Hatályos állapot
Közlönyállapot
1990.04.12. - 1990.06.30.
1990.07.01. - 1991.07.31.
1991.08.01. - 1992.08.31.
1992.09.01. - 1993.06.10.
1993.06.11. - 1994.06.15.
1994.06.16. - 1995.12.31.
1996.01.01. - 1996.12.29.
1996.12.30. - 1998.05.29.
1998.05.30. - 1998.12.30.
1998.12.31. - 1999.01.31.
1999.02.01. - 1999.04.27.
1999.04.28. - 1999.06.26.
1999.06.27. - 1999.12.30.
1999.12.31. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2000.05.23.
2000.05.24. - 2000.06.30.
2000.07.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.01.17.
2001.01.18. - 2001.02.28.
2001.03.01. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.09.14.
2004.09.15. - 2004.09.29.
2004.09.30. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2005.01.05.
2005.01.06. - 2005.02.18.
2005.02.19. - 2005.06.30.
2005.07.01. - 2005.10.18.
2005.10.19. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.04.19.
2006.04.20. - 2006.05.17.
2006.05.18. - 2006.06.30.
2006.07.01. - 2006.07.31.
2006.08.01. - 2006.08.24.
2006.08.25. - 2006.12.28.
2006.12.29. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.04.30.
2007.05.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.01.03.
2008.01.04. - 2008.02.29.
2008.03.01. - 2008.05.15.
2008.05.16. - 2008.06.30.
2008.07.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.01.02.
2009.01.03. - 2009.02.28.
2009.03.01. - 2009.03.31.
2009.04.01. - 2009.07.19.
2009.07.20. - 2009.09.28.
2009.09.29. - 2009.11.27.
2009.11.28. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.02.18.
2010.02.19. - 2010.03.31.
2010.04.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.02.23.
2011.02.24. - 2011.03.01.
2011.03.02. - 2011.04.08.
2011.04.09. - 2011.12.06.
2011.12.07. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.05.15.
2012.05.16. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.12.17.
2012.12.18. - 2013.05.16.
2013.05.17. - 2013.05.31.
2013.06.01. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.09.30.
2013.10.01. - 2013.12.09.
2013.12.10. - 2013.12.30.
2013.12.31. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.06.29.
2014.06.30. - 2014.10.31.
2014.11.01. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.06.30.
2015.07.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet

a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben, valamint a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter feladatáról és hatásköréről szóló 37/1989. (IV. 30.) MT rendeletben kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, az ipari miniszterrel, a kereskedelmi miniszterrel, továbbá a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §
(1) A rendelet hatálya - a (2) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Köztársaság területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijára, valamint segédmotoros kerékpárra (a továbbiakban együtt: jármű), továbbá ezek alkatrészeire és tartozékaira terjed ki.
(1) A rendelet hatálya - a (2) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Köztársaság területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra (a továbbiakban együtt: jármű), továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki. A munkagépre a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.
(1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Köztársaság területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra (a továbbiakban együtt: jármű), továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki. A munkagépre a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.
(1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra (a továbbiakban együtt: jármű), továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki. A munkagépre a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járműre.
(2) A rendelet hatálya a külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járműre (a továbbiakban: külföldi jármű) annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.
(3) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek járműveire a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben a felügyeletet ellátó miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) - a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterrel egyetértésben - a rendeletben foglaltaktól eltérően nem rendelkezik.
(4) A trolibusz hatósági műszaki vizsgálatára külön rendelkezések az irányadók.

Fogalommeghatározások

2. §
(1) A rendelet alkalmazásában jármű összeépítése: a jármű egyedi előállítása, illetőleg fődarabokból, alkatrészekből történő összeszerelése, ha e járművek száma öt darabnál nem több.
(1) A rendelet alkalmazásában
a) „jármű összeépítés”: a jármű egyedi vagy kis sorozatban történő előállítása, illetőleg fődarabokból, alkatrészekből történő összeszerelése, ha a hazai forgalomba helyezés céljából létrehozott járművek száma nem haladja meg az A. függelék 8. cikke, a B. függelék 2. cikke, illetőleg a C. függelék 9. cikke által hivatkozott rendelkezésekben meghatározott darabszámot, illetőleg az Α., Β. és C. függelék hatálya alá nem tartozó járműkategóriák esetében járműtípusonként évente legfeljebb 50 db;
a) „jármű összeépítés”: a jármű egyedi vagy kis sorozatban történő előállítása, illetőleg fődarabokból, alkatrészekből történő összeszerelése, ha a hazai forgalomba helyezés céljából létrehozott járművek száma nem haladja meg a (11) bekezdésben hivatkozott jogszabályban meghatározott darabszámot, illetőleg az ott meghatározott jogszabályok hatálya alá nem tartozó járműkategóriák esetében járműtípusonként évente legfeljebb 50 db;
b) „egyedi vagy kis sorozatú gyártás”: a járműnek vagy a járművek kis sorozatának a 9/A. §-ban meghatározott feltételek megtartásával végzett összeépítése, amennyiben az alkalmazott technológia és a gyártó által készített összeépítési dokumentáció teljeskörűen biztosítja a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: MR.) foglalt feltételeknek megfelelő, azonos minőségű járművek gyártását.
(2) A rendelet alkalmazásában jármű átalakítása a már forgalomba helyezett jármű olyan megváltoztatása, amely a típusbizonyítványban, az összeépítési engedélyben vagy korábbi átalakítási engedélyben meghatározott adat, illetőleg közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi jellemző módosulását eredményezi.
(2) A rendelet alkalmazásában jármű átalakítása a már forgalomba helyezett jármű olyan megváltoztatása, amely a típusbizonyítványban, az összeépítési engedélyben vagy a korábbi átalakítási engedélyben meghatározott adat, illetőleg közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi jellemző módosulását eredményezi, valamint a gépkocsi alvázának (az alváz szerepét betöltő, az alvázszámot viselő szerkezeti elemének) cseréje.
(3) Nem minősül átalakításnak
a) olyan tartozéknak a járműre történő felszerelése, amelynek felszerelését a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendelet (a továbbiakban: MR) előírja vagy megengedi;
a) olyan tartozéknak a járműre történő felszerelése, amelynek felszerelését az MR. előírja vagy megengedi;
b) a motor vagy az alváz (az alváz szerepét betöltő, az alvázszámot viselő szerkezeti elem) azonos típusú motorral, illetőleg alvázzal történő kicserélése;
b) a motor azonos típusú motorra történő cseréje;
c) a járműre engedélyezett cserefelépítmény felszerelése;
d) a járműbe beépített ülőhelyek számának ideiglenes csökkentése;
e) szabványos, illetőleg járműtípushoz rendszeresített vonószerkezet felszerelése, amennyiben a jármű egyébként vontatásra alkalmas;
f) a gyártómű által rendszeresített oldalkocsinak motorkerékpárra történő felszerelése, amennyiben a motorkerékpár oldalkocsi csatlakoztatására alkalmas;
g) a jármű olyan mértékű megváltoztatása, amelyet a Közlekedési Főfelügyelet engedély nélkül megvalósíthatónak minősít.
g) a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a gépkocsira megkülönböztető fény- és hangjelző berendezés felszerelése, amennyiben az megfelel MR.-ben foglalt követelményeknek;
h) a jármű olyan módon vagy mértékben történő megváltoztatása, amelyre a Központi Közlekedési Felügyelet alkalmazási engedélyt ad, illetőleg amelyet engedély nélkül megvalósíthatónak minősít.
h) a jármű olyan módon vagy mértékben történő megváltoztatása, amelyre a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága alkalmazási engedélyt ad, illetőleg amelyet engedély nélkül megvalósíthatónak minősít.
h) a jármű olyan módon vagy mértékben történő megváltoztatása, amelyre a közlekedési hatóság alkalmazási engedélyt ad, illetőleg amelyet engedély nélkül megvalósíthatónak minősít.
i) a járműbe az MR. 16. számú mellékletében meghatározott vagy azzal egyenértékű követelményeknek megfelelő részecske kibocsátást csökkentő rendszer („részecskeszűrő”) utólagos beépítése, amennyiben arra a közlekedési hatóság a 16/A. §-ban meghatározott feltételek szerint alkalmazási engedélyt adott, vagy a külföldön végzett beépítés esetében a részecskeszűrő gyártója, és a beépítést végző szakműhely által kiadott igazolás a megfelelőséget tanúsítja.
j) a jármű fejlesztési célú műszaki változtatása annak fejlesztési célú járművé minősítése esetén.
(3a) A rendelet alkalmazásában fejlesztési célú jármű: a 16/B. § alapján annak minősített, a járműfejlesztő által üzemben tartott olyan jármű, amelyen ideiglenesen, kísérleti jelleggel, a forgalomban való részvétellel járó vizsgálatot, műszaki változtatást hajtanak végre.
(4) A rendelet alkalmazásában gyártási év:
a) a gyártó vagy a kereskedelmi forgalmazó által új állapotban forgalomba helyezett jármű esetében az első hazai forgalomba helyezés éve;
b) egyéb jármű esetében az alvázszám alapján az első forgalombahelyezéskor megállapítható gyártási év.
(4) a) A rendelet alkalmazásában forgalomba helyezés: a jármű első hazai forgalomba helyezése, mely a magyar hatósági engedély és jelzés kiadásával, valamint a jármű nyilvántartásba vételével valósul meg.
b) A rendelet alkalmazásában gyártási év:
ba) a gyártó vagy a kereskedelmi forgalmazó által új állapotban forgalomba helyezett jármű esetében a forgalomba helyezés éve;
bb) egyéb jármű esetében az alvázszám alapján a forgalomba helyezéskor megállapítható gyártási év.
(4) A rendelet alkalmazásában
a) „forgalomba helyezés”: a jármű első hazai forgalomba helyezése, amely a magyar hatósági engedély és jelzés kiadásával, valamint a jármű nyilvántartásba vételével valósul meg,
b) „gyártási év”: az alvázszám alapján a forgalomba helyezéskor megállapítható tényleges gyártási év,
b) „gyártási év”: a jármű forgalomba helyezése során a területi közlekedési felügyelet, illetőleg a forgalmazó által az alvázszám alapján meghatározott naptári év, amely a jármű gyártási időpontjára, illetőleg az évjáratára (modellév) utal,
b) gyártási év”: a jármű forgalomba helyezése során a területi közlekedési felügyelet, illetőleg a forgalmazó által az alvázszám alapján meghatározott naptári év, amely a jármű gyártási időpontjára utal. Az alvázszám alapján megállapítható gyártási évet megelőzően használatba vett jármű esetében a használatbavétel naptári éve tekintendő gyártási évnek,
b) gyártási év”: a jármű forgalomba helyezése során az NKH regionális igazgatósága, illetőleg a forgalmazó által az alvázszám alapján meghatározott naptári év, amely a jármű gyártási időpontjára utal. Az alvázszám alapján megállapítható gyártási évet megelőzően használatba vett jármű esetében a használatbavétel naptári éve tekintendő gyártási évnek,
b) gyártási év”: a jármű forgalomba helyezése során a közlekedési hatóság, illetőleg a forgalmazó által az alvázszám alapján meghatározott naptári év, amely a jármű gyártási időpontjára utal. Az alvázszám alapján megállapítható gyártási évet megelőzően használatba vett jármű esetében a használatbavétel naptári éve tekintendő gyártási évnek,
c) „első használatba vétel”: a jármű - hazai vagy külföldi - első forgalomba helyezésének időpontja, illetőleg amennyiben ez nem állapítható meg, a gyártási év utolsó napja,
d) „új jármű”: az a jármű, amelynek a használatba vétele a c) pont szerint még nem történt meg.
e) „közösségi jármű”: az Európai Gazdasági Térség tagállamában használatba vett jármű, amely a járművet nyilvántartó tagállamban kiadott érvényes forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkezik a Magyar Köztársaság területére történő behozatalkor.
e) „közösségi jármű”: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban (a továbbiakban: származási ország) használatba vett, érvényes forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott jármű,
e) „közösségi jármű”: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban (a továbbiakban: származási ország) nyilvántartásba vett, forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott jármű,
e) „közösségi jármű”: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá Svájcban (a továbbiakban: származási ország) nyilvántartásba vett, forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott jármű,
f) „integrált vizsgálat” a használt gépjármű és pótkocsi forgalomba helyezés előtti vizsgálata, illetőleg időszakos vizsgálata során elvégzett vizsgálat, amely kiterjed a jármű gyári azonosító jeleinek ellenőrzésére, valamint mindezek adattartalmának és a járműnyilvántartás adatainak összevetésére.
f) „gyártó”: az A. Függelék 3. cikk 27. pontjában meghatározott személy vagy szerv,
g) „jármű-honosítási eljárás”: a közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésére irányuló engedélyezési eljárás, amelyben az NKH regionális igazgatósága elismeri a jármű forgalomban tartására a származási országban megszerzett jogosultságot.
g) „jármű-honosítási eljárás”: a közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésére irányuló engedélyezési eljárás, amelyben a közlekedési hatóság elismeri a jármű forgalomban tartására a származási országban megszerzett jogosultságot.
h) „forgalomba helyezés előtti vizsgálat”: a forgalomba nem helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése - illetve külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén az előzetes eredetiségvizsgálat is -, amely egy eljárás keretében történik,
h) „forgalomba helyezés előtti vizsgálat”: a forgalomba nem helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, amely egy eljárás keretében történik,
i) „időszakos vizsgálat”: a forgalomba helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, illetve külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén az előzetes eredetiségvizsgálat is, amely egy eljárás keretében történik.
i) „időszakos vizsgálat”: a forgalomba helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, amely egy eljárás keretében történik.
j) „járműfejlesztő”: a fejlesztési célú járművet üzembentartó olyan vállalkozás, intézmény, amely a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerint kutatóhelynek minősül és kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények hasznosítását végzi a járművön, továbbá az EK típusjóváhagyással rendelkező jármű gyártója, vagy vele szerződéses jogviszonyban álló, a járműgyártó meghatározott járműtípusának továbbfejlesztését szerződés alapján végző vállalkozás.
(5) A rendelet alkalmazásában pótalkatrész az az alkatrész, amelyet nem a gyártás (gyári szerelés) során építettek a járműbe.
(6) A rendelet alkalmazásában gázüzemű jármű a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott jármű.
(6) A rendelet alkalmazásában „gázüzemű jármű”: az MR. 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott jármű.
(7) A rendelet alkalmazásában járműtípus a típusbizonyítvány szerinti járműkonstrukciós jellemzőket meghatározó megjelölés, amely egy meghatározott járműtípushoz tartozó járművek esetében:
a) megegyező gyártót és gyártmány (típusváltozat, kivitel) azonosító jelzést,
b) az MR-ben meghatározott műszaki-konstrukciós jellemzők tekintetében azonosságot,
c) a Közlekedési Főfelügyelet, illetőleg a fővárosi, megyei közlekedési felügyelet (a továbbiakban: területi közlekedési felügyelet) által meghatározott azonos típusjelet jelent.
c) a Közlekedési Főfelügyelet, illetőleg a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) és a fővárosi, megyei közlekedési felügyelet (a továbbiakban: területi közlekedési felügyelet) által meghatározott azonos típusjelet jelent.
(7) A rendelet alkalmazásában „járműtípus”: az azonos járműkategóriába tartozó olyan járművek összessége, amelyeket ugyanaz a gyártó gyárt, ugyanolyan alvázuk van és gyártójuk a járműveket ugyanazzal a típusjellel látja el. E rendelet A., B. és C. Függelékei (a továbbiakban: Függelékek), valamint az MR. a járműtípusra további feltételeket határozhat meg. A járműkategória fogalmát az A. Függelékének A/2. számú melléklete és a B. Függelék 1. Cikke határozza meg. Egy járműtípus különböző jármű-változatokat és jármű-kiviteleket tartalmazhat.
(7a) E rendelet alkalmazásában „típuscsalád”: olyan járműtípusok összessége, amelyek gyártmánya megegyezik, és a közlekedési hatóság eljárása során vizsgálandó műszaki jellemzőik tekintetében nem térnek el egymástól.
(8) A rendelet alkalmazásában járműkategória az ENSZ-EGB által kiadott közös határozat, illetőleg az Európai Közösségek jogszabályaiban megállapított műszaki jellemzőkkel rendelkező járművek köre, amelyet elsősorban a jármű tervezési célja (személyszállító, teherszállító stb.), valamint a jellemző tömeg és a szállított személyek száma határoz meg.
(8) A rendeletben a járművekkel kapcsolatos fogalmakra - az a)-g) pontban foglalt eltéréssel, illetőleg kiegészítésekkel - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Annak megítélése szempontjából, hogy a jármű sík úton önerejéből milyen sebességgel képes haladni, a jármű tervezési sebessége az irányadó. A rendelet alkalmazásában:
a) „traktor”: olyan jármű-kategória, amelybe a fúvott gumiabronccsal rendelkező olyan mezőgazdasági vontató, lassú jármű, illetve egyéb jármű tartozik, amelyet beépített erőgép hajt, tervezési sebessége legalább 6 km/óra és legfeljebb 40 km/óra, legalább két tengelye van és rendeltetése szerint mezőgazdasági (erdőgazdasági) munkavégzésre szolgáló pótkocsit, gépet vagy egyéb eszközt vontat, illetve - adott esetben - alkalmas arra is, hogy ezeket tolja, szállítsa vagy meghajtsa,
b) „munkagép”: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült,
c) „üres tömeg”: a rendeltetésszerű használatra alkalmas jármű tömege, amely magába foglalja a jármű, annak alkatrészei és önálló műszaki egységei (ideértve a gyártó által biztosított világító és fényjelző berendezéseket is) tökéletes működését biztosító mennyiségű folyadékokat (pl. akkumulátorsav, hidraulikafolyadék, motorolaj) is, - az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömege azonban nem számít az „üres tömeg”-be,
d) „saját tömeg”: a jármű üres tömege, amelyhez hozzá kell adni az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömegét az üzemanyagtartálynak a gyártó által megadott kapacitása legalább 90%-áig feltöltve, valamint azokat a tartozékokat, amelyeket a gyártó a rendes működtetéshez szükséges eszközökön kívül a járműhöz adott (szerszámkészlet, csomagtartó, szélvédő, védőeszközök stb.),
e) „műszakilag megengedett össztömeg”: a gyártó által meghatározott tömeg, amelyet a jármű saját tömege és a járművön szállított személyek és áru tömege - együttesen - nem haladhat meg,
f) „műszakilag megengedett legnagyobb terhelés”: az a tömeg, amely a műszakilag megengedett össztömeg és a - 75 kg-mal figyelembe vett - menetkész tömeg különbözete,
g) „menetkész tömeg”: a jármű saját tömege, valamint - 75 kg-mal figyelembe véve - a vezető tömege.
(8) A rendeletben a járművekkel kapcsolatos fogalmakra - az a)-h) pontban foglalt eltéréssel, illetőleg kiegészítésekkel - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Annak megítélése szempontjából, hogy a jármű sík úton önerejéből milyen sebességgel képes haladni, a jármű tervezési sebessége az irányadó. A rendelet alkalmazásában:
a) „traktor”: olyan jármű-kategória, amelybe a fúvott gumiabronccsal rendelkező olyan mezőgazdasági vontató, lassú jármű, illetve egyéb jármű tartozik, amelyet beépített erőgép hajt, tervezési sebessége legalább 6 km/óra és legfeljebb 40 km/óra, legalább két tengelye van és rendeltetése szerint mezőgazdasági (erdőgazdasági) munkavégzésre szolgáló pótkocsit, gépet vagy egyéb eszközt vontat, illetve - adott esetben - alkalmas arra is, hogy ezeket tolja, szállítsa vagy meghajtsa,
a) „traktor”: olyan jármű-kategória, amelybe a C. Függelék 2. cikkének j) pontjában meghatározott gépi meghajtású, kerekes vagy lánctalpas mezőgazdasági vagy erdészeti járművek tartoznak,
b) „munkagép”: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült,
ba) „mezőgazdasági erőgép”: a tervezési sebessége alapján lassú járműnek minősülő, vagy a 29. § (3) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazásával lassú járműnek minősített önjáró munkagép, amely kizárólag mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, és nem alkalmas közúti teherszállításra (ide nem értve a saját munkaeszközeit és adaptereit), valamint közúton pótkocsit nem vontat;
bb) „mezőgazdasági vontatmány”: olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely - a működéséhez szükséges eszközöket ide nem értve - teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági erőgéppel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatnak,
c) „üres tömeg”: a rendeltetésszerű használatra alkalmas jármű tömege, amely magába foglalja a jármű, annak alkatrészei és önálló műszaki egységei (ideértve a gyártó által biztosított világító és fényjelző berendezéseket is) tökéletes működését biztosító mennyiségű folyadékokat (pl. akkumulátorsav, hidraulikafolyadék, motorolaj) is, - az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömege azonban nem számít az „üres tömeg”-be,
d) „saját tömeg”: a jármű üres tömege, amelyhez hozzá kell adni az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömegét az üzemanyagtartálynak a gyártó által megadott kapacitása legalább 90%-áig feltöltve, valamint azokat a tartozékokat, amelyeket a gyártó a rendes működtetéshez szükséges eszközökön kívül a járműhöz adott (szerszámkészlet, csomagtartó, szélvédő, védőeszközök stb.),
e) „műszakilag megengedett össztömeg”: a gyártó által meghatározott tömeg, amelyet a jármű saját tömege és a járművön szállított személyek és áru tömege - együttesen - nem haladhat meg,
f) „műszakilag megengedett legnagyobb terhelés”: az a tömeg, amely a műszakilag megengedett össztömeg és a - 75 kg-mal figyelembe vett - menetkész tömeg különbözete,
g) „menetkész tömeg”: a jármű saját tömege, valamint - 75 kg-mal figyelembe véve - a vezető tömege,
h) „muzeális jellegű jármű”: a muzeális jellegre vonatkozóan külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő jármű.
(8) A rendeletben a járművekkel kapcsolatos fogalmakra - az a)-j) pontban foglalt eltéréssel, illetőleg kiegészítésekkel - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Annak megítélése szempontjából, hogy a jármű sík úton önerejéből milyen sebességgel képes haladni, a jármű tervezési sebessége az irányadó. A rendelet alkalmazásában:
a) „traktor”: olyan jármű-kategória, amelybe a C. Függelék 2. cikkének j) pontjában meghatározott gépi meghajtású, kerekes vagy lánctalpas mezőgazdasági vagy erdészeti járművek tartoznak,
b) „munkagép”: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült,
ba) „mezőgazdasági erőgép”: a tervezési sebessége alapján lassú járműnek minősülő, vagy a 29. § (3) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazásával lassú járműnek minősített önjáró munkagép, amely kizárólag mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, és nem alkalmas közúti teherszállításra (ide nem értve a saját munkaeszközeit és adaptereit), valamint közúton pótkocsit nem vontat;
bb) „mezőgazdasági vontatmány”: olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely - a működéséhez szükséges eszközöket ide nem értve - teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági erőgéppel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatnak,
c) „üres tömeg”: a rendeltetésszerű használatra alkalmas jármű tömege, amely magába foglalja a jármű, annak alkatrészei és önálló műszaki egységei (ideértve a gyártó által biztosított világító és fényjelző berendezéseket is) tökéletes működését biztosító mennyiségű folyadékokat (pl. akkumulátorsav, hidraulikafolyadék, motorolaj) is, - az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömege azonban nem számít az „üres tömeg”-be,
d) „saját tömeg”: a jármű üres tömege, amelyhez hozzá kell adni az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömegét az üzemanyagtartálynak a gyártó által megadott kapacitása legalább 90%-áig feltöltve, valamint azokat a tartozékokat, amelyeket a gyártó a rendes működtetéshez szükséges eszközökön kívül a járműhöz adott (szerszámkészlet, csomagtartó, szélvédő, védőeszközök stb.),
e) „műszakilag megengedett össztömeg”: a gyártó által meghatározott tömeg, amelyet a jármű saját tömege és a járművön szállított személyek és áru tömege - együttesen - nem haladhat meg,
f) „műszakilag megengedett legnagyobb terhelés”: az a tömeg, amely a műszakilag megengedett össztömeg és a - 75 kg-mal figyelembe vett - menetkész tömeg különbözete,
g) „menetkész tömeg”: a jármű saját tömege, valamint - 75 kg-mal figyelembe véve - a vezető tömege,
h) „muzeális jellegű jármű”: a muzeális jellegre vonatkozóan külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő jármű,
i) „versenyjármű”: a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti versenyrendszernek megfelelően versenyzési célra használt gépkocsi,
j) „csuklós lassújármű”: csuklós szerkezettel állandóan összekapcsolt két vagy több merev részből álló lassújármű, ahol a merev részek szétválasztása csak erre használt eszközökkel lehetséges.
j) „csuklós lassújármű”: csuklós szerkezettel állandóan összekapcsolt két vagy több merev részből álló lassújármű, ahol a merev részek szétválasztása csak műhelyben, erre használt eszközökkel lehetséges; a több merev tagból álló személyszállító lassújármű abban az esetben is csuklós járműnek tekinthető, ha az utasterek nem átjárhatók és a járműegységek pótkocsi kapcsoló berendezéssel vannak összekapcsolva.
(9) A rendelet alkalmazásában járműsorozatnak kell tekinteni az azonos járműtípushoz tartozó, legalább öt darab olyan járművet együttesen, amelyek esetében a forgalomba helyezés engedélyezését egy kérelmező közös eljárásban kezdeményezi.
(9) A rendelet alkalmazásában a gépkocsik és a pótkocsik a következő járműkategóriák egyikébe sorolhatóak:
a) „M1 járműkategória”: személygépkocsik,
b) „M2 járműkategória”: legfeljebb 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok,
c) „M3 járműkategória”: több, mint 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok,
c) „M3 járműkategória”: több, mint 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok és trolibuszok,
d) „N1 járműkategória”: legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,
e) „N2 járműkategória”: több, mint 3,5 t, de legfeljebb 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,
f) „N3 járműkategória”: több, mint 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,
g) „O1 járműkategória”: legfeljebb 0,75 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik,
h) „O2 járműkategória”: több, mint 0,75 t, de legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ideértve),
i) „O3 járműkategória”: több, mint 3,5 t, de legfeljebb 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ide értve),
j) „O4 járműkategória”: több, mint 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik.
(10) A rendelet alkalmazásában járműsorozatnak kell tekinteni az azonos járműtípushoz tartozó, legalább öt darab olyan járművet együttesen, amelyek esetében a forgalomba helyezés engedélyezését egy kérelmező közös eljárásban kezdeményezi.
(10) A rendelet alkalmazásában járműsorozatnak kell tekinteni az - alvázszámaival egyedileg azonosított - azonos járműtípushoz tartozó
a) kis sorozatú gyártással létrehozott,
b) kifutó sorozatba tartozó, vagy
c) külföldről újként, meghatározott számban együttesen behozott
járműveket azzal a feltétellel, hogy összeépítésük, illetőleg forgalomba helyezésük engedélyezését egy kérelmező közös eljárásban kezdeményezi.
(11) A rendelet alkalmazásában „európai típusbizonyítvánnyal ellátott jármű”: az a jármű, amelynek típusára vonatkozóan az Európai Gazdasági Térség tagállamának jóváhagyó hatósága a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/156/EGK tanácsi irányelvet módosító, a Tanács 92/53/EGK irányelve, illetőleg e rendelet A. Függeléke alapján „EK típusjóváhagyó okmány”-t adott ki.
(11) E rendelet alkalmazásában „EK típusbizonyítvánnyal ellátott jármű”: az a jármű, amelynek típusára vonatkozóan az Európai Gazdasági Térség tagállamának jóváhagyó hatósága
a) a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/156/EGK tanácsi irányelv vagy a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („keretirányelv”), illetve e rendelet A. Függeléke alapján, továbbá
b) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról és a 92/61/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2002/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, illetve e rendelet B. Függeléke alapján, vagy
c) a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, illetve e rendelet C. Függeléke alapján
„EK típusjóváhagyó okmány”-t adott ki.
(12) A rendelet alkalmazásában „bontási információk”: azoknak az ismereteknek az összessége, amelyek biztosítják az elhasználódott jármű szakszerű, a hulladékkezelési szempontokat előnyben részesítő, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő szétszerelését, bontását, különös tekintettel a jármű gyártásakor felhasznált veszélyes anyagokra.
(13) A két-, három- és négykerekű segédmotoros kerékpár (L1e, L2e és L6e járműkategória), a kétkerekű motorkerékpár (L3e járműkategória), az oldalkocsis motorkerékpár (L4e járműkategória), valamint a három- és négykerekű motoros tricikli (L5e és L7e járműkategória) járműkategóriába sorolásának műszaki feltételeit a B. függelék 1. cikk (2) és (3) bekezdése határozza meg.
(14) A mezőgazdasági vontatók, valamint egyes mezőgazdasági célú lassú járművek T1.-T5. járműkategóriába sorolásának műszaki feltételeit a C. Függelék C/2. számú melléklet A. Fejezete határozza meg.

II. FEJEZET
A JÁRMŰVEK TÍPUSVIZSGÁLATA

Típuskövetelmények

3. §   Nem szabad - belföldi üzembentartás céljából - olyan járműtípust gyártani vagy külföldről behozni, amely az MR-ben foglaltaknak nem felel meg. A belföldön forgalomba helyezni kívánt külföldi gyártású járműre vonatkozó megrendelésnek tartalmaznia kell az MR-ben meghatározott műszaki feltételeket is.
3. §
(1) Nem szabad belföldi üzemben tartás céljából olyan járműtípust gyártani vagy külföldről behozni (a belföldi forgalom számára vámkezelni), illetőleg forgalomba helyezni, amely az MR-ben foglaltaknak nem felel meg.
(2) A járműtípushoz a típusbizonyítvány, a járműsorozathoz a sorozat forgalomba helyezési engedély, illetőleg a járműhöz az egyedi forgalomba helyezési engedély abban az esetben adható meg, amennyiben a járműtípus megfelel az MR-ben meghatározott követelményeknek.
(2) A járműtípushoz a típusbizonyítvány, a járműsorozathoz a sorozat forgalomba helyezési engedély, illetőleg a járműhöz az egyedi forgalomba helyezési engedély abban az esetben adható meg, amennyiben a járműtípus megfelel az MR-ben meghatározott követelményeknek. A típusbizonyítványban, a sorozat forgalomba helyezési engedélyben és az egyedi forgalomba helyezési engedélyben meg kell határozni azt is, hogy a járműtípushoz vagy a járműsorozathoz tartozó járművek, illetőleg az a jármű, amelynek a forgalomba helyezését engedélyezték, milyen járműfajtaként vehetnek részt a közúti forgalomban.
(3) A jármű belföldi üzemben tartás céljára csak a (2) bekezdésben meghatározott típusbizonyítvány vagy forgalomba helyezési engedély alapján értékesíthető.
(4) A (2) és (3) bekezdésnek, valamint a 4-6. §-nak a rendelkezéseit alkalmazni kell a munkagépekre is, ha azok tervezési sebessége a 25 km/órát meghaladja.
(5) A jármű-honosítási eljárásban a járműtípus MR.-ben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét - külön vizsgálat nélkül - teljesítettnek kell tekinteni.

