5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet

SZÍNEZŐS

a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben, valamint a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter feladatáról és hatásköréről szóló 37/1989. (IV. 30.) MT rendeletben kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, az ipari miniszterrel, a kereskedelmi miniszterrel, továbbá a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

(1)

A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra (a továbbiakban együtt: jármű), továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki. A munkagépre a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.

(2)	A rendelet hatálya a külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járműre (a továbbiakban: külföldi jármű) annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.

Fogalommeghatározások

2. §

(1)

A rendelet alkalmazásában

„jármű összeépítés”: a jármű egyedi vagy kis sorozatban történő előállítása, illetőleg fődarabokból, alkatrészekből történő összeszerelése, ha a hazai forgalomba helyezés céljából létrehozott járművek száma nem haladja meg a (11) bekezdésben hivatkozott jogszabályban meghatározott darabszámot, illetőleg az ott meghatározott jogszabályok hatálya alá nem tartozó járműkategóriák esetében járműtípusonként évente legfeljebb 50 db;

„egyedi vagy kis sorozatú gyártás”: a járműnek vagy a járművek kis sorozatának a 9/A. §-ban meghatározott feltételek megtartásával végzett összeépítése, amennyiben az alkalmazott technológia és a gyártó által készített összeépítési dokumentáció teljeskörűen biztosítja a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: MR.) foglalt feltételeknek megfelelő, azonos minőségű járművek gyártását.

(2)

A rendelet alkalmazásában jármű átalakítása a már forgalomba helyezett jármű olyan megváltoztatása, amely a típusbizonyítványban, az összeépítési engedélyben vagy a korábbi átalakítási engedélyben meghatározott adat, illetőleg közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi jellemző módosulását eredményezi, valamint a gépkocsi alvázának (az alváz szerepét betöltő, az alvázszámot viselő szerkezeti elemének) cseréje.

(3)

Nem minősül átalakításnak

a)	olyan tartozéknak a járműre történő felszerelése, amelynek felszerelését az MR. előírja vagy megengedi;

b)	a motor azonos típusú motorra történő cseréje;

c)	a járműre engedélyezett cserefelépítmény felszerelése;

d)	a járműbe beépített ülőhelyek számának ideiglenes csökkentése;

e)	szabványos, illetőleg járműtípushoz rendszeresített vonószerkezet felszerelése, amennyiben a jármű egyébként vontatásra alkalmas;

f)	a gyártómű által rendszeresített oldalkocsinak motorkerékpárra történő felszerelése, amennyiben a motorkerékpár oldalkocsi csatlakoztatására alkalmas;

g)	a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a gépkocsira megkülönböztető fény- és hangjelző berendezés felszerelése, amennyiben az megfelel MR.-ben foglalt követelményeknek;

h)	a jármű olyan módon vagy mértékben történő megváltoztatása, amelyre a közlekedési hatóság alkalmazási engedélyt ad, illetőleg amelyet engedély nélkül megvalósíthatónak minősít.

a járműbe az MR. 16. számú mellékletében meghatározott vagy azzal egyenértékű követelményeknek megfelelő részecske kibocsátást csökkentő rendszer („részecskeszűrő”) utólagos beépítése, amennyiben arra a közlekedési hatóság a 16/A. §-ban meghatározott feltételek szerint alkalmazási engedélyt adott, vagy a külföldön végzett beépítés esetében a részecskeszűrő gyártója, és a beépítést végző szakműhely által kiadott igazolás a megfelelőséget tanúsítja.

j)	a jármű fejlesztési célú műszaki változtatása annak fejlesztési célú járművé minősítése esetén.

(3a)	A rendelet alkalmazásában fejlesztési célú jármű: a 16/B. § alapján annak minősített, a járműfejlesztő által üzemben tartott olyan jármű, amelyen ideiglenesen, kísérleti jelleggel, a forgalomban való részvétellel járó vizsgálatot, műszaki változtatást hajtanak végre.

(4)

A rendelet alkalmazásában

a)	„forgalomba helyezés”: a jármű első hazai forgalomba helyezése, amely a magyar hatósági engedély és jelzés kiadásával, valamint a jármű nyilvántartásba vételével valósul meg,

„gyártási év”: a jármű forgalomba helyezése során a közlekedési hatóság, illetőleg a forgalmazó által az alvázszám alapján meghatározott naptári év, amely a jármű gyártási időpontjára utal. Az alvázszám alapján megállapítható gyártási évet megelőzően használatba vett jármű esetében a használatbavétel naptári éve tekintendő gyártási évnek,

c)	„első használatba vétel”: a jármű - hazai vagy külföldi - első forgalomba helyezésének időpontja, illetőleg amennyiben ez nem állapítható meg, a gyártási év utolsó napja,

d)	„új jármű”: az a jármű, amelynek a használatba vétele a c) pont szerint még nem történt meg.

e)	„közösségi jármű”: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá Svájcban (a továbbiakban: származási ország) nyilvántartásba vett, forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott jármű,

f)	„gyártó”: az A. Függelék 3. cikk 27. pontjában meghatározott személy vagy szerv,

g)	„jármű-honosítási eljárás”: a közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésére irányuló engedélyezési eljárás, amelyben a közlekedési hatóság elismeri a jármű forgalomban tartására a származási országban megszerzett jogosultságot.

h)	„forgalomba helyezés előtti vizsgálat”: a forgalomba nem helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, amely egy eljárás keretében történik,

i)	„időszakos vizsgálat”: a forgalomba helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, amely egy eljárás keretében történik.

„járműfejlesztő”: a fejlesztési célú járművet üzembentartó olyan vállalkozás, intézmény, amely a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerint kutatóhelynek minősül és kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények hasznosítását végzi a járművön, továbbá az EK típusjóváhagyással rendelkező jármű gyártója, vagy vele szerződéses jogviszonyban álló, a járműgyártó meghatározott járműtípusának továbbfejlesztését szerződés alapján végző vállalkozás.

(5)	A rendelet alkalmazásában pótalkatrész az az alkatrész, amelyet nem a gyártás (gyári szerelés) során építettek a járműbe.

(6)	A rendelet alkalmazásában „gázüzemű jármű”: az MR. 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott jármű.

(7)

A rendelet alkalmazásában „járműtípus”: az azonos járműkategóriába tartozó olyan járművek összessége, amelyeket ugyanaz a gyártó gyárt, ugyanolyan alvázuk van és gyártójuk a járműveket ugyanazzal a típusjellel látja el. E rendelet A., B. és C. Függelékei (a továbbiakban: Függelékek), valamint az MR. a járműtípusra további feltételeket határozhat meg. A járműkategória fogalmát az A. Függelékének A/2. számú melléklete és a B. Függelék 1. Cikke határozza meg. Egy járműtípus különböző jármű-változatokat és jármű-kiviteleket tartalmazhat.

(7a)	E rendelet alkalmazásában „típuscsalád”: olyan járműtípusok összessége, amelyek gyártmánya megegyezik, és a közlekedési hatóság eljárása során vizsgálandó műszaki jellemzőik tekintetében nem térnek el egymástól.

A rendeletben a járművekkel kapcsolatos fogalmakra - az a)-g) pontban foglalt eltéréssel, illetőleg kiegészítésekkel - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Annak megítélése szempontjából, hogy a jármű sík úton önerejéből milyen sebességgel képes haladni, a jármű tervezési sebessége az irányadó. A rendelet alkalmazásában:

A rendeletben a járművekkel kapcsolatos fogalmakra - az a)-h) pontban foglalt eltéréssel, illetőleg kiegészítésekkel - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Annak megítélése szempontjából, hogy a jármű sík úton önerejéből milyen sebességgel képes haladni, a jármű tervezési sebessége az irányadó. A rendelet alkalmazásában:

(8)

A rendeletben a járművekkel kapcsolatos fogalmakra - az a)-j) pontban foglalt eltéréssel, illetőleg kiegészítésekkel - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Annak megítélése szempontjából, hogy a jármű sík úton önerejéből milyen sebességgel képes haladni, a jármű tervezési sebessége az irányadó. A rendelet alkalmazásában:

a)	„traktor”: olyan jármű-kategória, amelybe a C. Függelék 2. cikkének j) pontjában meghatározott gépi meghajtású, kerekes vagy lánctalpas mezőgazdasági vagy erdészeti járművek tartoznak,

„munkagép”: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült,

ba)

„mezőgazdasági erőgép”: a tervezési sebessége alapján lassú járműnek minősülő, vagy a 29. § (3) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazásával lassú járműnek minősített önjáró munkagép, amely kizárólag mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, és nem alkalmas közúti teherszállításra (ide nem értve a saját munkaeszközeit és adaptereit), valamint közúton pótkocsit nem vontat;

bb)	„mezőgazdasági vontatmány”: olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely - a működéséhez szükséges eszközöket ide nem értve - teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági erőgéppel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatnak,

„üres tömeg”: a rendeltetésszerű használatra alkalmas jármű tömege, amely magába foglalja a jármű, annak alkatrészei és önálló műszaki egységei (ideértve a gyártó által biztosított világító és fényjelző berendezéseket is) tökéletes működését biztosító mennyiségű folyadékokat (pl. akkumulátorsav, hidraulikafolyadék, motorolaj) is, - az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömege azonban nem számít az „üres tömeg”-be,

„saját tömeg”: a jármű üres tömege, amelyhez hozzá kell adni az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömegét az üzemanyagtartálynak a gyártó által megadott kapacitása legalább 90%-áig feltöltve, valamint azokat a tartozékokat, amelyeket a gyártó a rendes működtetéshez szükséges eszközökön kívül a járműhöz adott (szerszámkészlet, csomagtartó, szélvédő, védőeszközök stb.),

e)	„műszakilag megengedett össztömeg”: a gyártó által meghatározott tömeg, amelyet a jármű saját tömege és a járművön szállított személyek és áru tömege - együttesen - nem haladhat meg,

f)	„műszakilag megengedett legnagyobb terhelés”: az a tömeg, amely a műszakilag megengedett össztömeg és a - 75 kg-mal figyelembe vett - menetkész tömeg különbözete,

g)	„menetkész tömeg”: a jármű saját tömege, valamint - 75 kg-mal figyelembe véve - a vezető tömege,

h)	„muzeális jellegű jármű”: a muzeális jellegre vonatkozóan külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő jármű,

i)	„versenyjármű”: a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti versenyrendszernek megfelelően versenyzési célra használt gépkocsi,

„csuklós lassújármű”: csuklós szerkezettel állandóan összekapcsolt két vagy több merev részből álló lassújármű, ahol a merev részek szétválasztása csak műhelyben, erre használt eszközökkel lehetséges; a több merev tagból álló személyszállító lassújármű abban az esetben is csuklós járműnek tekinthető, ha az utasterek nem átjárhatók és a járműegységek pótkocsi kapcsoló berendezéssel vannak összekapcsolva.

(9)

A rendelet alkalmazásában a gépkocsik és a pótkocsik a következő járműkategóriák egyikébe sorolhatóak:

a)	„M1 járműkategória”: személygépkocsik,

b)	„M2 járműkategória”: legfeljebb 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok,

c)	„M3 járműkategória”: több, mint 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok és trolibuszok,

d)	„N1 járműkategória”: legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,

e)	„N2 járműkategória”: több, mint 3,5 t, de legfeljebb 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,

f)	„N3 járműkategória”: több, mint 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,

g)	„O1 járműkategória”: legfeljebb 0,75 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik,

h)	„O2 járműkategória”: több, mint 0,75 t, de legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ideértve),

i)	„O3 járműkategória”: több, mint 3,5 t, de legfeljebb 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ide értve),

j)	„O4 járműkategória”: több, mint 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik.

(10)

A rendelet alkalmazásában járműsorozatnak kell tekinteni az - alvázszámaival egyedileg azonosított - azonos járműtípushoz tartozó

a)	kis sorozatú gyártással létrehozott,

b)	kifutó sorozatba tartozó, vagy

c)	külföldről újként, meghatározott számban együttesen behozott

járműveket azzal a feltétellel, hogy összeépítésük, illetőleg forgalomba helyezésük engedélyezését egy kérelmező közös eljárásban kezdeményezi.

(11)

E rendelet alkalmazásában „EK típusbizonyítvánnyal ellátott jármű”: az a jármű, amelynek típusára vonatkozóan az Európai Gazdasági Térség tagállamának jóváhagyó hatósága

a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/156/EGK tanácsi irányelv vagy a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („keretirányelv”), illetve e rendelet A. Függeléke alapján, továbbá

b)	a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról és a 92/61/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2002/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, illetve e rendelet B. Függeléke alapján, vagy

a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, illetve e rendelet C. Függeléke alapján

„EK típusjóváhagyó okmány”-t adott ki.

(12)

A rendelet alkalmazásában „bontási információk”: azoknak az ismereteknek az összessége, amelyek biztosítják az elhasználódott jármű szakszerű, a hulladékkezelési szempontokat előnyben részesítő, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő szétszerelését, bontását, különös tekintettel a jármű gyártásakor felhasznált veszélyes anyagokra.

(13)

A két-, három- és négykerekű segédmotoros kerékpár (L1e, L2e és L6e járműkategória), a kétkerekű motorkerékpár (L3e járműkategória), az oldalkocsis motorkerékpár (L4e járműkategória), valamint a három- és négykerekű motoros tricikli (L5e és L7e járműkategória) járműkategóriába sorolásának műszaki feltételeit a B. függelék 1. cikk (2) és (3) bekezdése határozza meg.

(14)	A mezőgazdasági vontatók, valamint egyes mezőgazdasági célú lassú járművek T1.-T5. járműkategóriába sorolásának műszaki feltételeit a C. Függelék C/2. számú melléklet A. Fejezete határozza meg.

II. FEJEZET
A JÁRMŰVEK TÍPUSVIZSGÁLATA

Típuskövetelmények

3. §

(1)	Nem szabad belföldi üzemben tartás céljából olyan járműtípust gyártani vagy külföldről behozni (a belföldi forgalom számára vámkezelni), illetőleg forgalomba helyezni, amely az MR-ben foglaltaknak nem felel meg.

(2)

A járműtípushoz a típusbizonyítvány, a járműsorozathoz a sorozat forgalomba helyezési engedély, illetőleg a járműhöz az egyedi forgalomba helyezési engedély abban az esetben adható meg, amennyiben a járműtípus megfelel az MR-ben meghatározott követelményeknek. A típusbizonyítványban, a sorozat forgalomba helyezési engedélyben és az egyedi forgalomba helyezési engedélyben meg kell határozni azt is, hogy a járműtípushoz vagy a járműsorozathoz tartozó járművek, illetőleg az a jármű, amelynek a forgalomba helyezését engedélyezték, milyen járműfajtaként vehetnek részt a közúti forgalomban.

(3)	A jármű belföldi üzemben tartás céljára csak a (2) bekezdésben meghatározott típusbizonyítvány vagy forgalomba helyezési engedély alapján értékesíthető.

(4)	A (2) és (3) bekezdésnek, valamint a 4-6. §-nak a rendelkezéseit alkalmazni kell a munkagépekre is, ha azok tervezési sebessége a 25 km/órát meghaladja.

(5)	A jármű-honosítási eljárásban a járműtípus MR.-ben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét - külön vizsgálat nélkül - teljesítettnek kell tekinteni.

Típusbizonyítvány, forgalomba helyezési engedély

4. §

(1)

A típusbizonyítványt a közlekedési hatóság típus-jóváhagyási eljárás keretében, típusvizsgálat alapján adja ki. A típusbizonyítvány kiadását írásban kell kérni. A típusbizonyítvány kiadásával kapcsolatos eljárásra - a (2)-(7) bekezdésben, valamint a 4/A-8. §-ban foglalt eltérésekkel - a Függelékek rendelkezései az irányadók.

(2)	A típusbizonyítvány kiadása iránti kérelmet a jármű gyártója nyújthat be, amennyiben a típus tekintetében teljesíti a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben a gyártó számára meghatározott kötelezettségeket.

