Hatályos állapot
Közlönyállapot
1957.06.09. - 1957.09.30.
1957.10.01. - 1966.05.17.
1966.05.18. - 1971.04.24.
1971.04.25. - 1971.06.30.
1971.07.01. - 1972.10.03.
1972.10.04. - 1972.12.31.
1973.01.01. - 1974.06.30.
1974.07.01. - 1974.12.31.
1975.01.01. - 1977.03.29.
1977.03.30. - 1981.12.31.
1982.01.01. - 1983.12.31.
1984.01.01. - 1987.12.31.
1988.01.01. - 1990.12.31.
1991.01.01. - 1991.03.30.
1991.03.31. - 1991.07.09.
1991.07.10. - 1991.07.22.
1991.07.23. - 1991.07.26.
1991.07.27. - 1991.12.30.
1991.12.31. - 1991.12.31.
1992.01.01. - 1992.06.30.
1992.07.01. - 1992.11.29.
1992.11.30. - 1993.06.30.
1993.07.01. - 1993.09.30.
1993.10.01. - 1993.12.31.
1994.01.01. - 1994.12.10.
1994.12.11. - 1995.12.31.
1996.01.01. - 1996.03.31.
1996.04.01. - 1996.12.31.
1997.01.01. - 1997.05.31.
1997.06.01. - 1997.06.19.
1997.06.20. - 1997.07.02.
1997.07.03. - 1997.08.31.
1997.09.01. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 1999.05.31.
1999.06.01. - 1999.08.31.
1999.09.01. - 2000.06.09.
2000.06.10. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.02.28.
2001.03.01. - 2001.06.26.
2001.06.27. - 2001.08.31.
2001.09.01. - 2001.12.22.
2001.12.23. - 2001.12.23.
2001.12.24. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.07.14.
2004.07.15. - 2005.10.31.
2005.11.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1957. évi IV. törvény

az államigazgatási eljárás általános szabályairól

I. FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYA

I. FEJEZET
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §
(1) Az államigazgatási szervek eljárása során államigazgatási ügyekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Külön jogszabály az államigazgatási szerveken kívül államigazgatási ügyek intézésére más szerveket és szervezeteket is feljogosíthat.
(3) A törvény hatálya kiterjed a Belügyminisztérium rendészeti szerveire is, ha azok igazgatásrendészeti ügyekben járnak el.
(4) E törvény alkalmazása szempontjából államigazgatási ügyön mindazokat az ügyeket kell érteni, amelyek intézése során az államigazgatási szerv az ügyfeleket érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, részükre adatot igazol, vagy nyilvántartást végez.
(5) Ügyfél az a személy, jogi személy, állami szerv, társadalmi vagy gazdasági szervezet, amelynek jogát, jogos érdekét, vagy jogi helyzetét az eljárás tárgyát képező ügy érinti.
(6) Az államigazgatási szervek a nem magyar állampolgárok államigazgatási ügyeiben - ha nemzetközi szerződés, vagy jogszabály másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályait alkalmazzák.
(7) E törvényben megállapított rendelkezésektől eltérő szabályozás alá esnek:
a) a döntő bizottsági eljárások,
b) a szabálysértési eljárások,
c) a Munka Törvénykönyvében szabályozott eljárások és
d) a devizagazdálkodás körébe tartozó eljárások.
e) A külkereskedelmi igazgatás körébe tartozó eljárások.
1. §   Ennek a törvénynek az a célja, hogy az államigazgatási szervek hatósági eljárásának szabályozásával elősegítse az államigazgatási feladatok eredményes ellátását.
1. §   Ennek a törvénynek az a célja, hogy a közigazgatási szervek hatósági eljárásának szabályozásával elősegítse az államigazgatási feladatok eredményes ellátását.

Alapelvek

2. §
(1) Az államigazgatási szervek eljárásukban következetesen érvényre juttatják a szocialista törvényességet, demokratizmust és humanizmust.
(1) Az államigazgatási szervek eljárásukban következetesen érvényre juttatják a törvényességet, demokratizmust és humanizmust.
(1) A közigazgatási szervek eljárásukban következetesen érvényre juttatják a törvényességet, demokratizmust és humanizmust.
(2) Az államigazgatási szervek előmozdítják a jogok érvényesülését és a kötelességek teljesítését, a szocialista együttélés szabályainak megtartását, az állampolgári fegyelem megszilárdítását.
(2) Az államigazgatási szervek előmozdítják a jogok érvényesülését és a kötelességek teljesítését, az állampolgári fegyelem megszilárdítását.
(2) A közigazgatási szervek előmozdítják a jogok érvényesülését és a kötelességek teljesítését, az állampolgári fegyelem megszilárdítását.
(3) Az államigazgatási eljárás elősegíti a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összhangját.
(4) Az államigazgatási szervek feladataikat a lakosság tevékeny közreműködésével látják el. Az államigazgatási eljárás a hatóság, az ügyfelek, továbbá az eljárásban részt vevő más szervek és személyek hatékony együttműködésére épül.
(4) A közigazgatási szervek feladataikat a lakosság tevékeny közreműködésével látják el. Az államigazgatási eljárás a hatóság, az ügyfelek, továbbá az eljárásban részt vevő más szervek és személyek hatékony együttműködésére épül.
(5) Az államigazgatási eljárásban mind a magyar, mind a külföldi ügyfelek a törvény előtt teljes egyenlőséget élveznek, és ügyeiket minden megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. Az államigazgatási eljárásban anyanyelvét szóban és írásban mindenki használhatja. A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit nem érhet hátrány.
(6) Az ügyfelet az államigazgatási eljárásban megilleti a nyilatkozattétel és a jogorvoslat joga, köteles viszont legjobb tudomása szerint, jóhiszeműen közreműködni. Mindezek érdekében az eljáró szerv az ügyfelet jogairól és kötelességeiről tájékoztatja.
(7) Az államigazgatási szervek feladataikat gyors és egyszerű eljárással teljesítik.
(7) A közigazgatási szervek feladataikat gyors és egyszerű eljárással teljesítik.

A törvény hatálya

3. §
(1) Az államigazgatási szerv eljárása során államigazgatási ügyben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1) A közigazgatási szerv eljárása során államigazgatási ügyben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet az államigazgatási szerven kívül államigazgatási ügy intézésére más szervet is feljogosíthat, amely az ügyben e törvény szerint jár el.
(2) Törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet az államigazgatási szerven kívül államigazgatási ügy intézésére más szervet is feljogosíthat, amely az ügyben e törvény szerint jár el.
(2) Törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet a közigazgatási szerven kívül államigazgatási ügy intézésére más szervet is feljogosíthat, amely az ügyben e törvény szerint jár el.
(3) E törvény alkalmazása szempontjából államigazgatási ügy minden olyan ügy, amelyben az államigazgatási szerv az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez.
(3) E törvény alkalmazása szempontjából államigazgatási ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási szerv az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez.
(4) Ügyfél az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Az ügyfél jogai megilletik azt a szervet, amelynek feladatkörét az ügy érinti.
(5) Az államigazgatási szerv a nem magyar ügyfél államigazgatási ügyében - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik - e törvény szerint jár el.
(5) A közigazgatási szerv a nem magyar ügyfél államigazgatási ügyében - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik - e törvény szerint jár el.
(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a devizahatósági, a külkereskedelmi igazgatási és a társadalombiztosítási ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, devizahatósági, a külkereskedelmi igazgatási, a társadalombiztosítási és az adóügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, a társadalombiztosítási és az adóügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási és társadalombiztosítási ügyekben, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról, az árak megállapításáról szóló törvényekben megállapított ügyekben és az adóügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi, az igazgatási és társadalombiztosítási ügyekben, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról, az árak megállapításáról szóló törvényekben megállapított ügyekben, továbbá az adó- és jövedéki ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi, az igazgatási és társadalombiztosítási ügyekben, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról, az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott ügyekben, valamint a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott ügyekben, továbbá az adó- és jövedéki ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, a társadalombiztosítási, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és az árak megállapításáról szóló törvényekben szabályozott ügyekben, továbbá az adó-, jövedéki és a vámigazgatási ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, a társadalombiztosítási, az adó-, jövedéki és vámigazgatási, az iparjogvédelmi ügyekben, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és a versenykorlátozásról, az árak megállapításáról, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről, valamint az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, az iparjogvédelmi és társadalombiztosítási ügyekben, valamint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról, az árak megállapításáról, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényekben meghatározott ügyekben, az adó-, jövedéki és a vámigazgatási ügyekben, továbbá az atomenergia alkalmazása körébe tartozó tevékenységekre vonatkozó ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, a társadalombiztosítási, az adó-, jövedéki és vámigazgatási, az iparjogvédelmi ügyekben, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és a versenykorlátozásról, az árak megállapításáról, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló törvényben meghatározott, valamint az atomenergia alkalmazása körébe tartozó tevékenységekre vonatkozó ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, a társadalombiztosítási, az adó-, jövedéki és vámigazgatási, az iparjogvédelmi ügyekben, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és a versenykorlátozásról, az árak megállapításáról, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben meghatározott, valamint az atomenergia alkalmazása körébe tartozó tevékenységekre vonatkozó ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, a társadalombiztosítási, családtámogatási, az adó-, jövedéki és vámigazgatási és az iparjogvédelmi ügyekben, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és a versenykorlátozásról, az árak megállapításáról, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben meghatározott, valamint az atomenergia alkalmazása körébe tartozó tevékenységekre vonatkozó ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, a társadalombiztosítási, családtámogatási, az adó-, jövedéki és vámigazgatási, az iparjogvédelmi, az idegenrendészeti és a menedékjogi ügyekben, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és a versenykorlátozásról, az árak megállapításáról, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben meghatározott, valamint az atomenergia alkalmazása körébe tartozó tevékenységekre vonatkozó ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(6) Ezt a törvényt akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a következő ágazatokhoz tartozó, illetve a következő törvények által meghatározott ügyekben:
a) honvédelmi,
b) külkereskedelmi igazgatási,
c) társadalombiztosítási, családtámogatási,
d) adó-, jövedéki és vámigazgatási,
e) iparjogvédelmi,
f) idegenrendészeti és menedékjogi,
g) az atomenergia alkalmazása körébe tartozó egyes tevékenységek,
h) a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és a versenykorlátozásról szóló törvény,
i) az árak megállapításáról szóló törvény,
j) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvény,
k) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény,
l) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvény,
m) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény,
m) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról, az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény,
n) a magánnyugdíjakról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény,
o) az ingatlan-nyilvántartási törvény,
o) az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény,
p) az elektronikus aláírásról szóló törvény.
q) a hírközlésről szóló törvény.
r) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások igénybevételéhez kapcsolódó eljárások esetében.
r) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény,
s) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások igénybevételéhez kapcsolódó eljárások esetében.
(7) E törvény hatálya a szabálysértési eljárásra nem terjed ki.
(7) E törvény hatálya a szabálysértési és az állampolgársági eljárásra nem terjed ki.
(8) A (6) és (7) bekezdésben nem említett államigazgatási eljárásokra vonatkozó jogszabályok e törvény rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha ezt e törvény megengedi.

II. FEJEZET
HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG

4. §
(1) Az államigazgatási szerv a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. Ha e kötelességének nem tesz eleget, erre a felettes szerve - kérelemre vagy hivatalból - utasítja.
(1) A közigazgatási szerv a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. Ha e kötelességének nem tesz eleget, erre a felettes szerve - kérelemre vagy hivatalból - utasítja.
(2) Az államigazgatási szervtől a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.
(2) A közigazgatási szervtől a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.
(2) Ha a közigazgatási szerv a felettes szervének utasítására nyolc napon belül nem hoz érdemi határozatot - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével -, a felettes szerv az ügyfél kérelmére az ügyet magához vonja. A felettes szerv az ügyben első fokon jár el, vagy az elsőfokú eljárásra a mulasztóval azonos hatáskörű közigazgatási szervet - azzal egyetértésben - jelöl ki. A kijelölt közigazgatási szerv - ha jogszabály másként nem rendelkezik - harminc napon belül érdemi határozatot hozni köteles.
(3) Adatigazolással, nyilvántartás-vezetéssel, illetőleg hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos közigazgatási ügyekben a mulasztó közigazgatási szerv a felettes szervének az ügyfél kérelme alapján kiadott utasítására tizenöt napon belül köteles eleget tenni kötelezettségének.
(4) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a főpolgármester, a polgármester, a közgyűlés elnöke, a bizottság, a részönkormányzat testülete az önkormányzati hatósági ügyben a határozathozatali kötelezettségét elmulasztotta, az ügyfél kérelmére a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője felhívja a képviselő-testületet, hogy legközelebbi ülésén, de legkésőbb harminc napon belül határozzon.
(5) Ha nincs felettes szerv, illetőleg a felettes szerv intézkedési vagy eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, a megyei (fővárosi) bíróság a fél kérelmére nemperes eljárásban kötelezi a közigazgatási szervet az eljárás lefolytatására.
(6) A közigazgatási és önkormányzati szervtől - a (2) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.
(7) Az (1), (2), (3) és (5) bekezdésben foglaltakat a fellebbezési eljárásra is alkalmazni kell.

A hatáskör megállapítása

2. §
(1) Az államigazgatási szerv hatáskörét jogszabály állapítja meg; abban meg kell határozni azt a szervet, amely az ügyben első fokon eljár.
(2) Tanácsi szerv hatáskörébe tartozik minden olyan államigazgatási ügy, amelyet jogszabály más államigazgatási szerv hatáskörébe nem utal.
(3) A tanácsi szervek hatáskörébe tartozó ügyekben első fokon - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - a községi, a járási jogú városi vagy fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, ha ilyen nincs, a végrehajtó bizottság elnöke, illetőleg titkára jár el.
(4) Nem tanácsi szervek hatáskörébe tartozó ügyekben - ha a jogszabály az elsőfokú államigazgatási szervet nem jelöli meg - a járási, járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi igazgatási, ilyen hiányában pedig a legalsóbb fokú területi szerv jár el.
3. §   Az államigazgatási eljárásban a fokozatok (fokozatosság) megtartása kötelező. Ehhez képest az államigazgatási szerv az ügyben csak azon a fokon járhat el, amelyet részére jogszabály megállapít.
4. §   A bíróságnak az a határozata, amellyel valamely ügyben hatáskörét vagy hatáskörének hiányát állapítja meg, az államigazgatási szervekre irányadó (1954. évi II. törvény 65. §).
4. §   Ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát megállapítja, vagy az ügy érdemében határoz, ez a döntés az államigazgatási szervekre kötelező.
5. §
(1) Az államigazgatási szerv hatáskörét jogszabály állapítja meg; ebben meg kell határozni azt a szervet, amely az ügyben első fokon eljár.
(1) A közigazgatási szerv hatáskörét jogszabály állapítja meg; ebben meg kell határozni azt a szervet, amely az ügyben első fokon eljár.
(2) Tanácsi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozik minden olyan államigazgatási ügy, amelyet jogszabály nem utal más államigazgatási szerv hatáskörébe.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ügyben első fokon a legalsóbb fokú szerv jár el.
(4) Ha a bíróság valamely ügyben a hatáskörét vagy ennek hiányát megállapítja, vagy az ügy érdemében határoz, ez a döntés az államigazgatási szervre kötelező.
(4) Ha a bíróság valamely ügyben a hatáskörét vagy ennek hiányát megállapítja, vagy az ügy érdemében határoz, ez a döntés a közigazgatási szervre kötelező.

Az illetékesség megállapítása

5. §   Az államigazgatási szerv hatáskörét illetékességi (működési) területén gyakorolja.
6. §
(1) Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, az államigazgatási eljárásra az a szerv illetékes,
a) amelynek területén az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye (székhelye, telephelye) vagy munkahelye van; ha az ügyfél külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, az illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakóhelye alapján, ennek hiányában pedig úgy kell megállapítani, mintha az ügyfél utolsó ismert lakóhelye Budapest, V. kerületében lett volna;
b) ingatlanra (földre, házra stb.), továbbá lakásra vonatkozó jogot, vagy kötelezettséget érintő ügyben, amelynek területén az ingatlan vagy lakás fekszik;
c) engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységre vonatkozó ügyben, amelynek területén a tevékenységet gyakorolják, vagy gyakorolni kívánják.
(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az eljárásra illetékes
a) az az államigazgatási szerv, amelynek területén az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye (székhelye, telephelye) van;
a) az a közigazgatási szerv, amelynek területén az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye (székhelye, telephelye) van;
b) ingatlanra (földre, házra, lakásra, más helyiségre stb.) vonatkozó ügyben az az államigazgatási szerv, amelynek területén az ingatlan van;
b) ingatlanra (földre, házra, lakásra, más helyiségre stb.) vonatkozó ügyben az a közigazgatási szerv, amelynek területén az ingatlan van;
c) engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységre vonatkozó ügyben az az államigazgatási szerv, amelynek területén a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják.
c) engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységre vonatkozó ügyben az a közigazgatási szerv, amelynek területén a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják.
(2) Ha az eljárás az (1) bekezdés a) pontja alapján az ügyfél lakóhelye szerint illetékes államigazgatási szerv előtt indult, az ügyfél kérheti az ügynek a munkahelye szerint illetékes államigazgatási szervhez való áttételét. Az ügyfél kérheti a munkahelye szerint illetékes államigazgatási szerv előtt indított eljárás esetén az ügynek lakóhelye szerint illetékes államigazgatási szervhez való áttételét is. Az ügyfél ezt a kérelmet az első fokú határozat meghozataláig terjesztheti elő.
(2) Ha az ügyfél külföldön van, vagy tartózkodási helye ismeretlen, az illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakóhelye alapján, ennek hiányában pedig úgy kell megállapítani, mintha az ügyfél utolsó ismert lakóhelye Budapest V. kerületében lett volna.
(2) Ha az ügyfél külföldön van vagy tartózkodási helye ismeretlen, az illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakóhelye alapján kell megállapítani, ennek hiányában az eljárásra a fővárosi főjegyző illetékes.
(3) Több illetékes államigazgatási szerv közül az jár el, amely előtt az eljárás előbb indult meg.
(3) Több illetékes államigazgatási szerv közül az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg (megelőzés).
(3) Több illetékes közigazgatási szerv közül az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg (megelőzés).
(4) Ha valamely ügyben az illetékesség nem állapítható meg, az eljáró igazgatási szervet az ügy tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszter jelöli ki.
(4) Ha az államigazgatási szerv megállapítja, hogy a megelőzés alapján az ügyben már más államigazgatási szerv eljárt, a saját eljárását megszünteti, illetőleg a határozatát visszavonja, és erről a korábban eljárt államigazgatási szervet és az ügyfelet értesíti.
(4) Ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy a megelőzés alapján az ügyben már más közigazgatási szerv eljárt, a saját eljárását megszünteti, illetőleg a határozatát visszavonja, és erről a korábban eljárt közigazgatási szervet és az ügyfelet értesíti.

A hatáskör és az illetékesség vizsgálata

A hatáskör és illetékesség vizsgálata

7. §
(1) Az államigazgatási szerv hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakában hivatalból köteles vizsgálni. Ha azt állapítja meg, hogy az ügyben hatásköre nincs vagy nem illetékes, az iratokat haladéktalanul a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez teszi át és erről az ügyfelet egyidejűleg értesíti.
(1) Az államigazgatási szerv a hatáskörét és az illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Ha azt állapítja meg, hogy az ügyben nincs hatásköre, vagy nem illetékes, az ügyet haladéktalanul átteszi a hatáskörrel rendelkező illetékes államigazgatási szervhez, és erről az ügyfelet egyidejűleg értesíti.
(1) A közigazgatási szerv a hatáskörét és az illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Ha azt állapítja meg, hogy az ügyben nincs hatásköre, vagy nem illetékes, az ügyet haladéktalanul átteszi a hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási szervhez, és erről az ügyfelet egyidejűleg értesíti.
(2) Az államigazgatási szerv - tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére - köteles azokat az ideiglenes államigazgatási intézkedéseket megtenni, amelyek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. Az ideiglenes intézkedésről a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet haladéktalanul értesíteni kell.
(2) Az államigazgatási szerv - tekintet nélkül a hatáskörére és az illetékességére - köteles megtenni azt az intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. Erről az intézkedésről haladéktalanul értesíteni kell a hatáskörrel rendelkező illetékes államigazgatási szervet, amely az intézkedés fenntartásának szükségességét felülvizsgálja.
(2) A közigazgatási szerv - tekintet nélkül a hatáskörére és az illetékességére - köteles megtenni azt az intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. Erről az intézkedésről haladéktalanul értesíteni kell a hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási szervet, amely az intézkedés fenntartásának szükségességét felülvizsgálja.

