Hatályos állapot
Közlönyállapot
1997.07.24. - 1997.08.31.
1997.09.01. - 1997.12.31.
1998.01.01. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2002.08.31.
2002.09.01. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2005.07.31.
2005.08.01. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.03.31.
2007.04.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2010.03.31.
2010.04.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1997. évi LXXIV. törvény

az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről

Az alkalmi munkavállalókat foglalkoztató magánszemély munkáltatónak az ehhez a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhei egyszerűsített módon történő megfizetése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Az alkalmi munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónak az ehhez a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhei egyszerűsített módon történő megfizetése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. §   A törvény hatálya kiterjed
a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 72. §-ában meghatározott munkavállalóra, a külföldiek magyarországi munkavállalásáról szóló 7/1991. (X. 17.) MüM rendelet 5. § (1) bekezdés g) pontjában megjelölt külföldi természetes személyre (a továbbiakban: munkavállaló), és
b) a magánszemély munkáltatóra (a továbbiakban: munkáltató).
1. §
(1) A törvény hatálya kiterjed:
a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 73. §-ában,
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ában, továbbá
c) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében
meghatározott munkáltatóra [a továbbiakban az a)-c) pontban foglaltak együtt: munkáltató].
(2) Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatható
a) az a természetes személy, aki a Mt. 72. §-a alapján munkavállaló lehet, illetve
a) az a természetes személy, aki az Mt. 72. §-a alapján munkavállaló lehet, kivéve az Mt. XI. fejezet szerinti munkaerő-kölcsönzésre létrejött munkaviszonyban foglalkoztatott személyt, illetve
b) a Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldi [a továbbiakban az a)-b) pontban foglaltak együtt: munkavállaló].
c) az a külföldi személy, aki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. §-ának (2) bekezdése szerint engedély nélkül foglalkoztatható,
d) az a külföldi személy, aki magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs, továbbá a magyar állampolgár olyan özvegye, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarországon együtt élt,
e) a c)-d) pontok hatálya alá nem tartozó külföldi személy a 2/B. § (2) bekezdésében meghatározott munkavégzés keretében.
2. §
(1) E törvény alkalmazásában alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - naponta
a) legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig munkaviszonyt létesít, és a munkavállalónak kifizetett - a 3. § (2) bekezdésében a munkavállalót érintő levonásokat nem tartalmazó - munkabér (a továbbiakban: kifizetett munkadíj) egy munkában töltött naptári napra eső összege a mellékletben megjelölt kifizetett munkadíj első jövedelemsáv alsó határánál nem kevesebb és az utolsó jövedelemsáv felső határánál nem több.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony öt egymást követő munkanapig egyidejűleg is létesíthető.
(3) A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen százhúsz napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban.
(4) Az előnyugdíjban részesülő személy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt nem létesíthet.
(4) Az 1. § (1) bekezdése a) pontjában meghatározott munkáltatónál alkalmi foglalkoztatásnak nem minősülő munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló az ugyanazon munkáltatónál fennálló munkaviszonya szerinti munkakörébe tartozó feladatok ellátására alkalmi munkavállalói könyvvel nem foglalkoztatható.
(5) Az alkalmi foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseknek munkáltató által történő megszegése esetén az általános munkajogi, társadalombiztosítási, valamint adóigazgatási rendelkezések az irányadók.
(5) Az 1. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott munkáltató közvetlenül az alaptevékenysége körébe tartozó feladatokra alkalmi munkavállalói könyvvel munkavállalót nem foglalkoztathat.
(6) Az alkalmi foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseknek munkáltató által történő megszegése esetén az általános munkajogi, társadalombiztosítási, valamint adóigazgatási rendelkezések az irányadók.
2/A. §
(1) A 2. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően az 1. § (1) bekezdésének a) pontja hatálya alá tartozó több, de legalább három
a) természetes személy munkáltatónál, vagy
b) kiemelten közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett munkáltató esetében a munkáltató tevékenységi köréhez közvetlenül kapcsolódó
alkalmi foglalkoztatás esetében a munkavállaló összesen kettőszáz napot tölthet alkalmi munkavállalásnak minősülő munkaviszonyban.
(2) Ha a munkavállalót az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott munkáltatók mellett más munkáltató is foglalkoztatja alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében, az alkalmi munkavégzés időtartama egy éven belül nem haladhatja meg együttesen a kettőszáz napot, ezen belül az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott körbe nem tartozó munkáltatóknál munkáltatónként a kilencven, együttesen a százhúsz napot.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából a természetes személy munkáltató, illetve a vele egy háztartásban élő, a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozója egy munkáltatónak minősül.
(4) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető természetes személy munkáltatónak az egyéni vállalkozó a vállalkozása tevékenységi köréhez kapcsolódó foglalkoztatással összefüggésben.
2/B. §
(1) A mezőgazdasági (különösen növénytermesztés, állattenyésztés, halászat) tevékenységet végző munkavállalónak az Mt. 117. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerinti idénymunka keretében történő foglalkoztatása során a 2. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható.
(2) Az 1. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott külföldi személy az (1) bekezdésben megjelölt idénymunka keretében egy évben legfeljebb hatvan napot tölthet alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban, és munkavállalása során a 2. § (1) bekezdésének b)-c) pontjaiban, a 2. § (3) bekezdésében, valamint a 2/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók.
