Hatályos állapot
Közlönyállapot
1998.06.24. - 1998.08.22.
1998.08.23. - 2000.01.05.
2000.01.06. - 2000.03.31.
2000.04.01. - 2000.11.28.
2000.11.29. - 2001.05.27.
2001.05.28. - 2002.03.16.
2002.03.17. - 2002.04.19.
2002.04.20. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2004.01.21.
2004.01.22. - 2005.06.30.
2005.07.01. - 2006.02.14.
2006.02.15. - 2007.05.12.
2007.05.13. - 2007.12.26.
2007.12.27. - 2008.05.15.
2008.05.16. - 2010.03.31.
2010.04.01. - 2010.07.31.
2010.08.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.12.23.
2011.12.24. - 2012.02.10.
2012.02.11. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.12.04.
2013.12.05. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2015.03.30.
2015.03.31. - 2015.04.28.
2015.04.29. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.09.18.
2017.09.19. - 2017.10.29.
2017.10.30. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet

a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 50. §, 60. §-aiban, és 88. §-ának (2) bekezdésében és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. §   E rendelet alkalmazásában:
a) munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni;
b) szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat;
c) személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti;
d) munkát végző személy: aki nem szervezett munkavégzés keretében járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen tevékenységet folytat;
e) szakképző intézmény: a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-a szerinti intézmény;
e) szakképző intézmény: a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 4. § (1) bekezdése szerinti intézmény;
f) tanuló: minden szakmunkás-, szakközépiskolai, szakiskolai és speciális szakiskolai, illetve egyéb szakmai jellegű képzésben és átképzésben részesülő személy;
g) hallgató: felsőoktatási intézménybe jelentkező, illetve felsőoktatási intézménnyel hallgatói, illetve tanulói jogviszonyban álló személy;
h) pszichoszociális kóroki tényezők: olyan tartós szociális rizikó-szituációk (pl. szociális izoláció, konfliktus munkatárssal vagy vezetővel), illetve kényszerű életmódváltozási esemény és élmény (migráció, kényszerű tárgyvesztés stb.), amelyek úgynevezett rizikódiszpozíció (pl. A-típusú magatartásminta) fennállása esetén pszichés vagy pszichoszomatikus megbetegedéshez, balesethez, társadalmi beilleszkedési zavarhoz vezethetnek;
i) expozíció: a munkahelyen jelenlévő és a munkavállalót érő kóroki tényező(k) hatásának való kitettség; mennyiségi meghatározása: az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata;
j) biológiai monitorozás: biológiai anyagból (vér, vizelet) a munkakörnyezetben előforduló anyagok vagy metabolitjaiknak, illetőleg hatásuknak rendszeres mennyiségi meghatározása és regisztrálása;
k) munkaügyi központ: megyei (fővárosi) munkaügyi központ és kirendeltségei;
k) munkaügyi központ: a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve;
l) foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy a vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzését különböző foglalkozásokban;
l) foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy a vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzését különböző foglalkozásokban, illetve az alkalmi munkavállalók esetében annak megállapítása, hogy az alkalmi munkavállaló mely foglalkoztatási korlátozás mellett folytathat tevékenységet;
l) foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy a vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzését különböző foglalkozásokban, vagy az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka és alkalmi munka esetében annak megállapítása, hogy a munkavállaló mely foglalkoztatási korlátozás mellett folytathat tevékenységet;
l) foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy az álláskereső vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzést különböző foglalkozásokban, vagy annak megállapítása, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka és alkalmi munka, továbbá a közfoglalkoztatás esetében a munkavállaló mely foglalkoztatási korlátozás mellett folytathat tevékenységet;
l) foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy az álláskereső vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzést különböző foglalkozásokban, vagy annak megállapítása, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka és alkalmi munka, továbbá a közfoglalkoztatás esetében a munkavállaló, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka esetében az elkövető, a büntető ügyben kiszabott közérdekű munka esetében az elítélt mely foglalkoztatási korlátozás, illetve kizárás mellett folytathat tevékenységet;
m) munkaviszony: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkavégzésre irányuló jogviszony.
m) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálya alá tartozó munkavégzésre irányuló jogviszony;
n) idősödő: az egyénre irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy;
o) sérülékeny csoportok: fiatalkorúak, továbbá terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, valamint idősödők;
o) sérülékeny csoportok: fiatalkorúak, továbbá várandós, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, valamint idősödők;
p) nemrégen szült nő: aki legfeljebb hat héttel korábban szült, de gyermekét nem neveli, számára anyatejet nem ad;
q) könnyű munka: az MSZ 21875:1979. „Munkahelyek fűtésének és szellőzésének munkavédelmi követelményei” szabványban meghatározott fogalom szerinti munka.
q) könnyű munka: az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. számú mellékletének 2. táblázata szerint könnyűnek minősülő munka.
q) munkaügyi kirendeltség: a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal munkaügyi kirendeltsége.

A rendelet hatálya

2. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed a (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivételekkel
a) a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében
aa) minden munkáltatóra, aki a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés (a továbbiakban: szervezett munkavégzés) keretében munkavállalót foglalkoztat,
ab) minden munkavállalóra, akit szervezett munkavégzés - beleértve a közhasznú munkát is - keretében foglalkoztatnak belföldön, vagy az aa) pont szerinti munkáltató külföldre küldi munkavégzés céljából,
ab) minden munkavállalóra, akit szervezett munkavégzés - beleértve a közhasznú munkát is - keretében foglalkoztatnak belföldön, továbbá akit az aa) pont szerinti munkáltató külföldre küld munkavégzés céljából, valamint a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult aktív korú nem foglalkoztatott személyre (a továbbiakban: munkavállaló),
ac) a munkaügyi központra,
ad) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. § (5) bekezdés d) pontja szerinti munkanélkülire (a továbbiakban: munkanélküli);
ae) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37/A. §-ának (6) bekezdésében foglalt feladatkörében a települési önkormányzatra;
b) a szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében
ba) a szakképző intézményre,
bb) a tanulóra, a 11. § (2) bekezdésben meghatározott esetben a hallgatóra,
bc) a munkaügyi központra,
bd) a munkanélküliekre;
c) a foglalkoztathatóság szakvéleményezése tekintetében a munkaügyi központra és a munkanélkülire;
c) a foglalkoztathatóság szakvéleményezése tekintetében a munkaügyi központra és a munkanélkülire, valamint az alkalmi munkavállalóra;
d) a személyi higiénés alkalmasság vizsgálata és véleményezése tekintetében a munkát végző személyre.
(1) A rendelet hatálya - (2) bekezdésekben foglalt kivételekkel - kiterjed
a) a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében
aa) a c) pont szerinti munkáltató kivételével minden munkáltatóra, amely a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés (a továbbiakban: szervezett munkavégzés) keretében munkavállalót foglalkoztat,
ab) minden munkavállalóra, akit szervezett munkavégzés - beleértve a közhasznú munkát is,- keretében foglalkoztatnak belföldön, és nem tartozik a c) pont hatálya alá, továbbá akit az aa) pont szerinti munkáltató külföldre küld munkavégzés céljából, valamint a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult aktív korú nem foglalkoztatott személyre (a továbbiakban együtt: munkavállaló),
ac) a munkaügyi központra,
ad) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. § (5) bekezdés d) pontja szerinti álláskeresőre (a továbbiakban: álláskereső),
ae) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37/A. § (6) bekezdésében foglalt feladatkörében a települési önkormányzatra;
b) a szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében
ba) a szakképző intézményre,
bb) a tanulóra, a 11. § (2) bekezdésben meghatározott esetben a hallgatóra,
bc) a munkaügyi központra,
bd) az álláskeresőkre;
c) a foglalkoztathatóság szakvéleményezése tekintetében a munkaügyi központra és az álláskeresőre, valamint a 16/A. §-ban meghatározott szakvéleményt kérő személyre és az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunkára vagy alkalmi munkára munkaviszonyt létesítő munkáltatóra;
d) a személyi higiénés alkalmasság vizsgálata és véleményezése tekintetében a munkát végző személyre.
(1) E rendelet hatálya - (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed
a) a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében
aa) a c) pont szerinti munkáltató kivételével minden munkáltatóra, amely a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés (a továbbiakban: szervezett munkavégzés) keretében munkavállalót foglalkoztat,
ab) minden munkavállalóra, akit szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatnak belföldön és nem tartozik a c) pont hatálya alá, továbbá akit az aa) alpont szerinti munkáltató külföldre küld munkavégzés céljából; valamint a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult aktív korú nem foglalkoztatott személyre (a továbbiakban együtt: munkavállaló);
b) a szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében
ba) a szakképző intézményre,
bb) a tanulóra, a 11. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a hallgatóra,
bc) a munkaügyi központra, valamint a munkaügyi kirendeltségre,
bc) az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalra és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalára,
bd) az álláskeresőkre;
c) a foglalkoztathatóság szakvéleményezése tekintetében a munkaügyi központra, valamint a munkaügyi kirendeltségre és a megváltozott munkaképességű álláskeresőre, a közfoglalkoztatható személyre és a közfoglalkoztatottra (a továbbiakban: közfoglalkoztatott), a közfoglalkoztatást felajánlóra, továbbá az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunkára vagy alkalmi munkára munkaviszonyt létesítő munkáltatóra és elhelyezkedni kívánó személyre;
c) a foglalkoztathatóság szakvéleményezése tekintetében a munkaügyi központra, valamint a munkaügyi kirendeltségre és a megváltozott munkaképességű álláskeresőre, a közfoglalkoztatható személyre és a közfoglalkoztatottra (a továbbiakban: közfoglalkoztatott), a közfoglalkoztatást felajánlóra, az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunkára vagy alkalmi munkára munkaviszonyt létesítő munkáltatóra és elhelyezkedni kívánó személyre, továbbá közérdekű munka esetén az elkövetőre, az elítéltre és a pártfogó felügyelői szolgálatra;
c) a foglalkoztathatóság szakvéleményezése tekintetében az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalra és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalára és a megváltozott munkaképességű álláskeresőre, a közfoglalkoztatható személyre és a közfoglalkoztatottra (a továbbiakban: közfoglalkoztatott), a közfoglalkoztatást felajánlóra, az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunkára vagy alkalmi munkára munkaviszonyt létesítő munkáltatóra és elhelyezkedni kívánó személyre, továbbá közérdekű munka esetén az elkövetőre, az elítéltre és a pártfogó felügyelői szolgálatra;
d) a személyi higiénés alkalmasság vizsgálata és véleményezése tekintetében a munkát végző személyre.
(2) Külön jogszabályokban megfogalmazottak szerint kell eljárni:
a) a gépjárművezetők - ideértve a mezőgazdasági vontatók vezetőit is -, valamint a helyi közforgalmi vasúti járművezetők (villamos meghajtású közúti-vasúti, elővárosi vasúti, a földalatti - Metró és Millenniumi - vasúti, a fogaskerekű vasúti járművezetők), az autóbuszvezetők, a trolibuszvezetők, továbbá a mozgólépcső és siklókezelő jelöltek és vezetők,
b) az országos közforgalmú vasutaknál, a hajózásban és a polgári repülésben dolgozók,
c) a fegyveres erők, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos, szerződéses, sor állománya, valamint a köztisztviselői és a közalkalmazotti állománya, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya,
c) a fegyveres erők, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos, szerződéses, sor állománya, valamint a köztisztviselői és a közalkalmazotti állománya, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya, valamint a közterület-felügyelők,
c) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos, szerződéses, sorállománya, valamint a köztisztviselői és a közalkalmazotti állománya, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya, valamint a közterület-felügyelők, továbbá a Rendőrtiszti Főiskolára, a rendészeti szakközépiskolákba és egyéb belügyi oktatási intézeteknél felvételre jelentkezők, illetve ezen iskolák tanulói és hallgatói,
c) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állománya,
d) a kézilőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert tartani szándékozó, illetve lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személyek,
e) a túlnyomásos munkahelyeken dolgozók
f) az egészségügyi tevékenységet folytatók
g) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével a rendvédelmi szervek hivatásos, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló, közalkalmazotti és igazságügyi alkalmazotti állománya, valamint a hivatásos, kormánytisztviselői, közalkalmazotti és igazságügyi alkalmazotti állományba pályázók,
h) az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya, valamint a hivatásos állományba pályázók,
i) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya és a felvételre jelentkezők,
j) a közterület-felügyelők és a közterület-felügyelői kinevezés előtt állók,
k) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészeti igazgatási szak biztonsági, migrációs, valamint vám- és jövedéki igazgatási szakirányára felvételre jelentkezőket, vagy ilyen szakirányon tanulmányokat folyatató hallgatókat kivéve, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nappali munkarendben folyatatott rendészeti képzésére, a rendészeti szakközépiskolákba és egyéb rendészeti oktatási intézeteknél felvételre jelentkezők, illetve ezen iskolák tanulói és hallgatói,
l) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és hivatásos állománya, valamint a NAV-hoz szolgálati jogviszonyba felvételre jelentkezők
munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatánál és véleményezésénél.
(3) A nukleáris létesítményben foglalkoztatott munkavállalók pszichológiai alkalmassági vizsgálatát külön jogszabály határozza meg.

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata

3. §
(1) Az alkalmasság véleményezése:
a) a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre,
b) a szakmai alkalmasság esetében az adott szakmára, illetve szakmai jellegű képzésre; a munkanélküli esetében szakmai jellegű képzésre, átképzésre, az adott személy számára ellátható foglalkozási csoportokra vagy szakmák megjelölésére,
b) a szakmai alkalmasság esetében az adott szakmára, illetve szakmai jellegű képzésre; az álláskereső esetében szakmai jellegű képzésre, átképzésre, az adott személy számára ellátható foglalkozási csoportokra vagy szakmák megjelölésére,
c) a személyi higiénés alkalmasság esetében a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenységre
történik.
(2) A munkaköri és a szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata lehet előzetes, időszakos és soron kívüli, továbbá a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése a 8. §-ban meghatározott esetekben záróvizsgálattal egészül ki.
(2) A munkaköri és a szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. A munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése a 8. §-ban meghatározott esetekben záróvizsgálattal egészül ki. A szakképző intézménybe jelentkező tanulónál a beiskolázáskor - a pedagógus, a szülő, illetve a tanuló kérésére - pályaválasztási tanácsadás céljából iskolaorvosi vizsgálat végezhető.
(3) A személyi higiénés alkalmassági vizsgálat lehet előzetes és soron kívüli.
(3) A személyi higiénés alkalmassági vizsgálat lehet előzetes, időszakos és soron kívüli.
(4) A munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkavállaló, illetve a tanuló vagy a hallgató, a munkanélküli:
a) a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele
aa) egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e,
ab) nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül,
ac) nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását;
b) esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása, illetőleg a szakma elsajátítása és gyakorlása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt;
c) a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörökben, illetve szakmákban történő munkavégzés esetén személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét, foglalkoztatható-e az adott munkakörben;
d) milyen munkakörben, illetve szakmában és milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás veszélye nélkül, amennyiben átmenetileg vagy véglegesen megváltozott munkaképességű;
e) foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében, illetve folytathatja-e tanulmányait a választott szakmában;
f) szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel;
g) külföldön történő munkavégzés esetén egészségi szempontból várhatóan alkalmas-e az adott országban a megjelölt szakmai feladat ellátására.
(4) A munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkavállaló, illetve a tanuló vagy a hallgató, az álláskereső:
a) a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele
aa) egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e,
ab) nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül,
ac) nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását;
b) esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása, illetőleg a szakma elsajátítása és gyakorlása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt;
c) a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörökben, illetve szakmákban történő munkavégzés esetén személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét, foglalkoztatható-e az adott munkakörben;
d) milyen munkakörben, illetve szakmában és milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás veszélye nélkül, amennyiben átmenetileg vagy véglegesen megváltozott munkaképességű;
e) foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében, illetve folytathatja-e tanulmányait a választott szakmában;
f) szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel;
g) külföldön történő munkavégzés esetén egészségi szempontból várhatóan alkalmas-e az adott országban a megjelölt szakmai feladat ellátására.
(5) A személyi higiénés alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkát végző személy egészségi állapota - a tevékenység gyakorlása esetén - a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületeken nem veszélyezteti-e mások egészségét, folytathat-e tevékenységet az adott munkaterületen.
(6) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálata nem terjed ki a munkaképességváltozás mértékének - a foglalkoztathatóság véleményezésén túl - a rokkantság fokának meghatározására, valamint - az általános orvosi vizsgálattal megállapítható eseteket kivéve - a szellemi képesség és az elmeállapot véleményezésére.
(6) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálata nem terjed ki a munkaképesség változás mértékének, a rokkantság fokának meghatározására, valamint a szellemi képesség és az elmeállapot véleményezésére.
(6) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálata, valamint a foglalkoztathatóság szakvéleményezése nem terjed ki a munkaképesség változás mértékének, a rokkantság fokának meghatározására, valamint a szellemi képesség és az elmeállapot véleményezésére.
(7) A soron kívüli munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálata keretében végzett, HIV fertőzés megállapítására irányuló szűrővizsgálati kötelezettségkörét, a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjét külön jogszabály állapítja meg.

