Hatályos állapot
Közlönyállapot
1988.02.17. - 1988.06.30.
1988.07.01. - 1990.03.31.
1990.04.01. - 1990.05.23.
1990.05.24. - 1990.11.21.
1990.11.22. - 1990.12.31.
1991.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

7/1988. (II. 17.) MT rendelet

az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásról

A Minisztertanács az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: törvény) 13. §-ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §   Az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás (a továbbiakban: szakmai oktatás) célja, hogy
a) lehetőséget adjon szakképesítés, továbbá munkakör betöltéséhez, foglalkozás (tevékenység) folytatásához (a továbbiakban együtt: munkakör betöltéséhez) szükséges ismeretek megszerzésére,
b) szolgálja a munka színvonalának emeléséhez, a műszaki fejlődés és a tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazásához szükséges ismeretek megszerzését és bővítését,
c) biztosítsa - a népgazdaság, illetve a munkáltatók igényeihez igazodó munkaerő-átcsoportosítás elősegítése érdekében - a munkavállalók foglalkoztatásához szükséges új szakmai ismeretek, illetve szakképesítés megszerzését (a továbbiakban: átképzés),
d) járuljon hozzá az egyéni képességek kibontakoztatásához, az egyéni adottságoknak megfelelő pályaválasztáshoz, illetőleg pályamódosításhoz.
2. §
(1) A szakmai oktatás típusai
a) szakképesítést nyújtó szakmai oktatás,
b) szakképesítést nem nyújtó szakmai oktatás.
(2) A szakmai oktatásban szakmai elméleti és gyakorlati ismereteket oktatnak (a továbbiakban: szakmai ismeretek).
(3) A szakmai ismeretek - a szakmai oktatás típusától, az igényektől és a résztvevők előképzettségétől függően - kiegészülhetnek a korszerű szakmai ismeretek megalapozásához szükséges műszaki, természettudományi, vezetési, szervezési, gazdálkodási, illetőleg közéleti jártasságot fejlesztő, valamint más általános ismeretekkel (a továbbiakban: általános ismeretek).
3. §
(1) A szakmai oktatás tanfolyami és más formában folyhat. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az előírt ismeretek egyéni felkészülés alapján is megszerezhetők.
(2) A szakmai oktatást a népgazdaság, a résztvevők és a munkáltatók igényeinek figyelembevételével, a hatékonyságot szolgáló formában, a munkaidőalapot kímélve úgy kell megszervezni, hogy az elméleti oktatásra - elsősorban - munkaidőn kívül kerüljön sor.
4. §   A szakmai oktatásban egyéni elhatározás vagy a munkáltató rendelkezése alapján az vehet részt, aki az oktatásra megállapított feltételeknek megfelel.
5. §
(1) Ha a jogszabály másképp nem rendelkezik, szakmai oktatást
a) a gazdálkodó szervezetek, az állami költségvetési szervek, a társadalmi szervezetek és tagegyesületek, az egyesületek, az érdekképviseleti szervek,
b) az a) pontban felsoroltak oktatási, továbbképző és vezetőképző intézményei,
c) az oktatási intézmények [törvény 18. § (2) bekezdés] [a továbbiakban a)-c) alattiak együtt: oktatást szervező intézmény]
szervezhetnek, illetőleg tarthatnak (a továbbiakban együtt: szervezés).
(2) Szakmai oktatás szervezésére az (1) bekezdésben felsoroltak közösen is vállalkozhatnak. Az oktatást szervező intézmény az oktató tevékenységhez - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a magánoktatást is igénybe veheti. A szakmai oktatás szervezője pályázat útján is kiválasztható.
(3) Az egészségügyi ellátás, a gyermekellátás és a szociális gondoskodás területén dolgozók szakképzése az egészségügyi szakiskolák feladata.
6. §
(1) A szakmai oktatás költségeit e rendelet, illetőleg külön jogszabály rendelkezései szerint a résztvevők, a munkáltatók és az állam viseli.
(2) A népgazdaság gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai céljainak megvalósítását szolgáló szakmai oktatást állami támogatással, a költségek fizetéséhez nyújtott, valamint jogszabályban meghatározott egyéb kedvezménnyel lehet ösztönözni.
7. §   Az iskolarendszeren kívüli oktatás intézményei [törvény 13. § (4) bekezdés] a létesítő, illetőleg a fenntartó szerv hozzájárulása, valamint jogszabályban meghatározott egyéb bevételeik felhasználásával gondoskodnak feladataik ellátásáról.

