megalakulását követő tizenöt napon belül köteles szerződést kötni elszámolóházzal.

XXVII. FEJEZET
A TŐZSDE SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

A közgyűlés

182. §

(1)	A tőzsde legfőbb szerve a tagjainak összességéből álló közgyűlés.

(2)

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)	az alapszabály megállapítása és módosítása;

b)	a tőzsde hosszú távú stratégiai tervének elfogadása;

c)	a tőzsde választott tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása;

d)	a tőzsde költségvetésének megállapítása és végrehajtásának elfogadása;

e)	a tőzsdetanács, a felügyelő bizottság és az etikai bizottság beszámolójának elfogadása;

f)	döntés szekció létrehozásáról és megszüntetéséről;

g)	a tőzsdetanács határozatának felülvizsgálata;

h)	döntés más tőzsdével való összeolvadásról, szétválásról, a tőzsde megszüntetéséről;

i)	a tőzsde éves beszámolójának elfogadása; és

j)	döntés minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

183. §

(1)	A közgyűlést az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább évenként egy alkalommal össze kell hívni.

(2)	A közgyűlést harminc napon belül össze kell hívni, ha azt - az ok és a cél megjelölésével - a tagok egyharmada vagy a felügyelő bizottság kéri, illetőleg, ha azt a Felügyelet elrendeli.

(3)	A közgyűlést a tőzsdetanács hívja össze. Ha a tőzsdetanács a közgyűlés összehívását elmulasztja, a közgyűlést a Felügyelet hívja össze.

184. §

(1)	A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati jogok több mint kétharmadát képviselő tag jelen van.

(2)

Ha a közgyűlés nem határozatképes, a tizenöt napon belüli időpontra összehívott megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, azonban ez a közgyűlés nem dönthet az alapszabály megállapításáról és módosításáról, valamint a más tőzsdével való összeolvadásról, szétválásról, illetve a tőzsde megszüntetéséről.

(3)	A tőzsdetagot szekciónként legalább egy és legfeljebb tíz szavazat illeti meg. Az alapszabály a tőzsdetagot megillető szavazatot a közgyűlés összehívását megelőző egy évben szekciónként az egy tagra jutó forgalom arányában állapítja meg.

(4)	A közgyűlés - a törvény vagy az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában - egyszerű szavazattöbbséggel dönt. A közzétett napirenden nem szereplő ügyben a közgyűlés csak akkor hozhat döntést, ha valamennyi tag jelen van és ahhoz egyhangúlag hozzájárult.

(5)	Az alapszabály megállapításához és módosításához, a tőzsdetanács döntésének felülvizsgálatához, valamint a tőzsde más tőzsdével való összeolvadásához, szétválásához, a megszüntetéshez a közgyűlésen jelen lévő tagok által képviselt szavazatok legalább háromnegyede szükséges.

(6)	A közgyűlésen a választás és a visszahívás titkos szavazással történik.

A tőzsdetanács

185. §

(1)

A tőzsdetanács a tőzsde közgyűlésének alárendelt általános irányító testület, melynek feladata:

a)	a tőzsde stratégiájának előkészítése;

b)	a tőzsdetag felvétele és kizárása;

c)	a tőzsdei szabályzatok elfogadása, módosítása;

d)	az ügyvezető igazgató kinevezése és felmentése; és

e)	minden olyan feladat ellátása, melyet a közgyűlés a tőzsdetanács hatáskörébe utal.

(2)	A tőzsdetanács az alapszabályban meghatározott, de legalább hét természetes személyből áll.

(3)	A tőzsdetanács egy-egy tagja a befektetők és a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóinak képviselője.

(4)	A befektetők képviselőjét a befektetői érdekképviseleti szervezetek, a kibocsátók képviselőjét a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátói választják.

(5)	A delegált tőzsdetanács tagot az őt delegáló hívhatja vissza. A delegált tőzsdetanács tag visszahívását a delegálásra jogosultnál a tőzsde is kezdeményezheti.

