Hatályos állapot
Közlönyállapot
1961.12.22. - 1962.06.30.
1962.07.01. - 1964.01.28.
1964.01.29. - 1966.12.31.
1967.01.01. - 1967.02.28.
1967.03.01. - 1971.12.31.
1972.01.01. - 1973.06.01.
1973.06.02. - 1976.03.31.
1976.04.01. - 1979.06.30.
1979.07.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1961. évi V. törvény

a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről

ÁLTALÁNOS RÉSZ
A BÜNTETŐ TÖRVÉNY FELADATA

1. §   E törvény feladata, hogy védje a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét és jogait, neveljen a szocialista társadalmi együttélés szabályainak a megtartására, valamint az állampolgári fegyelemre. Ennek érdekében meghatározza, hogy mely társadalomra veszélyes cselekmények bűntettek, és hogy ezek elkövetőivel szemben milyen büntetések alkalmazhatók.
1. §   E törvény feladata, hogy védje a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét és jogait, neveljen a szocialista társadalmi együttélés szabályainak a megtartására, valamint az állampolgári fegyelemre. Ennek érdekében meghatározza, hogy mely társadalomra veszélyes cselekmények bűncselekmények, és hogy ezek elkövetőivel szemben milyen büntetések alkalmazhatók.

A BŰNCSELEKMÉNY

A BŰNTETT

2. §
(1) Bűntett az a társadalomra veszélyes cselekmény, amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli, és amelyet szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanul követnek el.
(1) Bűncselekmény az a társadalomra veszélyes cselekmény, amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli, és amelyet szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanul követnek el.
(2) Társadalomra veszélyes cselekmény minden olyan tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.
(2) Társadalomra veszélyes minden olyan tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.
(3) A bűncselekmény - társadalomra veszélyességének súlya szerint - bűntett vagy vétség.
(4) Bűntett az a szándékos bűncselekmény, amelyet a törvény egy évi, illetőleg az a gondatlan bűncselekmény, amelyet három évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetéssel fenyeget.
(5) Vétség a (4) bekezdésben meghatározottnál enyhébb büntetéssel fenyegetett bűncselekmény.

I. FEJEZET
A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA

A büntető törvény időbeli hatálya

3. §
(1) A bűntettet az elkövetés idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni.
(1) A bűncselekményt az elkövetés idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni.
(2) Ha az elbíráláskor olyan új büntető törvény van hatályban, amely szerint a cselekmény már nem bűntett, vagy enyhébb elbírálás alá esik, az új törvényt kell alkalmazni a hatályba lépése előtt elkövetett cselekményre is; egyébként az új büntető törvénynek visszaható ereje nincs.
(2) Ha az elbíráláskor olyan új büntető törvény van hatályban, amely szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébb elbírálás alá esik, az új törvényt kell alkalmazni a hatályba lépése előtt elkövetett cselekményre is; egyébként az új büntető törvénynek visszaható ereje nincs.

A büntető törvény területi és személyi hatálya

4. §
(1) A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűntettre, úgyszintén akkor is, ha magyar állampolgár külföldön olyan cselekményt követ el, amely a magyar törvény szerint bűntett.
(1) A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre, úgyszintén akkor is, ha magyar állampolgár külföldön olyan cselekményt követ el, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény.
(2) A belföldön elkövetett bűntettel egy tekintet alá esik az olyan bűntett is, amelyet bár a Magyar Népköztársaság határain kívül, de magyar hadihajón, magyar katonai repülőgépen vagy nyílt tengeren magyar kereskedelmi hajón, avagy menetközben magyar polgári repülőgépen követnek el.
(2) A belföldön elkövetett bűncselekménnyel egy tekintet alá esik az olyan bűncselekmény is, amelyet bár a Magyar Népköztársaság határain kívül, de magyar hadihajón, magyar katonai repülőgépen vagy nyílt tengeren magyar kereskedelmi hajón, avagy menetközben magyar polgári repülőgépen követnek el.
5. §   A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az
a) a magyar törvény szerint bűntett és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő, vagy
a) a magyar törvény szerint bűncselekmény és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő, vagy
b) a jelen törvény IX. és X. Fejezetében, valamint XIII. Fejezetének II. Címében meghatározott bűntett, tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e vagy sem,
b) a jelen törvény IX. és X. Fejezetében, valamint XIII. Fejezetének II. Címében meghatározott bűncselekmény, tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e vagy sem,
feltéve mindkét esetben, hogy a legfőbb ügyész a büntető eljárás megindítását elrendeli.
6. §   Akár belföldön, akár külföldön követték el a bűntettet, a külföldi bíróság jogerős ítélete alapján végrehajtott büntetést vagy a kiállott előzetes fogvatartást a magyar bíróság által ugyanezen cselekmény miatt kiszabott büntetésbe be kell számítani.
6. §   Akár belföldön, akár külföldön követték el a bűncselekményt, a külföldi bíróság jogerős ítélete alapján végrehajtott büntetést vagy a kiállott előzetes fogvatartást a magyar bíróság által ugyanezen cselekmény miatt kiszabott büntetésbe be kell számítani.
7. §   A diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező személyek büntetőjogi felelősségre vonására a nemzetközi szerződés (egyezmény), ennek hiányában pedig a nemzetközi gyakorlat az irányadó. A nemzetközi gyakorlat kérdésében az igazságügyminiszter nyilatkozatát kell alapul venni.

A kiadatás és a menedékjog

8. §
(1) A Magyar Népköztársaság állampolgára más államnak nem adható ki, kivéve ha nemzetközi szerződés (egyezmény) másként rendelkezik.
(2) Nem magyar állampolgár kiadatásának nemzetközi szerződés (egyezmény) alapján, ennek hiányában pedig viszonosság esetében van helye. A viszonosság kérdésében az igazságügyminiszter nyilatkozatát kell alapul venni.
(3) Viszonosság esetében nincs helye kiadatásnak, ha az a cselekmény, amely miatt a kiadatást kérik, akár a magyar törvény, akár a kiadatást kérő állam törvénye szerint nem bűncselekmény.
(4) Meg kell tagadni az olyan személy kiadatását, akit demokratikus magatartása, a népek felszabadítása vagy békéje érdekében kifejtett tevékenysége miatt üldöznek.

II. FEJEZET
A BÜNTETHETŐSÉG

A kísérlet és az előkészület

9. §   Kísérlet miatt büntetendő, aki a bűntett szándékos véghezvitelét megkezdte, de nem fejezte be.
9. §   Kísérlet miatt büntetendő, aki a bűncselekmény szándékos véghezvitelét megkezdte, de nem fejezte be.
10. §
(1) Kísérlet esetében is a befejezett bűntettre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.
(1) Kísérlet esetében is a befejezett bűncselekményre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.
(2) Ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel követték el, a büntetést korlátlanul enyhíteni vagy a büntetés kiszabását mellőzni is lehet.
(3) Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán maradt el a bűntett véghezvitele, továbbá az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárította. Ha a cselekmény magában véve is megvalósította valamely más bűntett törvényi tényállását, e bűntett miatt az elkövető felelősségét meg kell állapítani.
(3) Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán maradt el a bűncselekmény véghezvitele, továbbá az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárította. Ha a cselekmény magában véve is megvalósította valamely más bűncselekmény törvényi tényállását, e bűncselekmény miatt az elkövető felelősségét meg kell állapítani.
11. §
(1) Ha a törvény ezt külön rendeli, előkészület miatt büntetendő, aki bűntett elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, a szükséges eszközöket vagy kellékeket megszerzi, illetőleg a bűntett véghezvitelére alkalmassá teszi, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik vagy a közös elkövetésben megállapodik.
(1) Ha a törvény ezt külön rendeli, előkészület miatt büntetendő, aki bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, a szükséges eszközöket vagy kellékeket megszerzi, illetőleg a bűncselekmény véghezvitelére alkalmassá teszi, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik vagy a közös elkövetésben megállapodik.
(2) Nem büntethető előkészület miatt.
a) akinek önkéntes elállása folytán maradt el a bűntett véghezvitelének a megkezdése;
a) akinek önkéntes elállása folytán maradt el a bűncselekmény véghezvitelének a megkezdése;
b) aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását vagy vállalkozását visszavonta, vagy a többi közreműködőt az elkövetéstől elállásra rábírni törekedett, ha a bűntett véghezvitelének a megkezdése bármely okból elmaradt;
b) aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását vagy vállalkozását visszavonta, vagy a többi közreműködőt az elkövetéstől elállásra rábírni törekedett, ha a bűncselekmény véghezvitelének a megkezdése bármely okból elmaradt;
c) aki az előkészületet a hatóságnál feljelentette.
(3) A (2) bekezdés eseteiben, ha az előkészületi cselekmény magában véve is megvalósította valamely más bűntett törvényi tényállását, e bűntett miatt az elkövető felelősségét meg kell állapítani.
(3) A (2) bekezdés eseteiben, ha az előkészületi cselekmény magában véve is megvalósította valamely más bűncselekmény törvényi tényállását, e bűncselekmény miatt az elkövető felelősségét meg kell állapítani.

A bűncselekmény elkövetői

A bűntett elkövetői

12. §   A törvény alkalmazásában elkövető a tettes és a társtettes (tettesek), továbbá a felbújtó és a bűnsegéd (részesek).
13. §
(1) Tettes az, aki a bűntettnek a törvényben meghatározott tényállását megvalósítja.
(1) Tettes az, aki a bűncselekménynek a törvényben meghatározott tényállását megvalósítja.
(2) Társtettesek azok, akik a bűntettet egymás tevékenységéről tudva, közösen követik el.
(2) Társtettesek azok, akik a bűncselekményt egymás tevékenységéről tudva, közösen követik el.
14. §
(1) Felbújtó az, aki mást bűntett elkövetésére szándékosan rábír.
(1) Felbújtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.
(2) Bűnsegéd az, aki bűntett elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.
(2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.
(3) A részesekre is a tettesre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.
15. §   Több elkövető esetében az a körülmény, amelynél fogva valamelyikük nem büntethető vagy enyhébb büntetés alá esik, a többire nem hat ki, az a körülmény pedig, amelynél fogva valamelyikükre súlyosabb büntető rendelkezést kell alkalmazni, más elkövetőre csak akkor hat ki, ha erről a körülményről az elkövetéskor tudott.

A szándékosság és gondatlanság

16. §   Szándékosan követi el a bűntettet, aki magatartásának következményeit kívánva vagy e következményekbe belenyugodva hajtja végre cselekményét.
16. §   Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánva vagy e következményekbe belenyugodva hajtja végre cselekményét.
17. §   Gondatlanul követi el a bűntettet, aki előre látja magatartásának következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta.
17. §   Gondatlanul követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta.
18. §   Az eredményhez - mint a bűntett minősítő körülményéhez - a törvény által fűzött súlyosabb következmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében szándékosság vagy gondatlanság terheli.
18. §   Az eredményhez - mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez - a törvény által fűzött súlyosabb következmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében szándékosság vagy gondatlanság terheli.

A büntethetőség akadályai

A büntethetőséget kizáró okok

19. §   A büntethetőséget kizárja:
a) a gyermekkor,
b) az elmebetegség, a gyengeelméjűség és a tudatzavar,
c) a kényszer és a fenyegetés,
d) a tévedés,
e) a jogos védelem,
f) a végszükség,
g) a magánindítvány hiánya,
h) a törvényben meghatározott egyéb ok.

A gyermekkor

20. §   Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét még nem töltötte be.

Az elmebetegség, a gyengeelméjűség és a tudatzavar

21. §
(1) Nem büntethető, aki a cselekményt olyan elmebeteg állapotban, gyengeelméjűségben vagy tudatzavarban követte el, amely őt képtelenné tette cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek a felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.
(2) Ha az elkövetőt elmebetegsége, gyengeelméjűsége vagy tudatzavara csupán korlátozta a cselekmény társadalomra veszélyes következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék, büntetését korlátlanul enyhíteni lehet.

Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűntettért való felelősség

Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményért való felelősség

22. §   A 21. § rendelkezései nem alkalmazhatók annak javára, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el.

A kényszer és a fenyegetés

23. §
(1) Nem büntethető, aki a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követte el, amely miatt képtelen volt az akaratának megfelelő magatartásra.
(2) Ha az elkövetőt a kényszer vagy a fenyegetés csupán korlátozta az akaratának megfelelő magatartásban, büntetését korlátlanul enyhíteni lehet.

A tévedés

24. §
(1) Nem róható az elkövető terhére az olyan tény, amelyről az elkövetéskor nem volt tudomása.
(2) Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben vitte véghez, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka volt.
(3) Ha a tévedést gondatlanság okozta, az elkövető e gondatlanságért a törvényben megállapított felelősséggel tartozik.

A jogos védelem

25. §
(1) Nem büntethető, aki a cselekményt jogos védelemben követte el.
(2) Jogos védelemben az cselekszik, akinek a cselekménye a közérdek vagy a saját, illetőleg mások személye vagy javai ellen intézett vagy azokat közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
(3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert azt ijedtségből vagy menthető felindulásból felismerni képtelen volt. Ha pedig az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt csupán korlátozta a védekezés szükséges mértékének a felismerésében, büntetését korlátlanul enyhíteni lehet.

A végszükség

26. §
(1) Nem büntethető, aki a cselekményt végszükségben követte el.
(2) Végszükségben követi el a cselekményt, aki a közérdeket vagy a saját, illetőleg mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, ha a veszély előidézése nem róható terhére, és a cselekménnyel nem okozott súlyosabb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett.
(3) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége volt.

A magánindítvány hiánya

27. §   A büntető törvényben meghatározott esetekben a bűntett csak magánindítványra büntethető.
27. §   A büntető törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.
28. §
(1) A magánindítvány előterjesztésére a sértett, ha a sértett korlátoltan cselekvőképes, törvényes képviselője is, ha pedig cselekvőképtelen, kizárólag törvényes képviselője jogosult.
(2) Ha a bűntettet a sértett törvényes képviselője követte el, a magánindítvány előterjesztésére - az (1) bekezdés szabályozása szerint - a gyámhatóság jogosult.
(2) Ha a bűncselekményt a sértett törvényes képviselője követte el, a magánindítvány előterjesztésére - az (1) bekezdés szabályozása szerint - a gyámhatóság jogosult.
(3) Ha a magánindítványra jogosult sértett az indítvány előterjesztésére megszabott határidő eltelte előtt meghalt anélkül, hogy a magánindítványt előterjesztette volna, a még nyitva álló idő alatt bármelyik hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére.
29. §
(1) A magánindítványt attól a naptól számított harminc nap alatt kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűntett elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett.
(1) A magánindítványt attól a naptól számított harminc nap alatt kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett.
(2) Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetében az egyik fél sérelmére elkövetett bűntett miatt megindított büntető eljárásban az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző zárt ülés megkezdéséig a másik fél abban az esetben is jogosult a magánindítvány előterjesztésére, ha ennek határideje lejárt, feltéve hogy a büntethetőség még nem évült el.
(2) Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetében az egyik fél sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt megindított büntető eljárásban az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző zárt ülés megkezdéséig a másik fél abban az esetben is jogosult a magánindítvány előterjesztésére, ha ennek határideje lejárt, feltéve hogy a büntethetőség még nem évült el.
(3) A magánindítvány nem vonható vissza.
(4) Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetővel szemben hatályos.

A büntethetőséget megszüntető okok

30. §   A büntethetőséget megszünteti:
a) az elkövető halála,
b) az elévülés,
c) a kegyelem,
d) a törvényben meghatározott egyéb ok.

A büntethetőség elévülése

31. §   A büntethetőség elévül:
a) olyan bűntett esetében, amelyre a törvény halálbüntetés alkalmazását is lehetővé teszi, húsz év,
b) szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett esetében, a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év,
c) egyéb bűntett esetében, három év
elteltével.
31. §
(1) A büntethetőség elévül:
a) olyan bűntett esetében, amelyre a törvény halálbüntetés alkalmazását is lehetővé teszi, húsz év,
b) szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett esetében, a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év,
c) vétség esetében a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább két év elteltével.
(2) Nem évül el az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bűntettek, a béke és az emberiség elleni bűncselekmények (X. Fejezet), valamint a nemzetközi hadijogot sértő bűncselekmények (XVII. Fejezet VI. Cím) büntethetősége.
32. §   Az elévülés határidejének kezdő napja:
a) befejezett bűntett esetében az a nap, amelyen az elkövetőnek a bűntett tényállásához tartozó cselekménye véget ért, ha azonban az eredmény nem ugyanakkor, hanem később következett be, az eredmény bekövetkezésének napja;
a) befejezett bűncselekmény esetében az a nap, amelyen az elkövetőnek a bűncselekmény tényállásához tartozó cselekménye véget ért, ha azonban az eredmény nem ugyanakkor, hanem később következett be, az eredmény bekövetkezésének napja;
b) kísérlet, illetőleg előkészület esetében az a nap, amelyen az elkövető a bűntett véghezvitelére irányuló, illetőleg előkészületnek minősülő utolsó tevékenységét megvalósította;
b) kísérlet, illetőleg előkészület esetében az a nap, amelyen az elkövető a bűncselekmény véghezvitelére irányuló, illetőleg előkészületnek minősülő utolsó tevékenységét megvalósította;
c) olyan bűntett esetében, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztása által valósul meg, az utolsó nap, amelyen az elkövető kötelességének a büntető törvényben megállapított következmény nélkül még eleget tehetett volna.
c) olyan bűncselekmény esetében, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztása által valósul meg, az utolsó nap, amelyen az elkövető kötelességének a büntető törvényben megállapított következmény nélkül még eleget tehetett volna.
33. §
(1) Az elévülést félbeszakítja a hatóságnak az elkövető ellen a bűntett miatt foganatosított büntető eljárási cselekménye. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje ismét elkezdődik.
(1) Az elévülést félbeszakítja a hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntető eljárási cselekménye. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje ismét elkezdődik.
(2) Ha a büntető eljárást előzetes kérdés eldöntése végett felfüggesztették, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be.

III. FEJEZET
A BÜNTETÉSEK ÉS AZ INTÉZKEDÉSEK

A büntetések

A büntetés célja

34. §   A büntetés célja: a társadalom védelme érdekében a bűntett miatt a törvényben meghatározott joghátrány alkalmazása, az elkövető megjavítása, továbbá a társadalom tagjainak visszatartása a bűnözéstől.
34. §   A büntetés célja: a társadalom védelme érdekében a bűncselekmény miatt a törvényben meghatározott joghátrány alkalmazása, az elkövető megjavítása, továbbá a társadalom tagjainak visszatartása a bűnözéstől.

A büntetési nemek

35. §
(1) A főbüntetések a következők:
1. halálbüntetés,
2. szabadságvesztés,
3. javító-nevelő munka,
4. pénzbüntetés.
(2) A mellékbüntetések a következők:
1. közügyektől eltiltás,
2. foglalkozástól eltiltás,
3. kitiltás,
3. járművezetéstől eltiltás,
4. kiutasítás,
4. kitiltás,
5. vagyonelkobzás,
5. kiutasítás,
6. pénzbüntetés.
6. vagyonelkobzás,
7. pénzbüntetés.

A halálbüntetés

36. §
(1) Halálbüntetés csak azzal szemben alkalmazható, aki a bűntett elkövetésekor huszadik életévét betöltötte.
(1) Halálbüntetés csak azzal szemben alkalmazható, aki a bűncselekmény elkövetésekor huszadik életévét betöltötte.
(2) Halálbüntetés mellett mellékbüntetésként csak vagyonelkobzást lehet alkalmazni.
(3) Halálbüntetés alkalmazása esetében az ítélet jogerőre emelkedésével mindazok a jogkövetkezmények beállanak, amelyeket a törvény a közügyektől eltiltáshoz fűz (48. §).
(4) A halálbüntetés kegyelemből húsz évig terjedő szabadságvesztésre változtatható át. Ebben az esetben a mellékbüntetések kiszabásáról - a vagyonelkobzás kivételével - a bíróság utólag határoz.
(4) A halálbüntetés kegyelemből életfogytig tartó vagy húsz évig terjedő szabadságvesztésre változtatható át. Ebben az esetben a mellékbüntetések kiszabásáról - a vagyonelkobzás kivételével - a bíróság utólag határoz.

A szabadságvesztés

37. §   A szabadságvesztést határozott időtartamban kell kiszabni; legrövidebb tartama harminc nap; leghosszabb tartama tizenöt év, halmazati vagy összbüntetés esetében húsz év.
37. §   A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart. A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama harminc nap, leghosszabb tartama tizenöt év, halmazati vagy összbüntetés esetében húsz év.
38. §
(1) A szabadságvesztést börtönben vagy büntetésvégrehajtási munkahelyen kell végrehajtani.
(1) A szabadságvesztésnek négy fokozata van. Ezek:
a) szigorított börtön,
b) börtön,
c) szigorított büntetés-végrehajtási munkahely,
d) büntetés-végrehajtási munkahely.
(1) A szabadságvesztést
a) fegyházban,
b) szigorított börtönben,
c) börtönben vagy
d) fogházban kell végrehajtani.
(2) A szabadságvesztésre ítélt köteles a kijelölt munkát elvégezni, s ezért őt díjazás illeti.
(2) A bíróság ítéletében rendelkezik arról, hogy a szabadságvesztést melyik fokozatban kell végrehajtani.
(3) A börtön rendje a büntetésvégrehajtási munkahely rendjénél szigorúbb.
(3) A szabadságvesztésre ítélt köteles a kijelölt munkát elvégezni, s ezért őt díjazás illeti meg.
(4) A szabadságvesztés végrehajtásának módozatait és rendjét a büntetésvégrehajtási szabályok állapítják meg.
38/A. §   Szigorított börtön a büntetés, ha
a) az elítéltet a szándékos bűntett elkövetését megelőzően két ízben szabadságvesztésre ítélték és utolsó büntetésének kiállásától vagy végrehajthatósága megszűnésétől tíz év még nem telt el, továbbá ha az általa elkövetett bűntett jellegéből, avagy életmódjából megállapíthatóan a társadalmi együttélés szabályaival konokul szembehelyezkedik [39. § (3) bekezdésének c) pontja];
b) a halálbüntetést kegyelemből változtatták át szabadságvesztésre;
c) a szabadságvesztést az emberölés és a rablás súlyosabban minősülő esetei [253. § (2) bekezdése és 299. § (3)-(4) bekezdése], illetőleg
d) állam elleni vagy a béke és az emberiség elleni bűntett (IX-X. fejezet) miatt szabták ki - a 127. § (1) bekezdésében meghatározott izgatást és a feljelentési kötelezettség elmulasztását (132. §) kivéve.
38/A. §   A szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani, ha
a) az elítéltet életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték vagy a halálbüntetést kegyelemből változtatták át szabadságvesztésre;
b) az elítéltet a szándékos bűntett elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt két ízben szabadságvesztésre ítélték, és az utolsó büntetés kiállításától vagy végrehajthatóságának megszűnésétől öt év még nem telt el;
c) a szándékos bűntett miatt elítélt életmódjából vagy az általa elkövetett bűntett jellegéből megállapítható, hogy a társadalmi együttélés szabályaival konokul szembehelyezkedik;
d) a szabadságvesztést az emberölés és a rablás súlyosabban minősülő esetei [253. § (2) bekezdése és 299. § (3)-(4) bekezdése], illetőleg
e) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bűntett, továbbá az állam elleni, vagy a béke és az emberiség elleni bűncselekmény (IX. és X. Fejezet) miatt szabták ki - a 127. § (1) bekezdésében meghatározott izgatás és a feljelentési kötelezettség elmulasztását (132. §) kivéve.
38/B. §   Börtön a büntetés, ha
a) az elítéltet a szándékos bűntett elkövetését megelőzően szándékos bűntett miatt egy ízben már szabadságvesztésre ítélték és ennek kiállításától vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűntett elkövetéséig tíz év még nem telt el [39. § (2) bekezdése], vagy a szabadságvesztést
b) a 127. § (1) bekezdésében meghatározott izgatás vagy feljelentési kötelezettség elmulasztása (132. §) miatt alkalmazták, illetőleg
c) szándékos bűntett miatt három évet meghaladó tartamban szabták ki.
38/B. §   A szabadságvesztést szigorított börtönben kell végrehajtani, ha
a) az elítéltet a szándékos bűntett elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt egy ízben már szabadságvesztésre ítélték, és ennek kiállásától vagy végrehajthatóságának megszűnésétől a bűntett elkövetéséig öt év még nem telt el, vagy a szabadságvesztést
b) szándékos bűntett miatt három évet meghaladó tartamban, illetőleg
c) a 127. § (1) bekezdésében meghatározott izgatás vagy feljelentési kötelezettség elmulasztása (132. §) miatt szabták ki.
38/C. §   Szigorított büntetés-végrehajtási munkahely a büntetés a szándékos bűntett miatt kiszabott - a 38/A. vagy a 38/B. § alá nem eső - szabadságvesztés esetében.
38/C. §   A szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani, ha a büntetést
a) szándékos bűntett miatt szabták ki - a 38/A. és a 38/B. § esetét kivéve;
b) az elítéltet a szándékos vétség elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt már szabadságvesztésre ítélték, és ennek kiállásától vagy végrehajthatóságának megszűnésétől a vétség elkövetéséig öt év még nem telt el.
38/D. §   Büntetés-végrehajtási munkahely a büntetés a gondatlanul elkövetett bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés esetén.
38/D. §   A szabadságvesztést fogházban kell végrehajtani, ha a büntetést
a) gondatlan bűncselekmény miatt, vagy
b) szándékos vétség miatt szabták ki - a 38/C. § esetét kivéve.
38/E. §
(1) A bűnösségi körülményekre tekintettel a bíróság indokolt esetben - kivételesen - egy fokozattal szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási módot jelölhet ki.
(1) A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre [64. § (1) bekezdés] - különösen az elkövető személyi körülményeire, a bűncselekmény indítékára és az elkövetés módjára - tekintettel a bíróság indokolt esetben egy fokozattal szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási módot jelölhet ki.
(2) Szigorúbb fokozat kijelölésének különösen akkor van helye, ha a bűntettre a törvény vagylagosan halálbüntetés alkalmazását rendeli, az elítélt életmódja züllött, vagy ha a gondatlan bűntett elkövetésének körülményei az elkövető fokozott társadalomra veszélyességére mutatnak, míg enyhébb fokozat kijelölésére akkor kerülhet sor, ha a bűntett elkövetése alkalomszerű, vagy az elítélt személyi körülményeire, a bűntett indítékára és az elkövetés módjára tekintettel alaposan feltehető, hogy az átnevelés enyhébb végrehajtási fokozatban is elérhető.
(2) A büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás és átlagon felül végzett munka esetén a feltételes szabadságra bocsátás kérdésében illetékes bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani.
(3) A büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás és átlagon felül végzett munka esetén a feltételes szabadságra bocsátás kérdésében illetékes bíróság az elítéltet a büntetésnek hátralevő részére eggyel enyhébb végrehajtási fokozatba helyezheti át.
39. §
(1) A szabadságvesztésre ítéltet a bíróság feltételes szabadságra bocsáthatja, ha büntetésének legalább kétharmad részét kiállotta, és alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető.
(1) A határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítéltet a bíróság feltételes szabadságra bocsáthatja, ha
- szándékos bűncselekmény esetében büntetésének legalább háromnegyed részét,
- gondatlan bűncselekmény esetében büntetésének legalább kétharmad részét
kiállotta és alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető.
(2) A büntetés háromnegyed részének kiállása után bocsátható feltételes szabadságra a szándékos bűntett miatt elítélt, ha megelőzőleg szándékos bűntett miatt egy ízben már szabadságvesztésre ítélték, és ennek kiállásától vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűntett elkövetéséig tíz év még nem telt el.
(2) Nem bocsátható feltételes szabadságra
a) akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek, és ennek kiállásától vagy végrehajthatóságának megszűnésétől a bűncselekmény elkövetéséig öt év még nem telt el;
b) a szándékos bűntett miatt elítélt, ha életmódjából vagy az általa elkövetett bűntett jellegéből megállapítható, hogy a társadalmi együttélés szabályaival konokul szembehelyezkedik;
c) akit szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt elkövetett bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre;
d) aki a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztésből legalább hat hónapot, illetőleg a vétség miatt kiszabott szabadságvesztésből legalább három hónapot még nem töltött ki;
e) akit kiutasításra ítéltek.
(3) Nem bocsátható feltételes szabadságra:
a) aki szabadságvesztéséből legalább három hónapot még nem töltött ki;
b) akit kiutasításra ítéltek;
c) akit a szándékos bűntett elkövetését megelőzően két ízben szabadságvesztésre ítéltek, és utolsó büntetésének kiállásától vagy végrehajthatósága megszűnésétől tíz év még nem telt el, továbbá, aki az általa elkövetett bűntett jellegéből, avagy életmódjából megállapíthatóan a társadalmi együttélés szabályaival konokul szembehelyezkedik.
(3) Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha a szabadságvesztésből legalább tizenöt évet, halmazati büntetés esetében legalább húsz évet kitöltött és alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető.
40. §
(1) A feltételes szabadság tartama azonos a kiszabott szabadságvesztés hátralevő részével.
(1) A feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, életfogytig tartó szabadságvesztés esetén pedig tíz év.
(2) A feltételes szabadság tartama alatt az elítélt köteles az előírt magatartási szabályokat megtartani.
(3) Ha az elítélt a magatartási szabályokat megszegi, vagy a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűntett miatt javító-nevelő munkára vagy pénzbüntetésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti.
(3) Ha az elítélt a magatartási szabályokat megszegi, vagy a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt javító-nevelő munkára vagy pénzbüntetésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti.
(4) Ha az elítéltet a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűntett miatt szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti.
(4) Ha az elítéltet a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti.
(5) A feltételes szabadság megszüntetése esetében a feltételes szabadságon eltöltött idő a szabadságvesztésbe nem számít be.
41. §   Az elítéltnek azok a jogai, amelyekre a közügyektől eltiltás kiterjed, a szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek.