(5)

Az e rendelet Függelékében meghatározott EK típusjóváhagyás szerint kiadott típusbizonyítvány a (2) bekezdésben meghatározott kérelmező (a továbbiakban: a típusbizonyítvány jogosítottja) részére a típusbizonyítványban meghatározott járműtípus(ok), típusváltozat(ok), kivitel(ek) tekintetében - az MR.-ben meghatározott követelmények teljesítéséig - általános forgalomba helyezési engedélynek minősül.

(6)	Az e rendelet Függelékeinek hatálya alá nem tartozó járműtípusra kiadott általános forgalomba helyezési engedély időbeli hatálya a típusbizonyítvány jogosítottja részére három év, a sorozat- és egyedi forgalomba helyezési engedély időbeli hatálya a kérelmező részére egy év.

(7)	A közlekedési hatóság ellenőrzi a (2) bekezdésben foglalt feltétel meglétét. Ha az ellenőrzés során hiányosságot állapít meg, a korábban kiadott általános forgalomba helyezési engedély időbeli hatályát a közlekedési hatóság a hiányosság fennállásáig felfüggeszti.

(8)

A jármű egyedi behozatala esetén - igazgatási szolgáltatási díj ellenében, kérelemre - a közlekedési hatóság hat hónapig érvényes egyedi forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Az egyedi forgalomba helyezési engedély kiadásakor ellenőrizni kell, hogy a jármű megfelel-e az MR. 5-8. §-ában, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 16. § (1)-(2) bekezdésében, 17., 21. §-ában, 30. § (1), (3)-(12) és (16)-(20) bekezdésében, 32. § (2)-(6) és (8) bekezdésében, 34., 36/A., 38., 40., 42., 44., 46., 48., 50., 52., 55., 57., 59., 61., 63., 65., 69., 71., 75. §-ában, 81. § (1) és (4)-(12) bekezdésében, 93/A. és 93/B. §-ában foglaltaknak, továbbá az MR. 1. számú mellékletében meghatározott jóváhagyási kötelezettségeknek. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése során ellenőrzendő környezetvédelmi rendelkezések köréről a közlekedésért felelős miniszter - a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - külön jogszabályban eltérően rendelkezhet.

(9)

Járműsorozat forgalomba helyezésének engedélyezésére irányuló kérelemre a közlekedési hatóság - a járművek alvázszámait is tartalmazó - sorozat forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Az (1) és az (5)-(7) bekezdések rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a sorozat forgalomba helyezési engedélyre is.

(10)	A közlekedési hatóság az (1)-(9) bekezdésben foglaltak alapján kiadott típusbizonyítványban, továbbá az egyedi- és sorozat forgalomba helyezési engedélyben meghatározott műszaki adatok alapján megállapítja a járműtípusok műszaki adatait (a továbbiakban: típus-adatbázis).

(10a)

A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: KR.) szerint a jármű forgalomba helyezésekor a típus-adatbázisban meghatározott adatokkal vehető nyilvántartásba a jármű. A típus-adatbázis naprakész állapotáról és a közlekedési igazgatási hatóság számára elektronikus úton biztosított közvetlen hozzáférésről a közlekedési hatóság gondoskodik.

(11)

Az Európai Közösségek tagállamának illetékes hatósága által valamely járműtípusra kiadott „EK típusjóváhagyó okmány” alapján a közlekedési hatóság a gyártó, illetőleg a forgalmazó kérelmére - típusvizsgálat nélkül - típusbizonyítványt ad ki. A típusbizonyítványban, továbbá a „Megfelelőségi tanúsítvány”-on, valamint a „Műszaki Adatlap”-on alkalmazott „EK típusjóváhagyás-szám” számozási rendszerét az A. Függelék A/7. melléklete tartalmazza.

(12)

Az általános, valamint a sorozat forgalomba helyezési engedéllyel rendelkező M1 és N1 kategóriájú jármű gyártója, valamint forgalmazója a bontási információt - kézikönyvek vagy elektronikus média útján (CD-ROM, on-line szolgáltatások) a forgalmazás megkezdését követő hat hónapon belül - köteles biztosítani a külön jogszabályban meghatározott regisztrált bontó-hulladékkezelők részére. E kötelezettség elmulasztása esetén a közlekedési hatóság a jármű típusára kiadott típusbizonyítvány, illetőleg sorozat forgalomba helyezési engedély érvényességét megszünteti.

(13)	Közösségi járműre az egyedi forgalomba helyezési engedélyt a (8) bekezdésben meghatározott feltételek ellenőrzése nélkül, a jármű forgalomban tartására vonatkozóan a származási országban megszerzett jogosultság igazolása mellett, a 4/C. §-ban meghatározott jármű-honosítási eljárásban kell kiadni.

(14)

A (13) bekezdés és a 4/C. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az Európai Gazdasági Térségben nem részes államban nyilvántartásba vett azon gépjárműre, amely a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelet 3-11. cikke szerint természetes személyhez tartozó személyes vagyontárgynak minősül.

4/A. §

(1)	Az M1, valamint az N1 kategóriába tartozó gépkocsitípushoz kiadott típusbizonyítványban, és az új gépkocsi forgalomba helyezési engedélyében meg kell határozni a CO2-kibocsátás értékét.

(2)

Az (1) bekezdésben felsorolt, forgalomba helyezendő gépkocsikra vonatkozóan a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az azt módosító 397/2013/EK bizottsági rendeletben, a 333/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, és az azt módosító 253/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 404/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben, az 1014/2010/EU bizottsági rendeletben és az azt módosító 396/2013/EK bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott módon történő CO2-kibocsátási adatgyűjtésről, valamint a 293/2012/EU és az azt módosító 410/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben, valamint a 429/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott adatgyűjtésről, az adatok karbantartásáról, ellenőrzéséről, hitelesítéséről, valamint az adatoknak e rendeletekben meghatározott határidőig történő továbbításáról

a)	az általános forgalomba helyezési engedély alapján történő forgalomba helyezés esetében a gyártó, illetve képviselője által kiadott Megfelelőségi nyilatkozatok adatai alapján,

b)	a sorozat- és egyedi forgalomba helyezési engedéllyel történő forgalomba helyezés esetében az engedély adatai alapján

a közlekedési hatóság gondoskodik.

(5)	A közlekedési hatóság a forgalomba helyezett új személygépkocsik és könnyű haszonjárművek (2) bekezdésben meghatározott összesített adatairól, valamint a 293/2012/EU bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározott, nyilvántartásba vett gépjárművek számáról értesíti az Európai Bizottságot.

Típusvizsgálat, típusvizsgálói jegyzék

4/B. §

(1)	A járművek típusvizsgálatára - az Európai Közösség jogszabályaival összhangban - a Függelékekben meghatározottak alkalmazandóak. A Függelékek hatálya alá nem tartozó járműtípus esetében a típusvizsgálat az MR.-ben a járműkategóriához meghatározott feltételek teljesülésének vizsgálatára terjed ki.

(2)

A típusvizsgálatot a típusbizonyítvány kérelmezőjének költségére, a kérelmező által rendelkezésre bocsátott dokumentumok figyelembevételével a közlekedési hatóság, illetve - külön jogszabályban meghatározott esetben - a közlekedési hatóság által meghatározott tartalommal a típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályait, a típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmát meghatározó külön kormányrendeletben meghatározott tanúsító szervezet (a továbbiakban: típusvizsgáló) végzi.

(3)

A típusbizonyítvány kérelmezője köteles egy - a járműtípushoz tartozó, vizsgálatra alkalmas állapotú - járművet díjmentesen

a)	a típusvizsgálat elvégzéséhez a típusvizsgáló rendelkezésére bocsátani, valamint

b)	a járműtípus konstrukciós jellemzőinek részletes megismerése céljából a közlekedési hatóságnak bemutatni.

(4)

Típusvizsgáló tevékenységet az a tanúsító szervezet végezhet, amely megfelel a tevékenység végzésére vonatkozó feltételeket meghatározó külön jogszabályban foglaltaknak, valamint

a)	a vizsgálni kívánt járműkategória, alkatrész, tartozék, önálló műszaki egység, illetve járműtulajdonság tekintetében a Függelékekben meghatározottaknak, és

rendelkezik az MR.-ben meghatározott követelményeknek való megfelelőség vizsgálatához szükséges

ba)	megfelelő szakmai felkészültségű vizsgáló személyzettel,

bb)	vizsgáló berendezésekkel, és

bc)	vizsgálati előírásokkal (pl. ENSZ EGB jóváhagyási előírások, Európai Közösségi jogszabályok, vonatkozó szabványok).

A közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésének engedélyezése (jármű-honosítási eljárás)

4/C. §

(1)

A közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésének engedélyezését a közlekedési hatóság kérelemre, a származási országban kiadott okmányok bemutatása és a jármű szemléje alapján jármű-honosítási eljárás alkalmazásával végzi. A jármű-honosítási eljárásra - a (2)-(8) bekezdésben foglalt eltéréssel - az egyedi forgalomba helyezési engedélyezési eljárás e rendeletben meghatározott szabályait kell alkalmazni.

(1a)

Az e §-ban foglaltakat kell alkalmazni a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők és a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok Magyarországon szolgálatot teljesítő állományok tagjai, valamint azok - a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló törvényben meghatározott - hozzátartozói használatában lévő járművekre.

(1b)

Az e §-ban foglaltakat kell alkalmazni a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó, a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet élvező személyek be- és kiutazása, magyarországi tartózkodása egyes szabályainak megállapításáról szóló rendeletben meghatározott személyek és hozzátartozóik használatában lévő járművekre.

(2)

A jármű-honosítási eljárás alkalmazásának feltétele, hogy a belföldi üzemeltetés céljából behozott közösségi jármű tulajdonjogát megszerző ügyfél a kérelméhez csatolja a származási ország hatósága által kiadott

a)	nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát; vagy harmonizált adattartalmú forgalmi engedély I. részét, valamint a II. részét, feltéve, hogy a jármű származási tagállamában ez utóbbi kiállításra került, továbbá

b)	a forgalomban való részvétel jogosultságát igazoló érvényes dokumentumot, amely igazolja a származási országban alkalmazott közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi ellenőrzési rendszernek való megfelelőséget.

(3)

A jármű-honosítási eljárás során a jármű származási országának illetékes hatósága által meghatározott - a jármű forgalmi engedélyében, vagy egyéb hatósági bizonyítványában feltüntetett - jogosultságokat és korlátozásokat is figyelembe kell venni, valamint ezeket további vizsgálat mellőzésével megadottnak, vagy megállapítottnak kell tekinteni és a „Műszaki adatlapon” fel kell tüntetni.

(4)	A jármű-honosítási eljárásban a jármű nyilvántartásba vételéhez szükséges, valamint a regisztrációs adóról szóló törvényben meghatározott további adatait a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okmányok figyelembevételével kell megállapítani.

(5)

A jármű-honosítási eljárásban végzett szemle során ellenőrizni kell a jármű azonosító adatait, valamint a (2) bekezdésben említett okmányait, továbbá meg kell állapítani és elektronikusan rögzíteni a jármű nyilvántartásba vételéhez szükséges - az 1. számú mellékletben foglalt „Műszaki adatlap”-on meghatározott - adatokat. A „Műszaki adatlap”-on fel kell tüntetni a (2) bekezdésben említett, a jármű-honosítási eljárás alapjául szolgáló okmányok azonosítóit, valamint - gépjárművek esetén - a „Műszaki adatlap”-on fel kell tüntetni a kilométerszámláló műszer által jelzett értéket és a rögzítés időpontját (dátumát) is.

(6)

A nyilvántartásba vételhez szükséges típusjellemző adatokat az EK típusjóváhagyással rendelkező járműtípus esetén a járműhöz a gyártó által kiadott „Megfelelőségi nyilatkozat” alapján, az EK típusjóváhagyással nem rendelkező közösségi jármű esetén a származási ország illetékes hatósága által kiadott forgalmi engedély alapján kell megállapítani.

(8)	A jármű-honosítási eljárás keretében végzett szemlén kívül a 12. §-ban meghatározott időszakos vizsgálatot abban az esetben kell elvégezni, ha a származási országban kiadott forgalmi engedély időbeli hatályát meghaladó idő megállapítása érdekében a tulajdonos ezt kéri.

(9)	A jármű-honosítási eljárásban kiadott „Műszaki adatlapon” a következő időszakos vizsgálat határidejét a származási országban kiadott forgalmi engedély időbeli hatályával megegyezően, de legfeljebb a 11. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamban kell meghatározni.

(10)	Ha a szemle során megállapításra kerül, hogy a jármű nem üzemképes, vagy a közlekedés biztonságát veszélyezteti, illetve a környezetet súlyosan szennyezi, a közlekedési hatóság a „Műszaki adatlap” időbeli hatályaként a „Műszaki adatlap” kiadásának napját tünteti fel.

Gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija típusvizsgálata

5. §

(1)

A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija típusvizsgálatának ki kell terjednie

a)	a járműtípus azonosításához szükséges adatok megállapítására;

b)	annak ellenőrzésére, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek, továbbá

Lassú jármű és pótkocsija típusvizsgálata

6. §

(1)

Típusvizsgálat és típusbizonyítvány szükséges

a)	a közúti személy- vagy teherszállításra, valamint a közúton pótkocsi vontatására készült lassú jármű, továbbá

b)	a lassú jármű közúti teherszállításra készült pótkocsija

tekintetében.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából nem minősül

a)	személyszállításra készült lassú járműnek az a jármű, amelyen a vezető ülésén kívül csak egy ülőhely van,

b)	teherszállításra vagy pótkocsi vontatására készült lassú járműnek az a jármű, amely csak a rendeltetésszerű használatához szükséges eszközök, illetőleg berendezések szállítására, vontatására készült.

(3)	Nem szükséges típusbizonyítvány az MR. 118. §-ában meghatározott lassú jármű (kerti traktor) forgalomba helyezéséhez.

(4)	A lassú jármű típusvizsgálatára az 5. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Segédmotoros kerékpár típusvizsgálata

7. §

A segédmotoros kerékpár típusvizsgálatára az 5. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Típusbizonyítvány érvényességének meghosszabbítása, újabb típusbizonyítvány kiadása

8. §

(1)

A közlekedési hatóság kérelemre a típusbizonyítvány érvényességi idejét meghosszabbítja, amennyiben a járműtípusnak a típusbizonyítványban meghatározott műszaki jellemzőit a gyártó a típusbizonyítvány kiadása óta nem változtatta meg, és a járműtípus továbbra is megfelel az MR-ben meghatározott előírásoknak. A típusbizonyítvány érvényességi idejének meghosszabbításakor a 4. § (5) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

(2)

Újabb típusbizonyítvány kiadását kell kérni, ha a gyártó a járműtípuson a típusbizonyítványban meghatározott adatot vagy közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi munkavédelmi jellemzőit érintő változtatást hajt végre. Az újabb típusbizonyítvány kiadása során a típusvizsgálatot csak a változtatás által indokolt terjedelemben kell elvégezni.

III. FEJEZET
JÁRMŰVEK ÖSSZEÉPÍTÉSE

Összeépítés

9. §

(1)

A jármű összeépítése esetén - a 9/A. §-ban meghatározott egyedi és kis sorozatú gyártás esetét kivéve - a közlekedési hatóság igazgatási szolgáltatási díj ellenében, kérelemre összeépítési engedélyt ad ki. Az összeépítési engedély időbeli hatálya egy év. Az összeépítési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az 1. számú melléklet I. Jármű összeépítéséhez szükséges műszaki dokumentációk részében meghatározott, a közúti közlekedésről szóló törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerint szakértői tevékenység folytatására járműtervezés műszaki szakterületen jogosult szakértő által ellenjegyzett műszaki dokumentációt.

(2)

Az összeépítési engedély - a (3)-(6) bekezdésekben meghatározott követelmények betartásával - abban az esetben adható ki, ha a létrehozni kívánt jármű megfelel az egyedi forgalomba helyezés engedélyezésére vonatkozóan a 4. §-ban meghatározott feltételeknek. Az összeépítési engedélyben a közlekedési hatóság feltételeket határozhat meg. Az előírt feltételek teljesítését - az engedélyben meghatározott esetekben - a közlekedési hatóság az engedély záradékolásával igazolja.