(6)	Ha a közgyűlés az ügyvezető igazgatót a tőzsdetanács tagjává választotta, az ügyvezető igazgatói megbízatásának megszűnésével tőzsdetanácsi tagsága is megszűnik.

(7)	A tőzsdetanács határozatát erre irányuló kérelem esetén - a szabályzatot megállapító, illetve módosító határozat kivételével - a közgyűlés felülvizsgálja.

(8)	A tőzsdetanács tevékenységéről a közgyűlésnek évente egy alkalommal beszámol.

A felügyelő bizottság

186. §

(1)	A felügyelő bizottság a tőzsde általános ellenőrző szerve, amely a tőzsde gazdálkodását és a tőzsde szerveinek működését ellenőrzi, előzetesen véleményezi a közgyűlés napirendjére tűzött előterjesztéseket.

(2)	A felügyelő bizottság tagja indítványt tehet a közgyűlés napirendjére, és tanácskozási joggal részt vesz a tőzsde közgyűlésén.

(3)	A felügyelő bizottság tevékenységéről a közgyűlésnek évente egy alkalommal beszámol.

187. §

(1)	A felügyelő bizottság az alapszabályban meghatározott, de legalább öt természetes személyből áll.

(2)	A felügyelő bizottság tagjainak többségét a tőzsdetagok tisztségviselői, illetve alkalmazottai közül a közgyűlés választja. A közgyűlés nem választhatja a felügyelő bizottság tagjává a tőzsdetanács tagját és a tőzsdetitkárság alkalmazottját.

A tőzsde etikai bizottsága

188. §

A tőzsde köteles etikai bizottságot létesíteni. Az etikai bizottság tevékenységéről a közgyűlésnek évente egy alkalommal beszámol.

A tőzsdetitkárság

189. §

(1)

A tőzsdetitkárság feladata:

a)	a tőzsde operatív irányítása,

b)	a tőzsdei kereskedelem technikai, személyi feltételeinek biztosítása, felügyelete,

c)	a közgyűlés és a tőzsdetanács döntéseinek előkészítése, végrehajtása,

d)	a tőzsdei információk nyilvánosságra hozatala, és

e)	a tőzsde gazdálkodási tevékenységének szervezése.

(2)	A tőzsdetitkárság vezetését az ügyvezető igazgató látja el. Az ügyvezető igazgató felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a munkáltatói jogot a tőzsdetanács elnöke gyakorolja.

(3)	A tőzsdetitkárság alkalmazottai felett a munkáltatói jogot az ügyvezető igazgató gyakorolja.

(4)	A tőzsdetitkárság tevékenységéről az alapszabályban meghatározott módon beszámol a tőzsdetanácsnak.

190. §

A Felügyelet képviselője jogosult a tőzsde közgyűlésén, a tőzsdetanács, a felügyelő bizottság és a szakmai bizottság ülésein tanácskozási joggal részt venni.

A tőzsde tisztségviselői és képviselete

191. §

(1)

A tőzsde tisztségviselője:

a)	a tőzsdetanács és a felügyelő bizottság elnöke,

b)	a tőzsdetanács és a felügyelő bizottság tagja,

c)	az etikai bizottság elnöke, és

d)	a tőzsde alapszabályában tisztségviselőként megjelölt más személy.

(2)	A tisztségviselőt a közgyűlés legalább két, de legfeljebb öt évre választja.

(3)

A tisztségviselő megbízatása megszűnik:

a)	a (2) bekezdésben meghatározott időtartam lejártával,

b)	lemondással,

c)	a tisztségviselő halálával, vagy

d)	visszahívással.

(4)

A tőzsdetagok egyharmadának kezdeményezésére vagy a Felügyelet javaslatára a közgyűlés a választott tisztségviselőt visszahívhatja, ha befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos jogszabályt, a tőzsde alapszabályát vagy szabályzatát megsérti, vagy tevékenysége ellentétes a tőzsde érdekével. A visszahíváshoz a közgyűlésen jelen levő tagok által képviselt szavazatok legalább háromnegyede szükséges.