3. §
(1) Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony a tárgyévre kiadott alkalmi munkavállalói könyvvel (a továbbiakban: AM könyv) rendelkező munkavállalóval létesíthető.
(2) A munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti
a) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 103. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék,
a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék,
a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. § (1) bekezdésében meghatározott nyugdíjbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
b) a T. 103. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék,
b) a Tbj. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék,
c) az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Eht.) 1. §-ában megjelölt egészségügyi hozzájárulás, továbbá
c) az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eht.) 1. §-ában megjelölt egészségügyi hozzájárulás, továbbá
d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 40. §-ában foglalt munkaadói járulék és a 41. §-ában foglalt munkavállalói járulék
d) az Flt. 40. §-ában foglalt munkaadói járulék és a 41. §-ában foglalt munkavállalói járulék
befizetési, illetve levonási, és
e) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.), valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseitől eltérően e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével a kifizetőre (munkáltatóra) vonatkozó személyi jövedelemadózási
e) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.), valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseitől eltérően e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével a kifizetőre (munkáltatóra) vonatkozó személyi jövedelemadózási
4. §
(1) Az AM könyv a munkavállaló alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyának nyilvántartására szolgáló közokirat.
(2) Az AM könyvbe bejegyzést - ide nem értve a munkavállaló aláírását - csak a kiállító, illetőleg a munkáltató tehet.
5. §
(1) Az AM könyvet ellenszolgáltatás nélkül a munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége állítja ki a munkavállaló kérelmére.
(1) Az AM könyvet ellenszolgáltatás nélkül az állami foglalkoztatási szerv állítja ki a munkavállaló kérelmére.
(2) Az AM könyv kiállítására a megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége és a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: kiállító) megállapodást köthet. Ebben az esetben a megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége rendelkezésre bocsátja az AM könyv nyomtatványokat.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Magyarországon lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel nem rendelkező munkavállaló részére az AM könyv kiállítása, leigazolása, illetve az éves igazolások kiadása
a) a foglalkoztatás helye szerinti munkaügyi központ székhelye szerinti kirendeltség,
b) a Pest Megyei Munkaügyi Központ illetékességi területén a váci kirendeltség,
c) a fővárosban a Fővárosi Munkaügyi Központ VIII. kerületi kirendeltsége
illetékességébe tartozik.
(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a jegyző
a) a lakóhely, illetőleg a tartózkodási hely szerinti illetékesség alapján kérelmet benyújtó munkavállalóknak kiállítja az AM könyvet,
b) a negyedévet követő tizenöt napon belül megküldi azon személyeknek a névsorát az azonosításukhoz szükséges személyi adatokkal együtt, akik AM könyvet váltottak ki.
(3) Az AM könyv kiállítására - Magyarországon lakóhellyel, illetőleg tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi munkavállaló alkalmi foglalkoztatása kivételével - a megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége és a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: kiállító) megállapodást köthet. Ebben az esetben a megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége rendelkezésre bocsátja az AM könyv nyomtatványokat.
(3) Az AM könyv kiállítására - Magyarországon lakóhellyel, illetőleg tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi munkavállaló alkalmi foglalkoztatása kivételével - az állami foglalkoztatási szerv és a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: kiállító) megállapodást köthet. Ebben az esetben az állami foglalkoztatási szerv rendelkezésre bocsátja az AM könyv nyomtatványokat.
(4) A kiállító a tárgyévet megelőző december 15-étől állít ki AM könyvet a munkavállaló kérelmére. A munkanélküli járadékban részesülő személy az AM könyv kiállítását csak annál a munkaügyi központ kirendeltségen kérheti, ahol munkanélküliként nyilvántartásba vették.
(4) A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a jegyző
a) a lakóhely, illetőleg a tartózkodási hely szerinti illetékesség alapján kérelmet benyújtó munkavállalóknak kiállítja az AM könyvet,
b) a negyedévet követő tizenöt napon belül megküldi azon személyeknek a névsorát az azonosításukhoz szükséges személyi adatokkal együtt, akik AM könyvet váltottak ki.
(5) A kiállító a kiadott AM könyvekről sorszámozott nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a munkavállaló személyi adatait, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ-szám) és adóazonosító jelét. A kiállító köteles tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy az AM könyv kiállításáról nyilvántartást vezet és, hogy a TAJ-számát és az adóazonosító jelét kezeli.
(5) A kiállító a tárgyévet megelőző december 15-étől állít ki AM könyvet a munkavállaló kérelmére. A munkanélküli járadékban részesülő személy az AM könyv kiállítását csak annál a munkaügyi központ kirendeltségen kérheti, ahol munkanélküliként nyilvántartásba vették.
(5) A kiállító a tárgyévet megelőző december 15-étől állít ki AM könyvet a munkavállaló kérelmére. A munkanélküli járadékban részesülő személy az AM könyv kiállítását csak annál a szervnél kérheti, ahol munkanélküliként nyilvántartásba vették.
