Hatályos állapot
Közlönyállapot
2004.04.21. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2005.07.25.
2005.07.26. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

20/2004. (IV. 21.) PM rendelet

az elektronikus számláról

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 71. §-ának (11) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. §
(1) Az elektronikus úton kiállított számla, vagy egyszerűsített számla (a továbbiakban együtt: elektronikus számla) adóigazgatási azonosításra akkor alkalmas, ha
a) tartalmazza az áfa-törvény 13. §-a (1) bekezdésének 16-17. pontjaiban meghatározott adatokat,
b) a vevővel, megrendelővel történt előzetes szerződés alapján, a 2. §-ban előírt módon bocsátották ki, és
c) az áfa-törvény 43. §-ának (7) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelel.
(2) Az elektronikus számla az áfa-törvény 43. §-ának (7) bekezdésében meghatározott feltételek szerint adóigazgatási azonosításra akkor felel meg, ha az adóalany az elektronikus számla
a) eredetének hitelességét,
b) tartalmának teljességét, megváltoztathatatlanságát, sértetlenségét,
c) értelmezhetőségét (olvashatóságát),
d) a jogosultak általi hozzáférhetőségét, valamint
e) a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés elleni védelmét
a kibocsátáskor és a számla megőrzésére külön jogszabály által előírt időtartam alatt is biztosítja.
2. §
(1) Elektronikus számla
a) legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus adat formájában, vagy
b) elektronikus adatcsere rendszer alkalmazásával létrehozott elektronikus adat formájában
bocsátható ki.
(2) Az elektronikus adatcsere rendszer alkalmazásával elektronikus számla a felek által e rendelet 1. számú melléklete szerint ajánlott tartalommal, előzetesen, írásban kötött szerződés alapján bocsátható ki.
(3) Az elektronikus adatcsere rendszer alkalmazásával kibocsátott elektronikus számla esetén a számlát kibocsátó köteles havonta a havi bevallás benyújtására előírt határidőben az e rendelet 2. számú melléklete szerinti tartalommal papír alapú összesítő dokumentumot két példányban kiállítani.
(4) Az összesítő dokumentum egyik példányát a számlát kibocsátó a vevő adóalanynak megküldi, a másik példányát pedig megőrzi.
3. §   Amennyiben az adóalany ugyanannak a vevőnek, megrendelőnek kibocsátott több elektronikus számlát tartalmazó elektronikus számlaköteget állít ki, az egyes számlák azonos adatait elégséges egyszer feltüntetni, feltéve, hogy az összes számla valamennyi adata hozzáférhető. A 2. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben a számlaköteget kell legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátni.
4. §
(1) Az elektronikus számlát és az összesítő dokumentumot a kiállítása szerinti eredeti formában, az áfa-törvény 13. § (1) bekezdésének 26. pontjában meghatározott Közösség területén kell megőrizni.
(2) Az adóalany az adóhatóság felhívására az elektronikus számlát és az összesítő dokumentumot ellenőrzés céljából 3 munkanapon belül bemutatja.
(3) A helyszíni ellenőrzés során az adóalany az adóhatóság részére a számlák olvashatóságához szükséges számítástechnikai eszközöket, az eszközök használatához szükséges dokumentációt biztosítja, a szükséges felvilágosítást megadja. Az adóalany az általa megőrzött számlák másolatát az adóhatóság felhívásában meghatározott csoportosításban és az adóhatóság által közzétett formátumban is köteles az adóhatóság rendelkezésére bocsátani.
(4) Aki külön jogszabály szerint adóvisszatérítés miatt számla bemutatására kötelezett az adatokat az adóhatóság által közzétett formátumban is az adóhatóság rendelkezésére bocsátja.
(5) Az adóhatóság a helyszíni ellenőrzés során jogosult az elektronikus számla kiállításának folyamatát oly módon ellenőrizni, hogy felügyelete mellett az adóalany számlát bocsát ki.