192. §

(1)

A tőzsdét harmadik személlyel szemben, a bíróság és a hatóságok előtt

a)	a tőzsdetanács elnöke, illetve

b)	az alapszabály által arra felhatalmazott személy

(2)	A képviseleti jog korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan.

XXVIII. FEJEZET
A TŐZSDE GAZDÁLKODÁSA

193. §

(1)	A tőzsde alaptőkéje a tőzsdetagok által befizetett egyszeri belépési díjak összege.

(2)

A tőzsde bevételei:

a)	a tőzsdetagok éves tagsági díja,

b)	a kereskedési joggal rendelkezők éves díja,

c)	a tőzsde szolgáltatásaiért járó díjak,

d)	természetes személyek és szervezetek felajánlásai, hozzájárulásai, és

e)	egyéb bevételek.

(3)	A tőzsde bevételei után társasági és helyi adót nem fizet. A működési költségek kifizetése után fennmaradó esetleges bevételi többletet a tőzsdei tevékenység fejlesztésére kell felhasználni.

(4)	Szabad pénzeszközét a tőzsde kizárólag állampapírba fektetheti. A tőzsde ingatlant kizárólag tevékenysége ellátásához szükséges mértékben szerezhet.

(5)	A tőzsde éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait külön jogszabály állapítja meg.

194. §

A tőzsde működése során csak olyan szolgáltatást nyújthat, és csak olyan korlátolt felelősségű gazdasági társaságot vagy részvénytársaságot alapíthat, illetve csak olyan korlátolt felelősségű gazdasági társaságban vagy részvénytársaságban vehet részt, amely a tőzsde alaptevékenységének megvalósítását hivatott elősegíteni. A tőzsde más gazdasági tevékenységet nem folytathat.

195. §

A tőzsde tartozásáért saját vagyonával felel. A tőzsdetag a tőzsde tartozásáért nem felel.

XXIX. FEJEZET
A TŐZSDEI FORGALMAZÁS FELFÜGGESZTÉSE

196. §

(1)

A tőzsde ügyvezető igazgatója legfeljebb tíz tőzsdenapra felfüggesztheti meghatározott értékpapír tőzsdei forgalmazását, ha árfolyamának, az arra történt üzletkötéseknek az alakulása az ismert adatokkal vagy tényekkel nem támasztható alá, vagy a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes kereskedelmet. A felfüggesztésről történő értesítéssel egyidejűleg a kibocsátót információ szolgáltatására kell felhívni.

(2)	A tőzsde ügyvezető igazgatója által elrendelt három tőzsdenapot meghaladó felfüggesztéshez a Felügyelet előzetes hozzájárulása szükséges.

197. §

(1)

A tőzsdetanács vagy a Felügyelet legfeljebb harminc napra felfüggesztheti meghatározott értékpapír tőzsdei forgalmazását, ha a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes tőzsdei kereskedelmet, veszélyezteti a befektetők esélyegyenlőségét, jogos érdekeit, illetve a piac egyensúlyát.

(2)	A tőzsdetanács vagy a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztést ismételten, de legfeljebb két alkalommal, harminc-harminc napra is elrendelheti, ha a felfüggesztésre okot adó körülmény továbbra is fennáll.

198. §

(1)

Meghatározott értékpapír-fajta tőzsdei forgalmazását, a tőzsdei szekció működését vagy a teljes tőzsdei forgalmazást a tőzsde ügyvezető igazgatója - a tőzsdetanács és a Felügyelet azonnali tájékoztatása mellett - legfeljebb egy tőzsdenapra felfüggesztheti, ha a forgalmazás fenntartása a befektetők jogos érdekeit, a piac egyensúlyát vagy a tőzsde működését veszélyezteti.

