2007. évi CXXXVIII. törvény

SZÍNEZŐS

2007. évi CXXXVIII. törvény

a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

A befektetési szolgáltatási tevékenység hazai és európai szabályainak egységesítése, átláthatósága, a nemzetközi versenyképesség fejlesztése, a befektetők, ügyfelek védelme és a szektor hatékony felügyelete érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYA

Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed

1. §

(1)

Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed

a Magyarország területén székhellyel rendelkező személy és szervezet által Magyarország területén végzett

aa)	befektetési szolgáltatási tevékenységre,

ab)	befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásra (a továbbiakban: kiegészítő szolgáltatás), és

ac)	árutőzsdei szolgáltatásra,

a Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozás az Európai Unió más tagállamában vagy más EGT-állam területén végzett határon átnyúló vagy fióktelep formájában folytatott

ba)	befektetési szolgáltatási tevékenységére, és

bb)	kiegészítő szolgáltatására,

a Magyarország területén külföldi (EGT-államban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező) vállalkozás által fióktelep formájában folytatott

ca)	befektetési szolgáltatási tevékenységre, és

cb)	kiegészítő szolgáltatásra,

a Magyarország területén más EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás által határon átnyúló szolgáltatás formájában folytatott

da)	befektetési szolgáltatási tevékenységre, és

db)	kiegészítő szolgáltatásra, valamint

e)	az a)-d) pontban szereplők e törvény szerinti felügyeletére.

(2)

Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed

a)	a Magyarország területén székhellyel rendelkező adatszolgáltató által Magyarország területén végzett adatszolgáltatási tevékenységre,

b)	a Magyarország területén székhellyel rendelkező adatszolgáltató az Európai Unió más tagállamában vagy más EGT-állam területén végzett határon átnyúló vagy fióktelep formájában folytatott adatszolgáltatási tevékenységére,

c)	a Magyarország területén külföldi (EGT-államban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező) adatszolgáltató által fióktelep formájában folytatott adatszolgáltatási tevékenységre,

d)	a Magyarország területén más EGT-államban székhellyel rendelkező adatszolgáltató által határon átnyúló szolgáltatás formájában folytatott adatszolgáltatási tevékenységre, és

e)	az a)-d) pontban szereplők e törvény szerinti felügyeletére,

ha a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint a belső piac szempontjából korlátozott jelentőségűek.

1/A. §

(1)

A VI/A. Fejezetet

a)	a Bit. szerinti biztosítókra - ide nem értve a Bit. hatodik része hatálya alá tartozó kisbiztosítókat és a kölcsönös biztosító egyesületeket -, viszontbiztosítókra és különleges célú gazdasági egységekre,

b)	a 2. § f) és h) pontjában, valamint a 9. §-ban meghatározott személyekre,

c)	a Kbftv. szerinti befektetési alapokra, befektetési alapkezelőkre és letétkezelőkre,

d)	az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkéntes nyugdíjpénztárakra, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire,

e)	a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti magánnyugdíjpénztárakra, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire,

f)	a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 14. pontja szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire

is alkalmazni kell, amennyiben azok szabályozott piac vagy multilaterális kereskedési rendszer tagjai.

(2)

A 144/A. és 144/B. §-t, valamint a XXVI/A. Fejezetet

a)	a 2. §-ban meghatározott személyekre,

b)	a Bit. szerinti biztosítókra - ide nem értve a Bit. hatodik része hatálya alá tartozó kisbiztosítókat és a kölcsönös biztosító egyesületeket -, viszontbiztosítókra és különleges célú gazdasági egységekre,

c)	a Kbftv. szerinti befektetési alapokra, befektetési alapkezelőkre és letétkezelőkre,

d)	az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkéntes nyugdíjpénztárakra, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire,

e)	a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti magánnyugdíjpénztárakra, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire, valamint

f)	a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 14. pontja szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire

is alkalmazni kell.

(3)

E törvény vezető testületre, összeférhetetlenségre, termék-jóváhagyási folyamatra, a szolgáltatások, tevékenységek és ügyletek nyilvántartására, az ügyfelek tájékoztatására, az alkalmassági és megfelelési tesztre, a közvetítő igénybevételére, a más befektetési vállalkozás közvetítésével végrehajtott szolgáltatásnyújtásra, az ügyfélmegbízások kezelésére, az elfogadható partnerekkel végrehajtott ügyletre, a felügyeleti hatáskörökre, szankciókra, a jogsértések jelentésére, a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseit a befektetési vállalkozásokra és a hitelintézetekre akkor is alkalmazni kell, amikor ügyfeleiknek strukturált betéteket értékesítenek vagy azokkal kapcsolatos tanácsadást nyújtanak.

2. §

E törvény hatálya nem terjed ki

arra a személyre vagy szervezetre, aki vagy amely árualapú származtatott terméktől, kibocsátási egységtől vagy az arra vonatkozó származtatott terméktől eltérő pénzügyi eszközre vonatkozó sajátszámlás kereskedésen kívül nem végez árualapú származtatott terméktől, kibocsátási egységtől vagy az arra vonatkozó származtatott terméktől eltérő pénzügyi eszközre vonatkozó egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet, kivéve, ha

aa)

árjegyző,

ab)

szabályozott piac vagy multilaterális kereskedési rendszer tagja vagy közvetlen elektronikus hozzáférése van egy kereskedési helyszínhez, kivéve a kereskedési helyszínen olyan ügyleteket végrehajtó nem pénzügyi szervezetet, amely ügyletek objektíven mérhető módon csökkentik az adott nem pénzügyi szervezet vagy csoportjai kereskedelmi tevékenységhez vagy likviditásfinanszírozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatait,

ac)	nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmaz,

ad)	ügyfélmegbízások végrehajtásakor sajátszámlás kereskedést végez,

b)	arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag anyavállalata, leányvállalatai vagy az anyavállalata más leányvállalatai számára végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,

c)	arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag munkavállalói részesedési programok kezelésével összefüggően végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,

arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag

da)	anyavállalata, leányvállalatai vagy az anyavállalata más leányvállalatai számára, és

db)	munkavállalói részesedési programok kezelésével összefüggően

végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,

e)	arra a személyre vagy szervezetre, aki az e törvényben nem szabályozott tevékenysége során végez befektetési tanácsadási tevékenységet és ezért nem részesül díjazásban,

arra a személyre vagy szervezetre, aki vagy amely árualapú származtatott termékkel, kibocsátási egységgel vagy arra vonatkozó származtatott termékkel - ideértve az árjegyzőket is - sajátszámlás kereskedést folytat, annak kivételével, aki vagy amely ügyfélmegbízás végrehajtása során végez sajátszámlás kereskedést feltéve, hogy: fa) egyedi és összesített alapon az e pont szerinti tevékenysége - csoportszinten figyelembe véve - a főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység,

fb)	nem tartozik olyan csoporthoz, amelynek főtevékenysége az e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység nyújtása, vagy árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában végzett árjegyzői tevékenység,

fc)	nem alkalmaz nagy sebességű algoritmikus kereskedési technikát, és

fd)	kérésre tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy milyen alapon értékeli úgy, hogy az e pont szerinti tevékenysége főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység,

arra a személyre vagy szervezetre, aki vagy amely árualapú származtatott termékkel, kibocsátási egységgel vagy arra vonatkozó származtatott termékkel - sajátszámlás kereskedés kivételével - nyújt befektetési szolgáltatási tevékenységet főtevékenysége szerinti ügyfelei vagy partnerei számára, feltéve, hogy

ga)	egyedi és összesített alapon az e pont szerinti tevékenysége - csoportszinten figyelembe véve - a főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység,

gb)	nem tartozik olyan csoporthoz, amelynek főtevékenysége az e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység nyújtása, vagy árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában végzett árjegyzői tevékenység,

gc)	nem alkalmaz nagy sebességű algoritmikus kereskedési technikát, és

gd)	kérésre tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy milyen alapon értékeli úgy, hogy az e pont szerinti tevékenysége főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység,

arra a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozásra, amely a befektetési szolgáltatási tevékenységet - a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete [a továbbiakban: a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete] 4. cikkében meghatározott feltételek mellett - eseti jelleggel, szakmai tevékenysége keretében végzi, és az e szakmai tevékenységet szabályozó jogszabályok, rendelkezések vagy szakmai etikai kódex nem zárják ki befektetési szolgáltatási tevékenység végzését,

arra az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény szerinti üzemeltetőre, aki vagy amely a kibocsátási egységekkel való kereskedés során nem hajt végre ügyfélmegbízást, és sajátszámlás kereskedésen kívül nem végez befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást, kivéve, ha nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmaz,

a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) szerinti átviteli rendszerirányítóra a Vet.-ben meghatározott, a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i, 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 714/2009/EK rendelet) meghatározott és a 714/2009/EK rendelet alapján elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok vagy iránymutatások szerinti feladata végrehajtása során, a nevében az ezen feladatok ellátása során szolgáltatóként eljáró személyre, valamint a kiegyenlítő mechanizmus és a villamosenergia-hálózat működtetőire vagy kezelőire, amennyiben a villamos energia ellátásának és felhasználásának a kiegyensúlyozása céljából ilyen feladatokat végeznek,

a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) szerinti szállítási rendszerüzemeltetőre a Get.-ben meghatározott, a földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 715/2009/EK rendelet) meghatározott és a 715/2009/EK rendelet alapján elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok vagy iránymutatások szerinti feladata végrehajtása során, a nevében az ezen feladatok ellátása során szolgáltatóként eljáró személyre, valamint a kiegyenlítő mechanizmus és a földgázhálózat működtetőire vagy kezelőire, amennyiben a földgáz ellátásának és felhasználásának a kiegyensúlyozása céljából ilyen feladatokat végeznek,

a központi értéktárra, kivéve, ha az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 909/2014/EU rendelet) 73. cikkében meghatározottak szerint végez e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő szolgáltatást.

az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott közösségi finanszírozási szolgáltatókra.

2/A. §

(1)	Ahhoz, hogy a 2. § f) és g) pontja szerint mentességet élvező személyek vagy szervezetek mentesüljenek, nem kötelesek megfelelni a 2. § a) pontban meghatározott feltételeknek.