(6) A munkavállalónak a tárgyévet követő január 15-éig az AM könyvet a kiállítónak le kell adnia. A kiállító január 31-éig igazolást ad ki a munkavállalónak, amely tartalmazza a munkavállaló nevét, lakcímét, TAJ-számát és adóazonosító jelét, az AM könyvbe ragasztott közteherjegy(ek) alapján számított ellátási alapját naptári negyedévenkénti bontásban, megfizetett adóelőlegét, a munkaviszony időtartamát, valamint a munkavállaló tájékoztatását arról, hogy az igazolás alapján milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik. Az igazolásban a munkavállalót arról is tájékoztatni kell, hogy a munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége a székhelye szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) és megyei egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) részére nyilvántartásba vétel céljából továbbította a munkavállaló nevére, születési helyére és idejére, anyja leánykori nevére, a lakcímére, a TAJ-számára, a munkaviszony időtartamára és az ellátások alapjára vonatkozó adatokat.
(6) A munkavállalónak a tárgyévet követő január 15-éig az AM könyvet a kiállítónak le kell adni. Ezzel egyidejűleg nyilatkozni kell arról, hogy magánnyugdíjpénztárral létesített-e tagsági viszonyt. Tagsági viszony fennállása esetén be kell mutatnia a magánnyugdíjpénztár által záradékolt belépési nyilatkozatot. A kiállító január 31-ig igazolást ad ki a munkavállalónak, amely tartalmazza a munkavállaló nevét, lakcímét, TAJ-számát és adóazonosító jelét, az AM könyvbe ragasztott közteherjegy(ek) alapján számított ellátási alapját naptári negyedévenkénti bontásban megfizetett adóelőlegét, a munkaviszony időtartamát, valamint a munkavállaló tájékoztatását arról, hogy igazolás alapján milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik. Az igazolásban a munkavállalót arról is tájékoztatni kell, hogy a munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége a székhelye szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) és megyei egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) részére nyilvántartásba vétel céljából továbbította a munkavállaló nevére, születési helyére és idejére, anyja leánykori nevére, lakcímére, a TAJ-számra, a munkaviszony időtartamára és az ellátások alapjára vonatkozó adatokat.
(6) A kiállító a kiadott AM könyvekről sorszámozott nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a munkavállaló személyi adatait, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ-szám) és adóazonosító jelét. A kiállító köteles tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy az AM könyv kiállításáról nyilvántartást vezet és, hogy a TAJ-számát és az adóazonosító jelét kezeli.
(7) A munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége a tárgyévet követő február 15-éig adatot szolgáltat a székhelye szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) és a megyei egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek). Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, születési helyét és idejét, anyja leánykori nevét, lakcímét, TAJ-számát, a munkaviszony időtartamát és ellátások alapjául szolgáló keresetet. A települési önkormányzat jegyzője az adatszolgáltatáshoz szükséges adatokról közvetlenül értesíti az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltségét, az adattovábbítás (adatszolgáltatás) e szerv feladata. A nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) az adatszolgáltatás alapján a saját nyilvántartásában rögzíti a fenti adatokat, és ennek megtörténtéről a munkavállalót március 31-éig értesíti. A kiállító az AM könyvet az igazolás kiadásával egyidejűleg visszaadja a munkavállalónak, és kérelmére új könyvet állít ki.
(7) A munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége a tárgyévet követő február 15-éig adatot szolgáltat a székhelye szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) és a megyei egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek). Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, születési helyét és idejét, anyja leánykori nevét, lakcímét, TAJ-számát, a munkaviszony időtartamát és az ellátások alapjául szolgáló keresetet. A magánnyugdíjpénztár tagja esetében az adatszolgáltatásnak külön kell tartalmaznia a pénztári tagság fennállása alatti munkaviszony időtartamát és az ellátási alap összegét. A települési önkormányzat jegyzője az adatszolgáltatáshoz szükséges adatokról közvetlenül értesíti az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központi kirendeltségét, az adattovábbítás (adatszolgáltatás) e szerv feladata. A nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) az adatszolgáltatás alapján a saját nyilvántartásában rögzíti ezeket az adatokat, és ennek megtörténtéről, valamint a magánnyugdíjpénztár javára történő átutalás mértékéről a munkavállalót évente március 31-ig értesíti. A kiállító az AM könyvet az igazolás kiadásával egyidejűleg visszaadja a munkavállalónak, és kérelmére új könyvet állít ki.
(7) A munkavállalónak a tárgyévet követő január 15-éig az AM könyvet a kiállítónak le kell adni. Ezzel egyidejűleg nyilatkozni kell arról, hogy magánnyugdíjpénztárral létesített-e tagsági viszonyt. Tagsági viszony fennállása esetén be kell mutatnia a magánnyugdíjpénztár által záradékolt belépési nyilatkozatot. A kiállító január 31-ig igazolást ad ki a munkavállalónak, amely tartalmazza a munkavállaló nevét, lakcímét, TAJ-számát és adóazonosító jelét, az AM könyvbe ragasztott közteherjegy(ek) alapján számított ellátási alapját naptári negyedévenkénti bontásban megfizetett adóelőlegét, a munkaviszony időtartamát, valamint a munkavállaló tájékoztatását arról, hogy igazolás alapján milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik. Az igazolásban a munkavállalót arról is tájékoztatni kell, hogy a munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége a székhelye szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) és megyei egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) részére nyilvántartásba vétel céljából továbbította a munkavállaló nevére, születési helyére és idejére, anyja leánykori nevére, lakcímére, a TAJ-számra, a munkaviszony időtartamára és az ellátások alapjára vonatkozó adatokat.