a szakképesítést nyújtó szakmai oktatás

közös rendelkezések

8. §
(1) Szakképesítést nyújtó szakmai oktatás
a) a felnőttek szakmunkásképzése, egészségügyi szakiskolai, valamint gépíró és gyorsíró szakiskolai oktatásnak megfelelő képzése,
b) a szakképesítéshez kötött munkakör betöltéséhez, foglalkozás gyakorlásához szükséges szakképesítést nyújtó szakképzés (a továbbiakban: munkaköri szakképzés).
(2) Munkaköri szakképzésként alap-, közép-, illetőleg felsőfokú szakképzés is folyhat.
(3) A szakképesítést nyújtó szakmai oktatás központi oktatási programok alapján folyik. A központi oktatási programok alkalmazása - külön intézkedésekben foglaltak szerint - kötelező, illetve választható.
9. §
(1) A szakképesítést nyújtó szakmai oktatásban való részvétel feltételeit jogszabály határozza meg.
(2) A tankötelezettség a szakképesítést nyújtó szakmai oktatásban teljesíthető [törvény 52. § (1) bekezdés].
(3) A középfokú nevelési-oktatási intézményben [törvény 13. § (2) bekezdés b) pont], illetőleg a felsőfokú oktatási intézményben [törvény 13. § (2) bekezdés c) pont] folytatott, nem befejezett tanulmányokat a szakképesítést nyújtó szakmai oktatásban előírt - megegyező tartalmú - tanulmányi követelmények teljesítésébe be kell számítani.
10. §   A szakképesítést nyújtó szakmai oktatásban résztvevő a tanulmányi kötelezettségek teljesítése után - jogszabály rendelkezése szerint - vizsgát tesz. A vizsga sikeres letételével szerzett bizonyítvány, illetve oklevél jogszabályban meghatározott munkakör betöltésére képesít.

az egyes szakképesítést nyújtó szakmai oktatásokra vonatkozó rendelkezések

11. §
(1) A felnőttek szakmunkásképzése
a) az országos szakmunkásképzési jegyzékben (a továbbiakban: OSZJ) meghatározott szakmákban,
b) az ágazati szakmunkásképzési jegyzékben meghatározott szakmákban
folyik.
(2) Az ágazati szakmunkásképzési jegyzékek a népgazdaság egyes ágazatai sajátosságainak megfelelő szakmákat tartalmazzák.
12. §   Az OSZJ-ben meghatározott szakmában folyó szakmai oktatásban szerzett szakmunkás-bizonyítvány, valamint az egészségügyi, illetőleg a gépíró és gyorsíró szakiskolai oktatásnak megfelelő szakképesítést nyújtó szakmai oktatásban szerzett bizonyítvány az iskolai rendszerű oktatásban (a továbbiakban: iskolai oktatás) szerzett bizonyítvánnyal betölthető munkakör betöltésére képesít.
13. §
(1) A munkaköri szakképzés jogszabályban meghatározott fizikai vagy szellemi munkakörök betöltésére képesít azokon a területeken, amelyeken az iskolai oktatás nem, vagy nem megfelelő számban biztosít szakembert.
(2) A munkaköri szakképzés a meglevő szakképesítésre épülő kiegészítő, illetőleg szakosító oktatás is lehet. Az oktatásban szerzett bizonyítvány, illetve oklevél jogszabályban meghatározott - speciális szakképesítést igénylő - munkakör betöltésére képesít.
(3) Munkaköri szakképzés a szakmunkásokat a szakma magasabb színvonalon való gyakorlására felkészítő mester-szakmunkásképzés, valamint a közvetlen termelésirányító-képzés is.
(4) A mester-szakmunkásképesítést szerzett szakmunkás a mesterszakmunkás minősítés használatára és az eredeti besorolásánál eggyel magasabb szakképesítési fokozatnak megfelelő bérkategóriába sorolásra jogosult.

a szakképesítést nem nyújtó szakmai oktatás

14. §   Szakképesítést nem nyújtó szakmai oktatás
a) a szakmai továbbképzés,
b) a munkahelyi betanító képzés.
15. §
(1) A szakmai továbbképzés az iskolai, illetőleg az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásban szerzett ismeretek bővítését, új ismeretek szerzését, továbbá az első ízben munkát vállalóknak a munkaköri feladatuk ellátására való felkészítését szolgálja.
(2) A szakmai továbbképzés
a) tartalmát, formáját és a részvétel feltételeit,
b) a beszámolási kötelezettség szükségességét, a beszámolás tartalmát és formáját,
c) az eredményes beszámolás igazolásának módját
az oktatást szervező intézmény vezetője határozza meg.
16. §
(1) A munkahelyi betanító képzés a munkáltató feladatszerű működésével összefüggő tevékenység ellátásához biztosítja a begyakorlottság megszerzését.
(2) A munkahelyi betanító képzés szervezéséről, tartalmáról, lebonyolításáról és a részvétel feltételeiről a munkáltató vezetője dönt.