(2)

A 2. § j) és k) pont szerinti mentesség az e pontokban említett tevékenységeket végző személyekre csak azon befektetési szolgáltatási tevékenységek végzése vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtása kapcsán alkalmazható, amelyeket e személyek a 2. § j) és k) pontban meghatározott tevékenységek végzése érdekében árualapú származtatott ügyletekhez kapcsolódóan végeznek vagy nyújtanak. Ez a mentesség másodlagos piac - és így például a pénzügyi kapacitásjogok másodlagos kereskedésére szolgáló platform - üzemeltetése vonatkozásában nem alkalmazható.

3. §

(1)

A 8. §, a 13. §, a 17. § (3)-(5) bekezdése, a 20/A-20/B. §, a 22. §, a 24-24/G. §, a 26/A. §, a 27-31. §, a 37-39. §, a 97-107. §, a 110/A-110/Q. §, a 121. §, a 123. § (8)-(9) bekezdése, a 123/A. §, a 124-141. §, a 155-170. § és a 172-175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: MNB) az MNB tv.-ben meghatározott alapvető feladatain kívül végzett befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására.

(2)

Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre - a 8. § (5) bekezdése, a 8/A. §, a 13. §, a 15-17. §, a 19/A-20/B. §, a 21/A. §, a 22. § (1)-(3) bekezdése, a 22/A. §, a 24/A-24/G. §, 25. § (1) bekezdése, a 26/A. §, a 31/A. §-a, a 37. §, a 37/A. § (1)-(6) bekezdése, a 37/B-39. §, a 60. §, a 78. § (2a) bekezdése, a 97-107. §, a 121. §, a 123. § (8) és (9) bekezdése, a 123/A. §, a 124-127. § (1) és (2) bekezdése, a 128-135. §, a 136. § (5) bekezdése, a 137-139. §, a 161/A-161/D. §, a 162-163/C. §, a 164. § (1) bekezdés v) pontja, a 164. § (7) és (8) bekezdése, valamint a 4. melléklet kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet is kell érteni.

(3)

A Kbftv. szerinti befektetési alapkezelő a Kbftv.-ben meghatározott körben befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet és kiegészítő szolgáltatást nyújthat, azzal, hogy e tevékenysége, illetve szolgáltatása tekintetében - a 28. § (1) bekezdés y) pontja kivételével - a VII. Fejezetben, - a 73-78. § kivételével - a Negyedik Részben, valamint - a 123/A. § kivételével - a XXI. Fejezetben, továbbá - a 124-139. § kivételével - a XXII. Fejezetben a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4)

A 8. §, a 12. és 13. §, a 16. §, a 17. § (3)-(5) bekezdése, a 20/A. és 20/B. §, a 21. és 22. §, a 22/A. §, a 24-24/G. §, a 26/A. §, a 27-31. §, a 37-39. §, a 62. és 63. §, a 97-107. §, a 110/A-110/Q. §, a 121. §, a 123. § (7)-(9) bekezdése, a 123/A. §, a 124-141. § és a 155-175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni

a)	az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) törvényben meghatározottak szerinti államadósság-kezelésen kívül végzett,

b)	a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: kincstár) az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében végzett

befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására.

(5)

A 8/A. §-t és a 107. §-t nem kell alkalmazni a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) 4. cikk (1) bekezdés 150. pontjában meghatározott árutőzsdei kereskedőkre és kibocsátásiegység-kereskedőkre, a biztosítókra és a befektetési alapkezelőkre.

3/A. §

(1)

Minden multilaterális rendszert, amelyen pénzügyi eszközökkel kereskednek

a)	az e törvény multilaterális kereskedési rendszerre vagy szervezett kereskedési rendszerre vonatkozó rendelkezései vagy

b)	a Tpt. Kilencedik Részében meghatározott rendelkezések

szerint kell működtetni, valamint a 600/2014/EU rendelet II. címével összhangban kell az a) és b) pont szerinti kereskedési helyszínek átláthatóságát biztosítani.

(2)

Minden olyan befektetési vállalkozást, amely szervezett, gyakori és rendszeres formában, jelentős nagyságrendben, az ügyfélmegbízások végrehajtásakor saját számlás kereskedést folytat szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren vagy szervezett kereskedési rendszeren kívül, a 600/2014/EU rendelet III. címével összhangban kell működtetni.

(3)

A 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkének sérelme nélkül, az (1) és (2) bekezdésben említett pénzügyi eszközökkel végrehajtott minden olyan ügyletnek, amely nem multilaterális rendszeren vagy rendszeres internalizálón keresztül jön létre, meg kell felelnie a 600/2014/EU rendelet III. címében foglalt vonatkozó rendelkezéseknek.

3/B. §

(1)

A kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásra - a 17. §-ban, a 19/A. §-ban, a 20/A. §-ban, a 21/A. § (2)-(4) bekezdésében, a 101. § (2), (4)-(9) bekezdésében, a 123/A. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 4. mellékletben meghatározott rendelkezések kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)	A 162. §-ban a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezések kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásra való alkalmazásáról a Felügyelet eseti alapon, az arányosság elve (a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységeinek jellege, nagyságrendje, összetettsége) alapján dönt.

(3)	A Felügyelet a 106. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak arányos betartására kötelezheti a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozást, ha a piaci részesedése vagy az egy üzleti év alatt elért mérlegfőösszeg növekedése alapján indokoltnak látja.

(4)

Olyan befektetési vállalkozás esetében, amely korábban nem teljesítette a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/2033 rendelet] 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott összes feltételt, valamely időponttól kezdve teljesíti azokat, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés a feltételek teljesítésének kezdőnapjától számított hat hónap elteltével alkalmazandó. Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés csak akkor alkalmazandó az említett időszak elteltével, ha annak során a befektetési vállalkozás megszakítás nélkül megfelelt az (EU) 2019/2033 rendelet 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és erről értesítette a Felügyeletet.

(5)

Ha egy kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás megállapítja, hogy már nem teljesíti az (EU) 2019/2033 rendelet 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott összes feltételt, erről értesíti a Felügyeletet, és az értékelés meg nem felelése megállapításának napjától számított 12 hónapon belül a befektetési vállalkozásra előírt követelményeket teljeskörűen kell teljesítenie.

(6)	A befektetési vállalkozás alkalmazza a 4. melléklet teljesítményjavadalmazásra vonatkozó rendelkezéseit az (5) bekezdés szerinti értékelés pénzügyi évét követő pénzügyi évben nyújtott szolgáltatásokért, illetve teljesítményért járó javadalmazásra.

3/C. §

(1)	Az (EU) 2019/2033 rendelet 8. cikke szerinti csoporttőke-tesztet alkalmazó befektetési vállalkozás a belső irányításra, átláthatóságra, a kockázatok kezelésére és a javadalmazásra vonatkozó rendelkezéseket egyedi alapon alkalmazza.

(2)	Az (EU) 2019/2033 rendelet 7. cikke szerinti prudenciális konszolidációt alkalmazó befektetési vállalkozás a belső irányításra, átláthatóságra, a kockázatok kezelésére és a javadalmazásra vonatkozó rendelkezéseket egyedi és összevont alapon alkalmazza.

(3)

A (2) bekezdéstől eltérően, a belső irányításra, átláthatóságra, a kockázatok kezelésére és a javadalmazásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandóak az összevont alapú felügyelet alá tartozó harmadik országbeli leányvállalatokra, ha a magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás anyavállalat bizonyítani tudja a Felügyelet számára, hogy a belső irányításra, átláthatóságra, a kockázatok kezelésére és a javadalmazásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása jogellenes lenne azon harmadik ország jogszabályai szerint, amelyben az adott leányvállalat letelepedett.

II. FEJEZET
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

4. §

(1)	Az e törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. melléklet tartalmazza.

E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban

E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban
27a. Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB.,

E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban
23a. EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom,
27a. Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB.,
47. függő ügynök: az a természetes személy vagy jogi személy, amely az általa képviselt befektetési vállalkozás teljes körű és feltétel nélküli felelősségére segíti elő a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtását az ügyfél vagy a jövőbeni ügyfél számára,

E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban

(2)

E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban

algoritmikus kereskedés: olyan, pénzügyi eszközökkel folytatott kereskedés, amelynek során a megbízások egyedi paramétereit - így különösen azt, hogy kezdeményezni kell-e egy megbízást, mi legyen a megbízás időzítése, ára vagy mennyisége, hogyan történjen a megbízás kezelése annak benyújtása után - egy számítógépes algoritmus automatikusan határozza meg - a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 18. cikkében meghatározottaknak megfelelő - korlátozott emberi beavatkozással vagy emberi beavatkozás nélkül, és nem foglalja magában azokat a rendszereket, amelyeket csak

a)	megbízások egy vagy több kereskedési helyszínre irányítására,

b)	megbízások feldolgozására, azok bármely kereskedési paraméterének meghatározása nélkül,

c)	megbízások megerősítésére vagy

d)	végrehajtott tranzakciók kereskedést követő feldolgozására használnak,

1a.	adatszolgáltató: a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés 36a. pontjában meghatározott fogalom,

1b.	anyavállalat: az Szmt.-ben meghatározott vállalkozás,

2.	ÁÉKBV: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,

2a.	állampapír: állampapír-kibocsátó által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,

2b.