(7) A munkavállalónak a tárgyévet követő január 15-éig az AM könyvet a kiállítónak le kell adni. Ezzel egyidejűleg nyilatkozni kell arról, hogy magánnyugdíjpénztárral létesített-e tagsági viszonyt. Tagsági viszony fennállása esetén be kell mutatnia a magánnyugdíjpénztár által záradékolt belépési nyilatkozatot. A kiállító január 31-ig igazolást ad ki a munkavállalónak, amely tartalmazza a munkavállaló nevét, lakcímét, TAJ-számát és adóazonosító jelét, az AM könyvbe ragasztott közteherjegy(ek) alapján számított ellátási alapját naptári negyedévenkénti bontásban megfizetett adóelőlegét, a munkaviszony időtartamát, valamint a munkavállaló tájékoztatását arról, hogy igazolás alapján milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik.
(8) A kiállító az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat a tárgyévet követő március 31-éig (mágneses adathordozón április 20-áig) mindazon munkavállalókról, akik az AM könyvet kiváltották. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, adóazonosító jelét (nem magyar állampolgárságú személy esetén az útlevélszámot), ezek hiányában születési helyét, idejét, lakóhelyét és anyja leánykori nevét, valamint azok esetében, akiknek az igazolást kiadta az igazolás szerinti adóköteles jövedelmét és megfizetett adóelőlegét.
(8) A nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) adatszolgáltatása alapján az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 1999. március 31-ig átutalja az illetékes magánnyugdíjpénztárnak a magán-nyugdíjpénztári tagság kezdő napjától számított ellátási alap hat százalékát, ha ennek összege az egyszáz forintot meghaladja.
(8) A nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) adatszolgáltatása alapján az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság minden év március 31-éig átutalja az illetékes magánnyugdíjpénztárnak a magán-nyugdíjpénztári tagság kezdő napjától számított ellátási alap hat százalékát, ha ennek összege az egyszáz forintot meghaladja.
(8) A nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) adatszolgáltatása alapján az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság minden év március 31-éig átutalja az illetékes magánnyugdíjpénztárnak a magán-nyugdíjpénztári tagság kezdő napjától számított ellátási alapnak a Tbj. 33. §-ának (1) bekezdésében foglalt mértékkel számított összegét, ha az az egyszáz forintot meghaladja.
(8) Az AM könyv kiállítására illetékes munkaügyi központ kirendeltsége, illetve a Fővárosi Munkaügyi Központ a tárgyévet követő február 15-éig adatot szolgáltat a székhelye szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) és a megyei egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek). Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, születési helyét és idejét, anyja leánykori nevét, lakcímét, TAJ-számát, a munkaviszony időtartamát és az ellátások alapjául szolgáló keresetet. A magánnyugdíjpénztár tagja esetében az adatszolgáltatásnak külön kell tartalmaznia a pénztári tagság fennállása alatti munkaviszony időtartamát és az ellátási alap összegét. A települési önkormányzat jegyzője az adatszolgáltatáshoz szükséges adatokról közvetlenül értesíti az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központi kirendeltségét, az adattovábbítás (adatszolgáltatás) e szerv feladata. A nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) az adatszolgáltatás alapján a saját nyilvántartásában rögzíti ezeket az adatokat, és ennek megtörténtéről, valamint a magánnyugdíjpénztár javára történő átutalás mértékéről a munkavállalót évente március 31-ig értesíti. A kiállító az AM könyvet az igazolás kiadásával egyidejűleg visszaadja a munkavállalónak, és kérelmére új könyvet állít ki.
(8) A kiállító a tárgyévet követő év március 31-éig az állami adóhatóságnak elektronikus úton szolgáltat adatot mindazon munkavállalókról, akik az AM könyvet kiváltották. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, adóazonosító jelét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakóhelyét, a munkaviszony időtartamát és az ellátások alapjául szolgáló keresetet, valamint azok esetében, akiknek az igazolást kiadta, az igazolás szerinti adóköteles jövedelmét és megfizetett adóelőlegét. Magánnyugdíjpénztár tagja esetében az adatszolgáltatásnak külön kell tartalmaznia a pénztári tagság fennállása alatti munkaviszony időtartamát és az ellátási alap összegét. A kiállító az AM könyvet az igazolás kiadásával egyidejűleg visszaadja a munkavállalónak, és kérelmére új könyvet állít ki.
(9) A kiállító az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat a tárgyévet követő március 31-éig (mágneses adathordozón április 20-áig) mindazon munkavállalókról, akik az AM könyvet kiváltották. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, adóazonosító jelét (nem magyar állampolgárságú személy esetén az útlevélszámot), ezek hiányában születési helyét, idejét, lakóhelyét és anyja leánykori nevét, valamint azok esetében, akiknek az igazolást kiadta az igazolás szerinti adóköteles jövedelmét és megfizetett adóelőlegét.
