156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet

SZÍNEZŐS

a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról

A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 3., 5., 13., 15. alpontjában, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. §-ában, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 15. §-ában, valamint a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) kihirdetéséről szóló 2001. évi IX. törvény 4. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a következőket rendeli el:

1. §

(1)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések megsértőjével szemben - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a közigazgatási hatósági eljárásban a 2-13. §-ban meghatározott bírság szabható ki.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti bírságok nem alkalmazandók a foglalkoztatás- felügyeleti hatóságra vonatkozó külön jogszabály alapján lefolytatott telephelyi ellenőrzés során.

A Kkt. 20. § (1) bekezdés a) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az 1. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki
meghatározott, a közúti közlekedési szolgáltatások végzéséhez előírt engedélyekre és okmányokra vonatkozó rendelkezést megsérti.

2. §

A Kkt. 20. § (1) bekezdés a) és q) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az 1. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki

a)	a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 2. § (2) bekezdésében,

a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR.) 3-34. §-ában,

c)	a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

d)	a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája által létrehozott közlekedési engedélyek használatának szabályairól szóló 56/2005. (VII. 7.) GKM rendeletben,

e)	a „Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről” szóló, Genfben, az 1956. évi május hó 19. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1971. évi 3. törvényerejű rendeletben,

f)	a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvényben,

g)	a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-i 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

h)	az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás okmányaira vonatkozóan az 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról és a 2121/98/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 9-i 361/2014/EU bizottsági rendeletben,

j)	az autóbusszal végzett nemzetközi nem menetrend szerinti személyszállításról szóló (INTERBUS) megállapodás kihirdetéséről szóló 309/2002. (XII. 28.) Korm. rendeletben,

k)	a kétoldalú közúti áru- és személyszállításról szóló nemzetközi szerződéseket kihirdető - a 12. mellékletben foglalt - jogszabályokban,

l)	a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló kormányrendeletben

meghatározott, a közúti közlekedési szolgáltatások végzéséhez előírt engedélyekre és okmányokra vonatkozó rendelkezést megsérti.

3. §

A Kkt. 20. § (1) bekezdés b) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 2. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki a 2. § a), b), g), h), i) és k) pontjában meghatározott jogszabályban vagy nemzetközi szerződésben meghatározott rendelkezést megsérti.

4. §

A Kkt. 20. § (1) bekezdés c) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 3. és 4/A. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki

a)	a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

b)	a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) kihirdetéséről szóló 2001. évi IX. törvényben,

a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben

d)	a Kkt. 18/A-18/L. §-ában

5. §

A Kkt. 20. § (1) bekezdés d) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 4. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki

a)	a 4. § c) pontjában meghatározott rendeletben,

b)	a menetíró készülékről szóló miniszteri rendeletben,

c)	a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben,

d)	a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) kihirdetéséről szóló 2001. évi IX. törvényben,

e)	a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben

meghatározott, a menetíró készülékre, a tachográf-korongra és az ezek használatára vonatkozó rendelkezést megsérti.

6. §

A Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az 5. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki

c)	a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendeletben,

d)	a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló jogszabályban,

e)	a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendeletben,

f)	a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról szóló jogszabályban,

g)	a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló jogszabályban,

h)	a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról szóló 7/2011. (III. 8.) NFM rendeletben,

i)	az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban,

j)	a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben,

k)	a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló törvényben, valamint az ADR belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben

meghatározott, a veszélyes áruk, anyagok, hulladékok szállítására (fuvarozására), valamint a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezést megsérti.

6/A. §

(1)

Az 5. melléklet 1. táblázatában felsorolt szabálytalanságok esetén, a bírságösszeg meghatározásához a szabálytalanságot a következő meghatározások szerinti, csökkenő súlyosságú kockázati kategóriák egyikébe kell sorolni, ahol az I. kategória a legsúlyosabb:

a)	I. kockázati kategória: a veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADR) betartásának olyan elmulasztása, amely haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezetkárosodás okozásának nagyfokú kockázatával jár;

b)	II. kockázati kategória: a veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADR) betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár;

c)	III. kockázati kategória: a veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADR) betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár.

(2)	Az 5. melléklet 2. és 3. táblázata tartalmazza azon szabálytalanságokat, amelyek kockázati kategóriába nem tartoznak.