(6) Amennyiben a számlát a teljesítésre kötelezett adóalany nevében, képviseletében eljáró harmadik fél adóalany bocsátja ki, amely több adóalany nevében is eljár, a számlákat és az összesítő dokumentumokat képviselt adóalanyonként elkülönítve kell nyilvántartania.
5. §
(1) Elektronikus számlák jogszabály által előírt megőrzési kötelezettsége esetén a megőrzési kötelezettséget a kötelezett maga is elláthatja vagy annak ellátásával külön törvény szerinti archiválási szolgáltatót bízhat meg.
(2) Amennyiben a megőrzésre kötelezett megőrzési kötelezettségének maga tesz eleget, úgy köteles az elektronikus aláírással kibocsátott számlán - a mindenkori biztonságos kriptográfiai algoritmussal előállított - időbélyegzőt elhelyeztetni olyan szolgáltatóval, amely e szolgáltatást minősített hitelesítés szolgáltatóként nyújtja.
(3) Az elektronikus aláírással ellátott számlák kiállításához és azokra vonatkozó megőrzési kötelezettség teljesítéséhez alkalmazott elektronikus aláírás és időbélyegző biztonságos kriptográfiai algoritmusát az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közleményben határozza meg.
6. §   Az elektronikus adatcsere rendszer alkalmazásával létrehozott elektronikus számla megőrzése során a számla megőrzője köteles az 1. § (2) bekezdésében foglalt feltételeket a számla őrzése alatt folyamatosan biztosítani.
7. §
(1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően végrehajtott elektronikus számlázás során kell alkalmazni.
(2) Ezen rendelet 5. §-a helyébe az elektronikus dokumentumok archiválásának szabályairól, az elektronikus archiválás szolgáltatás részletes szabályairól, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos elektronikus archiválás szabályairól IHM rendelet hatálybalépésével a következő rendelkezés lép:
„5. § Az elektronikus aláírás alkalmazásával kiállított számlák megőrzésének részletszabályait külön jogszabály határozza meg.”
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: R.)
a) 1. §-ának (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, ugyanakkor a jelenlegi c) pont megjelölése d) pontra módosul:
[Az (1) bekezdésben megjelölt bizonylatokon kívül más módon előállított bizonylatok a következők lehetnek:]
c) külön jogszabályban meghatározottak szerint elektronikus úton kiállított számla, amelynek szigorú számadás alá vonása az (5) bekezdés szerint megvalósul oly módon, hogy a program - beleértve az alaki hibás, vagy tartalmilag rontott, illetve megsemmisült vagy elveszett számla esetét is - kihagyás és ismétlés nélkül biztosítja a sorszámozást, és a kibocsátó által megőrzött számlák alapján a hiánytalan elszámolás biztosított”
b) az R. 1. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az Áfa tv. szerinti bizonylat-kibocsátási kötelezettség átvállalása esetén az adóalany vevő, az adóalany pénzügyi képviselő, vagy az adóalany kibocsátó nevében eljáró bármely harmadik fél adóalany által kibocsátott számla akkor minősül adóigazgatási azonosításra alkalmasnak, ha
a) az 1. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott feltételeket a kibocsátásra eredetileg kötelezett adóalany teljesíti, a betelt nyomtatványtömb a tőpéldányokkal való hiánytalan elszámolás mellett a számlakibocsátásra eredetileg kötelezett adóalanyhoz kerül vissza,
b) az 1. § (6) bekezdés b) és c) pontja szerinti feltételek teljesítésével előállított számla esetében a kibocsátásra eredetileg kötelezett előre, írásban meghatározott sorszámtartományt biztosít a számla előállítója részére, melyet maga is nyilvántart, ellenőriz,
c) a számlát előállító adóalany, amely több adóalany nevében is eljár a b) pontban hivatkozott sorszámtartományokat képviselt adóalanyonként elkülönítve kezeli, nyilvántartja.”