(3)

Jármű összeépítéssel történő létrehozása kizárólag az a)-f) pontokban meghatározott esetekben engedélyezhető:

a)	az egyedi vagy kis sorozatú gyártásra a 9/A. §-ban meghatározott feltételek szerint,

b)	különleges - a közúti áruszállításra nem alkalmas - egyedi rendeltetésű, 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó lassú jármű (munkagép),

c)	legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű fék nélküli vagy ráfutófékes pótkocsi,

d)	a 19/A. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő muzeális jellegű jármű, továbbá

e)	az MR. 112/B. és 112/C. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő jármű,

f)	trolibusz.

(4)	Nem kell előzetes hatósági (összeépítési) engedély a közúton személy- vagy teherszállítást nem végző, pótkocsit nem vontató lassú járműnek és az MR. 118. §-ában említett lassú járműnek, valamint a lassú jármű teherszállítást nem végző pótkocsijának az összeépítéséhez.

(5)	Jármű összeépítéséhez, új, felújított, javított, illetőleg bontás során kinyert és javítás nélkül beépíthetőnek minősített alkatrészek használhatók. Ezekre az alkatrészekre - a gyári új alkatrészek kivételével - a pótalkatrészekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(6)	Lassú jármű összeépítés útján nem készülhet gépkocsialváz vagy karosszéria felhasználásával.

(7)

Az összeépített járművet forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni a közlekedési hatóságnak. Az összeépített jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálata során az érvényes összeépítési engedély egyedi forgalomba helyezési engedélynek minősül. Ha a közlekedési hatóság az összeépítésre feltételt állapított meg, a feltétel teljesítését is igazolni kell.

Egyedi és kis sorozatú gyártás

9/A. §

(1)	Az egyedi és kis sorozatú gyártás (a továbbiakban együtt: kis sorozatú gyártás) útján létrehozott járművekre az előzetes összeépítési engedélyt - igazgatási szolgáltatási díj ellenében, kérelemre - a közlekedési hatóság adja ki.

(2)

Kis sorozatú gyártással

a)	a járműtípus sorozatgyártásának előkészítéseként (prototípus, „null-széria”),

b)	a többlépcsős gyártás befejezéseként teljes jármű, illetőleg

c)	a gyártó által előkészített és az összeépítő részére átadott dokumentáció és technológia alkalmazásával - e célra készült egyedi karosszéria (alváz) felhasználásával - kialakított egyedi jármű (ún. „kit-car”) hozható létre.

(3)	A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott járművet kis sorozatú gyártással közúti járműgyártó tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet hozhat létre.

(4)

Kis sorozatú gyártás esetén az előzetes összeépítési engedélyt - a 9. § (1) bekezdésben meghatározott eljárás alkalmazásával és feltételek esetén, a létrehozott járművek számának megfelelően az összeépítés engedélyezésére külön jogszabályban járművenként meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ellenében - a közlekedési hatóság abban az esetben adja ki, ha

a)	a gyártási dokumentáció alapján valószínűsíthetően a jármű kielégíti az MR.-ben meghatározott követelményeket, valamint

b)	a gyártó biztosítja a prototípus elkészült mintadarabja esetében, valamint a gyártás meghatározott szakaszaiban a hatósági ellenőrzés feltételeit.

(6)	A kis sorozatú gyártás engedélyezésekor a rendelet Függelékeinek a kis sorozatú gyártásra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

(7)	Az egyedi összeépítési engedély egyedi forgalomba helyezési engedélynek, a sorozat összeépítési engedély sorozat forgalomba helyezési engedélynek minősül, amelyek időbeli hatálya a kiadásuktól számított egy év.

IV. FEJEZET
GÉPJÁRMŰRE, MEZŐGAZDASÁGI VONTATÓRA ÉS EZEK PÓTKOCSIJÁRA VONATKOZÓ EGYEDI MŰSZAKI VIZSGÁLATOK

Forgalomba helyezés előtti vizsgálat

10. §

(1)

A gépjármű, a mezőgazdasági vontató, és ezek pótkocsija - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a közlekedési hatóság által végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján helyezhető forgalomba. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzésére irányuló kérelmet a közlekedési hatóság, vagy a közlekedési hatóság által engedélyezett gépjárműfenntartó szervezet által üzemeltetett vizsgáló állomáson (a továbbiakban együtt: vizsgáló állomás) lehet benyújtani. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat keretében végzett környezetvédelmi felülvizsgálatot a környezetvédelmi felülvizsgálatról szóló jogszabályban meghatározott módon kell elvégezni.

(2)

A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzését általános, sorozat, illetőleg egyedi forgalomba helyezési engedély alapján kell kérni a közlekedési hatóságtól. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése és a forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzése összevontan, egy eljárásban is lefolytatható.

(3)	A gyártó, a forgalmazó, a javító vagy az üzemeltető kérelmére a közlekedési hatóság - a vizsgálati feltételek megléte esetében - a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot a kérelmező telephelyén is elvégezheti.

(4)

Nem kell forgalomba helyezés előtti vizsgálatra bemutatni azt a forgalmazó által értékesített járművet, amelynek típusára vonatkozóan a közlekedési hatóság a Függelékek alkalmazásával lefolytatott típusjóváhagyási eljárásban Megfelelőségi nyilatkozat alkalmazásával történő forgalomba helyezést engedélyezett. A forgalomba helyezés előtti megvizsgálás alól történő mentesítés feltételeként meghatározott követelmények teljesítését a közlekedési hatóság ellenőrzi.

(4a)

A közlekedési hatóság a megfelelőségi nyilatkozat alkalmazásával történő forgalomba helyezési eljárás keretében a jármű műszaki adatainak a típus-adatbázissal való összevetését haladéktalanul, de legfeljebb öt napon belül elvégzi. Ezen eljárás során a „Műszaki adatlap” kiadása mellett a jármű ellenőrzött műszaki adatait a közlekedési hatóság elektronikus úton adja át a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv (a továbbiakban: Nyilvántartó) részére.

(4b)

Amennyiben az új jármű kereskedelmi forgalomba hozatala vizsgáló állomáson történik, a (4) bekezdésben meghatározott eljárás során kiadott vagy elektronikusan átadott „Műszaki adatlap” adatainak kiegészítésével kiadott új „Műszaki adatlapon” - a változtatással érintett jellemzők MR.-ben foglaltaknak való megfelelősége ellenőrzésére korlátozott időszakos vizsgálat alkalmazásával - a vizsgabiztos megállapíthatja

a)	a vonószerkezettel felszerelt jármű vontatásra való alkalmasságát, amennyiben a járműtípus a típusbizonyítvány alapján vontatásra alkalmas, valamint

b)	a megkülönböztető- és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján jogosult üzemben tartó járműve esetében a jármű figyelmeztető- vagy megkülönböztető jelzésekkel való felszereltségét.

(5)	Az általános forgalomba helyezési engedély alapján végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a típusbizonyítvány adataival való egyezést, továbbá - az MR 5-8., 17., 19., 21. §-okban foglaltak kivételével - az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni.

(6)

A sorozat és az egyedi forgalomba helyezési engedély alapján végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a forgalomba helyezési engedélyben, illetőleg az összeépítési engedélyben foglalt adatokkal való egyezést, az azokban foglalt feltételek teljesítését, továbbá - az MR 5-8., 17., 19., 21. §-aiban foglaltak kivételével - az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni.

(7)	A használt gépjármű és a gépjármű pótkocsija forgalomba helyezés előtti vizsgálata során - a muzeális jellegű jármű kivételével - külön jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén előzetes eredetiségvizsgálatot is kell végezni.

(8)	A forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a hatósági szerződéssel rendelkező vizsgáló állomás tanúsító szervezetként jár el (a továbbiakban: tanúsító vizsgáló állomás).

(9)	A vizsgáló állomáson a jármű műszeres és vizuális vizsgálatát, a mérési adatok rögzítését a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező műszaki vizsgabiztos (a továbbiakban: vizsgabiztos) végzi.

(10)	A forgalomba helyezés előtti vizsgálathoz biztosítandó tárgyi feltételeket, a technológiát, és az ügyrendet az 5. számú melléklet tartalmazza.

(11)

A forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján a közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősített M1 és N1 kategóriába tartozó gépkocsi, valamint L kategóriába tartozó motorkerékpár és segédmotoros kerékpár esetében meg kell állapítani és a Műszaki adatlapon rögzíteni, hogy a jármű a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény szerinti személygépkocsi vagy motorkerékpár-e.

(12)	A (11) bekezdésben meghatározottak tekintetében a fellebbezési eljárásban a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete szakértőként jár el.

Forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredményén alapuló intézkedések

11. §

(1)

Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a jármű a közúti forgalomban való részvételre műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból alkalmasnak minősül, illetve a 10. § (4) bekezdésben meghatározott esetben ki kell adni a megfelelt minősítésű „Műszaki adatlapot”, amely tartalmazza:

a)	a jármű forgalomba helyezéséhez szükséges műszaki és környezetvédelmi adatokat,

b)	a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének igazolását, valamint

c)	a forgalmi engedély időbeli hatályaként a következő időszakos vizsgálat határidejét, valamint - gépjárművek esetén - a kilométer-számláló műszer által jelzett értéket és a rögzítés időpontját (dátumát) is.

(2)	A „Műszaki adatlap” a jármű forgalomba helyezéséhez a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot követő hat hónapig, de legfeljebb a forgalomba helyezési engedély időbeli hatályának lejártáig használható fel.

Az időszakos vizsgálat határidejét

Az időszakos vizsgálat határidejét új jármű esetén a forgalomba helyezés napjától, használt jármű esetén a forgalomba helyezés előtti vizsgálat napjától számított

(3)

Az időszakos vizsgálat határidejét új jármű esetén a forgalomba helyezés napjától, használt jármű esetén a forgalomba helyezés előtti vizsgálat napjától számított

a)	az autóbusznál, a trolibusznál a b) pont alá be nem sorolt 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépkocsinál és pótkocsinál, valamint a személytaxinál és a személymentő gépkocsinál egy évben,

a motorkerékpárnál, a T5. járműkategóriába tartozó mezőgazdasági vontatónál, a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsinál, a „méhesházas” különleges felépítményű gépkocsi és pótkocsi, továbbá a motorkerékpár, a személygépkocsi és a T5. járműkategóriába tartozó mezőgazdasági vontató pótkocsijánál

ba)	új jármű esetében négy évben,

bb)	használt jármű esetében az első használatba vétel évét követő három naptári éven belül három évben, három naptári éven túl két évben,

c)	a közforgalmú személyszállításra használt vagy megkülönböztető jelzések használatára jogosult járműnél egy évben,

minden egyéb járműnél a jármű első használatba vételének évét követő

da)	4 naptári éven belül két évben,

db)	4 naptári éven túl egy évben,

e)	„OT” betűjelű különleges rendszámmal üzemeltetett muzeális jellegű jármű, valamint a T1., a T2., a T3. és a T4. járműkategóriába tartozó mezőgazdasági vontató és a kizárólag e járműkategóriákba tartozó mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatható pótkocsi esetében öt évben,

f)	versenyjármű esetében 1 évben

kell meghatározni.

(3a)

Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély időbeli hatályának (műszaki érvényességi idejének) lejárta előtt legfeljebb 30 napon belül végzik, a forgalmi engedély hatályának megállapításánál a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot nem az időszakos vizsgálat napjától, hanem a forgalmi engedély időbeli hatályának lejárta napjától kell számítani.

(4)

Ha az (1) bekezdésben említett jármű a forgalomba helyezés előtti, vagy az időszakos vizsgálat időpontját követően hatályba lépő - az MR.-ben meghatározott - üzemeltetési műszaki feltételnek nem felel meg, akkor a következő időszakos vizsgálat határidejeként az MR.-ben meghatározott új követelmény hatálybalépési időpontját kell megállapítani.

(5)

Ha a járműnek a típusbizonyítványban rögzített vagy a forgalomba helyezés előtti vizsgálata során megállapított tulajdonságai indokolják, a forgalomban való részvételt korlátozni kell, illetőleg külön feltételekhez kell kötni. A korlátozást, illetőleg a feltételeket a jármű forgalmi engedélyében fel kell tüntetni.

(6)

A forgalomban való részvétel korlátozása és az (5) bekezdés alapján megállapított feltételek kiterjedhetnek a jármű:

a)	megengedett sebességére,

konstrukciós jellemzői által meghatározott használati korlátozásra, így különösen:

ca)	a kiegyenlítőmű nélküli hajtott tengellyel rendelkező L7e kategóriájú jármű esetében 40 km/óra sebességkorlátozásra, továbbá

cb)	a járműgyártó által előírt üzemeltetési korlátozásra.

cc)	a versenyjárművek használatára.

(7)	Ha a jármű a forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a műszaki, közlekedésbiztonsági, vagy környezetvédelmi követelményeknek nem felel meg, a forgalomban való részvételt a közlekedési hatóság nem engedélyezi.

Versenyjármű ideiglenes forgalomban tartásához szükséges versenyjármű szemle eredményén alapuló intézkedések

11/A. §

(1)	A versenyjármű ideiglenes forgalomban tartásának engedélyezése a közlekedési hatóság által végzett versenyjármű szemlén, az országos autóverseny rendszert működtető, országos sportági szövetség által a járműre kiállított gépkönyv és szakvélemény alapján történik.

(2)	A versenyjármű szemle során ellenőrizni kell, hogy a versenyjármű megfelel-e az MR.-ben foglalt feltételeknek.

(3)	Ha a versenyjármű megfelel az MR.-ben foglalt feltételeknek, a közlekedési hatóság kiállítja az ideiglenes forgalomban tartási engedély kiadásához szükséges „Műszaki Adatlap”-ot, amelynek időbeli hatályát egy évben határozza meg.

A környezetkímélő gépkocsikkal kapcsolatos hatósági vizsgálat

11/B. §

(1)

Az MR. 2. §-ában meghatározott környezetkímélő gépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolása és a környezetkímélő jelleg megállapítása csak gyári kivitelű gépkocsi esetében végezhető el

a)	a típusbizonyítványban meghatározott adatok,

b)	a megfelelőségi nyilatkozatban feltüntetett adatok, amennyiben ez a gépkocsihoz rendelkezésre áll,

c)	a járműimportőr vagy az adott járműtípus hazai kereskedelmi képviselete által rendelkezésre bocsátott adatok, vagy

d)	az a)-c) pontokban meghatározott adatok hiányában típusvizsgáló szakértői intézmény szakvéleménye alapján.

(2)	Az időszakos vizsgálat vagy a közlekedési hatóság által végzett szemle során az üzembentartó kérheti a korábban megállapított 5. környezetvédelmi osztályba sorolás módosítását, amennyiben a gépkocsi az MR. 2. § (8) bekezdésében meghatározott környezetkímélő gépkocsik körébe tartozik.

(3)

Ha az MR. 5. számú melléklet „II. A gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása” pontjában foglalt táblázat 5. számú kódjával megjelölt járműkörbe tartozó hibrid hajtású gépkocsit az 5. környezetvédelmi osztálynál magasabb osztályba sorolták, akkor az üzembentartó kérheti a (2) bekezdés szerinti eljárás lefolytatását.

Időszakos vizsgálat

12. §

(1)

A közlekedési hatóság a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, valamint ezek pótkocsija forgalmi engedélyének időbeli hatályát az időszakos vizsgálatot követően a KR. alapján hosszabbítja meg. Az időszakos vizsgálat nem érinti a jármű üzemben tartójának jogszabályban meghatározott - a forgalomban tartott járműve műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelőségéért fennálló - felelősségét.

(2)	Az időszakos vizsgálat keretében a környezetvédelmi felülvizsgálatot a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló együttes miniszteri rendeletben meghatározott módon kell elvégezni.

