Hatályos állapot
Közlönyállapot
1970.01.01. - 1970.03.19.
1970.03.20. - 1976.05.14.
1976.05.15. - 1980.04.11.
1980.04.12. - 1980.09.14.
1980.09.15. - 1982.10.17.
1982.10.18. - 1984.12.27.
1984.12.28. - 1985.12.31.
1986.01.01. - 1987.08.14.
1987.08.15. - 1989.11.08.
1989.11.09. - 1994.02.28.
1994.03.01. - 1997.01.02.
1997.01.03. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1/1970. (III. 20.) MM rendelet

a kiadói szerződések feltételeiről és a szerzői díjakról

A szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény 56. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

a rendelet hatálya

1. §
(1) A rendelet hatálya a szépirodalmi művek, a tudományos, a szakmai és az ismeretterjesztő írói művek, a tankönyvek, az oktatás céljára szolgáló jegyzetek, valamint lexikonok és szótárak (a továbbiakban együttesen: mű) kiadására kötött szerződésekre (a továbbiakban: szerződés) terjed ki.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) az olyan szerződésre, amelyben a felek egyike a devizajogszabályok szerint külföldinek minősül;
b) az időszaki lapban, a lap évkönyvében vagy kalendáriumban megjelent művekre kötött szerződésre.
(3) A rendelet hatálya alá tartozik a magyar kiadó és magyar szerző, szerkesztő, továbbá a szerzői jogi védelemben részesülő műfordítás, szakmai, tudományos stb. fordítás készítője (a továbbiakban együttesen: szerző) között létrejött szerződés akkor is, ha a művet a magyar kiadó és külföldi kiadó közös kiadásban jelenteti meg, tekintet nélkül arra, hogy a művön kiadóként a közös kiadásban résztvevő kiadók közül melyiket tüntetik fel.

a kiadói szerződések feltételei

2. §
(1) A szerződésben meg kell határozni
- a szerződés időtartamát,
- a mű jellegét (eredeti mű, átdolgozás, fordítás, gyűjteményes mű stb.), műfaját (szépirodalmi, tudományos, ismeretterjesztő stb.),
- a mű hozzávetőleges terjedelmét - kivéve, ha a díjazás a mű terjedelmétől független -,
- a szerző díjazását,
- a mű teljes kézirata átadásának időpontját, ha a kézirat átadása a szerződés megkötését követően történik,
- a szerzőt megillető tiszteletpéldányok számát,
- a kiadás határidejét.
(2) A szerződés írásba foglalásán felül írásban kell megtenni a feleknek a szerződés teljesítésével kapcsolatos jognyilatkozataikat is.
3. §
(1) Magyar nyelvű műnél a szerződés időtartama legfeljebb négy évre, idegen nyelven készült mű esetén legfeljebb hat évre, magyar nyelven már megjelent mű idegen nyelvű kiadása esetén pedig legfeljebb nyolc évre terjedhet.
(2) A szerződés időtartamát - ha a kézirat elfogadása a szerződéskötést követően történik - a kézirat - több kötetes műnél az utolsó kötet kézirata - elfogadásának napjától kell számítani.
(3) A szerződés tartama alatt a kiadó jogosult a művet az általa meghatározott példányszámban és kivitelben többször is kiadni. Eltérő kivitelben egyidejűleg kiadott mű egy kiadásnak számít.
4. §   A mű terjedelmét általában szerzői ívekben kell meghatározni. A szerzői ív 40 000 betűhely, verses műveknél 500 sor. Ha a mű terjedelme szerzői ívekben nem határozható meg (pl. táblázatos művek, ABC-s könyv, rajzkönyv, zenei tankönyv), azt 16 A/5 alakú nyomtatott oldalt tartalmazó ívekben, verses művek esetén pedig soronként kell meghatározni.
5. §   A szerző a kéziratot a kiadó által előírt formában és - eltérő megállapodás hiányában - három példányban köteles szolgáltatni. A nem megfelelő formában vagy példányszámban szolgáltatott kézirat kijavításáról, illetőleg pótlásáról - a szerző előzetes értesítése mellett - a kiadó jogosult gondoskodni. A kézirat átvételét a kiadó köteles írásban elismerni.
6. §
(1) Ha a kézirat elfogadása nem a szerződés megkötésével egyidejűleg történik - a (3) bekezdés eseteit kivéve - a kiadó a mű teljes kéziratának átvételétől számított négy hónapon - tankönyvnél nyolc hónapon - belül köteles a kézirat elfogadásáról vagy kijavításra irányuló igényéről nyilatkozni. A nyilatkozat elmulasztását elfogadásnak kell tekinteni.
(2) Amennyiben a kézirat terjedelme, a lektori vélemények eltérése miatt vagy más alapos okból a kiadó a kéziratra az előírt határidő alatt nem tud nyilatkozni, úgy legalább húsz nappal a határidő lejárta előtt - a szerző egyidejű értesítése mellett - a kiadó a határidőt egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.
(3) A kijavításra visszaadott kézirat elfogadásáról - eltérő megállapodás hiányában - az újabb átvételtől számított három hónap alatt kell nyilatkozni. Ez a rendelkezés a kijavításra ismételten visszaadott kéziratra is vonatkozik.
7. §   A szerző - eltérő megállapodás hiányában - köteles művének kéziratáról készült nyomdai levonatokat kijavítani és a megfelelően kijavított levonatok kinyomtatásához hozzájárulását a kiadó által közölt határidőre megadni. Ha a szerző ezt elmulasztja, a kiadó a levonatok kijavításáról gondoskodhat, illetőleg a szerzőnek a kézirat kinyomatásához való hozzájárulását megadottnak tekintheti.
8. §   Ha a kiadó az elfogadott kéziratot a szerződésben megállapított határidő alatt nem adja ki, a szerző a szerződéstől elállhat és a kiadótól a 12. § (4) bekezdésében meghatározott díjat (teljes díj) követelheti.