(3)

Az 5. melléklet 1. táblázatában meghatározott bírságösszegnek

a 10%-át kell megállapítani az ADR 1.1.3 szakaszában, valamint az ADR belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a további vonatkozó előírások betartása alól részben mentesülő veszélyes áru szállítás során megállapított szabálytalanság esetén, kivéve a b) pont szerinti szállításokat;

b)	a 30%-át kell megállapítani az ADR 1.1.3.6 bekezdésében foglalt mentességgel történő veszélyes áru szállítás során megállapított szabálytalanság esetén.

(4)

A (3) bekezdésben említett esetek kivételével, az 5. melléklet 1. táblázatában meghatározott bírságösszegnek az 50%-át kell megállapítani, ha

a)	a szállított veszélyes áru fizikai és kémiai veszélyeztető hatását, mennyiségét és a szállítás körülményeit, módját figyelembe véve a megállapított szabálytalanság a közúti közlekedés biztonságát nem veszélyezteti és

b)	veszélyes áru kiszabadulása nem következett be vagy a veszélyes áru kiszabadulásának közvetlen veszélye nem áll fenn.

(5)

A (4) bekezdésben meghatározott bírságcsökkentő tényező nem alkalmazható

a)	az ADR 3.2 fejezet „A” táblázat 15 oszlopa szerinti „0” és „1” szállítási kategóriába tartozó veszélyes áruk szállítása esetén,

b)	a szállításból kizárt veszélyes áruk szállítása esetén, vagy

c)	az olyan veszélyes áru szállítmány esetén, amelyre az ADR nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukra vonatkozó 1.10.3 szakasza előírásait kell alkalmazni.

(6)	A (3) és (4) bekezdésben meghatározott bírságcsökkentő tényezők nem alkalmazhatók, ha a veszélyes áru szállítás szabályainak megsértése következtében az ADR 1.8.5 szakasza szerinti esemény következett be.

7. §

A Kkt. 20. § (1) bekezdés f) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 6. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki

a)	a gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi szállításáról és az ilyen szállításhoz használt különleges szállítóeszközökről szóló, Genfben, 1970. szeptember 1. napján kelt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 25/1989. (III. 17.) MT rendeletben,

b)	az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és az 1255/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2004. december 22-i 1/2005/EK tanácsi rendeletben

meghatározott, a gyorsan romló élelmiszerek vagy az élő állatok szállítására vonatkozó rendelkezést megsérti.

8. §

A Kkt. 20. § (1) bekezdés g) pontjához kapcsolódóan a 7. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki a KR. 34. §-ában foglalt rendelkezést megsérti.

9. §

(1)

A Kkt. 20. § (1) bekezdés h), n) és o) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 8. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki

a)	a 2. § a)-b) és j) pontjában foglalt jogszabályokban meghatározott,

b)	a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló jogszabályban, ide nem értve a jelzőtáblával elrendelt össztömeg-korlátozásokra vonatkozó,

c)	a nemzetközi közúti áru- és személyszállítás végzésének egyes feltételeiről szóló 101/2003. (XII. 23.) GKM rendeletben meghatározott,

a közúti járművek időszakos vizsgálata egységes feltételeinek elfogadásáról és ezen vizsgálat kölcsönös elismeréséről szóló, Bécsben, 1997. november 13-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi LXVIII. törvényben meghatározott,
az áru- vagy személyszállítást végző járművek közúti forgalomban való részvételére vonatkozó,

e)	a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben meghatározott,

f)	a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben szabályozott

g)	a 1980. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett, 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírt Közúti Közlekedési Egyezményben meghatározott

rendelkezést megsérti.

(2)

A Kkt. 20. § (1) bekezdés h) pontjához kapcsolódóan a 8. melléklet 2-3. sorában foglaltak értelmében a járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege a vontatójármű forgalmi engedélyében meghatározott együttes tömeg és a vontatási adatainál feltüntetett, az ellenőrzés időpontjában vontatott pótkocsira vonatkoztatható vontatási tömeg adatainak összege, kivéve, ha a forgalmi engedély hivatalos feljegyzések rovata tartalmaz a járműszerelvény tömegére vonatkozó adatot.