(5)

Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidején belül kérték, de a vizsgálatot az érvényességi határidő lejárta utáni időpontra tűzték ki, a vizsganapról szóló értesítés a forgalmi engedély érvényességét a közölt vizsgaidőpontig meghosszabbítja. Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidejének lejárta után kérték, az értesítés a vizsgahelyre történő közlekedéshez egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt helyettesít.

(6)

Az időszakos vizsgálaton az MR. 5-8., 17., 19. és 21. §-a kivételével az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezete fennállását, továbbá a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokat érintő változtatásokat, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az ezekre vonatkozó külön feltételek teljesítését ellenőrizni kell, továbbá a gépjárművek esetében - a versenyjárművek kivételével - rögzíteni kell a kilométer-számláló műszer által jelzett értéket is.

(7)

Időszakos vizsgálaton kell bemutatni a vizsgáló állomáson a 2. § (3) bekezdés e), f), g), h) és i) pontjában említett járműveket. Az időszakos vizsgálaton az MR. üzemeltetési műszaki feltételeit - kivéve az MR. 5-8. §-ait és 19. §-át - és az MR. megfelelő további műszaki feltételeit is ellenőrizni kell.

(8)

Időszakos vizsgálat céljából be kell mutatni a vizsgáló állomáson azt a járművet is, amelynek forgalmi engedélyét és jelzését visszavonták,

a)	az új engedély és jelzés kiadása előtt,

a korábbi engedély és jelzés visszaadása előtt, ha azokat

ba)	a jármű nem megfelelő műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi állapota miatt vonták vissza, vagy

bb)	egyéb okból vonták vissza, és az engedély időbeli hatálya lejárt.

(10)	A közlekedési hatóság az időszakos vizsgálatot a vizsgáló állomáson, vagy az üzemeltető kérelmére - a vizsgálathoz szükséges tárgyi feltételek megléte esetén - a kérelmező telephelyén végzi.

(11)	Az időszakos vizsgálat során a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel vagy hatósági szerződéssel rendelkező vizsgáló állomás járhat el.

(12)	A vizsgáló állomáson a jármű műszeres és vizuális vizsgálatát, a mérési adatok rögzítését a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező vizsgabiztos végzi.

(13)

A vizsgáló állomáson az időszakos vizsgálat tárgyi feltételeit, technológiáját és az ügyrendet az 5. számú melléklet határozza meg. A kizárólag környezetvédelmi tanúsítást végző vizsgáló állomáson (a továbbiakban: környezetvédelmi vizsgáló állomás) biztosítandó tárgyi feltételekre, technológiára és ügyrendre a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló együttes rendeletben meghatározott követelményeket kell alkalmazni.

(14)	Az időszakos vizsgálat során a járműazonosítók ellenőrzése, valamint a kilométer-számláló műszer által jelzett érték megállapítása szemrevételezéssel történik.

(15)

A járműazonosítók ellenőrzését előzetes eredetiségvizsgálat alkalmazásával kell elvégezni:

a)	ha a jármű üzemben tartója az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzését kérelmezi, továbbá

b)	a KR.-ben meghatározott esetben.

(16)	A vizsgáló állomáson biztosítani kell - a (15) bekezdésben meghatározott esetekben elvégzendő előzetes eredetiségvizsgálathoz - az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeket is.

(17)	Az előzetes eredetiségvizsgálat eredményét az időszakos vizsgálatról kiadott műszaki adatlap is tartalmazza.

(18)	Az időszakos vizsgálatot megelőzően elvégeztethető a jármű környezetvédelmi felülvizsgálata környezetvédelmi vizsgálóállomáson is.

(19)	A környezetvédelmi vizsgálóállomás a felülvizsgált jármű környezetvédelmi jellemzőit a közlekedési hatóság elektronikus rendszerében rögzíti és - a „Műszaki adatlap” részét képező „Környezetvédelmi adatlap”-ot kiállításával - tanúsítja a jármű környezetvédelmi felülvizsgálaton való megfelelőségét.

(20)	A közlekedési hatóság az időszakos vizsgálat során a környezetvédelmi követelmények megtartása tekintetében elfogadja a környezetvédelmi vizsgálóállomáson 30 naptári napnál nem régebben kiállított, megfelelt minősítést tartalmazó „Környezetvédelmi adatlap”-ot.

A vizsgabiztosokra vonatkozó feltételek

12/A. §

(1)

Vizsgabiztosi tevékenységet a közlekedési hatóság kormánytisztviselője vagy a tanúsító vizsgáló állomással foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a tanúsító vizsgálóállomás vizsgabiztosa) végezhet, aki megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és rendelkezik a 7. számú mellékletben meghatározott adattartalmú engedéllyel. Az engedély határozatlan időre szól.

(2)

Vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki

a)	autószerelői szakiránynak megfelelő középfokú képesítéssel és a kérelem benyújtását megelőzően legalább öt év szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy

b)	az autószerelő szakiránynak megfelelő felsőfokú képesítéssel és kérelem benyújtását megelőzően legalább két év szakirányú szakmai gyakorlattal, és

c)	a tanúsított járműkategóriák vezetésére érvényes vezetői engedéllyel, és

d)	számítógépes alapismeretekkel rendelkezik, valamint

e)	e rendeletben szabályozott vizsgabiztosi alaptanfolyamot eredményesen elvégezte.

(2a)

A vizsgabiztosi tevékenység folytatása 5 évig nem engedélyezhető olyan személy részére, akivel szemben a hatóság a (7) bekezdés f) és g) pontjában szereplő okból a Nyilvántartásból való törlést alkalmazta. Az engedély csak az ismételten elvégzett vizsgabiztosi alaptanfolyam és az azt követő eredményes vizsgát követően adható ki.

(3)

Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező:

nevét,

b)	születési helyét, idejét,

c)	anyja nevét,

lakcímét,

e)	állampolgárságát,

f)	felső- vagy középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget, illetve a megszerzett számítógépes alapismeret megnevezését,

g)	vezetői engedély számát,

h)	a vezetői engedélybe bejegyzett járműkategória(ák) megjelölését,

i)	jelenlegi beosztását (munkakörét),

j)	munkáltatójának megnevezését és címét.

(4)

A kérelemhez mellékelni kell:

a)	előírt iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló okirat hitelesített másolatát,

b)	a szakirányú szakmai gyakorlati időről kiállított munkáltatói igazolást,

c)	a számítógépes alapismeret megszerzéséről szóló nyilatkozatot.

(5)

A közlekedési hatóság által a vizsgabiztosokról vezetett, a Kkt.-ben meghatározott nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás) tartalmazza a vizsgabiztos:

nevét,

b)	születési helyét és idejét,

c)	anyja nevét,

d)	állampolgárságát,

e)	lakcímét, egyéb elérhetőségét (telefonszám, faxszám, e-mail cím),

f)	munkahelyének megnevezését és címét,

g)	az iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve a vizsgabiztosi alaptanfolyam eredményes elvégzését igazoló okirat számát, kiállításának keltét,

h)	a szakmai gyakorlat időtartamát,

i)	a legutóbbi továbbképzés időpontját,

j)	a vizsgabiztosi tevékenység felfüggesztéséről, az engedély visszavonásáról rendelkező határozat számát, időpontját, a felfüggesztés megszüntetésének időtartamát.

(6)	A (3) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a vizsgabiztos a változás bekövetkezését követő 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak.

(7)

A közlekedési hatóság visszavonja az engedélyt és törli a vizsgabiztost a Nyilvántartásból, ha

a)	azt a vizsgabiztos kéri,

b)	a vizsgabiztos elhalálozott,

c)	az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,

d)	az engedély iránti kérelmében vagy annak mellékletében a vizsgabiztos valótlan adatokat szerepeltetett,

e)	e rendeletben előírt továbbképzési kötelezettségét határidőn belül nem teljesítette, és a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem nyújtott be, vagy ha azt, a közlekedési hatóság elutasította,

f)	az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit - az első megszegéstől számított - 2 éven belül legalább további 4 esetben megszegte, vagy súlyosan megszegte,

g)	a vizsgálat során a mérőműszereket illetéktelenül befolyásolta, vagy szándékosan valótlan adatot rögzített.

(8)

A közlekedési hatóság felfüggeszti a vizsgabiztos tevékenységét, ha:

b)	e rendeletben foglalt előírásokat megszegte,

c)	a (6) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztotta.

(9)	A felfüggesztés a (8) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a felfüggesztést megalapozó okok megszüntetéséig, de legfeljebb hat hónapig tarthat.

(9a)	A műszaki vizsgabiztos részére a Nyilvántartásba vételt követően a közlekedési hatóság igazolványt állít ki.

(9b)

Az igazolvány tartalmazza:

a)	az igazolvány és az igazolvány kiállítójának megnevezését,

b)	az igazolvány érvényességét,

c)	az igazolvány számát,

d)	a vizsgabiztos nevét, valamint

e)	a vizsgabiztos azonosító számát.

(9c)

A közlekedési hatóság

a)	az igazolvány megrongálódása, megsemmisülése vagy elvesztése esetén,

b)	amennyiben a műszaki vizsgabiztos teljesítette a továbbképzési vizsgakötelezettségét,

kérelemre igazolványt állít ki.

(9d)	A műszaki vizsgabiztos vizsgáztatás közben köteles jól láthatóan magánál tartani a műszaki vizsgabiztosi igazolványát.

(10)	A vizsgabiztosok szakmai képzésének szabályait a 12. számú melléklet tartalmazza.

A vizsgáló állomásra vonatkozó feltételek

Vizsgáló állomásként az a gépjárműfenntartó szervezet jelölhető ki, amely vállalja, hogy

12/B. §

Vizsgáló állomási tevékenységet az a vállalkozás végezhet, amely a következő feltételeknek megfelel:

a)	a kérelmében meghatározott időtartamban és járműkategóriára (járműtípusra) vonatkozóan folyamatosan végez közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi diagnosztikai átvizsgálást,

b)	az időszakos vizsgálatok elvégzéséhez az e rendelet alapján előírt feltételeket biztosítja,

c)	a közlekedési hatóság Nyilvántartásában szereplő vizsgabiztost alkalmaz a teljes vizsgáztatási időszakban,

Az időszakos vizsgálat eredményén alapuló intézkedések

13. §

(1)

Az időszakos vizsgálat eredményéről és a jármű megállapított műszaki adatairól a közlekedési hatóság elektronikus úton a Nyilvántartót értesíti, továbbá a jármű műszaki adatait, valamint a következő időszakos vizsgálat határidejét (műszaki érvényességi idejét) tartalmazó „Műszaki adatlap”-ot kell kiadni. Ha a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek megfelel,

a)	a forgalmi engedélybe bejegyzendő műszaki érvényességi időt a 11. §-ban meghatározott időtartamra tekintettel megállapítja,

b)	a KR.-ben meghatározott érvényesítő címkét és - a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló rendeletben meghatározott esetben - a plakettet kiadja,

c)	a kiadott címkét és a plakettet a rendszámtáblán, valamint a jelzőcsíkot a forgalmi engedélyben rögzíti, és

d)	a jelzőcsík sorszámát közli a Nyilvántartóval.

(1a)	A közlekedési hatóság alkalmazási engedélye alapján megváltoztatott jármű időszakos vizsgálata esetén a kiadott műszaki adatlapon és a forgalmi engedélyben az alkalmazási engedély számát is feltünteti, és közli a Nyilvántartóval.

(2)	Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek nem felel meg, a közlekedési hatóság a forgalmi engedélyt érvényteleníti, és a rendszámtábláról az érvényesítő címkét eltávolítja, továbbá ezt elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.

(3)

Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek megfelel, azonban

a)	forgalmi engedéllyel nem rendelkezik, illetőleg

b)	a forgalmi engedély adataitól a tényleges adatai eltérnek, vagy

c)	a külön jogszabály szerint vagy egyéb okból a forgalmi engedély cseréje szükséges,

a jármű adatait, valamint a következő időszakos vizsgálat határidejét tartalmazó „Műszaki adatlap”-ot kell kiadni.

(4)	A 11. §-ban, valamint a (3) bekezdésben meghatározott „Műszaki adatlap” kiadását helyettesítheti a jármű adatainak elektronikus úton történő átadása a Nyilvántartó részére.

Az autóbuszok emelt sebességgel történő közlekedésének engedélyezésére vonatkozó intézkedések

13/A. §

(1)

Az emelt sebességgel történő közlekedésre jogosító - az MR. 112/A. §-ában meghatározott - engedélyt (a továbbiakban: engedély) a közlekedési hatóság az autóbusz üzemeltetőjének (gyártójának, forgalmazójának) a kérelmére adja ki vagy hosszabbítja meg annak időbeli hatályát, a (2)-(3) és az (5)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek alapján. Az engedély kiadása, időbeli hatályának meghosszabbítása a jármű-honosítási eljárásához, a jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatához, vagy a jármű időszakos vizsgálatához kapcsolódóan történhet. A közlekedési hatóság az engedély kiadását és az engedély időbeli hatályának meghosszabbítását közli a Nyilvántartóval.

(2)

Az engedély első alkalommal történő kiadására irányuló eljárásban a kérelemhez csatolni kell a feljogosított szakértő intézmény által - két évnél nem régebben - kiállított szakvéleményt, amely igazolja, hogy az autóbusz megfelel az MR.-ben az emelt sebességgel közlekedéshez meghatározott műszaki feltételeknek. A jármű-honosítási eljárás során annak igazolásául, hogy a jármű megfelel az MR.-ben az emelt sebességgel közlekedéshez meghatározottal egyenértékű műszaki feltételeknek, el kell fogadni a származási országban kiadott forgalmi engedélybe tett, a 100 km/óra sebességgel való közlekedésre jogosító bejegyzést is.

(3)	Az engedély időbeli hatályát az időszakos vizsgálat határidejével megegyezően, de legfeljebb az autóbusz gyártási évét követő nyolcadik naptári év végéig tartóan kell megállapítani.

(4)	Az engedély időbeli hatályának meghosszabbítását - az időszakos vizsgálathoz a 12. § (6) bekezdésében meghatározott követelményeken túl - az MR. 112/A. §-ában és 15. számú melléklet 6. és 8. pontjában foglalt üzemeltetési műszaki feltételek vizsgálata alapján kell végezni.

(5)

A 4/A. § szerinti típusvizsgálót, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott - a közlekedési hatóság által elfogadott szakértőt alkalmazó - felhatalmazott autóbusz-fenntartót, kérelmére a közlekedési hatóság jogosítja fel a (2) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiállítására. Csak a típusvizsgáló végezheti el az MR. 15. számú mellékletének 3. és 7. pontja szerinti vizsgálatokat, amennyiben azok elvégzése a (6) bekezdésben foglaltak alapján kötelező.

(6)

A szakértő intézmény az emelt sebességgel történő közlekedéshez tartozó jogszabályi feltételek teljesülését egyedi szakértői vizsgálat keretében - az autóbusz üzembentartójának költségére - ellenőrzi. A szakértő intézmény a vizsgálata során figyelembe veszi:

a)	az autóbusz típusához rendelkezésére álló típusbizonyítványban vagy nemzetközi jóváhagyási okmányban foglalt adatokat, valamint

b)	más kijelölt vizsgálóállomás által készített, emelt sebességű közlekedésre vonatkozó és egyéb szakvéleményeket,

amennyiben azok az MR. 15. számú mellékletének tartalmával összhangban állnak és a vizsgált járműre vonatkoztathatók.

Közúti ellenőrzés

14. §

(1)

A járművek (ideértve a külföldi hatósági jelzéssel közlekedő járműveket is) műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi állapotát, valamint a közúti forgalomban való részvételükhöz kapcsolódó előírások megtartását a közlekedési hatóság a közúti forgalomban közúti ellenőrzés keretében ellenőrzi.