állampapír-kibocsátó: az alábbiakban felsorolt jogi személyek bármelyike, amely hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsát ki:

a)	az Európai Unió,

b)	az Európai Unió valamely tagállama, ideértve annak kormányzati szervét, ügynökségét vagy különleges célú gazdasági egységét,

c)	az Európai Unió szövetségi államberendezkedésű tagállama esetében a szövetség tagjai,

d)	több tagállam közös különleges célú gazdasági egysége,

e)	több tagállam által finanszírozás mobilizálása, valamint súlyos finanszírozási problémákkal küzdő vagy finanszírozási szempontból veszélyeztetett tagjai számára pénzügyi segítségnyújtás céljából alapított nemzetközi pénzügyi intézmény vagy

f)	az Európai Beruházási Bank,

3.	árjegyző: az a saját számlás kereskedést folytató személy, amely egy pénzügyi eszközre folyamatos vételi és eladási kötelezettséget vállal az általa meghatározott árakon,

4.	áru: a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott fogalom,

4a.	árualapú származtatott termék: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 30. pontjában meghatározott termék,

4b.	árutőzsdei kereskedő és kibocsátásiegység-kereskedő: az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 150. pontjában meghatározott fogalom,

5.	átruházható értékpapír: a tőkepiacon forgalomképes értékpapír a fizetőeszköz kivételével,

azonosító adatok:

a)	természetes személy azonosító adatai: természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakcím, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány típusa és száma;

b)	vállalkozás azonosító adatai: név, rövidített név, székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe, cégjegyzékszám, a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma, nyilvántartási száma, képviseletre jogosultak neve és beosztása,

7.	befektetési hitel: pénzügyi eszköz vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában,

8.	befektetési elemzés: pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, a Tpt. szerinti befektetési ajánlás, ide nem értve a befektetési tanácsadást,

befektetési tanácsadás: pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá a befektetési vállalkozás által az ügyfél részére adott, e törvény szerinti előzetes és utólagos tájékoztatást,

10.

befektetési vállalkozás: az, aki e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély alapján, harmadik személy részére, ellenérték fejében, rendszeres gazdasági tevékenysége keretében befektetési szolgáltatást nyújt vagy befektetési tevékenységet végez, ide nem értve a 3. §-ban meghatározottakat,

10a.	befektetési vállalkozás-csoport: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 25. pontjában meghatározott fogalom,

10b.	befektetési holding társaság: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 23. pontjában meghatározott fogalom,

11.	minősített befolyás: a Hpt.-ben befolyásoló részesedésként meghatározott fogalom,

11a.	certifikát: a 600/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 27. pontjában meghatározott fogalom,

11b.	C6. származtatott energiaügylet: a 6. § f) pontjában említett olyan opció, határidős ügylet, swapügylet és bármely más származtatott ügylet, amely szénre vagy olajra vonatkozik, amellyel OTF-en kereskednek, és amelyeket természetben kell kiegyenlíteni,

12.	csereügylet (swap): valamely pénzügyi eszköz cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után,

12a.

csoportfelügyeleti hatóság: az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat által ellenőrzött befektetési vállalkozás csoporttőke-tesztnek való megfelelésének felügyeletére hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság,

12b.	csoporttőke-tesztnek való megfelelés: a befektetési vállalkozás-csoport anyavállalatának megfelelése az (EU) 2019/2033 rendelet 8. cikke szerinti követelményeknek,

13.	dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke,

14.	EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,

15.

EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat: olyan befektetési vállalkozás, amely befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy pénzügyi vállalkozásban ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, és a székhelye szerinti EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik benne,

16.	EGT-állambeli pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan pénzügyi holding társaság, amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik,

16a.

egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedés (matched principal trading): olyan ügylet, ahol a befektetési vállalkozás vagy a piacműködtető a vevő és az eladó közé helyezi magát oly módon, hogy a tranzakció végrehajtása során nincs kitéve piaci kockázatnak, mivel mindkét oldalt egyszerre hajtják végre, valamint a tranzakciót olyan áron hajtja végre, hogy nincs nyeresége vagy vesztesége az előre meghirdetett jutalékon vagy díjon kívül,

16b.	elektronikus formátum: a papírtól eltérő bármely tartós adathordozó,

17.	elismert elszámolóház: EGT-államban vagy az OECD tagállamában működő, a székhely szerinti ország jogszabálya vagy felügyeleti hatósága által elismertnek minősített, az elszámolásforgalom lebonyolítását végző pénzügyi intézmény, illetve központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet,

19.	ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

20.	első számú vezető: a befektetési vállalkozás vezető állású személyei közül az a személy, akit a befektetési vállalkozás létesítő okirata ilyenként határoz meg,

22.

EU-szintű anyavállalat: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) ekként meghatározott fogalom,

23.	EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom,

23a.	EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom,

23b.	értékpapír-finanszírozási ügylet: az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 11. pontja szerint meghatározott fogalom,

24.

értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbeadó a kölcsönbevevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbevevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbeadó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbeadó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére,

25.	értékpapír letéti számla: az ügyfél számára vezetett, az ügyféltől letéti őrzésre átvett értékpapír nyilvántartására szolgáló számla,

26.	értékpapírszámla: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

27.

értékpapírtitok: minden olyan, az ügyfélről a befektetési vállalkozás, a multilaterális kereskedési rendszer működtetője és az árutőzsdei szolgáltató rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési vállalkozással és árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik,

27a.	Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB.,

28.	felügyeleti hatóság: a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató befektetési szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő szolgáltatása vagy az árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenység felügyeletét ellátó, hatáskörrel rendelkező szervezet, ide nem értve a Felügyeletet,

29.	fióktelep: az Fkt.-ban, illetve Ctv.-ben meghatározott szervezet,

30.	fogadó tagállam: a székhely szerinti EGT-államtól eltérő EGT-állam, amelyben a befektetési vállalkozásnak fióktelepe van vagy ahol szolgáltatást nyújt, illetve tevékenységet végez,

30a.	függő ügynök: az a természetes személy vagy jogi személy, amely az általa képviselt befektetési vállalkozás teljes körű és feltétel nélküli felelősségére segíti elő a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtását az ügyfél vagy a jövőbeni ügyfél számára,

31.	harmadik ország: az az ország, amely nem minősül EGT-államnak,

31a.	harmadik országbeli vállalkozás: olyan vállalkozás, amely befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak minősülne, ha központi ügyviteli helye vagy létesítő okirat szerinti székhelye valamely EGT-államban lenne,

32.	indulótőke: a 13. §-ban meghatározott alapításkori induló tőke, amely az (EU) 2019/2033 rendelet 9. cikke szerinti elemekből áll,

33.

jegyzési garanciavállalás: az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás vagy a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás,

33a.	jó üzleti hírnév: a befektetési vállalkozás vezető állású személyeinek, minősített befolyással rendelkező tagjainak a befektetési vállalkozás irányítására vagy tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte,

34.

kereskedési szándékkal tartott pozíció: a rövid távú újraértékesítés szándékával vagy a vételi és eladási árak közötti tényleges vagy várható különbözetből, valamint egyéb ár- vagy kamatlábváltozásokból származó rövid távú haszonszerzés szándékával tartott pozíció, amelybe beletartoznak mind a saját számlás, mind az ügyfelek által adott megbízások végrehajtásából és az árjegyzésből származó pozíciók,

35.	kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás: az (EU) 2019/2033 rendelet 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott fogalom,

34a.	kereskedési helyszín: bármely szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer vagy szervezett kereskedési rendszer,

34b.	keresztértékesítés gyakorlata (cross-selling): egy befektetési szolgáltatás felajánlása egy másik szolgáltatással vagy termékkel együtt, egy csomag részeként vagy ugyanazon megállapodás vagy csomag feltételeként,

34c.	kis- és középvállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek az előző három naptári évben az év végi jegyzések alapján az átlagos piaci tőkeértéke 200 000 000 eurónál kevesebb volt,

34d.	kkv-tőkefinanszírozási piac: olyan multilaterális kereskedési rendszer, amelyet kkv-tőkefinanszírozási piacként vettek nyilvántartásba, a 154/A. §-nak megfelelően,

34e.

kiegészítési záradék: olyan záradék, amely a befektető védelmére irányul annak biztosítása révén, hogy a kötvény lejárat előtti visszaváltása esetén a kibocsátó köteles a kötvényt birtokló befektetőnek kifizetni - a visszaváltott kötvény tőkeösszege mellett - azon kamatszelvények nettó jelenértékét, amelyekre akkor lett volna jogosult, ha a kötvény lejárat előtti beváltására nem kerül sor,

36.	kollektív befektetési forma: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,

37.	központi hitelinformációs rendszer: a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott rendszer (a továbbiakban: KHR),

38.	központi szerződő fél: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

38a.

közvetlen elektronikus hozzáférés: olyan eljárás, amely során egy kereskedési helyszín tagja vagy résztvevője vagy ügyfele engedélyezi valamely személynek az ő kereskedési kódjának használatát, annak érdekében, hogy az a személy elektronikusan továbbíthasson pénzügyi eszközre vonatkozó megbízásokat közvetlenül a kereskedési helyszínnek, továbbá az olyan eljárás, amelynek során a személy a tag vagy résztvevő vagy ügyfél infrastruktúráját, vagy bármiféle, a tag vagy résztvevő vagy ügyfél által biztosított csatlakozási rendszert használ a megbízások továbbítására (közvetlen piaci hozzáférés), valamint olyan eljárás, amelynek során e személy nem használja ezen infrastruktúrát (szponzorált hozzáférés), a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 20. cikkében meghatározottak figyelembevételével,

39.	külföldi befektetési vállalkozás: az a befektetési vállalkozás, amelynek székhelye nem Magyarország területén van,

40.	különleges célú gazdasági egység: kizárólag a külön törvény szerinti értékpapírosítási ügylet végrehajtása céljából létrehozott jogalany, amely működhet alap (értékpapírosító alap) vagy társaság (értékpapírosító társaság) formájában,

41.	lakossági ügyfél: a szakmai ügyfélnek nem minősülő ügyfél,

42.	leányvállalat: az a vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát is az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,

43.	letéti őrzés: pénzügyi eszköz megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása,

44.	letétkezelés: a pénzügyi eszköz letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás együttes nyújtása, ideértve az óvadék kezelésével összefüggő szolgáltatásokat,

44a.

likvid piac: pénzügyi eszközöknek vagy pénzügyi eszközök kategóriájának olyan piaca, ahol folyamatosan üzletkötésre kész és hajlandó vevők és eladók vannak jelen, ami az alábbi kritériumok alapján állapítandó meg, figyelembe véve az adott pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszköz-kategória sajátos piaci struktúráját:

a)	az ügyletek átlagos gyakorisága és nagyságrendje különböző piaci feltételek mellett, figyelemmel a pénzügyi eszköz kategóriáján belül a termékek jellegére és életciklusára,

b)	a piaci szereplők száma és típusa, ideértve a piaci szereplőknek a kereskedett eszközökhöz viszonyított arányát egy adott termék esetében,

c)	az eladási és vételi ár különbségének (spread) átlagos nagyságrendje, ha ismert,

45.	limitáras megbízás: valamely pénzügyi eszköz meghatározott limitáron vagy annál jobb áron, meghatározott mennyiségben történő vételére vagy eladására irányuló megbízás,