Előzetes munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata

4. §
(1) Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni
a) a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően;
b) a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör (munkahely) megváltoztatása előtt, ha
ba) fizikai munkát végez,
bb) fiatalkorú,
bc) nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben, vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve;
b) a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör, munkahely, munkakörülmények megváltoztatása előtt, ha
ba) fizikai munkát végez,
bb) fiatalkorú,
bc) nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve;
c) a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a kiutazás előtt - kivéve a (2) bekezdés szerinti személyeket - minden munkavállalónál, ha
ca) közepesen nehéz vagy nehéz fizikai megterheléssel járó munkát végez,
cb) a külföldi munkavégzés és a munkakörnyezete a hazainál nagyobb megterhelést ró a munkavállalóra,
cc) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtója a munkavállaló egészségügyi állapotára tekintettel szükségesnek tartja.
d) kirendelés esetén, az új munkahely foglalkozás-egészségügyi orvosának.
(2) Nincs szükség az (1) bekezdés c) pontja szerinti vizsgálat elvégzésére, ha a munkavállaló
a) a külügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 152/1994. (XI. 17.) Korm. rendeletben foglalt feladatok ellátása érdekében tartózkodik külföldön, ha a tervezett külföldi munkavállalás időtartama a három hónapot nem haladja meg,
a) a külügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 166/2006. (VI. 28.) Korm. rendeletben foglalt feladatok ellátása érdekében tartózkodik külföldön, ha a tervezett külföldi munkavállalás időtartama a három hónapot nem haladja meg,
a) a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendeletben foglalt feladatok ellátása érdekében tartózkodik külföldön, ha a tervezett külföldi munkavállalás időtartama a három hónapot nem haladja meg,
b) a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokról szóló 22/1997. (II. 13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik.
b) a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik.
b) a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik.
(3) Előzetes szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni
a) beiskolázás előtt a szakképző intézménybe jelentkező valamennyi tanulónál;
a) a szakképzési évfolyamra történő felvétel, átvétel, illetve továbbhaladás előtt minden olyan esetben, amikor az Országos Képzési Jegyzék szerint a szakképesítés megszerzése szakmai alkalmassági követelményekhez kötött;
b) a szakmaválasztást megelőzően - pályaválasztási tanácsadás céljából - a pedagógus, az iskolaorvos, a szülő vagy a munkaügyi központ kérésére azon tanuló, hallgató esetében, akinél a szakmai jellegű képzésben való részvétel egészségi állapota miatt korlátozott;
b) a szakmaválasztást megelőzően - pályaválasztási tanácsadás céljából - a pedagógus, az iskolaorvos, a szülő vagy a munkaügyi központ kérésére azon képzésben résztvevő esetében, akinél a szakmai jellegű képzésben való részvétel egészségi állapota miatt korlátozott;
b) a szakmaválasztást megelőzően - pályaválasztási tanácsadás céljából - a pedagógus, az iskolaorvos, a szülő vagy a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség kérésére azon képzésben résztvevő esetében, akinél a szakmai jellegű képzésben való részvétel egészségi állapota miatt korlátozott;
b) a szakmaválasztást megelőzően - pályaválasztási tanácsadás céljából - a pedagógus, az iskolaorvos, a szülő vagy az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala kérésére azon képzésben résztvevő esetében, akinél a szakmai jellegű képzésben való részvétel egészségi állapota miatt korlátozott;
c) a munkanélküliek esetében a munkaügyi központ kezdeményezésére.
c) a munkanélküliek esetében a munkaügyi központ kezdeményezésére, továbbá a munkaügyi központ által szakképzésre beiskolázott személy esetén a munkaügyi központ vagy a szakképző intézmény kezdeményezésére.
c) munkanélküliek esetében a munkaügyi központ kezdeményezésére, továbbá a munkaügyi központ által támogatott foglalkozást elősegítő képzésben résztvevő személy esetén a munkaügyi központ vagy önköltséges szakmai felkészítésre jelentkezők esetében a szakképző intézmény kezdeményezésére.
c) álláskeresők esetében a munkaügyi központ kezdeményezésére, továbbá a munkaügyi központ által támogatott foglalkozást elősegítő képzésben résztvevő személy esetén a munkaügyi központ vagy önköltséges szakmai felkészítésre jelentkezők esetében a szakképző intézmény kezdeményezésére.
c) álláskeresők esetében a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség kezdeményezésére, továbbá a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség által támogatott foglalkozást elősegítő képzésben résztvevő személy esetén a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség vagy önköltséges szakmai felkészítésre jelentkezők esetében a szakképző intézmény kezdeményezésére.
c) álláskeresők esetében az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala kezdeményezésére, továbbá az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala által támogatott foglalkozást elősegítő képzésben résztvevő személy esetén az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala vagy önköltséges szakmai felkészítésre jelentkezők esetében a szakképző intézmény kezdeményezésére.
(4) Előzetes személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkát végző személynél a tevékenység gyakorlásának megkezdése előtt.
(5) A rendelet 1. számú mellékletében meghatározott munkakörökben a munkavállalónak, a munkát végző személynek az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat keretében a 2. számú melléklet szerinti „Egészségügyi Nyilatkozat”-ot [14. § (2) bekezdés] kell kitölteni. Tanulónál, hallgatónál a szakmai gyakorlat megkezdése előtt egy héttel kell kitölteni - alkalmassági vizsgálat keretében - az „Egészségügyi Nyilatkozat”-ot.
(5) Az 1. számú mellékletben meghatározott munkakörökben a munkavállalónak, a munkát végző személynek előzetes munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat keretében a 2. számú melléklet szerinti „Egészségügyi Nyilatkozat”-ot, valamint a 17. számú melléklet szerinti „Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok” című könyvet [14. § (2) bekezdés] kell kitölteni. Tanulónál, hallgatónál a szakmai gyakorlat megkezdése előtt egy héttel kell kitölteni - alkalmassági vizsgálat keretében - az „Egészségügyi Nyilatkozat”-ot, valamint az „Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok” című könyvet.
(6) A járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen foglalkoztatni kívánt munkavállaló, illetve e tevékenységeket gyakorolni kívánó munkát végző személy, illetve tanuló, hallgató esetében az előzetes munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat kiegészül az 1. számú mellékletben meghatározott kötelező vizsgálatokkal.
(7) A rendelet 1. számú mellékletében szereplő munkakörökben a munkavállalónál a munkaviszony megszűnését, valamint a munkát végző személynél a tevékenység megszüntetését követő 30 napon belül az újabb munkába álláshoz, a tevékenység újabb gyakorlásához a járványügyi érdekből végzett szakvizsgálatokat csak akkor kell megismételni, ha azokat időközben lezajlott fertőző megbetegedése vagy annak gyanúja indokolja.
(8) A (4)-(7) bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni a külön jogszabályban egyes egészségügyi munkakörökre járványügyi szempontból előírt egyéb alkalmassági vizsgálatok tekintetében is.
(8) Az 1. számú mellékletben leírt vizsgálatok közül előzetes alkalmassági vizsgálat alkalmával a bakteriológiai, a tbc, a lues serologiai vizsgálatokat kötelező elvégezni, a bőrgyógyászati szakvizsgálatot csak panasz vagy tünet esetén. Az időszakos, valamint a soron kívüli vizsgálat alkalmával a bakteriológiai és a lues serologiai vizsgálatokat csak akkor kell elvégeztetni, ha a megbetegedés gyanúja indokolja.
5. §   Azon munkavállaló esetében, akit azonos munkakörben, ismételten foglalkoztatnak és munkakörénél fogva időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra nem kötelezett, valamint nem tartozik a 4. § (3) bekezdés hatálya alá, az előzetes munkaköri alkalmassági vélemény a munkaviszony megszűnését követő 6 hónapig érvényes, amennyiben egészségi állapotában ezalatt változás nem történt.
5. §   Azon munkavállaló esetében, akit azonos munkakörben, ismételten foglalkoztatnak és munkakörénél fogva időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra nem kötelezett, valamint nem tartozik a 4. § (5) bekezdés hatálya alá, az előzetes munkaköri alkalmassági vélemény a munkaviszony megszűnését követő 6 hónapig érvényes, amennyiben egészségi állapotában ezalatt változás nem történt.

Időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálat

6. §
(1) A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak időszakos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából. Az időszakos vizsgálatokat
a) a 18. életévét be nem töltött munkavállalónál évente,
b) a 3. számú melléklet szerinti fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében, az ott meghatározott gyakorisággal,
b) az idősödő munkavállalónál - amennyiben nem tartozik a c)-i) pontok hatálya alá - évente,
c) a 4. számú melléklet szerinti fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott ilyen tevékenységet végző munkavállalónál a mellékletben szereplő gyakorisággal,
c) a 3. számú melléklet szerinti fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében, az ott meghatározott gyakorisággal,
d) a 5. számú melléklet szerint fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál kétévente,
d) a 4. számú melléklet szerinti fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott ilyen tevékenységet végző munkavállalónál a mellékletben szereplő gyakorisággal,
e) a pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett, a 6. számú melléklet szerinti munkavállalónál évente,
e) a 5. számú melléklet szerint fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál kétévente,
e) a 5. számú melléklet szerint fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál évente,
f) a külön jogszabály szerinti korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkozatott olyan munkavállalónál, aki nem tartozik a b)-e) pontok hatálya alá, évente,
f) a pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett, a 6. számú melléklet szerinti munkavállalónál évente,
g) külföldi munkavégzés esetén az a)-f) pontok hatálya alá tartozó munkavállalónál (amennyiben az időszakos munkaalkalmassági vizsgálatok elvégzése külföldön nem biztosított), átmeneti itthon-tartózkodása alkalmával, illetve hazalátogatásakor, legfeljebb évente
g) a külön jogszabály szerinti korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkozatott olyan munkavállalónál, aki nem tartozik a b)-e) pontok hatálya alá, évente,
h) a külön jogszabály szerinti biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalónál évente
h) külföldi munkavégzés esetén az a)-f) pontok hatálya alá tartozó munkavállalónál (amennyiben az időszakos munkaalkalmassági vizsgálatok elvégzése külföldön nem biztosított), átmeneti itthon-tartózkodása alkalmával, illetve hazalátogatásakor, legfeljebb évente,
i) a külön jogszabály szerinti biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalónál évente
i) a külön jogszabály szerinti biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalónál, továbbá az 1. számú mellékletben szereplő munkakörökben dolgozó munkavállalóknál, illetve tevékenységet végző személyeknél évente
kell elvégezni.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti időszakos vizsgálatok a 3. számú mellékletben meghatározott esetekben biológiai monitorozást is magukba foglalnak. A biológiai monitorozáshoz szükséges vizsgálatok gyakoriságát a foglakozás-egészségügyi orvos az expozíció figyelembevételével határozza meg.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti időszakos vizsgálatok a 3. számú mellékletben meghatározott esetekben biológiai monitorozást is magukba foglalnak. A biológiai monitorozáshoz szükséges vizsgálatok gyakoriságát a foglalkozás-egészségügyi orvos az expozíció figyelembevételével határozza meg. Az (1) bekezdés i) pontja szerinti évenkénti időszakos alkalmassági vizsgálatot az 1. számú mellékletben szereplő munkakörökben dolgozó munkavállalóknál, illetve tevékenységet végző személynél is el kell végezni.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti időszakos vizsgálatok a 3. számú mellékletben meghatározott esetekben biológiai monitorozást is magukba foglalnak. A biológiai monitorozáshoz szükséges vizsgálatokat a 3. számú melléklet szerinti gyakorisággal kell elvégezni. Ettől eltérő gyakoriságot a foglalkozás-egészségügyi orvos az expozíció figyelembevételével határozhat meg.
(3) A tanulói jogviszony fennállása alatt időszakos alkalmassági vizsgálatot kell végezni a szakmai alkalmasság újbóli véleményezése céljából
a) a szakképző intézmény valamennyi tanulójánál évente;
a) a szakképzési évfolyamra járó valamennyi tanulónál, amennyiben az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megszerzése alkalmassági követelményekhez kötött;
b) a tanulónál, azokban a munkakörökben, amelyekben a munkavállalót egy évnél gyakrabban kell időszakos alkalmassági vizsgálatban részesíteni, az adott munkakörre előírt gyakorisággal.
(4) A 3. számú mellékletben nem szereplő és idült vagy késői hatású veszélyes anyagok esetében, a munkáltatótól megkapott biztonsági adatlapon szereplő információk alapján évenként időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni.
(5) Az időszakos munkaköri, illetve szakmai alkalmassági vizsgálatot végző orvos a vizsgálati eredmények alapján az (1) és (3) bekezdésekben előírtaknál rövidebb érvényességi időt is megállapíthat.
(6) Az alkalmi munkavállaló foglalkoztathatóságának vizsgálatát évente meg kell ismételni.

Soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat

7. §
(1) Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni
a) ha a munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató, illetve a munkanélküli egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására;
a) ha a munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató, illetve az álláskereső egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására;
b) ha az „Egészségügyi Nyilatkozat”-on nyilatkozat tételére kötelezett munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató az ott felsorolt tüneteket észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élőkön;
c) heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően;
d) a c) pont szerinti heveny foglalkozási megbetegedésen kívül a munkavállaló, tanuló vagy hallgató olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, illetve 30 napos keresőképtelenséget követően;
d) a c) pont szerinti heveny foglalkozási megbetegedésen kívül a munkavállaló, tanuló vagy hallgató olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, illetve 30 napos keresőképtelenséget követően, valamint a külön jogszabály szerinti 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezők hatásának kitett munkavállaló esetén a 10 napot meghaladó keresőképtelenséget követően;
e) ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved;
f) ha a munkavállaló munkavégzése - nem egészségi ok miatt - 6 hónapot meghaladóan szünetel.
g) ha az a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítésre irányuló, a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kérelem benyújtásához szükséges.
(2) Soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha a munkát végző személy a 2. számú melléklet III. 1. alpontjában felsorolt tünetek bármelyikét észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élő személyen.
(3) Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet
a) a foglalkozás-egészségügyi orvos;
b) az iskolaorvos;
c) a háziorvos, illetve a kezelőorvos minden olyan heveny vagy idült betegség után, amely a munkavállaló, illetve a munkát végző személy munkaalkalmasságát befolyásolhatja;
d) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) városi (fővárosi kerületi) intézetének tisztiorvosa;
d) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség) felügyelője;
d) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelősége (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség) felügyelője;
d) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve munkavédelmi felügyelősége (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség) felügyelője;
d) a fővárosi és megyei kormányhivatal, mint munkavédelmi hatóság munkavédelmi felügyelősége (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség) felügyelője;
d) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi hatósági és munkaügyi hatósági feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala;
e) a munkáltató, a szakképző és felsőoktatási intézmény vezetője;
f) a munkaügyi központ;
f) a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség;
f) az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala;
g) a munkavállaló, a munkát végző személy, a tanuló vagy a hallgató.

Záróvizsgálat

8. §   Záróvizsgálatot kell végezni
a) a külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor;
b) idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén, illetve akkor, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott, a foglalkoztatás megszűnésekor;
b) idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet megszűnésekor, továbbá ha a foglalkoztatott korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott;
c) külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően.
8. §   A munkáltató kezdeményezésére záróvizsgálatot kell végezni
a) a külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor;
b) idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet megszűnésekor, továbbá ha a foglalkoztatott korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott;
c) külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően.

Fokozottan járványveszélyes, illetve a hazaitól jelentősen eltérő éghajlatú területen történő munkavégzésre vonatkozó további szabályok

9. §
(1) Külföldi munkavégzés esetén, ha a kiutazás a 7. számú melléklet szerinti fokozottan járványveszélyes vagy a munkavállalót jelentősen megterhelő, a hazaitól nagymértékben eltérő klímájú területre történik, az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat során a foglalkozás-egészségügyi orvos szakmai állásfoglalást kérhet a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Fertőző és Trópusi Betegségek Tanszékétől, illetve Trópusi Szakambulanciájától a tartózkodás veszélyeire vonatkozólag.
(1) Külföldi munkavégzés esetén, ha a kiutazás a 7. számú melléklet szerinti fokozottan járványveszélyes vagy a munkavállalót jelentősen megterhelő, a hazaitól nagymértékben eltérő klímájú területre történik, az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat során a foglalkozás-egészségügyi orvos szakmai állásfoglalást kérhet a Szent László Kórház Trópusi Ambulanciájától a tartózkodás veszélyeire vonatkozólag.
(2) Amennyiben a külföldi munkavégzés fokozottan járványveszélyes, vagy a munkavállalót nagymértékben megterhelő, a hazaitól jelentősen eltérő éghajlatú területen történik, a Magyar Köztársaság területén eltöltött szabadságidő alatt - illetve a végleges hazatérést követően - az érintett személynek vizsgálaton kell részt vennie az (1) bekezdésben megjelölt intézményben.

A különös védelmet igénylő (sérülékeny) csoportok foglalkoztatása

Nő foglalkoztatása

10. §
(1) A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy
a) a nők (különös tekintettel a fogamzóképes korúakra és a terhesekre - ezen belül a terhesség korai szakaszában lévőkre -, nemrégen szült, szoptató anyákra, az anyatejet adókra),
b) a fiatalkorúak,
c) az öregségi nyugdíjkorhatár felettiek
alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak az 8. számú mellékletben felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre.
(1) A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy a nők (különös tekintettel a fogamzóképes korúakra és a terhesekre - ezen belül a terhesség korai szakaszában lévőkre -, a nemrégen szült, a szoptató anyákra, az anyatejet adókra) alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a 8. számú mellékletben felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre.
(1) A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy a nők (különös tekintettel a fogamzóképes korúakra és a várandósokra - ezen belül a várandósság korai szakaszában lévőkre -, a nemrégen szült, a szoptató anyákra, az anyatejet adókra) alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a 8. számú mellékletben felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre.
(2) Az 9. számú melléklet szerinti, a munkakörnyezetben jelenlévő kóroki tényezők esetében a jelen rendeletben foglaltak végrehajtása érdekében a munkáltató köteles kockázatbecslést végezni, és megállapítani azokat az intézkedéseket, amelyekkel az (1) bekezdés szerinti személyek egészségét és biztonságát garantálni kell.
(2) A 9. számú melléklet szerinti, a munkakörnyezetben jelen lévő kóroki tényezők esetében a jelen rendeletben foglaltak végrehajtása érdekében a munkáltató köteles kockázatbecslést végezni és megállapítani azokat az intézkedéseket, amelyekkel az (1) bekezdés szerinti személyek egészségét és biztonságát garantálni kell.
(3) A tanulónak a szakma elsajátításához szükséges - egészségkárosodás kockázatával járó munkakörülmények közötti - foglalkoztatása nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely a szakma elsajátításához szükséges.

Fiatalkorú foglalkoztatása

10/A. §
(1) A fiatalkorú munkaviszony keretében történő foglalkoztatását tiltó vagy feltételekkel megengedő megterhelések listáját a 8. számú melléklet tartalmazza.
(2) Azon munkakörülmények felsorolását, amelyek fennállása esetén a fiatalkorú foglalkoztatásához az alkalmassági vizsgálat keretében elvégzett kockázatbecslés szükséges a 9/A. számú melléklet tartalmazza.
(3) A tanulónak a szakma elsajátításához szükséges - egészségkárosodás kockázatával járó munkakörülmények közötti - foglalkoztatása nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely a szakma elsajátításához szükséges.

Idősödő munkavállaló foglalkoztatása

10/B. §
(1) A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy az idősödő munkavállalók alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a 8. számú mellékletben felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre.
(2) Az idősödő munkavállaló foglalkoztatásánál fokozottan törekedni kell a munkának a munkavállaló munkaképességéhez való igazítására.