(2)

A közúti ellenőrzés során a közlekedési hatóság szemrevételezéssel és a rendelkezésére álló vizsgáló eszközökkel megvizsgálja:

a)	a jármű és a jármű kötelező tartozékai közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi (a továbbiakban együtt: műszaki) megfelelőségére (műszaki ellenőrzés),

b)	a járművezetőre (a jármű személyzetére), illetőleg a vezetési és pihenőidőre (AETR ellenőrzés),

c)	a veszélyes áru szállításához előírt különleges feltételekre (ADR ellenőrzés),

d)	a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység (árufuvarozás vagy díj ellenében végzett személyszállítás) és sajátszámlás áruszállítás, illetve személyszállítás végzésére (tevékenység ellenőrzés),

e)	a nemzetközi forgalomban közlekedő jármű közlekedésének külön feltételeire (nemzetközi ellenőrzés),

f)	a járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartására (ellenőrző mérlegelés),

g)	a szállítmány elhelyezésére és rögzítésére (rakomány biztonsági ellenőrzés)

vonatkozó - jogszabályban, továbbá a nemzetközi forgalomban közlekedő járműre nemzetközi egyezményben vagy megállapodásban foglalt - követelmények teljesítését.

(3)

A (2) bekezdés a)-g) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzési módok különállóan és összevontan is végezhetők. A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott ellenőrzési módokra vonatkozóan a külön jogszabályokban előírt feltételek alkalmazandók. A jármű és kötelező tartozékai műszaki megfelelőségére vonatkozó részletes feltételeket, továbbá az ellenőrzések során általánosan használt okmányok mintáját és az ellenőrzött adatok körét a 10. számú melléklet határozza meg.

(4)

A közúti ellenőrzés során a közlekedési hatóság a járművet, továbbá a járműre és a jármű vezetőjére vonatkozó, valamint a jármű közúti forgalomban való részvételéhez, a tevékenység végzéséhez és a szállításhoz előírt okmányokat vizsgálja át. Ha az ellenőrzés során szabálysértés alapos gyanúja merül fel, a közlekedési hatóság az okmányokat bevonja és legkésőbb a következő munkanapon - szabálysértési eljárás kezdeményezésével - az eljárás lefolytatására jogosult hatóságnak megküldi.

(5)	A közlekedési hatóság a szabálysértési eljárás kezdeményezésétől elállhat és a helyszínen elvett okmányokat visszaadhatja, amennyiben a szabálysértési eljárás kezdeményezésére okot adó körülmény megszűnését - az okmányoknak a szabálysértési hatósághoz történő továbbítást megelőzően - igazolják.

(6)	A (2) bekezdés a), b), c) és f) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzések esetén a közlekedési hatóság a járművet műszeres ellenőrző vizsgálat alá vonhatja, amelynek - legfeljebb 15 km távolságban lévő - helyszínére történő közlekedésre a jármű vezetőjét utasíthatja.

(7)

A közlekedési hatóság a járművet vizsgálatra rendeli, amennyiben a közúti ellenőrzés során alapos gyanú merül fel arra, hogy

a)	a jármű a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,

b)	a járművet engedély nélkül átalakították, illetőleg átalakítás után a közlekedési hatóságnál vizsgálatra nem mutatták be,

c)	a jármű a környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg.

(8)	A (7) bekezdés alapján elvégzett vizsgálatra és a vizsgálatot követő intézkedésekre az időszakos vizsgálatra vonatkozó szabályok az irányadók.

(9)	Ha a (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzés során a közlekedési hatóság súlyos vagy ismételt szabálysértést állapít meg, akkor - szabálysértési eljárás kezdeményezése mellett - a külön jogszabály szerinti eljárást is lefolytatja.

(10)

Ha az ellenőrző szerv megállapítja, hogy

a)	a jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár, vagy

b)	a járművel az előírt hatósági engedély nélkül végeznek közúti közlekedési szolgáltatást

a forgalmi engedélyt érvényteleníti, a rendszámtábláról az érvényesítő címkét eltávolítja, valamint ennek tényét elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.

(11)

A közlekedési hatóság a forgalmi engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely a (10) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a lakóhelyig vagy a telephelyig történő közlekedésre jogosít. A közúti ellenőrzés során elvett forgalmi engedélyt - szabálysértési eljárás egyidejű kezdeményezésével - a közlekedési hatóság legkésőbb a következő munkanapon megküldi az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.

(12)	A (7)-(11) bekezdések rendelkezései a külföldi járművekre nem alkalmazandók.

(13)

Ha a külföldi jármű közúti ellenőrzése során a közlekedési hatóság megállapítja, hogy

a)	a jármű műszaki állapota nem felel meg a nemzetközi egyezményben a gépjárművekre és a pótkocsikra vonatkozó műszaki feltételeknek,

c)	a két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményben meghatározott engedéllyel nem rendelkezik a jármű,

a közúti forgalomban való részvételt megtilthatja és szabálysértési eljárást kezdeményezhet.

Telephelyi ellenőrzés

15. §

(1)

A közlekedési hatóság a jármű telephelyén is ellenőrizheti az olyan jármű műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi állapotát (az MR. üzemeltetési műszaki feltételek megtartását), amelyet az üzembentartó menetkésznek nyilvánított. A közlekedési hatóság elnöke a végrehajtás egységessége érdekében a részletes műszaki feltételekről - a közlekedésért felelős miniszter jóváhagyásával - szabályzatot ad ki.

(2)	A jármű üzembentartója köteles az (1) bekezdésben említett vizsgálatot lehetővé tenni és a vizsgálat elvégzése céljára a telephelyen rendelkezésre álló berendezéseket (emelő, mérőműszerek stb.) díjtalanul rendelkezésre bocsátani.

(3)

Ha a közlekedési hatóság a telephelyen végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű

a)	a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg a járművet vizsgálatra rendeli,

b)	ha a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen baleseti veszéllyel jár, a jármű forgalmi engedélyét érvényteleníti, az érvényesítő címkét eltávolítja, valamint ennek tényét elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.

(4)	Ha a telephelyen végzett vizsgálat alapján arra lehet következtetni, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek nem felel meg, de az - a vizsgálati feltételek hiányában - egyértelműen nem állapítható meg, a közlekedési hatóság a járművet vizsgálatra rendelheti be.

(5)

A jármű telephelyén végzett ellenőrzés - az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott műszaki ellenőrzésen kívül - kiterjedhet:

a)	a hatósági engedély alapján végezhető, illetőleg bejelentési kötelezettség alá tartozó közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű üzemeltetésére vonatkozó feltételek, valamint

b)	a nemzetközi forgalomban (is) résztvevő járműre és annak személyzetére vonatkozó - jogszabályban, továbbá nemzetközi egyezményben vagy megállapodásban meghatározott - követelmények,

c)	a telephelyet elhagyni kívánó jármű esetében az előírt tömeg- és mérethatárok (ellenőrző mérlegelés)

d)	az üzemben tartott járművekre vonatkozó, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben előírt biztosítási kötelezettség

megtartásának ellenőrzésére.

(6)

A közlekedési hatóság jogosult az üzemeltetett járművekhez, a járművekkel közúton végzett tevékenységhez, valamint a járművek üzemeltetése során foglalkoztatott személyzethez tartozó okmányok, így különösen a menet- és fuvarokmányok, valamint a menetíró készülék adatrögzítő lapjainak az átvizsgálására.

(7)	A közlekedési hatóság az átvizsgált okmányokat - indokolással ellátott, tételes jegyzőkönyv felvétele mellett, legfeljebb 5 nap időtartamra - bevonhatja, amennyiben az érintett okmánnyal bizonyítható szabálysértés alapos gyanúja merül fel.

(8)	E rendelet alkalmazásában telephelyi ellenőrzésnek minősül a (7) bekezdésben meghatározottak szerint bevont okmányoknak és adatoknak a közlekedési hatóság saját hivatalában elvégzett vizsgálata is.

(9)

A telephelyi ellenőrzés alapján a közlekedési hatóság - a szabálysértés jellegétől függően - a járművel a telephely elhagyását megtilthatja, közigazgatási hatósági eljárást folytathat le, szabálysértési eljárás lefolytatását kezdeményezheti, továbbá a külön jogszabályban meghatározottak szerint eljárhat.

A sérült jármű biztosító által kezdeményezett vizsgálata

15/A. §

(1)

A közlekedési hatóság - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény rendelkezése szerint a biztosító által küldött értesítés alapján - a jármű műszaki vizsgálatának helyszíneként a jármű üzemben tartója által a kárfelvételi eljárás során adott nyilatkozatban megjelölt vizsgáló állomást, vagy ennek hiányában egyéb, az üzembentartó lakóhelyétől (székhelyétől) közúton 50 km távolságon belüli vizsgáló állomást jelöl ki.
A jármű üzembentartójának kérelmére a jármű műszaki vizsgálatára kijelölhető - vizsgáló állomásnak nem minősülő - egyéb gépjármű fenntartó szervezet telephelye is, amennyiben a jármű a sérülése miatt üzemképtelen vagy a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmatlan, és a megjelölt helyszínen rendelkezésre állnak a (3) bekezdés szerinti vizsgálathoz szükséges eszközök.

(2)	A közlekedési hatóság a Kkt. 24/B. § (3) bekezdése szerinti értesítést a műszaki vizsgálatra meghatározott időpontot követő 8 napon belül teszi meg.

(3)

A műszaki vizsgálatot a vizsgabiztos - a biztosítótól származó, a jármű sérülésére vonatkozó adatokra is figyelemmel - szemrevételezéssel végzi, valamint a vizsgálat helyszínén rendelkezésére álló vizsgáló eszközökkel ellenőrzi, hogy

a)	a futóművek bekötési pontjai és a kormánymű rögzítési pontjai nem sérültek-e meg szilárdsági szempontból veszélyes mértékben oly módon, hogy javításuk csak a kapcsolódó teherviselő szerkezeti részek cseréjével lenne elvégezhető,

b)	az alváz, a fenékváz és a karosszéria (kocsiszekrény) teherviselő elemei olyan mértékben nem deformáltak-e, hogy cseréjük szükséges legyen, valamint

c)	a jármű megfelel-e a műszaki biztonsági jellemzőkre vonatkozó, az MR.-ben meghatározott üzemeltetési műszaki feltételeknek.

(4)

Ha a jármű a közúti forgalomban való részvételre a (3) bekezdés a) vagy b) pontjaiban meghatározottak miatt műszakilag alkalmatlan, a járművet a közlekedési hatóság a forgalomban való részvételre véglegesen alkalmatlannak minősíti, a jármű forgalomban tartását megtiltja, és a Kkt. 24/B. § (2) bekezdés b) pontja szerinti értesítést a határozat egy példányának megküldésével 8 napon belül teszi meg.

(5)

Ha a jármű a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott műszaki feltételek szerint nem alkalmatlan a közúti forgalomban való részvételre, azonban a (3) bekezdés c) pontjában foglaltaknak nem felel meg, a közlekedési hatóság a jármű forgalomban tartását megtiltja, és a Kkt. 24/B. § (2) bekezdés b) pontja szerinti értesítést a határozat egy példányának megküldésével 8 napon belül teszi meg.

(6)	Ha a jármű a (3) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakra kiterjedő műszaki vizsgálat alapján a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmas, a közlekedési hatóság a Kkt. 24/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti értesítést a határozat egy példányának megküldésével 8 napon belül teszi meg.

Átalakítás

16. §

(1)	A már forgalomba helyezett gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija átalakításához szükséges előzetes engedélyt a közlekedési hatóságtól kell a jármű tulajdonosának kérnie. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt.

(2)	Az engedélyben a közlekedési hatóság feltételeket határozhat meg. Az előírt feltételek teljesítését - az engedélyben meghatározott esetekben - az előzetes engedélyt kiadó szerv az engedély záradékolásával igazolja.

(3)

Az átalakítás során a jármű fajtája csak abban az esetben változtatható meg, ha

a)	- különleges indokolt esetben - speciális rendeltetésű tehergépkocsi keletkezik,

b)	3500 kilogrammot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi átalakítása során lakófelépítményű gépkocsi keletkezik,

c)	az átalakítás során keletkező járműfajta az átalakításra kerülő típus gyári változataként is létezik; motorkerékpár segéd-motorkerékpárrá ebben az esetben sem alakítható át.

d)	65 kW (88,4 LE) motorteljesítményt és 6000 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó mezőgazdasági vontató átalakítása során lassú jármű keletkezik.

e)	az N1 kategóriába tartozó tehergépkocsi átalakítása során olyan személygépkocsi keletkezik, amely teljesíti az M1 kategóriára vonatkozóan az MR.-ben előírt további műszaki feltételeket. E rendelkezés nem érinti a külön jogszabályban előírt egyéb feltételek teljesítésének kötelezettségét.

f)	autóbusz átalakítását követően trolibusz keletkezik.

(5)	Jármű átalakításához új, felújított, javított, illetve bontás során kinyert, javítás nélkül beépíthetőnek minősített alkatrészek használhatók. Ezen alkatrészekre - a gyári új alkatrészek kivételével - a pótalkatrészekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(6)

A gépkocsi alvázszámát megváltoztató átalakításához csak gyári új alváz, karosszéria, illetőleg alvázszámot viselő szerkezeti elem használható fel. Nem engedélyezhető a jármű olyan átalakítása, amely az MR. Függelékeinek Mellékleteiben meghatározott valamely közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi követelmény tekintetében a jármű gyárilag kialakított jellemzőinek romlását eredményezi.

(7)

Az átalakított járművet időszakos vizsgálatra a közlekedési hatóság által üzemeltetett vizsgáló állomáson be kell mutatni. A vizsgálatot az átalakításra adott engedély, illetőleg, ha a közlekedési hatóság az átalakításra ilyen feltételt szabott, a feltétel teljesítését igazoló záradékkal ellátott engedély birtokában lehet kérni. A vizsgálat során az átalakítási engedélyben foglaltakat, valamint a 12. § (6) bekezdésben meghatározott üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény szerinti kategóriába sorolás, továbbá a gépjármű műszaki és környezetvédelmi osztályba sorolásának adatait - a 10. § (12) bekezdésében foglaltakat alapul véve - a műszaki adatlapon rögzíteni kell.

(8)

Ha a nem sorozatszerűen átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a közlekedési hatóság a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe bevezeti. Az átalakított jármű vizsgálatának eredményén alapuló intézkedésekre egyebekben a 13. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(9)

Öt évig érvényes sorozat átalakítási engedélyt ad ki a közlekedési hatóság a gépjárműfenntartó szervezet kérelmére az azonos gyártmány- és típuscsaládba tartozó, a változtatással érintett műszaki jellemzői tekintetében megegyező járművek azonos módon történő átalakítására. A sorozat átalakítási engedély alapján, az engedélyben meghatározott technológia megtartásával az átalakítást elvégezheti más - a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben feltételeknek megfelelő - gépjárműfenntartó szervezet is, amennyiben rendelkezik a sorozat átalakítási engedély jogosultja által az átalakítani kívánt járműhöz kiadott hozzájárulással.

(10)

A sorozatszerűen átalakított járműveket a vizsgáló állomáson kell vizsgálatra bemutatni. E vizsgálat elvégzésére a sorozatszerű átalakítást végző gépjárműfenntartó szervezetet a közlekedési hatóság - meghatározott feltételekkel - feljogosíthatja. A vizsgálatot - a sorozat átalakítási engedélyben meghatározott szerkezeti elemekre (részegységekre) kiterjedően - kell elvégezni. Ha az átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe be kell vezetni.

Részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos beépítése

16/A. §

(1)

A részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos beépítésére jogosító alkalmazási engedélyt a közlekedési hatóság kérelemre adja ki. A kérelemhez csatolni kell

az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államban kiadott, a részecske kibocsátást csökkentő rendszerre vonatkozó jóváhagyást, vagy típusvizsgáló által két évnél nem régebben kiállított olyan szakvéleményt, amely igazolja, hogy a részecske kibocsátást csökkentő rendszer megfelel az MR.-ben foglaltaknak, továbbá

b)	a részecske kibocsátást csökkentő rendszer beépítését végző gépjárműfenntartó szervezet arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy rendelkezik a beépítéshez szükséges feltételekkel és technológiával.