II. A SZERZŐI DÍJRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

a díjazással kapcsolatos általános rendelkezések

9. §
(1) A szerzői díj
a) a rendelethez mellékelt táblázatok alkalmazásával a mű terjedelmére és példányszámára figyelemmel;
b) a mű terjedelmétől vagy példányszámától, illetőleg mindkettőtől függetlenül a felek által előre meghatározott összegben
állapítható meg.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a példányszámtól is függő díjazásnál az ívenkénti (soronkénti) díjat az alappéldányszámra kell megállapítani. Az (1) bekezdés b) pontja szerint megállapított szerzői díj - a felek megállapodása alapján - magában foglalhatja a szerződés tartama alatt megjelenő további kiadások díját is.
(3) Magyar és külföldi kiadó közös kiadásában megjelenő műveknél az együttesen előállított példányokat egy kiadásnak kell tekinteni.
10. §   A jövőben alkotandó mű ívenkénti (soronkénti) szerzői díját a melléklet megfelelő díjtételének keretében alsó és felső határ feltüntetésével úgy kell a szerződésben meghatározni, hogy e határok között legalább 25% eltérés legyen. A kiadó a kézirat elfogadásával egyidejűleg köteles a szerzővel közölni, hogy - a szerződésben megállapított határok között - mekkora összegű szerzői díjat fizet.
11. §   A szerződésben a felek előleg fizetésében állapodhatnak meg. Első kiadás esetén az előleg a kézirat elfogadása előtt, a szerzői díj 50%-át nem haladhatja meg. Példányszámtól függő díjazás esetén az előleg mértékét az alappéldányszám díjának figyelembevételével kell megállapítani.
12. §
(1) Első kiadásnál a - példányszámtól függő díjazásnál az alappéldányszám szerint számított - szerzői díj 75%-át a kézirat elfogadása után tizenöt nap alatt, további 25%-át a nyomdai levonat jóváhagyásától (imprimálás) számított hatvan napon belül kell kifizetni. A szerzői változtatások várható költségeit a kiadó a nyomdaszámla beérkezéséig visszatarthatja. A végelszámolás határideje a nyomdaszámla beérkezésétől számított 15 nap.
(2) Ha a mű nyomdai levonatának jóváhagyása (imprimálás) a kézirat elfogadása után egy éven belül nem történik meg, e határidő lejártát követő 15 nap alatt a szerzői díj további 20%-át a szerző részére ki kell fizetni.
(3) A második és további kiadások után járó szerzői díj a kiadástól számított harminc napon belül esedékes.
(4) Ha a szerződés tartama alatt az elfogadott mű kiadására nem kerül sor, a szerzői díj teljes összege a szerződés lejártának napján válik esedékessé. Példányszámtól is függő díjazás esetén a szerzőt az alappéldányszám után járó díj illeti meg.
(5) A fordító részére járó szerzői díjat a fordítás elfogadásától számított harminc nap alatt kell kifizetni. A fordítói változtatások várható költségeit a kiadó a nyomdaszámla beérkezéséig visszatarthatja. A végelszámolás határideje a nyomdaszámla beérkezésétől számított 15 nap.