Típusbizonyítvány, forgalomba helyezési engedély

Típusbizonyítvány, típusvizsgálat

4. §
(1) A járművek típusvizsgálatát a Közlekedési Főfelügyelet vagy az általa kijelölt szerv (szakintézmény) végzi. A típusbizonyítványt a Közlekedési Főfelügyelet adja ki.
(1) A típusbizonyítványt a Közlekedési Főfelügyelet a típusvizsgálat alapján adja ki. A típusbizonyítvány kiadását - a Közlekedési Főfelügyelet által, a vonatkozó Európai Közösségi jogszabályok figyelembevételével meghatározott adatok közlésével - írásban kell kérni.
(1) A típusbizonyítványt a KKF a típusvizsgálat alapján adja ki. A típusbizonyítvány kiadását - a KKF által, a vonatkozó Európai Közösségi jogszabályok figyelembevételével meghatározott adatok közlésével - írásban kell kérni.
(1) A típusbizonyítványt a KKF típus-jóváhagyási eljárás keretében, típusvizsgálat alapján adja ki. A típusbizonyítvány kiadását írásban kell kérni. A típusbizonyítvány kiadásával kapcsolatos eljárásra - a (2)-(7) bekezdésben, valamint a 4/A-8. §-ban foglalt eltérésekkel - a Függelékek rendelkezései az irányadók.
(1) A típusbizonyítványt a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) típus-jóváhagyási eljárás keretében, típusvizsgálat alapján adja ki. A típusbizonyítvány kiadását írásban kell kérni. A típusbizonyítvány kiadásával kapcsolatos eljárásra - a (2)-(7) bekezdésben, valamint a 4/A-8. §-ban foglalt eltérésekkel - a Függelékek rendelkezései az irányadók.
(1) A típusbizonyítványt az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága típus-jóváhagyási eljárás keretében, típusvizsgálat alapján adja ki. A típusbizonyítvány kiadását írásban kell kérni. A típusbizonyítvány kiadásával kapcsolatos eljárásra - a (2)-(7) bekezdésben, valamint a 4/A-8. §-ban foglalt eltérésekkel - a Függelékek rendelkezései az irányadók.
(1) A típusbizonyítványt a közlekedési hatóság típus-jóváhagyási eljárás keretében, típusvizsgálat alapján adja ki. A típusbizonyítvány kiadását írásban kell kérni. A típusbizonyítvány kiadásával kapcsolatos eljárásra - a (2)-(7) bekezdésben, valamint a 4/A-8. §-ban foglalt eltérésekkel - a Függelékek rendelkezései az irányadók.
(2) A típusbizonyítvány érvényességét a Közlekedési Főfelügyelet - indokolt esetben - határidőhöz kötheti.
(2) A típusbizonyítvány a kiadásától számított legfeljebb három évig érvényes. A Közlekedési Főfelügyelet a típusbizonyítvány kiadásakor rövidebb érvényességi időt határozhat meg, illetőleg az érvényességet utólag korlátozhatja, ha időközben a típusbizonyítvány kiadását megalapozó műszaki követelmények megváltozása azt indokolttá teszi.
(2) A típusbizonyítvány kiadása iránti kérelmet a járművet belföldön késztermékként kibocsátó gyártó, továbbá a külföldön gyártott jármű esetén az a belföldi forgalmazó (a továbbiakban: forgalmazó) nyújthat be, amely a járműtípus tekintetében:
a) a gyártótól vagy annak teljes jogú külföldi képviselőjétől a hazai kereskedelmi forgalmazásra képviseleti jogosultságot szerzett (vezérképviselet),
b) a személygépkocsi-típus esetében megfelel a kereskedelmi forgalmazásra külön jogszabályban megállapított feltételeknek,
c) rendelkezik a járműtípus azonosításához szükséges - a gyártó által rendelkezésre bocsátott - műszaki adatokkal,
d) típusbizonyítványban meghatározottak és a forgalmazott új állapotú jármű egyezőségét biztosítani tudja, és az egyezőséget műbizonylat kiállításával igazolja.
d) típusbizonyítványban meghatározottak és a forgalmazott új állapotú jármű egyezőségét biztosítani tudja, és az egyezőséget megfelelőségi nyilatkozat kiállításával igazolja.
e) teljesíti a külön jogszabályban a hulladékká vált gépjármű gyártója számára előírt kötelezettségeket.
(2) A típusbizonyítvány kiadása iránti kérelmet a jármű gyártója nyújthat be, amennyiben a típus tekintetében teljesíti a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben a gyártó számára meghatározott kötelezettségeket.
(3) A Közlekedési Főfelügyelet határozza meg azoknak a járműveknek a körét, amelyeknél egyedi járműbehozatal esetén a típusvizsgálatot és típusbizonyítvány kiadását nem tartja szükségesnek.
(3) Az érvényes típusbizonyítvány általános forgalomba helyezési engedélynek minősül. Ha az adott járműre kiadott típusbizonyítvány érvényességi ideje lejárt, azt a forgalomba helyezés szempontjából típusbizonyítvány nélküli járműnek kell tekinteni.
(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt követelmények teljesítését a kérelem benyújtásakor igazolni kell. A (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeket a forgalmazó vagy a gyártó, a típusra szakosodott kereskedőkkel (a továbbiakban: közreműködő kereskedők) kötött szerződés útján is teljesítheti. A közreműködő kereskedők címjegyzékét a típusbizonyítvány kiadására vonatkozó kérelemben, illetőleg annak kiegészítéseként kell bejelenteni a Közlekedési Főfelügyeletnek.
(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt követelmények teljesítését a kérelem benyújtásakor igazolni kell. A (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeket a forgalmazó vagy a gyártó, a típusra szakosodott kereskedőkkel (a továbbiakban: közreműködő kereskedők) kötött szerződés útján is teljesítheti. A közreműködő kereskedők címjegyzékét a típusbizonyítvány kiadására vonatkozó kérelemben, illetőleg annak kiegészítéseként kell bejelenteni a KKF-nek.
(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt követelmények teljesítését a kérelem benyújtásakor igazolni kell. A (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeket a forgalmazó vagy a gyártó, a típusra szakosodott kereskedőkkel (a továbbiakban: közreműködő kereskedők) kötött szerződés útján is teljesítheti. A közreműködő kereskedők címjegyzékét a típusbizonyítvány kiadására vonatkozó kérelemben, illetőleg annak kiegészítéseként kell bejelenteni az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának.
(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt követelmények teljesítését a kérelem benyújtásakor igazolni kell. A (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeket a forgalmazó vagy a gyártó, a típusra szakosodott kereskedőkkel (a továbbiakban: közreműködő kereskedők) kötött szerződés útján is teljesítheti. A közreműködő kereskedők címjegyzékét a típusbizonyítvány kiadására vonatkozó kérelemben, illetőleg annak kiegészítéseként kell bejelenteni a közlekedési hatóságnak.
(4) A típusbizonyítvány kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a gyártó által kiadott
a) műszaki dokumentációt, valamint
b) kezelési és karbantartási utasítást.
(4) A Közlekedési Főfelügyelet határozza meg azoknak a járműveknek a körét, amelyeknél egyedi járműbehozatal esetén a típusvizsgálatot és típusbizonyítvány kiadását nem tartja szükségesnek. E járművek forgalomba helyezése egyedi, illetőleg sorozat forgalomba helyezési engedély alapján történik.
(4) A típusbizonyítványnak a gyártó által történő kérelmezésekor a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt követelményeket nem kell alkalmazni.
(5) A kérelmező a típusvizsgálat elvégzéséhez köteles legalább egy - a típusra mindenben jellemző kivitelű és a vizsgálatra alkalmas állapotú - járművet a vizsgáló rendelkezésére bocsátani.
(5) A típusbizonyítvány kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a gyártó által kiadott
a) műszaki dokumentációt, valamint
b) kezelési és karbantartási utasítást.
(5) A típusbizonyítvány a kiadásától számított három évig érvényes. Az MR-ben meghatározott követelmények alapján a Közlekedési Főfelügyelet a típusbizonyítvány kiadásakor ettől eltérő érvényességi időt határozhat meg, illetőleg az érvényességet utólag korlátozhatja.
(5) A típusbizonyítvány a kiadásától számított három évig érvényes. Az MR-ben meghatározott követelmények alapján a KKF a típusbizonyítvány kiadásakor ettől eltérő érvényességi időt határozhat meg, illetőleg az érvényességet utólag korlátozhatja.
(5) A mezőgazdasági vontatóra és pótkocsijára, a lassú járműre és pótkocsijára, valamint a munkagépre kiadott típusbizonyítvány a kiadásától számított 3 évig érvényes. Az MR-ben meghatározott követelmények alapján a KKF a típusbizonyítvány kiadásakor ennél rövidebb érvényességi időtartamot határozhat meg, illetőleg az érvényességet utólag korlátozhatja.
(5) A típusbizonyítvány a kiadásának feltételéül a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: MR.) meghatározott követelmények teljesítéséig érvényes, azonban a mezőgazdasági vontatóra és pótkocsijára, a lassú járműre és pótkocsijára, valamint a munkagépre kiadott típusbizonyítvány a kiadásától számított legfeljebb 3 évig érvényes. A KKF a típusbizonyítvány kiadásakor, illetőleg - az MR.-ben foglalt követelmények megváltozása esetén - utólag az érvényességi időtartamot korlátozhatja.
(5) A típusbizonyítvány a kiadásának feltételéül a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: MR.) meghatározott követelmények teljesítéséig érvényes, azonban a mezőgazdasági vontatóra és pótkocsijára, a lassú járműre és pótkocsijára, valamint a munkagépre kiadott típusbizonyítvány a kiadásától számított legfeljebb 3 évig érvényes. Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a típusbizonyítvány kiadásakor, illetőleg - az MR.-ben foglalt követelmények megváltozása esetén - utólag az érvényességi időtartamot korlátozhatja.
(5) Az e rendelet Függelékében meghatározott EK típusjóváhagyás szerint kiadott típusbizonyítvány a (2) bekezdésben meghatározott kérelmező (a továbbiakban: a típusbizonyítvány jogosítottja) részére a típusbizonyítványban meghatározott járműtípus(ok), típusváltozat(ok), kivitel(ek) tekintetében - az MR.-ben meghatározott követelmények teljesítéséig - általános forgalomba helyezési engedélynek minősül.
(6) A típusvizsgálat költségei a kérelmezőt terhelik.
(6) A kérelmező a típusvizsgálat elvégzéséhez köteles legalább egy - a típusra mindenben jellemző kivitelű és a vizsgálatra alkalmas állapotú - járművet a vizsgáló rendelkezésére bocsátani.
(6) A típusbizonyítvány érvényességének időtartama alatt - a (2) bekezdésben meghatározott kérelmező (a továbbiakban: a típusbizonyítvány jogosítottja) részére - a járműtípushoz tartozó járművekre vonatkozó általános forgalomba helyezési engedélynek minősül.
(6) A típusbizonyítvány érvényességének időtartama alatt, valamint az érvényességének korlátozását eredményező jogszabályi változások kihirdetése előtt kereskedelmi szerződésben lekötött járművek tekintetében a típusbizonyítvány az érvényessége megszűnését követő további hat hónapig - a (2) bekezdésben meghatározott kérelmező (a továbbiakban: a típusbizonyítvány jogosítottja) részére - a járműtípushoz tartozó járművekre vonatkozó általános forgalomba helyezési engedélynek minősül.
(6) Az e rendelet Függelékeinek hatálya alá nem tartozó járműtípusra kiadott általános forgalomba helyezési engedély időbeli hatálya a típusbizonyítvány jogosítottja részére három év, a sorozat- és egyedi forgalomba helyezési engedély időbeli hatálya a kérelmező részére egy év.
(7) A típusvizsgálat költségei a kérelmezőt terhelik.
(7) A Közlekedési Főfelügyelet ellenőrzi a (2)-(4) bekezdésekben foglalt feltételek meglétét. Ha az ellenőrzés során hiányosságot állapít meg, a korábban kiadott típusbizonyítványok érvényességét felfüggeszti vagy megszünteti, illetőleg újabb típusbizonyítványt nem ad ki. Az ellenőrzéshez a Közlekedési Főfelügyelet indokolt esetben - a típusbizonyítvány kérelmezője, illetőleg jogosítottja költségére - szakértőt vehet igénybe.
(7) A KKF ellenőrzi a (2)-(4) bekezdésekben foglalt feltételek meglétét. Ha az ellenőrzés során hiányosságot állapít meg, a korábban kiadott típusbizonyítványok érvényességét felfüggeszti vagy megszünteti, illetőleg újabb típusbizonyítványt nem ad ki. Az ellenőrzéshez a KKF indokolt esetben - a típusbizonyítvány kérelmezője, illetőleg jogosítottja költségére - szakértőt vehet igénybe.
(7) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága ellenőrzi a (2)-(4) bekezdésekben foglalt feltételek meglétét. Ha az ellenőrzés során hiányosságot állapít meg, a korábban kiadott típusbizonyítványok érvényességét felfüggeszti vagy megszünteti, illetőleg újabb típusbizonyítványt nem ad ki. Az ellenőrzéshez az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága indokolt esetben - a típusbizonyítvány kérelmezője, illetőleg jogosítottja költségére - szakértőt vehet igénybe.
(7) A közlekedési hatóság ellenőrzi a (2)-(4) bekezdésekben foglalt feltételek meglétét. Ha az ellenőrzés során hiányosságot állapít meg, a korábban kiadott típusbizonyítványok érvényességét felfüggeszti vagy megszünteti, illetőleg újabb típusbizonyítványt nem ad ki. Az ellenőrzéshez az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága indokolt esetben - a típusbizonyítvány kérelmezője, illetőleg jogosítottja költségére - szakértőt vehet igénybe.
(7) A közlekedési hatóság ellenőrzi a (2)-(4) bekezdésekben foglalt feltételek meglétét. Ha az ellenőrzés során hiányosságot állapít meg, a korábban kiadott általános forgalomba helyezési engedély időbeli hatályát a közlekedési hatóság a hiányosság fennállásáig felfüggeszti.
(7) A közlekedési hatóság ellenőrzi a (2) bekezdésben foglalt feltétel meglétét. Ha az ellenőrzés során hiányosságot állapít meg, a korábban kiadott általános forgalomba helyezési engedély időbeli hatályát a közlekedési hatóság a hiányosság fennállásáig felfüggeszti.
(8) A (4) bekezdésben meghatározott azon járműre, illetőleg járműsorozatra, mely megfelel az MR 5-8. §-ában, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 16. § (1)-(2) bekezdésében, 17. §-ában, 21. §-ában, 30. § (3)-(12) és (16)-(20) bekezdésében, 32. § (2)-(6) és (8) bekezdésében, 34., 36/A., 38., 40., 42., 44., 46., 48., 50., 52., 55., 57., 59., 61., 63., 65., 69., 71., 75., 93/A. és 93/B. §-ában foglaltaknak - kérelemre - a területi közlekedési felügyelet egyedi, illetőleg a Közlekedési Főfelügyelet sorozat forgalomba helyezési engedélyt ad ki. A forgalomba helyezési engedély kiadására irányuló eljárásban - a kérelmező költségére - külső szakértő vehető igénybe.
(8) A jármű egyedi behozatala esetén - kérelemre - a területi közlekedési felügyelet egyedi forgalomba helyezési engedélyt ad ki. A forgalomba helyezési engedély kiadásakor a területi közlekedési felügyelet ellenőrzi, hogy a jármű megfelel-e az MR 5-8. §-ában, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 16. § (1)-(2) bekezdésében, 17., 21. §-ában, 30. § (3)-(12) és (16)-(20) bekezdésében, 32. § (2)-(6) és (8) bekezdésében, 34., 36/A., 38., 40., 42., 44., 46., 48., 50., 52., 55., 57., 59., 61., 63., 65., 69., 71., 75. §-ában, 81. § (1) és (4)-(12) bekezdésében, 93/A. és 93/B. §-ában foglaltaknak.
(8) A jármű egyedi behozatala esetén - kérelemre - a területi közlekedési felügyelet egyedi forgalomba helyezési engedélyt ad ki. A forgalomba helyezési engedély kiadásakor a területi közlekedési felügyelet ellenőrzi, hogy a jármű megfelel-e az MR 5-8. §-ában, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 16. § (1)-(2) bekezdésében, 17., 21. §-ában, 30. § (3)-(12) és (16)-(20) bekezdésében, 32. § (2)-(6) és (8) bekezdésében, 34., 36/A., 38., 40., 42., 44., 46., 48., 50., 52., 55., 57., 59., 61., 63., 65., 69., 71., 75. §-ában, 81. § (1) és (4)-(12) bekezdésében, 93/A. és 93/B. §-ában foglaltaknak. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése során ellenőrzendő környezetvédelmi rendelkezések köréről a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - a környezetvédelmi miniszterrel együttesen - külön jogszabályban eltérően rendelkezhet.
(8) A jármű egyedi behozatala esetén - díj ellenében, kérelemre - a területi közlekedési felügyelet hat hónapig érvényes egyedi forgalomba helyezési engedélyt ad ki. A forgalomba helyezési engedély kiadásakor a területi közlekedési felügyelet ellenőrzi, hogy a jármű megfelel-e az MR. 5-8. §-ában, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 16. § (1)-(2) bekezdésében, 17., 21. §-ában, 30. § (3)-(12) és (16)-(20) bekezdésében, 32. § (2)-(6) és (8) bekezdésében, 34., 36/A., 38., 40., 42., 44., 46., 48., 50., 52., 55., 57., 59., 61., 63., 65., 69., 71., 75. §-ában, 81. § (1) és (4)-(12) bekezdésében, 93/A. és 93/B. §-ában foglaltaknak. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése során ellenőrzendő környezetvédelmi rendelkezések köréről a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - a környezetvédelmi miniszterrel együttesen - külön jogszabályban eltérően rendelkezhet.
(8) A jármű egyedi behozatala esetén - díj ellenében, kérelemre - a területi közlekedési felügyelet hat hónapig érvényes egyedi forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Az egyedi forgalomba helyezési engedély kiadásakor ellenőrizni kell, hogy a jármű megfelel-e az MR. 5-8. §-ában, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 16. § (1)-(2) bekezdésében, 17., 21. §-ában, 30. § (1), (3)-(12) és (16)-(20) bekezdésében, 32. § (2)-(6) és (8) bekezdésében, 34., 36/A., 38., 40., 42., 44., 46., 48., 50., 52., 55., 57., 59., 61., 63., 65., 69., 71., 75. §-ában, 81. § (1) és (4)-(12) bekezdésében, 93/A. és 93/B. §-ában foglaltaknak, továbbá az MR. 1. számú mellékletében meghatározott jóváhagyási kötelezettségeknek. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése során ellenőrzendő környezetvédelmi rendelkezések köréről a gazdasági és közlekedési miniszter - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel együttesen - külön jogszabályban eltérően rendelkezhet.
(8) A jármű egyedi behozatala esetén - díj ellenében, kérelemre - az NKH regionális igazgatósága hat hónapig érvényes egyedi forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Az egyedi forgalomba helyezési engedély kiadásakor ellenőrizni kell, hogy a jármű megfelel-e az MR. 5-8. §-ában, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 16. § (1)-(2) bekezdésében, 17., 21. §-ában, 30. § (1), (3)-(12) és (16)-(20) bekezdésében, 32. § (2)-(6) és (8) bekezdésében, 34., 36/A., 38., 40., 42., 44., 46., 48., 50., 52., 55., 57., 59., 61., 63., 65., 69., 71., 75. §-ában, 81. § (1) és (4)-(12) bekezdésében, 93/A. és 93/B. §-ában foglaltaknak, továbbá az MR. 1. számú mellékletében meghatározott jóváhagyási kötelezettségeknek. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése során ellenőrzendő környezetvédelmi rendelkezések köréről a gazdasági és közlekedési miniszter - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel együttesen - külön jogszabályban eltérően rendelkezhet.
(8) A jármű egyedi behozatala esetén - igazgatási szolgáltatási díj ellenében, kérelemre - a közlekedési hatóság hat hónapig érvényes egyedi forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Az egyedi forgalomba helyezési engedély kiadásakor ellenőrizni kell, hogy a jármű megfelel-e az MR. 5-8. §-ában, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 16. § (1)-(2) bekezdésében, 17., 21. §-ában, 30. § (1), (3)-(12) és (16)-(20) bekezdésében, 32. § (2)-(6) és (8) bekezdésében, 34., 36/A., 38., 40., 42., 44., 46., 48., 50., 52., 55., 57., 59., 61., 63., 65., 69., 71., 75. §-ában, 81. § (1) és (4)-(12) bekezdésében, 93/A. és 93/B. §-ában foglaltaknak, továbbá az MR. 1. számú mellékletében meghatározott jóváhagyási kötelezettségeknek. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése során ellenőrzendő környezetvédelmi rendelkezések köréről a gazdasági és közlekedési miniszter - a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttesen - külön jogszabályban eltérően rendelkezhet.
(8) A jármű egyedi behozatala esetén - igazgatási szolgáltatási díj ellenében, kérelemre - a közlekedési hatóság hat hónapig érvényes egyedi forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Az egyedi forgalomba helyezési engedély kiadásakor ellenőrizni kell, hogy a jármű megfelel-e az MR. 5-8. §-ában, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 16. § (1)-(2) bekezdésében, 17., 21. §-ában, 30. § (1), (3)-(12) és (16)-(20) bekezdésében, 32. § (2)-(6) és (8) bekezdésében, 34., 36/A., 38., 40., 42., 44., 46., 48., 50., 52., 55., 57., 59., 61., 63., 65., 69., 71., 75. §-ában, 81. § (1) és (4)-(12) bekezdésében, 93/A. és 93/B. §-ában foglaltaknak, továbbá az MR. 1. számú mellékletében meghatározott jóváhagyási kötelezettségeknek. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése során ellenőrzendő környezetvédelmi rendelkezések köréről a közlekedésért felelős miniszter - a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - külön jogszabályban eltérően rendelkezhet.
(9) Járműsorozat forgalomba helyezésének engedélyezésére irányuló kérelemre a Közlekedési Főfelügyelet - a járművek alvázszámait is tartalmazó - sorozat forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Az (1) és az (5)-(7) bekezdések rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a sorozat forgalomba helyezési engedélyre is.
(9) Járműsorozat forgalomba helyezésének engedélyezésére irányuló kérelemre a KKF - a járművek alvázszámait is tartalmazó - sorozat forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Az (1) és az (5)-(7) bekezdések rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a sorozat forgalomba helyezési engedélyre is.
(9) Járműsorozat forgalomba helyezésének engedélyezésére irányuló kérelemre az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága - a járművek alvázszámait is tartalmazó - sorozat forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Az (1) és az (5)-(7) bekezdések rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a sorozat forgalomba helyezési engedélyre is.
(9) Járműsorozat forgalomba helyezésének engedélyezésére irányuló kérelemre a közlekedési hatóság - a járművek alvázszámait is tartalmazó - sorozat forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Az (1) és az (5)-(7) bekezdések rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a sorozat forgalomba helyezési engedélyre is.
(10) Az egyedi vagy sorozat forgalomba helyezési engedély kiadására irányuló eljárásban - a kérelmező költségére - külső szakértő vehető igénybe.
(10) A közlekedési hatóság az (1)-(9) bekezdésben foglaltak alapján kiadott típusbizonyítványban, továbbá az egyedi- és sorozat forgalomba helyezési engedélyben meghatározott műszaki adatok alapján megállapítja a járműtípusok műszaki adatait (a továbbiakban: típus-adatbázis).
(10a) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: KR.) szerint a jármű forgalomba helyezésekor a típus-adatbázisban meghatározott adatokkal vehető nyilvántartásba a jármű. A típus-adatbázis naprakész állapotáról és a közlekedési igazgatási hatóság számára elektronikus úton biztosított közvetlen hozzáférésről a közlekedési hatóság gondoskodik.
(11) Az Európai Közösségek tagállamának illetékes hatósága által valamely járműtípusra kiadott „EK típusjóváhagyó okmány” alapján a KKF a gyártó, illetőleg a forgalmazó kérelmére - típusvizsgálat nélkül - típusbizonyítványt ad ki.
(11) Az Európai Közösségek tagállamának illetékes hatósága által valamely járműtípusra kiadott „EK típusjóváhagyó okmány” alapján az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a gyártó, illetőleg a forgalmazó kérelmére - típusvizsgálat nélkül - típusbizonyítványt ad ki.
(11) Az Európai Közösségek tagállamának illetékes hatósága által valamely járműtípusra kiadott „EK típusjóváhagyó okmány” alapján az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a gyártó, illetőleg a forgalmazó kérelmére - típusvizsgálat nélkül - típusbizonyítványt ad ki. A típusbizonyítványban, továbbá a „Megfelelőségi tanúsítvány”-on, valamint a „Műszaki Adatlap”-on alkalmazott „EK típusjóváhagyás-szám” számozási rendszerét a 11. számú melléklet tartalmazza.
(11) Az Európai Közösségek tagállamának illetékes hatósága által valamely járműtípusra kiadott „EK típusjóváhagyó okmány” alapján a közlekedési hatóság a gyártó, illetőleg a forgalmazó kérelmére - típusvizsgálat nélkül - típusbizonyítványt ad ki. A típusbizonyítványban, továbbá a „Megfelelőségi tanúsítvány”-on, valamint a „Műszaki Adatlap”-on alkalmazott „EK típusjóváhagyás-szám” számozási rendszerét az A. Függelék A/7. melléklete tartalmazza.
(12) Az általános, valamint a sorozat forgalomba helyezési engedéllyel rendelkező M1 és N1 kategóriájú jármű gyártója, valamint forgalmazója a bontási információt - kézikönyvek vagy elektronikus média útján (CD-ROM, on-line szolgáltatások) a forgalmazás megkezdését követő hat hónapon belül - köteles biztosítani a külön jogszabályban meghatározott regisztrált bontó-hulladékkezelők részére. E kötelezettség elmulasztása esetén a KKF a jármű típusára kiadott típusbizonyítvány, illetőleg sorozat forgalomba helyezési engedély érvényességét megszünteti.
(12) Az általános, valamint a sorozat forgalomba helyezési engedéllyel rendelkező M1 és N1 kategóriájú jármű gyártója, valamint forgalmazója a bontási információt - kézikönyvek vagy elektronikus média útján (CD-ROM, on-line szolgáltatások) a forgalmazás megkezdését követő hat hónapon belül - köteles biztosítani a külön jogszabályban meghatározott regisztrált bontó-hulladékkezelők részére. E kötelezettség elmulasztása esetén az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a jármű típusára kiadott típusbizonyítvány, illetőleg sorozat forgalomba helyezési engedély érvényességét megszünteti.
(12) Az általános, valamint a sorozat forgalomba helyezési engedéllyel rendelkező M1 és N1 kategóriájú jármű gyártója, valamint forgalmazója a bontási információt - kézikönyvek vagy elektronikus média útján (CD-ROM, on-line szolgáltatások) a forgalmazás megkezdését követő hat hónapon belül - köteles biztosítani a külön jogszabályban meghatározott regisztrált bontó-hulladékkezelők részére. E kötelezettség elmulasztása esetén a közlekedési hatóság a jármű típusára kiadott típusbizonyítvány, illetőleg sorozat forgalomba helyezési engedély érvényességét megszünteti.
(13) A közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésének engedélyezése során
a) az európai típusbizonyítvánnyal ellátott M1 kategóriájú jármű,
b) az 1996. október 1. napját követően az Európai Gazdasági Térség tagállamában az új járműtípusok forgalomba helyezésére vonatkozóan hatályos követelmények alapján használatba vett egyéb jármű
esetében a jármű gyártásának időpontjában hatályos MR. szerinti további műszaki feltételeket kell alkalmazni.
(13) A közösségi jármű egyedi forgalomba helyezési engedélyének kiadásakor - a 10. §-ban meghatározott forgalomba helyezés előtti vizsgálat mellőzésével - szemle keretében kell ellenőrizni, hogy a jármű megfelel-e a már forgalomba helyezett járművekre vonatkozó közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek.
(13) Közösségi járműre az egyedi forgalomba helyezési engedélyt a (8) bekezdésben meghatározott feltételek ellenőrzése nélkül, a jármű forgalomban tartására vonatkozóan a származási országban megszerzett jogosultság igazolása mellett, a 4/C. §-ban meghatározott jármű-honosítási eljárásban kell kiadni.
(14) A közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésének engedélyezése során a (13) bekezdésben meghatározott követelményeket az egyes használt vagy sérült gépjárművek vámkezelését megelőző vizsgálatról szóló külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(14) A (13) bekezdés és a 4/C. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az Európai Gazdasági Térségben nem részes államban nyilvántartásba vett azon gépjárműre, amely a vámkönnyítések közösségi rendszerének felállításáról szóló 1983. március 28-i 918/83/EGK tanácsi rendelet 2-10. cikke szerint természetes személyhez tartozó személyes vagyontárgynak minősül.
(14) A (13) bekezdés és a 4/C. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az Európai Gazdasági Térségben nem részes államban nyilvántartásba vett azon gépjárműre, amely a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelet 3-11. cikke szerint természetes személyhez tartozó személyes vagyontárgynak minősül.
4/A. §
(1) Az M1 kategóriába tartozó személygépkocsi típushoz kiadott típusbizonyítványban, illetőleg az új személygépkocsi forgalomba helyezési engedélyében az MR. A. Függelék A/39. melléklete szerint meg kell határozni a CO2 kibocsátás értékét.
(1) Az M1, valamint az N1 kategóriába tartozó gépkocsi típushoz kiadott típusbizonyítványban, illetőleg az új gépkocsi forgalomba helyezési engedélyében az MR. A. Függelék A/39. melléklete szerint meg kell határozni a CO2-kibocsátás értékét.
(1) Az M1, valamint az N1 kategóriába tartozó gépkocsitípushoz kiadott típusbizonyítványban, és az új gépkocsi forgalomba helyezési engedélyében meg kell határozni a CO2-kibocsátás értékét.
(2) A forgalomba helyezett új személygépkocsikra vonatkozóan a 9. számú mellékletben meghatározott CO2 kibocsátási adatgyűjtésről:
a) típusbizonyítvány alapján történő forgalomba helyezés esetében - a forgalmazó (közreműködő kereskedő) által kiadott Megfelelőségi nyilatkozatok adatai alapján - a KKF,
a) típusbizonyítvány alapján történő forgalomba helyezés esetében - a forgalmazó (közreműködő kereskedő) által kiadott Megfelelőségi nyilatkozatok adatai alapján - az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága,
b) a sorozat forgalomba helyezési engedéllyel történő forgalomba helyezés esetében - az engedély adatai alapján - a KKF,
b) a sorozat forgalomba helyezési engedéllyel történő forgalomba helyezés esetében - az engedély adatai alapján - az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága,
c) az egyedi forgalomba helyezési engedéllyel történő forgalomba helyezés esetében az engedélyező területi közlekedési felügyelet
c) az egyedi forgalomba helyezési engedéllyel történő forgalomba helyezés esetében az NKH engedélyező regionális igazgatósága
gondoskodik.
(2) A forgalomba helyezendő új személygépkocsikra vonatkozóan a 9. számú mellékletben meghatározott CO2 kibocsátási adatgyűjtésről
a) általános forgalomba helyezési engedély alapján történő forgalomba helyezés esetében a forgalmazó (közreműködő kereskedő) által kiadott Megfelelőségi nyilatkozatok adatai alapján,
b) a sorozat- és egyedi forgalomba helyezési engedéllyel történő forgalomba helyezés esetében az engedély adatai alapján
a közlekedési hatóság gondoskodik.
(2) A forgalomba helyezendő személygépkocsikra vonatkozóan a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében meghatározott CO2 kibocsátási adatgyűjtésről
a) az általános forgalomba helyezési engedély alapján történő forgalomba helyezés esetében a forgalmazó (közreműködő kereskedő) által kiadott Megfelelőségi nyilatkozatok adatai alapján,
b) a sorozat- és egyedi forgalomba helyezési engedéllyel történő forgalomba helyezés esetében az engedély adatai alapján
a közlekedési hatóság gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt, forgalomba helyezendő gépkocsikra vonatkozóan a 443/2009/EK és 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletekben, valamint az 1014/2010/EU bizottsági rendeletben meghatározott módon történő CO2 kibocsátási adatgyűjtésről, valamint az adatoknak e rendeletekben meghatározott határidőig történő továbbításáról
a) az általános forgalomba helyezési engedély alapján történő forgalomba helyezés esetében a forgalmazó (közreműködő kereskedő) által kiadott Megfelelőségi nyilatkozatok adatai alapján,
b) a sorozat- és egyedi forgalomba helyezési engedéllyel történő forgalomba helyezés esetében az engedély adatai alapján
a közlekedési hatóság gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt, forgalomba helyezendő gépkocsikra vonatkozóan a 443/2009/EK és az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletekben, az 1014/2010/EU bizottsági rendeletben meghatározott módon történő CO2 kibocsátási adatgyűjtésről, valamint a 293/2012/EU és a 429/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott adatgyűjtésről, az adatok karbantartásáról, ellenőrzéséről, hitelesítéséről, valamint az adatoknak e rendeletekben meghatározott határidőig történő továbbításáról:
a) az általános forgalomba helyezési engedély alapján történő forgalomba helyezés esetében a forgalmazó (közreműködő kereskedő) által kiadott Megfelelőségi nyilatkozatok adatai alapján,
b) a sorozat- és egyedi forgalomba helyezési engedéllyel történő forgalomba helyezés esetében az engedély adatai alapján
a közlekedési hatóság gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt, forgalomba helyezendő gépkocsikra vonatkozóan a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az 1014/2010/EU bizottsági rendeletben meghatározott módon történő CO2 kibocsátási adatgyűjtésről, valamint a 293/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben, a 429/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben és a 114/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott adatgyűjtésről, az adatok karbantartásáról, ellenőrzéséről, hitelesítéséről, valamint az adatoknak e rendeletekben meghatározott határidőig történő továbbításáról:
a) az általános forgalomba helyezési engedély alapján történő forgalomba helyezés esetében a forgalmazó (közreműködő kereskedő) által kiadott Megfelelőségi nyilatkozatok adatai alapján,
b) a sorozat- és egyedi forgalomba helyezési engedéllyel történő forgalomba helyezés esetében az engedély adatai alapján
a közlekedési hatóság gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt, forgalomba helyezendő gépkocsikra vonatkozóan a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az azt módosító 397/2013/EK bizottsági rendeletben, az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az 1014/2010/EU bizottsági rendeletben és az azt módosító 396/2013/EK bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott módon történő CO2 kibocsátási adatgyűjtésről, valamint a 293/2012/EU és a 429/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott adatgyűjtésről, az adatok karbantartásáról, ellenőrzéséről, hitelesítéséről, valamint az adatoknak e rendeletekben meghatározott határidőig történő továbbításáról:
a) az általános forgalomba helyezési engedély alapján történő forgalomba helyezés esetében a forgalmazó (közreműködő kereskedő) által kiadott Megfelelőségi nyilatkozatok adatai alapján,
b) a sorozat- és egyedi forgalomba helyezési engedéllyel történő forgalomba helyezés esetében az engedély adatai alapján
a közlekedési hatóság gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt, forgalomba helyezendő gépkocsikra vonatkozóan a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az azt módosító 397/2013/EK bizottsági rendeletben, a 333/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, és az azt módosító 253/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 404/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben, az 1014/2010/EU bizottsági rendeletben és az azt módosító 396/2013/EK bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott módon történő CO2-kibocsátási adatgyűjtésről, valamint a 293/2012/EU és az azt módosító 410/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben, valamint a 429/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott adatgyűjtésről, az adatok karbantartásáról, ellenőrzéséről, hitelesítéséről, valamint az adatoknak e rendeletekben meghatározott határidőig történő továbbításáról
a) az általános forgalomba helyezési engedély alapján történő forgalomba helyezés esetében a gyártó, illetve képviselője által kiadott Megfelelőségi nyilatkozatok adatai alapján,
b) a sorozat- és egyedi forgalomba helyezési engedéllyel történő forgalomba helyezés esetében az engedély adatai alapján
a közlekedési hatóság gondoskodik.
(3) Az új személygépkocsikról az a)-c) pont szerint gyűjtött CO2 kibocsátási adatokat a naptári negyedév végén összesíteni kell és az összesített adatokat a negyedévet követő hónap 15. napjáig a Közlekedési Főfelügyeletnek meg kell küldeni.
(3) Az új személygépkocsikról az a)-c) pont szerint gyűjtött CO2 kibocsátási adatokat a naptári negyedév végén összesíteni kell és az összesített adatokat a negyedévet követő hónap 15. napjáig az NKH Központi Hivatalának meg kell küldeni.
(4) A CO2 kibocsátás adatgyűjtésének részletes szabályait, az adatrögzítés és adatellenőrzés eljárását, valamint az adatátadás módját a Közlekedési Főfelügyelet határozza meg.
(4) A CO2 kibocsátás adatgyűjtésének részletes szabályait, az adatrögzítés és adatellenőrzés eljárását, valamint az adatátadás módját az NKH Központi Hivatala határozza meg.
(5) A forgalomba helyezett új személygépkocsik összesített CO2 kibocsátási adatairól a Közlekedési Főfelügyelet a naptári évet követően április hónap 1. napjáig értesíti az Európai Parlament és a Tanács illetékes bizottságát.
(5) A forgalomba helyezett új személygépkocsik összesített CO2 kibocsátási adatairól az NKH Központi Hivatala a naptári évet követően április hónap 1. napjáig értesíti az Európai Parlament és a Tanács illetékes bizottságát.
(5) A forgalomba helyezett új személygépkocsik összesített CO2 kibocsátási adatairól a közlekedési hatóság a naptári évet követően április hónap 1. napjáig értesíti az Európai Parlament és a Tanács illetékes bizottságát.
(5) A forgalomba helyezett új személygépkocsik összesített CO2 kibocsátási adatairól a közlekedési hatóság értesíti az Európai Bizottságot.
(5) A közlekedési hatóság a forgalomba helyezett új személygépkocsik összesített CO2 kibocsátási adatairól, valamint a 293/2012/EU bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározott, nyilvántartásba vett gépjárművek számáról értesíti az Európai Bizottságot.
(5) A közlekedési hatóság a forgalomba helyezett új személygépkocsik és könnyű haszonjárművek (2) bekezdésben meghatározott összesített adatairól, valamint a 293/2012/EU bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározott, nyilvántartásba vett gépjárművek számáról értesíti az Európai Bizottságot.

Típusvizsgálat, típusvizsgálói jegyzék

4/A. §
(1) A járműtípus típusvizsgálatát a Közlekedési Főfelügyelet által meghatározott tartalommal, a típusbizonyítvány kérelmezőjének költségére, a kérelmező által rendelkezésre bocsátott dokumentumok figyelembevételével a Közlekedési Főfelügyelet, vagy az általa típusvizsgálói jegyzékbe felvett szakértői intézmény (a továbbiakban: típusvizsgáló) végzi.
(1) A járműtípus típusvizsgálatát a KKF által meghatározott tartalommal, a típusbizonyítvány kérelmezőjének költségére, a kérelmező által rendelkezésre bocsátott dokumentumok figyelembevételével a Közlekedési Főfelügyelet Műszaki Minősítő Állomása, vagy a KKF által típusvizsgálói jegyzékbe felvett szakértői intézmény (a továbbiakban: típusvizsgáló) végzi.
(2) A típusvizsgálói jegyzékbe - kérelem alapján - a Közlekedési Főfelügyelet azt a szakértői intézményt veszi fel, amely rendelkezik az MR-ben meghatározott követelményeknek való megfelelőség megállapításához szükséges:
a) megfelelő szakmai felkészültségű vizsgáló személyzettel,
b) vizsgáló berendezésekkel,
c) vizsgálati előírásokkal (pl. ENSZ-EGB jóváhagyási előírás, Európai Közösségi jogszabályok, vonatkozó szabványok).
(2) A típusvizsgálói jegyzékbe - kérelem alapján - a KKF azt a szakértői intézményt veszi fel, amely rendelkezik az MR-ben meghatározott követelményeknek való megfelelőség megállapításához szükséges:
a) megfelelő szakmai felkészültségű vizsgáló személyzettel,
b) vizsgáló berendezésekkel,
c) vizsgálati előírásokkal (pl. ENSZ-EGB jóváhagyási előírás, Európai Közösségi jogszabályok, vonatkozó szabványok).
(3) A típusvizsgálói jegyzékbe történő felvételhez szükséges feltételek meglétét a Közlekedési Főfelügyelet ellenőrzi. A feltételek hiánya esetén a Közlekedési Főfelügyelet a típusvizsgálót a típusvizsgálói jegyzékből törli.
(3) A típusvizsgálói jegyzékbe történő felvételhez szükséges feltételek meglétét a KKF ellenőrzi. A feltételek hiánya esetén a KKF a típusvizsgálót a típusvizsgálói jegyzékből törli.
(4) Amennyiben a típusvizsgáló a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket csak meghatározott járműkategória vonatkozásában teljesíti, akkor a vizsgálati jogosultság a típusvizsgálói jegyzékben járműkategóriára korlátozható.
(5) A típusbizonyítvány kérelmezője köteles egy - a járműtípushoz tartozó, vizsgálatra alkalmas állapotú - járművet díjmentesen
a) a típusvizsgálat elvégzéséhez a típusvizsgáló rendelkezésére bocsátani, és
a) a típusvizsgálat elvégzéséhez a típusvizsgáló rendelkezésére bocsátani, valamint
b) a járműtípus konstrukciós adatainak részletes megismertetése céljából a Közlekedési Főfelügyeletnek bemutatni.
b) a járműtípus konstrukciós adatainak részletes megismertetése céljából a Közlekedési Főfelügyelet Műszaki Minősítő Állomáson bemutatni.
(6) Abban az esetben, ha a Közlekedési Főfelügyelet a járműtípus több változatára egy típusbizonyítványt ad ki, akkor elengedő a típusváltozatok közül egynek a rendelkezésre bocsátása, illetőleg a bemutatása.
(6) Abban az esetben, ha a KKF a járműtípus több változatára egy típusbizonyítványt ad ki, akkor elengedő a típusváltozatok közül egynek a rendelkezésre bocsátása, illetőleg a bemutatása.
4/B. §
(1) A járműtípus típusvizsgálatát a KKF által meghatározott tartalommal, a típusbizonyítvány kérelmezőjének költségére, a kérelmező által rendelkezésre bocsátott dokumentumok figyelembevételével a Közlekedési Főfelügyelet Műszaki Minősítő Állomása, vagy a KKF által típusvizsgálói jegyzékbe felvett szakértői intézmény (a továbbiakban: típusvizsgáló) végzi.
(1) A járműtípus típusvizsgálatát az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága által meghatározott tartalommal, a típusbizonyítvány kérelmezőjének költségére, a kérelmező által rendelkezésre bocsátott dokumentumok figyelembevételével az NKH Központi Hivatala Műszaki Minősítő Állomása, vagy az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága által típusvizsgálói jegyzékbe felvett szakértői intézmény (a továbbiakban: típusvizsgáló) végzi.
(1) A járművek típusvizsgálatára - az Európai Közösség jogszabályaival összhangban - a Függelékekben meghatározottak alkalmazandóak. A Függelékek hatálya alá nem tartozó járműtípus esetében a típusvizsgálat az MR.-ben a járműkategóriához meghatározott feltételek teljesülésének vizsgálatára terjed ki.
(2) A típusvizsgálói jegyzékbe - kérelem alapján - a KKF azt a szakértői intézményt veszi fel, amely rendelkezik az MR-ben meghatározott követelményeknek való megfelelőség megállapításához szükséges:
a) megfelelő szakmai felkészültségű vizsgáló személyzettel,
b) vizsgáló berendezésekkel,
c) vizsgálati előírásokkal (pl. ENSZ-EGB jóváhagyási előírás, Európai Közösségi jogszabályok, vonatkozó szabványok).
(2) A típusvizsgálói jegyzékbe - kérelem alapján - az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága azt a szakértői intézményt veszi fel, amely rendelkezik az MR-ben meghatározott követelményeknek való megfelelőség megállapításához szükséges:
a) megfelelő szakmai felkészültségű vizsgáló személyzettel,
b) vizsgáló berendezésekkel,
c) vizsgálati előírásokkal (pl. ENSZ-EGB jóváhagyási előírás, Európai Közösségi jogszabályok, vonatkozó szabványok).
(2) A típusvizsgálatot a típusbizonyítvány kérelmezőjének költségére, a kérelmező által rendelkezésre bocsátott dokumentumok figyelembevételével a közlekedési hatóság, illetve - külön jogszabályban meghatározott esetben - a közlekedési hatóság által meghatározott tartalommal a típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályait, a típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmát meghatározó külön kormányrendeletben meghatározott tanúsító szervezet (a továbbiakban: típusvizsgáló) végzi.
(3) A típusvizsgálói jegyzékbe történő felvételhez szükséges feltételek meglétét a KKF ellenőrzi. A feltételek hiánya esetén a KKF a típusvizsgálót a típusvizsgálói jegyzékből törli.
(3) A típusvizsgálói jegyzékbe történő felvételhez szükséges feltételek meglétét az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága ellenőrzi. A feltételek hiánya esetén az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a típusvizsgálót a típusvizsgálói jegyzékből törli.
(3) A típusbizonyítvány kérelmezője köteles egy - a járműtípushoz tartozó, vizsgálatra alkalmas állapotú - járművet díjmentesen
a) a típusvizsgálat elvégzéséhez a típusvizsgáló rendelkezésére bocsátani, valamint
b) a járműtípus konstrukciós jellemzőinek részletes megismerése céljából a közlekedési hatóságnak bemutatni.
(4) Amennyiben a típusvizsgáló a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket csak meghatározott járműkategória vonatkozásában teljesíti, akkor a vizsgálati jogosultság a típusvizsgálói jegyzékben járműkategóriára korlátozható.
(4) Típusvizsgáló tevékenységet az a tanúsító szervezet végezhet, amely megfelel a tevékenység végzésére vonatkozó feltételeket meghatározó külön jogszabályban foglaltaknak, valamint
a) a vizsgálni kívánt járműkategória, alkatrész, tartozék, önálló műszaki egység, illetve járműtulajdonság tekintetében a Függelékekben meghatározottaknak, és
b) rendelkezik az MR.-ben meghatározott követelményeknek való megfelelőség vizsgálatához szükséges
ba) megfelelő szakmai felkészültségű vizsgáló személyzettel,
bb) vizsgáló berendezésekkel, és
bc) vizsgálati előírásokkal (pl. ENSZ EGB jóváhagyási előírások, Európai Közösségi jogszabályok, vonatkozó szabványok).
(5) A típusbizonyítvány kérelmezője köteles egy - a járműtípushoz tartozó, vizsgálatra alkalmas állapotú - járművet díjmentesen
a) a típusvizsgálat elvégzéséhez a típusvizsgáló rendelkezésére bocsátani, valamint
b) a járműtípus konstrukciós adatainak részletes megismertetése céljából a Közlekedési Főfelügyelet Műszaki Minősítő Állomáson bemutatni.
b) a járműtípus konstrukciós adatainak részletes megismertetése céljából az NKH Központi Hivatala Műszaki Minősítő Állomáson bemutatni.
(6) Abban az esetben, ha a KKF a járműtípus több változatára egy típusbizonyítványt ad ki, akkor elengedő a típusváltozatok közül egynek a rendelkezésre bocsátása, illetőleg a bemutatása.
(6) Abban az esetben, ha az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a járműtípus több változatára egy típusbizonyítványt ad ki, akkor elengedő a típusváltozatok közül egynek a rendelkezésre bocsátása, illetőleg a bemutatása.

A közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésének engedélyezése (jármű-honosítási eljárás)

4/C. §
(1) A közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésének engedélyezését az NKH-nak a tulajdonos lakóhelye (székhelye) szerinti regionális igazgatósága kérelemre, a származási országban kiadott okmányok bemutatása és a jármű szemléje alapján jármű-honosítási eljárás alkalmazásával végzi. A jármű-honosítási eljárásra - a (2)-(8) bekezdésben foglalt eltéréssel - az egyedi forgalomba helyezési engedélyezési eljárás e rendeletben meghatározott szabályait kell alkalmazni.
(1) A közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésének engedélyezését a közlekedési hatóság kérelemre, a származási országban kiadott okmányok bemutatása és a jármű szemléje alapján jármű-honosítási eljárás alkalmazásával végzi. A jármű-honosítási eljárásra - a (2)-(8) bekezdésben foglalt eltéréssel - az egyedi forgalomba helyezési engedélyezési eljárás e rendeletben meghatározott szabályait kell alkalmazni.
(1a) Az e §-ban foglaltakat kell alkalmazni a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők és a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok Magyarországon szolgálatot teljesítő állományok tagjai, valamint azok - a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló törvényben meghatározott - hozzátartozói használatában lévő járművekre.
(1b) Az e §-ban foglaltakat kell alkalmazni a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó, a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet élvező személyek be- és kiutazása, magyarországi tartózkodása egyes szabályainak megállapításáról szóló rendeletben meghatározott személyek és hozzátartozóik használatában lévő járművekre.
(2) A jármű-honosítási eljárás alkalmazásának feltétele, hogy a jármű tulajdonosa rendelkezzen a származási ország illetékes hatósága által kiadott okmányokkal (eredeti, vagy a kibocsátó hatóság által hitelesített másolattal), amelyek igazolják:
a) a jármű tulajdonjogát (beleértve az üzemben tartás jogát is), valamint
b) a forgalomban való részvétel jogosultságát (ideértve a származási országban alkalmazott közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi ellenőrzési rendszer szerinti okmányokat és azok érvényességét is).
(2) A jármű-honosítási eljárás alkalmazásának feltétele, hogy a belföldi üzemeltetés céljából behozott közösségi jármű tulajdonjogát megszerző ügyfél a kérelméhez csatolja a származási ország hatósága által kiadott
a) nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát; vagy harmonizált adattartalmú forgalmi engedély I. részét, valamint a II. részét, feltéve, hogy a jármű származási tagállamában ez utóbbi kiállításra került, továbbá
b) a forgalomban való részvétel jogosultságát igazoló érvényes dokumentumot, amely igazolja a származási országban alkalmazott közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi ellenőrzési rendszernek való megfelelőséget.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában szereplő, nem magyar nyelven kiállított okmány esetében annak magyar nyelvű fordítását is csatolni kell a jármű-honosítási eljárásban.
(3) A jármű-honosítási eljárás során a jármű származási országának illetékes hatósága által meghatározott - a jármű forgalmi engedélyében, vagy egyéb hatósági bizonyítványában feltüntetett - jogosultságokat és korlátozásokat is figyelembe kell venni, valamint ezeket további vizsgálat mellőzésével megadottnak, vagy megállapítottnak kell tekinteni és a „Műszaki adatlapon” fel kell tüntetni.
(4) A jármű-honosítási eljárásban a jármű nyilvántartásba vételéhez szükséges, valamint a regisztrációs adóról szóló törvényben meghatározott további adatait a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okmányok figyelembevételével kell megállapítani.
(5) A jármű-honosítási eljárásban végzett szemle során integrált vizsgálattal kell ellenőrizni a jármű azonosító adatait, valamint a (2) bekezdésben említett okmányait, továbbá meg kell állapítani és elektronikusan rögzíteni a jármű nyilvántartásba vételéhez szükséges - az 1. számú mellékletben foglalt „Műszaki adatlap”-on meghatározott - adatokat. A „Műszaki adatlap” „45. Záradékok” rovatában fel kell tüntetni a (2) bekezdésben említett, a jármű-honosítási eljárás alapjául szolgáló okmányok azonosítóit is.
(5) A jármű-honosítási eljárásban végzett szemle során eredetiségvizsgálattal kell ellenőrizni a jármű azonosító adatait, valamint a (2) bekezdésben említett okmányait, továbbá meg kell állapítani és elektronikusan rögzíteni a jármű nyilvántartásba vételéhez szükséges - az 1. számú mellékletben foglalt „Műszaki adatlap”-on meghatározott - adatokat. A „Műszaki adatlap” „45. Záradékok” rovatában fel kell tüntetni a (2) bekezdésben említett, a jármű-honosítási eljárás alapjául szolgáló okmányok azonosítóit is.
(5) A jármű-honosítási eljárásban végzett szemle során ellenőrizni kell a jármű azonosító adatait, valamint a (2) bekezdésben említett okmányait, továbbá meg kell állapítani és elektronikusan rögzíteni a jármű nyilvántartásba vételéhez szükséges - az 1. számú mellékletben foglalt „Műszaki adatlap”-on meghatározott - adatokat. A „Műszaki adatlap” „45. Záradékok” rovatában fel kell tüntetni a (2) bekezdésben említett, a jármű-honosítási eljárás alapjául szolgáló okmányok azonosítóit is.
(5) A jármű-honosítási eljárásban végzett szemle során ellenőrizni kell a jármű azonosító adatait, valamint a (2) bekezdésben említett okmányait, továbbá meg kell állapítani és elektronikusan rögzíteni a jármű nyilvántartásba vételéhez szükséges - az 1. számú mellékletben foglalt „Műszaki adatlap”-on meghatározott - adatokat. A „Műszaki adatlap”-on fel kell tüntetni a (2) bekezdésben említett, a jármű-honosítási eljárás alapjául szolgáló okmányok azonosítóit, valamint - gépjárművek esetén - a „Műszaki adatlap”-on fel kell tüntetni a kilométerszámláló műszer által jelzett értéket és a rögzítés időpontját (dátumát) is.
(6) A nyilvántartásba vételhez szükséges típusjellemző adatokat az EK típusjóváhagyással rendelkező járműtípus esetén a járműhöz a gyártó által kiadott „Megfelelőségi nyilatkozat” alapján, az EK típusjóváhagyással nem rendelkező közösségi jármű esetén a származási ország illetékes hatósága által kiadott forgalmi engedély alapján kell megállapítani.
(7) A jármű tulajdonosának kérelmére az eredményes jármű-honosítási eljárás alapján az elektronikusan rögzített adatoknak az eljárásra jogosult hatóság részére történő átadásával kezdeményezhető a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételi eljárás.
(8) A jármű-honosítási eljárás keretében végzett szemlén kívül a 10. §-ban meghatározott forgalomba helyezés előtti vizsgálatot abban az esetben kell elvégezni, ha
a) a származási országban kiadott forgalmi engedély érvényességi idejét meghaladó érvényességi idő megállapítása érdekében a tulajdonos ezt kéri, valamint
b) a szemle során alapos gyanúja merül fel annak, hogy a jármű
ba) nem üzemképes, vagy
bb) a közlekedés biztonságát veszélyezteti, illetve a környezetet súlyosan szennyezi.
E vizsgálat során a már forgalomba helyezett járművek üzemben tartásához az MR.-ben meghatározott közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelmények teljesülését kell ellenőrizni.
(8) A jármű-honosítási eljárás keretében végzett szemlén kívül a 12. §-ban meghatározott időszakos vizsgálatot abban az esetben kell elvégezni, ha a származási országban kiadott forgalmi engedély időbeli hatályát meghaladó idő megállapítása érdekében a tulajdonos ezt kéri.
(9) A jármű-honosítási eljáráshoz kapcsolódóan a gépkocsihoz ki kell adni a környezetvédelmi igazolólapot, ha
a) a gépkocsi rendelkezik a környezetvédelmi megfelelőségről a származási országban kiállított okmánnyal, vagy
b) a jármű-honosítási eljárás keretében elvégzett vizsgálat alapján a jármű környezetvédelmi szempontból megfelelő.
(9) A jármű-honosítási eljárásban kiadott „Műszaki adatlapon” a következő időszakos vizsgálat határidejét a származási országban kiadott forgalmi engedély időbeli hatályával megegyezően, de legfeljebb a 11. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamban kell meghatározni.
(10) A jármű-honosítási eljárásban kiadott „Műszaki adatlap”-on a következő időszakos vizsgálat határidejét a származási országban kiadott forgalmi engedély érvényességi idejével megegyezően kell meghatározni.
(10) Ha a szemle során megállapításra kerül, hogy a jármű nem üzemképes, vagy a közlekedés biztonságát veszélyezteti, illetve a környezetet súlyosan szennyezi, a közlekedési hatóság a „Műszaki adatlap” időbeli hatályaként a „Műszaki adatlap” kiadásának napját tünteti fel.

Gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija típusvizsgálata

5. §
(1) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija típusvizsgálatának ki kell terjednie
a) a járműtípus azonosításához szükséges adatok megállapítására;
b) annak ellenőrzésére, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek, továbbá
c) annak ellenőrzésére, hogy a járműtípus gazdaságosan üzemeltethető-e; ezen belül különösen a jármű
- műszaki jellemzőinek és használati céljának összhangjára;
- technikai megbízhatóságára;
- javítási-karbantartási igényének kielégíthetőségére, valamint
- energia-felhasználásának gazdaságosságára.
(2) Ha a járműtípushoz tartozó járművekből egy év alatt előreláthatólag 50 db-nál, vagy három év alatt 100 db-nál kevesebbet helyeznek belföldön forgalomba, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vizsgálatok köre szűkíthető.

Lassú jármű és pótkocsija típusvizsgálata

6. §
(1) Típusvizsgálat és típusbizonyítvány szükséges
a) a közúti személy- vagy teherszállításra, valamint a közúton pótkocsi vontatására készült lassú jármű, továbbá
b) a lassú jármű közúti teherszállításra készült pótkocsija
tekintetében.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából nem minősül
a) személyszállításra készült lassú járműnek az a jármű, amelyen a vezető ülésén kívül csak egy ülőhely van,
b) teherszállításra vagy pótkocsi vontatására készült lassú járműnek az a jármű, amely csak a rendeltetésszerű használatához szükséges eszközök, illetőleg berendezések szállítására, vontatására készült.
(3) Nem szükséges típusbizonyítvány az MR. 118. §-ában meghatározott lassú jármű (kerti traktor) forgalomba helyezéséhez.
(4) A lassú jármű típusvizsgálatára az 5. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Segédmotoros kerékpár típusvizsgálata

7. §   A segédmotoros kerékpár típusvizsgálatára az 5. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Újabb típusbizonyítvány kiadása

Típusbizonyítvány érvényességének meghosszabbítása, újabb típusbizonyítvány kiadása

8. §
(1) Újabb típusbizonyítvány kiadását kell kérni
a) ha a járműtípuson a típusbizonyítványában meghatározott adatot vagy közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi, munkavédelmi jellemzőt érintő változtatást hajtanak végre,
b) gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija esetében, ha a járműtípusból az 5. § (2) bekezdésében megjelöltet meghaladó mennyiségű járművet helyeznek forgalomba, és a korábbi típusvizsgálat az 5. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott vizsgálatokra nem terjedt ki,
c) ha a járműtípusra vonatkozó típusbizonyítvány érvényességi határideje lejárt.
(1) A Közlekedési Főfelügyelet kérelemre a típusbizonyítvány érvényességi idejét meghosszabbítja, amennyiben a járműtípusnak a típusbizonyítványban meghatározott műszaki jellemzőit a gyártó a típusbizonyítvány kiadása óta nem változtatta meg, és a járműtípus továbbra is megfelel az MR-ben meghatározott előírásoknak. A típusbizonyítvány érvényességi idejének meghosszabbításakor a 4. § (5) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.
(1) A KKF kérelemre a típusbizonyítvány érvényességi idejét meghosszabbítja, amennyiben a járműtípusnak a típusbizonyítványban meghatározott műszaki jellemzőit a gyártó a típusbizonyítvány kiadása óta nem változtatta meg, és a járműtípus továbbra is megfelel az MR-ben meghatározott előírásoknak. A típusbizonyítvány érvényességi idejének meghosszabbításakor a 4. § (5) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.
(1) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága kérelemre a típusbizonyítvány érvényességi idejét meghosszabbítja, amennyiben a járműtípusnak a típusbizonyítványban meghatározott műszaki jellemzőit a gyártó a típusbizonyítvány kiadása óta nem változtatta meg, és a járműtípus továbbra is megfelel az MR-ben meghatározott előírásoknak. A típusbizonyítvány érvényességi idejének meghosszabbításakor a 4. § (5) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.
(1) A közlekedési hatóság kérelemre a típusbizonyítvány érvényességi idejét meghosszabbítja, amennyiben a járműtípusnak a típusbizonyítványban meghatározott műszaki jellemzőit a gyártó a típusbizonyítvány kiadása óta nem változtatta meg, és a járműtípus továbbra is megfelel az MR-ben meghatározott előírásoknak. A típusbizonyítvány érvényességi idejének meghosszabbításakor a 4. § (5) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.
(2) Ha az újabb típusbizonyítvány kiadására
a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alapján kerül sor, a típusvizsgálatot csak a változás által indokolt terjedelemben kell elvégezni,
b) az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt rendelkezés alapján kerül sor, a típusvizsgálatnak a korábban nem vizsgált vagy kifogásolt követelményekre kell kiterjednie.
(2) Újabb típusbizonyítvány kiadását kell kérni, ha a gyártó a járműtípuson a típusbizonyítványban meghatározott adatot vagy közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi munkavédelmi jellemzőit érintő változtatást hajt végre. Az újabb típusbizonyítvány kiadása során a típusvizsgálatot csak a változtatás által indokolt terjedelemben kell elvégezni.

III. FEJEZET
JÁRMŰVEK ÖSSZEÉPÍTÉSE

Összeépítés

9. §
(1) A jármű összeépítéséhez szükséges engedélyt veszélyes áru szállítására készülő jármű esetében a Közlekedési Főfelügyelet, egyébként a fővárosi, illetőleg megyei tanács végrehajtó bizottságának közlekedési feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megbízása alapján és nevében eljáró területi közlekedési szerv (a továbbiakban együtt: területi közlekedési felügyelet) adja. Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell az 1. számú mellékletben felsoroltak közül az elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt. A területi közlekedési felügyelet a kérelmező költségére külső szakértőt is igénybe vehet.
(1) A jármű összeépítéséhez szükséges engedélyt veszélyes áru szállítására készülő jármű esetében a Közlekedési Főfelügyelet, megyei, fővárosi közlekedési felügyelet adja. Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell az 1. számú mellékletben felsoroltak közül az elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt. A területi közlekedési felügyelet a kérelmező költségére külső szakértőt is igénybe vehet.
(1) A jármű összeépítéséhez szükséges engedélyt a területi közlekedési felügyelet adja ki. Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell az 1. számú mellékletben felsoroltak közül az elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt. A területi közlekedési felügyelet a kérelmező költségére külső szakértőt is igénybe vehet.
(1) A jármű összeépítéséhez szükséges engedélyt a területi közlekedési felügyelet adja ki. Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell az 1. számú mellékletben felsoroltak közül az elbíráláshoz szükséges, a KFF által vezetett szakértői névjegyzékbe a járműtervezés műszaki szakterületen bejegyzett szakértő által készített, vagy ellenjegyzett műszaki dokumentációt. A területi közlekedési felügyelet a kérelmező költségére külső szakértőt is igénybe vehet.
(1) A jármű összeépítése esetén - a 9/A. §-ban meghatározott egyedi és kis sorozatú gyártás esetét kivéve - a területi közlekedési felügyelet - díj ellenében, kérelemre - egy naptári évig érvényes összeépítési engedélyt ad ki. Az összeépítési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az 1. számú mellékletben felsoroltak közül az elbíráláshoz szükséges, a Magyar Mérnöki Kamara által vezetett szakértői névjegyzékbe a járműtervezés műszaki szakterületén bejegyzett szakértő által ellenjegyzett műszaki dokumentációt.
(1) A jármű összeépítése esetén - a 9/A. §-ban meghatározott egyedi és kis sorozatú gyártás esetét kivéve - az NKH regionális igazgatósága - díj ellenében, kérelemre - egy naptári évig érvényes összeépítési engedélyt ad ki. Az összeépítési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az 1. számú mellékletben felsoroltak közül az elbíráláshoz szükséges, a Magyar Mérnöki Kamara által vezetett szakértői névjegyzékbe a járműtervezés műszaki szakterületén bejegyzett szakértő által ellenjegyzett műszaki dokumentációt.
(1) A jármű összeépítése esetén - a 9/A. §-ban meghatározott egyedi és kis sorozatú gyártás esetét kivéve - a közlekedési hatóság - díj ellenében, kérelemre - egy naptári évig érvényes összeépítési engedélyt ad ki. Az összeépítési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az 1. számú mellékletben felsoroltak közül az elbíráláshoz szükséges, a Magyar Mérnöki Kamara által vezetett szakértői névjegyzékbe a járműtervezés műszaki szakterületén bejegyzett szakértő által ellenjegyzett műszaki dokumentációt.
(1) A jármű összeépítése esetén - a 9/A. §-ban meghatározott egyedi és kis sorozatú gyártás esetét kivéve - a közlekedési hatóság igazgatási szolgáltatási díj ellenében, kérelemre összeépítési engedélyt ad ki. Az összeépítési engedély időbeli hatálya egy év. Az összeépítési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az 1. számú melléklet I. Jármű összeépítéséhez szükséges műszaki dokumentációk részében meghatározott, a közúti közlekedésről szóló törvény szerint szakértői tevékenység folytatására járműtervezés műszaki szakterületen jogosult szakértő által ellenjegyzett műszaki dokumentációt.
(1) A jármű összeépítése esetén - a 9/A. §-ban meghatározott egyedi és kis sorozatú gyártás esetét kivéve - a közlekedési hatóság igazgatási szolgáltatási díj ellenében, kérelemre összeépítési engedélyt ad ki. Az összeépítési engedély időbeli hatálya egy év. Az összeépítési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az 1. számú melléklet I. Jármű összeépítéséhez szükséges műszaki dokumentációk részében meghatározott, a közúti közlekedésről szóló törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerint szakértői tevékenység folytatására járműtervezés műszaki szakterületen jogosult szakértő által ellenjegyzett műszaki dokumentációt.
(2) Az összeépítési engedélyben a területi közlekedési felügyelet feltételeket határozhat meg. Az előírt feltételek teljesítését - az engedélyben meghatározott esetekben - a területi közlekedési felügyelet az engedély záradékolásával igazolja.
(2) Az összeépítési engedély - a (3)-(6) bekezdésekben meghatározott követelmények betartásával - abban az esetben adható ki, ha a létrehozni kívánt jármű megfelel az egyedi forgalomba helyezés engedélyezésére vonatkozóan a 4. §-ban meghatározott feltételeknek. Az összeépítési engedélyben a területi közlekedési felügyelet feltételeket határozhat meg. Az előírt feltételek teljesítését - az engedélyben meghatározott esetekben - a területi közlekedési felügyelet az engedély záradékolásával igazolja.
(2) Az összeépítési engedély - a (3)-(6) bekezdésekben meghatározott követelmények betartásával - abban az esetben adható ki, ha a létrehozni kívánt jármű megfelel az egyedi forgalomba helyezés engedélyezésére vonatkozóan a 4. §-ban meghatározott feltételeknek. Az összeépítési engedélyben az NKH regionális igazgatósága feltételeket határozhat meg. Az előírt feltételek teljesítését - az engedélyben meghatározott esetekben - az NKH regionális igazgatósága az engedély záradékolásával igazolja.
(2) Az összeépítési engedély - a (3)-(6) bekezdésekben meghatározott követelmények betartásával - abban az esetben adható ki, ha a létrehozni kívánt jármű megfelel az egyedi forgalomba helyezés engedélyezésére vonatkozóan a 4. §-ban meghatározott feltételeknek. Az összeépítési engedélyben a közlekedési hatóság feltételeket határozhat meg. Az előírt feltételek teljesítését - az engedélyben meghatározott esetekben - a közlekedési hatóság az engedély záradékolásával igazolja.
(3) Járművet összeépíteni csak kísérleti célra vagy olyan különleges egyedi rendeltetésre szabad, amelyre a hazai kereskedelem járművet nem forgalmaz. Összeépíthető ezenkívül pótkocsi és 30 évnél régebbi típusú (modellű) gépjármű, valamint a - Magyar Nemzeti Autósport Szövetség Technikai Bizottságának szakvéleménye alapján - az igazolt sportegyesület vagy versenyző tulajdonában lévő, kizárólag versenyzési célra készülő, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) sportszabályainak megfelelő feljavított túrakocsi és feljavított terepjáró kocsi.
(3) Járművet összeépíteni csak kísérleti célra vagy olyan különleges egyedi rendeltetésre szabad, amelyre a hazai kereskedelem járművet nem forgalmaz. Összeépíthető ezenkívül pótkocsi és muzeális jellegű jármű, valamint - a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség Technikai Bizottságának szakvéleménye alapján - az igazolt sportegyesület vagy versenyző tulajdonában lévő, kizárólag versenyzési célra készülő, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) sportszabályainak megfelelő, „feljavított túrakocsi” és „feljavított terepjáró kocsi” osztályba sorolt gépkocsi.
(3) Jármű összeépítéssel történő létrehozása kizárólag az a)-e) pontokban meghatározott esetekben engedélyezhető.
a) az egyedi vagy kis sorozatú gyártásra a 9/A. §-ban meghatározott feltételek szerint,
b) különleges - a közúti áruszállításra nem alkalmas - egyedi rendeltetésű, 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó lassú jármű (munkagép),
c) legfeljebb 1500 kg megengedett legnagyobb össztömegű fék nélküli vagy ráfutófékes pótkocsi,
c) legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű fék nélküli vagy ráfutófékes pótkocsi,
d) a 19/A. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő muzeális jellegű jármű, továbbá
e) sportegyesület vagy igazolt versenyző tulajdonában lévő, kizárólag versenyzési célra készülő, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) sportszabályainak megfelelő, „feljavított túrakocsi” és „feljavított terepjáró kocsi” osztályba sorolt gépkocsi, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség Technikai Bizottságának szakvéleménye alapján.
e) az MR. 112/B. és 112/C. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő jármű.
(3) Jármű összeépítéssel történő létrehozása kizárólag az a)-f) pontokban meghatározott esetekben engedélyezhető:
a) az egyedi vagy kis sorozatú gyártásra a 9/A. §-ban meghatározott feltételek szerint,
b) különleges - a közúti áruszállításra nem alkalmas - egyedi rendeltetésű, 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó lassú jármű (munkagép),
c) legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű fék nélküli vagy ráfutófékes pótkocsi,
d) a 19/A. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő muzeális jellegű jármű, továbbá
e) az MR. 112/B. és 112/C. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő jármű,
f) trolibusz.
(4) Nem szükséges előzetes hatósági engedély a segédmotoros kerékpárnak, a közúton személy- vagy teherszállítást nem végző, pótkocsit nem vontató lassú járműnek és az MR. 118. §-ában említett lassú járműnek, valamint a lassú jármű teherszállítást nem végző pótkocsijának az összeépítéséhez.
(4) Nem kell előzetes hatósági (összeépítési) engedély a segédmotoros kerékpárnak, a közúton személy- vagy teherszállítást nem végző, pótkocsit nem vontató lassú járműnek és az MR 118. §-ában említett lassú járműnek, valamint a lassú jármű teherszállítást nem végző pótkocsijának az összeépítéséhez.
(4) Nem kell előzetes hatósági (összeépítési) engedély a közúton személy- vagy teherszállítást nem végző, pótkocsit nem vontató lassú járműnek és az MR. 118. §-ában említett lassú járműnek, valamint a lassú jármű teherszállítást nem végző pótkocsijának az összeépítéséhez.
(3) Járművet összeépíteni csak kísérleti célra vagy olyan különleges egyedi rendeltetésre szabad, amelyre a hazai kereskedelem járművet nem forgalmaz. Összeépíthető ezen kívül pótkocsi és 30 évnél régebbi típusú (modellű) gépjármű.
(5) Jármű összeépítéséhez, új, felújított, javított, illetőleg bontás során kinyert és javítás nélkül beépíthetőnek minősített alkatrészek használhatók. Ezekre az alkatrészekre - a gyári új alkatrészek kivételével - a pótalkatrészekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(6) Lassú jármű összeépítés útján nem készülhet gépkocsialváz vagy karosszéria felhasználásával.
(7) Az összeépített járművet forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni a területi közlekedési felügyeletnek. A vizsgálatot az összeépítésre adott engedély birtokában lehet kérni. Ha a területi közlekedési felügyelet az összeépítésre feltételt szabott, a feltétel teljesítését is igazolni kell. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a 10. § (6) bekezdésében meghatározottakat, valamint az összeépítés engedélyben foglaltak megtartását kell ellenőrizni.
(7) Az összeépített járművet forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni a területi közlekedési felügyeletnek. Az összeépített jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálata során az érvényes összeépítési engedély egyedi forgalomba helyezési engedélynek minősül. Ha a területi közlekedési felügyelet az összeépítésre feltételt állapított meg, a feltétel teljesítését is igazolni kell.
(7) Az összeépített járművet forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni az NKH regionális igazgatóságának. Az összeépített jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálata során az érvényes összeépítési engedély egyedi forgalomba helyezési engedélynek minősül. Ha az NKH regionális igazgatósága az összeépítésre feltételt állapított meg, a feltétel teljesítését is igazolni kell.
(7) Az összeépített járművet forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni a közlekedési hatóságnak. Az összeépített jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálata során az érvényes összeépítési engedély egyedi forgalomba helyezési engedélynek minősül. Ha a közlekedési hatóság az összeépítésre feltételt állapított meg, a feltétel teljesítését is igazolni kell.

Egyedi és kis sorozatú gyártás

9/A. §
(1) Az egyedi és kis sorozatú gyártás (a továbbiakban együtt: kis sorozatú gyártás) útján létrehozott járművekre az előzetes összeépítési engedélyt - díj ellenében, kérelemre - a KKF adja ki.
(1) Az egyedi és kis sorozatú gyártás (a továbbiakban együtt: kis sorozatú gyártás) útján létrehozott járművekre az előzetes összeépítési engedélyt - díj ellenében, kérelemre - az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága adja ki.
(1) Az egyedi és kis sorozatú gyártás (a továbbiakban együtt: kis sorozatú gyártás) útján létrehozott járművekre az előzetes összeépítési engedélyt - igazgatási szolgáltatási díj ellenében, kérelemre - a közlekedési hatóság adja ki.
(2) Kis sorozatú gyártással
a) a járműtípus sorozatgyártásának előkészítéseként (prototípus, „null-széria”),
b) a többlépcsős gyártás befejezéseként teljes jármű, illetőleg
c) a gyártó által előkészített és az összeépítő részére átadott dokumentáció és technológia alkalmazásával - e célra készült egyedi karosszéria (alváz) felhasználásával - kialakított egyedi jármű (ún. „kit-car”)
hozható létre.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott járművet kis sorozatú gyártással közúti járműgyártó tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet hozhat létre.
(4) Kis sorozatú gyártás esetén az előzetes összeépítési engedélyt - a 9. § (1) bekezdésben meghatározott eljárás alkalmazásával és feltételek esetén, a létrehozott járművek számának megfelelően az összeépítés engedélyezésére külön jogszabályban járművenként meghatározott díj ellenében - a KKF abban az esetben adja ki, ha
a) a gyártási dokumentáció alapján valószínűsíthetően a jármű kielégíti az MR.-ben meghatározott követelményeket, valamint
b) a gyártó biztosítja a prototípus elkészült mintadarabja esetében, valamint a gyártás meghatározott szakaszaiban a hatósági ellenőrzés feltételeit.
(4) Kis sorozatú gyártás esetén az előzetes összeépítési engedélyt - a 9. § (1) bekezdésben meghatározott eljárás alkalmazásával és feltételek esetén, a létrehozott járművek számának megfelelően az összeépítés engedélyezésére külön jogszabályban járművenként meghatározott díj ellenében - az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága abban az esetben adja ki, ha
a) a gyártási dokumentáció alapján valószínűsíthetően a jármű kielégíti az MR.-ben meghatározott követelményeket, valamint
b) a gyártó biztosítja a prototípus elkészült mintadarabja esetében, valamint a gyártás meghatározott szakaszaiban a hatósági ellenőrzés feltételeit.
(4) Kis sorozatú gyártás esetén az előzetes összeépítési engedélyt - a 9. § (1) bekezdésben meghatározott eljárás alkalmazásával és feltételek esetén, a létrehozott járművek számának megfelelően az összeépítés engedélyezésére külön jogszabályban járművenként meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ellenében - a közlekedési hatóság abban az esetben adja ki, ha
a) a gyártási dokumentáció alapján valószínűsíthetően a jármű kielégíti az MR.-ben meghatározott követelményeket, valamint
b) a gyártó biztosítja a prototípus elkészült mintadarabja esetében, valamint a gyártás meghatározott szakaszaiban a hatósági ellenőrzés feltételeit.
(5) Α (4) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott vizsgálatokhoz a KKF a kérelmező költségére szakértőt vehet igénybe.
(5) Α (4) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott vizsgálatokhoz az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a kérelmező költségére szakértőt vehet igénybe.
(5) Α (4) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott vizsgálatokhoz a közlekedési hatóság a kérelmező költségére szakértőt vehet igénybe.
(6) A kis sorozatú gyártás engedélyezésekor a rendelet Függelékeinek a kis sorozatú gyártásra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
(7) A kis sorozatú gyártással létrehozott járművekre kiadott sorozat összeépítési engedély a kiadásától számított egy évig érvényes. Az érvényes sorozat összeépítési engedély sorozat forgalomba helyezési engedélynek minősül.
(7) Az egyedi összeépítési engedély egyedi forgalomba helyezési engedélynek, a sorozat összeépítési engedély sorozat forgalomba helyezési engedélynek minősül, amelyek időbeli hatálya a kiadásuktól számított egy év.

IV. FEJEZET
GÉPJÁRMŰRE, MEZŐGAZDASÁGI VONTATÓRA ÉS EZEK PÓTKOCSIJÁRA VONATKOZÓ EGYEDI MŰSZAKI VIZSGÁLATOK

Forgalomba helyezés előtti vizsgálat

10. §
(1) A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót, valamint ezek pótkocsiját - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a belföldi forgalomba helyezés előtt a területi közlekedési felügyeletnél forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni.
(1) A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót, valamint ezek pótkocsiját - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a belföldi forgalomba helyezés előtt az NKH regionális igazgatóságánál forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni.
(1) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató, és ezek pótkocsija - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a közlekedési hatóság által végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján helyezhető forgalomba. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzésére irányuló kérelmet a közlekedési hatóság, vagy a közlekedési hatóság által engedélyezett gépjárműfenntartó szervezet által üzemeltetett vizsgáló állomáson (a továbbiakban együtt: vizsgáló állomás) lehet benyújtani. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat keretében végzett környezetvédelmi felülvizsgálatot a környezetvédelmi felülvizsgálatról szóló jogszabályban meghatározott módon kell elvégezni.
(2) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzését a területi közlekedési felügyelettől kell kérni. A kitűzött vizsganapról szóló értesítés a telephelyről a vizsgálat helyére, illetőleg onnan a telephelyre való közlekedéshez egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt helyettesít.
(2) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzését - általános, sorozat, illetőleg egyedi forgalomba helyezési engedély alapján - a területi közlekedési felügyelettől kell kérni. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése és a forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzése összevontan, egy eljárásban is lefolytatható. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzésére kitűzött időpontra szóló értesítés a telephelyről a vizsgálat helyére, illetőleg onnan a telephelyre való közlekedéshez egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt helyettesíti.
(2) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzését - általános, sorozat, illetőleg egyedi forgalomba helyezési engedély alapján - az NKH regionális igazgatóságától kell kérni. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése és a forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzése összevontan, egy eljárásban is lefolytatható. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzésére kitűzött időpontra szóló értesítés a telephelyről a vizsgálat helyére, illetőleg onnan a telephelyre való közlekedéshez egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt helyettesíti.
(2) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzését általános, sorozat, illetőleg egyedi forgalomba helyezési engedély alapján kell kérni a közlekedési hatóságtól. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése és a forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzése összevontan, egy eljárásban is lefolytatható.
(3) A gyártó, a forgalmazó, a javító vagy az üzemeltető kérelmére a területi közlekedési felügyelet - a vizsgálati feltételek megléte esetében - a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot a kérelmező telephelyén is elvégezheti.
(3) A gyártó, a forgalmazó, a javító vagy az üzemeltető kérelmére az NKH regionális igazgatósága - a vizsgálati feltételek megléte esetében - a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot a kérelmező telephelyén is elvégezheti.
(3) A gyártó, a forgalmazó, a javító vagy az üzemeltető kérelmére a közlekedési hatóság - a vizsgálati feltételek megléte esetében - a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot a kérelmező telephelyén is elvégezheti.
(4) A Közlekedési Főfelügyelet a belföldi gyártót, illetőleg a kereskedelmi forgalmazót feljogosíthatja arra, hogy az általa értékesített új jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatát - jóváhagyott technológia és meghatározott feltételek alapján - elvégezze. A vizsgálati jogosultság meghatározott járműtípusokra korlátozható. A vizsgálatok szabályszerűségét a területi közlekedési felügyelet ellenőrzi. Ha az ellenőrzés hiányosságot állapít meg, a területi közlekedési felügyelet a vizsgálati jogosultságot a hiányosság megszüntetéséig felfüggeszti és - ha az indokolt - javasolja a Közlekedési Főfelügyeletnek a vizsgálati jogosultság visszavonását.
(4) Forgalomba helyezés előtti vizsgálatra nem kell bemutatni azt a járművet, amelynek forgalomba helyezése a Függelékek alkalmazásával kiadott típusbizonyítvány alapján kiállított megfelelőségi nyilatkozattal történik. A jármű forgalmazójának a forgalomba helyezéshez kapcsolódó tevékenységét - a forgalmazót terhelő felügyeleti díj ellenében - a KKF ellenőrzi.
(4) Nem kell forgalomba helyezés előtti vizsgálatra bemutatni azt a forgalmazó által értékesített járművet, amelynek típusára vonatkozóan a KKF a Függelékek alkalmazásával lefolytatott típusjóváhagyási eljárásban Megfelelőségi nyilatkozat alkalmazásával történő forgalomba helyezést engedélyezett. A forgalomba helyezés előtti megvizsgálás alól történő mentesítés feltételeként meghatározott követelmények teljesítését a KKF ellenőrzi.
(4) Nem kell forgalomba helyezés előtti vizsgálatra bemutatni azt a forgalmazó által értékesített járművet, amelynek típusára vonatkozóan az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a Függelékek alkalmazásával lefolytatott típusjóváhagyási eljárásban Megfelelőségi nyilatkozat alkalmazásával történő forgalomba helyezést engedélyezett. A forgalomba helyezés előtti megvizsgálás alól történő mentesítés feltételeként meghatározott követelmények teljesítését az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága ellenőrzi.
(4) Nem kell forgalomba helyezés előtti vizsgálatra bemutatni azt a forgalmazó által értékesített járművet, amelynek típusára vonatkozóan a közlekedési hatóság a Függelékek alkalmazásával lefolytatott típusjóváhagyási eljárásban Megfelelőségi nyilatkozat alkalmazásával történő forgalomba helyezést engedélyezett. A forgalomba helyezés előtti megvizsgálás alól történő mentesítés feltételeként meghatározott követelmények teljesítését a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(4a) A közlekedési hatóság a megfelelőségi nyilatkozat alkalmazásával történő forgalomba helyezési eljárás keretében a jármű műszaki adatainak a típus-adatbázissal való összevetését haladéktalanul, de legfeljebb öt napon belül elvégzi. Ezen eljárás során a „Műszaki adatlap” kiadása mellett a jármű ellenőrzött műszaki adatait a közlekedési hatóság elektronikus úton adja át a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv (a továbbiakban: Nyilvántartó) részére.
(4b) Amennyiben az új jármű kereskedelmi forgalomba hozatala vizsgáló állomáson történik, a (4) bekezdésben meghatározott eljárás során kiadott vagy elektronikusan átadott „Műszaki adatlap” adatainak kiegészítésével kiadott új „Műszaki adatlapon” - a változtatással érintett jellemzők MR.-ben foglaltaknak való megfelelősége ellenőrzésére korlátozott időszakos vizsgálat alkalmazásával - a vizsgabiztos megállapíthatja
a) a vonószerkezettel felszerelt jármű vontatásra való alkalmasságát, amennyiben a járműtípus a típusbizonyítvány alapján vontatásra alkalmas, valamint
b) a megkülönböztető- és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján jogosult üzemben tartó járműve esetében a jármű figyelmeztető- vagy megkülönböztető jelzésekkel való felszereltségét.
(5) A típusbizonyítvánnyal rendelkező jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálata során a típusbizonyítvány adataival való egyezést, továbbá - az MR. 5-8., 17., 19., 21. §-okban foglaltak kivételével - az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az ezekre vonatkozó külön feltételek teljesítését kell ellenőrizni.
(5) Az általános forgalomba helyezési engedély alapján végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a típusbizonyítvány adataival való egyezést, továbbá - az MR 5-8., 17., 19., 21. §-okban foglaltak kivételével - az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni.
(6) Az olyan jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálata során, amelyhez típusbizonyítvány nem szükséges, az üzemeltetési műszaki feltételekre vonatkozó előírások megtartásán kívül az MR. 30. § (3)-(12) és (16)-(20) bekezdéseiben, 32. § (2)-(6) és (8) bekezdéseiben, 34., 38., 40., 42., 44., 46., 48., 50., 52., 55., 57., 59., 61., 63., 65., 69., 71. és 75. §-ában foglaltak megtartását is ellenőrizni kell.
(6) A sorozat és egyedi forgalomba helyezési engedély alapján végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a forgalomba helyezési engedélyben, illetőleg összeépítési engedélyben foglalt adatokkal való egyezést, az azokban foglalt feltételek teljesítését, továbbá - az MR 5-8., 17., 19., 21. §-okban foglaltak kivételével - az üzemeltetési műszaki feltételek, valamint az MR 38., 40., 42., 44., 46., 48., 50., 52., 55., 57., 59., 61., 63., 65., 69., 71. §-aiban foglaltak megtartását kell ellenőrizni.
(6) A sorozat és az egyedi forgalomba helyezési engedély alapján végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a forgalomba helyezési engedélyben, illetőleg az összeépítési engedélyben foglalt adatokkal való egyezést, az azokban foglalt feltételek teljesítését, továbbá - az MR 5-8., 17., 19., 21. §-aiban foglaltak kivételével - az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni.
(7) A forgalomba helyezés előtti vizsgálatot a Közlekedési Főfelügyelet által - a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium jóváhagyásával - kiadott vizsgálati szabályzatban előírt módon kell végezni.
(7) A használt gépjármű és pótkocsi forgalomba helyezés előtti vizsgálata során integrált vizsgálatot is kell végezni.
(7) A használt gépjármű és a gépjármű pótkocsija forgalomba helyezés előtti vizsgálata során - a muzeális jellegű jármű kivételével - külön jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén előzetes eredetiségvizsgálatot is kell végezni.
(8) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a területi közlekedési felügyelet nevében kijelölt hatósági jármű-műszaki vizsgabiztos (a továbbiakban: vizsgabiztos) jár el. A vizsgabiztosra vonatkozó követelményeket a 12/A. § határozza meg.
(8) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat során az NKH regionális igazgatósága nevében kijelölt hatósági jármű-műszaki vizsgabiztos (a továbbiakban: vizsgabiztos) jár el. A vizsgabiztosra vonatkozó követelményeket a 12/A. § határozza meg.
(8) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a hatósági szerződéssel rendelkező vizsgáló állomás tanúsító szervezetként jár el (a továbbiakban: tanúsító vizsgáló állomás).
(9) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat technológiáját, a tárgyi feltételeket és az ügyrendet az 5. számú melléklet tartalmazza.
(9) A tanúsító vizsgáló állomáson a jármű műszeres és vizuális vizsgálatát, a mérési adatok rögzítését a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező műszaki vizsgabiztos (a továbbiakban: vizsgabiztos) végzi.
(9) A vizsgáló állomáson a jármű műszeres és vizuális vizsgálatát, a mérési adatok rögzítését a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező műszaki vizsgabiztos (a továbbiakban: vizsgabiztos) végzi.
(10) Az érvényes típusbizonyítvány jogosítottja, illetőleg az általa a 4. § (3) bekezdése szerint bejelentett közreműködő kereskedő a területi közlekedési felügyeletnél bejelentheti azokat a telephelyeit, amelyeken a 6. számú mellékletben meghatározottak szerint az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat tartalmára, a vizsgálatot végző személyre, valamint az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat alapján adott nyilatkozat (a továbbiakban: tanúsítvány) tartalmára, formájára, kezelésének és nyilvántartásának módjára vonatkozó követelményeket teljesíti.
(10) Az érvényes típusbizonyítvány jogosítottja, illetőleg az általa a 4. § (3) bekezdése szerint bejelentett közreműködő kereskedő az NKH regionális igazgatóságánál bejelentheti azokat a telephelyeit, amelyeken a 6. számú mellékletben meghatározottak szerint az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat tartalmára, a vizsgálatot végző személyre, valamint az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat alapján adott nyilatkozat (a továbbiakban: tanúsítvány) tartalmára, formájára, kezelésének és nyilvántartásának módjára vonatkozó követelményeket teljesíti.
(10) Az érvényes típusbizonyítvány jogosítottja, illetőleg az általa a 4. § (3) bekezdése szerint bejelentett közreműködő kereskedő a közlekedési hatóságnál bejelentheti azokat a telephelyeit, amelyeken a 6. számú mellékletben meghatározottak szerint az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat tartalmára, a vizsgálatot végző személyre, valamint az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat alapján adott nyilatkozat (a továbbiakban: tanúsítvány) tartalmára, formájára, kezelésének és nyilvántartásának módjára vonatkozó követelményeket teljesíti.
(10) A forgalomba helyezés előtti vizsgálathoz biztosítandó tárgyi feltételeket, a technológiát, és az ügyrendet az 5. számú melléklet tartalmazza.
(11) A vizsgabiztos a (10) bekezdésben foglaltak szerint bejelentett telephelyen végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során - az (5) bekezdésben foglalt üzemeltetési műszaki feltételek megtartása tekintetében - elfogadhatja a tanúsítványt.
(11) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján a közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősített M1 és N1 kategóriába tartozó gépkocsi, valamint L kategóriába tartozó motorkerékpár és segédmotoros kerékpár esetében meg kell állapítani és a Műszaki adatlapon rögzíteni, hogy a jármű a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény szerinti személygépkocsi vagy motorkerékpár-e.
(12) A vizsgabiztos a forgalomba helyezés előtti vizsgálat során ellenőrzi a (10) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését is. Ha az ellenőrzés hiányosságot állapít meg, akkor a területi közlekedési felügyelet a (11) bekezdésben foglaltak szerinti forgalomba helyezés előtti vizsgálat végzését megtagadja, illetőleg a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeire vonatkozó külön jogszabály szerint jár el.
(12) A vizsgabiztos a forgalomba helyezés előtti vizsgálat során ellenőrzi a (10) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését is. Ha az ellenőrzés hiányosságot állapít meg, akkor az NKH regionális igazgatósága a (11) bekezdésben foglaltak szerinti forgalomba helyezés előtti vizsgálat végzését megtagadja, illetőleg a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeire vonatkozó külön jogszabály szerint jár el.
(12) A vizsgabiztos a forgalomba helyezés előtti vizsgálat során ellenőrzi a (10) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését is. Ha az ellenőrzés hiányosságot állapít meg, akkor a közlekedési hatóság a (11) bekezdésben foglaltak szerinti forgalomba helyezés előtti vizsgálat végzését megtagadja, illetőleg a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeire vonatkozó külön jogszabály szerint jár el.
(12) A (11) bekezdésben meghatározottak tekintetében a fellebbezési eljárásban a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete szakértőként jár el.
(13) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján a közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősített M1 és N1 kategóriába tartozó gépkocsi esetében meg kell állapítani, hogy a gépkocsi a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény hatálya alá tartozik-e. E megállapítással szemben lefolytatott jogorvoslati eljárásba szakhatóságként be kell vonni a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetét is.
(13) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján a közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősített M1 és N1 kategóriába tartozó gépkocsi esetében meg kell állapítani, hogy a gépkocsi a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény hatálya alá tartozik-e. E megállapítással szemben lefolytatott jogorvoslati eljárásba be kell vonni a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetét is.

Forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredményén alapuló intézkedések