Az eljáró közigazgatási szerv kijelölése

Az eljáró államigazgatási szerv kijelölése

Az eljáró államigazgatás szerv kijelölése

8. §
(1) Ha ugyanabban az ügyben
a) több államigazgatási szerv hatáskörét vagy illetékességét állapította meg,
b) több államigazgatási szerv hatáskörének vagy illetékességének hiányát állapította meg, s emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy szünetel,
c) több illetékes államigazgatási szerv előtt indult eljárás és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik államigazgatási szerv hivatott az eljárásra,
az érdekelt, illetőleg a közvetlen felettes államigazgatási szervek kötelesek a vita eldöntését egymás között megkísérelni.
(1) Ha ugyanabban az ügyben
a) több államigazgatási szerv állapította meg a hatáskörét vagy az illetékességét,
b) több államigazgatási szerv állapította meg hatáskörének vagy illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nem folyik,
c) több illetékes államigazgatási szervnél indult eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik államigazgatási szerv jogosult az eljárásra,
az érdekelt államigazgatási szervek kötelesek egymás között haladéktalanul megkísérelni a vita eldöntését.
(1) Ha ugyanabban az ügyben
a) több közigazgatási szerv állapította meg a hatáskörét vagy az illetékességét,
b) több közigazgatási szerv állapította meg hatáskörének vagy illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nem folyik,
c) több illetékes közigazgatási szervnél indult eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik közigazgatási szerv jogosult az eljárásra,
az érdekelt közigazgatási szervek kötelesek egymás között haladéktalanul megkísérelni a vita eldöntését.
(2) Az eljáró államigazgatási szervet a legközelebbi közös felsőbb államigazgatási szerv jelöli ki, ha az előző bekezdésben szabályozott eljárás tizenöt nap alatt nem vezetett eredményre.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás nyolc nap alatt nem vezet eredményre, az eljáró államigazgatási szervet a legközelebbi közös felettes államigazgatási szerv, a fővárosban, illetőleg ugyanabban a megyében működő tanácsi szervek esetében a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára, ugyanazon tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei közötti vitában e tanács végrehajtó bizottságának titkára haladéktalanul kijelöli.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás nyolc nap alatt nem vezet eredményre, az eljáró államigazgatási szervet a következő szerv jelöli ki:
a) illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felettes államigazgatási szerv, ennek hiányában - a működési területén eljáró hatóságok közül - a köztársasági megbízott;
b) hatásköri összeütközés esetén az Alkotmánybíróság.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás nyolc nap alatt nem vezet eredményre, az eljáró közigazgatási szervet a következő szerv jelöli ki:
a) illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felettes közigazgatási szerv, ennek hiányában - a működési területén eljáró hatóságok közül - a köztársasági megbízott;
a) illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felettes közigazgatási szerv, ennek hiányában - a működési területén eljáró hatóságok közül - a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője;
b) hatásköri összeütközés esetén az Alkotmánybíróság.

Eljárás az illetékességi területen kívül

Eljárás megkeresés alapján

9. §
(1) Az államigazgatási szervek - a fegyveres és rendészeti szervek kivételével - eljárási cselekményeket csak az illetékességük alá tartozó területen végezhetnek. Ha más államigazgatási szerv illetékessége alá tartozó területen kell eljárási cselekményt végezni, ennek teljesítésére a hatáskörrel rendelkező illetékes államigazgatási szervet kell megkeresni. A megkeresett szerv a megkeresésnek tizenöt napon belül köteles eleget tenni.
(1) Az államigazgatási szerv az illetékességi területén kívül akkor végezhet eljárási cselekményt, ha ezt jogszabály lehetővé teszi.
(1) A közigazgatási szerv az illetékességi területén kívül akkor végezhet eljárási cselekményt, ha ezt jogszabály lehetővé teszi.
(2) A megkeresett államigazgatási szerv a megkeresés teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha az nem tartozik hatáskörébe, vagy arra nem illetékes. Ebben az esetben a megkeresést a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez kell áttenni. Erről a megkereső államigazgatási szervet egyidejűleg értesíteni kell.
(2) A fővárosi kerületi államigazgatási szerv a főváros egész területén végezhet eljárási cselekményt.
(2) A fővárosi kerületi államigazgatási szerv, illetőleg a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, a főváros, illetőleg a megyei jogú város egész területén végezhet eljárási cselekményt.
(2) A fővárosi kerületi közigazgatási szerv, illetőleg a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, a főváros, illetőleg a megyei jogú város egész területén végezhet eljárási cselekményt.

Megkeresés

10. §
(1) Ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik, a külföldről érkező megkereséseket a külügyminiszter küldi meg az eljárásra hivatott államigazgatási szervnek.
(2) A külföldre irányuló megkereséseket, továbbá a külföldi szerv vagy személy megkeresésére vagy kérelmére adott válaszokat - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik - a tárgy szerint hatáskörrel rendelkező miniszter útján a külügyminiszterhez kell felterjeszteni.
(3) Külföldi szerv vagy személy megkeresésének, illetőleg kérelmének teljesítése kérdésében kétség esetén a tárgy szerint hatáskörrel rendelkező miniszter a külügyminiszterrel egyetértésben nyilatkozik.
10. §   Az államigazgatási szervtől kapott megkeresésnek minden szerv köteles a saját feladatkörében tizenöt napon belül eleget tenni.
10. §   A közigazgatási szervtől kapott megkeresésnek minden szerv köteles a saját feladatkörében tizenöt napon belül eleget tenni.
11. §
(1) Ha az államigazgatási ügyben más államigazgatási szerv illetékességi területén kell eljárási cselekményt végezni, ennek teljesítésére a hatáskörrel rendelkező illetékes államigazgatási szervet kell megkeresni.
(1) Ha az államigazgatási ügyben más közigazgatási szerv illetékességi területén kell eljárási cselekményt végezni, ennek teljesítésére a hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási szervet kell megkeresni.
(2) A megkeresett államigazgatási szerv a megkeresés teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha az nem tartozik a hatáskörébe, vagy arra nem illetékes. Ilyenkor a megkeresést haladéktalanul a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez kell áttenni. Erről a megkereső államigazgatási szervet egyidejűleg értesíteni kell.
(2) A megkeresett közigazgatási szerv a megkeresés teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha az nem tartozik a hatáskörébe, vagy arra nem illetékes. Ilyenkor a megkeresést haladéktalanul a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez kell áttenni. Erről a megkereső közigazgatási szervet egyidejűleg értesíteni kell.
12. §
(1) Ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik, a külföldről érkező megkeresést a külügyminiszter küldi meg az eljárásra jogosult államigazgatási szervnek.
(1) Ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik, a külföldről érkező megkeresést a külügyminiszter küldi meg az eljárásra jogosult közigazgatási szervnek.
(2) A külföldre irányuló megkeresést, továbbá a külföldi szerv vagy személy megkeresésére, illetőleg kérelmére adott választ - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik - a hatáskörrel rendelkező miniszter útján a külügyminiszterhez kell felterjeszteni.
(3) A külföldi szerv vagy személy megkeresésének, illetőleg kérelmének teljesítéséről kétség esetén a hatáskörrel rendelkező miniszter a külügyminiszterrel egyetértésben nyilatkozik.

III. FEJEZET
AZ ELSŐ FOKÚ ELJÁRÁS

III. FEJEZET
AZ ALAPELJÁRÁS

Az eljárás megindítása

11. §
(1) Az államigazgatási eljárás hivatalból vagy az ügyfél kezdeményezésére indul meg. Az államigazgatási szervet az eljárás megindítására vagy folytatására a felettes szerv is utasíthatja.
(2) Az államigazgatási szerv a hatáskörébe tartozó ügyekben illetékességi területén eljárni köteles.
(3) Ha az ügyfél az általa kezdeményezett eljárást folytatni nem kívánja, azt - feltéve, hogy az ügyben az eljárás hivatalból is megindítható - az államigazgatási szerv hivatalból folytathatja. Erről az ügyfelet értesíteni kell.

Az anyanyelv használata

12. §
(1) Az államigazgatási eljárásban a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit hátrány nem érhet.
(2) Az eljárás során anyanyelvét mind szóban, mind írásban mindenki használhatja.

Beadvány

13. §
(1) Államigazgatási szervhez államigazgatási ügyben kérelemmel, panasszal, bejelentéssel (a továbbiakban: beadvány) írásban vagy szóval lehet fordulni.
(1) Államigazgatási szervhez államigazgatási ügyben kérelemmel, felülvizsgálati kérelemmel, bejelentéssel (a továbbiakban: beadvány) írásban vagy szóval lehet fordulni.
(1) Az államigazgatási eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára (a továbbiakban: kérelem) vagy hivatalból indul meg. A felettes szerv az államigazgatási szervet az eljárás megindítására vagy folytatására utasíthatja.
(1) Az államigazgatási eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára (a továbbiakban: kérelem) vagy hivatalból indul meg. A felettes szerv a közigazgatási szervet az eljárás megindítására vagy folytatására utasíthatja.
(2) A beadványt nem az ügyfél által használt elnevezése, hanem tartalma szerint kell elbírálni. A beadvány elintézését nem lehet megtagadni azért, mert elnevezése tartalmával nem egyezik.
(2) A jogszabályban meghatározott esetben az eljárás megindításáról az ügyfelet értesíteni kell, a nagyszámú érdekeltet érintő eljárás megindítását pedig közhírré kell tenni.
(3) Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló beadványát az eljárásra illetékes államigazgatási szerven kívül a lakóhelyén vagy munkahelyén működő városi, fővárosi (városi) kerületi vagy községi tanács igazgatási szerveinél is előterjesztheti.
14. §
(1) Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. Ilyenkor az államigazgatási szerv az eljárást megszünteti, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és az államigazgatási szerv az eljárást folytatja. Az eljárás megszüntetéséről a 13. § (2) bekezdése szerint értesítetteket, az eljárás folytatásáról pedig az ügyfelet értesíteni kell.
(1) Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. Ilyenkor a közigazgatási szerv az eljárást megszünteti, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a közigazgatási szerv az eljárást folytatja. Az eljárás megszüntetéséről a 13. § (2) bekezdése szerint értesítetteket az eljárás folytatásáról pedig az ügyfelet értesíteni kell.
(2) Az államigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti, és erről értesíti azokat, akik a 13. § (2) bekezdése szerint az eljárás megindításáról értesültek.
(2) A közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti, és erről értesíti azokat, akik a 13. § (2) bekezdése szerint az eljárás megindításáról értesültek.

Az elintézési határidő

15. §
(1) Az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől, illetőleg az eljárás hivatalból történt megindításától számított harminc napon belül kell meghozni. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig csak törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet állapíthat meg.
(1) Az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől, illetőleg az eljárás hivatalból történt megindításától számított harminc napon belül kell meghozni. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig csak törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet állapíthat meg.
(1) Az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől, illetőleg az eljárás hivatalból történt megindításától számított harminc napon belül - kiskorú ügyfél esetében soron kívül, de legkésőbb tizenöt napon belül - kell meghozni. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig csak törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet állapíthat meg.
(2) A testületi szerv hatáskörébe tartozó egyedi államigazgatási ügyben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, legkésőbb a soron következő testületi ülésen kell határozni.
(3) Az eljáró államigazgatási szerv vezetője a határidőt indokolt esetben egy ízben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről - kérelemre indult eljárás esetén - az ügyfelet értesíteni kell.
(3) Az eljáró közigazgatási szerv vezetője a határidőt indokolt esetben egy ízben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről - kérelemre indult eljárás esetén - az ügyfelet értesíteni kell.
(3) Ha a felettes szerv a mulasztó közigazgatási szerv helyett azonos hatáskörű másik szervet jelöl ki az eljárásra, az elintézési határidő a kijelölésnek az eljáró szervhez érkezésekor kezdődik.
(4) A felettes szerv eljárása esetén az elintézési határidő az iratoknak a felettes szervhez érkezésekor kezdődik. A közigazgatási szerv a felettes szerve intézkedésének kézhezvételétől számított öt napon belül köteles az iratokat felterjeszteni.
(5) Az eljáró közigazgatási szerv vezetője a határidőt indokolt esetben egy ízben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről - kérelemre indult eljárás esetén - az ügyfelet értesíteni kell.

Kérelem

16. §
(1) Az államigazgatási szervhez államigazgatási ügyben kérelmet szóban vagy írásban lehet benyújtani. Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújtsa be.
(1) A közigazgatási szervhez államigazgatási ügyben kérelmet szóban vagy írásban lehet benyújtani. Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújtsa be.
(1) A közigazgatási szervhez államigazgatási ügyben kérelmet szóban vagy írásban lehet benyújtani. Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújtsa be, továbbá jogszabály lehetővé teheti a kérelem elektronikus dokumentumban történő benyújtását, erre a célra elektronikus forma rendszeresíthető.
(2) A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékletet. Mellékletként az ügyféltől nem lehet olyan adat igazolását kérni, amelyet az államigazgatási szerv jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell [27. § (3) bek.].
(2) A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékletet. Mellékletként az ügyféltől nem lehet olyan adat igazolását kérni, amelyet a közigazgatási szerv jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell [27. § (3) bek.].
(3) A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni. A kérelem elintézését nem lehet megtagadni azért, mert elnevezése nem egyezik a tartalmával.
(4) A magánszemély az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel rendelkező, illetékes államigazgatási szerven kívül a lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervénél is előterjesztheti.
(4) A magánszemély az elsőfokú eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes államigazgatási szerven kívül a lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti.
(4) A magánszemély az elsőfokú eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási szerven kívül a lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti.

Jegyzőkönyv

14. §
(1) A szóban előterjesztett kérelemről, panaszról, bejelentésről, továbbá az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról és a szemle lefolyásáról - ha azt az ügyfél kéri, vagy az eljárás érdekében egyébként szükséges - egyidejűleg jegyzőkönyvet kell készíteni.
(1) A szóban előterjesztett kérelemről, felülvizsgálati kérelemről, bejelentésről, továbbá az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról és a szemle lefolyásáról - ha azt az ügyfél kéri, vagy az eljárás érdekében egyébként szükséges - egyidejűleg jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a meghallgatott személyek nevét, lakcímét és aláírását, továbbá az ügy érdemi eldöntésére lényeges tényállást, nyilatkozatokat, megállapításokat, valamint az ügyintéző nevét és aláírását.
(3) A szóbeli kérelemről nem kell jegyzőkönyvet készíteni, ha az államigazgatási szerv a kérelmet azonnal teljesíti és az ügy elintézésére vonatkozó szabályok szerint elegendő a teljesítést az iratra feljegyezni, vagy a nyilvántartásba bevezetni.
17. §
(1) A szóbeli kérelemről, az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról és a szemle lefolytatásáról - ha az ügyfél kéri, vagy az eljárás érdekében egyébként szükséges -, továbbá a tárgyalásról egyidejűleg jegyzőkönyvet vagy hangfelvételt (a továbbiakban együtt: jegyzőkönyv) kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az eljáró államigazgatási szerv megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a meghallgatott személy nevét, személyi számát és lakcímét, a jogokra és kötelességekre való figyelmeztetést, továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, végül - írásban készült jegyzőkönyv esetén - a meghallgatott személy, az ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az eljáró közigazgatási szerv megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a meghallgatott személy nevét, személyi számát és lakcímét, a jogokra és kötelességekre való figyelmeztetést, továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, végül - írásban készült jegyzőkönyv esetén - a meghallgatott személy, a köztisztviselő és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az eljáró közigazgatási szerv megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a meghallgatott személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét, a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést, továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, végül - írásban készült jegyzőkönyv esetén - a meghallgatott személy, a köztisztviselő és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
(3) A szóbeli kérelemről nem kell jegyzőkönyvet készíteni, ha az államigazgatási szerv a kérelmet azonnal teljesíti, és az ügy elintézésére vonatkozó szabályok szerint elegendő a teljesítést az iratra feljegyezni vagy a nyilvántartásba bevezetni.
(3) A szóbeli kérelemről nem kell jegyzőkönyvet készíteni, ha a közigazgatási szerv a kérelmet azonnal teljesíti, és az ügy elintézésére vonatkozó szabályok szerint elegendő a teljesítést az iratra feljegyezni vagy a nyilvántartásba bevezetni.
(4) Az (1) bekezdésben felsorolt eljárási cselekményekről feljegyzést kell készíteni, ha jegyzőkönyv nem készül. A feljegyzés a (2) bekezdésben meghatározott adatokat és a nyilatkozatok lényegét tartalmazza.

Képviselet

15. §
(1) Az ügyfél helyett az ügyben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a törvényes képviselő (szülő, gyám, gondnok stb.) vagy meghatalmazott (hozzátartozó, érdektárs, ügyvéd, szerv képviseletében annak dolgozója stb.) is eljárhat.
(2) Ha az ügyfél nem személyesen jár el, az államigazgatási szerv az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálhatja.
(3) Az államigazgatási szerv visszautasíthatja az olyan meghatalmazott eljárását, aki fiatal kora vagy testi, illetőleg szellemi fogyatékossága miatt az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát igazolni nem tudja.
(4) Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja nincs, részére a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki.
18. §
(1) Ha nem írja elő jogszabály az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat.
(2) Ha az ügyfél nem személyesen jár el, az államigazgatási szerv az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálhatja. Jogszabály a képviseleti jogosultság igazolását meghatározott formához kötheti.
(2) Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a közigazgatási szerv az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálhatja. Jogszabály a képviseleti jogosultság igazolását meghatározott formához kötheti.
(3) Az államigazgatási szerv visszautasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát nem igazolja.
(3) A közigazgatási szerv visszautasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát nem igazolja.
(4) Az olyan ügyfél részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni - ha nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja -, a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki.
(5) Az iratokat az ügyfél részére, ha pedig törvényes képviselője, ügygondnoka vagy írásban meghatalmazott képviselője van, ezek részére kell kézbesíteni; az idézés kézbesítése azonban a megidézett részére történik, képviselője egyidejű értesítésével.

Kizárás

16. §
(1) Az ügyintéző saját ügyének elintézésében nem vehet részt.
(2) A felsőbb fokú érdemi döntésben nem vehet részt az az ügyintéző, aki a határozat hozatalában alsóbb fokon részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett, vagy szakértőként járt el.
(3) Az eljárásban mint ügyintéző nem vehet részt az a személy, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható.
(4) Az ügyintéző az államigazgatási szerv vezetőjének köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti. A kizárás kérdésében az államigazgatási szerv vezetője határoz és egyben kijelöli az ügyintézőt.
(5) Ha a kizárási ok az államigazgatási szerv vezetőjével szemben merül fel, az ügyben - eltérő rendelkezés hiányában - a felettes szerv által kijelölt ügyintéző jár el.
19. §
(1) Az ügyintéző a saját ügyének elintézésében nem vehet részt.
(1) A köztisztviselő a saját ügyének elintézésében nem vehet részt.
(2) A felsőbb fokú érdemi döntésben nem vehet részt az az ügyintéző, aki a határozat meghozatalában alsóbb fokon részt vett, valamint az, aki az ügyben tanúvallomást tett, vagy szakértőként járt el.
(2) A felsőbb fokú érdemi döntésben nem vehet részt az a köztisztviselő, aki a határozat meghozatalában alsóbb fokon részt vett, valamint az, aki az ügyben tanúvallomást tett, vagy szakértőként járt el.
(3) Az eljárásban nem vehet részt ügyintézőként az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.
(3) Az eljárásban nem vehet részt köztisztviselőként az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.
(4) Az ügyintéző az államigazgatási szerv vezetőjének köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti. A kizárás kérdésében az államigazgatási szerv vezetője határoz, és egyben kijelöli az ügy intézőjét.
(4) A köztisztviselő a közigazgatási szerv vezetőjének köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti. A kizárás kérdésében a közigazgatási szerv vezetője határoz, és egyben kijelöli az ügy intézőjét.
(5) Ha a kizárási ok az államigazgatási szerv vezetőjével szemben merül fel, az ügyben - eltérő jogszabály hiányában - a felettes szerv által kijelölt ügyintéző vagy szerv jár el.
(5) Ha a kizárási ok az államigazgatási szerv vezetőjével, illetőleg a polgármesterrel, a főpolgármesterrel, a jegyzővel, a fővárosi főjegyzővel, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetőjével vagy a polgármesteri hivatal ügyintézőjével szemben merül fel, az ügyben - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a felettes szerv által kijelölt ügyintéző vagy hatóság jár el.
(5) Ha a kizárási ok a közigazgatási szerv vezetőjével, illetőleg a polgármesterrel, a főpolgármesterrel, a jegyzővel, a fővárosi főjegyzővel, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetőjével vagy a polgármesteri hivatal köztisztviselőjével szemben merül fel, az ügyben - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a felettes szerv által kijelölt köztisztviselő vagy hatóság jár el.
(6) Az államigazgatási szerv a saját ügyének elintézésében nem vehet részt. Az eljáró szerv kijelölésére az (5) bekezdés irányadó.
(6) A közigazgatási szerv a saját ügyének elintézésében nem vehet részt. Az eljáró szerv kijelölésére az (5) bekezdés irányadó.
(7) Az államigazgatási ügyben eljáró testület tagjával és vezetőjével szemben a kizárás szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(8) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője a kizárási ok bejelentése nélkül is kijelöli azokat a jegyzőket, akik az önkényesen elfoglalt önkormányzati tulajdonú lakás kiürítése iránti kérelmek alapján eljárnak.