A javító-nevelő munka

42. §
(1) A javító-nevelő munkára ítélt köteles a bíróság által meghatározott természetű munkát végezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható.
(2) Az elítélt munkabéréből - a bíróság rendelkezésének megfelelően - öt százaléktól húsz százalékig terjedő részt az állam javára le kell vonni. A munkaviszonyban álló dolgozó részére biztosított mindazok a jogok, amelyek a büntetés céljával nincsenek ellentétben, az elítéltet is megilletik.
43. §
(1) A javító-nevelő munka legrövidebb tartama három hónap, leghosszabb tartama egy év és hat hónap, halmazati és összbüntetés esetében két év.
(2) Ahol e törvény Különös Része a javító-nevelő munka leghosszabb tartamát nem határozza meg, a javító-nevelő munka egy év és hat hónapig terjedhet.
(3) A javító-nevelő munka tartamába nem lehet beszámítani azt az időt, amely alatt az elítélt a munkát nem végzi.
44. §
(1) Ha az elítélt munkakötelezettségének alapos ok nélkül nem tesz eleget, vagy a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsít, a bíróság a javító-nevelő munkának e körülmények bekövetkeztekor még hátralevő részét szabadságvesztésre változtatja át.
(2) A javító-nevelő munkának szabadságvesztésre átváltoztatása esetében két napi javító-nevelő munka egy napi szabadságvesztésnek felel meg. Ilyenkor a szabadságvesztés harminc napnál rövidebb is lehet.

A pénzbüntetés

45. §   A pénzbüntetés legalacsonyabb összege száz forint, legmagasabb összege ötvenezer forint.
46. §
(1) Azzal szemben, akit szabadságvesztésre ítéltek, és megfelelő keresete, jövedelme vagy vagyona van,
a) mellékbüntetésként pénzbüntetést kell alkalmazni, ha a bűntettet haszonszerzés céljából követte el;
b) mellékbüntetésként pénzbüntetést lehet alkalmazni bármely bűntett miatt, ha feltehető, hogy ezzel az elkövetőt újabb bűntett elkövetésétől hatásosabban lehet visszatartani.
(1) Azzal szemben, akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítéltek és megfelelő keresete, jövedelme vagy vagyona van,
a) mellékbüntetésként pénzbüntetést kell alkalmazni, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követte el;
b) mellékbüntetésként pénzbüntetést lehet alkalmazni bármely bűncselekmény miatt, ha feltehető, hogy ezzel az elkövetőt újabb bűncselekmény elkövetésétől hatásosabban lehet visszatartani.
(2) Ha a bíróság vagyonelkobzást alkalmaz, pénzbüntetés kiszabásának nincs helye.
47. §
(1) A pénzbüntetést meg nem fizetés esetében szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
(2) A pénzbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatása során huszonöt forinttól kétszáz forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi szabadságvesztést kell számítani. A pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztés tartama egy napnál rövidebb és egy évnél hosszabb nem lehet.

A közügyektől eltiltás

48. §
(1) A közügyektől eltiltott a megszabott időtartam lejártáig
a) nem lehet hivatalos személy;
b) nem vehet részt államhatalmi szerv tagjainak a választásában, nem tevékenykedhet államhatalmi szervek bizottságaiban, valamint az általuk létrehozott más testületi szervben;
c) nem viselhet tisztséget társadalmi szervezetben, mozgalomban, szövetkezetben, valamint érdekképviseleti szervben, és általában nem láthat el közfeladatot;
d) nem folytathat ügyvédi gyakorlatot;
e) nem érhet el katonai rendfokozatot;
f) nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt.
(2) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazt a már meglevő tagságát, állását, tisztségét vagy megbízatását, amelynek elnyerését az előbbi rendelkezések szerint az eltiltás kizárja.
(3) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti katonai rendfokozatát, továbbá belföldi kitüntetéseit és azt a jogosultságát, hogy külföldi kitüntetéseit viselhesse.
49. §   A közügyektől eltiltást azzal szemben kell alkalmazni, akit szabadságvesztésre ítéltek, ha az eset összes körülményeit figyelembe véve a közügyekben részvételre méltatlannak mutatkozik.
50. §
(1) A közügyektől eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.
(2) A közügyektől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. E tartamba nem számít be az az idő, amely alatt a közügyektől eltiltással érintett jogok a 41. § értelmében szünetelnek, valamint az az idő sem, amely alatt az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása alól magát kivonja. Ha a feltételes szabadságot nem szüntették meg, a feltételes szabadságon töltött időt a közügyektől eltiltás tartamába be kell számítani.

A foglalkozástól eltiltás

51. §   A foglalkozástól eltiltást azzal szemben lehet alkalmazni, aki
a) szakképzettséget kívánó foglalkozás szabályainak a megszegésével vagy az abban való járatlansága következtében követett el bűntettet, vagy
a) szakképzettséget kívánó foglalkozás szabályainak a megszegésével vagy az abban való járatlansága következtében követett el bűncselekményt, vagy
b) foglalkozásának felhasználásával szándékos bűntettet követett el.
b) foglalkozásának felhasználásával szándékos bűncselekményt követett el.
52. §
(1) A foglalkozástól eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.
(2) A közügyektől eltiltás tartamának számítására vonatkozó rendelkezést [50. § (2) bekezdés] a foglalkozástól eltiltás esetében megfelelően alkalmazni kell.
(3) A szakképzettséget kívánó foglalkozás gyakorlásának megkezdését a bíróság függővé teheti attól, hogy az eltiltott a foglalkozásához szükséges jártasságot az eltiltás tartamának letelte után, meghatározott módon igazolja.

A járművezetéstől eltiltás

52/A. §   A törvényben meghatározott esetekben járművezetéstől eltiltást kell, illetőleg lehet alkalmazni azzal szemben, aki a jogszabály szerint engedélyhez kötött jármű vezetésére vonatkozó közlekedési szabályok megszegésével vagy az azokban való járatlanság következtében követett el bűncselekményt.
52/B. §
(1) A járművezetéstől eltiltás legrövidebb tartama 6 hónap, leghosszabb tartama 10 év.
(2) A közügyektől eltiltás tartamának számítására, valamint a foglalkozáshoz szükséges jártasság igazolására vonatkozó rendelkezést [50. § (2) bekezdés, illetőleg 52. § (3) bekezdés] a járművezetéstől eltiltás esetében megfelelően alkalmazni kell.

A kitiltás

53. §
(1) A törvényben meghatározott esetekben azt, akit szabadságvesztésre ítéltek, egy vagy több községből (városból) vagy az ország valamely részéből ki lehet tiltani, ha ezeken a helyeken való tartózkodása a közérdeket veszélyezteti.
(2) A kitiltás legrövidebb tartama hat hónap, leghosszabb tartama öt év. A közügyektől eltiltás tartamának számítására vonatkozó rendelkezést [50. § (2) bekezdés] kitiltás esetében megfelelően alkalmazni kell.

A kiutasítás

54. §   Azt az elkövetőt, aki külföldi állampolgár, a Magyar Népköztársaság területéről ki kell utasítani, ha az eset összes körülményeit figyelembe véve eltávolítása az országból kívánatos.

A vagyonelkobzás

55. §   A törvényben meghatározott esetekben
a) vagyonelkobzást kell alkalmazni halálbüntetés, illetőleg öt évet meghaladó szabadságvesztés mellett;
b) vagyonelkobzást lehet alkalmazni három évet meghaladó szabadságvesztés mellett is, ha ezt a társadalom védelme szükségessé teszi.
55. §   A törvényben meghatározott esetekben
a) vagyonelkobzást kell alkalmazni halálbüntetés, illetőleg öt évet meghaladó szabadságvesztés mellett;
b) vagyonelkobzást lehet alkalmazni - ha ezt a társadalom védelme szükségessé teszi - három évet meghaladó szabadságvesztés mellett,
valamint tiltott határátlépés (203., embercsempészés (204., hazatérés megtagadása (205. §) és külföldre szökés (313. §) miatt kiszabott egy évet meghaladó szabadságvesztés mellett is.
55. §   A törvényben meghatározott esetekben, továbbá akkor, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követték el,
a) vagyonelkobzást kell alkalmazni halálbüntetés, valamint három évet meghaladó szabadságvesztés mellett;
b) vagyonelkobzást lehet alkalmazni - ha ezt a társadalom védelme szükségessé teszi - szabadságvesztés mellett.
56. §
(1) A vagyonelkobzást az elkövetőnek egész vagyonára, vagyonának meghatározott részére vagy hányadára, illetőleg egyedileg meghatározott egyes vagyontárgyaira lehet kimondani.
(2) A vagyonelkobzás kimondható azokra a vagyontárgyakra is, amelyeket az elkövető a vagyonelkobzás meghiúsítása végett másra ruházott át, feltéve, hogy a szerzőnek az átruházás céljáról tudomása volt; úgyszintén azokra a vagyontárgyakra is, amelyeket az elkövető a bűntett elkövetése után másra ingyenesen átruházott.
(3) Az ítélet jogerőre emelkedésével az elkobzott vagyon az államra száll.
56. §   (1) A vagyonelkobzást az elkövetőnek egész vagyonára, vagyonának meghatározott részére vagy hányadára, illetőleg egyedileg meghatározott egyes vagyontárgyaira lehet kimondani.
(2) A vagyonelkobzás kimondható azokra a vagyontárgyakra is, amelyeket az elkövető a vagyonelkobzás meghiúsítása végett másra ruházott át, feltéve, hogy a szerzőnek az átruházás céljáról tudomása volt; úgyszintén azokra a vagyontárgyakra is, amelyeket az elkövető a bűntett elkövetése után másra ingyenesen átruházott.
(3) Az ítélet jogerőre emelkedésével az elkobzott vagyon az államra száll.
56. §   (1) A vagyonelkobzást az elkövetőnek egész vagyonára, vagyonának meghatározott részére vagy hányadára, illetőleg egyedileg meghatározott egyes vagyontárgyaira lehet kimondani.
(2) A vagyonelkobzás kimondható azokra a vagyontárgyakra is, amelyeket az elkövető a vagyonelkobzás meghiúsítása végett másra ruházott át, feltéve, hogy a szerzőnek az átruházás céljáról tudomása volt; úgyszintén azokra a vagyontárgyakra is, amelyeket az elkövető a bűncselekmény elkövetése után másra ingyenesen átruházott.
(3) Az ítélet jogerőre emelkedésével az elkobzott vagyon az államra száll.
56. §
(1) A vagyonelkobzást az elkövetőnek egész vagyonára, vagyonának meghatározott részére vagy hányadára, illetőleg egyedileg meghatározott egyes vagyontárgyaira lehet kimondani.
(2) A vagyonelkobzás kimondható azokra a vagyontárgyakra is, amelyeket az elkövető a vagyonelkobzás meghiúsítása végett másra ruházott át, feltéve, hogy a szerzőnek az átruházás céljáról tudomása volt; úgyszintén azokra a vagyontárgyakra is, amelyeket az elkövető a bűncselekmény elkövetése után másra ingyenesen átruházott.
(3) Az ítélet jogerőre emelkedésével az elkobzott vagyon az államra száll.

A büntetés végrehajthatóságát kizáró okok

57. §   A büntetés végrehajthatóságát kizárja
a) az elítélt halála,
b) az elévülés,
c) a kegyelem,
d) a törvényben meghatározott egyéb ok.
57. §   A büntetés végrehajthatóságát kizárja
a) az elítélt halála,

b) az elévülés,
c) a kegyelem,
d) a törvényben meghatározott egyéb ok.
57. §   A büntetés végrehajthatóságát kizárja
a) az elítélt halála,
b) az elévülés,
c) a kegyelem,
d) a törvényben meghatározott egyéb ok.

A büntetés elévülése

58. §
(1) A főbüntetés elévül:
a) halálbüntetés vagy legalább tizenöt év szabadságvesztés esetében húsz év,
a) halálbüntetés, valamint az életfogytig tartó vagy legalább tizenöt évi szabadságvesztés esetében húsz év,
b) tíz évi vagy ezt meghaladó, de tizenöt évnél rövidebb szabadságvesztés esetében tizenöt év,
c) öt évi vagy ezt meghaladó, de tíz évnél rövidebb szabadságvesztés esetében tíz év,
d) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetében öt év,
e) javító-nevelő munka vagy pénzfőbüntetés esetében három év elteltével.
(2) A pénzmellékbüntetés három év elteltével évül el.
(3) Nem évül el az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bűntettek miatt kiszabott tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés, továbbá a béke és az emberiség elleni bűncselekmények (X. Fejezet), valamint a nemzetközi hadijogot sértő bűncselekmények (XVII. Fejezet VI. Cím) miatt kiszabott büntetés.
59. §
(1) A főbüntetés elévülésének határideje azon a napon kezdődik, amelyen a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedik. Ha a szabadságvesztést már foganatba vették, és az elítélt a végrehajtás alatt megszökik, az elévülés határideje a szökés napjával ismét elkezdődik.
(2) A pénzmellékbüntetés elévülési határideje a szabadságvesztés végrehajtása befejezésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján kezdődik.
(3) Az elévülést félbeszakítja az illetékes hatóságnak az elítélt ellen a büntetés végrehajtása végett tett intézkedése.
(4) Ha a szabadságvesztés mellett pénzmellékbüntetést is szabtak ki, akár a főbüntetés, akár a mellékbüntetés végrehajtása iránt tett intézkedés mindkét büntetés elévülését félbeszakítja.
(5) A félbeszakítás napjával az elévülés határideje ismét elkezdődik.

Az intézkedések

A figyelmeztetés

60. §   Büntetés kiszabása nélkül figyelmeztetésben kell részesíteni azt, akinek a cselekménye és a személye akár az elkövetéskor, akár - a körülmények megváltozása folytán - az elbíráláskor olyan csekély veszélyességű a társadalomra, hogy az e törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen.

A kényszergyógykezelés

61. §
(1) Azzal szemben, aki elmebeteg állapotban, gyengeelméjűségben vagy tudatzavarban elkövetett cselekménye miatt nem büntethető [21. § (1) bekezdés], a bíróság kényszergyógykezelést rendel el, ha attól kell tartani, hogy olyan cselekményt követ el, amely egyébként megvalósítja valamely bűntett törvényi tényállását.
(1) Azzal szemben, aki elmebeteg állapotban, gyengeelméjűségben vagy tudatzavarban elkövetett cselekménye miatt nem büntethető [21. § (1) bekezdés], a bíróság kényszergyógykezelést rendel el, ha attól kell tartani, hogy olyan cselekményt követ el, amely egyébként megvalósítja valamely bűncselekmény törvényi tényállását. Az olyan cselekmény esetében azonban, amely egyébként valamely vétség tényállását valósította meg, a bíróság mellőzi a kényszergyógykezelés elrendelését, ha az - a cselekmény elkövetőjének személyi körülményeire vagy a cselekmény súlyára és jellegére figyelemmel - a társadalom védelme szempontjából szükségtelen.
(2) A kényszergyógykezelést a kijelölt egészségügyi intézetben vagy gyógykezeléssel egybekötött házi gondozásban kell foganatosítani.
(3) A bíróság a kényszergyógykezelést megszünteti, ha szükségessége már nem áll fenn.

A kényszerelvonó-kezelés

62. §
(1) Ha a bűntett elkövetése mértéktelen alkoholfogyasztással függ össze, a bíróság az elkövetőt arra kötelezheti, hogy kényszerelvonó-kezelésnek vesse magát alá.
(1) Ha a bűncselekmény elkövetése mértéktelen alkoholfogyasztással függ össze, a bíróság az elkövetőt arra kötelezheti, hogy kényszerelvonó-kezelésnek vesse magát alá.
(2) Ha az elkövetőt szabadságvesztéssel nem járó büntetésre ítélték, a kényszerelvonó-kezelést rendelőintézetben vagy zárt gyógyintézetben kell foganatosítani.
(3) Ha az elkövetőt szabadságvesztésre ítélték, a kényszerelvonó-kezelést a büntetés végrehajtása alatt kell foganatosítani.

Az elkobzás

63. §
(1) El kell kobozni azt a dolgot,
a) amelyet a bűntett elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, ha az az elkövető tulajdona, vagy egyébként is, ha az a közbiztonságot vagy a közrendet veszélyezteti;
a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, ha az az elkövető tulajdona, vagy egyébként is, ha az a közbiztonságot vagy a közrendet veszélyezteti;
b) amely a bűntett elkövetése útján jött létre;
b) amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre;
c) amelyet a bűntett elkövetője a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól az elkövetésért kapott.
c) amelyet a bűncselekmény elkövetője a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól az elkövetésért kapott.
(2) El kell kobozni azt a sajtóterméket is, amelyben a bűntett megvalósult.
(2) El kell kobozni azt a sajtóterméket is, amelyben a bűncselekmény megvalósult.
(3) Ha az elkobzást nem lehet elrendelni, vagy foganatosítani, az (1) bekezdés b) és c) pontja esetében az elkövető a dolog értékének megfizetésére kötelezhető.
(4) Az elkobzott dolog tulajdonjoga az elkobzást kimondó határozat jogerőre emelkedésével az államra száll.
(5) Ha az elkobzás előfeltételei fennállanak, azt akkor is el kell rendelni, ha az elkövető nem büntethető.

IV. FEJEZET
A BÜNTETÉS KISZABÁSA

A büntetés kiszabásának elvei

64. §
(1) A büntetést - céljának (34. §) szemelőtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűntett és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez.
(1) A büntetést - céljának (34. §) szemelőtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez.
(2) Halálbüntetést - az (1) bekezdésben meghatározott elvek figyelembevételével - akkor kell kiszabni, ha a büntetés célja más büntetéssel nem érhető el.

A bűnhalmazat és a halmazati büntetés

65. §   Ha a bíróság az elkövető terhére ugyanabban az ítéletben több bűntettet állapít meg (bűnhalmazat), valamennyi bűntettért egy büntetést (halmazati büntetést) kell kiszabni.
65. §   Ha a bíróság az elkövető terhére ugyanabban az ítéletben több bűncselekményt állapít meg (bűnhalmazat), valamennyi bűncselekményért egy büntetést (halmazati büntetést) kell kiszabni.
66. §
(1) A halmazati büntetést a bűnhalmazatban levő bűntettek közül a legsúlyosabbra megállapított törvényi büntetési tétel alapulvételével kell kiszabni.
(1) A halmazati büntetést a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül a legsúlyosabbra megállapított törvényi büntetési tétel alapulvételével kell kiszabni.
(2) Ha a törvény a bűnhalmazatban levő bűntettek közül legalább kettőre szabadságvesztést rendel, a legsúlyosabb szabadságvesztés felső határa a felével emelhető, de nem haladhat meg húsz évet, és nem érheti el az egyes bűntettekre megállapított büntetések együttes tartalmát.
(2) Ha a törvény a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a legsúlyosabb szabadságvesztés felső határa a felével emelhető, de nem haladhat meg húsz évet, és nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetések együttes tartamát.
(3) Két vagy több olyan bűntett találkozása esetében, amelyre a törvény súlyosabb büntetésként javító-nevelő munkát rendel, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezést kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a halmazati büntetésként kiszabott javító-nevelő munka tartama nem haladhat meg két évet.
(3) Két vagy több olyan bűncselekmény találkozása esetében, amelyre a törvény súlyosabb büntetésként javító-nevelő munkát rendel, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezést kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a halmazati büntetésként kiszabott javító-nevelő munka tartama nem haladhat meg két évet.
(4) A halmazati büntetésként kiszabott pénzbüntetés sem haladhatja meg a pénzbüntetésnek a 45. §-ban meghatározott legmagasabb összegét.
67. §
(1) Mellékbüntetés kiszabásának bűnhalmazat esetében akkor van helye, ha a törvény a bűnhalmazatban levő bármelyik bűntettre mellékbüntetés alkalmazását rendeli.
(1) Mellékbüntetés kiszabásának bűnhalmazat esetében akkor van helye, ha a törvény a bűnhalmazatban levő bármelyik bűncselekményre mellékbüntetés alkalmazását rendeli.
(2) A mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem haladhatja meg a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket, illetőleg tartamot.

A büntetés enyhítése

68. §
(1) A törvény Különös Részében megállapított főbüntetést - a (2) bekezdés keretei között - enyhíteni lehet, ha annak legkisebb mértéke - a büntetés céljára, valamint a kiszabásánál irányadó körülményekre (64. §) figyelemmel - túl szigorú.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján, ha a törvényben megállapított büntetési tétel legkisebb mértéke
a) tíz évi szabadságvesztés, ehelyett legalább öt évi szabadságvesztést,
b) öt évi szabadságvesztés, ehelyett legalább két évi szabadságvesztést,
c) két évi szabadságvesztés, ehelyett legalább hat hónapi szabadságvesztést,
d) hat hónapi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést vagy javító-nevelő munkát,
d) egy évi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést vagy javító-nevelő munkát,
d) egy évi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést, javító-nevelő munkát vagy ha - az elkövető személyi körülményeire, különösen előéletére, valamint az elkövetett bűncselekményre, annak indítékára és az elkövetés módjára figyelemmel - ez is túl szigorú, pénzbüntetést,
e) hat hónapnál rövidebb szabadságvesztés, ehelyett legfeljebb egy évi javító-nevelő munkát vagy pénzbüntetést lehet kiszabni.
e) egy évnél rövidebb szabadságvesztés, ehelyett javító-nevelő munkát vagy pénzbüntetést lehet kiszabni.
(3) Kísérlet és bűnsegély esetében, ha a (2) bekezdés a)-d) pontjai értelmében kiszabható büntetés is túl szigorú, a bíróság a (2) bekezdés soron következő pontja alapján szabja ki a büntetést.
69. §   Azokban az esetekben, amelyekben a törvény korlátlan enyhítést enged, a bíróság a büntetést bármely enyhébb büntetési nem legkisebb mértékében is kiszabhatja.

A büntetés végrehajtásának felfüggesztése

70. §
(1) A bíróság az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés vagy a pénzfőbüntetés végrehajtását felfüggesztheti, ha az elkövető személyi körülményeire - különösen előéletére -, valamint az elkövetett bűntettre figyelemmel a büntetés célja a büntetés végrehajtása nélkül is elérhető.
(1) A bíróság az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés vagy a pénzfőbüntetés végrehajtását felfüggesztheti, ha az elkövető személyi körülményeire - különösen előéletére -, valamint az elkövetett bűncselekményre figyelemmel a büntetés célja a büntetés végrehajtása nélkül is elérhető.
(2) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetében a bíróság kivételesen az egy évnél hosszabb, de két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtását is felfüggesztheti.
(3) A pénzfőbüntetés végrehajtása az ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évi, az egy évnél nem hosszabb szabadságvesztés végrehajtása három évi, az egy évet meghaladó szabadságvesztés végrehajtása öt évi próbaidőre függeszthető fel.
(3) A pénzbüntetés végrehajtása az ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évi, a vétség miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtása egy évtől három évig, a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtása egy évtől öt évig terjedő próbaidőre függeszthető fel. A próbaidő tartamát a bíróság az elkövető személyi körülményeinek, az elkövetett bűncselekmény súlyának, jellegének, indítékának és az elkövetés módjának figyelembevételével években határozza meg, a próbaidő azonban a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet.
(4) A felfüggesztés hatálya - amennyiben a bíróság másként nem rendelkezik - nem terjed ki a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetésre.
(5) A büntetés végrehajtása nem függeszthető fel, ha
a) közügyektől eltiltást, kitiltást vagy kiutasítást alkalmaznak;
b) az elkövető a bűntettet szabadságvesztés végrehajtásának a befejezése előtt vagy próbaidő alatt követte el;
b) az elkövető a bűncselekményt szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaideje alatt követte el;
c) az elkövetőt a bűntett véghezvitelét megelőző öt éven belül szándékos bűntett miatt szabadságvesztésre ítélték, kivéve ha e büntetés végrehajtását felfüggesztették.
c) az elkövetőt a bűncselekmény véghezvitelét megelőzően szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélték és a büntetés kiállásától vagy végrehajthatóságának megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig
- szándékos bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés esetében öt év,
- szándékos vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetében három év még nem telt el, kivéve ha a büntetés végrehajtását felfüggesztették.
71. §   A felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, ha
a) a próbaidő alatt megállapítják, hogy a büntetés végrehajtását a 70. § (5) bekezdésének b) vagy c) pontjában foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel;
b) az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűntett miatt szabadságvesztésre ítélik, vagy az ilyen bűntett miatt kiszabott javító-nevelő munkát szabadságvesztésre változtatják át.
b) az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélik, vagy az ilyen bűncselekmény miatt kiszabott javító-nevelő munkát szabadságvesztésre változtatják át.

Az összbüntetés

72. §
(1) Ha az elkövetőt több szabadságvesztésre vagy több javító-nevelő munkára, illetve szabadságvesztésre és javító-nevelő munkára ítélték, a kiszabott büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni.
(1) Ha az elkövetőt több határozott ideig tartó szabadságvesztésre vagy több javító-nevelő munkára, illetve határozott ideig tartó szabadságvesztésre és javító-nevelő munkára ítélik, a kiszabott büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni.
(2) Összbüntetésbe csak olyan büntetések foglalhatók, amelyeket az összbüntetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre. Ha azonban az elkövetőn több szabadságvesztést folyamatosan hajtanak végre, összbüntetésbe foglalásnak helye van akkor is, ha a büntetések egyikét még nem hajtották teljesen végre.
(3) Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetében az előző ítéletben kiszabott határozott ideig tartó szabadságvesztést, illetőleg javító-nevelő munkát nem lehet végrehajtani. Ez a rendelkezés irányadó akkor is, ha az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet a büntetés végrehajtásának megkezdése előtt elkövetett bűncselekmény miatt utóbb ítélik szabadságvesztésre vagy javító-nevelő munkára. Ezekben az esetekben a büntetések nem foglalhatók összbüntetésbe.
(4) Ha az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt a büntetés végrehajtása alatt újabb bűncselekményt követ el és ezért nem ítélik halálra, fegyelmi büntetést kell alkalmazni. Ezen felül a bíróság a feltételes szabadságra bocsátásnak a törvényben meghatározott legkorábbi időpontját legfeljebb öt évvel elhalaszthatja.
73. §
(1) Azonos nemű büntetéseket ugyanolyan nemű összbüntetésbe kell foglalni.
(2) Az összbüntetést az egyes ítéletekben kiszabott büntetések alapul vételével kell megállapítani; az összbüntetés tartamának meg kell haladnia az egyes ítéletekben kiszabott legsúlyosabb büntetés tartamát, de nem érheti el a korábban kiszabott büntetések együttes tartamát, és nem haladhatja meg az illető büntetési nemnek a törvény Általános Részében megállapított legmagasabb mértékét.
(3) Ha azonban valamennyi bűntettet a legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedése előtt követték el, az összbüntetést olyan mértékben kell meghatározni, mintha valamennyi bűntettet egy eljárásban bírálták volna el, és azokra halmazati büntetést szabtak volna ki (66. §). Az összbüntetés ebben az esetben sem érheti el az egyes ítéletekben kiszabott büntetések együttes tartamát.
(3) Ha azonban valamennyi bűncselekményt a legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedése előtt követték el, az összbüntetést olyan mértékben kell meghatározni, mintha valamennyi bűncselekményt egy eljárásban bírálták volna el, és azokra halmazati büntetést szabtak volna ki (66. §). Az összbüntetés ebben az esetben sem érheti el az egyes ítéletekben kiszabott büntetések együttes tartamát.
74. §
(1) Több szabadságvesztés találkozása esetén a bíróság az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtását a 73. § (3) bekezdése esetében, és csak akkor függesztheti fel, ha a felfüggesztés feltételei fennforognak, és a korábban kiszabott valamennyi szabadságvesztés végrehajtását a bíróság már eredetileg is felfüggesztette. Ilyenkor az egyes ítéletekben meghatározott több próbaidő közül a leghosszabb tartamú az irányadó, és ez a legutóbb hozott ítélet jogerőre emelkedése napján kezdődik.
(2) Átváltoztatás folytán a pénzfőbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést nem lehet összbüntetésbe foglalni.
75. §
(1) Szabadságvesztés és javító-nevelő munka összbüntetésbe foglalása esetében az összbüntetést szabadságvesztésben kell megállapítani.
(2) Szabadságvesztést javító-nevelő munkával akkor lehet összbüntetésbe foglalni, ha a szabadságvesztést végre kell hajtani. Az összbüntetésbe foglalásnál a javító-nevelő munkát, illetőleg annak még végre nem hajtott részét a 44. § (2) bekezdésében megállapított mértékben kell alapul venni.
(3) Átváltoztatás folytán a javító-nevelő munka helyébe lépő szabadságvesztést az összbüntetésbe foglalás szempontjából úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is szabadságvesztést szabtak volna ki.
(4) Több javító-nevelő munka összbüntetésbe foglalásánál, ha az egyes ítéletekben a munkabérből levonás mértéke különböző, azt úgy kell meghatározni, hogy az nem lehet kisebb az egyes ítéletekben meghatározott legkisebb, és nem lehet nagyobb az ott szereplő legnagyobb mértéknél.
76. §
(1) A külön ítéletekkel kiszabott mellékbüntetések összbüntetésbe nem foglalhatók. A pénzmellékbüntetés akkor sem foglalható összbüntetésbe, ha szabadságvesztésre változtatták át.
(2) Az egyes ítéletekkel kiszabott azonos nemű mellékbüntetések közül - a vagyonelkobzás és a pénzmellékbüntetés kivételével - csak azt kell végrehajtani, amely az elkövetőre nézve a leghátrányosabb.