45a.	másodlagos értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

46.

megbízás végrehajtása az ügyfél javára: pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodás megkötésére irányuló tevékenység végzése az ügyfél javára, amely magában foglalja a befektetési vállalkozás vagy hitelintézet által kibocsátott pénzügyi eszköz értékesítésére vonatkozó megállapodás megkötését a kibocsátás pillanatában,

47.

mezőgazdasági áru alapú származtatott ügyletek: a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 1. cikkében, I. mellékletének I-XX. részében és XXIV. rész 1. szakaszában felsorolt termékekhez, valamint a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt termékekhez kapcsolódó származtatott ügyletek,

48.	miniszter: a pénz-, tőke és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter,

49.	minisztérium: a miniszter által vezetett minisztérium,

49a.	multilaterális rendszer: valamely rendszer, amelyben több harmadik fél pénzügyi eszközökre irányuló vételi és eladási szándéka hozható össze a rendszeren belül,

49b.

nagykereskedelmi energiatermék: a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, 2011. október 25-i 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikkének 4. pontjában meghatározott nagykereskedelmi energiatermék,

49c.

nagysebességű algoritmikus kereskedési technika: bármely, az alábbi sajátosságokkal jellemezhető kereskedési technika:

a hálózati és egyéb típusú adatátviteli idő minimalizálását célzó infrastruktúra, amely az algoritmikus ajánlatbevitelre szolgáló következő lehetőségek közül legalább egyet magába foglal: szervereknek a kereskedési helyszínhez közeli vagy egy helyiségen belüli elhelyezése vagy nagy sebességű közvetlen elektronikus hozzáférés,

b)	a megbízások kezdeményezését, létrehozását, továbbítását vagy végrehajtását a rendszer határozza meg, anélkül, hogy az egyes ügyletek vagy megbízások kapcsán emberi beavatkozásra kerülne sor, valamint

c)	a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 19. cikkében meghatározott magas napi üzenetforgalom (megbízások, árajánlatok vagy törlések),

49d.	nemek szempontjából semleges javadalmazási politika: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

49e.	összevont helyzet: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott fogalom,

50.	pénzügyi elemző: a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott személy,

51.	pénzpiaci eszköz: a fizetőeszköz kivételével sorozatban kibocsátott pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek,

51a.	pénzügyi eszközök közötti váltás: egy pénzügyi eszköz eladása és egy másik pénzügyi eszköz vétele vagy egy meglévő pénzügyi eszközt érintő módosításra vonatkozó jog gyakorlása,

51b.	pénzügyi vállalkozás: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott fogalom,

52.	pénzügyi eszköz elhelyezése (placement): a pénzügyi eszköz Tpt. szerinti forgalombahozatala és nyilvános értékesítésre történő felajánlása,

52a.	piacműködtető: olyan személy, amely irányítja, illetve működteti a szabályozott piac üzletvitelét, és amely maga a szabályozott piac,

53.

portfóliókezelés: az a tevékenység, amelynek során az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli,

54.	referenciaadat: a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott fogalom,

55.	referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására engedéllyel rendelkező, illetőleg értékpapír-kölcsönzést végző befektetési vállalkozás,

56.

rendszeres internalizáló: az a befektetési vállalkozás, amely ügyfél részére szervezett keretek között, sajátszámlás kereskedés keretében gyakran, rendszeresen és jelentős nagyságrendben biztosítja az ügyletkötés lehetőségét oly módon, hogy az ügyfél megbízásait szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren és szervezett kereskedési rendszeren kívül, multilaterális rendszer működtetése nélkül hajtja végre,

58.	saját számlás kereskedés: pénzügyi eszköz saját eszköz terhére történő adásvétele, cseréje,

58a.

strukturált betét: olyan a Hpt. 6. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott betét, amelynek lejáratkor a teljes összegét vissza kell fizetni, olyan feltételek alapján, amelyek szerint az esedékes kamatok és prémiumok olyan képlet alapján fizetendők (vagy képezik kockázat tárgyát), amelyben szerepel a következő tényezők valamelyike:

a)	valamely index vagy indexkombináció, az olyan változó kamatozású betétek kivételével, amelyek hozama közvetlenül függ valamilyen kamatlábindextől, például az Euribortól vagy a Libortól,

b)	pénzügyi eszköz vagy több pénzügyi eszköz kombinációja,

c)	valamely nyersanyag, vagy több nyersanyag kombinációja vagy egyéb fizikai vagy nem fizikai nem helyettesíthető eszközök vagy

d)	valamely deviza árfolyama vagy több devizaárfolyam kombinációja,

58b.	strukturált pénzügyi termék: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 28. pontjában meghatározott fogalom,

59.	szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

60.	szakmai ügyfél: az az ügyfél, aki megfelel a 49. §-ban foglalt feltételeknek, illetve a 48. § szerint ilyennek minősül,

61.	származtatott ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, mint alaptermék értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi,

61a.	származtatott termék: a 6. § d)-k) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz,

61b.

szervezett kereskedési rendszer (OTF): olyan multilaterális rendszer, amely nem szabályozott piac vagy MTF, és amelyben több, harmadik féltől származó, kötvények, strukturált pénzügyi eszközök, kibocsátási egységek és származtatott termékek vételi és eladási szándéka hozható össze a rendszeren belül, oly módon, hogy az szerződést eredményez,

62.

székhely szerinti tagállam:

a)	ha a külföldi befektetési vállalkozás természetes személy, az az EGT-állam, amelyben a központi irodája található;

b)	ha a befektetési vállalkozás vagy a külföldi befektetési vállalkozás jogi személy, az az EGT-állam, ahol a létesítő okirat szerinti székhelye található;

c)	ha a befektetési vállalkozás vagy a külföldi befektetési vállalkozás jogi személy és a nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az az EGT-állam, amelyben a központi irodája található,

63.

szoros kapcsolat: olyan helyzet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személy a következő tényezők valamelyike révén kapcsolatban áll egymással:

a)	részesedés, amely valamely vállalkozás szavazati jogai vagy tőkéje 20%-ának vagy annál nagyobb részének közvetlen vagy ellenőrző befolyás útján történő birtoklása,

b)	ellenőrző befolyás, amely az anyavállalat és a leányvállalat közötti kapcsolat, a leányvállalat leányvállalatát is azon anyavállalat leányvállalatának tekintve, amely e vállalkozások élén áll, vagy más hasonló kapcsolat bármely természetes vagy jogi személy és jogi személy között,

c)	olyan helyzet, amelyben ezek ellenőrző befolyás révén tartósan kapcsolódnak ugyanazon személyhez,

64.	szponzor: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom,

65.	tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését,

65a.

tőzsdén kereskedett alap: olyan befektetési alap, amelynek legalább egy kollektív befektetési értékpapírjával kereskednek az egész nap folyamán legalább egy kereskedési helyszínen és van legalább egy olyan árjegyző, amely fellép annak biztosítására, hogy a kereskedési helyszínen kereskedett kollektív befektetési értékpapír ára jelentős mértékben ne térjen el annak nettó
eszközértékétől, illetve adott esetben annak indikatív nettó eszközértékétől,

65b.

túlnyomórészt üzleti jellegű vállalkozáscsoport: olyan csoport, amelynek főtevékenysége nem az e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység nyújtása, vagy árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában végzett árjegyzői tevékenység,

66.	ügyfél: az, aki az e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást vesz igénybe,

67.

ügyfél azonosításra szolgáló adatok:

természetes személy esetén

aa)	természetes személyazonosító adatok,

ae)	állampolgárság,

af)	azonosító okmány típusa és száma,

jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén

ba)	név, rövidített név,

bb)	székhely címe,

bc)	cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszám, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma,

69.

ügyfélszámla: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
69a. ügyvezető: a befektetési vállalkozással munkaviszonyban álló, a befektetési vállalkozás vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a befektetési vállalkozás irányításában résztvevő olyan további személy, akit a befektetési vállalkozás létesítő okirata vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg,

69a.

ügyvezető: a befektetési vállalkozással és az adatszolgáltatóval munkaviszonyban álló, a befektetési vállalkozás, adatszolgáltató vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a befektetési vállalkozás, adatszolgáltató irányításában részt vevő olyan további személy, akit a befektetési vállalkozás, adatszolgáltató létesítő okirata vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg,

70.	üzleti titok: az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom,

70a.	vegyes tevékenységű holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem minősül pénzügyi holdingtársaságnak, befektetési holdingtársaságnak, hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak vagy vegyes pénzügyi holding társaságnak és amelynek leányvállalatai közül legalább egy befektetési vállalkozás,

71.

vezető állású személy:

a)	a vezető tisztségviselő - ideértve az e törvény szerinti ügyvezetőt is - és a felügyelő bizottság tagja,

b)	a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és

c)	minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg,

72.	csoport: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

73.

ellenőrzött vállalkozás: olyan vállalkozás,

a)	amely esetén a szavazati jogok többségét egy személy gyakorolhatja,

b)	amelynek egy tulajdonosa jogosult a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak többségét kinevezni vagy felmenteni,

c)	amely esetén a szavazati jogok többségét - a vállalkozás más tulajdonosával kötött megállapodás alapján - egy személy egyedül gyakorolhatja, vagy

d)	amely fölött a létesítő okirat, megállapodás alapján egy személy döntő befolyást, ellenőrzést gyakorol vagy gyakorolhat,

74.

járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás, központi értéktár, központi szerződő fél vagy befektetési alapkezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlantulajdonlást, ingatlankezelést vagy adatkezelést végez,

75.	kapcsolt vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

76.	közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom és az élettárs,

77.	likviditás szempontjából leginkább érintett piac: a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 9. cikkében meghatározott fogalom,

78.	vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat,

79.	multilaterális kereskedési rendszer (MTF): olyan multilaterális rendszer, amely harmadik felek pénzügyi eszközökre irányuló, vételi és eladási szándékát hozza össze a kereskedés során megkülönböztetés-mentes módon, szerződést eredményezve,

80.	értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

81.	konszolidáló felügyeleti hatóság: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

82.	javadalmazás: a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott fogalom,

83.

teljesítményjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás az alapjavadalmazáson felül biztosíthat a vezető állású személynek és a munkavállalónak, ha az a munkaszerződésben meghatározottakat meghaladó fenntartható és kockázattal kiigazított teljesítményt nyújt vagy abban nem rögzített feladatokat lát el,

84.	Nem kötelező nyugdíjjuttatás: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom,

93a.	helyreállítási képesség: a befektetési vállalkozás azon képessége, hogy stabilizálja pénzügyi helyzetét, ha az jelentős mértékben romlik;

94.

helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt a befektetési vállalkozás által végrehajtandó lépések a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén - rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevétele nélkül - biztosítják a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálódását,

95.

alapjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás és a vezető állású személy, munkavállaló közötti szerződésben meghatározottaknak megfelelően a befektetési vállalkozás a vezető állású személynek vagy munkavállalónak rendszeresen munkabérként kifizet, és amely megfelelően tükrözi a tisztség betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatokat és felelősséget, ideértve minden olyan juttatást, amelyet más munkavállaló is megkap,

97.	irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely a döntéshozatalra jogosult,

98.	felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület döntéshozatalát ellenőrzi,

99.	vezető testület: a befektetési vállalkozás, adatszolgáltató igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás, adatszolgáltató vezető állású személyeit is,

100.	közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás: az e törvény hatálya alá tartozó befektetési vállalkozás, ide nem értve a 3. §-ban meghatározottakat,

101.	rendkívüli intézkedési terv: a befektetési vállalkozás által kidolgozott, a jogszabályoknak megfelelő működés biztosítása érdekében szükséges - határidőkhöz és felelősökhöz kötött - lépéseket tartalmazó terv,

102.	rendszerkockázat: a pénzügyi rendszer olyan zavarának kockázata, amely a pénzügyi rendszerre és a gazdaságra nézve súlyos negatív következményt jelenthet,

103.	belső módszer: az 575/2013/EU rendeletben belső minősítésen alapuló módszerként meghatározott fogalom,

MÁSODIK RÉSZ
A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK MEGKEZDÉSE

III. FEJEZET
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉS A KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS

5. §

(1)

Befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett

a)	megbízás felvétele és továbbítása,

b)	megbízás végrehajtása az ügyfél javára,

c)	sajátszámlás kereskedés,

d)	portfóliókezelés,

e)	befektetési tanácsadás,

f)	pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás),

g)	pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, és

h)	multilaterális kereskedési rendszer működtetése.

i)	szervezett kereskedési rendszer működtetése.

(2)

Kiegészítő szolgáltatásnak minősül

a)	a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése,

b)	a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése, kivéve - a 909/2014/EU rendelet mellékletének A szakasz 2. pontja szerinti - felső szintű (központi) értékpapírszámla vezetését,

c)	a befektetési hitel nyújtása,

d)	a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás,

e)	a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedés,

f)	a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés,

g)	jegyzési garanciavállaláshoz kapcsolódó szolgáltatás,

h)	a 6. § e)-g), j) és k) pontjaiban foglalt származtatott ügyletek alapjául szolgáló eszközhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás.

Pénzügyi eszköz

6. §

Pénzügyi eszköz - ideértve annak megosztott főkönyvi technológia útján kibocsátott formáját is -

a)	az átruházható értékpapír,

b)	a pénzpiaci eszköz,

c)	a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír,

az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz, kibocsátáskereskedelmi egységhez vagy más származtatott eszközhöz, pénzügyi indexhez vagy pénzügyi intézkedéshez kapcsolódó opció, tőzsdei határidős ügylet, csereügylet, tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető,

az áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei határidős ügylet, csereügylet, tőzsdén kívüli határidős ügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint - nem a teljesítési határidő lejárta vagy más megszűnési ok miatt - pénzben kiegyenlíthető,

az áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető, feltéve, hogy azzal szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben kereskednek, azon szervezett kereskedési rendszerben kereskedett nagykereskedelmi energiatermék kivételével, amelyet a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 5. cikkében meghatározottaknak megfelelően természetben kell kiegyenlíteni (ténylegesen le kell szállítani),

az f) pont alá nem tartozó, más származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkező, áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető, és a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározottaknak megfelelően nem kereskedelmi célt szolgál,

h)	a hitelkockázat átruházását célzó származtatott ügylet,

i)	a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás,

az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció, tőzsdei határidős ügylet, csereügylet, tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás vagy bármely más származtatott ügylet, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy amely az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint - nem a teljesítési határidő lejárta vagy más megszűnési ok miatt - pénzben kiegyenlíthető,

egyéb, az a)-j) pontban nem említett eszközhöz, joghoz, kötelezettséghez, indexhez, intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, amely rendelkezik a többi származtatott eszköz valamelyikének jellemzőivel, ideértve azt, hogy valamely szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek vele, valamint a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 8. cikkében meghatározott származtatott ügylet,

az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a légszennyező anyag kibocsátási jog, amely olyan részegységekből áll, amelyek az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény előírásainak megfelelnek.

7. §

(1)	Befektetési szolgáltatási tevékenységet - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - csak befektetési vállalkozás és hitelintézet végezhet.

(2)	Befektetési szolgáltatási tevékenység az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén kezdhető meg és folytatható.

(3)	A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás tevékenységét Magyarország területén fióktelepén keresztül végezheti.

(4)

A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás

a)	tevékenységét Magyarország területén fióktelepén keresztül végezheti vagy

b)	Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet végezhet.

8. §

(1)	Befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás - az (1a)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a Felügyelet engedélyével végezhető, illetve nyújtható.

(1a)

Piacműködtető az 5. § (1) bekezdés h), illetve i) pontjában foglalt befektetési szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet részére történő bejelentést követő 30 nap elteltével végezheti, azzal, hogy bejelentésben igazolja, hogy megfelel az engedélyezésre, a vezető testületre, a minősített befolyásra, az induló tőke ellátottságra, a szervezeti követelményekre, a jogsértések jelentésére, az algoritmikus kereskedésre, a multilaterális kereskedési rendszerre és a szervezett kereskedési rendszerre e törvényben előírt követelményeknek.

(2)

A harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás fióktelepe befektetési szolgáltatási tevékenységet akkor végezhet, illetve kiegészítő szolgáltatást akkor nyújthat lakossági és a 49. § szerinti szakmai ügyfelek részére, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével, és a 29/A. §-ban meghatározott feltételek teljesülnek. A harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás által Magyarország területén végezhető befektetési szolgáltatási tevékenysége és kiegészítő szolgáltatás nyújtása során figyelembe kell venni a 600/2014/EU rendelet VIII. címében foglalt rendelkezéseket is.

(3)

A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet vagy fióktelepet akkor létesíthet, ha rendelkezik a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével és a 27. § (5) bekezdésében, illetve a 27. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek teljesültek.

(4)	Kiegészítő szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély - kivéve ha a kérelmező a Tpt. szerinti központi értéktár - befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély nélkül, önállóan nem szerezhető.

(5)

A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzése és kiegészítő szolgáltatás nyújtása mellett kizárólag

a)	a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet,

b)	részvénykönyvvezetést,

c)	részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet,

d)	a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységet,

e)	a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként,

f)	értékpapír-kölcsönzést, és

g)	pénzügyi eszközre vonatkozó adat, információ értékesítést

h)	a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott csoportfinanszírozási tevékenységet

i)	az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti páneurópai egyéni nyugdíjtermék szolgáltatást, illetve forgalmazást

folytathat.

(6)

Az (5) bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó

a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 46. § (1) bekezdése szerinti olyan villamosenergia- kereskedőre, amely kizárólag a 6. § e)-g), valamint j) és k) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz tekintetében végez az 5. § szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást,

b)	a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 28. § (1) bekezdése szerinti földgázkereskedőre, amely kizárólag a 6. § e)-g), valamint j) és k) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz tekintetében végez az 5. § szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást,

az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kibocsátási egységek és a légiközlekedési kibocsátási egységek kereskedelmében részt vevő azon befektetési vállalkozásra, amely kizárólag a 6. § l) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz vagy az arra vonatkozó - a 6. §-ban meghatározott - származtatott pénzügyi eszköz tekintetében végez az 5. § szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást.

8/A. §

(1)

Az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pont b) alpontjában foglaltakat teljesítő befektetési vállalkozás a hitelintézetekre előírt tevékenységi (működési) engedély iránti kérelmet nyújt be azon a napon, amikor a következő események bármelyike bekövetkezik:

a)	az eszközei havi összértékének 12 egymást követő hónapra számított átlaga legalább harmincmilliárd euró, vagy

eszközei havi összértékének 12 egymást követő hónapra számított átlaga legfeljebb harmincmilliárd euró, de olyan csoport tagja, amelynél a csoporthoz tartozó valamennyi vállalkozás egyedi szinten harmincmilliárd eurónál kisebb összértékű eszközzel rendelkezik és befektetési szolgáltatásként sajátszámlás kereskedést vagy pénzügyi eszköz elhelyezését az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalást) végez, a vállalkozások konszolidált eszközeinek összértéke legalább harmincmilliárd euró, és ezen összegek mindkét esetben a megelőző 12 egymást követő hónap átlagában kerültek kiszámításra.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti tevékenységi (működési) engedélyezéskor a Hpt.-ben foglaltak alkalmazandóak azzal, hogy a Felügyelet biztosítja, hogy az eljárás a lehető legegyszerűbb legyen, figyelembe véve a meglévő engedélyekből származó információkat.

(3)	Az (1) bekezdés szerinti befektetési vállalkozás prudens működésére, valamint annak felügyelésére a Hpt. VI. és IX. Fejezete alkalmazandó.

(4)

A Felügyelet visszavonja a befektetési vállalkozás hitelintézetekre előírt tevékenységi (működési) engedélyét, ha ezen engedélyét kizárólag az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti tevékenységek végzésére használja, és eszközei összértékének öt egymást követő évre számított átlaga az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pont b) alpontjában meghatározott küszöbértékek alatt van.

9. §

(1)

Árutőzsdei szolgáltató a rendszeres gazdasági tevékenység keretében a (2) bekezdésben meghatározott eszközökre vonatkozóan

a)	megbízás felvételét és továbbítását,

b)	megbízás végrehajtását az ügyfél javára,

c)	sajátszámlás kereskedést,

d)	a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítését,

e)	a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként,

f)	befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás függő ügynökként történő közvetítését

végezheti.