(2)	Az alkalmazási engedély alapján a részecske kibocsátást csökkentő rendszer beépítését az alkalmazási engedélyben megjelölt gépjármű fenntartó szervezet végezheti.

(3)

Az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes más államban elvégzett részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos beépítés esetén - a részecskeszűrő gyártója és a beépítést végző által kiadott, a részecskeszűrő és a beépítés megfelelőségét igazoló okirat alapján - a közlekedési hatóság az általa üzemeltetett vizsgáló állomáson elvégzett időszakos vizsgálat keretében ellenőrzi az MR.-ben foglaltaknak való megfelelőséget.

(4)	A részecskeszűrő utólagos beépítése esetén az időszakos vizsgálatról kiadott Műszaki adatlapon fel kell tüntetni a részecskeszűrű beépítésére és a részecske osztályra (PMO) utaló záradékot.

Fejlesztési célú jármű

16/B. §

(1)

A járműfejlesztő kérelmére a közlekedési hatóság - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén - a járművet fejlesztési célú járművé minősíti. Az engedélyt - a jármű szemléje keretében - a közlekedési hatóság „fejlesztési célú jármű” záradékkal ellátott „Műszaki adatlap”-on adja meg, amelyet elektronikus úton is átad a Nyilvántartónak.

(2)	A járműfejlesztő a fejlesztési célú jármű üzemeltetése során naprakészen dokumentálni köteles a járművön végrehajtott, az MR.-ben meghatározott követelményeket érintő műszaki változtatásokat. E dokumentációt a fejlesztési célú jármű üzemeltetésének befejezését követően öt évig köteles megőrzi.

(3)

A fejlesztési célú járművön végrehajtott műszaki változtatás nem eredményezheti a jármű eredeti környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági tulajdonságainak romlását. Ha a fejlesztési célú járművön végrehajtott műszaki változtatás a jármű eredeti környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági tulajdonságai romlását eredményezi, a közlekedési hatóság a jármű fejlesztési célú minősítését visszavonja és a 14. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.

(4)	A fejlesztési célú jármű műszaki változtatásaival összefüggő üzemeltetési felelősséget - az engedély visszavonásáig - a járműfejlesztő viseli.

(5)

Az (1) bekezdésben meghatározott járműfejlesztői kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)	a járműfejlesztő neve és címe,

b)	a jármű gyártmánya, típusa, kategóriája, a felépítmény típusa,

c)	a jármű rendszáma, amennyiben már forgalomba helyezett a jármű,

d)	a jármű alvázszáma és motorszáma (motorkódja),

e)	a járművön tervezett fejlesztés/módosítás/műszaki beavatkozás céljának és műszaki terjedelmének bemutatása,

f)	a jármű-egység fejlesztésére vonatkozó szerződéses kapcsolat igazolása a jármű gyártója és a járműfejlesztő között, ha a járműgyártó és a járműfejlesztő eltérő,

g)	a jármű fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeinek tanúsítása.

V. FEJEZET
LASSÚ JÁRMŰRE ÉS PÓTKOCSIJÁRA VONATKOZÓ EGYEDI MŰSZAKI VIZSGÁLATOK

Forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat, közúti és telephelyi ellenőrzés

17. §

(1)

A vizsgáló állomáson forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni - az MR. 118. §-ában említett jármű kivételével - azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját. Forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából bemutatható továbbá az olyan egyéb lassú jármű, valamint az önjáró munkagép és mezőgazdasági erőgép is, amelyet az üzemben tartója lassú járműként forgalomba kíván helyezni, vagy a KR.-ben meghatározott M betűjelű rendszámtáblával ellátva ideiglenesen forgalomban kíván tartani.

(2)

E § alkalmazása szempontjából

a)	személyszállításnak minősül a vezetővel együtt kettőnél több személy szállítása,

b)	nem minősül teherszállításnak, illetőleg pótkocsi vontatásnak, ha a lassú jármű kizárólag saját eszközeit és berendezéseit szállítja illetőleg vontatja.

(3)	Lassú járművel személyszállítást csak abban az esetben szabad végezni, ha a közlekedési hatóság azt a lassú jármű igazolólapján engedélyezi.

(4)	A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzését a közlekedési hatóságtól kell kérni.

(5)

Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye alapján a jármű - a 10. § (5), illetőleg (6) bekezdése szerint - a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmasnak minősül, akkor ki kell adni az erről szóló igazolást, meghatározva abban az Igazolólapon feltüntetendő műszaki adatokat, a gyártási évet és az első időszakos vizsgálat határidejét.

(6)

Az időszakos vizsgálat határidejét

a)	a személyszállításra alkalmas lassú járműnél három évben,

b)	a veszélyes áru szállítására készült lassú járműnél és pótkocsijánál egy évben,

c)	minden egyéb lassú járműnél és a lassú jármű pótkocsijánál öt évben

kell meghatározni. A vizsgálatot végző szerv a jármű műszaki állapota alapján az a)-c) pontokban foglaltaknál rövidebb érvényességi határidőt is megállapíthat.

(7)

A lassú járműnek és pótkocsijának

a)	forgalomba helyezés előtti vizsgálatára a 10. §-ban,

b)	időszakos vizsgálatára a 12. és 13. §-ban,

c)	közúti műszaki ellenőrzésére a 14. §-ban,

d)	telephelyi ellenőrzésére a 15. §-ban

foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Lassú jármű átalakítása

18. §

(1)	A 17. § (1) bekezdésében meghatározott lassú jármű és pótkocsija átalakításához előzetesen engedély szükséges. Az engedélyezési eljárásra a 16. § (1), (2), (5) és (7) bekezdéseinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)	Lassú jármű gépjárművé nem alakítható át.

VI. FEJEZET
SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁRRA VONATKOZÓ EGYEDI MŰSZAKI VIZSGÁLAT

Forgalomba helyezés előtti vizsgálat és közúti műszaki ellenőrzés

19. §

(1)

A típusbizonyítvány nélkül forgalomba helyezhető két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárt forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából a közlekedési hatóságnál be kell mutatni. Ha a közlekedési hatóság a forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, azonosítási jellel látja el.

(2)	A típusbizonyítvánnyal rendelkező két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárokat - a típusbizonyítvány alapján - a gyártónak vagy a forgalmazónak azonosítási jellel kell ellátnia. Az azonosítási jel hatósági jelzésként elfogadható.

(3)

A két- és háromkerekű segédmotoros kerékpár azonosítási jele a jármű vázába beütött CM betű és a hajtómotor cm3-ben meghatározott hengerűrtartalmát jelző szám. E jelet csak a gyártó, forgalmazó, illetőleg a közlekedési hatóság ütheti be. Segédmotoros kerékpár ilyen jelzés nélkül a közúton nem közlekedhet.

(4)

A négykerekű segédmotoros kerékpár forgalomba helyezés előtti vizsgálatakor a 10. §-ban meghatározott rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a)	a járműkategória besorolást megalapozó műszaki jellemzőket a jármű gyári adatai, a járművön a gyártó által feltüntetett adatok, illetve - ezen adatok hiányában - ellenőrző mérések alapján kell meghatározni,

b)	a vizsgálat technológiáját a járműkivitel sajátosságai határozzák meg,

c)	eredetiségvizsgálatot nem kell végezni,

d)	a külön jogszabályban a segédmotoros kerékpárokhoz meghatározott rendszámtábla típust kell megállapítani.

(5)	A négykerekű segédmotoros kerékpár forgalomba helyezés előtti vizsgálata eredményén alapuló intézkedésekre a 11. § (1), (5) és (6) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy soron következő időszakos vizsgálat időpontját nem kell megállapítani.

(6)	A segédmotoros kerékpárok forgalomba helyezés előtti vizsgálata során az MR. 1. mellékletének 1/B. táblázata szerint a motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra vonatkozó jóváhagyási kötelezettségek és az MR. 114. §-ban foglalt rendelkezések megtartását kell ellenőrizni.

(7)	A segédmotoros kerékpár közúti műszaki ellenőrzésére a 14. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

VI/A. FEJEZET
A MUZEÁLIS JELLEGŰ JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ ELTÉRÉSEK

19/A. §

(1)

A jármű muzeális jellegének megállapítását és kategóriába sorolását a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott módon, a muzeális jellegű jármű összeépítésének és forgalomba helyezésének engedélyezését, valamint a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatát a (6)-(10) bekezdésekben meghatározott módon, illetőleg eltéréssel kell végezni.

(2)

A muzeális jellegű jármű a gyártási éve alapján a következő kategóriák egyikébe sorolandó:

a)	az 1905. év előtt gyártott jármű az antik (A),

b)	az 1905. évben és azt követően 1919. év előtt gyártott jármű a veterán (B),

c)	az 1919. évben és azt követően 1931. év előtt gyártott jármű a klasszikus I. (C),

d)	az 1931. évben és azt követően 1946. év előtt gyártott jármű a klasszikus II. (D),

e)	az 1946. évben és azt követően 1961. év előtt gyártott jármű a nosztalgia I. (E),

f)	az 1961. évben és azt követően 1971. év előtt gyártott jármű a nosztalgia II. (F),

g)	az 1971. évben és azt követően, de legalább 30 naptári évvel a minősítés éve előtt gyártott jármű a nosztalgia III. (G) kategóriába tartozik.

(3)	A jármű muzeális jellegét a tulajdonos kérelmére, az általa biztosított műszaki dokumentáció figyelembevételével, minősítő vizsgálat keretében (a továbbiakban: muzeális minősítő vizsgálat) a Muzeális Minősítő Bizottság állapítja meg.

(4)

A muzeális minősítő vizsgálat alapján a vizsgálatra állított jármű abban az esetben minősíthető muzeális jellegűnek, amennyiben:

a)	gyártási éve alapján valamely muzeális jármű kategóriába sorolható,

b)	műszaki kivitele megegyezik a gyártásakor meghatározott jellemzőknek,

c)	műszaki és esztétikai állapota alapján alkalmas a típusának muzeális szempontú bemutatására.

(4a)	A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott követelmény szempontjából figyelmen kívül kell hagyni az MR.-ben meghatározott követelmény teljesítése érdekében a járműre pótlólag felszerelt vagy kiegészítő világító- és fényjelző berendezéseket.

(5)	A (4) bekezdésben meghatározott vizsgálati szempontoknak megfelelő muzeális jellegű járművet a Muzeális Minősítő Bizottság nyilvántartásba veszi, és a járművön rögzítendő regisztrációs táblával való megjelölését engedélyezi.

(6)	A muzeális jellegű jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata a közlekedési hatóság vizsgabiztosa által a közlekedési hatóság vagy a Magyar Autóklub vizsgáló állomásán a - (4)-(5) bekezdésben meghatározott - muzeális minősítő vizsgálatot követő legfeljebb 60 napig végezhető el.

(7)	A muzeális jellegű jármű összeépítési- és egyedi forgalomba helyezése engedélyezési eljárása, továbbá forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata során a jármű gyártási időpontja alapján meghatározott műszaki követelményeket kell alkalmazni.

(8)

A muzeális jellegű jármű forgalomba helyezése - a műszaki konstrukciós jellemzői által indokolt korlátozások előírása mellett - abban az esetben is engedélyezhető, amennyiben a jármű - az eredeti, gyári műszaki jellemzői miatt - nem felel meg az MR.-ben a jármű fajtához tartozóan meghatározott műszaki feltételeknek.

(9)	A muzeális jellegű jármű forgalmi engedélyének érvényességi idejét a forgalomban való részvétel feltételeként meghatározott korlátozások és a jármű fajtához e rendeletben meghatározottak alapulvételével kell megállapítani.

(10)	A Muzeális Minősítő Bizottság igazolása, továbbá a muzeális jellegű járműhöz kiadott - a (8) bekezdés szerinti esetleges korlátozásokat is tartalmazó - „Műszaki adatlap” alapján a Nyilvántartó a járművet a külön jogszabály szerinti hatósági engedéllyel és jelzéssel látja el.

(11)

A Muzeális Minősítő Bizottság egy-egy tagját a közlekedési hatóság, a Közlekedési Múzeum, a Történelmi Járművek Nemzetközi Szövetsége (a továbbiakban: F.I.V.A. ) nemzeti képviselő szervezete és a Magyar Autóklub jelöli ki. A muzeális minősítő vizsgálat szervezése és a vizsgálat lefolytatásához szükséges műszaki, technológiai és adminisztratív feltételek biztosítása a Magyar Autóklub feladata.

(12)

A Muzeális Minősítő Bizottság - a F.I.V.A. szabályaival összhangban - szabályzatban megállapítja a minősítési vizsgálat eljárási szabályait, így különösen:

a)	a muzeális minősítő vizsgálat részletes vizsgálati és minősítés technológiai rendjét,

b)	a muzeális minősítő vizsgálat eljárási és adminisztratív szabályait,

c)	a muzeális jellegű jármű tulajdonos változása során a muzeális minősítést érintően követendő eljárást, valamint a minősítés visszavonásának rendjét,

d)	a F.I.V.A. minősítés honosításának rendjét,

VII. FEJEZET
KÜLÖNLEGES FELÉPÍTMÉNYŰ JÁRMŰRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

KÜLÖNLEGES FELÉPÍTMÉNYŰ GÉPJÁRMŰRE ÉS MEZŐGAZDASÁGI VONTATÓRA, LASSÚ JÁRMŰRE, VALAMINT EZEK KÜLÖNLEGES FELÉPÍTMÉNYŰ PÓTKOCSIJÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

20. §

(1)	E § rendelkezései olyan gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, ezek pótkocsijára, továbbá a 17. § (1) bekezdésében meghatározott lassú járműre és pótkocsijára vonatkoznak, melyek a (2) bekezdésben foglaltak alapján különleges felépítményű járműnek minősülnek.

(2)

Különleges felépítményű az olyan jármű, amelyre állandó jelleggel felszereltek:

a)	darut vagy egyéb emelőberendezést, ide nem értve a külön jogszabály alapján kevésbé veszélyes gépnek minősülő, 40 000 Nm billentőnyomatékot meg nem haladó, önrakodásra szolgáló emelőberendezést,

létrát,

c)	olyan erőgépet, amely nem a jármű meghajtására szolgál,

d)	munkavégző berendezést,

e)	erősáramot előállító, vagy erősárammal működő berendezést,

f)	veszélyes (tűzveszélyes, robbanó, fertőző, mérgező, maró, sugárzó stb.) környezetszennyező vagy undort keltő anyag szállítására szolgáló tartályt (tartálybattériát, tartálykonténert),

g)	olyan nem veszélyes anyag szállítására szolgáló tartályt, amelyben az üzemszerű használat (töltés, szállítás, ürítés) során a légköri nyomástól eltérő nyomás keletkezik, illetőleg keletkezhet,

h)	külső hőmérséklettől eltérő hőfokon való szállításra szolgáló tartályt vagy egyéb berendezést,

i)	élelmiszer szállítására szolgáló tartályt vagy zárt felépítményt,

j)	olyan más berendezést, amelynek üzembe helyezését vagy üzemben tartását jogszabály külön tanúsítványhoz, alkalmassági nyilatkozathoz vagy engedélyhez (a továbbiakban együtt: engedély) köti.

(3)	A különleges felépítményű jármű vizsgálata során azt is ellenőrizni kell, hogy a különleges felépítmény befolyásolja-e a jármű közlekedésbiztonsági jellemzőit.

(4)

Ha a különleges felépítmény olyan berendezés, amelynek üzembe helyezését, illetőleg üzemben tartását jogszabály külön engedélyhez köti, ezt az engedélyt a különleges felépítményű jármű minden egyedi hatósági vizsgálata során be kell mutatni. Ilyen engedély hiányában a jármű egyedi vizsgálatát lefolytatni nem szabad.

(5)	Ha a különleges felépítmény vizsgálatára (felülvizsgálatára) jogszabály vagy a (4) bekezdésben említett engedély határidőt állapít meg, a jármű hatósági engedélye legfeljebb e határidő lejártáig terjedő időre érvényesíthető.