13. §
(1) A mű terjedelmétől függő díjazás esetén a szerzői díjat a mű nyomtatott - fordításnál az elfogadott kézirat - terjedelme alapján kell kiszámítani.
(2) Példányszámtól is függő díjazásnál
a) a mű kiadott példányszámát kell alapul venni, ha azonban az nem éri el a rendelet mellékletében előírt alappéldányszámot, a szerzőt az alappéldányszámra meghatározott szerzői díj illeti meg,
b) ha a kiadott példányszám ezerrel maradék nélkül nem osztható, a töredék után a szerzőt arányos díj illeti meg.
14. §   A szerző jogutódával kötött szerződésben a szerzői díjat e rendelet mellékletében feltüntetett díjtétel alsó határa szerinti összegben kell megállapítani.
15. §   Példányszámtól is függő díjazás esetén a kiadó jogosult az első kiadásnál 200, a további kiadásoknál 100-100 olyan példányt kinyomtatni, amely után szerzői díjat nem fizet.
16. §   Kiadásra javítás után sem alkalmas kézirat visszautasítása esetén a kiadó köteles a szerző részére mérsékelt összegű díjat fizetni. A mérsékelt összegű díj a szerződés szerint járó díj 25%-a. Abban az esetben, ha a szerződésben a szerzői díj alsó és felső határát jelölték meg, a díjat e két határ közötti átlag alapján kell kiszámítani.
17. §
(1) A kiadó a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a szerző kárát megtéríteni. A kézirat elfogadása után a kiadó elállása esetén a szerzőt kártérítésként a 12. § (4) bekezdése szerinti díj (teljes díj) illeti meg.
(2) Nem illeti meg a szerzőt díjazás, ha a kiadó a szerződéstől azért állt el, mert a szerző a kéziratot a szerződésben megállapított határidőre nem szolgáltatta, vagy a kijavítást alapos ok nélkül megtagadta, vagy azt határidőre nem végezte el.
18. §
(1) A kiadó a szerzői díjból levonhatja:
a) a nem megfelelő formában, vagy példányszámban szolgáltatott kézirat kijavításával, illetőleg pótlásával kapcsolatos költségeket,
b) a nyomdai levonatok javítási költségeit, ha a javítást a szerző a megállapodás ellenére nem végezte el, vagy azt határidőre nem teljesítette,
c) a nyomdai levonatokon eszközölt szerzői változtatások miatt felmerült többletköltségének azt a részét, mely a mű szedési költségeinek 10%-át meghaladja,
d) a fordító előzetes értesítése mellett fordításoknál a stiláris lektorálás díját, ha az a fordító hibájából vált szükségessé.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja alapján nincs helye levonásnak, ha a változtatásokra a szerzőnek fel nem róható okból került sor.
(3) A második és további kiadás esetén - akár ugyanaz, akár más kiadó - az előző kiadás alkalmával a ténylegesen kiadott példányszámot meghaladóan kifizetett díjat [13. § (2) bekezdés a) pont] köteles levonni.