Az előzetes fogvatartás beszámítása

77. §
(1) A kiszabott szabadságvesztésbe vagy javító-nevelő munkába az előzetes fogvatartás idejét teljes egészében be kell számítani. A beszámításnál egy napi előzetes fogvatartás két napi javító-nevelő munkának felel meg.
(2) Az előzetes fogvatartással a bíróság a 47. § (2) bekezdésében foglalt átszámítás szerint megfelelő összeg erejéig a pénzbüntetést is lerovottnak nyilvánítja.

V. FEJEZET
MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL

A mentesítés hatálya

78. §
(1) A mentesítés hatálya abban áll, hogy az elítélt a polgári jogi következmények kivételével mentesül azok alól a hátrányos következmények alól, amelyeket az elítéltetéshez jogszabály fűz.
(2) A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és nem tartozik számot adni olyan elítéltetéséről, amelyre nézve mentesítésben részesült.
(3) Amennyiben a mentesített személy újabb bűntettet követ el, a bíróság súlyosbító körülményként veheti figyelembe olyan korábbi elítéltetését, amelyre nézve mentesítésben részesült.
(3) Amennyiben a mentesített személy újabb bűncselekményt követ el, a bíróság súlyosbító körülményként veheti figyelembe olyan korábbi elítéltetését, amelyre nézve mentesítésben részesült.

A mentesítés módja

79. §   Az elítélt mentesítésben részesülhet:
a) a törvény erejénél fogva,
b) bírósági határozat alapján,
c) kegyelem útján.

A törvényi mentesítés

80. §
(1) A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés hatálya:
a) pénzfőbüntetés esetében, ha végrehajtását felfüggesztették, az ítélet jogerőre emelkedésének napján;
a) pénzfőbüntetés és javító-nevelő munka esetében az ítélet jogerőre emelkedésének napján;
b) pénzfőbüntetés esetében, ha végrehajtását nem függesztették fel, megfizetésének vagy a helyettesítő büntetés végrehajtása befejezésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján;
b) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés esetében, ha végrehajtását felfüggesztették, az ítélet jogerőre emelkedésének napján;
c) javító-nevelő munka esetében, a javító-nevelő munka, illetőleg a helyettesítő szabadságvesztés végrehajtása befejezésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napján;
c) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés esetében, ha végrehajtását felfüggesztették és a bíróság az elítéltet nem részesítette előzetes mentesítésben (81/A., a próbaidő leteltének napján;
d) szabadságvesztés esetében, ha végrehajtását felfüggesztették, és a próbaidő a büntetés végrehajtásának elrendelése nélkül ért véget, a próbaidő leteltének napján;
d) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés esetében a büntetés kiállásának, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján;
e) egy évet meg nem haladó szabadságvesztés esetében, ha végrehajtását nem függesztették fel, a büntetés kiállását, illetőleg végrehajthatóságának megszűntét követő öt év elteltével, feltéve, hogy ez idő alatt az elítélt újabb bűntettet nem követett el. Újabb bűntett elkövetése esetében a mentesítésre a 83. § rendelkezései irányadók.
e) szándékos vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetében a büntetés kiállását, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő három év, szándékos bűntett miatt kiszabott egy évet meg nem haladó szabadságvesztés esetében a büntetés kiállását, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő öt év elteltével.
(2) Az (1) bekezdés e) pontja esetében, ha a büntetést a IX. vagy X. Fejezetben meghatározott bűntett miatt szabták ki, a törvényi mentesítés a büntetés kiállását, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő tíz év elteltével áll be.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja esetében a mentesítés hatályát veszti, illetőleg nem áll be, ha a szabadságvesztés végrehajtását elrendelik. Ilyenkor a mentesítésre az olyan szabadságvesztésre vonatkozó szabályok az irányadók, amelynek végrehajtását nem függesztették fel.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja alapján beállott mentesítés hatályát veszti, ha a büntetést, amelynek végrehajtását felfüggesztették, utóbb végre kell hajtani.
(3) Ha a törvényi mentesítés beállta előtt az elítélt újabb bűncselekményt követ el, a mentesítés csak az újabb bűncselekmény miatt kiszabott büntetésre vonatkozó mentesítéssel együtt következhet be.

A bírósági mentesítés

81. §
(1) A bíróság az elítéltet - kérelemre - mentesítésben részesíti, ha erre érdemes, és attól a naptól számítva, amelyen az elítélt a szabadságvesztést kiállotta, illetőleg amely naptól kezdve annak végrehajthatósága megszűnt
a) egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetében öt év,
b) öt évet meghaladó, de tizenöt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetében tíz év,
c) tizenöt évet meghaladó szabadságvesztés esetében tizenöt év már eltelt.
(1) A bíróság a szándékos bűntett miatt egy évet meghaladó, határozott tartamú szabadságvesztésre elítéltet - kérelemre - mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és attól a naptól számítva, amelyen az elítélt a szabadságvesztést kiállotta, illetőleg amely naptól kezdve annak végrehajthatósága megszűnt
a) öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetében öt év,
b) öt évet meghaladó, de tizenöt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetében tíz év,
c) tizenöt évet meghaladó szabadságvesztés esetében tizenöt év már eltelt.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetében tíz év, b) pontja esetében tizenöt év a várakozási idő akkor, ha a büntetést a IX. vagy X. Fejezetben meghatározott bűntett miatt szabták ki.
(2) Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a főbüntetés kiállása óta folytatott életmódját, továbbá azt, hogy - amennyiben erre módja volt - jóvátette-e a cselekményével okozott sérelmet.
(3) Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a főbüntetés kiállása óta folytatott életmódját, továbbá azt, hogy - amennyiben erre módja volt - jóvátette-e a cselekményével okozott sérelmet.
(3) Ha a bíróság a mentesítésben részesítettet a mentesítés megadása előtt elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéli, a mentesítés - visszamenő hatállyal - hatályát veszti.
81/A. §
(1) A bíróság az ítéletben előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha a szándékos bűncselekmény miatt kiszabott egy évnél nem hosszabb szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggeszti és az elítélt arra érdemesnek mutatkozik.
(2) Az előzetes mentesítés hatályát veszti, ha a szabadságvesztés végrehajtását elrendelik vagy az elítélt a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követ el.

A mentesítés egységessége

82. §   Mellékbüntetés alkalmazása esetében az elítélt mindaddig nem mentesül, illetőleg nem mentesíthető, amíg a mellékbüntetések végrehajtása be nem fejeződött, vagy végrehajthatóságuk meg nem szűnt. Ez a rendelkezés a foglalkozástól eltiltásra nem vonatkozik.
82. §   Mellékbüntetés alkalmazása esetében az elítélt mindaddig nem mentesül, illetőleg nem mentesíthető, amíg a mellékbüntetések végrehajtása be nem fejeződött, vagy végrehajthatóságuk meg nem szűnt. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a pénzmellékbüntetésre, ha a mentesítés a törvény erejénél fogva az ítélet jogerőre emelkedése napján vagy előzetes bírósági mentesítés folytán áll be, valamint a foglalkozástól, illetőleg a járművezetéstől eltiltásra.

Együttes mentesítés

83. §
(1) Több elítélés esetében a mentesítés hatálya valamennyi büntetés vonatkozásában csak együttesen állhat be akkor, ha feltételei minden egyes büntetés tekintetében megvalósultak.
(2) Ha az elítéltet a törvényi mentesítés hatályának beállta előtt olyan büntetéssel sújtják, amely nem esik törvényi mentesítés alá, az együttes mentesítést csak a bíróság adhatja meg.
(3) Olyan szabadságvesztések találkozása esetén, amelyek végrehajtását nem függesztették fel, a várakozási idő tíz év, ha pedig valamelyik büntetés tizenöt évet meghalad, akkor tizenöt év.
(3) Olyan határozott tartamú szabadságvesztések találkozása esetén, amelyek közül legalább kettőt szándékos bűntett miatt szabtak ki, és az elítélt az egyik szándékos bűntett miatti elítélés után követte el a másik szándékos bűntettet, a várakozási idő tíz év, ha pedig valamelyik büntetés tizenöt évet meghalad, tizenöt év.

A kegyelmi mentesítés

84. §   A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti akkor is, ha a megelőző rendelkezések szerint ennek nincs helye.

VI. FEJEZET
A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

A fiatalkorú

85. §
(1) A büntető törvény alkalmazásában fiatalkorú, aki a bűntett elkövetésekor a tizennegyedik életévét meghaladta, de tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.
(1) A büntető törvény alkalmazásában fiatalkorú, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét meghaladta, de tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.
(2) Az I-V. Fejezetben foglalt rendelkezéseket a fiatalkorúra a jelen Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A nevelő intézkedések és büntetések alkalmazásának célja és feltételei

86. §   A fiatalkorúval szemben alkalmazott nevelő intézkedés vagy büntetés célja elsősorban annak előmozdítása, hogy a fiatalkorú helyes irányban fejlődjék, és a társadalom hasznos tagjává váljék.
87. §
(1) A fiatalkorúval szemben rendszerint nevelő intézkedést kell alkalmazni.
(2) Büntetést kell kiszabni a fiatalkorúra, ha a nevelő intézkedés alkalmazása nem mutatkozik célravezetőnek, vagy ha a bűntett elbírálásakor tizennyolcadik életévét már betöltötte.
(2) Büntetést kell kiszabni a fiatalkorúra, ha a nevelő intézkedés alkalmazása nem mutatkozik célravezetőnek, vagy ha a bűncselekmény elbírálásakor tizennyolcadik életévét már betöltötte.
(3) Nevelő intézkedés vagy büntetés nem alkalmazható, ha gyógyító intézkedés (101. §) elrendelésének van helye.

A nevelő intézkedések

88. §   A nevelő intézkedések a következők:
a) bírói megrovás,
b) próbárabocsátás,
c) javítóintézeti nevelés.

A bírói megrovás

89. §   A bírói megrovás abban áll, hogy a bíróság megmagyarázza a fiatalkorúnak cselekménye társadalomra veszélyességét, rosszallását fejezi ki a bűntett elkövetése miatt, és felhívja őt arra, hogy a jövőben tartózkodjék társadalomra veszélyes cselekmények elkövetésétől.
89. §   A bírói megrovás abban áll, hogy a bíróság megmagyarázza a fiatalkorúnak cselekménye társadalomra veszélyességét, rosszallását fejezi ki a bűncselekmény elkövetése miatt, és felhívja őt arra, hogy a jövőben tartózkodjék társadalomra veszélyes cselekmények elkövetésétől.

A próbárabocsátás

90. §
(1) Próbárabocsátás esetében a bíróság a végleges határozat meghozatalát egy évre elhalasztja, s erre az időre magatartási szabályokat állapít meg.
(2) Ha a fiatalkorú a kitűzött határidő alatt kifogástalan magatartást tanúsított, a bíróság megállapítja, hogy a fiatalkorú a próbát kiállotta, és az eljárást - intézkedés, illetőleg büntetés mellőzésével - megszünteti.
(3) Ha a fiatalkorú a kitűzött határidő alatt bűntettet követ el, vagy a számára előírt magatartási szabályokat súlyosan megsérti, a bíróság - a határidő letelte előtt is - javítóintézeti nevelést rendel el, vagy büntetést szab ki.
(3) Ha a fiatalkorú a kitűzött határidő alatt bűncselekményt követ el, vagy a számára előírt magatartási szabályokat súlyosan megsérti, a bíróság - a határidő letelte előtt is - javítóintézeti nevelést rendel el, vagy büntetést szab ki.
(4) Ha a fiatalkorú a kitűzött határidő alatt enyhébb megítélésű magatartási szabályszegést követ el, a bíróság a határidőt egy ízben és legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, feltéve hogy a próbára bocsátott a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. A meghosszabbítást a próbárabocsátás első határidejének lejártától kell számítani.

A javítóintézeti nevelés

91. §
(1) Javítóintézeti nevelést a bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú eredményes nevelése csak intézeti elhelyezéssel biztosítható.
(2) A javítóintézeti nevelés tartamát a bíróság nem határozza meg; annak legrövidebb tartama egy év.
(3) Azt, aki már legalább egy évet javítóintézetben töltött, és ezalatt megjavulásának jelét adta, az intézeti tanács egy évre az intézetből elbocsáthatja. Ha az egy év alatt a fiatalkorú kifogástalan magatartást tanúsított, annak elteltével az elbocsátás véglegessé válik, ellenkező esetben a bíróság a javítóintézeti nevelés folytatását rendeli el.
(4) Azt a fiatalkorút, aki tizennyolcadik életévét a javítóintézetben töltötte be, a javítóintézetből el kell bocsátani. A bíróság akként is rendelkezhetik, hogy az ilyen személy - annak az oktatási évnek a végéig, amelyben tizennyolcadik életévét betöltötte - tanulmányait továbbra is az intézetben folytathassa.

A fiatalkorúval szemben alkalmazható büntetések

92. §   A fiatalkorúval szemben főbüntetésként szabadságvesztés, javító-nevelő munka vagy pénzbüntetés, mellékbüntetésként közügyektől eltiltás, foglalkozástól eltiltás, kitiltás és kiutasítás alkalmazható.
93. §
(1) A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely bűntett esetében harminc nap.
(1) A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely bűncselekmény esetében harminc nap.
(2) A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama tíz év, ha a törvény Különös Részében megállapított büntetés tíz évnél súlyosabb, és a fiatalkorú a bűntett elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltötte. Egyéb esetekben a szabadságvesztés leghosszabb tartama ugyanaz, mint amelyet a törvény Különös Része megállapít, de legfeljebb öt év.
(2) A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama tizenöt év, ha a törvény Különös Részének rendelkezése halálbüntetés kiszabását is lehetővé teszi, illetőleg tíz év, ha a törvény Különös Részében meghatározott büntetés tíz évnél súlyosabb, feltéve mindkét esetben, hogy a fiatalkorú a bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltötte. Ha a fiatalkorú a bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét még nem töltötte be és a törvény Különös Részének rendelkezése halálbüntetés kiszabását is lehetővé teszi, a fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama tíz év. Egyéb esetekben a szabadságvesztés leghosszabb tartama ugyanaz, mint amelyet a törvény Különös Része megállapít, de legfeljebb öt év.
(3) Az elévülési határidő számításánál a (2) bekezdésben meghatározott időtartam az irányadó.
94. §   Javító-nevelő munkát csak azzal a fiatalkorúval szemben lehet alkalmazni, aki a bűntett elbírálásakor tizenhatodik életévét betöltötte.
94. §   Javító-nevelő munkát csak azzal a fiatalkorúval szemben lehet alkalmazni, aki a bűncselekmény elbírálásakor tizenhatodik életévét betöltötte.
95. §
(1) Pénzbüntetést fiatalkorúra csak akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy vagyona van.
(2) A behajthatatlan pénzbüntetést átváltoztatni vagy azt intézkedéssel helyettesíteni nem lehet.
96. §   Közügyektől eltiltást fiatalkorúval szemben csak egy évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetében lehet alkalmazni.

A szabadságvesztés végrehajtása

97. §
(1) A szabadságvesztés végrehajtása során különös gondot kell fordítani a fiatalkorú erkölcsi nevelésére, valamint oktatására.
(2) A fiatalkorú szabadságvesztését külön büntetésvégrehajtási intézetben kell végrehajtani. Ha azonban az elítélt a büntetés megkezdésekor huszadik életévét már betöltötte, a büntetés végrehajtása az általános szabályok szerint történik.
(2) A fiatalkorú szabadságvesztését külön büntetés-végrehajtási intézetben - a fiatalkorúak börtönében vagy a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási munkahelyén - kell végrehajtani.
(2) A fiatalkorú szabadságvesztését külön büntetés-végrehajtási intézetben - a fiatalkorúak börtönében vagy a fiatalkorúak fogházában - kell végrehajtani.
(3) Ha az elítélt a büntetés végrehajtása alatt huszadik életévét betöltötte, a szabadságvesztés további végrehajtására az általános szabályok irányadók, feltéve, hogy a büntetés hátralevő része egy évnél hosszabb.
97/A. §
(1) Börtön a büntetés, ha a fiatalkorút
a) szándékos bűntett miatt egy évet meghaladó szabadságvesztésre ítélték,
b) a szándékos bűntett elkövetését megelőzően szándékos bűntett miatt szabadságvesztésre vagy javítóintézeti nevelésre ítélték, vagy
b) a szándékos bűntett elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre vagy javítóintézeti nevelésre ítélték, vagy
c) züllött életmódot folytatott.
(2) Büntetésvégrehajtási munkahely a büntetés az (1) bekezdés alá nem eső szabadságvesztés esetén.
(2) Fogház a büntetés az (1) bekezdés alá nem eső szabadságvesztés esetén.
97/B. §
(1) Ha az elítélt a büntetés megkezdésekor huszadik életévét már betöltötte, büntetését az alábbiak szerint kell végrehajtani:
a) a 97/A. § (1) bekezdése esetében börtönben [38. § (1) bekezdés b) pont],
b) egyéb esetekben szigorított büntetés-végrehajtási munkahelyen [38. § (1) bekezdés c) pont], kivéve
c) a gondatlan bűntett miatt elítélteket, akiknek büntetését büntetésvégrehajtási munkahelyen [38. § (1) bekezdés d) pont] kell végrehajtani.
(2) Ha az elítélt huszadik életévét a büntetés végrehajtása alatt tölti be és a büntetés hátralevő része egy évet meghalad, azt az (1) bekezdés szerint kell végrehajtani.
97/B. §   Ha az elítélt a büntetés megkezdésekor huszadik életévét már betöltötte, vagy azt a büntetés végrehajtása alatt tölti be, a bíróság a 38/A.-38/E. § alapján határozza meg a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát.

Egységes intézkedés és halmazati büntetés

98. §
(1) Fiatalkorú által elkövetett több bűntett esetében valamennyi bűntettért egységes nevelő intézkedést kell alkalmazni vagy halmazati büntetést kell kiszabni.
(1) Fiatalkorú által elkövetett több bűncselekmény esetében valamennyi bűncselekményért egységes nevelő intézkedést kell alkalmazni vagy halmazati büntetést kell kiszabni.
(2) A halmazati büntetés - a 93. § (2) bekezdésében foglalt megkülönböztetés szerint - nem haladhatja meg a tizenöt évi, illetőleg a hét év és hat hónapi szabadságvesztést.
(3) Ha valakit fiatal korban elkövetett bűntett mellett felnőtt korban elkövetett bűntett is terhel, vele szemben nevelő intézkedés alkalmazásának helye nincs. Ilyen esetben halmazati büntetést kell kiszabni.
(3) Ha valakit fiatal korban elkövetett bűncselekmény mellett felnőtt korban elkövetett bűncselekmény is terhel, vele szemben nevelő intézkedés alkalmazásának helye nincs. Ilyen esetben halmazati büntetést kell kiszabni.

Összbüntetés

99. §
(1) A fiatalkorúra kiszabható összbüntetés, attól függően, hogy a fiatalkorú betöltötte-e tizenhatodik életévét, vagy nem, tizenöt évi, illetőleg hét év és hat hónapi szabadságvesztést nem haladhat meg.
(2) Javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés találkozása esetében a szabadságvesztést kell végrehajtani. Ilyenkor a bíróság a szabadságvesztés tartamát az eset összes körülményeinek - különösen a fiatalkorú egyéniségének és személyi körülményeinek - figyelembevételével, legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja.
(2) Ha az összbüntetés alapjául szolgáló egyik büntetést olyan bűntett miatt szabták ki, amelyre a törvény halálbüntetés kiszabását is lehetővé teszi, az összbüntetés - az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetés szerint - húsz évi, illetőleg tizenöt évi szabadságvesztést nem haladhat meg.
(3) Javítóintézeti nevelés és javító-nevelő munka találkozása esetében a bíróság állapítja meg, hogy a javítóintézeti nevelést vagy a javító-nevelő munkát kell-e végrehajtani. Ilyenkor a javító-nevelő munka tartama meghosszabbítható.
(3) Javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés találkozása esetében a szabadságvesztést kell végrehajtani. Ilyenkor a bíróság a szabadságvesztés tartamát az eset összes körülményeinek - különösen a fiatalkorú egyéniségének és személyi körülményeinek - figyelembevételével, legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja.
(4) Javítóintézeti nevelés és javító-nevelő munka találkozása esetében a bíróság állapítja meg, hogy a javítóintézeti nevelést vagy a javító-nevelő munkát kell-e végrehajtani. Ilyenkor a javító-nevelő munka tartama meghosszabbítható.

A pártfogó felügyelet

100. §
(1) Az a fiatalkorú, akit a bíróság próbára bocsátott, javító-nevelő munkára ítélt, vagy akivel szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette, pártfogó felügyelet alatt áll.
(2) Pártfogó felügyelet alatt áll az a fiatalkorú is, akit feltételes szabadságra bocsátottak, illetőleg akit a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottak.
(3) A pártfogó felügyelet tartama alatt a fiatalkorú a kijelölt pártfogó személy felügyelete alatt áll, és köteles a számára előírt magatartási szabályokat megtartani.

A gyógyító intézkedések

101. §
(1) A fiatalkorúval szemben gyógyító intézkedésként kényszergyógykezelés vagy gyógyító nevelés rendelhető el.
(2) A bíróság gyógyító nevelést akkor rendel el, ha a fiatalkorú fogyatékos értelmű vagy gyengeelméjű.
(3) A gyógyító nevelés véget ér, mihelyt szükségessége megszűnt, vagy ha a fiatalkorú tizennyolcadik életévét betöltötte.

A fiatalkorú mentesítése a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól

102. §
(1) Ha a büntetés egy évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, és végrehajtását nem függesztették fel, a fiatalkorú a büntetés végrehajtása befejezésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.
(1) Ha a fiatalkorúval szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésének napján mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.
(2) Ha a fiatalkorúra kiszabott szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, az elítélt az ítélet jogerőre emelkedése napján mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A mentesítés hatályát veszti, ha a büntetés végrehajtására kerül sor.
(2) Ha a fiatalkorút szándékos vétség miatt szabadságvesztésre, illetőleg szándékos bűntett miatt egy évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítélték és a büntetés végrehajtását nem függesztették fel, a fiatalkorú a büntetés kiállásának, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.
(3) Ha a fiatalkorú az egy évet meghaladó szabadságvesztést kiállotta, a bíróság kérelemre mentesítésben részesíti, amennyiben erre érdemes.
(3) Ha a fiatalkorú a szándékos bűntett miatt kiszabott egy évet meghaladó szabadságvesztést kiállotta, a bíróság kérelemre mentesítésben részesítheti, amennyiben erre érdemes.

VII. FEJEZET
A KATONÁKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

Az elkövetők

103. §
(1) A büntető törvény alkalmazásában a fegyveres erők tényleges állományú tagjain kívül katonának kell tekinteni a rendészeti testületek tagjait is, ha ezt külön törvény rendeli.
(1) A büntető törvénynek a katonákra vonatkozó rendelkezéseit a fegyveres erők tényleges állományú tagjain kívül a fegyveres testületek tagjaira is alkalmazni kell, ha ezt külön törvény rendeli.
(2) A büntető törvénykönyvnek a megelőző Fejezetekben foglalt rendelkezéseit a katonákra a jelen Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A 36. § (1) bekezdése és a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések (VI. Fejezet) a katonákra nem alkalmazhatók.
(4) Katonai bűntettet tettesként csak katona követhet el.
(4) Katonai bűncselekményt tettesként csak katona követhet el.

A büntethetőséget kizáró ok

104. §
(1) Nem büntethető a katona azért a cselekményért, amellyel elöljárója szolgálati parancsát teljesítette. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a katona tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűntettet valósít meg.
(1) Nem büntethető a katona azért a cselekményért, amellyel elöljárója szolgálati parancsát teljesítette. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a katona tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt valósít meg.
(2) A parancsra elkövetett bűntettért a parancsot adó elöljáró a tettesre vonatkozó szabályok szerint felel, az alárendelt büntetése pedig - büntethetősége esetén - korlátlanul enyhíthető.
(2) A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó elöljáró a tettesre vonatkozó szabályok szerint felel, az alárendelt büntetése pedig - büntethetősége esetén - korlátlanul enyhíthető.

A büntethetőséget megszüntető ok

105. §   Nem büntethető katonai bűntett miatt az elkövető, ha a bűntett törvényi büntetése egy évi szabadságvesztést nem halad meg, és a tettes tényleges szolgálati viszonyának megszűnése óta egy év már eltelt.
105. §   Nem büntethető katonai vétség miatt az elkövető, ha a tettes szolgálati viszonyának megszűnése óta egy év már eltelt.

A bűntett elbírálása fegyelmi jogkörben

A bűncselekmény elbírálása fegyelmi jogkörben

106. §   Olyan bűntett miatt, amelynek a törvényi büntetése egy évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, a katonát büntetés helyett fegyelmi fenyítéssel lehet sújtani, ha az eset összes körülményeire figyelemmel a büntetés célja ez úton is elérhető.
106. §   Vétség miatt a katonát büntetés helyett fegyelmi fenyítéssel lehet sújtani, ha az eset összes körülményeire figyelemmel a büntetés célja ez úton is elérhető.

A szabadságvesztés végrehajtása fegyelmező zászlóaljban

107. §
(1) A bíróság a sorállományú katonára három hónapnál hosszabb, de két évet meg nem haladó tartamban kiszabott szabadságvesztésnek fegyelmező zászlóaljban végrehajtását rendeli el, ha az elítélt hátralevő szolgálati idejére is figyelemmel a büntetés célja ez úton is elérhető.
(2) A fegyelmező zászlóalj katonai alakulat, amelyben a büntetés célját az elítéltek szabadságának elvonásával és szigorú katonai neveléssel biztosítják.

A szabadságvesztés végrehajtása katonai fogdában

108. §
(1) A bíróság a katonára három hónapnál nem hosszabb tartamban kiszabott szabadságvesztésnek katonai fogdában végrehajtását rendeli el, ha a büntetés célja ez úton is elérhető.
(1) A bíróság a katonára három hónapnál nem hosszabb, illetőleg a hivatásos, valamint a továbbszolgáló állományú katonára egy évnél nem hosszabb tartamban kiszabott szabadságvesztésnek katonai fogdában való végrehajtását rendeli el, ha a büntetés célja ez úton is elérhető.
(2) Javító-nevelő munka helyett katonával szemben egy hónaptól három hónapig terjedő szabadságvesztést kell kiszabni, és azt katonai fogdában kell végrehajtani.

A katonai mellékbüntetések

109. §   A bíróság katonával szemben mellékbüntetésül - amennyiben közügyektől eltiltást nem szabott ki -
a) lefokozást,
b) rendfokozatban visszavetést,
c) a soron következő előléptetéstől kizárást is alkalmazhat.

A lefokozás

110. §   A lefokozást akkor kell alkalmazni, ha az elkövető - az eset összes körülményeire tekintettel - a rendfokozat viselésére méltatlan.

A rendfokozatban visszavetés

111. §
(1) A rendfokozatban visszavetést akkor kell alkalmazni, ha az elkövető cselekménye a rendfokozat tekintélyének sérelmével járt, de a lefokozás feltétele nem áll fenn.
(2) Visszavetésnek csak eggyel alacsonyabb tiszti, tiszthelyettesi, illetőleg tisztesi rendfokozatba van helye.
(2) Visszavetésnek csak eggyel alacsonyabb rendfokozatba van helye.
(3) A bíróság a visszavetéssel egyidejűleg az alacsonyabb rendfokozatban eltöltendő várakozási időt az erre előírt, vagy ennél rövidebb tartamban, de legalább egy évben állapíthatja meg.
(3) A bíróság a visszavetéssel egyidejűleg meghatározza az alacsonyabb rendfokozatban eltöltendő várakozási időt, egy évtől két évig terjedő időtartamban.

A soron következő előléptetésből kizárás

112. §
(1) Előléptetésből kizárást akkor kell alkalmazni, ha a hivatásos állományú elkövető - a rendfokozat tekintélyének veszélyeztetése nélkül - a soron következő előléptetésre méltatlan.
(2) A soron következő előléptetésből kizárás tartamát a bíróság egy vagy két évben állapíthatja meg, amely az elkövető rendfokozatára előírt várakozási idő leteltével veszi kezdetét.

A törvényi mentesítés

113. §
(1) Ha a büntetést fegyelmező zászlóaljban, illetőleg katonai fogdában hajtják végre, az elítélt a végrehajtás befejezésének napján mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.
(2) A katonai mellékbüntetések (109. §) alkalmazása a törvényi mentesítés hatályának beálltát nem akadályozza.