A vizsgálatokat végző személyek, illetve szervek

11. §
(1) A munkaköri alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon - külön jogszabályban meghatározott kivételekkel - a 2. § (1) bekezdés ab) pontjában szereplő munkavállaló esetében a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos végzi.
(2) A szakmai alkalmasság előzetes vizsgálatát és véleményezését első fokon a szakképző intézménybe jelentkező tanulóknál a fogadó intézmény iskolaorvosa, ennek hiányában az intézmény vezetőjének kezdeményezésére az ÁNTSZ megyei intézete által kijelölt foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa végzi, e tevékenység gyakorlása szempontjából az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (továbbiakban: OMFI) Ifjúsági Egészségvédelmi Intézetének az orvosa szakellátó hely orvosának minősül. A hallgatónál a felsőoktatási intézmény kérésére - az OMFI Ifjúsági Egészségvédelmi Intézete által megadott szempontok szerint - szakmai alkalmassági vizsgálat végezhető.
(2) A szakmai alkalmasság előzetes vizsgálatát és véleményezését első fokon a szakképző intézménybe jelentkező tanulóknál a fogadó intézmény iskolaorvosa, ennek hiányában az intézmény vezetőjének kezdeményezésére az ÁNTSZ megyei intézete által kijelölt foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa végzi, e tevékenység gyakorlása szempontjából a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Ifjúsági Pálya- és Szakmai Alkalmasságot Vizsgáló Osztály (a továbbiakban: OKK Ifjúsági Vizsgáló Osztály) orvosa szakellátó hely orvosának minősül. A hallgatónál a felsőoktatási intézmény kérésére, valamint az iskolarendszeren kívüli képzésben résztvevőnél - az OKK Ifjúsági Vizsgáló Osztály által megadott szempontok szerint - szakmai alkalmassági vizsgálat végezhető.
(2) A szakmai alkalmasság előzetes vizsgálatát és véleményezését első fokon a szakképző intézménybe jelentkező tanulóknál a fogadó intézmény iskolaorvosa, ennek hiányában az intézmény vezetőjének kezdeményezésére az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI) által kijelölt foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa végzi, e tevékenység gyakorlása szempontjából az OMFI Ifjúsági Vizsgáló Osztálya orvosa szakellátó hely orvosának minősül. A hallgatónál a felsőoktatási intézmény kérésére, valamint az iskolarendszeren kívüli képzésben résztvevőnél - az OMFI Ifjúsági Vizsgáló Osztály által megadott szempontok szerint - szakmai alkalmassági vizsgálat végezhető.
(2) A szakmai alkalmasság előzetes vizsgálatát és véleményezését első fokon a szakképző intézménybe jelentkező tanulóknál a fogadó intézmény iskolaorvosa, ennek hiányában az intézmény vezetőjének kezdeményezésére a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által kijelölt foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa végzi. A hallgatónál a felsőoktatási intézmény kérésére, valamint az iskolarendszeren kívüli képzésben résztvevőnél - a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által megadott szempontok szerint - szakmai alkalmassági vizsgálat végezhető.
(3) A szakképző és felsőoktatási intézmény tanulóinak, hallgatóinak időszakos szakmai és soron kívüli szakmai alkalmassági vizsgálatát és véleményezését első fokon
a) Budapesten és Pest megyében az OMFI Ifjúsági Egészségvédelmi Intézete által szakmai indokok alapján kiválasztott szakképző intézményeknél az intézet orvosa, egyéb tekintetben a fogadó intézmény iskolaorvosa,
a) Budapesten és Pest megyében az OKK Ifjúsági Vizsgáló Osztálya által szakmai indokok alapján kiválasztott szakképző intézményeknél az intézet orvosa, egyéb tekintetben a fogadó intézmény iskolaorvosa,
a) Budapesten és Pest megyében az OMFI Ifjúsági Vizsgáló Osztálya által szakmai indokok alapján kiválasztott szakképző intézményeknél az intézet orvosa, egyéb tekintetben a fogadó intézmény iskolaorvosa,
a) Budapesten és Pest megyében a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által szakmai indokok alapján kiválasztott szakképző intézményeknél az intézet orvosa, egyéb tekintetben a fogadó intézmény iskolaorvosa,
b) a többi megyében a fogadó intézmény iskolaorvosa, ennek hiányában az intézmény vezetőjének a kezdeményezésére az ÁNTSZ megyei intézete által kijelölt foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa
b) a többi megyében a fogadó intézmény iskolaorvosa, ennek hiányában az intézmény vezetőjének a kezdeményezésére az OMFI által kijelölt foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa
b) a többi megyében a fogadó intézmény iskolaorvosa, ennek hiányában az intézmény vezetőjének a kezdeményezésére a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által kijelölt foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa
(4) A munkanélküliek szakmai alkalmassági vizsgálatát és véleményezését első fokon a munkanélküli lakóhelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa végzi.
(4) A munkanélküliek, valamint az önköltséges szakmai felkészítésre jelentkezők szakmai alkalmassági vizsgálatát és véleményezését első fokon a munkanélküli, illetve az önköltséges szakmai felkészítésre jelentkező lakóhelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa végzi.
(4) Az álláskeresők, valamint az önköltséges szakmai felkészítésre jelentkezők szakmai alkalmassági vizsgálatát és véleményezését első fokon az álláskereső, illetve az önköltséges szakmai felkészítésre jelentkező lakóhelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa végzi.
(5) A személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot a munkát végző személyek esetében a háziorvos végzi, alkalmatlanság esetén az ÁNTSZ területileg illetékes városi (fővárosi kerületi) intézeténél - járványügyi érdekből - a tevékenységtől eltiltást kezdeményezi.
(5) A személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot a munkát végző személyek esetében a háziorvos végzi, alkalmatlanság esetén az ÁNTSZ területileg illetékes kistérségi intézeténél - járványügyi érdekből - a tevékenységtől eltiltást kezdeményezi.
(5) A személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot a munkát végző személyek esetében a háziorvos végzi, alkalmatlanság esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézeténél - járványügyi érdekből - a tevékenységtől eltiltást kezdeményezi.
(5) A személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot a munkát végző személyek esetében a háziorvos végzi, alkalmatlanság esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (kerületi) hivatalánál - járványügyi érdekből - a tevékenységtől eltiltást kezdeményezi.
12. §
(1) Ha a munkavállaló vagy a munkáltató a munkaköri alkalmasság, illetve a tanuló és a hallgató vagy a szakképző és felsőoktatási intézmény, a munkaügyi központ és a munkanélküli a szakmai alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a 10. számú melléklet szerinti „Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél.
(1) Ha a munkavállaló vagy a munkáltató a munkaköri alkalmasság, illetve a tanuló és a hallgató vagy a szakképző és felsőoktatási intézmény, a munkaügyi központ és az álláskereső a szakmai alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a 10. számú melléklet szerinti „Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél.
(1) Ha a munkavállaló vagy a munkáltató a munkaköri alkalmasság, illetve a tanuló és a hallgató vagy a szakképző és felsőoktatási intézmény, a munkaügyi központ, a munkaügyi kirendeltség és az álláskereső a szakmai alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a 10. számú melléklet szerinti „Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél.
(1) Ha a munkavállaló vagy a munkáltató a munkaköri alkalmasság, illetve a tanuló és a hallgató vagy a szakképző és felsőoktatási intézmény, az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala és az álláskereső a szakmai alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a 10. számú melléklet szerinti „Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél.
(2) A munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát és véleményezését a munkanélküli, a tanuló és a hallgató lakóhelye, a szakképző és felsőoktatási intézmény székhelye, a munkaügyi központ és a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi, a véleményt a 11. számú melléklet szerinti „Másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény” elnevezésű nyomtatványon közli a kérelmezővel. Amennyiben a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatára az első fokon eljárt szakellátó-hely lenne illetékes, a munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát a telephely szerinti megyében (fővárosban) működő erre kijelölt szakellátó hely végzi.
(2) A munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát és véleményezését az álláskereső, a tanuló és a hallgató lakóhelye, a szakképző és felsőoktatási intézmény székhelye, a munkaügyi központ és a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi, a véleményt a 11. számú melléklet szerinti „Másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény” elnevezésű nyomtatványon közli a kérelmezővel. Amennyiben a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatára az első fokon eljárt szakellátó-hely lenne illetékes, a munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát a telephely szerinti megyében (fővárosban) működő erre kijelölt szakellátó hely végzi.
(2) A munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát és véleményezését az álláskereső, a tanuló és a hallgató lakóhelye, a szakképző és felsőoktatási intézmény székhelye, a munkaügyi központ, a munkaügyi kirendeltség és a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi, a véleményt a 11. számú melléklet szerinti „Másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény” elnevezésű nyomtatványon közli a kérelmezővel. Amennyiben a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatára az első fokon eljárt szakellátó-hely lenne illetékes, a munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát a telephely szerinti megyében (fővárosban) működő erre kijelölt szakellátó hely végzi.
(2) A munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát és véleményezését az álláskereső, a tanuló és a hallgató lakóhelye, a szakképző és felsőoktatási intézmény székhelye, az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala és a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi, a véleményt a 11. számú melléklet szerinti „Másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény” elnevezésű nyomtatványon közli a kérelmezővel. Amennyiben a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatára az első fokon eljárt szakellátó-hely lenne illetékes, a munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát a telephely szerinti megyében (fővárosban) működő erre kijelölt szakellátó hely végzi.
(3) A foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek illetékességi listáját a népjóléti miniszter közleményben teszi közzé.
(3) A foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek illetékességi listáját, illetve az egyes szakellátó helyek heti szakorvosi óráinak számát az egészségügyi miniszter tájékoztatóban teszi közzé.
(4) A szakmai alkalmasság másodfokú véleményezését tanulók, hallgatók esetében országosan az OMFI Ifjúsági Egészségvédelmi Intézete Bizottsága, a munkanélkülieknél a munkaügyi központ telephelye szerint foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi, figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat.
(4) A szakmai alkalmasság másodfokú véleményezését tanulók, hallgatók esetében országosan az OKK Ifjúsági Vizsgáló Osztályán működő Bizottság, a munkanélkülieknél a munkaügyi központ telephelye szerint foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi, figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat.
(4) A szakmai alkalmasság másodfokú véleményezését tanulók, hallgatók esetében országosan az OKK Ifjúsági Vizsgáló Osztályán működő Bizottság, az álláskeresőknél a munkaügyi központ telephelye szerint foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi, figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat.
(4) A szakmai alkalmasság másodfokú véleményezését tanulók, hallgatók esetében országosan a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv, az álláskeresőknél a munkaügyi központ telephelye szerint foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi, figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat.
(4) A szakmai alkalmasság másodfokú véleményezését tanulók, hallgatók esetében országosan a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv, az álláskeresőknél a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség telephelye szerint foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi, figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat.
(4) A szakmai alkalmasság másodfokú véleményezését tanulók, hallgatók esetében országosan a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv, az álláskeresőknél az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala telephelye szerint foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi, figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat.
(5) A másodfokú egészségügyi szerv döntéséig az első fokú egészségügyi szerv véleménye szerint kell eljárni.

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vélemény

13. §
(1) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági véleményben meg kell határozni, hogy a vizsgált személy az adott munkakörre, tevékenységre, a tanuló és hallgató esetében az adott szakmára, a munkanélküli esetében az adott szakmára, ellátható foglalkozási csoportokra alkalmas, vagy nem alkalmas.
(1) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági véleményben meg kell határozni, hogy a vizsgált személy az adott munkakörre, tevékenységre, a tanuló és hallgató esetében az adott szakmára, a munkanélküli esetében az adott szakmára, ellátható foglalkozási csoportokra alkalmas, ideiglenesen nem alkalmas vagy nem alkalmas.
(1) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági véleményben meg kell határozni, hogy a vizsgált személy az adott munkakörre, tevékenységre, a tanuló és hallgató esetében az adott szakmára, az álláskereső esetében az adott szakmára, ellátható foglalkozási csoportokra alkalmas, ideiglenesen nem alkalmas vagy nem alkalmas.
(2) A 11-12. §-ban foglalt szervek a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vélemény közlésén túlmenően a foglalkoztatással, képzéssel kapcsolatos korlátozásokat írhatnak elő, az egyén, illetve munkatársai egészségének védelme érdekében.
(2) A 11-12. §-ban foglalt szervek a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vélemény közlésén túlmenően a foglalkoztatással, képzéssel kapcsolatos korlátozásokat írhatnak elő, az egyén, illetve munkatársai egészségének védelme érdekében. Az ideiglenesen nem alkalmas véleményezésnél meg kell jelölni a következő vizsgálat időpontját.
(3) A munkaköri, szakmai, illetve a személyi higiénés alkalmasságot vizsgáló és véleményező iskolaorvos, a háziorvos a véleményt saját személyre szóló orvosi bélyegzőjével, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa emellett a szolgálat jogszerű működését tanúsító bélyegzővel is igazolja.
(4) A véleményt és a (2) bekezdésben szereplő korlátozásokat, a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot véleményező szerv a 12. számú melléklet szerinti, az „Elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény” elnevezésű nyomtatványon közli a munkáltatóval, a szakképző és felsőoktatási intézménnyel, munkaügyi központtal.
(4) A véleményt és a (2) bekezdésben szereplő korlátozásokat, a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot véleményező szerv a 12. számú melléklet szerinti, az „Elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény” elnevezésű nyomtatványon közli a munkáltatóval, a szakképző és felsőoktatási intézménnyel, a munkaügyi központtal és a munkaügyi kirendeltséggel.
(4) A véleményt és a (2) bekezdésben szereplő korlátozásokat, a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot véleményező szerv a 12. számú melléklet szerinti, az „Elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény” elnevezésű nyomtatványon közli a munkáltatóval, a szakképző és felsőoktatási intézménnyel, az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalával.
(5) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálatát végző az alkalmatlanság okát a munkavállalóval, tanulóval, hallgatóval, munkanélkülivel, illetve a munkát végző személlyel ismerteti; a munkáltatóval, illetve a szakképző és felsőoktatási intézménnyel, munkaügyi központtal csak a vizsgált személy írásbeli hozzájárulásával közölheti.
(5) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálatát végző az alkalmatlanság okát a munkavállalóval, tanulóval, hallgatóval, álláskeresővel, illetve a munkát végző személlyel ismerteti; a munkáltatóval, illetve a szakképző és felsőoktatási intézménnyel, munkaügyi központtal csak a vizsgált személy írásbeli hozzájárulásával közölheti.
(5) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálatát végző az alkalmatlanság okát a munkavállalóval, tanulóval, hallgatóval, álláskeresővel, illetve a munkát végző személlyel ismerteti; a munkáltatóval, illetve a szakképző és felsőoktatási intézménnyel, a munkaügyi központtal és a munkaügyi kirendeltséggel csak a vizsgált személy írásbeli hozzájárulásával közölheti.
(5) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálatát végző az alkalmatlanság okát a munkavállalóval, tanulóval, hallgatóval, álláskeresővel, illetve a munkát végző személlyel ismerteti; a munkáltatóval, illetve a szakképző és felsőoktatási intézménnyel, az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalával csak a vizsgált személy írásbeli hozzájárulásával közölheti.
(6) A 11. § (1)-(5) bekezdéseiben megjelölt orvos a nem alkalmasnak véleményezett személyt betegsége esetén vizsgálatra vagy gyógykezelésre az alapellátás orvosához, illetve járóbeteg-szakellátásra utalja.
(6) A 11. § (1)-(5) bekezdéseiben megjelölt orvos a nem alkalmasnak véleményezett személyt betegsége esetén vizsgálatra vagy gyógykezelésre az alapellátás orvosához, illetve területileg illetékes szakellátó helyre utalja.
(7) A pályaválasztási tanácsadás céljából vizsgálatot végző orvos a szakvéleményét a 15/A. számú melléklet szerinti nyomtatványon adja meg a vizsgált személynek. Amennyiben a vizsgálatot végző orvos nem javasolja a vizsgált személyt az adott szakmára, az a szakképző intézménybe történő felvételnek nem képezi akadályát, de az első szakképzési évfolyamra való felvételnél a szakvéleményt figyelembe kell venni.

Az egészségügyi dokumentáció

14. §
(1) A munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon végző orvos a 13. számú melléklet szerinti „Munkavállaló egészségügyi törzslapja” elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: egészségügyi törzslap) állítja ki; a személyi higiénés alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző orvos az eredményt a vizsgált személy egészségügyi dokumentációjában tünteti fel.
(1) A munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon végző orvos a 13. számú melléklet szerinti „Munkavállaló egészségügyi törzslapja” elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: egészségügyi törzslap) állítja ki; a személyi higiénés alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző orvos az eredményt a vizsgált személy egészségügyi dokumentációjában tünteti fel. A véleményező orvos az alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el, és az egészségügyi törzslap más rovatait áthúzza.
(2) A rendelet 1. számú mellékletében szereplő munkakörökben dolgozó munkavállaló, tanuló és a hallgató, illetve e területeken tevékenységet folytató munkát végző személy, - a vizsgálatot végző orvos által rendelkezésre bocsátott - a 2. számú melléklet szerinti „Egészségügyi Nyilatkozat”-ot két példányban kitölti és aláírásával hitelesíti, az egyik példányt a munkaköri alkalmasságot vizsgáló orvos, a szakképző és felsőoktatási intézmény iskolaorvosa, illetve a háziorvos, a másik példányt a munkavállaló, tanuló és a hallgató, illetve a munkát végző személy őrzi meg.
(2) Az 1. számú mellékletben szereplő munkakörökben dolgozó munkavállaló, tanuló és hallgató, illetve e területeken tevékenységet folytató munkát végző személy kitölti és aláírja - a vizsgálatot végző orvos által rendelkezésre bocsátott - a 2. számú melléklet szerinti „Egészségügyi Nyilatkozat”-ot, amelyet a foglalkozás-egészségügyi orvos, a szakképző és felsőoktatási intézmény iskolaorvosa, illetve a háziorvos megőriz. A vizsgálatot végző orvos ugyanakkor kitölti, aláírja és a vizsgált személlyel aláíratja a 17. számú mellékletben szereplő „Egészségügyi Nyilatkozat és vizsgálati adatok” című könyvecskét, amelyet a vizsgált személy őriz meg.
(3) Az egészségügyi törzslapot a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot első fokon elbíráló őrzi meg. Az OMFI Ifjúsági Egészségvédelmi Intézete által végzett szakmai alkalmassági vizsgálat során kiállított törzslapot az illetékes szakképző és felsőoktatási intézmény iskola orvosa őrzi meg.
(3) A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 2. számú mellékletében felsorolt tevékenységet végző egészségügyi dolgozókkal - az előzetes vizsgálatot és véleményezést követően - a munkaköri alkalmasságot vizsgáló orvos nyilatkozatot írat alá, amelyben a vizsgált személy vállalja, hogy ha egészségi állapotában változás következik be, azt kivizsgáltatja és HIV fertőzés, HCV vagy HBV vírushordozás esetén erről az érintett az egészségügyi intézmény orvos-igazgatóját tájékoztatja. A fenti vírusok valamelyikének hordozása esetén a munkaköri alkalmasságot elbíráló orvos az alkalmassági véleményben feltünteti az „invazív, illetve ahhoz hasonló következményekkel járó beavatkozást nem végezhet” megjegyzést.
(3) A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 2. számú mellékletében felsorolt tevékenységet végző egészségügyi dolgozókkal - az előzetes vizsgálatot és véleményezést követően - a munkaköri alkalmasságot vizsgáló orvos nyilatkozatot írat alá, amelyben a vizsgált személy vállalja, hogy ha egészségi állapotában változás következik be, azt kivizsgáltatja és HIV fertőzés, HCV vagy HBV vírushordozás esetén erről az érintett az egészségügyi intézmény orvos-igazgatóját tájékoztatja. A fenti vírusok valamelyikének hordozása esetén a munkaköri alkalmasságot elbíráló orvos az alkalmassági véleményben feltünteti „a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott beavatkozásokat nem végezhet” megjegyzést.
(3) A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 2. számú mellékletében felsorolt tevékenységet végző egészségügyi dolgozókkal - az előzetes vizsgálatot és véleményezést követően - a munkaköri alkalmasságot vizsgáló orvos nyilatkozatot írat alá, amelyben a vizsgált személy vállalja, hogy ha egészségi állapotában változás következik be, azt kivizsgáltatja és HIV fertőzés, HCV vagy HBV vírushordozás esetén erről az érintett az egészségügyi intézmény orvos-igazgatóját tájékoztatja. A fenti vírusok valamelyikének hordozása esetén a munkaköri alkalmasságot elbíráló orvos az alkalmassági véleményben feltünteti „a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott beavatkozásokat nem végezhet” megjegyzést. A vizsgált személynek az állapota változásának bejelentéséről aláírt nyilatkozata nem érinti a HIV fertőzés megállapítására irányuló, a soron kívüli munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat keretében történő szűrővizsgálatok külön jogszabály szerinti elvégzésének kötelezettségét.
(4) A munkaviszony, tanulói, illetve hallgatói jogviszony megszűnésekor a munkaköri, illetve szakmai alkalmassági vizsgálatot első fokon véleményező kiállítja az egészségügyi törzslap kivonatát. A munkavállaló, tanuló vagy hallgató részére átadja a munkakörének, illetve szakmai alkalmasságának vizsgálatára vonatkozó adatokat azzal, hogy új munkahelyén az alkalmassági vizsgálatot végző orvosnak mutassa be azt.
(4) Az egészségügyi törzslapot a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot első fokon elbíráló szerv őrzi meg. Az OMFI Ifjúsági Egészségvédelmi Intézete által végzett szakmai alkalmassági vizsgálat során kiállított törzslapot az illetékes szakképző és felsőoktatási intézmény iskola orvosa őrzi meg.
(4) Az egészségügyi törzslapot a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot első fokon elbíráló szerv őrzi meg. Az OKK Ifjúsági Vizsgáló Osztálya által végzett szakmai alkalmassági vizsgálat során kiállított törzslapot az illetékes szakképző és felsőoktatási intézmény iskola orvosa őrzi meg.
(4) Az egészségügyi törzslapot a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot első fokon elbíráló szerv őrzi meg. Az OMFI Ifjúsági Vizsgáló Osztálya által végzett szakmai alkalmassági vizsgálat során kiállított törzslapot az illetékes szakképző és felsőoktatási intézmény iskola orvosa őrzi meg.
(4) Az egészségügyi törzslapot a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot első fokon elbíráló szerv őrzi meg. A munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által végzett szakmai alkalmassági vizsgálat során kiállított törzslapot az illetékes szakképző és felsőoktatási intézmény iskola orvosa őrzi meg.
(5) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény alapján az egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított legalább 30 évig a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot első fokon elbíráló szerv őrzi meg.
(5) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény alapján az egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított legalább 30 évig - a külön jogszabály szerinti biológiai tényezők hatásának kitett munkavállaló esetén 40 évig - a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot első fokon elbíráló szerv őrzi meg.
(5) A munkaviszony, tanulói, illetve hallgatói jogviszony megszűnésekor a munkaköri, illetve szakmai alkalmassági vizsgálatot első fokon véleményező kiállítja az egészségügyi törzslap kivonatát. A munkavállaló, tanuló vagy hallgató részére átadja a munkakörének, illetve szakmai alkalmasságának vizsgálatára vonatkozó adatokat azzal, hogy új munkahelyén az alkalmassági vizsgálatot végző orvosnak mutassa be azt.
(6) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény alapján az egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított legalább 30 évig - a külön jogszabály szerinti biológiai tényezők hatásának kitett munkavállaló esetén 40 évig - a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot első fokon elbíráló szerv őrzi meg.
(7) A gazdálkodó szervezet részére foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgáltatóban bekövetkezett változás esetén az egészségügyi dokumentációt át kell adni a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó új szolgáltató részére.