(3)	A Kkt. 20. § (1) bekezdés h) pontjához kapcsolódóan, ha több tengely vagy tengelycsoport túlterhelt, a legmagasabb túllépésre vonatkozó bírságtételt kell figyelembe venni.

(4)	A Kkt. 20. § (1) bekezdés h) pontjához kapcsolódóan, ha egyszerre áll fenn az (1) bekezdés b) és f) pontjában hivatkozott jogszabályok szerinti megengedett legnagyobb össztömeg túllépése, a jogsértésekre vonatkozó bírságtételek közül a magasabbat kell figyelembe venni.

(5)	A Kkt. 20. § (1) bekezdés h) pontjához kapcsolódóan, ha egyszerre áll fenn a megengedett legnagyobb össztömeg túllépése és a tengely- vagy tengelycsoport-túlterhelés, az ezekre vonatkozó bírságtételek összeadódnak.

(6)	A Kkt. 20. § (1) bekezdés h) pontjához kapcsolódóan, ha a megengedett legnagyobb hosszúság, magasság, szélesség túllépése együttesen van jelen, a legmagasabb túllépésre vonatkozó bírságtételt kell figyelembe venni.

(7)

Nem szabható ki a megengedett legnagyobb össztömeg túllépésére vonatkozó, az (1) bekezdésben meghatározott bírság, ha a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 36/2017. (IX. 18.) NFM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pont af) alpontjában meghatározott jármű megengedett legnagyobb össztömeg túllépése 2018. június 30. napjáig elkövetett jogsértések esetén nem haladja meg a 2%-ot, 2018. július 1. napjától 2018. december 31. napjáig elkövetett jogsértések esetén nem haladja meg az 1%-ot.

9/A. §

(1)	A Kkt. 20. § (1) bekezdés h) pontjához kapcsolódóan a 14. mellékletben meghatározott egyes jogsértések esetén az elkövetőre a jogsértéshez meghatározott összegű bírságot kell kiszabni.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti, egy időpontban elkövetett jogsértő magatartások miatt megállapított bírság együttes összege üzembentartó esetén nem haladhatja meg a 780 000 forintot, járművezető esetén a 195 000 forintot.

(3)

E rendelet alkalmazásában:

a)	komoly hiányosság: a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendelet 10. számú melléklet III. rész 1. táblázata, valamint a IV. rész 2. táblázata szerinti komoly hiányosság,

b)	veszélyes hiányosság: a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendelet 10. számú melléklet III. rész 1. táblázata, valamint a IV. rész 2. táblázata szerinti veszélyes hiányosság.

10. §

A Kkt. 20. § (1) bekezdés i) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 9. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki a nemzetközi kombinált árufuvarozást elősegítő kedvezményekről szóló 266/2003. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezést megsérti.

11. §

A Kkt. 20. § (1) bekezdés j) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 10. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezést megsérti.

12. §

(1)

A Kkt. 20. § (1) bekezdés k) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 11/A-11/F. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben foglalt, a megengedett legnagyobb sebességre („gyorshajtás”), a biztonsági öv használatára, a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire, a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”), a vasúti átjárón való áthaladásra, a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra és az autópálya leálló sávjának igénybevételére vonatkozóan a 11/A-11/F. mellékletben meghatározott valamely rendelkezést megsérti.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti bírságot - a 11/A-11/F. mellékletben meghatározottak szerint - a bírságot kiszabó döntés véglegessé válásától számított harminc napon belül kell befizetni.

(3)	A Kkt. 20. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott rendelkezések miatt folytatott közigazgatási eljárásban a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség.

(4)

Ha a Kkt. 21/B. § (1) bekezdésében meghatározott szabályszegést a 2015/413/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető más tagállamban bejegyzett gépjárművel követték el és a bírság kiszabására a Kkt. 20. § (4b) bekezdése szerint került sor, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítése során alkalmazandó formanyomtatványokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott tájékoztató levelet és válasznyomtatványt is meg kell küldeni a gépjármű üzemben tartója részére.

12/A. §

(1)

Az a nem természetes személy belföldi üzemben tartó, amely a Kkt. 20. § (1) bekezdés l) pontjában foglaltakat megsérti,

a)	2000 cm3 vagy az alatti személygépkocsi esetében 520 000 forint,

b)	2000 cm3 feletti személygépkocsi esetében 800 000 forint,

c)	egyéb jármű esetében 200 000 forint

összegű bírságot köteles fizetni.