(6)

A közlekedési hatóság a különleges felépítményű jármű üzemeltetését feltételhez kötheti, vagy annak közlekedésére korlátozást állapíthat meg. A megállapított feltételt, illetőleg korlátozást a jármű hatósági engedélyében, illetőleg a 13. § (3) bekezdésében említett Műszaki adatlapon fel kell tüntetni, valamint nyilvántartásba kell venni.

(7)

Az MR 111. és 112. §-ában a különleges felépítményű járműre meghatározott követelmények teljesítését a felépítmény fajtája szerinti szakirányú - külön jogszabály alapján e tevékenység ellátására jogosult - szakértő által hat hónapnál nem régebben kiállított szakvéleménnyel kell a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat során igazolni.

A GÁZÜZEMŰ JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

20/A. §

(1)

A gázüzemű jármű minden egyedi hatósági vizsgálata során be kell mutatni a gáz-üzemanyag-ellátó berendezés megfelelőségét igazoló, 30 napnál nem régebben kiállított tanúsítást. A tanúsítást a gáz-üzemanyag-ellátó berendezés javítására - a műszaki-biztonsági hatóság által - alkalmasnak minősített gépjárműfenntartó szervezet nevében, a gépjárműfenntartó szervezet vezetője által felhatalmazott dolgozója - a külön jogszabály szerint elvégzett gázbiztonsági szemle alapján - állítja ki.

(2)	A gáz-üzemanyag-ellátó berendezést csak az (1) bekezdésben meghatározott gépjárműfenntartó szervezet javíthatja.

(3)	A gázüzemű jármű hatósági engedélye legfeljebb a gáztartályhoz kiállított megfelelőségi tanúsítvány érvényességéig terjedő időre érvényesíthető.

A TROLIBUSZRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

20/B. §

(1)

A trolibuszok forgalomba helyezés előtti vizsgálata, forgalomba helyezésének engedélyezése során a közlekedési hatóság az MR. 108-109. § rendelkezéseinek való megfelelőséget vizsgálja. A trolibusz a közlekedési hatóság által kiadott forgalomba helyezési engedély és a forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján kiadott megfelelt minősítésű „Műszaki adatlap”-pal és pályaszámmal ellátva vehet részt a forgalomban. Az MR. 109. § rendelkezéseinek való megfelelőség vizsgálata során a 20. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott, az erősárammal működő berendezésekre vonatkozóan a 20. § (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.

(2)	A trolibusz forgalomba helyezésének engedélyezése során a kérelemhez csatolni kell a trolibusz felsővezeték hálózat üzemeltetőnek nyilatkozatát is arról, hogy a trolibusz-típus elektromos- és biztosító berendezései az energiaellátó rendszerrel kompatibilisek.

(3)	A trolibusz forgalomba helyezés előtti vizsgálata az üzembentartó által rendelkezésre bocsátott, a trolibusz vizsgálatára alkalmas és az 5. számú mellékletben lévő vizsgáló eszközökkel ellátott telephelyen végezhető.

(4)	A trolibuszok jármű-honosítási eljárása során az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá Svájcban forgalomban való részvételre jogosító hatósági engedéllyel, jelzéssel rendelkező jármű „közösségi jármű”-nek minősül.

(5)

Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a trolibusz a közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősül, a közlekedési hatóság kiadja a megfelelt minősítésű „Műszaki adatlapot”, meghatározza és nyilvántartásba veszi a trolibusz pályaszámát, amely alapján az üzembentartó a trolibuszt üzembe helyezheti. A trolibusz műszaki érvényességét a „Műszaki adatlap” igazolja.

(6)	A trolibuszok időszakos vizsgálatának határidejét az autóbuszokra vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni. A trolibuszok időszakos vizsgálata során az MR. 108-109. § rendelkezéseinek való megfelelőséget kell ellenőrizni.

(7)	A trolibusz felsővezeték használata nélküli közlekedésre szolgáló belsőégésű motorjára 20. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott erőgépre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

VIII. FEJEZET
JÁRMŰALKATRÉSZEK, TARTOZÉKOK ÉS JÁRMŰTULAJDONSÁGOK JÓVÁHAGYÁSA

Jóváhagyás

21. §

(1)

Az 1960. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a gépjárműalkatrészek és tartozékok jóváhagyására vonatkozó egységes feltételek elfogadásáról és a jóváhagyás kölcsönös elismeréséről szóló, Genfben 1958. március 20-án aláírt nemzetközi egyezményhez (a továbbiakban: Egyezmény) csatolt, és Magyarország részéről elfogadott előírásokat (a továbbiakban: előírás) az MR. 2. számú melléklete sorolja fel.

(2)

Az MR. 2. számú mellékletében felsorolt előírások hatálya alá eső járműalkatrészekre, tartozékokra és járműtulajdonságokra a közlekedési hatóságtól - a 67. és 110. számú Előírás tekintetében a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságtól - jóváhagyási jel használatának engedélyezését lehet kérni. Ilyen kérelmet a belföldi gyártó, illetőleg olyan külföldi gyártó terjeszthet elő, amelynek Magyarországon telephelye vagy meghatalmazottja van.

(3)

A közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatát abban az esetben engedélyezi, ha a járműalkatrész, tartozék, illetőleg járműtulajdonság a vonatkozó előírásokban foglalt követelményeknek - az ott meghatározott vizsgálati módszer szerint - megfelel. A vizsgálat elvégzésére engedéllyel rendelkező szervezetek nevét és székhelyét, valamint a szervezetek által végezhető vizsgálatok körét a közlekedési hatóság a honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben teszi közzé.

(4)

A közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatára vonatkozó engedély érvényességét a jóváhagyottal egyező gyártási minőség időszakos, vagy folyamatos ellenőrzéshez kötheti. Az ellenőrzés módját - a járműalkatrész, tartozék vagy jármű-tulajdonság sajátosságaihoz igazodóan - az engedélyben kell meghatározni. Az ellenőrzés költségei a jóváhagyási jel jogosítottját terhelik.

(5)

Azok a járműalkatrészek és tartozékok, illetőleg jármű-tulajdonság esetén azok a járművek, amelyeket az Egyezményben részes valamely külföldi állam illetékes hatósága által engedélyezett jóváhagyási jellel láttak el, a közlekedési hatóság által engedélyezett jóváhagyási jellel ellátott alkatrészekkel, tartozékokkal, járművekkel azonos értékűek.

(6)

A közlekedési hatóság a jóváhagyásra kötelezett, de jóváhagyási jellel nem rendelkező alkatrészek és tartozékok alkalmazását - járműtulajdonságok esetében a járműtípust -, gyártmányuk és típusuk szerint engedélyezheti, ha azok vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból a jóváhagyási jellel ellátottnak megfelelő műszaki értékűek. A járművek zajkibocsátására és légszennyezésére vonatkozóan a közlekedési hatóság által elfogadható vizsgálatok és dokumentumok körét a közlekedési hatóság javaslatára a közlekedésért felelős miniszter - a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - határozza meg, amelyet „Tájékoztató”-ként a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és az NKH honlapján közzé kell tenni.

(8)	Az Egyezményhez csatolt és Magyarország által elfogadott előírásokat magyar nyelven hivatalos kiadványként a közlekedési hatóság teszi közzé.

A jóváhagyási jel használata

22. §

(1)

Az a gyártó vállalat, amelynek részére a közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatát engedélyezte, az engedély lejártáig vagy visszavonásáig jogosult a jóváhagyási jelet az engedélyezett típusú járműalkatrészen és tartozékon (valamint azok egyedi és gyűjtőcsomagolásán), illetőleg járműtulajdonságok esetében a járművön feltüntetni. A jóváhagyási jel leírását a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2)

A jóváhagyási jel járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg - járműtulajdonság esetében - a járművön való feltüntetésének (használatának) jogosságát a közlekedési hatóság ellenőrzi. Ha a közlekedési hatóság a gyártás egyenletességének ellenőrzése, a felhasználás vagy az üzemeltetés során végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy magyar jóváhagyási jelet

a)	engedély nélkül használnak, a jóváhagyási jel használatát megtiltja,

b)	a gyártó az engedélyezett típustól eltérő járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg járművön használja, az engedélyt visszavonja.

(3)	A jóváhagyásra kötelezett járműalkatrész, tartozék, illetőleg - járműtulajdonság esetében - a jármű forgalomba hozatalát a közlekedési hatóság megtiltja, ha az a vonatkozó előírásnak nem felel meg.

(4)

A közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatának engedélyezéséről, az engedélyezés megtagadásáról, az engedély visszavonásáról, valamint a jóváhagyási jel használatának megtiltásáról, illetőleg a járműalkatrész, tartozék, valamint a jármű forgalomba hozatalának megtiltásáról nyilvántartást vezet.

(5)	A közlekedési hatóság a (4) bekezdésben említettek tekintetében az Egyezményben részes és a vonatkozó előírást alkalmazó államoktól kapott tájékoztatást nyilvántartja.

(6)	A közlekedési hatóság a (4)-(5) bekezdésekben foglaltak tekintetében az Egyezményben meghatározott módon tájékoztatja az Egyezményben részes országokat.

22/A. §

A Függelékek hatálya alá tartozó járműtulajdonságok, járműalkatrészek, önálló műszaki egységek és tartozékok jóváhagyására a 21. §, a 22. §, a 25. § és a 26. §-ban foglaltak helyett a Függelékek vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

IX. FEJEZET
EGYES PÓTALKATRÉSZEK ÉS TARTOZÉKOK MINŐSÍTŐ VIZSGÁLATA

Minősítő vizsgálat

23. §

(1)

Az MR 9. § (4) bekezdésében meghatározott, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészek és tartozékok - a (4)-(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel - belföldi felhasználásra abban az esetben gyárthatók, forgalmazhatók és építhetők be a járművekbe, ha a minősítő vizsgálaton megfeleltek.

(3)	A minősítő vizsgálaton megfelelőnek minősített pótalkatrészhez és tartozékhoz a közlekedési hatóság a 4. számú mellékletben meghatározott minősítő jel használatát engedélyezi.

(4)

A közlekedési hatóság minősítő vizsgálat mellőzésével - gyártmány és típus szerint - engedélyezheti a minősítő jel használatát a pótalkatrészhez, illetőleg tartozékhoz, ha vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból az eredeti, gyári beépítésű alkatrésznek, illetőleg a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelő műszaki értékűek.

(5)

Nem kell a minősítő vizsgálatot elvégezni azon a pótalkatrészen és tartozékon,

a)	amely a jármű gyártójától származik,

b)	amelyet a gyártó első beépítésű alkatrészként is használ, vagy más - hitelt érdemlő - módon a gyári eredeti helyett használhatónak elismert,

c)	amelyet jóváhagyási jellel láttak el.

(6)

Minősítő jel használatára jogosító engedély csak akkor adható ki, ha a minősített mintadarabbal mindenben azonos tulajdonságú további darabok gyártásának vagy forgalmazásának a feltételei biztosítottak. A minősítő vizsgálattal egyidejűleg vizsgálni kell

a)	a gyártónak a minőség-ellenőrzéshez szükséges mérő- és vizsgálóberendezéseinek meglétét és megfelelőségét,

b)	a gyártás egyenletességének ellenőrzésére kialakított rendszerét, továbbá

c)	a forgalmazónál a műbizonylatok és minőségi tanúsítványok kezelésére kialakított rendszert.

(7)

A (6) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltak teljesítéseként el kell fogadni, ha a gyártó a terméket erre alkalmas vizsgálóintézettel rendszeresen ellenőrizteti, és a vizsgálóintézet az ellenőrzések eredményéről a közlekedési hatóság tájékoztatja. Nem kell a (6) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltak teljesülését vizsgálni, ha a gyártó vagy a forgalmazó minőségbiztosítási rendszere akkreditált minősítő szervezet által kiadott tanúsítvány szerint folyamatosan érvényes.

(9)

A minősítő vizsgálaton megfelelőnek bizonyult pótalkatrészen, illetőleg tartozékon - ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán - fel kell tüntetni a minősítő jelet. A minősítő jel csak a minősítő vizsgálaton megfelelőnek minősített mintadarabbal mindenben egyező pótalkatrészen, illetőleg tartozékon alkalmazható.

(10)	Az (5) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó pótalkatrész és tartozék minden darabját azonosításra alkalmas jelzéssel kell ellátni. Az azonosítás módjára vonatkozóan a közlekedési hatóság feltételeket határozhat meg.

(11)

A közlekedési hatóság által elfogadott intézmény folyamatosan érvényes tanúsítványa szerinti minőségbiztosítási rendszerben gyártott és/vagy forgalmazott pótalkatrészre és tartozékra kiadott minősítő jel használatára vonatkozó engedély visszavonásig érvényes. A minősítő jel használatára vonatkozó engedély egyéb esetben a kibocsátásától számított öt évig, illetve az 1998. január 1. napja előtt kibocsátott engedély 2002. december 31. napjáig érvényes.

Minősítő vizsgálatra kötelezett pótalkatrészek és tartozékok hatósági ellenőrzése

24. §

(1)	A közlekedési hatóság a 23. §-ban meghatározott követelmények teljesítését a gyártó, a felújító, a forgalmazó és a javító telephelyén ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges feltételeket az ellenőrzött biztosítani köteles.

(2)	Az előírt minősítéssel nem rendelkező pótalkatrészek és tartozékok gyártását, forgalmazását vagy járműbe építését a közlekedési hatóság - a sikeres minősítő vizsgálat elvégzéséig - megtilthatja, és a minősítő vizsgálat elvégzésére határidőt is megállapíthat.

(3)	Ha az előírt minősítő vizsgálatot a (2) bekezdés szerint megállapított határidőig nem végzik el, vagy azon a pótalkatrész, tartozék nem felel meg, a közlekedési hatóság a pótalkatrész, illetőleg tartozék megsemmisítését rendelheti el.

(4)

A közlekedési hatóság a pótalkatrész, tartozék ismételt vizsgálatát rendelheti el, ha alapos gyanú merül fel arra, hogy az nem felel meg a követelményeknek. Ha az ismételt vizsgálat azt bizonyítja, hogy a pótalkatrész, tartozék a követelményeknek nem felel meg, vagy a vizsgálatot az erre megadott határidőre nem végeztetik el, a közlekedési hatóság a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el. Ha az elrendelt vizsgálat azt bizonyítja, hogy a pótalkatrész, illetőleg tartozék a követelményeknek megfelel, a vizsgálat költségeit a közlekedési hatóság viseli.

24/A. §

A Függelékek hatálya alá tartozó pótalkatrészek és tartozékok minősítő vizsgálatára (jóváhagyására) és ellenőrzésére a 23. §, a 24. §, a 25. § és a 26. §-ban foglaltak helyett a Függelékek vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

X. FEJEZET
PÓTALKATRÉSZEK ÉS TARTOZÉKOK MEGFELELŐSÉGÉNEK TANÚSÍTÁSA

Műbizonylat

25. §

(1)	A gépjármű és pótkocsija pótalkatrészeinek és tartozékainak megfelelőségét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - műbizonylattal kell tanúsítani.

(2)

Nem kell a megfelelőséget tanúsítani

a)	az általános használatú szabványos alkatrészek és szerelési anyagok, (csapágyak, kötőelemek, ékszíjak, vezetékek, csatlakozók, izzólámpák stb.) esetében,

b)	az alárendelt szerepű pótalkatrészek és tartozékok (díszítőelemek és kényelmi felszerelések stb.) esetében, amelyek a jármű rendeltetésszerű használatára befolyással nincsenek,

c)	saját üzemeltetésű járműhöz, az üzemeltető által előállított (gyártott, felújított) pótalkatrészek, tartozékok esetében.

(3)

A pótalkatrész és tartozék megfelelőségére vonatkozó tanúsítási kötelezettség

a)	hazai gyártás illetőleg felújítás esetén az előállítót,

b)	import esetén az importőrt, illetőleg a forgalmazót,

c)	bontás esetén - közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos alkatrészekre és tartozékokra vonatkozóan - a bontót, illetőleg a forgalmazót

terheli.