A szakhatóság közreműködése

20. §   Jogszabály elrendelheti, hogy a határozat meghozatala előtt más államigazgatási szerv (a továbbiakban: szakhatóság) előzetes hozzájárulását kell beszerezni. A szakhatóságot - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ügyben érdemi döntésre jogosult államigazgatási szerv keresi meg.
20. §   Jogszabály elrendelheti, hogy a határozat meghozatala előtt más közigazgatási szerv (a továbbiakban: szakhatóság) előzetes hozzájárulását kell beszerezni. A szakhatóságot - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ügyben érdemi döntésre jogosult közigazgatási szerv keresi meg.
21. §
(1) A szakhatóság a megkeresést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - tizenöt napon belül köteles teljesíteni. A teljesítésre megfelelő határnap is megállapítható.
(2) Ha a szakhatóság az előírt határidőn belül, illetőleg a határnapon nem nyilatkozik, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, kivéve ha a határnapon a nyilatkozattételre további nyolc napot kért.

Idézés

22. §
(1) Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, az államigazgatási szerv arra kötelezheti, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg; erre az államigazgatási szerv határnapot vagy határidőt jelöl meg. Az ügyfél nem kötelezhető megjelenésre az általa kezdeményezett eljárásban.
(1) Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a közigazgatási szerv arra kötelezheti, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg; erre a közigazgatási szerv határnapot vagy határidőt jelöl meg. Az ügyfél nem kötelezhető megjelenésre az általa kezdeményezett eljárásban.
(2) Az idézést általában úgy kell közölni, hogy azt az idézett a meghallgatását megelőzően legalább öt nappal megkapja, és a megjelenés őt a munkájában lehetőleg ne akadályozza.
23. §
(1) Az idézésben meg kell jelölni, hogy az államigazgatási szerv az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben (ügyfélként, tanúként stb.) kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire.
(1) Az idézésben meg kell jelölni, hogy a közigazgatási szerv az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben (ügyfélként, tanúként stb.) kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire.
(2) Idézni írásban vagy távbeszélőn lehet. A távbeszélőn történő idézésről feljegyzést kell készíteni.
(3) Az írásbeli idézéssel azonos hatályú, ha az eljárás során jelenlevő személyt az ügyintéző más időpontra való megjelenésre kötelezi, ezt az iratra feljegyzi, és a megidézettel aláíratja.
(3) Az írásbeli idézéssel azonos hatályú, ha az eljárás során jelenlevő személyt a köztisztviselő más időpontra való megjelenésre kötelezi, ezt az iratra feljegyzi, és a megidézettel aláíratja.
(4) Az államigazgatási szerv a székhelyén kívül lakó vagy tartózkodó magánszemélyt a székhelyére csak akkor idézheti, ha ezt jogszabály írja elő, vagy azt a személy maga kéri, valamint ha az eljáró államigazgatási szerv székhelyét a meghallgatni kívánt személy előnyösebben érheti el, mint azt a legalsóbb fokú államigazgatási szervet, amelynek székhelyén lakik vagy tartózkodik; egyébként az utóbbi államigazgatási szervet kell megkeresnie a személy meghallgatása végett.
(4) A közigazgatási szerv a székhelyén kívül lakó vagy tartózkodó magánszemélyt a székhelyére csak akkor idézheti, ha ezt jogszabály írja elő, vagy azt a személy maga kéri, valamint ha az eljáró közigazgatási szerv székhelyét a meghallgatni kívánt személy előnyösebben érheti el, mint azt a legalsóbb fokú közigazgatási szervet, amelynek székhelyén lakik vagy tartózkodik; egyébként az utóbbi közigazgatási szervet kell megkeresnie a személy meghallgatása végett.
(5) A fővárosban működő államigazgatási szerv a főváros egész területéről, közös tanácsú községben működő államigazgatási szerv pedig a közös tanácshoz tartozó bármely község területéről idézhet.
(5) A fővárosban működő államigazgatási szerv, illetőleg a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője a főváros, illetőleg a megyei jogú város egész területéről idézhet.
(5) A fővárosban működő közigazgatási szerv, illetőleg a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője a főváros, illetőleg a megyei jogú város egész területéről idézhet.
(6) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagját az illetékes parancsnokság útján írásban kell idézni.
24. §
(1) Az idézett személy az idézésnek köteles eleget tenni.
(2) Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását vagy eltávozását megfelelően nem igazolja, ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.
(3) Ha az idézett személy ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ügyész jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az eljáró államigazgatási szerv vezetője kérheti.
(3) Ha az idézett személy ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ügyész jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az eljáró közigazgatási szerv vezetője kérheti.
(4) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjának elővezetése céljából az illetékes parancsnokságot kell megkeresni.
(5) Ha az idézett személy a távolmaradásának vagy eltávozásának menthető indokát igazolja, a bírságot megállapító és az elővezetést elrendelő határozatot vissza kell vonni.
(6) Azonnali megjelenésre szóló vagy távbeszélőn történő idézés esetén a meg nem jelent személlyel szemben nem szabad bírságot kiszabni vagy elővezetést elrendelni.
(7) Ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet képviselője az idézésre nem jelent meg, és a képviselő nevét a jogi személy (más szervezet) vezetője felhívásra nem közli, a vezető ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.

Értesítés

25. §   Ha az ügyfél a 22. § (1) bekezdése alapján nem idézhető, vagy az államigazgatási szerv az ügyfél megidézését nem tartja szükségesnek, köteles az ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról azzal a tájékoztatással értesíteni, hogy a meghallgatáson (szemlén, tárgyaláson) részt vehet, de megjelenése nem kötelező.
25. §   Ha az ügyfél a 22. § (1) bekezdése alapján nem idézhető, vagy a közigazgatási szerv az ügyfél megidézését nem tartja szükségesnek, köteles az ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról azzal a tájékoztatással értesíteni, hogy a meghallgatáson (szemlén, tárgyaláson) részt vehet, de megjelenése nem kötelező.

A tényállás tisztázása

17. §
(1) Az államigazgatási szerv a határozathozatal előtt a tényállást hivatalból köteles tisztázni.
(2) Ha a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok a határozathozatalhoz megfelelő alapot nyújtanak, az ügyfél meghallgatása és a további bizonyítás mellőzhető. Az ügyfél kezdeményezésére indult eljárásban az ügyfelet - ha kívánja - személyesen meg kell hallgatni.
(3) Az államigazgatási szerv a tényállás tisztázása céljából bizonyítást rendelhet el, az ügyfelet az ügyre vonatkozó adatok szóval vagy írásban történő közlésére, bizonyítékok bejelentésére, illetőleg előterjesztésére hívhatja fel, az ügyfelet meghallgathatja és más állami szerveket megkereshet.
(4) Az ügyfélhez intézett felhívásnak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy ha az adatokat és bizonyítékokat az előírt határidőn belül nem terjeszti elő, az államigazgatási szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

Idézés

18. §
(1) Az államigazgatási szerv azt a személyt, akinek meghallgatása az eljárás során szükséges, kötelezheti, hogy a megjelölt időben és helyen előtte személyesen jelenjék meg. Nem kötelezhető megjelenésre az a személy, akinek az eljárásban való részvétele saját elhatározásától függ.
(2) Az idézést úgy kell közölni, hogy a meghallgatandó személynek a megjelenésre megfelelő idő álljon rendelkezésére és a megjelenés őt munkájában lehetőleg ne hátráltassa.
19. §
(1) Az idézésben meg kell jelölni, hogy az államigazgatási szerv az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben (ügyfél, tanú stb.) kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire.
(2) Idézni csak írásban lehet.
(3) Az írásban kibocsátott idézéssel azonos elbírálás alá esik, ha az eljárás során jelenlevő személyt az ügyintéző más időpontra megjelenésre kötelezi, ezt az iratra feljegyzi és a megidézettel aláíratja.
(4) Az államigazgatási szerv a székhelyén kívül lakó vagy tartózkodó személyt csak akkor idézheti, ha azt jogszabály írja elő, vagy az államigazgatási szerv székhelyén való meghallgatást a személy maga kéri, végül ha az eljáró államigazgatási szerv székhelye a meghallgatandó személy részéről előnyösebben közelíthető meg; egyéb esetben meghallgatása céljából azt a legalsóbb fokú államigazgatási szervet kell megkeresni, amelynek székhelyén lakik vagy tartózkodik.
(5) A fegyveres és rendészeti szervek a székhelyükön kívül lakó vagy tartózkodó személyt is megidézhetik.
20. §
(1) Az idézett személy az idézésnek köteles eleget tenni.
(2) Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik és távolmaradását, illetőleg eltávozását megfelelően nem igazolja, ötven forintig - ismételt esetben száz forintig - terjedő bírsággal sújtható (86. §).
(2) Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik és távolmaradását, illetőleg eltávozását megfelelően nem igazolja, kétszáz forintig - ismételt esetben ötszáz forintig - terjedő bírsággal sújtható (86. §).
(3) A bírságot kiszabó határozat ellen fellebbezésnek van helye.
(4) Az idézett személy, ha ismételt idézésre sem jelenik meg és távolmaradását sem menti ki, a rendőrség útján elővezettethető (86. §). Az elővezetést elrendelő határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Nem vezethető elő az az ügyfél, aki az eljárást kezdeményezte, kivéve ha az eljárást az államigazgatási szerv hivatalból folytatja.
(5) A fegyveres és rendészeti testületek állományába tartozó személy elővezetése céljából a közvetlen parancsnokságot kell megkeresni.
(6) Ha az idézett személy távolmaradását vagy eltávozását igazolja, a bírságot megállapító és az elővezetést elrendelő határozatot hatályon kívül kell helyezni.
(7) Azonnali megjelenésre szóló idézés esetében a meg nem jelent személlyel szemben bírságot kiszabni, illetőleg elővezetést elrendelni nem szabad.

A meghallgatás helye

21. §   Az ügyintéző a megjelenésre felhívott személyeket az államigazgatási szerv hivatali helyiségében hallgatja meg. Ha a jogszabály másként rendelkezik, továbbá ha az eljárás eredményessége, költségkímélés vagy egyéb fontos ok miatt szükségesnek mutatkozik, a meghallgatás a hivatali helyiségen kívül is történhet.

Az ügyfelek meghallgatása

22. §
(1) Az ügyfél részére biztosítani kell, hogy az eljárás során nyilatkozatot tehessen és jogait érvényesíthesse.
(2) Ha az eljárásban több ügyfél vesz részt, az ügyintéző az ügyfeleket egymás jelenlétében is meghallgathatja és megengedheti, hogy a meghallgatás során kölcsönösen kérdéseket intézzenek egymáshoz.
(3) Az ügyintéző köteles az ügyfelet meghallgatása előtt a szükséges tájékoztatással ellátni, továbbá jogaira és kötelességeire figyelmeztetni. Az államigazgatási szerv az eljárás során gondoskodik arról, hogy az ügyfelet a jogszabályok ismeretének hiánya miatt hátrány ne érje.

Bizonyítás

23. §
(1) A bizonyítás hivatalból vagy az ügyfél kérelmére rendelhető el. Bizonyítási eszközök különösen: iratok, tanúvallomások, szemlék és szakértői vélemények.
(2) Az államigazgatási szerv által hivatalosan ismert, továbbá köztudomású tényeket bizonyítani nem kell.

Írásbeli bizonyítékok

24. §
(1) Az államigazgatási szerv a tényállás megállapítása céljából az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására hívhatja fel.
(2) Ha a személyi állapotra vonatkozó adatot vagy tényt igazoló iratot külföldről kell beszerezni és az irat beszerzése nehézségbe ütközik, az ügyfél az irattal tanúsítandó adatra vagy tényre vonatkozóan írásban nyilatkozatot tehet. Ez a nyilatkozat az eljárásban a hiányzó iratot pótolja.
(3) Az államigazgatási szerv a tényállás megállapításához adatokat, okiratokat, iratokat más állami szervtől is beszerezhet.
26. §
(1) Az államigazgatási szerv köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le.
(1) A közigazgatási szerv köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le.
(2) Az államigazgatási szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
(2) A közigazgatási szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
(3) Bizonyítási eszközök különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény.
(4) Az államigazgatási szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
(4) A közigazgatási szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

Az ügyfél nyilatkozata

27. §
(1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél nem nyilatkozik, vagy a kért adatot nem közli, az államigazgatási szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti. Erre az ügyfelet figyelmeztetni kell.
(1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél nem nyilatkozik, vagy a kért adatot nem közli, a közigazgatási szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti. Erre az ügyfelet figyelmeztetni kell.
(2) Az ügyintéző köteles az ügyfelet meghallgatása előtt a szükséges tájékoztatással ellátni, továbbá jogaira és kötelességeire figyelmeztetni. Az államigazgatási szerv az eljárás során gondoskodik arról, hogy az ügyfelet a jogszabályok ismeretének hiánya miatt ne érje hátrány.
(2) A köztisztviselő köteles az ügyfelet meghallgatása előtt a szükséges tájékoztatással ellátni, továbbá jogaira és kötelességeire figyelmeztetni. A közigazgatási szerv az eljárás során gondoskodik arról, hogy az ügyfelet a jogszabályok ismeretének hiánya miatt ne érje hátrány.
(3) Az államigazgatási szerv nem hívhatja fel az ügyfelet olyan adat közlésére, amelyet az államigazgatási szerv jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Tanácsi szerv az ügyféltől nem kérhet olyan adatot, amelynek nyilvántartására ugyanazon tanács másik szakigazgatási szerve köteles.
(3) Az államigazgatási szerv nem hívhatja fel az ügyfelet olyan adat közlésére, amelyet az államigazgatási szerv jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Ezt a szabályt kell alkalmazni a polgármester, a főpolgármester, a jegyző, a főjegyző, a polgármesteri hivatal ügyintézőjének eljárásában a polgármesteri hivatalnál jogszabállyal rendszeresített nyilvántartások adatai tekintetében.
(3) A közigazgatási szerv nem hívhatja fel az ügyfelet olyan adat közlésére, amelyet a közigazgatási szerv jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Ezt a szabályt kell alkalmazni a polgármester, a főpolgármester, a jegyző, a főjegyző, a polgármesteri hivatal köztisztviselőjének eljárásában a polgármesteri hivatalnál jogszabállyal rendszeresített nyilvántartások adatai tekintetében.
(4) Az az ügyfél vagy képviselője, aki rosszhiszeműen az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, ötezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A bírságot megállapító határozat visszavonható, ha az ügyfél a tényállításának valótlanságát feltárja.

Irat

28. §
(1) Az államigazgatási szerv a tényállás megállapítása céljából az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására hívhatja fel, illetőleg ennek érdekében más szervet megkereshet (10. §).
(1) A közigazgatási szerv a tényállás megállapítása céljából az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására hívhatja fel, illetőleg ennek érdekében más szervet megkereshet (10. §).
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet.
(3) Az iratra vonatkozó rendelkezések irányadók minden olyan tárgyra, amely - általában műszaki vagy vegyi úton - adatokat rögzít (fénykép, film-, hangfelvétel, mágneslap, mágnesszalag stb.).
(3) Az iratra vonatkozó rendelkezések irányadók minden olyan tárgyra, amely - általában műszaki vagy vegyi úton - adatokat rögzít (fénykép, film-, hangfelvétel, mágneslap, mágnesszalag, elektronikus dokumentum stb.).

Tanú

25. §
(1) Az ügyre vonatkozó egyes tényállítások tanúval is bizonyíthatók.
(2) A tanúságtétel - a (3) bekezdés b) pontjában, a (4) és az (5) bekezdésben meghatározott kivételtől eltekintve - nem tagadható meg.
(3) Tanúként nem hallgatható ki,
a) akitől testi vagy szellemi fogyatékossága miatt bizonyítékként értékelhető vallomás nem várható;
b) akit hivatali vagy hivatásbeli titoktartás kötelez és ez alól az arra jogosított szervtől vagy személytől felmentést nem kapott. A felmentés megadására a bírósági eljárásra megállapított szabályok az irányadók.
(4) A tanúságtétel - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megtagadható, ha a tanú az ügyfelek valamelyikének egyeneságbeli rokona vagy ennek házastársa, örökbefogadó vagy nevelő szülője, örökbefogadott vagy nevelt gyermeke, testvére, házastársa vagy élettársa.
(5) A tanúságtétel megtagadható az olyan kérdésben, amelyben vallomásával a tanú saját magát vagy az előző bekezdésben megjelölt hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.
26. §
(1) A kihallgatás kezdetén a tanú személyazonosságát meg kell állapítani. A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás következményeire.
(2) A még ki nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél meghallgatásánál és más tanú kihallgatásánál.
(3) Az államigazgatási szerv az ügyfél kérelmére a tanút az ügyfél jelenlétében is kihallgathatja. Ha az eljárás az ügyfél kezdeményezésére folyik, kívánságára a tanú kihallgatásához őt is meg kell hívni. Az ügyfél a tanúhoz kérdéseket intézhet.
29. §
(1) Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható.
(2) A tanúként megidézett személy köteles a meghallgatása végett megjelenni és - a (3) bekezdés b) pontjában, továbbá a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - tanúvallomást tenni.
(3) Tanúként nem hallgatható meg
a) az, akitől bizonyítékként értékelhető vallomás nem várható,
b) államtitoknak, szolgálati titoknak vagy hivatásbeli titoknak minősülő tényről az, aki a titoktartás alól - az arra jogosított szervtől vagy személytől - nem kapott felmentést.
(4) A tanúvallomás megtagadható, ha a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója.
(5) A tanúvallomás megtagadható az olyan kérdésben, amelyben vallomásával a tanú saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.
30. §
(1) A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás következményeire.
(2) A még meg nem hallgatott tanú általában nem lehet jelen az ügyfél és más tanú meghallgatásakor.
(3) Ha az államigazgatási szerv a tanút tárgyaláson kívül hallgatja meg, a meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) Ha a közigazgatási szerv a tanút tárgyaláson kívül hallgatja meg, a meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Szemle

27. §
(1) A tényállás tisztázása érdekében szemle rendelhető el. Ennek foganatosítása során
a) a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető;
b) helyszíni szemle tartható.
(2) A szemlére a szemletárggyal rendelkezni jogosult személyt meg kell idézni, más érdekeltet pedig a szemléről értesíteni kell.
(3) A szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatását megtagadhatja, ha őt a szemletárgyra vonatkozóan hivatali vagy hivatásbeli titoktartás kötelezi és ez alól az arra jogosított szervtől vagy személytől felmentést nem kapott.
(4) Ha a szemle elkerülhetetlenül károkozással jár, az államigazgatási szerv a kár megtérítéséről külön határoz. A határozat ellen fellebbezésnek van helye.
31. §
(1) A tényállás tisztázására szemle rendelhető el. Ennek megtartása során
a) a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető,
b) helyszíni szemle tartható.
(2) Ha a szemle eredményét az érdekeltek előzetes idézése vagy értesítése veszélyeztetné, a szemle elrendelését megkezdése előtt szóban kell közölni.
(3) A szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatását megtagadhatja, ha őt a szemletárgyra vonatkozóan titoktartás [29. § (3) bek. b) pont] kötelezi, és ez alól nem kapott felmentést.