A munkáltató, a munkaügyi központ, illetve a szakképző intézmény feladatai

A munkáltató, a munkaügyi központ, a munkaügyi kirendeltség, illetve a szakképző intézmény feladatai

A munkáltató, az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, illetve a szakképző intézmény feladatai

15. §
(1) A munkáltatónak írásban kell meghatároznia
a) a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait;
a) a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait, beleértve az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok irányát és gyakoriságát is, figyelemmel a 3. számú mellékletben foglaltakra is;
b) azokat a munkaköröket, amelyekben az e rendelet 8. számú melléklete szerinti megterhelések miatt a 10. § szerinti személyek nem foglalkoztathatók.
(2) A szabályozás kidolgozásához foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét ki kell kérni.
(3) A munkáltató köteles
a) munkába lépés előtt valamennyi munkavállalót, a munkahely, munkakör megváltoztatása előtt pedig a 4. § (1) bekezdés b) pontjába tartozó munkavállalót előzetes,
a) munkába lépés előtt valamennyi munkavállalót, a munkahely, a munkakör megváltoztatása előtt pedig a 4. § (1) bekezdés b) pontjába, továbbá a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a 4. § (1) bekezdés c) pontjába tartozó munkavállalót előzetes,
b) e rendelet 6. §-a (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó munkavállalót időszakos,
b) e rendelet 6. §-a (1) bekezdés hatálya alá tartozó munkavállalót időszakos,
c) e rendelet 7. §-ának (1) bekezdése hatálya alá tartozó munkavállalót soron kívüli,
d) a rendelet 8. §-a hatálya alá tartozó munkavállalót záróvizsgálatra küldeni a 14. számú mellékletben megjelölt „Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon.
(4) A szakképző intézmény köteles
a) valamennyi tanulóját előzetes,
b) a rendelet 6. §-a (2) bekezdésének b) pontja hatálya alá tartozó tanuló időszakos,
b) a rendelet 6. §-a (3) bekezdésének hatálya alá tartozó tanuló időszakos,
c) e rendelet 7. §-ának (1) bekezdés hatálya alá tartozó tanulót vagy hallgatót soron kívüli
vizsgálatra küldeni.
(5) A munkaügyi központ a munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott esetekben a munkanélkülit munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálatra vagy a foglalkoztathatóság szakvéleményezésére küldi. A foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely
a) a munkaköri szakmai alkalmasságról a 15. számú melléklet szerinti nyomtatványon,
b) a foglalkoztathatóságról a 16. számú melléklet szerinti nyomtatványon
adja meg a véleményét.
(5) A munkaügyi központ a szociális és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott esetekben a munkanélkülit munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálatra vagy a foglalkoztathatóság szakvéleményezésére, az alkalmi munkavállalót a foglalkoztathatóság szakvéleményezésére küldi. A foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely
a) a munkaköri szakmai alkalmasságról a 15. számú melléklet szerinti nyomtatványon,
b) a munkanélküli foglalkoztathatóságról a 16. számú melléklet szerinti nyomtatványon,
c) az alkalmi munkavállaló foglalkoztathatóságáról a 16/A. számú melléklet szerinti nyomtatványon
adja meg a véleményét.
(5) A munkaügyi központ a munkaügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetekben az álláskeresőt munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálatra vagy a foglalkoztathatóság szakvéleményezésére küldi. A foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely
a) az álláskereső munkaköri szakmai alkalmasságáról a 15. számú melléklet szerinti nyomtatványon,
b) az álláskereső foglalkoztathatóságáról a 16. számú melléklet szerinti nyomtatványon
adja meg a véleményét.
(5) A jogszabályban meghatározott esetekben
a) a munkaügyi központ vagy a munkaügyi kirendeltség a megváltozott munkaképességű álláskeresőt foglalkoztathatósági szakvéleményezésre, a többi álláskeresőt szakmai alkalmassági vizsgálatra,
a) az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala a megváltozott munkaképességű álláskeresőt foglalkoztathatósági szakvéleményezésre, a többi álláskeresőt szakmai alkalmassági vizsgálatra,
b) önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ vagy a munkaügyi kirendeltség, egyéb közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatottat foglalkoztathatóság szakvéleményezésére
b) önkormányzati közfoglalkoztatás esetén az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, egyéb közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatottat foglalkoztathatóság szakvéleményezésére
(5a) A foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely a szakvéleményét
a) az álláskereső szakmai alkalmasságáról a 15. számú melléklet szerinti nyomtatványon,
b) a foglalkoztathatóságról a 16. számú melléklet szerinti nyomtatványon
készíti el.
(6) A munkáltató a munkaköri, a szakképző és felsőoktatási intézmény a szakmai alkalmasságot vizsgáló és véleményező szerv kérésére mindazokat a munkaköri és munkahelyi adatokat közli, amelyeket a véleményezéshez szükségesnek tart, illetve amit a véleményező kér. Az egészségügyi szerv a tudomására jutott nem egészségügyi adatokat nem hozhatja nyilvánosságra.
(7) Ha a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot elbíráló szerv a munkahelyi körülményekről a helyszínen kíván tájékozódni, a munkáltatónak, szakképző vagy felsőoktatási intézménynek lehetővé kell ezt tenni.
16. §   Az a munkavállaló, tanuló, hallgató, munkanélküli, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve munkát végző személy, aki az előzetes, soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy alkalmatlan minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthető, a munkaterületen nem foglalkoztatható, tevékenységet nem folytathat.
16. §   Az a munkavállaló, tanuló, hallgató, az álláskereső, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve munkát végző személy, aki az előzetes, soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy alkalmatlan minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthető, a munkaterületen nem foglalkoztatható, tevékenységet nem folytathat.
16. §   Az a munkavállaló, tanuló, hallgató, álláskereső, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve az a munkát végző személy, aki az előzetes, soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy nem alkalmas minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthető, a munkaterületen nem foglalkoztatható, tevékenységet nem folytathat.

Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény

16/A. §
(1) Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka esetén a munkavállaló foglalkoztathatósági vizsgálatára
a) a munkáltató vagy
b) az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó természetes személy
kezdeményezésére kerül sor.
(1) Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka esetén a munkavállaló foglalkoztathatósági vizsgálatára
a) a munkáltató vagy
b) az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó természetes személy
kezdeményezésére kerül sor. A foglalkoztathatósági szakvélemény - a betöltendő munkakörre vonatkozó érvényes előzetes munkaköri alkalmassági véleménnyel egyébként nem rendelkező fiatalkorú és idősödő munkavállaló, illetve terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák foglalkoztatása kivételével - nem kötelező feltétele a foglalkoztatásnak. E szabályok nem érintik a járványügyi érdekből kiemelt munkakörben történő, a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatásra irányadó alkalmassági vizsgálat, valamint az állat- és növényegészségügyre vonatkozó jogszabályban előírt vizsgálatok elvégzésének kötelezettségét.
(1) Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka esetén a munkavállaló foglalkoztathatósági vizsgálatára
a) a munkáltató vagy
b) az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó természetes személy
kezdeményezésére kerül sor. A foglalkoztathatósági szakvélemény - a betöltendő munkakörre vonatkozó érvényes előzetes munkaköri alkalmassági véleménnyel egyébként nem rendelkező fiatalkorú és idősödő munkavállaló, illetve várandós, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák foglalkoztatása kivételével - nem kötelező feltétele a foglalkoztatásnak. E szabályok nem érintik a járványügyi érdekből kiemelt munkakörben történő, a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatásra irányadó alkalmassági vizsgálat, valamint az állat- és növényegészségügyre vonatkozó jogszabályban előírt vizsgálatok elvégzésének kötelezettségét.
(2) A foglalkoztathatósági vizsgálatról
a) a munkáltatóval szerződött foglalkozás-egészségügyi szolgáltató,
a) a munkáltatóval foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásra szerződött foglalkozás-egészségügyi szolgáltató,
b) a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást vagy foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó szolgáltató, vagy
c) az elhelyezkedni kívánó személy által választott - foglalkozás-egészségügyi ellátást is nyújtó - háziorvos
c) az elhelyezkedni kívánó személy által választott - foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező - háziorvos
foglalkoztathatósági szakvéleményt állít ki a 16/A. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon.
(2) A foglalkoztathatósági vizsgálatról
a) a munkáltatóval foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásra szerződött foglalkozás-egészségügyi szolgáltató,
b) a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást vagy foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó szolgáltató, vagy
c) az elhelyezkedni kívánó személy által választott - foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező - háziorvos
foglalkoztathatósági szakvéleményt állít ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon.
(3) A foglalkoztathatósági szakvélemény kiadásának díját a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló jogszabály alapján a vizsgálatot kezdeményező viseli.
(4) A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított egy évig érvényes.

A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény

16/B. §
(1) A foglalkoztathatóság szakvéleményezését önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ, más közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató kezdeményezi a közfoglalkoztatás megkezdése előtt.
(1) A foglalkoztathatóság szakvéleményezését önkormányzati közfoglalkoztatás esetén az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, más közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató kezdeményezi a közfoglalkoztatás megkezdése előtt.
(2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a foglalkoztathatósági vizsgálatról a szakvéleményt
a) a közfoglalkoztatásban résztvevő személy által választott, foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező szakorvos, ideértve a foglalkozás-egészségügyi szakvizsgával rendelkező háziorvost is, vagy
a) foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató szakorvosa, vagy
b) önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely, más közfoglalkoztatás esetében a foglalkoztatás helye szerint illetékes szakellátó hely orvosa
b) önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely, más közfoglalkoztatás esetében a foglalkoztatás helye szerint illetékes szakellátó hely szakorvosa
b) önkormányzati közfoglalkoztatás esetén az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely, más közfoglalkoztatás esetében a foglalkoztatás helye szerint illetékes szakellátó hely szakorvosa
állítja ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon.
(3) A fegyveres szerveknél alkalmazott közfoglalkoztatottak esetében a foglalkoztathatósági szakvéleményezést a fegyveres szervek egészségügyi hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező alapellátó egységei végzik.
(4) A szakvélemény a közfoglalkoztatás megkezdésének kötelező feltétele.
(5) A szakvélemény kiadására a 16/A. § (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni.
(5) A foglalkoztathatósági szakvélemény kiadásának díját a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló jogszabály alapján a vizsgálatot kezdeményező viseli.
(6) A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított két évig érvényes.

A szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munkához kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény

16/C. §
(1) A foglalkoztathatóság szakvéleményezését a szabálysértési közérdekű munkára jelentkező elkövető kezdeményezi a közérdekű munka megkezdése előtt.
(1) A foglalkoztathatóság szakvéleményezését a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munkára jelentkező elkövető kezdeményezi a közérdekű munka megkezdése előtt. Büntetésként kiszabott közérdekű munka esetén az elkövető a szakvélemény díját megtérítő szervezetről kapott tájékoztatót köteles magával vinni a vizsgálatra.
(2) A foglalkoztathatósági vizsgálatról a szakvéleményt
a) a közérdekű munkára jelentkező elkövető által választott, foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató szakorvosa, vagy
b) a munkaügyi kirendeltség telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakorvosa
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakorvosa
állítja ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon.
(3) A szakvélemény a közérdekű munka megkezdésének kötelező feltétele.
(4) A szakvélemény kiadására a 16/A. § (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni.
(4) A szakvélemény kiadásának díját a büntetésként kiszabott közérdekű munka esetén a szakvélemény elkészítését követő 60 napon belül kell megtéríteni.
(5) A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított egy évig érvényes.

A büntető ügyben kiszabott közérdekű munkához kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény

16/D. §
(1) A foglalkoztathatóság szakvéleményezését a közérdekű munka esetén a pártfogó felügyelői szolgálat kezdeményezi a közérdekű munkahely kijelölése előtt az elítélt nevének és a közérdekű munkaként végezhető munkakör megnevezésének a megadásával.
(2) A foglalkoztathatósági vizsgálatról a szakvéleményt
a) a pártfogó felügyelő által választott, foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató szakorvosa,
b) a pártfogó felügyelői szolgálat székhelye vagy telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakorvosa, vagy
c) a feladatra szerződött foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakorvosa
állítja ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon.
(3) A szakvélemény a közérdekű munka megkezdésének kötelező feltétele.
(4) A szakvélemény kiadásának díját a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal viseli.
(4) A szakvélemény kiadásának díját az Igazságügyi Minisztérium viseli.
(5) A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított egy évig érvényes.

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

17. §
(1) E rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba. Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény alapján az Európai Közösségek Tanácsának 1992. október 19-én kelt, a terhes dolgozók, valamint a nemrégen szült, illetve szoptató dolgozók munkahelyi biztonságának és egészségének javítására irányuló intézkedések bevezetéséről szóló 92/85/EGK számú irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
(1) E rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba. Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény alapján összeegyeztethető szabályozást tartalmaz
a) a Tanács 92/85/EGK irányelve a terhes dolgozók, valamint a nemrégen szült, illetve szoptató dolgozók munkahelyi biztonságának és egészségének javítására irányuló intézkedések bevezetéséről, valamint
b) a Tanács 94/33/EGK irányelve a fiatalok munkahelyi védelméről rendelkezéseivel.
(2) E rendelet 2. és 10-14. számú mellékletei szerinti nyomtatványokat a hatálybalépéstől számított negyedik hónap első napjától kell alkalmazni, addig a forgalomban lévő nyomtatványok tovább alkalmazhatók. Az egészségügyi könyvet mindaddig használni kell, amíg az egészségügyi nyilatkozat kitöltésre nem kerül.
(2) Ez a rendelet a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. február 26-i 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 4/1981. (III. 31.) EüM rendelet, valamint az azt módosító 8/1992. (IV. 15.) NM rendelet, az egyes munka-egészségügyi jogszabályok módosításáról szóló 4/1983. (III. 16.) EüM rendelet 5. §-a,
b) a nők és a fiatalkorúak egészségének és testi épségének védelméről szóló 6/1982. (VI. 12.) EüM rendelet.
(4) a)
(5) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg visszavonom:
a) az ipari tanulók szakmai alkalmassági és időszakos orvosi vizsgálatáról szóló 8300-22/1954. (Eü. K. 14.) EüM utasítást, és az azt kiegészítő 160/1955. (Eü. K. 16.) EüM utasítást,
b) a felsőoktatási intézményekbe felvételre jelentkező személyek alkalmasságának orvosi véleményezéséről szóló 14/1967. (Eü. K. 11.) EüM utasítást.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 33/1998. (VI. 24.) NM RENDELETHEZ

Járványügyi érdekből kiemelt munkakörök, tevékenységek

    A vizsgálatok köre
 
Kiemelt munkakörök, tevékenységek

bakterio-
lógiai

bőrgyó-
gyászati
TBC
(ernyő-
képszűrés érvényes
lelete)
nemi
betegség
(lues
serológia)
           
1. Egészségügyi intézményekben az újszülöttek, koraszülöttek, csecsemő- és gyermekbetegek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör

+


+


+


+
2. A bölcsődékben, óvodákban, csecsemő- és gyermekotthonokban a csecsemők, illetve a gyermekek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör; gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, családi-napközi otthon, házi gyermekfelügyelet, átmeneti otthon, nevelőszülői, helyettes szülői ellátásban a gyermekek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör







+








+








+








+
2. A bölcsődei ellátást nyújtó intézményekben, szolgáltatóknál, napközbeni gyermekfelügyeleti szolgáltatásnál, óvodákban, csecsemő- és gyermekotthonokban a csecsemők, illetve a gyermekek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör; gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, családi-napközi otthon, házi gyermekfelügyelet, átmeneti otthon, nevelőszülői, helyettes szülői ellátásban a gyermekek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör







+








+








+








+
2. A bölcsődei ellátást nyújtó intézményekben, szolgáltatóknál, napközbeni gyermekfelügyeleti szolgáltatásnál, óvodákban, csecsemő- és gyermekotthonokban a csecsemők, illetve a gyermekek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör; gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, átmeneti otthon, nevelőszülői, helyettes szülői ellátásban a gyermekek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör







+








+








+








+
3. Az anyatejgyűjtő állomásokon valamennyi munkakör és anyatejet adó nők
+

+

+

+
4. Közfogyasztásra szánt élelmiszer (beleértve az ételt, italt) előállításával, valamint forgalmazásával (kivéve a csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-gyümölcsfélék szállítását, tárolását) foglalkozó, továbbá ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást végző személy





-






+






+






-
5. Állattartó gazdaságban, egyéni gazdálkodónál a tej fejését, kezelését és feldolgozását végző személy

-


+


+


-
6. Állami gazdaságnál, mezőgazdasági szövetkezeti társulásnál, részvénytársaságnál, valamint magángazdálkodóknál szarvasmarha-tenyésztés és -tartás munkakör


-



-



+



-
7. Ivóvízminőségű vízellátást szolgáló berendezések, létesítmények működésével, szerelésével és karbantartásával kapcsolatos munkakör


-



+



+



-
8. Gyógynövény, gyógynövény-kivonat, valamint az élelmiszer és gyógyszer fogalomkörébe nem tartozó egyéb - de az emberi szervezetbe kerülő vagy azzal érintkezésben használatos anyagok, készítmények (kozmetikum, gyógyvíz, ásványvíz, tápszerek stb.) előállításával, kiszerelésével kapcsolatos valamennyi munkakör







-








+








+








-
9. Nagy-, közép- és kisüzemű gyógyszergyártás és elosztás területén (pl. gyógyszergyár, infúziós laboratórium, gyógyszerkészítő galenusi laboratórium stb.) mindazon munkakör, ahol a dolgozó a gyógyszerrel közvetlenül érintkezik (gyártás, csomagolás, edényzet mosogatása stb.), illetve a közforgalmú és intézeti gyógyszertárak valamennyi munkaköre







-








+








+








-

2. SZÁMÚ MELLÉKLET A 33/1998. (VI. 24.) NM RENDELETHEZ

Egészségügyi nyilatkozat

(Járványügyi érdekből kiemelt munkakörökben dolgozók, tanulók számára)

I. Munkavállaló/tanuló/munkanélküli/munkát végző személy (a továbbiakban együtt: vizsgált személy)
I. Munkavállaló, tanuló, álláskereső vagy munkát végző személy (a továbbiakban együtt: vizsgált személy)
  Neve: ............................................................................................................................
  Címe: ............................................................................................................................
  Születési helye, ideje: ...................................................................................................
  TAJ száma: ....................................
  Munka/tevékenységi köre: ............................................................................................
II. Munkaköri, szakmai, illetve egészségi alkalmasságot elbíráló orvos
II. Munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasságot elbíráló orvos
  Neve: ............................................................................................................................
  Címe: ............................................................................................................................
  Telefonszáma: ..................................
III. A vizsgált személy nyilatkozata
  Alulírott kötelezem magam arra, hogy
  1. az alkalmassági vizsgálatot végző orvosnál soronkívüli alkalmassági vizsgálaton jelentkezem, ha magamon vagy velem közös háztartásban élő személyen az alábbi tünetek bármelyikét észlelem:
    sárgaság,
    hasmenés,
    hányás,
    láz,
    torokgyulladás,
    bőrkiütés,
    egyéb bőrelváltozás (a legkisebb bőrgennyesedés, sérülés stb. is)
    váladékozó szembetegség, fül- és orrfolyás;
  2. az alkalmassági vizsgálatot végző orvossal a munka felvétele előtt közlöm, ha időszakos távollétem alatt (pl. szabadság) az 1. pontban felsorolt tünetek bármelyikét magamon észleltem.
  Tudomásul veszem, hogy a fenti kötelezettségvállalás járványügyi érdekből kiemelt munkakörben történő foglalkoztatásom, ilyen munkaterületen tevékenységem folytatásának feltétele, és hogy az általam közölt adatokat szolgálati titokként kezelik.
   