11. §
(1) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a jármű a 10. § (5) illetőleg (6) bekezdésében említetteknek megfelel, ki kell tölteni a forgalmi engedélyt - megjelölve abban az első időszakos vizsgálat határidejét is - és ki kell adni a rendszámtáblát (rendszámtáblákat).
(1) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint - a 10. § (5), illetőleg (6) bekezdésében foglalt követelmények alapján - a jármű a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmasnak minősül, akkor ki kell adni az erről szóló igazolást, megjelölve abban az első időszakos vizsgálat határidejét.
(1) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint - a 10. § (5), illetőleg (6) bekezdésében foglalt követelmények alapján - a jármű a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmasnak minősül, akkor ki kell adni az erről szóló igazolást, megjelölve abban az első időszakos vizsgálat határidejét. Az első időszakos vizsgálat határidejét a jármű forgalomba helyezésének napjától kell számítani. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredményéről szóló igazolás a jármű forgalomba helyezéséhez 60 napig használható fel.
(1) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a jármű a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmasnak minősül, illetve a 10. § (4) bekezdésben meghatározott esetben ki kell adni az 1. számú mellékletben meghatározott „Műszaki adatlapot”, amely tartalmazza a jármű forgalomba helyezéséhez szükséges műszaki adatokat, a jármű közlekedésbiztonsági megfelelőségének igazolását, valamint az első időszakos vizsgálat határidejeként a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot. A Műszaki adatlap az új jármű értékesítését követő 15 napig, de legfeljebb a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot követő 90 napig használható fel a jármű forgalomba helyezéséhez.
(1) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a jármű a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmasnak minősül, illetve a 10. § (4) bekezdésben meghatározott esetben ki kell adni az 1. számú mellékletben meghatározott „Műszaki adatlapot”, amely tartalmazza:
a) a jármű forgalomba helyezéséhez szükséges műszaki adatokat,
b) a jármű közlekedésbiztonsági megfelelőségének igazolását, valamint
c) a forgalmi engedély érvényességi idejeként a következő időszakos vizsgálat határidejét.
(1) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a jármű a közúti forgalomban való részvételre műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból alkalmasnak minősül, ki kell adni a megfelelt minősítésű „Műszaki adatlapot”, amely tartalmazza:
a) a jármű forgalomba helyezéséhez szükséges műszaki és környezetvédelmi adatokat,
b) a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének igazolását, valamint
c) a forgalmi engedély időbeli hatályaként a következő időszakos vizsgálat határidejét.
(1) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a jármű a közúti forgalomban való részvételre műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból alkalmasnak minősül, illetve a 10. § (4) bekezdésben meghatározott esetben ki kell adni a megfelelt minősítésű „Műszaki adatlapot”, amely tartalmazza:
a) a jármű forgalomba helyezéséhez szükséges műszaki és környezetvédelmi adatokat,
b) a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének igazolását, valamint
c) a forgalmi engedély időbeli hatályaként a következő időszakos vizsgálat határidejét, valamint - gépjárművek esetén - a kilométer-számláló műszer által jelzett értéket és a rögzítés időpontját (dátumát) is.
(2) Az időszakos vizsgálat határidejét
a) közforgalmú személyszállításra használt vagy megkülönböztető jelzések használatára jogosult járműnél egy évben,
a) autóbuszoknál, illetőleg közforgalmú személyszállításra használt vagy megkülönböztető jelzések használatára jogosult egyéb járműveknél egy évben,
aa) nemzetközi forgalomban használt és 20 főnél több személy szállítására alkalmas autóbusznál a gyártási évet követő 8 naptári éven túl 6 hónapban,
b) egyéb személygépkocsinál, motorkerékpárnál és ezek pótkocsijánál
- új jármű esetében három évben,
- használt jármű esetében a jármű gyártási évét követő 3 naptári éven belül három évben, 3 naptári éven túl két évben,
b) egyéb személygépkocsinál, motorkerékpárnál és ezek pótkocsijánál, valamint mezőgazdasági vontatónál
- új jármű esetében három évben,
- használt jármű esetében a gyártási évét követő 3 naptári éven belül három évben, 3 naptári éven túl két évben,
c) minden egyéb járműnél a jármű gyártási évét követő
- 4 naptári éven belül két évben,
- 4 naptári éven túl egy évben
kell meghatározni. A vizsgálatot végző szerv a jármű műszaki állapota alapján az a)-c) pontokban foglaltaknál rövidebb határidőt is megállapíthat.
(2) A „Műszaki adatlap” a jármű forgalomba helyezéséhez a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot követő 90 napig használható fel.
(2) A „Műszaki adatlap” a jármű forgalomba helyezéséhez a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot követő hat hónapig, de legfeljebb a forgalomba helyezési engedély időbeli hatályának lejártáig használható fel.
(3) Ha a járműnek a típusbizonyítványban rögzített vagy a forgalomba helyezés előtti vizsgálata során megállapított tulajdonságai indokolják, a forgalomban való részvételt a Közlekedési Főfelügyelet által meghatározott szempontok szerint korlátozni kell, illetőleg külön feltételekhez kell kötni. A korlátozást, illetőleg a feltételeket a jármű forgalmi engedélyében fel kell tüntetni.
(3) Az időszakos vizsgálat határidejét
a) az autóbusznál, a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépkocsinál és pótkocsinál, illetőleg a személytaxinál és a személymentő gépkocsinál egy évben,
b) a motorkerékpárnál, a mezőgazdasági vontatónál, a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsinál, valamint a motorkerékpár, a személygépkocsi és a mezőgazdasági vontató pótkocsijánál
ba) új jármű esetében négy évben,
bb) használt jármű esetében a forgalomba helyezés évét követő három naptári éven belül három évben, 3 naptári éven túl két évben,
bb) használt jármű esetében az első használatba vétel évét követő három naptári éven belül három évben, 3 naptári éven túl két évben,
c) a közforgalmú személyszállításra használt vagy megkülönböztető jelzések használatára jogosult járműnél egy évben,
d) a nemzetközi forgalomban használt és 20 főnél több személy szállítására alkalmas autóbusznál a forgalomba helyezés évét követő 8 naptári éven túl 6 hónapban,
d) a nemzetközi forgalomban használt és 20 főnél több személy szállítására alkalmas autóbusznál az első használatba vétel évét követő 8 naptári éven túl 6 hónapban,
d) a nemzetközi forgalomban használt autóbusznál a külön jogszabályban meghatározott feltételek meg nem tartása esetén fél évben, egyéb esetben egy évben,
e) minden egyéb járműnél a jármű forgalomba helyezésének évét követő
ea) 4 naptári éven belül két évben,
eb) 4 naptári éven túl egy évben
kell meghatározni. A jármű műszaki állapota alapján az a)-e) pontokban foglaltaknál rövidebb határidő is megállapítható.
e) minden egyéb járműnél a jármű első használatba vételének évét követő
ea) 4 naptári éven belül két évben,
eb) 4 naptári éven túl egy évben
kell meghatározni. A jármű műszaki állapota alapján az a)-e) pontokban foglaltaknál rövidebb határidő is megállapítható.
(3) Az időszakos vizsgálat határidejét új jármű esetén a forgalomba helyezés napjától, használt jármű esetén a forgalomba helyezés előtti vizsgálat napjától számított
a) az autóbusznál, a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépkocsinál és pótkocsinál, illetőleg a személytaxinál és a személymentő gépkocsinál egy évben,
a) az autóbusznál, a b) pont alá be nem sorolt 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépkocsinál és pótkocsinál, valamint a személytaxinál és a személymentő gépkocsinál egy évben,
a) az autóbusznál, a trolibusznál a b) pont alá be nem sorolt 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépkocsinál és pótkocsinál, valamint a személytaxinál és a személymentő gépkocsinál egy évben,
b) a motorkerékpárnál, a mezőgazdasági vontatónál, a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsinál, valamint a motorkerékpár, a személygépkocsi és a mezőgazdasági vontató pótkocsijánál
ba) új jármű esetében négy évben,
bb) használt jármű esetében az első használatba vétel évét követő három naptári éven belül három évben, 3 naptári éven túl két évben,
b) a motorkerékpárnál, a mezőgazdasági vontatónál, a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsinál, a „méhesházas” különleges felépítményű gépkocsi és pótkocsi, továbbá a motorkerékpár, a személygépkocsi és a mezőgazdasági vontató pótkocsijánál
ba) új jármű esetében négy évben,
bb) használt jármű esetében az első használatba vétel évét követő három naptári éven belül három évben, 3 naptári éven túl két évben,
c) a közforgalmú személyszállításra használt vagy megkülönböztető jelzések használatára jogosult járműnél egy évben,
d) a nemzetközi forgalomban használt autóbusznál a külön jogszabályban meghatározott feltételek meg nem tartása esetén fél évben, egyéb esetben egy évben,
d) minden egyéb járműnél a jármű első használatba vételének évét követő
da) 4 naptári éven belül két évben,
db) 4 naptári éven túl egy évben,
e) minden egyéb járműnél a jármű első használatba vételének évét követő
ea) 4 naptári éven belül két évben,
eb) 4 naptári éven túl egy évben
kell meghatározni. A jármű műszaki állapota alapján az a)-e) pontokban foglaltaknál rövidebb határidő is megállapítható.
e) muzeális jellegű jármű esetében 5 évben
kell meghatározni.
(3) Az időszakos vizsgálat határidejét új jármű esetén a forgalomba helyezés napjától, használt jármű esetén a forgalomba helyezés előtti vizsgálat napjától számított
a) az autóbusznál, a trolibusznál a b) pont alá be nem sorolt 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépkocsinál és pótkocsinál, valamint a személytaxinál és a személymentő gépkocsinál egy évben,
b) a motorkerékpárnál, a mezőgazdasági vontatónál, a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsinál, a „méhesházas” különleges felépítményű gépkocsi és pótkocsi, továbbá a motorkerékpár, a személygépkocsi és a mezőgazdasági vontató pótkocsijánál
ba) új jármű esetében négy évben,
bb) használt jármű esetében az első használatba vétel évét követő három naptári éven belül három évben, 3 naptári éven túl két évben,
b) a motorkerékpárnál, a T5. járműkategóriába tartozó mezőgazdasági vontatónál, a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsinál, a „méhesházas” különleges felépítményű gépkocsi és pótkocsi, továbbá a motorkerékpár, a személygépkocsi és a T5. járműkategóriába tartozó mezőgazdasági vontató pótkocsijánál
ba) új jármű esetében négy évben,
bb) használt jármű esetében az első használatba vétel évét követő három naptári éven belül három évben, három naptári éven túl két évben,
c) a közforgalmú személyszállításra használt vagy megkülönböztető jelzések használatára jogosult járműnél egy évben,
d) minden egyéb járműnél a jármű első használatba vételének évét követő
da) 4 naptári éven belül két évben,
db) 4 naptári éven túl egy évben,
e) muzeális jellegű jármű esetében 5 évben,
e) „OT” betűjelű különleges rendszámmal üzemeltetett muzeális jellegű jármű, valamint a T1., a T2., a T3. és a T4. járműkategóriába tartozó mezőgazdasági vontató és a kizárólag e járműkategóriákba tartozó mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatható pótkocsi esetében öt évben,
f) versenyjármű esetében 1 évben
kell meghatározni.
(3a) Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély időbeli hatályának (műszaki érvényességi idejének) lejárta előtt legfeljebb 30 napon belül végzik, a forgalmi engedély hatályának megállapításánál a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot nem az időszakos vizsgálat napjától, hanem a forgalmi engedély időbeli hatályának lejárta napjától kell számítani.
(4) Ha a járműnek a típusbizonyítványban rögzített vagy a forgalomba helyezés előtti vizsgálata során megállapított tulajdonságai indokolják, a forgalomban való részvételt a Közlekedési Főfelügyelet által meghatározott szempontok szerint korlátozni kell, illetőleg külön feltételekhez kell kötni. A korlátozást, illetőleg a feltételeket a jármű forgalmi engedélyében fel kell tüntetni.
(4) Ha az (1) bekezdésben említett jármű a forgalomba helyezés előtti, vagy az időszakos vizsgálat időpontját követően hatályba lépő - az MR.-ben meghatározott - üzemeltetési műszaki feltételnek nem felel meg, akkor a következő időszakos vizsgálat határidejeként az MR.-ben meghatározott új követelmény hatálybalépési időpontját kell megállapítani.
(5) Ha a járműnek a típusbizonyítványban rögzített vagy a forgalomba helyezés előtti vizsgálata során megállapított tulajdonságai indokolják, a forgalomban való részvételt a Közlekedési Főfelügyelet által meghatározott szempontok szerint korlátozni kell, illetőleg külön feltételekhez kell kötni. A korlátozást, illetőleg a feltételeket a jármű forgalmi engedélyében fel kell tüntetni.
(5) Ha a járműnek a típusbizonyítványban rögzített vagy a forgalomba helyezés előtti vizsgálata során megállapított tulajdonságai indokolják, a forgalomban való részvételt az NKH Központi Hivatala által meghatározott szempontok szerint korlátozni kell, illetőleg külön feltételekhez kell kötni. A korlátozást, illetőleg a feltételeket a jármű forgalmi engedélyében fel kell tüntetni.
(5) Ha a járműnek a típusbizonyítványban rögzített vagy a forgalomba helyezés előtti vizsgálata során megállapított tulajdonságai indokolják, a forgalomban való részvételt korlátozni kell, illetőleg külön feltételekhez kell kötni. A korlátozást, illetőleg a feltételeket a jármű forgalmi engedélyében fel kell tüntetni.
(6) A forgalomban való részvétel korlátozása, és az (5) bekezdés alapján megállapított feltételek kiterjedhetnek különösen:
a) a 3. § (2) bekezdésének alkalmazása során a külön jogszabályban meghatározott járműfajta megállapítására,
b) a jármű megengedett legnagyobb sebességének korlátozására, vagy
c) a jármű vezetéséhez a külön jogszabályban meghatározottól eltérő vezetői engedély-kategória előírására.
(6) A forgalomban való részvétel korlátozása és az (5) bekezdés alapján megállapított feltételek kiterjedhetnek a jármű:
a) megengedett sebességére,
b) vezetéséhez a külön jogszabályban meghatározottól eltérő vezetői engedély kategória előírására, így különösen az L6e vagy L7e járműkategóriába tartozó:
ba) nyitott kivitelű, áttételes kormánymű nélküli, a motorkerékpárok esetében szokásos kezelőszervekkel kialakított kivitel („quad”) esetében a legalább „A1” vagy „B” kategóriára érvényes,
bb) zárt utasterű, több személy szállítására kialakított, kormánykerékkel és a gépkocsikban szokásos kezelőszervekkel felszerelt kivitel („mopedautó”) esetében a „B” kategóriában érvényesített
vezetői engedély előírására,
c) konstrukciós jellemzői által meghatározott használati korlátozásra, így különösen:
ca) a kiegyenlítőmű nélküli hajtott tengellyel rendelkező L7e kategóriájú jármű esetében 40 km/óra sebességkorlátozásra, továbbá
cb) a járműgyártó által előírt üzemeltetési korlátozásra.
cc) a versenyjárművek használatára.
(7) Ha a jármű a forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a műszaki, közlekedésbiztonsági, vagy környezetvédelmi követelményeknek nem felel meg, a forgalomban való részvételt a közlekedési hatóság nem engedélyezi.

Versenyjármű ideiglenes forgalomban tartásához szükséges versenyjármű szemle eredményén alapuló intézkedések

11/A. §
(1) A versenyjármű ideiglenes forgalomban tartásának engedélyezése a közlekedési hatóság által végzett versenyjármű szemlén, az országos autóverseny rendszert működtető, országos sportági szövetség által a járműre kiállított gépkönyv és szakvélemény alapján történik.
(2) A versenyjármű szemle során ellenőrizni kell, hogy a versenyjármű megfelel-e az MR.-ben foglalt feltételeknek.
(3) Ha a versenyjármű megfelel az MR.-ben foglalt feltételeknek, a közlekedési hatóság kiállítja az ideiglenes forgalomban tartási engedély kiadásához szükséges „Műszaki Adatlap”-ot, amelynek időbeli hatályát egy évben határozza meg.

A környezetkímélő gépkocsikkal kapcsolatos hatósági vizsgálat

11/B. §
(1) Az MR. 2. §-ában meghatározott környezetkímélő gépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolása és a környezetkímélő jelleg megállapítása csak gyári kivitelű gépkocsi esetében végezhető el
a) a típusbizonyítványban meghatározott adatok,
b) a megfelelőségi nyilatkozatban feltüntetett adatok, amennyiben ez a gépkocsihoz rendelkezésre áll,
c) a járműimportőr vagy az adott járműtípus hazai kereskedelmi képviselete által rendelkezésre bocsátott adatok, vagy
d) az a)-c) pontokban meghatározott adatok hiányában típusvizsgáló szakértői intézmény szakvéleménye alapján.
(2) Az időszakos vizsgálat vagy a közlekedési hatóság által végzett szemle során az üzembentartó kérheti a korábban megállapított 5. környezetvédelmi osztályba sorolás módosítását, amennyiben a gépkocsi az MR. 2. § (8) bekezdésében meghatározott környezetkímélő gépkocsik körébe tartozik.
(3) Ha az MR. 5. számú melléklet „II. A gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása” pontjában foglalt táblázat 5. számú kódjával megjelölt járműkörbe tartozó hibrid hajtású gépkocsit az 5. környezetvédelmi osztálynál magasabb osztályba sorolták, akkor az üzembentartó kérheti a (2) bekezdés szerinti eljárás lefolytatását.

Időszakos vizsgálat

12. §
(1) A területi közlekedési felügyelet a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, valamint ezek pótkocsijai forgalmi engedélyének érvényességi határidejét időszakos vizsgálat alapján hosszabbítja meg.
(1) A területi közlekedési felügyelet a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, valamint ezek pótkocsijai forgalmi engedélyének érvényességi határidejét időszakos vizsgálat alapján hosszabbítja meg. Az időszakos vizsgálat nem érinti a jármű üzemben tartójának jogszabályban meghatározott - a forgalomban tartott járműve műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelőségéért fennálló - felelősségét.
(1) Az NKH regionális igazgatósága a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, valamint ezek pótkocsijai forgalmi engedélyének érvényességi határidejét időszakos vizsgálat alapján hosszabbítja meg. Az időszakos vizsgálat nem érinti a jármű üzemben tartójának jogszabályban meghatározott - a forgalomban tartott járműve műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelőségéért fennálló - felelősségét.
(1) A közlekedési hatóság a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, valamint ezek pótkocsijai forgalmi engedélyének érvényességi határidejét időszakos vizsgálat alapján hosszabbítja meg. Az időszakos vizsgálat nem érinti a jármű üzemben tartójának jogszabályban meghatározott - a forgalomban tartott járműve műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelőségéért fennálló - felelősségét.
(1) A közlekedési hatóság a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, valamint ezek pótkocsija forgalmi engedélyének időbeli hatályát az időszakos vizsgálatot követően a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendelet alapján hosszabbítja meg. Az időszakos vizsgálat nem érinti a jármű üzemben tartójának jogszabályban meghatározott - a forgalomban tartott járműve műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelőségéért fennálló - felelősségét.
(1) A közlekedési hatóság a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, valamint ezek pótkocsija forgalmi engedélyének időbeli hatályát az időszakos vizsgálatot követően a KR. alapján hosszabbítja meg. Az időszakos vizsgálat nem érinti a jármű üzemben tartójának jogszabályban meghatározott - a forgalomban tartott járműve műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelőségéért fennálló - felelősségét.
(2) A Közlekedési Főfelügyelet a járműjavító műhellyel, illetőleg járművizsgáló állomással rendelkező jogi személyt vagy egyéni vállalkozót - meghatározott feltételekkel - feljogosíthatja arra, hogy a hatóság részére igazolást állítson ki, amely szerint az általa javított vagy vizsgált jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek megfelel. Az igazolás alapján a területi közlekedési felügyelet a forgalmi engedély érvényességi idejét - külön vizsgálat nélkül - meghosszabbítja. A vizsgálati jogosultság meghatározott járműtípusokra korlátozható. A tevékenység szabályszerűségét és az igazolás tartalmi helyességét a területi közlekedési felügyelet ellenőrzi.
(2) Az időszakos vizsgálat keretében a környezetvédelmi felülvizsgálatot a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló együttes miniszteri rendeletben meghatározott módon kell elvégezni.
(3) A Közlekedési Főfelügyelet feljogosíthatja a járműkarbantartó és járműjavító műhellyel rendelkező üzemeltetőt arra, hogy az általa üzembentartott járművek időszakos vizsgálatát a karbantartással, javítással összekapcsoltan, a karbantartási rendszerhez illeszkedő gyakorisággal végezze. Ebben az esetben a járművek forgalmi engedélyének érvényessége a 13. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő - de közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból azzal legalább azonos értékű - rendszerben is meghosszabbítható. Az üzemeltetőnek nyilatkozatot kell tennie arra, hogy járműveit a Közlekedési Főfelügyelet által jóváhagyott technológiai előírás és meghatározott feltételek szerint javítja és tartja karban, és a járművek az üzemeltetési műszaki követelményeknek megfelelnek. A technológiai előírás megtartását, valamint a járművek követelményeknek való megfelelőségét a területi közlekedési felügyelet ellenőrzi.
(4) Ha a (2) és (3) bekezdésben említett ellenőrzés hiányosságot állapít meg, a területi közlekedési felügyelet a jogosultságot a hiányosság megszüntetéséig felfüggeszti és - ha az indokolt - javasolja a Közlekedési Főfelügyeletnek a jogosultság visszavonását.
(5) Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidején belül kérték, de a vizsgálatot az érvényességi határidő lejárta utáni időpontra tűzték ki, a vizsganapról szóló értesítés a forgalmi engedély érvényességét a közölt vizsgaidőpontig meghosszabbítja. Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidejének lejárta után kérték, az értesítés a vizsgahelyre történő közlekedéshez egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt helyettesít.
(6) Az időszakos vizsgálaton az MR. 5-8., 17., 19., 21. §-ai kivételével az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását, továbbá a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokat érintő változtatásokat, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az ezekre vonatkozó külön feltételek teljesítését kell ellenőrizni.
(6) Az időszakos vizsgálaton az MR. 5-8., 17., 19., 21. §-ai kivételével az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását, továbbá a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokat érintő változtatásokat, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az ezekre vonatkozó külön feltételek teljesítését kell ellenőrizni, továbbá - gépjárművek esetén - rögzíteni kell a kilométer-számláló műszer által jelzett értéket is.
(6) Az időszakos vizsgálaton az MR. 5-8., 17., 19., 21. §-a kivételével az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását, továbbá a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokat érintő változtatásokat, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az ezekre vonatkozó külön feltételek teljesítését ellenőrizni kell, továbbá gépjárművek esetében - a versenyjárművek kivételével - rögzíteni kell a kilométer-számláló műszer által jelzett értéket is.
(6) Az időszakos vizsgálaton az MR. 5-8., 17., 19. és 21. §-a kivételével az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezete fennállását, továbbá a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokat érintő változtatásokat, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az ezekre vonatkozó külön feltételek teljesítését ellenőrizni kell, továbbá a gépjárművek esetében - a versenyjárművek kivételével - rögzíteni kell a kilométer-számláló műszer által jelzett értéket is.
(7) Időszakos vizsgálaton kell bemutatni a területi közlekedési felügyeletnél a 2. § (3) bekezdésének e), f) g) pontjában említett járműveket. Az időszakos vizsgálaton az MR. üzemeltetési műszaki feltételeit - kivéve az 5-8., 19. §-ait - és az MR megfelelő további műszaki feltételeit is ellenőrizni kell.
(7) Időszakos vizsgálaton kell bemutatni a területi közlekedési felügyeletnél a 2. § (3) bekezdésének e), f), g) és h) pontjában említett járműveket. Az időszakos vizsgálaton az MR. üzemeltetési műszaki feltételeit - kivéve az 5-8., 19. §-ait - és az MR. megfelelő további műszaki feltételeit is ellenőrizni kell.
(7) Időszakos vizsgálaton kell bemutatni az NKH regionális igazgatóságánál a 2. § (3) bekezdésének e), f), g) és h) pontjában említett járműveket. Az időszakos vizsgálaton az MR. üzemeltetési műszaki feltételeit - kivéve az 5-8., 19. §-ait - és az MR. megfelelő további műszaki feltételeit is ellenőrizni kell.
(7) Időszakos vizsgálaton kell bemutatni a közlekedési hatóságnál a 2. § (3) bekezdésének e), f), g) és h) pontjában említett járműveket. Az időszakos vizsgálaton az MR. üzemeltetési műszaki feltételeit - kivéve az 5-8., 19. §-ait - és az MR. megfelelő további műszaki feltételeit is ellenőrizni kell.
(7) Időszakos vizsgálaton kell bemutatni a vizsgáló állomáson a 2. § (3) bekezdésének e), f), g) és h) pontjában említett járműveket. Az időszakos vizsgálaton az MR. üzemeltetési műszaki feltételeit - kivéve az MR. 5-8. §-ait és 19. §-át - és az MR. megfelelő további műszaki feltételeit is ellenőrizni kell.
(7) Időszakos vizsgálaton kell bemutatni a vizsgáló állomáson a 2. § (3) bekezdés e), f), g), h) és i) pontjában említett járműveket. Az időszakos vizsgálaton az MR. üzemeltetési műszaki feltételeit - kivéve az MR. 5-8. §-ait és 19. §-át - és az MR. megfelelő további műszaki feltételeit is ellenőrizni kell.
(8) Időszakos vizsgálat céljából be kell mutatni a területi közlekedési felügyeletnél azt a járművet is, amelynek forgalmi engedélyét és jelzését visszavonták,
a) az új engedély és jelzés kiadása előtt,
b) a korábbi engedély és jelzés visszaadása előtt, ha azokat
- a jármű nem megfelelő műszaki állapota miatt vonták vissza,
- egyéb okból vonták vissza, és az engedély érvényességi határideje lejárt.
(8) Időszakos vizsgálat céljából be kell mutatni az NKH regionális igazgatóságánál azt a járművet is, amelynek forgalmi engedélyét és jelzését visszavonták,
a) az új engedély és jelzés kiadása előtt,
b) a korábbi engedély és jelzés visszaadása előtt, ha azokat
- a jármű nem megfelelő műszaki állapota miatt vonták vissza,
- egyéb okból vonták vissza, és az engedély érvényességi határideje lejárt.
(8) Időszakos vizsgálat céljából be kell mutatni a közlekedési hatóságnál azt a járművet is, amelynek forgalmi engedélyét és jelzését visszavonták,
a) az új engedély és jelzés kiadása előtt,
b) a korábbi engedély és jelzés visszaadása előtt, ha azokat
- a jármű nem megfelelő műszaki állapota miatt vonták vissza,
- egyéb okból vonták vissza, és az engedély érvényességi határideje lejárt.
(8) Időszakos vizsgálat céljából be kell mutatni a vizsgáló állomáson azt a járművet is, amelynek forgalmi engedélyét és jelzését visszavonták,
a) az új engedély és jelzés kiadása előtt,
b) a korábbi engedély és jelzés visszaadása előtt, ha azokat
ba) a jármű nem megfelelő műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi állapota miatt vonták vissza, vagy
bb) egyéb okból vonták vissza, és az engedély időbeli hatálya lejárt.
(9) Az időszakos vizsgálatot a Közlekedési Főfelügyelet által - a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium jóváhagyásával - kiadott vizsgálati szabályzatban előírt módon kell végezni.
(10) A javító, vagy az üzemeltető kérelmére a területi közlekedési felügyelet - a vizsgálathoz szükséges tárgyi feltételek megléte esetében - az időszakos vizsgálatot a kérelmező telephelyén is elvégezheti.
(10) A közlekedési hatóság az időszakos vizsgálatot a vizsgáló állomáson, vagy az üzemeltető kérelmére - a vizsgálathoz szükséges tárgyi feltételek megléte esetén - a kérelmező telephelyén végzi.
(11) Az időszakos vizsgálatot a területi közlekedési felügyelet vizsgáló állomásán vagy a 12/B. §-ban meghatározott feltételek alapján vizsgáló állomásként kijelölt gépjárműfenntartó szervezet telephelyén (a továbbiakban: kijelölt vizsgáló állomás) a területi közlekedési felügyelet nevében a vizsgabiztos végzi. Egyéb gépjárműfenntartó szervezet vagy az üzemeltető kérelmére a területi közlekedési felügyelet - a vizsgálathoz szükséges tárgyi feltételek megléte esetében - az időszakos vizsgálatot a kérelmező telephelyén is elvégezheti.
(11) Az időszakos vizsgálatot az NKH regionális igazgatósága vizsgáló állomásán vagy a 12/B. §-ban meghatározott feltételek alapján vizsgáló állomásként kijelölt gépjárműfenntartó szervezet telephelyén (a továbbiakban: kijelölt vizsgáló állomás) az NKH regionális igazgatósága nevében a vizsgabiztos végzi. Egyéb gépjárműfenntartó szervezet vagy az üzemeltető kérelmére az NKH regionális igazgatósága - a vizsgálathoz szükséges tárgyi feltételek megléte esetében - az időszakos vizsgálatot a kérelmező telephelyén is elvégezheti.
(11) Az időszakos vizsgálat során a vizsgáló állomás engedélyezésének részletes szabályait és a vizsgáló állomással kötendő hatósági szerződés tartalmát meghatározó külön kormányrendeletben meghatározott vizsgáló állomás járhat el.
(11) Az időszakos vizsgálat során a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel vagy hatósági szerződéssel rendelkező vizsgáló állomás járhat el.
(12) Az időszakos vizsgálat technológiáját, a tárgyi feltételeket és az ügyrendet az 5. számú melléklet tartalmazza.
(12) A vizsgáló állomáson a jármű műszeres és vizuális vizsgálatát, a mérési adatok rögzítését a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező vizsgabiztos végzi.
(13) A vizsgabiztos a kijelölt vizsgáló állomáson végzett időszakos vizsgálat során az előzetesen elvégzett gépjárműfenntartói vizsgálat eredményéről kiállított tanúsítványt - az általa ellenőrzendő feltételek teljesítéseként - elfogadhatja. A tanúsítvány tartalmáért a kijelölt vizsgáló állomás, valamint a tanúsítvány kiállítója egyetemlegesen felel.
(13) A vizsgáló állomáson az időszakos vizsgálat tárgyi feltételeit, technológiáját és az ügyrendet az 5. számú melléklet határozza meg. A kizárólag környezetvédelmi tanúsítást végző vizsgáló állomáson (a továbbiakban: környezetvédelmi vizsgáló állomás) biztosítandó tárgyi feltételekre, technológiára és ügyrendre a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló együttes rendeletben meghatározott követelményeket kell alkalmazni.
(14) Az időszakos vizsgálat során a vizsgabiztos - a (15) bekezdésben meghatározott kivétellel - a gépjármű és a pótkocsi azonosító adatainak ellenőrzését az 5. számú mellékletben meghatározott technológia alkalmazásával integrált vizsgálat keretében végzi.
(14) Az időszakos vizsgálat során a vizsgáló állomáson a járműazonosítók ellenőrzése a (16) bekezdésben meghatározottak kivételével szemle keretében történik.
(14) Az időszakos vizsgálat során a járműazonosítók ellenőrzése - a (15) bekezdésben meghatározott kivétellel - szemrevételezéssel történik.
(14) Az időszakos vizsgálat során a járműazonosítók ellenőrzése, valamint a kilométer-számláló műszer által jelzett érték megállapítása szemrevételezéssel történik.
(15) Az integrált vizsgálat mellőzésével - a járműazonosítók szemrevételes ellenőrzése mellett - végezhető az időszakos vizsgálat, ha a vizsgált járművön már végeztek előzetes eredetiségvizsgálatot, illetőleg integrált vizsgálatot. Az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténte a következő módokon igazolható:
a) a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala által kiállított, az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozattal vagy hatósági bizonyítvánnyal,
b) a járműhöz kiállított - az előzetes eredetiségvizsgálat mellőzésével történt kiadásra vonatkozó záradékot nem tartalmazó - törzskönyvvel,
c) a forgalmi engedélybe bejegyzett 1998. január 1. napját követő forgalomba helyezési időpont bejegyzéssel, illetőleg
d) a forgalmi engedélybe bejegyzett 1999. július 12. napját követően tulajdonjog megszerzési időponttal.
(15) Az időszakos vizsgálat során a vizsgáló állomás - a 2006. január 1-jét követően újként forgalomba helyezett jármű kivételével - a gépjármű és a gépjármű pótkocsija azonosító adatainak ellenőrzését előzetes eredetiségvizsgálat keretében végzi:
a) amennyiben a vizsgált járművön nem végeztek sem eredetiségvizsgálatot, sem integrált vizsgálatot, továbbá
b) a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek esetén.
(15) A járműazonosítók ellenőrzését előzetes eredetiségvizsgálat alkalmazásával kell elvégezni:
a) ha a jármű üzemben tartója az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzését kérelmezi, továbbá
b) a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetben.
b) a KR.-ben meghatározott esetben.
(16) A (14) bekezdésben meghatározott integrált vizsgálati kötelezettség hatálya alá tartozó jármű időszakos műszaki vizsgálata csak olyan vizsgáló állomáson végezhető el, ahol biztosított az integrált vizsgálat 5. számú mellékletben meghatározott technológiája.
(16) A (15) bekezdésben meghatározott előzetes eredetiségvizsgálati kötelezettség hatálya alá tartozó jármű időszakos vizsgálata csak olyan vizsgáló állomáson végezhető el, ahol biztosított az előzetes eredetiségvizsgálat meghatározott technológiája.
(16) A vizsgáló állomáson biztosítani kell - a (15) bekezdésben meghatározott esetekben elvégzendő előzetes eredetiségvizsgálathoz - az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeket is.
(17) Az integrált vizsgálat eredményét az időszakos vizsgálatról kiadott határozat tartalmazza.
(17) Az előzetes eredetiségvizsgálat eredményét az időszakos vizsgálatról kiadott műszaki adatlap is tartalmazza.
(18) Az időszakos vizsgálatot megelőzően elvégeztethető a jármű környezetvédelmi felülvizsgálata környezetvédelmi vizsgálóállomáson is.
(19) A környezetvédelmi vizsgálóállomás a felülvizsgált jármű környezetvédelmi jellemzőit a közlekedési hatóság elektronikus rendszerében rögzíti és - a „Műszaki adatlap” részét képező „Környezetvédelmi adatlap”-ot kiállításával - tanúsítja a jármű környezetvédelmi felülvizsgálaton való megfelelőségét.
(20) A közlekedési hatóság az időszakos vizsgálat során a környezetvédelmi követelmények megtartása tekintetében elfogadja a környezetvédelmi vizsgálóállomáson 30 naptári napnál nem régebben kiállított, megfelelt minősítést tartalmazó „Környezetvédelmi adatlap”-ot.

A vizsgabiztosokra vonatkozó feltételek

12/A. §
(1) A Közlekedési Főfelügyelet a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő vizsgabiztost - kérelmére - névjegyzékbe (a továbbiakban: vizsgabiztosi névjegyzék) veszi. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat elvégzésére a területi közlekedési felügyelet a vizsgabiztosi névjegyzékből jelöl ki vizsgabiztost, aki a területi közlekedési felügyelet megbízása alapján hatósági személyként jár el.
(1) Az NKH Központi Hivatala a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő vizsgabiztost - kérelmére - névjegyzékbe (a továbbiakban: vizsgabiztosi névjegyzék) veszi. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat elvégzésére az NKH regionális igazgatósága a vizsgabiztosi névjegyzékből jelöl ki vizsgabiztost, aki az NKH regionális igazgatósága megbízása alapján hatósági személyként jár el.
(1) Vizsgabiztosi tevékenységet a közlekedési hatóság köztisztviselője vagy a tanúsító vizsgáló állomással foglalkoztatási jogviszonyban álló személy végezhet, aki megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és rendelkezik e rendelet 7. mellékletében meghatározott adattartalmú engedéllyel. Az engedély határozatlan időbeli hatályú.
(1) Vizsgabiztosi tevékenységet a közlekedési hatóság kormánytisztviselője vagy a tanúsító vizsgáló állomással foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a tanúsító vizsgálóállomás vizsgabiztosa) végezhet, aki megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és rendelkezik a 7. számú mellékletben meghatározott adattartalmú engedéllyel. Az engedély határozatlan időre szól.
(2) A névjegyzékbe felvett vizsgabiztosokra vonatkozóan
a) a személyi alkalmassági (szakmai, megbízhatósági) feltételeket,
b) a képzésük, a továbbképzésük és a vizsgáztatásuk rendjére vonatkozó feltételeket,
c) a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatra történő kijelölésre vonatkozó feltételeket, valamint
d) a vizsgabiztosi névjegyzékből törlés indokait
a 7. számú melléklet tartalmazza.
(2) Vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki
a) autószerelői szakiránynak megfelelő középfokú képesítéssel és a kérelem benyújtását megelőzően legalább öt év szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy
b) az autószerelő szakiránynak megfelelő felsőfokú képesítéssel és kérelem benyújtását megelőzően legalább két év szakirányú szakmai gyakorlattal, és
c) a tanúsított járműkategóriák vezetésére érvényes vezetői engedéllyel, és
d) számítógépes alapismeretekkel rendelkezik, valamint
e) e rendeletben szabályozott vizsgabiztosi alaptanfolyamot eredményesen elvégezte.
(2a) A vizsgabiztosi tevékenység folytatása 5 évig nem engedélyezhető olyan személy részére, akivel szemben a hatóság a (7) bekezdés f) és g) pontjában szereplő okból a Nyilvántartásból való törlést alkalmazta. Az engedély csak az ismételten elvégzett vizsgabiztosi alaptanfolyam és az azt követő eredményes vizsgát követően adható ki.
(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező:
a) nevét,
b) születési helyét, idejét,
c) anyja nevét,
d) lakcímét,
e) állampolgárságát,
f) felső- vagy középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget, illetve a megszerzett számítógépes alapismeret megnevezését,
g) vezetői engedély számát,
h) a vezetői engedélybe bejegyzett járműkategória(ák) megjelölését,
i) jelenlegi beosztását (munkakörét),
j) munkáltatójának megnevezését és címét.
(4) A kérelemhez mellékelni kell:
a) előírt iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló okirat hitelesített másolatát,
b) a szakirányú szakmai gyakorlati időről kiállított munkáltatói igazolást,
c) a számítógépes alapismeret megszerzéséről szóló nyilatkozatot.
(5) A közlekedési hatóság által a vizsgabiztosokról vezetett, a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás) tartalmazza a vizsgabiztos:
a) nevét,
b) születési helyét és idejét,
c) anyja nevét,
d) állampolgárságát,
e) lakcímét, egyéb elérhetőségét (telefonszám, faxszám, e-mail cím),
f) munkahelyének megnevezését és címét,
g) az iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve a vizsgabiztosi alaptanfolyam eredményes elvégzését igazoló okirat számát, kiállításának keltét,
h) a szakmai gyakorlat időtartamát,
i) a legutóbbi továbbképzés időpontját,
j) a vizsgabiztosi tevékenység felfüggesztéséről, az engedély visszavonásáról rendelkező határozat számát, időpontját, a felfüggesztés megszüntetésének időtartamát.
(5) A közlekedési hatóság által a vizsgabiztosokról vezetett, a Kkt.-ben meghatározott nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás) tartalmazza a vizsgabiztos:
a) nevét,
b) születési helyét és idejét,
c) anyja nevét,
d) állampolgárságát,
e) lakcímét, egyéb elérhetőségét (telefonszám, faxszám, e-mail cím),
f) munkahelyének megnevezését és címét,
g) az iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve a vizsgabiztosi alaptanfolyam eredményes elvégzését igazoló okirat számát, kiállításának keltét,
h) a szakmai gyakorlat időtartamát,
i) a legutóbbi továbbképzés időpontját,
j) a vizsgabiztosi tevékenység felfüggesztéséről, az engedély visszavonásáról rendelkező határozat számát, időpontját, a felfüggesztés megszüntetésének időtartamát.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a vizsgabiztos a változás bekövetkezését követő öt munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a vizsgabiztos a változás bekövetkezését követő 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak.
(7) A közlekedési hatóság visszavonja az engedélyt és törli a vizsgabiztost a Nyilvántartásból, ha
a) azt a vizsgabiztos kéri,
b) a vizsgabiztos elhalálozott,
c) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,
d) az engedély iránti kérelmében vagy annak mellékletében a vizsgabiztos valótlan adatokat szerepeltetett,
e) e rendeletben előírt továbbképzési kötelezettségét határidőn belül nem teljesítette, és a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem nyújtott be, vagy ha azt, a közlekedési hatóság elutasította,
f) e rendeletben meghatározott kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegte.
f) az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit - az első megszegéstől számított - 2 éven belül legalább további 4 esetben megszegte, vagy súlyosan megszegte,
g) a vizsgálat során a mérőműszereket illetéktelenül befolyásolta, vagy szándékosan valótlan adatot rögzített.
(8) A közlekedési hatóság felfüggeszti a vizsgabiztos tevékenységét, ha:
b) e rendeletben foglalt előírásokat megszegte,
c) a (7) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztotta.
c) a (6) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztotta.
(9) A felfüggesztés a (8) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a felfüggesztést megalapozó okok megszüntetéséig, de legfeljebb hat hónapig tarthat.
(9a) A műszaki vizsgabiztos részére a Nyilvántartásba vételt követően a közlekedési hatóság igazolványt állít ki.
(9b) Az igazolvány tartalmazza:
a) az igazolvány és az igazolvány kiállítójának megnevezését,
b) az igazolvány érvényességét,
c) az igazolvány számát,
d) a vizsgabiztos nevét, valamint
e) a vizsgabiztos azonosító számát.
(9c) A közlekedési hatóság
a) az igazolvány megrongálódása, megsemmisülése vagy elvesztése esetén,
b) amennyiben a műszaki vizsgabiztos teljesítette a továbbképzési vizsgakötelezettségét,
kérelemre igazolványt állít ki.
(9d) A műszaki vizsgabiztos vizsgáztatás közben köteles jól láthatóan magánál tartani a műszaki vizsgabiztosi igazolványát.
(10) A vizsgabiztosok szakmai képzésének szabályait a 12. számú melléklet tartalmazza.

A kijelölt vizsgáló állomásra vonatkozó feltételek

A vizsgáló állomásra vonatkozó feltételek

12/B. §
(1) A területi közlekedési felügyeletek - a (4) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesítő gépjárműfenntartó szervezetek közül, nyilvános pályázatra benyújtott kérelem alapján az időszakos vizsgálati igények, valamint a járműállomány területi eloszlása figyelembevételével - jelölik ki a vizsgáló állomásokat (kijelölt vizsgáló állomás hálózat).
(1) Az NKH regionális igazgatóságai - a (4) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesítő gépjárműfenntartó szervezetek közül, nyilvános pályázatra benyújtott kérelem alapján az időszakos vizsgálati igények, valamint a járműállomány területi eloszlása figyelembevételével - jelölik ki a vizsgáló állomásokat (kijelölt vizsgáló állomás hálózat).
(2) A területi közlekedési felügyeletek által a helyi vizsgáló állomás hálózat bővítésére kiírt pályázatnak - a (4) bekezdésben meghatározott feltételeken túl - tartalmaznia kell a vizsgálandó járműkör (járműkategória, területi elhelyezkedés), valamint a szükségesnek tartott vizsgálati teljesítményigények meghatározását is.
(2) Az NKH regionális igazgatóságai által a helyi vizsgáló állomás hálózat bővítésére kiírt pályázatnak - a (4) bekezdésben meghatározott feltételeken túl - tartalmaznia kell a vizsgálandó járműkör (járműkategória, területi elhelyezkedés), valamint a szükségesnek tartott vizsgálati teljesítményigények meghatározását is.
(3) A pályázatból öt évre ki kell zárni azt a gépjárműfenntartó szervezetet, amelynek a területi közlekedési felügyelet a 12. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott jogosultságát visszavonta, illetőleg a vizsgáló állomássá való korábbi kijelölését az (5) bekezdés c) pontja alapján felfüggesztette, vagy visszavonta.
(3) A pályázatból öt évre ki kell zárni azt a gépjárműfenntartó szervezetet, amelynek az NKH regionális igazgatósága a 12. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott jogosultságát visszavonta, illetőleg a vizsgáló állomássá való korábbi kijelölését az (5) bekezdés c) pontja alapján felfüggesztette, vagy visszavonta.
(4) Vizsgáló állomásként az a gépjárműfenntartó szervezet jelölhető ki, amely vállalja, hogy
a) a pályázatban meghatározott időtartamban és járműkategóriára (járműtípusra) vonatkozóan folyamatosan végez közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi diagnosztikai átvizsgálást,
b) az időszakos vizsgálatok elvégzéséhez - az (5) bekezdés a) pontja szerint - az előírt feltételeket biztosítja,
c) a vizsgáló állomáson a területi közlekedési felügyelet részére ellátja az időszakos vizsgálatok elvégzéséhez szükséges helyi szervezési feladatokat, valamint
c) a vizsgáló állomáson az NKH regionális igazgatósága részére ellátja az időszakos vizsgálatok elvégzéséhez szükséges helyi szervezési feladatokat, valamint
d) az időszakos vizsgálatra állított járművön - a jármű üzemben tartójának kérelmére és költségére, az (5) bekezdés b) pontja szerinti - előzetes gépjárműfenntartói vizsgálatot végez és arról tanúsítványt állít ki, amelyet az időszakos vizsgálathoz a vizsgabiztos rendelkezésére bocsát.
e) az a) pont szerinti tevékenységét az ISO 9000 szabványsorozat szerint tanúsított és a Közlekedési Főfelügyelet által elfogadott minőségbiztosítási rendszer alkalmazásával végzi.
e) az a) pont szerinti tevékenységét az ISO 9000 szabványsorozat szerint tanúsított és az NKH Központi Hivatala által elfogadott minőségbiztosítási rendszer alkalmazásával végzi,
f) a vizsgáztatási időszakban teljes körűen biztosítja a területi közlekedési felügyelet által kijelölt vizsgabiztos számára az időszakos vizsgálathoz előírt valamennyi tárgyi és technológiai feltételt, valamint a vizsgabiztos kizárólagos irányítása mellett az időszakos vizsgálat jogszabály szerinti lebonyolításában vele együttműködő személyzetet.
f) a vizsgáztatási időszakban teljes körűen biztosítja az NKH regionális igazgatósága által kijelölt vizsgabiztos számára az időszakos vizsgálathoz előírt valamennyi tárgyi és technológiai feltételt, valamint a vizsgabiztos kizárólagos irányítása mellett az időszakos vizsgálat jogszabály szerinti lebonyolításában vele együttműködő személyzetet.
(5) Az időszakos vizsgálatok elvégzéséhez
a) az előírt tárgyi feltételeket, a technológiát (egységes járművizsgálati technológia) és az ügyrendet az 5. számú melléket,
b) az elfogadható előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat tartalmára és a vizsgálatot végző személyre, valamint a tanúsítvány tartalmára, formájára, kezelésének és nyilvántartásának módjára vonatkozó követelményeket a 6. számú melléklet,
c) a gépjárműfenntartó szervezet kijelölésre vonatkozó pályázati feltételeket, a kijelölt vizsgáló állomás ellenőrzésének módját, valamint a vizsgáló állomás kijelölése felfüggesztésének és visszavonásának indokait a 8. számú melléklet
tartalmazza.
(6) A kijelölt vizsgáló állomáson végzett időszakos vizsgálat során a területi közlekedési felügyelet ellenőrzi a gépjárműfenntartó szervezetre vonatkozóan a (4)-(5) bekezdésekben, valamint a külön jogszabályban meghatározott előírások teljesítését. Ha az ellenőrzés hiányosságot állapít meg, a területi közlekedési felügyelet - az (5) bekezdés c) pontja szerint - a vizsgáló állomás kijelölését felfüggeszti, indokolt esetben a kijelölést visszavonja.
(6) A kijelölt vizsgáló állomáson végzett időszakos vizsgálat során az NKH regionális igazgatósága ellenőrzi a gépjárműfenntartó szervezetre vonatkozóan a (4)-(5) bekezdésekben, valamint a külön jogszabályban meghatározott előírások teljesítését. Ha az ellenőrzés hiányosságot állapít meg, az NKH regionális igazgatósága - az (5) bekezdés c) pontja szerint - a vizsgáló állomás kijelölését felfüggeszti, indokolt esetben a kijelölést visszavonja.
12/B. §   Vizsgáló állomási tevékenységet az a vállalkozás végezhet, amely a következő feltételeknek megfelel:
a) a kérelmében meghatározott időtartamban és járműkategóriára (járműtípusra) vonatkozóan folyamatosan végez közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi diagnosztikai átvizsgálást,
b) az időszakos vizsgálatok elvégzéséhez az e rendelet alapján előírt feltételeket biztosítja,
c) a közlekedési hatóság Nyilvántartásában szereplő vizsgabiztost alkalmaz a teljes vizsgáztatási időszakban,
d) a tanúsítói tevékenységét az MSZ EN ISO 9001 szabvány szerint tanúsított és a közlekedési hatóság által elfogadott minőségirányítási rendszer alkalmazásával végzi.