Szakértő

28. §
(1) Ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges vagy szakértő meghallgatását jogszabály rendeli, az eljáró államigazgatási szerv szakértelemmel rendelkező dolgozóját kell az eljárásba bevonni.
(2) Ha az eljáró államigazgatási szervnek a szakkérdés eldöntéséhez szükséges szakértelemmel rendelkező dolgozója nincs, szakértő kirendelése iránt más állami szervet vagy szakértőtestületet kell megkeresni. Szakértőként indokolt esetben szakértelemmel rendelkező személy közvetlenül is kirendelhető. A szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot.
(3) Az ügyfél kérelmére az államigazgatási szerv a kirendelt szakértő mellett - akár véleményének előterjesztése előtt, akár az után - más szakértőt rendelhet ki, feltéve, hogy a szakértő költségeit az ügyfél viseli és előlegezi.
29. §
(1) Szakértőként nem járhat el az, aki az ügyben a tanúságtételt megtagadhatja, aki tanúként nem hallgatható ki (25. §), vagy akivel szemben kizáró ok (16. §) áll fenn.
(2) A szakértővel mindazokat az adatokat közölni kell, amelyekre feladatának teljesítése céljából szüksége van. Evégből a szakértő az ügy iratait megtekintheti, az ügyfél meghallgatásánál, a tanú kihallgatásánál, a szemlénél jelen lehet, az ügyfélhez, a tanúhoz kérdéseket intézhet.
(3) A szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás következményeire.
(4) Az államigazgatási szerv a szakértőt az ügyfél jelenlétében is meghallgathatja. Ha az eljárás az ügyfél kezdeményezésére folyik, kívánságára a szakértő meghallgatásához őt is meg kell hívni. Az ügyfél a szakértőhöz kérdéseket intézhet.
32. §
(1) Szakértőt kell meghallgatni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő a szakértő meghallgatását.
(2) Szakértőként az eljáró államigazgatási szerv megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozóját kell az eljárásba bevonni, vagy a jogszabályban meghatározott szervet kell megkeresni. Ha az eljáró államigazgatási szervnek a szakkérdés eldöntéséhez szükséges szakértelemmel rendelkező dolgozója nincs, más szervet vagy szakértő testületet kell megkeresnie. Szakértőként - indokolt esetben - szakértelemmel rendelkező személy közvetlenül is kirendelhető. A szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot.
(2) Szakértőként az eljáró közigazgatási szerv megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozóját kell az eljárásba bevonni, vagy a jogszabályban meghatározott szervet kell megkeresni. Ha az eljáró közigazgatási szervnek a szakkérdés eldöntéséhez szükséges szakértelemmel rendelkező dolgozója nincs, más szervet vagy szakértő testületet kell megkeresnie. Szakértőként - indokolt esetben - szakértelemmel rendelkező személy közvetlenül is kirendelhető. A szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot.
(3) Az ügyfél kérelmére az államigazgatási szerv a kirendelt szakértőn kívül - akár véleményének előterjesztése előtt, akár az után - más szakértőt is kirendelhet, feltéve, hogy a szakértő költségét az ügyfél előlegezi és viseli.
(3) Az ügyfél kérelmére a közigazgatási szerv a kirendelt szakértőn kívül - akár véleményének előterjesztése előtt, akár az után - más szakértőt is kirendelhet, feltéve, hogy a szakértő költségét az ügyfél előlegezi és viseli.
33. §
(1) Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok (19. §) áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy aki a tanúságtételt megtagadhatja [29. § (3)-(4) bek.].
(1) Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben a köztisztviselőre vonatkozó kizárási ok (19. §) áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy aki a tanúságtételt megtagadhatja [29. § (3)-(4) bek.].
(2) A szakértővel közölni kell mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez szüksége van. Evégből a szakértő az ügy iratait megtekintheti, az ügyfél és a tanú meghallgatásánál, a tárgyaláson és a szemlén jelen lehet, az ügyfélhez, a tanúhoz kérdéseket intézhet. Jogszabály alapján az ügyfél a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezhető.
(3) A szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás következményeire.
(4) Ha az államigazgatási szerv a szakértőt tárgyaláson kívül hallgatja meg, a meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(4) Ha a közigazgatási szerv a szakértőt tárgyaláson kívül hallgatja meg, a meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Tolmács

30. §
(1) Idegen nyelv használata esetén tolmácsot kell alkalmazni, kivéve, ha az ügyintéző a használt idegen nyelvet érti.
(2) Ha az államigazgatási eljárásban süket, néma vagy süketnéma személy vesz részt, tolmácsot lehet alkalmazni.
(3) A tolmácsra a szakértőre irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A tanúzás, a szakértői közreműködés megtagadásának és a szemle akadályozásának következményei

31. §
(1) A tanú, a szakértő, továbbá a szemletárgy birtokosa, ha a vallomástételt, a közreműködést és véleménynyilvánítást, illetőleg a szemletárgy felmutatását elfogadható ok nélkül vagy az államigazgatási szerv határozata ellenére a következményekre történt figyelmeztetés után megtagadja, száz forintig terjedő bírsággal sújtható.
(2) A bírságot kiszabó határozat ellen fellebbezésnek van helye.
(3) A bírságot megállapító határozatot hatályon kívül lehet helyezni, ha a megtagadást követően a tanú vallomást tesz, a szakértő teljesíti feladatát, illetőleg a szemletárgy birtokosa kötelezettségének eleget tesz.
(4) A helyszíni szemlét akadályozó személy az előző bekezdések rendelkezései szerint bírsággal sújtható.
34. §
(1) Idegen nyelv használata esetén - ha azt az ügyintéző nem beszéli - tolmácsot kell alkalmazni.
(1) Idegen nyelv használata esetén - ha azt a köztisztviselő nem beszéli - tolmácsot kell alkalmazni.
(2) Ha az államigazgatási eljárásban siket, néma vagy siketnéma személy vesz részt, tolmácsot kell alkalmazni.
(3) A tolmácsra megfelelően irányadók a szakértőre vonatkozó rendelkezések.

A tanúzás és a szakértői közreműködés megtagadásának,
valamint a szemle akadályozásának következménye

35. §
(1) A tanú, a szakértő és a szemletárgy birtokosa, ha a vallomástételt, a közreműködést és véleménynyilvánítást, illetőleg a szemletárgy felmutatását a következményekre történt figyelmeztetés után elfogadható ok nélkül megtagadja, ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.
(2) A bírságot megállapító határozatot vissza lehet vonni, ha a megtagadást követően a tanú vallomást tesz, a szakértő teljesíti feladatát, illetőleg a szemletárgy birtokosa eleget tesz kötelességének.
(3) A helyszíni szemlét akadályozó vagy a szakértői vizsgálatban való közreműködést megtagadó személy bírságolására az (1) és (2) bekezdés irányadó. Törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet más kényszerítő intézkedés alkalmazását is megengedheti.
(3) A helyszíni szemlét akadályozó vagy a szakértői vizsgálatban való közreműködést megtagadó személy bírságolására az (1) és (2) bekezdés irányadó. Törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet más kényszerítő intézkedés alkalmazását is megengedheti.

Tárgyalás

36. §
(1) Az államigazgatási szerv tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására.
(1) A közigazgatási szerv tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására.
(2) A tárgyaláson az államigazgatási szerv meghallgatja az ügyfelet, a tanút, a szakértőt, és megszemléli a szemletárgyat.
(2) A tárgyaláson a közigazgatási szerv meghallgatja az ügyfelet, a tanút, a szakértőt, és megszemléli a szemletárgyat.
(3) Az ügyfél és képviselője a tárgyaláson elhangzottakra észrevételt tehet, a meghallgatott személyhez kérdést intézhet, és más személy meghallgatását vagy más bizonyíték beszerzését indítványozhatja.
(4) Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetője rendreutasítja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasítja, továbbá ezer forintig terjedő bírsággal sújtja, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjával szemben pedig, ha a bírság kiszabását elégtelennek tartja, fegyelmi eljárást kezdeményez.

Az eljárás felfüggesztése

32. §
(1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásával függ össze, amelyben az eljárás más állami szerv hatáskörébe tartozik, az államigazgatási szerv az eljárást felfüggesztheti. Az eljárás az ilyen esetben függőben tartható, amíg az ügyben a határozat hozatalára megfelelő alap nem áll rendelkezésre. Ha az ügy érdemi eldöntése a kérdés előzetes elbírálása nélkül nem lehetséges, az eljárást a kérdés elbírálásáig függőben kell tartani.
(2) A felfüggesztést elrendelő határozat ellen fellebbezésnek van helye.
37. §
(1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, az államigazgatási szerv az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, az államigazgatási szerv az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a közigazgatási szerv az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a közigazgatási szerv az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(2) A felfüggesztés tartama az elintézési határidőkbe (15. §) nem számít be.
(3) A felfüggesztést elrendelő határozat ellen fellebbezésnek van helye.

Egyezség

33. §
(1) Ha az ügy természete megengedi, az államigazgatási szervnek a döntés előtt meg kell kísérelnie egyezség létrehozását.
(2) Az államigazgatási szerv az általa jóváhagyott egyezséget határozatba foglalja, illetőleg jóváhagyást tartalmazó záradékkal látja el.

Határidők

34. §
(1) A napokban megállapított határidőkbe a közlés, a kézbesítés, illetőleg a hirdetmény levételének napja nem számít be.
(2) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.
(3) A postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja.
(4) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
38. §
(1) Ha a jogszabály elrendeli, vagy az ügy természete megengedi, az államigazgatási szervnek a döntés előtt meg kell kísérelnie egyezség létrehozását.
(1) Ha a jogszabály elrendeli, vagy az ügy természete megengedi, a közigazgatási szervnek a döntés előtt meg kell kísérelnie egyezség létrehozását.
(2) Ha az egyezség megfelel a jogszabálynak, és nem sérti a felek vagy mások jogos érdekét, az államigazgatási szerv az egyezséget jóváhagyja, illetőleg határozatba foglalja; ellenkező esetben az eljárást folytatja.
(2) Ha az egyezség megfelel a jogszabálynak, és nem sérti a felek vagy mások jogos érdekét, a közigazgatási szerv az egyezséget jóváhagyja, illetőleg határozatba foglalja; ellenkező esetben az eljárást folytatja.

A határidő számítása

39. §
(1) A napokban megállapított határidőbe a közlés, a kézbesítés, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének napja, valamint a szakhatóság eljárásának időtartama (21. §) nem számít be.
(2) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az államigazgatási szervnél a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.
(2) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a közigazgatási szervnél a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.
(3) A postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja.
(4) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

Igazolás

35. §
(1) Aki valamely határnapon nem jelent meg vagy valamely határidőt elmulasztott - ha a jogszabály nem zárja ki -, az eljáró szervnél igazolási kérelmet terjeszthet elő.
(2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. Ha azonban a mulasztás az ügyfélnek csak később jutott tudomására vagy az akadály csak később szűnt meg, a harminc napos határidő a tudomásrajutást, illetőleg az akadály megszűnését követő naptól kezdődik.
(3) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított egy éven túl igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.
(4) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egy időben pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.
(5) Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha a kérelem fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására irányul.

Iratokba való betekintés

36. §
(1) Az ügyfél, illetőleg képviselője az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet és azokról másolatot készíthet.
(2) Az államigazgatási szerv az ügyfélen vagy képviselőjén kívül más személynek (szerv képviselőjének) is megengedheti az iratokba való betekintést vagy másolat készítését, ha igazolja, hogy az iratok tartalmának ismerete jogainak biztosítása vagy feladatainak ellátása céljából szükséges.
(3) Az államigazgatási szerv nem mutathatja meg a tanácskozásról és szavazásról készített jegyzőkönyvet, továbbá a határozatok tervezetét, valamint azokat az iratokat, amelyek államtitkot vagy hivatali titkot tartalmaznak. Hivatali titok címén nem lehet kizárni annak az iratnak a megtekintését vagy róla másolat készítését, amelyen az érdemi határozat alapszik.
40. §
(1) Aki a határnapon nem jelent meg, vagy a határidőt elmulasztotta, az eljáró szervnél igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről az az államigazgatási szerv dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt.
(1) Aki a határnapon nem jelent meg, vagy a határidőt elmulasztotta, az eljáró szervnél igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről az a közigazgatási szerv dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt.
(2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik.
(3) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
(4) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egy időben pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.
(5) Ha az államigazgatási szerv az igazolási kérelemnek helyt ad, az eljárást folytatja, és - az eljárás eredményétől függően - korábbi határozatát hatályában fenntartja, módosítja vagy visszavonja.
(5) Ha a közigazgatási szerv az igazolási kérelemnek helyt ad, az eljárást folytatja, és - az eljárás eredményétől függően - korábbi határozatát hatályában fenntartja, módosítja vagy visszavonja.
(6) Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezni csak akkor lehet, ha a kérelem fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására irányul.

Az iratokba való betekintés

41. §
(1) Az ügyfél és képviselője az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, és azokról másolatot készíthet.
(2) Az államigazgatási szerv az ügyfélen és képviselőjén kívül más személynek (szerv képviselőjének) is megengedi az iratokba való betekintést vagy másolat készítését, ha igazolja, hogy az iratok tartalmának ismerete jogának érvényesítése vagy feladatának teljesítése céljából szükséges.
(2) A közigazgatási szerv az ügyfélen és képviselőjén kívül más személynek (szerv képviselőjének) is megengedi az iratokba való betekintést vagy másolat készítését, ha igazolja, hogy az iratok tartalmának ismerete jogának érvényesítése vagy feladatának teljesítése céljából szükséges.
(3) Nem lehet betekinteni a tanácskozásról és szavazásról készített jegyzőkönyvbe, a határozatok tervezetébe és azokba az iratokba, amelyek államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaznak. Szolgálati titok címén nem lehet kizárni az olyan iratba való betekintést vagy arról másolat készítését, amelyen az érdemi határozat alapul.

IV. FEJEZET
AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV HATÁROZATA

IV. FEJEZET
A KÖZIGAZGATÁSI SZERV HATÁROZATA

A határozat alakja és tartalma

37. §
(1) Az államigazgatási szerv mind az ügy érdemében, mind az eljárás során döntést igénylő kérdésekben határozatot hoz.
(2) Ha az eljárás valamilyen tény vagy állapot igazolására irányul, az arról kiállított okirat határozat jellegű. Határozatnak kell tekinteni azt az iratot is, amelyben az államigazgatási szerv az ügyfél részére jogot vagy kötelezettséget állapít meg, de erről külön alakszerű határozatot nem hoz (adóív, fizetési meghagyás, engedély stb.).
(3) Az államigazgatási szerv érdemi határozatában az ügyben előterjesztett összes kérelmekről dönteni köteles.
(4) Ha az eljárás az ügyfél kérelmére indult, az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül meg kell hozni. Az eljáró államigazgatási szerv vezetője a határidőt az ügyfél egyidejű értesítése mellett egy ízben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Az eljárás felfüggesztése [32. § (1) bekezdés] az elintézési határidőt megszakítja.
38. §   Az írásban közölt határozatnak tartalmaznia kell:
a) az eljáró államigazgatási szerv megjelölését, az ügyfél nevét és lakóhelyét, az ügy számának, tárgyának és ügyintézőjének megjelölését;
b) a rendelkező részt az esetleges eljárási költségekre vonatkozó rendelkezéssel, a fellebbezés lehetőségére, a bírói út esetleges igénybevételére, a benyújtás helyére és határidejére vonatkozó figyelmeztetéssel, továbbá az indokolást;
c) a határozat hozatalának helyét és idejét, a határozat aláírójának nevét, hivatali állását és az államigazgatási szerv bélyegző-lenyomatát.
39. §   Az indokolásban röviden elő kell adni a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, meg kell jelölni azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az államigazgatási szerv a döntést hozta. Fel kell sorolni az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait.
40. §   Ha a határozat kötelezést tartalmaz, a teljesítésre napokban megállapított határidőt kell szabni. A határozatban részletekben történő teljesítést is meg lehet állapítani.
42. §
(1) Az államigazgatási szerv mind az ügy érdemében, mind az eljárás során eldöntendő kérdésekben határozatot hoz.
(1) A közigazgatási szerv mind az ügy érdemében, mind az eljárás során eldöntendő kérdésekben határozatot hoz.
(2) Az ügyfél kérelmére indult eljárásban - jogszabályban meghatározott esetben - a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni akkor is, ha az államigazgatási szerv az előírt határidőn belül a kérelem teljesítését nem tagadta meg.
(2) Az ügyfél kérelmére indult eljárásban - jogszabályban meghatározott esetben - a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni akkor is, ha a közigazgatási szerv az előírt határidőn belül a kérelem teljesítését nem tagadta meg.
43. §
(1) A határozatnak tartalmaznia kell:
a) az eljáró államigazgatási szerv megnevezését, az ügyfél nevét és lakóhelyét (székhelyét), az ügy számát, tárgyának és ügyintézőjének megjelölését,
a) az eljáró közigazgatási szerv megnevezését, az ügyfél nevét és lakóhelyét (székhelyét), az ügy számát, tárgyának és ügyintézőjének megjelölését,
b) a rendelkező részben az államigazgatási szerv döntését, továbbá a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről való tájékoztatást,
b) a rendelkező részben a közigazgatási szerv döntését, továbbá a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről való tájékoztatást,
c) az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat; az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait; az eljárt szakhatóságok megnevezését és azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az államigazgatási szerv a határozatot hozta,
c) az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat; az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait; az eljárt szakhatóságok megnevezését és azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a közigazgatási szerv a határozatot hozta,
d) a határozat hozatalának helyét és idejét, a határozat aláírójának nevét, hivatali beosztását és az államigazgatási szerv bélyegzőlenyomatát.
d) a határozat hozatalának helyét és idejét, a határozat aláírójának nevét, hivatali beosztását és a közigazgatási szerv bélyegzőlenyomatát.
(2) Ellenérdekű ügyfél hiányában a kérelemnek helyt adó első fokú határozat, továbbá az egyezséget tartalmazó vagy jóváhagyó határozat indokolása és a kérelemnek helyt adó első fokú határozatban a jogorvoslatról való tájékoztatás is mellőzhető.
(3) A határozatot külön íven kell megszövegezni, illetőleg jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy az ügyiratra kell feljegyezni. Külön íven kell megszövegezni a határozatot, ha azt kézbesítés útján közlik, vagy ha az ügyfél kérelmére a kihirdetett határozatot neki megküldik.
(4) A jegyzőkönyvbe foglalt vagy az ügyiratra feljegyzett határozatban nem kell feltüntetni az (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt adatokat, ha azok az iratból kitűnnek.
(5) Jogszabály elrendelheti, hogy az államigazgatási szerv a döntését az erre a célra rendszeresített okiraton adja ki.
(5) Jogszabály elrendelheti, hogy a közigazgatási szerv a döntését az erre a célra rendszeresített okiraton adja ki.
(5) Jogszabály elrendelheti, hogy a közigazgatási szerv határozatát - beleértve az 50-53. §-ban foglaltakat is - az erre a célra rendszeresített okiraton adja ki, illetőleg lehetővé teheti, hogy elektronikus dokumentumba foglalja.
44. §
(1) Ha a határozat kötelezést tartalmaz, a teljesítésre határidőt vagy határnapot kell megállapítani.
(2) A határozatban részletekben történő teljesítést is meg lehet állapítani.