VIII. FEJEZET
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

114. §   E törvény alkalmazásában
hivatalos személy: a) az államhatalmi szerv tagja, a bíró,,az ügyész, a társadalmi bíróság tagja; b) az államhatalmi vagy államigazgatási szervnél, bíróságnál, ügyészségnél szolgálatot teljesítő személy, akinek tevékenysége az alkalmazó szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik; c) a fegyveres erőknél, társadalmi szervezetnél, gazdasági vagy más szerveknél államigazgatási feladatot ellátó személy, továbbá a munkásőr és az önkéntes rendőr;
állami szerv: az államhatalmi és államigazgatási szervek, a bírói és az ügyészi szervek, az állam gazdálkodó szervei és mindennemű állami intézmény;
hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa;
bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy erre nézve megállapodik;
üzletszerűen követi el a bűntettet, aki hasonló jellegű bűntettek elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;
háború idején elkövetés alatt az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély idejét is érteni kell;
termék a nyersanyag, a félgyártmány és a készáru; termény az állati vagy növényi termelvény, a termékkel és a terménnyel egy tekintet alá esik az élő állat, valamint a termelőeszköz is, akár ingó, akár ingatlan.
114. §   E törvény alkalmazásában
hivatalos személy: a) az államhatalmi szerv tagja, a bíró,,az ügyész, a társadalmi bíróság tagja; b) az államhatalmi vagy államigazgatási szervnél, bíróságnál, ügyészségnél szolgálatot teljesítő személy, akinek tevékenysége az alkalmazó szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik; c) a fegyveres erőknél, társadalmi szervezetnél, gazdasági vagy más szerveknél államigazgatási feladatot ellátó személy, továbbá a munkásőr és az önkéntes rendőr;
állami szerv: az államhatalmi és államigazgatási szervek, a bírói és az ügyészi szervek, az állam gazdálkodó szervei és mindennemű állami intézmény;
hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa;
bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy erre nézve megállapodik;
üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;
háború idején elkövetés alatt az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély idejét is érteni kell;
termék a nyersanyag, a félgyártmány és a készáru; termény az állati vagy növényi termelvény, a termékkel és a terménnyel egy tekintet alá esik az élő állat, valamint a termelőeszköz is, akár ingó, akár ingatlan.
115. §   E törvény alkalmazásában, eltérő rendelkezés hiányában,
visszaeső, akit a bűntett elkövetését megelőzőleg szándékosan elkövetett ugyanolyan bűntettért már szabadságvesztésre ítéltek, és a büntetés kiállásától vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűntett elkövetéséig öt év még nem telt el;
fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen;
fegyveresen akkor követik el a bűntettet, ha az elkövető lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál, felfegyverkezve pedig akkor, ha az elkövető az ellenállás leküzdésére vagy megakadályozása érdekében az emberi élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.
115. §   E törvény alkalmazásában, eltérő rendelkezés hiányában,
visszaeső, akit a bűncselekmény elkövetését megelőzőleg szándékosan elkövetett ugyanolyan bűncselekményért már szabadságvesztésre ítéltek, és a büntetés kiállásától vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig öt év még nem telt el;
fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen;
fegyveresen akkor követik el a bűncselekményt, ha az elkövető lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál, felfegyverkezve pedig akkor, ha az elkövető az ellenállás leküzdésére vagy megakadályozása érdekében az emberi élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.

KÜLÖNÖS RÉSZ

IX. FEJEZET
AZ ÁLLAM ELLENI BŰNTETTEK

IX. FEJEZET
AZ ÁLLAM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

Összeesküvés

116. §
(1) Aki a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjének megdöntésére, aláásására vagy gyengítésére irányuló összeesküvést kezdeményez, vagy abban vezető tevékenységet fejt ki, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjének megdöntésére irányuló összeesküvést kezdeményez, vagy abban vezető tevékenységet fejt ki, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető az összeesküvéssel összefüggően olyan bűntettet is elkövetett, amelyre a törvény nyolc évet meg nem haladó szabadságvesztést állapít meg.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető az összeesküvéssel összefüggően olyan bűncselekményt is elkövetett, amelyre a törvény nyolc évet meg nem haladó szabadságvesztést állapít meg.
(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés vagy halál, ha
a) az elkövető az összeesküvéssel összefüggően olyan bűntettet is elkövetett,,amelyre a törvény nyolc évet meghaladó szabadságvesztést állapít meg;
b) az összeesküvés az állami, társadalmi vagy gazdasági rendet súlyosan veszélyeztette;
c) az összeesküvést fegyveresen, vagy
d) háború idején követték el.
(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés vagy halál, ha
a) az elkövető az összeesküvéssel összefüggően olyan bűncselekményt is elkövetett,,amelyre a törvény nyolc évet meghaladó szabadságvesztést állapít meg;
b) az összeesküvés az állami, társadalmi vagy gazdasági rendet súlyosan veszélyeztette;
c) az összeesküvést fegyveresen, vagy
d) háború idején követték el.
117. §
(1) Aki a 116. § (1) bekezdésében meghatározott összeesküvésben részt vesz, vagy azt támogatja, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az elkövető az összeesküvéssel összefüggően olyan bűntettet is elkövetett, amelyre a törvény nyolc évet meg nem haladó szabadságvesztést állapít meg;
a) az elkövető az összeesküvéssel összefüggően olyan bűncselekményt is elkövetett, amelyre a törvény nyolc évet meg nem haladó szabadságvesztést állapít meg;
b) az összeesküvés az állami, társadalmi vagy gazdasági rendet súlyosan veszélyeztette;
c) az összeesküvést fegyveresen, vagy
d) háború idején követték el.
(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés vagy halál, ha az elkövető az összeesküvéssel összefüggően olyan bűntettet követett el, amelyre a törvény nyolc évet meghaladó szabadságvesztést állapít meg.
(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés vagy halál, ha az elkövető az összeesküvéssel összefüggően olyan bűncselekményt követett el, amelyre a törvény nyolc évet meghaladó szabadságvesztést állapít meg.
118. §   Aki az összeesküvésre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, hat hónaptól öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
118. §   Aki az összeesküvésre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
119. §   Nem büntethető összeesküvés miatt, aki az összeesküvést, mielőtt az a hatóság tudomására jutott, önként feljelentette.

Szervezkedés

119/A. §
(1) Aki a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjének aláásására vagy gyengítésére irányuló szervezkedést kezdeményez, vagy abban vezető tevékenységet fejt ki, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott szervezkedésben részt vesz, vagy azt támogatja, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
119/B. §   Aki szervezkedésre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
119/C. §   Nem büntethető szervezkedés miatt, aki a szervezkedést, mielőtt az a hatóság tudomására jutott, önként feljelentette.

Lázadás

120. §
(1) Aki a Magyar Népköztársaság állami vagy társadalmi rendjének megdöntésére vagy gyengítésére irányuló tömegzavargást szervez vagy vezet, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés vagy halál, ha
a) a lázadás a közrend súlyos megzavarására vezetett;
b) a lázadást felfegyverkezve, vagy
c) háború idején követték el.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés vagy halál, ha
a) a lázadás a közrend súlyos megzavarására vezetett;
b) a lázadást felfegyverkezve, vagy
c) háború idején követték el.
121. §
(1) Aki a 120. §-ban meghatározott lázadásban részt vesz vagy azt támogatja, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki a 120. §-ban meghatározott lázadásban részt vesz vagy azt támogatja, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lázadás a közrend súlyos megzavarására vezetett;
b) a lázadást felfegyverkezve követték el.
(3) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az elkövető a lázadásban fegyveresen vett részt;
b) a lázadást háború idején követték el.
122. §   Aki lázadásra irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, hat hónaptól öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
122. §   Aki lázadásra irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
123. §   Nem büntethető a 121. § alapján, aki a lázadást, mielőtt abból súlyos következmény származott volna, önként vagy a hatóság felhívására abbahagyta, és a helyszínt véglegesen elhagyta.

Kártevés

124. §
(1) Aki a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjének aláásása vagy gyengítése céljából hivatala, szolgálata vagy közmegbízatása körében tevékenységével, illetőleg kötelessége teljesítésének elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével jelentős hátrányt okoz, öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés vagy halál, ha
a) a bűntett különösen súlyos hátrányt okozott;
b) a bűntettet háború idején követték el.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés vagy halál, ha
a) a bűncselekmény különösen súlyos hátrányt okozott;
b) a bűncselekményt háború idején követték el.
(3) Aki kártevésre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, hat hónaptól öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki kártevésre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Rombolás

125. §
(1) Aki a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjének gyengítése céljából közművet, termelő-, közforgalmú vagy hírközlő üzemet vagy berendezést, középületet vagy építményt, termék- vagy terménykészletet, hadianyagot avagy rendeltetésénél fogva hasonlóan fontos más vagyontárgyat megsemmisít, használhatatlanná tesz vagy megrongál, öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés vagy halál, ha
a) a bűntett különösen súlyos hátrányt okozott;
b) a bűntettet közveszélyt előidéző módon, vagy
c) háború idején követték el.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés vagy halál, ha
a) a bűncselekmény különösen súlyos hátrányt okozott;
b) a bűncselekményt közveszélyt előidéző módon, vagy
c) háború idején követték el.
(3) Aki rombolásra irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, hat hónaptól öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki rombolásra irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Merénylet

126. §
(1) Aki az államhatalmi szerv tagját, állami szervnél vagy társadalmi szervezetnél irányító szerepet betöltő személyt a szocializmus érdekében kifejtett tevékenysége miatt megöli, tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy halállal büntetendő.
(1) Aki az államhatalmi szerv tagját, állami szervnél vagy társadalmi szervezetnél irányító szerepet betöltő személyt a szocializmus érdekében kifejtett tevékenysége miatt megöli, tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel vagy halállal büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben megjelölt személyek ellen, az ott írt okból súlyos testi sértést követ el, öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel, ha a testi sértés halált okozott, tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy halállal büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben megjelölt személyek ellen, az ott írt okból súlyos testi sértést követ el, öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel, ha a testi sértés halált okozott, tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel vagy halállal büntetendő.
(3) Aki merényletre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, hat hónaptól öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki merényletre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Izgatás

127. §
(1) Aki mások előtt
a) a magyar nemzet,
b) a Magyar Népköztársaság, ennek államrendje, az államrend valamely alapintézménye, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya, ennek valamely alapelve,
c) a Magyar Népköztársaság szövetségi, barátsági vagy együttműködésre irányuló egyéb nemzetközi kapcsolata,
d) valamely nép, nemzetiség, felekezet vagy faj, továbbá - szocialista meggyőződésük miatt - egyes csoportok vagy személyek ellen gyűlölet keltésére alkalmas cselekményt követ el, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
d) valamely nép, nemzetiség, felekezet vagy faj, továbbá - szocialista meggyőződésük miatt - egyes csoportok vagy személyek ellen gyűlölet keltésére alkalmas cselekményt követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az izgatást sajtó vagy sokszorosítás útján, avagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt követték el;
a) az izgatást sajtó vagy sokszorosítás útján, avagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt, illetőleg
b) a bűntett - a c) pont esetében - a Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatainak megzavarására vezetett.
b) visszaesőként követték el;
c) a bűncselekmény - az (1) bekezdés c) pontja esetében - a Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatainak megzavarására vezetett.
(3) Aki a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő izgatásra irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, három évig, háború idején hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő izgatásra irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, három évig, háború idején egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában visszaeső az is, akit az e Fejezetben meghatározott más bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek, és a büntetés kiállásától vagy végrehajthatóságának megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig öt év még nem telt el.
128. §   Aki mást a szocializmus érdekében kifejtett tevékenysége miatt tettleg bántalmaz, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
128. §   Aki mást a szocializmus érdekében kifejtett tevékenysége miatt tettleg bántalmaz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hazaárulás

129. §
(1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Népköztársaság függetlenségét, területi épségét, politikai, gazdasági, honvédelmi vagy más fontos érdekét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel, avagy ezek megbízottjával érintkezésbe bocsátkozik, szövetségre lép vagy együttműködik, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés vagy halál, ha
a) a bűntett súlyos következményekre vezetett;
b) a bűntettet állami szolgálat, vagy hivatalos megbízatás felhasználásával, vagy
c) háború idején követték el.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés vagy halál, ha
a) a bűncselekmény súlyos következményekre vezetett;
b) a bűncselekmény állami szolgálat, vagy hivatalos megbízatás felhasználásával, vagy
c) háború idején követték el.
(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, hat hónaptól öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az ellenség támogatása

130. §
(1) Aki háború idején a Magyar Népköztársaság katonai erejének gyengítése céljából az ellenséggel érintkezésbe bocsátkozik, annak segítséget nyújt, vagy a saját, illetőleg a szövetséges fegyveres erőnek hátrányt okoz, tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy halállal büntetendő.
(1) Aki háború idején a Magyar Népköztársaság katonai erejének gyengítése céljából az ellenséggel érintkezésbe bocsátkozik, annak segítséget nyújt, vagy a saját, illetőleg a szövetséges fegyveres erőnek hátrányt okoz, tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel vagy halállal büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűntettre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Kémkedés

131. §
(1) Aki külföldi kormány, külföldi szervezet vagy ezek megbízottja részére hírszerző tevékenységre ajánlkozik vagy vállalkozik, öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a Magyar Népköztársaság hátrányára felhasználható adatot abból a célból szerez meg, gyűjt vagy szolgáltat ki, hogy az adat külföldi kormánynak, külföldi szervezetnek vagy ezek megbízottjának tudomására jusson, tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés vagy halál, ha a (2) bekezdésben meghatározott kémkedést
a) államtitok tekintetében,
b) rendszeresen vagy kémszervezet tagjaként, avagy
c) háború idején követték el.
(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés vagy halál, ha a (2) bekezdésben meghatározott kémkedést
a) államtitok tekintetében,
b) rendszeresen vagy kémszervezet tagjaként, avagy
c) háború idején követték el.
(4) Aki kémkedésre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, két évtől nyolc évig, háború idején öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Nem büntethető az a magyar állampolgár, akit külföldi kémszervezet beszervezett, amennyiben - mielőtt bármilyen kémtevékenységet folytatott volna - a hatóságnál azonnal - ha a beszervezés külföldön történt, Magyarországra érkeztekor nyomban - önként jelentkezik, és a kémszervezettel való kapcsolatát teljes egészében feltárja.

Feljelentési kötelezettség elmulasztása

132. §
(1) Aki hiteltérdemlő tudomást szerez arról, hogy összeesküvés, lázadás, kártevés, rombolás, merénylet, hazaárulás, ellenség támogatása vagy kémkedés
a) elkövetése készül, avagy
b) még le nem leplezett ily bűntettet
követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki hiteltérdemlő tudomást szerez arról, hogy összeesküvés, szervezkedés, lázadás, kártevés, rombolás, merénylet, hazaárulás, ellenség támogatása vagy kémkedés
a) elkövetése készül, avagy
b) még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján az elkövető hozzátartozója nem büntethető.

Más szocialista állam ellen elkövetett állam elleni bűntettek

Más szocialista állam ellen elkövetett állam elleni bűncselekmények

133. §   Aki az e Fejezetben meghatározott valamely bűntettet más szocialista állam sérelmére követi el, az ott meghatározott büntetéssel büntetendő.
133. §   Aki az e Fejezetben meghatározott valamely bűncselekményt más szocialista állam sérelmére követi el, az ott meghatározott büntetéssel büntetendő.

Mellékbüntetések

134. §   Az e Fejezetben meghatározott bűntettek esetében mellékbüntetésként vagyonelkobzásnak és kitiltásnak is helye van.
134. §   Az e Fejezetben meghatározott bűncselekmények esetében mellékbüntetésként vagyonelkobzásnak és kitiltásnak is helye van.

Háborús és népellenes bűntettek

134/A. §   A háborús és népellenes bűntettekről külön jogszabály [az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt, az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet] rendelkezik.

X. FEJEZET
A BÉKE ÉS AZ EMBERISÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

X. FEJEZET
A BÉKE ÉS AZ EMBERISÉG ELLENI BŰNTETTEK

Háborús uszítás

135. §
(1) Aki háborúra uszít vagy egyébként háborús hírverést folytat, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet sajtó vagy sokszorosítás útján, avagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt követték el.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt sajtó vagy sokszorosítás útján, avagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt követték el.
(3) Aki háborús uszításra irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Bűntett a népek szabadsága ellen

Bűncselekmény a népek szabadsága ellen

136. §   Az a magyar állampolgár, aki a népek elnyomására szervezett fegyveres alakulatba önként belép, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
136. §   Az a magyar állampolgár, aki a népek elnyomására szervezett fegyveres alakulatba önként belép, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Népirtás

137. §
(1) Aki valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából
a) a csoport tagját megöli,
b) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,
c) olyan intézkedéseket tesz, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása,
d) a csoporthoz tartozó gyermekeket más csoportba elhurcolja,
tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy halállal büntetendő.
(1) Aki valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából
a) a csoport tagját megöli,
b) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,
c) olyan intézkedéseket tesz, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása,
d) a csoporthoz tartozó gyermekeket más csoportba elhurcolja,
tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel vagy halállal büntetendő.
(2) Aki népirtásra irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni bűntett

Nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni bűncselekmény

138. §   Aki valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport tagjának a csoporthoz való tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Háborús kegyetlenkedés

139. §
(1) Aki háború idején a nemzetközi jogszabályok megsértésével a védtelen polgári lakosságot, a menekülteket, a sebesülteket, a betegeket, a fegyveres erő azon tagjait, akik a fegyvert már letették, továbbá a hadifoglyokat embertelen bánásmódban részesíti, öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés vagy halál, ha a bűntett halált okozott.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés vagy halál, ha a bűncselekmény halált okozott.

Háborús pusztítás

140. §   Aki háború idején, hadműveleti területen, a nemzetközi jogszabályok megsértésével, jelentős értékű vagy mennyiségű vagyontárgyat, különösen kulturális, tudományos vagy szociális létesítményt katonai szükség nélkül megsemmisít, használhatatlanná tesz vagy megrongál, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Visszaélés a vöröskereszttel

141. §   Aki a vöröskereszt jelvényével visszaél, vagy annak oltalma alatt álló személlyel vagy dologgal szemben erőszakos cselekményt követ el, egy évig, háború idején hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
141. §   Aki a vöröskereszt jelvényével visszaél, vagy annak oltalma alatt álló személlyel vagy dologgal szemben erőszakos cselekményt követ el, egy évig, háború idején egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Mellékbüntetések

142. §   Az e Fejezetben meghatározott bűntettek esetében mellékbüntetésként vagyonelkobzásnak és kitiltásnak is helye van.
142. §   Az e Fejezetben meghatározott bűncselekmények esetében mellékbüntetésként vagyonelkobzásnak és kitiltásnak is helye van.

A választás rendje elleni bűncselekmény

XI. FEJEZET
AZ ÁLLAMIGAZGATÁS ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

XI. FEJEZET
AZ ÁLLAMIGAZGATÁS ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ELLENI BŰNTETTEK

A választás rendje elleni bűntett

143. §
(1) Aki az országgyűlési képviselőknek, illetőleg a tanácsok tagjainak választása során
a) választót választójogának gyakorlásában akadályoz vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetőleg előny juttatásával vagy ígéretével befolyásol,
b) törvény ellenére választójogot gyakorol, illetőleg arra irányuló cselekményt követ el, hogy olyan személy gyakoroljon választójogot vagy olyan személyt válasszanak meg, akinek választójoga nincs,
c) a választójog gyakorlása, bizonyos irányú gyakorlása vagy a szavazástól való tartózkodás miatt erőszakot alkalmaz, vagy hátrányt okoz,
d) olyan cselekményt követ el, amely a választásnak, vagy más személy szavazásának titkosságát sérti,
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az országgyűlési képviselőknek, illetőleg a tanácsok tagjainak választása során az eredményt közokirathamisítás útján vagy egyéb módon meghamisítja, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az országgyűlési képviselőknek, illetőleg a tanácsok tagjainak választása során az eredményt közokirathamisítás útján vagy egyéb módon meghamisítja, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A hivatali bűncselekmények

A hivatali bűntettek

Hivatali visszaélés

144. §   Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, illetőleg magának vagy másnak jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Bántalmazás hivatalos eljárásban

145. §   Az a hivatalos személy, aki hivatala gyakorlása során mást tettleg bántalmaz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Kényszervallatás

146. §   Az a hivatalos személy, aki abból a célból, hogy vallomást vagy nyilatkozatot csikarjon ki, törvényellenes eszközt alkalmaz, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
146. §   Az a hivatalos személy, aki abból a célból, hogy vallomást vagy nyilatkozatot csikarjon ki, törvényellenes eszközt alkalmaz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Törvénytelen fogvatartás

147. §
(1) Az a hivatalos személy, aki valakit törvényellenesen elfog, letartóztat vagy fogva tart, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűntettet aljas indokból vagy célból követték el;
b) a bűntett a sértett sanyargatásával járt, vagy
c) súlyos következményre vezetett.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekményt aljas indokból vagy célból követték el;
b) a bűncselekmény a sértett sanyargatásával járt, vagy
c) súlyos következményre vezetett.

Hivatali bűnpártolás

148. §   Az a hivatalos személy, aki hivatala gyakorlása során a büntető eljárás eredményének meghiúsítását célzó cselekményt követ el, vagy valakit a törvényes büntetés alól elvon, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
148. §   Az a hivatalos személy, aki hivatala gyakorlása során a büntető eljárás eredményének meghiúsítását célzó cselekményt követ el, vagy valakit a törvényes büntetés alól elvon, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Jogtalan előny követelése vagy elfogadása

149. §
(1) Az a hivatalos személy, aki hivatali kötelességének megszegésére, hatáskörének túllépésére vagy a hivatali helyzetével összefüggő egyéb visszaélésre a neki vagy tudtával másnak adott vagy ígért előnyért ajánlkozik vagy vállalkozik, illetőleg ezért a maga vagy más részére előnyt követel, kér vagy elfogad, illetőleg az előny elfogadójával egyetért, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Az a hivatalos személy, aki hivatali kötelességének megszegésére, hatáskörének túllépésére vagy a hivatali helyzetével összefüggő egyéb visszaélésre a neki vagy tudtával másnak adott vagy ígért előnyért ajánlkozik vagy vállalkozik, illetőleg ezért a maga vagy más részére előnyt követel, kér vagy elfogad, illetőleg az előny elfogadójával egyetért, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűntettet
a) fontosabb ügyekben intézkedésre hívatott hivatalos személy, vagy
b) más hivatalos személy fontosabb kötelesség tekintetében követte el.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) fontosabb ügyekben intézkedésre hívatott hivatalos személy, vagy
b) más hivatalos személy fontosabb kötelesség tekintetében követte el.
150. §   Az a hivatalos személy, aki
a) hivatali kötelességének teljesítésére a neki vagy tudtával másnak adott vagy ígért előnyért ajánlkozik vagy vállalkozik, illetőleg ezért a maga vagy más részére előnyt követel vagy kér,
b) hivatali működésével kapcsolatban olyan előnyt fogad el, amely hivatali működését a közérdek kárára befolyásolhatja, illetőleg az ilyen előny elfogadójával egyetért,
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hivatali vesztegetés

151. §
(1) Aki hivatalos személyt annak vagy reá tekintettel másnak adott vagy ígért előnnyel hivatali kötelességének megszegésére, hatáskörének túllépésére vagy a hivatali helyzetével összefüggő egyéb visszaélésre indít vagy indítani törekszik, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűntettet
a) fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személlyel szemben, vagy
b) más hivatalos személlyel szemben fontosabb kötelesség tekintetében követték el.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személlyel szemben, vagy
b) más hivatalos személlyel szemben fontosabb kötelesség tekintetében követték el.
152. §
(1) Aki hivatalos személynek vagy reá tekintettel másnak a hivatalos személy hivatali működésével kapcsolatban olyan előnyt ad vagy ígér, amely a hivatalos személy hivatali működését a közérdek kárára befolyásolhatja, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Nem büntethető, aki az előnyt a hivatalos személy kezdeményezésére adta vagy ígérte, ha vonakodása esetén jogtalan hátránytól tarthatott.

Befolyással üzérkedés

Hivatali befolyással üzérkedés

153. §
(1) Aki azért, hogy valódi vagy színlelt befolyását hivatalos személynél érvényesítse, a maga vagy más részére előnyt követel, kér vagy elfogad, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a befolyásolással üzérkedő
a) a cselekmény elkövetésekor azt állította, vagy azt a látszatot keltette, hogy hivatalos személyt meg fog vesztegetni vagy előnyben fog részesíteni;
b) a cselekmény elkövetésekor vagy befolyásának érvényesítésekor magát hivatalos személynek adta ki.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a befolyásolással üzérkedő
a) a cselekmény elkövetésekor azt állította, vagy azt a látszatot keltette, hogy hivatalos személyt meg fog vesztegetni vagy előnyben fog részesíteni;
b) a cselekmény elkövetésekor vagy befolyásának érvényesítésekor magát hivatalos személynek adta ki.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet üzletszerűen követték el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen követték el.

Elkobzás

154. §
(1) El kell kobozni azt a dolgot, amely a 149-153. §-ok eseteiben az adott vagyoni előny tárgya volt.
(2) Ha a vagyoni előnynek nem dolog volt a tárgya, vagy a dolog elkobzását nem lehet elrendelni vagy foganatosítani, az elkövetőt az előny értékének megfelelő összeg megfizetésére kell kötelezni.

A hivatalos személy elleni bűntettek

A hivatalos személy elleni bűncselekmények

Hivatalos személy elleni erőszak

155. §
(1) Aki hivatalos személyt hivatali kötelességének jogszerű teljesítésében erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, intézkedésre kényszerít vagy hivatalos eljárása alatt, illetőleg amiatt tettleg bántalmaz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűntett elkövetésére irányuló csoportosulást szervez vagy vezet, hat hónaptól öt évig, a csoportosulás tagja pedig három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló csoportosulást szervez vagy vezet, egy évtől öt évig, a csoportosulás tagja pedig három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az elkövető visszaeső;
b) az (1) bekezdésben meghatározott bűntett elkövetője vagy a (2) bekezdésben említett csoportosulás tagja fel volt fegyverkezve;
c) a csoportosulás tagja az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények valamelyikét is elkövette.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az elkövető visszaeső;
b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője vagy a (2) bekezdésben említett csoportosulás tagja fel volt fegyverkezve;
c) a csoportosulás tagja az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények valamelyikét is elkövette;
d) az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekménnyel összefüggően garázdaságot (219. §) is megvalósított.
(4) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a csoportosulás szervezője vagy vezetője, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények valamelyikét is elkövette, illetőleg ő maga vagy a csoportosulás bármely tagja fel volt fegyverkezve.
156. §
(1) A közforgalmú közlekedési vállalatoknak végrehajtó szolgálatát, a távközlési vállalatoknak végrehajtó és biztonsági szolgálatát ellátó alkalmazottait, továbbá a biztonsági szolgálatot teljesítő katonai személyeket, a közfeladatot ellátó polgári őröket, a büntető eljárásban a védőt, valamint a jogszabályban meghatározott körben az orvost a 155. § alkalmazása szempontjából ugyanaz a büntetőjogi védelem illeti, mint a hivatalos személyeket.
(1) A közforgalmú közlekedési és a távközlési vállalatoknak végrehajtó és biztonsági szolgálatát ellátó alkalmazottait, továbbá a biztonsági szolgálatot teljesítő katonai személyeket, a közfeladatot ellátó polgári őröket, a büntető eljárásban a védőt, valamint a jogszabályban meghatározott körben az orvost a 155. § alkalmazása szempontjából ugyanaz a büntetőjogi védelem illeti, mint a hivatalos személyeket.
(2) A 155. § rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha az ott említett cselekmények valamelyikét hivatalos személy védelmére vagy támogatására rendelt, avagy védelmére kelt személy ellen követik el.
157. §   Nem büntethető a 155. § (2) bekezdése alapján a csoportosulás tagja, ha - mielőtt a csoportosuláson kívül egyéb cselekményt elkövettek volna - a csoportosulásból önként vagy felhívásra kivált, és a helyszínt véglegesen elhagyta.

Hatóság vagy hivatalos személy megsértése

158. §
(1) Aki olyan tényt állít, híresztel vagy olyan tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, amely alkalmas arra, hogy a hatóság vagy hivatalos személy működésével kapcsolatban a bizalmat megingassa, avagy a hivatalos személy becsületét csorbítsa, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ugyanígy büntetendő az is, aki hatóság vagy hivatalos személy ellen - hivatali működésével kapcsolatban - olyan kifejezést használ vagy egyéb olyan cselekményt követ el, amely alkalmas a hatóságba vetett bizalom megingatására vagy a hivatalos személy becsületének a csorbítására.
(3) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet sajtó vagy sokszorosítás útján, avagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt követték el.
(3) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt sajtó vagy sokszorosítás útján, avagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt követték el.
(4) Az elkövető nem büntethető, ha az állított tény valónak bizonyult. A valóság bizonyításának azonban csak akkor van helye, ha a tény állítását vagy híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát közérdek vagy bárkinek jogos érdeke indokolttá tette.
159. §   Hatóság vagy hivatalos személy megsértése miatt (158. §) büntető eljárásnak csak a jogszabályban meghatározott szerv feljelentése alapján van helye.