  .....................................................
  vizsgált személy aláírása

3. SZÁMÚ MELLÉKLET A 33/1998. (VI. 24.) NM RENDELETHEZ

Fizikai, kémiai kóroki tényezők, amelyek expozíciója időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot tesz szükségessé

A táblázat értelmezése:

1. A melléklet nem tartalmazza valamennyi, időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot igénylő kóroki tényező tételes felsorolását. Ezért figyelembe kell venni a rendelet 6. § (3) bekezdésében foglaltakat.
1. A melléklet nem tartalmazza valamennyi, időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot igénylő kóroki tényező tételes felsorolását. Ezért figyelembe kell venni a rendelet 6. § (4) bekezdésében foglaltakat.
2. A vizsgálatok gyakoriságának meghatározásánál tekintettel kell lenni a 6. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakra is.
2. A vizsgálatok gyakoriságának meghatározásánál tekintettel kell lenni a 6. § (4)-(5) bekezdésében foglaltakra is.
3. A táblázaton az adott vegyi anyag biológiai monitorozását bm jelölés jelenti.
Azoknál a munkavállalóknál, akiknél a vizsgálat fokozott expozíciót jelez, haladéktalanul klinikai vizsgálatot kell végezni, és ennek kapcsán a munkaalkalmasságot is el kell bírálni.
A bm jelölés mellett szereplő gyakoriság azt jelenti, hogy a biológiai monitorozás eredményétől függetlenül, ilyen időközönként minden exponált dolgozónál időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni.
4. Kombinált vegyi expozíciók előfordulása esetén a legrövidebb gyakoriságot kell figyelembe venni.
5. A vizsgálatok irányát és az eredmények értékelését, beleértve a biológiai expozíciós mutatók mérésének gyakoriságát is, az OMFI módszertani közleményben tartalmazza meg. A módszertani közlemény kiadásának és tartalmának szakmailag kötelező voltáról a Népjóléti Közlönyben rendelkezés jelenik meg, amely megjelöli a módszertani közlemény beszerzési helyét is.
       
  Kóroki tényező Időszakos munkaalkalmassági
vizsgálatok gyakorisága
Megjegyzés
       
arzén és vegyületei   évenként bm
benzol   félévenként bm
benzol nitrovegyületei:      
  nitro-benzol   évenként bm
  egyéb nitrovegyületek   félévenként  
    (pl. nitro-klór-benzol, nitro-anilin, acetanilid)      
benzol aminovegyületei:      
  anilin   félévenként bm
  egyéb aminovegyületek   félévenként  
    (pl. dimetil-anilin)      
dekompresszió      
  sűrített levegőben végzett munka     lásd: 6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet a keszon-munkákról
  búvármunka - állóvízben, 15 m vízoszlopot nem meghaladó merülésnél, +10 °C - +30 °C vízhőmérséklet esetén




évenként
a vizsgálat helye: az OMFI által kijelölt foglalkozás-egészségügyi rendelő
      - amennyiben egy tényező a fentiekben leírtaktól eltér

félévenként
 
      - amennyiben több tényező egyidejűleg eltér minden századik merülés után háromhavonként  
digitálisz glikozidok   félévenként  
dimetil-formamid   félévenként bm
dioxan (dietilén dioxid)   félévenként  
etil-benzol   évenként bm
etilén-oxid   félévenként  
fenol   félévenként bm
n-hexán   évenként bm
higany (szervetlen higany és vegyületei)   félévenként bm
halothan   félévenként  
hőterhelés   évenként Ha a külső levegő hőmérsékletének napi csúcsértéke tartósan (legalább egy hétig) meghaladja a 27 °C-t, akkor azokban a munkakörökben, amelyekben az év nyári időszakában a korrigált effektív hőmérséklet átlag értéke eléri vagy meghaladja az MSZ 21875 szabványban előírt, maximálisan megengedhető értéket, a vizsgálat hetente végzendő
ionizáló sugárzás - ipari roncsolásmentes anyagvizsgálat, orvosi rtg. laboratórium, „C” típ. izotóp laboratórium évenként  
  - gyorsító berendezések, onkológiai sugárkezelés, „B” típ. izotóp laboratórium évenként  
  - „A” típ. izotóp laboratórium évenként  
  - nukleáris létesítményben és sugárzó anyagok bányászatában foglalkoztatottak évenként  
izocianát     félévenként  
    kivéve csomagolás, raktározás félévenként  
kadmium és vegyületei     évenként bm
kobalt     évenként bm
krómvegyületek     évenként bm
mangán     évenként  
metil-bromid     évenként  
metil-klorid     félévenként  
mikrohullámú sugárzás     évenként  
nátrium-alumínium-fluorid (kriolit)     évenként bm
nikkel     évenként bm
nitrogénoxidul (dinitrogén oxid)     félévenként  
növényvédő szerek - gyártás, formulázás félévenként bm
  (valamennyi I. és II. forgalmi - kiszerelés félévenként (szerves foszforsavészterek,
  kategóriába sorolt szer) - kémiai növényvédelmi munkálatok   karbamátok)
- a munkába lépéskor AChE
      = hígítás, keverés évenként egyéni alapszint
      = felhordás (permetezés) szezonban egyszer

évenként
meghatározása szükséges
    - raktározás, szállítás, gépkezelés
évenként
 
    - laboratóriumi munka évenként  
           
ólom és vegyületei     évenként bm
szelén     évenként bm
rákkeltő vegyi anyagok     évenként Külön jogszabályban meghatározott rákkeltő anyagok, amelyek e táblázatban másutt nem szerepelnek
szén-diszulfid (szénkéneg)     félévenként  
szén-monoxid     évenként bm
szén-tetraklorid (tetraklór-metán)     félévenként  
sztirol     évenként bm
tetraklór-etán     félévenként  
toluol     évenként bm
triklór-etilén     évenként bm
trinitro-toluol (trotyl)     félévenként  
tüdőfibrózist okozó porok a vizsgálatok gyakoriságát az ÁNTSZ illetékes megyei intézete állapíthatja meg Az ernyőszűrő állomásokon készített tüdőfelvételek értékelése, ezt követően szükségessé váló klinikai vizsgálatok az OMÜI szakrendelésén, valamint a pécsi Megyei Tüdőgyógyintézetben történnek
vanádium     évenként  
vibráció (kéz/kar rezgés) nők     Első ízben a munkába állást
    0,96-1,4 m/s2eq expozíciónál
évenként
követő hatodik hónap után. Hideg/nedves munkakörnyezetben évente
  férfiak    
    1,4-2 m/s2eq expozíciónál
4 évenként
 
    2,1-5 m/s2eq expozíciónál
2 évenként
 
    5 m/s2eq expozíció felett
évenként
 
vinil-klorid     félévenként  
xilol     évenként bm
zaj   85,1-95 dBAeq közötti zajexp. esetén 4 évenként Szűrő audiométerrel történő vizsgálat, eltérés esetén
    95,1-105 dBAeq közötti zajexp. esetén
2 évenként
szakvizsgálat kötelező. Halláspanasz esetén soron
    105,1-115 dBAeq közötti zajexp. esetén
évenként
kívül.
    115- dBAeq zajexp. felett
félévenként
 
hőterhelés width:139px; width:229px;
5. A vizsgálatok irányát és az eredmények értékelését, beleértve a biológiai expozíciós mutatók mérésének gyakoriságát is, az Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete (a továbbiakban: OKK-OMFI) módszertani közleményben határozza meg. A módszertani közlemény kiadásának és tartalmának szakmailag kötelező voltáról az Egészségügyi Közlönyben rendelkezés jelenik meg, amely megjelöli a módszertani közlemény beszerzési helyét is.
       
  Kóroki tényező Időszakos munkaalkalmassági
vizsgálatok gyakorisága
Megjegyzés
       
arzén és vegyületei   évenként bm
benzol   félévenként bm
benzol nitrovegyületei:      
  nitro-benzol   évenként bm
  egyéb nitrovegyületek   félévenként  
    (pl. nitro-klór-benzol, nitro-anilin, acetanilid)      
benzol aminovegyületei:      
  anilin   félévenként bm
  egyéb aminovegyületek   félévenként  
    (pl. dimetil-anilin)      
dekompresszió      
  sűrített levegőben végzett munka     lásd: 6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet a keszon-munkákról
  búvármunka - állóvízben, 15 m vízoszlopot nem meghaladó merülésnél, +10 °C - +30 °C vízhőmérséklet esetén




évenként
a vizsgálat helye: az OKK-OMFI által kijelölt foglalkozás-egészségügyi rendelő
      - amennyiben egy tényező a fentiekben leírtaktól eltér

félévenként
 
      - amennyiben több tényező egyidejűleg eltér minden századik merülés után háromhavonként  
digitálisz glikozidok   félévenként  
dimetil-formamid   félévenként bm
dioxan (dietilén dioxid)   félévenként  
etil-benzol   évenként bm
etilén-oxid   félévenként  
fenol   félévenként bm
n-hexán   évenként bm
higany (szervetlen higany és vegyületei)   félévenként bm
halothan   félévenként  
hőterhelés width:139px; width:229px;
ionizáló sugárzás - ipari roncsolásmentes anyagvizsgálat, orvosi rtg. laboratórium, „C” típ. izotóp laboratórium évenként  
  - gyorsító berendezések, onkológiai sugárkezelés, „B” típ. izotóp laboratórium évenként  
  - „A” típ. izotóp laboratórium évenként  
  - nukleáris létesítményben és sugárzó anyagok bányászatában foglalkoztatottak évenként  
izocianát     félévenként  
    kivéve csomagolás, raktározás félévenként  
kadmium és vegyületei     évenként bm
kobalt     évenként bm
krómvegyületek     évenként bm
mangán     évenként  
metil-bromid     évenként  
metil-klorid     félévenként  
mikrohullámú sugárzás     évenként  
nátrium-alumínium-fluorid (kriolit)     évenként bm
nikkel     évenként bm
nitrogénoxidul (dinitrogén oxid)     félévenként  
növényvédő szerek - gyártás, formulázás félévenként bm
  (valamennyi I. és II. forgalmi - kiszerelés félévenként (szerves foszforsavészterek,
  kategóriába sorolt szer) - kémiai növényvédelmi munkálatok   karbamátok)
- a munkába lépéskor AChE
      = hígítás, keverés évenként egyéni alapszint
      = felhordás (permetezés) szezonban egyszer

évenként
meghatározása szükséges
    - raktározás, szállítás, gépkezelés
évenként
 
    - laboratóriumi munka évenként  
           
ólom és vegyületei     évenként bm
szelén     évenként bm
rákkeltő vegyi anyagok     évenként Külön jogszabályban meghatározott rákkeltő anyagok, amelyek e táblázatban másutt nem szerepelnek
szén-diszulfid (szénkéneg)     félévenként  
szén-monoxid     évenként bm
szén-tetraklorid (tetraklór-metán)     félévenként  
sztirol     évenként bm
tetraklór-etán     félévenként  
toluol     évenként bm
triklór-etilén     évenként bm
trinitro-toluol (trotyl)     félévenként  
tüdőfibrózist okozó porok a vizsgálatok gyakoriságát az ÁNTSZ illetékes megyei intézete állapíthatja meg Az ernyőszűrő állomásokon készített tüdőfelvételek értékelése, ezt követően szükségessé váló klinikai vizsgálatok az OMÜI szakrendelésén, valamint a pécsi Megyei Tüdőgyógyintézetben történnek
vanádium     évenként  
vibráció (kéz/kar rezgés) nők     Első ízben a munkába állást
    0,96-1,4 m/s2eq expozíciónál
évenként
követő hatodik hónap után. Hideg/nedves munkakörnyezetben évente
  férfiak    
    1,4-2 m/s2eq expozíciónál
4 évenként
 
    2,1-5 m/s2eq expozíciónál
2 évenként
 
    5 m/s2eq expozíció felett
évenként
 
vinil-klorid     félévenként  
xilol     évenként bm
zaj   85,1-95 dBAeq közötti zajexp. esetén 4 évenként Szűrő audiométerrel történő vizsgálat, eltérés esetén
    95,1-105 dBAeq közötti zajexp. esetén
2 évenként
szakvizsgálat kötelező. Halláspanasz esetén soron
    105,1-115 dBAeq közötti zajexp. esetén
évenként
kívül.
    115- dBAeq zajexp. felett
félévenként
 
rezgés   width:229px;
kéz/kar 2,5-5 m/s2 (férfi) kétévenként Első ízben a munkába állást követő hatodik hónap után
  1,0-2,5 m/s2 (sérülékeny csoport) kétévenként Hideg/nedves munkakörnyezetben évente
egész testre ható 0,5-1,15 m/s2 (férfi) kétévenként Első ízben a munkába állást követő hatodik hónap után
  0,5 m/s2 alatt (sérülékeny csoport) kétévenként Hideg/nedves munkakörnyezetben évente
egyedi felmentés esetén   évenként Első ízben a munkába állást megelőzően.
vinil-klorid     félévenként  
xilol     évenként bm
zaj   85,1-95 dBAeq közötti zajexp. esetén 4 évenként Szűrő audiométerrel történő vizsgálat, eltérés esetén
    95,1-105 dBAeq közötti zajexp. esetén
2 évenként
szakvizsgálat kötelező. Halláspanasz esetén soron
    105,1-115 dBAeq közötti zajexp. esetén
évenként
kívül.
    115- dBAeq zajexp. felett
félévenként
 
zaj 81-85 dBAeq közötti 4 évenként zajexpozíció esetén A munkavállaló kérésére
  86-90 dBAeq közötti 4 évenként zajexpozíció esetén Halláspanasz esetén soron kívül
  91-100 dBAeq közötti 2 évenként zajexpozíció esetén Halláspanasz esetén soron kívül
  100 dBAeq zajexpozíció évenként felett Halláspanasz esetén soron kívül
5. A vizsgálatok irányát és az eredmények értékelését, beleértve a biológiai expozíciós mutatók mérésének gyakoriságát is, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI) módszertani közleményben határozza meg.
5. A vizsgálatok irányát és az eredmények értékelését, beleértve a biológiai expozíciós mutatók mérésének gyakoriságát is, a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv módszertani közleményben határozza meg.
6. Azon munkavállalók számára, akik nem kumulatív anyaggal dolgoznak, a jogszabály hatálybalépésének időpontjában aktuális munkahelyi levegőtisztasági mérések eredményei a külön jogszabályban előírt határérték alattiak, a technológia stabil és a veszélyes anyag egyéb úton nem juthat a dolgozó szervezetébe - a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményének figyelembevételével - az adott munkahelyen a biológiai monitor vizsgálatok nem kötelezőek, kivéve a külön jogszabály [26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet] által érintett citogenetikai vizsgálat, tumor marker meghatározás eseteit.
     
Kóroki tényező Időszakos munkaalkalmassági
vizsgálatok gyakorisága
Megjegyzés
arzén és vegyületei évenként bm
benzol félévenként bm
benzol nitrovegyületei:
  nitro-benzol évenként bm
  egyéb nitrovegyületek (pl. nitro-klór-benzol, nitro-anilin, acetanilid) félévenként  
benzol aminovegyületei:
  anilin félévenként bm
  egyéb aminovegyületek (pl. dimetil-anilin) félévenként  
dekompresszió
  sűrített levegőben végzett munka   lásd: a keszon-munkákról szóló
6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet
  búvármunka    
    állóvízben, 15 m vízoszlopot nem meghaladó merülésnél, +10 °C évenként a vizsgálat helye az OMFI által kijelölt foglalkozás-egészségügyi rendelő
    +30 °C vízhőmérséklet esetén    
    amennyiben egy tényező a fentiekben leírtaktól eltér félévenként  
    amennyiben több tényező egyidejűleg eltér minden századik merülés után háromhavonként  
digitálisz glikozidok félévenként  
dimetil-formamid félévenként bm
dioxan (dietilén dioxid) félévenként  
etil-benzol évenként bm
etilén-oxid félévenként  
fenol félévenként bm
n-hexán évenként bm
higany (szervetlen higany és vegyületei) félévenként bm
halothan félévenként  
hőterhelés évenként Ha a külső levegő hőmérsékletének napi csúcsértéke tartósan (legalább egy hétig) meghaladja a 27 °C-t, akkor azokban a munkakörökben, amelyekben az év nyári időszakában a korrigált effektív hőmérséklet átlag értéke eléri vagy meghaladja az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 3/2002. (II. 18.) SzCsM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének 1. számú táblázatában előírt, maximálisan megengedhető értékeket, a vizsgálat hetente végzendő.
ionizáló sugárzás
  ipari roncsolásmentes anyagvizsgálat, orvosi rtg. laboratórium, „C” típ. izotóp laboratórium évenként  
  gyorsító berendezések, onkológiai sugárkezelés, „B” típ. izotóp laboratórium évenként  
  „A” típ. izotóp laboratórium évenként  
  nukleáris létesítményben és sugárzó anyagok bányászatában foglalkoztatottak évenként  
izocianát félévenként  
  kivéve: csomagolás, raktározás félévenként  
kadmium és vegyületei évenként bm
kobalt évenként bm
krómvegyületek évenként bm
mangán évenként  
metil-bromid évenként  
metil-klorid félévenként  
mikrohullámú sugárzás évenként  
nátrium-alumínium-fluorid (kriolit) évenként bm
nikkel évenként bm
nitrogénoxidul (dinitrogén oxid) félévenként  
nővényvédő szerek
  gyártás, formulázás félévenként bm
  (valamennyi I. és II. forgalmi kategóriába sorolt szer)  
(szerves foszforsavészterek, karbamátok)
    kiszerelés félévenként - a munkába lépéskor AChE
    kémiai növényvédelmi munkálatok    
    hígítás, keverés felhordás évenként egyéni alapszint meghatározása szükséges
    (permetezés) szezonban egyszer évenként  
  raktározás, szállítás, gépkezelés évenként  
  laboratóriumi munka évenként  
ólom és vegyületei évenként bm
szelén évenként bm
rákkeltő vegyi anyagok évenként külön jogszabályban meghatározott rákkeltő anyagok, amelyek e táblázatban másutt nem szerepelnek
szén-diszulfid (szénkéneg) félévenként  
szén-monoxid évenként bm
szén-tetraklorid (tetraklórmetán félévenként  
sztirol évenként bm
tetraklór-etán félévenként  
toluol évenként bm
triklór-etilén évenként bm
trinitro-toluol (trotyl) félévenként  
tüdőfibrózist okozó porok a vizsgálatok gyakoriságát az OMMF illetékes munkavédelmi felügyelősége állapíthatja meg, a munkáltató által előzetesen megszerzett OMFI szakvélemény alapján (a szakvéleményhez a por mérési eredmények csatolása szükséges) az ernyőszűrő állomásokon készített tüdőfelvételek értékelése, ezt követően szükségessé váló klinikai vizsgálatok az OMFI szakrendelésén, valamint a pécsi Megyei Tüdőgyógyintézetben történnek
vanádium évenként  
rezgés
  kéz/kar    
    2,5-5 m/s2 (férfi) kétévenként első ízben a munkába állást követő hatodik hónap után
    1,0-2,5 m/s2 (sérülékeny csoport) kétévenként hideg/nedves munkakörnyezetben évente
  egész testre ható kétévenként első ízben a munkába állást követő hatodik hónap után
    0,5-1,15 m/s2 (férfi)    
    0,5 m/s2 alatt (sérülékeny csoport) kétévenként hideg/nedves munkakörnyezetben évente
  egyedi felmentés esetén évenként első ízben a munkába állást megelőzően
vinil-klorid félévenként  
xilol évenként bm
zaj
  81-85 dBAeq közötti zajexpozíció esetén 4 évenként a munkavállaló kérésére
  86-90 dBAeq közötti zajexpozíció esetén 4 évenként halláspanasz esetén soron kívül
  91-100 dBAeq közötti zajexpozíció esetén 2 évenként halláspanasz esetén soron kívül
  100 dBAeq zajexpozíció felett évenként halláspanasz esetén soron kívül
    állóvízben, 15 m vízoszlopot nem meghaladó merülésnél, +10 °C évenként a vizsgálat helye a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által kijelölt foglalkozás-egészségügyi rendelő
tüdőfibrózist okozó porok a vizsgálatok gyakoriságát az illetékes munkavédelmi felügyelőség állapíthatja meg, a munkáltató által előzetesen megszerzett, a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által kiállított szakvélemény alapján (a szakvéleményhez a por mérési eredmények csatolása szükséges) az ernyőszűrő állomásokon készített tüdőfelvételek értékelése, ezt követően szükségessé váló klinikai vizsgálatok a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv szakrendelésén, valamint a pécsi Megyei Tüdőgyógyintézetben történnek