A határozat közlése

41. §
(1) A határozatot az ügyfelekkel írásban kell közölni abban az esetben is, ha azt a határozathozatalnál jelenlevőknek szóval kihirdették. Ha a jogszabály azt elrendeli, a közlés közszemléretétel útján történik.
(2) A közlés napjának a határozat átvételének (kézbesítésének) napját kell tekinteni. Közszemléretétel esetén a közlés napja a közszemlére tett irat levételének napja. Ezt a napot - a kifüggesztés napjával együtt - fel kell tüntetni a kifüggesztett iraton.
(3) A határozatot nem kell írásban közölni, ha a határozatot az ügyfél előtt szóval kihirdették, az ügyfél az írásbeli közlésről lemond és az ügy természete ezt egyébként megengedi. Ilyen esetben elégséges a határozat lényegét az iraton rögzíteni, a közlés tényét azonban az ügyfél aláírásával igazoltatni kell. Ebben az esetben a közlés napjának a kihirdetés napját kell tekinteni.
(4) A határozatot akkor sem kell írásban közölni, ha az államigazgatási szerv a kérelmet azonnal teljesíti és az ügy intézésére vonatkozó szabályok szerint elegendő a teljesítést az iratra feljegyezni, vagy a nyilvántartásba bevezetni. A közlés napjának ebben az esetben azt a napot kell tekinteni, amikor az államigazgatási szerv a határozatot az ügyfél tudomására hozta.
45. §
(1) A határozatot kézbesítés útján kell közölni, a jelenlevő ügyféllel azonban - ha jogszabály nem zárja ki - kihirdetés útján is közölni lehet.
(1) A határozatot kézbesítés útján kell közölni, a jelen levő ügyféllel azonban - ha jogszabály nem zárja ki - kihirdetés útján is közölni lehet. Jogszabály lehetővé teheti a határozat - beleértve az 50-53. §-ban foglaltakat is - elektronikus dokumentumban történő kézbesítését.
(2) Ha jogszabály elrendeli, a közlés közszemlére (közhírré) tétel útján történik.
(3) Közveszély, életveszély, jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye esetében a határozatot távközlési eszköz útján is közölni lehet. A közlés időpontját az iratra fel kell jegyezni.
(4) A határozatot meg kell küldeni vagy arról tájékoztatást kell adni a jogszabályban meghatározott szervnek (személynek), valamint az ügyben eljárt szakhatóságnak.
46. §
(1) A határozat kihirdetését jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(2) A kihirdetett határozatot az ügyfélnek - ha kéri - nyolc napon belül meg kell küldeni.
47. §
(1) A határozat közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették, kihirdették, a közszemlére tett iratot levették, illetőleg a határozatot távközlési eszköz útján közölték.
(2) A közszemlére tett iraton mind a kifüggesztés, mind a levétel napját fel kell tüntetni.
(3) A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a hatósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(4) Az eljárást megindító irat, illetve az eljárást befejező érdemi határozat kézbesítése esetében a hatóság a (3) bekezdésben foglalt kézbesítési vélelem beállásáról az ügyfelet - kivéve, ha az ügyfél a hivatalos irat átvételét megtagadta - nyolc napon belül értesíti. Az értesítéshez mellékelni kell azt a hivatalos iratot, amelyre vonatkozóan a hatóság a kézbesítési vélelem beálltát megállapította.
(5) A címzett a neki szóló iratot - személyazonosságának igazolása mellett - a hatóság ügyfélszolgálati irodájában is átveheti.
47/A. §
(1) Nem természetes személy címzett akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével vagy más okból nem szabályszerűen folyt le. Természetes személy (az ügyfél vagy az eljárásban részt vevő egyéb érdekelt) kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelme akkor is előterjeszthető, ha a természetes személy címzett más, önhibáján kívüli okból nem vehette át a hivatalos iratot.
(2) Kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. Ha a kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált határozat alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül akkor is előterjeszthető, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónap eltelt.
(3) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy az önhiba hiányát valószínűsítik.
(4) A kérelmet az a hatóság bírálja el, amely a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozta. Ha a kérelmet késedelmesen terjesztették elő, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye.
(5) A hatóság a megindított végrehajtási eljárást kérelemre vagy hivatalból a vélelem megdöntésére irányuló kérelem jogerős elbírálásáig felfüggesztheti, ha a kérelemben előadott tények, körülmények a kérelem elfogadását valószínűsítik.
(6) Ha a kérelemnek a hatóság helyt ad, a kérelmező által kifogásolt kézbesítést, a megtett intézkedéseket, illetve az eljárást a szükséges mértékben meg kell ismételni.

A határozat kijavítása és kiegészítése

42. §
(1) Az államigazgatási szerv a határozatot név, szám vagy számítási hiba, továbbá más hasonló elírás esetén - szükséghez képest az ügyfél meghallgatása után - kijavíthatja, illetőleg kicserélheti.
(2) Az államigazgatási szerv hivatalból vagy az ügyfél kérelmére elrendelheti a határozat kiegészítését, ha az ügy érdeméhez tartozó valamely lényeges kérdésben vagy az eljárási költségekről nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb rendelkezéseit nem érintheti.
(3) A kijavítást és a kiegészítést az alaphatározat irattári példányára és lehetőség szerint kiadmányaira is fel kell jegyezni és az alaphatározatra előírt módon az ügyfelekkel is közölni kell. A kiegészítő határozat ellen fellebbezésnek van helye.

A határozat visszavonása és módosítása

43. §
(1) Ha az államigazgatási szerv megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabályt sért, a határozatot hivatalból vagy kérelemre visszavonhatja vagy módosíthatja.
(2) A határozat visszavonását vagy módosítását jogszabály kizárhatja vagy külön feltételekhez kötheti. A visszavonás vagy módosítás határozattal történik.
(3) Nincs helye a határozat visszavonásának vagy módosításának, ha az állampolgár által gyakorolt és jóhiszeműen szerzett jogokat sértene.
(4) Az érdemi határozat visszavonásáról vagy módosításáról a közvetlen felettes államigazgatási szervet és az ügyfeleket - a határozatok egyidejű megküldésével - minden esetben értesíteni kell.

A teljesítési határidő megváltoztatása

44. §   A határozatban megszabott teljesítési határidőt a határozatot hozó államigazgatási szerv fontos okból megváltoztathatja, kivéve, ha a határidőt jogszabály írja elő.
48. §
(1) Az államigazgatási szerv a határozatot név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén - a szükséghez képest az ügyfél meghallgatása után - kijavíthatja vagy kicserélheti.
(1) A közigazgatási szerv a határozatot név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén - a szükséghez képest az ügyfél meghallgatása után - kijavíthatja vagy kicserélheti.
(2) Az államigazgatási szerv hivatalból vagy az ügyfél kérelmére a határozatot kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb rendelkezéseit nem érintheti.
(2) A közigazgatási szerv hivatalból vagy az ügyfél kérelmére a határozatot kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb rendelkezéseit nem érintheti.
(3) A kijavítást és a kiegészítést az alaphatározat eredeti példányára és lehetőleg kiadmányaira is fel kell jegyezni, és az alaphatározatra előírt módon az ügyféllel közölni kell.
(4) Nincs helye a határozat kiegészítésének, ha ez jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

V. FEJEZET
HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, IGAZOLVÁNY ÉS NYILVÁNTARTÁS

49. §
(1) E törvény rendelkezéseit az e fejezet szerinti eljárásban az itt szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az államigazgatási szerv által valamely tény vagy állapot igazolására kiállított okiratot, a tény vagy állapot más hasonló módon történő igazolását, valamint a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést határozatnak kell tekinteni.
(2) A közigazgatási szerv által valamely tény vagy állapot igazolására kiállított okiratot, a tény vagy állapot más hasonló módon történő igazolását, valamint a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést határozatnak kell tekinteni.
(3) A hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány kiadásának megtagadásáról, valamint a hatósági nyilvántartásba való bejegyzés (módosítás, törlés) megtagadásáról az államigazgatási szerv határozatot hoz.
(3) A hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány kiadásának megtagadásáról, valamint a hatósági nyilvántartásba való bejegyzés (módosítás, törlés) megtagadásáról a közigazgatási szerv határozatot hoz.

Hatósági bizonyítvány

50. §
(1) Az államigazgatási szerv tény, állapot vagy egyéb adat (a továbbiakban: adat) igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.
(1) A közigazgatási szerv tény, állapot vagy egyéb adat (a továbbiakban: adat) igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.
(2) A hatósági bizonyítvány kiadására - a 6. §-ban felsoroltakon felül - az az államigazgatási szerv is illetékes,
a) amelynek területén a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetőleg az állapot tartott vagy megszűnt,
b) amelynek területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van, vagy a bizonyítani kívánt időszakban volt,
c) amelynek nyilvántartása az adatot tartalmazza.
(2) A hatósági bizonyítvány kiadására - a 6. §-ban felsoroltakon felül - az a közigazgatási szerv is illetékes,
a) amelynek területén a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetőleg az állapot tartott vagy megszűnt,
b) amelynek területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van, vagy a bizonyítani kívánt időszakban volt,
c) amelynek nyilvántartása az adatot tartalmazza.
(3) A hatósági bizonyítványt - a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül - írásban kell kiadni, illetőleg az ügyfél által benyújtott iratot záradékkal lehet ellátni. A hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy azt kinek, milyen célból és milyen bizonyítékok alapján adták ki.
(4) A hatósági bizonyítvány tartalmát - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni.
51. §
(1) Hatósági bizonyítványt akkor lehet kiállítani, ha ezt jogszabály előírja, vagy ennek szükségességét az ügyfél valószínűsíti.
(2) Az államigazgatási szerv a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha
a) kiadása jogszabályba ütközik,
b) az igazoltatni kívánt adat más okirattal bizonyítható,
c) az ügyfél a bizonyítvány felhasználásának célját nem tudja megindokolni, vagy valótlan adat igazolását kéri.
(2) A közigazgatási szerv a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha
a) kiadása jogszabályba ütközik,
b) az igazoltatni kívánt adat más okirattal bizonyítható,
c) az ügyfél a bizonyítvány felhasználásának célját nem tudja megindokolni, vagy valótlan adat igazolását kéri.

Hatósági igazolvány

52. §
(1) Az államigazgatási szerv törvényben, törvényerejű rendeletben vagy minisztertanácsi rendeletben meghatározott esetben az ügyfél adatainak és jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki.
(1) Az államigazgatási szerv törvényben, törvényerejű rendeletben vagy kormányrendeletben meghatározott esetben az ügyfél adatainak és jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki.
(1) A közigazgatási szerv törvényben, törvényerejű rendeletben vagy kormányrendeletben meghatározott esetben az ügyfél adatainak és jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki.
(1) A közigazgatási szerv törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott esetben az ügyfél adatainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki. Az ügyfél jogainak rendszeres igazolására hatósági bizonyítvány kiadását kormányrendelet is elrendelheti.
(2) A hatósági igazolványba csak a jogszabályban meghatározott bejegyzés tehető.
(3) A hatósági igazolványt a bejegyzett adatok és jogok igazolására - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni, ezekre nézve az ügyfél más bizonyításra nem kötelezhető.

Hatósági nyilvántartás

53. §
(1) Az államigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott adatokat nyilvántartja. Az állampolgárok adatainak nyilvántartását csak törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet írhatja elő.
(1) Az államigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott adatokat nyilvántartja. Az állampolgárok adatainak nyilvántartását csak törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet írhatja elő.
(1) A közigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott adatokat nyilvántartja. Az állampolgárok adatainak nyilvántartását csak törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet írhatja elő.
(1) A közigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott adatokat nyilvántartja. Az állampolgárok személyes adatainak nyilvántartását csak törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján az abban meghatározott körben helyi önkormányzati rendelet írhatja elő.
(1) A közigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott adatokat nyilvántartja. Személyes adatok nyilvántartását csak törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján az abban meghatározott körben helyi önkormányzati rendelet írhatja elő.
(2) Az államigazgatási szerv a nyilvántartás és az alapjául szolgáló iratok adatait a jogszabályban meghatározott szervnek és személynek hozhatja tudomására.
(2) A közigazgatási szerv a nyilvántartás és az alapjául szolgáló iratok adatait a jogszabályban meghatározott szervnek és személynek hozhatja tudomására.
(2) A közigazgatási szerv a nyilvántartásban és az alapjául szolgáló iratokban szereplő személyes adatokat - az érintetten kívül - az adatkezelés céljának és az adatok körének pontos meghatározásával csak törvényben vagy a törvény felhatalmazása alapján alkotott helyi önkormányzati rendeletben meghatározott szerveknek és személyeknek hozhatja tudomására.

VI. FEJEZET
HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS

54. §   E törvény rendelkezéseit a hatósági ellenőrzésre az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
55. §   Az államigazgatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtása érdekében hatósági ellenőrzést végez.
55. §   A közigazgatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtása érdekében hatósági ellenőrzést végez.
56. §   A hatósági ellenőrzésről az ügyfelet előzetesen értesíteni kell, kivéve ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné. Ilyen esetben a jelenlevő ügyfelet az ellenőrzés megkezdésekor szóban kell értesíteni.
57. §
(1) Az államigazgatási szerv a hatósági ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges helyiségbe (területre) beléphet, iratokat megtekintheti, tárgyat megvizsgálhatja, munkafolyamatot (tevékenységet) megfigyelheti, az ügyféltől és képviselőjétől felvilágosítást kérhet, és egyéb bizonyítást folytathat le.
(1) A közigazgatási szerv a hatósági ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges helyiségbe (területre) beléphet, iratokat megtekintheti, tárgyat megvizsgálhatja, munkafolyamatot (tevékenységet) megfigyelheti, az ügyféltől és képviselőjétől felvilágosítást kérhet, és egyéb bizonyítást folytathat le.
(2) A hatósági ellenőrzés akadályozása esetén a 35. § megfelelően irányadó.
58. §   A hatósági ellenőrzést úgy kell végezni, hogy az az ügyfél munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza.
59. §
(1) Az államigazgatási szerv jogszabálysértés megállapítása esetén köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen:
a) hatósági jogkörét e törvény szerint gyakorolni,
b) az ügyfél vagy a felettes (érdekképviseleti) szerv figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre,
c) más államigazgatási szervet intézkedés végett megkeresni,
d) fegyelmi, szabálysértési, polgári, büntető vagy egyéb eljárást kezdeményezni.
(1) A közigazgatási szerv jogszabálysértés megállapítása esetén köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen:
a) hatósági jogkörét e törvény szerint gyakorolni,
b) az ügyfél vagy a felettes (érdekképviseleti) szerv figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre,
c) más közigazgatási szervet intézkedés végett megkeresni,
d) fegyelmi, szabálysértési, polgári, büntető vagy egyéb eljárást kezdeményezni.
(2) A megkeresett szerv köteles az államigazgatási szerv megkeresését érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről vagy mellőzésének okáról az államigazgatási szervet harminc napon belül tájékoztatni.
(2) A megkeresett szerv köteles a közigazgatási szerv megkeresését érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről vagy mellőzésének okáról a közigazgatási szervet harminc napon belül tájékoztatni.

VII. FEJEZET
JOGORVOSLATOK

60. §   Ha ez a fejezet másként nem rendelkezik, az itt szabályozott eljárásokban a II-IV. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A határozat módosítása és visszavonása

61. §
(1) Ha az államigazgatási szerv megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabályt sért, a határozatot módosítja vagy visszavonja.
(1) Ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabályt sért, a határozatot módosítja vagy visszavonja.
(2) Az államigazgatási szerv az ügyfél jogorvoslati kérelme esetén a határozatot akkor is módosíthatja vagy visszavonhatja, ha a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű fél.
(2) A közigazgatási szerv az ügyfél jogorvoslati kérelme esetén a határozatot akkor is módosíthatja vagy visszavonhatja, ha a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű fél.
(3) A határozat módosítására, vagy visszavonására az államigazgatási szerv csak egy ízben, a határozat közlésétől számított egy éven belül jogosult. A szakhatóság a hozzájárulását (20. §) az ügyben eljáró államigazgatási szerv határozatának meghozataláig módosíthatja vagy vonhatja vissza.
(3) A határozat módosítására, vagy visszavonására a közigazgatási szerv csak egy ízben, a határozat közlésétől számított egy éven belül jogosult. A szakhatóság a hozzájárulását (20. §) az ügyben eljáró közigazgatási szerv határozatának meghozataláig módosíthatja vagy vonhatja vissza.
(4) A határozat módosítását vagy visszavonását jogszabály kizárhatja, vagy külön feltételhez kötheti.
(5) A határozatot nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha ez jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

V. FEJEZET
A HATÁROZATOK MEGSEMMISÍTÉSE VAGY MEGVÁLTOZTATÁSA A FELLEBBEZÉSI ELJÁRÁS SORÁN

Fellebbezés

45. §
(1) Az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet az, akinek jogát a határozat sérti. Másodfokon hozott határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs.
(2) A fellebbezést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
(3) Az érdemi döntést megelőző határozat csak az érdemi határozat ellen előterjesztett fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha a külön fellebbezést jogszabály megengedi.
46. §   A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a határozat azonnali végrehajtása életveszély vagy közbiztonság okából feltétlenül szükséges, továbbá ha a törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet az eljáró államigazgatási szerv részére az ügyek meghatározott körében felhatalmazást ad arra, hogy fontos érdekből az azonnali végrehajthatóságot elrendelhesse. A határozat azonnali végrehajthatóságát a határozatban ki kell mondani és meg kell indokolni.
47. §   Nincs helye fellebbezésnek, ha
a) azt törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet kizárja,
b) az ügyben elsőfokon a Minisztertanács vagy annak tagja járt el.

A fellebbezés előterjesztése

48. §
(1) A fellebbezést annál az államigazgatási szervnél kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezésben új tényállítások és bizonyítékok is felhozhatók.
(2) A fellebbezési kérelmet az ügyre vonatkozó összes iratokkal a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül a másodfokon eljáró szervhez kell felterjeszteni, kivéve, ha az államigazgatási szerv a megtámadott határozatot a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően visszavonta vagy módosította, kijavította vagy kiegészítette, illetőleg a fellebbezési kérelemmel egyező ügyészi óvás esetén azt hatályon kívül helyezte vagy módosította.
49. §
(1) Ha az ügyben a fellebbezést jogszabály kizárta, a sérelem orvoslására előterjesztett kérelmet panaszbeadványként kell elbírálni.
(1) Ha az ügyben a fellebbezést jogszabály kizárta, a sérelem orvoslására előterjesztett kérelmet felülvizsgálati kérelemként kell elbírálni.
(2) Az elkésve előterjesztett fellebbezési kérelmet, ha abból a késedelem oka kitűnik, az igazolási kérelemre vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni (35. §).

Másodfokú szervek

50. §   Az első fokú határozat ellen előterjesztett fellebbezés tárgyában - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - másodfokon a következő felettes államigazgatási szerv határoz:
a) a tanácsi szerveknél:
- a végrehajtó bizottság határozata tekintetében a közvetlen felettes végrehajtó bizottság, illetőleg a Minisztertanács,
- a végrehajtó bizottság elnökének határozata tekintetében a közvetlen felettes végrehajtó bizottság, illetőleg a Minisztertanács,
- a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervének határozata tekintetében a közvetlen felettes szakigazgatási szerv,
- a végrehajtó bizottság elnökének (elnökhelyettesének, titkárának) határozata tekintetében - ha felhatalmazása körében szakigazgatási kérdésben jár el - a közvetlen felettes szakigazgatási szerv;
- a községi tanács végrehajtó bizottságának határozata tekintetében a járási hivatal elnöke; más végrehajtó bizottság határozata tekintetében a felettes végrehajtó bizottság, illetőleg a Minisztertanács;
- a tanácselnöknek, a tanácselnök-helyettesnek és a végrehajtó bizottság titkárának határozata tekintetében az ügy tárgya szerint illetékes, közvetlen felettes szakigazgatási szerv; a községi tanács fent említett tisztségviselőinek határozata tekintetében a járási hivatal elnöke;
b) egyéb szerveknél:
a minisztérium, valamint a miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó országos szervek területi igazgatási szervei határozata tekintetében a közvetlen felettes igazgatási szerv, végső fokon a miniszter.