1. számú melléklet a 20/2004. (iv. 21.) pm rendelethez

Az 5. § (1) bekezdésében hivatkozott, az elektronikus adatcsere rendszer (EDI rendszer) alkalmazásával történő elektronikus számlázásról szóló szerződés ajánlott tartalma - figyelemmel az Európai Közösségek Bizottsága 1994. október 19-i 94/820/EK Ajánlásában foglaltakra - a következő:

az elektronikus adatcserére (edi) vonatkozó mintaszerződés

jogi rendelkezések

Ez az EDI Szerződés az alábbi felek között jött létre:
............................................................................................................................................, valamint
............................................................................................................................................................
(a továbbiakban: a felek).


1. cikk Tárgy és hatály
1.1. Az „Európai Modell EDI Szerződés”, a továbbiakban „a Szerződés”, meghatározza a kereskedelmi ügyleteket elektronikus adatcserével (EDI) lebonyolító felekre vonatkozó rendelkezéseket.
1.2. A Szerződés az alábbiakban közölt jogi rendelkezéseket tartalmazza, és kiegészül egy Műszaki Melléklettel.
1.3. Hacsak a felek között ettől eltérő megállapodás nem jön létre, a Szerződés rendelkezései nem határozzák meg az EDI felhasználása által érintett ügyletekből keletkező, szerződésekben rögzített kötelezettségeket.
   
2. cikk Definíciók
2.1. Ebben a Szerződésben az alább felsorolt fogalmak jelentése a következő:
2.2. EDI:
  Az elektronikus adatcsere kereskedelmi és ügyviteli adatok továbbítása egy számítógéptől egy másik számítógéphez, egy EDI üzenet szerkezetét meghatározó egyeztetett formátumban.
2.3. EDI üzenet:
  Egy EDI üzenet egyeztetett szabvánnyal összhangban szerkesztett szegmensrendszer, amely számítógéppel olvasható formátumban készül, valamint automatikusan és egyértelműen feldolgozható.
2.4. UN/Edifact:
  A UN/ECE definíció értelmében az ENSZ közigazgatásban, kereskedelemben és közlekedésben megvalósuló elektronikus adatcserére vonatkozó szabályai, amelyek magukban foglalják az áruk és szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó strukturált adatok független számítógépes információs rendszerek közötti elektronikus cseréjére vonatkozó, nemzetközi forgalomban egyeztetett szabványokat, könyvtárakat, valamint irányelveket.
2.5. Átvétel visszaigazolása:
  Egy EDI üzenet átvételének visszaigazolása egy olyan eljárás, amellyel egy EDI üzenet átvétele alkalmával ellenőrzik a szintaxist és a jelentést, és a címzett megfelelő visszaigazolást küld a feladónak.
   
3. cikk A szerződés érvényessége és létrejötte
3.1. A felek, amelyek alávetik magukat a Szerződés rendelkezéseinek, kifejezetten lemondanak azon jogukról, hogy az EDI eszközeivel és a Szerződés feltételeivel összhangban létrejött szerződés érvényességének megkérdőjelezésére pusztán arra való hivatkozással, hogy a szerződés EDI felhasználásával teljesült.
3.2. Mindegyik fél eljár annak érdekében, hogy egy feladott vagy kapott EDI üzenet tartalma összhangban legyen saját országának hatályos törvényi rendelkezéseivel; ez utóbbiak alkalmazása nem korlátozhatja egy EDI üzenet tartalmát. Mindegyik fél megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy késedelem nélkül tájékoztassa a másik felet az összhang esetleges hiányáról.
3.3. Egy EDI felhasználásával létrejött szerződés akkor és ott jön létre, ahol és amikor egy ajánlat elfogadását jelentő EDI üzenet eléri az ajánlattevő számítógépes rendszerét.
   
4. cikk EDI üzenetek bizonyítékának elfogadhatósága
  A hatályos nemzeti jogszabályok által engedélyezett mértékben a felek ezennel kötelezettséget vállalnak arra, hogy ezen Szerződés a rendelkezéseivel és feltételeivel összhangban megőrzött és nyilvántartott EDI üzenetek elfogadhatóak lesznek a bíróságok előtt és az üzenetekben foglalt tények bizonyítékának minősülnek, hacsak ezzel ellentétes bizonyítékok nem állnak rendelkezésre.
   