4. SZÁMÚ MELLÉKLET A 33/1998. (VI. 24.) NM RENDELETHEZ

Fokozottan baleseti veszélyekkel járó munkakörök, tevékenységek

1. Magasban végzett munka    
2. Földalatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörök    
3. Tűz- és robbanásveszéllyel járó munkakörök   a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti az „A” fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a „B” tűz- és robbanásveszélyes és a „C” tűzveszélyes osztályba tartozó létesítményben, helyiségben végzett tevékenységek, valamint a vállalati „tűzvédelmi utasítás”-ban meghatározott munkakörök: az ipari robbantóanyagok gyártásával, tárolásával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységek
4. Villamosüzemi munkakörök   a vonatkozó külön előírás (MSZ 1585 üzemi szabályzat erősáramú villamos berendezések számára) alapján erősáramú villamos berendezéseken feszültség alatti, feszültség közelében és veszélyes közelségben végzett tevékenység
4. Villamosüzemi munkakörök   a vonatkozó külön előírás (MSZ 1585 üzemi szabályzat erősáramú villamos berendezések számára) alapján erősáramú villamos berendezéseken feszültség alatti, feszültség közelében és veszélyes közelségben végzett tevékenység. Amennyiben a kérelmező a fenti szabványban foglalt tevékenységi köröket az abban foglalt előírásoktól eltérően kívánja folytatni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól (a továbbiakban: OTH) kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH erről hatósági bizonyítványt állít ki.
5. a) Feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök (FAM)   külön jogszabályban meghatározott tevékenység
  b) Egyéb feszültség alatt végzett tevékenységek    
6. Fegyveres biztonsági őrség, személy- és vagyonvédelmi tevékenység    
7. Egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök   mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, haladó (mozgó) termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett vagy közelében végzett munka
Időszakos orvosi vizsgálatot kell végezni    
A) az 1-4. és a 6-7. pontban megjelölt munkakörökben dolgozóknál 40 éves korig háromévenként, 40-50 életév között kétévenként, 50 év felett évenként    
B) az 5. pontban megjelölt munkakörökben dolgozóknál évenként    
B) Az 5. pontban megjelölt munkakörökben dolgozóknál évenként  
A) Az 1-4. és a 6-7. pontban megjelölt munkakörökben dolgozóknál 40 éves korig háromévenként, 40-50 életév között kétévenként, 50 év felett évenként  
Időszakos orvosi vizsgálatot kell végezni
7. Egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök Mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, haladó (mozgó) termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett vagy közelében végzett munka
6. Fegyveres biztonsági őrség, személy- és vagyonvédelmi tevékenység  
  b) Egyéb feszültség alatt végzett tevékenységek  
5. a) Feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök (FAM) Külön jogszabályban meghátározott tevékenység
4. Villamosüzemi munkakörök A vonatkozó külön előírás (MSZ 1585)
Erősáramú üzemi szabályzat alapján erősáramú villamos berendezéseken feszültség alatti, feszültség közelében és veszélyes közelségben végzett tevékenység
3. Tűz- és robbanásveszéllyel járó munkakörök A 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti az „A” fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a „B” tűz- és robbanásveszélyes és a „C” tűzveszélyes osztályba tartozó létesítményben, helyiségben végzett tevékenységek, valamint a vállalati „tűzvédelmi utasítás”-ban meghatározott munkakörök: az ipari robbantóanyagok gyártásával, tárolásával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységek
2. Földalatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörök  
1. Magasban végzett munka  

5. SZÁMÚ MELLÉKLET A 33/1998. (VI. 24.) NM RENDELETHEZ

Fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységek

1. Különösen nagy felelősség viselése emberekért, anyagi értékekért.
2. Döntés szükségessége
a) nehezen áttekinthető helyzetben,
b) új helyzetekben,
c) hiányos információk alapján,
d) ellentmondó információk alapján,
e) bonyolult szabályok, összefüggések utasítások alapján,
f) egymást gyorsan követő problémákban.
3. Alkotó szellemi tevékenység
a) zavaró ingerek környezetében,
b) különösen bonyolult szabályok, utasítások alapján.
4. Rutin szellemi munka
a) időkényszer viszonyai között,
b) rövid idejű, egyszerű feladat változtatás nélküli állandó ismétlésével,
c) tartósan szükséges akaratlagos figyelemmel.
5. Különböző munkaeszközök, technológiai folyamatok pontos, gyors váltogatása időkényszer vagy különleges figyelmi követelmény, illetve fokozott felelősség eseteiben.
6. Képernyős munkahelyeken történő munkavégzés.
7. Emberekkel foglalkozás kötelezettsége konfliktusveszélyes helyzetben.
8. Testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos személyek nevelési-oktatási, ápolási-gondozási, rehabilitációs intézményeiben, javító intézetekben nevelési, oktatási tevékenységet végzők.
9. Szakképzett ápolói munkát végzők elmeosztályokon, elmeszociális otthonokban, súlyos fogyatékosok szociális intézményeiben, szociális otthonok munkavállalói, traumatológiai, intenzív osztályokon, krónikus és baleseti belgyógyászati osztályokon (öngyilkossági kísérletet tett betegeket ellátó osztályokon), onkológiai osztályokon, detoxikálókban, krónikus elmegyógyászati osztályokon, valamint drogambulancián, illetve -osztályokon.

6. SZÁMÚ MELLÉKLET A 33/1998. (VI. 24.) NM RENDELETHEZ

Pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók

1. A gazdálkodó szervezet hierarchizáltságából, belső kapcsolatrendszeréből adódó konfliktusszituációk érintettjei.
2. Családtól távol, országon belül vagy kívül tartósan munkát végzők, a túlmunka esetenkénti igényével, rendszertelen étkezési, komfortot nélkülöző pihenési lehetőséggel.
3. Hajléktalan munkavállalók.
4. Külföldről áttelepült munkavállalók, az áttelepülést követő első 2 évben.
5. Állami gondozásból kikerült, munkába állt személyek, a munkába állást követő 3 évben.

7. SZÁMÚ MELLÉKLET A 33/1998. (VI. 24.) NM RENDELETHEZ

A hazaitól jelentősen eltérő éghajlatú és fokozottan járványveszélyes területek

Afganisztán
Algéria
Angola
Argentína
Bahama-szigetek
Bahrein
Banglades
Belize
Benin
Bolívia
Botswana
Brazília
Brunei
Burkina Faso
Burundi és Ruanda
Chile
Csád
Dél-afrikai Köztársaság
Ecuador
Egyesült Arab Emirátusok
Egyiptom
Elefántcsontpart
Etiópia
Francia Guyana
Fülöp-szigetek
Gabon, Egyenlítői-Guinea
Ghána
Guetemala
Guinea, Bissau-Guinea
Guyana
Haiti és a Dominikai Köztársaság
Hongkong
India
Indonézia
Irak
Irán
Izrael
Jemen (Észak- és Dél-Jemen)
Jordánia
Kambodzsa
Kamerun
Kenya
Kína
Kolumbia
Kongó
Korea (Észak- és Dél-Korea)
Közép-afrikai Köztársaság
Kuba
Kuvait
Laosz
Libanon
Libéria
Líbia
Madagaszkár
Malaysia
Mali
Marokkó
Mauritánia
Mauritius
Mexicó
Mongólia
Mozambik
Myanmar (az egykori Burma)
Namíbia
Nepál
Nicaragua
Niger
Nigéria
Omán
Pakisztán
Panama
Pápua Új-Guinea
Paraguay
Peru
Qatar
Sierra Leone
Srí Lanka és a Maldív-szigetek
Suriname
Szaúd-Arábia
Szenegál
Szíria
Szomália
Szudán
Tanzánia
Thaiföld
Togo
Törökország
Tunézia
Uganda
Venezuela
Vietnam
Zaire
Zambia
Zimbabwe
valamint a FÁK-országok (Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazasztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Örményország, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán, Grúzia).
Az újonnan alakult államok névváltozása folyamatosan módosítandó.


8. SZÁMÚ MELLÉKLET A 33/1998. (VI. 24.) NM RENDELETHEZ

A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelések

[A mellékletben a tiltást + jelöli. A zárójelben szereplő számok (magyarázatuk a táblázat végén található) a foglalkoztathatóság feltételeit jelentik.]

    Terhes Fiatal- <45 45-x >x Fiatal- >x
  Megterhelések (1) korú éves éves éves korú éves
    NŐK FÉRFIAK
                 
1. Magából a munkavégzésből adódó megterhelések              
1.1. Túlzott fizikai megterhelés              
1.1.1. Dinamikus izommunka              
1.1.1.1. Az MSZ-21875:1979 Melléklet M1 szerint nehéznek minősítettet meghaladó szintű munka + + + + + + +
1.1.1.2. nehéz munka + + (3) (3) + (3) (3)
1.1.1.3. közepesen nehéz munka + (3), (5) (3) (3) (3), (5)   (5)
1.1.2. Főleg statikus elemeket tartalmazó izommunka              
1.1.2.1. Anyagmozgatási munka + (4) (4) (4) + (4) (4)
1.1.2.2. >10 kp tömeg emelése + (4), (5) (4), (5) (4), (5) + (4), (5) (5)
1.1.2.3. Kényszertesthelyzetben végzett munka + (5) (5) (5) +   (5)
1.1.2.4. Kezek kis ízületeit érő mikrotraumák kumulációjának lehetőségével járó munka + (5)   (5) (5) (5) (5)
1.2. Fokozott pszichés megterhelés              
1.2.1. Időkényszer feltételei között végzett tevékenység esetén (egyedi gép-kiszolgálás, szalag vagy szalagszerű technológiák) akkor, ha a néhány elemi műveletből felépülő, periodikusan ismétlődő tevékenységek végrehajtására előírt műveleti idő nem haladja meg a 3 percet és nincs szervezett tevékenységcsere + +   (5) (5) + (5)
1.2.2. Fokozott pszichés információterheléssel járó vagy különleges figyelmet igénylő tevékenység (időhiány viszonyai közötti döntési feladatok, nagytömegű, eltérő jelentésű információ felvétele és értelmezése, nagypontosságú ellenőrzési funkciók teljesítése zavaró ingereket tartalmazó környezetben), ha meghaladja a törvényes munkaidő 50%-át + +     (5) + (5)
1.3. A dolgozó saját vagy mások egészsége, testi épsége szempontjából az átlagosat meghaladó mértékű kockázattal járó munka (9) + +       +  
2.1. Fokozottan terhelő munkahelyi klíma              
2.1.1. Hőterhelés              
2.1.1.1. Hőexpozícióban végzett nehéz fizikai munka, + + + + + + +
2.1.1.2. közepesen nehéz fizikai munka + +     (5) + (5)
2.1.1.3. könnyű fizikai munka + +       +  
2.1.2. Hideg munkakörnyezetben végzett munka + +       +  
2.1.3. Váltakozva hideg-meleg munkahelyen végzett munka + +     + +  
2.1.4. Nedves munkakörnyezetben végzett munka + (5)     + (5)  
2.2. Kéz-kar vibráció              
2.2.1. 0,96 m/s2 eq expozíció felett + +       +  
2.2.2. 1,4 m/s2 eq expozíció felett + + + + + +  
2.3. Egész testre ható rezgéssel járó munka: az expozíció X, Y irányban 0,9 m/s2, Z irányban 1,26 m/s2, egyenérték szintet meghaladja + + + + + +  
2.4. Ionizáló sugár-expozícióban dolgozók + +       +  
2.5. Mikrohullámú sugár-expozíció + +       +  
2.6. Zajexpozícióban végzett munka MSZ 18151-2:1983 2.1. pontjában megadott határértéket meghaladó zajexpozíció + +       +  
2.7. Túlnyomásban végzett munka + + +, (6) +, (6) + + +
2.8. Nagyon mérgező, a reprodukciót károsító, daganatkeltő, teratogén, mutagén vegyi anyagok expozíciója:              
2.8.1. a 2.8. tulajdonságú növényvédő szerek (beleértve tulajdonságaitól függetlenül valamennyi szerves foszforsav-észtert is) gyártásával, hatástalanításával, kiszerelésével és közvetlen felhasználásával (permetezés, porozás, gázosítás) járó munka +, (2) + (5), (8)   (5) + (5)
2.8.2. szerves oldószerek gyártásával, kiszerelésével és felhasználásával járó munkák +, (2) + (5)   (5) + (5)
2.8.3. ólom és ólomvegyületek, higany és higanyvegyületek, indium és indiumvegyületek, VI értékű króm és VI értékű krómvegyületek előállításával, gyártásával, feldolgozásával, felhasználásával járó munkák +, (2) + (5)   (5) + (5)
2.8.4. antibiotikumok gyártásával, csomagolásával, üzemszerű felhasználásával járó munkák +, (2) + (5)   (5) + (5)
2.8.5. hormonok, hormonkészítmények gyártásával, csomagolásával járó munkák +, (2) + (5), (8)   (5) + (5)
2.8.6. a külön jogszabályban meghatározott rákkeltő anyagok +, (2) + (5)     +  
2.8.7. az alábbi vegyi anyagokkal történő expozíció: +, (2) + (5), (8)     +  
  aminopterin              
  antikoagulánsok +, (2) + (5), (8)     +  
  citosztatikumok gyártásával, csomagolásával, felhasználásával járó munkák +, (2) + (5), (8)     +  
  difenil-hidantoin +, (2) + (5), (8)     +  
  dohánytermékek gyártása, feldolgozása, kiszerelése +, (2) + (5), (8)     +  
  fenol +, (2) + (5), (8)     +  
  halotán +, (2) + (5), (8)     +  
  jódtartalmú gyógyszerek komb.
és szekvencionális orális kontraceptivumok
+, (2) + (5), (8)     +  
  melfalán +, (2) + (5), (8)     +  
  metil-CCNU +, (2) + (5), (8)     +  
  nem szteroid östrogének +, (2) + (5), (8)     +  
  nikotin +, (2) +       +  
  tireosztatikumok     (5), (8)        
  treoszulfán +, (2) + (5), (8)     +  
2.9. Tüdőfibrózist okozó por-expozíció + +       +  
2.10. Toxoplazma és rubeola vírus fertőzés veszélyével járó munka, illetve expozíció, kivéve, ha terhes dolgozók immunizálás útján megfelelő védelmet kaptak ezen ágensek ellen + +       +  
 
Jelmagyarázat:
+ tiltás
(1) A tiltás terhesekre, nemrégen szült dolgozókra és szoptató anyákra terjed ki.
(2) A tiltás az anyatejet adókra is kiterjed.
(3) Az MSZ-21875:79 Melléklet M1-ben férfiakra megadott érték 70%-a.
(4) A 2/1972. (I. 25.) KPM rendelet a Közlekedési Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály IV. (Anyagmozgatás és -tárolás) fejezetének kiadásáról.
(5) Esetenkénti döntés a munkaalkalmassági vizsgálat és a munkakörre kiterjedő ergonómiai vizsgálat, a megterhelés-igénybevétel elemzése alapszolgáltatás keretében.
(6) Kivéve a könnyűbúvár készülékes kutató- (pl. régészeti) munkát.
(7) Kivéve: fizikai munkát nem végző nők, vagy azok, akik szakmai kiképzésük céljából kötelesek bizonyos időt föld alatti bányászati munkakörben vagy fúrótoronynál eltölteni.
(8) Korai terhesség (<14. terhességi nap) vizsgálati feltételeinek és vizsgálatának biztosítása kötelező. A korai terhesség védelme végett a fogamzóképes korú nő az 1. számú mellékletben (8) jelzésű anyagokkal (ezek gyártásával, kiszerelésével, illetőleg növényvédő szerek esetében felhordásával) csak akkor foglalkoztatható, ha a munkaadó biztosítja a korai terhesség diagnosztizálásához szükséges gyors tesztet. A gyors tesztet családtervezés előtt álló munkavállaló nő a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa útján kapja meg, ha a családtervezést neki bejelentette, és a gyors teszt alkalmazásának módját, időpontját az orvossal ugyancsak előzetesen megbeszélte, és írásban nyilatkozik arról, hogy a megbeszélés értelmében megfelelően jár el, valamint a teszt eredményéről a foglalkozás-egészségügyi orvosát 24 órán belül tájékoztatja.
(9) A 4. számú mellékletben szereplő munkakörök, tevékenységek.
(x) Mindenkori nyugdíjkorhatár.
                   