(2)

A tőzsdetanács vagy a Felügyelet meghatározott értékpapír-fajta tőzsdei forgalmazását vagy a teljes tőzsdei forgalmazást határozott időre felfüggesztheti, ha az általános pénzügyi, gazdasági, politikai helyzet nem teszi lehetővé, hogy a tőzsdei forgalom rendezett és áttekinthető legyen, és ezáltal nem tartható fenn a folyamatos és tisztességes tőzsdei forgalmazás. A tőzsdetanács által elrendelt felfüggesztéshez a Felügyelet jóváhagyása szükséges, ha az a három tőzsdenapot meghaladja.

199. §

A tőzsdére bevezetett értékpapírok többségét vagy a teljes tőzsdei forgalmazást érintő tíz tőzsdenapnál hosszabb időtartamú felfüggesztéshez a pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges.

200. §

(1)	A tőzsdei termék forgalmazásának felfüggesztésére a 196-199. § megfelelő alkalmazásával kerülhet sor.

(2)	Ha deviza alapú tőzsdei termék forgalmazásának felfüggesztése érdekében az MNB elnöke a felfüggesztésre jogosult személyt vagy szervet megkeresi, a megkeresett köteles azt haladéktalanul megvizsgálni, és intézkedéséről az MNB elnökét haladéktalanul értesíteni.

(3)	A 196-199. §-ban meghatározott esetekben a tőzsde, illetve a Felügyelet a felfüggesztésre vagy kereskedés visszaállítására vonatkozó döntéséről haladéktalanul értesíti a másik felet és döntését a tőzsde lapjában nyilvánosságra hozza.

(4)

Ha a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnt, a felfüggesztést elrendelő haladéktalanul köteles intézkedni a forgalmazás visszaállítása iránt. Ha a felfüggesztést a tőzsde ügyvezető igazgatója vagy a tőzsdetanács rendelte el és a forgalmazás visszaállítása iránt indokolatlanul nem intézkedik a Felügyelet az intézkedést határozattal pótolja.

XXX. FEJEZET
A TŐZSDE MEGSZŰNÉSE

201. §

(1)

A tőzsde megszűnik, ha

a)	a közgyűlés a tőzsde jogutód nélküli megszűnését határozza el;

b)	a tőzsdetagok száma tizenöt alá csökken és hat hónapon belül nem kerül sor új tag felvételére.

(2)	A tőzsde megszűnéséhez a Kormány jóváhagyása szükséges.

XXXI. FEJEZET
TŐZSDEI VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG

202. §

(1)

A tőzsde alapító okiratban a tőzsde mellett működő állandó választottbíróságot (a továbbiakban: tőzsdei választottbíróság) hozhat létre. Tőzsdei választottbíróságot tőzsde és árutőzsde közösen is működtethet. A tőzsdei választottbíróság működési feltételeit a tőzsde, illetve közösen működtetett tőzsdei választottbíróság esetén a tőzsde és az árutőzsde közösen biztosítja.

(2)	A tőzsdei választottbíróság hatáskörére, eljárására a Vbt. rendelkezéseit a (3)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)

A tőzsdei választottbíróság eljárásának van helye

a)	a törvény hatálya alá tartozó értékpapír forgalomba hozatalával, befektetési szolgáltatással,

b)	a tőzsdei ügylettel,

c)	a befektetési szolgáltató és ügyfele között befektetési eszközre vonatkozó megbízás elfogadásának megtagadásával,

d)	a tőzsde alapszabályával és szabályzatával, és

e)	az elszámolóház alapszabályával, üzletszabályzatával és szabályzatával

kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.

(4)	A tőzsdei választottbíróság eljárása kiköthető a Vbt. 3. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel hiányában is.

(5)	A (3) bekezdésben meghatározott ügyekben kizárólag a tőzsdei választottbíróság eljárása köthető ki, ideértve a Vbt. 47. §-a alapján nemzetközinek minősülő ügyeket is.