(2)

Árutőzsdei szolgáltatás tárgya lehet

a)	áru, ideértve a közraktárjegyet, annak leválasztott árujegy részét, a forgalomképes vagyoni értékű jogot és az erre vonatkozó származtatott eszközt,

b)	az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a légszennyező anyag kibocsátási jog, valamint az erre vonatkozó opció, határidős és egyéb származtatott ügylet, és

c)	a 6. § e)-g) pontjaiban meghatározott pénzügyi eszköz.

10. §

(1)	Árutőzsdei szolgáltatást - a (3) bekezdésben foglaltakra is tekintettel - árutőzsdei szolgáltató és befektetési vállalkozás nyújthat.

(2)

Árutőzsdei szolgáltatás csak az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott

a)	személyi feltételek,

b)	műszaki, technikai, informatikai, biztonsági felszereltségre vonatkozó előírások, és

c)	az elfogadott szabályzatokban rögzített szervezeti, működési, ügyviteli, számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési eljárásra, rendszerre és megoldásra vonatkozó előírások

teljesítése esetén nyújtható.

(3)	Külföldi befektetési vállalkozás árutőzsdei szolgáltatást Magyarország területén csak fióktelepén keresztül nyújthat.

11. §

(1)	Árutőzsdei szolgáltatás - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a Felügyelet engedélyével nyújtható.

(2)	A külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe árutőzsdei szolgáltatást akkor nyújthat, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

(3)

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló 1031/2010/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1031/2010/EU bizottsági rendelet) 18. cikk (2) és (3) bekezdésében hivatkozott személyek ezen cikkek alapján ajánlatot tenni kizárólag a Felügyelet e törvény 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységnek a 9. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eszközre vonatkozó árutőzsdei szolgáltatás nyújtására irányuló engedélye alapján jogosultak.

IV. FEJEZET
A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK TÁRGYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI

Az informatikai rendszer

12. §

(1)

Az 5. § (1) bekezdésének a)-d), valamint f)-i) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, továbbá az 5. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás és a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató kialakítja a tevékenysége ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét, valamint gondoskodik az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti szabályozási rendszerben meg kell határozni az információ-technológiával szemben támasztott követelményeket, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére vonatkozó szabályokat az informatikai vállalatirányítás, a tervezés, a fejlesztés és a beszerzés, valamint az üzemeltetés, a monitorozás és független ellenőrzés területén.

(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálja és aktualizálja.

(4)

Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meghatározza a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, a nyilvántartási és a tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.

(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató kiépíti az informatikai rendszere biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működteti.

(6)

A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább:

a)	a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról,

b)	az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,

c)	a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események),

d)	olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, valamint lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére is,

e)	a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,

f)	az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről, valamint

g)	a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírus- és más rosszindulatú program elleni védelméről.

Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket tesz és rendelkezik legalább

(7)

a)	informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,

b)	minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító, valamint a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is - biztosítja,

c)	a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb - a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító - megoldásokkal,

d)	olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és a tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását,

az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan helyreállítási tervekkel, biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik,

f)	jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig, bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék, valamint

g)	a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.

(8)	Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnak és árutőzsdei szolgáltatónak a (7) bekezdés e) pontja szerinti mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolnia, valamint gondoskodnia kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférési védelméről.

(9)

Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnál és árutőzsdei szolgáltatónál mindenkor rendelkezésre kell állnia:

a)	az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,

b)	az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,

c)	az informatikai rendszer elemeinek a szolgáltató, valamint a központi szerződő fél által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,

d)	az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,

e)	az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó dokumentumnak,

f)	az alkalmazott szoftvereszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek, valamint

g)	az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.

(10)

A (7) bekezdésben foglalt szoftvereknek együttesen alkalmasaknak kell lenniük

a)	a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,

b)	a pénzeszközök és a pénzügyi eszközök biztonságos nyilvántartására,

c)	a befektetési vállalkozás esetében a pénzügyi eszközök, illetve az árutőzsdei szolgáltatás tárgyának ügyfelenkénti és összesített naprakész nyilvántartására,

d)	a befektetési vállalkozás tevékenységével összefüggő országos informatikai rendszerekhez történő közvetlen vagy közvetett csatlakozásra,

e)	a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására, valamint

f)	a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.

(11)	Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnak és árutőzsdei szolgáltatónak belső szabályzatában meg kell határoznia az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.

(12)

A befektetési vállalkozásnak és az árutőzsdei szolgáltatónak a tevékenysége végzésére csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. Az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a befektetési vállalkozásnak és az árutőzsdei szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.

(13)

A (12) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel, a tanúsítással és a tanúsítási eljárás - általános forgalmi adó nélkül számított - maximális díjával szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza meg.

(14)

A (13) bekezdés szerinti tanúsító szervezet írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató informatikai rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel.

(15)

A tanúsító szervezet és alvállalkozója a vizsgált intézmény kezelésében lévő, a tanúsítás lefolytatásához szükséges adatokat - ideértve a személyes adatokat és üzleti titkokat is - a tanúsítással igazolandó követelmények teljesülésének vizsgálata céljából, a tanúsítási eljárás lefolytatásához szükséges mértékben, a tanúsítási eljárás befejezéséig jogosult kezelni, azokat harmadik személy részére nem továbbíthatja.

(16)

A tanúsító szervezet és alvállalkozója köteles szabályzatban rögzíteni azon munkaköröket, amelyeket betöltő személyek a tanúsítási eljárás során az üzleti titkokhoz hozzáférhetnek, annak tartalmát megismerhetik. Az eljárásban részt vevő munkatársakat a tanúsítási eljárás során tudomásukra jutott üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli a tanúsító szervezetnél fennálló jogviszonyuk megszűnését követően is.

Az induló tőke

13. §

(1)	A befektetési vállalkozás tevékenysége megkezdéséhez - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább százötvenezer euró induló tőkével rendelkezik.

(2)	Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés c) vagy f) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult, akkor legalább hétszázötvenezer euró összegű induló tőkével rendelkezik.

(3)	Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés a), b), d), e) vagy g) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult, de az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább hetvenötezer euró összegű induló tőkével rendelkezik.

14. §

Az árutőzsdei szolgáltatónak a tevékenysége megkezdéséhez, ha

a)	részvénytársasági formában vagy fióktelepként működik, legalább húszmillió forint, vagy

b)	korlátolt felelősségű társaság formájában vagy szövetkezeti formában működik, legalább tízmillió forint

induló tőkével kell rendelkeznie.

15. §

(1)	A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéje - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - kizárólag pénzbeli hozzájárulással szolgáltatható.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli hozzájárulással esik egy tekintet alá, ha a jegyzett tőkét a befektetési vállalkozás jegyzett tőkén felüli vagyona terhére emelik fel, illetőleg a jegyzett tőke összege egyesülés, beolvadás, összeolvadás során kerül megállapításra.

(3)	A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató jegyzett tőkéjét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapító nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel, és amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel.

(4)	Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató esetében - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni.

(5)	Más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepére a dotációs tőke követelményt nem kell alkalmazni.

(6)	A 13. §-ban euróban meghatározott induló tőke összegét az adott napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámolni.

V. FEJEZET
A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK SZERVEZETI FELTÉTELEI

16. §

(1)	A befektetési vállalkozás részvénytársaságként vagy fióktelepként, árutőzsdei szolgáltató részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy fióktelepként működhet.

(2)

A gazdasági társasági formában működő befektetési vállalkozásra és árutőzsdei szolgáltatóra, valamint a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltatóra a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a külföldi vállalkozás fióktelepére az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)	A befektetési vállalkozás, amelynek székhelye Magyarország területén található, a központi irodáját is Magyarország területén jelöli ki.

17. §

(1)

A befektetési vállalkozás a szervezetén belül az egyes szervezeti egységeket és az ezek működésére és eljárására vonatkozó szabályzatokat úgy alakítja ki, hogy biztosítsa szervezeti egységeinek és szervezeti megoldásainak megfelelőségét és hatékonyságát, beleértve a hiányosságok kezelésére vonatkozó intézkedéseket, valamint hogy a létrejövő szervezeti felépítés és annak működése - összhangban a befektetési vállalkozás méretével, tevékenységének jellegével és összetettségével -

a)	lehetővé tegye az 5. §-ban foglalt tevékenységek és feladatok független végzését, illetőleg ellátását, ideértve az ehhez szükséges hatáskörök világos és következetes elkülönítését,

b)	biztosítsa, hogy az egyes szervezeti egységek vezetői ne legyenek alá- vagy fölérendeltségi, illetve utasítási viszonyban egymással, csökkentve ezzel a visszaéléshez vezető személyi érdek-összefonódás lehetőségét,

c)	az információhoz való hozzáférést csak a jogosultak számára tegye lehetővé, csökkentve ezzel a belső, üzletvitel során keletkező információval való visszaélés lehetőségét,

d)	átlátható legyen,

e)	erősítse a folyamatba épített ellenőrzést és lehetővé tegye ennek során az objektív megítélést,

f)	biztosítsa, hogy a vállalkozás vezető állású személyei és alkalmazottai a felelősségi körük megfelelő ellátása érdekében a követendő eljárásokat ismerjék,

g)	biztosítsa a vállalkozás különböző szintjei közötti hatékony jelentéstételt és információáramlást.

(2)	Annak a befektetési vállalkozásnak, amely összevont alapú felügyelet alá tartozik, az e §-ban és a 100-102. §-ban foglaltaknak az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézettel és befektetési vállalkozással együttesen is meg kell felelnie.

(3)

A befektetési vállalkozás az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenységekben, kiegészítő szolgáltatásokban és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (4) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül

a)	a szervezeti felépítését belső szabályzatban áttekinthetően rögzíti,

b)	a felelősségi köröket, feladatokat egymástól elhatárolja és egyértelműen meghatározza,

c)	a szervezeten belüli összeférhetetlenséget ellenőrzi, megelőzi és kiküszöböli,

d)	a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat alkalmaz,

e)	a jogszabályoknak megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, adminisztratív és számviteli eljárásokat alkalmaz,

f)	a befektetési vállalkozás a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 4. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő, a nemek szempontjából semleges javadalmazási politikát és gyakorlatot valósít meg,

g)	elősegíti a szervezet zavartalan és eredményes működését, az intézménnyel szembeni bizalom fenntartását, a tulajdonosok és az ügyfelek intézménnyel összefüggő gazdasági érdekeinek és társadalmi céljainak védelmét.