III. A SZERZŐI DÍJRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

szépirodalmi művek

19. §
(1) Önálló kötetben kiadásra kerülő és fél szerzői ívnél rövidebb terjedelmű prózai mű díját legfeljebb 1 500 Ft-ra fel lehet emelni.
(2) Ugyanabban a kiadványban egy szerzőtől megjelenő művek terjedelmét összevontan kell megállapítani.
(3) Gyűjteményes művekbe felvett vagy nem önállóan kiadott művek esetében, ha a díj a 100 forintot nem érné el, azt 100 forintban kell megállapítani.
20. §   Önálló verseskötet vagy önálló kiadványként megjelenő verses mű első kiadásáért - amennyiben a sordíj alapján járó összeg 5 000 forintnál alacsonyabb - a díjat legfeljebb 5 000 Ft-ra fel lehet emelni.
21. §
(1) A második és további kiadások után járó szerzői díj összegét - példányszámtól is függő díjazásnál - az előző kiadások együttes példányszámának figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem vehetők figyelembe
a) élő szerző művének 1946. augusztus 1. napja előtti kiadása,
b) a gyűjteményes műben (antológiában) történt kiadás,
c) a 24. § hatálya alá tartozó kiadások,
d) a 25. § hatálya alá tartozó kiadások.
22. §
(1) Minden olyan mű után, mely könyv alakban már megjelent, de a korábbi kiadások példányszáma nem állapítható meg, a szerzői díjat úgy kell kiszámítani, mintha a mű előzőleg 3 000 példányban jelent volna meg.
(2) Magyar szerzőnek gyűjteményes műbe (antológiába) felvett minden olyan eredeti szépirodalmi műve után, amely könyv alakban már korábban megjelent, a szerzői díjat - az előző kiadások példányszámának figyelmen kívül hagyásával - az alappéldányszám után járó díj összegében kell megállapítani.
23. §   Ha a további kiadások során a példányszám együttes számítása folytán a szerzőnek szerzői díj nem járna [13. § (2) bek. a) pont, 18. § (3) bek.], részére a kiadó az új kiadás példányszáma után kiszámított szerzői díj legalább 20%-át köteles kifizetni.
24. §   Már megjelent műnek sorozatban és tízezernél magasabb példányban történő kiadása esetén a példányszámtól is függő díjazásnál a szerzői díjat 40%-kal csökkenteni kell. Ez a rendelkezés a gyűjteményes művekre nem vonatkozik.
25. §
(1) Az állami oktatási intézményekben a tanulmányi anyaghoz tartozó olvasmány (kötelező és ajánlott irodalmi művek) céljára készült kiadásban megjelenő önálló és gyűjteményes szépirodalmi mű első kiadásának díját a példányszámra tekintet nélkül az alappéldányszám után kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó mű második kiadása után a szerzőt az első kiadásért fizetett díj 40%-a, a további kiadásokért pedig 20-20%-a illeti meg.

tudományos és szakmai művek

26. §
(1) Ha az első kiadás díját a díjtétel felső határánál alacsonyabban állapították meg, a kiadó a második és további kiadások díjának kiszámításánál az első kiadásra fizethető díjtétel felső határaként megjelölt összeget veheti alapul.
(2) A kiadások számának megállapításánál nem vehető figyelembe
a) élő szerző művének 1946. augusztus 1. napja előtti kiadása,
b) a gyűjteményes műben történt kiadások,
c) az állami oktatási intézményekben a tanulók (hallgatók) számára kötelező vagy ajánlott olvasmány céljára készült kiadások.
27. §   Ha a művet tankönyvként és szakkönyvként is kiadják, a szerzőnek az egyik kiadás után a szerzői díj 40%-a jár. További kiadásokért a szerzőt az első kiadásért fizetett díj 20-20%-a illeti meg.

ismeretterjesztő művek

28. §   A 21-24. §-ok rendelkezéseit az ismeretterjesztő művekre is alkalmazni kell.