Az államtitok és a szolgálati titok megsértése

Államtitoksértés

160. §
(1) Aki
a) államtitkot jogosulatlanul megszerez,
b) tudomására, illetőleg birtokába jutott államtitkot jogosulatlanul felhasznál, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé vagy az arra illetékes személy részére hozzáférhetetlenné tesz,
amennyiben súlyosabb bűntett nem valósult meg, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki
a) államtitkot jogosulatlanul megszerez,
b) tudomására, illetőleg birtokába jutott államtitkot jogosulatlanul felhasznál, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé vagy az arra illetékes személy részére hozzáférhetetlenné tesz,
amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet különösen fontos államtitok tekintetében követték el, vagy az súlyos hátrányt okozott;
a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen fontos államtitok tekintetében követték el, vagy az súlyos hátrányt okozott;
b) öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az államtitok illetéktelen külföldi személy részére vált hozzáférhetővé.
(3) Aki az államtitoksértést gondatlanul követi el, egy évig, a (2) bekezdés eseteiben az ott írt megkülönböztetés szerint két évig, illetőleg hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki az államtitoksértést gondatlanul követi el, egy évig, a (2) bekezdés eseteiben az ott írt megkülönböztetés szerint két évig, illetőleg egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki a (2) bekezdés szerint minősülő államtitoksértésre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, az ott írt megkülönböztetés szerint három évig, illetőleg hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki a (2) bekezdés szerint minősülő államtitoksértésre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, az ott írt megkülönböztetés szerint három évig, illetőleg egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Szolgálati titoksértés

161. §
(1) Aki
a) szolgálati titkot jogosulatlanul megszerez, vagy
b) tudomására, illetőleg birtokába jutott szolgálati titkot jogosulatlanul felhasznál vagy illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz,
amennyiben súlyosabb bűntett nem valósult meg, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki
a) szolgálati titkot jogosulatlanul megszerez, vagy
b) tudomására, illetőleg birtokába jutott szolgálati titkot jogosulatlanul felhasznál vagy illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz,
amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett súlyos hátrányt okozott.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos hátrányt okozott.
(3) A büntetés
a) hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett következtében szolgálati titok,
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény következtében szolgálati titok,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett következtében katonai szolgálati titok
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény következtében katonai szolgálati titok
illetéktelen külföldi személy részére hozzáférhetővé vált.

Államtitoksértés feljelentésének elmulasztása

162. §
(1) Aki hiteltérdemlő tudomást szerez arról, hogy államtitoksértés
a) elkövetése készül, vagy
b) még le nem leplezett ily szándékos bűntettet követtek el,
b) még le nem leplezett ily szándékos bűncselekményt követtek el,
és erről a hatóságnak - mihelyt teheti - jelentést nem tesz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján az elkövető hozzátartozója nem büntethető.

Az államtitok és a szolgálati titok fogalma

163. §
(1) Államtitok minden olyan adat, amelynek illetéktelen személy tudomására jutása a Magyar Népköztársaság biztonságát vagy más fontos érdekét veszélyezteti.
(2) Minden esetben államtitoknak minősül a jogszabály vagy jogszabályon alapuló rendelkezés által annak nyilvánított adat.
(3) Szolgálati titok az állami szervre, társadalmi szervezetre vagy szövetkezetre, úgyszintén ezek működésére vonatkozó olyan adat, amelynek illetéktelen személy tudomására jutása az állami szervek, társadalmi szervezetek vagy szövetkezetek zavartalan működését, illetve az államigazgatás, a honvédelem, az igazságszolgáltatás vagy a gazdálkodás rendjét veszélyezteti.

A honvédelmi kötelezettség elleni bűntettek

A honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények

A jelentkezési kötelezettség megsértése

164. §   Az a hadköteles, aki háború idején a hadkötelezettséggel összefüggő bejelentési kötelezettségét elmulasztja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
165. §   Az a hadköteles, aki háború idején katonai nyilvántartásbavétel vagy sorozás végett a hatóság előtt felhívás ellenére nem jelenik meg, vagy egyéb, a hadkötelezettséggel összefüggő megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Behívóparancs iránti engedetlenség

166. §
(1) Az a hadköteles, aki katonai behívóparancsnak nem tesz eleget, egy évig, háború idején hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Az a hadköteles, aki katonai behívóparancsnak nem tesz eleget, egy évig, háború idején egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a bűntettet gondatlanul követi el, az (1) bekezdésben írt megkülönböztetés szerint hat hónapig, illetőleg három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a bűncselekményt gondatlanul követi el, az (1) bekezdésben írt megkülönböztetés szerint hat hónapig, illetőleg három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Kibúvás a katonai szolgálati kötelezettség teljesítése alól

167. §
(1) Az a hadköteles, aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól végleg kivonja magát
a) bejelentési vagy megjelenési kötelezettségének, avagy
b) a behívóparancsnak nem tesz eleget, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a hadköteles, aki az (1) bekezdésben meghatározott célból
a) testét megcsonkítja, egészségét megrongálja, betegséget színlel vagy más megtévesztő magatartást tanúsít,
b) katonai szolgálatának teljesítését megtagadja,
hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a hadköteles, aki az (1) bekezdésben meghatározott célból
a) testét megcsonkítja, egészségét megrongálja, betegséget színlel vagy más megtévesztő magatartást tanúsít,
b) katonai szolgálatának teljesítését megtagadja,
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Háború idején az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűntett elkövetőjének büntetése öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.
(3) Háború idején az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjének büntetése öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.
(4) Az a hadköteles, aki az (1), illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott cselekmények valamelyikét abból a célból követte el, hogy a katonai szolgálat teljesítése alól időlegesen vonja ki magát, vagy szolgálatra alkalmasságát csökkentese, egy évig, háború idején hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Az a hadköteles, aki az (1), illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott cselekmények valamelyikét abból a célból követte el, hogy a katonai szolgálat teljesítése alól időlegesen vonja ki magát, vagy szolgálatra alkalmasságát csökkentese, egy évig, háború idején egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hadkötelezettség teljesítésének akadályozása

168. §
(1) Aki olyan cselekményt követ el, melynek célja annak meghíúsítása, hogy a hadköteles a 164-166. §-ban említett valamely kötelezettségét teljesítse, az e szakaszokban meghatározott büntetéssel büntetendő.
(2) Aki olyan cselekményt követ el, amelynek célja, hogy más személyt a 167. §-ban meghatározott módon katonai szolgálati kötelezettségének teljesítése alól elvonjon, az ott írt megkülönböztetés szerint, az ott meghatározott büntetéssel büntetendő.

Légoltalmi szolgálati kötelezettség megsértése

Polgári védelmi kötelezettség megsértése

169. §
(1) Aki háború idején a légoltalmi szolgálat ellátásával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki háború idején a polgári védelmi szolgálat ellátásával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett súlyos veszélyt idézett elő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos veszélyt idézett elő.
(3) Aki a (2) bekezdés szerint minősülő bűntettet gondatlanul követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a (2) bekezdés szerint minősülő bűncselekményt gondatlanul követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Honvédelmi munkakötelezettség megsértése

170. §   Az a honvédelmi munkára kötelezett személy, aki e kötelezettségét - távolmaradásával vagy más módon - súlyosan megsérti, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Anyagi szolgáltatási kötelezettség megsértése

171. §   Aki anyagi szolgáltatásból álló honvédelmi kötelezettségét háború idején súlyosan megszegi vagy kijátssza, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az igazságszolgáltatás elleni bűntettek

Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények

Hamis vád

172. §
(1) Aki mást hatóság előtt
a) bűntett elkövetésével hamisan vádol, vagy
a) bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, vagy
b) ellene bűntettre vonatkozó bizonyítékot kohol, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
b) ellene bűncselekményre vonatkozó bizonyítékot kohol, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés, ha a hamis vád olyan bűntettre vonatkozott, amelynek elkövetőjét a törvény
a) öt évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyegeti, két évtől nyolc évig,
b) halálbüntetéssel is fenyegeti, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.
(2) A büntetés, ha a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozott, amelynek elkövetőjét a törvény
a) öt évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyegeti, két évtől nyolc évig,
b) halálbüntetéssel is fenyegeti, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.
(3) Aki az e §-ban meghatározott hamis vád bűntettét gondatlanul követi el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki az e §-ban meghatározott hamis vád bűncselekményét gondatlanul követi el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
173. §   Aki mást hatóság előtt fegyelmi vétség vagy szabálysértés elkövetésével hamisan vádol, vagy ellene ily cselekményre vonatkozó bizonyítékot kohol, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
174. §   Ha a hamis vád folytán büntető, fegyelmi vagy szabálysértési eljárás (alapügy) indult, annak befejezéséig hamis vád miatt büntető eljárás csak abban az esetben indítható, ha a hamis vád miatt az a hatóság, amely előtt az alapügy folyamatban van, feljelentést tesz. Ilyen feljelentés esetét kivéve az elévülés az alapügy befejezésének napján kezdődik.

Hatóság félrevezetése

175. §   Aki hatóságnál büntető eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan - amennyiben a 172. § esete nem forog fenn - egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hamis tanúzás

176. §
(1) Aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy valamely lényeges körülményére vonatkozó hamis vallomást tesz, vagy ily körülményt elhallgat, a következő bekezdések szerint büntetendő.
(2) A büntető ügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha olyan bűntettre vonatkozott, amelynek elkövetőjét a törvény javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel fenyegeti;
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha olyan bűncselekményre vonatkozott, amelynek elkövetőjét a törvény javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel fenyegeti;
b) hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha olyan bűntettre vonatkozott, amelynek elkövetőjét a törvény öt évet meg nem haladó szabadságvesztéssel fenyegeti;
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha olyan bűncselekményre vonatkozott, amelynek elkövetőjét a törvény öt évet meg nem haladó szabadságvesztéssel fenyegeti;
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha olyan bűntettre vonatkozott, amelynek elkövetőjét a törvény öt évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyegeti;
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha olyan bűncselekményre vonatkozott, amelynek elkövetőjét a törvény öt évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyegeti;
d) öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha olyan bűntettre vonatkozott, amelynek elkövetőjét a törvény halálbüntetéssel is fenyegeti.
d) öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha olyan bűncselekményre vonatkozott, amelynek elkövetőjét a törvény halálbüntetéssel is fenyegeti.
(3) A polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése három évig terjedő szabadságvesztés.
(4) Aki az e §-ban meghatározott hamis tanúzás bűntettét gondatlanul követi el, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki az e §-ban meghatározott hamis tanúzás bűncselekményét gondatlanul követi el, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
177. §   Aki a hamis tanúzást fegyelmi, szabálysértési vagy egyéb ügyben eljáró hatóság előtt követi el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
178. §
(1) A szakértőt, aki az ügy valamely lényeges körülményére hamis szakvéleményt, valamint a tolmácsot és a fordítót, aki hamis fordítást terjeszt elő, a 176., illetőleg a 177. §-okban meghatározott megkülönböztetés szerint, az ott írt büntetéssel kell büntetni.
(2) Ha a szakértő, illetőleg a tolmács vagy fordító a 177. §-ban meghatározott cselekményt gondatlanul követi el, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
179. §   Az állami szerveknél és a szövetkezeteknél folytatott fegyelmi eljárás, a Munka Törvénykönyvében szabályozott egyéb eljárások, végül a választottbírósági eljárás során tett tanúvallomás azonos büntetőjogi megítélés alá esik a hatóság előtt tett tanúvallomással.
180. §   Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az ügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették (alapügy), befejezést nem nyert, büntető eljárás csak abban az esetben indítható, ha a hamis tanúzás miatt az a bíróság vagy más hatóság, amely előtt az alapügy folyamatban van, feljelentést tesz. Ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.
181. §
(1) Nem büntethető hamis tanúzásért:
a) aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűntett elkövetésével vádolta volna;
a) aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolta volna;
b) akit egyéb alapon mentesség illet, vagy akinek kihallgatása törvénynél fogva kizárt, de e jogára kihallgatása előtt nem figyelmeztették.
(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben annak kiszabása mellőzhető is - azzal szemben, aki a hamis vallomást, illetőleg nyilatkozatot az alapügy jogerős befejezése előtt visszavonta.

Hamis tanúzásra rábírás

182. §   Aki mást büntető vagy polgári ügyben hamis tanúzásra rábírni törekszik, két évig, aki pedig ezt fegyelmi, szabálysértési vagy egyéb hatóság előtt folyamatban levő ügyben követi el, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Mentő körülmény elhallgatása

183. §
(1) Aki olyan tényt vagy bizonyítékot, amelytől büntetőeljárás alá vont személy felmentése, vagy ártatlanul elítéltnek kiszabadulása függhet, az eljárás alá vont személlyel, védőjével vagy a hatósággal nem közöl, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki olyan tényt vagy bizonyítékot, amelytől büntetőeljárás alá vont személy felmentése, vagy ártatlanul elítéltnek kiszabadulása függhet, az eljárás alá vont személlyel, védőjével vagy a hatósággal nem közöl, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés alapján nem büntethető:
a) aki az (1) bekezdésben említett tény vagy bizonyíték közlésével magát vagy hozzátartozóját bűntett elkövetésével vádolta volna;
a) aki az (1) bekezdésben említett tény vagy bizonyíték közlésével magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolta volna;
b) akinek tanúként kihallgatása a törvénynél fogva kizárt.

Bűnpártolás

184. §
(1) Aki, anélkül, hogy a bűntett elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna,
a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön,
b) segítséget nyújt a büntetőeljárás sikerének meghiúsításához,
c) közreműködik a bűntettből származó előny biztosításában,
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki, anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna,
a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön,
b) segítséget nyújt a büntetőeljárás sikerének meghiúsításához,
c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában,
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást
a) összeesküvés, lázadás, kártevés, rombolás, merénylet, hazaárulás, ellenség támogatása vagy kémkedés bűntettével kapcsolatosan, vagy
b) vagyoni előny szerzése céljából követték el.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást
a) összeesküvés, szervezkedés, lázadás, kártevés, rombolás, merénylet, hazaárulás, ellenség támogatása vagy kémkedés bűncselekményével kapcsolatban, vagy
b) vagyoni előny szerzése céljából követték el.
(3) Nem büntethető, aki az (1) bekezdés a) pontja szerinti bűnpártolást hozzátartozója érdekben követte el

Fogolyszökés

185. §   Aki a büntetőeljárás vagy a büntetés végrehajtása során a hatóság őrizetéből megszökik, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Börtönzendülés

186. §
(1) Az a fogoly, aki másokkal együttesen a büntetésvégrehajtási intézet rendje vagy fegyelme ellen irányuló nyílt ellenszegülésben vesz részt, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
a) a börtönzendülés kezdeményezője, szervezője vagy vezetője;
b) a börtönzendülés résztvevője, aki a zendülés során az ellenszegüléssel szemben fellépő személy ellen erőszakos cselekményt követett el.
(3) Tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy halállal büntetendő
a) a börtönzendülés kezdeményezője, szervezője vagy vezetője, ha az ellenszegülés különösen súlyos következményre vezetett;
b) a börtönzendülés résztvevője, akinek a zendülés során elkövetett cselekménye másnak halálát okozta, vagy egyéb különösen súlyos következményre vezetett.
(3) Tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel vagy halállal büntetendő
a) a börtönzendülés kezdeményezője, szervezője vagy vezetője, ha az ellenszegülés különösen súlyos következményre vezetett;
b) a börtönzendülés résztvevője, akinek a zendülés során elkövetett cselekménye másnak halálát okozta, vagy egyéb különösen súlyos következményre vezetett.
(4) Aki börtönzendülésre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az (1) bekezdés esetében a büntetés korlátlan enyhítésének van helye azzal az elkövetővel szemben, aki az ellenszegülést önként vagy a hatóság felszólítására abbahagyta.

Ügyvédi bűntett

Ügyvédi bűncselekmény

187. §
(1) Az ügyvéd, aki azért, hogy ügyfelének jogtalan hátrányt okozzon, hivatásából folyó kötelességét megszegi, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet haszonszerzés végett követték el.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt haszonszerzés végett követték el.
(3) Az előbbi bekezdések alkalmazása szempontjából az ügyvédjelölt, valamint más olyan személy, aki jogi képviseletre foglalkozásánál fogva jogosult, az ügyvéddel azonos elbírálás alá esik.

Zugírászat

188. §
(1) Aki anélkül, hogy ily tevékenységre jogosult volna, ellenszolgáltatásért
a) mást bíróság vagy más hatóság előtt képvisel,
b) más részére beadványt vagy okiratot szerkeszt, egy évig terjedő javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető
a) zugírászattal üzletszerűen foglalkozó, vagy
b) az ügyvédi (ügyvédjelölti) működéstől eltiltott személy.

Zártörés

189. §
(1) Aki a hivatalos személy által a zár eszközlésénél alkalmazott pecsétet illetéktelenül eltávolítja, feltöri vagy megsérti vagy pedig a zár alá vett dolgok megőrzésére szolgáló helyiséget felnyitja, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a lefoglalt vagy zár alá vett dolgot a további végrehajtás alól elvonja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

XII. FEJEZET
A KÖZBIZTONSÁG ÉS A KÖZREND ELLENI BŰNTETTEK

XII. FEJEZET
A KÖZBIZTONSÁG ÉS A KÖZREND ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

Közveszélyokozás

190. §
(1) Aki gyújtogatással, árvíz okozásával, robbanó-, sugárzó-, avagy más anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy büntetendő, aki ilyen közveszély elhárítását vagy következményeinek enyhítését akadályozza.
(2) A büntetés.
a) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet bűnszövetségben követték el;
b) tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés vagy halál, ha a bűntett a társadalmi tulajdonban különösen nagy kárt okozott.
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekményt bűnszövetségben követték el, vagy
b) a bűncselekmény különösen nagy kárt okozott.
(3) Aki a bűntettet gondatlanul követi el, három évig, különösen nagy kár okozása esetében hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a bűncselekményt gondatlanul követi el, három évig, különösen nagy kár okozása esetében egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki közveszélyokozás elkövetésére irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Korlátlanul enyhíthető annak az elkövetőnek a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros következmények származtak volna, önként megszüntette.

Közérdekű üzem működésének megzavarása

191. §
(1) Aki közérdekű üzem működését berendezésének megrongálásával vagy más módon jelentős mértékben megzavarja, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki közérdekű üzem működését berendezésének megrongálásával vagy más módon jelentős mértékben megzavarja, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet bűnszövetségben követték el;
a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben követték el;
b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett különösen nagy kárt vagy hátrányt okozott.
b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény különösen nagy kárt vagy hátrányt okozott.
(3) Aki a bűntettet gondatlanul követi el, három évig, különösen nagy kár vagy hátrány okozása esetén hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a bűncselekményt gondatlanul követi el, három évig, különösen nagy kár vagy hátrány okozása esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában: közérdekű üzem a közművek, a távközlési üzemek, valamint a hadianyagot, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzemek.

Közlekedés biztonsága elleni bűntett

Légi jármű jogellenes hatalomba kerítése

192. §
(1) Aki a közúti közlekedés biztonságát a közút vagy annak tartozéka, avagy tömegszállítás célját szolgáló jármű megrongálásával, a közlekedési útvonalon akadály elhelyezésével, megtévesztő jelzéssel vagy más hasonló módon veszélyezteti, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki légi jármű fedélzetén erőszakkal, fenyegetéssel, illetőleg másnak öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezésével a légi jármű felett jogtalanul ellenőrzést szerez, illetve gyakorol, öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett különösen nagy kárt okozott.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés vagy halál, ha az elkövető a bűncselekménnyel összefüggően másnak, vagy másoknak halálát okozta.
(3) Aki a bűntettet gondatlanul követi el, három évig, különösen nagy kár okozása esetén hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki légi jármű jogellenes hatalomba kerítésére irányuló előkészületi cselekményt hajt végre egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények

192/A. §
(1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés biztonságát üzemi berendezés vagy jármű megrongálásával, közlekedési útvonalon akadály létesítésével, megtévesztő jelzéssel, jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával, avagy más módon, illetőleg a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedésre vonatkozó foglalkozási szabályok megszegésével veszélyezteti, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény különösen nagy kárt okozott;
b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okozott.
(3) Aki a bűncselekményt gondatlanul követi el, három évig, súlyos testi sértés okozása esetén egy évtől öt évig, halál vagy különösen nagy kár okozása esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Ha a bűncselekményt a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedésre vonatkozó foglalkozási szabályok megszegésével követik el, mellékbüntetésként járművezetéstől eltiltásnak is helye van.
(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben annak kiszabása mellőzhető is - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszüntette.
192/B. §
(1) Aki a közúti közlekedés biztonságát veszélyezteti az által, hogy a közutat, annak tartozékát, a közúti jelzést vagy a közúti járművet megrongálja, közlekedési útvonalon akadályt létesít, közúti jelzést megváltoztat, avagy a közúti jármű vezetője ellen erőszakot vagy fenyegetést alkalmaz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény különösen nagy kárt okozott,
b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okozott.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekménnyel a közúti közlekedés biztonságát gondatlanul veszélyezteti, három évig, súlyos testi sértés okozása esetén egy évtől öt évig, halál vagy különösen nagy kár okozása esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben annak kiszabása mellőzhető is - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszüntette.

Közúti veszélyeztetés

193. §
(1) Aki a vasúti, légi vagy vízi közlekedés biztonságát üzemi berendezés vagy jármű megrongálásával, a közlekedési útvonalon akadály elhelyezésével, megtévesztő jelzéssel vagy más hasonló módon veszélyezteti, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét szándékosan közvetlen veszélynek teszi ki, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett különösen nagy kárt okozott.
(2) A büntetés
a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést okozott;
b) öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okozott.
(3) Aki a bűntettet gondatlanul követi el, hat hónaptól öt évig, különösen nagy kár okozása esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Mellékbüntetésként járművezetéstől eltiltást kell alkalmazni.

Járművezetés ittas állapotban

Halálos közúti baleset okozása

194. §   Aki szeszesital hatása alatt levő állapotban vasúti, légi vagy vízi járművet, avagy közúton gépjárművet vezet, vagy a jármű, illetőleg a gépjármű vezetését olyan személynek engedi át, aki szeszesital hatása alatt áll, ha súlyosabb bűntett nem valósult meg, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy egy évig terjedő javító-nevelő munkával büntetendő.
194. §
(1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével gondatlanul másnak halálát okozza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az elkövető a bűncselekményt járműnek vagy munkagépnek a közúton szeszes italtól befolyásolt állapotban történő vezetésével követte el, vagy
b) a bűncselekmény több ember halálát okozta, illetőleg tömeges balesetet okozott.
(3) Mellékbüntetésként járművezetéstől eltiltásnak is helye van.

Közlekedési vétségek

194/A. §
(1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével gondatlanul másnak vagy másoknak súlyos testi sértést okoz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az elkövető a bűncselekményt járműnek vagy munkagépnek a közúton szeszes italtól befolyásolt állapotban történő vezetésével követte el, vagy
b) a bűncselekmény maradandó testi fogyatékosságot, illetve súlyos egészségromlást, avagy tömeges balesetet vagy különösen nagy kárt okozott.
(3) Mellékbüntetésként járművezetéstől eltiltásnak is helye van.
194/B. §
(1) Aki
a) szeszes italtól befolyásolt állapotban vasúti járművet, légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, vagy közúton járművet, illetőleg munkagépet vezet,
b) vasúti jármű, légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, vagy közúton gépi meghajtású jármű, illetőleg munkagép vezetését olyan személynek engedi át, aki szeszes italtól befolyásolt állapotban van,
c) - mint a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője - a baleset helyszínén nem áll meg vagy onnan a jogszabályban meghatározott kötelességének teljesítése nélkül azzal a céllal távozik el, hogy magát az eljárás alól kivonja,
d) a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanul közvetlen veszélynek teszi ki, ha a cselekmény az összes körülményekre - így különösen az elkövetés módjára, a szabályszegés jellegére, az abból származott veszély fokára és az elkövető eddigi közlekedési magatartására - figyelemmel a közlekedési fegyelmet súlyosan sértette,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.
(2) Mellékbüntetésként járművezetéstől eltiltásnak is helye van.
194/C. §   A 192/A. és a 193-194/B. §-ok alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések.

Visszaélés robbanóanyaggal, robbanószerrel, lőfegyverrel vagy lőszerrel

195. §
(1) Aki robbanóanyagot, robbantószert, valamint ilyen anyag vagy szer felhasználására szolgáló készüléket engedély nélkül készít, beszerez vagy tart, továbbá aki ilyen anyagot vagy szert annak tartására jogosulatlan személynek ad át, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki robbanóanyagot, robbantószert, valamint ilyen anyag vagy szer felhasználására szolgáló készüléket engedély nélkül készít, beszerez vagy tart, továbbá aki ilyen anyagot vagy szert annak tartására jogosulatlan személynek ad át, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ugyanígy büntetendő az is, aki a lőfegyver, illetőleg lőszer előállítására, tartására, átadására vagy forgalmára vonatkozó rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza.

Ártalmas közfogyasztási cikkel elkövetett bűntett

Ártalmas közfogyasztási cikkel elkövetett bűncselekmény

196. §
(1) Aki forgalombahozatal céljából olyan közfogyasztásra rendelt cikket készít vagy tart, mely az egészségre ártalmas, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben megjelölt cikket forgalomba hozza, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűntettet gondatlanul követi el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanul követi el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.

Kútmérgezés

A környezetvédelmet sértő bűncselekmény

197. §
(1) Aki kutat, forrást, vízvezetéket vagy egyéb olyan víztárolót, amelynek vizét ivóvízként használják, az egészségre ártalmas anyaggal beszennyez, vagy vizét fogyasztásra más módon alkalmatlanná teszi, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki az emberi környezet védelem alatt álló tárgyait úgy szennyezi, ártalomnak vagy károsodásnak teszi ki, hogy ezzel az ember életét vagy egészségét jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolja - ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg - három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett folytán emberi életre veszély származott.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán emberi életre veszély származott.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán emberi életre veszély származott.
(3) Aki a bűntettet gondatlanul követi el, egy évig, a (2) bekezdés esetében három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a bűncselekményt gondatlanul követi el, egy évig, a (2) bekezdés esetében három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott cselekményt gondatlanul követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Visszaélés kábítószerrel

198. §
(1) Aki a hatósági előírások megszegésével vagy kijátszásával kóros élvezetre alkalmas kábítószert készít, megszerez, tart vagy forgalombahoz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki a hatósági előírások megszegésével vagy kijátszásával kóros élvezetre alkalmas kábítószert készít, megszerez, tart, forgalomba hoz, az országba behoz, kivisz vagy az ország területén átvisz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet
a) üzletszerűen,
b) visszaesőként, vagy
c) bűnszövetségben követték el.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) üzletszerűen,
b) visszaesőként,
c) bűnszövetségben,
vagy
d) jelentős mennyiségű, illetőleg értékű kábítószerrel követték el.
(3) Aki kábítószerrel való visszaélésre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Azt a kábítószert, amelyre a kábítószerrel való visszaélést elkövették, el kell kobozni. Elkobzásnak helye van akkor is, ha a kábítószer nem az elkövető tulajdona.

Járványszabályok megszegése

199. §
(1) Aki zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy továbbterjedésének megakadályozása végett elrendelt zárlat, járványügyi felügyelet vagy ellenőrzés szabályait megszegi vagy kijátssza, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.
(2) Aki járvány idején a járvány továbbterjedésének megakadályozása végett elrendelt elkülönítés, járványügyi felügyelet vagy ellenőrzés szabályait megszegi vagy kijátssza, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy egy évig terjedő javító-nevelő munkával büntetendő.
(3) Aki a fertőző állatbetegségek vagy a növényeket pusztító veszélyes kártevők be- és kihurcolásának vagy továbbterjedésének megakadályozása végett elrendelt zárlat és egyéb korlátozás vagy felügyelet szabályait megszegi vagy kijátssza, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy egy évig terjedő javító-nevelő munkával büntetendő.

Kuruzslás

200. §
(1) Aki anélkül, hogy erre jogosultsággal rendelkeznék, ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet fejt ki, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet az orvosi gyakorlatra jogosultság színlelésével követték el.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt az orvosi gyakorlatra jogosultság színlelésével követték el.
(3) E § alkalmazásában orvosi gyakorlatra jogosultnak azt a személyt kell tekinteni, akinek hazai egyetemen szerzett, vagy külföldi egyetemen szerzett és szabályszerűen honosított orvosi oklevele van, feltéve, hogy nem áll az orvosi foglalkozástól eltiltást kimondó jogerős ítélet hatálya alatt.

Visszaélés méreggel

201. §   Aki mérget jogosulatlanul készít, engedély nélkül megszerez, tart vagy forgalomba hoz, valamint aki a mérgek visszaélésszerű felhasználásának, avagy más személyek veszélyeztetésének kizárására előírt intézkedések megtételét elmulasztja, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Határjelhamisítás

202. §
(1) Aki az országhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelzést megsemmisíti, megrongálja, felismerhetetlenné teszi, kidönti, elviszi vagy áthelyezi, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ugyanígy büntetendő az is, aki az (1) bekezdésben leírt tevékenységet polgári vagy katonai hatóság által elrendelt földmérési, térképészeti munkálatokkal kapcsolatosan felállított jelzés vagy határvédelmi létesítmény tekintetében követi el.