Az időszakos vizsgálat eredményén alapuló intézkedések

13. §
(1) Ha a területi közlekedési felügyelet időszakos vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű megfelel a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek, a forgalmi engedély érvényességi határidejét a 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint meghosszabbítja.
(1) Ha a vizsgabiztos megállapítja, hogy a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek megfelel, akkor a forgalmi engedély érvényességi határidejét a 11. §-ban foglaltak szerint meghosszabbítja, a külön jogszabályban meghatározott érvényesítő címkét kiadja, ennek sorszámát a forgalmi engedélyben rögzíti, és a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatalát (Nyilvántartó) értesíti.
(1) Ha a vizsgabiztos megállapítja, hogy a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek megfelel, akkor a forgalmi engedély érvényességi határidejét a 11. §-ban foglaltak szerint meghosszabbítja, a külön jogszabályban meghatározott érvényesítő címkét kiadja, ennek sorszámát a forgalmi engedélyben rögzíti, és a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalát (Nyilvántartó) értesíti.
(1) Az időszakos vizsgálat eredményéről a jármű adatait, valamint a következő időszakos vizsgálat határidejét tartalmazó „Műszaki adatlap”-ot kell kiadni. Ha a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek megfelel a forgalmi engedély időbeli hatályát a 11. §-ban meghatározott időtartamban megállapítja, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott érvényesítő címkét és a plakettet kiadja, a sorszámot a forgalmi engedélyben rögzíti, és ezt közli a központi közúti közlekedési nyilvántartó szervvel (a továbbiakban: Nyilvántartó).
(1) Az időszakos vizsgálat eredményéről és a jármű megállapított műszaki adatairól a közlekedési hatóság elektronikus úton a Nyilvántartót értesíti, továbbá a jármű műszaki adatait, valamint a következő időszakos vizsgálat határidejét (műszaki érvényességi idejét) tartalmazó „Műszaki adatlap”-ot kell kiadni. Ha a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek megfelel,
a) a forgalmi engedélybe bejegyzendő műszaki érvényességi időt a 11. §-ban meghatározott időtartamra tekintettel megállapítja,
b) a KR.-ben meghatározott érvényesítő címkét és - a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló rendeletben meghatározott esetben - a plakettet kiadja,
c) a kiadott címkét és a plakettet a rendszámtáblán, valamint a jelzőcsíkot a forgalmi engedélyben rögzíti, és
d) a jelzőcsík sorszámát közli a Nyilvántartóval.
(1a) A közlekedési hatóság alkalmazási engedélye alapján megváltoztatott jármű időszakos vizsgálata esetén a kiadott műszaki adatlapon és a forgalmi engedélyben az alkalmazási engedély számát is feltünteti, és közli a Nyilvántartóval.
(2) Ha a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek nem felel meg, a területi közlekedési felügyelet
a) a forgalmi engedély érvényességi idejét nem hosszabbítja meg,
b) a forgalmi engedélyben feltüntetett érvényességi határidőt lerövidíti vagy
c) a forgalmi engedélyt - ha a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen baleseti veszéllyel jár - érvényteleníti.
(2) Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek nem felel meg, a vizsgabiztos
a) a forgalmi engedély érvényességi idejét nem hosszabbítja meg,
b) a forgalmi engedélyben feltüntetett érvényességi határidőt lerövidíti, vagy
c) a forgalmi engedélyt - ha a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár - a területi közlekedési felügyelet nevében érvényteleníti, és a rendszámtábláról az érvényesítő címkét eltávolítja.
c) a forgalmi engedélyt - ha a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár - az NKH regionális igazgatósága nevében érvényteleníti, és a rendszámtábláról az érvényesítő címkét eltávolítja.
(2) Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek nem felel meg, a közlekedési hatóság a forgalmi engedélyt érvényteleníti, és a rendszámtábláról az érvényesítő címkét és - ha van - a plakettet eltávolítja, továbbá ezt elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.
(2) Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek nem felel meg, a közlekedési hatóság a forgalmi engedélyt érvényteleníti, és a rendszámtábláról az érvényesítő címkét eltávolítja, továbbá ezt elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.
(3) Ha a járműnek forgalmi engedélye nincs, de az időszakos vizsgálaton a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, erről a területi közlekedési felügyelet igazolást ad ki, megjelölve abban a következő időszakos vizsgálat határidejét. A jármű forgalmi engedélyét az igazolásban foglaltak figyelembevételével kell kiállítani.
(3) Ha a járműnek forgalmi engedélye nincs, de az időszakos vizsgálaton a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, a területi közlekedési felügyelet Műszaki adatlapot ad ki, megjelölve abban a következő időszakos vizsgálat határidejét. A jármű forgalmi engedélyét a Műszaki adatlap alapján kell kiállítani.
(3) Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek megfelel, azonban
a) forgalmi engedéllyel nem rendelkezik, illetőleg
b) a forgalmi engedély adataitól a tényleges adatai eltérnek, vagy
c) a külön jogszabály szerint vagy egyéb okból a forgalmi engedély cseréje szükséges,
a jármű adatait, valamint a következő időszakos vizsgálat határidejét tartalmazó „Műszaki adatlap”-ot kell kiadni.
(4) Ha az időszakos vizsgálat eredménye szerint a jármű-nyilvántartásba vett adataiban az azonosító adatokat érintő változás következett be, a Nyilvántartó egyidejű értesítése mellett a járműhöz Műszaki adatlapot kell kiadni. Ha a változás a jármű azonosító adatait (rendszám, alvázszám, motorszám) nem érinti, a megváltozott adatokat a forgalmi engedélybe be kell vezetni és a Nyilvántartót a külön jogszabályban meghatározott módon kell értesíteni.
(4) A 11. §-ban, valamint a (3) bekezdésben meghatározott „Műszaki adatlap” kiadását helyettesítheti a jármű adatainak elektronikus úton történő átadása a Nyilvántartó részére.

Az autóbuszok emelt sebességgel történő közlekedésének engedélyezésére vonatkozó intézkedések

13/A. §
(1) Az MR. 112/A. §-ában meghatározott, emelt sebességgel történő közlekedésre feljogosító engedélyt (a továbbiakban: engedélyt) az autóbusz üzemeltetőjének (gyártójának, forgalmazójának) a kérelmére a területi közlekedési felügyelet a forgalomba helyezés előtti, illetve az időszakos vizsgálatához kapcsolódva - a (2)-(6) bekezdésekben meghatározott feltételek alapján - adja ki, illetőleg a kiadott engedély érvényességi idejét meghosszabbítja. A területi közlekedési felügyelet az engedély kiadásáról és az érvényességi idő meghosszabbításáról a Nyilvántartót értesíti.
(1) Az MR. 112/A. §-ában meghatározott, emelt sebességgel történő közlekedésre feljogosító engedélyt (a továbbiakban: engedélyt) az autóbusz üzemeltetőjének (gyártójának, forgalmazójának) a kérelmére az NKH regionális igazgatósága a forgalomba helyezés előtti, illetve az időszakos vizsgálatához kapcsolódva - a (2)-(6) bekezdésekben meghatározott feltételek alapján - adja ki, illetőleg a kiadott engedély érvényességi idejét meghosszabbítja. Az NKH regionális igazgatósága az engedély kiadásáról és az érvényességi idő meghosszabbításáról a Nyilvántartót értesíti.
(1) Az MR. 112/A. §-ában meghatározott, emelt sebességgel történő közlekedésre jogosító engedélyt (a továbbiakban: engedélyt) az autóbusz üzemeltetőjének (gyártójának, forgalmazójának) a kérelmére a közlekedési hatóság a forgalomba helyezés előtti, illetve az időszakos vizsgálatához kapcsolódóan - a (2)-(6) bekezdésekben meghatározott feltételek alapján - adja ki, illetőleg a kiadott engedély időbeli hatályát meghosszabbítja. A közlekedési hatóság az engedély kiadását és az engedély időbeli hatályának meghosszabbítását közli a Nyilvántartóval.
(1) Az emelt sebességgel történő közlekedésre jogosító - az MR. 112/A. §-ában meghatározott - engedélyt (a továbbiakban: engedély) a közlekedési hatóság az autóbusz üzemeltetőjének (gyártójának, forgalmazójának) a kérelmére adja ki vagy hosszabbítja meg annak időbeli hatályát, a (2)-(6) bekezdésekben meghatározott feltételek alapján. Az engedély kiadása a jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatához vagy a jármű-honosítási eljáráshoz, az engedély időbeli hatályának meghosszabbítása a jármű időszakos vizsgálatához kapcsolódóan történik. A közlekedési hatóság az engedély kiadását és az engedély időbeli hatályának meghosszabbítását közli a Nyilvántartóval.
(1) Az emelt sebességgel történő közlekedésre jogosító - az MR. 112/A. §-ában meghatározott - engedélyt (a továbbiakban: engedély) a közlekedési hatóság az autóbusz üzemeltetőjének (gyártójának, forgalmazójának) a kérelmére adja ki vagy hosszabbítja meg annak időbeli hatályát, a (2)-(3) és (5)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek alapján. Az engedély kiadása a jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatához vagy a jármű-honosítási eljáráshoz, az engedély időbeli hatályának meghosszabbítása a jármű időszakos vizsgálatához kapcsolódóan történik. A közlekedési hatóság az engedély kiadását és az engedély időbeli hatályának meghosszabbítását közli a Nyilvántartóval.
(1) Az emelt sebességgel történő közlekedésre jogosító - az MR. 112/A. §-ában meghatározott - engedélyt (a továbbiakban: engedély) a közlekedési hatóság az autóbusz üzemeltetőjének (gyártójának, forgalmazójának) a kérelmére adja ki vagy hosszabbítja meg annak időbeli hatályát, a (2)-(3) és az (5)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek alapján. Az engedély kiadása, időbeli hatályának meghosszabbítása a jármű-honosítási eljárásához, a jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatához, vagy a jármű időszakos vizsgálatához kapcsolódóan történhet. A közlekedési hatóság az engedély kiadását és az engedély időbeli hatályának meghosszabbítását közli a Nyilvántartóval.
(2) A kérelemhez csatolni kell a feljogosított szakértő intézmény által - két évnél nem régebben - kiállított szakvéleményt, amely igazolja, hogy az autóbusz megfelel az MR.-ben az emelt sebességgel közlekedéshez meghatározott műszaki feltételeknek.
(2) A kérelemhez csatolni kell a feljogosított szakértő intézmény által - két évnél nem régebben - kiállított szakvéleményt, amely igazolja, hogy az autóbusz megfelel az MR.-ben az emelt sebességgel közlekedéshez meghatározott műszaki feltételeknek. A jármű-honosítási eljárás során annak igazolásául, hogy a jármű megfelel az MR.-ben az emelt sebességgel közlekedéshez meghatározottal egyenértékű műszaki feltételeknek, el kell fogadni a származási országban kiadott forgalmi engedélybe tett, a 100 km/óra sebességgel való közlekedésre jogosító bejegyzést is.
(2) Az engedély első alkalommal történő kiadására irányuló eljárásban a kérelemhez csatolni kell a feljogosított szakértő intézmény által - két évnél nem régebben - kiállított szakvéleményt, amely igazolja, hogy az autóbusz megfelel az MR.-ben az emelt sebességgel közlekedéshez meghatározott műszaki feltételeknek. A jármű-honosítási eljárás során annak igazolásául, hogy a jármű megfelel az MR.-ben az emelt sebességgel közlekedéshez meghatározottal egyenértékű műszaki feltételeknek, el kell fogadni a származási országban kiadott forgalmi engedélybe tett, a 100 km/óra sebességgel való közlekedésre jogosító bejegyzést is.
(3) Az engedély érvényességi idejét az időszakos vizsgálat határidejével megegyezően, de legfeljebb az autóbusz gyártási évét követő nyolcadik naptári év végéig tartóan kell megállapítani.
(3) Az engedély időbeli hatályát az időszakos vizsgálat határidejével megegyezően, de legfeljebb az autóbusz gyártási évét követő nyolcadik naptári év végéig tartóan kell megállapítani.
(4) Az engedély érvényességi idejének meghosszabbításakor a 12. § (6) bekezdésében az időszakos vizsgálatra vonatkozóan meghatározott követelményeken túl vizsgálni kell az engedély alapjául szolgáló szakvéleményben foglalt műszaki felülvizsgálati követelményeket is.
(4) Az engedély időbeli hatályának meghosszabbításakor a 12. § (6) bekezdésében az időszakos vizsgálatra vonatkozóan meghatározott követelményeken túl vizsgálni kell az engedély alapjául szolgáló szakvéleményben foglalt műszaki felülvizsgálati követelményeket is.
(4) Az engedély időbeli hatályának meghosszabbítását - az időszakos vizsgálathoz a 12. § (6) bekezdésében meghatározott követelményeken túl - az MR. 112/A. §-ában és 15. számú melléklet 6. és 8. pontjában foglalt üzemeltetési műszaki feltételek vizsgálata alapján kell végezni.
(5) A 4/A. § (1)-(4) bekezdése szerint típusvizsgálói jegyzékbe felvett intézményt, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott - a KKF által elfogadott szakértőt alkalmazó - felhatalmazott autóbusz-fenntartót, kérelmére a KKF jogosítja fel a (2) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiállítására. Csak a típusvizsgálói jegyzékbe felvett intézmény végezheti el az MR. 15. számú mellékletének 3. és 7. pontja szerinti vizsgálatokat, amennyiben azok elvégzése a (6) bekezdésben foglaltak alapján kötelező.
(5) A 4/A. § (1)-(4) bekezdése szerint típusvizsgálói jegyzékbe felvett intézményt, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott - az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága által elfogadott szakértőt alkalmazó - felhatalmazott autóbusz-fenntartót, kérelmére az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága jogosítja fel a (2) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiállítására. Csak a típusvizsgálói jegyzékbe felvett intézmény végezheti el az MR. 15. számú mellékletének 3. és 7. pontja szerinti vizsgálatokat, amennyiben azok elvégzése a (6) bekezdésben foglaltak alapján kötelező.
(5) A 4/A. § szerinti típusvizsgálót, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott - a közlekedési hatóság által elfogadott szakértőt alkalmazó - felhatalmazott autóbusz-fenntartót, kérelmére a közlekedési hatóság jogosítja fel a (2) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiállítására. Csak a típusvizsgáló végezheti el az MR. 15. számú mellékletének 3. és 7. pontja szerinti vizsgálatokat, amennyiben azok elvégzése a (6) bekezdésben foglaltak alapján kötelező.
(6) A szakértő intézmény az emelt sebességgel történő közlekedéshez tartozó jogszabályi feltételek teljesülését egyedi szakértői vizsgálat keretében - az autóbusz üzembentartójának költségére - ellenőrzi. A szakértő intézmény a vizsgálata során figyelembe veszi:
a) az autóbusz típusához rendelkezésére álló típusbizonyítványban vagy nemzetközi jóváhagyási okmányban foglalt adatokat, valamint
b) más kijelölt vizsgálóállomás által készített, emelt sebességű közlekedésre vonatkozó és egyéb szakvéleményeket,
amennyiben azok az MR. 15. számú mellékletének tartalmával összhangban állnak és a vizsgált járműre vonatkoztathatók.

Közúti ellenőrzés

Közúti műszaki ellenőrzés

14. §
(1) A járművek műszaki állapotát az MR. üzemeltetési műszaki feltételek megtartását a közúti forgalomban a Közlekedési Főfelügyelet, a területi közlekedési felügyelet (a továbbiakban együtt: ellenőrző szervek) ellenőrzi. A Közlekedési Főfelügyelet a végrehajtás egységessége érdekében - a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium jóváhagyásával - szabályzatot ad ki.
(1) A járművek - ideértve a külföldi járműveket is - műszaki állapotát, valamint a közúti forgalomban való részvételükhöz kapcsolódó előírások megtartását a Közlekedési Főfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet és a megyei (fővárosi) közlekedési felügyeletek (a továbbiakban együtt: ellenőrző szervek) a közúti forgalomban közúti ellenőrzés keretében ellenőrzik.
(1) A járművek - ideértve a külföldi járműveket is - műszaki állapotát, valamint a közúti forgalomban való részvételükhöz kapcsolódó előírások megtartását az NKH Központi Hivatala, az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága és az NKH regionális igazgatóságai (a továbbiakban együtt: ellenőrző szervek) a közúti forgalomban közúti ellenőrzés keretében ellenőrzik.
(1) A járművek (ideértve a külföldi hatósági jelzéssel közlekedő járműveket is) műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi állapotát, valamint a közúti forgalomban való részvételükhöz kapcsolódó előírások megtartását a közlekedési hatóság a közúti forgalomban közúti ellenőrzés keretében ellenőrzi.
(2) Ha a közúti ellenőrzés során alapos gyanú merül fel arra, hogy
a) a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek nem felel meg,
b) a járművet engedély nélkül átalakították, illetőleg átalakítás után a közlekedési felügyeletnél vizsgálatra nem mutatták be,
c) a jármű a környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg
az ellenőrző szerv a járművet vizsgálatra rendeli.
(2) A közúti ellenőrzés során az ellenőrző szerv szemrevételezéssel és a rendelkezésére álló vizsgáló eszközökkel megvizsgálja:
a) a jármű és a jármű kötelező tartozékai közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi (a továbbiakban együtt: műszaki) megfelelőségére (műszaki ellenőrzés),
b) a járművezetőre (a jármű személyzetére), illetőleg a vezetési és pihenőidőre (AETR ellenőrzés),
c) a veszélyes áru szállításához előírt különleges feltételekre (ADR ellenőrzés),
d) a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység (fuvarozás) végzésére (tevékenység ellenőrzés),
d) a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység (árufuvarozás vagy díj ellenében végzett személyszállítás) végzésére (tevékenység ellenőrzés),
d) a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység (árufuvarozás vagy díj ellenében végzett személyszállítás) és sajátszámlás áruszállítás, illetve személyszállítás végzésére (tevékenység ellenőrzés),
e) a nemzetközi forgalomban közlekedő jármű közlekedésének külön feltételeire (nemzetközi ellenőrzés),
f) a járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartására (ellenőrző mérlegelés),
g) a szállítmány elhelyezésére és rögzítésére (rakomány biztonsági ellenőrzés)
vonatkozó - jogszabályban, továbbá a nemzetközi forgalomban közlekedő járműre nemzetközi egyezményben vagy megállapodásban foglalt - követelmények teljesítését.
(2) A közúti ellenőrzés során a közlekedési hatóság szemrevételezéssel és a rendelkezésére álló vizsgáló eszközökkel megvizsgálja:
a) a jármű és a jármű kötelező tartozékai közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi (a továbbiakban együtt: műszaki) megfelelőségére (műszaki ellenőrzés),
b) a járművezetőre (a jármű személyzetére), illetőleg a vezetési és pihenőidőre (AETR ellenőrzés),
c) a veszélyes áru szállításához előírt különleges feltételekre (ADR ellenőrzés),
d) a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység (árufuvarozás vagy díj ellenében végzett személyszállítás) és sajátszámlás áruszállítás, illetve személyszállítás végzésére (tevékenység ellenőrzés),
e) a nemzetközi forgalomban közlekedő jármű közlekedésének külön feltételeire (nemzetközi ellenőrzés),
f) a járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartására (ellenőrző mérlegelés),
g) a szállítmány elhelyezésére és rögzítésére (rakomány biztonsági ellenőrzés)
vonatkozó - jogszabályban, továbbá a nemzetközi forgalomban közlekedő járműre nemzetközi egyezményben vagy megállapodásban foglalt - követelmények teljesítését.
(3) A vizsgálatra és a vizsgálatot követő intézkedésekre a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben az időszakos vizsgálatra vonatkozó, a (2) bekezdés c) pontjában említett esetben az erre vonatkozó külön jogszabályban foglaltak az irányadók.
(3) A (2) bekezdés a)-g) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzési módok különállóan és összevontan is végezhetők. Az egyes ellenőrzési módokra vonatkozóan külön jogszabályok részletes feltételeket határozhatnak meg.
(3) A (2) bekezdés a)-g) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzési módok különállóan és összevontan is végezhetők. Az egyes ellenőrzési módokra vonatkozóan külön jogszabályok részletes feltételeket határozhatnak meg. A jármű és kötelező tartozékai műszaki megfelelőségére, valamint a vezetési és pihenőidő betartásának ellenőrzésére vonatkozó részletes feltételeket, továbbá az ellenőrzések során használt okmányok mintáját és az ellenőrzött adatok körét a 10. számú melléklet határozza meg.
(3) A (2) bekezdés a)-g) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzési módok különállóan és összevontan is végezhetők. A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott ellenőrzési módokra vonatkozóan a külön jogszabályokban előírt feltételek alkalmazandók. A jármű és kötelező tartozékai műszaki megfelelőségére vonatkozó részletes feltételeket, továbbá az ellenőrzések során általánosan használt okmányok mintáját és az ellenőrzött adatok körét a 10. számú melléklet határozza meg.
(4) Ha az ellenőrző szerv megállapítja, hogy
a) a járműnek a közúti forgalomban való további részvétele a külön jogszabályban meghatározottak szerint közvetlen balesetveszéllyel jár, illetőleg
b) a járművel az előírt hatósági engedély nélkül végeznek közúti közlekedési szolgáltatást,
a forgalmi engedélyt elveszi, és a rendszámtáblát az érvényesítő címke eltávolításával érvényteleníti.
(4) A közúti ellenőrzés során az ellenőrző szerv a járművet, továbbá a járműre és a jármű vezetőjére vonatkozó, valamint a jármű közúti forgalomban való részvételéhez, a tevékenység végzéséhez és a szállításhoz előírt okmányokat vizsgálja át. Ha az ellenőrzés során szabálysértés alapos gyanúja merül fel, az ellenőrző szerv az okmányokat bevonja és legkésőbb a következő munkanapon - szabálysértési eljárás kezdeményezésével - az eljárás lefolytatására jogosult hatóságnak megküldi.
(4) A közúti ellenőrzés során a közlekedési hatóság a járművet, továbbá a járműre és a jármű vezetőjére vonatkozó, valamint a jármű közúti forgalomban való részvételéhez, a tevékenység végzéséhez és a szállításhoz előírt okmányokat vizsgálja át. Ha az ellenőrzés során szabálysértés alapos gyanúja merül fel, a közlekedési hatóság az okmányokat bevonja és legkésőbb a következő munkanapon - szabálysértési eljárás kezdeményezésével - az eljárás lefolytatására jogosult hatóságnak megküldi.
(5) Az ellenőrző szerv a forgalmi engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a lakóhelyig vagy a telephelyig történő közlekedésre jogosít.
(5) Az ellenőrző szerv a szabálysértési eljárás kezdeményezésétől elállhat és a helyszínen elvett okmányokat visszaadhatja, amennyiben a szabálysértési eljárás kezdeményezésére okot adó körülmény megszűnését - az okmányoknak a szabálysértési hatósághoz történő továbbítást megelőzően - igazolják.
(5) A közlekedési hatóság a szabálysértési eljárás kezdeményezésétől elállhat és a helyszínen elvett okmányokat visszaadhatja, amennyiben a szabálysértési eljárás kezdeményezésére okot adó körülmény megszűnését - az okmányoknak a szabálysértési hatósághoz történő továbbítást megelőzően - igazolják.
(6) A (4) bekezdés szerint elvett forgalmi engedélyt - szabálysértési eljárás egyidejű kezdeményezésével - az ellenőrző szerv legkésőbb a következő munkanapon megküldi az illetékes rendőrhatóságnak.
(6) A (2) bekezdés a), b), c) és f) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzések esetén az ellenőrző szerv a járművet műszeres ellenőrző vizsgálat alá vonhatja, amelynek - legfeljebb 15 km távolságban lévő - helyszínére történő közlekedésre a jármű vezetőjét utasíthatja.
(6) A (2) bekezdés a), b), c) és f) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzések esetén a közlekedési hatóság a járművet műszeres ellenőrző vizsgálat alá vonhatja, amelynek - legfeljebb 15 km távolságban lévő - helyszínére történő közlekedésre a jármű vezetőjét utasíthatja.
(7) Az ellenőrző szerv a járművet vizsgálatra rendeli, amennyiben a közúti ellenőrzés során alapos gyanú merül fel arra, hogy
a) a jármű a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,
b) a járművet engedély nélkül átalakították, illetőleg átalakítás után a közlekedési felügyeletnél vizsgálatra nem mutatták be,
b) a járművet engedély nélkül átalakították, illetőleg átalakítás után az NKH regionális igazgatóságánál vizsgálatra nem mutatták be,
c) a jármű a környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg.
(7) A közlekedési hatóság a járművet vizsgálatra rendeli, amennyiben a közúti ellenőrzés során alapos gyanú merül fel arra, hogy
a) a jármű a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,
b) a járművet engedély nélkül átalakították, illetőleg átalakítás után a közlekedési hatóságnál vizsgálatra nem mutatták be,
c) a jármű a környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg.
(8) A (7) bekezdés alapján elvégzett vizsgálatra és a vizsgálatot követő intézkedésekre a (7) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben az időszakos vizsgálatra vonatkozó, a (7) bekezdés c) pontjában említett esetben az erre vonatkozó külön jogszabályban foglaltak az irányadók.
(8) A (7) bekezdés alapján elvégzett vizsgálatra és a vizsgálatot követő intézkedésekre az időszakos vizsgálatra vonatkozó szabályok az irányadók.
(9) Ha a (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzés során az ellenőrző szerv súlyos vagy ismételt szabálysértést állapít meg, akkor - szabálysértési eljárás kezdeményezése mellett - a külön jogszabály szerinti eljárást is lefolytatja.
(9) Ha a (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzés során a közlekedési hatóság súlyos vagy ismételt szabálysértést állapít meg, akkor - szabálysértési eljárás kezdeményezése mellett - a külön jogszabály szerinti eljárást is lefolytatja.
(10) Ha az ellenőrző szerv megállapítja, hogy
a) a jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár, illetőleg
b) a járművel az előírt hatósági engedély nélkül végeznek közúti közlekedési szolgáltatást,
a forgalmi engedélyt elveszi, és a rendszámtáblát az érvényesítő címke eltávolításával érvényteleníti.
(10) Ha a közlekedési hatóság megállapítja, hogy
a) a jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár, illetőleg
b) a járművel az előírt hatósági engedély nélkül végeznek közúti közlekedési szolgáltatást,
a forgalmi engedélyt elveszi, és a rendszámtáblát az érvényesítő címke eltávolításával érvényteleníti.
(10) Ha az ellenőrző szerv megállapítja, hogy
a) a jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár, vagy
b) a járművel az előírt hatósági engedély nélkül végeznek közúti közlekedési szolgáltatást
a forgalmi engedélyt érvényteleníti, a rendszámtáblát az érvényesítő címke és - ha van - a plakett eltávolítja, valamint ennek tényét elektronikus úton közli Nyilvántartóval.
(10) Ha az ellenőrző szerv megállapítja, hogy
a) a jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár, vagy
b) a járművel az előírt hatósági engedély nélkül végeznek közúti közlekedési szolgáltatást
a forgalmi engedélyt érvényteleníti, a rendszámtábláról az érvényesítő címkét eltávolítja, valamint ennek tényét elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.
(11) Az ellenőrző szerv a forgalmi engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely a (10) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a lakóhelyig vagy a telephelyig történő közlekedésre jogosít. A közúti ellenőrzés során elvett forgalmi engedélyt - szabálysértési eljárás egyidejű kezdeményezésével - az ellenőrző szerv legkésőbb a következő munkanapon megküldi az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.
(11) A közlekedési hatóság a forgalmi engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely a (10) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a lakóhelyig vagy a telephelyig történő közlekedésre jogosít. A közúti ellenőrzés során elvett forgalmi engedélyt - szabálysértési eljárás egyidejű kezdeményezésével - a közlekedési hatóság legkésőbb a következő munkanapon megküldi az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.
(12) A (7)-(11) bekezdések rendelkezései a külföldi járművekre nem alkalmazandók.
(13) Ha a külföldi jármű közúti ellenőrzése során az ellenőrző szerv megállapítja, hogy
a) a jármű műszaki állapota nem felel meg a nemzetközi egyezményben a gépjárművekre és a pótkocsikra vonatkozó műszaki feltételeknek,
b) a jármű vezetője (a jármű személyzete) megsértette a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodásban (AETR) foglalt előírást, illetőleg
c) a két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményben meghatározott engedéllyel nem rendelkezik a jármű,
a közúti forgalomban való részvételt megtilthatja és szabálysértési eljárást kezdeményezhet.
(13) Ha a külföldi jármű közúti ellenőrzése során az ellenőrző szerv megállapítja, hogy
a) a jármű műszaki állapota nem felel meg a nemzetközi egyezményben a gépjárművekre és a pótkocsikra vonatkozó műszaki feltételeknek,
c) a két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményben meghatározott engedéllyel nem rendelkezik a jármű,
a közúti forgalomban való részvételt megtilthatja és szabálysértési eljárást kezdeményezhet.
(13) Ha a külföldi jármű közúti ellenőrzése során a közlekedési hatóság megállapítja, hogy
a) a jármű műszaki állapota nem felel meg a nemzetközi egyezményben a gépjárművekre és a pótkocsikra vonatkozó műszaki feltételeknek,
c) a két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményben meghatározott engedéllyel nem rendelkezik a jármű,
a közúti forgalomban való részvételt megtilthatja és szabálysértési eljárást kezdeményezhet.

Telephelyi ellenőrzés

15. §
(1) Az ellenőrző szervek a jármű telephelyén is ellenőrizhetik az olyan jármű műszaki állapotát, (az MR. üzemeltetési műszaki feltételek megtartását), amelyet az üzembentartó menetkésznek nyilvánított. A Közlekedési Főfelügyelet a végrehajtás egységessége érdekében - a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium jóváhagyásával - szabályzatot ad ki.
(1) Az ellenőrző szervek a jármű telephelyén is ellenőrizhetik az olyan jármű műszaki állapotát, (az MR. üzemeltetési műszaki feltételek megtartását), amelyet az üzembentartó menetkésznek nyilvánított. Az NKH Központi Hivatala a végrehajtás egységessége érdekében - a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium jóváhagyásával - szabályzatot ad ki.
(1) A közlekedési hatóság a jármű telephelyén is ellenőrizheti az olyan jármű műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi állapotát (az MR. üzemeltetési műszaki feltételek megtartását), amelyet az üzembentartó menetkésznek nyilvánított. A közlekedési hatóság elnöke a végrehajtás egységessége érdekében a részletes műszaki feltételekről - a közlekedésért felelős miniszter jóváhagyásával - szabályzatot ad ki.
(2) A jármű üzembentartója köteles az (1) bekezdésben említett vizsgálatot lehetővé tenni és a vizsgálat elvégzése céljára a telephelyen rendelkezésre álló berendezéseket (emelő, mérőműszerek stb.) díjtalanul rendelkezésre bocsátani.
(3) Ha az ellenőrző szerv a telephelyen végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű
a) a jogszabályban meghatározott műszaki feltételnek nem felel meg
- megtiltja, hogy a jármű a hiba kijavításáig a telephelyet elhagyja,
- a jármű forgalmi engedélyében feltüntetett - még hátralévő - érvényességi határidőt lerövidíti, vagy
- ha a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen baleseti veszéllyel jár, a jármű forgalmi engedélyét érvényteleníti,
b) a környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg, az erre vonatkozó jogszabály szerint jár el.
(3) Ha a közlekedési hatóság a telephelyen végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű
a) a jogszabályban meghatározott műszaki feltételnek nem felel meg
- megtiltja, hogy a jármű a hiba kijavításáig a telephelyet elhagyja,
- a jármű forgalmi engedélyében feltüntetett - még hátralévő - érvényességi határidőt lerövidíti, vagy
- ha a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen baleseti veszéllyel jár, a jármű forgalmi engedélyét érvényteleníti,
a) a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg a járművet vizsgálatra rendeli,
b) a környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg, az erre vonatkozó jogszabály szerint jár el.
b) ha a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen baleseti veszéllyel jár, a jármű forgalmi engedélyét érvényteleníti, az érvényesítő címkét és - ha van - a plakettet eltávolítja, valamint ennek tényét elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.
b) ha a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen baleseti veszéllyel jár, a jármű forgalmi engedélyét érvényteleníti, az érvényesítő címkét eltávolítja, valamint ennek tényét elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.
(4) Ha a telephelyen végzett vizsgálat alapján arra lehet következtetni, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek nem felel meg, de az - a vizsgálati feltételek hiányában - egyértelműen nem állapítható meg, az ellenőrző szerv a járművet vizsgálatra rendelheti be.
(4) Ha a telephelyen végzett vizsgálat alapján arra lehet következtetni, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek nem felel meg, de az - a vizsgálati feltételek hiányában - egyértelműen nem állapítható meg, a közlekedési hatóság a járművet vizsgálatra rendelheti be.
(5) A jármű telephelyén végzett ellenőrzés - az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott műszaki ellenőrzésen kívül - kiterjedhet:
a) a hatósági engedély alapján végezhető, illetőleg bejelentési kötelezettség alá tartozó közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű üzemeltetésére vonatkozó feltételek, valamint
b) a nemzetközi forgalomban (is) résztvevő járműre és annak személyzetére vonatkozó - jogszabályban, továbbá nemzetközi egyezményben vagy megállapodásban meghatározott - követelmények,
c) a telephelyet elhagyni kívánó jármű esetében az előírt tömeg- és mérethatárok (ellenőrző mérlegelés)
d) az üzemben tartott járművekre vonatkozó, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben előírt biztosítási kötelezettség
megtartásának ellenőrzésére.
(6) Az ellenőrző szerv jogosult az üzemeltetett járművekhez, a járművekkel közúton végzett tevékenységhez, valamint a járművek üzemeltetése során foglalkoztatott személyzethez tartozó okmányok, így különösen a menet- és fuvarokmányok, valamint a menetíró készülék adatrögzítő lapjainak az átvizsgálására.
(6) A közlekedési hatóság jogosult az üzemeltetett járművekhez, a járművekkel közúton végzett tevékenységhez, valamint a járművek üzemeltetése során foglalkoztatott személyzethez tartozó okmányok, így különösen a menet- és fuvarokmányok, valamint a menetíró készülék adatrögzítő lapjainak az átvizsgálására.
(7) Az ellenőrző szerv az átvizsgált okmányokat - indokolással ellátott, tételes jegyzőkönyv felvétele mellett, legfeljebb három munkanap időtartamra - bevonhatja, amennyiben az érintett okmánnyal bizonyítható szabálysértés alapos gyanúja merül fel.
(7) A közlekedési hatóság az átvizsgált okmányokat - indokolással ellátott, tételes jegyzőkönyv felvétele mellett, legfeljebb három munkanap időtartamra - bevonhatja, amennyiben az érintett okmánnyal bizonyítható szabálysértés alapos gyanúja merül fel.
(7) A közlekedési hatóság az átvizsgált okmányokat - indokolással ellátott, tételes jegyzőkönyv felvétele mellett, legfeljebb 5 nap időtartamra - bevonhatja, amennyiben az érintett okmánnyal bizonyítható szabálysértés alapos gyanúja merül fel.
(8) A telephelyi ellenőrzés alapján az ellenőrző szerv - a szabálysértés jellegétől függően - a járművel a telephely elhagyását megtilthatja, szabálysértési eljárást folytathat le, szabálysértési eljárás lefolytatását kezdeményezheti, továbbá a külön jogszabályban meghatározottak szerint eljárhat.
(8) E rendelet alkalmazásában telephelyi ellenőrzésnek minősül a (7) bekezdésben meghatározottak szerint bevont okmányoknak és adatoknak az ellenőrző szerv saját hivatalában elvégzett vizsgálata is.
(8) E rendelet alkalmazásában telephelyi ellenőrzésnek minősül a (7) bekezdésben meghatározottak szerint bevont okmányoknak és adatoknak a közlekedési hatóság saját hivatalában elvégzett vizsgálata is.
(9) A telephelyi ellenőrzés alapján az ellenőrző szerv - a szabálysértés jellegétől függően - a járművel a telephely elhagyását megtilthatja, szabálysértési eljárást folytathat le, szabálysértési eljárás lefolytatását kezdeményezheti, továbbá a külön jogszabályban meghatározottak szerint eljárhat.
(9) A telephelyi ellenőrzés alapján a közlekedési hatóság - a szabálysértés jellegétől függően - a járművel a telephely elhagyását megtilthatja, szabálysértési eljárást folytathat le, szabálysértési eljárás lefolytatását kezdeményezheti, továbbá a külön jogszabályban meghatározottak szerint eljárhat.
(9) A telephelyi ellenőrzés alapján a közlekedési hatóság - a szabálysértés jellegétől függően - a járművel a telephely elhagyását megtilthatja, közigazgatási hatósági eljárást folytathat le, szabálysértési eljárás lefolytatását kezdeményezheti, továbbá a külön jogszabályban meghatározottak szerint eljárhat.

A sérült jármű biztosító által kezdeményezett vizsgálata

15/A. §
(1) A közlekedési hatóság - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény rendelkezése szerint a biztosító által küldött értesítés alapján - a jármű műszaki vizsgálatának helyszíneként a jármű üzemben tartója által a kárfelvételi eljárás során adott nyilatkozatban megjelölt vizsgáló állomást, vagy ennek hiányában egyéb, az üzembentartó lakóhelyétől (székhelyétől) közúton 50 km távolságon belüli vizsgáló állomást jelöl ki.
A jármű üzembentartójának kérelmére a jármű műszaki vizsgálatára kijelölhető - vizsgáló állomásnak nem minősülő - egyéb gépjármű fenntartó szervezet telephelye is, amennyiben a jármű a sérülése miatt üzemképtelen vagy a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmatlan, és a megjelölt helyszínen rendelkezésre állnak a (3) bekezdés szerinti vizsgálathoz szükséges eszközök.
(2) A közlekedési hatóság a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 24/B. § (3) bekezdése szerinti értesítést a műszaki vizsgálatra meghatározott időpontot követő 5 munkanapon belül teszi meg.
(2) A közlekedési hatóság a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 24/B. § (3) bekezdése szerinti értesítést a műszaki vizsgálatra meghatározott időpontot követő 8 napon belül teszi meg.
(2) A közlekedési hatóság a Kkt. 24/B. § (3) bekezdése szerinti értesítést a műszaki vizsgálatra meghatározott időpontot követő 8 napon belül teszi meg.
(3) A műszaki vizsgálatot a vizsgabiztos - a biztosítótól származó, a jármű sérülésére vonatkozó adatokra is figyelemmel - szemrevételezéssel végzi, valamint a vizsgálat helyszínén rendelkezésére álló vizsgáló eszközökkel ellenőrzi, hogy
a) a futóművek bekötési pontjai és a kormánymű rögzítési pontjai nem sérültek-e meg szilárdsági szempontból veszélyes mértékben oly módon, hogy javításuk csak a kapcsolódó teherviselő szerkezeti részek cseréjével lenne elvégezhető,
b) az alváz, a fenékváz és a karosszéria (kocsiszekrény) teherviselő elemei olyan mértékben nem deformáltak-e, hogy cseréjük szükséges legyen, valamint
c) a jármű megfelel-e a műszaki biztonsági jellemzőkre vonatkozó, az MR.-ben meghatározott üzemeltetési műszaki feltételeknek.
(4) Ha a jármű a közúti forgalomban való részvételre a (3) bekezdés a) vagy b) pontjaiban meghatározottak miatt műszakilag alkalmatlan, a járművet a közlekedési hatóság a forgalomban való részvételre véglegesen alkalmatlannak minősíti, a jármű forgalomban tartását megtiltja, és a Kkt. 24/B. § (2) bekezdés b) pontja szerinti értesítést a határozat egy példányának megküldésével 5 munkanapon belül teszi meg.
(4) Ha a jármű a közúti forgalomban való részvételre a (3) bekezdés a) vagy b) pontjaiban meghatározottak miatt műszakilag alkalmatlan, a járművet a közlekedési hatóság a forgalomban való részvételre véglegesen alkalmatlannak minősíti, a jármű forgalomban tartását megtiltja, és a Kkt. 24/B. § (2) bekezdés b) pontja szerinti értesítést a határozat egy példányának megküldésével 8 napon belül teszi meg.
(5) Ha a jármű a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott műszaki feltételek szerint nem alkalmatlan a közúti forgalomban való részvételre, azonban a (3) bekezdés c) pontjában foglaltaknak nem felel meg, a közlekedési hatóság a jármű forgalomban tartását megtiltja, és a Kkt. 24/B. § (2) bekezdés b) pontja szerinti értesítést a határozat egy példányának megküldésével 5 munkanapon belül teszi meg.
(5) Ha a jármű a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott műszaki feltételek szerint nem alkalmatlan a közúti forgalomban való részvételre, azonban a (3) bekezdés c) pontjában foglaltaknak nem felel meg, a közlekedési hatóság a jármű forgalomban tartását megtiltja, és a Kkt. 24/B. § (2) bekezdés b) pontja szerinti értesítést a határozat egy példányának megküldésével 8 napon belül teszi meg.
(6) Ha a jármű a (3) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakra kiterjedő műszaki vizsgálat alapján a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmas, a közlekedési hatóság a Kkt. 24/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti értesítést a határozat egy példányának megküldésével 5 munkanapon belül teszi meg.
(6) Ha a jármű a (3) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakra kiterjedő műszaki vizsgálat alapján a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmas, a közlekedési hatóság a Kkt. 24/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti értesítést a határozat egy példányának megküldésével 8 napon belül teszi meg.