(9) A nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) adatszolgáltatása alapján az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság minden év március 31-éig átutalja az illetékes magánnyugdíjpénztárnak a magán-nyugdíjpénztári tagság kezdő napjától számított ellátási alapnak a Tbj. 33. §-ának (1) bekezdésében foglalt mértékkel számított összegét, ha az az egyszáz forintot meghaladja.
(9) Az állami adóhatóság a (8) bekezdésben meghatározott, a kiállító által bejelentett adatokat évente a tárgyévet követő év augusztus 31-éig - első alkalommal a 2007. évre vonatkozóan, 2008. augusztus 31-éig - elektronikus úton hivatalból adja át az egészségbiztosítási szerv, továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv és a magánnyugdíjpénztárak részére.
(10) A kiállító az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat a tárgyévet követő március 31-éig (mágneses adathordozón április 20-áig) mindazon munkavállalókról, akik az AM könyvet kiváltották. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, adóazonosító jelét (nem magyar állampolgárságú személy esetén az útlevélszámot), ezek hiányában születési helyét, idejét, lakóhelyét és anyja leánykori nevét, valamint azok esetében, akiknek az igazolást kiadta az igazolás szerinti adóköteles jövedelmét és megfizetett adóelőlegét.
6. §
(1) Az AM könyv első oldala a munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, idő, nap), TAJ-számát tartalmazza, mely adatokat a kiállító szerv személyi igazolvány (nem magyar állampolgárságú személy esetén az útlevél), illetve TAJ-számot tartalmazó hatósági igazolvány alapján állít ki.
(1) Az AM könyv első oldala a munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely és idő), TAJ-számát tartalmazza, mely adatokat a kiállító szerv személyi azonosításra alkalmas hatósági igazolvány, illetve TAJ-számot tartalmazó hatósági igazolvány alapján állít ki. Magyarországon lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel nem rendelkező munkavállaló esetén az AM könyv kiadásával egyidejűleg a munkaügyi kirendeltség megkeresi az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárt a TAJ-szám kiadása érdekében. A TAJ-szám kiadásáról szóló értesítésnek a munkaügyi kirendeltség részére történő kézbesítésétől számított 8 napon belül a kirendeltség írásban felszólítja a munkavállalót az AM könyv bemutatására a TAJ-szám bejegyzése céljából. A munkavállaló az értesítés kézbesítésétől számított 8 napon belül köteles a felszólításnak eleget tenni.
(1) Az AM könyv első oldala a munkavállaló személyi adatait (név, születési név, anyja születési neve, születési hely és idő), TAJ-számát tartalmazza, mely adatokat a kiállító szerv személyi azonosításra alkalmas hatósági igazolvány, illetve TAJ-számot tartalmazó hatósági igazolvány alapján állít ki. Magyarországon lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel nem rendelkező munkavállaló esetén az AM könyv kiadásával egyidejűleg az állami foglalkoztatási szerv megkeresi az egészségbiztosítási szervet a TAJ-szám, illetőleg az állami adóhatóságot az adóazonosító jel kiadása érdekében. Az állami foglalkoztatási szerv a TAJ-szám kiadásáról szóló értesítésnek a részére történő kézbesítésétől számított 8 napon belül írásban felszólítja a munkavállalót az AM könyv bemutatására a TAJ-szám bejegyzése céljából. A munkavállaló az értesítés kézbesítésétől számított 8 napon belül köteles a felszólításnak eleget tenni.
(2) A munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor - naponként - az AM könyvben a munkáltató neve és lakóhelye, a munkavégzés helye és napja, a munkakör, a kifizetendő munkadíj rovatokat kell kitöltenie. A közteherjegy helyén aláírásával igazolja a munka megkezdésének a tényét. A munkáltatónak a munkavégzés befejezésekor kell naponta a közteherjegyet a megfelelő rovatba beragasztani, és ezt követően azt aláírásával kell érvényesítenie.
(2) A munkáltatónak a munkavállaló munkábalépésekor - naponként - az AM könyvben a munkáltató neve és székhelye, adószáma vagy adóazonosító jele, a munkavégzés helye és napja, a munkakör, a kifizetendő munkadíj rovatokat kell kitöltenie. A közteherjegy helyén aláírásával igazolja a munka megkezdésének a tényét. A munkáltatónak a munkavégzés befejezésekor kell naponta a közteherjegyet a megfelelő rovatba beragasztani, és ezt követően azt aláírásával kell érvényesítenie.
(3) A munkavállalónak naponként - a 2. § (2) bekezdése szerinti esetben munkaszerződés megkötésekor - az AM könyv megfelelő sorában kell aláírásával igazolni a munkavállalás tényét.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak az Mt. 76. § (1) bekezdésében megjelölt munkaszerződésnek minősülnek.
(5) A 2. § (2) bekezdése alapján több naptári napra létesített munkaviszony esetén a (2) és (3) bekezdés szerinti, a munka megkezdéséhez, illetőleg a munka befejezéséhez kapcsolódó kötelezettségeket az adott napokra vonatkozóan egyidejűleg kell teljesíteni.
(6) A munkáltatónak a munkavállaló részére kifizetett munkadíj után a mellékletben meghatározott értékű közteherjegyeket kell beragasztania az AM könyv megfelelő rovatába.