Tiltott határátlépés

203. §
(1) Aki az országhatárt engedély nélkül, vagy a hatóság félrevezetésével szerzett útiokmánnyal, vagy egyébként meg nem engedett módon lépi át, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki az országhatárt engedély nélkül, vagy a hatóság félrevezetésével szerzett útiokmánnyal, vagy egyébként meg nem engedett módon lépi át, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet
a) fegyveresen követték el;
b) három vagy több személy együttesen követte el.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) fegyveresen követték el;
b) három vagy több személy együttesen követte el.
(3) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet légijárműnek jogellenes külföldre vitele útján követték el.
(3) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt légijárműnek jogellenes külföldre vitele útján követték el.
(4) Aki tiltott határátlépésre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, két évig, a (3) bekezdés esetében hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki tiltott határátlépésre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, két évig, a (3) bekezdés esetében egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Egy évig terjedő szabadságvesztés az (1) bekezdésben meghatározott bűntett elkövetőjének a büntetése, ha az indítékra, a célra és az eset más körülményeire tekintettel a bűntett kisebb súlyú.
(5) Egy évig terjedő szabadságvesztés az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjének a büntetése, ha az indítékra, a célra és az eset más körülményeire tekintettel a bűncselekmény kisebb súlyú.
(6) A tiltott határátlépés elkövetőjével szemben mellékbüntetésként vagyonelkobzásnak és kitiltásnak is helye van.

Embercsempészés

204. §   Aki tiltott határátlépéshez üzletszerűen segítséget nyújt, erre ajánlkozik vagy összebeszél, ha súlyosabb bűntett nem valósult meg, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mellékbüntetésként vagyonelkobzásnak és kitiltásnak is helye van.
204. §   Aki tiltott határátlépéshez üzletszerűen segítséget nyújt, erre ajánlkozik vagy összebeszél, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mellékbüntetésként vagyonelkobzásnak és kitiltásnak is helye van.

Hazatérés megtagadása

205. §   Aki megengedett módon hagyta el az országot, és annak területére hatósági felhívás ellenére nem tér vissza, vagy egyébként juttatja kifejezésre azt az elhatározását, hogy végleg külföldön marad, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mellékbüntetésként vagyonelkobzásnak is helye van.
205. §   Aki megengedett módon hagyta el az országot, és annak területére hatósági felhívás ellenére nem tér vissza, vagy egyébként juttatja kifejezésre azt az elhatározását, hogy végleg külföldön marad, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mellékbüntetésként vagyonelkobzásnak is helye van.

Tiltott határátlépés vagy embercsempészés feljelentésének elmulasztása

206. §
(1) Aki hiteltérdemlő tudomást szerez arról,,hogy
a) a 203. § (2), illetőleg (3) bekezdése szerint minősülő tiltott határátlépés, vagy
b) embercsempészés elkövetése készül, avagy
c) tényleges szolgálatot teljesítő katona tesz tiltott határátlépésre előkészületet, vagy
d) még le nem leplezett ily bűntetteket követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
d) még le nem leplezett ily bűncselekményeket követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés alapján az elkövető hozzátartozója nem büntethető.

Visszaélés az egyesülési joggal

207. §   Aki olyan egyesület vezetésében vagy szervezésében vesz részt, amelynek működését az illetékes felügyeleti szerv nem vette tudomásul, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tiltott visszatérés

208. §
(1) Aki a kitiltás hatályának tartama alatt olyan községbe (városba) vagy az ország területének olyan részébe megy, ahonnan a bíróság jogerős határozattal kitiltotta, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető visszaeső.

Külföldiek rendészetével kapcsolatos bűntett

Külföldiek rendészetével kapcsolatos bűncselekmény

209. §
(1) Aki a külföldiek bejelentésére, jelentkezésére vagy az ország területén tartózkodására vonatkozó szabályokat felszólítás ellenére vagy több alkalommal megsérti, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető visszaeső.

Sajtóbűntettek

Sajtóbűncselekmények

210. §   Aki a maga vagy más részére ellenszolgáltatásként előnyt követel, kér vagy fogad el azért, hogy valamit a sajtóban elhallgasson vagy közzétegyen, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
211. §   Aki
a) engedély nélkül kinyomtat, más módon előállít vagy terjeszt olyan sajtóterméket, amelynek kinyomtatásához, előállításához vagy terjesztéséhez engedély szükséges,
b) sajtóterméken az előállítás helyére és idejére, a nyomdára vagy kiadóvállalatra, a kiadásért felelős személyre, illetőleg a felelős szerkesztőre vonatkozó adatokat (impresszum) nem, vagy hamisan tünteti fel,
c) olyan sajtóterméket terjeszt, amelynek lefoglalását vagy elkobzását rendelték el, vagy amelyről a jogszabályban megszabott impresszum hiányzik,
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
212. §   Aki
a) mint közzétételre kötelezett személy a jogerős ítélettel megállapított helyreigazítási kötelezettségét nem vagy nem az ítéletben megszabott módon, illetőleg határidőben teljesíti,
b) helyreigazítási kérelmében (panaszában) valamely lényeges körülményre valótlan tényt állít, feltéve, hogy az a tényállás a helyreigazításban megjelenik,
pénzbüntetéssel büntetendő.

Statisztikai bűntett

Statisztikai bűncselekmény

213. §   Aki a valóságnak meg nem felelő vagy hamis látszatot keltő statisztikai adatokat szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad, illetőleg aki a statisztikai adatok vagy az azokkal kapcsolatos felvilágosítások szolgáltatását megtagadja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.

Közveszélyes munkakerülés

214. §
(1) Az a munkaképes személy, aki munkakerülő életmódot folytat, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Az a munkaképes személy, aki munkakerülő életmódot folytat, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető visszaeső; ebben az esetben mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.
(3) E § alkalmazásában visszaeső az, akit közveszélyes munkakerülés, tiltott szerencsejáték szervezése, üzletszerű kéjelgés, üzletszerű kéjelgésre rábírás, üzletszerű kéjelgés elősegítése, kitartottság vagy kerítés bűntette miatt szabadságvesztésre ítéltek, és e büntetés kiállásától, vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűntett elkövetéséig öt év még nem telt el.
(3) E § alkalmazásában visszaeső az, akit közveszélyes munkakerülés, tiltott szerencsejáték szervezése, üzletszerű kéjelgés, üzletszerű kéjelgésre rábírás, üzletszerű kéjelgés elősegítése, kitartottság vagy kerítés bűncselekménye miatt szabadságvesztésre ítéltek, és e büntetés kiállásától, vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig öt év még nem telt el.

Tiltott szerencsejáték szervezése

215. §
(1) Aki tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, vagy ehhez helyiséget bocsát rendelkezésre, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, vagy ehhez helyiséget bocsát rendelkezésre, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető visszaeső; ebben az esetben mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.
(3) A visszaesés megállapításánál a 214. § (3) bekezdése az irányadó.

Izgatás törvény vagy hatósági rendelkezés ellen

216. §
(1) Aki mások előtt a törvény vagy más jogszabály, avagy a hatóság rendelkezése ellen engedetlenségre izgat, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az izgatást sajtó vagy sokszorosítás útján, avagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt követték el.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az izgatást sajtó vagy sokszorosítás útján, avagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt követték el.

A közösség megsértése

217. §   Aki a 127. § (1) bekezdésében meghatározott tényállást úgy valósította meg, hogy cselekménye az eset összes körülményeire, különösen a bűntett indítékára, az elkövetés módjára, az elkövető személyi körülményeire tekintettel kisebb súlyú, közösség megsértése miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
217. §   Aki a 127. § (1) bekezdésében meghatározott tényállást úgy valósította meg, hogy cselekménye az eset összes körülményeire, különösen a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, az elkövető személyi körülményeire tekintettel kisebb súlyú, közösség megsértése miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Rémhírterjesztés

218. §
(1) Aki mások előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a köznyugalmat zavarja vagy a gazdasági helyzetet károsan érintse, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet sajtó vagy sokszorosítás útján, avagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt követték el.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt sajtó vagy sokszorosítás útján, avagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt követték el.

Garázdaság

219. §
(1) Aki nyilvános helyen olyan közösségellenes magatartást tanúsít, mely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, avagy nem nyilvános helyen tanúsított közösségellenes magatartásával másokban megbotránkozást vagy riadalmat kelt, ha súlyosabb bűntett nem valósult meg, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki nyilvános helyen olyan közösségellenes magatartást tanúsít, mely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, avagy nem nyilvános helyen tanúsított közösségellenes magatartásával másokban megbotránkozást vagy riadalmat kelt, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűntettet visszaeső, vagy
a) a bűncselekményt visszaeső, vagy
b) három vagy több személy követte el, avagy
c) a bűntett alkalmas volt arra, hogy a köznyugalmat súlyosan megzavarja.
c) a bűncselekmény alkalmas volt arra, hogy a köznyugalmat súlyosan megzavarja.
(3) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.

Közokirathamisítás

220. §   Aki
a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) más által készített hamis vagy más által hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
c) közreműködik abban, hogy valakinek jogai vagy jogviszonyai lényegére vonatkozó valótlan adatokat, tényeket vagy nyilatkozatokat vezessenek közokiratba,
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bűntettek tárgya mind belföldi, mind külföldi közokirat lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények tárgya mind belföldi, mind külföldi közokirat lehet.
(3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirathamisítást gondatlanul követi el, pénzbüntetéssel büntetendő.
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
221. §   Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve
a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) az általa készített közokiratba lényeges tényt hamisan vezet be,
hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
221. §   Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve
a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) az általa készített közokiratba lényeges tényt hamisan vezet be,
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Magánokirathamisítás

222. §   Aki valamely jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűntének bizonyítására hamis vagy hamisított magánokiratot használ, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Visszaélés okirattal

223. §
(1) Aki olyan közokiratot, amely nem, vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, annak beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez, megsemmisít, megrongál vagy eltitkol, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki azért, hogy másnak hátrányt okozzon, az előző bekezdésben leírt tevékenységet magánokirat vonatkozásában követi el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

XIII. FEJEZET
A NÉPGAZDASÁG ELLENI BŰNTETTEK

A gazdálkodás rendjét sértő bűntettek

XIII. FEJEZET
A NÉPGAZDASÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények

A gazdálkodással kapcsolatos kötelességek megszegése

224. §
(1) Aki termék vagy termény előállítására, felhasználására, forgalmára, bejelentésére, rendelkezésre bocsátására, készletben tartására vagy kezelésére vonatkozó, jogszabályon vagy jogszabály alapján kiadott rendelkezésen alapuló kötelességét megszegi, és ezzel számottevő gazdasági hátrányt okoz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet
a) visszaesőként,
b) jelentős mennyiségű vagy értékű termékre vagy terményre követték el.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) visszaesőként,
b) jelentős mennyiségű vagy értékű termékre vagy terményre követték el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette.
(4) Aki a bűntettet gondatlanul követi el, pénzbüntetéssel, a népgazdaság érdekeinek súlyos sérelme esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.
(4) Aki a bűncselekményt gondatlanul követi el, pénzbüntetéssel, a népgazdaság érdekeinek súlyos sérelme esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.

Pazarló gazdálkodás

225. §
(1) Állami szerv, társadalmi szervezet vagy szövetkezet önálló intézkedésre jogosított dolgozója, aki az ésszerű gazdálkodás követelményeit súlyosan vagy rendszeresen megszegve jelentős pénz-, anyag-, energia- vagy munkaerőpazarlással járó gazdasági tevékenységet fejt ki, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Állami szerv, társadalmi szervezet, szövetkezet vagy egyesület önálló intézkedésre jogosított dolgozója, aki az ésszerű gazdálkodás követelményeit súlyosan vagy rendszeresen megszegve számottevő gazdasági hátrányt okoz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette.
(3) Aki a bűntettet gondatlanul követi el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával, a népgazdaság érdekeinek súlyos sérelme esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a bűncselekményt gondatlanul követi el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával, a népgazdaság érdekeinek súlyos sérelme esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Felelőtlen eladósodás

225/A. §   Aki az állami szerv, a társadalmi szervezet, a szövetkezet vagy az egyesület rendelkezésére álló pénzeszközöket jelentősen meghaladó fedezetlen kötelezettséget vállal, és ezáltal gazdasági hátrányt okoz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A népgazdaság szerveinek megtévesztése

226. §
(1) Aki abból a célból, hogy beruházás vagy hitel engedélyezését, illetve gazdasági terv jóváhagyását kieszközölje, vagy az álló- és forgóeszközök elosztását vagy ár megállapítását befolyásolja, avagy devizahatósági engedélyt szerezzen a népgazdaság illetékes szervét valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy egyébként megtéveszti, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki a népgazdaság illetékes szervét megtéveszti és ezzel számottevő gazdasági hátrányt okoz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett jelentős gazdasági hátrányt okozott.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős gazdasági hátrányt okozott.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette.
(4) Aki az (1) bekezdésben említett szerv részére a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltató dolgozóval szemben emiatt hátrányos intézkedést tesz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.

A gazdasági ellenőrzés és adatgyűjtés akadályozása

227. §
(1) Aki a gazdasági ellenőrzésre vagy adatgyűjtésre jogosított szervet a gazdálkodásra vonatkozó valótlan adatok szolgáltatásával, adatok eltitkolásával, vagy más módon félrevezeti, illetőleg a kötelező adatszolgáltatást vagy jelentéstételt megtagadja, az előírt számviteli nyilvántartások vezetését rendszeresen elmulasztja, illetőleg azokban az előírt adatokat rendszeresen nem a valóságnak megfelelően tünteti fel, avagy az ellenőrzést egyéb módon meghiúsítani törekszik, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.
(2) Ugyanígy kell büntetni azt is, aki az (1) bekezdésben említett szerv részére a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltató dolgozóval szemben emiatt hátrányos intézkedést tesz.
227. §   Aki a jogszabályban vagy a jogszabály alapján kiadott rendelkezésben előírt számviteli nyilvántartások vezetését rendszeresen elmulasztja, vagy a gazdasági, a pénzügyi, illetőleg az árellenőrzést egyéb módon meghiúsítani törekszik, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A beruházási és a pénzügyi fegyelmet sértő bűncselekmény

Visszaélés találmánnyal

228. §
(1) Aki találmányt vagy egyéb hasznosítható műszaki megoldást a jogszabályban előírt engedély nélkül külföldre juttat vagy belföldön nyilvánosságra hoz, amennyiben súlyosabb bűntett nem valósult meg, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette.

A beruházási és a pénzügyi fegyelmet sértő bűntett

229. §
(1) Aki a hitelrendszerről, a pénzforgalomról, illetve a beruházásokról és felújításokról szóló jogszabályokban meghatározott valamely kötelességet vagy tilalmat megszegi vagy kijátssza azáltal, hogy
a) közvetlenül vagy közvetve, meg nem engedett hitelt nyújt vagy vesz igénybe,
b) a meghatározott célra engedélyezett hitelt, illetőleg a meghatározott beruházás vagy felújítás céljára szolgáló eszközöket a céltól eltérően használja fel,
c) beruházást engedély nélkül, beruházást vagy felújítást nem engedélyezett forrásból származó eszközökkel, illetve felújítást más rendeltetésű eszközökkel valósít meg,
d) a hitel fedezetét egészben vagy részben elvonja, a hitel biztosítékainak (zálogjog, jelzálogjog, törvényes elsőbbségi kielégítési jog, engedményezés, kezesség stb.) érvényesítését akadályozza, vagy a hitelezőnek a fedezetből való kielégítését egyéb módon meghiúsítja,
e) munkabérnek nem a béralap terhére, illetőleg a béralap terhére nem munkabérnek a kifizetése iránt rendelkezik,
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki a hitelrendszerről, a pénzforgalomról, illetve a beruházásokról és a felújításokról szóló jogszabályokban meghatározott valamely kötelezettséget vagy tilalmat megszegi vagy kijátssza azáltal, hogy
a) közvetlenül vagy közvetve meg nem engedett hitelt nyújt vagy vesz igénybe, a meghatározott célra nyújtott hitelt, illetőleg a meghatározott beruházás céljára szolgáló eszközöket a céltól eltérően használja fel, beruházást nem az arra rendelt forrásból származó eszközökkel valósít meg, és ezzel a beruházások és a pénzgazdálkodás rendjéhez fűződő érdekeket számottevően sérti vagy veszélyezteti;
b) a hitel fedezetét egészben vagy részben elvonja, a hitel biztosítékainak érvényesítését akadályozza vagy a hitelezőnek a fedezetből való kielégítését egyéb módon meghiúsítja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett a beruházások és a pénzgazdálkodás rendjéhez fűződő érdekeket súlyosan sértette.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a beruházások és a pénzgazdálkodás rendjéhez fűződő érdekeket súlyosan sértette.
229/A. §   Aki fedezetlen csekket bocsát ki, vagy hoz forgalomba, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Rossz minőségű ipari termék forgalomba hozatala

230. §
(1) Ipari vagy kereskedelmi vállalat vagy szövetkezet vezető munkakört betöltő vagy minőségi ellenőrzést végző dolgozója, aki rossz minőségű ipari termékek jó minőségű termékként való forgalomba hozatala iránt intézkedik, vagy annak forgalomba hozatalát, bár ez munkakörénél fogva kötelessége volna, nem akadályozza meg,
amennyiben súlyosabb bűntett nem valósult meg, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Ipari vagy kereskedelmi vállalat vagy szövetkezet vezető munkakört betöltő vagy minőségi ellenőrzést végző dolgozója, aki rossz minőségű ipari terméknek vagy olyan mezőgazdasági terménynek, amelyre vonatkozóan a minőségi követelményeket kötelező hatályú állami szabvány állapítja meg, jó minőségű termékként vagy terményként való értékesítése, használatba adása, illetőleg forgalomba hozatala iránt intézkedik, vagy annak értékesítését, használatba adását, illetőleg forgalomba hozatalát, bár ez munkakörénél fogva kötelessége volna, nem akadályozza meg, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet jelentős mennyiségű vagy értékű ipari termékre követték el.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette.
(3) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette.
(3) Aki a bűncselekményt gondatlanul követi el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával, a (2) bekezdés esetében három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki a bűntettet gondatlanul követi el, a (2) bekezdés esetében egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával, a (3) bekezdés esetében három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
231. §
(1) Aki az ipari termékek minőségének megállapítására vonatkozó szabályokat megszegi, ha ennek folytán jelentős mennyiségű vagy értékű ipari termék magasabb minőségi osztályba sorolva kerül forgalomba, mint azt a Magyar Népköztársasági Országos Szabvány vagy más kötelező előírás rendeli, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.
(1) Aki az ipari termékek vagy a mezőgazdasági termények minőségének a megállapítására vonatkozó szabályokat megszegi, és ennek folytán jelentős mennyiségű vagy értékű ipari terméket vagy mezőgazdasági terményt magasabb minőségi osztályba sorolva értékesítenek, adnak használatba, illetőleg hoznak forgalomba mint azt a kötelező hatályú állami szabvány rendeli, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette.
232. §
(1) Az olyan ipari termék, amelyre vonatkozóan a minőségi követelményeket Magyar Népköztársasági Országos Szabvány állapítja meg, abban az esetben rossz minőségű, ha a Szabványban meghatározott legalacsonyabb minőségi követelménynek sem felel meg.
(1) Az olyan ipari termék vagy mezőgazdasági termény, amelyre vonatkozóan a minőségi követelményeket kötelező hatályú állami szabvány állapítja meg, abban az esetben rossz minőségű, ha e szabványban meghatározott legalacsonyabb minőségi követelményeknek sem felel meg.
(2) Ha az ipari termék minőségét Magyar Népköztársasági Országos Szabvány nem állapítja meg, az akkor rossz minőségű, ha a felettes vagy erre egyébként illetékes szerv által jóváhagyott műszaki előírásban meghatározott legalacsonyabb minőségi követelménynek sem felel meg.
(2) Ha a külkereskedelmi forgalomban az ipari termék minőségét nem kötelező hatályú állami szabvány alapján állapítják meg, az abban az esetben rossz minőségű, ha a szerződésben írt kikötéseknek nem felel meg, feltéve, hogy emiatt a szerződés teljesítésére egyáltalán nem, vagy csak jelentős gazdasági hátrány okozásával alkalmas.
(3) Ha a külkereskedelmi forgalomban az ipari termék minőségét nem Magyar Népköztársasági Országos Szabvány alapján állapítják meg, az abban az esetben rossz minőségű, ha a szerződésben írt kikötéseknek nem felel meg, feltéve hogy emiatt a szerződés teljesítésére egyáltalán nem vagy csak jelentős gazdasági hátrány okozásával alkalmas.
(3) Az előző bekezdések esetein kívül rossz minőségű az olyan ipari termék, amely rendeltetésszerű céljára nem használható vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent.
(4) Az előző bekezdések esetein kívül rossz minőségű az olyan ipari termék, amely rendeltetésszerű céljára nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent.

Minőség hamis tanúsítása

233. §
(1) Aki minőségi bizonyítványban vagy minőséget igazoló más okiratban termék vagy termény minőségéről valótlan adatot tanúsít, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a bűntettet gondatlanul követi el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.
(2) Aki a bűncselekményt gondatlanul követi el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.

Hamis jelzéssel ellátott termék (termény) forgalomba hozatala

234. §   Aki terméket vagy terményt olyan minőségi jellel, szabványjellel vagy más jelzéssel ellátva hoz forgalomba, amelynek az nem felel meg, vagy nem a valódi, hanem más előállító megjelölésével ellátva hoz forgalomba, illetve a forgalomba hozatal iránt intézkedik, amennyiben súlyosabb bűntett nem valósult meg, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.
234. §   Aki terméket vagy terményt olyan minőségi jellel, szabványjellel vagy más jelzéssel ellátva hoz forgalomba, amelynek az nem felel meg, vagy nem a valódi, hanem más előállító megjelölésével ellátva hoz forgalomba, illetve a forgalomba hozatal iránt intézkedik, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Vesztegetés

235. §
(1) Aki állami vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél vagy szövetkezetnél betöltött munkakörében kötelességének megszegéséért előnyt kér, követel vagy elfogad, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki állami szervnél, szövetkezetnél vagy egyesületnél betöltött munkakörében, illetőleg tisztségében kötelességének megszegéséért előnyt követel, kér vagy fogad el - amennyiben nem hivatalos személy -, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az elkövető visszaeső;
b) a bűntett jelentős gazdasági hátrányt okozott.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az elkövető visszaeső,
b) a bűncselekmény számottevő gazdasági hátrányt okozott.
(3) A 154. § rendelkezéseit vesztegetés esetében is alkalmazni kell.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott személyt, annak vagy reá tekintettel másnak adott vagy ígért előnnyel a munkaköréből, illetőleg a tisztségéből folyó kötelességének megszegésére indít vagy erre törekszik, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott, önálló intézkedésre jogosított személy, aki munkakörében, illetőleg tisztségében kötelességének teljesítéséért előnyt követel, kér vagy elfogad, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) A 154. § rendelkezéseit vesztegetés esetében is alkalmazni kell.

Befolyással üzérkedés

235/A. §
(1) Aki azért, hogy a 235. § (1) bekezdésében meghatározott személynél valódi vagy színlelt befolyást érvényesítse, a maga vagy más részére előnyt követel, kér, vagy elfogad - ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg - egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen követik el.
(3) A 154. § rendelkezéseit e § esetében is alkalmazni kell.

Üzérkedés

236. §
(1) Aki
a) megfelelő jogosítvány nélkül kereskedelmi tevékenységet folytat vagy ipari vállalkozást tart fenn,
b) áruval gazdaságilag indokolatlan közbenső kereskedést űz, vagy azzal árdrágításra alkalmas más módon üzérkedik,
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az üzérkedést
a) üzletszerűen,
b) visszaesőként,
c) bűnszövetségben,
d) jelentős mennyiségű vagy értékű árura követték el,
e) úgy leplezték, mintha az azzal járó gazdasági tevékenységet állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv vagy szövetkezet szabályszerű működése körében fejtette volna ki.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az üzérkedést
a) üzletszerűen,
b) visszaesőként,
c) bűnszövetségben,
d) jelentős mennyiségű vagy értékű árura követték el,
e) devizagazdálkodást sértő bűntettel (247. §) vagy vámbűntettel (249. §) összefüggően követték el,
f) úgy leplezték, mintha az azzal járó gazdasági tevékenységet állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv vagy szövetkezet szabályszerű működése körében fejtette volna ki.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az üzérkedés a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette, ha pedig ebben az esetben a bűntett a (2) bekezdés szerint is minősül, a büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az üzérkedés a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette, ha pedig ebben az esetben a bűncselekmény a (2) bekezdés szerint is minősül, a büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.
(4) A (2) és (3) bekezdés eseteiben mellékbüntetésként vagyonelkobzásnak visszaesővel szemben pedig kitiltásnak is helye van.

Jogosulatlan külkereskedelmi tevékenység

237. §
(1) Aki megfelelő jogosultság nélkül külkereskedelmi tevékenységet fejt ki, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette.
(3) Aki a bűntettet gondatlanul követi el, pénzbüntetéssel, a népgazdaság érdekeinek súlyos sérelme esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.
(3) Aki a bűncselekményt gondatlanul követi el, pénzbüntetéssel, a népgazdaság érdekeinek súlyos sérelme esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.

Engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység

237/A. §
(1) Az a külkereskedelmi tevékenységre jogosult, aki külkereskedelmi tevékenységet jogszabályon, vagy jogszabály alapján kiadott rendelkezésen alapuló engedély nélkül végez, és ezáltal a külkereskedelem érdekeit sérti vagy veszélyezteti, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a népgazdaság érdekeit súlyosan veszélyeztette.

Árdrágítás

238. §
(1) Aki
a) áruért a hatósági árnál magasabb árat,
b) hatósági ár hiányában pedig olyan árat követel, köt ki vagy fogad el, amely a méltányos hasznot meghaladó nyereséget foglal magában,
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki
a) áruért a hatósági árnál vagy a reá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat követel, köt ki vagy fogad el, avagy
b) hatósági ár hiányában az áru árát úgy vagy olyan mértékben állapítja meg, illetve tartja fenn, hogy az tisztességtelen módon elért vagy az indokolt hasznot meghaladó nyereséget foglal magában,
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az árdrágítást
a) üzletszerűen,
b) visszaesőként,
c) bűnszövetségben,
d) jelentős mennyiségű vagy értékű árura követték el.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az árdrágítást
a) üzletszerűen,
b) visszaesőként,
c) bűnszövetségben,
d) jelentős mennyiségű vagy értékű árura követték el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette.
(4) A (2) és (3) bekezdés eseteiben mellékbüntetésként vagyonelkobzásnak, ha pedig visszaeső üzletszerűen követ el árdrágítást, kitiltásnak is helye van.
(5) Aki a bűntettet gondatlanul követi el, pénzbüntetéssel büntetendő.
(5) Aki a bűncselekményt gondatlanul követi el, pénzbüntetéssel büntetendő.
(6) Nem esik az (1) bekezdés b) pontja alá annak a cselekménye, aki a hatóság által megállapított irányárat nem lépi túl.
(7) Az (1) bekezdés a) pontja alá esik annak a cselekménye is, aki áruért az áru tényleges minőségénél jobb minőségű áru hatósági árának megfelelő árat követel, köt ki vagy fogad el.

A vásárlók megkárosítása

239. §
(1) Aki a kiskereskedelem körében hamis méréssel, számolással, vagy az áru minőségének megrontásával a vásárlókat megkárosító tevékenységet folytat, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki az árunak közvetlenül a fogyasztók részére történő forgalomba hozatala során hamis méréssel, számolással vagy az áru minőségének megrontásával a vásárlókat megkárosító tevékenységet folytat - ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg - egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet
a) üzletszerűen,
b) visszaesőként követték el, vagy
c) a bűntett a vásárlók jelentős megkárosításával járt.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) üzletszerűen,
b) visszaesőként követték el, vagy
c) a bűncselekmény a vásárlók jelentős megkárosításával járt.

Közellátási bűncselekmény

Közellátási bűntett

240. §
(1) Aki a közellátás érdekeinek sérelmével
a) terméknek vagy terménynek rendelkezése alatt álló készletét jogszabály tilalma ellenére vagy a rendes gazdálkodás szabályainak a megsértésével megsemmisíti, használhatatlanná teszi, elrejti, eltitkolja, vagy felhasználja,
b) terméket vagy terményt szükségletéhez képest túlzott mértékben szerez be, és ezzel annak beszerzését mások részére megnehezíti,
c) termék vagy termény beszerzésére, forgalomba hozatalára vagy szállítására vonatkozó jogosítványt megtévesztő magatartással szerez meg vagy azzal üzérkedik,
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet
a) visszaesőként,
b) jelentős mennyiségű vagy értékű termékre vagy terményre követték el.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) visszaesőként,
b) jelentős mennyiségű vagy értékű termékre vagy terményre követték el.
(3) A (2) bekezdés eseteiben mellékbüntetésként vagyonelkobzásnak is helye van.
(4) Aki a bűntettet gondatlanul követi el, pénzbüntetéssel büntetendő.
(4) Aki a bűncselekményt gondatlanul követi el, pénzbüntetéssel büntetendő.