Átalakítás

16. §
(1) A már forgalomba helyezett gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija átalakításához szükséges előzetes engedélyt a területi közlekedési felügyelet, a veszélyes áru szállítására szolgáló jármű esetében és járművek sorozatszerű (5 darabot meghaladó mennyiségű) átalakításakor a Közlekedési Főfelügyelettől kell a jármű tulajdonosának kérnie. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt.
(1) A már forgalomba helyezett gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija átalakításához szükséges előzetes engedélyt a területi közlekedési felügyelet, a járművek sorozatszerű (5 darabot meghaladó mennyiségű) átalakításakor a Közlekedési Főfelügyelettől kell a jármű tulajdonosának kérnie. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt.
(1) A már forgalomba helyezett gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija átalakításához szükséges előzetes engedélyt a területi közlekedési felügyelet, a járművek sorozatszerű (5 darabot meghaladó mennyiségű) átalakításakor a KKF-től kell a jármű tulajdonosának kérnie. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt.
(1) A már forgalomba helyezett gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija átalakításához szükséges előzetes engedélyt az NKH regionális igazgatósága, a járművek sorozatszerű (5 darabot meghaladó mennyiségű) átalakításakor az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságától kell a jármű tulajdonosának kérnie. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt.
(1) A már forgalomba helyezett gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija átalakításához szükséges előzetes engedélyt a közlekedési hatóságtól kell a jármű tulajdonosának kérnie. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt.
(2) Az engedélyben a területi közlekedési felügyelet feltételeket határozhat meg. Az előírt feltételek teljesítését - az engedélyben meghatározott esetekben - az előzetes engedélyt kiadó szerv az engedély záradékolásával igazolja.
(2) Az engedélyben az NKH regionális igazgatósága feltételeket határozhat meg. Az előírt feltételek teljesítését - az engedélyben meghatározott esetekben - az előzetes engedélyt kiadó szerv az engedély záradékolásával igazolja.
(2) Az engedélyben a közlekedési hatóság feltételeket határozhat meg. Az előírt feltételek teljesítését - az engedélyben meghatározott esetekben - az előzetes engedélyt kiadó szerv az engedély záradékolásával igazolja.
(3) Az átalakítás során a jármű fajtája csak abban az esetben változtatható meg, ha
a) - különleges indokolt esetben - speciális rendeltetésű tehergépkocsi keletkezik,
b) 3500 kilogrammot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi átalakítása során lakófelépítményű gépkocsi keletkezik,
c) az átalakítás során keletkező járműfajta az átalakításra kerülő típus gyári változataként is létezik; motorkerékpár segéd-motorkerékpárrá ebben az esetben sem alakítható át.
d) 65 kW (88,4 LE) motorteljesítményt és 6000 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó mezőgazdasági vontató átalakítása során lassú jármű keletkezik.
e) az N1 kategóriába tartozó tehergépkocsi átalakítása során olyan személygépkocsi keletkezik, amely teljesíti az M1 kategóriára vonatkozóan az MR.-ben előírt további műszaki feltételeket. E rendelkezés nem érinti a külön jogszabályban előírt egyéb feltételek teljesítésének kötelezettségét.
f) autóbusz átalakítását követően trolibusz keletkezik.
(4) A jármű fajtájának megváltoztatását egyes járműtípusokra vonatkozóan - indokolt esetben járműgazdálkodási szempontok alapján - a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium megtilthatja.
(4) A jármű fajtájának megváltoztatását egyes járműtípusokra vonatkozóan - indokolt esetben járműgazdálkodási szempontok alapján - a közlekedésért felelős miniszter megtilthatja.
(5) Jármű átalakításához új, felújított, javított, illetve bontás során kinyert, javítás nélkül beépíthetőnek minősített alkatrészek használhatók. Ezen alkatrészekre - a gyári új alkatrészek kivételével - a pótalkatrészekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(6) Személygépkocsi dízelüzeműre való átalakításához csak személygépkocsikhoz gyártott dízelmotor használható fel.
(6) A gépkocsi alvázszámát megváltoztató átalakításához csak gyári új alváz, karosszéria, illetőleg alvázszámot viselő szerkezeti elem használható fel.
(6) A gépkocsi alvázszámát megváltoztató átalakításához csak gyári új alváz, karosszéria, illetőleg alvázszámot viselő szerkezeti elem használható fel. Nem engedélyezhető a jármű olyan átalakítása, amely az MR. Függelékeinek Mellékleteiben meghatározott valamely közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi követelmény tekintetében a jármű gyárilag kialakított jellemzőinek romlását eredményezi.
(7) Az átalakított járművet időszakos vizsgálatra a területi közlekedési felügyeletnél be kell mutatni. A vizsgálatot az átalakításra adott engedély, illetőleg ha a területi közlekedési felügyelet az átalakításra ilyen feltételt szabott, a feltétel teljesítését igazoló záradékkal ellátott engedély birtokában lehet kérni. A vizsgálat során az átalakítási engedélyben foglaltak, valamint a 12. § (6) bekezdésében meghatározott üzemeltetési feltételek megtartását kell ellenőrizni.
(7) Az átalakított járművet - kivéve a (9) bekezdésben meghatározott sorozatszerűen átalakított járműveket - időszakos vizsgálatra a területi közlekedési felügyeletnél be kell mutatni. A vizsgálatot az átalakításra adott engedély, illetőleg, ha a területi közlekedési felügyelet az átalakításra ilyen feltételt szabott, a feltétel teljesítését igazoló záradékkal ellátott engedély birtokában lehet kérni. A vizsgálat során az átalakítási engedélyben foglaltakat, valamint a 12. § (6) bekezdésében meghatározott üzemeltetési feltételek megtartását kell ellenőrizni.
(7) Az átalakított járművet - kivéve a (9) bekezdésben meghatározott sorozatszerűen átalakított járműveket - időszakos vizsgálatra az NKH regionális igazgatóságánál be kell mutatni. A vizsgálatot az átalakításra adott engedély, illetőleg, ha az NKH regionális igazgatósága az átalakításra ilyen feltételt szabott, a feltétel teljesítését igazoló záradékkal ellátott engedély birtokában lehet kérni. A vizsgálat során az átalakítási engedélyben foglaltakat, valamint a 12. § (6) bekezdésében meghatározott üzemeltetési feltételek megtartását kell ellenőrizni.
(7) Az átalakított járművet időszakos vizsgálatra a közlekedési hatóság által üzemeltetett vizsgáló állomáson be kell mutatni. A vizsgálatot az átalakításra adott engedély, illetőleg, ha a közlekedési hatóság az átalakításra ilyen feltételt szabott, a feltétel teljesítését igazoló záradékkal ellátott engedély birtokában lehet kérni. A vizsgálat során az átalakítási engedélyben foglaltakat, valamint a 12. § (6) bekezdésében meghatározott üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni.
(7) Az átalakított járművet időszakos vizsgálatra a közlekedési hatóság által üzemeltetett vizsgáló állomáson be kell mutatni. A vizsgálatot az átalakításra adott engedély, illetőleg, ha a közlekedési hatóság az átalakításra ilyen feltételt szabott, a feltétel teljesítését igazoló záradékkal ellátott engedély birtokában lehet kérni. A vizsgálat során az átalakítási engedélyben foglaltakat, valamint a 12. § (6) bekezdésben meghatározott üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény szerinti kategóriába sorolás, továbbá a gépjármű műszaki és környezetvédelmi osztályba sorolásának adatait - a 10. § (12) bekezdésében foglaltakat alapul véve - a műszaki adatlapon rögzíteni kell.
(8) Ha az átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a területi közlekedési felügyelet a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe bevezeti. Az átalakított jármű vizsgálatának eredményén alapuló intézkedésekre egyebekben a 13. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(8) Ha a nem sorozatszerűen átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a területi közlekedési felügyelet a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe bevezeti. Az átalakított jármű vizsgálatának eredményén alapuló intézkedésekre egyebekben a 13. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(8) Ha a nem sorozatszerűen átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást az NKH regionális igazgatósága a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe bevezeti. Az átalakított jármű vizsgálatának eredményén alapuló intézkedésekre egyebekben a 13. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(8) Ha a nem sorozatszerűen átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a közlekedési hatóság a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe bevezeti. Az átalakított jármű vizsgálatának eredményén alapuló intézkedésekre egyebekben a 13. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(9) A sorozatszerűen átalakított járműveket a területi közlekedési felügyeletnél kell vizsgálatra bemutatni. E vizsgálat elvégzésére a sorozatszerű átalakítást végző gépjárműfenntartó szervezetet a Közlekedési Főfelügyelet - meghatározott feltételekkel - feljogosíthatja. A vizsgálatot - a sorozatszerű átalakításra vonatkozó engedélyben meghatározott szerkezeti elemekre (részegységekre) vonatkozóan - a Közlekedési Főfelügyelet szabályzatában foglaltak szerint kell elvégezni. Ha az átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe be kell vezetni.
(9) A sorozatszerűen átalakított járműveket a területi közlekedési felügyeletnél kell vizsgálatra bemutatni. E vizsgálat elvégzésére a sorozatszerű átalakítást végző gépjárműfenntartó szervezetet a KKF - meghatározott feltételekkel - feljogosíthatja. A vizsgálatot - a sorozatszerű átalakításra vonatkozó engedélyben meghatározott szerkezeti elemekre (részegységekre) vonatkozóan - a Közlekedési Főfelügyelet szabályzatában foglaltak szerint kell elvégezni. Ha az átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe be kell vezetni.
(9) A sorozatszerűen átalakított járműveket az NKH regionális igazgatóságánál kell vizsgálatra bemutatni. E vizsgálat elvégzésére a sorozatszerű átalakítást végző gépjárműfenntartó szervezetet az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága - meghatározott feltételekkel - feljogosíthatja. A vizsgálatot - a sorozatszerű átalakításra vonatkozó engedélyben meghatározott szerkezeti elemekre (részegységekre) vonatkozóan - az NKH Központi Hivatala szabályzatában foglaltak szerint kell elvégezni. Ha az átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe be kell vezetni.
(9) A sorozatszerűen átalakított járműveket a vizsgáló állomáson kell vizsgálatra bemutatni. E vizsgálat elvégzésére a sorozatszerű átalakítást végző gépjárműfenntartó szervezetet a közlekedési hatóság - meghatározott feltételekkel - feljogosíthatja. A vizsgálatot - a sorozatszerű átalakításra vonatkozó engedélyben meghatározott szerkezeti elemekre (részegységekre) vonatkozóan - az NKH Központ szabályzatában foglaltak szerint kell elvégezni. Ha az átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe be kell vezetni.
(9) Sorozat átalakítási engedélyt ad ki a közlekedési hatóság a gépjárműfenntartó szervezet kérelmére az azonos gyártmány- és típuscsaládba tartozó, a változtatással érintett műszaki jellemzői tekintetében megegyező járművek azonos módon történő átalakítására. A sorozat átalakítási engedélyben - a kérelmező nyilatkozata alapján - meg kell jelölni azon gépjárműfenntartó szervezeteket is, amelyek az engedély jogosultja által meghatározott technológia szerint elvégezhetik a járművek átalakítását.
(9) Öt évig érvényes sorozat átalakítási engedélyt ad ki a közlekedési hatóság a gépjárműfenntartó szervezet kérelmére az azonos gyártmány- és típuscsaládba tartozó, a változtatással érintett műszaki jellemzői tekintetében megegyező járművek azonos módon történő átalakítására. A sorozat átalakítási engedély alapján, az engedélyben meghatározott technológia megtartásával az átalakítást elvégezheti más - a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben feltételeknek megfelelő - gépjárműfenntartó szervezet is, amennyiben rendelkezik a sorozat átalakítási engedély jogosultja által az átalakítani kívánt járműhöz kiadott hozzájárulással.
(10) A sorozatszerűen átalakított járműveket a vizsgáló állomáson kell vizsgálatra bemutatni. E vizsgálat elvégzésére a sorozatszerű átalakítást végző gépjárműfenntartó szervezetet a közlekedési hatóság - meghatározott feltételekkel - feljogosíthatja. A vizsgálatot - a sorozat átalakítási engedélyben meghatározott szerkezeti elemekre (részegységekre) kiterjedően - kell elvégezni. Ha az átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe be kell vezetni.

Részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos beépítése

16/A. §
(1) A részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos beépítésére jogosító alkalmazási engedélyt a közlekedési hatóság kérelemre adja ki. A kérelemhez csatolni kell
a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államban kiadott, a részecske kibocsátást csökkentő rendszerre vonatkozó jóváhagyást, vagy típusvizsgáló által két évnél nem régebben kiállított olyan szakvéleményt, amely igazolja, hogy a részecske kibocsátást csökkentő rendszer megfelel az MR.-ben foglaltaknak, továbbá
b) a részecske kibocsátást csökkentő rendszer beépítését végző gépjárműfenntartó szervezet arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy rendelkezik a beépítéshez szükséges feltételekkel és technológiával.
(2) Az alkalmazási engedély alapján a részecske kibocsátást csökkentő rendszer beépítését az alkalmazási engedélyben megjelölt gépjármű fenntartó szervezet végezheti.
(3) Az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes más államban elvégzett részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos beépítés esetén - a részecskeszűrő gyártója és a beépítést végző által kiadott, a részecskeszűrő és a beépítés megfelelőségét igazoló okirat alapján - a közlekedési hatóság az általa üzemeltetett vizsgáló állomáson elvégzett időszakos vizsgálat keretében ellenőrzi az MR.-ben foglaltaknak való megfelelőséget.
(4) A részecskeszűrő utólagos beépítése esetén az időszakos vizsgálatról kiadott Műszaki adatlapon fel kell tüntetni a részecskeszűrű beépítésére és a részecske osztályra (PMO) utaló záradékot.

Fejlesztési célú jármű

16/B. §
(1) A járműfejlesztő kérelmére a közlekedési hatóság - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén - a járművet fejlesztési célú járművé minősíti. Az engedélyt - a jármű szemléje keretében - a közlekedési hatóság „fejlesztési célú jármű” záradékkal ellátott „Műszaki adatlap”-on adja meg, amelyet elektronikus úton is átad a Nyilvántartónak.
(2) A járműfejlesztő a fejlesztési célú jármű üzemeltetése során naprakészen dokumentálni köteles a járművön végrehajtott, az MR.-ben meghatározott követelményeket érintő műszaki változtatásokat. E dokumentációt a fejlesztési célú jármű üzemeltetésének befejezését követően öt évig köteles megőrzi.
(3) A fejlesztési célú járművön végrehajtott műszaki változtatás nem eredményezheti a jármű eredeti környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági tulajdonságainak romlását. Ha a fejlesztési célú járművön végrehajtott műszaki változtatás a jármű eredeti környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági tulajdonságai romlását eredményezi, a közlekedési hatóság a jármű fejlesztési célú minősítését visszavonja és a 14. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.
(4) A fejlesztési célú jármű műszaki változtatásaival összefüggő üzemeltetési felelősséget - az engedély visszavonásáig - a járműfejlesztő viseli.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott járműfejlesztői kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a járműfejlesztő neve és címe,
b) a jármű gyártmánya, típusa, kategóriája, a felépítmény típusa,
c) a jármű rendszáma, amennyiben már forgalomba helyezett a jármű,
d) a jármű alvázszáma és motorszáma (motorkódja),
e) a járművön tervezett fejlesztés/módosítás/műszaki beavatkozás céljának és műszaki terjedelmének bemutatása,
f) a jármű-egység fejlesztésére vonatkozó szerződéses kapcsolat igazolása a jármű gyártója és a járműfejlesztő között, ha a járműgyártó és a járműfejlesztő eltérő,
g) a jármű fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeinek tanúsítása.

V. FEJEZET
LASSÚ JÁRMŰRE ÉS PÓTKOCSIJÁRA VONATKOZÓ EGYEDI MŰSZAKI VIZSGÁLATOK

Forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat, közúti és telephelyi ellenőrzés

17. §
(1) A területi közlekedési felügyeletnél forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni - az MR. 118. §-ában említett jármű kivételével - azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját.
(1) A területi közlekedési felügyeletnél forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni - az MR. 118. §-ában említett jármű kivételével - azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját. Forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából bemutatható továbbá az olyan egyéb lassú jármű, valamint az önjáró munkagép is, amelyeket az üzemben tartója lassújárműként forgalomba kíván helyezni.
(1) A területi közlekedési felügyeletnél forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni - az MR. 118. §-ában említett jármű kivételével - azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját. Forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából bemutatható továbbá az olyan egyéb lassú jármű, valamint az önjáró munkagép és mezőgazdasági erőgép is, amelyet az üzemben tartója lassú járműként forgalomba kíván helyezni, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott Μ betűjelű rendszámtáblával ellátva ideiglenesen forgalomban kíván tartani.
(1) Az NKH regionális igazgatóságánál forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni - az MR. 118. §-ában említett jármű kivételével - azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját. Forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából bemutatható továbbá az olyan egyéb lassú jármű, valamint az önjáró munkagép és mezőgazdasági erőgép is, amelyet az üzemben tartója lassú járműként forgalomba kíván helyezni, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott Μ betűjelű rendszámtáblával ellátva ideiglenesen forgalomban kíván tartani.
(1) A vizsgáló állomáson forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni - az MR. 118. §-ában említett jármű kivételével - azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját. Forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából bemutatható továbbá az olyan egyéb lassú jármű, valamint az önjáró munkagép és mezőgazdasági erőgép is, amelyet az üzemben tartója lassú járműként forgalomba kíván helyezni, vagy a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M betűjelű rendszámtáblával ellátva ideiglenesen forgalomban kíván tartani.
(1) A vizsgáló állomáson forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni - az MR. 118. §-ában említett jármű kivételével - azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját. Forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából bemutatható továbbá az olyan egyéb lassú jármű, valamint az önjáró munkagép és mezőgazdasági erőgép is, amelyet az üzemben tartója lassú járműként forgalomba kíván helyezni, vagy a KR.-ben meghatározott M betűjelű rendszámtáblával ellátva ideiglenesen forgalomban kíván tartani.
(2) E § alkalmazása szempontjából
a) személyszállításnak minősül a vezetővel együtt kettőnél több személy szállítása,
b) nem minősül teherszállításnak, illetőleg pótkocsi vontatásnak, ha a lassú jármű kizárólag saját eszközeit és berendezéseit szállítja illetőleg vontatja.
(3) Lassú járművel személyszállítást csak abban az esetben szabad végezni, ha a területi közlekedési felügyelet azt a lassú jármű igazolólapján engedélyezi.
(3) Lassú járművel személyszállítást csak abban az esetben szabad végezni, ha az NKH regionális igazgatósága azt a lassú jármű igazolólapján engedélyezi.
(3) Lassú járművel személyszállítást csak abban az esetben szabad végezni, ha a közlekedési hatóság azt a lassú jármű igazolólapján engedélyezi.
(4) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzését a területi közlekedési felügyelettől kell kérni. A forgalomba helyezés előtti vizsgálatra a 10. § (1)-(4) bekezdéseinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzését a területi közlekedési felügyelettől kell kérni.
(4) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzését az NKH regionális igazgatóságától kell kérni.
(4) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzését a közlekedési hatóságtól kell kérni.
(5) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a jármű a 10. § (5), illetőleg (6) bekezdésében említetteknek megfelel, a jármű hatósági engedélyét (igazolólapját) megjelölve abban a gyártási évet és az első időszakos vizsgálat határidejét - és azonosítási jelzését ki kell adni.
(5) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye alapján a jármű - a 10. § (5), illetőleg (6) bekezdése szerint - a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmasnak minősül, akkor ki kell adni az erről szóló igazolást, meghatározva abban az Igazolólapon feltüntetendő műszaki adatokat, a gyártási évet és az első időszakos vizsgálat határidejét.
(6) Az időszakos vizsga határidejét
a) a személyszállításra alkalmas lassú járműnél három évben,
b) a veszélyes áru szállítására készült lassú járműnél és pótkocsijánál egy évben,
c) minden egyéb lassú járműnél és a lassú jármű pótkocsijánál öt évben kell meghatározni.
A lassú jármű és pótkocsija időszakos vizsgálatára a 12. § (1), (2), (3), (5), (7), (8), (9) és (10) bekezdéseinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A vizsgálatot végző szerv a jármű műszaki állapota alapján az a)-c) pontokban foglaltaknál rövidebb érvényességi határidőt is megállapíthat.
(6) Az időszakos vizsgálat határidejét
a) a személyszállításra alkalmas lassú járműnél három évben,
b) a veszélyes áru szállítására készült lassú járműnél és pótkocsijánál egy évben,
c) minden egyéb lassú járműnél és a lassú jármű pótkocsijánál öt évben
kell meghatározni. A vizsgálatot végző szerv a jármű műszaki állapota alapján az a)-c) pontokban foglaltaknál rövidebb érvényességi határidőt is megállapíthat.
(7) A lassú jármű és pótkocsija
a) forgalomba helyezés előtti vizsgálatára a 10. § (5) és (6) bekezdésében,
b) időszakos vizsgálatára a 12. § (6), 13. § (3) bekezdésében,
c) közúti műszaki ellenőrzésére a 14. §-ban,
d) telephelyi ellenőrzésére a 15. §-ban
foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(7) A lassú járműnek és pótkocsijának
a) forgalomba helyezés előtti vizsgálatára a 10. §-ban,
b) időszakos vizsgálatára a 12. és 13. §-ban,
c) közúti műszaki ellenőrzésére a 14. §-ban,
d) telephelyi ellenőrzésére a 15. §-ban
foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Lassú jármű átalakítása

18. §
(1) A 17. § (1) bekezdésében meghatározott lassú jármű és pótkocsija átalakításához előzetesen engedély szükséges. Az engedélyezési eljárásra a 16. § (1), (2), (5) és (7) bekezdéseinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Lassú jármű gépjárművé nem alakítható át.

VI. FEJEZET
SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁRRA VONATKOZÓ EGYEDI MŰSZAKI VIZSGÁLAT

Forgalomba helyezés előtti vizsgálat és közúti műszaki ellenőrzés

19. §
(1) A típusbizonyítvány nélkül forgalomba helyezhető segédmotoros kerékpárt forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából a területi közlekedési felügyeletnél be kell mutatni. Ha a területi közlekedési felügyelet a forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, azonosítási jellel látja el.
(1) A típusbizonyítvány nélkül forgalomba helyezhető segédmotoros kerékpárt forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából az NKH regionális igazgatóságánál be kell mutatni. Ha az NKH regionális igazgatósága a forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, azonosítási jellel látja el.
(1) A típusbizonyítvány nélkül forgalomba helyezhető két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárt forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából az NKH regionális igazgatóságánál be kell mutatni. Ha az NKH regionális igazgatósága a forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, azonosítási jellel látja el.
(1) A típusbizonyítvány nélkül forgalomba helyezhető két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárt forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából a közlekedési hatóságnál be kell mutatni. Ha a közlekedési hatóság a forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, azonosítási jellel látja el.
(2) A típusbizonyítvánnyal rendelkező segédmotoros kerékpárokat - a típusbizonyítvány alapján - a gyártónak vagy a forgalmazónak azonosítási jellel kell ellátnia. Az azonosítási jel hatósági jelzésként elfogadható.
(2) A típusbizonyítvánnyal rendelkező két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárokat - a típusbizonyítvány alapján - a gyártónak vagy a forgalmazónak azonosítási jellel kell ellátnia. Az azonosítási jel hatósági jelzésként elfogadható.
(3) A segédmotoros kerékpár azonosítási jele a jármű vázába beütött CM betű és a hajtómotor cm3-ben meghatározott hengerűrtartalmát jelző szám. E jelet csak a gyártó, forgalmazó illetőleg a területi közlekedési hatóság ütheti be. Segédmotoros kerékpár ilyen jelzés nélkül a közúton nem közlekedhet.
(3) A segédmotoros kerékpár azonosítási jele a jármű vázába beütött CM betű és a hajtómotor cm3-ben meghatározott hengerűrtartalmát jelző szám. E jelet csak a gyártó, forgalmazó illetőleg az NKH regionális igazgatósága ütheti be. Segédmotoros kerékpár ilyen jelzés nélkül a közúton nem közlekedhet.
(3) A két- és háromkerekű segédmotoros kerékpár azonosítási jele a jármű vázába beütött CM betű és a hajtómotor cm3-ben meghatározott hengerűrtartalmát jelző szám. E jelet csak a gyártó, forgalmazó, illetőleg az NKH regionális igazgatósága ütheti be. Segédmotoros kerékpár ilyen jelzés nélkül a közúton nem közlekedhet.
(3) A két- és háromkerekű segédmotoros kerékpár azonosítási jele a jármű vázába beütött CM betű és a hajtómotor cm3-ben meghatározott hengerűrtartalmát jelző szám. E jelet csak a gyártó, forgalmazó, illetőleg a közlekedési hatóság ütheti be. Segédmotoros kerékpár ilyen jelzés nélkül a közúton nem közlekedhet.
(4) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat során az MR. 114. §-ában foglalt rendelkezések megtartását kell ellenőrizni.
(4) A négykerekű segédmotoros kerékpár forgalomba helyezés előtti vizsgálatakor a 10. §-ban meghatározott rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:
a) a járműkategória besorolást megalapozó műszaki jellemzőket a jármű gyári adatai, a járművön a gyártó által feltüntetett adatok, illetve - ezen adatok hiányában - ellenőrző mérések alapján kell meghatározni,
b) a vizsgálat technológiáját a járműkivitel sajátosságai határozzák meg,
c) integrált vizsgálatot nem kell végezni,
c) eredetiségvizsgálatot nem kell végezni,
d) a külön jogszabályban a segédmotoros kerékpárokhoz meghatározott rendszámtábla típust kell megállapítani.
(5) A segédmotoros kerékpár közúti műszaki ellenőrzésére a 14. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5) A négykerekű segédmotoros kerékpár forgalomba helyezés előtti vizsgálata eredményén alapuló intézkedésekre a 11. § (1), (5) és (6) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy soron következő időszakos vizsgálat időpontját nem kell megállapítani.
(6) A segédmotoros kerékpárok forgalomba helyezés előtti vizsgálata során az MR. 1. mellékletének 1/B. táblázata szerint a motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra vonatkozó jóváhagyási kötelezettségek és az MR. 114. §-ban foglalt rendelkezések megtartását kell ellenőrizni.
(7) A segédmotoros kerékpár közúti műszaki ellenőrzésére a 14. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

VI/A. FEJEZET
A MUZEÁLIS JELLEGŰ JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ ELTÉRÉSEK

19/A. §
(1) A jármű muzeális jellegének megállapítását és kategóriába sorolását a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott módon, a muzeális jellegű jármű összeépítésének és forgalomba helyezésének engedélyezését, valamint a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatát a (6)-(10) bekezdésekben meghatározott módon, illetőleg eltéréssel kell végezni.
(2) A muzeális jellegű jármű a gyártási éve alapján a következő kategóriák egyikébe sorolandó:
a) az 1905. év előtt gyártott jármű az antik (A),
b) az 1905. évben és azt követően 1919. év előtt gyártott jármű a veterán (B),
c) az 1919. évben és azt követően 1931. év előtt gyártott jármű a klasszikus I. (C),
d) az 1931. évben és azt követően 1946. év előtt gyártott jármű a klasszikus II. (D),
e) az 1946. évben és azt követően 1961. év előtt gyártott jármű a nosztalgia I. (E),
f) az 1961. évben és azt követően 1971. év előtt gyártott jármű a nosztalgia II. (F),
g) az 1971. évben és azt követően, de legalább 30 naptári évvel a minősítés éve előtt gyártott jármű a nosztalgia III. (G) kategóriába tartozik.
(3) A jármű muzeális jellegét a tulajdonos kérelmére, az általa biztosított műszaki dokumentáció figyelembevételével, minősítő vizsgálat keretében (a továbbiakban: muzeális minősítő vizsgálat) a Muzeális Minősítő Bizottság állapítja meg.
(4) A muzeális minősítő vizsgálat alapján a vizsgálatra állított jármű abban az esetben minősíthető muzeális jellegűnek, amennyiben:
a) gyártási éve alapján valamely muzeális jármű kategóriába sorolható,
b) műszaki kivitele megegyezik a gyártásakor meghatározott jellemzőknek,
c) műszaki és esztétikai állapota alapján alkalmas a típusának muzeális szempontú bemutatására.
(4a) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott követelmény szempontjából figyelmen kívül kell hagyni az MR.-ben meghatározott követelmény teljesítése érdekében a járműre pótlólag felszerelt vagy kiegészítő világító- és fényjelző berendezéseket.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott vizsgálati szempontoknak megfelelő muzeális jellegű járművet a Muzeális Minősítő Bizottság nyilvántartásba veszi, és a járművön rögzítendő regisztrációs táblával való megjelölését engedélyezi.
(6) A muzeális jellegű jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálatát a területi közlekedési felügyelet a (4)-(6) bekezdésekben meghatározott muzeális minősítő vizsgálathoz kapcsolódóan, illetőleg azt követően végzi el.
(6) A muzeális jellegű jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálatát az NKH regionális igazgatósága a (4)-(6) bekezdésekben meghatározott muzeális minősítő vizsgálathoz kapcsolódóan, illetőleg azt követően végzi el.
(6) A muzeális jellegű jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálatát a közlekedési hatóság a (4)-(6) bekezdésekben meghatározott muzeális minősítő vizsgálathoz kapcsolódóan, illetőleg azt követően végzi el.
(6) A muzeális jellegű jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata a közlekedési hatóság vizsgabiztosa által a közlekedési hatóság vagy a Magyar Autóklub vizsgáló állomásán a - (4)-(5) bekezdésben meghatározott - muzeális minősítő vizsgálatot követő legfeljebb 60 napig végezhető el.
(7) A muzeális jellegű jármű összeépítésének, illetőleg az egyedi forgalomba helyezés engedélyezésének eljárása során a jármű gyártási időpontja alapján meghatározott műszaki követelményeket kell alkalmazni.
(7) A muzeális jellegű jármű összeépítési- és egyedi forgalomba helyezése engedélyezési eljárása, továbbá forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata során a jármű gyártási időpontja alapján meghatározott műszaki követelményeket kell alkalmazni.
(8) A muzeális jellegű jármű forgalomba helyezése - a műszaki konstrukciós jellemzői által indokolt korlátozások előírása mellett - abban az esetben is engedélyezhető, amennyiben a jármű nem felel meg az MR.-ben a jármű fajtához tartozóan meghatározott műszaki feltételeknek, de teljesíti legalább - ideiglenesen a közúti forgalomban való részvétele során - az MR.-ben a lassú járművekre meghatározott üzemeltetési műszaki feltételeket.
(8) A muzeális jellegű jármű forgalomba helyezése - a műszaki konstrukciós jellemzői által indokolt korlátozások előírása mellett - abban az esetben is engedélyezhető, amennyiben a jármű - az eredeti, gyári műszaki jellemzői miatt - nem felel meg az MR.-ben a jármű fajtához tartozóan meghatározott műszaki feltételeknek.
(9) A muzeális jellegű jármű forgalmi engedélyének érvényességi idejét a forgalomban való részvétel feltételeként meghatározott korlátozások és a jármű fajtához e rendeletben meghatározottak alapulvételével kell megállapítani.
(10) A Muzeális Minősítő Bizottság igazolása, továbbá a muzeális jellegű járműhöz kiadott - a (8) bekezdés szerinti esetleges korlátozásokat is tartalmazó - „Műszaki adatlap” alapján a Nyilvántartó a járművet a külön jogszabály szerinti hatósági engedéllyel és jelzéssel látja el.
(11) A Muzeális Minősítő Bizottság egy-egy tagját a Közlekedési Főfelügyelet, a Közlekedési Múzeum, a Történelmi Járművek Nemzetközi Szövetsége (a továbbiakban: F.I.V.A. ) nemzeti képviselő szervezete és a Magyar Autóklub jelöli ki. A muzeális minősítő vizsgálat szervezése és a vizsgálat lefolytatásához szükséges műszaki, technológiai és adminisztratív feltételek biztosítása a Magyar Autóklub feladata.
(11) A Muzeális Minősítő Bizottság egy-egy tagját az NKH Központi Hivatala, a Közlekedési Múzeum, a Történelmi Járművek Nemzetközi Szövetsége (a továbbiakban: F.I.V.A. ) nemzeti képviselő szervezete és a Magyar Autóklub jelöli ki. A muzeális minősítő vizsgálat szervezése és a vizsgálat lefolytatásához szükséges műszaki, technológiai és adminisztratív feltételek biztosítása a Magyar Autóklub feladata.
(11) A Muzeális Minősítő Bizottság egy-egy tagját a közlekedési hatóság, a Közlekedési Múzeum, a Történelmi Járművek Nemzetközi Szövetsége (a továbbiakban: F.I.V.A. ) nemzeti képviselő szervezete és a Magyar Autóklub jelöli ki. A muzeális minősítő vizsgálat szervezése és a vizsgálat lefolytatásához szükséges műszaki, technológiai és adminisztratív feltételek biztosítása a Magyar Autóklub feladata.
(12) A Muzeális Minősítő Bizottság - a F.I.V.A. szabályaival összhangban - szabályzatban megállapítja a minősítési vizsgálat eljárási szabályait, így különösen:
a) a muzeális minősítő vizsgálat részletes vizsgálati és minősítés technológiai rendjét,
b) a muzeális minősítő vizsgálat eljárási és adminisztratív szabályait,
c) a muzeális jellegű jármű tulajdonos változása során a muzeális minősítést érintően követendő eljárást, valamint a minősítés visszavonásának rendjét,
d) a F.I.V.A. minősítés honosításának rendjét,
e) a muzeális jellegű járműre vonatkozó egyes MR. rendelkezések alkalmazása alóli mentesítés feltételeit.
(13) A szabályzatot a gazdasági és közlekedési miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben hagyja jóvá, a Muzeális Minősítő Bizottság közzéteszi a Közlekedési Értesítőben.
(13) A szabályzatot a közlekedésért felelős miniszter a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben hagyja jóvá, amelyet a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.

VII. FEJEZET
KÜLÖNLEGES FELÉPÍTMÉNYŰ JÁRMŰRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

KÜLÖNLEGES FELÉPÍTMÉNYŰ GÉPJÁRMŰRE ÉS MEZŐGAZDASÁGI VONTATÓRA, LASSÚ JÁRMŰRE, VALAMINT EZEK KÜLÖNLEGES FELÉPÍTMÉNYŰ PÓTKOCSIJÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

20. §
(1) E § rendelkezései olyan gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, ezek pótkocsijára, továbbá a 17. § (1) bekezdésében meghatározott lassú járműre és pótkocsijára vonatkoznak, melyek a (2) bekezdésben foglaltak alapján különleges felépítményű járműnek minősülnek.
(2) Különleges felépítményű az olyan jármű, amelyre állandó jelleggel felszereltek:
a) darut, vagy egyéb emelőberendezést, ide nem értve az önrakodásra szolgáló emelőberendezést,
a) darut vagy egyéb emelőberendezést, ide nem értve a külön jogszabály alapján kevésbé veszélyes gépnek minősülő, 40 000 Nm billentőnyomatékot meg nem haladó, önrakodásra szolgáló emelőberendezést,
b) létrát,
c) olyan erőgépet, amely nem a jármű meghajtására szolgál,
d) munkavégző berendezést,
e) erősáramot előállító, vagy erősárammal működő berendezést,
f) veszélyes (tűzveszélyes, robbanó, fertőző, mérgező, maró, sugárzó stb.) környezetszennyező vagy undort keltő anyag szállítására szolgáló tartályt (tartálybattériát, tartálykonténert),
g) olyan nem veszélyes anyag szállítására szolgáló tartályt, amelyben az üzemszerű használat (töltés, szállítás, ürítés) során a légköri nyomástól eltérő nyomás keletkezik, illetőleg keletkezhet,
h) külső hőmérséklettől eltérő hőfokon való szállításra szolgáló tartályt vagy egyéb berendezést,
i) élelmiszer szállítására szolgáló tartályt vagy zárt felépítményt,
j) olyan más berendezést, amelynek üzembe helyezését vagy üzemben tartását jogszabály külön engedélyhez köti.
j) olyan más berendezést, amelynek üzembe helyezését vagy üzemben tartását jogszabály külön tanúsítványhoz, alkalmassági nyilatkozathoz vagy engedélyhez (a továbbiakban együtt: engedély) köti.
(3) A különleges felépítményű jármű vizsgálata során azt is ellenőrizni kell, hogy a különleges felépítmény befolyásolja-e a jármű közlekedésbiztonsági jellemzőit.
(4) Ha a különleges felépítmény olyan berendezés, amelynek üzembe helyezését, illetőleg üzemben tartását jogszabály külön engedélyhez köti, ezt az engedélyt a különleges felépítményű jármű minden egyedi hatósági vizsgálata során be kell mutatni. Ilyen engedély hiányában a jármű egyedi vizsgálatát lefolytatni nem szabad.
(5) Ha a különleges felépítmény vizsgálatára (felülvizsgálatára) jogszabály vagy a (4) bekezdésben említett engedély határidőt állapít meg, a jármű hatósági engedélye legfeljebb e határidő lejártáig terjedő időre érvényesíthető.
(6) A közlekedési hatóság a különleges felépítményű jármű üzemeltetését feltételhez kötheti, vagy annak közlekedésére korlátozást állapíthat meg. A megállapított feltételt, illetőleg korlátozást a jármű hatósági engedélyében, illetőleg a 12. § (2), 13. § (3) bekezdésében említett igazolásban fel kell tüntetni.
(6) A közlekedési hatóság a különleges felépítményű jármű üzemeltetését feltételhez kötheti, vagy annak közlekedésére korlátozást állapíthat meg. A megállapított feltételt, illetőleg korlátozást a jármű hatósági engedélyében, illetőleg a 13. § (3) bekezdésében említett Műszaki adatlapon fel kell tüntetni, valamint nyilvántartásba kell venni.
(7) A (2) bekezdés f) és h) pontjában említett különleges felépítményű járműre a 10. § (4), továbbá a 12. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazhatók. A többi különleges felépítményű járműre ezek a rendelkezések csak abban az esetben alkalmazhatók, ha a felépítmény üzembe helyezéséhez, üzemben tartásához külön engedély nem szükséges. Ha ilyen engedély szükséges, akkor az e bekezdésben említett rendelkezések csak az engedély kiadására illetékes szerv hozzájárulásával alkalmazhatók.
(7) Az MR 111. és 112. §-ában a különleges felépítményű járműre meghatározott követelmények teljesítését a felépítmény fajtája szerinti szakirányú - külön jogszabály alapján e tevékenység ellátására jogosult - szakértő által hat hónapnál nem régebben kiállított szakvéleménnyel kell a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat során igazolni.

A GÁZÜZEMŰ JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

20/A. §
(1) A gázüzemű jármű minden egyedi hatósági vizsgálata során be kell mutatni a gáz-üzemanyag-ellátó berendezés megfelelőségét igazoló, 30 napnál nem régebben kiállított tanúsítást. A tanúsítást a gáz-üzemanyag-ellátó berendezés javítására - az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet által - alkalmasnak minősített gépjárműfenntartó szervezet nevében, a gépjárműfenntartó szervezet vezetője által felhatalmazott dolgozója - a külön jogszabály szerint elvégzett gázbiztonsági szemle alapján - állítja ki.
(1) A gázüzemű jármű minden egyedi hatósági vizsgálata során be kell mutatni a gáz-üzemanyag-ellátó berendezés megfelelőségét igazoló, 30 napnál nem régebben kiállított tanúsítást. A tanúsítást a gáz-üzemanyag-ellátó berendezés javítására - a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet által - alkalmasnak minősített gépjárműfenntartó szervezet nevében, a gépjárműfenntartó szervezet vezetője által felhatalmazott dolgozója - a külön jogszabály szerint elvégzett gázbiztonsági szemle alapján - állítja ki.
(1) A gázüzemű jármű minden egyedi hatósági vizsgálata során be kell mutatni a gáz-üzemanyag-ellátó berendezés megfelelőségét igazoló, 30 napnál nem régebben kiállított tanúsítást. A tanúsítást a gáz-üzemanyag-ellátó berendezés javítására - a műszaki-biztonsági hatóság által - alkalmasnak minősített gépjárműfenntartó szervezet nevében, a gépjárműfenntartó szervezet vezetője által felhatalmazott dolgozója - a külön jogszabály szerint elvégzett gázbiztonsági szemle alapján - állítja ki.
(2) A gáz-üzemanyag-ellátó berendezést csak az (1) bekezdésben meghatározott gépjárműfenntartó szervezet javíthatja.
(3) A gázüzemű jármű hatósági engedélye legfeljebb a gáztartályhoz kiállított megfelelőségi tanúsítvány érvényességéig terjedő időre érvényesíthető.

A TROLIBUSZRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

20/B. §
(1) A trolibuszok forgalomba helyezés előtti vizsgálata, forgalomba helyezésének engedélyezése során a közlekedési hatóság az MR. 108-109. § rendelkezéseinek való megfelelőséget vizsgálja. A trolibusz a közlekedési hatóság által kiadott forgalomba helyezési engedély és a forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján kiadott megfelelt minősítésű „Műszaki adatlap”-pal és pályaszámmal ellátva vehet részt a forgalomban. Az MR. 109. § rendelkezéseinek való megfelelőség vizsgálata során a 20. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott, az erősárammal működő berendezésekre vonatkozóan a 20. § (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.
(2) A trolibusz forgalomba helyezésének engedélyezése során a kérelemhez csatolni kell a trolibusz felsővezeték hálózat üzemeltetőnek nyilatkozatát is arról, hogy a trolibusz-típus elektromos- és biztosító berendezései az energiaellátó rendszerrel kompatibilisek.
(3) A trolibusz forgalomba helyezés előtti vizsgálata az üzembentartó által rendelkezésre bocsátott, a trolibusz vizsgálatára alkalmas és az 5. számú mellékletben lévő vizsgáló eszközökkel ellátott telephelyen végezhető.
(4) A trolibuszok jármű-honosítási eljárása során az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá Svájcban forgalomban való részvételre jogosító hatósági engedéllyel, jelzéssel rendelkező jármű „közösségi jármű”-nek minősül.
(5) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a trolibusz a közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősül, a közlekedési hatóság kiadja a megfelelt minősítésű „Műszaki adatlapot”, meghatározza és nyilvántartásba veszi a trolibusz pályaszámát, amely alapján az üzembentartó a trolibuszt üzembe helyezheti. A trolibusz műszaki érvényességét a „Műszaki adatlap” igazolja.
(6) A trolibuszok időszakos vizsgálatának határidejét az autóbuszokra vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni. A trolibuszok időszakos vizsgálata során az MR. 108-109. § rendelkezéseinek való megfelelőséget kell ellenőrizni.
(7) A trolibusz felsővezeték használata nélküli közlekedésre szolgáló belsőégésű motorjára 20. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott erőgépre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