tankönyvek, jegyzetek

29. §
(1) A szerződés tartama alatt a kiadó jogosult a tankönyvből - bármely iskolatípus számára - újabb szerzői díj fizetése nélkül több kiadást a szükséges példányszámban megjelentetni.
(2) Az első szerződés hatályának lejárta után kötött újabb szerződés alapján a szerzőt az alábbi mértékű díj illeti meg:
a) a második szerződés alapján megjelenő első kiadásért a díj 40%-a,
b) a további szerződések alapján történő minden első kiadásért a díj 20-20%-a.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott szerzői díj kiszámításánál a műre első alkalommal kötött szerződésért fizetett díjat kell alapul venni.
30. §   Ha a kiadó magyar nyelvű tankönyvet nemzetiségi nyelvre (nyelvekre) fordíttat le, a szerzőt a fordítási jog átengedéséért ívenként és nyelvenként a magyar nyelvű tankönyvre kötött első kiadói szerződésben megállapított díj 20%-a illeti meg.
31. §   A 29. §-ban megállapított rendelkezéseket az oktatás céljára szolgáló jegyzetek kiadására is alkalmazni kell.

szövegképek, ábrák

32. §
(1) Az írói műben közölt szövegképek, ábrák, fényképek stb. ívterjedelme után a szövegre irányadó teljes díj legfeljebb 50%-a fizethető az írói mű szerzője részére, ha azok megalkotásában közreműködött.
(2) A szerző által válogatott, gyűjtött illusztrációk anyagterjedelme után az írói mű szerzője részére ívenként legfeljebb 500 Ft fizethető.

fordítások

33. §   A 26. § rendelkezéseit a fordításokra is alkalmazni kell.

az átdolgozás díjazása

34. §
(1) Ha már megjelent művét a szerző a műfaj megváltoztatása nélkül a kiadó kívánságára átdolgozza, az újabb kiadásért a szerzői díjon felül a szerzőt az átdolgozott részért külön díj illeti meg. Az átdolgozásért járó külön díj összegét a kiadó a kézirat elfogadása után - az átdolgozás jelentőségétől és mértékétől függően - az első kiadás szerzői díjának legfeljebb 50%-áig terjedő összegben állapíthatja meg.
(2) Az átdolgozás során írt új fejezetekért, illetőleg nagyobb összefüggő szövegrészekért a szerzőt a mű első kiadására megállapított díjtétel szerint szerzői díj illeti meg.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell abban az esetben is, ha az átdolgozást - a szerző hozzájárulásával - más személy végzi.
(4) Az értelemzavaró, vagy helyesírási hibák kiküszöbölése, a megértést elősegítő kisebb változtatások, stiláris javítások, helyesbítések, rövidítések átdolgozásnak nem tekinthetők.

az idegen nyelvű művekre vonatkozó rendelkezések

35. §
(1) Magyar szerző - magyar nyelven korábban már megjelent - szépirodalmi, tudományos, szakmai és ismeretterjesztő művének magyarországi kiadó által idegen nyelven történő kiadása esetén a szerzői díj összegében a felek
a) ívenkénti díjazás esetén - nyelvenként - a díjtétel 30-60%-ában, vagy
b) nyelvenként és kiadásonként előre meghatározott összegben, vagy
c) a kereskedelemnek átadott példányok után a kötési költséggel csökkentett limit-ár 5-15%-ában, vagy
d) az értékesített mennyiség árbevételének 10-20%-ában állapodhatnak meg.
(2) Ha a felek az első kiadás díját az (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alapján állapították meg, az újabb azonos nyelvű kiadásokért a szerzőt, második kiadásnál az első kiadásért fizetett szerzői díj 40%-a, a további kiadásoknál pedig 20-20%-a illeti meg.
(3) Amennyiben a szerző a művet idegen nyelvű kiadás céljára írja, az első idegen nyelvű kiadására a mű magyar nyelven megjelenő első kiadására vonatkozó rendelkezéseket, míg a további idegen nyelvű kiadásokra az (1), illetőleg a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