(4)

Műbizonylat nélkül

a)	belföldi gyártó illetőleg felújító pótalkatrészt és tartozékot sem közvetlen felhasználásra, sem további forgalmazásra nem értékesíthet,

b)	forgalmazó pótalkatrészt és tartozékot nem vehet át és nem értékesíthet.

(5)

A műbizonylatnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a)	a pótalkatrész, tartozék megnevezése,

b)	a járműtípus(ok) megnevezése, amely(ek)nél a pótalkatrész, tartozék alkalmazható,

c)	a gyártó (felújító, forgalmazó) neve, címe,

d)	minősítő vizsgálatra kötelezett pótalkatrész, tartozék esetében a minősítő vizsgálatot végző intézmény által meghatározott adatok,

e)	bontásból származó alkatrész esetén a felhasználhatóságot meghatározó osztályozást (minősítést) tartalmazó nyilatkozat.

(6)	A műbizonylat adatai a pótalkatrészen, tartozékon vagy annak csomagolásán is feltüntethetők.

(7)	Ha a pótalkatrésznek, tartozéknak nincs minden darabja műbizonylattal ellátva, a vásárló és a hatóság kérésére a forgalmazó, illetőleg a javító köteles azt felmutatni.

(8)

Műbizonylatként kell elfogadni a pótalkatrészen vagy annak csomagolásán feltüntetett gyártói jelet, szabványszámot, vagy az alkatrészkatalógusban szereplő cikkszámot, ha

a)	a pótalkatrész a jármű gyártójától származik, vagy

b)	a gyártó azt első beépítésű alkatrészként is használja, illetőleg más, hitelt érdemlő módon a gyári eredeti alkatrész helyett használhatónak elismerte.

(9)

A gumiabroncsokat az 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke szerint kell megjelölni. A közlekedési hatóság a bejelentett üzemanyag-hatékonysági és nedves tapadási osztályok, valamint a külső gördülési zaj bejelentett osztályának és bejelentett mért értékének megfelelőségét minden gumiabroncstípus vagy gumiabroncscsoport esetében értékeli az 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében meghatározott hitelesítési eljárás szerint. A közlekedési hatóság a gumiabroncs-beszállítók, gumiabroncs-forgalmazók, valamint a járműbeszállítók és járműforgalmazók tekintetében ellenőrzi az 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4., 5. és 6. cikkében foglaltak betartását.

A műbizonylat hatósági ellenőrzése

26. §

(1)	A közlekedési hatóság a gyártó, a felújító és a forgalmazó telephelyén ellenőrizheti, hogy az általa gyártott, felújított, forgalmazott pótalkatrész és tartozék rendelkezik-e műbizonylattal.

(2)	Ha a pótalkatrésznek, tartozéknak nincsen műbizonylata, vagy az ellenőrzés eredménye szerint az nem felel meg a műbizonylatban foglaltaknak, a közlekedési hatóság a gyártást, felújítást, forgalmazást - a megfelelő műbizonylat kiállításáig - megtiltja.

XI. FEJEZET

XII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

VEGYES RENDELKEZÉSEK

28. §

(1)

Az a közlekedési hatóságnál kormánytisztviselői jogviszonyban álló műszaki vizsgabiztos, aki 2013. január 1-jén az őt alkalmazó szervnél kormánytisztviselői jogviszonyban állt, a műszaki vizsgabiztosi tevékenységet az e rendelet szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése nélkül 2014. december 31-éig folytathatja.

(2)

A közlekedési hatóság a 2013. január 1-je és a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló 71/2013. (XII. 2.) NFM rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépése között a Nyilvántartásból törölt, a közlekedési hatóságnál kormánytisztviselői jogviszonyban álló műszaki vizsgabiztost - amennyiben az e rendeletben foglalt egyéb feltételeknek megfelel - a vizsgabiztos nyilatkozatának beszerzését követően hivatalból nyilvántartásba veszi.

29. §

(1)

A közlekedési hatóság kérelemre lassú járműnek minősítheti az olyan járművet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/h-nál nagyobb sebességgel haladni, de nem közúti közlekedés céljára készült. Ebben az esetben a járműtípus megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítványban, illetőleg a forgalomba helyezési engedélyben - legfeljebb 25 km/h értékben - meg kell határozni. Az ilyen járműtípushoz tartozó minden járművet be kell mutatni a közlekedési hatóságnál forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából és a megengedett legnagyobb sebességet a „Műszaki adatlapon”, valamint ennek alapján a jármű hatósági engedélyében fel kell tüntetni.

(2)	A közlekedési hatóság kérelemre mezőgazdasági vontatónak minősítheti az olyan lassú járművet, amely a mezőgazdasági vontatóra meghatározott műszaki feltételeknek megfelel.

(3)

A közlekedési hatóság vizsgálat alapján, kérelemre mezőgazdasági erőgépnek (lassú járműnek) minősítheti az olyan munkagépet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/óránál nagyobb sebességgel haladni, de egyéb tekintetben megfelel a 2. § (8) bekezdés bl) alpontjában meghatározott feltételeknek és üzembentartója Μ betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátva jogosult azt ideiglenesen forgalomban tartani. A mezőgazdasági erőgép megengedett legnagyobb sebességét a vizsgálat alapján kiadott „Műszaki adatlap”-on, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel kiadott „Indítási napló”-ban fel kell tüntetni.

Hatálybaléptetés

30. §

(1)	Ez a rendelet 1990. július hó 1. napján lép hatályba.

(2)	A rendelet hatálybalépése előtt kiadott típusbizonyítványok visszavonásáig, vagy lejáratukig érvényben maradnak.

(3)

A 17. § rendelkezéseit a 17. § (1) bekezdésében említett - a rendelet hatálybalépésekor igazolólappal és azonosítási táblával nem ellátott - lassú járműre és pótkocsira 1992. július hó 1. napjától kell alkalmazni. A 17. § (1) bekezdésében említett 11 kW-nál nem nagyobb motorteljesítményű lassú járműnek és lassú jármű teherszállító pótkocsijának a rendelet hatálybalépése előtt kiadott igazolólapja 1992. július hó 1. napján jár le. Az érvényességi határidő - kérelemre vagy berendelés alapján - időszakos vizsgálat alkalmával meghosszabbítható.

(4)

A 26. § rendelkezéseit a

-	a gyártóra, felújítóra 1991. január hó 1. napjától,

-	forgalmazóra 1991. július hó 1. napjától

kell alkalmazni.

(5)	E rendelet hatálybalépése előtt indult eljárásokat az eljárás megindulásának időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell lefolytatni.

(6)	A rendelet 11. § (3) bekezdés a) pontja alatti rendelkezést trolibuszok időszakos vizsgálatára 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

(7)

A rendelet 20/B. § (1) bekezdés szerinti forgalomba helyezés előtti vizsgálatot nem kell elvégezni a vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló miniszteri rendelet alapján 2011. december 31. napját megelőzően pályaszámmal ellátott trolibuszok esetében.

(7a)

A 2011. december 7-ét megelőzően külföldről behozott autóbuszt a trolibusszá történő átalakítás engedélyezési eljárás során - autóbuszként történő forgalomba helyezése nélkül - már forgalomba helyezett járműnek kell tekinteni és a jármű trolibuszként az átalakítást követő időszakos vizsgálat alapján helyezhető forgalomba.

(8)	A (7) bekezdésben meghatározott trolibuszok időszakos vizsgálatát első alkalommal 2012. december 31-ig kell elvégezni.

(9)

A 16. § alapján a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló 22/2012. (V. 8.) NFM rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott sorozat átalakítási engedélyek érvényességi ideje:

a)	2012. december 31., amennyiben az engedélyt 2010. évet megelőzően adták ki,

b)	az engedély kiadásától számított öt év, amennyiben az engedélyt 2009. december 31-ét követően adták ki.

(10)	A Módr. hatálybalépését megelőzően, a nem szaktanfolyami képzés keretében megszerzett képesítéseket a szaktanfolyami képzés keretében szerzett képesítésnek kell tekinteni.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségeknek az alábbi jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
- az Európai Parlament és a Tanács 2004/3/EK irányelve (2004. február 11.) a 70/156/EGK és a 80/1268/EGK tanácsi irányelvnek az N1 kategóriájú gépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának mérése tekintetében történő módosításáról;

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

31. §

(1)

Ez a rendelet

a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2010/19/EU bizottsági irányelvnek, 2013/15/EU tanácsi irányelvnek, az 1060/2008/EK, 385/2009/EK, 371/2010/EU, 183/2011/EU, 582/2011/EU, 678/2011/EU, 65/2012/EU, 1229/2012/EU, 1230/2012/EU, 143/2013/EU és a 195/2013/EU bizottsági rendeletnek, továbbá a 78/2009/EK, 79/2009/EK és 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint az azt módosító 582/2011/EU bizottsági és a 64/2012/EU bizottsági rendeletnek,

a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról és a 92/61/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. március 18-i 2002/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2003/77/EK, 2005/30/EK, 2013/60/EU bizottsági, valamint 2006/96/EK és 2013/15/EU tanácsi irányelveknek,

a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2005/13/EK, 2005/67/EK, 2010/22/EU, 2010/62/EU és 2010/52/EU bizottsági, valamint 2006/96/EK, 2013/15/EU tanácsi és 2014/44/EU bizottsági irányelveknek,

4.	a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos vizsgálatáról szóló, 2009. május 6-i 2009/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2010/48/EU bizottsági irányelvnek,

5.	a Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közlekedésre alkalmasságának országúti műszaki ellenőrzéséről szóló, 2000. június 6-i 2000/30/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2003/26/EK és 2010/47/EU bizottsági irányelvnek,

6.	az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 8. cikk (3) és (4) bekezdésének,

7.	az új személygépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátását ellenőrző rendszer kialakításáról szóló, 2000. június 22-i 1753/2000/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat 4., 9. és 10. cikkének

való megfelelést szolgálja.

(2)

Ez a rendelet

A könnyű haszongépjárművek széndioxid kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról szóló, 2009. április 23-i 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá az új személygépkocsik nyilvántartásba vett adatainak a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyomon követéséről és bejelentéséről szóló, 2010. november 10-i 1014/2010/EU bizottsági rendelet,

a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló, 2009. július 13-i 661/2009/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet 18., 19. cikk és 20. cikk negyedik bekezdése, valamint az azt módosító 407/2011/EU és 523/2012/EU bizottsági rendeletek,

a gépjárművek és pótkocsijaik hátsó rendszámtáblái felszerelésének helyére és rögzítésének módjára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2010. november 8-i 1003/2010/EU bizottsági rendelet,

a gépjárművek elvontató berendezéseire vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. november 8-i 1005/2010/EU bizottsági rendelet,

az egyes gépjárművek szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszereire vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. november 9-i 1008/2010/EU bizottsági rendelet,

az egyes gépjárművek kerékdobjaira vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. november 9-i 1009/2010/EU bizottsági rendelet,

a gépjárművek és pótkocsijaik hatóságilag előírt gyári adattáblájára és járműazonosító számára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2011. január 11-i 19/2011/EU bizottsági rendelet és az azt módosító 249/2012/EU rendelet,

8.	a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriáira a felcsapódó víz elleni védőrendszerekkel összefüggésben vonatkozó típus- jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. január 27-i 109/2011/EU bizottsági rendelet,

az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról szóló, 2011. május 11-i 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az azt módosító 2014. február 26-i 253/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014. február 17-i 404/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

10.	a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetősége tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. június 8-i 566/2011/EU bizottsági rendelet

11.	a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről szóló, 2009. november 25-i 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

12.	az új könnyű haszongépjárművek nyilvántartásba vett adatainak az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti ellenőrzéséről és bejelentéséről szóló, 2012. április 3-i 293/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

13.	a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes gépjármű-kategóriákra a fejlett vészfékező rendszerek szempontjából vonatkozó típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. április 16-i 347/2012/EU bizottsági rendelet,

14.	a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek gépjárművekbe történő beépítésére vonatkozó típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. április 23-i 351/2012/EU bizottsági rendelet,

15.	az 1014/2010/EU rendeletnek a személygépkocsigyártók által észlelt hibákra vonatkozó értesítések egységes formátumának megállapítása céljából történő módosításáról szóló, 2012. május 22-i 429/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

16.	a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 6) kibocsátása tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. május 29-i 459/2012/EU bizottsági rendelet

17.	az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az új könnyű haszongépjárművekre alkalmazandó fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértékektől való eltérés iránti kérelmekre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2012. november 6-i 114/2013/EU bizottsági rendelet

18.

a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és azok pótkocsijainak tömegével és méreteivel kapcsolatos típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról és a 2007/46/EK rendelet európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2012. december 12-i 1230/2012/EU bizottsági rendelet,

19.	a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárásra benyújtott járművek széndioxid-kibocsátásának meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. február 19-i 143/2013/EU bizottsági rendelet,

20.

a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére szolgáló innovatív technológiák tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. március 7-i 195/2013/EU bizottsági rendelet és 2015. január 14-i 2015/45 (EU) bizottsági rendelet,

21.	az 1014/2010/EU rendeletnek az új személygépkocsik által kibocsátott szén-dioxid-mennyiség nyomon követésére vonatkozó bizonyos követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. április 30-i 396/2013/EU bizottsági rendelet,

22.	a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az új személygépkocsik által kibocsátott szén-dioxid-mennyiség nyomon követése tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. április 30-i 397/2013/EU bizottsági rendelet

23.	a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és az 582/2011/EU bizottsági rendeletnek a kibocsátási határértékek tekintetében a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló 2014. január 31-i 133/2014/EU bizottsági rendelet,

24.

a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 5 és 6) tekintetében történő módosításáról és az 582/2011/EU bizottsági rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő módosításáról szóló 2014. február 11-i 136/2014/EU bizottsági rendelet,

25.

a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II., IV., XI., XII. és XVIII. mellékletének módosításáról szóló 2014. február 25-i 214/2014/EU bizottsági rendelet,

26.	a 443/2009/EK rendeletnek az új személygépkocsikra vonatkozó 2020. évi CO2-kibocsátás-csökkentési célérték elérésére alkalmas módozatok meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló 2014. március 11-i 333/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

27.	a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás hatálya alá tartozó új könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának ellenőrzése tekintetében a 293/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról szóló 2014. április 23-i 410/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet

28.	az 582/2011/EU rendeletnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása érdekében a részecskekibocsátás fedélzeti diagnosztikai rendszerek általi megfigyelése tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. június 12-i 627/2014/EU bizottsági rendelet,

29.

a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a különös eljárások, értékelési módszerek és műszaki előírások bevezetése tekintetében történő kiegészítéséről és módosításáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, továbbá az 1003/2010/EU, a 109/2011/EU és a 458/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló 2015. február 3-i 2015/166 (EU) bizottsági rendelet,

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM RENDELETHEZ

I. JÁRMŰ ÖSSZEÉPÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓK

1. A fődarabok (motor, váltómű, kormányberendezés, futóművek, alváz, vagy önhordó kocsiszekrény, felépítmény) típusának és főbb műszaki adatainak leírása.

2. A fődarabok beépítésének műszaki leírása, a csatlakozási pontok részletrajzai, illetve típusbizonyítvány nélküli járműtípushoz tartozó fődarabok felhasználása esetén számításokkal kiegészített részletrajzai.

3. A fődarabok beépítésének összeállítási rajzai.

4. A jármű fő méreteit tartalmazó rajz.

5. A tervezett méret, tömeg és tengelyterhelés adatok üres és terhelt állapotra.

6. A jármű kormányozhatóságára vonatkozó adatok.

7. A jármű rugózására, felfüggesztésére, gumiabroncsaira vonatkozó adatok.

8. A fékberendezés elvi felépítésének sémája, az alkalmazott szerkezetek típusának leírása.

9. Az egyes fékrendszerek (üzemi, biztonsági, rögzítő) hatásosságára vonatkozó számítások.

10. Az elektromos berendezések kapcsolási vázlata, az alkalmazott szerkezetek típusának leírása.

11. A világító és fényjelző berendezések elhelyezését tartalmazó rajz.