(6)	A tőzsdei választottbíróság tagjait meghatározott időre a tőzsde közgyűlése választja. A tőzsdei választottbíróság elnökségét a tőzsdei választottbíróság választja tagjai köréből.

XXXII. FEJEZET
TŐZSDEI ÜGYLET

203. §

(1)	A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedési joggal rendelkezők a tőzsdén - a tőzsdei szabályzat által lehetővé tett körben - tőzsdére bevezetett értékpapírra vagy tőzsdei termékre vonatkozóan egymással kötnek.

(2)	A tőzsdei ügylet érvényességéhez a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon történő írásba foglalása szükséges.

(3)	A tőzsdei ügylet azonnali, határidős és opciós ügylet lehet.

204. §

Ha a tőzsdei ügyletben az ügylet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatározták volna, a kötelezettséget a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon és időben kell teljesíteni (azonnali ügylet).

205. §

(1)

A felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik (határidős ügylet). Ebben az esetben a tőzsdei ügylet a tőzsde szabályzata szerinti teljesítési feltételekkel - az elszámolóház szabályzatában meghatározott követelmények kielégítése után - azáltal jön létre, hogy az ügyletet az elszámolóház nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. Az ilyen ügyletből eredő kötelezettséget - a szabályzata által meghatározott módon - mindkét fél irányában az elszámolóház teljesíti.

(2)	A határidős ügylet teljesítése - a jogosult választása szerint - történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, illetőleg készpénzes elszámolással. Az elszámolóház szabályzata a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítést korlátozhatja vagy kizárhatja.

206. §

(1)

Ha a tulajdonos az értékpapírra vagy tőzsdei termékre másnak vételi jogot enged, a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja (vételi opció). Annak a személynek, aki a tulajdonossal szemben az értékpapírra vagy tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal, a tulajdonos az értékpapírt vagy tőzsdei terméket egyoldalú nyilatkozattal eladhatja (eladási opció).

(2)	Az opciós ügyletre vonatkozó megállapodásnak az értékpapír, tőzsdei termék, a vételár, az opciós díj és az opció gyakorlásának időtartama (határnapja) meghatározását tartalmaznia kell.

(3)

Az opció a tőzsdei ügylet megkötésétől számítva legfeljebb öt évre köthető ki. Az opció gyakorlása meghatározott határnapra is kiköthető, ez esetben a határnap nem lehet távolabbi mint a tőzsdei ügylet megkötésétől számított öt év. Az öt évet meghaladó időtartamra vagy öt évnél távolabbi határnapra, illetve határozatlan időre kikötött opció semmis. A tőzsdei szabályzat az opció - egyes tőzsdei ügyletekben kiköthető - időtartamát és határnapját meghatározhatja.

(4)	A bíróság a kötelezettet az opciós ügyletből folyó kötelezettsége alól nem mentesítheti.

207. §

A tőzsdei ügylet megkötésének nem akadálya, ha az ügylet tárgya nincs az eladó tulajdonában. Tőzsdei ügyletben kikötött opció vagy elővásárlási jog átruházható és az örökösökre is átszáll.

TIZEDIK RÉSZ
AZ ELSZÁMOLÓHÁZ

XXXIII. FEJEZET
AZ ELSZÁMOLÓHÁZ TEVÉKENYSÉGE ÉS ENGEDÉLYEZÉSE

208. §

(1)

Az elszámolóház kizárólag a következő tevékenységeket folytatja (a továbbiakban együtt: elszámolóházi tevékenység):

a)	tőzsdei ügylet elszámolása,

b)	tőzsdén kívüli értékpapír-ügylet elszámolása,

c)	árutőzsde tag árutőzsdei ügyeletének elszámolása,

d)	az általa elszámolt ügylet teljesítésének biztosítása,

e)	tőzsdeforgalmi számla vezetése,

f)	letétkezelő részére letéti szolgáltatás nyújtása,

g)	a forgalmazók saját tulajdonában álló dematerializált értékpapírról értékpapír-számla vezetése,

h)	részvénykönyv vezetése, és

i)	külföldi letétkezelő részére értékpapír-számla vezetése, illetőleg letéti szolgáltatás nyújtása.