(7) A munkavállalónak az AM könyvét a munkavégzés helyén kell tartania. A munkavállaló megállapodhat a munkáltatóval abban, hogy az AM könyvét a munkavégzés helyén a munkáltató őrzi.
(7) A munkavállalónak a napi munkába lépést követő munkáltatói bejegyzések után az AM könyvet magánál kell tartania.
(8) A munkáltatót az alkalmi foglalkoztatás esetén a társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási és bejelentési kötelezettség nem terheli.
(8) A munkáltatót az alkalmi foglalkoztatás esetén a társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási és bejelentési kötelezettség nem terheli. A munkáltató olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a munkavállaló adatait, az AM könyv sorszámát, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, valamint a munkavállaló aláírását.
(9) A közteherjegyet és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokat szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.
(10) A foglalkoztatást szabálytalannak kell tekinteni és a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásának van helye, ha a munkáltató az (1)-(9) bekezdésben foglalt előírásokat megszegi.
7. §   A közteherjegy forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költséggel csökkentett részét - külön jogszabályban foglaltak szerint - átutalja a Magyar Államkincstár által vezetett egységes kincstári számlára (a továbbiakban: Kincstár) A Kincstár ezen összegből 47%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 28%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak, 9%-ot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.
7. §   A közteherjegy forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költséggel csökkentett részét - külön jogszabályban foglaltak szerint - átutalja a Kincstár által vezetett KESZ-re. A Kincstár ezen összegből 45%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 33%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak, 6%-ot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.
7. §   A közteherjegy forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költséggel csökkentett részét - külön jogszabályban foglaltak szerint - átutalja a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által vezetett KESZ-re. A Kincstár ezen összegből 40%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 26%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak, 6%-ot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.
7. §
(1) A közteherjegy forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költséggel csökkentett részét - külön jogszabályban foglaltak szerint - átutalja a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által vezetett KESZ-re. A Kincstár ezen összegből 47%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 47%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak, 6%-ot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.
(1) A közteherjegy forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költséggel csökkentett részét - külön jogszabályban foglaltak szerint - átutalja a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által vezetett KESZ-re. A Kincstár ezen összegből 58%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 33%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak, 9%-ot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.
(1) A közteherjegy forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költséggel csökkentett részét - külön jogszabályban foglaltak szerint - átutalja a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által vezetett KESZ-re. A kincstár ezen összegből a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó alkalmi munkavállaló esetén 67 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, a magánnyugdíjpénztári tag esetén 45 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 22 százalékot - az állami adóhatóság által megjelölt - magánnyugdíjpénztárnak, 23 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 10 százalékot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.
(1) A közteherjegy forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költséggel csökkentett részét - külön jogszabályban foglaltak szerint - átutalja a kincstár által vezetett KESZ-re. A kincstár ezen összegből
a) azon alkalmi munkavállaló esetében, aki nem tagja magánnyugdíjpénztárnak, 76%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,
b) magánnyugdíjpénztár tagja esetében 55%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak és 21%-ot az állami adóhatóság által megjelölt magánnyugdíjpénztárnak,
továbbá 13%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak, 11%-ot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.
(2) Ha a munkáltató AM könyvvel munkanélkülit foglalkoztat, a mellékletben meghatározott csökkentett mértékű közteherjegyet kell lerónia. A közteherjegy általános mértéke és a munkáltató által a munkanélküli foglalkoztatására tekintettel lerótt közteherjegy értéke közötti különbözetnek megfelelő összeget - külön jogszabályban foglaltak szerint - a Munkaerőpiaci Alapból át kell utalni a Kincstár által vezetett KESZ-re. A munkáltató részére munkanélküli foglalkoztatására tekintettel ily módon nyújtott támogatás részletes szabályait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletben határozza meg.
7. §   A közteherjegy forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költséggel csökkentett részét - külön jogszabályban foglaltak szerint - átutalja a kincstár által vezetett KESZ-re. A kincstár ezen összegből
a) azon alkalmi munkavállaló esetében, aki nem tagja magánnyugdíjpénztárnak, 83%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,
b) magánnyugdíjpénztár tagja esetében 63%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak és 20%-ot az állami adóhatóság által megjelölt magánnyugdíjpénztárnak,
továbbá 6%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak, 11%-ot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.
8. §
(1) Az Szja. rendelkezéseinek alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként a kifizetett munkadíj sávjához tartozó - a melléklet szerinti - ellátási alapot, befizetett adóelőlegként ezen ellátási alap 10%-át kell figyelembe venni.
(1) Az Szja. és az Art. rendelkezéseinek alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként a kifizetett munkadíj sávjához tartozó - a melléklet szerinti - ellátási alapot, befizetett adóelőlegként ezen ellátási alap 20%-át kell figyelembe venni.
(1) Az Szja. és az Art. rendelkezéseinek alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként a kifizetett munkadíj sávjához tartozó - a melléklet szerinti - ellátási alapot, befizetett adóelőlegként ezen ellátási alap 0%-át kell figyelembe venni.
(2) A (1) bekezdésben említett bérjövedelmet nem kötelező bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint évi 250 ezer forint, és nyugdíjon vagy az Szja. alkalmazásában azzal azonosan adózó jövedelmen kívül más Szja. szerinti adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt.