(2)	Amennyiben a Kkt. 20. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott rendelkezéseket természetes személy szegi meg, az (1) bekezdésben meghatározott összegű bírság felét köteles fizetni.

(3)	Aki a Kkt. 20. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott rendelkezéseket 2011. december 31-ig szegi meg, az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bírság összegének a felét köteles fizetni.

(4)

Ha a Kkt. 20. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott rendelkezés megszegése esetén a jármű vezetője a jármű használatára vonatkozó jogosultságot a helyszíni ellenőrzés során a Kkt. 25/B. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint nem igazolja, azonban az eljáró hatóságnál az ellenőrzés időpontjára vonatkozó jogszerű használatot 8 napon belül igazolja, a bírság összege 30 000 forint.

12/B. §

(1)

A Kkt. 20. § (1) bekezdés m) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 11/H. mellékletben foglalt jogszabályi rendelkezés megsértése esetén járműkategória, és az UD rendszer észlelése által a 11/H. mellékletben meghatározott időszakban megállapított jogosulatlan úthasználat száma, illetve időbelisége alapján meghatározott bírságot köteles fizetni, aki az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvényben (a továbbiakban: ED törvény) meghatározottak szerint szabályszegést követ el.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti bírság ugyanazon jármű vezetőjével szemben nem szabható ki, ha a bírságolási eljárás megindítását megelőző két órán belüli jogosulatlan úthasználat miatt az (1) bekezdés szerint már közigazgatási hatósági eljárás indult, kivéve, ha a jármű vezetője a jogosulatlan úthasználatért a Kkt. 21/A. § (2) bekezdése alapján tartozik felelősséggel.

12/C. §

A Kkt. 24/A. § (5a) bekezdéséhez kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 13. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az a vizsgáló állomás, amely a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet rendelkezéseit megsérti.

13. §

(1)

Amennyiben az ellenőrző hatóság

a)	az 1. melléklet 2. pont a) alpontjában, 3. pontjában, 5. pont a) és b) alpontjában, 7., 7/A., 8. és 9. pontjában,

a 2. melléklet 1-2. pontjában,

b1)	az 5. melléklet 3. táblázat 16. pontjában,

c)	a 6. melléklet 1-4. pontjában,

d)	a 7. melléklet 2. pontjában,

e)	a 8. melléklet 2-8., 10. pontjában,

f)	a 9. melléklet 1. pontjában,

g)	a 10. melléklet 1. pontjában

meghatározott okmány hiányát állapítja meg, de a hiányzó okmány megléte a közlekedésért felelős miniszter nyilvántartásából megállapítható, vagy a nyilvántartásban nem szereplő, az ellenőrzés időpontjában minden kétséget kizáróan érvényes okmányt az ellenőrző hatóságnak - az ellenőrzés napját követő 8 napon belül - bemutatják, a bírság összege a mellékletek megfelelő sorában meghatározott összeg fele, de legfeljebb 39 000 forint.

(2)

Ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében és az annak alapján indult közigazgatási eljárásban a 2-11. §-ban meghatározott több - a hatóság hatáskörébe tartozó - szabályszegést állapít meg, akkor a bírság kiszabására irányuló eljárást ugyanazon szabályszegővel szemben egy eljárásban kell lefolytatni. A bírság mértéke az egyes szabályszegések miatt megállapított bírságok összege, amely azonban nem haladhatja meg a megállapított legsúlyosabb szabályszegés miatt kiszabható bírság háromszorosát, de legfeljebb a 2 860 000 forintot, járművezető esetén a másfélszeresét, de legfeljebb a 1 040 000 forintot.

14. §

(1)	Az eljárás során az ügyfelet az eljáró hatóság legfeljebb két alkalommal hívhatja fel hiánypótlásra.

(2)	A kiszabott közigazgatási bírság megfizetésére az első fokon eljárt hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat.

(3)

A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében, annak igazolásával kérheti a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(4)

A határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg - a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg rendelkezik a végrehajtás foganatosításáról.