5. cikk EDI üzenetek feldolgozása és az üzenetek átvételének visszaigazolása
5.1. Az EDI üzeneteket nyomban átvételüket követően, de mindenképpen a Műszaki Mellékletben meghatározott időkereteken belül kell feldolgozni.
5.2. Az átvétel visszaigazolása nem szükséges, hacsak azt kifejezetten nem kérik.
  Az üzenet átvételének visszaigazolása a Műszaki Melléklet kifejezetten erre vonatkozó rendelkezésével vagy az EDI üzenet feladójának kifejezett kérésével igényelhető.
5.3. Ott, ahol egy EDI üzenet visszaigazolását igénylik, a visszaigazolandó EDI üzenet címzettjének gondoskodnia kell arról, hogy a visszaigazolandó EDI üzenet átvételét követően egy munkanapon belül visszaigazolják az üzenet átvételét, hacsak a Műszaki Melléklet más határidőről nem rendelkezik.
  Egy EDI üzenet átvételének bejelentett helyén munkanapnak minősül minden nap, kivéve a szombatot, a vasárnapot és a bejelentett hivatalos állami ünnepeket.
  Egy EDI üzenet visszaigazolását igénylő címzett nem tehet semmilyen intézkedést az EDI üzenet tartalma alapján mindaddig, amíg a visszaigazolást meg nem küldi.
5.4. Amennyiben a feladó a meghatározott időn belül nem kapja meg az általa igényelt visszaigazolást, a címzett megfelelő értesítését követően a határidő lejárta után semmisnek tekintheti az üzenetet, vagy kezdeményezheti a Műszaki Mellékletben meghatározott alternatív eljárást az üzenet tényleges visszaigazolására.
  Amennyiben az alternatív eljárás az időkeret lejártáig nem jár eredménnyel, az EDI üzenetet az időkeret lejártával - a címzettnek megküldött értesítéssel - semmisnek kell tekinteni.
   
6. cikk EDI üzenetek biztonsága
6.1. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfelelő biztonsági eljárások megvalósításával és fenntartásával gondoskodnak az EDI üzenetek biztonságáról, az illetéktelen hozzáférés, módosítás, késedelem, megsemmisítés vagy elvesztés kockázatainak elhárításáról.
6.2. A biztonsági eljárások és intézkedések tartalmazzák az eredet és a sértetlenség ellenőrzését, az eredet és az átvétel igazolását (letagadhatatlanságát) és az EDI üzenetek bizalmas kezelését.
  Minden EDI üzenet esetében kötelező az eredet és a sértetlenség ellenőrzésére vonatkozó biztonsági eljárások és intézkedések alkalmazása; ezeknek az intézkedéseknek a rendeltetése EDI üzenet feladójának azonosítása és az EDI üzenet hiánytalan és érintetlen voltának ellenőrzése. A Műszaki Melléklet szükség esetén pótlólagos biztonsági eljárásokat és intézkedéseket is tartalmazhat.
6.3. Amennyiben a biztonsági eljárások és intézkedések alkalmazása az üzenet elutasítását vagy egy EDI üzenetben egy hiba kiszűrését eredményezi, a címzett meghatározott időn belül köteles tájékoztatni erről a feladót.
  Egy elutasított EDI üzenet címzettje, vagy hibát tartalmazó EDI üzenet címzettje nem tesz EDI üzenet nyomán semmilyen intézkedést mindaddig, amíg a feladó erre vonatkozó intézkedéseit meg nem kapja. Amennyiben a feladó ismételten megküld egy elutasított vagy hibás EDI üzenetet, az EDI üzenetnek egyértelműen jelezni kell, hogy ez egy korrigált EDI üzenet.
   
7. cikk Bizalmas adatkezelés és személyi adatok védelme
7.1. A feleknek gondoskodniuk kell arról, hogy a feladó által bizalmas információként feltüntetett, illetve a felek közötti megállapodás értelmében ilyennek minősülő információkat tartalmazó EDI üzeneteket bizalmas információként kezeljék, és ne tegyék hozzáférhetővé arra illetéktelen személyek részére, illetve ne továbbítsák ilyen személyeknek, illetve ne használják fel olyan célokra, amelyek ellentétesek a felek szándékaival.
  Az ilyen bizalmas információ engedélyezett továbbküldése esetén hasonló mértékű bizalmas adatkezelést kell alkalmazni.
7.2. EDI üzenetek nem minősülnek bizalmas információkat tartalmazó üzeneteknek, amennyiben az ilyen információ egyébként hozzáférhető és szabadon felhasználható.
7.3. A felek megállapodhatnak abban, hogy bizonyos üzeneteknél - országaik törvényeiben engedélyezett mértékben - a védelem meghatározott módozatait (például a kódolás) módszerét alkalmazzák.
7.4. Amennyiben személyes adatokat tartalmazó EDI üzeneteket továbbítanak vagy fogadnak olyan országokban, ahol nincs hatályos adatvédelmi törvény, a Közösség vonatkozó jogszabályának elfogadásáig mindegyik fél kötelezettséget vállal, hogy - minimum előírásként - tiszteletben tartja a személyes adatok automatikus feldolgozására vonatkozó rendelkezéseket.
   