az átképzés

17. §
(1) Átképzésnek minősül a szakmai oktatása annak,
a) akinek munkahelye, illetőleg munkaköre megszűnt,
b) akinek nincs munkaviszonya, szövetkezeti tagsági viszonya, illetőleg kereső foglalkozása,
c) aki első ízben kíván munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíteni
és a szakképzettségének megfelelő munkakörben való elhelyezkedésére nincs lehetőség, vagy szakképzettség hiányában nem tud elhelyezkedni.
(2) Átképzésnek minősül a szakmai oktatás, ha
a) a dolgozó munkaköri feladatait az oktatott ismeretek nélkül nem képes ellátni,
b) a munkavállalót betegsége vagy balesete miatt az eredeti munkakörében nem lehet tovább foglalkoztatni.
18. §
(1) Átképzés esetén a szakmai oktatás tartalmát és formáját - a szakmai követelményeket érvényesítve - a résztvevők szakképzettségének, munkában szerzett tapasztalatainak figyelembevételével kell meghatározni oly módon, hogy a résztvevők a szakmai követelményeket minél rövidebb idő alatt elsajátíthassák.
(2) Átképzés esetén a szakmai oktatásban való részvétel feltételeként előírt előzetes szakmai gyakorlattól el lehet tekinteni. Jogszabály a részvétel feltételeként előírt más feltétel alól is felmentést adhat.
19. §   Átképzésként folyó szakmai oktatásban - méltányolható egyéni érdek alapján - a 17. §-ban meghatározott feltételek fennállása nélkül is részt lehet venni, ha azt a munkaerő-gazdálkodási ok miatt résztvevők létszáma lehetővé teszi.
20. §
(1) Az átképzés szervezéséért és az átképzésben való részvétel feltételeinek biztosításáért felelős
a) a munkahelyen szervezett átképzés esetén a munkáltató,
b) helyileg megoldható átképzés esetén a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve,
c) egyéb esetekben az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal.
(2) Az átképzéssel kapcsolatos dologi és személyi költségeket jogszabály rendelkezése szerint a munkáltató és az állam, a 19. §-ban szabályozott esetben pedig a résztvevő viseli.