15. §

(1)

A közlekedésért felelős miniszter - figyelemmel a közúti szállítást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről szóló külön jogszabályban foglalt rendelkezésekre is - az ellenőrző hatóságokkal egyeztetve a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig ellenőrzési területenként meghatározza a tárgyévi közúti és telephelyi ellenőrzések tervszámát, valamint az ellenőrzési feladatok ellenőrző hatóságok közötti megosztását. Az éves ellenőrzési tervet az ellenőrző hatóságok megelőző évi ellenőrzési tapasztalatainak figyelembevételével kell összeállítani.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott éves ellenőrzési tervet a közlekedésért felelős miniszter - az érintett ellenőrző hatóságokat felügyelő miniszterekkel, valamint a közúti áru- és személyszállító vállalkozások szakmai szervezeteivel való egyeztetést követően - hagyja jóvá.

15/A. §

(1)

A Kkt. 20. § (6) bekezdése szerinti pénzkövetelés biztosításának összegét az e rendelet alapján kiszabható bírsággal megegyező összegben kell meghatározni. A pénzkövetelés biztosítása összegének bankkártyával (POS, VPOS) történő megfizetése esetén a pénzkövetelés biztosítása összegének valamely pénzügyi intézménnyel kötött szerződés szerinti mértékét, de legfeljebb 2%-át kell egyidejűleg és azonos módon költségként megfizetni.

(2)	Az e rendelet szerinti bírságok bankkártyával (POS, VPOS) történő megfizetése esetén a kiszabott bírság összegének valamely pénzügyi intézménnyel kötött szerződés szerinti mértékét, de legfeljebb 2%-át kell egyidejűleg és azonos módon költségként megfizetni.

15/B. §

(1)	A közlekedési hatóság ellenőrzése során próbavásárlás elvégzésére közreműködő személyt vehet igénybe megbízási szerződéssel, amelyben a közreműködő személy hozzájárul a természetes személyazonosító adatai kezeléséhez.

(2)	A közlekedési hatóság a közreműködő személy által a szolgáltatás igénybevételére irányuló próbavásárlással is ellenőrizheti a szolgáltatás szabályszerűségét.

(3)	A közreműködő személy a megbízási szerződés alapján megbízási díjra jogosult.

(4)	A közreműködő személy részére a közlekedési hatóság igazolványt állít ki, amellyel kapcsolatban kezeli a közreműködő személy természetes személyazonosító adatait.

(5)	A közreműködő személyre az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni.

(6)	Próbavásárlás esetén a közreműködő személy a próbavásárlás befejezésekor igazolja jogosultságát.

(7)	Szolgáltatás próbavásárlása esetén a szolgáltatás díja eljárási költség, amelyet az előírt követelményeknek meg nem felelő szolgáltatás nyújtója visel.

16. §

(1)

Ez a rendelet 2009. augusztus 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően elkövetett szabályszegések esetében kell alkalmazni, a hatálybalépését megelőzően elkövetett szabályszegések esetében pedig akkor, ha a bírság mértéke, illetve a bírság legmagasabb mértéke tekintetében kedvezőbb rendelkezést állapít meg.

(2)	E rendeletnek a közúti közlekedéssel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 99/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított 12. §-át a 2011. július 1-jén folyamatban levő ügyekben nem lehet alkalmazni.

(3)

E rendeletnek a közúti közlekedéssel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 228/2012. (VIII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: módosító rendelet) 4. § (2) bekezdésével megállapított 12. §-ának rendelkezését és a 8-11. mellékletével megállapított, illetve módosított 11/A-11/G. mellékletét a módosító rendelet hatálybalépése napját megelőzően indult ügyekben nem lehet alkalmazni.

(4)

E rendeletnek a közúti közlekedési szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 171/2014. (VII. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet1) megállapított 13. § (2) bekezdésének rendelkezéseit a módosító rendelet1 hatályba lépését követően elkövetett szabályszegések esetében kell alkalmazni.

(5)

E rendeletnek a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével és szankcionálásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 372/2016. (XI. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépését követően végzett ellenőrzésekre és az azok alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

(6)

E rendeletnek a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 595/2020. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr2.) 1. §-ával megállapított 9/A. §-át és a 3. §-ával megállapított 8. és 14. mellékletét a Módr2. hatálybalépését követően végzett ellenőrzésekre és az azok alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

(7)

A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet és a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet módosításáról szóló 18/2021. (I. 27.) Korm. rendelet 1. mellékletével megállapított 13. mellékletének rendelkezéseit az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 713/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet hatálybalépését követően elkövetett jogsértések tekintetében indult ügyekben is alkalmazni kell.