Jelmagyarázat:

+ Tiltás.
(1) A tiltás terhesekre, nemrégen szült dolgozókra és szoptató anyákra terjed ki.
(2) A tiltás az anyatejet adókra is kiterjed.
(3) Az MSZ 21875:79 Melléklet M1-ben férfiakra megadott érték 70%-a.
(4) Törölve.
(5) Esetenkénti döntés a munkaalkalmassági vizsgálat és a munkakörre kiterjedő ergonómiai vizsgálat, a megterhelés-igénybevétel elemzése alapszolgáltatás keretében.
(6) Kivéve a könnyűbúvár-készülékes kutató (pl. régészeti) munkát.
(7) A föld alatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörökben végzett munka nők számára tiltott, kivéve: fizikai munkát nem végző nők vagy azok, akik szakmai kiképzésük céljából kötelesek bizonyos időt föld alatti bányászati munkakörben vagy fúrótoronynál eltölteni.
(8) Korai terhesség (<14. terhességi nap) vizsgálati feltételeinek és vizsgálatának biztosítása kötelező. A korai terhesség védelme végett a fogamzóképes korú nő az 1. számú mellékletben (8) jelzésű anyagokkal (ezek gyártásával, kiszerelésével, illetőleg növényvédő szerek esetében felhordásával) csak akkor foglalkoztatható, ha a munkaadó biztosítja a korai terhesség diagnosztizálásához szükséges gyorstesztet. A gyorstesztet családtervezés előtt álló munkavállaló nő a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa útján kapja meg, ha a családtervezést neki bejelentette, és a gyorsteszt alkalmazásának módját, időpontját az orvossal ugyancsak előzetesen megbeszélte, és írásban nyilatkozik arról, hogy a megbeszélés értelmében megfelelően jár el, valamint a teszt eredményéről a foglalkozás-egészségügyi orvosát 24 órán belül tájékoztatja.
(9) A 4. számú mellékletben szereplő munkakörök, tevékenységek.
x Az egyénre irányadó nyugdíjkorhatár.
* Szaporodást károsító anyagok 1. kategória.

+ Tiltás.
(1) A tiltás terhesekre, nemrégen szült dolgozókra és szoptató anyákra terjed ki.
(1) A tiltás várandósokra, nemrégen szült dolgozókra és szoptató anyákra terjed ki.
(2) A tiltás az anyatejet adókra is kiterjed.
(3) Az MSZ 21875:79 Melléklet M1-ben férfiakra megadott érték 70%-a.
(4) Törölve.
(5) Esetenkénti döntés a munkaalkalmassági vizsgálat és a munkakörre kiterjedő ergonómiai vizsgálat, a megterhelés-igénybevétel elemzése alapszolgáltatás keretében.
(6) Kivéve a könnyűbúvár-készülékes kutató (pl. régészeti) munkát.
(7) A föld alatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörökben végzett munka esetében esetenkénti döntés az (5) pontban foglaltak szerint, kivéve: fizikai munkát nem végző nők vagy azok, akik szakmai kiképzésük céljából kötelesek bizonyos időt föld alatti bányászati munkakörben vagy fúrótoronynál eltölteni.
(8) Korai terhesség (<14. terhességi nap) vizsgálati feltételeinek és vizsgálatának biztosítása kötelező. A korai terhesség védelme végett a fogamzóképes korú nő a (8) jelzésű anyagokkal (ezek gyártásával, kiszerelésével, illetőleg növényvédő szerek esetében felhordásával) csak akkor foglalkoztatható, ha a munkaadó biztosítja a korai terhesség diagnosztizálásához szükséges gyorstesztet. A gyorstesztet családtervezés előtt álló munkavállaló nő a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa útján kapja meg, ha a családtervezést neki bejelentette, és a gyorsteszt alkalmazásának módját, időpontját az orvossal ugyancsak előzetesen megbeszélte, és írásban nyilatkozik arról, hogy a megbeszélés értelmében megfelelően jár el, valamint a teszt eredményéről a foglalkozás-egészségügyi orvosát 24 órán belül tájékoztatja.
(8) Korai várandósság (<14. várandóssági nap) vizsgálati feltételeinek és vizsgálatának biztosítása kötelező. A korai várandósság védelme végett a fogamzóképes korú nő a (8) jelzésű anyagokkal (ezek gyártásával, kiszerelésével, illetőleg növényvédő szerek esetében felhordásával) csak akkor foglalkoztatható, ha a munkaadó biztosítja a korai várandósság diagnosztizálásához szükséges gyorstesztet. A gyorstesztet családtervezés előtt álló munkavállaló nő a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa útján kapja meg, ha a családtervezést neki bejelentette, és a gyorsteszt alkalmazásának módját, időpontját az orvossal ugyancsak előzetesen megbeszélte, és írásban nyilatkozik arról, hogy a megbeszélés értelmében megfelelően jár el, valamint a teszt eredményéről a foglalkozás-egészségügyi orvosát 24 órán belül tájékoztatja.
(9) A 4. számú mellékletben szereplő munkakörök, tevékenységek.
(10) Az 1272/2008/EK rendelet szerint rákkeltő 1A., 1B. vagy 2., illetve csírasejt mutagén 1A., 1B. vagy 2. kategóriájú anyagok.
(11) Az 1272/2008/EK rendelet szerint reprodukciót károsító hatású 1A., 1B. vagy 2. kategóriájú anyagok.
x Az egyénre irányadó nyugdíjkorhatár.
* Szaporodást károsító anyagok 1. kategória.
  2.10. Toxoplazma és rubeola vírusfertőzés veszélyével
járó munka, illetve expozíció, kivéve, ha terhes
dolgozók immunizálás útján megfelelő védelmet
kaptak ezen ágensek ellen



+



+
   


+
  2.9. Tüdőfibrózist okozó porexpozíció + +     +
    akrilamid + +   +  
    etilénimilin; azriridin + +   +  
    metil-akrilamidoglikolát @@@op@@@>0,1% akrilamid tartalommal@@@cp@@@  
+
 
    metil-akrilamidometoxi-acetát (>0,1% akrilamid  
+
 
    etilén-oxid + +   +  
    1,2 dibróm-3-klórpropán + +   +  
    benz(d,e,f)krizén + +   +  
    benz(a)pirén + +   +  
    dietilszulfát + +   +  
    hexametilfoszfortriamid + +   +  
  2.8.9. Mutagén anyagok 2. kategória              
    N,N-dimetil-formamid; dimetil-formamid + +   +  
    etilén-tiourea; imidazolidin-2-tion;  
+
 
    metil-ONN-azoxi-metil-acetát; metil-azoxi-metil-  
+
 
    nitrofen (ISO); 2,4-diklór-fenil-4-nitrofenil-éter + +   +  
    a dinoterb sói és észterei + +   +  
    dinoterb; 2-terc-butil-4,6-dinitro-fenol + +   +  
    a dinoseb sói és észterei, a mellékletben máshol  
+
 
    dinoseb; 6-szek-butil-2,4-dinitro-fenol + +   +  
    binapakril (ISO); 2-szek-tuil-4,6-dinitrofenil-  
+
 
    2 etil-hexil-3,5-bisz(1,1-dimetil-etil)-4-hidroxi-  
+
 
    2-etioxi-etil-acetát; etil-glikol-acetát + +   +  
    2-metoxi-etil-acetát; metil-glikol-acetát + +   +  
    2-etoxi-etanol; etilén-glikol monoetiléter + +   +  
    2-metoxi-etanol; etilén-glikol monometil-éter + +   +  
    benzo-(a)pirén; benzo(d,e,f)krizén + +   +  
    benzo-(a)pirén; benzol(d,e) krizén + +   +  
    nikkel-tetrakarbonil + +   +  
  2.8.8. Szaporodást károsító anyagok 2. kategória              
    Warfarin; 4-hidroxi-3-(3-oxo-1-fenil-butil)kumarin* +, (2) + (5), (8)   +
    * g)C. I. Pigment Yellow 34 (a Colour Indexben a C. I. 77605 számmal jelölt színezőanya +, (2) + (5), (8)   +
    Egyéb ólomvegyületek, a jelen mellékletben említett kivételével +, (2) + (5), (8)   +
    ólom-2,4,6-trinitro-rezorcin-oxid, ólom-sztifnát* +, (2) + (5), (8)   +
    ólom-hidrogén-arzenát* +, (2) + (5), (8)   +
    ólom(II)-metánszulfonát* +, (2) + (5), (8)   +
    ólom-acetát* +, (2) + (5), (8)   +
    ólom-bisz-ortofoszfát* +, (2) + (5), (8)   +
    ólom-diacetát* +, (2) + (5), (8)   +
    ólom-kromát* +, (2) + (5), (8)   +
    ólom-azid* +, (2) + (5), (8)   +
    ólom-alkilek* +, (2) + (5), (8)   +
    ólom-haxaflour-szilikát* +, (2) + (5), (8)   +
    szén-monoxid* +, (2) + (5), (8)     +
    treoszulfán +, (2) + (5), (8)   +
    tireosztatikumok   (5), (8)      
    nikotin +, (2) +   +  
    nem szteroid ösztrogének +, (2) + (5), (8)   +
    metil-CCNU +, (2) + (5), (8)   +
    melfalán +, (2) + (5), (8)   +
    jódtartalmú gyógyszerek komb. és szekvencionális orális kontraceptíumok +, (2) + (5), (8)   +
    halotán +, (2) + (5), (8)   +
    fenol +, (2) + (5), (8)   +
    dohánytermékek gyártása, feldolgozása, kiszerelése +, (2) + (5), (8)   +
    difenil-hidantoin +, (2) + (5), (8)   +
    citosztatikumok gyártásával, csomagolásával, felhasználásával járó munkák +, (2) + (5), (8)   +
    antikoagulánsok +, (2)   (5), (8)   +
    aminopterin +, (2) + (5), (8)   +
  2.8.7. Az alábbi vegyi anyagokkal történő expozíció:              
  2.8.6. A külön jogszabályban meghatározott rákkeltő
anyagok

+, (2)

+

(5)
 
+
 
  2.8.5. Hormonok, hormonkészítmények gyártásával,
csomagolásával járó munkák

+, (2)

+

(5), (8)
 
  2.8.4. Antibiotikumok gyártásával, csomagolásával,
üzemszerű felhasználásával járó munkák

+, (2)

+

(5)


(5)

+

(5)
  2.8.3. Higany és higanyvegyületek, indium és indium-
vegyületek, VI. értékű króm és VI. értékű
krómvegyületek előállításával, gyártásával,
feldolgozásával, felhasználásával járó munkák



+, (2)



+



(5)
 
  2.8.2. Szerves oldószerek gyártásával, kiszerelésével
és felhasználásával járó munkák

+, (2)

+

(5)
 
  2.8.1. A 2.8. tulajdonságú növényvédő szerek (beleértve
tulajdonságaitól függetlenül valamennyi szerves
foszforsav-észtert is) gyártásával,
hatástalanításával, kiszerelésével és közvetlen
felhasználásával (permetezés, porozás, gázosítás)
járó munka





+, (2)





+





(5), (8)
 




(5)





+





(5)
  2.8. Nagyon mérgező, a reprodukciót károsító, daganatkeltő, teratogén, mutagén vegyi anyagok expozíciója:              
  2.7. Túlnyomásban végzett munka + + + +,(6) +,(6) + +
  2.6. Zajexpozícióban végzett munka MSZ 18151-2:1983 2.1. pontjában megadott határértéket meghaladó zajexpozíció + +       +  
  2.6. Zajexpozícióban végzett munka: a munkavállaló zajexpozicíóját jelentő megítélési A-hangnyomásszint (LAD) nagyobb, mint 85 dB, illetve a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (LAI) egyetlen alkalommal is meghaladja a 125 dB-et. + +       +  
  2.6. Zajexpozícióban végzett munka: a munkavállalót érő, az alkalmazott egyéni hallásvédő eszköz zajcsillapító képességének figyelembevételével számított 87 dBA egyenértékű A-hangnyomásszintet meghaladó napi expozíció, illetve a munkavállalót érő 140 dBC csúcs hangnyomásszintet meghaladó pillanatnyi zajbehatás. + +       +  
  2.5. Mikrohullámú sugár-expozíció + +       +  
  2.4. Ionizáló sugár-expozícióban dolgozók + +       +  
  2.3. Egész testre ható rezgéssel járó munka: az expozíció X Y irányban 0,9 m/s2 Z irányban 1,26 m/s2, egyenérték szintet meghaladja + + + + + + (5)
  2.2.2. 1,4 m/s2 eq kéz-kar vibráció felett + + + + + + (5)
  2.2.1. 0,96 m/s2 eq expozíció felett + +       +  
  2.2. Kéz-kar vibráció              
  2.3. Egész testre ható rezgéssel járó munka: 0,5 m/s2 expozíció felett + + + + + +  
  2.2. Kéz/kar rezgés 2,5 m/s2 expozíció felett + + + + + +  
  2.1.4. Nedves munkakörnyezetben végzett munka + (5)       + (5)
  2.1.3. Váltakozva hideg-meleg munkahelyen végzett munka + +         (5)
  2.1.2. Hideg munkakörnyezetben végzett munka + +       +  
  2.1.1.3. Könnyű fizikai munka + +       +  
  2.1.1.2. Közepesen nehéz fizikai munka + +     (5) + (5)
  2.1.1.1. Hőexpozícióban végzett nehéz fizikai munka + + + + + + +
  2.1.1. Hőterhelés              
  2.1. Fokozottan terhelő munkahelyi klíma              
  1.3. A dolgozó saját vagy mások egészsége testi
épsége szempontjából az átlagosat meghaladó
mértékű kockázattal járó munka (9)


+


+


(7)


(7)


(7)


+
 
  1.2.2. Fokozott pszichés információterheléssel járó
vagy különleges figyelmet igénylő tevékenység
(időhiány viszonyai közötti döntési feladatok,
nagytömegű eltérő jelentésű információ felvétele
és értelmezése nagypontosságú ellenőrzési
funkciók teljesítése zavaró ingereket tartalmazó
környezetben), ha meghaladja a törvényes
munkaidő 50%-át







+







+
   






(5)







+







(5)
  1.2.1. Időkényszer feltételei között végzett tevékenység
esetén (egyedi gép-kiszolgálás, szalag vagy
szalagszerű technológiák) akkor, ha a néhány
elemi műveletből felépülő, periodikusan ismétlődő
tevékenységek végrehajtására előírt műveleti idő
nem haladja meg a 3 percet és nincs szervezett
tevékenységcsere






+






+
 





(5)






(5)






+






(5)
  1.2. Fokozott pszichés megterhelés              
  1.1.2.4. Kezek kis ízületeit érő mikrotraumák
kumulációjának lehetőségével járó munka

+

(5)
 
(5)

(5)

(5)

(5)
  1.1.2.3. Kényszertesthelyzetben végzett munka + (5) (5) (5) +   (5)
  1.1.2.2. >10 kp tömeg emelése + (5) (5) (5) + (5) (5)
  1.1.2.1. Anyagmozgatási munka +       +    
  1.1.2.4. Kezek kis ízületeit érő mikrotraumák kumulációjának lehetőségével járó munka
+

(5)
 
(5)

(5)

(5)

(5)
  1.1.2.3. Kényszertesthelyzetben végzett munka + (5) (5) (5) +   (5)
  1.1.2.2. > 10 kg tömeg emelése + (5) (5) (5) + (5) (5)
  1.1.2.1. Anyagmozgatási munka +       +    
  1.1.2. Főleg statikus elemeket tartalmazó izommunka              
  1.1.1.3. Közepesen nehéz munka + (3), (5) (3) (3) (3), (5)   (5)
  1.1.1.2. Nehéz munka + + (3) (3) + (3) (3)
  1.1.1.1. Az MSZ 21875:1979 + + + + + + +
  1.1.1. Dinamikus izommunka              
  1.1.1.3. Nehéz munka + + (3) (3) + (3) (3)
  1.1.1.2. Közepesen nehéz munka + (3),
(5)
(3) (3) (3),
(5)
  (5)
  1.1.1.1. Könnyű munka + + + + + + +
  1.1.1. Dinamikus izommunka: az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. számú mellékletének 1. számú táblázata szerinti              
  1.1. Túlzott fizikai megterhelés              
  1. Magából a munkavégzésből adódó megterhelések              
      nők férfiak
    Megterhelések (1) éves éves
      Terhes Fiatal-
korú
<45 45-x >x Fiatal-
korú
>x
                   
2.10. Toxoplazma és rubeola vírusfertőzés veszélyével járó munka, illetve expozíció, kivéve, ha terhes dolgozók immunizálás útján megfelelő védelmet kaptak ezen ágensek ellen + +       +  
2.10. Toxoplazma és rubeola vírusfertőzés veszélyével járó munka, illetve expozíció, kivéve, ha várandós dolgozók immunizálás útján megfelelő védelmet kaptak ezen ágensek ellen + +       +  
2.9. Tüdőfibrózist okozó porexpozíció + +       +  
  akrilamid + +       +  
  etilénimilin; azriridin + +       +  
  metil-akrilamidoglikolát (≥0,1% akrilamid-tartalommal) + +       +  
  metil-akrilamidometoxi-acetát (≥0,1% akrilamid-tartalommal) + +       +  
  etilén-oxid + +       +  
  1,2 dibróm-3-klórpropán + +       +  
  benz(d,e,f)krizén + +       +  
  benz(a)pirén + +       +  
  dietilszulfát + +       +  
  hexametilfoszfortriamid + +       +  
2.8.9. Mutagén anyagok 2. kategória + +       +  
2.8.8. Szaporodást károsító anyagok 2. kategória + +       +  
  Szaporodást károsító anyagok 1. kategória +, (2) +       +  
2.8.9. Mutagén anyagok (10) 2. kategória + +       +  
2.8.8. Szaporodást károsító anyagok (11) 2. kategória + +       +  
  Szaporodást károsító anyagok (11) 1. kategória +, (2) +       +  
  treoszulfán +, (2) + (5), (8)     +  
  tireosztatikumok     (5), (8)        
  nikotin +, (2) +       +  
  ólom és szervetlen vegyületei + +       +  
  nem szteroid ösztrogének +, (2) + (5), (8)     +  
  metil-CCNU +, (2) + (5), (8)     +  
  melfalán +, (2) + (5), (8)     +  
  jódtartalmú gyógyszerek komb. és szekvencionális orális kontraceptíumok +, (2) + (5), (8)     +  
  halotán +, (2) + (5), (8)     +  
  fenol +, (2) + (5), (8)     +  
  dohánytermékek gyártása, feldolgozása, kiszerelése +, (2) + (5), (8)     +  
  difenil-hidantoin +, (2) + (5), (8)     +  
  citosztatikumok gyártásával, csomagolásával, felhasználásával járó munkák +, (2) + (5), (8)     +  
  antikoagulánsok +, (2) + (5), (8)     +  
  aminopterin +, (2) + (5), (8)     +  
2.8.7. Az alábbi vegyi anyagokkal történő expozíció:              
2.8.6. A külön jogszabályban meghatározott rákkeltő anyagok +, (2) + (5)     +  
2.8.7. A következő vegyi anyagokkal történő expozíció:              
2.8.6. A külön jogszabályban meghatározott rákkeltő anyagok (10) +, (2) + (5)     +  
2.8.5. Hormonok, hormonkészítmények gyártásával, csomagolásával járó munkák +, (2) + (5), 8   (5) + (5)
2.8.4. Antibiotikumok gyártásával, csomagolásával, üzemszerű felhasználásával járó munkák +, (2) + (5)   (5) + (5)
2.8.3. Higany és higanyvegyületek, indium és indium-vegyületek, VI. értékű króm és VI. értékű krómvegyületek előállításával, gyártásával, feldolgozásával, felhasználásával járó munkák +, (2) + (5)   (5) + (5)
2.8.2. Szerves oldószerek gyártásával, kiszerelésével és felhasználásával járó munkák +, (2) + (5)   (5) + (5)
2.8.1. A 2.8. tulajdonságú növényvédő szerek (beleértve tulajdonságaitól függetlenül valamennyi szerves foszforsav-észtert is) gyártásával, hatástalanításával, kiszerelésével és közvetlen felhasználásával (permetezés, porozás, gázosítás) járó munka +, (2) + (5), (8)   (5) + (5)
2.8. Nagyon mérgező, a reprodukciót károsító, daganatkeltő, teratogén, mutagén vegyi anyagok expozíciója:              
2.7. Túlnyomásban végzett munka + +     (5) (5) +
2.6. Zajexpozícióban végzett munka: a munkavállalót érő, az alkalmazott egyéni hallásvédő eszköz zajcsillapító képességének figyelembevételével számított 87 dBA egyenértékű
A hangnyomásszintet meghaladó napi expozíció, illetve a munkavállalót érő 140 dBC csúcs hangnyomásszintet meghaladó pillanatnyi zajbehatás
+ +       +  
2.5. Mikrohullámú sugár-expozíció + +       +  
2.4. Ionizáló sugár-expozícióban dolgozó + +       +  
2.3. Egész testre ható rezgéssel járó munka: 0,5 m/s2 expozíció felett + + + + + +  
2.2. Kéz/kar rezgés 2,5 m/s2 expozíció felett + + + + + +  
2.1.4. Nedves munkakörnyezetben végzett munka + (5)       + (5)
2.1.3. Váltakozva hideg-meleg munkahelyen végzett munka + +         (5)
2.1.2. Hideg munkakörnyezetben végzett munka + +       +  
2.1.1.3. Könnyű fizikai munka + +       +  
2.1.1.2. Közepesen nehéz fizikai munka + +     (5) + (5)
2.1.1.1. Hőexpozícióban végzett nehéz fizikai munka + + + + + + +
2.1.1. Hőterhelés              
2.1. Fokozottan terhelő munkahelyi klíma              
1.3. A dolgozó saját vagy mások egészsége, testi épsége szempontjából az átlagosat meghaladó mértékű kockázattal járó munka (9) + + (5) (5) (5) +  
1.2.2. Fokozott pszichés információ-terheléssel járó vagy különleges figyelmet igénylő tevékenység (időhiány viszonyai közötti döntési feladatok, nagytömegű eltérő jelentésű információ felvétele és értelmezése nagypontosságú ellenőrzési funkciók teljesítése zavaró ingereket tartalmazó környezetben), ha meghaladja a törvényes munkaidő 50%-át + +     (5) + (5)
1.2.1. Időkényszer feltételei között végzett tevékenység esetén (egyedi gépkiszolgálás, szalag vagy szalagszerű technológiák) akkor, ha a néhány elemi műveletből felépülő, periodikusan ismétlődő tevékenységek végrehajtására előírt műveleti idő nem haladja meg a 3 percet és nincs szervezett tevékenységcsere + +   (5) (5) + (5)
1.2. Fokozott pszichés megterhelés              
1.1.2.4. Kezek kis ízületeit érő mikrotraumák kumulációjának lehetőségével járó munka + (5)   (5) (5) (5) (5)
1.1.2.3. Kényszertesthelyzetben végzett munka + (5) (5) (5) +   (5)
1.1.2.2. > 10 kg tömeg emelése + (5) (5) (5) + (5) (5)
1.1.2.1. Anyagmozgatási munka +       +    
1.1.2. Főleg statikus elemeket tartalmazó izommunka              
1.1.1.2. Nehéz munka + + (3) (3) + (3) (3)
1.1.1.1. Közepesen nehéz munka + (3),
(5)
(3) (3) (3),
(5)
  (5)
1.1.1. Dinamikus izommunka              
1.1. Túlzott fizikai megterhelés              
1. Magából a munkavégzésből adódó megterhelések              
    nők férfiak
    (1) éves éves
 