(2)	Az elszámolóház befektetési szolgáltatási tevékenységet az (1) bekezdésben foglaltak kivételével nem folytathat.

209. §

(1)	Az elszámolóházi tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az engedélyt a pénzügyminiszter és az MNB elnöke egyetértésével adja meg.

(2)

Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság kaphat, amely

a)	legalább egymilliárd forint pénzben befizetett jegyzett tőkével rendelkezik;

b)	káreseményenként legalább százmillió forintos vagyon- és felelősségbiztosítással rendelkezik;

c)	legalább egy tőzsdével és legalább tizenöt forgalmazóval előszerződést kötött a részükre nyújtandó szolgáltatásokról; és

d)	rendelkezik a tevékenység folytatásához külön jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel.

(2)	Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság, illetve az a fióktelep kaphat, amely megfelel a (3)-(4) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(3)

A Felügyelet elszámolóházat a következő tevékenységek folytatására kötelezhet:

a)	központi értékpapír-nyilvántartás,

b)	értékpapír-kód kiadása,

c)	központi értékpapír-számlavezetés,

d)	belföldön kibocsátott értékpapírról külföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása.

(3)

Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt a részvénytársasági formában működő kérelmező akkor kaphat, ha igazolja, hogy

a)	legalább egymilliárd forint pénzben befizetett jegyzett tőkével rendelkezik;

b)	káreseményenként legalább százmillió forintos vagyon- és felelősségbiztosítással rendelkezik;

c)	legalább egy tőzsdével és legalább tizenöt forgalmazóval előszerződést kötött a részükre nyújtandó szolgáltatásokról;

d)	rendelkezik a tevékenység folytatásához külön jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel; és

e)	a kérelmező rendelkezik a jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal.

(4)

A Felügyelet elszámolóházat akkor kötelezhet a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek folytatására, ha

a)	nincs olyan elszámolóház, amely a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységeket együttesen folytatja;

b)	nem biztosítható a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenység egységes elvek szerinti folytatása;

c)	a magyar tőkepiac nemzetközi kapcsolatai ezt indokolttá teszik.

(4)

Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt a fióktelep akkor kaphat, ha a fióktelepet létesítő külföldi kérelmező igazolja a (3) bekezdésben foglaltak teljesítését, továbbá

a)	érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,

b)	a külföldi kérelmező főirodája, illetőleg székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,

c)	a külföldi kérelmező rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

d)	a külföldi kérelmező nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

e)	a külföldi kérelmező benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát,

f)	a külföldi kérelmező főirodája, illetőleg székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmező prudens, biztonságos működését.

(5)

Az elszámolóházi tevékenységre kiadott engedélyt a Felügyelet visszavonja, ha

a)	az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidő elteltével nem pótolhatók;

b)	az elszámolóház az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;

c)	az elszámolóház a tevékenység folytatásával felhagy;

d)	az elszámolóház a tevékenységre vonatkozó e törvényben és felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;

e)	nem látja el a Felügyelet (3) bekezdés alapján hozott határozatában megjelölt tevékenységet.

(5)	Ha a külföldi kérelmező főirodája és székhelye nem egy államban van, akkor a (2) bekezdésben felsorolt követelményeknek a főiroda és a székhely államra nézve együttesen is teljesülni kell.

(6)	Az elszámolóház tevékenységi engedélyét a Felügyelet a pénzügyminiszter és az MNB elnökének jóváhagyásával vonhatja vissza.

(6)

A Felügyelet elszámolóházat a következő tevékenységek folytatására kötelezhet:

a)	központi értékpapír-nyilvántartás,

b)	értékpapír-kód kiadása,