(7a)

E rendeletnek a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével és szankcionálásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 66/2021. (II. 16.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított rendelkezéseit a Módr3. hatálybalépését követően végzett ellenőrzésekre és az azok alapján lefolytatott hatósági eljárásokban kell alkalmazni.

(8)

Ez a rendelet

a)	a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

b)	a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-i 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

c)	az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint

d)	a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének

az 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az uniós jogszabályokat érintő - adott esetben a közúti fuvarozó jó hírnevének elveszítését eredményező - súlyos jogsértések osztályozása tekintetében történő kiegészítéséről és a 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének módosításáról szóló, 2016. március 18-i 2016/403 (EU) bizottsági rendeletnek

az 561/2006/EK rendeletnek a maximális napi és heti vezetési időre, a minimum szünetekre, valamint a napi és heti pihenőidőre vonatkozó minimumkövetelmények tekintetében és a 165/2014/EU rendeletnek a menetíró készülékkel történő helymeghatározás tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1054 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek

i)	az 1071/2009/EK rendeletnek, az 1072/2009/EK rendeletnek és az 1024/2012/EU rendeletnek a közúti fuvarozási ágazati fejleményekre tekintettel történő módosításáról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1055 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek

j)	az (EU) 2016/403 rendeletnek az uniós jogszabályokat érintő - adott esetben a közúti fuvarozó jó hírnevének elveszítését eredményező - új súlyos jogsértések tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. május 2-i (EU) 2022/694 bizottsági végrehajtási rendeletnek

a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(9)

Ez a rendelet

a)	a veszélyes áruk közúti szállítása ellenőrzésének egységes eljárásáról szóló, 1995. október 6-i 95/50/EK tanácsi irányelvnek,

a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről szóló 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének módosításáról szóló, 2009. január 30-i 2009/5/EK bizottsági irányelvnek és

a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénnyel és a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvénnyel együtt a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2015. március 11-i 2015/413/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

d)	a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e)	az Unió területén közlekedő haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságának közúti műszaki ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/47/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/719 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályoknak a 96/71/EK irányelv és a 2014/67/EU irányelv tekintetében való meghatározásáról, a 2006/22/EK irányelvnek a végrehajtási követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1057 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez

Sorszám

Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások

A súlyosság foka (RSJ = rendkívül súlyos jogsértés, NSJ = nagyon súlyos jogsértés, SJ = súlyos jogsértés,
EJ = enyhébb jogsértés)

A bírság
összege forintban

A bírságolással érintett cselekmény, mulasztás elkövetéséért felelőssé tehető

a) Közúti árutovábbítási engedély, közúti árufuvarozói engedély (a továbbiakban együtt: közúti árutovábbítási engedély), közúti személyszállítási engedély, autóbuszos személyszállító engedély
(a továbbiakban együtt: közúti személyszállítási engedély), taxiengedély, személygépkocsis személyszállító engedély nélkül - vagy az engedély időbeni hatálya lejáratát 90 napot követően - végzett közúti közlekedési szolgáltatás

RSJ

780 000

szállító

b) Nemzetközi forgalomban közösségi engedély nélkül (nem létezik, hamis, visszavonták, lejárt) végzett közúti közlekedési szolgáltatás

RSJ

1 040 000

szállító

c) Az előírt kabotázs engedély nélkül, szabálytalanul végzett kabotázstevékenység, az előírt engedély nélkül végzett különjárati személyszállítás

NSJ

1 040 000

szállító

d) Közúti árutovábbítási engedély, közúti személyszállítási engedély időbeni hatálya 30 napot meghaladóan, de 90 napot
meg nem haladóan lejárt

NSJ

390 000

szállító

e) Személygépkocsival érvényes engedélykivonat nélkül végzett közlekedési szolgáltatás

NSJ

260 000

szállító

A szállító vagy a járművezető nem tudja bemutatni az érvényes közösségi engedélyt vagy a közösségi engedély hitelesített másolatát (elvesztette, elfelejtette, sérült, olvashatatlan)

szállító járművezető

a) és nem rendelkezik hiteles másolattal

NSJ

650 000

b) de rendelkezik hiteles másolattal

39 000

Közúti árutovábbítási engedélykivonat nélkül végzett árutovábbítás, illetve autóbusszal közúti személyszállító engedélykivonat nélkül díj ellenében végzett személyszállítás

NSJ

130 000

szállító járművezető

a) Menetrend szerinti járatok üzemeltetése engedély nélkül (nem létezik, meghamisították, visszavonták, lejárt)

NSJ

520 000

szállító

b) A járművezető nem tudja bemutatni az engedélyt a vizsgáló tisztviselőnek (elvesztette, elfelejtette, sérült)

260 000

járművezető

4/A.