IV. VEGYES RENDELKEZÉSEK

36. §   A kiadó köteles a részére átadott kéziratpéldányok közül egyet hat hónapig megőrizni, azt követően pedig - eltérő szerződési rendelkezés hiányában - a szerző részére visszaadni.
37. §
(1) E rendelet alkalmazásában:
a) Tankönyv az olyan mű, amelynek állami oktatási intézményben vagy tanfolyamon tankönyvként való használatát az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) elrendelte, illetőleg jóváhagyta. Tankönyvnek kell tekinteni azokat az oktatási segédkönyveket is, amelyek használata a hallgatók (tanulók) részére iskolai oktatásban vagy tanfolyamon kötelező.
b) Jegyzet az olyan mű, mely oktatási anyagot tartalmaz és használatát elrendelték, ha nem tartozik az a) pont hatálya alá.
(2) Abban a kérdésben, hogy valamely művet tankönyvnek vagy jegyzetnek kell-e tekinteni, vita esetén az oktatási intézmény (tanfolyam) felett felügyeletet gyakorló miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) dönt.
(3) Tankönyv megírására, vagy átdolgozására a kiadó csak olyan szerzővel köthet szerződést, akit az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) erre kijelölt.
38. §   E rendelet alkalmazásában
a) kiadónak azt a jogi személyt kell tekinteni, aki a szerzővel a mű kiadására szerződést köt,
b) szerkesztőnek azt kell tekinteni, aki
- gyűjteményes mű esetében az egyszerű válogatást meghaladó tevékenységet végez, illetőleg
- több szerző művét egységes szerkezetbe foglalja.
39. §   Az 1. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó szerződés alapján a magyar szerzőt jogok és kötelességek kizárólag a magyar kiadóval szemben illetik meg, illetőleg terhelik.
40. §
(1) A kiadói szerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a szerző engedélyezi műve meghatározott - egy vagy több - idegen nyelvű kiadásának előkészítését, továbbá, hogy a kiadó ezt a jogot - a szerző hozzájárulása nélkül - más magyar kiadóra átruházhatja. Ez a megállapodás a felek által kikötött határidőre szól, időtartama azonban a szerződés időtartamán túl nem terjedhet. A mű idegen nyelvű kiadása esetén a szerzővel külön szerződést kell kötni.
(2) A megállapodás tartama alatt
a) a szerző hozzájárulását megadottnak kell tekinteni minden olyan kiadói tevékenységhez (pl. fordítás), amely az idegen nyelvű kiadás előkészítéséhez szükséges;
b) a szerző a mű kiadására sem belföldön, sem külföldön más kiadóval nem szerződhet.
(3) Az idegen nyelvű kiadás előkészítésének engedélyezéséért a szerzőt külön díj illeti meg, a díj összegét a felek állapítják meg. Ha az idegen nyelvű kiadásra a szerződés létrejön, az ennek alapján járó szerzői díjból az idegen nyelvű kiadás engedélyezéséért fizetett díjat le kell vonni.
41. §
(1) Ez a rendelet az 1970. évi január hó 1. napján lép hatályba, egyidejűleg
- a kiadói szerződések és az írói tevékenységgel kapcsolatos egyes szerződések feltételeiről szóló, a 2/1968. (III. 17.) MM rendelettel és a 2/1969. (II. 19.) MM rendelettel módosított 4/1964. (XI. 26.) MM rendelet, továbbá
- az egyetemi és főiskolai jegyzetkiadásról, valamint a hallgatók jegyzetellátásáról szóló, a 149/1962. (MK 15.) MM utasítással módosított és kiegészített 169/1961. (MK 24.) MM utasítás díjtételei
hatályukat vesztik.
(2) Ez a rendelet a hatálybalépése előtt kötött szerződéseket nem érinti, azokra az 1969. évi december hó 31. napján hatályban levő jogszabályokat továbbra is alkalmazni kell, a felek azonban megállapodhatnak abban, hogy a műnek az ilyen szerződés alapján történő második, illetőleg további kiadására e rendeletet alkalmazzák.