(4)	A befektetési vállalkozás a (3) bekezdés d) és e) pontjában rögzítettek, ezáltal a belső kontroll funkciók teljesítése érdekében belső eljárásrendjében egyértelműen meghatározza a belső kontroll funkciók ellátásáért felelős szervezeti egységet vagy egységeket.

(5)	A 19/A. § (1) bekezdésben foglaltak alapján a befektetési vállalkozás kockázatvállalása megbízható és a belső szabályzatában rögzített szempontrendszeren alapul.

17/A. §

(1)

Az ügyfelek számára történő értékesítés céljából pénzügyi eszközöket kialakító befektetési vállalkozás az egyes pénzügyi eszközök jóváhagyására és a meglévő pénzügyi eszközök jelentős kiigazításainak jóváhagyására szolgáló folyamatot (a továbbiakban: termék-jóváhagyási folyamat) tart fenn, működtet, és elvégzi annak felülvizsgálatát, mielőtt pénzügyi eszközt hoz forgalomba vagy forgalmaz ügyfelek részére.

(2)

A termék-jóváhagyási folyamat meghatározza a végső ügyfelek azonosított célpiacát az egyes pénzügyi eszközök ügyfél-kategóriáin belül, és biztosítja, hogy az adott azonosított célpiac valamennyi releváns kockázatának értékelése megtörténjen, és a tervezett forgalmazási stratégia az azonosított célpiacnak megfelelő legyen.

(3)

A befektetési vállalkozás emellett rendszeresen felülvizsgálja az általa kínált vagy forgalomba hozott pénzügyi eszközöket, és ennek során figyelembe vesz minden olyan eseményt, amely lényegesen befolyásolhatja az azonosított célpiac potenciális kockázatát, legalább annak felmérése érdekében, hogy a pénzügyi eszköz továbbra is megfelel-e az azonosított célpiac igényeinek, és hogy a tervezett forgalmazási stratégia továbbra is megfelelő-e.

(4)	A pénzügyi eszközöket kialakító befektetési vállalkozás bármely forgalmazó számára elérhetővé teszi a pénzügyi eszközre és a termék-jóváhagyási folyamatra vonatkozó összes információt, a pénzügyi eszközök azonosított célpiacát is beleértve.

(5)	Abban az esetben, ha a befektetési vállalkozás nem saját maga által kialakított pénzügyi eszközöket kínál vagy ajánl, kielégítő megoldásokat kell alkalmaznia a (4) bekezdésben említett információk beszerzésére és minden egyes pénzügyi eszköz jellemzőinek és azonosított célpiacainak megértésére.

(6)	Az e § szerinti szabályok, folyamatok és megoldások e törvénynek és a 600/2014/EU rendelet előírásainak - ideértve a közzétételre, az alkalmasságra vagy megfelelőségre, az összeférhetetlenségek azonosítására és kezelésére, valamint az ösztönzőkre vonatkozóakat is - sérelme nélkül alkalmazandók.

(7)

A befektetési vállalkozás mentesül az (1)-(4) bekezdésben, valamint a 40. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelmények alól, ha az általa nyújtott befektetési szolgáltatási tevékenység olyan kötvényekhez kapcsolódik, amelyek a kiegészítési záradékon kívül nem tartalmaznak más beágyazott származtatott terméket, vagy ha a pénzügyi eszközöket kizárólag elfogadható partnerek részére értékesítik vagy forgalmazzák.

18. §

(1)

A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által alkalmazott eljárás, rendszer és megoldás, valamint az általa vezetett nyilvántartás

biztosítja az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz más ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, valamint a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköztől vagy pénzeszköztől való elkülönített kezelését, amely alkalmas a tulajdonhoz fűződő jogok védelmére,

b)	biztosítja a megkötött ügylet, a vállalt kockázat (pozíció) rögzítését, és folyamatos követését,

megakadályozza, hogy a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, valamint ezek alkalmazottja vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatott más személy az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt - az ügyfél kifejezetten ettől eltérő utasítása hiányában - sajátjaként használja vagy arról sajátjaként rendelkezzen,

d)	megakadályozza, hogy az értékpapírtitok körébe tartozó információ rendeltetésétől eltérően vagy jogosulatlanul kerüljön felhasználásra,

e)	biztosítja az alkalmazottak és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatottak által kötött ügyletek rögzítését,

f)	biztosítja a számítógépes adatrögzítésre, adatvédelemre, adatmentésre és feldolgozásra vonatkozó előírások teljesülését, valamint

g)	biztosítja minden egyéb vonatkozó jogszabályban vagy szabályzatban foglalt előírás teljesülését, ideértve a következetesség, a folyamatos figyelemmel kísérhetőség és az ellenőrizhetőség biztosítását is.

(2)

A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató számviteli, nyilvántartási és informatikai rendszerének alkalmasnak kell lennie

a)	a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására,

b)	az ügyfél által átadott vagy az ügyfelet megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz állományának, illetőleg összegének minden időpontban történő megállapítására, és

c)	a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére.

(2a)	A befektetési vállalkozás minden eljárást és rendszert olyan módon dokumentál, hogy a Felügyelet az e törvényben és az (EU) 2019/2033 rendeletben meghatározott prudenciális követelményeknek való megfelelését ellenőrizhesse.

(3)	Az MNB elnöke a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében a hatékony és eredményes kockázatkezelés elősegítése érdekében rendeletben szabályozza a nem teljesítő kitettség és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményeket.

Belső ellenőrzési szervezeti egység

19. §

(1)	A befektetési vállalkozás biztosítja a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 24. cikkében foglaltaknak megfelelő eljárást a belső ellenőrzés tekintetében.

(2)

Az árutőzsdei szolgáltató a többi szervezeti egységétől független belső ellenőrzési szervezeti egységet alakít ki, és ennek működésére, eljárására vonatkozóan olyan szabályzatot készít, amely

a)	elősegíti a felügyeleti határozatokban és az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltak betartását, a tevékenység végzésére jogosító engedélyben meghatározott tevékenység hatékony végzését és biztosítja az árutőzsdei szolgáltató vezetéséhez szükséges információk elérhetőségét,

b)	biztosítja a felügyeleti határozatokban és az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltak betartásának ellenőrzését, az esetleges eltérések, hiányosságok feltárását, és

c)	elősegíti a felügyeleti határozatokban és az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltaktól való eltérés megakadályozását, valamint eltérés esetén lehetővé teszi a jogszerű állapot helyreállítását.

(3)	Az árutőzsdei szolgáltató a belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésére belső ellenőrzési vezetőt (a továbbiakban: belső ellenőr) nevez ki, és személyét a megbízás tervezett időpontját 30 nappal megelőzően bejelenti a Felügyeletnek.

(4)	A belső ellenőr az általa elkészített jelentéseket megküldi az árutőzsdei szolgáltató felügyelőbizottságának és igazgatóságának, továbbá gondoskodik arról, hogy szükség esetén jelentése a Felügyelet rendelkezésére álljon.

(5)

Az árutőzsdei szolgáltatónál belső ellenőrnek csak olyan személy bízható meg, aki

a)	felsőfokú iskolai végzettséggel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik és

b)	a 22. § (5) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű, és e tényt a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet igazoló - hatósági bizonyítvány, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okirat útján igazolja.

(6)	A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az ügyvezető gyakorolja.

Kockázatkezelésért és kockázatvállalásért való felelősség

19/A. §

(1)	A befektetési vállakozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete felel a befektetési vállalkozás kockázatvállalásaiért.

(2)

Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület elegendő időt fordít a kockázatok megismerésére és mérlegelésére, és biztosítja a szükséges erőforrásokat a kockázatok kezelésére, az eszközök értékelésére, a külső hitelminősítések felhasználására és a belső modellek alkalmazására annak érdekében, hogy a vonatkozó stratégiai döntéseket kellő ismeretek birtokában, megfelelően alátámasztva hozzák meg.

(3)

A befektetési vállalkozás biztosítja megfelelő informatikai rendszer felállításával és működtetésével, hogy a vezető testület a vezetői információs rendszeren keresztül naprakész információkkal rendelkezzen a befektetési vállalkozás kockázatairól, kockázatkezelési politikájáról és azok változásairól.

20. §

A befektetési vállalkozás biztosítja a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 23. cikkében foglaltaknak megfelelő eljárást a kockázatkezelés tekintetében.

20/A. §

(1)

Ha a befektetési vállalkozás mérleg szerinti és mérlegen kívüli eszközeinek értéke az adott pénzügyi évet közvetlenül megelőző négyéves időszakban átlagosan meghaladja a százmillió eurót, akkor kockázatvállalási- kockázatkezelési bizottságot kell felállítani, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozás kockázatvállalási stratégiáját és kockázatvállalási hajlandóságát.

(2)

A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság tagjai az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozásban nem látnak el ügyvezetői feladatokat. Ha a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben nincs legalább három olyan tag, aki nem lát el ügyvezetői feladatokat a befektetési vállalkozásban, akkor a kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságban a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek.

(3)	A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság tagjának megfelelő szakértelemmel kell rendelkeznie a (4) bekezdésben ismertetett feladatok ellátásához.

(4)

A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság feladata különösen

a)	szakvélemény elkészítése a vezető állású személyek számára a befektetési vállalkozás aktuális és a jövőbeni kockázatvállalási stratégiájáról és kockázatvállalási hajlandóságáról,

b)	az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület támogatása a kockázatvállalási stratégia végrehajtásának felügyeletében,

c)	az ügyfeleknek kínált befektetési szolgáltatási tevékenységhez vagy kiegészítő szolgáltatáshoz kapcsolódó árazási elvek és a befektetési vállalkozás üzleti modellje, kockázatvállalási stratégiája közötti összhang vizsgálata, valamint

(6)	A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára feladataik ellátása során a befektetési vállalkozás hozzáférést biztosít a kockázati ellenőrzés funkcióhoz és külső szakértők véleményéhez.