(2) A számviteli elszámolás szempontjából a kifizetett munkadíj és a közteherjegy értékének együttes összegét személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni.
(3) A munkavállalónak az (1) bekezdésben említett jövedelemre és adóelőlegre - kivéve a (2) bekezdésben említett esetet - a Szja. és az Art. megfelelő rendelkezéseit kell alkalmaznia azzal, hogy ha a munkavállalónak - kérésére - az 1. § b) pontjában nem említett munkáltatója ezt a jövedelmet a kiállító igazolása alapján beszámítja, akkor az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és azzal egyenértékű elszámolás szabályai - ha egyéb feltételei fennállnak - alkalmazhatók.
(4) Az alkalmi munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és szolgálati időre jogosult. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai - kivéve a baleseti táppénzt - nem illetik meg. Mentesül viszont a T. 103. § (2) bekezdésében meghatározott 4% egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettség alól.
(4) Az alkalmi munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és szolgálati időre jogosult. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai - kivéve a baleseti táppénzt - nem illetik meg. Mentesül a munkavállaló a Tbj. 19. § (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól.
(4) Az alkalmi munkavállaló szolgálati időre, valamint az egészségbiztosítási szolgáltatások közül baleseti egészségügyi szolgáltatásra és baleseti táppénzre jogosult. Mentesül a munkavállaló a Tbj. 19. § (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól.
(5) Az alkalmi munkavállaló a (4) bekezdésben meghatározott jogosultságát az AM könyvbe beragasztott közteherjeggyel igazolhatja.
(5) Az alkalmi munkavállaló a (4) bekezdésben meghatározott jogosultságát az AM könyvbe beragasztott közteherjeggyel igazolja.
(6) Az (1) bekezdésben említett bérjövedelmet nem kötelező bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint évi 250 ezer forint, és nyugdíjon vagy az Szja. alkalmazásában azzal azonosan adózó jövedelmén kívül más Szja. szerinti adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt.
(6) Az (1) bekezdésben említett bérjövedelmet nem kötelező bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint évi 350 ezer forint, és nyugdíjon vagy az Szja. alkalmazásában azzal azonosan adózó jövedelmén kívül más Szja. szerinti adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt.
(6) Az (1) bekezdésben említett bérjövedelmet nem kötelező bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint évi 433 333 forint, és nyugdíjon vagy az Szja. alkalmazásában azzal azonosan adózó jövedelmén kívül más Szja. szerinti adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt.
(6) Az (1) bekezdésben említett bérjövedelmet nem kötelező bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint a munkabér mindenkori legkisebb összegének (minimálbér) éves összege, és az Szja alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, Szja szerinti adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt.
9. §
(1) A munkanélküli járadékban részesülő személy e törvény szerinti munkavégzésére az Flt. 36. § (1) bekezdésében foglaltak nem vonatkoznak. Ha a munkanélküli járadékban részesülő személy AM könyvvel rendelkezik, akkor a munkanélküli járadék számfejtése előtt azt a munkaügyi központ kirendeltsége által megjelölt időpontban be kell mutatnia.
(2) Szüneteltetni kell a munkanélküli járadék folyósítását azokra a napokra, amelyeken a munkanélküli járadékban részesülő személy az AM könyv szerint munkát végzett. A munkaügyi központ kirendeltsége ebben az esetben a munkanélküli járadékot - erről szóló külön határozat nélkül - a munkavégzés napjaira járó munkanélküli járadék összegével csökkentett összegben folyósítja.
(3) Ha a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában vagy rendszeres szociális segélyben részesülő személy kéri az AM könyv kiállítását, és alkalmi foglalkoztatása során a keresete a szociális ellátásokról és szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 34. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget eléri, akkor azt be kell jelentenie az ellátást megállapító szervnél, és az ellátást szüneteltetni kell.
10. §   Az Mt., a T., az Flt. és az Szt. alkalmazása szempontjából napi kereseten az adott napon beragasztott közteherjegy értékéhez tartozó, a melléklet 3. oszlopában meghatározott összeget (ellátási alap) kell érteni.
10. §   Az Mt., a Tbj., a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.), a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, az Flt. és az Szt. alkalmazása szempontjából napi kereseten az adott napon beragasztott közteherjegy értékéhez tartozó, a melléklet 3. oszlopában meghatározott összeget (ellátási alap) kell érteni.
11. §
(1) Az e törvény szerinti alkalmi foglalkoztatás esetén az Mt. szabályai közül
a) az Mt. Harmadik rész VI. fejezetéből a 123-125. §, 130-137. §, 138. § (1)-(4) bekezdése, 139. §, 140. §, a VII. fejezet 142. §, 145. §, 148. § rendelkezéseit nem kell,
b) a Harmadik rész, VII. fejezet egyéb rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell
c) a Harmadik rész XI. fejezet rendelkezéseit nem lehet
(2) Az Flt. 36/A. §-át, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 441. § (1) bekezdését és a munkanélküli járadék megállapításához szükséges igazolólapról szóló 4/1997. (I. 28.) MüM rendelet szabályait nem kell alkalmazni az alkalmi foglalkoztatás esetén.