A fellebbezés elintézése

51. §
(1) A másodfokú szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot helybenhagyhatja, megsemmisítheti vagy megváltoztathatja.
(2) A másodfokú szerv, ha az érdemi határozat hozatalához elegendő adat nem áll rendelkezésre, vagy a tényállás további tisztázása válik szükségessé, a határozat megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt államigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, a tényállás kiegészítése iránt azonban maga is intézkedhet.
52. §   A fellebbezést - ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg - a felterjesztéstől számított harminc napon belül kell elintézni.
53. §   A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az első fokú határozatot közölték, az első fokon eljárt államigazgatási szerv útján írásban kell közölni.
54. §   . Amennyiben a jelen fejezet másként nem rendelkezik, a fellebbezési eljárásra az előző fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

VI. FEJEZET
AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI HATÁROZATOK MEGTÁMADÁSA BÍRÓSÁG ELŐTT

55. §
(1) Törvény, törvényerejű rendelet, illetőleg minisztertanácsi rendelet megengedheti, hogy az államigazgatási szerv határozatát - jogszabálysértés esetén - a bíróság előtt keresettel meg lehessen támadni, feltéve, hogy az államigazgatási eljárásban a fellebbezés ki van zárva, vagy pedig - ha fellebbezésnek helye van - a fellebbezés jogát kimerítették.
(2) Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, a bíróság az eljáró államigazgatási szerv határozatát nem változtathatja meg, hanem azt hatályon kívül helyezheti és az eljáró államigazgatási szervet új eljárásra kötelezheti.
56. §
(1) A kereset elbírálása a járásbíróság (városi, városi kerületi bíróság) hatáskörébe tartozik.
(2) A keresetet az ellen az államigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a megtámadható határozatot hozta.
(3) Az illetékességet az első fokon eljárt államigazgatási szerv székhelye állapítja meg.
(4) A keresetet az első fokú határozatot hozó szervnél vagy az illetékes járásbíróságnál a keresettel megtámadható határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani. Az első fokú szerv a keresetet az ügy irataival együtt nyolc napon belül továbbítani köteles.
57. §
(1) A jelen törvény alapján bíróság előtt megtámadható:
a) - a születési, házassági, halotti anyakönyvi bejegyzés megtagadása, törlése, illetőleg a kiigazítás megtagadása;
a) - a születési, házassági, halotti anyakönyvi bejegyzés, valamint az állami népesség-nyilvántartásba személyi adat felvételének megtagadása, törlése, továbbá a kijavítás, a kiegészítés vagy a személyi adat közlésének, illetőleg közokiratba foglalásának a jogosulttól való megtagadása;
b) - a lakás vagy lakásrész igénybevételét elrendelő határozat vagy intézkedés, továbbá a lakáscsere jóváhagyását megtagadó határozat;
c) - az államigazgatási eljárás során lefoglalt vagy lefoglalva tartott vagyontárgyak feloldását elutasító határozat;
d) - földnek vagy más vagyontárgynak tulajdonba, illetőleg használatba vételét elrendelő határozat vagy intézkedés;
e) - az adó- vagy illetékkötelezettséget megállapító határozat a kivetés jogalapja tekintetében.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja alapján nem támadható meg a tulajdonba, illetőleg használatba vételt elrendelő határozat (intézkedés), ha az földrendezés, tagosítás, kisajátítás, továbbá rendkívüli veszély vagy elemi csapás elhárítása érdekében történt, illetőleg a megtámadást törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet kizárja.
(3) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában felsorolt ügyekben a bíróság az államigazgatási szerv határozatát megváltoztathatja.
(4) A jelen törvény nem érinti azokat a külön rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik államigazgatási határozatoknak bíróság előtt való megtámadását.
(5) Az (1) bekezdés b) pontja alapján nem támadható meg az építésügyi hatóságnak vagy a fegyveres testületi szervnek a lakásbérlettel kapcsolatos határozata.
58. §
(1) A bíróság az ügyet tárgyaláson kívül is elbírálhatja.
(2) A bíróság elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat hatályon kívül helyezése vagy megváltoztatása várható.
59. §
(1) Ha a bíróság az ügy érdemében hozott határozatot, az államigazgatási szerv előtt ugyanabban az ügyben, azonos tényállás mellett új eljárásnak helye nincs.
(2) Ha a bíróság az államigazgatási szerv határozatát hatályon kívül helyezte és az ügyben új eljárás lefolytatása szükséges, az államigazgatási szerv köteles eljárni és új határozatot hozni.
(3) A bíróság jogerős határozata az államigazgatási szervet kötelezi és annak megfelelően kell intézkednie.
62. §
(1) Az ügyfél az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a fellebbezést a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
(3) Az érdemi döntést megelőző határozat és a szakhatóság állásfoglalása csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve ha a külön fellebbezést jogszabály megengedi. Bírságot kiszabó határozat ellen fellebbezésnek van helye.
(4) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezésről lemondhat.
63. §
(1) A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve ha az államigazgatási szerv a határozat azonnali végrehajtását rendelte el.
(1) A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve ha a közigazgatási szerv a határozat azonnali végrehajtását rendelte el.
(2) A határozat azonnali végrehajtását akkor lehet elrendelni, ha
a) életveszély miatt vagy a közbiztonság érdekében az szükséges, illetőleg az azonnali végrehajtás elmaradása jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna,
b) a határozat valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik,
c) törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet más fontos ok miatt lehetővé teszi.
c) törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet más fontos ok miatt lehetővé teszi.
(3) A határozat azonnali végrehajtását a határozatban ki kell mondani, és külön meg kell indokolni.
64. §   Nincs helye fellebbezésnek, ha első fokon a Minisztertanács vagy a Minisztertanács tagja járt el, vagy ha az ügyben a jogszabály a fellebbezést azért zárja ki, mert a határozat megváltoztatását, vagy megsemmisítését a bíróságtól lehet kérni.
64. §   Nincs helye fellebbezésnek, ha első fokon a Kormány vagy a Kormány tagja járt el, vagy ha az ügyben a jogszabály a fellebbezést azért zárja ki, mert a határozat megváltoztatását, vagy megsemmisítését a bíróságtól lehet kérni.
65. §
(1) A fellebbezést annál az államigazgatási szervnél kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
(1) A fellebbezést annál a közigazgatási szervnél kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
(2) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve ha az államigazgatási szerv a megtámadott határozatot visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.
(2) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve ha a közigazgatási szerv a megtámadott határozatot visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.
66. §
(1) A fellebbezésről a felettes államigazgatási szerv határoz.
(1) A fellebbezésről a felettes közigazgatási szerv határoz.
(2) A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
(3) A felettes szerv, ha az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a határozat megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt államigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik.
(3) A felettes szerv, ha az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a határozat megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik.
67. §   A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az első fokú határozatot közölték, az első fokon eljárt államigazgatási szerv útján írásban kell közölni.
67. §   A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az első fokú határozatot közölték, az első fokon eljárt közigazgatási szerv útján írásban kell közölni.

Felülvizsgálati kérelem

68. §
(1) Az ügy érdemében hozott jogerős határozat ellen az ügyfél felülvizsgálati kérelemmel élhet.
(2) Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek, ha jogszabály a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé, vagy ha az ügyben a Minisztertanács vagy a Minisztertanács tagja járt el.
(2) Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek, ha jogszabály a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé, vagy ha az ügyben a Kormány vagy a Kormány tagja járt el.
(3) Az államigazgatási szerv a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, ha
a) az ügyfél nem fellebbezett, bár erre lehetősége volt, és figyelmét a határozatban felhívták rá,
b) a határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt,
c) ugyanabban az ügyben ismételten terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, és ez nem tartalmaz az ügy elbírálása szempontjából lényeges új tényt vagy körülményt.
(4) Ha a határozat ellen fellebbezni lehet, és a fellebbezésre nyitva álló határidőn belül felülvizsgálati kérelmet terjesztenek elő, ezt fellebbezésnek kell tekinteni.
(5) A felülvizsgálati kérelmet az előterjesztéstől számított hatvan napon belül el kell bírálni.
69. §
(1) A felülvizsgálati kérelem elbírálása a megtámadott határozatot hozó szerv felettes szervének hatáskörébe tartozik.
(2) A fővárosi, a megyei, a megyei városi tanács végrehajtó bizottságának titkára bírálja el a fővárosi, a megyei, a megyei városi tanácsi szakigazgatási szerv másodfokú határozata ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmet.
(2) A fővárosi, a megyei, a megyei városi tanács végrehajtó bizottságának titkára bírálja el a fővárosi, a megyei, a megyei városi tanácsi szakigazgatási szerv másodfokú határozata ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmet. A fővárosi tanács végrehajtó bizottságának titkára ezt a hatáskörét a titkárság vezetőjére átruházhatja.
70. §
(1) Felülvizsgálati kérelem alapján a határozat nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha
a) a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene;
b) a határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt.
(2) A felülvizsgálati kérelem elbírálására egyébként a 65-67. § megfelelően irányadó.
68-70. §

Felügyeleti intézkedés

71. §
(1) Ha az államigazgatási szerv határozata jogszabályt sért, a felettes államigazgatási szerv a határozatot megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, és az ügyben eljárt államigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja. Ez a jogkör illeti meg a felettes államigazgatási szervet akkor is, ha a szakhatóság - a felettes szerve útján - a határozatnak részére történő megküldésétől [45. § (4) bek.] számított tizenöt napon belül hozzájárulásának figyelmen kívül hagyását sérelmezi.
(1) Ha a közigazgatási szerv határozata jogszabályt sért, a felettes közigazgatási szerv a határozatot megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, és az ügyben eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja. Ez a jogkör illeti meg a felettes közigazgatási szervet akkor is, ha a szakhatóság - a felettes szerve útján - a határozatnak részére történő megküldésétől [45. § (4) bek.] számított tizenöt napon belül hozzájárulásának figyelmen kívül hagyását sérelmezi.
(2) A határozat nem változtatható és nem semmisíthető meg, ha
a) a határozatot a bíróság felülvizsgálta,
b) a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene,
c) a határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt,
d) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti.
71/A. §
(1) Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak, és az ügyben az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának nincs helye, a felettes államigazgatási szerv az államigazgatási szerv határozatát megváltoztatja, illetve megsemmisíti, és szükség esetén az ügyben eljárt államigazgatási szervet új eljárásra utasítja. A 71. § (2) bekezdésének b)-c) pontjai ebben az esetben nem alkalmazhatóak. Ha az ügyben eljárt szervnek nincs felettes szerve, a 4. § (5) bekezdése megfelelő alkalmazásának van helye.
(2) A felettes államigazgatási szerv - az Alkotmánybíróság határozatának részére történő kézbesítésétől számított harminc napon belül - hivatalból jár el.

Az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

72. §
(1) Jogszabálysértés miatt az ügyfél a bíróságtól - a Minisztertanács rendeletében meghatározott körben - az államigazgatási szerv határozatának felülvizsgálatát kérheti, ha a határozat az ügyfélnek az Alkotmányban biztosított és más alapvető személyi, családi és vagyoni jogát megvonja vagy korlátozza, illetőleg az ügyfélre ilyen kötelességet állapít meg.
(1) Jogszabálysértés miatt az ügyfél a bíróságtól - a Kormány rendeletében meghatározott körben - az államigazgatási szerv határozatának felülvizsgálatát kérheti, ha a határozat az ügyfélnek az Alkotmányban biztosított és más alapvető személyi, családi és vagyoni jogát megvonja vagy korlátozza, illetőleg az ügyfélre ilyen kötelességet állapít meg.
(1) Az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik -, az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól.
(2) Bírósági felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél a fellebbezés jogát kimerítette vagy a fellebbezés kizárt.
(2) Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette vagy a fellebbezés kizárt.
(3) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, azonban a közigazgatási szerv határozatát a közérdekre, vagy az ügyfél nyomós érdekére tekintettel azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. A fél a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti.
(4) Nincs helye az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának,
a) ha azt törvény kizárja,
b) ha a határozat jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja,
c) ha a határozat ideiglenes jellegű és jogszabályban meghatározott határidőn belül végleges határozatot kell hozni,
d) az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok külkereskedelmi forgalma engedélyezésének körében hozott,
e) a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, sugárzóanyag, illetve kábítószer gyártásáról és forgalmazásáról rendelkező,
f) a hadkötelesnek sorozáson, orvosi vizsgálaton, kötelező gyógykezelésen, valamint fegyver nélküli katonai és polgári szolgálat teljesítése iránti kérelem elbírálása céljából vagy más okból való megjelenését elrendelő,
f) a hadkötelesnek a sorozáson, orvosi vizsgálaton, valamint fegyver nélküli katonai és polgári szolgálat teljesítése iránti kérelem elbírálása céljából vagy más okból való megjelenését elrendelő,
g) a katonai szolgálatra való alkalmasságot megállapító, a hadkötelesnek katonai szolgálatra való behívásáról, a polgári szolgálat esetén a foglalkoztató kijelöléséről, a polgári szolgálat megkezdésére való felhívásról, a katonai szolgálatban való visszatartásáról, továbbá mozgósításkor polgári munkakörben való meghagyásáról rendelkező,
g) a polgári szolgálat esetén a foglalkoztató kijelöléséről, a polgári szolgálat megkezdésére való felhívásról, a katonai szolgálatban való visszatartásról, továbbá mozgósításkor polgári munkakörben való meghagyásról rendelkező,
h) a polgári védelmi szolgálat ellátására kötelező, illetve
i) az államhatár rendjének védelmével összefüggésben hozott államigazgatási határozat esetében.
73. §
(1) A bíróság az államigazgatási szerv határozatát - ha törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet másként nem rendelkezik - nem változtathatja meg, hanem a jogszabálysértés megállapítása mellett azt hatályon kívül helyezi, és - szükség esetén - az államigazgatási szervet új eljárásra kötelezi.
(1) A bíróság az államigazgatási szerv határozatát - ha törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - nem változtathatja meg, hanem a jogszabálysértés megállapítása mellett azt hatályon kívül helyezi, és - szükség esetén - az államigazgatási szervet új eljárásra kötelezi.
(1) A bíróság az államigazgatási határozatot jogszabálysértés megállapítása esetén hatályon kívül helyezi és - szükség esetén - az államigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. Törvény úgy rendelkezhet, hogy a bíróság az államigazgatási határozatot megváltoztathatja.
(1) A bíróság az államigazgatási határozatot jogszabálysértés megállapítása esetén hatályon kívül helyezi és - szükség esetén - a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. Törvény úgy rendelkezhet, hogy a bíróság az államigazgatási határozatot megváltoztathatja.
(2) Ha a bíróság az ügy érdemében határozott, az államigazgatási szervnél ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett nincs helye új eljárásnak.
(2) Ha a bíróság az ügy érdemében határozott, a közigazgatási szervnél ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett nincs helye új eljárásnak.
(3) A bíróság jogerős határozata az államigazgatási szervet kötelezi, és annak megfelelően kell intézkednie.
(3) Az államigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni.
(3) A közigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni.

VII. FEJEZET
ÜGYÉSZI ÓVÁS

Az államigazgatási szervek eljárása ügyészi óvás esetén

60. §   Az államigazgatási szervek az ügyészi szerveknek a törvényesség biztosítására irányuló munkáját előmozdítani kötelesek. Ennek érdekében biztosítaniuk kell, hogy az ügyészi szervek a részükre megállapított jogokat akadálytalanul gyakorolhassák.
61. §
(1) Az államigazgatási szerv a törvény megsértése miatt benyújtott ügyészi óvást nyolc napon belül köteles megvizsgálni.
(1) Ha az ügyész azt állapítja meg, hogy az államigazgatási szerv jogerős, illetőleg végrehajtható határozata jogszabályt sért, az államigazgatási szervhez vagy annak felettes szervéhez óvást nyújthat be. Az óvásban a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését indítványozhatja.
(2) Ha az államigazgatási szerv az ügyészi óvást alaposnak tartja, a törvénysértő rendeletet, határozatot vagy utasítást a nyolcnapos határidőn belül tartozik hatályon kívül helyezni vagy módosítani és erről az óvást előterjesztő ügyészt egyidejűleg értesíteni.
(2) Ha az ügyész az óvást a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven túl nyújtja be - amennyiben törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - az óvás alapján hozott határozat az állampolgárok által gyakorolt és jóhiszeműen szerzett jogokat nem sértheti.
(3) Ha az államigazgatási szerv az óvást a határidőn belül nem vizsgálja meg, köteles a kifogásolt intézkedés végrehajtását felfüggeszteni és erről az ügyészt egyidejűleg értesíteni.
(4) Ha az államigazgatási szerv az óvást alaptalannak tartja, a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratokat az óvással, valamint észrevételeivel együtt felülvizsgálat céljából nyolc napon belül a felettes szervhez továbbítja és erről az óvást benyújtó ügyészt egyidejűleg értesíti. A felettes szerv az óvás kérdésében harminc napon belül érdemben köteles határozni. A határozatot az ügyésszel közölni kell. Ha a határozat az óvással megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi vagy módosítja, azt az ügyfelekkel az első fokon eljárt államigazgatási szerv útján kell közölni.
61/A. §
(1) Az óvást az államigazgatási szerv nyolc napon belül, a testületi szerv pedig az óvás benyújtását követő legközelebbi ülésén köteles megvizsgálni. Ha az ügyész közvetlenül a felettes szervhez nyújtotta be az óvást, azt harminc napon belül kell elbírálni; ilyen esetben a (3) bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. Amennyiben az államigazgatási szerv az óvást alaposnak tartja, a törvénysértő határozatot köteles a fenti határidőn belül hatályon kívül helyezni vagy módosítani, és erről az ügyészt egyidejűleg értesíteni.
(2) Ha az államigazgatási szerv az óvást az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem vizsgálja meg, vagy az ügyész a határozat végrehajtásának felfüggesztését indítványozta, az államigazgatási szerv köteles a végrehajtást a saját döntéséig, a (3) bekezdésben meghatározott esetben pedig a felettes szerv határozatáig azonnal felfüggeszteni és erről az ügyészt értesíteni.
(3) Ha az államigazgatási szerv az óvással nem ért egyet, köteles a megtámadott határozatra vonatkozó iratokat az óvással és észrevételeivel együtt felülvizsgálat céljából az elbírálástól számított nyolc napon belül felettes szervéhez felterjeszteni és erről az óvást benyújtó ügyészt egyidejűleg, a felterjesztés indokainak közlésével értesíteni. A felettes szerv az óvás kérdésében harminc napon belül érdemben köteles határozni és határozatát az óvást benyújtó ügyésszel is közölni.
(4) A miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) által hozott határozat ellen benyújtott óvást felettes szervként a Minisztertanács bírálja el.
(5) Ha az ügyész a bíróság előtti megtámadásra megállapított határidő letelte után nyújt be óvást, az államigazgatási szerv egyetértés hiányában is érdemben dönt az óvás tárgyában. Elutasítás esetén az ügyész az erről szóló határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül az illetékes bírósághoz fordulhat.
(6) Az e törvény hatálya alá tartozó ügyben az államigazgatási szervhez benyújtott ügyészi felszólalás és figyelmeztetés elbírálására a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény rendelkezései az irányadók.

VIII. FEJEZET
A SÉRELEM ORVOSLÁSA FELLEBBEZÉSI ELJÁRÁSON KÍVÜL

62. §   Az államigazgatási szerv az államigazgatási eljárásban okozott sérelmeket a fellebbezési eljáráson kívül - felügyelet során, illetőleg panasz vagy közérdekű bejelentés alapján - a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles orvosolni.
62. §   Az államigazgatási szerv az államigazgatási eljárásban okozott sérelmeket a fellebbezési eljáráson kívül - a felügyelet során, illetőleg a felülvizsgálati kérelem alapján - a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles orvosolni.

Felügyelet

63. §   Ha a felettes államigazgatási szerv a felügyeleti jogának gyakorlása során megállapítja, hogy az alárendelt szerv határozata vagy intézkedése jogszabályt sért, a sérelem orvoslása iránt köteles intézkedni.