A menetrend szerinti járatok megállói nem felelnek meg a kiadott engedélynek

130 000

szállító

a) Személyszállító vezetői igazolvány vagy azonosító lap nincs a járművön

NSJ

260 000

járművezető

b) Személyszállító engedélykivonat nincs a járművön

65 000

járművezető

c) Diszpécserszolgálati engedély hiánya

NSJ

390 000

diszpécserszolgálat

d) Diszpécserszolgálat személytaxi- szolgáltatás végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel nem rendelkező vállalkozással köt diszpécserszolgáltatás nyújtására irányuló szerződést, vagy közvetít, szervez részére személyszállítási feladatot

NSJ

390 000

diszpécserszolgálat

e) Személygépkocsis személyszállító szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásra kötött szerződést vagy annak hitelesített kivonatát a járművezető nem tudja bemutatni

NSJ

260 000

járművezető

f) Személytaxi-szolgáltatást folytató vállalkozás diszpécserszolgálati tevékenység végzésére jogosító engedéllyel nem rendelkező vállalkozással köt diszpécserszolgáltatás nyújtására irányuló szerződést, vagy veszi igénybe annak közvetítő, szervező szolgáltatását

NSJ

390 000

szállító

g) Repülőtér üzembentartójával, valamint autóbusz-állomás, vasúti pályaudvar vagy állomás, továbbá kikötő üzemeltetőjével személygépkocsis személyszállító szolgáltatás nyújtására kötött szerződést vagy annak hitelesített kivonatát
a járművezető nem tudja bemutatni

NSJ

260 000

járművezető

h) Főszolgáltatás részeként vagy ahhoz kapcsolódóan, engedély birtokában végezhető személygépkocsis személyszállító szolgáltatás nyújtása főszolgáltatás nélkül, továbbá olyan főszolgáltatás részeként vagy ahhoz kapcsolódóan, amely esetében személygépkocsis személyszállító szolgáltatás nyújtását jogszabály nem teszi lehetővé

NSJ

780 000

szállító járművezető

Nemzetközi közúti áruszállítási engedély, CEMT engedély és a hozzá szükséges igazolás, autóbuszos járati engedély

a) hiánya, érvénytelensége (sérült, olvashatatlan, lejárt, korábban már felhasznált, a gépjárműadó 90%-a nem került megfizetésre)

RSJ

1 040 000

szállító, járművezető

b) szabálytalan használata, vagy eltérés az engedélyben foglaltaktól

RSJ

650 000

szállító, járművezető

c) a KR. 4/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott előzetes elektronikus regisztrációs kötelezettség teljesítésének elmulasztása, hibás vagy hiányos teljesítése

RSJ

1 040 000

szállító, járművezető

d) a KR. 4/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott előzetes elektronikus regisztrációs kötelezettség esemény- rögzítésének hiánya, elégtelensége

RSJ

650 000

szállító, járművezető

e) a KR. 4/A. § (5)-(7) bekezdésében
a fel- és lerakókra előírt engedélykezelési és bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása

NSJ

390 000

felrakó, lerakó

A járművezető szakmai képesítését igazoló okmány hiánya

NSJ

130 000

járművezető

7/A.

A járművezető nem tudja a nemzeti jog előírásának megfelelően bemutatni érvényes gépjárművezetői képesítési igazolványát vagy vezetői engedélyét
a bejegyzéssel (elvesztette, elfelejtette, sérült, olvashatatlan)

65 000

járművezető

Járművezetői igazolvány hiánya

NSJ

260 000

járművezető

8/A.