A pénz- és a bélyeghamisítás

Pénzhamisítás

241. §
(1) Aki
a) forgalomban levő pénzt forgalombahozatal céljából utánoz vagy meghamisít,
b) a más által utánzott vagy meghamisított pénzt forgalombahozatal céljából megszerzi, avagy
c) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz,
két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást
a) bűnszövetségben,
b) nagy mennyiségű vagy értékű pénzre követték el.
(3) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamisítás tárgya váltópénz vagy ha a hamis vagy meghamisított pénz mennyisége vagy értéke egyébként nem jelentős.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamisítás tárgya váltópénz vagy ha a hamis vagy meghamisított pénz mennyisége vagy értéke egyébként nem jelentős.
(4) Pénzhamisítás esetében mellékbüntetésként vagyonelkobzásnak is helye van.
242. §
(1) Ha a 241. § (1) bekezdésének c) pontja esetében az elkövető a hamis vagy meghamisított pénzt valódi, illetve hamisítatlan gyanánt jogszerűen szerezte, és a pénz hamis vagy meghamisított voltát felismerte, a büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés vagy javító-nevelő munka.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet nagy mennyiségű vagy értékű pénzre követték el.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt nagy mennyiségű vagy értékű pénzre követték el.
243. §   Aki pénzhamisításra irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.
244. §
(1) A 241. § alkalmazása szempontjából forgalomban levő pénz utánzásának kell tekinteni forgalomból kivont pénznek olyan megváltoztatását, hogy forgalomba levő pénz látszatát keltse,
pénz meghamisításának kell tekinteni olyan jelzés alkalmazását, illetve eltávolítását, amely annak megjelölésére szolgál, hogy a pénz csak meghatározott országban érvényes,
továbbá a pénz nemesfém-tartalmának csökkentését is.
(2) A 241-243. §-ok alkalmazásában pénz alatt a fém- vagy papírpénzt és a bankjegyet kell érteni.
(3) Az állam által kibocsátott értékpapír, valamint - ha közforgalom tárgya - a bemutatóra szóló egyéb értékpapír a papírpénzzel azonos megítélés alá esik.
(4) A külföldi pénz, illetve értékpapír a belföldivel azonos védelemben részesül.

Bélyeghamisítás

245. §
(1) Aki bélyeget forgalombahozatal vagy felhasználás céljából utánoz vagy meghamisít, avagy a más által utánzott vagy meghamisított bélyeget ugyanilyen célból megszerzi, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ugyanígy kell büntetni azt is, aki hamis, meghamisított, vagy már felhasznált bélyeget - mint valódit, illetőleg fel nem használtat - forgalomba hoz vagy felhasznál.
(3) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bélyeghamisítást
a) bűnszövetségben,
b) nagy mennyiségű vagy értékű bélyegre követték el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bélyeghamisítást
a) bűnszövetségben,
b) nagy mennyiségű vagy értékű bélyegre követték el.
(4) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a felhasznált vagy forgalomba hozott bélyeg mennyisége vagy értéke nem jelentős.
246. §
(1) A 245. § alkalmazásában bélyeg:
a) postai vagy pénzügyi használat céljára rendelt, forgalomban levő, abból kivont vagy abba még nem került bélyeg,
b) a posta bármely tevékenységi körében használat céljára rendelt, forgalomban levő, abból kivont vagy abba még nem került értékcikk, a postai bérmentesítő géplenyomat, alkalmi és más felülnyomás, nemzetközi válaszdíjszelvény, postai igazoló jegy, továbbá a díjazással kapcsolatban a posta által alkalmazott bármely felírás vagy jelzés,
c) a szigorú számadás alá eső államigazgatási nyomtatvány, akár van rajta bélyeglenyomat, akár nincs,
d) az olyan hatósági jegy vagy pecsét, amely adó biztosítására, fém természetének és tartalmának, anyag átvételének, minőségének vagy mennyiségének bizonyítására szolgál, vagy amelyet pénzügyi hatóság vagy közeg alkalmazott,
e) a mérésügyi hatóság által mérőeszköz hitelesítésének és vizsgálatának bizonyítására, valamint hordók űrtartalmának jelzésére használt bélyegzők és pecsétek.
(2) A 245. § alkalmazásában forgalombahozáson a bélyeggyűjtés céljára történt forgalombahozást, meghamisításon pedig a bélyegnek gyűjtés célját szolgáló bármilyen jogosulatlan megváltoztatását is érteni kell.
(3) A külföldi bélyeg a belföldivel azonos védelemben részesül.

A pénzügyi bűntettek

A devizagazdálkodást sértő bűntett

A pénzügyi bűncselekmények

A devizagazdálkodást sértő bűncselekmény

247. §
(1) Aki a devizagazdálkodásról szóló, valamint a nemesfémek és nemesfémtárgyak birtoklását és forgalmát szabályozó jogszabályokban meghatározott valamely kötelességet vagy tilalmat megszegi vagy kijátssza, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet
a) üzletszerűen,
b) visszaesőként,
c) jelentős értékkel kapcsolatban követték el.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) üzletszerűen,
b) visszaesőként,
c) jelentős értékkel kapcsolatban követték el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett a devizagazdálkodás érdekeit súlyosan sértette.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a devizagazdálkodás érdekeit súlyosan sértette.
(4) A (2) és (3) bekezdés eseteiben mellékbüntetésként vagyonelkobzásnak és kitiltásnak is helye van.
(5) Aki a bűntettet jelentős értékkel kapcsolatban gondatlanul követi el, pénzbüntetéssel büntetendő.
(5) Aki a bűncselekményt jelentős értékkel kapcsolatban gondatlanul követi el, pénzbüntetéssel büntetendő.

Adócsalás

248. §
(1) Aki
a) adókötelezettségének megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti,
a) az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság előtt valótlanul ad elő, vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti,
b) a hatóság megtévesztésével őt meg nem illető adómentességet vagy adókedvezményt vesz igénybe,
b) a hatóság megtévesztésével szerez adómentességet vagy adókedvezményt,
c) olyan terményt vagy terméket, amely jövedék tárgya, a jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül előállít, a jövedéki ellenőrzés alól elvon, vagy más által elvont terményt vagy terméket vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik,
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető visszaeső.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető visszaeső.
(3) E § alkalmazásában adó alatt az illetéket is érteni kell.

Vámbűntett

249. §
(1) Aki
a) vámárut a vámellenőrzés alól elvon vagy a vámárunak vámszempontból lényeges körülményei tekintetében a hatóság előtt valótlan nyilatkozatot tesz (csempészet),
b) csempészett vámárut vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik (vámorgazdaság),
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető visszaeső.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető visszaeső.

VEGYES RENDELKEZÉSEK
ELKOBZÁS

250. §
(1) A gazdálkodással kapcsolatos kötelességek megszegése, üzérkedés, árdrágítás, közellátási bűntett és a devizagazdálkodást sértő bűntett, valamint az adócsalás bűntettének a 248. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetében az elkövető tulajdonában levő azt a pénzt, vagy egyéb dolgot, amelyre a bűntettet elkövették, el kell kobozni.
(1) A gazdálkodással kapcsolatos kötelességek megszegése, üzérkedés, árdrágítás, közellátási bűncselekmény és a devizagazdálkodást sértő bűncselekmény, valamint az adócsalás bűncselekményének a 248. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetében az elkövető tulajdonában levő azt a pénzt, vagy egyéb dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövették, el kell kobozni.
(2) Elkobzásnak helye van akkor is, ha a pénz vagy egyéb dolog nem az elkövető tulajdona, de a tulajdonos a bűntett elkövetéséről előzetesen tudott.
(2) Elkobzásnak helye van akkor is, ha a pénz vagy egyéb dolog nem az elkövető tulajdona, de a tulajdonos a bűncselekmény elkövetéséről előzetesen tudott.
(3) Vámbűntett esetében el kell kobozni azt az árut, amelyre a vámbűntettet elkövették; nem lehet elkobozni azt az árut, amely állami szerv vagy szövetkezet tulajdonában van.
(4) Ha azt a pénzt vagy egyéb dolgot, amelyre a bűntettet elkövették, nem lehet elkobozni, az elkövetőt az elkobzás alá eső érték megfizetésére kell kötelezni.
(4) Ha azt a pénzt vagy egyéb dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövették, nem lehet elkobozni, az elkövetőt az elkobzás alá eső érték megfizetésére kell kötelezni.
(5) A bíróság az elkobzás, illetve az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés kimondását mellőzheti, ha az az elkövetőre a bűntett súlyával arányban nem álló méltánytalan hátrányt jelentene.
(5) A bíróság az elkobzás, illetve az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés kimondását mellőzheti, ha az az elkövetőre a bűncselekmény súlyával arányban nem álló méltánytalan hátrányt jelentene.

Feljelentés

251. §   A gazdálkodással kapcsolatos kötelességek megszegése (224. §), pazarló gazdálkodás (225. §), a népgazdaság szerveinek megtévesztése (226. §), a gazdasági ellenőrzés és adatgyűjtés akadályozása (227. §), visszaélés találmánnyal (228. §), a beruházási és a pénzügyi fegyelmet sértő bűntett (229. §), rossz minőségű ipari termék forgalomba hozatala (230-232. §), jogosulatlan külkereskedelmi tevékenység (237. §), adócsalás (248. §) és vámbűntett (249. §) miatt büntető eljárásnak csak a jogszabályban meghatározott szerv feljelentése alapján van helye.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

252. §   Ennek a Fejezetnek az alkalmazásában
1. hatósági áron a hatóságilag megállapított vagy hatósági rendelkezés folytán alkalmazandó árat kell érteni;
2. áru alatt ipari vagy egyéb, gazdasági jellegű szolgáltatást, ár alatt pedig az ilyen szolgáltatás ellenértékét (díját) és általában az áru (szolgáltatás) ellenében járó bármilyen vagyoni értékű ellenszolgáltatást is érteni kell.

XIV. FEJEZET
A SZEMÉLY ELLENI BŰNTETTEK

Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűntettek

XIV. FEJEZET
A SZEMÉLY ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények

Emberölés

253. §
(1) Aki mást megöl, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés vagy halál, ha a bűntettet
a) különösen kegyetlen, előre kitervelt vagy sok ember életét veszélyeztető módon,
b) nyereségvágyból, avagy más aljas indokból vagy célból,
c) hivatalos személy ellen hivatalos eljárása alatt, illetőleg amiatt,
d) több emberen vagy visszaesőként követték el.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés vagy halál, ha a bűncselekményt
a) különösen kegyetlen, előre kitervelt vagy sok ember életét veszélyeztető módon,
b) nyereségvágyból, avagy más aljas indokból vagy célból,
c) hivatalos személy ellen hivatalos eljárása alatt, illetőleg amiatt,
d) több emberen vagy visszaesőként követték el.
(3) Aki emberölésre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki az embertölést gondatlanul követi el, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki az embertölést gondatlanul követi el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Erős felindulásban elkövetett emberölés

254. §   Aki mást megöl, ha ölési szándéka méltányolható okból származó erős felindulásban keletkezett, és a bűntettet ebben az állapotban végre is hajtotta, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
254. §   Aki mást megöl, ha ölési szándéka méltányolható okból származó erős felindulásban keletkezett, és a bűncselekményt ebben az állapotban végre is hajtotta, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Öngyilkosságban közreműködés

255. §
(1) Aki mást öngyilkosság elkövetésére rábír, vagy másnak öngyilkosság elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot elkövették vagy megkísérelték, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az öngyilkos
a) fiatalkorú;
b) olyan személy, akit elmebetegsége, gyengeelméjűsége vagy tudatzavara a cselekmény megítélésében korlátozott.

Magzatelhajtás

256. §
(1) Aki más magzatát elhajtja, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az elkövető visszaeső;
b) a bűntettet üzletszerűen vagy
c) a nő beleegyezése nélkül követték el;
d) a bűntett súlyos testi sértést okozott.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az elkövető visszaeső;
b) a bűncselekményt üzletszerűen vagy
c) a nő beleegyezése nélkül követték el;
d) a bűncselekmény súlyos testi sértést okozott.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett halált okozott.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okozott.
(4) Az a nő, aki magzatát elhajtja, vagy elhajtatja, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Nem büntethető magzatelhajtás miatt, aki a terhesség megszakítását az arra hivatott szerv által jogszabály alapján kiadott engedélynek megfelelően hajtja, illetve hajtatja végre.

Testi sértés

257. §
(1) Aki másnak testi épségét vagy egészségét sérti, ha az okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyult, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával (könnyű testi sértés),
nyolc napot meghaladó gyógyulási idő esetén pedig három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (súlyos testi sértés).
(2) A büntetés az (1) bekezdésben írt megkülönböztetéshez képest három évig, illetve hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértést
a) különös kegyetlenséggel, vagy
b) visszaesőként, avagy
c) a súlyos testi sértést aljas indokból követték el.
(2) A büntetés az (1) bekezdésben írt megkülönböztetéshez képest három évig, illetve egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértést
a) különös kegyetlenséggel, vagy
b) visszaesőként, avagy
c) a súlyos testi sértést aljas indokból követték el.
(3) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés maradandó testi fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást idézett elő.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a súlyos testi sértéssel összefüggően garázdaságot (219. §) is megvalósítottak,
b) a testi sértés maradandó testi fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást idézett elő.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett halált okozott.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okozott.
(5) Aki a súlyos testi sértést gondatlanul követi el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával, a (3) bekezdés esetében két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Visszaeső e § alkalmazásában az is, akit megelőzőleg emberölés [253. § (1) és (2) bekezdés] vagy erős felindulásban elkövetett emberölés (254. §) bűntette miatt ítéltek el.
(6) Visszaeső e § alkalmazásában az is, akit megelőzőleg emberölés [253. § (1) és (2) bekezdés] vagy erős felindulásban elkövetett emberölés (254. §) bűncselekménye miatt ítéltek el.
(7) Könnyű testi sértés miatt az (1) bekezdés esetében büntető eljárásnak csak magánindítványra van helye.

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

258. §
(1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével egy vagy több ember életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanul közvetlen veszélynek teszi ki, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett súlyos testi sértést okozott;
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést okozott;
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett halált okozott.
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okozott.
(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézte elő, a büntetés az előző bekezdésekben tett megkülönböztetéshez képest hat hónaptól öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés.
(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézte elő, a büntetés az előző bekezdésekben tett megkülönböztetéshez képest egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés.
(4) A járművek vezetésére vonatkozó közlekedési szabályok, valamint a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok e § alkalmazásában foglalkozási szabályok.
(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabályok a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is.

Segítségnyújtás elmulasztása

259. §
(1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérültnek, balesetet szenvedett vagy olyan személynek, aki az életet vagy testi épséget közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghalt, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.
(3) A büntetés az (1) és (2) bekezdésben tett megkülönböztetéshez képest három évig, illetőleg hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a sérülést, a balesetet, illetve az életet vagy a testi épséget közvetlenül veszélyeztető helyzetet akár gondatlan, akár vétlen magatartásával az elkövető okozta, vagy ha az elkövető a segítségnyújtásra foglalkozásánál fogva vagy egyébként is köteles volt.
(3) A büntetés az (1) és (2) bekezdésben tett megkülönböztetéshez képest három évig, illetőleg egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a sérülést, a balesetet, illetve az életet vagy a testi épséget közvetlenül veszélyeztető helyzetet akár gondatlan, akár vétlen magatartásával az elkövető okozta, vagy ha az elkövető a segítségnyújtásra foglalkozásánál fogva vagy egyébként is köteles volt.
(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki csupán a közlekedési szabályok alapján volt segítségnyújtásra köteles.

Gondozási kötelezettség elmulasztása

260. §   Aki állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról gondoskodni nem tudó személlyel szemben fennálló gondozási kötelezettségét nem teljesíti, ha ezáltal a gondozásra szoruló életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az emberi szabadság és méltóság elleni bűntettek

Az emberi szabadság és méltóság elleni bűncselekmények

Kényszerítés

261. §   Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, ha a cselekmény jelentős érdeksérelemmel járt - amennyiben más bűntett nem valósult meg - három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
261. §   Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, ha a cselekmény jelentős érdeksérelemmel járt - amennyiben más bűncselekmény nem valósult meg - három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Személyi szabadság megsértése

262. §
(1) Aki mást személyi szabadságától jogtalanul megfoszt, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűntettet aljas indokból vagy célból,
a) a bűncselekményt aljas indokból vagy célból,
b) hivatalos minőség vagy megbízás színlelésével követték el,
c) a bűntett a sértett sanyargatásával járt, vagy
c) a bűncselekmény a sértett sanyargatásával járt, vagy
d) súlyos következményre vezetett.

Magánlaksértés

263. §
(1) Aki jogos indok nélkül másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy azokhoz tartozó bekerített helyre az abban lakónak vagy az azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemegy vagy abban bentmarad,
úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy azokhoz tartozó bekerített helyre bemenjen,
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a magánlaksértést
a) erőszakkal vagy fenyegetéssel,
b) hivatalos minőség vagy megbízás felhasználásával vagy színlelésével,
c) éjjel,
d) fegyveresen követték el, vagy
e) több személy együttesen követte el.

Magántitok megsértése

264. §
(1) Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva megtudott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, hat hónapig terjedő javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett súlyos hátrányt okozott.
(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos hátrányt okozott.

Levéltitok megsértése, távközlési titok kifürkészése

265. §
(1) Aki másnak levelét, zárt iratát vagy táviratát felbontja vagy megszerzi avégett, hogy annak tartalmát megtudja, avagy aki azt ilyen célból másnak átadja,
úgyszintén az is, aki távbeszélő vagy más távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész,
hat hónapig terjedő javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a megtudott titkot felfedte.

Rágalmazás

266. §
(1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, avagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy egy évig terjedő javító-nevelő munkával büntetendő.
(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból,
b) sajtó vagy sokszorosítás útján, avagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt követték el, vagy az
c) súlyos hátrányt okozott.

Becsületsértés

267. §
(1) Aki a 266. § esetén kívül mással szemben olyan kifejezést használ, vagy egyéb olyan cselekményt követ el, amely alkalmas a becsület csorbítására, pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónapig terjedő szabadságvesztés vagy egy évig terjedő javító-nevelő munka, ha a becsületsértést
a) aljas indokból,
b) feltűnően durva módon,
c) sajtó vagy sokszorosítás útján, avagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt követték el, vagy az
d) súlyos hátrányt okozott.

Halottnak vagy emlékének meggyalázása

268. §   Halottnak vagy emlékének meggyalázása a 266. és 267. §-ban foglalt megkülönböztetés szerint, az ott meghatározott büntetéssel büntetendő.

VEGYES RENDELKEZÉSEK
A VALÓSÁG BIZONYÍTÁSA

269. §   A 266-268. §-okban meghatározott bűntettek miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyult. A valóság bizonyításának azonban csak akkor van helye, ha a becsület csorbítására alkalmas tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát közérdek vagy bárkinek jogos érdeke indokolttá tette.
269. §   A 266-268. §-okban meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyult. A valóság bizonyításának azonban csak akkor van helye, ha a becsület csorbítására alkalmas tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát közérdek vagy bárkinek jogos érdeke indokolttá tette.

Magánindítvány és kívánat

270. §
(1) A 263. § (1) bekezdésében, valamint a 264-268. §-okban meghatározott bűntettek miatt büntető eljárásnak csak magánindítványra van helye.
(1) A 263. § (1) bekezdésében, valamint a 264-268. §-okban meghatározott bűncselekmények miatt büntető eljárásnak csak magánindítványra van helye.
(2) A 268. § esetében a magánindítvány előterjesztésére bármelyik hozzátartozó jogosult.
(3) A diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező személy sérelmére elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés miatt büntető eljárásnak csak a sértett diplomáciai úton kijelentett kívánatára van helye.

XV. FEJEZET
A CSALÁD, AZ IFJÚSÁG ÉS A NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNTETTEK

A család és az ifjúság elleni bűntettek

XV. FEJEZET
A CSALÁD, AZ IFJÚSÁG ÉS A NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

A család és az ifjúság elleni bűncselekmények

Kettős házasság

271. §   Aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy aki házassági kötelékben levő személlyel köt házasságot, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Családi állás elleni bűntett

Családi állás elleni bűncselekmény

272. §
(1) Aki más családi állását megváltoztatja, így különösen gyermeket kicserél vagy más családba csempész, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet szülő-, nevelő-, gondozó- vagy gyógyító-intézet alkalmazottja foglalkozása körében követte el.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt szülő-, nevelő-, gondozó- vagy gyógyító-intézet alkalmazottja foglalkozása körében követte el.
(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt személy a bűntettet gondatlanul követi el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.
(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt személy a bűncselekményt gondatlanul követi el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.

Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása

273. §   Aki hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút attól, akinél a hatóság elhelyezte, annak beleegyezése nélkül elvisz, avagy a kiskorút elrejti vagy eltitkolja, és ezen a hatósági határozat végrehajtását meghiúsítja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ifjúság elleni bűntett

274. §
(1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles az a személy, aki a kiskorú testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyezteti, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha súlyosabb bűntett nem valósult meg, ugyanígy büntetendő az a nagykorú személy is, aki kiskorút bűntett elkövetésére vagy züllött életmód folytatására rábír vagy rábírni törekszik.
(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, ugyanígy büntetendő az a nagykorú személy is, aki kiskorút bűncselekmény elkövetésére vagy züllött életmód folytatására rábír vagy rábírni törekszik.

Tartási kötelezettség elmulasztása

275. §
(1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.
(2) Ugyanígy büntetendő az is, akit a bíróság jogerős határozattal - bár az apaság megállapítása nélkül - gyermek tartására kötelezett, és ezt a kötelezettségét önhibájából nem teljesíti.
(3) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető
a) visszaeső;
b) tartási kötelezettségét munkakerülő, iszákos vagy egyébként züllött életmódja miatt nem teljesítette;
c) tartási kötelezettségének elmulasztásával a tartásra jogosítottat súlyos nélkülözésnek tette ki.
(4) Nem büntethető a tartási kötelezettség elmulasztása miatt, aki kötelezettségének az elsőfokú ítélet meghozataláig eleget tett.

A nemi erkölcs elleni bűntettek

A nemi erkölcs elleni bűncselekmények

Erőszakos nemi közösülés

276. §
(1) Aki nőt házassági életközösségen kívül erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, úgyszintén, aki a nőnek védelemre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sértett - a bűntett elkövetésének időpontjában - az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt állt;
a) a sértett - a bűncselekmény elkövetésének időpontjában - az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt állt;
b) ugyanazzal a nővel azonos alkalommal két vagy több férfi egymás cselekményéről tudva közösült.
(3) Ha az elkövető és a sértett az elsőfokú ítélet meghozatala előtt házasságot köt, az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a) pontja esetében a büntetést korlátlanul enyhíteni lehet.

Szemérem elleni erőszak

277. §
(1) Aki mást házassági életközösségen kívül erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra vagy fajtalanság eltűrésére kényszerít, úgyszintén, aki másnak védelemre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki mást házassági életközösségen kívül erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra vagy fajtalanság eltűrésére kényszerít, úgyszintén, aki másnak védelemre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett - a bűntett elkövetésének időpontjában - az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása, vagy gyógykezelése alatt állt.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett - a bűncselekmény elkövetésének időpontjában - az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása, vagy gyógykezelése alatt állt.
(3) Ha az elkövető és a sértett az elsőfokú ítélet meghozatala előtt házasságot köt, a büntetést korlátlanul enyhíteni lehet.

Természet elleni fajtalanság

278. §
(1) Az azonos nemű személyek között véghez vitt fajtalanság elkövetője, ha a cselekményt erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, avagy a sértett védelemre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotának a felhasználásával követte el, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Az azonos nemű személyek között véghez vitt fajtalanság elkövetője, ha a cselekményt erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, avagy a sértett védelemre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotának a felhasználásával követte el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett - a bűntett elkövetésének időpontjában - az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása, vagy gyógykezelése alatt állt.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett - a bűncselekmény elkövetésének időpontjában - az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása, vagy gyógykezelése alatt állt.
279. §   Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
a) az a huszadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét már betöltött, de huszadik életévét még túl nem haladott személlyel természet elleni fajtalanságot követ el,
b) aki természet elleni fajtalanságot másokat megbotránkoztató módon követ el.

Megrontás

280. §
(1) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel közösül, természet elleni vagy egyéb fajtalanságot visz véghez, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel közösül, természet elleni vagy egyéb fajtalanságot visz véghez, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett - a bűntett elkövetésének időpontjában - az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt állt.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett - a bűncselekmény elkövetésének időpontjában - az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt állt.
281. §
(1) Aki tizennegyedik életévét még be nem töltött személyt arra bír rá, hogy mással közösüljön, természet elleni vagy bármilyen egyéb fajtalanságot vigyen véghez, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki tizennegyedik életévét még be nem töltött személyt arra bír rá, hogy mással közösüljön, természet elleni vagy bármilyen egyéb fajtalanságot vigyen véghez, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben írt személyt arra törekszik rábírni, hogy közösüljön, természet elleni vagy bármilyen egyéb fajtalanságot vigyen véghez, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig, illetőleg hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1), illetőleg (2) bekezdésben meghatározott bűntett sértettje az elkövető hozzátartozója, avagy - a bűntett elkövetésének időpontjában - az elkövetőnek nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt állt.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig, illetőleg egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1), illetőleg (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény sértettje az elkövető hozzátartozója, avagy - a bűncselekmény elkövetésének időpontjában - az elkövetőnek nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt állt.

Vérfertőzés

282. §
(1) Aki egyeneságbeli rokonával közösül, természet elleni vagy egyéb fajtalanságot visz véghez, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki egyeneságbeli rokonával közösül, természet elleni vagy egyéb fajtalanságot visz véghez, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Nem büntethető a lemenőágbeli rokon, ha a cselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét még nem haladta túl.
(3) Aki testvérével közösül, természet elleni vagy egyéb fajtalanságot visz véghez, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Üzletszerű kéjelgés

283. §
(1) Aki a közösülést, természet elleni vagy egyéb fajtalanságot üzletszerűen folytatja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető visszaeső. A visszaesésre a 214. § (3) bekezdésének a rendelkezése az irányadó.

Üzletszerű kéjelgésre rábírás

284. §   Aki mást üzletszerű kéjelgésre rábír, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
284. §   Aki mást üzletszerű kéjelgésre rábír, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Üzletszerű kéjelgés elősegítése

285. §
(1) Aki lakását üzletszerű kéjelgés céljára másnak rendelkezésére bocsátja, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ugyanígy büntetendő, aki bordélyházat tart fenn vagy vezet, avagy az annak fenntartásához szükséges anyagi eszközöket szolgáltatja, illetőleg az anyagi eszközök szolgáltatásában résztvesz.

Kitartottság

286. §
(1) Aki egészben vagy részben olyan személlyel tartatja ki magát, aki üzletszerű kéjelgést folytat, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető visszaeső. A visszaesésre a 214. § (3) bekezdésének a rendelkezése az irányadó.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető visszaeső. A visszaesésre a 214. § (3) bekezdésének a rendelkezése az irányadó.

Kerítés

287. §
(1) Aki valakit házasságon kívül közösülésre, természet elleni vagy egyéb fajtalanságra más részére haszonszerzés céljából megszerez, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető
a) kerítéssel üzletszerűen foglalkozik, vagy
b) visszaeső. A visszaesésre a 214. § (3) bekezdésének a rendelkezése az irányadó.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető
a) kerítéssel üzletszerűen foglalkozik, vagy
b) visszaeső. A visszaesésre a 214. § (3) bekezdésének a rendelkezése az irányadó.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítést
a) az elkövető hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló, illetőleg huszadik életévét még be nem töltött személy sérelmére követte el;
b) csalárdsággal, erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel követték el.
(4) Aki a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő kerítés elkövetésére szövetkezik, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Szeméremsértő bűntett

Szeméremsértő vétség

288. §
(1) Aki szeméremsértő tárgyat forgalomba hoz, üzletszerűen kölcsönöz, közszemlére tesz, forgalmát előmozdítja vagy előmozdítani törekszik, ily tárgyat forgalombahozatal vagy közszemlére tétel céljából előállít vagy megszerez, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Amennyiben súlyosabb bűntett nem valósult meg, ugyanígy büntetendő, aki szeméremsértő cselekményt mások jelenlétében több alkalommal követ el.
(2) Amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, ugyanígy büntetendő, aki szeméremsértő cselekményt mások jelenlétében több alkalommal követ el.

VEGYES RENDELKEZÉSEK
MAGÁNINDÍTVÁNY

289. §   A 276. § (1) bekezdése és a 277. § (1) bekezdése esetében büntető eljárásnak csak magánindítványra van helye, kivéve ha a bűntettel kapcsolatban más, hivatalból üldözendő bűntettet is elkövettek. Ha a sértett kiskorú, a magánindítványt a gyámhatóság is előterjesztheti.
289. §   A 276. § (1) bekezdése és a 277. § (1) bekezdése esetében büntető eljárásnak csak magánindítványra van helye, kivéve ha a bűncselekménnyel kapcsolatban más, hivatalból üldözendő bűncselekményt is elkövettek. Ha a sértett kiskorú, a magánindítványt a gyámhatóság is előterjesztheti.

Értelmező rendelkezés

290. §   A 276-278. § alkalmazásában a tizenkettedik életévét meg nem haladott személyt védelemre képtelennek kell tekinteni.

XVI. FEJEZET
A TÁRSADALMI TULAJDON ELLENI BŰNTETTEK

A SZEMÉLYI JAVAK ELLENI BŰNTETTEK

XVI. FEJEZET
A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

Lopás

291. §   Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.
291. §
(1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.
(2) Lopást követ el az is, aki idegen járművet mástól jogtalan használat végett vesz el, vagy jogtalanul elvett ilyen járművet jogtalan használat végett megszerez.

Sikkasztás

292. §   Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

Csalás

293. §   Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

Hűtlen kezelés

294. §   Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és e megbízásból folyó kötelességének megszegésével a vagyonban kárt okoz, hűtlen kezelést követ el.