Panasz

Felülvizsgálati kérelem

64. §
(1) Az ügy érdemében hozott államigazgatási határozat, továbbá intézkedés ellen panasszal élhet az, akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat vagy intézkedés sérti. Az érdekelt panasszal élhet abban az esetben is, ha az államigazgatási szerv a határozathozatalra, illetőleg intézkedésre irányuló kötelezettségét elmulasztja.
(1) Az ügy érdemében hozott államigazgatási határozat, továbbá intézkedés ellen felülvizsgálati kérelemmel élhet az, akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat vagy intézkedés sérti. Az érdekelt felülvizsgálati kérelemmel élhet abban az esetben is, ha az államigazgatási szerv a határozathozatalra, illetőleg intézkedésre irányuló kötelezettségét elmulasztja.
(2) Ha a jogszabály a határozat bíróság előtt való megtámadását lehetővé teszi, panasz eljárásnak helye nincs.
(2) Ha a jogszabály a határozat bíróság előtt való megtámadását lehetővé teszi, felülvizsgálati kérelemnek helye nincs.
(3) Az államigazgatási szerv az ügy érdemében hozott határozat ellen benyújtott panaszt nem köteles érdemben elbírálni, ha
a) az ügyfél nem fellebbezett, bár annak lehetősége fennállott és arra figyelmét a határozatban felhívták, vagy fellebbezett ugyan, de a fellebbezés elbírálására hivatott szerv még nem határozott,
b) a végrehajtható határozat [72. § (1) bekezdés és (3) bekezdés] kézhezvétele óta egy év eltelt.
(3) Az államigazgatási szerv az ügy érdemében hozott határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet nem köteles érdemben elbírálni, ha
a) az ügyfél nem fellebbezett, bár annak lehetősége fennállott és arra figyelmét a határozatban felhívták, vagy fellebbezett ugyan, de a fellebbezés elbírálására hivatott szerv még nem határozott,
b) a végrehajtható határozat [72. § (1) bekezdés és (3) bekezdés] kézhezvétele óta egy év eltelt.
(4) Ha a határozat ellen fellebbezésnek van helye és az erre nyitva álló határidőn belül panaszt terjesztenek elő, azt fellebbezésnek kell tekinteni.
(4) Ha a határozat ellen fellebbezésnek van helye és az erre nyitva álló határidőn belül felülvizsgálati kérelmet terjesztenek elő, azt fellebbezésnek kell tekinteni.
(5) A felülvizsgálati kérelmet az előterjesztéstől számított hatvan napon belül el kell intézni.
65. §
(1) A panasz elbírálására a megtámadott határozatot hozó, intézkedést foganatosító vagy mulasztó szerv közvetlen felettes szerve köteles, feltéve, hogy az eljáró, illetőleg az eljárást elmulasztó szerv a sérelmet saját hatáskörében nem orvosolja (43. §).
(1) A felülvizsgálati kérelem elbírálására a megtámadott határozatot hozó, intézkedést foganatosító vagy mulasztó szerv közvetlen felettes szerve köteles, feltéve, hogy az eljáró, illetőleg az eljárást elmulasztó szerv a sérelmet saját hatáskörében nem orvosolja (43. §).
(2) Ha a panasszal megtámadott határozatot a fővárosi, megyei vagy megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve hozta, a panasz elbírálására hatáskörrel rendelkező közvetlen felettes szervként - az 50. §-tól eltérően - a fővárosi, megyei, illetőleg megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága jár el.
66. §   A panasz elbírálására hivatott felettes államigazgatási szerv (65. §) az ugyanabban az ügyben benyújtott ismételt panaszt - ha az korábban fel nem hozott és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tényeket, illetőleg körülményeket nem tartalmaz - érdemi vizsgálat nélkül visszautasíthatja.
66. §   A felülvizsgálati kérelem elbírálására hivatott felettes államigazgatási szerv (65. §) az ugyanabban az ügyben benyújtott ismételt felülvizsgálati kérelmet - ha az korábban fel nem hozott és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tényeket, illetőleg körülményeket nem tartalmaz - érdemi vizsgálat nélkül visszautasíthatja.

Közérdekű bejelentés és javaslat

67. §
(1) Minden állampolgár joga és kötelessége, hogy feltárja azokat a hibákat és fogyatékosságokat, amelyeket az állami és gazdasági élet bármely területén észlelt (közérdekű bejelentés), illetve, hogy javaslatot tegyen az állami és gazdasági tevékenység megjavítására, a hibák és fogyatékosságok kiküszöbölésére.
(2) A panaszeljárásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni az egyedi ügyben hozott határozattal, illetőleg intézkedéssel szemben benyújtott bejelentést, illetőleg javaslatot, ha az közérdekűnek nem tekinthető.
(3) Ha a bejelentés alapján vizsgálat lefolytatása szükséges, nem járhat el az a szerv, amely ellen a bejelentés irányult. Ilyen esetben a bejelentést az érdekelt szerv felettes szervéhez kell továbbítani.
68. §
(1) A vizsgálatot végző szerv - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - nem fedheti fel a bejelentő személyét, ha ezt a bejelentő kéri, vagy ha az ügy érdeke kívánja.
(2) Ha a bejelentés meghatározott személyre vagy szervre vonatkozóan olyan valótlannak bizonyult tényeket tartalmaz, amelyek valóság esetében büntető vagy fegyelmi eljárásra okot adtak volna, vagy pedig a személyt vagy a szervet közmegvetésnek tették volna ki, kérelemre a bejelentést tevő személyét fel kell fedni, feltéve, hogy a megrágalmazott személy vagy szerv felettes szervének vezetője a rágalmazás miatti eljárás megindítását indokoltnak tartja.
(3) Ha a bejelentővel szemben - azért, mert az illetékes szervek figyelmét valamely hibára, szabálytalanságra vagy fogyatékosságra felhívta - akár munkaviszonya körében, akár egyébként hátrányos intézkedéseket tesznek, az ilyen intézkedést tevő szerv felügyeleti szerve a törvényes állapotot köteles azonnal helyreállítani. Köteles továbbá gondoskodni arról, hogy a hátrányt szenvedett személy megfelelő erkölcsi elégtételt kapjon és az ügyből eredő anyagi kára is megtérüljön. A szerv vezetője az ilyen intézkedésért felelős személyt köteles a fennálló jogszabályok szerint fegyelmileg és anyagilag is felelősségre vonni.

Közös szabályok

69. §
(1) Az eljáró államigazgatási szerv - a felügyelet során, a panasz, közérdekű bejelentés vagy javaslat alapján - a sérelem orvoslása érdekében a határozatot megsemmisítheti vagy megváltoztathatja.
(1) Az eljáró államigazgatási szerv - a felügyelet során, a felülvizsgálati kérelem alapján - a sérelem orvoslása érdekében a határozatot megsemmisítheti vagy megváltoztathatja.
(2) A határozat nem semmisíthető és nem változtatható meg, ha
a) a határozatot a bíróság felülbírálta;
b) a határozat megsemmisítése vagy megváltoztatása az állampolgárok által gyakorolt és jóhiszeműen szerzett jogokat sértene;
c) a határozat megsemmisítését vagy megváltoztatását törvény, törvényerejű rendelet vagy a Minisztertanács rendelete kizárja, vagy azt külön feltételekhez köti és e feltételek hiányoznak.
(3) A felettes szerv a határozat meghozatala előtt köteles a megtámadott határozatot hozó, illetőleg intézkedést tevő államigazgatási szerv nyilatkozatát bekérni, szükség esetén pedig az ügyfél meghallgatását is elrendelni.
70. §
(1) A panaszra, továbbá a közérdekű bejelentésre és javaslatra az elbírálásra köteles szerv a panasztevőnek (bejelentőnek) minden esetben válaszolni köteles.
(2) A határozatok fellebbezési eljáráson kívül történő megsemmisítésére vagy megváltoztatására az 51-54. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
71. §   A panaszra és közérdekű bejelentésre vonatkozó rendelkezéseket - eltérő jogszabály hiányában - megfelelően alkalmazni kell abban a körben is, amelyre a jelen törvény hatálya egyébként nem terjed ki.

IX. FEJEZET
VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

72. §
(1) Az államigazgatási eljárásban hozott első fokú határozat jogerős és végrehajtható, ha
a) a határozat ellen határidőn belül fellebbezést nem terjesztettek elő;
b) a fellebbezést jogszabály kizárja.
(2) Végrehajtható az a határozat is, amelyet a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítottak (46. §).
(3) Az ügyben másod fokon hozott határozat jogerős és végrehajtható.
(4) Az államigazgatási eljárásban hozott végrehajtható határozat rendelkezéseit a kötelezett teljesíteni, vagy azok végrehajtását tűrni köteles.

Ügyészi intézkedések

74. §   Az államigazgatási ügyben benyújtott ügyészi óvásra, felszólalásra, figyelmeztetésre és más ügyészi intézkedésre a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvény az irányadó.
74. §   Az államigazgatási ügyben benyújtott ügyészi óvásra, felszólalásra, figyelmeztetésre és más ügyészi intézkedésre a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvény az irányadó.

Semmisség

75. §
(1) Az e fejezetben szabályozott eljárásokban az államigazgatási szerv határozatát a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogra tekintet nélkül meg kell semmisíteni, ha
a) az ügy nem államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik,
b) az államigazgatási szervnek az ügyben eljáró dolgozója a kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte, és ez az államigazgatási szerv határozatát befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki.
(1) Az e fejezetben szabályozott eljárásokban a közigazgatási szerv határozatát a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogra tekintet nélkül meg kell semmisíteni, ha
a) az ügy nem közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik,
a) az ügy nem a közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik,
b) a közigazgatási szervnek az ügyben eljáró dolgozója a kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte, és ez a közigazgatási szerv határozatát befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki.
(2) Az államigazgatási szerv határozata az (1) bekezdés szerint nem semmisíthető meg, ha a határozat jogerőre emelkedése óta három év eltelt.
(2) A közigazgatási szerv határozata az (1) bekezdés szerint nem semmisíthető meg, ha a határozat jogerőre emelkedése óta három év eltelt.

VIII. FEJEZET
VÉGREHAJTÁS

76. §   E törvény rendelkezéseit a végrehajtási eljárásban az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

Végrehajtható határozatok

77. §
(1) Az államigazgatási szerv első fokú határozata jogerős és végrehajtható, ha a határozat ellen határidőn belül nem fellebbeztek, a fellebbezésről lemondtak, vagy a fellebbezést e törvény kizárja.
(1) A közigazgatási szerv első fokú határozata jogerős és végrehajtható, ha a határozat ellen határidőn belül nem fellebbeztek, a fellebbezésről lemondtak, vagy a fellebbezést e törvény kizárja.
(2) Végrehajtható az az első fokú határozat is, amelynek azonnali végrehajtását az államigazgatási szerv elrendelte.
(2) Végrehajtható az az első fokú határozat is, amelynek azonnali végrehajtását a közigazgatási szerv elrendelte.
(3) Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá.
(3) Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve ha a bírósági felülvizsgálata kérhető.
(4) Ha az államigazgatási szerv teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, a határozat csak ennek letelte után hajtható végre.
(4) Ha a közigazgatási szerv teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, a határozat csak ennek letelte után hajtható végre.
(5) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az az államigazgatási szerv, amely a határozatot hozta, indokolt esetben a teljesítési határidőt meghosszabbítja, illetőleg későbbi határnapot állapíthat meg.
(5) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az a közigazgatási szerv, amely a határozatot hozta, indokolt esetben a teljesítési határidőt meghosszabbítja, illetőleg későbbi határnapot állapíthat meg.

A végrehajtás elrendelése

73. §
(1) A határozat végrehajtását - eltérő rendelkezés hiányában - az ügyben első fokon eljárt államigazgatási szerv rendeli el.
(2) Az államigazgatási szerv, ha az eljárást hivatalból folytatta le, a végrehajtást is hivatalból, egyébként a jogosított kérelmére rendeli el.
(3) Az államigazgatási szervnek a végrehajtás elrendelése előtt meg kell kísérelnie, hogy a kötelezettet a határozat rendelkezéseinek teljesítésére vagy tűrésére rábírja.

A végrehajtás foganatosítása

74. §
(1) A pénzkövetelés behajtására irányuló végrehajtást - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az adóbehajtásra vonatkozó szabályok szerint kell foganatosítani.
(2) Az ingók kiadására, ingatlan birtokba adására vagy egyéb teljesítésre, illetőleg abbahagyásra vagy tűrésre vonatkozó végrehajtást az a járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi, községi államigazgatási szerv foganatosítja, amelynek működési területén az ingó található, az ingatlan fekszik, illetőleg a kötelezett lakik. Ha a foganatosításra nem a végrehajtást elrendelő államigazgatási szerv illetékes, az illetékes szervet e célból meg kell keresni.
(3) A végrehajtást foganatosító szerv vezetője a végrehajtható határozat alapján kiküldöttei személyi védelmére - indokolt esetben - az illetékes rendőri szerv vezetőjétől rendőri karhatalom kirendelését kérheti.
75. §   Ha a határozat az ügyfelet ingók kiadására kötelezi, de az ingó nincs a kötelezett birtokában, a jogosított kérheti az ingó pénzbeli egyenértékének a megállapítását. A pénzbeli egyenérték megállapítására a végrehajtást foganatosító szerv jogosult. A megállapítás határozattal történik, amely ellen fellebbezésnek van helye. A pénzbeli egyenérték a pénzkövetelés behajtására vonatkozó szabályok szerint hajtható be.
76. §   Az államigazgatási szerv a teljesítést vagy szolgáltatást a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, ha az kötelezettségét nem, vagy nem kellő mértékben teljesíti. Az államigazgatási szerv ilyen esetben elrendelheti, hogy a kötelezett az előrelátható költségeket előlegezze. Az előlegezés, valamint a felmerült költségek összegszerű megállapítása tárgyában az államigazgatási szerv határozattal dönt. A határozat ellen fellebbezésnek van helye.
77. §   A teljesítésre - ha az nem pénz fizetésére irányul -, továbbá a szolgáltatásra, tűrésre vagy abbahagyásra kötelezés végrehajtása oly módon is biztosítható, hogy a végrehajtást elrendelő államigazgatási szerv a kötelezettet ezer forintig - községi szerv kétszáz forintig - terjedő bírság kiszabásával a kötelezettség teljesítésére szorítja. A bírságot kiszabó határozat ellen fellebbezésnek van helye. A bíróság kiszabása a határidő eredménytelen eltelte esetén ismételhető.
77. §   A teljesítésre - ha az nem pénz fizetésére irányul -, továbbá a szolgáltatásra, tűrésre vagy abbahagyásra kötelezés végrehajtása oly módon is biztosítható, hogy a végrehajtást elrendelő államigazgatási szerv a kötelezettet ötezer forintig - községi szerv ezer forintig - terjedő bírság kiszabásával a kötelezettség teljesítésére szorítja. A bírságot kiszabó határozat ellen fellebbezésnek van helye. A bíróság kiszabása a határidő eredménytelen eltelte esetén ismételhető.

A végrehajtási kifogás

78. §
(1) A végrehajtást elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
(1) A határozat végrehajtását - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az első fokon eljárt államigazgatási szerv rendeli el.
(1) A határozat végrehajtását - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az első fokon eljárt közigazgatási szerv rendeli el.
(2) Akinek a jogát a végrehajtási eljárás sérti, a sérelemről szerzett értesüléstől számított három nap alatt kifogást terjeszthet elő. A kifogás nem irányulhat a végrehajtás alapjául szolgáló határozat rendelkezései ellen.
(2) Az államigazgatási szerv a hivatalból lefolytatott eljárás esetén a végrehajtást - ha feltételei megvannak - köteles hivatalból haladéktalanul elrendelni; egyébként a végrehajtást a jogosult kérelmére tizenöt napon belül rendeli el.
(2) A közigazgatási szerv a hivatalból lefolytatott eljárás esetén a végrehajtást - ha feltételei megvannak - köteles hivatalból haladéktalanul elrendelni; egyébként a végrehajtást a jogosult kérelmére tizenöt napon belül rendeli el.
(3) A végrehajtási kifogás ügyében - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a végrehajtást foganatosító szerv az ügy természetéhez képest azonnal, legkésőbb azonban nyolc napon belül határozattal dönt. A határozat ellen fellebbezésnek van helye.

A határozat végrehajtásának felfüggesztése

Pénzösszeg behajtása

79. §   Az államigazgatási szerv vagy annak felettes szerve hivatalból vagy kérelemre egyízben elrendelheti a végrehajtható határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható, vagy ezt különleges méltánylást igénylő körülmény indokolja. A végrehajtás harminc napnál hosszabb időre nem függeszthető fel.
79. §
(1) Ha a határozat pénz megfizetését rendeli el, és a kötelezett magánszemély ezt nem teljesíti, az első fokon eljárt államigazgatási szerv felhívja a kötelezett munkáltatóját (a járandóságot folyósító szervet), hogy a határozatban megjelölt összeget a kötelezett munkabéréből, szövetkezeti vagy egyéb, időszakonként visszatérő járandóságából, illetőleg munkából eredő díjazásából, juttatásából, követeléséből (a továbbiakban: munkabéréből) vonja le, és utalja át, illetőleg fizesse ki a jogosultnak.
(1) Ha a határozat pénz megfizetését rendeli el és a kötelezett magánszemély ezt nem teljesíti, az első fokon eljárt közigazgatási szerv felhívja a kötelezett munkáltatóját (a járandóságot folyósító szervet), hogy a határozatban megjelölt összeget a kötelezett munkabéréből, juttatásából, követeléséből - szövetkezeti tag esetében a munkaviszony jellegű jogviszony alapján járó munkadíjából - (a továbbiakban: munkabéréből) vonja le és utalja át, illetőleg fizesse ki a jogosultnak.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti közvetlen letiltásra nincs lehetőség, vagy az nem vezetett, illetőleg aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a munkabér mellett a kötelezett egyéb vagyontárgyait is végrehajtás alá kell vonni. Ilyenkor a végrehajtást az adóhatóság foganatosítja az adóigazgatási eljárás általános szabályai szerint.

X. FEJEZET
ELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK

80. §
(1) Az államigazgatási eljárás költségeit általában az állam viseli. Az ügyfél terhére eljárási költség (tanú, szakértő, szemle költségei stb.) akkor állapítható meg, ha azt jogszabály előírja.
(1) Ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet nem fizeti meg a tartozását, az első fokon eljárt államigazgatási szerv - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - felhívja a kötelezett bankszámláját vezető pénzintézetet, hogy az összeget a kötelezett számlájáról utalja át, illetőleg fizesse ki a jogosultnak.
(1) Ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet nem fizeti meg a tartozását, az első fokon eljárt közigazgatási szerv - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - felhívja a kötelezett bankszámláját vezető pénzintézetet, hogy az összeget a kötelezett számlájáról utalja át, illetőleg fizesse ki a jogosultnak.
(1) Ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet nem fizeti meg a tartozását, az első fokon eljárt közigazgatási szerv a követelést - a kötelezett hitelintézetnél vezetett bankszámlájáról - azonnali beszedési megbízással érvényesíti.
(2) Ha az eljárásban több olyan azonos érdekű ügyfél vesz részt, aki a költség viselésére köteles, közöttük a költségeket arányosan meg kell osztani.
(2) Ha mind a jogosult, mind a kötelezett gazdálkodó szervezet, a jogosult a követelését a teljesítési határidő eredménytelen letelte után - pénzintézet útján, az ott kezelt bankszámláról - azonnali beszedési megbízással érvényesítheti.
(3) Az eljárási költségeket összegszerűen kell meghatározni. Az államigazgatási szerv az ügyfelet az eljárási költségek előlegezésére is kötelezheti.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a bankszámlaszerződés-kötési kötelezettség alá tartozó magánszemélyekre, ideértve a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságait is.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti behajtásra nincs lehetőség, vagy az nem, illetve aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a kötelezett egyéb vagyonát is végrehajtás alá kell vonni, amelyet a közigazgatási szerv megkeresésére a hatáskörrel rendelkező adóhatóság foganatosít az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szabályai szerint.
(4) Ha az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vezettek, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetnének eredményre, a kötelezett egyéb vagyontárgyait is végrehajtás alá kell vonni a 79. § (2) bekezdésének a megfelelő alkalmazásával.