A járművezető vagy a szállító nem tudja bemutatni az érvényes járművezetői igazolványt vagy az érvényes járművezetői igazolvány hitelesített másolatát (elvesztette, elfelejtette, sérült, olvashatatlan)

130 000

járművezető szállító

Személy- vagy áruszállítás érvényes vezetői engedély nélkül

RSJ

780 000

járművezető

9/A.

A vezetői engedély

járművezető

a) sérült, de olvasható, illetve nem felel meg az egységes mintának

65 000

b) olvashatatlan

NSJ

130 000

10.

Fuvarlevél, illetve autóbusz-menetlevél hiánya

39 000

szállító járművezető

11.

Utaslista hiánya

13 000

szállító járművezető

12.

Fuvarlevél, illetve személyszállításhoz kapcsolódó menetlevél nem megfelelő kiállítása, vezetése, hiányzó (jogszabályban kötelező adattartalomként meghatározott) rovatonként (adatonként) - ide nem értve az árutovábbításra fuvarozással kapcsolatos költségekre, díjakra, a vámkezelésre és
a fizetés módjára vonatkozó adatokat -,

13 000

szállító járművezető

de legfeljebb

39 000

13.

Közúti árutovábbítási engedéllyel, közúti személyszállítási engedéllyel, árutovábbítási vagy személyszállítási közösségi engedéllyel kapcsolatos adatváltozás bejelentésének,
a tevékenység szüneteltetése bejelentésének, a lejárt engedély visszaadásának az elmulasztása, a helyettesítő járműre vonatkozó
okmány vagy az eredeti járműre kiállított engedélykivonat (hiteles másolat) közúton való bemutatásának a hiánya

39 000

szállító

14.

A konténer vagy a cserefelépítmény tömegét tanúsító bizonylat hiánya a fuvarozás során

39 000

fuvarozó, feladó

15.

A 2. § a)-e), g), h), k) pontjában felsorolt jogszabályokban foglalt előírásokat sértő fuvarozási szolgáltatások megrendelése

520 000

feladó, megbízó

16.

A tagállami gazdálkodó szervezet elmulasztja a kiküldetési nyilatkozatot benyújtani

NSJ

390 000

szállító

17.

A tagállami gazdálkodó szervezet hiányosan nyújtja be a kiküldetési nyilatkozatot

260 000

szállító

18.

A külföldi járművezető nem tudja bemutatni a kiküldetés ellenőrzéséhez szükséges információkat a közúti ellenőrzés során

NSJ

260 000

járművezető

19.

Ugyanazzal a gépjárművel vagy járműszerelvény esetében ugyanazon jármű gépjárművével kabotázsművelet végrehajtása a kabotázsművelet végét követő négy napon belül

NSJ

390 000

szállító

20.

Egyértelmű bizonyítékok felmutatásának hiánya a megelőző nemzetközi fuvarozásról és/vagy minden egyes egymást követő kabotázsműveletről és/vagy minden olyan műveletről, amelyet olyankor végeztek el, amikor a jármű a nemzetközi fuvarozást megelőző négynapos időszakban Magyarországon tartózkodott, és ezeket
a bizonyítékokat a közúti ellenőrzés során sem tudja bemutatni

NSJ

390 000

szállító járművezető

21.

A jármű fedélzetén nem tartják, vagy
az ellenőrzésre jogosult személy kérésére nem tudják bemutatni
a kabotázsműveletekre vonatkozó ellenőrző okmányokat (menetlevél különjáratokra vagy a fuvarozó és a szakmai irányító
által megkötött szerződés vagy annak hitelesített másolata menetrend szerinti különcélú járat esetén)

NSJ

390 000

szállító járművezető

22.

A járművezetők kiküldetési nyilatkozatának meghamisítása

NSJ

390 000

szállító

23.

A járművezető nem tud érvényes kiküldetési nyilatkozatot bemutatni

NSJ

390 000

járművezető

24.

Nem bocsátottak érvényes kiküldetési nyilatkozatot a járművezető rendelkezésére

NSJ

390 000

szállító

25.

A kért dokumentumokat nem nyújtották be a fogadó tagállamnak a megkeresés időpontjától számított nyolc héten belül

NSJ

390 000

szállító

26.

A szállító nem tartja naprakészen
a kiküldetési nyilatkozatokat az IMI-hez kapcsolódó nyilvános felületen

260 000

szállító

27.

A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jog megsértése

260 000

szállító