8. cikk EDI üzenetek iktatása és tárolása
8.1. Egy kereskedelmi ügylet során a felek által az egymásnak megküldött EDI üzenetek esetében mindegyik fél - saját országa törvényeiben meghatározott időkeretekkel és követelményekkel összhangban, de mindenképpen az ügylet befejezését követően további legalább három éven keresztül - köteles módosítások nélkül és biztonságosan megőrizni a felek által egymásnak megküldött összes EDI üzenet hiánytalan és időrendi sorrendben rendezett rekordját.
8.2. Hacsak az illető ország hatályos jogszabályai ettől eltérő módon nem rendelkeznek, az EDI üzeneteket a feladónak a feladott formátumban, a címzettnek az átvett formátumban kell megőriznie.
8.3. A felek kötelesek gondoskodni arról, hogy az EDI üzenetek elektronikus vagy számítógépes nyilvántartásai azonnal hozzáférhetőek, szükség esetén olvasható formában reprodukálhatóak és kinyomtathatóak legyenek. Be kell szerezni az ehhez szükséges műszaki berendezéseket.
   
9. cikk EDI üzemi követelmények
9.1. A felek kötelezettséget vállalnak az EDI ebben a Szerződésben megfogalmazott feltételeknek megfelelő működtetéséhez szükséges üzemi környezet fenntartására, ami többek között az alábbiak fenntartását jelenti:
9.2. Üzemi berendezések
  A feleknek gondoskodniuk kell az EDI üzenetek továbbításához, fogadásához, fordításához, iktatásához és tárolásához szükséges berendezésekről, számítógépes programokról és szolgáltatásokról.
9.3. A kommunikáció eszközei
  A feleknek meg kell határozniuk a kommunikáció eszközeit, beleértve a távközlési protokollokat, valamint szükség esetén a külső szolgáltatók kiválasztását.
9.4. EDI üzenetek szabványai
  Az összes EDI üzenetet az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottság által engedélyezett ENSZ/Edifact szabványokkal, ajánlásokkal és eljárásokkal (UN/ECE-NP 4) és az európai szabványokkal összhangban kell megküldeni.
9.5. Kódok
  Az EDI üzenetekben említett, adatok kódolására alkalmazott kódok a UN/Edifact kódjegyzékek, a nemzetközi kódjegyzéke, többek között az ISO nemzetközi szabványok és UN/ECE szabványok, vagy egyéb hivatalosan közzétett kódjegyzékek.
  Ott, ahol ilyen kódjegyzékek nem állnak rendelkezésre, előnyben kell részesíteni a közzétett, karbantartott, illetve az egyéb kódrendszerekkel összhangban levő kódjegyzékeket.
   
10. cikk Műszaki specifikációk és követelmények
  A Műszaki Mellékletnek tartalmaznia kell az EDI ennek a Szerződésnek a feltételeivel összhangban történő működtetéséhez szükséges műszaki, szervezeti és eljárási specifikációkat és követelményeket, amelyek többek között az alábbiakat tartalmazzák:
  - EDI üzemi követelmények, lásd a 9. cikket, beleértve az üzemi berendezéseket, a kommunikáció eszközeit, EDI üzenet szabványokat és kódokat,
  - az EDI üzenetek feldolgozását és visszaigazolását,
  - az EDI üzenetek biztonságát,
  - az EDI üzenetek iktatását és tárolását,
  - időkorlátokat,
  - a műszaki specifikációk és követelmények megfelelő voltának megállapítására és nyomon követésére alkalmas vizsgálatokat és teszteket.
   