melléklet az 1/1970. (iii. 20.) mm rendelethez

I. SZÉPIRODALMI MŰVEK

a) Regények, elbeszélések és egyéb szépirodalmi jellegű prózai művek
  Szerzői ívenként
5 000 példányig (alappéldányszám) 1 400-3 000 Ft
5 001-10 000 példányig ezer példányonként 250- 400 Ft
10 001-20 000 példányig ezer példányonként 150- 250 Ft
20 001-től ezer példányonként 100- 180 Ft
A gyermekek és az ifjúság részére készült műveknél, ha azok egy kiadásban 15 000 példánynál magasabb példányszámban jelennek meg, a tizenötezren felüli példányokért a táblázat szerint járó díjnak 50%-a folyósítható  
   
b) Nagy példányszámban megjelenő lektűr jellegű művek (pl. detektív- és kalandregény, regényes életrajz stb.)  
   
    Szerzői ívenként
20 000 példányig (alappéldányszám) 1 040- 2 000 Ft
20 001-30 000 példányig ezer példányonként 80- 120 Ft
30 001-50 000 példányig ezer példányonként 50- 100 Ft
50 001-től ezer példányonként 30- 80 Ft
   
c) Versek (lírai és elbeszélő költemények, verses színművek, gyermekversek)  
   
    Sordíj
3 000 példányig (alappéldányszám) 8,00- 18,00 Ft
3 001-6 000 példányig ezer példányonként 1,20- 2,50 Ft
6 001-10 000 példányig ezer példányonként 1,00- 2,00 Ft
10 001-20 000 példányig ezer példányonként 0,70- 1,50 Ft
20 001-től ezer példányonként 0,50- 1,00 Ft
A gyermekek és az ifjúság részére készült műveknél, ha azok egy kiadásban 6000 példánynál magasabb példányszámban jelennek meg, a hatezren felüli példányok után a táblázat szerint járó díjnak 30%-a folyósítható  
  1. Példa a 21. §-hoz.
Élő író regényének első kiadása 5000, második kiadása 3000, harmadik kiadása 10 000 példányban jelenik meg. A második kiadás díja a 6-8 ezer példány után járó díjak összege, míg a harmadik kiadás díja a 9-18 000 példány után járó díjak összege.
  2. Példa a 18. § (3) bekezdéshez.
Élő író regénye 4000 példányban jelenik meg első kiadásban, de a díjat 5000 példány - alappéldányszám - után fizetik ki. Ha a második kiadás további 4000 példányban jelenik meg, az első kiadás során többletként kifizetett 1 000 példányra eső díjat a második kiadás díjából le kell vonni.
  3. Példa a 23. §-hoz.
Élő író verses kötete első kiadásban 1500 példányban jelent meg, a díjat a kiadó 3000 példányig - alappéldányszámig - fizette ki. A második kiadás újabb 1500 példányban jelenik meg. Az együttes számítás folytán nem járna díj. Ilyen esetben a korábban fizetett díj 20%-át kell a második kiadásért kifizetni.

II. TUDOMÁNYOS ÉS SZAKMAI MŰVEK

  Szerzői ívenként
a) Tudományos és szakmai mű 1 000-3 000 Ft
b) Tudományos jellegű vagy szövegmagyarázó jegyzet 600-1 600 Ft
c) Tudományos jellegű szövegkritikai munkák 300- 800 Ft
d) Bibliográfiai szöveg adatonként 4 Ft  
idegen nyelvű adatonként 7 Ft  
de ívenként legfeljebb  
magyar nyelvű 1 200 Ft
idegen nyelvű 2 100 Ft
e) Gyűjteményismertetések, katalógusok, jogszabálygyűjtemények és az ezeket magyarázó jegyzetek
A második kiadás után az első kiadásért fizetett díj 40%-a, további kiadásai után pedig 20-20%-a jár

200- 600 Ft
  4. Példa a 26. § (1) bekezdéséhez.
Az első kiadásért ívenként 1500 forintot állapítottak meg, a második kiadás díjának kiszámításánál ennél magasabb összeg, de legfeljebb 3000 forint vehető alapul.