VIII. FEJEZET
JÁRMŰALKATRÉSZEK, TARTOZÉKOK ÉS JÁRMŰTULAJDONSÁGOK JÓVÁHAGYÁSA

Jóváhagyás

21. §
(1) Az 1960. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a gépjárműalkatrészek és tartozékok jóváhagyására vonatkozó egységes feltételek elfogadásáról és a jóváhagyás kölcsönös elismeréséről szóló, Genfben 1958. március 20-án aláírt nemzetközi egyezményhez (a továbbiakban: Egyezmény) csatolt, és Magyarország részéről elfogadott előírásokat (a továbbiakban: előírás) az MR. 2. számú melléklete sorolja fel.
(2) Az MR. 2. számú mellékletében felsorolt előírások hatálya alá eső járműalkatrészekre, tartozékokra és járműtulajdonságokra a Közlekedési Főfelügyelettől jóváhagyási jel használatának engedélyezését lehet kérni. Ilyen kérelmet a belföldi gyártó, illetőleg olyan külföldi gyártó terjeszthet elő, amelynek Magyarországon telephelye vagy meghatalmazottja van.
(2) Az MR. 2. számú mellékletében felsorolt előírások hatálya alá eső járműalkatrészekre, tartozékokra és járműtulajdonságokra a Közlekedési Főfelügyelettől - a 67. számú Előírás tekintetében az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelettől - jóváhagyási jel használatának engedélyezését lehet kérni. Ilyen kérelmet a belföldi gyártó, illetőleg olyan külföldi gyártó terjeszthet elő, amelynek Magyarországon telephelye vagy meghatalmazottja van.
(2) Az MR. 2. számú mellékletében felsorolt előírások hatálya alá eső járműalkatrészekre, tartozékokra és járműtulajdonságokra a Közlekedési Főfelügyelettől - a 67. számú Előírás tekintetében a Műszaki Biztonsági Főfelügyelettől - jóváhagyási jel használatának engedélyezését lehet kérni. Ilyen kérelmet a belföldi gyártó, illetőleg olyan külföldi gyártó terjeszthet elő, amelynek Magyarországon telephelye vagy meghatalmazottja van.
(2) Az MR. 2. számú mellékletében felsorolt előírások hatálya alá eső járműalkatrészekre, tartozékokra és járműtulajdonságokra a KKF-től - a 67. számú Előírás tekintetében a Műszaki Biztonsági Főfelügyelettől - jóváhagyási jel használatának engedélyezését lehet kérni. Ilyen kérelmet a belföldi gyártó, illetőleg olyan külföldi gyártó terjeszthet elő, amelynek Magyarországon telephelye vagy meghatalmazottja van.
(2) Az MR. 2. számú mellékletében felsorolt előírások hatálya alá eső járműalkatrészekre, tartozékokra és járműtulajdonságokra a KKF-től - a 67. és 110. számú Előírás tekintetében a Műszaki Biztonsági Főfelügyelettől - jóváhagyási jel használatának engedélyezését lehet kérni. Ilyen kérelmet a belföldi gyártó, illetőleg olyan külföldi gyártó terjeszthet elő, amelynek Magyarországon telephelye vagy meghatalmazottja van.
(2) Az MR. 2. számú mellékletében felsorolt előírások hatálya alá eső járműalkatrészekre, tartozékokra és járműtulajdonságokra az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságától - a 67. és 110. számú Előírás tekintetében a Műszaki Biztonsági Főfelügyelettől - jóváhagyási jel használatának engedélyezését lehet kérni. Ilyen kérelmet a belföldi gyártó, illetőleg olyan külföldi gyártó terjeszthet elő, amelynek Magyarországon telephelye vagy meghatalmazottja van.
(2) Az MR. 2. számú mellékletében felsorolt előírások hatálya alá eső járműalkatrészekre, tartozékokra és járműtulajdonságokra a közlekedési hatóságtól - a 67. és 110. számú Előírás tekintetében a műszaki-biztonsági hatóságtól - jóváhagyási jel használatának engedélyezését lehet kérni. Ilyen kérelmet a belföldi gyártó, illetőleg olyan külföldi gyártó terjeszthet elő, amelynek Magyarországon telephelye vagy meghatalmazottja van.
(2) Az MR. 2. számú mellékletében felsorolt előírások hatálya alá eső járműalkatrészekre, tartozékokra és járműtulajdonságokra a közlekedési hatóságtól - a 67. és 110. számú Előírás tekintetében a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságtól - jóváhagyási jel használatának engedélyezését lehet kérni. Ilyen kérelmet a belföldi gyártó, illetőleg olyan külföldi gyártó terjeszthet elő, amelynek Magyarországon telephelye vagy meghatalmazottja van.
(3) A Közlekedési Főfelügyelet a jóváhagyási jel használatát abban az esetben engedélyezi, ha a járműalkatrész, tartozék, illetőleg járműtulajdonság a vonatkozó előírásban foglalt követelményeknek - az ott meghatározott vizsgálati módszer szerint - megfelel. Azokat a szervezeteket, amelyek a rendelet hatálybalépésekor e vizsgálat elvégzésére jogosultak a 2. számú melléklet sorolja fel. A vizsgálat költségei a kérelmezőt terhelik.
(3) A KKF a jóváhagyási jel használatát abban az esetben engedélyezi, ha a járműalkatrész, tartozék, illetőleg járműtulajdonság a vonatkozó előírásban foglalt követelményeknek - az ott meghatározott vizsgálati módszer szerint - megfelel. Azokat a szervezeteket, amelyek a rendelet hatálybalépésekor e vizsgálat elvégzésére jogosultak a 2. számú melléklet sorolja fel. A vizsgálat költségei a kérelmezőt terhelik.
(3) A KKF a jóváhagyási jel használatát abban az esetben engedélyezi, ha a járműalkatrész, tartozék, illetőleg járműtulajdonság a vonatkozó előírásban foglalt követelményeknek - az ott meghatározott vizsgálati módszer szerint - megfelel. A vizsgálat elvégzésére feljogosított szervezetek nevét és székhelyét, valamint a szervezetek által végezhető vizsgálatok körét a KKF a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben teszi közzé. A vizsgálat költségei a kérelmezőt terhelik.
(3) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a jóváhagyási jel használatát abban az esetben engedélyezi, ha a járműalkatrész, tartozék, illetőleg járműtulajdonság a vonatkozó előírásban foglalt követelményeknek - az ott meghatározott vizsgálati módszer szerint - megfelel. A vizsgálat elvégzésére feljogosított szervezetek nevét és székhelyét, valamint a szervezetek által végezhető vizsgálatok körét az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben teszi közzé. A vizsgálat költségei a kérelmezőt terhelik.
(3) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a jóváhagyási jel használatát abban az esetben engedélyezi, ha a járműalkatrész, tartozék, illetőleg járműtulajdonság a vonatkozó előírásban foglalt követelményeknek - az ott meghatározott vizsgálati módszer szerint - megfelel. A vizsgálat elvégzésére feljogosított szervezetek nevét és székhelyét, valamint a szervezetek által végezhető vizsgálatok körét az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben kell közzétenni. A vizsgálat költségei a kérelmezőt terhelik.
(3) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a jóváhagyási jel használatát abban az esetben engedélyezi, ha a járműalkatrész, tartozék, illetőleg járműtulajdonság a vonatkozó előírásban foglalt követelményeknek - az ott meghatározott vizsgálati módszer szerint - megfelel. A vizsgálat elvégzésére feljogosított szervezetek nevét és székhelyét, valamint a szervezetek által végezhető vizsgálatok körét a közlekedési hatóság a honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben kell közzétenni. A vizsgálat költségei a kérelmezőt terhelik.
(3) A közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatát abban az esetben engedélyezi, ha a járműalkatrész, tartozék, illetőleg járműtulajdonság a vonatkozó előírásokban foglalt követelményeknek - az ott meghatározott vizsgálati módszer szerint - megfelel. A vizsgálat elvégzésére engedéllyel rendelkező szervezetek nevét és székhelyét, valamint a szervezetek által végezhető vizsgálatok körét a közlekedési hatóság a honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben teszi közzé.
(4) A Közlekedési Főfelügyelet a jóváhagyási jel használatára vonatkozó engedély érvényességét a jóváhagyottal egyező gyártási minőség időszakos, vagy folyamatos ellenőrzéshez kötheti. Az ellenőrzés módját - a járműalkatrész, tartozék vagy jármű-tulajdonság sajátosságaihoz igazodóan - az engedélyben kell meghatározni.
(4) A KKF a jóváhagyási jel használatára vonatkozó engedély érvényességét a jóváhagyottal egyező gyártási minőség időszakos, vagy folyamatos ellenőrzéshez kötheti. Az ellenőrzés módját - a járműalkatrész, tartozék vagy jármű-tulajdonság sajátosságaihoz igazodóan - az engedélyben kell meghatározni.
(4) A KKF a jóváhagyási jel használatára vonatkozó engedély érvényességét a jóváhagyottal egyező gyártási minőség időszakos, vagy folyamatos ellenőrzéshez kötheti. Az ellenőrzés módját - a járműalkatrész, tartozék vagy jármű-tulajdonság sajátosságaihoz igazodóan - az engedélyben kell meghatározni. Az ellenőrzés költségei a jóváhagyási jel jogosítottját terhelik.
(4) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a jóváhagyási jel használatára vonatkozó engedély érvényességét a jóváhagyottal egyező gyártási minőség időszakos, vagy folyamatos ellenőrzéshez kötheti. Az ellenőrzés módját - a járműalkatrész, tartozék vagy jármű-tulajdonság sajátosságaihoz igazodóan - az engedélyben kell meghatározni. Az ellenőrzés költségei a jóváhagyási jel jogosítottját terhelik.
(4) A közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatára vonatkozó engedély érvényességét a jóváhagyottal egyező gyártási minőség időszakos, vagy folyamatos ellenőrzéshez kötheti. Az ellenőrzés módját - a járműalkatrész, tartozék vagy jármű-tulajdonság sajátosságaihoz igazodóan - az engedélyben kell meghatározni. Az ellenőrzés költségei a jóváhagyási jel jogosítottját terhelik.
(5) Azok a járműalkatrészek és tartozékok, illetőleg jármű-tulajdonság esetén azok a járművek, amelyeket az Egyezményben részes valamely külföldi állam illetékes hatósága által engedélyezett jóváhagyási jellel láttak el, a Közlekedési Főfelügyelet által engedélyezett jóváhagyási jellel ellátott alkatrészekkel, tartozékokkal, járművekkel azonos értékűek.
(5) Azok a járműalkatrészek és tartozékok, illetőleg jármű-tulajdonság esetén azok a járművek, amelyeket az Egyezményben részes valamely külföldi állam illetékes hatósága által engedélyezett jóváhagyási jellel láttak el, a KKF által engedélyezett jóváhagyási jellel ellátott alkatrészekkel, tartozékokkal, járművekkel azonos értékűek.
(5) Azok a járműalkatrészek és tartozékok, illetőleg jármű-tulajdonság esetén azok a járművek, amelyeket az Egyezményben részes valamely külföldi állam illetékes hatósága által engedélyezett jóváhagyási jellel láttak el, az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága által engedélyezett jóváhagyási jellel ellátott alkatrészekkel, tartozékokkal, járművekkel azonos értékűek.
(5) Azok a járműalkatrészek és tartozékok, illetőleg jármű-tulajdonság esetén azok a járművek, amelyeket az Egyezményben részes valamely külföldi állam illetékes hatósága által engedélyezett jóváhagyási jellel láttak el, a közlekedési hatóság által engedélyezett jóváhagyási jellel ellátott alkatrészekkel, tartozékokkal, járművekkel azonos értékűek.
(6) A Közlekedési Főfelügyelet a jóváhagyásra kötelezett, de jóváhagyási jellel nem rendelkező alkatrészek és tartozékok alkalmazását - járműtulajdonságok esetében a járműtípust -, gyártmányuk és típusuk szerint engedélyezheti, ha azok vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból a jóváhagyási jellel ellátottnak megfelelő műszaki értékűek.
(6) A Közlekedési Főfelügyelet a jóváhagyásra kötelezett, de jóváhagyási jellel nem rendelkező alkatrészek és tartozékok alkalmazását - járműtulajdonságok esetében a járműtípust -, gyártmányuk és típusuk szerint engedélyezheti, ha azok vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból a jóváhagyási jellel ellátottnak megfelelő műszaki értékűek. A járművek zajkibocsátására és légszennyezésére vonatkozóan a Közlekedési Főfelügyelet által elfogadható vizsgálatok és dokumentumok körét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben - határozza meg, és azt „Tájékoztató”-ként a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben teszi közzé.
(6) A KKF a jóváhagyásra kötelezett, de jóváhagyási jellel nem rendelkező alkatrészek és tartozékok alkalmazását - járműtulajdonságok esetében a járműtípust -, gyártmányuk és típusuk szerint engedélyezheti, ha azok vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból a jóváhagyási jellel ellátottnak megfelelő műszaki értékűek. A járművek zajkibocsátására és légszennyezésére vonatkozóan a KKF által elfogadható vizsgálatok és dokumentumok körét a Közlekedési Főfelügyelet javaslatára a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben - határozza meg, és azt „Tájékoztató”-ként a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben teszi közzé.
(6) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a jóváhagyásra kötelezett, de jóváhagyási jellel nem rendelkező alkatrészek és tartozékok alkalmazását - járműtulajdonságok esetében a járműtípust -, gyártmányuk és típusuk szerint engedélyezheti, ha azok vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból a jóváhagyási jellel ellátottnak megfelelő műszaki értékűek. A járművek zajkibocsátására és légszennyezésére vonatkozóan az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága által elfogadható vizsgálatok és dokumentumok körét az NKH Központi Hivatala javaslatára a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben - határozza meg, és azt „Tájékoztató”-ként a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben teszi közzé.
(6) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a jóváhagyásra kötelezett, de jóváhagyási jellel nem rendelkező alkatrészek és tartozékok alkalmazását - járműtulajdonságok esetében a járműtípust -, gyártmányuk és típusuk szerint engedélyezheti, ha azok vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból a jóváhagyási jellel ellátottnak megfelelő műszaki értékűek. A járművek zajkibocsátására és légszennyezésére vonatkozóan az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága által elfogadható vizsgálatok és dokumentumok körét az NKH Központi Hivatala javaslatára a közlekedésért felelős miniszter - a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - határozza meg, amelyet „Tájékoztató”-ként a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és az NKH honlapján közzé kell tenni.
(6) A közlekedési hatóság a jóváhagyásra kötelezett, de jóváhagyási jellel nem rendelkező alkatrészek és tartozékok alkalmazását - járműtulajdonságok esetében a járműtípust -, gyártmányuk és típusuk szerint engedélyezheti, ha azok vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból a jóváhagyási jellel ellátottnak megfelelő műszaki értékűek. A járművek zajkibocsátására és légszennyezésére vonatkozóan a közlekedési hatóság által elfogadható vizsgálatok és dokumentumok körét a közlekedési hatóság javaslatára a közlekedésért felelős miniszter - a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - határozza meg, amelyet „Tájékoztató”-ként a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és az NKH honlapján közzé kell tenni.
(7) Az Egyezményhez csatolt és a Magyar Köztársaság által elfogadott előírásokat magyar nyelven hivatalos kiadványként a Közlekedési Főfelügyelet teszi közzé.
(7) A KKF a Közlekedési Főfelügyeletet értesíti a kiadott jóváhagyási jelekkel kapcsolatos adatokról. A KKF, illetőleg az Egyezmény részes országai által kiadott, illetőleg visszavont jóváhagyási jelekről a Közlekedési Főfelügyelet nyilvántartást vezet.
(7) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága az NKH Központi Hivatalát értesíti a kiadott jóváhagyási jelekkel kapcsolatos adatokról. Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága, illetőleg az Egyezmény részes országai által kiadott, illetőleg visszavont jóváhagyási jelekről az NKH Központi Hivatala nyilvántartást vezet.
(8) Az Egyezményhez csatolt és a Magyar Köztársaság által elfogadott előírásokat magyar nyelven hivatalos kiadványként a Közlekedési Főfelügyelet teszi közzé.
(8) Az Egyezményhez csatolt és a Magyar Köztársaság által elfogadott előírásokat magyar nyelven hivatalos kiadványként az NKH Központi Hivatala teszi közzé.
(8) Az Egyezményhez csatolt és a Magyar Köztársaság által elfogadott előírásokat magyar nyelven hivatalos kiadványként a közlekedési hatóság teszi közzé.
(8) Az Egyezményhez csatolt és Magyarország által elfogadott előírásokat magyar nyelven hivatalos kiadványként a közlekedési hatóság teszi közzé.

A jóváhagyási jel használata

22. §
(1) Az a gyártó vállalat, amelynek részére a Közlekedési Főfelügyelet a jóváhagyási jel használatát engedélyezte, az engedély lejártáig vagy visszavonásáig jogosult a jóváhagyási jelet az engedélyezett típusú járműalkatrészen és tartozékon (valamint azok egyedi és gyűjtőcsomagolásán) illetőleg járműtulajdonságok esetében a járművön feltüntetni. A jóváhagyási jel leírását a 3. számú melléklet tartalmazza.
(1) Az a gyártó vállalat, amelynek részére a KKF a jóváhagyási jel használatát engedélyezte, az engedély lejártáig vagy visszavonásáig jogosult a jóváhagyási jelet az engedélyezett típusú járműalkatrészen és tartozékon (valamint azok egyedi és gyűjtőcsomagolásán), illetőleg járműtulajdonságok esetében a járművön feltüntetni. A jóváhagyási jel leírását a 3. számú melléklet tartalmazza.
(1) Az a gyártó vállalat, amelynek részére az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a jóváhagyási jel használatát engedélyezte, az engedély lejártáig vagy visszavonásáig jogosult a jóváhagyási jelet az engedélyezett típusú járműalkatrészen és tartozékon (valamint azok egyedi és gyűjtőcsomagolásán), illetőleg járműtulajdonságok esetében a járművön feltüntetni. A jóváhagyási jel leírását a 3. számú melléklet tartalmazza.
(1) Az a gyártó vállalat, amelynek részére a közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatát engedélyezte, az engedély lejártáig vagy visszavonásáig jogosult a jóváhagyási jelet az engedélyezett típusú járműalkatrészen és tartozékon (valamint azok egyedi és gyűjtőcsomagolásán), illetőleg járműtulajdonságok esetében a járművön feltüntetni. A jóváhagyási jel leírását a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2) A jóváhagyási jel járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg - járműtulajdonság esetében - a járművön való feltüntetésének (használatának) jogosságát a Közlekedési Főfelügyelet ellenőrzi. Ha a Közlekedési Főfelügyelet a gyártás egyenletességének ellenőrzése, a felhasználás vagy az üzemeltetés során végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy magyar jóváhagyási jelet
a) engedély nélkül használnak, a jóváhagyási jel használatát megtiltja,
b) a gyártó az engedélyezett típustól eltérő járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg járművön használja, az engedélyt visszavonja.
(2) A jóváhagyási jel járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg - járműtulajdonság esetében - a járművön való feltüntetésének (használatának) jogosságát a KKF ellenőrzi. Ha a KKF a gyártás egyenletességének ellenőrzése, a felhasználás vagy az üzemeltetés során végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy magyar jóváhagyási jelet
a) engedély nélkül használnak, a jóváhagyási jel használatát megtiltja,
b) a gyártó az engedélyezett típustól eltérő járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg járművön használja, az engedélyt visszavonja.
(2) A jóváhagyási jel járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg - járműtulajdonság esetében - a járművön való feltüntetésének (használatának) jogosságát az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága ellenőrzi. Ha az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a gyártás egyenletességének ellenőrzése, a felhasználás vagy az üzemeltetés során végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy magyar jóváhagyási jelet
a) engedély nélkül használnak, a jóváhagyási jel használatát megtiltja,
b) a gyártó az engedélyezett típustól eltérő járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg járművön használja, az engedélyt visszavonja.
(2) A jóváhagyási jel járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg - járműtulajdonság esetében - a járművön való feltüntetésének (használatának) jogosságát a közlekedési hatóság ellenőrzi. Ha a közlekedési hatóság a gyártás egyenletességének ellenőrzése, a felhasználás vagy az üzemeltetés során végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy magyar jóváhagyási jelet
a) engedély nélkül használnak, a jóváhagyási jel használatát megtiltja,
b) a gyártó az engedélyezett típustól eltérő járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg járművön használja, az engedélyt visszavonja.
(3) A jóváhagyásra kötelezett járműalkatrész, tartozék, illetőleg - járműtulajdonság esetében - a jármű forgalomba hozatalát a Közlekedési Főfelügyelet megtiltja, ha az a vonatkozó előírásnak nem felel meg.
(3) A jóváhagyásra kötelezett járműalkatrész, tartozék, illetőleg - járműtulajdonság esetében - a jármű forgalomba hozatalát a KKF megtiltja, ha az a vonatkozó előírásnak nem felel meg.
(3) A jóváhagyásra kötelezett járműalkatrész, tartozék, illetőleg - járműtulajdonság esetében - a jármű forgalomba hozatalát az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága megtiltja, ha az a vonatkozó előírásnak nem felel meg.
(3) A jóváhagyásra kötelezett járműalkatrész, tartozék, illetőleg - járműtulajdonság esetében - a jármű forgalomba hozatalát a közlekedési hatóság megtiltja, ha az a vonatkozó előírásnak nem felel meg.
(4) A Közlekedési Főfelügyelet a jóváhagyási jel használatának engedélyezéséről, az engedélyezés megtagadásáról, a jóváhagyási jel használatának megtiltásáról, illetőleg az engedély visszavonásáról tájékoztatja az Egyezményben részes és a vonatkozó előírást alkalmazó államok illetékes hatóságait.
(4) A KKF a jóváhagyási jel használatának engedélyezéséről, az engedélyezés megtagadásáról, az engedély visszavonásáról, valamint a jóváhagyási jel használatának megtiltásáról, illetőleg a járműalkatrész, tartozék, valamint a jármű forgalomba hozatalának megtiltásáról a Közlekedési Főfelügyeletet tájékoztatja.
(4) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a jóváhagyási jel használatának engedélyezéséről, az engedélyezés megtagadásáról, az engedély visszavonásáról, valamint a jóváhagyási jel használatának megtiltásáról, illetőleg a járműalkatrész, tartozék, valamint a jármű forgalomba hozatalának megtiltásáról az NKH Központi Hivatalát tájékoztatja.
(4) A közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatának engedélyezéséről, az engedélyezés megtagadásáról, az engedély visszavonásáról, valamint a jóváhagyási jel használatának megtiltásáról, illetőleg a járműalkatrész, tartozék, valamint a jármű forgalomba hozatalának megtiltásáról nyilvántartást vezet.
(5) Az Egyezményben részes államok illetékes hatóságaitól a (4) bekezdésben említett kérdésekben kapott tájékoztatásokat a Közlekedési Főfelügyelet tartja nyilván.
(5) A (4) bekezdésben említett kérdésekben a KKF-től, valamint az Egyezményben részes és a vonatkozó előírást alkalmazó államoktól kapott tájékoztatást a Közlekedési Főfelügyelet nyilvántartja.
(5) A (4) bekezdésben említett kérdésekben az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságától, valamint az Egyezményben részes és a vonatkozó előírást alkalmazó államoktól kapott tájékoztatást az NKH Központi Hivatala nyilvántartja.
(5) A közlekedési hatóság a (4) bekezdésben említettek tekintetében az Egyezményben részes és a vonatkozó előírást alkalmazó államoktól kapott tájékoztatást nyilvántartja.
(6) A Közlekedési Főfelügyelet a nyilvántartásából a feladatuk ellátásához szükséges mértékben tájékoztatja a KKF-t és a területi közlekedési felügyeleteket, valamint az Egyezményben meghatározott módon az Egyezményben részes országokat.
(6) Az NKH Központi Hivatala a nyilvántartásából a feladatuk ellátásához szükséges mértékben tájékoztatja az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságát és az NKH regionális igazgatóságait, valamint az Egyezményben meghatározott módon az Egyezményben részes országokat.
(6) A közlekedési hatóság a (4)-(5) bekezdésekben foglaltak tekintetében az Egyezményben meghatározott módon tájékoztatja az Egyezményben részes országokat.
22/A. §   A Függelékek hatálya alá tartozó járműtulajdonságok, járműalkatrészek, önálló műszaki egységek és tartozékok jóváhagyására a 21. §, a 22. §, a 25. § és a 26. §-ban foglaltak helyett a Függelékek vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

IX. FEJEZET
EGYES PÓTALKATRÉSZEK ÉS TARTOZÉKOK MINŐSÍTŐ VIZSGÁLATA

Minősítő vizsgálat

23. §
(1) Az MR. 9. §-ának (4) bekezdésében meghatározott, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészek és tartozékok - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - belföldi felhasználásra csak abban az esetben gyárthatók, forgalmazhatók és építhetők be a járművekbe, ha a minősítő vizsgálaton megfeleltek.
(1) Az MR 9. §-ának (4) bekezdésében meghatározott, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészek és tartozékok - a (3)-(4) bekezdésekben foglalt kivétellel - belföldi felhasználásra csak abban az esetben gyárthatók, forgalmazhatók és építhetők be a járművekbe, ha a minősítő vizsgálaton megfeleltek.
(1) Az MR 9. § (4) bekezdésében meghatározott, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészek és tartozékok - a (4)-(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel - belföldi felhasználásra abban az esetben gyárthatók, forgalmazhatók és építhetők be a járművekbe, ha a minősítő vizsgálaton megfeleltek.
(2) Nem kell a minősítő vizsgálatot elvégezni azon a pótalkatrészen és tartozékon,
a) amely a jármű gyártójától származik,
b) amelyet a gyártó első beépítésű alkatrészként is használ, vagy más - hitelt érdemlő - módon a gyári eredeti helyett használhatónak elismert,
c) amelyet jóváhagyási jellel láttak el.
(2) A minősítő vizsgálatot a Közlekedési Főfelügyelet végzi el, amelybe - a megrendelő költségére - erre alkalmas külső szakértőt vonhat be.
(2) A minősítő vizsgálatot a KKF végzi el, amelybe - a megrendelő költségére - erre alkalmas külső szakértőt vonhat be.
(2) A minősítő vizsgálatot az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága végzi el, amelybe - a megrendelő költségére - erre alkalmas külső szakértőt vonhat be.
(2) A minősítő vizsgálatot a közlekedési hatóság végzi el, amelybe - a megrendelő költségére - erre alkalmas külső szakértőt vonhat be.
(3) A minősítő vizsgálatot a Közlekedési Főfelügyelet végzi; a vizsgálatba erre alkalmas külső szakértőt vonhat be.
(3) A minősítő vizsgálaton megfelelőnek minősített pótalkatrészhez és tartozékhoz a Közlekedési Főfelügyelet a 4. számú mellékletben meghatározott minősítő jel használatát engedélyezi.
(3) A minősítő vizsgálaton megfelelőnek minősített pótalkatrészhez és tartozékhoz a KKF a 4. számú mellékletben meghatározott minősítő jel használatát engedélyezi.
(3) A minősítő vizsgálaton megfelelőnek minősített pótalkatrészhez és tartozékhoz az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a 4. számú mellékletben meghatározott minősítő jel használatát engedélyezi.
(3) A minősítő vizsgálaton megfelelőnek minősített pótalkatrészhez és tartozékhoz a közlekedési hatóság a 4. számú mellékletben meghatározott minősítő jel használatát engedélyezi.
(4) A minősítő vizsgálat eredményét a megrendelővel - a pótalkatrész illetőleg tartozék mintadarabja, valamint a vizsgálatokhoz szükséges dokumentáció átadásától számított 60 napon belül - közölni kell. A külső szakértő költségei a kérelmezőt terhelik.
(4) A Közlekedési Főfelügyelet minősítő vizsgálat mellőzésével - gyártmány és típus szerint - engedélyezheti a minősítő jel használatát a pótalkatrészhez, illetőleg tartozékhoz, ha vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból az eredeti, gyári beépítésű alkatrésznek, illetőleg a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelő műszaki értékűek.
(4) A KKF minősítő vizsgálat mellőzésével - gyártmány és típus szerint - engedélyezheti a minősítő jel használatát a pótalkatrészhez, illetőleg tartozékhoz, ha vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból az eredeti, gyári beépítésű alkatrésznek, illetőleg a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelő műszaki értékűek.
(4) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága minősítő vizsgálat mellőzésével - gyártmány és típus szerint - engedélyezheti a minősítő jel használatát a pótalkatrészhez, illetőleg tartozékhoz, ha vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból az eredeti, gyári beépítésű alkatrésznek, illetőleg a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelő műszaki értékűek.
(4) A közlekedési hatóság minősítő vizsgálat mellőzésével - gyártmány és típus szerint - engedélyezheti a minősítő jel használatát a pótalkatrészhez, illetőleg tartozékhoz, ha vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból az eredeti, gyári beépítésű alkatrésznek, illetőleg a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelő műszaki értékűek.
(5) A minősítő vizsgálaton megfelelőnek bizonyult pótalkatrészen, illetőleg tartozékon - ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán - fel kell tüntetni a minősítő vizsgálat jelét. A jel leírását a 4. számú melléklet tartalmazza. Ilyen jel csak a minősítő vizsgálaton megfelelőnek minősített mintadarabbal mindenben egyező pótalkatrészen illetőleg tartozékon alkalmazható.
(5) Nem kell a minősítő vizsgálatot elvégezni azon a pótalkatrészen és tartozékon,
a) amely a jármű gyártójától származik,
b) amelyet a gyártó első beépítésű alkatrészként is használ, vagy más - hitelt érdemlő - módon a gyári eredeti helyett használhatónak elismert,
c) amelyet jóváhagyási jellel láttak el.
(6) A korábban hatályban volt rendelkezések alapján „H” jel viselésére jogosított pótalkatrészt, illetőleg tartozékot minősítő vizsgálaton megfelelt pótalkatrésznek, tartozéknak kell tekinteni.
(6) Minősítő jel használatára jogosító engedély csak akkor adható ki, ha a minősített mintadarabbal mindenben azonos tulajdonságú további darabok gyártásának vagy forgalmazásának a feltételei biztosítottak. A minősítő vizsgálattal egyidejűleg vizsgálni kell
a) a gyártónak a minőség-ellenőrzéshez szükséges mérő- és vizsgálóberendezéseinek meglétét és megfelelőségét,
b) a gyártás egyenletességének ellenőrzésére kialakított rendszerét, továbbá
c) a forgalmazónál a műbizonylatok és minőségi tanúsítványok kezelésére kialakított rendszert.
(7) A (6) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltak teljesítéseként el kell fogadni, ha a gyártó a terméket erre alkalmas vizsgálóintézettel rendszeresen ellenőrizteti, és a vizsgálóintézet az ellenőrzések eredményéről a Közlekedési Főfelügyeletet tájékoztatja. Nem kell a (6) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltak teljesülését vizsgálni, ha a gyártó vagy a forgalmazó minőségbiztosítási rendszere akkreditált minősítő szervezet által kiadott tanúsítvány szerint folyamatosan érvényes.
(7) A (6) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltak teljesítéseként el kell fogadni, ha a gyártó a terméket erre alkalmas vizsgálóintézettel rendszeresen ellenőrizteti, és a vizsgálóintézet az ellenőrzések eredményéről a KKF tájékoztatja. Nem kell a (6) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltak teljesülését vizsgálni, ha a gyártó vagy a forgalmazó minőségbiztosítási rendszere akkreditált minősítő szervezet által kiadott tanúsítvány szerint folyamatosan érvényes.
(7) A (6) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltak teljesítéseként el kell fogadni, ha a gyártó a terméket erre alkalmas vizsgálóintézettel rendszeresen ellenőrizteti, és a vizsgálóintézet az ellenőrzések eredményéről az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága tájékoztatja. Nem kell a (6) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltak teljesülését vizsgálni, ha a gyártó vagy a forgalmazó minőségbiztosítási rendszere akkreditált minősítő szervezet által kiadott tanúsítvány szerint folyamatosan érvényes.
(7) A (6) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltak teljesítéseként el kell fogadni, ha a gyártó a terméket erre alkalmas vizsgálóintézettel rendszeresen ellenőrizteti, és a vizsgálóintézet az ellenőrzések eredményéről a közlekedési hatóság tájékoztatja. Nem kell a (6) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltak teljesülését vizsgálni, ha a gyártó vagy a forgalmazó minőségbiztosítási rendszere akkreditált minősítő szervezet által kiadott tanúsítvány szerint folyamatosan érvényes.
(8) A minősítő vizsgálat eredményét a megrendelővel - a pótalkatrész, illetőleg tartozék mintadarabja, valamint a vizsgálatokhoz szükséges dokumentáció átadásától számított - 60 napon belül közölni kell.
(9) A minősítő vizsgálaton megfelelőnek bizonyult pótalkatrészen, illetőleg tartozékon - ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán - fel kell tüntetni a minősítő jelet. A minősítő jel csak a minősítő vizsgálaton megfelelőnek minősített mintadarabbal mindenben egyező pótalkatrészen, illetőleg tartozékon alkalmazható.
(10) A (4) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó pótalkatrész és tartozék minden darabját azonosításra alkalmas jelzéssel kell ellátni. Az azonosítás módjára vonatkozóan a Közlekedési Főfelügyelet feltételeket határozhat meg.
(10) Az (5) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó pótalkatrész és tartozék minden darabját azonosításra alkalmas jelzéssel kell ellátni. Az azonosítás módjára vonatkozóan a KKF feltételeket határozhat meg.
(10) Az (5) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó pótalkatrész és tartozék minden darabját azonosításra alkalmas jelzéssel kell ellátni. Az azonosítás módjára vonatkozóan az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága feltételeket határozhat meg.
(10) Az (5) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó pótalkatrész és tartozék minden darabját azonosításra alkalmas jelzéssel kell ellátni. Az azonosítás módjára vonatkozóan a közlekedési hatóság feltételeket határozhat meg.
(11) A minősítő jel használatára vonatkozó engedély érvényessége:
a) a tartozékhoz kiadott minősítő jel használatára vonatkozó engedély öt évig érvényes, azonban az MR-ben meghatározott követelmények alapján a Közlekedési Főfelügyelet a minősítő jel használatának engedélyezésekor ettől eltérő érvényességi időt határozhat meg, illetőleg az érvényességet utólag korlátozhatja,
b) a minőségtanúsítási rendszerben gyártott tartozékra kiadott minősítő jel használatára vonatkozó engedély visszavonásig érvényes, abban az esetben, ha a gyártó, illetőleg a forgalmazó minőségbiztosítási rendszere akkreditált minősítő szervezet által kiadott tanúsítvány szerint folyamatosan érvényes,
c) a pótalkatrészhez kiadott minősítő jel használatára vonatkozó engedély határozatlan ideig érvényes.
Az a)-b) pontban foglaltak alapján érvényüket vesztett engedélyek ismételt kiadását az engedély tulajdonosának a Közlekedési Főfelügyeletnél kell kezdeményeznie.
(11) A minősítő jel használatára vonatkozó engedély érvényessége:
a) a tartozékhoz kiadott minősítő jel használatára vonatkozó engedély öt évig érvényes, azonban az MR-ben meghatározott követelmények alapján a KKF a minősítő jel használatának engedélyezésekor ettől eltérő érvényességi időt határozhat meg, illetőleg az érvényességet utólag korlátozhatja,
b) a minőségtanúsítási rendszerben gyártott tartozékra kiadott minősítő jel használatára vonatkozó engedély visszavonásig érvényes, abban az esetben, ha a gyártó, illetőleg a forgalmazó minőségbiztosítási rendszere akkreditált minősítő szervezet által kiadott tanúsítvány szerint folyamatosan érvényes,
c) a pótalkatrészhez kiadott minősítő jel használatára vonatkozó engedély határozatlan ideig érvényes.
Az a)-b) pontban foglaltak alapján érvényüket vesztett engedélyek ismételt kiadását az engedély tulajdonosának a KKF-nél kell kezdeményeznie.
(11) A KKF által elfogadott intézmény folyamatosan érvényes tanúsítványa szerinti minőségbiztosítási rendszerben gyártott és/vagy forgalmazott pótalkatrészre és tartozékra kiadott minősítő jel használatára vonatkozó engedély visszavonásig érvényes. A minősítő jel használatára vonatkozó engedély egyéb esetben a kibocsátásától számított öt évig, illetve az 1998. január 1. napja előtt kibocsátott engedély 2002. december 31. napjáig érvényes.
(11) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága által elfogadott intézmény folyamatosan érvényes tanúsítványa szerinti minőségbiztosítási rendszerben gyártott és/vagy forgalmazott pótalkatrészre és tartozékra kiadott minősítő jel használatára vonatkozó engedély visszavonásig érvényes. A minősítő jel használatára vonatkozó engedély egyéb esetben a kibocsátásától számított öt évig, illetve az 1998. január 1. napja előtt kibocsátott engedély 2002. december 31. napjáig érvényes.
(11) A közlekedési hatóság által elfogadott intézmény folyamatosan érvényes tanúsítványa szerinti minőségbiztosítási rendszerben gyártott és/vagy forgalmazott pótalkatrészre és tartozékra kiadott minősítő jel használatára vonatkozó engedély visszavonásig érvényes. A minősítő jel használatára vonatkozó engedély egyéb esetben a kibocsátásától számított öt évig, illetve az 1998. január 1. napja előtt kibocsátott engedély 2002. december 31. napjáig érvényes.

Minősítő vizsgálatra kötelezett pótalkatrészek és tartozékok hatósági ellenőrzése

24. §
(1) A közlekedési hatóság a gyártó, a felújító, a forgalmazó és javító telephelyén ellenőrizheti, hogy az ezek által gyártott felújított, forgalmazott vagy felhasznált, minősítő vizsgálatra kötelezett pótalkatrészek és tartozékok a minősítő vizsgálaton megfeleltek-e.
(1) A területi közlekedési felügyelet és a Közlekedési Főfelügyelet a 23. §-ban meghatározott követelmények teljesítését a gyártó, a felújító, a forgalmazó és a javító telephelyén ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges feltételeket az ellenőrzött biztosítani köteles. Az ellenőrző vizsgálathoz a közlekedési hatóság külső szakértőt vonhat be.
(1) A területi közlekedési felügyelet és a KKF a 23. §-ban meghatározott követelmények teljesítését a gyártó, a felújító, a forgalmazó és a javító telephelyén ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges feltételeket az ellenőrzött biztosítani köteles. Az ellenőrző vizsgálathoz a közlekedési hatóság külső szakértőt vonhat be.
(1) Az NKH regionális igazgatósága és az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a 23. §-ban meghatározott követelmények teljesítését a gyártó, a felújító, a forgalmazó és a javító telephelyén ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges feltételeket az ellenőrzött biztosítani köteles. Az ellenőrző vizsgálathoz a közlekedési hatóság külső szakértőt vonhat be.
(1) A közlekedési hatóság a 23. §-ban meghatározott követelmények teljesítését a gyártó, a felújító, a forgalmazó és a javító telephelyén ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges feltételeket az ellenőrzött biztosítani köteles.
(2) Az előírt minősítéssel nem rendelkező pótalkatrészek és tartozékok gyártását, forgalmazását vagy járműbe építését a közlekedési hatóság - a sikeres minősítő vizsgálat elvégzéséig - megtilthatja, és a minősítő vizsgálat elvégzésére határidőt is megállapíthat.
(3) Ha az előírt minősítő vizsgálatot a (2) bekezdés szerint megállapított határidőig nem végzik el, vagy azon a pótalkatrész, tartozék nem felel meg, a Közlekedési Főfelügyelet a pótalkatrész, illetőleg tartozék megsemmisítését rendelheti el.
(3) Ha az előírt minősítő vizsgálatot a (2) bekezdés szerint megállapított határidőig nem végzik el, vagy azon a pótalkatrész, tartozék nem felel meg, a KKF a pótalkatrész, illetőleg tartozék megsemmisítését rendelheti el.
(3) Ha az előírt minősítő vizsgálatot a (2) bekezdés szerint megállapított határidőig nem végzik el, vagy azon a pótalkatrész, tartozék nem felel meg, az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a pótalkatrész, illetőleg tartozék megsemmisítését rendelheti el.
(3) Ha az előírt minősítő vizsgálatot a (2) bekezdés szerint megállapított határidőig nem végzik el, vagy azon a pótalkatrész, tartozék nem felel meg, a közlekedési hatóság a pótalkatrész, illetőleg tartozék megsemmisítését rendelheti el.
(4) A Közlekedési Főfelügyelet a pótalkatrész, tartozék ismételt vizsgálatát rendelheti el, ha alapos gyanú merül fel arra, hogy az nem felel meg a követelményeknek. Ha az ismételt vizsgálat azt bizonyítja, hogy a pótalkatrész, tartozék a követelményeknek nem felel meg, vagy a vizsgálatot az erre megadott határidőre nem végeztetik el, a Közlekedési Főfelügyelet a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el. Ha az elrendelt vizsgálat azt bizonyítja, hogy a pótalkatrész, illetőleg tartozék a követelményeknek megfelel, a vizsgálat költségeit a Közlekedési Főfelügyelet viseli.
(4) A KKF a pótalkatrész, tartozék ismételt vizsgálatát rendelheti el, ha alapos gyanú merül fel arra, hogy az nem felel meg a követelményeknek. Ha az ismételt vizsgálat azt bizonyítja, hogy a pótalkatrész, tartozék a követelményeknek nem felel meg, vagy a vizsgálatot az erre megadott határidőre nem végeztetik el, a KKF a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el. Ha az elrendelt vizsgálat azt bizonyítja, hogy a pótalkatrész, illetőleg tartozék a követelményeknek megfelel, a vizsgálat költségeit a KKF viseli.
(4) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a pótalkatrész, tartozék ismételt vizsgálatát rendelheti el, ha alapos gyanú merül fel arra, hogy az nem felel meg a követelményeknek. Ha az ismételt vizsgálat azt bizonyítja, hogy a pótalkatrész, tartozék a követelményeknek nem felel meg, vagy a vizsgálatot az erre megadott határidőre nem végeztetik el, az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el. Ha az elrendelt vizsgálat azt bizonyítja, hogy a pótalkatrész, illetőleg tartozék a követelményeknek megfelel, a vizsgálat költségeit az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága viseli.
(4) A közlekedési hatóság a pótalkatrész, tartozék ismételt vizsgálatát rendelheti el, ha alapos gyanú merül fel arra, hogy az nem felel meg a követelményeknek. Ha az ismételt vizsgálat azt bizonyítja, hogy a pótalkatrész, tartozék a követelményeknek nem felel meg, vagy a vizsgálatot az erre megadott határidőre nem végeztetik el, a közlekedési hatóság a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el. Ha az elrendelt vizsgálat azt bizonyítja, hogy a pótalkatrész, illetőleg tartozék a követelményeknek megfelel, a vizsgálat költségeit a közlekedési hatóság viseli.
(5) A KKF a minősítő jel használatának engedélyezéséről, az engedélyezés megtagadásáról, a minősítő jel használatának megtiltásáról, illetőleg az engedély visszavonásáról tájékoztatja a Közlekedési Főfelügyeletet.
(5) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a minősítő jel használatának engedélyezéséről, az engedélyezés megtagadásáról, a minősítő jel használatának megtiltásáról, illetőleg az engedély visszavonásáról tájékoztatja az NKH Központi Hivatalát.
(6) A területi közlekedési felügyeletektől az (1) bekezdésben említett ellenőrzések eredményéről és a KKF-től az (5) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítéséről adott tájékoztatásokat a Közlekedési Főfelügyelet tartja nyilván.
(6) Az NKH regionális igazgatóságaitól az (1) bekezdésben említett ellenőrzések eredményéről és az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságától az (5) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítéséről adott tájékoztatásokat az NKH Központi Hivatala tartja nyilván.
(7) A Közlekedési Főfelügyelet a nyilvántartásából a feladatuk ellátásához szükséges mértékben tájékoztatja a KKF-t és a területi közlekedési felügyeleteket.
(7) Az NKH Központi Hivatala a nyilvántartásából a feladatuk ellátásához szükséges mértékben tájékoztatja az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságát és az NKH regionális igazgatóságait.
24/A. §   A Függelékek hatálya alá tartozó pótalkatrészek és tartozékok minősítő vizsgálatára (jóváhagyására) és ellenőrzésére a 23. §, a 24. §, a 25. § és a 26. §-ban foglaltak helyett a Függelékek vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

X. FEJEZET
PÓTALKATRÉSZEK ÉS TARTOZÉKOK MEGFELELŐSÉGÉNEK TANÚSÍTÁSA

Műbizonylat

25. §
(1) A gépjármű és pótkocsija pótalkatrészeinek és tartozékainak megfelelőségét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - műbizonylattal kell tanúsítani.
(2) Nem kell a megfelelőséget tanúsítani
a) az általános használatú szabványos alkatrészek és szerelési anyagok, (csapágyak, kötőelemek, ékszíjak, vezetékek, csatlakozók, izzólámpák stb.) esetében,
b) az alárendelt szerepű pótalkatrészek és tartozékok (díszítőelemek és kényelmi felszerelések stb.) esetében, amelyek a jármű rendeltetésszerű használatára befolyással nincsenek,
c) saját üzemeltetésű járműhöz, az üzemeltető által előállított (gyártott, felújított) pótalkatrészek, tartozékok esetében.
(3) A pótalkatrész és tartozék megfelelőségére vonatkozó tanúsítási kötelezettség
a) hazai gyártás illetőleg felújítás esetén az előállítót,
b) import esetén az importőrt, illetőleg a forgalmazót,
c) bontás esetén - közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos alkatrészekre és tartozékokra vonatkozóan - a bontót, illetőleg a forgalmazót
terheli.
(4) Műbizonylat nélkül
a) belföldi gyártó illetőleg felújító pótalkatrészt és tartozékot sem közvetlen felhasználásra, sem további forgalmazásra nem értékesíthet,
b) forgalmazó pótalkatrészt és tartozékot nem vehet át és nem értékesíthet.
(5) A műbizonylatnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a pótalkatrész, tartozék megnevezése,
b) a járműtípus(ok) megnevezése, amely(ek)nél a pótalkatrész, tartozék alkalmazható,
c) a gyártó (felújító) neve, címe,
c) a gyártó (felújító, forgalmazó) neve, címe,
d) minősítő vizsgálatra kötelezett pótalkatrész, tartozék esetében a minősítő vizsgálatot végző intézmény által meghatározott adatok,
e) bontásból származó alkatrész esetén a felhasználhatóságot meghatározó osztályozást (minősítést) tartalmazó nyilatkozat.
(6) A műbizonylat adatai a pótalkatrészen, tartozékon vagy annak csomagolásán is feltüntethetők.
(7) Ha a pótalkatrésznek, tartozéknak nincs minden darabja műbizonylattal ellátva, a vásárló és a hatóság kérésére a forgalmazó, illetőleg a javító köteles azt felmutatni.
(8) Műbizonylatként kell elfogadni a pótalkatrészen vagy annak csomagolásán feltüntetett gyártói jelet, szabványszámot, vagy az alkatrészkatalógusban szereplő cikkszámot, ha
a) a pótalkatrész a jármű gyártójától származik, vagy
b) a gyártó azt első beépítésű alkatrészként is használja, illetőleg más, hitelt érdemlő módon a gyári eredeti alkatrész helyett használhatónak elismerte.
(9) A gumiabroncsokat az 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke szerint kell megjelölni. A közlekedési hatóság a bejelentett üzemanyag-hatékonysági és nedves tapadási osztályok, valamint a külső gördülési zaj bejelentett osztályának és bejelentett mért értékének megfelelőségét minden gumiabroncstípus vagy gumiabroncscsoport esetében értékeli az 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében meghatározott hitelesítési eljárás szerint. A közlekedési hatóság a gumiabroncs-beszállítók, gumiabroncs-forgalmazók, valamint a járműbeszállítók és járműforgalmazók tekintetében ellenőrzi az 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4., 5. és 6. cikkében foglaltak betartását.