(2) Az Flt. 36/A. §-át és a munkanélküli járadék megállapításához szükséges igazolólapról szóló 4/1997. (I. 28.) MüM rendelet szabályait nem kell alkalmazni az alkalmi foglalkoztatás esetén.
(3) A T. szabályait az alkalmi foglalkoztatás esetén az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A Tbj. és az Mpt. szabályait az alkalmi foglalkoztatás esetén az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
12. §
(1) Ez a törvény 1997. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) Az AM könyv az 5. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt szervnél a törvény kihirdetését követő 30. naptól igényelhető.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az alkalmi munkavállalói könyvvel kapcsolatos egyes feladatok ellátásáért felelős állami foglalkoztatási szervet vagy szerveket rendeletben kijelölje.
(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendelettel állapítsa meg a közteherjeggyel kapcsolatos eljárási, forgalmazási és elszámolási szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg a közteherjeggyel kapcsolatos eljárási, forgalmazási és elszámolási szabályokat.
(4) Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg az AM könyv formájának, elkészítésének, kitöltésének és elosztásának a szabályait.
(4) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg az AM könyv formájának, elkészítésének, kitöltésének és elosztásának a szabályait.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló törvények módosításáról szóló 1997. évi XVIII. törvény 8., 12., 13. és a 14. §-ának az Mt. 203. §-a (2) bekezdésének b) pontját megállapító szövegrésze hatályát veszti.

MELLÉKLET AZ 1997. ÉVI LXXIV. TÖRVÉNYHEZ

Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj,
a közteherjegy és az ellátási alap sávjai

  Ha a kifizetett munkadíj
(Ft/nap)		 A közteherjegy értéke
(Ft/nap)		 Az ellátási alap
(Ft/nap)
  700-1299 500 900
  1300-1899 1000 1500
  1900-2400 1500 2300
1900-2400   1500   2300  
1300-1899   1000   1500  
800-1299   500   900  
Ha a kifizetett munkadíj
(Ft/nap)		 A közteherjegy értéke
(Ft/nap)		 Az ellátási alap
(Ft/nap)
1900-2500 1500 2300
1300-1899 1000 1500
900-1299 500 900
2100-2600 2000 3000
1600-2099 1600 2300
1200-1599 1200 1700
800-1190 800 1100
Ha a kifizetett munkadíj
(Ft/nap)		 A közteherjegy értéke
(Ft/nap)		 Az ellátási alap
(Ft/nap)
3100-4000 3000 4300
2600-3099 2500 3700
2100-2599 2000 3000
1600-2099 1600 2300
1200-1599 1200 1700
Ha a kifizetett munkadíj (Ft/nap) A közteherjegy értéke (Ft/nap) Az ellátási alap (Ft/nap)

Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és az ellátási alap sávjai, ha a munkáltató - külön jogszabályban foglaltak szerint - a munkaügyi központ által munkanélküliként nyilvántartott személyt foglalkoztat

5. 3100-4000 800 4140
4. 2600-3099 600 3300
3. 2100-2599 500 2460
2. 1600-2099 400 1830
1. 1200-1599 200 1370
Ha a kifizetett munkadíj
(Ft/nap)		 A közteherjegy értéke
(Ft/nap)		 Az ellátási alap
(Ft/nap)
5. 3100-4000 1500 4140
4. 2600-3099 1200 3300
3. 2100-2599 1000 2460
2. 1600-2099 800 1830
1. 1200-1599 500 1370
Ha a kifizetett munkadíj
(Ft/nap)		 A közteherjegy értéke
(Ft/nap)		 Az ellátási alap
(Ft/nap)
5. 3100-4000 800 4140
4. 2600-3099 600 3300
3. 2100-2599 500 2460
2. 1600-2099 400 1830
1. 1200-1599 200 1370
Ha a kifizetett munkadíj
(Ft/nap)		 A közteherjegy értéke
(Ft/nap)		 Az ellátási alap
(Ft/nap)
4. 3600-4600 1100 4800
3. 3000-3599 900 4000
2. 2400-2999 700 3200
1. 1800-2399 400 2400
Ha a kifizetett munkadíj
(Ft/nap)		 A közteherjegy értéke (Ft/nap) Az ellátási alap (Ft/nap)
       
4. 3600-4600 1100 5400
3. 3000-3599 900 4500
2. 2400-2999 700 3600
1. 1800-2399 400 2700
Ha a kifizetett munkadíj
(Ft/nap)		 A közteherjegy értéke
(Ft/nap)		 Az ellátási alap
(Ft/nap)
  • A jogszabály 1997. július 24-én jelent meg a Magyar Közlöny 67. számában.
  • hatályba lépett 1997. szeptember 1-jén.
  • A jogszabály hatályát vesztette 2010. április 1-jén.
A szövegrész 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2000. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lépett hatályba. 2000. január 1-jén lépett hatályba. 2000. január 1-jén lépett hatályba. 2000. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lépett hatályba. 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. április 1-jén lépett hatályba. 2000. január 1-jén lépett hatályba. 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. április 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1998. január 1-jén lépett hatályba. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lépett hatályba. 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1998. január 1-jén lépett hatályba. 2007. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. április 1-jén lépett hatályba.