Meghatározott cselekmény végrehajtása

81. §   Az államigazgatási eljárásban a tolmács költségeit az állam viseli.
81. §   Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére (ingatlan birtokba adására, lakás kiürítésére stb.) vagy meghatározott magatartásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre) irányul, a végrehajtást az a legalsóbb fokú államigazgatási szerv foganatosítja, amelynek illetékességi területén a kötelezett lakása vagy székhelye, illetőleg az ingatlan van. Ha nem a végrehajtást elrendelő államigazgatási szerv jogosult a foganatosításra, e célból az illetékes szervet kell megkeresni.
81. §   Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére (ingatlan birtokba adására, lakás kiürítésére stb.) vagy meghatározott magatartásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre) irányul, a végrehajtást az a legalsóbb fokú közigazgatási szerv foganatosítja, amelynek illetékességi területén a kötelezett lakása vagy székhelye, illetőleg az ingatlan van. Ha nem a végrehajtást elrendelő közigazgatási szerv jogosult a foganatosításra, e célból az illetékes szervet kell megkeresni.
82. §
(1) Az államigazgatási eljárásban előírt illetékfizetési kötelezettségre az illetékekre megállapított rendelkezések az irányadók.
(1) A végrehajtás módjáról a végrehajtást foganatosító államigazgatási szerv határoz. Így
a) a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, vagy feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze, illetőleg mással elvégeztesse; mindezekben az esetekben a kötelezettet az előreláthatólag felmerülő költség előlegezésére kötelezheti;
b) a jogosult kívánságára a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti;
c) a kötelezettel szemben bírságot szabhat ki, amelynek összege tízezer forintig terjedhet;
d) a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt; a rendőrség a reá vonatkozó jogszabályokban megállapított kényszerítő intézkedéseket (eszközöket) alkalmazhatja.
(1) A végrehajtás módjáról a végrehajtást foganatosító közigazgatási szerv határoz. Így
a) a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, vagy feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze, illetőleg mással elvégeztesse; mindezekben az esetekben a kötelezettet az előreláthatólag felmerülő költség előlegezésére kötelezheti;
b) a jogosult kívánságára a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti;
c) a kötelezettel szemben bírságot szabhat ki, amelynek összege tízezer forintig terjedhet;
c) a kötelezettel szemben bírságot szabhat ki, amelynek összege százezer forintig terjedhet;
d) a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt; a rendőrség a reá vonatkozó jogszabályokban megállapított kényszerítő intézkedéseket (eszközöket) alkalmazhatja.
(2) A bírói út igénybevételével kapcsolatban felmerülő eljárási költségek és illetékek tekintetében a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértésben rendelkezik.
(2) Ha a kötelezett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, az (1) bekezdés c) pontjában említett bírságot az intézkedésre kötelezett személlyel, ennek hiányában a szervezet vezetőjével szemben kell kiszabni.
(3) Ha a kötelezett a bírságot kiszabó határozatban közölt határidő alatt nem teljesítette kötelezettségét, a bírság ismételten kiszabható.
83. §
(1) Az államigazgatási szerv a 82. §-ban felsoroltak közül azt az intézkedést köteles megtenni, amely - az ügy körülményeit figyelembe véve - a leghatékonyabban biztosítja a kötelezettség teljesítését.
(1) A közigazgatási szerv a 82. §-ban felsoroltak közül azt az intézkedést köteles megtenni, amely - az ügy körülményeit figyelembe véve - a leghatékonyabban biztosítja a kötelezettség teljesítését.
(2) Az államigazgatási szerv a 82. § szerinti intézkedéseket határozattal rendeli el. A költség viselésére, továbbá a pénzegyenérték és a bírság megfizetésére kötelező határozat ellen fellebbezni lehet.
(2) A közigazgatási szerv a 82. § szerinti intézkedéseket határozattal rendeli el. A költség viselésére, továbbá a pénzegyenérték és a bírság megfizetésére kötelező határozat ellen fellebbezni lehet.

Meghatározott ingóság kiadása

84. §
(1) Ha a kötelezett meghatározott ingóság kiadására köteles, az ingóság helye szerinti legalsóbb fokú államigazgatási szerv az ingóságot a helyszínen jelenlevő jogosultnak átadja, illetőleg az ingóságnak a jogosulthoz való szállítása iránt intézkedik.
(1) Ha a kötelezett meghatározott ingóság kiadására köteles, az ingóság helye szerinti legalsóbb fokú közigazgatási szerv az ingóságot a helyszínen jelenlevő jogosultnak átadja, illetőleg az ingóságnak a jogosulthoz való szállítása iránt intézkedik.
(2) Ha a kötelezett a meghatározott ingóság kiadását megtagadja, az államigazgatási szerv a rendőrség közreműködését kéri, és a végrehajtást azonnal foganatosítja.
(2) Ha a kötelezett a meghatározott ingóság kiadását megtagadja, a közigazgatási szerv a rendőrség közreműködését kéri, és a végrehajtást azonnal foganatosítja.
(3) Ha a meghatározott ingóság nincs meg, a jogosult kérheti az ingóság pénzegyenértékének megállapítását. A pénzegyenértéket a végrehajtást foganatosító szerv határozattal állapítja meg, amely ellen fellebbezni lehet. A további végrehajtás e pénzösszeg behajtása iránt folyik.

A végrehajtás felfüggesztése

85. §
(1) A végrehajtást elrendelő, illetőleg foganatosító szerv vagy felettes szerve - hivatalból vagy kérelemre - elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését, ha a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható, vagy ha a felfüggesztést különös méltánylást érdemlő körülmény indokolja.
(2) A végrehajtást általában legfeljebb harminc napra lehet felfüggeszteni.

A végrehajtás elévülése

86. §
(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három év eltelte után nincs helye végrehajtásnak.
(2) A végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

Biztosítási intézkedések

87. §
(1) Jogerős határozat alapján a teljesítési határidő letelte előtt, továbbá az olyan határozat alapján, amelyet megfellebbeztek, vagy amelyre nézve a fellebbezési határidő még nem járt le, az államigazgatási szerv elrendelheti a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg a meghatározott dolog zárlatát.
(1) Jogerős határozat alapján a teljesítési határidő letelte előtt, továbbá az olyan határozat alapján, amelyet megfellebbeztek, vagy amelyre nézve a fellebbezési határidő még nem járt le, a közigazgatási szerv elrendelheti a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg a meghatározott dolog zárlatát.
(2) Biztosítási intézkedést csak akkor lehet elrendelni, ha valószínű, hogy a kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van.
(3) A biztosítási intézkedés végrehajtására megfelelően alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek a kötelezettség teljesítésére irányuló végrehajtás esetén irányadók. Munkabér azonban csak akkor tiltható le, ha a kötelezettnek más, végrehajtás alá vonható vagyontárgya nincs.
(3) A biztosítási intézkedés végrehajtására - a (4)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek a kötelezettség teljesítésére irányuló végrehajtás esetén irányadók.
(4) Biztosítási intézkedés esetén munkabér csak akkor tiltható le, ha a kötelezettnek más, végrehajtás alá vonható vagyontárgya nincs.
(5) Ha a biztosítási intézkedés során az adós bankszámláján lévő összeget vonják végrehajtás alá, a közigazgatási szerv arra hívja fel a kötelezett bankszámláját vezető pénzügyi intézményt, hogy a biztosítandó összeget és az eljárás költségeinek fedezésére szolgáló összeget sem az adós, sem más javára ne fizesse ki, ha pedig a számla egyenlege nem éri el a biztosítandó összeget, a jövőbeni befizetések tekintetében is hasonlóan járjon el.
(6) Biztosítási intézkedés végrehajtása esetén a pénzösszeget mindaddig elkülönítve kell kezelni, amíg a követelésre nézve a kielégítési végrehajtást nem rendelték el, a lefoglalt vagyontárgyakat - a romlandó dolgok kivételével - nem lehet értékesíteni.

Végrehajtási kifogás

88. §
(1) A végrehajtás során hozott határozat ellen - a (3) bekezdésben, a 83. § (2) bekezdésében és a 84. § (3) bekezdésében említett kivétellel - nincs helye fellebbezésnek.
(2) Az, akinek a jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti, a sérelemről szerzett értesüléstől számított három nap alatt - ha nincs helye fellebbezésnek - kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító szervnél.
(3) A végrehajtási kifogásról - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a végrehajtást foganatosító szerv azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül határozattal dönt. A határozat ellen fellebbezni lehet.

IX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Eljárási költség

89. §
(1) Az államigazgatási eljárás költségét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az állam viseli; az illetékfizetési kötelezettségre az illetékekre vonatkozó szabályok irányadók.
(2) Az eljárási költséget összegszerűen meg kell határozni. Az államigazgatási szerv az ügyfelet az eljárási költség előlegezésére is kötelezheti.
(2) Az eljárási költséget összegszerűen meg kell határozni. A közigazgatási szerv az ügyfelet az eljárási költség előlegezésére is kötelezheti.
(3) Ha az eljárásban több olyan azonos érdekű ügyfél vesz részt, akik a költség viselésére kötelesek, közöttük a költséget arányosan meg kell osztani.
(4) Ha a közigazgatási szerv helyett - annak mulasztása miatt - a hatáskörébe tartozó ügyben felettes szerve vagy a felettes szerv által kijelölt más közigazgatási szerv jár el, az eljárás költségeit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a mulasztó közigazgatási szerv viseli. Az eljárás költségeit a ténylegesen felmerült költségek alapján kell megállapítani.
(5) Ötvenezer forintot meghaladó eljárási költség esetén az eljárási költség megállapításáról az eljáró felettes szerv vagy a felettes szerv által kijelölt más közigazgatási szerv külön határozatot hoz.

Költségmentesség

83. §
(1) Az eljáró államigazgatási szerv annak az ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az eljárással kapcsolatos költségeket vagy azok egy részét viselni nem képes, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett teljes vagy részbeni költségmentességet engedélyezhet.
(2) A költségmentesség az előírt illeték és az eljárási költségek viselése alóli mentességet jelenti.
(3) A költségmentesség hatálya a kérelem előterjesztésétől kezdve az eljárás egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra terjed ki.
84. §
(1) Az államigazgatási szerv a költségmentességet a kérelmező személyi körülményeire vonatkozó hivatalos tudomás vagy hatósági bizonyítvány alapján engedélyezi. A költségmentességre alapul szolgáló feltételek megváltozása esetén a költségmentesség módosítható, illetőleg visszavonható.
(2) A költségmentesség iránti kérelem elutasítása vagy a költségmentesség visszavonása, illetőleg módosítása tárgyában határozatot kell hozni. A határozat ellen fellebbezésnek van helye. Ha a határozatot a tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének vezetője hozta, a határozat ellen a végrehajtó bizottság elnökéhez van helye fellebbezésnek.
(2) A költségmentesség iránti kérelem elutasítása vagy a költségmentesség visszavonása, illetőleg módosítása tárgyában határozatot kell hozni. A határozat ellen fellebbezésnek van helye.

IX. FEJEZET
VEGYES ÉS HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

85. §   Az állam területén tartózkodó diplomáciai vagy konzuli mentességet élvező személyek államigazgatási ügyeiben - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik - a külügyminiszter útján kell intézkedni. Az intézkedés megtétele végett a külügyminiszterhez az ügy tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszter útján kell előterjesztést tenni.
86. §
(1) Az államigazgatási szerv részéről a bírság kiszabására
a) a miniszter, a miniszter által aláírási (kiadmányozási) joggal megbízott személyek,
b) a tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei, elnökhelyettesei és titkárai,
c) a tanácsok végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveinek vezetői, valamint
d) a miniszter alá rendelt szakigazgatási szervek vezetői jogosultak.
(2) Az elővezetést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak az ügyész jóváhagyásával lehet foganatosítani (1955. évi 22. törvényerejű rendelet 7. § 4. pont). A jóváhagyásra
a) a miniszter, a miniszter által aláírási (kiadmányozási) joggal megbízott személy, valamint
b) a tanács végrehajtó bizottságának elnöke, elnökhelyettese és titkára tehet javaslatot.
(3) Ha a bírságot megállapító határozatot a tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének vezetője hozta, a határozat ellen a végrehajtó bizottság elnökéhez van helye fellebbezésnek.
87. §   E törvény alkalmazása szempontjából a Minisztertanács közvetlen felügyelete alatt működő országos hatáskörű szakigazgatási szervek, illetőleg ezek vezetői - hatáskörük korlátai között - a miniszterekkel azonos elbírálás alá esnek. Az országos hatáskörű szervek területi szakigazgatási szervei a miniszter alá rendelt hasonló szervekkel esnek azonos elbírálás alá.
88. §   Ha az eljárás során jogszabálysértés történt, a jogsérelem megszüntetésén kívül külön kell intézkedni a megállapított hibák és az azokat előidéző okok kiküszöböléséről.
89. §
(1) A 43. § (3) bekezdését, valamint a 69. § (2) bekezdésének b) pontját csak e törvény hatálybalépése után hozott határozatokra lehet alkalmazni.
(2) Az 57. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a bírói út - ha korábbi jogszabály azt nem tette lehetővé - csak e törvény hatálybalépése után megnyílt jogigény érvényesítésére vehető igénybe.
(3) A jelen törvény rendelkezéseit honvédelmi igazgatási ügyekben is alkalmazni kell, kivéve ha jogszabály eltérően rendelkezik.
90. §
(1) E törvény az 1957. évi október hó 1. napján lép hatályba.
(1) Az államigazgatási szerv annak a magánszemélynek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére teljes vagy részleges költségmentességet engedélyezhet. A költségmentességhez alapul szolgáló feltételek megváltozása esetén a költségmentesség módosítható vagy visszavonható.
(1) A közigazgatási szerv annak a magánszemélynek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére teljes vagy részleges költségmentességet engedélyezhet. A költségmentességhez alapul szolgáló feltételek megváltozása esetén a költségmentesség módosítható vagy visszavonható.
(2) E törvény hatálybalépésével hatályukat vesztik az 1929. évi XXX. törvény még hatályban levő rendelkezései és az 1954. évi I. törvény.
(2) A költségmentesség az illeték és az eljárási költség viselése alóli mentességet jelenti.
(3) A költségmentesség hatálya a kérelem előterjesztésétől kezdve az eljárás egész tartamára és a végrehajtási eljárásra terjed ki.
91. §   A költségmentesség iránti kérelem elutasításáról, továbbá a költségmentesség módosításáról és visszavonásáról szóló határozat ellen fellebbezésnek van helye.

Külön intézkedés

92. §   Ha az eljárás során jogszabálysértés történt, intézkedni kell a megállapított hibák és az azokat előidéző okok megszüntetéséről.
92. §
(1) Ha az eljárás során jogszabálysértés történt, intézkedni kell a megállapított hibák és az azokat előidéző okok megszüntetéséről.
(2) Ha az adatigazolással, nyilvántartás-vezetéssel, illetőleg hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos közigazgatási ügyekben a mulasztó közigazgatási szerv a felettes szervének utasítására tizenöt napon belül sem tesz eleget kötelezettségének, a felettes szerv a mulasztóra harmincezer forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(3) A felettes szerv a mulasztóval szemben fegyelmi eljárást kezdeményez.

Felettes szervek

93. §   Ha a törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi vagy miniszteri rendelet másként nem rendelkezik, e törvény alkalmazása során felettes szervként a 94-96. §-ban meghatározott államigazgatási szervek járnak el.
93. §   Ha a törvény, törvényerejű rendelet, kormány vagy miniszteri rendelet másként nem rendelkezik, e törvény alkalmazása során felettes szervként a 94-96. §-ban meghatározott államigazgatási szervek járnak el.
93. §   Ha a törvény, törvényerejű rendelet, kormány vagy miniszteri rendelet másként nem rendelkezik, e törvény alkalmazása során felettes szervként a 94-96. §-ban meghatározott közigazgatási szervek járnak el.
94. §   Tanácsi szerv hatáskörébe utalt ügyben felettes szerv:
a) községi tanács esetében a járási hivatal elnöke, más tanács esetében a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg a Minisztertanács,
a) helyi tanács esetében a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága, fővárosi, megyei tanács esetében a Minisztertanács,
b) a tanács végrehajtó bizottsága, tisztségviselője és szakigazgatási szerve esetében a közvetlen felsőbb szintű szakigazgatási szerv, illetőleg a minisztérium.
94. §
(1) A polgármester, a főpolgármester, a jegyző, a főjegyző, a képviselőtestület hivatalának ügyintézője és a megyei jogú város kerületi hivatala vezetőjének hatáskörébe utalt államigazgatási ügyben felettes szerv - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a köztársasági megbízott.
(1) A polgármester, a főpolgármester, a jegyző, a főjegyző, a képviselőtestület hivatalának köztisztviselője és a megyei jogú város kerületi hivatala vezetőjének hatáskörébe utalt államigazgatási ügyben felettes szerv - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a köztársasági megbízott.
(1) A polgármester, a főpolgármester, a jegyző, a főjegyző, a képviselőtestület hivatalának köztisztviselője és a megyei jogú város kerületi hivatala vezetőjének hatáskörébe utalt államigazgatási ügyben felettes szerv - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője.
(2) A köztársasági megbízott hatáskörébe utalt államigazgatási ügyben felettes szerv a minisztérium.
(2) A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője hatáskörébe utalt államigazgatási ügyben felettes szerv a minisztérium.
95. §   A tanácsok szakigazgatási intézményeinek tevékenységi körébe tartozó ügyekben - a 94. §-tól eltérően - felettes szerv:
a) a tanács tisztségviselője és a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve esetében a közvetlen felsőbb területi szinten működő szakigazgatási intézmény,
b) városi, járási szakigazgatási intézmény esetében a közvetlen felsőbb területi szinten működő szakigazgatási intézmény,
b) városi szakigazgatási intézmény esetében a közvetlen felsőbb területi szinten működő szakigazgatási intézmény,
c) fővárosi, megyei szakigazgatási intézmény esetében a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve.
96. §   A 94-95. §-ban nem említett államigazgatási szervek felettes szerve a közvetlen irányító szerv, minisztérium esetében pedig a miniszter.
96. §   A 94-95. §-ban nem említett közigazgatási szervek felettes szerve a közvetlen irányító szerv, minisztérium esetében pedig a miniszter.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

97. §   E törvény alkalmazásában
a) minisztériumon, illetőleg a Minisztertanács tagján a Minisztertanács közvetlen felügyelete alatt működő országos hatáskörű szervet, illetőleg vezetőjét is érteni kell;
a) minisztériumon, illetőleg a Kormány tagján a Kormány közvetlen felügyelete alatt működő országos hatáskörű szervet, illetőleg vezetőjét is érteni kell;
b) hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó és a nevelő szülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa.

Hatálybalépés

98. §   E törvény hatálybalépéséről és a szükséges átmeneti szabályok megállapításáról külön törvényerejű rendelet, végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.
98. §   E törvény hatálybalépéséről és a szükséges átmeneti szabályok megállapításáról külön törvényerejű rendelet, végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.
  • A jogszabály 1957. június 9-én jelent meg a Magyar Közlöny 64. számában.
  • hatályba lépett 1957. október 1-jén.
  • A jogszabály hatályát vesztette 2005. november 1-jén.
A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1991. július 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1991. július 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1991. július 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. június 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2001. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 23-án lépett hatályba. 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2001. december 23-án lépett hatályba. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lépett hatályba. 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1993. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. június 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1973. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1991. július 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lépett hatályba. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lépett hatályba. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 10-én lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba. 1992. július 1-jén lépett hatályba. 1992. július 1-jén lépett hatályba. 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba. 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1994. december 11-én lépett hatályba. 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. június 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1991. július 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. november 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. november 30-án lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1991. július 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. június 10-én lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1991. július 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1973. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1991. július 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba. 1982. január 1-jén lépett hatályba. 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba. 1982. január 1-jén lépett hatályba. 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lépett hatályba. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lépett hatályba. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lépett hatályba. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. július 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. július 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. július 15-én lépett hatályba.A szakasz 2004. július 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. július 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. július 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. július 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. július 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. július 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. július 15-én lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba. 1992. július 1-jén lépett hatályba. 1992. július 1-jén lépett hatályba. 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba. 1992. július 1-jén lépett hatályba. 1992. július 1-jén lépett hatályba. 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. november 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. november 30-án lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. november 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. november 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. november 30-án lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba. 1992. július 1-jén lépett hatályba. 1992. július 1-jén lépett hatályba. 1992. július 1-jén lépett hatályba. 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1972. október 4-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1972. október 4-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1972. október 4-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1973. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1973. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1973. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1973. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1973. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1973. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1973. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1973. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba. 1982. január 1-jén lépett hatályba. 1982. január 1-jén lépett hatályba. 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1991. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1991. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1991. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1991. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1984. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1991. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1991. július 27-én lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba. 1982. január 1-jén lépett hatályba. 1982. január 1-jén lépett hatályba. 1982. január 1-jén lépett hatályba. 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1999. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. június 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 1991. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 1991. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 1991. július 27-én lépett hatályba. 1991. július 27-én lépett hatályba. 1991. július 27-én lépett hatályba. 1991. július 27-én lépett hatályba. 1991. július 27-én lépett hatályba. 1991. július 27-én lépett hatályba. 1994. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1994. január 1-jén lépett hatályba. 1994. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1994. január 1-jén lépett hatályba. 1991. július 27-én lépett hatályba. 1991. július 27-én lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1991. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1973. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1973. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1973. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1973. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1971. április 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1977. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1991. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba. 2001. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. június 27-én lépett hatályba. 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1991. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1973. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1988. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. március 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba. 1992. július 1-jén lépett hatályba. 1992. július 1-jén lépett hatályba. 1997. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 3-án lépett hatályba. 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. március 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. június 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1972. október 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1972. október 4-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1997. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. június 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1991. július 23-án lett hatályon kívül helyezve. 1984. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 23-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1991. július 23-án lépett hatályba.A bekezdés 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. december 11-én lépett hatályba.A szakasz 1991. július 23-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 23-án lett hatályon kívül helyezve. 1984. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 23-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1992. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1992. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1982. január 1-jén lépett hatályba. 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1991. január 1-jén lépett hatályba. 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1982. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1991. január 1-jén lépett hatályba.