III. ISMERETTERJESZTŐ MŰVEK

    Szerzői ívenként
10 000 példányig (alappéldányszám) 1 000-3 000 Ft
10 001-20 000 példányig ezer példányonként 60- 150 Ft
20 001 -től ezer példányonként 40- 120 Ft
Lásd az 1., 2. és 3. számú példákat  

IV. TANKÖNYVEK

Tankönyv 1 000-3 000 Ft
Tankönyvben (szöveggyűjteményben) először megjelenő eredeti műveket (fordításokat) a műfajcsoport alappéldányszámára meghatározott tarifa szerint kell díjazni  

V. JEGYZETEK

a) Középfokú és egyéb tanfolyami jegyzet 400- 700 Ft
b) Felsőfokú jegyzet  
- kari 500- 800 Ft
- egységes 600-1 000 Ft

VI. FORDÍTÁSOK

a) Prózai fordítások  
- idegen nyelvről magyar nyelvre 400- 900 Ft
- magyar nyelvről idegen nyelvre 600-1 100 Ft
- idegen nyelvről idegen nyelvre 800-1 300 Ft
b) Versfordítások Sordíj
- idegen nyelvről magyar nyelvre 5,00-10,00 Ft
- magyar nyelvről idegen nyelvre 8,00-15,00 Ft
A második kiadás után az első kiadásért fizetett díj 40%-a, további kiadásai után pedig 20-20%-a jár  
Kevésbé ismert nyelv esetén a díjtételek legfeljebb 30%-kal emelhetők  

VII. LEXIKON - ENCIKLOPÉDIA - SZÓTÁR

a) Lexikon, enciklopédia stb. szócikkei ívenként 800-2 200 Ft
b) Lexikon, enciklopédia stb. szerkesztése ívenként 400- 800 Ft
c) Szótár, szópáronként 1,20- 2,00 Ft
d) Szótár szerkesztése ívenként 800-2 000 Ft
A második kiadás után az első kiadásért fizetett díj
20%-a, a további kiadásokért pedig 10%-a jár
 
Ha az illető nyelven Magyarországon még nem jelent meg szótár, a díj legfeljebb 40%-kal növelhető. Több-nyelvű szótár díját nyelvenként 20%-kal lehet felemelni  

VIII. SZERKESZTŐI DÍJAK

  Szerzői ívenként
a) Többszerzős tudományos, szakmai és ismeretterjesztő mű szerkesztése (a tematikai arányok kialakítása, a szerzők munkájának összehangolása, egyes részek, fejezetek koordinálása, a mű szakmai terminológiai és stiláris egységének biztosítása stb.)



200- 600 Ft
b) Tankönyvi szöveggyűjtemény válogatása, szerkesztése és magyarázó jegyzetekkel ellátása (a három munkafeladat együttesen)

200- 800 Ft
c) Gyűjteményes szépirodalmi mű (antológia)  
- válogatása és szerkesztése (a két munkafeladat együttesen)
300- 700 Ft
- szerkesztése 100- 400 Ft
A második kiadás után az első kiadásért fizetett díj 40%-a, a további kiadások után pedig 20-20%-a jár  

IX. EGYÉB DÍJAK

a) Elő- és utószó 1 000-3 000 Ft
Amennyiben az egy ívet el nem érő elő- és utószóért 500 forintnál kevesebb díj járna, azt erre az összegre lehet kiegészíteni  
b) Tárgymutatóért a feldolgozott mű terjedelme után szerzői ívenként 25-50 forint fizethető  
A második kiadás után az első kiadásért fizetett díj
40%-a, a további kiadások után pedig 20-20%-a jár
 
  • A jogszabály 1970. március 20-án jelent meg a Magyar Közlöny 17. számában.