A társadalmi tulajdont károsító lopás, sikkasztás, csalás és hűtlen kezelés büntetése

295. §
(1) Aki társadalmi tulajdont károsító lopást, sikkasztást, csalást vagy hűtlen kezelést követ el, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet
a) visszaesőként,
b) bűnszövetségben,
c) közveszély színhelyén követték el.
(3) A büntetés
a) öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett különösen nagy kárt okozott;
b) tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés vagy halál, ha a bűnszövetségben vagy visszaesőként elkövetett bűntett okozott különösen nagy kárt.

A lopás, sikkasztás, csalás és hűtlen kezelés büntetése

296. §
(1) Aki lopást, sikkasztást, csalást vagy hűtlen kezelést követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást
1. helyiségbe vagy zárt helyre jogtalanul behatolva, avagy a megőrzésre szolgáló zárat vagy készüléket feltörve, illetőleg hamis vagy lopott kulccsal felnyitva,
2. másnak a bűntett elhárítására képtelen állapotát kihasználva,
3. zsebtolvajlás útján,
4. közveszély színhelyén,
5. közforgalmú közlekedési vagy szállítási vállalat területén vagy járművén,
6. a tolvajjal házközösségben vagy közös háztartásban élő, avagy közös munkahelyen dolgozó személy sérelmére,
7. közüzem megbízottjaként vagy ily megbízatás színlelésével,
b) a lopást vagy csalást hivatalos személyként, e jelleg felhasználásával, vagy hatósági megbízatás vagy jelleg színlelésével,
c) a hűtlen kezelést idegen vagyonnak hatósági megbízás vagy jóváhagyás alapján történő kezelése során (gyám, gondnok),
d) a lopást, sikkasztást, csalást vagy hűtlen kezelést
1. visszaesőként, vagy
2. bűnszövetségben követték el.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a 291. § (1) bekezdésében meghatározott lopást
1. helyiségbe vagy ahhoz tartozó bekerített helyre jogtalanul behatolva, avagy a megőrzésre szolgáló zárat vagy készüléket feltörve, illetőleg hamis vagy lopott kulccsal felnyitva,
2. másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva,
3. zsebtolvajlás útján,
4. közforgalmú közlekedési vagy szállítási vállalatnak az utasok rendelkezésére álló területén vagy járművén,
5. a tolvajjal házközösségben vagy közös háztartásban élő, avagy közös munkahelyen dolgozó személy sérelmére,
6. közüzem megbízottjaként vagy ilyen megbízatás színlelésével,
7. önkiszolgáló rendszerű kereskedelmi egységben,
b) a 291. § (1) bekezdésében meghatározott lopást vagy a csalást hivatalos személyként, e jelleg felhasználásával, avagy hatósági megbízatás vagy jelleg színlelésével,
c) a hűtlen kezelést idegen vagyonnak hatósági megbízás vagy jóváhagyás alapján történő kezelése során (gyám, gondnok),
d) a lopást, a sikkasztást, a csalást vagy a hűtlen kezelést
1. visszaesőként,
2. bűnszövetségben,
3. közveszély színhelyén,
e) a 291. (1) bekezdésében meghatározott lopást, a sikkasztást, a csalást vagy a hűtlen kezelést jelentős érték tekintetében, illetőleg jelentős kárt okozva,
f) a 291. § (2) bekezdésében meghatározott lopást
1. helyiségbe vagy ahhoz tartozó bekerített helyre jogtalanul behatolva,
2. csoportosan, illetőleg
3. úgy követték el, hogy a bűncselekménnyel összefüggésben a járműben kárt okozó rongálást is megvalósítottak, avagy
g) a sikkasztás, a csalás vagy a hűtlen kezelés elkövetésének a megkönnyítése vagy leplezése végett közokirat-hamisítást (220., 221. §) vagy magánokirat-hamisítást (222. §) is elkövettek.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a lopást, sikkasztást, csalást vagy hűtlen kezelést visszaeső követte el, és a bűntett más körülménynél fogva is súlyosabb minősítés alá esik.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a 291. § (1) bekezdésében meghatározott lopás, a sikkasztás, a csalás vagy a hűtlen kezelés esetében, ha
a) a bűncselekményt visszaesőként vagy bűnszövetségben követték el, és az más körülménynél fogva is súlyosabban minősül;
b) az elkövetőt a 291. § (1) bekezdésében meghatározott lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés vagy rablás miatt megelőzőleg már két ízben szabadságvesztésre ítélték, és utolsó büntetésének kiállásától vagy végrehajthatóságának megszűnésétől öt év még nem telt el.
(4) A büntetés
a) öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha a 291. § (1) bekezdésében meghatározott lopást, a sikkasztást, a csalást vagy a hűtlen kezelést különösen nagy érték tekintetében, illetőleg különösen nagy kárt okozva,
b) tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a 291. § (1) bekezdésében meghatározott lopást, a sikkasztást, a csalást vagy a hűtlen kezelést visszaesőként vagy bűnszövetségben és különösen nagy érték tekintetében, illetőleg különösen nagy kárt okozva követték el.

Jogtalan elsajátítás

297. §   Aki a talált idegen dolgot eltulajdonítja, avagy nyolc nap alatt a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, úgyszintén aki a véletlenül vagy tévedésből hozzákerült idegen dolgot eltulajdonítja vagy nyolc nap alatt vissza nem adja,
hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy egy évig terjedő javító-nevelő munkával, ha pedig a bűntett társadalmi tulajdont károsított, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.
297. §   Aki a talált idegen dolgot eltulajdonítja, avagy nyolc nap alatt a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, úgyszintén, aki a véletlenül vagy tévedésből hozzákerült idegen dolgot eltulajdonítja vagy nyolc nap alatt vissza nem adja, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy egy évig terjedő javító-nevelő munkával büntetendő.

Hanyag kezelés

298. §
(1) Akit társadalmi vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és e megbízásból folyó kötelessége megszegésével vagy elhanyagolásával a vagyonban gondatlanul kárt okoz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Akit társadalmi vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és a megbízásból folyó kötelessége megszegésével vagy elhanyagolásával a vagyonban gondatlanul kárt okoz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett különösen nagy kárt okozott.
(2) Egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő az is, aki más személy vagyonának kezelését hatósági megbízás vagy jóváhagyás alapján végzi (gyám, gondnok), és ennek során kötelessége megszegésével a vagyonban gondatlanul kárt okoz.
(3) Aki más személy vagyonának kezelését hatósági megbízás vagy jóváhagyás alapján végzi (gyám, gondnok), és ennek során kötelessége megszegésével a vagyonban gondatlanul kárt okoz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.
(3) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1), illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény különösen nagy kárt okozott.

Rablás

299. §
(1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Rablás az is, ha a tettenért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
(3) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) visszaesőként, vagy
b) bűnszövetségben követték el.
(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés vagy halál, ha a rablás a társadalmi tulajdonban különösen nagy kárt okozott.
(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást különösen nagy érték tekintetében követték el.

Zsarolás

300. §
(1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezáltal kárt okoz, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezáltal kárt okoz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást
a) visszaesőként,
b) bűnszövetségben,
c) emberöléssel, testi sértéssel, gyújtogatással vagy más hasonló súlyos hátránnyal fenyegetve, vagy
d) hivatalos személyként e jelleg felhasználásával, avagy hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követték el.

Orgazdaság

301. §
(1) Aki lopásból, sikkasztásból, csalásból, jogtalan elsajátításból, rablásból, zsarolásból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) üzletszerűen,
b) visszaesőként,
c) bűnszövetségben követték el.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) üzletszerűen,
b) visszaesőként,
c) bűnszövetségben vagy
d) jelentős érték tekintetében követték el.
(3) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a társadalmi tulajdonban álló vagyontárgy sérelmére követték el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot különösen nagy érték tekintetében követték el, avagy a visszaesőként vagy bűnszövetségben elkövetett orgazdaság más körülménynél fogva is súlyosabban minősül.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett orgazdaságot
a) üzletszerűen,
b) visszaesőként,
c) bűnszövetségben, vagy
d) különösen nagy érték tekintetében követték el.

Rongálás

302. §
(1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, két évig, ha pedig a vagyontárgy társadalmi tulajdonban áll, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés - az (1) bekezdésben írt megkülönböztetés szerint - három évig, illetőleg hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az elkövető visszaeső, vagy
b) a rongálást bűnszövetségben követték el.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekményt visszaesőként, vagy
b) bűnszövetségben követték el,
c) a bűncselekmény jelentős kárt okozott, vagy
d) elkövetésével összefüggésben garázdaságot (219. is megvalósítottak.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okozott.
(4) Aki a rongálást a társadalmi tulajdon sérelmére gondatlanul követi el, jelentős kár okozása esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával, különösen nagy kár esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okozott.
(4) Aki a bűntettet a társadalmi tulajdon sérelmére gondatlanul követi el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával, különösen nagy kár okozása esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Kisebb súlyú bűntettek

Vagyon elleni vétségek

303. §
(1) Egy évig terjedő szabadságvesztés vagy javító-nevelő munka a társadalmi tulajdont vagy a személyek javait károsító lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, orgazdaság vagy rongálás elkövetőjének a büntetése, ha az eset körülményeire (különösen a kár nagyságára, az elkövető személyi körülményeire, a bűntett indítékára és az elkövetés módjára) tekintettel a bűntett kisebb súlyú.
(2) A büntetés hat hónapig terjedő javító-nevelő munka vagy pénzbüntetés, ha a kisebb súlyú bűntett jogtalan elsajátítás, hanyag kezelés vagy gondatlan rongálás.
(3) Nem alkalmazhatók e szakasz rendelkezései, ha a 295., 296., 301. vagy 302. §-okban foglalt valamely minősítő körülmény forog fenn. Társadalmi tulajdont károsító lopás és csalás esetében a jelen szakasz szerinti minősítést a 296. §-ban foglalt minősítő körülmény fennforgása is kizárja.
303. §   (1) Egy évig terjedő szabadságvesztés vagy javító-nevelő munka a lopás, a sikkasztás, a csalás, a hűtlen kezelés, az orgazdaság vagy a rongálás elkövetőjének a büntetése, ha az eset összes körülményeire (különösen a kár nagyságára, az elkövető személyi körülményeire, az indítékra és az elkövetés módjára) tekintettel a cselekmény kisebb súlyú, feltéve, hogy a 296., a 301. vagy a 302. §-ban meghatározott valamely minősítő körülmény nem forog fenn.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a lopást, a sikkasztást, a csalást, a hűtlen kezelést vagy a rongálást a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó érték tekintetében, illetőleg a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozva követi el, és a 296. § (2) bekezdésének a)-f) pontjában, illetőleg a 302. § (2) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott valamely minősítő körülmény forog fenn.

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki
a) a lopás, a sikkasztás, a csalás, a jogtalan elsajátítás, a rablás, a zsarolás, az orgazdaság bűncselekményéből származó, a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik,
b) tulajdon elleni szabálysértésből származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik és a 301. § (2) bekezdésének a)-c) pontjában foglalt valamely minősítő körülmény forog fenn.

Jogtalan használat

304. §   Aki idegen gépjárművet eltulajdonítási szándék nélkül azért vesz el, hogy jogtalanul használja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.

Önbíráskodás

305. §
(1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.
(2) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak alkalmazása vagy a fenyegetés az igény érvényesítésének megengedett eszköze.

Bitorlás

306. §   Aki
a) más szellemi alkotását, találmányát, újítását vagy ipari mintáját sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak kárt okoz,
b) állami vállalatnál, más állami gazdálkodó szervnél vagy szövetkezetnél betöltött munkakörével visszaélve más szellemi alkotásának, találmányának, újításának vagy ipari mintájának hasznosítását vagy érvényesítését attól teszi függővé, hogy őt annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből akár társszerzőként való szerepeltetésével, akár egyéb módon részesítsék,
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Uzsora

307. §
(1) Aki más szorult vagy függő helyzetét, tapasztalatlanságát, könnyelműségét vagy értelmi gyengeségét kihasználva olyan ellenszolgáltatást köt ki vagy szerez meg, amely saját szolgáltatásának az értékét feltűnően aránytalan mértékben meghaladja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet
a) üzletszerűen, vagy
b) visszaesőként követték el.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) üzletszerűen, vagy
b) visszaesőként követték el.

Társadalmi tulajdont károsító bűntett feljelentésének elmulasztása

Társadalmi tulajdont károsító bűncselekmény feljelentésének elmulasztása

308. §
(1) Aki hiteltérdemlő tudomást szerez arról, hogy társadalmi tulajdont károsító szándékos bűntett elkövetése készül, vagy még le nem leplezett ily bűntettet követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki hiteltérdemlő tudomást szerez arról, hogy társadalmi tulajdont károsító szándékos bűncselekmény elkövetése készül, vagy még le nem leplezett ily bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés alapján az elkövető hozzátartozója nem büntethető.

VEGYES RENDELKEZÉSEK
TEVÉKENY MEGBÁNÁS

309. §   A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben, annak kiszabása mellőzhető is -, ha a lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rongálás, orgazdaság, jogtalan elsajátítás vagy hanyag kezelés elkövetője - mielőtt a cselekményt felfedezték volna - a kárt megtéríti, és a cselekményt a hatóságnak bejelenti.

Magánindítvány

310. §
(1) Jogtalan használat (304. §) és önbíráskodás (305. §) esetében a büntető eljárásnak csak magánindítványra van helye.
(1) Önbíráskodás (305. esetében büntető eljárásnak csak magánindítványra van helye.
(2) A személyek javait károsító lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, orgazdaság, rongálás, jogtalan elsajátítás vagy hanyag kezelés esetében büntető eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója (114. §).
(2) A személyek javait károsító lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, orgazdaság, rongálás, jogtalan elsajátítás vagy hanyag kezelés esetében büntető eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója (114. §).

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

311. §   Ennek a Fejezetnek az alkalmazásában,
1. a társadalmi tulajdont megillető fokozott büntetőjogi védelem az állam, a szövetkezetek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek vagyonára, valamint a használatukban, kezelésükben vagy rendelkezésük alatt álló idegen vagyontárgyakra terjed ki, ideértve más szocialista országoknak a Magyar Népköztársaság területén levő társadalmi tulajdonát is;
1. társadalmi tulajdon az állam, a szövetkezetek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek vagyona, valamint a használatukban, kezelésükben vagy rendelkezésük alatt álló idegen vagyontárgy, ideértve más szocialista ország társadalmi tulajdonát is;
2. visszaeső az, akit e Fejezetben meghatározott szándékos bűntettért szabadságvesztésre ítéltek, és a büntetés kiállásától vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűntett elkövetéséig öt év még nem telt el;
2. visszaeső az, akit e Fejezetben meghatározott szándékos bűncselekményért szabadságvesztésre ítéltek, és a büntetés kiállásától vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig öt év még nem telt el;
3. dolgon a villamos- és gazdaságilag hasznosítható más energiát is érteni kell.
4. az ugyanazon elkövető által elkövetett és együttesen elbírált több szándékos bűncselekmény esetében azt az értéket, amely tekintetében e bűncselekményeket elkövette és azt a kárt, amelyet e bűncselekményekkel okozott a jelentős érték, illetőleg a jelentős kár, valamint a különösen nagy érték, illetőleg a különösen nagy kár megállapítása szempontjából egybe kell foglalni.

A katonai szolgálati kötelezettség elleni bűncselekmények

XVII. FEJEZET
A KATONAI BŰNCSELEKMÉNYEK

XVII. FEJEZET
A KATONAI BŰNTETTEK

A katonai szolgálati kötelezettség elleni bűntettek

Szökés

312. §
(1) Aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól végleg kivonja magát, szolgálati helyét önkényesen elhagyja vagy attól távolmarad, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet több katonával együttesen,
b) tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés vagy halál, ha a bűntettet háború idején követték el.
(3) Aki több katonával szökés közös elkövetésében megállapodik, előkészület miatt egy évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
312. §   (1) Aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól végleg kivonja magát, szolgálati helyét önkényesen elhagyja vagy attól távolmarad, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés

a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt több katonával együttesen,
b) tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés vagy halál, ha a bűncselekményt háború idején követték el.
(3) Aki több katonával szökés közös elkövetésében megállapodik, előkészület miatt egy évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Külföldre szökés

313. §
(1) Aki külföldre szökik (312. §), öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés vagy halál, ha a bűntettet
a) fegyveresen,
b) több katonával együttesen,
c) a szolgálati ténykedés felhasználásával, vagy
d) háború idején követték el.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés vagy halál, ha a bűncselekményt
a) fegyveresen,
b) több katonával együttesen,
c) a szolgálati ténykedés felhasználásával, vagy
d) háború idején követték el.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűntettre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, hat hónaptól öt évig, háború idején öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, egy évtől öt évig, háború idején öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki hiteltérdemlő tudomást szerez arról, hogy külföldre szökés elkövetése készül vagy még le nem leplezett ily bűntettet követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A külföldre szökés elkövetőjével szemben mellékbüntetésként vagyonelkobzásnak is helye van.
(5) Aki hiteltérdemlő tudomást szerez arról, hogy külföldre szökés elkövetése készül vagy még le nem leplezett ily bűntettet követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki hiteltérdemlő tudomást szerez arról, hogy külföldre szökés elkövetése készül vagy még le nem leplezett ily bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Önkényes eltávozás

314. §
(1) Aki szolgálati helyéről önkényesen eltávozik vagy távolmarad, és távolléte huszonnégy órát meghalad, egy évig, háború idején hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki szolgálati helyéről önkényesen eltávozik vagy távolmarad, és távolléte huszonnégy órát meghalad, egy évig, háború idején egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az önkényes távollét tartama hat napot meghaladott.

Kibúvás a katonai szolgálat teljesítése alól

315. §
(1) Aki katonai szolgálatának teljesítésére testének megcsonkításával vagy egészségének megrongálásával magát véglegesen alkalmatlanná teszi, illetve abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól magát végleg kivonja, betegséget színlel vagy más fondorlatot használ, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel, háború idején tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy halállal büntetendő.
(1) Aki katonai szolgálatának teljesítésére testének megcsonkításával vagy egészségének megrongálásával magát véglegesen alkalmatlanná teszi, illetve abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól magát végleg kivonja, betegséget színlel vagy más fondorlatot használ, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel, háború idején tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel vagy halállal büntetendő.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény a katonai szolgálat teljesítése alól csupán időleges kibúvással járt, illetve erre irányult, a büntetés egy évig, háború idején hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény a katonai szolgálat teljesítése alól csupán időleges kibúvással járt, illetve erre irányult, a büntetés egy évig, háború idején egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

A függelemsértés

Zendülés

316. §
(1) Aki több katonával együttesen az elöljáró szolgálati parancsa, vagy általában a szolgálati rend vagy fegyelem ellen irányuló nyílt ellenszegülésben részt vesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
a) a zendülés kezdeményezője, szervezője és vezetője;
b) a zendülés résztvevője, aki a zendülés során az elöljáró ellen, vagy az ellenszegüléssel szemben fellépő más személy ellen erőszakos cselekményt követett el.
(3) Tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy halállal büntetendő
a) a zendülés kezdeményezője, szervezője és vezetője, ha az ellenszegülés különösen súlyos következményekre vezetett;
b) a zendülés résztvevője, akinek a zendülés során elkövetett cselekménye másnak halálát okozta, vagy egyéb különösen súlyos következményre vezetett.
(3) Tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel vagy halállal büntetendő
a) a zendülés kezdeményezője, szervezője és vezetője, ha az ellenszegülés különösen súlyos következményekre vezetett;
b) a zendülés résztvevője, akinek a zendülés során elkövetett cselekménye másnak halálát okozta, vagy egyéb különösen súlyos következményre vezetett.
(4) Háború idején a büntetés az (1) bekezdés esetében öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, a (2) és (3) bekezdés esetében, valamint, harchelyzetben az (1) bekezdés esetén is, tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés vagy halál.
(5) Az (1) bekezdés esetében a büntetés korlátlan enyhítésének van helye azzal az elkövetővel szemben, aki az ellenszegülést önként, vagy a hatóság felszólítására abbahagyta.
(6) Aki zendülésre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, hat hónaptól öt évig, háború idején vagy harchelyzetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Aki zendülésre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, egy évtől öt évig, háború idején vagy harchelyzetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(7) Aki a tudomására jutott zendülés előkészületét vagy elkövetését tőle telhetőleg megakadályozni, és a hatóságnak késedelem nélkül feljelenteni elmulasztja, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Parancs iránti engedetlenség

317. §
(1) Aki a szolgálati parancsot nem teljesíti, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az engedetlenség
a) más alárendeltek jelenlétében a szolgálati parancs teljesítésének kifejezett megtagadásával vagy egyéb sértő módon történt;
b) a szolgálatra vagy fegyelemre jelentős hátránnyal vagy annak veszélyével járt.
(2) A büntetés egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az engedetlenség
a) más alárendeltek jelenlétében a szolgálati parancs teljesítésének kifejezett megtagadásával vagy egyéb sértő módon történt;
b) a szolgálatra vagy fegyelemre jelentős hátránnyal vagy annak veszélyével járt.
(3) Aki a harci parancsot nem teljesíti, tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy halállal büntetendő.
(3) Aki a harci parancsot nem teljesíti, tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel vagy halállal büntetendő.
(4) Aki a bűntettet gondatlanul követi el, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben egy évig, háború idején vagy harchelyzetben három évig, a (3) bekezdés esetében pedig hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki a bűncselekményt gondatlanul követi el, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben egy évig, háború idején vagy harchelyzetben három évig, a (3) bekezdés esetében pedig egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Elöljáró és szolgálati közeg elleni erőszak

318. §
(1) Aki az elöljáróval, illetve szolgálati ténykedése közben a feljebbvalóval, az őrrel vagy más szolgálati közeggel szemben erőszakot alkalmaz vagy azzal fenyeget, avagy tettleges ellenállást tanúsít, hat hónaptól öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1) Aki az elöljáróval, illetve szolgálati ténykedése közben a feljebbvalóval, az őrrel vagy más szolgálati közeggel szemben erőszakot alkalmaz vagy azzal fenyeget, avagy tettleges ellenállást tanúsít, egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig, háború idején öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűntettet fegyverrel vagy többen együttesen követték el;
a) a bűncselekményt fegyverrel vagy többen együttesen követték el;
b) a bűntett egyszersmind valamely szolgálati parancs iránti engedetlenségben állott;
b) a bűncselekmény egyszersmind valamely szolgálati parancs iránti engedetlenségben állott;
c) a bűntettből testi sérülés, illetőleg a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátrány vagy annak veszélye származott.
c) a bűncselekményből testi sérülés, illetőleg a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátrány vagy annak veszélye származott.
(3) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett a sértett halálát okozta.
(3) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a sértett halálát okozta.
(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés vagy halál, ha
a) a bűntett szándékos emberölést is megvalósított, vagy
b) a bűntettet harchelyzetben követték el.
(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés vagy halál, ha
a) a bűncselekmény szándékos emberölést is megvalósított, vagy
b) a bűncselekményt harchelyzetben követték el.

Szolgálati tekintély megsértése

319. §
(1) Aki elöljárója, illetve szolgálati ténykedése közben a feljebbvalója, az őr vagy más szolgálati közeg tekintélyét megsérti, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet
a) feltűnően durván,
b) más katonák előtt vagy egyébként nyilvánosan követték el.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) feltűnően durván,
b) más katonák előtt vagy egyébként nyilvánosan követték el.

Bújtogatás

320. §
(1) Aki katonák között az elöljáró, a szolgálati parancs, vagy általában a szolgálati rend vagy a fegyelem iránt elégedetlenséget szít, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bújtogatást szolgálati feladat ellátása során követték el;
b) a bújtogatásból a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátrány származott.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bújtogatást szolgálati feladat ellátása során követték el;
b) a bújtogatásból a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátrány származott.

Az elöljárói bűntettek

Az elöljárói bűncselekmények

Alárendelt megsértése

321. §
(1) Aki alárendeltjét emberi méltóságában megsérti, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet
a) feltűnően durván vagy aljas indokból,
b) ugyanazon személy sérelmére folytatólagosan,
c) több alárendelt sérelmére követték el.
(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) feltűnően durván vagy aljas indokból,
b) ugyanazon személy sérelmére folytatólagosan,
c) több alárendelt sérelmére követték el.
(3) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés szerint minősülő bűntett
a) súlyos testi vagy lelki gyötrelmet, avagy
b) testi sértést okozott, vagy
c) a bűntettből a szolgálatra jelentős hátrány származott.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés szerint minősülő bűncselekmény
a) súlyos testi vagy lelki gyötrelmet, avagy
b) testi sértést okozott, vagy
c) a bűncselekményből a szolgálatra jelentős hátrány származott.

Visszaélés elöljárói hatalommal

322. §   Aki alárendeltjét elöljárói hatalmának túllépésével, vagy egyébként jogellenesen
a) fegyelmi fenyítéssel sújtja,
b) panaszjogának gyakorlásában korlátozza,
c) járandóságában megrövidíti vagy anyagilag megterheli,
d) magáncélra igénybe veszi,
e) a többiekhez képest előnyösebb vagy hátrányosabb bánásmódban részesíti,
- amennyiben súlyosabb bűntett nem valósult meg - egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg - egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Elöljárói gondoskodás elmulasztása

323. §
(1) Aki elöljárói kötelességét megszegve az alárendeltjének anyagi ellátására vagy fenyegető veszélytől megóvására, illetőleg megmentésére szükséges intézkedést elmulasztja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig, háború idején vagy harchelyzetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettből a szolgálatra vagy fegyelemre jelentős hátrány származott.
(2) A büntetés egy évtől öt évig, háború idején vagy harchelyzetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményből a szolgálatra vagy fegyelemre jelentős hátrány származott.
(3) Aki a bűntettet gondatlanul követi el, az (1) bekezdés esetében hat hónapig, a (2) bekezdés esetében - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a bűncselekményt gondatlanul követi el, az (1) bekezdés esetében hat hónapig, a (2) bekezdés esetében - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Elöljárói intézkedés elmulasztása

324. §
(1) Aki elöljárói kötelességét megszegve
a) alárendeltjének kötelességteljesítésre való kényszerítésére,
b) az alárendelt kötelességszegése vagy bűncselekménye esetén annak megakadályozására, illetve a törvényes felelősségrevonásra, vagy
c) a szolgálati rendet, a fegyelmet, illetve a közbiztonságot fenyegető zavar leküzdésére szükséges intézkedést elmulasztja,
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig, háború idején vagy harchelyzetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettből a szolgálatra, a fegyelemre vagy a közbiztonságra jelentős hátrány származott.
(2) A büntetés egy évtől öt évig, háború idején vagy harchelyzetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményből a szolgálatra, a fegyelemre vagy a közbiztonságra jelentős hátrány származott.
(3) Aki a bűntettet gondatlanul követi el, az (1) bekezdés esetében hat hónapig, a (2) bekezdés esetében - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a bűncselekményt gondatlanul követi el, az (1) bekezdés esetében hat hónapig, a (2) bekezdés esetében - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ellenőrzés elmulasztása

325. §
(1) Aki elöljárói kötelességét megszegve, alárendeltjét, szolgálati kötelességének teljesítésében nem ellenőrzi, és ebből a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátrány származott, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig, háború idején vagy harchelyzetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettből
a) a szolgálatra vagy a fegyelemre különösen nagy hátrány, vagy
b) súlyos anyagi kár származott.
(2) A büntetés egy évtől öt évig, háború idején vagy harchelyzetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményből
a) a szolgálatra vagy a fegyelemre különösen nagy hátrány, vagy
b) súlyos anyagi kár származott.
(3) Aki a bűntettet gondatlanul követi el, az (1) bekezdés esetében hat hónapig, a (2) bekezdés esetében - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a bűncselekményt gondatlanul követi el, az (1) bekezdés esetében hat hónapig, a (2) bekezdés esetében - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A szolgálati bűncselekmények

A szolgálati bűntettek

Őrutasítás megszegése

326. §
(1) Aki őrszolgálatban a szolgálat ellátására vonatkozó általános vagy különös rendelkezéseket megszegi, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig, háború idején vagy harchelyzetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettből a szolgálatra jelentős hátrány vagy annak veszélye származott.
(2) A büntetés egy évtől öt évig, háború idején vagy harchelyzetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményből a szolgálatra jelentős hátrány vagy annak veszélye származott.
(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés vagy halál, ha az (1) bekezdés szerint minősülő bűntettet harchelyzetben követték el, és abból különösen nagy hátrány származott.
(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés vagy halál, ha az (1) bekezdés szerint minősülő bűncselekményt harchelyzetben követték el, és abból különösen nagy hátrány származott.
(4) Aki a bűntettet gondatlanul követi el, a (2) bekezdés esetében - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy, illetve három évig, a (3) bekezdés esetében hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki a bűncselekményt gondatlanul követi el, a (2) bekezdés esetében - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy, illetve három évig, a (3) bekezdés esetében egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Készenléti szolgálat szabályainak megszegése

327. §
(1) Aki ügyeleti, rendészeti, készültségi, futár vagy más készenléti szolgálatban az annak ellátására vonatkozó rendelkezéseket megszegi, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig, háború idején hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettből a szolgálatra jelentős hátrány vagy annak veszélye származott.
(2) A büntetés három évig, háború idején egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményből a szolgálatra jelentős hátrány vagy annak veszélye származott.