a szakmai oktatás irányítása

21. §
(1) A művelődési miniszter a nevelési-oktatási rendszer központi ágazati irányítás [törvény 19. § (1) bekezdés] keretében - az átképzés kivételével - a szakmai oktatás tekintetében
a) biztosítja a szakképesítést nyújtó szakmai oktatás és az iskolai oktatás közötti összhangot,
b) meghatározza az ágazati szakmunkásképzésben, a mester-szakmunkásképzésben és a közvetlen termelésirányító-képzésben a szakképesítés megszerzésének feltételeire vonatkozó általános szabályokat, továbbá ezekben a szakmai oktatásokban az általános ismereteket is kidolgozza, valamint kiadja azok oktatási programjait.
(2) A művelődési miniszter az (1) bekezdésben meghatározott jogkörét a képzés szakiránya szerint illetékes miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel (a továbbiakban: szakirány szerint illetékes miniszter) egyetértésben gyakorolja.
22. §
(1) A 12. §-ban megjelölt szakmai oktatásokban a törvény 20. §-a (1) bekezdésének a szakmai oktatás központi irányítására vonatkozó rendelkezését, valamint a törvény végrehajtására kiadott 41/1985. (X. 5.) MT rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-a (2) bekezdésének a)-b), d), h) és j) pontjában, 3. §-ának d)-g) pontjában, valamint 5. §-ának a)-g), i) és j) pontjában foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) ahol a Vhr. nevelési-oktatási tervet említ, oktatási programot, ahol pedig iskolát említ, iskolarendszeren kívüli oktatást kell érteni,
b) a szakmai oktatás programjait a szakirány szerint illetékes miniszter adja ki.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a szakirány szerint illetékes minisztert megillető irányítási hatásköröket a szakirány szerint illetékes miniszterekről szóló külön jogszabályban megjelölt miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetői gyakorolják.
(3) A 12. §-ban megjelölt szakmai oktatásokban való részvétel feltételeit, a vizsga- és vizsgáztatási díjakat, továbbá, hogy átképzés esetén mely feltételektől lehet eltekinteni, a művelődési miniszter - az átképzésben való részvétel feltételei tekintetében az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével egyetértésben - szabályozza.
23. §   A szakmai oktatás központi irányítását - a 12. §-ban megjelölt szakmai oktatások kivételével - a szakirány szerint illetékes miniszter látja el.
24. §
(1) A szakirány szerint illetékes miniszter a munkaköri szakképzés, az ágazati szakmunkásképzés és az átképzés tekintetében
a) meghatározza az oktatható szakmákat, az oktatás szakmai követelményeit, a szakképesítéssel betölthető munkaköröket, továbbá kiadja a szakképesítést nyújtó szakmai oktatások jegyzékét,
b) szabályozza az oktatás tartalmát, formáját, időkeretét, az oktatásban való részvétel feltételeit, továbbá az átképzésre vonatkozó eltéréseket,
c) kidolgozza és kiadja a szakmai ismeretek oktatási programjait, továbbá a szakmai tantárgyak tankönyveit, taneszközeit és egyéb tanulmányi segédleteit, engedélyezi azokat,
d) szabályozza a vizsgáztatás módját, a vizsgabizottságok megbízását, a vizsga- és vizsgáztatási díjakat, a vizsgáztatás rendjét és meghatározza a vizsgakövetelményeket,
e) gondoskodik a szakmai oktatás ellenőrzéséről és a szaktanácsadásról, továbbá szabályozza a helyi-területi irányítás rendjét és ellenőrzi a szakigazgatási tevékenységet,
f) szabályozza az oktatás szervezésének feltételeit, valamint a szervezésre jogosultak körét, továbbá a gazdálkodó szervezeteknél és a költségvetési szerveknél a szakmai oktatásban irányító, szervező feladatot ellátókra vonatkozó képesítési előírásokat, valamint továbbképzésük rendjét,
g) meghatározza a külföldön, iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett szakképzettséget tanúsító bizonyítvány, oklevél honosítására vonatkozó szabályokat.
(2) A szakirány szerint illetékes miniszter az (1) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott jogkörét a művelődési miniszterrel, az (1) bekezdés b) pontjának ötödik fordulatában meghatározott jogkörét pedig az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével egyetértésben gyakorolja.
25. §
(1) Az átképzés központi irányítását az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a művelődésügyi miniszterrel, a szakirány szerint illetékes miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben látja el.
(2) Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke az átképzés tekintetében
a) meghatározza az átképzésnek minősülő szakmai oktatás szervezésének és lebonyolításának rendjét, feltárja az átképzési igényeket,
b) kezdeményezi a szakirány szerint illetékes miniszternél a 18. §-ban szabályozott intézkedéseket,
c) szabályozza - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az átképzés, illetőleg az átképzésben való részvétel anyagi ösztönzésének formáit és feltételeit,
d) biztosítja az átképzés feltételeit azok számára, akik huzamosabb időn keresztül, önhibájukon kívül nem tudnak munkát vállalni,
e) meghatározza az átképzés szervezésében és lebonyolításában az oktatást szervező intézményekkel való közreműködés szabályait,
f) kialakítja az átképzéssel kapcsolatos szolgáltató tevékenységet ellátó intézményhálózatot, meghatározza az átképzést folytató intézmények létesítésének, működésének személyi és tárgyi feltételeit, megállapítja a szervezetükre és működésükre vonatkozó általános jellegű szabályokat,
g) szabályozza az átképzés helyi-területi irányításának rendjét és ellenőrzi az átképzéssel kapcsolatos szakigazgatási tevékenységet.
26. §   A 12. §-ban megjelölt szakmai oktatások tekintetében a helyi-területi irányítást a tanácsok végrehajtó bizottsága művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szervei látják el, a szakmai oktatás tekintetében érdekelt szakigazgatási szervvel együttműködve.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. §
(1) Ez a rendelet 1988. július 1. napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti
a) a könyvviteli képzésről szóló 1066/1953. (X. 23.) MT határozat,
b) a munkások továbbképzési rendszere fejlesztésének általános elveiről szóló 1014/1971. (IV. 28.) Korm. határozat,
c) a munkások képzése és továbbképzése egyes feladatairól szóló 1062/1974. (XII. 24.) MT határozat,
d) a munkások továbbképzési rendszere fejlesztésének általános elveiről szóló 1014/1971. (IV. 28.) Korm. határozat módosításáról rendelkező 1022/1983. (VI. 29.) MT határozat,
rendelkezéseiket azonban a már megkezdett tanfolyamok befejezéséig alkalmazni kell.
(2) Ezt a rendeletet a fegyveres erők és fegyveres testületek, valamint a rendészeti szervek tagjai, alkalmazottai szakmai oktatására, a jogi továbbképzésre, továbbá a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel, a mérgező hatású anyagokkal és a sugárvédelemmel kapcsolatos oktatásra a külön jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az állami vezetőképzésről és vezető-továbbképzésről külön jogszabály rendelkezik.
(3) A szakmai oktatás költségeinek megállapítására, viselkedésére és elszámolására vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter - a művelődési miniszterrel, a szakirány szerint illetékes miniszterekkel, valamint az átképzések költségei tekintetében az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével egyetértésben - állapítja meg.
  • A jogszabály 1988. február 17-én jelent meg a Magyar Közlöny 3. számában.