11. cikk Felelősség
11.1. Egyik fél sem tartozik felelősséggel a Szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése által előidézett különleges, közvetett vagy következményes károkért.
11.2. Egyik fél sem tartozik felelősséggel a másik fél által elszenvedett, illető fél késedelmes teljesítése vagy nem a Szerződés rendelkezéseinek megfelelő teljesítése által okozott károkért, amennyiben az ilyen károk keletkezésének oka a nem teljesítő fél által nem befolyásolható, illetve a Szerződés létrejöttének időpontjában előre nem jelezhető körülmény, vagy olyan körülmény, amelynek következményeit nem lehetett sem megelőzni, sem áthidalni.
11.3. Amennyiben egy fél közvetítőt bíz meg az EDI üzenet továbbításával, naplózásával vagy feldolgozásával, ez a fél tartozik felelősséggel az említett szolgáltatások ellátása során az ilyen közvetítő cselekményei, nem teljesítései vagy mulasztásai által közvetlenül okozott károkért.
11.4. Amennyiben egy fél arra kötelezi a másik felet, hogy közvetítőt bízzon meg az EDI üzenet továbbításával, naplózásával vagy feldolgozásával, az ezt megkövetelő fél tartozik felelősséggel a másik félnek az említett szolgáltatások ellátása során az ilyen közvetítő cselekményei, nem teljesítései vagy mulasztásai által közvetlenül okozott károkért.
   
12. cikk Jogviták rendezése
  1. alternatíva
  Választott bírósági záradék
  Az ebből a Szerződésből vagy a Szerződéssel kapcsolatban keletkező minden jogvitában, beleértve a Szerződés fennállását, érvényességét vagy megszüntetését, a felek által egyezetett személyből (vagy három személyből) álló választott bíróság jogosult eljárni; ennek a testületnek a döntése végleges. A választott bíróság tagjait a ................. jogosult kinevezni, a ................... eljárási szabályai alapján.
  2. alternatíva
  Bírósági záradék
  Az ezzel a szerződéssel kapcsolatban vagy abból eredően keletkező bármely jogvitában ...................... bíróságok jogosultak eljárni; ezek a bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeznek.
   
13. cikk Irányadó jog
  Az EDI üzenetek iktatására, tárolására, vagy a személyi adatok bizalmas kezelésére, illetve védelmére vonatkozó, a szerződő feleket kötelező nemzeti jogi rendelkezéseket tiszteletben tartva, erre a Szerződésre .................... joga irányadó.
   
14. cikk A Szerződés hatálya, módosítása, megszűnése és a részleges érvénytelenség
14.1. Hatály
  Ez a Szerződés akkor lép hatályba, amikor azt mindkét fél aláírja.
14.2. Módosítások
  Amennyiben szükséges, a Szerződésnek a felek által írásban egyeztetett kiegészítő vagy alternatív rendelkezései az aláírás időpontjától a Szerződés részének minősülnek.
14.3. Megszűnés
  Bármelyik fél a másik félnek ajánlott levélben vagy a felek által egyezetett egyéb módon megküldött írásbeli értesítéssel, egyhavi felmondási idővel megszüntetheti a Szerződést. A Szerződés megszüntetése csak ezt a napot követően létrejött ügyleteket érinti.
  A bármely oknál fogva bekövetkezett megszüntetéstől függetlenül, a felek 4., 6., 7. és 8. cikkében rögzített jogai és kötelességei a megszüntetést követően is hatályban maradnak.
14.4. Részleges érvénytelenség
  Amennyiben ennek a Szerződésnek bármely cikke vagy annak egy része érvénytelenné válik, az összes többi cikk érvényben és hatályban marad.

2. számú melléklet a 20/2004. (iv. 21.) pm rendelethez

A rendelet 2. § (3) bekezdése szerinti összesítő dokumentum tartalma a következő:

a) A számlát kibocsátó adóalany azonosítására szolgáló adatok:
aa) neve,
ab) címe,
ac) adószáma, ha van közösségi adószáma.
b) A vevő adóalany azonosítására szolgáló adatok:
ba) neve,
bb) címe,
bc) adószáma, ha van közösségi adószáma.
c) Az elektronikus számlák azonosító jele (sorszáma).
d) A tárgyhóban kiállított elektronikus számlákban feltüntetett
da) termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás összesített adóalapja adómérték szerinti bontásban,
db) az áthárított általános forgalmi adó összege.
  • A jogszabály 2004. április 21-én jelent meg a Magyar Közlöny 51. számában.