A műbizonylat hatósági ellenőrzése

26. §
(1) A területi közlekedési felügyelet a gyártó, a felújító és a forgalmazó telephelyén ellenőrizheti, hogy az általa gyártott, felújított, forgalmazott pótalkatrész és tartozék rendelkezik-e műbizonylattal.
(1) Az NKH regionális igazgatósága a gyártó, a felújító és a forgalmazó telephelyén ellenőrizheti, hogy az általa gyártott, felújított, forgalmazott pótalkatrész és tartozék rendelkezik-e műbizonylattal.
(1) A közlekedési hatóság a gyártó, a felújító és a forgalmazó telephelyén ellenőrizheti, hogy az általa gyártott, felújított, forgalmazott pótalkatrész és tartozék rendelkezik-e műbizonylattal.
(2) Ha a pótalkatrésznek, tartozéknak nincsen műbizonylata, vagy az ellenőrzés eredménye szerint az nem felel meg a műbizonylatban foglaltaknak, a területi közlekedési felügyelet a gyártást, felújítást, forgalmazást - a megfelelő műbizonylat kiállításáig - megtiltja.
(2) Ha a pótalkatrésznek, tartozéknak nincsen műbizonylata, vagy az ellenőrzés eredménye szerint az nem felel meg a műbizonylatban foglaltaknak, az NKH regionális igazgatósága a gyártást, felújítást, forgalmazást - a megfelelő műbizonylat kiállításáig - megtiltja.
(2) Ha a pótalkatrésznek, tartozéknak nincsen műbizonylata, vagy az ellenőrzés eredménye szerint az nem felel meg a műbizonylatban foglaltaknak, a közlekedési hatóság a gyártást, felújítást, forgalmazást - a megfelelő műbizonylat kiállításáig - megtiltja.

XI. FEJEZET
BONTÁSBÓL KINYERT ALKATRÉSZEK ÉS TARTOZÉKOK ISMÉTELT FELHASZNÁLÁSA

Minőségellenőrzés

27. §
(1) A bontásból kinyert, az MR. 9. § (4) bekezdésében meghatározott alkatrész, tartozék csak minőségellenőrzés után építhető be gépjárműbe és pótkocsijába.
(2) A minőségellenőrzésről a bontó köteles gondoskodni.
(3) A minőségellenőrzés eredménye alapján az alkatrészt, illetve tartozékot színjelzéssel kell ellátni. A javítás nélkül beépíthető alkatrész, vagy tartozék kék, a javítható, vagy felújítható alkatrész piros jelzésű kell legyen.
(4) Az alkatrész, illetve tartozék kereskedelmi értékesítése esetén az alkalmazott színjelzést a számlán a szín megnevezésével fel kell tüntetni.

XI. FEJEZET

XII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

VEGYES RENDELKEZÉSEK

28. §
(1) Az a közlekedési hatóságnál kormánytisztviselői jogviszonyban álló műszaki vizsgabiztos, aki 2013. január 1-jén az őt alkalmazó szervnél kormánytisztviselői jogviszonyban állt, a műszaki vizsgabiztosi tevékenységet az e rendelet szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése nélkül 2014. június 30-ig folytathatja.
(1) Az a közlekedési hatóságnál kormánytisztviselői jogviszonyban álló műszaki vizsgabiztos, aki 2013. január 1-jén az őt alkalmazó szervnél kormánytisztviselői jogviszonyban állt, a műszaki vizsgabiztosi tevékenységet az e rendelet szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése nélkül 2014. december 31-éig folytathatja.
(2) A közlekedési hatóság a 2013. január 1-je és a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló 71/2013. (XII. 2.) NFM rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépése között a Nyilvántartásból törölt, a közlekedési hatóságnál kormánytisztviselői jogviszonyban álló műszaki vizsgabiztost - amennyiben az e rendeletben foglalt egyéb feltételeknek megfelel - a vizsgabiztos nyilatkozatának beszerzését követően hivatalból nyilvántartásba veszi.
28. §   A Közlekedési Főfelügyelet határozata elleni fellebbezést a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium, a területi közlekedési felügyelet határozata elleni fellebbezést a Közlekedési Főfelügyelet bírálja el.
28. §   A KKF határozata és a területi közlekedési felügyeletek határozata ellen benyújtott fellebbezést a Közlekedési Főfelügyelet bírálja el.
28. §
(1) A KKF határozata és a területi közlekedési felügyeletek határozata ellen benyújtott fellebbezést a Közlekedési Főfelügyelet bírálja el.
(1) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága határozata és az NKH regionális igazgatóságai határozata ellen benyújtott fellebbezést az NKH Központi Hivatala bírálja el.
(2) Ahol a Függelékek „jóváhagyó hatóság”-ról rendelkeznek, azon a Központi Közlekedési Felügyeletet, valamint a Közlekedési Főfelügyeletet kell érteni. A Függelékekben meghatározott jóváhagyási eljárások esetében az első fokú hatósági feladatokat a Központi Közlekedési Felügyelet, a másodfokú hatósági feladatokat és a jóváhagyási eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartási és nemzetközi szakmai kapcsolattartási feladatokat a Közlekedési Főfelügyelet látja el.
(2) Ahol a Függelékek „jóváhagyó hatóság”-ról rendelkeznek, azon az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságát, valamint az NKH Központi Hivatalát kell érteni. A Függelékekben meghatározott jóváhagyási eljárások esetében az első fokú hatósági feladatokat az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága, a másodfokú hatósági feladatokat és a jóváhagyási eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartási és nemzetközi szakmai kapcsolattartási feladatokat az NKH Központi Hivatala látja el.
29. §
(1) A Közlekedési Főfelügyelet a típusbizonyítványban kérelemre lassú járműnek minősítheti az olyan járművet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/h-nál nagyobb sebességgel haladni, de nem közúti közlekedés céljára készült. Ebben az esetben a járműtípus megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítványban - legfeljebb 25 km/h értékben - meg kell határozni. Az ilyen járműtípushoz tartozó minden járművet be kell mutatni a területi közlekedési felügyeletnél forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából és a megengedett legnagyobb sebességet a jármű igazolólapján fel kell tüntetni.
(1) A KKF a típusbizonyítványban kérelemre lassú járműnek minősítheti az olyan járművet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/h-nál nagyobb sebességgel haladni, de nem közúti közlekedés céljára készült. Ebben az esetben a járműtípus megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítványban - legfeljebb 25 km/h értékben - meg kell határozni. Az ilyen járműtípushoz tartozó minden járművet be kell mutatni a területi közlekedési felügyeletnél forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából és a megengedett legnagyobb sebességet a jármű igazolólapján fel kell tüntetni.
(1) A KKF a típusjóváhagyási és a sorozat forgalomba helyezés engedélyezési eljárás során, a területi Közlekedési Felügyelet az egyedi forgalomba helyezés engedélyezési eljárás során kérelemre lassú járműnek minősítheti az olyan járművet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/h-nál nagyobb sebességgel haladni, de nem közúti közlekedés céljára készült. Ebben az esetben a járműtípus megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítványban, illetőleg a forgalomba helyezési engedélyben - legfeljebb 25 km/h értékben - meg kell határozni. Az ilyen járműtípushoz tartozó minden járművet be kell mutatni a területi közlekedési felügyeletnél forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából és a megengedett legnagyobb sebességet a „Műszaki adatlapon”, valamint ennek alapján a jármű hatósági engedélyében fel kell tüntetni.
(1) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a típusjóváhagyási és a sorozat forgalomba helyezés engedélyezési eljárás során, az NKH regionális igazgatósága az egyedi forgalomba helyezés engedélyezési eljárás során kérelemre lassú járműnek minősítheti az olyan járművet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/h-nál nagyobb sebességgel haladni, de nem közúti közlekedés céljára készült. Ebben az esetben a járműtípus megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítványban, illetőleg a forgalomba helyezési engedélyben - legfeljebb 25 km/h értékben - meg kell határozni. Az ilyen járműtípushoz tartozó minden járművet be kell mutatni az NKH regionális igazgatóságánál forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából és a megengedett legnagyobb sebességet a „Műszaki adatlapon”, valamint ennek alapján a jármű hatósági engedélyében fel kell tüntetni.
(1) A közlekedési hatóság kérelemre lassú járműnek minősítheti az olyan járművet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/h-nál nagyobb sebességgel haladni, de nem közúti közlekedés céljára készült. Ebben az esetben a járműtípus megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítványban, illetőleg a forgalomba helyezési engedélyben - legfeljebb 25 km/h értékben - meg kell határozni. Az ilyen járműtípushoz tartozó minden járművet be kell mutatni az NKH regionális igazgatóságánál forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából és a megengedett legnagyobb sebességet a „Műszaki adatlapon”, valamint ennek alapján a jármű hatósági engedélyében fel kell tüntetni.
(1) A közlekedési hatóság kérelemre lassú járműnek minősítheti az olyan járművet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/h-nál nagyobb sebességgel haladni, de nem közúti közlekedés céljára készült. Ebben az esetben a járműtípus megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítványban, illetőleg a forgalomba helyezési engedélyben - legfeljebb 25 km/h értékben - meg kell határozni. Az ilyen járműtípushoz tartozó minden járművet be kell mutatni a közlekedési hatóságnál forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából és a megengedett legnagyobb sebességet a „Műszaki adatlapon”, valamint ennek alapján a jármű hatósági engedélyében fel kell tüntetni.
(2) A Közlekedési Főfelügyelet a típusvizsgálat, a területi közlekedési felügyelet forgalomba helyezés előtti vizsgálat vagy az időszakos vizsgálat során kérelemre mezőgazdasági vontatónak minősítheti az olyan lassú járművet, amely a mezőgazdasági vontatóra meghatározott műszaki feltételeknek megfelel.
(2) A KKF a típusvizsgálat, a területi közlekedési felügyelet forgalomba helyezés előtti vizsgálat vagy az időszakos vizsgálat során kérelemre mezőgazdasági vontatónak minősítheti az olyan lassú járművet, amely a mezőgazdasági vontatóra meghatározott műszaki feltételeknek megfelel.
(2) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a típusvizsgálat, az NKH regionális igazgatósága forgalomba helyezés előtti vizsgálat vagy az időszakos vizsgálat során kérelemre mezőgazdasági vontatónak minősítheti az olyan lassú járművet, amely a mezőgazdasági vontatóra meghatározott műszaki feltételeknek megfelel.
(2) A közlekedési hatóság kérelemre mezőgazdasági vontatónak minősítheti az olyan lassú járművet, amely a mezőgazdasági vontatóra meghatározott műszaki feltételeknek megfelel.
(3) A területi Közlekedési Felügyelet vizsgálat alapján, kérelemre mezőgazdasági erőgépnek (lassú járműnek) minősítheti az olyan munkagépet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/óránál nagyobb sebességgel haladni, de egyéb tekintetben megfelel a 2. § (8) bekezdés bl) alpontjában meghatározott feltételeknek és üzembentartója Μ betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátva jogosult azt ideiglenesen forgalomban tartani. A mezőgazdasági erőgép megengedett legnagyobb sebességét a vizsgálat alapján kiadott „Műszaki adatlap”-on, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel kiadott „Indítási napló”-ban fel kell tüntetni.
(3) Az NKH regionális igazgatósága vizsgálat alapján, kérelemre mezőgazdasági erőgépnek (lassú járműnek) minősítheti az olyan munkagépet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/óránál nagyobb sebességgel haladni, de egyéb tekintetben megfelel a 2. § (8) bekezdés bl) alpontjában meghatározott feltételeknek és üzembentartója Μ betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátva jogosult azt ideiglenesen forgalomban tartani. A mezőgazdasági erőgép megengedett legnagyobb sebességét a vizsgálat alapján kiadott „Műszaki adatlap”-on, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel kiadott „Indítási napló”-ban fel kell tüntetni.
(3) A közlekedési hatóság vizsgálat alapján, kérelemre mezőgazdasági erőgépnek (lassú járműnek) minősítheti az olyan munkagépet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/óránál nagyobb sebességgel haladni, de egyéb tekintetben megfelel a 2. § (8) bekezdés bl) alpontjában meghatározott feltételeknek és üzembentartója Μ betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátva jogosult azt ideiglenesen forgalomban tartani. A mezőgazdasági erőgép megengedett legnagyobb sebességét a vizsgálat alapján kiadott „Műszaki adatlap”-on, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel kiadott „Indítási napló”-ban fel kell tüntetni.

Hatálybaléptetés

30. §
(1) Ez a rendelet 1990. július hó 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott típusbizonyítványok visszavonásáig, vagy lejáratukig érvényben maradnak.
(3) A 17. § rendelkezéseit a 17. § (1) bekezdésében említett - a rendelet hatálybalépésekor igazolólappal és azonosítási táblával nem ellátott - lassú járműre és pótkocsira 1992. július hó 1. napjától kell alkalmazni. A 17. § (1) bekezdésében említett 11 kW-nál nem nagyobb motorteljesítményű lassú járműnek és lassú jármű teherszállító pótkocsijának a rendelet hatálybalépése előtt kiadott igazolólapja 1992. július hó 1. napján jár le. Az érvényességi határidő - kérelemre vagy berendelés alapján - időszakos vizsgálat alkalmával meghosszabbítható.
(4) A 26. § rendelkezéseit a
- a gyártóra, felújítóra 1991. január hó 1. napjától,
- forgalmazóra 1991. július hó 1. napjától
kell alkalmazni.
(5) E rendelet hatálybalépése előtt indult eljárásokat az eljárás megindulásának időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell lefolytatni.
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 8/1977. (XII. 20.) KPM rendelet és a módosítására kiadott 10/1986. (XII. 3.) KM rendelet, továbbá a közúti közlekedéssel összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 15/1983. (VI. 30.) KPM rendelet 6. §-a.
(6) A rendelet 11. § (3) bekezdés a) pontja alatti rendelkezést trolibuszok időszakos vizsgálatára 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.
(7) A rendelet 20/B. § (1) bekezdés szerinti forgalomba helyezés előtti vizsgálatot nem kell elvégezni a vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló miniszteri rendelet alapján 2011. december 31. napját megelőzően pályaszámmal ellátott trolibuszok esetében.
(7a) A 2011. december 7-ét megelőzően külföldről behozott autóbuszt a trolibusszá történő átalakítás engedélyezési eljárás során - autóbuszként történő forgalomba helyezése nélkül - már forgalomba helyezett járműnek kell tekinteni és a jármű trolibuszként az átalakítást követő időszakos vizsgálat alapján helyezhető forgalomba.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott trolibuszok időszakos vizsgálatát első alkalommal 2012. december 31-ig kell elvégezni.
(9) A 16. § alapján a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló 22/2012. (V. 8.) NFM rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott sorozat átalakítási engedélyek érvényességi ideje:
a) 2012. december 31., amennyiben az engedélyt 2010. évet megelőzően adták ki,
b) az engedély kiadásától számított öt év, amennyiben az engedélyt 2009. december 31-ét követően adták ki.
(10) A Módr. hatálybalépését megelőzően, a nem szaktanfolyami képzés keretében megszerzett képesítéseket a szaktanfolyami képzés keretében szerzett képesítésnek kell tekinteni.
31. §   Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján a Tanácsnak a Tagállamok gépjárművek és gépjármű pótkocsik műszaki felülvizsgálata jogi előírásainak összehangolására kiadott 96/96/EK irányelvével - 1999. december 31. napját követően - összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
31. §   Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségeknek az alábbi jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
- Tanács 70/156/EGK irányelve a gépkocsik és a pótkocsik típus-jóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról, valamint a Parlament és a Tanács 98/91/EK irányelve a 70/156/EGK irányelv módosításáról;
- a Tanács 74/150/EGK irányelve a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok típusbizonyítványára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról, valamint a Parlament és a Tanács 97/54/EK irányelve a 74/150/EGK irányelv módosításáról;
- a Tanács 92/61/EK irányelve a motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról;
- a Tanács 96/96/EK irányelve a gépkocsik és a pótkocsik műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról.
- a Bizottság 2000/2/EK irányelve, amely műszaki fejlődéshez igazítja a Tanács 75/322/EGK irányelvét a traktorokra szerelt szikragyújtású motorok által előidézett rádiózavar szűréséről, valamint a Tanács 74/150/EGK irányelvét a traktorok típusjóváhagyásáról;
- a Parlament és a Tanács 2000/7/EK irányelve a motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok sebességmérőiről, valamint a motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról szóló a Tanács 92/61/EGK irányelvének módosításáról;
- a Parlament és a Tanács 2000/25/EK irányelve a traktorok motorja által kibocsátott gáz és szemcsés szennyező anyagok elleni fellépésről, valamint a Tanács 74/150/EGK irányelvének módosításáról;
- a Parlament és a Tanács 2000/40/EK irányelve az első aláfutásgátlóra vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról és a Tanács 70/156/EGK irányelvének módosításáról;
- a Bizottság 2001/9/EK irányelve, amely a műszaki fejlődéshez igazítja a Tanács 96/96/EK irányelvét a gépkocsik és a pótkocsik műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról;
- a Bizottság 2001/11/EK irányelve, amely a műszaki fejlődéshez igazítja a Tanács 96/96/EK irányelvét a gépkocsik és a pótkocsik műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról, a kereskedelmi járművek sebességkorlátozó berendezéseinek működésvizsgálatával kapcsolatban.
- a Tanács 88/599/EGK irányelve bizonyos munkajogi előírások harmonizálásáról szóló a Tanács 3820/85/EGK rendeletének és a közúti szállításban alkalmazott regisztráló berendezésekről szóló a Tanács 3821/85/EGK rendeletének végrehajtásakor alkalmazandó szabvány ellenőrzési eljárásokról;
- a Bizottság 93/172/EGK határozata a közúti szállítással kapcsolatos, a Tanács 88/599/EGK irányelvének 6. Cikkében előírt szabványos jelentési formanyomtatvány elkészítéséről;
- a Bizottság 93/173/EGK határozata a közúti szállítás bizonyos munkajogi előírásainak összehangolásáról szóló a Tanács 3820/85/EGK rendeletének 16. Cikkében meghatározott szabvány űrlap összeállításáról;
- az Európai Parlament és a Tanács 2000/30/EK irányelve a Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közúti műszaki ellenőrzéséről;
- az Európai Parlament és a Tanács 1753/2000/EK határozata az új személygépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátásának megfigyelését szolgáló rendszer létesítéséről;
- a Bizottság 2001/3/EK irányelve a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok típusbizonyítványára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló a Tanács 74/150/EGK irányelvének, valamint a traktorok rádiózavarszűrésére vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló a Tanács 75/322/EGK irányelvének a műszaki fejlődéshez igazításáról;
- az Európai Parlament és a Tanács 2001/56/EK irányelve a gépkocsik és pótkocsik fűtési rendszereiről, a Tanács 70/156/EGK irányelvének módosításáról és a Tanács 78/548/EGK irányelvének hatályon kívül helyezéséről;
- az Európai Parlament és a Tanács 2001/85/EK irányelve a vezető ülésén kívül több mint nyolc ülőhellyel rendelkező gépkocsikra vonatkozó követelményekről, a Tanács 70/156/EGK irányelvének és a Parlament és a Tanács 97/27/EK irányelvének módosításáról;
- a Bizottság 2001/92/EK irányelve a gépkocsik és pótkocsik biztonsági üvegeiről és az üvegek anyagáról szóló a Tanács 92/22/EGK irányelvének a műszaki fejlődéshez igazításáról és a Tanács 70/156/EGK irányelvének módosításáról;
- a Bizottság 2001/116/EK irányelve a gépkocsik és a pótkocsik típus-jóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló a Tanács 70/156/EGK irányelvének a műszaki fejlődéshez igazításáról.
- az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve az elhasználódott járművekről 8. cikkének (3) és (4) bekezdésével;
- az Európai Parlament és a Tanács 2002/24/EK irányelve a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról és a 92/61/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről;
- a Bizottság 2003/26/EK irányelve a haszongépjárművek sebességkorlátozó készülékei és kipufogógáz-kibocsátása tekintetében a 2000/30/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról;
- a Bizottság 2003/27/EK irányelve a gépjárművek kipufogógáz-kibocsátásának vizsgálata tekintetében a 96/96/EK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról;
- a Bizottság 2003/77/EK irányelve a motorkerékpárok vagy segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyására vonatkozóan a 97/24/EK és a 2002/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról;
- az Európai Parlament és a Tanács 2003/102/EK irányelve a gyalogosok és más sérülékeny úthasználók védelmére vonatkozó követelményekről a gépjárművel történő ütközés esetén, valamint a Tanács 70/156/EGK irányelvének módosításáról.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

31. §   Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségeknek az alábbi jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
- Tanács 70/156/EGK irányelve a gépkocsik és a pótkocsik típus-jóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról, valamint a Parlament és a Tanács 98/91/EK irányelve a 70/156/EGK irányelv módosításáról;
- a Tanács 74/150/EGK irányelve a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok típusbizonyítványára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról, valamint a Parlament és a Tanács 97/54/EK irányelve a 74/150/EGK irányelv módosításáról;
- a Tanács 92/61/EK irányelve a motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról;
- a Tanács 96/96/EK irányelve a gépkocsik és a pótkocsik műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról;
- a Bizottság 2000/2/EK irányelve, amely műszaki fejlődéshez igazítja a Tanács 75/322/EGK irányelvét a traktorokra szerelt szikragyújtású motorok által előidézett rádiózavar szűréséről, valamint a Tanács 74/150/EGK irányelvét a traktorok típusjóváhagyásáról;
- a Parlament és a Tanács 2000/7/EK irányelve a motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok sebességmérőiről, valamint a motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról szóló a Tanács 92/61/EGK irányelvének módosításáról;
- a Parlament és a Tanács 2000/25/EK irányelve a traktorok motorja által kibocsátott gáz és szemcsés szennyező anyagok elleni fellépésről, valamint a Tanács 74/150/EGK irányelvének módosításáról;
- a Parlament és a Tanács 2000/40/EK irányelve az első aláfutásgátlóra vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról és a Tanács 70/156/EGK irányelvének módosításáról;
- a Bizottság 2001/9/EK irányelve, amely a műszaki fejlődéshez igazítja a Tanács 96/96/EK irányelvét a gépkocsik és a pótkocsik műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról;
- a Bizottság 2001/11/EK irányelve, amely a műszaki fejlődéshez igazítja a Tanács 96/96/EK irányelvét a gépkocsik és a pótkocsik műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról, a kereskedelmi járművek sebességkorlátozó berendezéseinek működésvizsgálatával kapcsolatban;
- a Tanács 88/599/EGK irányelve bizonyos munkajogi előírások harmonizálásáról szóló a Tanács 3820/85/EGK rendeletének és a közúti szállításban alkalmazott regisztráló berendezésekről szóló a Tanács 3821/85/EGK rendeletének végrehajtásakor alkalmazandó szabvány ellenőrzési eljárásokról;
- a Bizottság 93/172/EGK határozata a közúti szállítással kapcsolatos, a Tanács 88/599/EGK irányelvének 6. Cikkében előírt szabványos jelentési formanyomtatvány elkészítéséről;
- a Bizottság 93/173/EGK határozata a közúti szállítás bizonyos munkajogi előírásainak összehangolásáról szóló a Tanács 3820/85/EGK rendeletének 16. Cikkében meghatározott szabvány űrlap összeállításáról;
- az Európai Parlament és a Tanács 2000/30/EK irányelve a Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közúti műszaki ellenőrzéséről;
- az Európai Parlament és a Tanács 1753/2000/EK határozata az új személygépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátásának megfigyelését szolgáló rendszer létesítéséről;
- a Bizottság 2001/3/EK irányelve a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok típusbizonyítványára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló a Tanács 74/150/EGK irányelvének, valamint a traktorok rádiózavarszűrésére vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló a Tanács 75/322/EGK irányelvének a műszaki fejlődéshez igazításáról;
- az Európai Parlament és a Tanács 2001/56/EK irányelve a gépkocsik és pótkocsik fűtési rendszereiről, a Tanács 70/156/EGK irányelvének módosításáról és a Tanács 78/548/EGK irányelvének hatályon kívül helyezéséről;
- az Európai Parlament és a Tanács 2001/85/EK irányelve a vezető ülésén kívül több mint nyolc ülőhellyel rendelkező gépkocsikra vonatkozó követelményekről, a Tanács 70/156/EGK irányelvének és a Parlament és a Tanács 97/27/EK irányelvének módosításáról;
- a Bizottság 2001/92/EK irányelve a gépkocsik és pótkocsik biztonsági üvegeiről és az üvegek anyagáról szóló a Tanács 92/22/EGK irányelvének a műszaki fejlődéshez igazításáról és a Tanács 70/156/EGK irányelvének módosításáról;
- a Bizottság 2001/116/EK irányelve a gépkocsik és a pótkocsik típus-jóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló a Tanács 70/156/EGK irányelvének a műszaki fejlődéshez igazításáról;
- az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve az elhasználódott járművekről 8. cikkének (3) és (4) bekezdésével;
- az Európai Parlament és a Tanács 2002/24/EK irányelve a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról és a 92/61/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről;
- a Bizottság 2003/26/EK irányelve a haszongépjárművek sebességkorlátozó készülékei és kipufogógáz-kibocsátása tekintetében a 2000/30/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról;
- a Bizottság 2003/27/EK irányelve a gépjárművek kipufogógáz-kibocsátásának vizsgálata tekintetében a 96/96/EK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról;
- a Bizottság 2003/77/EK irányelve a motorkerékpárok vagy segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyására vonatkozóan a 97/24/EK és a 2002/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról;
- az Európai Parlament és a Tanács 2003/102/EK irányelve a gyalogosok és más sérülékeny úthasználók védelmére vonatkozó követelményekről a gépjárművel történő ütközés esetén, valamint a Tanács 70/156/EGK irányelvének módosításáról;
- az Európai Parlament és a Tanács 2004/3/EK irányelve (2004. február 11.) a 70/156/EGK és a 80/1268/EGK tanácsi irányelvnek az N1 kategóriájú gépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának mérése tekintetében történő módosításáról;
- a Bizottság 2004/78/EK irányelve (2004. április 29.) a gépjárművek és pótkocsijaik fűtőrendszereiről szóló 2001/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 70/156/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról.
- az Európai Parlament és a Tanács 2003/37/EK IRÁNYELVE (2003. május 26.) a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről;
- az Európai Parlament és a Tanács 2003/97/EK irányelve (2003. november 10.) a közvetett látást biztosító eszközök és az ilyen eszközökkel felszerelt járművek típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, a 70/156/EGK irányelv módosításáról és a 71/127/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről.
31. §   Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 70/156/EGK irányelve (1970. február 6.) a gépkocsik és a pótkocsik típus-jóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról, valamint az azt módosító 98/91/EK, 2000/40/EK, 2004/3/EK, 2003/97/EK európai parlamenti és tanácsi, továbbá 2001/92/EK, 2001/116/EK, 2001/56/EK, 2001/85/EK, 2003/102/EK, 2004/78/EK, 2004/104/EK és 2005/49/EK bizottsági irányelv;
a) a Tanács 70/156/EGK irányelve (1970. február 6.) a gépkocsik és a pótkocsik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról, valamint az azt módosító 98/91/EK, 2000/40/EK, 2004/3/EK, 2003/97/EK és 2005/66/EK európai parlamenti és tanácsi, továbbá 2001/92/EK, 2001/116/EK, 2001/56/EK, 2001/85/EK, 2003/102/EK, 2004/78/EK, 2004/104/EK, 2005/49/EK és 2006/28/EK bizottsági irányelv;
a) a Tanács 70/156/EGK irányelve (1970. február 6.) a gépkocsik és a pótkocsik típus-jóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról, valamint az azt módosító 98/91/EK, 2000/40/EK, 2004/3/EK, 2003/97/EK, 2005/64/EK és 2005/66/EK európai parlamenti és tanácsi, továbbá 2001/92/EK, 2001/116/EK, 2001/56/EK, 2001/85/EK, 2003/102/EK, 2004/78/EK, 2004/104/EK, 2005/49/EK és 2006/28/EK bizottsági irányelv;
a) a Tanács 70/156/EGK irányelve (1970. február 6.) a gépkocsik és a pótkocsik típus-jóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról, valamint az azt módosító 98/91/EK, 2000/40/EK, 2004/3/EK, 2003/97/EK, 2005/64/EK, 2005/66/EK, 2006/40/EK európai parlamenti és tanácsi, 2001/92/EK, 2001/116/EK, 2001/56/EK, 2001/85/EK, 2003/102/EK, 2004/78/EK, 2004/104/EK, 2005/49/EK, 2006/28/EK és 2007/37/EK bizottsági, 2006/96/EK tanácsi irányelvek és 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
a) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv, valamint az azt módosító 1060/2008/EK és 385/2009/EK bizottsági rendelet;
a) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv, valamint az azt módosító 1060/2008/EK és 385/2009/EK bizottsági rendelet és a 78/2009/EK és 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2002/24/EK irányelve (2002. március 18.) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról és a 92/61/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint az azt módosító 2003/77/EK bizottsági irányelv;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2002/24/EK irányelve (2002. március 18.) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról és a 92/61/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint az azt módosító 2003/77/EK és 2005/30/EK bizottsági irányelv;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2002/24/EK irányelve (2002. március 18.) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról és a 92/61/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint az azt módosító 2003/77/EK, 2005/30/EK bizottsági, valamint 2006/96/EK tanácsi irányelvek;
c) az Európai Parlament és a Tanács 2003/37/EK irányelve (2003. május 26.) a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint az azt módosító 2005/13/EK és 2005/67/EK bizottsági irányelv;
c) az Európai Parlament és a Tanács 2003/37/EK irányelve (2003. május 26.) a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint az azt módosító 2005/13/EK, 2005/67/EK bizottsági, valamint 2006/96/EK tanácsi irányelvek;
d) a Tanács 96/96/EK irányelve (1997. február 17.) a gépkocsik és a pótkocsik műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról, valamint az azt módosító 2001/9/EK, 2001/1 l/EK és 2003/27/EK bizottsági irányelvek;
d) a Tanács 96/96/EK irányelve (1996. december 20.) a gépjárművek és pótkocsijuk, időszakos műszaki vizsgálatáról szóló tagállami jogszabályok közelítéséről, valamint az azt módosító 2001/9/EK, 2001/11/EK és 2003/27/EK bizottsági irányelvek;
d) az Európai Parlament és a Tanács 2009/40/EK irányelve (2009. május 6.) a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos vizsgálatáról;
e) az Európai Parlament és a Tanács 2000/30/EK irányelve (2000. június 6.) a Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közúti műszaki ellenőrzéséről, valamint az azt módosító 2003/26/EK bizottsági irányelv;
e) az Európai Parlament és a Tanács 2000/30/EK irányelve (2000. június 6.) a Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közlekedése alkalmasságú országúti műszaki ellenőrzéséről, valamint az azt módosító 2003/26/EK bizottsági irányelv;
f) a Tanács 88/599/EGK irányelve (1988. november 23.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 3820/85/EGK rendelet és a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó egységes ellenőrzési eljárásról;
f) az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről, 8. cikk (3) és (4) bekezdése;
g) az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) 8. cikkének (3) és (4) bekezdése az elhasználódott járművekről;
g) az Európai Parlament és a Tanács 1753/2000/EK határozata (2000. június 22.) az új személygépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátását ellenőrző rendszer kialakításáról.
h) a Bizottság 93/172/EGK határozata (1993. február 22.) a közúti szállításról szóló 88/599/EGK tanácsi irányelv 6. cikkében előírt szabványos formanyomtatvány elkészítéséről;
i) a Bizottság 93/173/EGK határozata (1993. február 22.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 3820/85/EGK tanácsi rendelet 16. cikkében előírt formanyomtatvány kidolgozásáról;
j) az Európai Parlament és a Tanács 1753/2000/EK határozata (2000. június 22.) az új személygépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátását ellenőrző rendszer kialakításáról.
31. §
(1) Ez a rendelet
1. a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 1060/2008/EK és 385/2009/EK bizottsági rendeletnek és a 78/2009/EK és 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,
1. a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2010/19/EU bizottsági irányelvnek, 1060/2008/EK, 385/2009/EK és 371/2010/EU bizottsági rendeletnek és 78/2009/EK, 79/2009/EK és 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,
1. a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2010/19/EU bizottsági irányelvnek, 1060/2008/EK, 385/2009/EK, 371/2010/EU, 183/2011/EU, 582/2011/EU, 678/2011/EU és a 65/2012/EU bizottsági rendeletnek, továbbá a 78/2009/EK, 79/2009/EK és 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint az azt módosító 582/2011/EU bizottsági és a 64/2012/EU bizottsági rendeletnek,
1. a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2010/19/EU bizottsági irányelvnek, 2013/15/EU tanácsi irányelvnek, az 1060/2008/EK, 385/2009/EK, 371/2010/EU, 183/2011/EU, 582/2011/EU, 678/2011/EU, 65/2012/EU, 1229/2012/EU, 1230/2012/EU, 143/2013/EU és a 195/2013/EU bizottsági rendeletnek, továbbá a 78/2009/EK, 79/2009/EK és 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint az azt módosító 582/2011/EU bizottsági és a 64/2012/EU bizottsági rendeletnek,
2. a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról és a 92/61/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. március 18-i 2002/24/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2003/77/EK, 2005/30/EK bizottsági, valamint 2006/96/EK tanácsi irányelveknek,
2. a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról és a 92/61/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. március 18-i 2002/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2003/77/EK, 2005/30/EK bizottsági, valamint 2006/96/EK és 2013/15/EU tanácsi irányelveknek,
2. a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról és a 92/61/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. március 18-i 2002/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2003/77/EK, 2005/30/EK, 2013/60/EU bizottsági, valamint 2006/96/EK és 2013/15/EU tanácsi irányelveknek,
3. a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2005/13/EK, 2005/67/EK bizottsági, valamint 2006/96/EK tanácsi irányelveknek,
3. a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2005/13/EK, 2005/67/EK és 2010/52/EU bizottsági , valamint 2006/96/EKtanácsi irányelveknek,
3. a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2005/13/EK, 2005/67/EK, 2010/22/EU, 2010/62/EU és 2010/52/EU bizottsági, valamint 2006/96/EK tanácsi irányelveknek,
3. a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2005/13/EK, 2005/67/EK, 2010/22/EU, 2010/62/EU és 2010/52/EU bizottsági, valamint 2006/96/EK és 2013/15/EU tanácsi irányelveknek,
3. a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2005/13/EK, 2005/67/EK, 2010/22/EU, 2010/62/EU és 2010/52/EU bizottsági, valamint 2006/96/EK, 2013/15/EU tanácsi és 2014/44/EU bizottsági irányelveknek,
4. a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos vizsgálatáról szóló, 2009. május 6-i 2009/40/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek,
4. a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos vizsgálatáról szóló, 2009. május 6-i 2009/40/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek, valamint - a II. melléklet 3. pontját kivéve - az azt módosító 2010/48/EK bizottsági irányelvnek,
4. a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos vizsgálatáról szóló, 2009. május 6-i 2009/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2010/48/EU bizottsági irányelvnek,
5. a Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közlekedésre alkalmasságának országúti műszaki ellenőrzéséről szóló, 2000. június 6-i 2000/30/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2003/26/EK bizottsági irányelvnek,
5. a Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közlekedésre alkalmasságának országúti műszaki ellenőrzéséről szóló, 2000. június 6-i 2000/30/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2003/26/EK és 2010/47/EU bizottsági irányelvnek,
6. az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 8. cikk (3) és (4) bekezdésének,
7. az új személygépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátását ellenőrző rendszer kialakításáról szóló, 2000. június 22-i 1753/2000/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat 4., 9. és 10. cikkének
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet
1. a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról szóló, 2009. április 23-i 443/2009/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet,
1. A könnyű haszongépjárművek széndioxid kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról szóló, 2009. április 23-i 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá az új személygépkocsik nyilvántartásba vett adatainak a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyomon követéséről és bejelentéséről szóló, 2010. november 10-i 1014/2010/EU bizottsági rendelet,
2. a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló, 2009. július 13-i 661/2009/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet 18. cikk és 20. cikk 3. bekezdése
2. a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló, 2009. július 13-i 661/2009/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet 18. cikk és 20. cikk 3. bekezdése és az azt módosító 407/2011/EU bizottsági rendelet,
2. a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló, 2009. július 13-i 661/2009/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet 18. cikk és 20. cikk 3. bekezdése és az azt módosító 407/2011/EU és 523/2012/EU bizottsági rendeletek,
2. a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló, 2009. július 13-i 661/2009/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet 18., 19. cikk és 20. cikk negyedik bekezdése, valamint az azt módosító 407/2011/EU és 523/2012/EU bizottsági rendeletek,
3. a gépjárművek és pótkocsijaik hátsó rendszámtáblái felszerelésének helyére és rögzítésének módjára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2010. november 8-i 1003/2010/EU bizottsági rendelet,
4. a gépjárművek elvontató berendezéseire vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. november 8-i 1005/2010/EU bizottsági rendelet,
5. az egyes gépjárművek szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszereire vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. november 9-i 1008/2010/EU bizottsági rendelet,
6. az egyes gépjárművek kerékdobjaira vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. november 9-i 1009/2010/EU bizottsági rendelet,
7. a gépjárművek és pótkocsijaik hatóságilag előírt gyári adattáblájára és járműazonosító számára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, szóló 2011. január 11-i 19/2011/EU bizottsági rendelet,
7. a gépjárművek és pótkocsijaik hatóságilag előírt gyári adattáblájára és járműazonosító számára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2011. január 11-i 19/2011/EU bizottsági rendelet és az azt módosító 249/2012/EU rendelet,
8. a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriáira a felcsapódó víz elleni védőrendszerekkel összefüggésben vonatkozó típus- jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. január 27-i 109/2011/EU bizottsági rendelet,
9. az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról szóló, 2011. május 11-i 510/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet
9. az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról szóló, 2011. május 11-i 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az azt módosító 2014. február 26-i 253/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014. február 17-i 404/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
10. a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetősége tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. június 8-i 566/2011/EU bizottsági rendelet
11. a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről szóló, 2009. november 25-i 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
12. az új könnyű haszongépjárművek nyilvántartásba vett adatainak az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti ellenőrzéséről és bejelentéséről szóló, 2012. április 3-i 293/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
13. a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes gépjármű-kategóriákra a fejlett vészfékező rendszerek szempontjából vonatkozó típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. április 16-i 347/2012/EU bizottsági rendelet,
14. a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek gépjárművekbe történő beépítésére vonatkozó típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. április 23-i 351/2012/EU bizottsági rendelet,
15. az 1014/2010/EU rendeletnek a személygépkocsigyártók által észlelt hibákra vonatkozó értesítések egységes formátumának megállapítása céljából történő módosításáról szóló, 2012. május 22-i 429/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
16. a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 6) kibocsátása tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. május 29-i 459/2012/EU bizottsági rendelet
17. az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az új könnyű haszongépjárművekre alkalmazandó fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértékektől való eltérés iránti kérelmekre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2012. november 6-i 114/2013/EU bizottsági rendelet
18. a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és azok pótkocsijainak tömegével és méreteivel kapcsolatos típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról és a 2007/46/EK rendelet európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2012. december 12-i 1230/2012/EU bizottsági rendelet,
19. a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárásra benyújtott járművek széndioxid-kibocsátásának meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. február 19-i 143/2013/EU bizottsági rendelet,
20. a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére szolgáló innovatív technológiák tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. március 7-i 195/2013/EU bizottsági rendelet,
20. a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére szolgáló innovatív technológiák tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. március 7-i 195/2013/EU bizottsági rendelet és 2015. január 14-i 2015/45 (EU) bizottsági rendelet,
21. az 1014/2010/EU rendeletnek az új személygépkocsik által kibocsátott szén-dioxid-mennyiség nyomon követésére vonatkozó bizonyos követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. április 30-i 396/2013/EU bizottsági rendelet,
22. a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az új személygépkocsik által kibocsátott szén-dioxid-mennyiség nyomon követése tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. április 30-i 397/2013/EU bizottsági rendelet
23. a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és az 582/2011/EU bizottsági rendeletnek a kibocsátási határértékek tekintetében a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló 2014. január 31-i 133/2014/EU bizottsági rendelet,
24. a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 5 és 6) tekintetében történő módosításáról és az 582/2011/EU bizottsági rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő módosításáról szóló 2014. február 11-i 136/2014/EU bizottsági rendelet,
25. a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II., IV., XI., XII. és XVIII. mellékletének módosításáról szóló 2014. február 25-i 214/2014/EU bizottsági rendelet,
26. a 443/2009/EK rendeletnek az új személygépkocsikra vonatkozó 2020. évi CO2-kibocsátás-csökkentési célérték elérésére alkalmas módozatok meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló 2014. március 11-i 333/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
27. a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás hatálya alá tartozó új könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának ellenőrzése tekintetében a 293/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról szóló 2014. április 23-i 410/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet
28. az 582/2011/EU rendeletnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása érdekében a részecskekibocsátás fedélzeti diagnosztikai rendszerek általi megfigyelése tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. június 12-i 627/2014/EU bizottsági rendelet,
29. a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a különös eljárások, értékelési módszerek és műszaki előírások bevezetése tekintetében történő kiegészítéséről és módosításáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, továbbá az 1003/2010/EU, a 109/2011/EU és a 458/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló 2015. február 3-i 2015/166 (EU) bizottsági rendelet,
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM RENDELETHEZ

Jármű összeépítéséhez szükséges műszaki dokumentációk

I. JÁRMŰ ÖSSZEÉPÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓK

1. A fődarabok (motor, váltómű, kormányberendezés, futóművek, alváz, vagy önhordó kocsiszekrény, felépítmény) típusának és főbb műszaki adatainak leírása.

2. A fődarabok beépítésének műszaki leírása, a csatlakozási pontok részletrajzai, ill. típusbizonyítvány nélküli járműtípushoz tartozó fődarabok felhasználása esetén számításokkal kiegészített részletrajzai.

2. A fődarabok beépítésének műszaki leírása, a csatlakozási pontok részletrajzai, illetve típusbizonyítvány nélküli járműtípushoz tartozó fődarabok felhasználása esetén számításokkal kiegészített részletrajzai.

3. A fődarabok beépítésének összeállítási rajzai.

4. A jármű fő méreteit tartalmazó rajz.

5. A tervezett méret, tömeg és tengelyterhelés adatok üres és terhelt állapotra.

6. A jármű kormányozhatóságára vonatkozó adatok.

7. A jármű rugózására, felfüggesztésére, gumiabroncsaira vonatkozó adatok.

8. A fékberendezés elvi felépítésének sémája, az alkalmazott szerkezetek típusának leírása.

9. Az egyes fékrendszerek (üzemi, biztonsági, rögzítő) hatásosságára vonatkozó számítások.

10. Az elektromos berendezések kapcsolási vázlata, az alkalmazott szerkezetek típusának leírása.

11. A világító és fényjelző berendezések elhelyezését tartalmazó rajz.

II. A MŰSZAKI ADATLAP

A Műszaki adatlap tartalma és formája

     
  ........................................ Közlekedési Felügyelet Eredeti alvázszám: ......................................................
  Adatlap száma: ..................................................... Rendszám1: ...................... Rendszám2: .....................
     
  MŰSZAKI ADATLAP
         
  D.1. 0.1. Gyártmány:  
  D.2. 0.2. Típus:  
      Változat:  
      Kivitel:  
  D.3. 0.2.1. Kereskedelmi név:  
    0.3. Járműkategória:  
      Járműfajta:  
      Jármű jellege:  
  E.   A jármű új alvázszáma:  
  K.   Típusbizonyítvány száma:  
      EK típusjóváhagyás száma:  
  F.1. 9. Megeng. legnagyobb össztöm. (kg):  
  G. 10. A jármű saját tömege (kg):  
    15. Vontatási adatok:  
      Fék nélkül: 0:
      Ráfutófékkel: 1:
      Átmenőfékkel: 2:
      Nyeregterhelés: 3:
      Motor  
  P.1. 23. Hengerűrtartalom: (cm3)  
  P.2. 25. Teljesítmény: (kW)  
  P.3. 24. Hajtóanyag:  
  P.5. 19. Motorkód, motorszám  
    27. Sebességváltó (fajtakód):  
  R. 34. A jármű színe: Szín1:.................. Szín2:...............