(7)	A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára feladatai ellátása során hozzáférést kell biztosítani a befektetési vállalkozás kockázataira vonatkozó információkhoz, a kockázati ellenőrzés funkcióhoz és a külső szakértők véleményéhez.

20/B. §

(1)	Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor hatékony, átfogó és független, a befektetési vállalkozás minden jelentős kockázatára kiterjedő kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egységet alakít ki és működtet.

(2)

A befektetési vállalkozás a kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység működtetésére mindenkor rendelkezik a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában megfelelő számú, képzettségű és szakmailag alkalmas munkatárssal, megfelelő anyagi erőforrással, és a feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel és információkhoz való hozzáféréssel.

(3)

A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység feladata

a)	a kockázatok azonosításának, mérésének és megfelelő jelentésének biztosítása,

b)	a kockázatkezelési stratégia kidolgozásában és a kockázatkezelési döntések meghozatalában való részvétel, és

c)	a befektetési vállalkozás kockázatairól átfogó áttekintés biztosítása.

(4)	A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység közvetlenül is jelentést tehet a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára, és felhívhatja a figyelmét arra, hogy egyedi kockázat kialakulása veszélyezteti vagy veszélyeztetheti a befektetési vállalkozás működését.

(5)

Az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve a méret, tevékenység jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában a befektetési vállalkozás a kockázati ellenőrzési funkció gyakorlására és irányítására csak ezzel a feladattal megbízott, külön - megfelelő szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező - független vezetőt jelöl ki, akinek munkaviszonya felmondással, azonnali hatályú felmondással csak a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület jóváhagyásával szüntethető meg.

Auditbizottság

20/C. §

(1)

A közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozásnál a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti auditbizottságot kell létrehozni és működtetni azzal, hogy ahol a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezése részvénytársaságot és közgyűlést említ, ott befektetési vállalkozást és annak legfőbb szervét kell érteni.

(2)	Az auditbizottság elnökét annak tagjai vagy a közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás felügyelőbizottsága jelöli ki.

(3)

Az auditbizottság - a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokon túl -

a)	figyelemmel kíséri a közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek hatékonyságát, valamint a pénzügyi beszámolás folyamatát és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg;

figyelemmel kíséri az éves és összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát, figyelembe véve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerinti könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság által lefolytatott, a Kkt. szerinti minőségellenőrzési eljárás során tett megállapításokat és következtetéseket;

felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét, különös tekintettel a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglaltak teljesülését.

(4)	A mérlegfőösszeg tekintetében 5 százaléknál kisebb piaci részesedéssel rendelkező befektetési vállalkozás közös kockázatvállalási-kockázatkezelési és auditbizottságot állíthat fel.

(5)

Az (1) bekezdésben foglaltakat a közérdeklődésre számot tartó nem nyilvános részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozásnak nem kell alkalmaznia, ha összevont alapú felügyelet alatt áll, és a magyarországi székhelyű anyavállalatának auditbizottsága a befektetési vállalkozás vonatkozásában is ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat.

(6)	Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat a közérdeklődésre számot tartó nem nyilvános részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozásnak nem kell alkalmaznia, ha a befektetési vállalkozás felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testülete ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat.

(7)	A (6) bekezdésben meghatározott esetben a befektetési vállalkozás a saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy az auditbizottság feladatait a befektetési vállalkozás felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testülete látja el, továbbá a testület összetételét.

21. §

(1)	A befektetési vállalkozás biztosítja a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 22. cikkében foglaltaknak megfelelő eljárást a jogszabályoknak és szabályzatoknak történő megfelelés tekintetében.

(2)

A befektetési vállalkozás megfelelő szakértelemmel és hatáskörrel rendelkező munkatársat nevez ki az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelmével kapcsolatos kötelezettségek befektetési vállalkozás általi teljesítésének biztosítására. A befektetési vállalkozás döntésétől függően ezt a feladatkört a kinevezett személy kizárólagos feladatként vagy más feladatkörrel együtt látja el.

A jogszabályoknak és szabályzatoknak történő megfelelésért, valamint az ügyféleszközök védelméért való felelősség

Általános felelősség

21/A. §

(1)

Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős

a)	a számviteli és a pénzügyi beszámolási rendszer integritásáért, ideértve a pénzügyi és az operatív ellenőrzés, és a jogszabályoknak és sztenderdeknek való megfelelés biztosítását, valamint

b)	az adatszolgáltatásért, a nyilvánosságra hozatalért és a kommunikációért.

(2)

A befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete jóváhagyja, rendszeresen felülvizsgálja és értékeli a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére, az összeférhetetlenség megelőzésére, a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és szabályzatokat, amely kiterjed a makrokörnyezet és a gazdasági ciklus állapotának változásából eredő kockázatra is.

(3)	Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős a (2) bekezdésben meghatározott stratégiák és szabályzatok végrehajtásáért.

(4)	Ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület a (2) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat során hiányosságokat észlel, akkor a hiányosságok pótlása és a helyreállítás érdekében a szükséges lépéseket megteszi, a szükséges döntéseket meghozza.

VI. FEJEZET
A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK SZEMÉLYI FELTÉTELEI

22. §

(1)	A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás ügyvezetését legalább kettő fő, három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy munkaviszony keretében köteles ellátni.

(1a)

Befektetési vállalkozásnál, befektetési holding társaságnál és vegyes pénzügyi holding társaságnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki

a)	- a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - igazolja, hogy az (5) bekezdés szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű;

b)	felsőfokú végzettséggel rendelkezik;

c)	legalább hároméves szakirányú szakmai gyakorlattal és legalább hároméves pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik;

e)	igazolja, hogy jó üzleti hírnévvel rendelkezik.

(2)

Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás - ide nem értve a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepét - vezető állású személyei között legalább egy olyan magyar állampolgárságú, devizabelföldi személynek kell lennie, aki legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.

(3)	A befektetési vállalkozás a működésének és tevékenysége végzésének irányítására a vezető állású személyek közül első számú vezetőt nevez ki.

(4)

Az a hitelintézet, amely befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a befektetési szolgáltatási tevékenység irányítására olyan személyt köteles kinevezni, aki legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, és aki - a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - igazolja, hogy az (5) bekezdés szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.

Az (1) és (4) bekezdés, a 23. §, a 37. § (2a) bekezdése és (4) bekezdés d) pontja, valamint a 116. § (1) bekezdés a) pontja szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni:

Az (1), az (1a), a (4) bekezdés, a 23. §, a 37. § (2a) bekezdése és (4) bekezdés d) pontja, valamint a 116. § (1) bekezdés a) pontja szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni:

(5)

Az (1a), a (4) bekezdés, a 23. §, a 37. § (2a) bekezdése és (4) bekezdés d) pontja, valamint a 116. § (1) bekezdés a) pontja szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni:

a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), a 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, a vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel 1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), a 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, továbbá a 1978. évi IV. törvény XVII. fejezetében és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,

az atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád (Btk. 268. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 271. §), a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 281. §), a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a Btk. XXXIII. és XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények.

(6)

Akinek e törvény a büntetlen előéletet előírja, annak az (5) bekezdés szerinti bűncselekmények vonatkozásában kell büntetlen előéletűnek lennie, amely tényt

magyar állampolgár esetén a Felügyelet által beszerzett vagy az ügyfél által szolgáltatott - a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. § (1) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány szerinti tartalmú - adatok igazolják,

b)	nem magyar állampolgár esetén az általa beszerzett, és a Felügyelet számára a kérelemmel együtt megküldött, a nem magyar állampolgár személyes joga szerinti, az a) pontban foglalt hatósági bizonyítványnak megfelelő okirat igazolja.

22/A. §

(1)	A befektetési vállalkozás vezető állású személyének az nevezhető ki, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját megelőzően a Felügyeletnek - az előzetes engedély megszerzése érdekében - bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta.

(2)

A vezető állású személy és a befektetési vállalkozás köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha a vezető állású személlyel kapcsolatban az engedély megadását követően kizárási ok merül fel. A vezető állású személy megválasztásához vagy kinevezéséhez megadott engedélyt a Felügyelet visszavonhatja, illetve felfüggesztheti, ha az engedély alapjául szolgáló feltétel az engedély megadását követően megszűnik, illetve ha az engedély megadását követően merül fel kizárási ok.

(3)

Ha a vezető állású személy kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a vezető állású személy csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt engedélyezési eljárásra az (1) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.

22/B. §

(1)

A 116/A. § (2) bekezdés c) pontja tekintetében szakmai képesítésként fogadható el:

a)	a szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy

a középiskolai végzettség és

ba)	a banki, befektetési termékértékesítői szakképesítés,

bb)	a pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelői szakképesítés,

bc)	a tőzsdei szakvizsga,

bd)	a Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai Oklevél,

be)	a ba)-bd) alpontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítés, vagy

c)	a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, az MNB által kiadott tőkepiaci hatósági vizsga letételét igazoló hatósági bizonyítvány.

(2)

Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú végzettségnek minősülnek

a)	a felsőoktatásról szóló törvény szerint a közgazdasági felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettség, vagy a felsőoktatásról szóló törvény szerint a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben szerezhető közgazdász szakképzettség,

b)	a jogász szakképzettség,

c)	a könyvvizsgálói képesítés,

d)	a felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítés,

e)	a főiskolai vagy egyetemi szintű, illetve mesterképzésben szerzett gazdasági agrármérnök szakképzettség vagy műszaki menedzser alapképzési szakon, vagy gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapképzési szakon szerzett szakképzettség, és

f)	a felsőfokú végzettség birtokában szakirányú továbbképzésben, szakosító továbbképzésben a közgazdasági felsőoktatásban szerezett bankszakmai szakképzettség vagy gazdasági, közgazdasági szakképzettség.

(3)

A Felügyelet érvényteleníti annak a vizsgázónak a hatósági vizsgáját, aki a vizsgát a Felügyelet félrevezetésével, hamis adatok közlésével, jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tette le. Ha a hatósági vizsga letételét igazoló hatósági bizonyítványt a Felügyelet már kiadta, úgy intézkedik annak visszavonásáról.

23. §

Az árutőzsdei szolgáltató az üzletág irányítására olyan személyt nevez ki, aki legalább két év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik és aki - a 22. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - igazolja, hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.

24. §