Megterhelések
Ter-
hes
Fia-
tal-
korú

<45

45-x

>x
Fia-
tal-
korú

>x
 

Megterhelések
Vá-
ran-
dós
Fia-
tal-
korú

<45

45-x

>x
Fia-
tal-
korú

>x
                 

9. SZÁMÚ MELLÉKLET A 33/1998. (VI. 24.) NM RENDELETHEZ

Azon munkakörülmények, amelyek fennállásakor a sérülékeny csoportok foglalkoztatásával összefüggésben, az alkalmassági vizsgálat keretében elvégzett kockázatbecslés szükséges

Azon munkakörülmények, amelyek fennállásakor a terhes nők, a nemrégen szült nők és a szoptató anyák foglalkoztatásához kockázatbecslés szükséges

Azon munkakörülmények, amelyek fennállásakor a várandós nők, a nemrégen szült és szoptató nők foglalkoztatásához kockázatbecslés szükséges

1. Fizikai kóroki tényezők, amennyiben ezek magzati elváltozásokat okoznak, illetve placentaleválást eredményezhetnek és nem szerepelnek a 8. számú mellékletben, különösen az alábbiak:
a) ütések, vibráció vagy mozgás;
b) kockázatokkal, különösen hát- és ágyéktáji jellegűekkel járó teheremelés;
c) zaj (fel- és leszálló repülőgépek zaja);
d) nem ionizáló sugárzás;
e) a dolgozó tevékenységével összefüggő testhelyzet és mozdulatok, közlekedés, utazás - akár létesítményen belül, akár azon kívül -, szellemi és fizikai fáradtság és egyéb fizikai terhek.
1. Fizikai kóroki tényezők, ha ezek magzati elváltozásokat okoznak, illetve gátolják a placenta megtapadását, és nem szerepelnek a 8. számú mellékletben, különösen a következők:
a) ütések, vibráció vagy mozgás;
b) kockázatokkal, különösen hát- és ágyéktáji jellegűekkel járó teheremelés;
c) zaj;
d) nem ionizáló sugárzás;
e) a dolgozó tevékenységével összefüggő testhelyzet és mozdulatok, közlekedés, utazás - akár létesítményen belül, akár azon kívül -, szellemi és fizikai fáradtság és egyéb fizikai terhek.
2. Biológiai kóroki tényezők: olyan biológiai tényezők, amelyek a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 2. § (2) bekezdése szerinti 2-4 csoportba tartoznak, amennyiben ismeretes az, hogy ezen ágensek vagy az általuk szükségessé váló terápiás intézkedések veszélyeztetik a terhes nők és a magzat egészségét, amennyiben nem szerepelnek a 8. számú mellékletben.
2. Biológiai kóroki tényezők: olyan biológiai tényezők, amelyek a a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 2. § (2) bekezdése szerinti 2-4. csoportba tartoznak, ha ismeretes az, hogy ezen ágensek vagy az általuk szükségessé váló terápiás intézkedések veszélyeztetik a várandós nők és a magzat egészségét, ha nem szerepelnek a 8. számú mellékletben.
3. Kémiai kóroki tényezők: az alábbi kémiai anyagok, amennyiben ismeretes, hogy veszélyeztetik a terhes nők és a magzat egészségét, továbbá amennyiben még nem szerepelnek a 8. számú mellékletben:
a) a 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet, illetve a 4/1997. (II. 21.) NM rendelet alapján R40, R45, R46 és R47 jelölésű anyagok;
a) a 44/2000. (XII. 17.) EüM rendelet alapján R40 és R47 jelölésű anyagok;
b) a külön rendeletben felsorolt rákkeltő hatású anyagok;
c) a mitosist gátló gyógyszerek;
d) szén-monoxid;
e) ismert és veszélyes percutan felszívódású anyagok.
3. Kémiai kóroki tényezők: a következő kémiai anyagok, ha ismeretes, hogy veszélyeztetik a várandós nők és a magzat egészségét, továbbá ha még nem szerepelnek a 8. számú mellékletben:
a) az 1272/2008/EK rendelet alapján a besorolás kritériumainak megfelelő, a következő veszélyességi osztályok és kategóriák egyikébe, vagy ezek közül többe besorolt, és a következő figyelmeztető mondat egyikével, vagy ezek közül többel ellátott anyagok és keverékek, ha ezek még nem szerepelnek a 8. számú mellékletben:
aa) csírasejt-mutagenitás, 1A., 1B. vagy 2. kategória (H340, H341),
ab) rákkeltő hatás, 1A., 1B. vagy 2. kategória (H350, H350i, H351),
ac) reprodukciós toxicitás, 1A., 1B. vagy 2. kategória, vagy a laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő káros hatásokra vonatkozó további kategória (H360, H360D, H360FD, H360Fd, H360Df, H361, H361d, H361fd, H362),
ad) célszervi toxicitás egyszeri expozíciót követően, 1. és 2. kategória (H370, H371);
b) a 2004/37/EK irányelv I. mellékletében felsorolt ipari eljárások;
c) higany és higanyszármazékok;
d) a mitosist gátló gyógyszerek;
e) szén-monoxid;
f) veszélyes, bizonyíthatóan a bőrön át felszívódó anyagok.

9/A. SZÁMÚ MELLÉKLET A 33/1998. (VI. 24.) NM RENDELETHEZ

Azon munkakörülmények, amelyek fennállásakor a fiatalkorúak foglalkoztatásához kockázatbecslés szükséges

A) Kóroki tényezők
1. Fizikai kóroki tényezők, amennyiben ezek magzati elváltozásokat okoznak, illetve placentaleválást eredményezhetnek és nem szerepelnek az 1. számú mellékletben, konkrétan pedig a következők:
a) ütések, vibráció vagy mozgás;
b) kockázatokkal, különösen hát-ágyéki jellegűekkel járó teheremelés;
c) zaj (fel- és leszálló repülőgépek zaja);
d) nem ionizáló sugárzás;
e) a dolgozó tevékenységével összefüggő testhelyzet és mozdulatok, közlekedés, utazás - akár a létesítményen belül, akár azon kívül -, szellemi és fizikai fáradtság és egyéb fizikai terhek.
2. Biológiai kóroki tényezők, olyan biológiai tényezők, amelyeknél saját maguk vagy az általuk szükségessé váló terápiás intézkedések veszélyeztetik a terhes nők és a magzat egészségét, amennyiben nem szerepelnek az 1. számú mellékletben.
3. Kémiai kóroki tényezők az alábbi kémiai anyagok, amennyiben ismeretes az, hogy veszélyeztetik a terhes nők és a magzat egészségét, továbbá amennyiben még nem szerepelnek az 1. számú mellékletben:
a) a 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet, illetőleg a 4/1997. (II. 21.) NM rendelet alapján R40, R45, R46 és R47 jelölésű anyagok;
b) a vonatkozó rendeletben felsorolt rákkeltő hatású anyagok;
c) a mitosist gátló gyógyszerek;
d) szén-monoxid;
e) ismert és veszélyes percutan felszívódású kémiai anyagok.
A) Hatóanyagok (amelyek nem szerepelnek a 8. számú mellékletben), továbbá eljárások
1. Kémiai kóroki tényezők
a) Azok a veszélyes anyagok, amelyek a 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet, illetve a 4/1997. (II. 21.) NM rendelet előírásainak megfelelően mérgező (T), nagyon mérgező (T+), maró hatású (C) vagy robbanásveszélyes (E) osztályba sorolt anyagok és készítmények.
a) Azok a veszélyes anyagok, amelyek a 44/2000. (XII. 17.) EüM rendelet előírásainak megfelelően mérgező (T), nagyon mérgező (T+), maró hatású (C) vagy robbanásveszélyes (E) osztályba sorolt anyagok és készítmények.
a) Az 1272/2008/EK rendelet alapján a besorolás kritériumainak megfelelő, a következő veszélyességi osztályok és kategóriák egyikébe, vagy ezek közül többe besorolt, és a következő figyelmeztető mondat egyikével, vagy ezek közül többel ellátott anyagok és keverékek:
aa) akut toxicitás, 1., 2. vagy 3. kategória (H300, H310, H330, H301, H311, H331),
ab) bőrmarás, 1A., 1B. vagy 1C. kategória (H314),
ac) tűzveszélyes gáz, 1. vagy 2. kategória (H220, H221),
ad) tűzveszélyes aeroszolok, 1. kategória (H222),
ae) tűzveszélyes folyadék, 1. vagy 2. kategória (H224, H225),
af) robbanóanyagok - „instabil robbanóanyag” kategória vagy 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. alosztályba tartozó robbanóanyag kategória (H200, H201, H202, H203, H204, H205),
ag) önreaktív anyagok és keverékek, A., B., C. vagy D. típus (H240, H241, H242),
ah) szerves peroxidok, A. vagy B. típus (H240, H241),
ai) célszervi toxicitás egyszeri expozíciót követően, 1. vagy 2. kategória (H370, H371),
aj) célszervi toxicitás ismétlődő expozíciót követően, 1. vagy 2. kategória (H372, H373),
ak) légzőszervi szenzibilizáció, 1. kategória, 1A. vagy 1B. alkategória (H334),
al) bőrszenzibilizáció, 1. kategória, 1A. vagy 1B. alkategória (H317),
am) rákkeltő hatás, 1A., 1B. vagy 2. kategória (H350, H350i, H351),
an) csírasejt-mutagenitás, 1A., 1B. vagy 2. kategória (H340, H341),
ao) reprodukciós toxicitás, 1A. vagy 1B. kategória (H360, H360F, H360FD, H360Fd, H360D, H360Df).
b) A károsító (Xn) osztályba sorolt anyagok és készítmények, amelyekre az alábbi veszélyességi kifejezések közül egy vagy több alkalmazható:
ba) nagyon súlyos, irreverzíbilis hatások veszélye (R39),
bb) irreverzíbilis hatások esetleges veszélye (R40),
bc) belégzéssel érzékenyítést okozhatnak (R42),
bd) bőrrel való érintkezésük érzékenyítést okozhat (R43),
be) rákot okozhatnak (R45),
be) hosszan tartó érintkezés velük súlyos egészségkárosodás veszélyével jár (R48),
bf) öröklődő génbetegségeket válthatnak ki (R46),
bf) károsíthatják a termékenységet (R60),
bg) hosszan tartó érintkezés velük súlyos egészségkárosodás veszélyével jár (R48),
bg) károsodást okozhatnak a magzatnak (61).
bh) károsíthatják a termékenységet (R60),
bi) károsodást okozhatnak a magzatnak (61).
b) A 2004/37/EK irányelv I. mellékletében felsorolt ipari eljárások.
c) Az (Xi) osztályba sorolt anyagok és készítmények, amelyekre az alábbi veszélyességi kifejezések közül egy vagy több alkalmazható:
ca) nagyon gyúlékonyak (R12),
cb) belégzéssel érzékenyítést okozhatnak (R42),
cc) bőrrel való érintkezésük érzékenyítést okozhat (R43).
d) Eljárások:
da) auramin gyártása,
db) policiklikus, aromás szénhidrogének hatásának való kitétellel járó munkák szénből származó korom, szurok és kátrány jelenlétében,
dc) réz-nikkel ércek kiolvasztásakor és elektromos finomításakor keletkező por, füst és permet hatásának való kitétellel járó munkák,
dd) isopropyl-alkohol gyártásakor alkalmazott savas eljárás.
2. Biológiai kóroki tényezők
Olyan biológiai tényezők, amelyek a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerinti 3. és 4. csoportba tartoznak.
B) Folyamatok
A vonatkozó rendeletben felsorolt ipari folyamatok.
B) Folyamatok és munkaműveletek (amelyek nem szerepelnek a 8. számú mellékletben)
1. Mérget termelő (kiválasztó) állatokkal végzett munka.
2. Állatok ipari méretben végzett levágása.
3. Sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok előállítására vagy alkalmazására szolgáló berendezésekkel kapcsolatos munka.
4. Az A) 1. pontban hivatkozott kémiai anyagokat tartalmazó kádakkal, tartályokkal, tározókkal vagy szállítóedényekkel végzett munka.
5. A szerkezet összeomlásával végzett munka.

10. SZÁMÚ MELLÉKLET A 33/1998. (VI. 24.) NM RENDELETHEZ

Munkáltató megnevezése: ............................................................................

Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra

Név: .............................................. Szül. év: ........... hó: ........................................ nap: ..........
Lakcím: ...................................................................... TAJ szám: ............................................
Munkakör: .................................................................................................................................
Kérem nevezett munkaköri alkalmasságára vonatkozó vélemény közlését az alábbi indok(ok) alapján:
....................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................
Kelt: ...............................................................................................


   
  ..........................................................
  kérelmező aláírása

11. SZÁMÚ MELLÉKLET A 33/1998. (VI. 24.) NM RENDELETHEZ

Foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely megnevezése: ..........................................................

Másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény

A vizsgálat eredménye alapján ............................................................................ munkavállaló

Szül. év: ........ hó: ................................. nap: .......... .......................................... munkakörben
ALKALMAS NEM ALKALMAS
ALKALMAS IDEIGLENESEN NEM ALKALMAS NEM ALKALMAS
   
  ....................................................
  véleményező orvos
P. H.

12. SZÁMÚ MELLÉKLET A 33/1998. (VI. 24.) NM RENDELETHEZ

Foglalkozás-egészségügyi szolgálat megnevezése: ...................................................................

Első fokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény

A vizsgálat eredménye alapján ............................................................................ munkavállaló

Szül. év: ........ hó: ................................. nap: .......... .......................................... munkakörben
ALKALMAS NEM ALKALMAS
ALKALMAS IDEIGLENESEN NEM ALKALMAS NEM ALKALMAS
   
  ....................................................
  véleményező orvos
P. H.

13. SZÁMÚ MELLÉKLET A 33/1998. (VI. 24.) NM RENDELETHEZ

Munkavállaló egészségügyi törzslapja

Név: Születési helye: Anyja neve:
  Ideje:  
Iskolai végzettsége: Szakmai képzettsége: Lakcíme:
    Értesítési címe:
  Családi anamnézis: Foglalkozási anamnézis
    Szív-
érrend-
szeri
Légző-
szervi
Daga-
nat
Emész-
tőszer-
vi
Anyag-
csere

Pszich.

Egyéb

Expozíció
Időtar-
tam/év

Munkakör

Expozíció
Időtar-
tam/év

Munkakör
Apa               Megterhelés     Metilbromid    
Anya               Fizikai     Metilklorid    
Testvér(ek)               Mentális     Na-Al-fluorid (kriolit)    
  Életmód Pszichés     Nikkel    
  Dohányzás Alkoholfogyasztás     Nitrogénoxidul    
  Nem Igen Nem Igen Hideg     Ólom és vegyületei    
  abbahagyta ideje menny. abbahagyta fajtája menny. Fizikai kóroki tényezők     Nővényvédősz. megnev.    
  éve éve db éve   liter Zaj          
  Sportolás Étkezési szokás Vibráció: kéz/kar          
  Rendszeres Rendszertelen Nem   Korszerű Korszerűtlen Vibráció: egész test     Szelén    
Allergiás túlérzékenység (gyógyszer, vegyi anyag, egyéb): Ionizáló sugárzás     Szénkéneg    
  Nem ionizáló sugárzás     Szénmonoxid    
  Biológiai kóroki tényezők     Széntetraklorid    
Bejelentett foglalkozási betegség(ek), fokozott expozíció(k) Pszichoszociális kóroki tény.     Sztirol    
(diagnózis, bejelentés időpontja): Ergonómiai kóroki tényezők     Tetraklóretán    
  Kémiai kóroki tényezők     Toluol    
  Arzén és vegyületei     Triklóretilén    
Előző lényegesebb betegségek, műtétek, balesetek (diagnózis, Benzol     Trinitrotoloul (trotyl)    
időpont): Benzol aminovegyületei     Vanádium    
  Benzol nitrovegyületei     Vinilklorid    
  Dimetil-formamid     Porok    
Jelenlegi idült betegségek: Dioxan (dietilén dioxid)     Azbeszt    
  Etiléndiklorid     Tüdőfibr.-t ok. porok    
  Etilénoxid          
  Higany és vegyületei          
  Halothan     Üveggyapot    
  Izocianát     Egyéb    
  Kadmium és vegyületei          
  Mangán          
  Króm és vegyületei          
  Jogosítvány Eltitkolt betegségem nincs.
  van nincs Egészségi állapotomról és a munkakörülményekről a felvilágosítást
  Katonai szolgálat megkaptam.
Rendszeres gyógyszerszedés: volt nem volt ..................................................
      munkavállaló

Előzetes munkaalkalmassági, záróvizsgálatok